2.3.1 PROJEKT ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ÉS A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

HURO/0901/158/2.3.1 PROJEKT

ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ÉS A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

1

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ …………..………………………….............……………………………...........…… 4 1.

A vállalkozás elméleti megközelítése ...................................................................................... 5

ROMÁN TÉRSÉG 2. A VÁLLALKOZÓI AKTÍVITÁS ......................................................................................... 9 2.1 A román határmenti térségre vonatkozó cégjegyzéki műveletek ............................ 9 2.1.1 Cégalapítási műveletek, eljárások és a vállalatok típusai ……………............. 9 2.1.2 A műveletek dinamikája ................................................................................... 11 2.1.3 Éves bemeneti áramlások.................................................................................. 14 2.1.4 Bemenetek a kereskedői típusok alapján.......................................................... 15 2.1.5 A befektetett tőke forrásai ………..…………………………………………. 16 2.2 Aktívan műküdő cégek és ezek tevékenysége ........................................................... 19 2.2.1 Aktívan műküdő cégek .................................................................................... 19 2.2.2 Az üzleti szektor – krízis és újraélesztés között ............................................. 22 2.2.3 A cégek dimenziói ......................................................................................... 23 2.2.4 Aktívan műküdő cégek profilja a nemzetgazdaságiágnak megfelelően…… 24 2.3 A vállalkozások általanos gazdasági teljesítménye, megyék és nemzetgazdaságiág szerint, 2008-ban….................................................................... 29 2.3.1 A vállalatok megoszlása az értékesítés volumene alapján ………..............… 29 2.3.2 Az értékesítés összehasonlító szerkezete tevékenységcsoportok szerint ...... 30 2.4 Szempontok a határmenti térségben foglalkoztatott munkaerőről ..……..…… 32 2.5 Gazdasági növekedés és a vállalkozások .................................................................... 36 2.5.1 Vállalkozási intenzítás ..................................................................................... 36 2.5.2 Gazdasági növekedés a határmenti térségben .................................................. 37 2.5.3 A vállalkozás - gazdasági növekedés korrelációja............................................. 38 3.

A VÁLLALKOZÁSOK LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA AZ EU-BAN................................................................................................ 41 3.1 A vállalkozói szellem promoválása és az üzleti környezet javulása......................... 41 3.2 Az EU támogatja a vállalkozást és a KKV-ket ………………………..…………... 42 3.2.1 A KKV-k finanszírozási igényének támogatása …………………………….. 42 3.2.2 „Small Business Act” ………………………………….…………………….. 43

4.

A NEM-PÉNZÜGYI VÁLLALATOK GAZDASÁGA ROMÁNIÁBAN ÉS A KKV-K TÁMOGATÁSA ........................................…………………………………….. 4.1 Az üzleti szektor fontossága Romániában ...... ......................................................... 4.2 KKV-k piaca, lehetőségek és korlátok ………………....…………………………. 4.2.1 KKV-k piaca …………………………………......………………………….. 4.2.2 A Romániai KKV-k piaci lehetőségei ...................................................…….. 4.2.3 A KKV-k működésének nehézségei ………………………………………… 4.3 Finanszírozási források és könnyítések vállalkozás kezdeményezéshez és fejlesztéshez ..........................................................................................…………...… 4.3.1 A banki hitelhez való hozzáférés …………..……………………………….. 4.3.2 Könnyítések .....................................................................................................

2

44 44 45 45 47 50 51 51 52

MAGYAR TÉRSÉG 5. Vállalkozói aktivitás ………………………….……………………………………………….55 5.1 Bevezető ………………………………………………………………………………. 55 5.2 Vállalkozói aktivitás …………………………………………………………………. 55 5.3 Új vállalkozások ……………………………………………………………………… 60 5.4 Működő vállalkozások ………………………………………………………………. 61 5.5 A vállalkozások gazdasági teljesítménye …………………………………………… 67 5.6 Foglalkoztatottság a határmenti térségben ………………………………………….68 6

A MAGYARORSZÁGI NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK ÉS KKV-K TÁMOGATÁSA ...................................................................................................................... 71 6.1 Az üzleti szektor fontossága Magyarországon ........................................................... 71 6.2 Nemzeti szintű vállalkozásfejlesztés Magyarországon …………………………… 73

KÖVETKEZTETÉSEK 7. ÜZLETI SZEKTOR NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉRE VONATKOZÓAN ROMÁNIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON ................................... 83 FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................................................ 86 MELLÉKLETEK

3

BEVEZETŐ Az utolsó évtizedekbeli üzleti környezet radikális változásai, a cégek átszervezésének alkalmát illetve fejlesztési lehetőségét vonta maga után. Ezen változások két, a mai globális gazdasági rendszert meghatározó, folyamat miatt következtek be: egyrészt, a gazdasági globalizáció, és másrészt, a regionális integráció utódaként. A globalizáció azon vállalatok tevékenységének az eredménye, amelyek jövőbeli fejlesztési stratégiákat gondolnak ki és határoznak meg, ezen stratégiák által kiterjesztve tevékenységüket a nemzeti határokon túl, köszönhetően a csökkenő kereskedelmi akadályoknak és szállítási költségeknek, növelve az új technológiák használati lehetőségeit, illetve a kereskedelmi piac liberalizációjának és a növekvő nemzetközi forgalomnak (áruk, szolgáltatások, ötletek, technológiák, tőke, munkaerő). Ennek eredménye az üzleti lehetőségek felgyorsulása az egyre nagyobb cégek közötti versenyből adódóan. Ugyanakkor, a regionális integráció elmélyülése révén, az államok közötti kereskedelmi megállapodások gyors szaporodásának köszönhetően, a piacok méretileg kiterjedtek, legalábbis regionális szinten, piacok melyek keretén belül a cégek beavatkozhatnak anélkül hogy a régi vám- és nem vámjellegű akadályok költségeit el kellene viselniük. Így nyilván egyre több cég keresi ezen terjedelmesebb piacokat, annak érdekében, hogy méretgazdaságosságot érjen el, új termékeket fejlesszen ki, csökkentse a termelési költségeket, újabb piacokat meghódítson meg, stb. A mai társadalomban egyre fontosabbak lesznek, általában, a vállalkozások, és különös képpen a kis- és középvállalkozások (KKV-k), azon fő gazdasági szereplők, melyek a foglalkoztatási lehetőségek szolgáltatója és kulcsfontosságú elemük a helyi és regionális közösségek jólétének. A vállalkozói kapacitás fő meghatározója a gazdasági növekedésnek illetve a javuló munkaerő-termelékenységnek1 vagy a munkahelyek biztosításának. Az európai Bizottság szemléletmódjának megfelelően, a vállalkozás magábafoglal egy sor gondolkodásmódot és folyamatot, melyek a gazdasági tevékenység létesítése és fejlesztése érdekében szükségesek2. Ezen tanulmány keretén belül, a magyar-román határonátnyúló üzleti környezetben, az általános cél az, hogy a cégek működésének, ezek kezdeményezésének motivációi és a vállalatok létrehozásának és fenntartásának jogi követelményei elemzésőnek alapján, kiemeljük a vállalkozási feltételeket és lehetőségeket bármely potenciális vállalkozó számára. Az elemzés az üzleti tevékenység mutatóira épül, a vállalkozói aktívitás nemzeti és a európai Úniós keretbe való elhelyezése alapján, a gazdasági fejlődés folyamatába. A mindkét országbeli vállalkozói környezet, üzleti feltételek és lehetőségek témájú tanulmány elkészítésének érdekében, az elemzés középpontjában számos irány fellelhető: - a két ország nemzeti üzleti környezetéről szóló rövid monográfia, a határmenti megyékre fókuszálva (újonnan alapított vállalkozások, vállalkozói sűrűség, változások a válalkozások földrajzi eloszlásában, stb.), így azonosítva az aktívitások állapotát, haladását és doméniumát; - kiemeli a vállalkozások szerepét a gazdasági fejlődés folyamatában; - a potenciális érdekelt magyar-román határmenti térségbeli kedvezményezett vállalkozók tájékoztatása és ismereteinek javítása érdekében, a jogi és intézményes, nemzeti és közösségi keretről, a vállalkozói tevékenység létrehozásáról, fejlesztéséről és támogatásáról (beleértve az új vállalkozások regisztrációs és engedélyezési eljárásait és költségeit, stb.). 1 2

Grilo Isabel, Irigoyen Jesús Maria (2005) "Entrepreneurship in the EU: to wish and not to be" European Commission (2005) "Entrepreneurship in Europe" 4

1. A vállalkozás elméleti megközelítése A vállalkozás, általános jelentése, egy kettős dimenzióval bíró üzleti tevékenység: egyrészt, az új szervezetek létrehozása, és másrészt, egy létező szervezetet érintő tett (szerkezetátalakítás, modernizáció, rehabilitáció). A vállalkozói eljárás komplexitása a szakirodalomban is tükröződik, a szakértők, üzletemberek, nemzeti és nemzetközi szervezetek, stb., széles körben vitatják a témát. Jelenleg, nem létezik egy, a kutatók által általánosan elfogadott, egységes meghatározása. A tudományos szakirodalomban, a válalkozás meghatározása és tartalma különböző nézőpontokból van tárgyalva. Kezdetben, a vállalkozás meghatározásának kifejezésére, a schumpteri ideákól kiindulva, azon személyre vonatkozott aki „új kombinációkat” ültet el az üzleti életben. Cole3 A. szempontjából, az a nézet ellfogadott mely középpontjába a gazdasági szereplők fontossága és viselkedésmódja van állítva, annak érdekében hogy változást eredményezzen. Egy széles körben használt meghatározás az új válalkozások létrehozását részesíti előnyben4. Verheul, Wennekers, Audretsch és Thurik5 a vállalkozás leírásának érdekében több típusú tényezőt (gazdasági, pszichológiai, szociológiai) használnak, amelyek irányítják az egyént a foglalkozási választásukban, hogy munkáltatóként dolgozzanak, vagy a döntésükben hogy egzedül önmagukat foglalkoztassák. Komplementárisan, Hessels, Gelderen és Thurik6 magyarázzák az okokat amiért az emberek munkaadókká válnak, illetve saját egyedüli munkavállalójukká lesznek. Hisrich R., a válalkozást „valami új érték létrehozásának folyamataként, a szükséges idő és energia elosztás megállapítása és a hozzátartozó pénzügyi, szellemi és szociális kockázatok elfogadása után élvezi fogja az eredményeke, a monetáris és személyes függetlenség elégedettségét jutalomként”7 határozza meg. Davidsson8 szerint a vállalkozás nemmás mint „új gazdasági tevékenységek létrehozása”. Hessels Jolanda, Isabel Grilo, Roy Thurik, Peter van der Zwan kihangsúlyozzák, hogy ez az újonnan kifejlesztett koncepció „a vállalkozás (Davidsson szerint „új gazdasági tevékenység”) felismerésére épült, melyre úgy lehet tekinteni, mint a folyamat, amely magában foglal (Grilo és Thurik által leírt) több (egymást követő) elkötelezettségi szintet, illetve a cég létrehozásának szándékát és a jelenlegi start-up tevékenységét”9 takarja. A kisvállalkozások növekvő jelentősége nemcsak a kutatók figyelemét keltette fel, hanem az intézményekét is, a vállalkozói tevékenység megértése és nyomon követése érdekében. 3

Cole Arthur (1959), in Jones Geoffrey, Wadhwani R. Daniel (2006) Entrepreneurship and Business History: Renewing the Research Agenda 4 Gartner, William, Carter, Nancy (2005). “Entrepreneurial Behavior and Firm Organizing Processes,” in Zoltan Acs and David Audretsch (eds.), Handbook ofEntrepreneurship Research: An Interdisciplinary Survey and Introduction. Boston: Kluwer Academic Publishers. 5 Verheul, I., Wennekers S., Audretsch D, Thurik A.R. (2002), An eclectic theory of entrepreneurship, in D.B. Audretsch, A.R. Thurik, I. Verheul and A.R.M. Wennekers (eds.) Entrepreneurship: Determinants and Policy in a European-US Comparison, Boston/ Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 6 Hessels, J., Gelderen. M. van, Thurik, R. (2008), Entrepreneurial aspirations, motivations and drivers, Small Business Economics 31 7 Hisrich, R.D., Peters, M.P. (1995) Entrepreneurship. Chicago: Irwin 8 Davidsson, P., (2006) Nascent entrepreneurship: empirical studies and developments. Foundations and Trends in Entrepreneurship 2(1) 9 Hessels Jolanda, Grilo Isabel, Thurik Roy, van der Zwan Peter (2010), Entrepreneurial exit and entrepreneurial engagement, J Evol Econ, DOI 10.1007/s00191-010-0190-4 5

Az OECD és az Eurostat által meghatározott vállalkozás az emberek által végzett vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó jelenség, amely érték kreálását vonza maga után, a gazdasági tevékenység létrehozására illetve bővítésére vonatkozó intézkedések nyomán, új termékek, folyamatok és piacok azonosítása és felfedése érdekében. A GEM két főfogalmat bevezetett azon motívációk leírására ami az embereket oda vezeti hogy vállalkozóvá váljanak, ezek a vállalkozás szükségszerűsége és lehetősége 10. A vállalkozás forgatókerekeként számontartott lehetőség, úgy van meghatározva, mint azon egyedülálló üzleti lehetőségeket létezése, melyek nyomán a saját alkalmazotjává váljon. Ezen lehetőség gazdasági ég gazdaságon kívüli tényezők eredménye lehet. Például, az esetleges magasabb pénzügyi előnyhöz való hozzáférés. Ami a vállalkozás szükségességének koncepcióját illeti, az egy először kényelmetlenséget okozó helyzetetből adódik, melyet azon döntés követ, hogy legyen egyetlen alkalmazottá váljon (például amikor a munkáltatónak nincsenek megfelelő kilátásai vagy anyagi háttere. Jelenleg, a vállalkozás széles körű értelme van elterjedve, amely magában foglalja az új társaságok létrehozását és a már meglévő cégek bővítését új gazdasági tevékenységekkel. Ezekhez a tevékenységekhez asszociált nyereség sokféle és sajátos jellegű: - munkahelyteremtés - önfoglalkoztatás - az anyagi haszonszerzés - termelési és értékesítési tevékenységek kifejlesztése minden területen, olyan helyeken ahol bőséges források találhatók, de a kicsit kedvezőtlenebb adottságú övezetekben is - versenygés a változatosabb és jobb minőségű javak és szolgáltatások létrehozása és a piaci és fogyasztó igényekhez adaptálása révén - új technológiák támogatása és használata a termelékenység növelése és a termékek jobbátétele érdekében, stb. - a személyzet motiválása a felelősségtudatuk erősítése érdekében - független fix fizetés elérése - pénzügyi támogatás lehetősége - készségek és a vállalkozói, vezetői, szakmai kompetenciák fejlesztése, stb. A vállalkozás szerkezeti bonyolultsága maga után von egy bizonyos módszertant a vállalkozásra vonatkozó aspektusok mérésére vagy az elért és potenciális nyereség értékelésére, a kereskedő, természetes vagy jogi személy, országos vagy területi szintjén. Elméletileg, bármely területen, ezek meg kellene tartsák hasonlóságukat, megőrzve a nagyságrendi arányokat, megjegyezve hogy a helyi (földrajzi, kulturális, gazdasági, társadalmi) hatások erőteljesen befolyásolják a vállalkozói tevékenységet. Nemzeti szinten, a rendelkezésre álló hivatalos statisztikák, egy sor, a vállalkozói tevékenységre vonatkozó mutatót integráltak, amely lehetővé teszi a nemzetek illetve az egyes regionális dimenziók/ tevékenységek közötti összehasonlíthatóságot. A nemzeti statisztikai adatokat a különböző intézmények és a nemzetközi szervezetek, mint például az Eurostat, OECD, Világbank, stb., adataival egészítik ki. A vállalkozásokra vonatkozó mutatók rendszere integrálja elsősorban a vállalkozói munkát, ezek megteremtésétől (beleértve a szándékot és az eljárások kialakítását hogy hogyfelállítsa és megnyissa vállalkozását), a belső fejlesztés elkötelezettségét és nemzetközi stratégiák kidolgozását vagy esetleg a tevékenység (akár ideiglenes vagy állandó) megszakítását. Továbbá, ezek a mutatók tükrözik nem csak a cégek számát, de a vállalkozás teljesítményét, az alkalmazottak számát, a forgalom elért értékét, azzal a 10

GEM (2001) Global Report, www.gemconsortium.org 6

céllal hogy kiemelje és értékelje a vállalkozások szerepét a gazdasági növekedés elérésében, a munkahelyteremtésben és általában a gazdasági és társadalmi fejlődésben. Ennek eredményeként, a vállalkozásokra vonatkozó statisztikai mutatók a strukturális mutatók, a gazdasági teljesítmény és a pénzügyi mutatók, a meghatározó tényezőkre vonatkozó és a gazdasági növekedési folyamatra referáló hatás indikátorok körő vannak csoportosítva. Ennek érdekében a tanulmány első fejezete általános információkat vizsgál a magyar-román határonátnyúló területek együttműködése, a vállalkozói tevékenység elemzése (különböző szempontok szerint), a szükséges üzleti feltételek és eljárások indítására és fenntartása (összehasonlítva a két nemzeti övezetben). A kezdetektől fogva, szeretnénk megemlíteni egy bizonyos fokú relativitást a releváns statisztikai adatok gyűjtésére vonatkozó lehetőségekkel kapcsolatban, mely összehasonlítható az érintett közigazgatási struktúrákon belül, nevezetesen a Magyarországi keleti megyéiben és Románia nyugati részén fekvő megyéiben. Lényegében, a megközelítés nehézége a részlegesen elérhető mutatók több dimenziójára vonatkozik, illetve regionális adatok csupán 2008-ig való rendelkezésre bocsátására.

7

ROMÁN TÉRSÉG

8

2. A VÁLLALKOZÓI AKTÍVITÁS 2.1 A román határmenti térségre vonatkozó cégjegyzéki műveletek 2.1.1 Cégalapítási műveletek, eljárások és a vállalatok típusai A vállalkozások jelenlegi helyzete és dinamikája a gazdasági társaságok regisztrációs, megjegzzési illetve cégtörlési műveleteit tartja számon. A regisztráció új vállalkozások bejegyzése a cégnyilvántartásba, amelynek küvetkeztében jogi személyi státust kölcsönöz a kereskedőnek. A kereskedőkre vonatkozó megjegyzés a meglévő társaság tevékenységeire vonatkozó változások felvételét jelöli, mint például: a székhely vagy a tőke értékének metamorfózisát, az egyesülés, felszámolás, feloszlatás eseteit, stb. A kereskedők törlése azon művelet, mely alatt a gazdasági társaság a cégnyilvántartásból eltávolításra kerül, elveszeti jogi személyiségét, feloszlatás vagy felszámolás eredményeként. A következők kategóriájú személyek hordoznak bejelentési és cégnyilvántartási kötelezettséget:  természetes személyek kategóriája, amely magában foglalja a következő szervezeti formákat: magánszemélyek (PF – Msz, PFA – MV) és a családi szövetkezetek (regisztrált egyéni és családi vállalkozások, AF – CsV), amelyek tipikusan kereskedelmi dokumentumok alapján önálló gazdasági tevékenységet folytatnak, munkáltatóhoz való munkaviszony bevonása nélkül, önfoglalkoztató minőséggel.  jogi személyek reprezentáljak a: gazdasági társaságok, nemzeti vállalatok és társaságok, a nemzeti kutatási és fejlesztési intézmények, autonóm közüzemi vállalatok (RA, szövetkezetek, mezőgazdasági kooperatívák, egyesületek, társulatok, gazdasági érdekcsoportok, európai gazdasági érdekcsoportok, európai társaság, európai szövetkezetek, gazdaségi társaságok leányvállalatai melyek a létesítő vállalat létrehozásának jogi rendszerét, működtetését és nyilvántartásának jogi formáját örökölték. Jogi formájú gazdasági társaságok Az 1990 november 17.-i, 126-127-es számú Hivatalos Közlönyben megjelent 31/1990 számú törvény alapján, a jogi személyek üzleti tevékenységüket különféle formákban bontakoztathatják ki: • közkereseti társaság (SNC – Kkt.) a következő jellemzőkkel: o legalább két partneres egyszerű szervezeti forma; o nincs minimum letéti tőke követelménye; o a partnerek korlátlan felelőssége: az elfogadott kötelezettségeket a vállalat és a partnerek korlátlan és egyetemleges felelőssége és vagyona biztosítja (azaz a társak egész vagyona). • betéti társaság (SCS – Bt.), a következő jellemzőkkel: o két típusú társ létezése: kültag és beltag; o nincs minimum letéti tőke követelménye; o a társaságot csak a beltagok ügyvezethetik; o a beltagok anyagi felelőssége korlátlan és egyetemleges (vagyis a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával és amennyiben a 9

társasági vagyon nem fedezi a követeléseket, a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen garantálnak), míg a kültagok csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. • közös vállalat (SCA – Kv.) melynek létrehozása és működtetése hasonló a részvénytársaságéhoz. • részvénytársaság (SA – Rt.), amelynek tőkéje részvényekre oszlik és az alábbi jellegzeteségekkel rendelkezik: o legalább 2 részvényes létezése; o minimális alaptörsztőkéje 90.000 lej; o a társaság kötelezettségeinek garantálása a társaság vagyonával történik, illetve mindenik részvényes a saját részvény kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki (a törzstőkehez való hozzájárulás arányának megfelelően); o tulajdonosi részvények könnyedén átruházhatóak a tőzsdén.  korlátolt felelősségű társaság (SRL - Kft.), amelynek sajátosságai: o a minimális törzstőke 200 lej; o társak száma: 1 és 50 között; o a társaság kötelezettségeiért csupán a vállalat vagyonával garantálhatnak, a tagok csak a bevitt hozzájárulásukkal felelnek (azaz a birtokolt részesedés értékéig). A korlátolt felelősségű társaságok (a részvénytársaságok mellett) a leggyakrabban használt típus az összes potenciális vállalati formából. A jogi személyek megalakításának módja után vannak más típusú kereskedők: - autonóm közüzemi vállalatok (RA – Köz.v.): gazdasági szereplő, jogi személy akinek a vagyona, teljesen vagy nagyrészt, nemzeti vagy a helyi szinten, az állam vagy állami magántulajdonban levő nyilvánosan hozzáférhető aktívokból áll; - szövetkezet (SC – Sz.): természetes és/ vagy jogi személyek önálló szövetsége, melyet a szabadon kinyilvánított beleegyezés alapján hoznak létre, annak érdekében, hogy a szövetkezetitagok gazdasági, társadalmi, kulturális érdekeltségüket tükrözi, a tagjai által közös tulajdonban lévő és a szövetkezeti elveknek megfelelően demokratikusan ellenőrzött vállalkozás; - egyéb jogi személyek (APJ – EJSz), akiknek szükséges regisztrálniuk a cégnyilvántartásba: a a nemzeti kutatási és fejlesztési intézmények, a gazdasági érdekcsoportok, az európai gazdasági érdekcsoportok, az európai társaság, az európai szövetkezetek, mezőgazdasági szövetkezetek, egyesületek és társulatok. A gazdasági vállalkozások megalapításának és regisztrációjának lépései (SRL – Kft. vagy SA – Rt.) a következőek: a) a jogi forma kiválasztása A cégalapítás pillanatában nagy jelentőségel bír a jogi forma kiválasztása. A fent említett első három típusú cég alig használt formák, mivel nem nyújtanak garanciát a bankok és a többi üzletipartner szemében. Egy gazdasági társaság létrehozása és működtetése az irányadó kereskedelmi és pénzügyi normatív előírások által van szabályozva. Ezek közül a legfontosabbak: • 31/1990 számú törvény a gazdasági társaságokra vonatkozóan, módosított; • 26/1990 számú törvény a Cégjegyzéki Hivatalra vonatkozóan, módosított; • 76/2001 számú módosított sűrgőségi kormányrendelet, a vállalkozások regisztrációs és engedélyezési adminisztratív formalitásainak egyszerűsítése érdekében; 10

• 573/2002 számú kormányrendelet a kereskedők működésének engedélyezési proceduráira vonatkozóan; • 650/2002 számú törvény (99/2000 számú kormányrendelet jóváhagyása), 333/2003 számú kormányrendelet illetve módszertani normák a termékek és szolgáltatások piaci forgalmazásáról; • 99/1999 számú törvény a gazdasági reform felgyorsításáról szóló intézkedésekről; • 82/1991 számú törvény a számvitelről, módszertani normákról és végrehajtási utasításokról; • 414/2002 számú törvény a nyereségadóra vonatkozóan; • 111/2003 számú törvény a mikrovállalkozások adózásáról; • 345/2002 számú törvény az általános forgalmi adóról (ÁFA); • 87/1994 számú törvény az adócsalás elleni küzdelemet illetően; • 410/2002 számú törvény a fiskális erkölcsi bizonyítványra vonatkoző szervezésről és működéséről; • 2011-es Munka Törvénykönyve. b) dosszié összeállítása a társaság nyilvántartásbavétele és engedélyezése érdekében, azaz a vállalat elnevezésének elhatározása, a választott tevékenységikör pontos leírása és az alapítási okirat kitöltése után. A dossziéhoz szükséges dokumentumok listája:  a vállalat és/ vagy logó rendelkezésre állásának igazolása;  alapítási okirat, amely pontosan meghatározza a fő és másodlagos tevékenységiköri leírást a TEOÁR ʼ08 (CAEN Rev. 2) szerint, a dátum tanúsításával;  a törsztőke elhelyezésének igazolása: i) készpénzbeni hozzájárulás - bankszámlára, ii) természetbeni hozzájárulások - szakértői jelentés alapján;  a cég székhelyének igazolása: tulajdonosi vagy bérleti szerződés;  mindenik társ jogi erkölcsi bizonyítványa (a rendőrség által kibocsátott);  Pénzügyminisztériumi Főigazgatóság által kibocsátott költségvetési erkölcsi bizonyítvány;  a társak személyének igazolásáról és tanulmányaikról szóló okmányok másolatai;  a bírósági illetékek és bélyegzők kifizetésének igazolása; c) A teljes dosszié benyújtása a Cégjegyzéki Hivatal Egységes Irodájába cégbírósági jóváhagyás céljából. A gazdasági társaság jogi személlyé válik a Cégjegyzéki Hivatal nyilvántartásába való regisztáció nyomán. A fenti lépések után, a vállalkozó megkapja a bejegyzési és működési engedélyt, az egyedi regisztrációs kódot, a mellékletekkel együtt, melyek a társaság működéséhez szükségesek. 2.1.2 A műveletek dinamikája 1990 és 2010 között, nemzeti szinten 14.566.529 művelet volt regisztrálva, a határmenti régióban (az elemzett négy megyében) pedig 1.499.874, ami az összérték 10,34%-át jelenti. A határmenti területeken, az új vállalkozások létrehozása (224.834 új cég) mintegy 10,8%-át képviseli a teljes nemzetileg bejegyzetteknek (2.085.972 új cég nyilvántartásba való számbavétele).

11

2.1 táblázat: 1990-2010 között regisztrált műveletek száma Új cégek regisztrációja Megjegyzés Törlés 1990-2010 % 1990-2010 % 1990-2010 % Románia 2085972 100,00 11671587 100,00 808970 100,00 Arad 50758 2,40 273123 2,30 20363 2,50 Temes 73743 3,50 388162 3,30 24935 3,10 Bihar 64810 3,10 354904 3,00 21882 2,70 Szatmár 35523 1,70 176748 1,50 14923 1,80 RO határmenti terület 224834 10,78 1192937 10,22 82103 10,15 Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro

A Magyarországgal határos térségben, az újonnan létrehozott cégeknek több mint egyharmadát Temes megyében létesítették, és a legkevesebbet (15,8%-a) Szatmár megyében. A cégek több mint 55%-át Temes és Arad megyében, illetve 44%-át Bihar és Szatmár megyében teremtették meg. Az 1990-2010-es időszakban, a nemzeti cégjegyzékbe bejegyzett összes művelet 14.566.529 volt, mely magábafoglalt 2.085.972 regisztrációt (ami 14,32%-ot reprezentál), 11.671.587 megjegyzést (avagy 80,12%) és 808.970 törlést (ami 5,56%-ot képvisel). 2.2 táblázat: A vállalatok különböző műveleteinek százalékmegosztása a teljes műveletekben, megyei szinten, 1990-2010 között Új cégek regisztrációja Megjegyzés Törlés Szám % Szám % Szám % Románia 2085972 14,3 11671587 80,1 808970 5,6 Arad 50758 14,7 273123 79,3 20363 5,9 Temes 73743 15,1 388162 79,7 24935 5,1 Bihar 64810 14,7 354904 80,4 21882 5,0 Szatmár 35523 15,6 176748 77,8 14923 6,6 RO határmenti terület 224834 14,99 1192937 79,54 82103 5,47 Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro

A vállalkozásbejegyzések átlaga a négy határmenti megyében hasonló az országos átlaghoz, sőt kissé magasabb mindenik területen, míg a megjegyzések és cégtörlések helyzete ugyanaz területi szempontból. Azonkívül, mindhárom komponens aránya, a határmenti megyék esetén nagyon közel volt az országos éves arányhoz, illetve 14,99% a cégregisztrációk esetén, mintegy 79,54% a megjegyzéseknél és 5,47% a cégtörölések alkalmával. Az Országos Cégjegyzéki Iroda (NTRO) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az idei év (2011)11 első négy hónapjában, több mint 8.600 vállalat felfüggesztette fel tevékenységét, amely 67,9%-kal kevesebb mint 2010-ben (a 2010-es év első négy hónapjában, országos szinten összesen 26.843 tevékenység felfüggesztés lett bejegyezve, míg a folyó évben volt csupán 8.627 tevékenység felfüggesztését számolták be). Emellett, több mint 13.000 vállalatot töröltek, és körülbelül 2.100 vállalat vált fizetésképtelenné.

11

Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro 12

Összehasonlítva a 2010-es évvel, amikor az első 4 hónapban, az egész ország szintjén 3.457 önkéntes cégfeloszlatás volt bejegyezve, ebben az évben 1.182-et regisztráltak mint feloszlatott vállalkozást, ami 65,8%-os csökkenést jelent. Továbbá, haa 2010-es év első négy hónapjában, összesen 13.117 önkéntes cégtörlést regisztráltak az egész országban, ebben az évben, az 13.156 önkéntes cégtörlést 0,3%-os növekedést jelentett. 2.1 ábra: A regisztrált műveletek számának dinamikája a négy megyében, 2002-2010 között Arad megye

Temes megye

45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Regisztráció

Megjegyzés

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Törlés

Regisztráció

Szatmár megye

Megjegyzés

Törlés

Bihar megye

80000

35000

70000

30000

60000

25000

50000

20000

40000 30000

15000

20000

10000

10000

5000

0

0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Regisztráció

Megjegyzés

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Törlés

Regisztráció

Megjegyzés

Törlés

Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro

Több magyarázat található a felfüggesztés előnyben részesítése a feloszlatás rovására irányuló tendenciára: a) Felfüggesztés: - a vállalatok felfüggesztésének költségei sokkal alacsonyabbak, mint a felosztlatott cégek esetén, mivel a felfüggesztés költségei 500-1500 lej között szituálódik, és magábafoglalja a cégjegyzéki megjegyzések regisztrációs jogi díjai, a partnerek/ részvényesek döntése közzétételének költségeit, a tevékenység felfüggesztésének jóváhagyását a Hivatalos Közlönyben, illetve egyes helyzetekben, az asszisztáló tanácsadók jogdíjait akik átsegítik a társaságot az eljáráson; 13

- a felfüggesztés esetén, ha a gazdasági viszonyok megváltoztak vagy ha új az üzleti lehetőségeket merültek fel, a társaság folytahatja tevékenységét akármelyik pillanatban; az ideiglenes tevékenység felfüggesztés maximum 3 egymást követő évre kérhető és szerezhető meg. A társaság tevékenysége bármikor folytatható, anélkül, hogy kötelező lenne a tulajdonos által meghatározott tevékenységmegszakítási határidő betartása; - a tevékenység felfüggesztése többször kérhető egy válalkozás életében, mivel nincsenek ennek ellenkezőjét előíró jogszabályi rendelkezések; - a felfüggesztés ideje alatt, a vállalkozás mentesülhet kimutatások benyújtása alól is. b) A feloszlatás: a végső döntést jelenti. 2.1.3 Éves bemeneti áramlások Átlagosan, 2002 és 2010 között, a román határmenti térségben évente mintegy 14.704 új cég lett bejegyezve, ami 12,14%-át képviseli a 121.159 számú országos éves átlagnak. Az átlag adatok nagy különbséget mutatnak a négy megyét illetően, Temes és Bihar megyében a bejegyzések több mint kétszeresét a Szatmár megyeieknek (Temes 5.063/ év, Bihar 4.284/ év, Arad 3.333/ év; Szatmár 2.024/ év). 2.3 táblázat: Cégregisztrációk száma nemzeti és megyei szinten, 1990-2011 (április) Románia, országos 910672 80436 123582 144284 157375 132789 147063 146508 116029 122800 43583

Arad

Temes

Bihar

Szatmár

határmenti terület - Ro 91411 7887 12924 17145 18504 16236 18001 16624 12822 13279 5163

% határmenti terület - összes 10,04 9,81 10,46 11,88 11.76 12,23 12,24 11,35 11,05 10,81 11,85

1990-2001 20763 26254 15123 29271 2002 1732 2851 2109 1195 2003 2843 3872 4333 1876 2004 4546 6672 4409 2618 2005 4338 6829 4401 2936 2006 3850 5430 4679 2277 2007 3654 6018 5558 2771 2008 3421 5673 4932 2598 2009 2778 4282 3821 1941 2010 2833 3944 4314 2188 2011 – első 1072 1663 1674 754 4 hónap Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro

Az 1990 – 2010-es időintervallumban, 2.085.972 román vállalat volt bejegyezve. 2002 és 2005 között, a regisztrációsráta körülbelül 15-20%-kal nőtt évente (80.346 cégről a 2001-es év végén, 157.375 cégre 2005 végén, amikor a legtöbb vállalat létezett), jelezve a kedvező feltételeket a vállalkozások fejlesztéséhez.

14

2.2 ábra: Evoluția înmatriculărilor în Románia și județele de frontieră, 1990-2010, număr 180000

8000

160000

7000

140000

6000

120000

5000

100000

4000

80000 60000

3000

40000

2000

20000

1000

0

0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Ro határmenti területek

2008

2009

2010

2002

Románia

2003

2004

Arad

2005

2006

Temes

2007

2008

Bihar

2009

2010

Szatmár


A válság hínökeként, 2006-ban, ezek száma lecsökkent 132.789-re, a cégtörlések száma messze meghaladta az újonnan bejegyzett társaságokét. A következő két év a növekedés jegyében telt, viszont anélkül, hogy újra elérjék a 2005-ben jegyzett maximumot. Az üzleti életet mélyen érintette a globális válság, amikoris az újonnan bejegyzett cégek száma 116.029-ra csökkent, több mint 30.000 vállalatal 2008-hoz képest. A 2010 második felében, a pozitív növekedés újrakezdésének köszönhetően, az új vállalatok létrehozása emelkedő irányzatot mutat, nyilvánvaló tendencia a 2011-es első négy hónapjában és feltételezhetően folytatódó előrejelzés továbbra is. 2.1.4 Bemenetek a kereskedői típusok alapján A legtöbb cégbejegyzést társasági típusú jogi személyek képviselik (1.464.377 nemzeti szinten és 157.177 a határmenti térségben, azaz a 1990-2010 között bejegyzett román Kft.-k 10,73%-a, illetve 69,91%-a a négy megyében bejegyzetteknek), illetve magánszemélyek (29,68%-a a négy megyében bejegyzetteknek és 10,89%-a a 1990 és 2010 között országos szinten bejegyzett magánszemélyeknek). 2.4 táblázat: Az új kereskedők száma, vállalkozástípus szerint, 1990-2010

Románia Arad Temes Bihar Szatmár RO határmenti terület

Összes

MSz

Szám % 2085972 100,0 50758 2,4 73743 3,5 64810 3,1 35523 1,7 224834 10,78

Szám 612453 20266 14495 18961 12998 66720

Kkt. Szám 32680 54 616 127 283 1080

Bt. Szám 1619 13 34 48 9 104

Cégek Kft. Szám 1396084 29456 57041 44485 21591 152573

Rt. Szám 33994 709 1295 934 482 3420

Összes Szám 1464377 30232 58986 45594 22365 157177

Köz.v.

Sz.

EJSz

Szám 1393 30 38 40 21 129

Szám 2038 60 69 63 41 233

Szám 5711 170 155 152 98 575

Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului, Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, feb. 2002- april. 2011, www.onrc.ro

15

A vállalkozás létrehozásának leggyakoribb jogi formája a korlátolt felelősségű társaság (Kft.). Egy vállalat létrehozásának érdekében, társulhalnak román illetve külföldi, magánszemélyek és/ vagy jogi személyek. A cég részvényeseinek minimális száma 2, de legtöbb 50 (egyedüli kivétel a korlátolt felelősségű társaság, ahol a magán- vagy a jogi személy nem lehet az egyedüli részvényese csak egyetleb korlátolt felelősségű társaságnak). A korlátolt felelősségű társaság létrehozásának költségei eltérőek, az alaptőke értékétől, a partnerek számától, valamint a vállalat tevékenységkörétől függően. A minimális jegyzett törzstőke a korlátolt felelősségű társaságok létrehozása esetén 200 lej, ami tagok hozzájárulása pénzbeli törzsbetétként, amely egyenlő arányban elosztva nem lehet kevesebb, mint 10 lej. Ehhez járulnak a különböző megfizetendő cégalapítási díjak: • erkölcsi bizonyítvány díja 20 lej (sürgőségi) • cégnév foglalás 44 lej, • cégnyilvántartási díj, a Hivatalos Közlönyben való közzétételi díj, az illetékbélyeg értéke, két összesen 30 lej értékű okmánybélyeg (15 lej/bélyegző) • közjegyzői díj az alapítólevél hitelesítéséért, aláírási címpéldányátért, a jövendő tagok büntetlen előéletéről és a részvényesi illetve az ügyvezető-ügyintézői funkcióhoz törvény által előírt jogszabályi feltételeknek való megfelelés. Minden, a Cégnyilvántartáshoz fizetendő díj összértéke mintegy 300 lej, illetve a a közjegyzői díjak összege mintegy 400 lej (a közjegyzőtől függően). Összességében, a korlátolt felelősségű társaság létrehozásának költségei, legalább 1.000 lejt takarnak. 2.1.5 A befektetett tőke forrásai Szinte az összes létező vállalat, a magánszektor tartozik, mind országos és megyei szinten. Így a 2.085.972 új társaságból, 2.073.496 magántőkéjű, avagy a 99,58%-a; a többségben állami tőkével működő bejegyzett vállalatok 0,18 %-a (3.809 közüzemi vállalat és cég), illetve a vegyes tőkével rendelkezőek - 0,42% (8.674 cég). 2.5 táblázat: A vállalatok száma a jegyzett tőke forrása (állami vagy magán) szerint 2010-ben Többségben állami tőke

Magántőke Összes Románia Arad Temes Bihar Szatmár RO határmenti terület

Szám 2085972 50758 73743 64810 35523 224834

% 100,0 2,4 3,5 3,1 1,7 10,78

MSz

Szám 612453 20266 14495 18961 12998 66720

Vegyes tőke

Cégek

Sz.

EJSz

Köz.v.

Cégek

Cégek

Szám 1453294 29854 58566 45223 22190 158833

Szám 2038 60 69 63 41 233

Szám 5711 170 155 152 98 575

Szám 1393 30 38 40 21 129

Szám 2416 43 69 62 42 216

Szám 8674 336 351 309 134 1130

Rangsor szám az összes cégből X 15 4 7 23


A 2010-es év végén, a teljes határmenti területen, a magántőke 99,40%-ot képviselt, a 345 állami vállalat 0,15%-ot jelképezet, illetve a vegyes tőkével létesítettek 0,45%-ot. Mind a négy megyében, a magántőke több mint 99% -át összegzi a 2010 végén felállított cégjegyzésekből.

16

2.3 ábra: A magántőke, az állami és a vegyes tőke aránya, regisztrációs típusok alapján, 2010 végén, nemzeti és határmenti területek szintjén b) Határmenti terület

b) Románia Többségben állami tőke, 0,18%

Cégek 63,43%

Többségben állami tőke, 0,15%

Vegyes tőke 0,42%

Vegyes tőke 0,45%

Cégek 100%

Köz.v. 36,57%

Cégek 62,61%

Köz.v. 37,39%

Cégek 100%

Cégek 69,77% Cégek 70,08%

Msz. 29,87%

Msz 29,54%

Magántőke 99,40%

Magántőke 99,34%

Sz.. 0,099%

Sz. 0,10% EJSz. 0,26%

EJSz. 0,27%


A magáncégek fölénye a négy megye közös jellemzőjeként, azonban különböző arányokkal, 58–80% között mozog. Hasonlóképpen, a megyék között különbségek lelhetők fel, a vállalalkozási formákat, a bejegyzett cégeket és magánszemélyeket (üzemeltetőket általában) illetően, megjegyezve, hogy a vegyestőkéjű vállalatok mind cégek. 2.6 táblázat: A tőke típusa alapján (állami vagy magán) regisztrált cégek aránya, 2010 Összes Románia Arad Temes Bihar Szatmár RO határmenti terület

Szám 2085972 50758 73743 64810 35523

MSz % 29,54 40,25 19,78 29,25 36,79

224834

29,87

Magántőke aránya, % Cégek Sz. % % 70,08 0,09 59,29 0,12 79,92 0,09 70,02 0,10 62,81 0,11 69,76

0,10

EJSz % 0,27 0,27 0,34 0,21 0,24 0,28

Állami többségű tőke Köz.v. Cégek % % 36,57 63,43 41,10 58,90 35,51 64,49 39,22 60,78 33,33 66,67 37,39

62,61


Ekképpen: - Temes megyében, a magáncégek közel 80%-át és magánszemélyek közel 20%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának; - Bihar megyében, a magáncégek közel 70%-át illetve a magánszemélyek közel 30%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának;

17

- Arad megye, a magáncégek közel 59%-át és magánszemélyek közel 40%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának; - Szatmár megyében a magáncégek több mint 62%-át, míg a magánszemélyek közel 37%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának. Arad és Szatmár megyében a magánszemélyek megoszlása dupla a Temes és Bihar megyeiekhez képest. A nagy számú egyéni válalkozások (vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek) létezése a munkáltató – alkalmazott minőség ténnyével magyarázható, ami azt jelenti, hogy biztosítani kell az állami nyugdíjrendszer és más társadalombiztosítási jogaikat, az egészség- és munkanélküli-biztosítást. Másrészt, bizonyos kiadások levonhatóak, mint az: egészségügyi költségek: a bevétel 6,5%-a; a nyugdíj költségek: az akkreditált személy által meghatározzott összeg 29%-a (de legalább az országos átlagkereset egy negyede); illetve a székhely karbantartási költségeit is levonhatóak. Egyéb előny az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatban az hogy képes leírni bizonyos személyes kiadásokat (mint az élelmiszer, ruházat, gyógyszer), amelyek csökkentik az állami adók értékét. Hátrányként van számontartva a kiterjesztés abszurduma, mivel nem alkalmazhatnak másokat egyéni munkaszerződés alapján azon tevékenységekhez amelyekre engedélyt kapott.Viszont az egyéni válalkozók, civil megegyezés alapján alkalmazhatnak másokat, ez egy előnyösebb variáns mint a munkaszerződés, mivel jóval alacsonyabb adót fog fizetni az államnak és így lehet jelentős megtakarítást érhet el a bérek terén. 2.4 ábra: A magántőke, az állami és a vegyes tőke aránya, regisztrációs típusok alapján, 2010 végén, a négy megye szintjén b) Temes

a) Arad RA/ Köz.v., 0.06%

Állami vállalatok, 0.08%

RA/ Köz.v., 0.05% APJ/EJSz, 0.21%

APJ/ EJSz, 0.33% Vegyes vállalatok, 0.66% SC/ Sz., 0.12%

Állami vállalatok, 0.09% Vegyes vállalatok, 0.47%

SC, 0.09% PF/ MSz, 19.66% PF/ MSz, 39.93%

Privát vállalatok, 58.82%


d) Szatmár

c) Bihar RA/ Köz.v., 0.06% Állami vállalatok, 0.09% APJ/ EJSz, 0.23% Vegyes vállalatok, 0.47% SC/Sz, 0.09%

RA/ Köz.v., 0.06% Állami vállalatok, 0.12% APJ/ EJSz, 0.27% Vegyes vállalatok, 0.38% SC/Sz, 0.11% PF/ MSz, 36.59%

PF/ MSz, 29.26%



Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro 18

2.2 Aktívan műküdő cégek és ezek tevékenysége 2.2.1 Aktívan műküdő cégek

Jogi szempontból, egy aktívan műküdő cég, a cégnyilvántartásba törvényesen bejegyzett illetve nem valamely olyan állapotban fellelhető, mely nyomán ideiglenesen vagy véglegesen elveszítse ezen minőségét (felosztás, felszámolás, törlés). A román aktív piaci szereplők kötelesek a pénzügyi mérleg egy példánytát benyújtani. Ezzel szemben, a pénzügyileg inaktív cég fizetésképtelenségi eljárás alatt áll. Pénzügyileg inaktívak azok a cégek amelyek egy naptári szemeszter alatt nem tettek le semmiféle nyilatkozatot negyedév, és azok, amelyek kérésére, az illetékes adóhatóság, nem hagyott jóvá eltérő kötelezettségeket a deklaratív adóintézkedésekre nézően. Az inaktív státus a Hivatalos Közlönyben megjelenő lista publikációja után lép hatályba. A cég reaktíválása akkor lehetséges, ha az adózó eleget tett kötelezettségeinek a válalkozás nyilatkozatait illetően vagy ha jóváhagyták az eltérő nyilatkozati rendszert. A gyakorlatban, nagyon kevés azon inaktív adófizetők száma mely kérvényezi a reaktívációt. A minimális adó bevezetése és a gazdasági válság miatt nagyszámú veszteséges cég feltételei mellett, az aktív vállalkozások számának csökkenéséhez vezetett. Sok vállalkozó üzleti tevékenység hiányában megszűntette cégét, azon meggondolásból hogy ne fizesse a 2009 májusában bevezetett minimális adót12. Ezek, egy 5%-os adót voltak kötelesek fizetni a bejelentett jövedelemük után, megkülönböztetve a forgalmuk értékátől függően, legalább 500 eurót évente, de legfeljebb a maximális 10.000 eurós határig. Ezen helyzet (az aktív vállalatok számának csökkenése) kialakulásához hozzájárult a gazdasági válság is, mert rövidrezárta a tőkeáramlásokat, késleltette a kifizetéseket és sok kereskedő pénzügyi fegyelemhiánya miatt, számos életképes üzleti tevékenységgel rendelkezőek is bezárjanak. 2.7 táblázat: Aktívan működő cégek (jogi szempontból), az év végén Összes Egyéni válalkozó Jogi személyek Szám % Szám % Szám % Románia 1034564 100.0 344543 100.0 690021 100.0 Arad 27176 2.6 12747 3.7 14429 2.1 Temes 39476 3.8 8634 2.5 30842 4.5 2009 Bihar 33403 3.2 10140 2.9 23263 3.4 Szatmár 16753 1.6 6588 1.9 10165 1.5 RO határmenti terület 116808 11.3 38109 11.06 78699 11.41 Románia 888584 100.0 256595 100.0 631989 100.0 Arad 20603 2.3 8065 3.1 12538 2.0 Temes 35995 4.1 7217 2.8 28778 4.6 2010 Bihar 30335 3.4 9342 3.6 20993 3.3 Szatmár 13706 1.5 5405 2.1 8301 1.3 RO határmenti terület 100639 11.3 30029 11.70 69610 11.01 Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro 12

Az Adó törvény alapján, a 34/2009 sűrgősségi miniszteri rendelet 18. cikkelye szerint, minden adófizető, ajogi személyek kivéve az adótörvény 13. cikk c)-e) bekezdése, 15. és 38. cikke, a 18. cikk (1) bekezdése, melyek aktivítási jellege az éjszakai bárok, éjszakai klubok, diszkók, kaszinók és sportfogadás, beleértve azon jogi személyeket melyek ilyesforma jövedelmet szereznek társuló szerződés alapján, és melyek esetében fent említett tevékenységekre esedékes jövedelemadó kevesebb, mint 5%-a a bevételnek.

19

2009 június 30-án Romániában 1.057.578 aktív gazdasági társaság volt, melyek száma az év végére 1.034.564-ra csökkent. Az összeomlás folytatódott, 2010 július 31-én már csak 884.653 nyilvántartott megengedett tevékenységgel rendelkező cég és egyéni válalkozás volt bejelentve. 2010-ben, összesen 145.980 vállalat jelentette be inaktívitásukat, ebből 87.948 magánszemély (60,25%-a a 2010-ben inaktívnak kijelentetteknek) és a 58.032 jogi személy (39,75%-a a 2010-ben inaktívnak kijelentetteknek). A külföldi tőkével rendelkező cégek kisebb mértékben szenvedtek a recessziótól, a származási országbeli anyavállalatok jobb helyzetének köszönhetően, mivel így alig vagy egyáltalán nem érintette őket. 2.5 ábra: Aktívan működő cégek száma, az év végén 39476

40000 35000

35995

33403 30335

27176

30000 25000

20603 16753

20000

13706

15000 10000 5000 0 Arad

Temes

Bihar

2009

Szatmár

2010

Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010, , www.onrc.ro

2010-ben Temes megyében, 3.481 cég volt bejelentve pénzügyileg inaktívnak, vagyis 8,81%-kal csökkent az aktív gazdasági válalkozások száma. Temes megye a második helyen áll az inaktív cégek száma alapján Romániában, mivel csupán Bukarest előzi meg. Szatmár megyében, habár 2010-ben több mint 1.500 gazdasági vállalkozást alapítottak, 3.047 cég volt inaktívnak nyilvánítva, az aktívak száma18,18%-kal csökkenve 2009-hez képest. 2010-ben az előző évhez képest, Bihar megyében, az aktív vállalatok száma 3.068-zal csökkent (9,1%-kal kevesebb aktív válalkozás), amíg Arad megye esetén, 6.573 válalkozást nyilvánítottak tevékenységi szempontból inaktív cégnek (24,18%-kal kevesebb aktív gazdaági vállalkozás), csökkentve ezzel az aktívitási mutatójukat. A növekvő adóteher tekinthető azon döntő tényezőnek mely miatt a kisvállalkozások átmenetileg vagy véglegesen bezártak, illetve egy részük folyatatta tevékenységét vállalkozó magánszemélyként. A vállalkozó magánszemélyekre kiszabott állami adók kisebbek13, mint egy gazdasági társaság esetén. A gazdasági társaságnak fedeznie kell a bérek és a nagyszámú adók (beleértve a 16%-os társasági adó) értékét. A költségvetési év végén, jutalékosztás esetén, a cég köteles egy szintén 16%-os adót kifizetni, illetve hasonlóan ugyanazt az értéket mindenik részvényes14. 13

Dura Florin, Micile afaceri migrează pe PFA-uri, Gazeta de Nord Vest, 9 februarie 2011 Ennek értelmében, egy 1000 lej értékű bruttó fizetés, ami 741 lej nettó, kifizetése érdekében a cég összesen 1279 lejt költ, lej, amelyből az állam tulajdona 538 lej, míg egy magaánvállalkozószemély egy azonos összegért, csupán 365 lejt ad az államnak és 635 lej maradt a kezében. Tehát, más szóval, az államnak 22,15%-ot fizet és a többi 77,85%-kal marad. Az államnak kifizett összeg különbsége, egy magánszemély és a vállalat esetében, az azonos összegre vonatkoztatva, 279 lej. 14

20

2.6 ábra: A természetes és jogi személyek aránya, megyékre lebontva, 2010 79,95%

80,00%

69,20% 60,56%

60,86%

70,00% 60,00% 50,00%

39,44%

39,14% 30,80%

40,00% 30,00%

20,05%

20,00% 10,00% 0,00% Arad

Temes

Szatmár

Bihar

Vállalkozó magánszemélyek

Jogi személyek

Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010, www.onrc.ro

A 2009-es évhez képest, 2010-ben a regionális evolúció a vállalatok tevékenységére vonatkozóan specifikus gyenge pontokat fedett fel, a nehezebb pénzügyi feltételek mellett. 2010 végén Temes megyében 35.995 aktív kereskedést regisztráltak a 2009-es 39.476-val szemben, illetve 2011 első négy hónapja után, ezek száma 36.554-re emelkedett, vagyis elérte az országos összszám 4,1%-át. Arad megyében, a 2009-es évben 27.176 aktív kereskedést (2,6%-os részesedés a nemzeti teljes összértékből), 2010-ben ezek száma 20.603-ra csökkent, majd 2011től enyhe növekedésnek indult elérve a 20.619 aktív kereskedőt (2,3% az összesből). Bihar megyében, az aktív kereskedések fejlődése hasonló volt, azaz csökkent a 2009-es évben 33.403ról 30.547-re 2010-ben, majd ismét növekedni kezdett 2011 első négy hónapjában elérve a 33.403-at (avagy az országos 3,3%-át). Szatmár megyében, a 16.753 aktív kereskedésből 2009ben, 2010-re a számuk alig érte el a 13.706-ot, majd 2011 április végére 13.788-ra emelkedett (az összérték 1,5%-át kitéve). 2.7 ábra: Aktív kereskedések, természetes és jogi személyek aránya, megyékre lebontva, 2009 és 2010 30842 28778

35000 30000

23263

25000 20000 12747

14429

15000

12538 8634

10140

10000 5000

20993

8065

9342

7217

10175 8301 6588 5405

0 Arad

Temes

Bihar

2009 Vállalkozó magánszemélyek

Szatmár

2010 Vállalkozó magánszemélyek

Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010, www.onrc.ro 21

2.2.2 Az üzleti szektor – krízis és újraélesztés között 2008-as pénzügyi válság negatívan érintette az összes nemzeti gazdaságot és mindenik tevékenységi területét. A világkereskedelem nagyon gyorsan csökkent, ami maga után vonzotta az árutermelés és szolgáltatások korlátozását. Mindezek alapján, a vállalkozásokba vetett bizalom mélyen megrendült, és a II. Világháború óta példa nélküli recesszióba lépett. Egész iparágak nagymértékben csökkentették aktívitásukat, 2008 második felétől fogva. Rövid távon, a gyártás, az építő és a közlekedési iparágak forgalma is jelentősen alacsonyabb lett. Részben, a kiskereskedelemek illetve számos személyi szolgáltatás nem szenvedett annyira meredek csökkenést. Ezek áruk és szolgáltatások többsége a KKV-k által készültek, ezért, amennyire csak lehetséges, ezek túlélési stratégiákat kényszerültek elfogadni és implementálni, a csőd elkerülése illetve a tevékenység megszüntetése a cégnyilvántartásból való törléssel egyetemben. A válasz a nemzetközi szervezetek, illetve a nemzeti államok részéről érkezett, természetesen különbözőképpen a recesszió mértéktől és a gazdaság lehetőségeitől függően. Kiterjedt gazdasági és pénzügyi intézkedések léptek érvénybe a vállalkozások fenntartása, és ahol lehetséges volt, a munkahelyek megőrzése érdekében. Románia már hosszú recessziós perióduson ment keresztül. A statisztikai adatok szerint a recesszióból való kitörés csak 2011 első negyedévében történt meg. A gazdasági fejlődésre utaló optimista jelek (leküzdeni a recesszió stádiumát) és az adó csökkentése felő irányuló intézkedések (2010 október 1-től eltörölték a minimális adót15) oda vezettek, hogy a vállalkozó újragondolják az üzlet újraindításának lehetőségét, amint azt a megnövekedett cégbejegyzések száma mutatja a folyó év (2011) első négy hónapjában, a tavalyi évhez képest (2010). 2.8 ábra: A vállalkozói aktívitás javulása, a 2011-es év első 4 hónapja után

18707

20000 18000

16231

16000 14000

12021

12000 10000

7771

8000 4492

6000

3731

4000 2000

7721

6187

892

381 1072

844

1510

584

1674

863

714

240

754

631

1411

602

1663

688

0 2010, 4 hónap

2011, 4 hónap

2010, 4 hónap

2011, 4 hónap

2010, 4 hónap

2011, 4 hónap

2010, 4 hónap

2011, 4 hónap

Arad

Arad

Bihar

Bihar

Szatmár

Szatmár

Temes

Temes

Regisztráció

Megjegyzés

Törlés

Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010, , www.onrc.ro 15

Az 571/2003 vonatkozó adótörvény módosításáról és kiegészítéséról szóló, 2010 szeptember 29.-i, 87/2010 számú sürgősségi rendelet, mely megjelent a 2010/09/30-i Hivatalos Közlöny I. részének 669 számában 22

Minden hónapban elteltével a gazdasági ébredés és a tevékenység fellendülésének jelei egyre inkább nyilvánvalóak, azonban különböző mértékben az ország megyéiben és a gazdasági tevékenységektől függően. Így tehát, ha 2010 első négy hónapbanjában, a cégfelfüggesztési műveletek száma az egekbe szökött, a folyó év ugyanezen időszakában, mind a négy megyében nyilvánvalóvá vált a felfüggesztések csökkenése Például a Temes megyei Cégjegyzék hivatalos adatau szerint, az idei év (2011) első három hónapjában csupán 224 vállalkozás függesztette fel gazdasági tevékenységét, míg 2010-ben az ezeknek megfelelő három hónapban összesen 821. A jelenlegi jogirendszer egyszerűsítse és az új politikai keret alkalmazása szükségességének érdekében az európai Bizottság a kis- és középvállakozásokra nézve kötelezővé tette az egyszerűsített adózási rendszer kivitelezését a mikrovállalkoázok részére, és ennek következtében 2011 január 1-től kisvállalkozások számára a jövedelemadó ismételt bevezetését. A 117/2010 számú Sürgősségi Kormányrendelet értelmében, az 571/2003-as adótörvénykönyv illetve a pénzügyi szabályozások módosítására vonatkozóan16, a IV. cím, 1 cikkely szempontából „Mikrovállalkozások forgalomadójára” egy sor változást és kiegészítést jelentettek be. Figyelembe véve a 117-es Sürgősségi Kormányrendeletet, a nyereség után adózó mikrovállalkozások áttérhettek a jövedelemadóra a következő pénzügyi évtől, amennyiben az előző pénzügyi évben december 31-ig megfeltételtek a fentemlített feltételeknekt, és nem fizettek több mint 100.000 eurós jövedelemadót. A társasági forgalomadókulcsa 3%-os a mikrovállalkozások részére. 2.2 3 A cégek dimenziói Az Európai Unió által meghatározott mikro-, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) olyan gazdasági társaságok, amelyek 250-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót. A vállalkozások méretétől függően, a KKV-k három kategóriába sorolhatóak: mikro- (kevesebb mint 10 alkalmazott), kis- (10 - 49 fős alkalmazottszám) és közepes méretű vállalkozások (50-249 közötti számú munkavállaló). A 346/2004-es számú törvény alapján, a kis- és középvállalkozások létrehozásának és fejlesztésének ösztönzése érdekében, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel, 2008-ban a gazdasági társaságok és KKV-k helyzete megyei szinten a következő volt: 2.8 táblázat: A vállalkozások eloszlása megyék és méret osztályok alapján, szám és %, 2008 Összes Arad 12891 Temes 23459 Bihar 19207 Szatmár 8738 Románia hatátmenti terület 64295 Forrás: Nicolescu O., Haiduc I. C., Nancu București, Editura Olimp, 2007

16

Mikrovállalkozások % az összesből 12849 11309 87.73 23364 10837 88.82 19146 17119 89.13 8716 7534 86.22 64075 56799 88.34 D-ru (coord.), (2010), "Carta Albă a IMM-urilor din România, 2010", KKV, szám

Mikrovállalkozások

117/2010-es sűrgősségi miniszteri rendelet, a Hivatalos Közlöny 891/2010 számának I. részében megjelentetve 23

Szinte minden induló vállalkozás a KKV-k csoportjába tartozik (99,5% felett), melyekből a mikrovállalkozások aránya meghaladja a 87,5%-ot minden megyében. 2.9 ábra: A vállalkozások eloszlása megyék és méret osztályok alapján, 2008

25000

90,00% 23364

20837

89,13%

89,00%

20000 88,82%

15000

88,00%

19146

12849

17119 11309

87,00% 86,22%

10000

86,00% 85,73%

8716

5000

7534

0

85,00% 84,00%

Arad KKV-k

Temes

Bihar

Mikrovállalkozások száma

Szatmár Mikrovállalkozások %

Forrás: Nicolescu O., Haiduc I. C., Nancu D-ru (coord.), (2010), "Carta Albă a IMM-urilor din România, 2010", București, Editura Olimp, 2007

A 2008-as án szintjén, az adatok abszolút értékben jelentős különbségeket mutatnak a megyék között:  mikrovállalkozások (akár 9 alkalmazottig, éves forgalma és vagyon 2 millió euróig): a határmenti térségben lévő vállalatok 88,34%-a;  Arad megyében a mikrovállalkozások 87,7%-ot képviselnek a megyében jegyzett összes vállalkozás számából, illetve 19,91%-át a teljes határmenti terület (a négy megye) mikrovállalkozásainak;  Temes megyében, a mikrovállalkozások a megye cégeinek 88,8%-át jelentik, azaz a Magyarországgal határos térség mikrovállalkozásainak 36,7%-át;  Bihar megyében, a mikrovállalkozások 89,1%-a a megye összes vállalkozásának, amelyből 30,41% határmenti területen érintett;  Szatmár megyében, a mikrovállalkozások 86,2%-át teszi ki a megyei cégeknek, ami a Magyarországgal határos területen levő mikrovállalkozások 13,26%-át fedi. 2.2.4 Aktívan műküdő cégek profilja a nemzetgazdaságiágnak megfelelően Egy gazdasági társaság tevékenységének tárgya a nemzeti tevékenységágak osztályozása alapján történik – TEOÁR (CAEN) kód17. A nemzeti gazdasági tevékenységeinek statisztikai osztályozását a 656/1997-es Kormányrendelet hagyta jóvá, melyet a román Nemzeti Statisztikai Intézet is használ, illetve amelyik összhangban van a nemzetközi statisztikai és hivatalos dokumentumokban használt osztályozásokkal. A tevékenységek egységesség osztályozési elve mintájára, ezek szekciókra, diviziókra, csoportokra és osztályokra vannak bontva. A 2008-as évtől, a TEOÁR '08 (CAEN Rev.2) változata lett operacionális a tevékenységek besorolása érdekében, de megyei szinten, a rendelkezésre álló adatok a TEOÁR '03-at (CAEN Rev.1-et) használják és csupán 2008-ig állnak rendelkezésre. 17

Jóváhagyva a 656/1997-es számű kormány határozatban 24

Általában, a vállalkozások létrehozásához, megszervezéséhez, irányításához és tevékenységének lebonyolításához szükséges kisebb mennyiségű tőke, nagyrészben a kiskereskedelmi tevékenység területére orientálta a vállalkozókat. 2008-ig jelentős beruházások történtek az ingatlan- és az építőiparban, ám a 2008 végi válság negatívan érintette ezeket a szektorokat. A 2.9-es táblázat és a 2.10-es ábra a tevékenységek szóródását és a vállalatok méret szerinti megoszlását mutatja a TEOÁR '03 (CAEN Rev.1) osztályokban, mind a négy megyében, a 2008-as évben. A tevékenységágak, megyék, a vállalatok méretkategóriáinak specifikus aspektusai, 2008-ra vonatkozóan: - a feldolgozóipar 12,71%-a aktív egységeket koncentrál a négy megyében, vagyis 8.172at az összesből, melyekből 5.838 vállalkozás illetve 71,41%-a mikrovállalkozás, 19,41%-a kisvállalkozás, 7,65%-a közepes méretű vállalat, és csak 1,51%-a nagyvállalat; - a kereskedelem (nagy-és kiskereskedelem, valamint gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási termékek javítása és karbantartása) nagy számú 23.559 céget koncentrált (36,64%-a a négy megyében megtalálható összes egységnek, melyből 21.370, azaz 90% felett, mikrovállalkozás); - KKV-k kereskedelemi tevékenységekre szakosodtak, a nagy- és kiskereskedelemre, illetve az ingatlanügyletek, bérbeadás és különösen a vállalatoknak szánt üzleti szolgáltatásokra. Ezen típusnak van a legnagyobb részesedése az aktív vállalkozásokból. Így, Szatmár megyében az aktív kereskedelmi vállalkozások mintegy 46,6%-ot (4.076 egység) tesznek ki a megyei összértékből, Arad megyében 52,2%-ot (6.735 egység), Bihar megyében 55,1%-ot (10.584 egység), míg Temes megyében az arányuk meghaladja a 60%-ot (14.268 egység); - az ingatlan tranzakciók (azon tevékenységek melyek nem hoznak létre új termékeket és ezért nem járulnak hozzá a nemzeti jólét növekedéséhez, de amely drámai mértékben emelkedett 2008-ra, majd ugyanilyen látványosan csökkent 2009 és 2010-ben), 2008-ban 12.304 céget jelentett, ami közel 19,14%-a az aktív vállalkozásoknak a határmenti térségben, amelynek 95,15%-a (vagyis 11.707 egység) mikrovállalkozás; - az egészségügyi és szociális szolgáltatások alulreprezentáltak; - a közlekedési szolgáltatások 5.395 aktív vállalkozás számolt (8,39%-a az összes aktív egységek a négy megyében), több mint 90%-a mikrovállalkozásoknak; - A vendéglátóipari ágazatban és helyreállítása az aktív helyi egységek által 3219-ben 2008 (5%-a az aktív működő cégeknek a négy megye), 89,19%-a mikro-vállalkozások; - a 6.596 aktív építőipari egység (a négy megye szintjén 10,26%-át jelenti az aktív vállalkozásoknak), 84,70%-a mikrovállalkozás, 12,40% kisvállalkozás és 3%-a közép- és nagyvállalat; - az aktív bányászati egységek száma és aránya alacsony, a KKV-k a legkevésbé képviselik ezt az ágazatot.

25

2.9 táblázat: A helyi aktív vállalkozások eloszlása, tevékenységikör (ipar, építés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások) és méret osztályok alapján, egységek száma, 2008 Tevékenységi szekciók a TEOÁR ’03 (CAEN Rev.1) szerint Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások

Összesen

Din care: pe clase de mărime, dpă numărul de salariați 0-9 10-49 50-249 ≥ 250 Arad megye 12891 11309 1283 257 42 39 24 13 1 1 1727 1212 351 139 25 28 13 9 3 3 1129 978 125 29 2 4535 4062 433 38 2 654 587 59 8 0 1199 1083 97 12 7 2400 2289 93 18 0 38 36 2 0 0 270 252 17 1 0 277 254 20 2 1 Temes megye 23459 20837 2026 501 95 60 45 11 3 1 2736 2014 463 209 50 24 10 6 4 4 2424 2010 319 81 14 8488 7719 665 96 8 1175 1047 114 14 1510 1345 125 29 11 5780 5479 243 53 5 107 97 10 479 444 32 3 676 627 38 9 2 Szatmár megye 8738 7534 998 184 22 24 17 7 1366 954 293 104 15 13 8 3 1 1 1313 1099 184 29 1 3002 2672 301 27 2 485 443 39 3 756 684 63 7 2 1074 1019 47 8 26 22 4 84 79 5 166 154 11 1 Bihar megye 19207 17119 1690 337 61 53 28 20 4 1 2343 1658 479 173 33 28 9 8 7 4 1730 1499 189 37 5 7534 6917 559 51 7 905 804 92 7 2 1930 1776 127 22 5 3050 2926 99 23 2 47 40 7 357 345 11 1 467 432 28 6 1

KKV-k Száma 12849 39 1702 25 1127 4533 654 1192 2400 38 270 276 23364 59 2686 20 2410 8480 1175 1499 5775 107 479 674 8716 24 1351 12 1312 3000 485 749 1074 26 84 165 19146 52 2310 24 1725 7527 903 1925 3048 47 357 466

* Kis- és nagykereskedelem, autók és motorok, személyes és háztartási javak javítása és karbantartása Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime - 2008 26

Megyei szinten, a vállalatok méret osztályok szerinti eloszlása, a TEOÁR (CAEN) tevékenységeket szétfejtve, a következő képpen mutatkozik: 2.10 ábra: Az aktív vállalkozások TEOÁR (CAEN) tevékenységikörökre szétfejtve, a négy megyében, 2008, szám és % 1) Bányászat, kőfejtés 70

2) Feldolgozóipar 80,00%

75% 70,83%

59

50

45

38

40,00%

52 28

24

17 Temes


KKV-k

I

Temes

25 46,43% 41,67%

25

61,54%

24

3000

10

86,00% 2010

2000

13

5

9

8

0 Temes


KKV-k

978

1312 82,92%

83,00% 82,00% 81,00%

Arad

Mikrovállalkozások %

84,00%

1099

0

Szatmár

Bihar

83,70%

1132

500

10,00% 0,00%

Arad

85,00%

1725 1499

1000

20,00%

12

10

1500

30,00%

87,00%

86,65%

86,24% 2410

2500

50,00%

20 32,14%


4) Építőipar

40,00%

15

Szatmár

Bihar


KKV-k

3) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

60,00%

68,00% 67,00%


70,00%

69,00%

1351 954

Arad

30

20

1658

0

Szatmár

Bihar

69,84% 70,00%

1212

500

71,00%

2014

70,18%

1000

0,00% Arad

70,76%

1500

10,00%

0

72,00%

1702

20,00%

24

10

73,00%

2310

2000

30,00%

20

74,00%

73,61%

2500

50,00%

52,83%

30

2686

60,00%

61,53%

40

3000

70,00%

60

Temes

Szatmár

Bihar


KKV-k


6) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

5) Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás reparații

8480

9000

7719

8000

91,81%

7000 6000 89,57%

5000 4000 3000

7527 90,94% 6917

4533 4062

2000 1000 0 Arad KKV-k

Temes

Bihar


1400

92,50% 92,00% 91,50% 91,00% 90,50% 90,00% 89,00% 89,50% 89,00% 88,50% 3000 2672 88,00% 87,50% Szatmár

92,00% 1175

1200

91,34% 1047

90,50%

804

800

90,00%

89,75%

600 400

91,00%

903

1000

654

89,50%

485

89,11%

443 88,84%

587

88,00%

0

87,50% Arad KKV-k

27

89,00% 88,50%

200


91,50%

Temes

Bihar


Szatmár Mikrovállalkozások %

8) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások

7) Szállítás, raktározás, posta, távközlés 2500

92,50% 92,02%

7000

92,00%

2000

6000

91,50% 90,32%

1500

1499 1345

1925 1776

90,47%

96,50% 5775

95,50%

91,00%

5000

90,50%

4000

94,88% 94,79%

1192

754 684

89,07%

1083 500

3000

89,50% 89,00%

2000

88,50%

0

KKV-k

Temes

Bihar


107

100

600

94,00%

88,00% 38 36

84,61%

47 40

20

26 22

0 Temes

Bihar


KKV-k

97,00% 96,00%

444

95,00%

357 345

94,05% 94,00%

93,33%

300

93,00%

86,00% 84,00%

200

82,00%

100

92,69%

270

84 79

252

91,00%

0

90,00% Arad

Szatmár

Temes

Szatmár

Bihar


KKV-k


11) Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások


12) A négy határmenti megye, TEOÁR tevékenységeinek eloszlása 25000

40,0%

23559

35,0%

36,64%

20000 800 700 600 500 400

91,70%

300 200

276

100

254

0 Arad KKV-k

93,00% 92,75% 92,80% 92,77% 92,60% 92,40% 92,50% 92,20% 674 466 92,00% 627 432 91,80% 91,60% 165 154 91,40% 91,20% 91,00% Temes Bihar Szatmár Mikrovállalkozások száma

92,00%

80,00% 78,00%

Arad


96,64%

400

90,00% 85,11%

479

500

92,00% 90,65%

40

Szatmár

Bihar


KKV-k

96,00% 97

60

Temes

10) Egészségügyi és szociális ellátás

94,74%

80

93,00%

92,00% Arad

9) Oktatás 120

2289

92,50%

Szatmár


10741019

0

87,50% Arad

94,00% 93,50%

2400

1000

88,00%

2926

93,37%

95,00% 94,50%

3048

90,00% 1000

96,00%

95,93%

5479

30,0% 25,0%

15000

12304 20,0%

10000

8172

19,14%

6596 5000

12,71% 10,26%

5395 3219

10,0% 3087

8,39% 5%

5,0% 4,81%

0


15,0%

0,0%

Egység

Arány (%)

Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime - 2008

28

2.3 A vállalkozások általanos gazdasági teljesítménye, megyék és nemzetgazdaságiág szerint, 2008-ban 2.3.1 A vállalatok megoszlása a teljesítményük alapján (értékesítés volumene) Az forgalom szerinti árbevételi adatok területi szinten részlegesek, egyes megyékre vonatkozóan csupán egyetlen évre vonatkozó összegzés található, ami nem teszi lehetővé a vállalatok gazdasági teljesítménye alakulásának területi elemzését. A 64.295 aktív határmenti térségbeni vállalkozás forgalom volumene 2008-ban is egyenlőtlenül oszlott el a négy megye illetve az aktív egységek típusának szintjén. Az aktív helyi vállalkozásokra vonatkozó adatokat, a forgalmat és a beruházásokat illetően, megyei szinten, a TEOÁR (CAEN) tevékenységek alapján, Megyei Statisztikai Igazgatóságok készítik, ezáltal különbségek vannak a Nemzeti Cégjegyzéki Hivatal (ONRC) által nyújtott adatokhoz képest, még a teritoriálisan fel nem osztott statisztikai tevékenységek tekintetében is. Ezért, a mutatók és megyék összehasonlíthatóságának biztosítása érdkében, az adatok is ugyanabból a forrásból, nevezetesen a Megyei Statisztikai Igazgatóságoktól származna. Ezen okok miatt a nemzeti jelentések pusztán jelzésértékűek, amely egy nehézen megítélhető képet mutatnak az számok korrektségét illetően. Így, ezen érvek alapján, az aktív helyi vállalkozások átlagos forgalma 1.348.005 lej18 volt 2008-ban. 2.10 táblázat: A forgalomszám eloszlása a megyékben, 2008 Forgalomszám, Egységek % a négy Aktív vállalkozás átlag millió lej száma megyében forgalomszáma, lej Arad 17.758 12.891 20,49 1.377.550 Temes 36.780 23.459 42,44 1.567.842 Bihar 22.050 19.207 25,44 1.148.019 Szatmár 10.082 8.738 11,63 1.153.811 Határmenti terület 86.670 64.295 100,0 1.348.005 Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime - 2008 Megye

A négy megye teljes forgalom volumenének mintegy 42%-a Temes megyében lett létrehozva, mely 36,48%-át összegzi a helyi aktív gazdasági társaságoknak. Ennek az ellenkezője Szatmár megye, ahol a 2008-as forgalom csupán 11,6%-a a zónának, tekintettel arra, hogy 13,60%-át birtokolja a helyi aktív válalkozáasoknak. Egy övezet vagy megye gazdasági teljesítményét különösen képpen az egy vállakozásra jutó átlagos forgalommal lehet mérni. Eszerint egy helyi aktív vállakozásra jutó átlagos forgalom 1.153.811 lej Szatmár megyében, ami 85%-a a Temes megyében elért aktív vállakozásra jutó átlagos forgalom értékének. Bihar megye a második helyet foglalja el a négyből, mint a cégnyilvántartásba regisztrált vállakozások, aktív gazdasági társaságok, a forgalomérték öszzvolumene, de az egy vállakozásra jutó átlagos forgalomértéke, 1.1.48.019 lej, a legkisebb a négy megyéből.

18

Az ilyen módon megkapott adatok értéke sokkal magasabb, mint a 2010-es KKV-k Kartájában közzétettek. 29

2.3.2 Az értékesítés összehasonlító szerkezete tevékenységcsoportok szerint A 2.11-es táblázat bemutatja a 2008-ban bejegyzett TEOÁR (CAEN) tevékenységeket illetve a forgalom értékét, megyénként: 2.11 táblázat: A helyi aktív vállalkozások foegalomértéke, tevékenységikör (ipar, építés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások) alapján, 2008, (millió lej) Bihar

Temes

Forgalom Szám mil lej KKV 22050 19146 240 52

Forg./ Forgalom KKV KKV mil lej szám 1,15 36780 23364 4,62 304 59

Arad Forg./ Forgalom KKV KKV mil lej szám 1,57 17758 12849 5,15 108 39

Szatmár

Összes

Forg./ Forgalom KKV Forg./ Forgalom KKV KKV mil lej szám KKV mil lej szám 1,38 10082 8716 1,16 86670 64075 2,77 15 24 0,62 667 174

Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 5653 2310 2,32 11254 2686 4,19 6384 1702 3,75 3614 Villamosenergia-, 612 196 gáz-, hőellátás Vízellátás, 24 31,75 665 20 33,25 224 25 8,96 szennyvíz gyűjtés, 150 69 kezelés, hulladékgazdálkodás Építőipar 2094 1725 1,21 4856 2410 2,01 1230 1127 1,09 1312 Kereskedelem* 9825 7527 1.31 13532 8480 1,60 7416 4533 1,64 3859 Szállítás, 1635 2897 1387 485 raktározás 1925 0,85 1499 1,93 1192 1,16 Információ-, 229 ** ** 87 távközlés Szálláshelyszolgáltatás, 334 903 0,37 396 1175 0,34 197 654 0,30 110 vendéglátás Ingatlanügylete k, gazdasági 995 3038 0,33 2341 5775 0,41 637 2400 0,26 231 szolgáltatások Oktatás 5 47 0,11 17 107 0,16 4 38 0,11 3 Egészségügyi és 53 357 0,15 139 479 0,29 77 270 0,28 14 szociális ellátás Egyébb 225 466 0,48 379 674 0,56 94 276 0,34 87 szolgáltatások * Kis- és nagykereskedelem, autók és motorok, személyes és háztartási javak javítása és karbantartása ** A kommunikáció beleértve a szállítás kategóriába

1351

2,67

26905

8049

3,3426

12

22,08

1916

81

23,654

1312 3000

1,00 1,29

9492 34632

6574 23540

1,44 1,47

749

0,76

6720

5365

1,2526

485

0,23

1037

3217

0,3223

1074

0,22

4204

12287

0,3421

26

0,11

29

218

0,1330

84

0,17

283

1190

0,2378

165

0,53

785

1581

0,4965


Elsődleges és számított adatok elemzése szempontjából, a gazdasági teljesítmény fejtegetése a forgalom szempontjából számos aspektust emel ki, mint például: - az egész térség négy tevékenységiágazatban, mindenik szektor esetében ezek forgalma nagyobb mint 4.000 millió lej, mintegy 81,95% a megyék teljes forgalomából.

30

Forg./ KKV 1,3526 3,8333

2.11 ábra: A forgalomérték összehasonlító struktúrája tevékenységikör alapján a határmenti területeken, 2008, % 4,85%

1,20%

2,04% 31,04%

39,96%

2,21%

10,95% 7,75%

Feldolgozóipar

Energetikai ipar

Építőipar

Szállítás

Kereskedelem

Ingatlanügy

Vendéglátás

Egyéb


- három tevékenységiszektorban az egységre eső forgalomértéke meghaladta a 2 millió lejt: a bányászat és kőfejtés, a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, - a fent emített három tevékenységiágazat (bányászat, és kőfejtés, a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás) mellett, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok egységre eső formgalma enyhén magasabb vagy közel van az övezet össztevékenység átlagához, - a forgalom legnagyobb összvolumene (teljes övezet) azon tevékenységiágazatoknak köszönhető ahol a forgalom 1,25 -1,47 millió lej (közlekedés, építőipar, kereskedelem), valamint amelyekhez hozzáadódik a feldolgozóipar is, - a kereskedelemben és általában a szolgáltatások terén, a tevékenység forgalmának polarizációja specifikusan nagy, - mindenik megyében a legnagyobb forgalom a kis- és nagykereskedelemben, az ingatlanügyletekben, az építőiparban, e tekintetben meg kell említenünk, hogy ez a szituáció, a gazdaság további evolúciójának eredményeként, 2009-ben a legnagyobb csökkenést szenvedte el és némi fellendülést 2010-ben - nincs összhang a vállalkozások száma és ezek forgalomának aránya között.

31

2.4 Szempontok a határmenti térségben foglalkoztatott munkaerőről Románia lakossága mintegy 21 millió, kis mértékben csökkenő irányzattal, az előrejelzéseket szerint és a különböző forgatókönyveknek megfelelően, továbbra is ez marad a tendencia. 1990 óta Románia lakossága folyamatosan csökkent, beleértve az utóbbi éveket, a negatív születési arány és a népesség külföldre valő migréciója következményeképpen. A Magyarországgal határmenti területek lakossága meghaladta a 2 milliót 2010-ben, az ország teljes népességének 9,7%-át képviselvén. Megyékre lebontva, 1990 után a helyzet ugyanazt a negatív irányzatot követte, kivételt képezvén Temes megye, ahol a népesség 2,95%kal nőtt 2006-tól elkezdve a múlt év végéig (2010), az ipari pólus vonzerejének eredményeként. A lakosság megyénkénti megoszlása viszonylag kiegyensúlyozott, Arad és Temes megye az ország lakosságának 5,25%-át reprezentálják illetve a magyar határmenti terület lakosságának 54,22%-át (1.134.272 lakos); 2010-ben Bihar és Szatmár megyék lakosságának aránya az ország teljes népességhez viszonyítva 4,46% volt, 45,78%-a a Magyarországgal határos területek lakosságának (964.070 lakos). Migrációs ráta pozitív tendenciákat mutat, Arad és Temes megyében, míg más részeken negatív értékeket, habár különböző mértékben, de ez a természetes népfogyatkozásra referálva, kedvezőtlen alakulását jelképez. A román oldalon, a lakosság régiók közötti migrációjának jelensége tipikus. Nyugat és észak-nyugat Románia népességére jellemző a kulturális sokszínűség, a román közösség kohabitálva a magyar, német, roma és szerb közösségekkel. A 2002-es népszámlálás során rögzített adatok szerint, a kisebbségek 11,7%-a él a nyugati régióban. Ami a népsűrűséget illeti, hogy jelentősen eltérő; háromban a négy határonátnyúló megyéből (Temes, Bihar és Szatmár) a népsűrűség viszonylag homogén, 79-87 lakos/km2, de jóval alacsonyabb mint az EU-27-ben (118 személy/km2). 2010-ben, a legalacsonyabb népsűrűség mindössze 52,37 személy/km2 volt Arad megyében. A nemek megoszlását illetően meglehetősen kiegyensúlyozott az összes megyében, egy enyhe női arányfölény vehető észre (48,3% férfiak és 51,7% nők esetén). Átlagosan, a lakosság 54,7%-a él városi területeken a határmenti térségben, megyénként a városi környezet lakóinak aránya változó, a 62,2%-os Temes megyéitől, 47,4%-ig Szatmár megyében, ahol a vidéki népesség aránya magasabb (mintegy 52,6%). A lakosság korstruktúrája a demográfiai öregedésre jellemző folyamat jegyeit viseli, elsősorban az alacsonyabb születési ráta miatt, mely maga után vonza az abszolút és relatív fiatal népesség (0-14 év) csökkenését és idősödő népesség (60 év felett) növekedését. 2.12 táblázat: A lakosság korstruktúrája, személy19

Románia (2008) Arad (2009) Temes (2008) Bihar (2010)

0 - 14 év 3265476 66323 94319 94448

15 – 59 év 14034289 295716 457899 380963

≥ 60 év 4204677 93913 122315 117150

Összesen 21504442 455952 674533 592561

Szatmár (2008) 59518 244444 61573 365535 Forrás: Institutul Național de Statistică (INS), Statistica populației, 2011, www.insse.ro

19

Mivel az adatok az életkorcsoportok szerint csak különböző években állnak rendelkezésre, illetve az ország egész területén 2008-ig, megyék összehasonlítása eltéréseket regisztrálhat 32

A lakosság korfája, az életkor és nemek közötti különbségeket tükrözi. Így a fiatal lakosság alacsony száma leszűkítette a korpiramisának alapját is. Ezen változások demográfiai és gazdasági hatásai átalakulásokat jelenthet a különböző alcsoportokban (iskolai népesség munkavállalási korú népesség csoportjában). Országosan mindössze 15,8% volt 14 év alatti és 19,55% a 60 év feletti lakosság. Átlagban, a négy megyében, a lakosság 14-16%-a a 0-14 éves korosztály és 16,8-20,6%-a a 60 év felettiek generációja. A foglalkoztatott lakosság magábafoglal minden olyan 15 év feletti személyt, akik gazdasági tevékenységet végzett, árukat vagy szolgáltatásokat állított elő, legalább egy órával a referencia-időintervallum előtt, annak érdekében, hogy bevételhez jusson, bérek, természetbeni fizetés vagy egyébb juttatások formájában. 2.13 táblázat: A foglalkoztatott lakosság az év végén, ezer személy 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Románia 8725,9 8747,0 8410,7 8411 8504 8628 Arad 211,6 208,2 199,7 197,5 199,9 204,1 Temes 335,5 334,4 317,3 316,7 320,9 328,0 Bihar 278,1 275,6 269,1 267,5 268,6 269,9 Szatmár 150,6 150,9 146,4 145,6 146,8 148,2 Román határmenti terület 975,8 969,1 932,5 927,3 936,2 950,2 Forrás: Comisia Națională de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, www.cnp.ro

Foglalkoztatási ráta a foglalkoztatott népesség és a teljes 15-64 év közötti népesség százalékban kifejezett arányát mutatja. Mivel a hivatalos statisztikák csak a fejlesztési régiók szintjén áll rendelkezésre, valamint a megyei szinten levőek amelyek kiszámolhatóak (a foglalkoztatottak számát a teljes populációhoz mérve) nagyon különböző eredményeket és irreális magyarázatokat produkálnak, ezért továbbá az Eurostat regionális mellékelteire fogunk hagyatkozni. 2.14 táblázat: Foglalkoztatási ráta, régiókra lebontva, 2006-2010, % Románia Nyugati régió Kelet-nyugati régió Forrás: Eurostat, 2011

2006 58,8 58,6 57,1

2007 58,8 59,6 57,0

2008 59,0 59,3 56,4

2009 58,6 58,6 55,2

2010 58,8 .. ..

A foglalkoztatási ráta Romániában alacsony más európai országokhoz viszonyítva. A fejlesztési régiók szintjén, a nyugati régió közel van az országos értékhez, míg az észak-nyugati régióban lényegesen alacsonyabb a mutató. ILO munkanélküliségi ráta az ILO20 szerinti munkanélküliek számát és az aktív népesség arányához viszonzítja százalékban kifejezve. 20

ILO munkanélküliek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumai alapján, azok a személyek akik legalább 15 évesek vagy idősebb, akik ugyanabban az időben megfelelnek az alábbi feltételeknek: (i) nincs mukahelyük és nem vesznek részt tevékenységekben jövedelemszerzés érdekében, (ii) az elmúlt négy hétben lépéseket tettek a munkakeresésére és annak megtalálása érdekében, (iii) ha azonnal munkát találnának, munkába lépnének a következő 15 napban. 33

2.15 táblázat: Munkanélküliségi ráta, megyékre leosztva, 2007-2014, % Románia Arad Temes Bihar Szatmár

2007

2008

2009

2010

2011

4,0 2,3 1,6 2,4 2,6

4,4 3,0 1,6 3,0 3,0

7,9 6,8 4,4 5,9 6,5

6,9 5,2 3,7 5,8 6,0

5,5 5,0 3,2 5,7 5,7

2012

2013

2014

5,0 4,8 2,8 5,5 5,5

4,8 4,5 2,6 5,1 5,3

4,5 4,3 2,3 4,8 4,9

Forrás: Comisia Națională de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, www.cnp.ro

Az átlagosan foglalkoztatottak számaának dinamikus ellemzése nyomán, könnyen megfigyelhetjük, hogy mind nemzeti és területi szinten, csökkent a foglalkoztatottak száma, a trend úgy tűnik, hogy előreveti a elkövetkezendő éveket. Ez pedig teljesen természetes, az összlakosság és a foglalkoztatott lakosság számának csökkenése mellett. Ezen mutatóra vonatkozó rendelkezésre álló adatok a Nemzeti Prognosztikai Bizottságtól származnak, az exkluzívan megyei szintű előrejelzéseket viszont nem lehet közvetlenül az aktív múködő vállalatok számához illetve ezek forgalmához társítani. Azonban, általános áttekintést nyújtanak a vállalatok aktív munkahelyteremtő szerepéről. 2.16 táblázat: Alkalmazottak, megyékre leosztva, 2006-2012, személy 2007

2008

2009

2010

2011

2012

FoglalkoztattAlkalmazot FoglalkoztattAlkalmazot FoglalkoztattAlkalmazot FoglalkoztattAlkalmazot FoglalkoztattAlkalmazot FoglalkoztattAlkalmazot lakosság lakosság lakosság lakosság lakosság lakosság

Románia Arad Temes Bihar Szatmár

8725,9 211,6 335,5 278,1 150,6

4885,3 120,4 209,8 163,3 75,2

8747,0 208,2 334,4 275,6 150,9

5046,3 124,4 216,7 167,3 77,1

8410,7 199,7 317,3 269,1 146,4

4774,2 110,9 203,0 158,9 75,6

8411 197,5 316,7 267,5 145,6

4600,0 106,2 194,7 152,2 72,3

8504 199,9 320,9 268,6 146,8

4623,0 106,5 197,3 152,7 72,6

8628 204,1 328,0 269,9 148,2

4669,0 107,7 200,3 153,3 73,0

RO határmenti terület

975,8

568,7

969,1

585,5

932,5

548,3

927,3

525,4

936,2

529,1

950,2

534,3

Forrás: Comisia Națională de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, www.cnp.ro

Romániában az alkalmazottak egy alacsony része a teljes foglalkoztatott lakosságból21, mintegy 54,69% volt 2010-ben, negatív fejlődésben léve az 55,96%-os 2007-es szinthez késpest. Csak 2008-ban volt magasabb, 2009 óta hanyatlásnak indult tendencia van előrejelezve 20112012-re vonatkozóan is. Az országos átlaghoz képest, a négy hatátmenti megyében az alkalmazottak aránya is számottevően eltérő, 2010-ben elérve a legmagasabb szintet, 61,5%-ot Temes, 53,8%-ot Arad, 56,9%-ot Bihar és csupán 49,6%-ot Szatmár megyében. Ha alapul az aktívan működő regisztrált vállalkozások számának növekedését vesszük 2008-ig, ez negatív dinamikát konferál illetve az egységenként átlagban foglalkoztatottak számának romlását. Ezen csökkenést részben a magánés 2009-t követően közszféra átszervezésével lehet magyarázni. Tény, az hogy a 2009-2010-es hatalmas létszámcsökkentés az egyike volt a közigazgatási érdekében hozott gazdasági tevékenység racionalizálási intézkedéseinek. 21

A foglalkoztatott lakosság magábafoglalja mind a munkavállalókat és az önálló vállalkozókat akik termelőtevékenységet folytatnak. Az alkalmazottak száma magábafoglalja a láthatatlan gazdaságban dolgozó személyeket is. 34

A rendelkezésre álló adatok szűkössége a foglalkoztatottak számára vonatkozóan a vállalkozási típusok szerint, nem teszik lehetővé egy aktuális, hatékony és mérvadó elemzés elkészítését regionális szinten a munkaerő-használat hatékonyságára vonatkozóan. Ezért az értékelések a 2008-as évre vonatkoznak, mind nemzeti és regionális szinten. KKV-k 2010-es Kartája szerint, 2009-től kezdődően a KKV-k a munkahelyek csökkentésével szembesültek. Így 2009 végén a KKV-k által alkalmazottak száma 2.630.000 embert volt, míg 2008-ban 2.960.000, ami 333.273 munkahely veszteséget jelent. A 2.17 táblázat adatainak összehasonlító elemzéséből következtetésképpen kiderült, hogy a KKV-k szektorában az éves átlagban foglalkoztatottak aránya, az érintett megyékben, nagy mértékben összefügg a KKV-k demográfiai eloszlásával földrajzi szempontból minden megye szintjén. 2.17 táblázat: Az aktívan működő vállalkozások összehasonlító struktúrája, jogi személyek és éves átlag alkalmazottszám, megyékre leosztva, 2009 és 2010, ezer Megye

2009 Aktív Alkalmazottak vállalkozások száma száma

Románia Arad Temes Bihar Szatmár RO határmenti terület

1.034.564 27.176 39.176 33.403 16.753 116.808

4774,2 110,9 203,0 158,9 75,6 548,3

2010 Alkalmazott/ aktív vállalkozások

4,615 4,081 5,182 4,757 4,512 4,694

Aktív Alkalmazott vállalkozáso ak száma k száma

888.584 20.603 35.995 30.335 13.706 100.639

4600,0 106,2 194,7 152,2 72.3 525,4

Alkalmazott/ aktív vállalkozások

5,177 5,155 5,410 5,017 5,275 5,221

Forrás: kalkulációk, a megadott információk alapján Oficiului Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, și a Comisiei Naționale de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011

A fenti táblázat azt mutatja, hogy egyes megyékben közvetlen pozitív korreláció áll fenn a mutató megyei értékének specifikus aránya (fajsúlya) a teljes lakosság illetve a megye összes aktív gazdasági társaságszámát tekintően. Temes megyében, az aktív egységek mutatójának részaránya (3,78%) meghaladja a megye helyzetét a megyei lakosság részesedése a teljes lakosságra vonatkozó mutató szempontjából (3,14%). Ez azt a tényt húzza alá, hogy a megyében létrehozott KKV-k a úgy lettek kialakítva hogy kielégítse a széles körű fogyasztói keresletet, mely sokkal nagyobb mint a rezidens lakosságé, illetve hogy a földrajzilag szomszédos megyékben élő, sőt az ország más területein levő, lakosságnak megfeleljen. Sőt, ezen aspektus azt jelzi, hogy a Temes megyében található KKV-k törekszenek a multi-regionális és nemzeti piac felé, amely megfelel a fogyasztói kereslet migrációs elvének, különösen a nagyértékű és komplex termékek és szolgáltatások esetén. A határmenti térségben kínált munkahelyek száma 2009-hez képest 2010-ben 4,18%-kal csökkent, enyhén jobban mint a 3,65%-os országos átlag csökkenés. Pozitívumként megemlíthető a vállalkozások megerődödésének szempontjából, hogy 2010-ben összehasonlítva a 2009-es évvel, minden megyében az aktívan működő cégek által átlagban foglalkoztatottak száma 20-25%-kal emelkedett, a gazdasági válság a kisebb vállalkőzások eltűnését jelentette a piacról.

35

2.5 Gazdasági növekedés és a vállalkozások 2.5.1 Vállalkozási intenzítás KKV-k jellege és tevékenységének mértéke szervesen a helyi piachoz kapcsolódik, ezért a legtöbb ezen a szinten vagy regióban fordul elő. iIyenformán, az 1000 lakosra jutó KKV-k száma az a mutató, mely a KKV-k sűrűségét illusztrálja, rendkívül fontos a regionális piacok méretének jellemzésére és a Romániai22 KKV-k szektorának evolúciójának mélységét fejezi ki az ország gazdasági régiói és megyék közötti egyenlőtlenségekkel egyetemben. Az alábbi táblázatba a megyei „vállalkozói intenzitást” mutató értékei vannak befoglalva: 2.18 táblázat: Aktív kereskedők sűrűsége, az 1000 lakosra jutó jogi személyek aránya, a határmenti megyékben, (‰) 2009

Románia Arad Temes Bihar Szatmár

2010

Aktív Lakosság kereskedők száma

Magán vállalko zó

Jogi személy

21498616 457306 676360 593606 365508

344543 12747 8634 10140 6588

690021 14429 30842 23263 10165

1034564 27176 39476 33403 16753

Aktív JSz/ 1000 Magán Jogi Lakosság kereskedők lakos vállalkozó személy száma

32,09 21462186 31,55 455477 54,60 678795 39,19 592957 27,81 364597

888584 20603 35995 30335 13706

256595 8065 7217 9342 5405

631989 12538 28778 20993 8301

JSz/ 1000 lakos

29,47 27,53 42,39 35,40 22,77

RO határmenti terület

2092780 116808 38109 78699 37,60 2091826 100639 30029 70610 33,75 Forrás: Fundația Post Privatizare (FPP), Raportul anual privind sectorul IMM din România, 2010. Evoluții între dificultăți și provocări

A táblázatba rendezett adatok az 1000 lakosra jutó aktív gazdasági jogi személyek számát mutatja, 2009 és 2010-ben, a Románia Magyarországgal való határmenti terület megyéi szerint. Ezek az alábbi szempontokat emelik ki: - a román határmenti átlag meghaladja a mutató országos átlagát, illetve hogy ha az országos átlag intenzitás 29,47 ‰, a nyugati határnál 33,75 ‰ volt 2010-ben; - a a négy megye között a mutatóra vonatkozóan az eltérés nagy amplitúdójú, a legalacsonyabb 22,77 aktív vállalkozás minden 1000 lakosra Szatmár megyében és a maximális 42,39 aktív gazdasági társaság minden 1000 lakosra Temes megyében, intervallumszintek között mozog; - annak ellenére, hogy a teljes határmenti területen, a népesség 2010-ben 2009-hez képest 954 lakossal csökkent, és habár az egy főre eső GDP (bruttó hazai érték) magasabb volt 2010ben, az aktív vállalatok számának drasztikus csökkenése az intenzitás átlag csökkenéséhez vezett a 37,60‰-ről 33,75‰ –re 2010-ben; - az különbség, ami elválasztja maximális intenzitású Temes megyét és a minimális intenzitású Szatmár megyétől, 2010-ben 2009-hez képest, csökkent; - nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb ilyen jogi személyek KKV-k (kb. 99%), és 80%-uk mikrovállalkozás.

22

Fundația Post Privatizare (FPP), Raportul anual privind sectorul IMM din România, 2010. Evoluții între dificultăți și provocări 36

2.5.2 Gazdasági növekedés a határmenti térségben A 2000 és 2008 közötti intervallum kedvező volt a vállalkozói szellem fejlesztésére. Egy viszonylag hosszú ideig tartó gazdasági növekedés után, a válság első efektusai, a kiszámíthatatlan és nagyon nehezen kezelhető makrogazdasági keret negatív evolúciója, rohamosan befolyásolta a vállalkozások fejlődését, különösen a KKV-ét. Románia, a többi európai országgal egyetemben, megtapasztalták a globális válság komoly hatássát, az üzleti szektor mindkét országban egyértelműen visszaszorulóban van. Így, a 10 éve tartó pozitív gazdasági növekedés, a román gazdaság először regisztrált, drasztikus csökkenést, a 2008-ban +8%-os ritmusról leesett -7,1%-ra 2009-ben. 2010-ben drasztikus intézkedések közepette, a gazdasági növekedés fokozatos és lassú fellendülést tapasztalt, de továbbra is negatív maradt az év végéig. 2010 után, az adatok azt mutatják, visszatérést mutatnak a román cégek tevékenységét illetően, az exportok segítvén a tartós növekedést, a legdinamikusabban fejlődő szektor a válság teljes ideje alatt. 2.19 táblázat: A GDP valós növekedése, 2006-2014 között, százalékos változások (%) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Románia 7,9 6,3 7,3 -7,1 -1,3 1,5 4,0 4,5 4,7 Arad 8,2 5,4 -3,3 -5,3 1,4 1,7 4,0 4,5 4,6 Temes 16,0 3,3 2,8 -4,4 1,4 1,7 4,0 4,6 4,6 Bihar 7,0 6,8 3,8 -9,5 -1,3 0,9 3,5 4,0 4,3 Szatmár 6,1 0,1 -1,3 -7,6 -1,1 0,7 3,7 4,2 4,2 Forrás: Comisia Națională de Prognoză, "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011; "Proiecția principalilor indicatori macroeconomici pentru perioada 2011-2014", mai 2011 www.cnp.ro

2005 és 2008 között, Romániában regisztrált GDP (bruttó hazai érték) növekedési rátája igen magas volt, kelet-európai országok motorjaként viselkedve. A határmenti térségben elhelyezkedő két fejlesztési régió, vagyis a nyugati- és észak-nyugati régiók, 2006-2007 között a GDP jelentős növekedését rögzítették, majd 2008-al kezdődően a növekedés üteme jelentősen csökkent, sőt negatív értéket ért el az észak-nyugati régióban. A elemzett megyék ebben a tekintetben különböző evolúciót mutatnak: Temes és Bihar megye a GDP pozitív növekedését, míg a másik két megye, Arad és Szatmár, negatív arányok ért el. 2009-es kezdettel, a gazdasági válság erőteljesen nyilvánult meg Romániában, a folyó évbeni GDP növekedési ritmusának jelentős csökkenésével (-6,6% a nyugati régióban, -6,1%-os az észak-nyugati régióban) járó aspektus. A határmenti térségbeni mindenik megye a GDP negatív értékeivel szembesült -4,4% Temes és -9,5% Bihar megyékben. 2010 óta a növekedés ismét pozitív értékű, miután egy sor konkrét intézkedést fogadtak el és hajtottak végre az Európai Unióban és Románábana, annak az érdekében hogy enyhítsék a válság hatásait a gazdasági környezetben. 2010-ben, a nyugati-régió pozitív GDP növekedési ütemet rögzített, elsősorban Arad és Temes megyék evolúciójának köszönhetően, míg az északnyugati régió növekedését nagyban befolyásolta a Bihar és Szatmár megyék által rögzített negatív értékek. A 2012-2014 periódusra vonatkozó prognózis némi fellendülést mutat, Romániában és a két régióban, folytatott gazdasági tevékenységet illetően, de a növekedés jóval alacsonyabb szintű lesz mint a globális gazdasági válság előtt.

37

Romániában, az egy főre jutó GDP körülbelül 1.200 euróra nőtt 2006 és 2010 között, azonos növekedés tükröződik a nyugati régióban (1.064 euró) és az észak-nyugatiban (931 euró) is. 2.20 táblázat: GDP/ lakos a 2006-2014-es periódusban, euróban 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Románia 4525,6 5780,3 6491,9 5466,8 5684,8 8256* 9009* 9880* 10895* Arad 5202 6589 6664 5727 6119 6511 7238 8028 8890 Timis 6898 8464 8983 7729 8218 8697 9638 10654 11734 Bihar 4519 5794 6292 5157 5364 5648 6243 6878 7573 Szatmár 3627 4370 4513 3780 3940 4147 4597 5079 5607 *Az országos becslések, a CNP által végzett számítások a romániai GDP összértékére és az árfolyam-előrejelzésére vonatkozóan, valamint a IMF népességi adatok előrejelzése alapján történt számítások eredménye. A megyei szintű adatok a Nemzeti Prognosztikai Hivatal (CNP) statisztikái Forrás: Comisia Națională de Prognoză, "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, www.cnp.ro; International Monetary Fund "World Economic Outlook", April 2011, www.imf.org

Az egy főre jutó GDP különbségek jelentősek a négy határmenti térségben levő megyében. Így, a Temes megyében, ebben az időszakban, a legmagasabb növekedés (+1.320 euró) lett regisztrálva, míg ennek az ellenkezője az észak-nyugati megyékben (Bihar: +845 euró, Szatmár: +313 euró). Az azonnali közvetlen időszakban (2011 - 2014), az egy főre jutó GDP növekedése várható, körülbelül 2.500 euróval a nyugati régióban, illetve 2.200 euróval az észak-nyugati régióban, ezen szempontból a két végletet jelöli Temes megye (3.037 eurós növekedés) illetve Szatmár megye (csupán 1.400 eurós növekedés). Ennek értelmében, a gazdasági válság, mélyen visszarántotta és fordítottan érintette 2009-ben a GDP-növekedését a korábbi évekhez képest jórészt olyan tényezők miatt, mint például: - a belföldi fogyasztás jelentős visszaesése, - a beruházások csökkenése, beleértve a külföldi közvetlen beruházásokat, - a külkereskedelmi tevékenység drasztikus leesése, - viszonylag nagy infláció (akárhogy magasabb, mint az előző években). A GDP csökkenése elsősorban és nagyrészben az üzleti szektornak köszönhető, láthatóan befolyásolta egy sor drasztikus adó- és pénzügyi intézkedés, mint a minimális adó bevezetése a vállalatok bruttó nyeresége után. A begyűjtött költségvetési források elégtelen értéke hasonló intézkedésekhez vezetett, beleértve a nem nyereséges cégek irányába, ennek tulajdonítható a mikro- és kisvállalkozások tevékenységének nagyszámú korlátozása. 2.5.3 A vállalkozás - gazdasági növekedés korrelációja A szakirodalom pozitív kapcsolatot mutat a vállalkozás és a gazdasági teljesítmény között, kiemelve a vállalkozás szerepét a gazdasági növekedésben: a vállalkozás innovativitást és munkahelyteremtés jelent és így közvetlenül pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. A vállalkozók egyéni okok miatt kezdenek üzleti tevékenységekbe. Ezek hatással vannak a gazdaság egészére. Annak érdekében hogy kiemeljük az összefüggés jelentőségét, a gazdasági területi fejlődés és a vállalkozói tevékenység között, két mutatót használtunk: GDP/ befektetett tőke és a vállalkozói intenzitást, megyénként, három éves 2008 - 2010 periódusra. Az egy főre 38

jutó GDP-re vonatkozó adatokat az Országos Prognosztikai Bizottság biztosítja, illetve a vállalkozói intenzitás értékeit minden évre és megyére számítások, az 1000 lakosa eső aktív cégek aránya, alapján határoztuk meg. Gyakran használatos a többszörös korrelációs együttható négyzete, amely az úgynevezett determinációs együttható (R2), az alábbi képlet határozza meg:

  y

 y

2

i

y

 y

2

i

n

R2 

i 1 n i 1

A determinációs együttható azt fejezi ki, hogy a modellben szereplő független változók együttesen milyen mértékben határozzák meg a függő változót, illetve együttesen a függő változó varianciájának milyen arányát magyarázzák. Ezen feltételek mellett, a modellben nem szerepelő véletlen tényezők hatása az 1 - R2 (determinációs együttható inverze). A determinációs együttható mindig pozitív és értékeit a [0,1] értelmezési tartományból veszi: - ha az R2 értéke megközelíti az 1-et, azt jelenti, hogy a faktoriális tényezők részesedése a függő változó varianciájában nagy, azaz szoros összefüggés észlelhető; - ha az R2 értéke közelít 0-hoz, azt jelenti, hogy a független tényezők varianciája kevésbé befolyásolják az eredmény változó varianciáját és fejlődését, így az összefüggés gyenge sőt egyes esetekben nem is létezik. Az alábbi táblázatban a determinációs együttható három évben szerepel, feltüntetve az esetleges összefüggést a két független változó között. 2.21 táblázat: A vállalkozási intenzitás – egy főre jutó GDP korrelációja

Megye Arad

Mutató

2008 6664 33,8 8983 42,6 6292 39,7 4513 26,9 0,7635

GDP/fő

Vállalkozási intenzitás Temes

GDP/fő

Vállalkozási intenzitás Bihar

GDP/fő

Vállalkozási intenzitás Szatmár

GDP/fő

Vállalkozási intenzitás

2009 5727 31,55 7729 54,60 5157 39,19 3780 27,81 0,8158

2010 6119 27,53 8218 42,39 5354 35,40 3940 22,77 0,7204

R2 Forrás: kalkulációk a kapott információk alapján , CNP, Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în profi teritorial până în 2014, www.cnpo.ro

Egy erős korreláció figyelhető meg a vállalkozási intenzitás és az egy főre jutó GDP között, a három vizsgált évben, a legmagasabb értéket (R2 = 0,763) 2008-ban és a legalacsonyabb (R2 = 0,578) 2009-ben érvén el. Ahogy az várható volt, a vállalkozói intenzitása ország jelentős és pozitív hatással van a gazdasági növekedésre, különösen fontos a 2008-as évben, visszatérve 2010-ben. A 2009-es gyengébb teljesítmény az addicionális adóteher bevezetése és a kisebb beruházások eredménye. Az adatok elemzése azonban azt mutatja, hogy a megyék szintjén tartós különbségek vannak a három analizált évben, melyeket csak továbbsúlyosbított a válság. Ezáltal, a vállalkozási intenzitás hatása a növekedésre, kondicionálva van a kezdeti jövedelem szintjétől, 39

melyekre vonatkozóan nagy különbségek vannak a megyék között. Például azt mondhatnánk, hogz Szatmár megye esetén, a vállalkozói intenzitása nem elegendő, vagy kevésbé befolyásolja a gazdasági növekedés helyi feljavítását. . 2.12 ábra: A vállalkozási intenzitás és az egy főre jutó GDP korrelációja, 2008 -2010 között

2008

y = 0,0033x + 13,917 R² = 0,7635

60

TM (8983; 42.6)

35 30

y = 0,0067x + 0,6871 R² = 0,8158

50

AR (6664; 33.8) SzM (4513; 26.9)

25

40 30

TM (7729; 54.6) BH (5157; 39.19)

SzM (3880;27.81)

20

AR (5727; 31.55)

10

20

0 0

1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 10000

0

1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 egy főre jutó GDP, €

egy főre jutó GDP, €

2010 50 y = 0,0041x + 7,7139 R² = 0,7204

45 40 Intenzítás, ‰

Intenzítás, ‰

40

BH (6292; 39.7)

Intenzítás, ‰

45

2009

TM (8218;42,39)

BH (5354; 35.40)

35 30 25

AR (6119; 27.53)

SzM (3940; 22.77)

20 15 10 0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

egy főre jutó GDP, €

Forrás: kalkulációk a kapott információk alapján , CNP, Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în profi teritorial până în 2014, www.cnpo.ro

Ugyanaz az elemzés, de a GDP növekedési ütemát alapul véve, kismértékű összefüggés alakulását mutatja a valós GDP és a növekedés között, 2009-ben és 2010-ben, a gazdasági válság következtében a determinációs együttható ezekben az években nagyon alacsony. Nem ugyanaz mondható el a vállalkozói intenzitás és a GDP növekedési ütemének korrelációjáról. Ennek oka, hogy a GDP növekedési üteme eltérő fejlődést mutathat az egy főre jutó GDP-vel szemben. Ha az egy főre jutó GDP növekszik, lehetséges hogy a GDP növekedési üteme csökken, illetve akkor ha az egy főre jutó GDP csökken, a növekedési ráta emelkedhet. Ennek eredményeként, az a helyzet bukkan fel, amelyben az intenzitás és az egy főre jutó GDP korrelációja jelentős, miközben a GDP növekedési rátájával való összefüggése jóval gyengébb.

40

3. A VÁLLALKOZÁSOK LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA AZ EU-BAN 3.1 A vállalkozói szellem promoválása és az üzleti környezet javulása KKV-k képviselik az európai vállalatok több mint 99%-át, azaz 23 millió céget, így a növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció fő laboratóriuma. Egy vállalkozás indításához, illetve egy ösztönző, kreatív, prohibitív akadályok nélküli környezetben való tevékenység folytatásáért, az Európai Bizottság és a tagállamok megfelelő politikákat és intézkedéseket fogadtak el, a vállalkozói szellem támogatása és az üzleti környezet javítása érdekében. A vállalkozói szellem ösztönzése A KKV-k, és nagyrészben a mikrovállalkozások, életképességüket a vállalkozónak köszönhetik, a sikeres üzleti ötlet mellett, kockázatot, illetve a létrehozásához és működéséhez szükséges költségeket vállalva. Még az üzlet elindítása előtt, a vállalkozói hajlandóságot különböző tényezők elbátortalaníthatják: leggyakrabban a pénzeszközök hiánya, a befektetők, piacok és értékesítési csatornák azonosításának és hozzáférésének akadálya, a nehézkes adminisztratív követelmények, a képzett humán erőforrások hiánya, nemzeti vagy helyi, kulturális és társadalmi tényezők kedvezőtlen konjunktúrához kapcsolódnak. Ezen túlmenően, a társadalmi csoportok és az etnikai kisebbségek, a hátrányos helyzetű csoportok (beleértve a fiatalokat és nőket) képviselői, az üzlet megnyitása után további akadályokkal szembesülnek. Ennek követketében, ezenfajta akadályok leküzdése és a kockázatvállalás, szükségessé teszi egy vállalkozói kultúra kialakítását, az első lépés ennek kidolgozásának az érdkében az iskolai és az ifjúság oktatásától indul. Az Európai Bizottság szintjén és a tagállamokkal együttműködve, a potenciális vállalkozók ösztönzésére egy komplex eszköztár lett kifejlesztve, hogy saját vállalatot kreáljanak. A különböző területeket érintő tevékenységek és intézkedések (mint például a sikeres tapasztalatok terjesztése, a jógyakorlatok azonosítása és megosztása, a promováló kampányok - mint például a KKV-k európai hete, a vállalkozói „munka” imázsának javítása, stb.) célja a vállalkozás útjába eső számos hazai és külföldi akadály legyőzése. Egy kedvezőbb üzleti környezet kiépítése érdekében, mind a meglévő KKV-k és a potenciális vállalkozók számára, az Európai Bizottság egy sor a vállalkozásokat támogató elvet fogadott el és a megvalósításukért számos mechanizmust implementált (hálózatok, vállalkozásokat támogató intézkedések), különös figyelmet szentelve a vállalkozások egyedi formáinak (női vállalkozók, céhek és a szociális vállalkozások). Valamennyi a KKV-k és a vállalkozói szellem javára hozott intézkedéseket, a „Small Business Act” for Europe (SBA) egyedülálló és teljes keretbe csoportosítja, illetve amelyet, az Európai Bizottság mellett, a tagállamok is vállalták hogy gyakorlatbaültessék. Az üzleti környezet javítása: a vállalkozás elindítása, ügyvezetése és növekedése A KKV-k hatás a nemzeti gazdaságra nemcsak ezek létrehozását, hanem a vállalat növekedésének és terjeszkedésének folyamatát, annak érdekében, hogy egy minimális méretet elérjen, a következőképpen: - a tevékenységkörben készségek és kompetenciákkal rendelkező személyzet felvétele, - új technológiákhoz való hozzáférés és a know-how alkalmazása, - pénzügyi befektetésekhez való hozzáférés, - információ- és szakértői véleményhez való hozzáférés (új piacok feltárása érdekében), - termék- és szolgáltatáscsaládok fejlesztése és diverszifikálása, - piacok kiterjesztése, - a forgalmi volumen növekedése. 41

3.2 Az EU támogatja a vállalkozást és a KKV-ket 3.2.1 A KKV-k finanszírozási igényének támogatása A vállalkozások létrehozása és az üzletfejlesztés finanszírozása két komponensű: egyrészt, az új pénzügyi problémákról és mechanizmusokról szóló információk megszerzése, és másrészt, a hazai és nemzetközi műveletek finanszírozásához szükséges kiegészitő pénzeszközökhöz való hozzáférés. Ezen pénzügyi alapok megszerzése, további költségeket és nehézségeket generál, mivel a pénzügyi intézmények magas kockázati szintűnek érzékelik, illetve egyes esetekben specializált pénzügyi eszközök használatát követelik meg bizonyos típusú tranzakciókra szabva. A cégfejlesztési stratégiák implementálása pénzügyi erőfeszítéseket igényelnek a vállalkozások részéről. A vállalkozói tevékenység pénzügyi problémáinak megoldása, sok energiát és időt igényel a kapcsolódó aspektusok révén: árfolyamkockázat, különösen a külföldi kifizetések garantálása, vagy a hazai és külföldi ügyfeleknek nyújtott hitelkönnyítések nehézségei. Az EU-ban, a megfelelő finanszírozási formához való hozzáférés a legfőbb akadálya amivel szemben találják magukat a kis- és középvállalatok. A befektetők és a bankok gyakran távol maradnak az újonnan létrehozott KKV-ktől vagy azoktól amelyeknek nincs tapasztalatuk, mivel kockázatosabbak. Az Európai Bizottság által kifejlesztett eszközök a KKV-k finanszírozásának támogatása ezek különböző igényeire terjed ki, a születőben levő vagy a már megállapodott cégek függvényében. Ezek az eszközök a következőek: - több implemntált program célja az Európai KKV-k pénzügyi környezetének javítása; - pénzügyi eszközök létrehozása, mint például a hitelgaranciák. A KKV-k garanciakeretének támogatása (SME Guarantee Facility) garanciát nyújt a hitelek után, ösztönözve a bankokat, hogy jobban támogassák a KKV-ket hiteleken keresztül, beleértve a mikrohiteleket és a fejlesztéshez szükséges tőkefinanszírozást, ezáltal csökkentve a bankok kockázatoknak való kitettségét; - a pénzügyi intézményeken (bankokon) keresztüli kiutalás, kockázati tőke befektetési alapok formájában az innovatív és gyors növekedésű, a korai illetve növekedési szakaszban található KKV-k (High Growth and Innovative SME Facility) számára. Például, 1998-2006 küzütt, több mint 744 millió euró lett kirendelve 360.000 KKV-nek a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramban, majd a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó összeg több mint 1 milliárd euróval emelkedett. A Bizottság becslései szerint, az összeg lehetővé teszi a pénzintézetek számára mintegy 30 milliárd eurónyi újabb finanszírozást több 475.000 Európai KKV-nek, mert átlagosan az EU költségvetéséből elköltött minden egyes euró lehetővé teszi a magánbefektetőknek 6 euró kockázatitőke nyújtását, vagy a bankoknak 50 eurós kölcsönök formájában; - a hitelbiztosítás szintén hatékony előmozdítója a KKV-k export operációinak kiterjesztésére, mivel pénzkifizetési mulasztások esetén, politikai és kereskedelmi kockázatok miatt, az összeg nagy részét (akár az exportérték 95%-ig) fedezi. Az exporthitel biztosítása legfeljebb 180 napra érvényes, az egy évre szóló hosszabbítási lehetőséggel. KKV-ket arra ösztönzik, hogy elkezdjék a külföldi értékesítéseket, a külföldi vásárlóknak nyújtott exporthitel garantálásával. Habár ez nem jeleni az export finanszírozását, mégis közvetve, a KKV-k melyek a banki finanszírozás megszerzésének nehézségeivel szembesülnek az export megrendeléseknél, 42

megengedik mindenik biztosított exportőrnek hogy lemondjon a kártérítési jogáról egy bank vagy más pénzügyi intézmény javára mint pótlólagos biztosíték; - az újonnan létrehozott, innovatív és az új piacokon növekedő vállalkozások támogatási díjrendszere azokat a vállalkozásokat célozza meg, melyek új vagy meglévő termékeket fejlesztenek, így az új piac igényeinek meg tudnak felelni, amelynek céljaból hogy megkönnyítse a „koncepció életképességének” finanszírozási szakaszát a KKV-k becsült forgalma alapján, megkönnyítve ezzel bármely tevékenység kezdetét. A KKV-k finanszírozási forrásainak elérése szorosan összefügg a vállalkozásfejlesztés szakaszával és a KKV-k számára, abban az időben, a piacon elérhető finanszírozási források kínálatával. A fejlesztés és az innováció felé orientált finanszírozási források fajtái összetettek, és megfelelő szabályozási és intézményi keret létrehozását követeli meg. Így, a finanszírozáshoz való hozzáférés különösen fontos tényező a KKV-szektor fejlődésében és növekedésében, főleg a pénzügyi és gazdasági válság után, befolyásolván ezek befektetési kapacitását az üzlet gazdasági elindítása végett. 3.2.2 „Small Business Act” KKV-k és a vállalkozások támogatására vonatkozó tevékenységek, egyedülálló és átfogó keretetét Az európai KKV-kről szóló törvény, „Small Business Act” (SBA) képviseli, amelynek implementéciójáért a tagállamok és Európai Bizottság kötelezettséget vállaltak. A Bizottság tevékenysége magábafoglalja a tagállamok és régiók segítését abban hogy a vállalkozáspolitikákat dolgozzanak ki, javítsák a KKV-k helyzetét teljes életciklusuk során és segítsék őket az új piacok elérése és a bevált gyakorlatok azonosítása és cseréje érdekében (vagyis a politika összes főelemére nézve). A 2008 júniusában elfogadott SBA a Bizottság akaratát tükrözni, mely elismeri a a KKVk létfontosságú szerepét az európai gazdaság számára. Először és elsőnek állapítja meg az átfogó globális politikai kereteket az Európai Unió és a tagállamai számára. A célja az hogy javítsa a vállalkozás általános megközelítését, hogy visszafordíthatatlanul hozzákösse a „Gondolkodjunk először a KKV-kra” elvét, mind a jogalkotási folyamatban és a közigazgatási magatartásban, illetve a KKV-k növekedésének előmozdításáért, segítvén őket a fennmaradó problémáik leküzdésében amelyek továbbra is akadályozzák a fejlődésüket. A „Small Business Act” for Europe minden független vállalatra vonatkozik, melyek kevesebb mint 250 alkalmazottal rendelkeznek, és nem haladja meg forgalmuk és/ vagy a főmérlegük egy bizonyos küszöbértékét, illetve a vállalkozások számának 99%-át érinti. A 2008 - 2010 időintervallum alatt, a Európai Bizottság és a tagállamok kifejlesztettek egy sor olyan intézkedést melyek az adminisztratív terhek enyhítésére és csökkentésére (adók, stb.), elősegítéve a KKV-k finanszírozási eszközökhöz való hozzájutását vagy azok nemzetközivé válását különböző piacokon. 2011 februárjában, felülvizsgálaták a SBA-t, így áttekintést nyervén az üzlet gyakorlati előrehaladásáról a SBA végrehajtása terén, hogy megfeleljen a gazdasági válság kihívainak. Konkrétabban, a Small Business Act (SBA) a legfőbb állami politikai kezdeményezés a kis-és középvállalkozásokat érintően, magában foglalván tíz elvet, orientálván a KKV-ra vonatkozó állami politikák megtervezését és végrehajtásátaz EU-ban és a tagállamokban.

43

4. A NEM-PÉNZÜGYI VÁLLALATOK GAZDASÁGA ROMÁNIÁBAN ÉS A KKV-K TÁMOGATÁSA 4.1 Az üzleti szektor fontossága Romániában A mai társadalomban egyre fontosabbak a kis- és középvállalkozások (KKV-k), melyek a foglalkoztatási lehetőségek szolgáltatói és kulcselemei a helyi és regionális közösségek jólétének. Hasonlóan az EU átlagához, Romániában a kis- és középvállalkozások szinte az összes vállalkozást magébafoglalja, illetve a számuk több mint 99,6%-át. A KKV-k legnagyobb részét mikrovállalkozások alkotják, habár arányuk az összes Romániai vállalat számához képest jóval alacsonyabb az EU átlagnál. 4.1 táblázat: Romániai KKV-k: alapérték, nem-pényügyi vállalatok gazdasága, 2008 becslések23 Vállalkozások méret osztályok szerint Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Közepes méretű vállalkozások KKV-k Nagy vállalkozások Összes

Cégek Munkapiac Értéktöbblet Románia EU-27 Románia EU-27 Románia EU-27 Szám Százalék Szám Szám P Százalék Százalék Miliárd є Százalék Százalék 389389 88,1% 91,8% 876367 21,2% 29,7% 11 12,1% 21,0% 41500 9,4% 6,9% 821061 19,8% 20,7% 12 14,1% 18,9% 9174 2,1% 1,1% 935751 22,6% 17,0% 14 15,9% 18,0% 440063 1802 441865

99,6% 99,8% 2633169 0,4% 0,2% 1509794 100,0% 100,0% 4142963

63,6% 36,4% 100,0%

67,4% 32,6% 100,0%

37 51 88

42,2% 57,8% 100,0%

57,9% 42,1% 100,0%

Az adatok a nem pénzügyi üzleti gazdaságra vonatkoznak (TEOÁR/CAEN/NACE C-I, K). EIA Business and Policy Research becsléseihez tartoziknak, az Eurostat 2006-os vállalkozások szerkezeti statisztikái alapján.

Forrás: Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, 2009

A KKV-k foglalkoztatáshoz és a hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk ellemzése, Európai Bizottság SBA elveinek megfelelő elemzése szerint „úgy tűnik, hogy a román KKV-k kisebb fontosságú szerepet játszanak a helyi gazdaságban, mint ezen cégek megfelelői, átlagban a többi EU-s tagállam keretén belül”24. 4.1 ábra: KKV-k száma, mutató, 2002 = 100

4.2 ábra: KKV-k alkalmazottai, mutató, 2002 = 100 140

160

130

140

120 120 110 100 80

100 2002

2003

2004 Románia

2005

2006

2007 2008 becslés becslés

90

2002

2003

2004

2005

Románia

EU-27

2006


EU-27

Forrás: átvéve Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, 2009 23 24

Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, 2009 Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, 2009 44

Így a KKV-k hozzájárulása a munkaerő foglalkoztatásához 63,6% Romániában a 67,4%os EU-hoz; a hozzáadott érték szempontjából a hozzájárulás 42,2%, jóval az uniós átlag (57,9%) alatt. A szakértői értékelések szerint, a helyzet nagyrészt mikrovállalkozások rosszabb teljesítményének tulajdonítható, az Európai társaikkal viszonylatban. Habár a Romániai kis- és középvállalkozások szektora még mindig elmarad eredményeiben az európai átlagtól, azonban jelentős javulást ért el 2002 – 2008 között. Így, ebben az időszakban a KKV-k száma felemelkedett 46%-kal, egy lenyűgöző növekedési ütemmel, az EU átlag 13%-hoz képest. Ugyanebben az időszakban a KKV-k foglalkoztatása is gyorsabban nőtt (31%) az EUátlagánál (12%). 4.3 ábra: KKV-k által kreált hozzáadott érték , mutató, 2002 = 100 560 480 400 320 240 160 80 2002

2003

2004

2005

Románia

2006

2007 becslés

2008 becslés

EU-27

Forrás: átvéve Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, 2009

Bár még mindig az EU átlaga alatt, abszolút értékben, a kis- és középvállalkozások a által hozzáadott érték Romániában a leglátványosabb fejlődést tapasztalata, 2008-ban ötször magasabb volt mint 2002-ben. Ugyanakkor az átlagos hozzáadott érték az EU-tagállamokban 28%-kal nőt. 4.2 KKV-k piaca, lehetőségek és korlátok 4.2.1 KKV-k piaca Azon piacokon ellemzés amelyeken a KKV-k termékeiket forgalmazzák, azt mutatja, hogy a legnagyobb arányban, cégek csak a helyi és a nemzeti piacon működnek, és közel cégek fele (48,29%-a) csak a leglimitáltabb területen, a helyi piacon tevékenykednek. A kis- és középvállalkozások, amelyek üzleteiket továbbfejlesztették Románia határain átívelően, 2009-ben, csak a negyede volt a vállalkozások teljes számának (25,33%), illetve ezek 17,17%-a irányul az Európai Unió közöspiaca felé, 5,50% forgalmazott termékeket/ szolgáltatásokat más európai országokban, illetve a vállalatok 2,66%-a sikerült az kontinensen kívüli országokban lábat vetni.

45

4.4 ábra: KKV-k leosztása azon piacok alapján melyeken aktíválnak 48,29% 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00%

17,17% 5,50%

Csak helyi piac

EU belsőpiac

Egyéb európai országok piaca

2,66%

Európán kívüli országok piaca

Forrás: a kapott információk alapján felépítve CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp, 2007

Ha nemzetközi szinten, az ötlet, hogy a vállalkozás kis mérete akadályozza az exportokat, nincs megerősítve minden piacon, Romániában a szakemberek szerint ez a korlátozott földrajzi eloszlás a helyi piacokon, a kis méret hatása, mely nem biztosítja számukra a szükséges gazdasági hatalmat hogy más piacokra is behatolhassanak25. 4.2 táblázat: A KKV-k termelésének rendeltetése a koruk alapján, %

Szám 1. 2. 3. 4. 5.

Termelés rendeltetése

0 - 5 ani

5 - 10 ani

10 - 15 ani

Csak a helyi piac 47,35 43,91 54,07 A helyi és nemzeti piacok 81,62 78,26 87,21 EU belsőpiac 17,55 20,43 12,21 Egyéb európai országok piacán 5,57 6,96 4,65 Európán kívüli országok piaca 3,06 2,17 1,74 Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp, 2007

Peste 15 ani 4912 82,46 17,19 4,91 3,16

A legtöbb vállalat, mely már próbált nemzetközi stratégiákat implementálni, 5-10 év közöttiek, illetve arányuk nem több mint 30% a vállalkozások összességében. A nemzetközi piacokban legkevésbé érdekeltek a 10-15 éves vállalkozások, körülbelül cégek 18,6%-a. 4.3 táblázat: A KKV-k termelésének rendeltetése a méretosztályuk alapján Szám Micro-întrep. Întrep. mici Întrep. mijlocii Termelés rendeltetése 1. Csak a helyi piac 55,11 38,37 26,73 2. A helyi és nemzeti piacok 87,48 74,81 63,37 3. EU belsőpiac 11,94 24,03 35,64 4. Egyéb európai országok piacán 3,45 6,20 17,82 5. Európán kívüli országok piaca 2,01 3,88 3,96 Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din România 2010, Editura Olimp 2007 25

CNIPMMR (2010), "Carta Albă a IMM-urilor din România 2010", Editura Olimp 2007, București. 46

Méretüktől függően, megerősíthető a tény, hogy egy nagyobb léptékű (kiterjedésű) vállalat biztosítja az exportokhoz szükséges forrásokat. Körülbelül 43%-a közepes vállalkozások és forgalomazzák termékeiket az országban, illetve egy jelentős részük, több mint 57%-uk, megkockáztatta a külső piacokon való fejlődést. Közülük mintegy 62% az EU belsőpiacán, tevékenységük a Románia külkereskedelmi kontjába lett regisztrálva. 4.4 táblázat: A KKV-k termelésének rendeltetése tevékenységikör alapján Szám

A termelés Ipar Építőipar Kereskedelem Szállítás Vendéglátás rendeltetése 1. Csak a helyi piac 40,96 35,90 59,55 56,76 72,73 A helyi és 72,59 2. nemzeti piacok 88,46 88,85 85,14 90,91 3. EU belsőpiac 25,90 11,54 10,51 14,86 9,09 Egyéb európai 4. 8,73 3,85 3,50 2,70 6,06 országok piacán Európán kívüli 5. országok piaca 4,22 0,00 2,55 0,00 0,00 Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp 2007

Szolgáltatások 40,99 81,98 17,57 4,95 2,70

Az ipar és a szolgáltatások területe azok a tevékenységkörök, amelyek termékeit a KKVk a külső piacokon (összesen közel 44%) értékesítették, az összes többi EU tagállamban. 2009ben, a turizmus és a kereskedelmi szolgáltatások voltak a legalacsonyabb részesedésűek az exportra szánt termelésből. Az egységes piac megteremtése az áruk és szolgáltatások számára, az egyik fő hajtóereje az európai gazdaságnak, mely nagymértékben azon üzleti lehetőségekre bazíroznak melyek megengedik a vállalkozásoknak hogy termékeiket és szolgáltatásaikat az EU-ban forgalmazzák. Az EU elsődleges célja a piacok jobb integrálása, illetve az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása előtti akadályokat felszámolja. Manapság, az európai exportőröknek számos diszkriminatív rendelkezés, melyekhez a hagyományos kereskedelmi akadályok, mint a kvótákkal és vámadókkal, kell szembenézniük. A nemzetközi vállalkozások és a versenyképesség közvetlen kapcsolatának erejéntől fogva, az EU segíti a KKV-k fejlesztését és támogatja ezek nemzetközi tevékenységet, és megkönnyíti a nemzetközi piacokra való belépésüket. Az európai vállalatok szabadon létrehozhatóak és szolgáltatásaikat az EU egész területén kínálhatják. A „L'Europe à vous - Európa Önökért” portál hozzáférést biztosít az összes szolgáltatáshoz és szükséges információhoz a ami vállalkozások mobilitását és életciklusát illeti. 4.2.2 A Romániai KKV-k piaci lehetőségei KKV-k üzleti lehetőségeik a vállalkozások tevékenységének, mind belső hazai szintű és nemzetközi piacokra való elterjeszkedésüket érinti. A vizsgálat szerint, amely a Romániai KKVk szektorának elemzéséről készült, a Magán Kis- és Középvállalkozások Nemzeti Tanácsa által összeállított 2010-es Fehér Charta alapján, Romániában a KKV-k számára 2010 fő direktívájának a belföldi értékesítés növekedését tartják. A válság feltételei mellett, ez egy védekező stratégiá, amelynek célja a kisebb kockázatú feltételek melletti forgalmazás, még egy viszonylag magasabb fokú bizonytalanság elfogadása közepette. Azonban, az új piacok

47

penetrációja, a KKV-k 46,94%-a számára üzleti lehetőséget jelent, de az export növekedését mindössze 9,97%-uk vette tekintettbe. 4.5 ábra: Romániai KKV-k számára elérhető üzleti lehetőségek gyakorisága

68,01% 70,00%

60,00%

51,38% 46,94%

50,00% 33,27%

40,00% 26,40% 30,00%

20,00%

10,00%

0,00%

Új technológiák Új üzleti használata partnerségek megkötése

Új piacokra Új termékek A nemzeti piaci való belépés asszimilációja forgalom növekedése


Egyéb fontos lehetőséget jelent az új termékek asszimilációja a KKV-k 51,38%-a véleményének alapján, az új üzleti partnerségek megkötése (33,27%), az új technológiák használata (26,40%), stb. Az emelkedett a belföldi értékesítés, az új technológiák és a növekvő export gyakoribbak a 15 évesnél idősebb KKV-k körében. Az új piacok való behatolás gyakran lehetőségeként nyilvánul meg az 5 év alatti cégek számára, amelyek még a létrehozásuk percében elhatározták a további külföldi terjeszkedésüket. Ez gondolkoásmód változásokat jelent a nemzetközi forgalmazást illetően, a kockázatkerülés csökkenését, és a cégek versenyképességének és teljesítményének javítását a külkereskedelmi műveletek fontosságának és szerepének tudatossulásával. Ezen üzleti lehetőségek intenzitásának megnyilvánulása (1-3 lépcsős skálán mérve), a hazai eladások növelése átlagosan 2,07-et, zt követte az export növekedés 1,60-os pontszáma, míg az új piacokat meghódítása 1,40 pontot regisztrált.

48

4.6 ábra: Az üzleti lehetőségek megnyilvánulásának intenzítása

A nemzeti piaci forgalom növekedése

2,07

Exportok növekedése

1,6

Egyéb

1,59

Új technologiák használata

1,47

Új piacokra való belépés

1,4

Granton keresztüli támogatásszerzés

1,36

Új termékek asszimilációja

1,34

Új üzleti partnerségek megkötése

1,31

0

0,5

1

1,5

2

2,5


A KKV-k méret szerinti besorolása, elsősorban azt a tényt mutatja, hogy a nagyságuk növekedésének mértékében, egyre inkább nő azon KKV-k aránya melyek az export növelésének üzleti lehetőségeit, az új technológiák alkalmazását és a finanszírozási projektek szükségességét jelzik. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy a vállalatok növekvő mérete kísérője a gazdasági erejük növekedésnek, ami amplifikálja a termékek/ szolgáltatások nemzetközi piacokon való potenciális értékesítését és korszerűsítési kapacitása/ visszanemtérítendő alapok biztosítása közepette. A belföldi értékesítés növekedése és az új termékek asszimilációja fordítottan arányos gyakorisággal találhatók a KKV-k nagyságával, ennek értelmében, az új piacokra való behatolás gyakran szerepel (49,26%) a középvállalkozások érdeklődési körében, valamint az üzlet partnerség fejlesztése a mikrovállalkozások (33,89%) esetében. 4.5 táblázat: Az üzleti lehetőségek megkülönböztetése a KKV-k méretosztályának alapján, % Szám

2009-es üzleti lehetőségek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Belföldi értékesítés növekedése Export comunem és érték növekedésre Az új technológiák Új piacokra való belépés Új termékek asszimilációja Üzleti partnerség Grantokon keresztüli támogatás

Mikrovállalkozások 69,79 6,32 22,21 46,95 54,11 33,89 14,74

KKV-k dimenziói Kisvállalkozások 67,62 14,61 34,10 46,42 47,56 28,94 17,48

Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din România 2010, Editura Olimp 2007

49

Nagyvállalkozások 59,56 22,06 35,29 49,26 40,44 33,09 23,53

4.2.3 A KKV-k működésének nehézségei KKV-k számos nehézséggel szembesülnek a jelenlegi időszakban. A különböző országokban kidolgozott számos tanulmány által kiemelt akadályok összessége megtalálható a romániai KKV-k terében és környezetében. Az ellemzett külső és belső korlátokra vonatkozóan, a romániai KKV-k 2010-es Fehér Charta adatai, egy, a szakirodalomban kevésbé ismert tényt tár fel, nevezetesen, hogy a román KKV-v számára a legnagyobb kihívást a külső akadályok jelentik, amelynek átlaga 32,55%. 4.7 ábra: KKV-k legnagyobb kihívásainak gyakorisága

A nemzeti kereslet csökkenése

66,20%

Túlzott adóterhek

54,61%

Bürokrácia

47,07%

Infláció

36,70%

Korrupció

36,09%

A hitelekhez való nehézkes hozzájutás

30,51%

Magán számlák késedelmes begyűjtése

26,80%

Túlzott ellenőrzés

26,13%

Hitelek magas költségei

25,86%

Magas mukaköltségek

20,34%

Alkalmazottak elkötelezettsége, képzése

19,06%

A nemzeti pénznem relatív instabilitása

18,25%

Importtermékek által kreált verseny

18,11%

Rossz minőségű infrastruktúra

15,35%

Állami számlák késedelmes begyűjtése Csökkent export utáni kereslet

12,32% 6,94%

Tanácsadás és training

3,50%

Acquis-k smerete és elfogadása

2,90%

Egyéb 0,00%

1,35% 20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din România 2010, Editura Olimp 2007

A külső korlátok átlaga által a következő problémák konfigurációja adja: a csökkent hazai kereslet a KKV-k 66,20%-a szerint, a túlzott adók (54,61%), a bürokrácia (47,07%), az infláció (36,70%), a korrupció (36,09%), a túlzott ellenőrzés (26,13%), a nemzeti pénznem relatív instabilitása (a KKV-k 18,25%-a szerint), az importált termékek által kreált verseny (18,11%), rossz minőségű infrastruktúra (15,35%), csökkent export utáni kereslet (6,94%). Eközben, a belső korlátok átlagosan 18,41%-ot jelentenek: a hitelekhez való nehéz hozzáférés (30,51%), számlák késedelmes begyűjtése a magánvállalatoktól (26,80%), a hitelek magas költségei (25,86 %), a növekvő bérköltségek (20,34%), a személyzet foglalkoztatása, képzése és megtartása (19,06%), az állami intézmények általi számlák ki nem fizetése (12,32%), a cégnek szükséges tanácsadások és képzések csökkenése (3,50%), közösségi acquis-k ismerete

50

és elfogadása (2,90%). Tehát, a belső korlátok átlaga, csak fele a külsőkének, bemutatva az üzleti környezet nagybani befolyását a vállalkozások nemzetközivé válásának döntésére vonatkozóan. Az egyéb nehézségeket kategóriájában a következőket állapították meg: a tisztességtelen verseny, nehezen hozzáférhető konkrét információk uniós finanszírozási források eléréséhez, a lakosság életszínvonal csökkenése, anyagok és felszerelések magas költségei, a törvényhozói közeg instabilitása, a likviditási hiány, késedelmes ÁFA visszatérítés, stb. Vállalkozói fejlődés, különösen a KKV-k formájában, az elmúlt 20 évben fontosá vált. A román kormány, mint a többi orsgzágok kormányai, általában olyan politikát adoptált, melyek alapján növelni szeretné a vállalkozói tevékenységet az országban. Ez az összetett üzleti környezettel foglalkozik, elsődleges fontosságúnak tartja az információhoz való hozzáférési módok diverszifikációját, illetve a finanszírozási forrásokhoz és a különböző könnyítésekhez, mindezek egyedi lehetőségekké válnak a vállalkozásindítás során. 4.3 Finanszírozási források és könnyítések vállalkozás kezdeményezéshez és fejlesztéshez Ami a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférését illeti, a KKV-k finanszírozási forrásainak reprezentációja a következőket foglalja magába: - a kezdeményezők saját forrásai, majd utóbb vállalati erőforrások az operatív teljesítményük alapján; - a társak privát hitelei; - kereskedelmi hitelek (szállítói hitel, a szolgáltatás nyújtása és értékétnek tényleges begyűjtése közötti hosszabb időintervallum, és a vevő hitel, az előlegek mechanizmusából adódóan); - banki hitelek a jelenlegi műveletek és a beruházások érdekében; - leasing, faktoring; - a mikro-pénzügyi vállalatok mikrohitelei; - a nemzeti, európai vagy nemzetközi, kétoldalú vagy többoldalú, projekt alapján versenyfeltételek között és szakosodott intézmények segítségével nyert visszanemtérítendő támogatások; - a tőkepiacra kibocsátátott értékpapírok (részvények, kötvények); - „magántőke” illetve a törsztőke és más pénzügyi magánbefektetők (üzleti angyalok), illetve intézményes befektetők (kockázati tőkealapok) finanszírozása; - garancia termékeket, amelyek célja, hogy támogassa és elősegítse a vállalatok hozzáférését a finanszírozási források kükönböző kategóriáihoz, banki forrásból és/ vagy uniós programok visszanemtérítendő támogatásaiból az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok kategóriájából. 4.3.1 A banki hitelhez való hozzáférés A KKV-k helyzetének feljavítása érdekében, szükséges az hogy hozzáférjenek az új piacokhoz és információkhoz, de ugyanakkor a finanszírozáshoz is, könnyebben, jobb feltételek mellett (kisebb költségek árán) és a hitelezési eszközök diverszifikációja révén. Romániában 2004-ig, a KKV-k hozzáférése a kereskedelmi bankok által kínált finanszírozáshoz limitált volt, ami ahhoz a magatartásához vezethető vissza mely a kölcsön összegéhez mérve nagy tranzakciós költségeket jelentett, illetve és ezen kategóriába tartozó jogi 51

személyek magas hitel kockázatait. Ezért, a KKV-nek a bankrendszer által kibocsátott hitelek 2002-ben 53,8%-át majd 2003-ban 34,2%-át képviselik a lejben és devizában adott hiteleknek. A román banki szektor fejlődésével egyetemben, a KKV-k hitelezésének elutasítási aránya esett, a finanszírozáshoz való hozzáférés fokozatosan javult minél közelebb került időben Románia csatlakozása az Európai Unióhoz. Legnagyobb bankhiteli kereslet és a kínálat a KKV szektor irányában 2007-2008 között történt, 2009-es trend a devizahitelek beplafonozódását és a nemzeti valuta stagnálását jelöli meg. A román bankok nagyrésze, beleértve a nagyokat is, a KKV-k finanszírozása szakosodott, függetlenül a méretüktől vagy a tulajdonformájuktól, kiemelve a folyamatos felfelé irányuló dinamikát, mind egészében és a hitel valutatípusának megfelelően is. A 2007-2013 időintervallumban, a versenyképességi és innovációs keretprogram költségvetése 1,1 milliárd euróra nyúlt vagyis mintegy 400.000 EU-beli KKV-nek biztosított új hiteleket. Ebből a szempontból a Romániában létrehozott KKV-nek tudniuk kell, milyen jogaik vannak és lehetőségeik nyílnak előttük. 2009-ben a korai stádiumú vállalkozói tevékenység arány Romániában 5,02% volt, 2008ban 3,98% és 2007-ben 4,02%. A bemutatott eredmények a Global Entrepreneurship Monitor (GEM), nemzetközi kutatási projektben adataira épültek. Ebben a kutatási hálózatban, 2010-ben 59 ország vett részt azzal a céllal hogy részletes és nemzetközileg összehasonlítható információkat kapjanak a vállalkozásról. A korai stádiumú vállalkozói aktívitás (TEA) aránya Romániában 2010-ben 4,29%26 volt, illetve szintén 4,29%, korai fázisú (kevesebb mint 3,5 éve létező) vállalkozások aránya a felnőtt (18 és 64 év közötti) lakosság körében. Ez a szint rendkívül alacsonynak tekinthető a hasonló fejlettségű országokhoz képest. „Ha megnézzük a Romániával hasonló fejlettségű országokat, a kis-és közepes jövedelműeket, azt láthatjuk, hogy a korai stádiumú vállalkozói aktívitás ebben az országcsoportban az egyik legalacsonyabb a világon és csak Oroszországot haladjuk meg 2010ben” 27. 4.3.2 Könnyítések One Stop Shop egyedülálló pénztárablak A „kis- és középvállalkozások számára nyújtott publikuts szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javításáér”28, a Gazdasági Minisztérium által június 2-án 2011 indított „One Stop Shop” egyedülálló on-line pénztárablak, mely használatával a vállalkozók képesek lesznek beszerezni a vállalkozás elindításához vagy felszámolásához szükséges dokumentumokat és ahol adót tudnak fizetni, vagy a bevallásokat beadni. Az európai alapokból finanszírozott projekt célja a vállalkozók segítse hogy időt takarítsanak meg az online portálon keresztül, amelyen információkat és szolgáltatásokat találhatnak az üzlet beindítása, lefolytatása, akár a lezárása vagy átadása érdekében. A One Stop Shop időt és pénzt takarít meg. „Összhangban a KKV-król és az általános üzleti környezetről (mint például az Európai Unió polgárai) szóló európai politikákkal, az iroda online megrendezése középpontjában a romániai KKV-k érdekeltségi területeit érintő legújabb fejlemények állnak, ingyenes és teljes hozzáférést kínálván a

26

Lehel Zoltan Györfy, Facultatea de Știinte Economice și Gestiunea Afacerilor, Universitatea Babeș – Bolyai Lehel Zoltan Györfy, Facultatea de Știinte Economice și Gestiunea Afacerilor, Universitatea Babeș – Bolyai 28 Alapján a projekt, „Az adminisztrációs eljárások egyszerűsítése a KKV-k számára a One Stop Shop bevezetésével” összköltségei 1,2 millió euró, amelynek 85%-át az Európai Szociális Alap biztosítja. 27

52

vállalkozások létrehozásához vagy műküdtetéséhez Romániában illetve az üzletek külföldi terjeszkedéséhez szükséges különböző erőforráshoz” 29. A fiatal vállalkozóknak biztosított könnyítések 30 Az üzletiéletben kezdő fiatal vállalkozók31, kizárólagosan a 18 – 35 éves kórhatárok közöttieknek, egyedüli társ minőségében vagy legfeljebb öt kezdő vállalkozó társulása, magánjellegű gazdasági szerkezetekben való részvételét támogató komplex stratégiák és programok elfogadásával. Így vált üzemképesső 2011 februárjában „A fiatalok vállalkozói készségének fejlesztése és a könnyített finanszírozáshoz való hozzáférés - START program”, amelynek célja, hogy: a) a fiatalok vállalkozói készségeinek tudás alapú és optimális erőforrás-gazdálkodás fejlesztése, a piaci globalizáció és az Európai Uniós integráció követelményeihez való gyors alkalmazkodás; b) az újonnan alapított (start-up) vállalkozások elindításának és továbbfejlesztésének támogatása a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén; c) az új mikrovállalkozások létesítésének stimulálása, a potenciális finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének növelése révén; d) a fiatalok finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítse. A felkínált lehetőségek közé tartoznak: - viszzanemtérítendő anyagi támogatások engedélyezése (maximum 50% a beruházási projekt értékéből, de nem több mint 10.000 eurónak megfelelő lej), - az állami garanciák felkínálása, akár 80% a kérvényezett hitel összegéből, a kedvezményezett általi hitelkérelmek az üzleti tervek implementálása érdekében, de nem több, mint 80.000 euró (eurónak megfelelő lej)32, - a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási költségek mentesség legfeljebb 4 alkalmazottak számára33, - az Országos Egészségbiztosítási Háznak, a munkáltató által fizetendő költségek (CAS) mentesítése, legfeljebb 4 dolgozó jövedeleme után - de nem több, mint az egyes alkalmazottak által az előző évben elért átlagos bruttó bér. Ez nem azt jelenti, hogy nem kaphat magasabb bért! - a kezdő vállalkozók, a mikrovállalkozások létrehozzásakor, mentesülnek a cégnyilvántartásba való bejegyzés regisztrációsdíjától. A vonzó program, ösztönözni az üzletiéletben újonc fiatalokat, mert átveszi a vállalkozás megnyitásával összefüggő veszélyek nagy részét és finanszírozza a potenciális sikert elérhető elképzeléseket, de ugyanolyan mértékben védelmet is nyújt annak érdekében, hogy megakadályozza az állam által a kedvezményezett rendelkezésre tett erőforrások elfecsérlését. 29

A MECMA egyedülálló pénztárablak leíása alapján A program finanszírozási forrásokai az állami költségvetésből történik, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás (AFN) nyújtásával, legalább 1100 kisvállalkozás részére. Mikrovállalkozás aktívitási doméniuma több mint 5 TEOÁR tevékenységi csoportban történik, kivéve a következő tevékenységeket: a pénzügyi közvetítés, biztosítás, ingatlan tevékenységek, szerencsejáték és fogadások, termelési vagy marketing fegyver, lőszer, robbanóanyagok, dohány, alkohol, nemzeti szabályozás alatt álló növények és anyagok, illetve az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályai alól kizárt tevékenységek. Emellett, a fiatal vállalkozó köteles alkalmazni legalább két munkavállalót finanszírozási kedvezmények megszerzésének idején és újra befekteti az előző évi nyereség legalább 50%-át. 31 melyekek megszűnt a részvényesi vagy társi minőségük bármely cégben és egy jó üzleti tervük van, mellyel magas pontszámot szerzezhetnek meg az on-line jelentkezési aplikációban 32 a KKV-k számára létesített Nemzeti Hitelgarancia Alapon keresztül. 33 maximálisan az előző évi egyes munkavállalók gazdaságra eső átlagos bruttó bérének megfelelője 30

53

MAGYAR TÉRSÉG

54

5. VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS 5.1 Bevezető Jelen tanulmányban az a célunk, hogy a NEWENTERPRISING projekt keretén belül felmérjük azt, hogy a fejlesztési területen a vállalkozások milyen jellemzőkkel bírnak a határ két oldalán. A magyar-román pályázati konstrukció szempontjából ugyan a teljes magyar-román határszakasz fejlesztési területnek tekintendő, azonban jelen projekt szempontjából magyar oldalon csak Békés és Csongrád megye tartozik a fejlesztési területhez, hiszen jelen projekt keretében kizárólag ezen megyékre kívánunk megfogalmazni következtetéseket, és hajtunk végre akciókat. Emiatt a határmenti térséget jelen tanulmányban Békés és Csongrád megye szimbolizálja34. Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, délről és keletről a román határ, amely mintegy 140 km hosszú. A megye jellemzően óriásfalvakból áll, jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik (19 város, 56 község). A megye székhelye Békéscsaba, amely megyei jogú városi ranggal is rendelkezik. A Dél-alföldi régió 5 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közül 2 található meg a megyében, ezek a Mezőkovácsházai kistérség és a Sarkadi kistérség A megye központja Békéscsaba, és Gyula között elhelyezkedő repülőtérről induló járatokkal Európa bármely pontja, illetve Afrika északi része is elérhető. A megye közlekedési hálózata viszonylag megfelelő, a 44-es főút majd az M5-ös autópálya vonalán lehet eljutni a fővárosba, ahonnan nemzetközi vasútvonal is közlekedik a megyén keresztül Románia fővárosába, Bukarestbe. Bár a közutak mennyiségében a megye nem szenved hiányt, ezek minősége rossz. És bár az úthálózatot folyamatosan javítják, a közúthálózatról elmondható, hogy korszerűtlen. A megye közlekedési viszonylatait az is nagymértékben rontja, hogy nem található benne autópálya szakasz, így elkerülhetetlen a megye korszerűtlen főútjainak használata Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén helyezkedik el. Nyugatról Bács-Kiskun megye határolja, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia. (http://www.csongradmegye.hu). A megyét érintő közlekedés igen fejlett. Érinti az M5-ös autópálya, amely Röszkénél éri el a határt, idén épült meg az M43-as autópálya is amely Nagylaknál éri el a román határt. Igen fontos főút az 5-ös út is, amely mentén szintén eljuthatunk a fővárosba. Vasúti közlekedés tekintetében sem szenved a megye hiányt. 5.2 Vállalkozói aktivitás Napjainkra a közgazdaságtan egyik legdinamikusabban fejlődő területe a vállalkozáskutatás. Az elmúlt két évtizedben a kutatók számos mérőszámot, mutatót fejlesztettek ki és teszteltek a vállalkozások mérésére, ugyanakkor jelenleg sincsen egy általánosan, szakmai konszenzussal elfogadott változat. A gazdaság fejlődéséhez és a gazdasági növekedéshez viszont kétségtelenül hozzájárulnak a vállalkozások. Ez alatt természetesen nem a vállalkozások számának mindenáron történő emelésére helyeznénk a hangsúlyt, hanem a magas minőségű, nagy növekedési potenciálú vállalkozásindításra. 34

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy több esetben a Dél-alflöldi régió adataival is számolunk, mint a két megyét (és Bács-Kiskun megyét) magába foglaló NUTS2 szintű területi egységgel. 55

A jelenleg legáltalánosabban használt mutatók egyike a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) által alkalmazott korai-fázisú vállalkozói index, valamint az önfoglalkoztatási vagy a vállalati tulajdonosi ráta. „Az önfoglalkoztatási ráta: azt mutatja, hogy a felnőtt lakosság hány százaléka preferálja az önfoglalkoztatói, a saját vállalkozói pozíciót az alkalmazotti státusszal összehasonlítva, a tulajdonosi ráta pedig azt szemlélteti, hogy a felnőtt lakosság hány százalékának van vállalati tulajdonrésze (kivéve a tőzsdén jegyzett cégeket és befektetési alapokat)”(Szerb – Ács 2010, 3.o.). A korai-fázisú vállalkozói index (TEA) pedig azt mutatja, hogy „egy adott ország 18-64 éves, munkaképes korban levő lakosainak hány százaléka van a cégalapítás fázisában, vagy tulajdonosa egy 3,5 évnél fiatalabb cégnek (Szerb - Ács 2010, 4.o.). A GEM-kutatás 1997-ben indult útjára az egyesült államokbeli Babson College és a London Business School vezetésével. Kezdetben 9 ország részvételével zajlott, 2002-re már 37-re emelkedett a tagok száma. A GEM alapvető célja azóta is, hogy feltérképezze hogyan hat a vállalkozói aktivitás a nemzeti és nemzetközi gazdasági fejlődésre, illetve mit tehet a kormányzat, hogy bátorítsa a vállalkozói tevékenységet (Szerb–Ács–Varga–Ulbert–Bodor 2004). A GEM koncepcionális modellje igyekszik a gazdasági növekedésre ható összes tényezőt magába foglalni. Főbb sajátosságai a következők (Szerb – Ács – Varga – Ulbert – Bodor 2004): függő változó a gazdasági növekedés, a gazdasági folyamatok feltételezetten egy relatíve stabil politikai, társadalmi és történeti kontextusban zajlanak, valamint a gazdasági növekedésnek két fontos mechanizmusa létezik, amely egymással és a lassan változó külső környezeti tényezőkkel is szoros kapcsolatban áll. Ez utóbbin belül megkülönböztethető a már létező, megállapodott cégek (elsősorban nagyvállalatok által vezérelt) generálta növekedés és az új és a növekvő vállalkozások generálta növekedés. 5.1. ábra A GEM koncepcionális modellje, a létező és az új vállalkozásokra ható környezeti tényezők és a gazdasági növekedés kapcsolata

Általános nemzeti keretfeltételek

Létező nagyvállalatok (Elsődleges gazdaság)

Mikro, kis- és közepes vállalkozások (Másodlagos gazdaság)

Szociális, kulturális, politikai tényezők

Gazdasági növekedés (GDP, munkahelyteremtés)

Vállalkozási lehetőségek

Vállalkozói keretfeltételek

Vállalkozói kapacitás: képességek motiváció

Forrás: Szerb – Ács – Varga – Ulbert – Bodor (2004)

56

Vállalkozás „hullámzás”, új cégek születése, , régiek megszűnése

Ahogy azt a 2. ábra is mutatja, a modell arra keresi a választ, hogy vannak-e nemzetközi, kulturális különbségek az egyes országok között a vállalkozói aktivitás területén, illetve hogy a vállalkozói aktivitás milyen módon befolyásolja a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Valamint az sem elhanyagolható szempont, hogy a már létező vállalatok vállalkozói aktivitása lényegesebb-e, vagy az újonnan alapítottaké. Szerb és Ács (2010) ezért egy olyan vállalkozói index kifejlesztésére vállalkoztak, amely az eddigi kísérletekhez képest teljesen más, mégis megfelel a felállított alapvető elvárásoknak. Az általuk képzett mutatónak a Globális Vállalkozói Index (GEI) elnevezést adták. A mutató összesen 31 változót, 14 indikátort és 3 al-indexet tartalmaz. Minőségi különbségként érdemes megjegyezni, hogy egyaránt tartalmaz egyéni és intézményi változókat is. Az alapkövetelmények egy új és komplex mutatóval szemben a következők voltak: legyen multidimenzionális, fejezze ki a vállalkozás komplex természetét; mennyiségi és minőségi különbségeket is kifejező indikátorokat is tartalmazzon; valamint egyéni és intézményi, környezeti feltételeket számszerűsítő változókat is foglaljon magába. A követelményeknek megfelelően a Globális Vállalkozói Index a vállalkozói attitűdök, a vállalkozói aktivitás és a vállalkozói aspiráció kombinációjaként jött létre. Kialakítása négy szinten történt: szuperindex (első szint), 3 al-index (második szint), 4-5 indikátor (harmadik szint), indikátoronként 2-3 változó (negyedik szint). Vállalkozói attitűdök alatt Szerb és Ács (2010) egy ország lakosságának vállalkozással kapcsolatos általános attitűdjeit értette. Ez alatt gondoltak többek között: a lehetőségek észlelési képességére, a vállalkozásalapítás-indítási készségek meglétére, a vállalkozó személyes ismeretére, a társadalmi státuszának értékelésére, és a vállalkozás létrehozásával kapcsolatos kockázatviselési hajlamra. Vállalkozói aktivitás alatt a magas minőségű új vállalat-alapítást értették. Olyan minőségi elemeket vettek figyelembe (a TEA-val ellentétben), mint a termék / szolgáltatás egyediségét, a vállalkozó iskolázottsági fokát, a potenciális verseny erősségét, a lehetőség-motiválta vállalkozásindítást, a magas és közepes technológiai szektorba tartozást. A vállalkozói aspirációnál pedig a vállalkozó stratégiai erőfeszítésére gondoltak: magas növekedés, új termék bevezetése, nemzetköziesedés, új technológia alkalmazása, formális vagy informális kockázati tőkefinanszírozás. Az egyéni változókat a GEM reprezentatív felnőtt lakossági felmérésből vették, az adatokat pedig országos szinten aggregálták. Az egyes vállalkozói indikátorok képzésekor a GEM-felmérés egyéni változóit szorozták össze a megfelelő intézményi változóval35, ugyanis az egyes változók nem egyenként, hanem egymással szoros kölcsönhatásban fejtik ki hatásukat36. Az indikátorok kombinálására is egyedi módszert alkalmaztak. Bevezették a szűk keresztmetszetek miatti büntetés (PFB) fogalmát, amelynek segítségével az egyes alindexeken belüli indikátorokat a legalacsonyabb indikátor értékéhez igazították. A módszer nagy előnye, hogy figyelembe veszi a szűk keresztmetszeteket, tehát az egyes indikátorok közötti különbségek mértékét az egyes országok szintjén. A metódus analitikai és nem statisztikai alapokra épül, így a mintaszám nagyságára nem érzékeny. A három al-index egymással meglehetősen szoros kapcsolatban áll, amennyiben ezek nem kiegyenlítettek, akkor nem érvényesülhetnek a vállalkozás pozitív hatásai, ezért van szükség PFB-re. A GEM felmérés 2007-2008-as adatait felhasználva Szerb és Ács (2010) ábrázolták a GEI indexet az egy főre jutó GDP függvényében az 5. ábrán jól látszik, hogy a függvény nagyjából 35 36

Az intézményi változókat nem GEM-forrásból válogatták. A változók kombinálására más szerzők eddig a súlyozást alkalmazták, vagy az egyszerű átlagolást. 57

lineárisan növekszik. Mivel a 10.000-25.000 USD egy főre jutó GDP tartományba mindössze 8 ország tartozik egymás közti igen nagy szóródással, ennek tudható be, hogy az ábra nem az életciklus görbének megfelelő S alakot mutatja. De a GEI index-el kifejezett vállalkozás a fejlettség függvényében mégsem a TEA index U vagy az önfoglalkoztatás L alakját veszi fel. 5.2. ábra A GEI index az egy főre jutó GDP függvényében (harmadfokú polinom illesztés) Globális Vállalkozói Index értékei 0,80

0,70

0,60

0,50

0,40

0,30

0,20

0,10

R 2 = 0,79 0,00 0

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

45000

50000

55000

Egy főre jutó GDP v ásárlóe rőn számolv a (PPP) 2007-2008 átlag

Forrás: Szerb – Ács (2010)

A GEI index azonban csak az egyes államok relatív helyezését mutatja és önmagában nem alkalmas arra, hogy vállalkozáspolitikai ajánlásokat tegyünk. Magyarország esetét vizsgálva azonban, ha az indexet lebontjuk a három al-indexre, akkor már tehetünk következtetéseket. A 5.3. ábra-csoporton látható, hogy a legkisebb lemaradásunk az aktivitás területén van, míg a legnagyobb az aspirációk esetében, elsősorban tehát ezen a területen kell lépéseket tennünk. Az al-indexek további 14 indikátorból épülnek fel:  vállalkozói attitűdök: lehetőség-felismerés, vállalkozásindítási képesség, kockázatvállalás, hálózatosodás, kulturális támogatás,  vállalkozói aktivitás: lehetőségkezdés, technológiai szektor, humán minőség, versenyelőny,  vállalkozói aspirációk: új termék, új technológia, magas növekedés, nemzetköziesedés, kockázati finanszírozás.

. 58

5.3. ábra Magyarország vállalkozói teljesítménye a GEI és a három al-index eseteiben Vállalkozói Attitűdök al-index értékek

Globális Vállalkozói Index értékek

0,90

0,80

0,80

0,70

0,70

0,60

0,60

0,50

0,50

0,40

0,40

0,30

Magyarország

Magyarország

0,30

0,20

0,20

0,10

0,10

2

R2 = 0,56

R = 0,79

0,00

0,00 0

10000

20000

30000

40000

50000

0

Egy főre jutó GDP vásárlóerőn számolva (PPP) 2007-2008 átlag

10000

20000

30000

40000

50000


Vállalkozói Aspirációk al-index értékek

Vállalkozói Aktivitás al-index értékek 0,80

1,20

0,70 1,00

0,60 0,80

0,50 0,40

0,60

0,30

Magyarország

0,40

0,20 0,20

0,10

2

Magyarország

R = 0,67 0

10000

20000

30000

40000

0

50000

2

R = 0,69

0,00

0,00

10000

20000

30000

40000

50000



Forrás: Szerb – Ács (2010)

Az indikátorok vizsgálatakor nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozói attitűdök között a lehetőség-felismerés okozza leginkább az alacsonyabb értéket. A magyar emberek kevésbé ítélnek egy üzleti lehetőséget jónak, mint a más nemzetűek. Gondok vannak a hálózatosodással, viszont vállalkozásindítási képességek terén kifejezetten kedvező a helyzet. A vállalkozói aspirációk tekintetében viszont az országok utolsó harmadához tartozunk. Az indikátorok értékei kritikán aluliak, talán csak a nemzetköziesedés az ami, kicsit kilóg a sorból. Vállalkozói aktivitás területén viszonylag jó helyezést értünk el, azonban kevés az olyan vállalkozás, amit közepes vagy magas szintű technológiát alkalmazó szektorban alapítottak. A negyedik szinten – a változók szintjén – azt kell megvizsgálni, hogy alapvetően egyéni vagy intézményi tényezők okozzák-e a lemaradást. A fejlettségi fázisok a versenyképességi vizsgálatoknak megfelelően:  5.000 USD egy főre jutó GDP alatti országok: erőforrás-alapú országok,  5.000-20.000 USD tartományba eső országok: hatékonyság-orientált országok – Magyarország is ide tartozik,  20.000 USD felett: innováció-vezérelt országok. Az erőforrás- és a hatékonyság-vezérelt nemzetek közötti különbségek elsősorban az intézményi fejlettségnek tudható be, míg a hatékonyság- és az innováció-vezérelt államok közötti különbségeknél az egyéni tényezők játszanak fontos szerepet.

59

Magyarországon a mérések alapján sajnos elmondható, hogy a lemaradás az egyéni változók területén sokkal nagyobb, mint az intézményi rendszer tekintetében. Nem csupán a fejlett országoktól szakadunk le, hanem a közepesen fejlett országoktól is. „Arra következtetésre juthatunk, hogy nem igazán azok vállalkoznak Magyarországon, akiknek leginkább kellene” (Szerb – Ács, 2010). Szerb és Ács két módszertani újítást is bevezetett. Egyrészt kombinálták az intézményi és az egyéni változókat, másrészt egy olyan analitikai metódust mutattak be, amely képes a szűk keresztmetszetek okozta teljesítménycsökkenést számszerűsíteni. Az eredményekből jól kitűnik, hogy felzárkózásunkhoz, gazdasági fejlődésünkhöz a potenciális vállalkozókat kellene felkészíteni a viszonylag fejlett intézményi rendszerünk adta lehetőségek jobb kihasználására. Az egyéni tényezők megváltoztatása azonban, mint tudjuk nem egyszerű és nem is rövid távú folyamat. 5.3 Új vállalkozások Az új vállalkozások tekintetében először célszerű áttekinteni az országos tendenciákat, majd ezt követően térünk rá a határmenti térségre vonatkozó adatok ismertetésére és tendenciák elemzésére. A Központi Statisztikai Hivatal (2011a) nyilvántartása szerint Magyarországon az új vállalkozások száma 2009-ben mind a társas, mind az egyéni vállalkozások esetében elmaradt a 2008. évi értékektől. 2009-ben 63 110 valódi új vállalkozás37 jött létre. Az újonnan indult vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáson belül 9,2% volt, mely egy százalékponttal kevesebb az előző év adatánál. Ez az adat vállalkozási formákra lebontva azt a képet adja, hogy a társas vállalkozásoknál az új vállalkozások aránya 9,6%, mely 0,7 százalékponttal alacsonyabb a 2008. évinél. Az egyéni vállalkozásoknál ez az arány 8,6%. Az előző évhez hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságok esetében a legmagasabb az induló vállalkozások aránya (14,3%), és a közkereseti társaságoknál a legalacsonyabb (1,3%). A korlátolt felelősségű társaságok új vállalkozásainak magas aránya vélhetően az alaptőke csökkentésével magyarázható. Létszám-kategóriák szerint áttekintve az új vállalkozások szinte kizárólag kisvállalkozások (99,9%). Ezen belül a működésük első évében 10–49 fő foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya mindössze 1,1%. Az új vállalkozások legnagyobb arányban a pénzügyi, biztosítási tevékenység (19,8%), továbbá a mezőgazdaság (10,7%) nemzetgazdasági ágakban jöttek létre (fő tevékenység szerint kategorizálva). Ez az arány az ipar (5,6%) és az egészségügy (6,6%) ágazatokban a legalacsonyabb. Amennyiben területi aspektusokat is bevonunk a vizsgálatba, úgy azt találjuk, hogy arányaiban a legtöbb új vállalkozás 2009-ben Észak-Magyarországon (9,7%) és Észak-Alföldön (9,6%) jött létre. Az új vállalkozások négytizedét Közép-Magyarországon találjuk, a többi régióban 8,4–12,1%-uk kezdte meg működését (5.1. táblázat).

37

Valódi új vállalkozás: amely az előző két évben nem számított működő vállalkozásnak és nincs jogelődje. 60

5.1. táblázat Valódi új vállalkozások száma területi egységek szerint (2000–2008) Megye, régió Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

2000 3 584 2 524 3 492 9 600 28 492 86 226

2001 3 573 2 404 3 445 9 422 28 123 84 085

2002 4 600 2 904 4 719 12 223 33 873 103 994

2003 3 196 2 004 2 834 8 034 24 360 71 765

2004 3 129 1 982 2 954 8 065 23 685 71 220

2005 2 756 1 790 2 541 7 087 20 891 63 598

2006 2 720 1 636 2 336 6 692 19 511 59 797

2007 2 786 1 691 2 477 6 954 20 104 60 968

2008 3 383 2 038 3 011 8 432 23 256 71 316

Forrás: KSH (2011b)

A határmenti térséget vizsgálva azt találjuk, hogy egyrészt a valódi új vállalkozások száma elmarad az országos átlagtól, másrészt pedig hogy annak dinamikája nem tér el szignifikánsan sem az országos átlagtól, sem a regionális átlagtól (5.4. ábra). 5.4. ábra Az új vállalkozások dinamikája a határmenti térségben

Forrás: KSH (2011b)

5.4 Működő vállalkozások Jelen fejezetben – az előzőhöz hasonlóan – először az országos tendenciákat tekintjük át, majd ezt követően fókuszáljuk eredményeinket a határmenti térségre. A KSH (2011a) vállalkozásdemográfiai felmérése38 szerint Magyarországon összességében 2008-ról 2009-re a működő vállalkozások száma közel 2%-kal csökkent. A működő vállalkozások száma 2009-ben 689 ezer volt, 375 ezer társas és 314 ezer vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás. A társas vállalkozások között a legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság volt, számuk 2009-ben meghaladta a 222 ezret. A betéti társaságok, mint a másik legkedveltebb gazdálkodási forma száma 137 ezerre csökkent.

38

Módszertani szempontból igen fontos kiemelni, hogy a vállalkozások demográfiája felmérés az Eurostat harmonizált adatgyűjtése, összehasonlítható adatokat biztosít az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamainak vállalkozásairól. Ezáltal ezen eredmények remekül alkalmazhatóak határmenti kutatások során. 61

Látható tehát, hogy míg Magyarországon a jogi személyiségű gazdasági társaságok száma emelkedik, addig a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoké csökken. Ennek oka egyértelműen a külső környezeti tényezők változásából ered, hiszen a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok esetében 2007-től jelentősen csökkentették az alapításukhoz szükséges alaptőke összegét, így népszerűségük értelemszerűen megnőtt (a korlátolt felelősség, mint előny ugyanis változatlanul megmaradt). 2007. szeptember 1-jétől az alaptőke a korlátolt felelősségű társaságok esetében 3 millió forintról 500 ezer forintra, míg a zártkörűen működő részvénytársaságoknál 20 millió forintról 5 millió forintra csökkent. Az egyéni vállalkozások száma az elmúlt években kismértékben visszaesett, 2009-ben a csökkenés mértéke kissé megugrott. A csökkenés okaként megemlíthetjük, hogy a gazdasági válság hatásai érzékenyebben érintették a kevésbé tőkeerős egyéni vállalkozásokat. Területi aspektusban vizsgálódva azt találjuk, hogy a dél-alföldi régióban az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma elmarad az országos átlagtól. A Dél-Alföld a régiók rangsorának utolsó harmadában foglal helyet ezen mutató szerint, csak Észak-Alföld és ÉszakMagyarország van mögötte (5.5. ábra). 5.5. ábra Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma régiónként, 2009

Forrás: KSH (2011a)

A jelen fejezet első bekezdésében leírt dinamika regionális szinten is nyomon követhető. hogy 2004-2005-ig növekedett Magyarországon a működő vállalkozások száma, majd ez a tendencia megfordult, és csökkenni kezdett. Amennyiben a Dél-alfölldi régiót vizsgáljuk, úgy megállapíthatjuk, hogy a 2005 előtti növekedés üteme jelentősen elmarad az országos ütemtől, azonban a csökkenés dinamikája meghaladja azt, ami igen kedvezőtlen folyamatokra utal regionális szinten (5.6. ábra).

62

5.6. ábra Működő vállalkozások száma régiónként, 2002-2008

Forrás: KSH (2010b) alapján saját szerkesztés

Amennyiben a határmenti térséget vizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy Békés megyében 2008-ban összesen több, mint 19 ezer vállalkozás működött. A megyében csaknem 13 ezer egyéni vállalkozás volt jelen, 3461 korlátolt felelősségű társaság, 2865 betéti társaság, 124 közkereseti társaság, 118 szövetkezet és csupán 69 részvénytársaság. Csongrád megyében a békési értékeket szignifikánsan meghaladó vállalkozási kedvet rögzítenek a statisztikák. A vállalkozások száma csaknem másfélszerese a békés megyei értéknek. A megyében több, mint 20 ezer egyéni vállalkozás volt jelen a vizsgált évben, 6446 korlátolt felelősségű társaság, 5106 betéti társaság, 134 közkereseti társaság, 131 szövetkezet és 110 részvénytársaság. A 5.2. táblázatban feltüntettük a régiós, illetve az országos adatokat is a könnyebb értékelés érdekében. Csongrád megyében 5.2. táblázat A működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint, 2008

Térség Békés megye Csongrád megye Dél-alföld Magyarország Forrás: KSH (2011b)

KFT 3 461 6 446 18 146 206 333

Szövetkezet

RT 69 110 293 3 728

118 131 426 2 318

Közkereseti BT társaság 124 134 417 4 625

2 865 5 106 13 853 146 345

Egyéni Összesen vállalkozás 12 625 16 391 47 379 332 918

19 262 28 318 80 514 696 267

A Dél-Alföldi régióban működő társas vállalkozások nagy része a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. létszámkategóriái értelmében kis- és középvállalkozás. A működő társas vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlása nagyjából megfelel az országos eloszlásnak, szignifikáns különbség nem mutatható 63

ki (5.3. táblázat). Csongrád megyében ugyanúgy, ahogy Magyarországon a mikrovállalkozások dominálnak, az összes működő társas vállalkozás közel 90%-át adva. A működő társas vállalkozások létszámkategória szerinti eloszlásának dinamikáját vizsgálva meg kell jegyeznünk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal létszámkategória szerinti vállalkozásnyilvántartása 1998. és 2000. között megváltozott, így bázisidőszaknak az új módszertan szerinti első évet, 2000-t vettük. 2000. és 2007. között Csongrád megyében összességében nőtt a működő társas vállalkozások száma, ez a növekedés azonban kis mértékben elmarad az országos növekedés mértékétől. A megyében a kisvállalkozások részaránya további növekedett, míg az ötven főnél nagyobb foglalkoztatotti létszámmal jellemezhető társas vállalkozások esetében aránybeli és számszaki csökkenés egyaránt megfigyelhető. 5.3. táblázat A vállalkozások száma a foglalkoztatotti létszám szerint

Megye

Foglalkoztatotti létszám 10-19 20-49 50-249 2502000 2007 2000 2007 2000 2007 2000 2007

0-9 2000

Bács-Kiskun

2007

Összesen 2000 2007

12260 30 876

705

972

455

521

284

274

50

35 13754 32 678

6036 18 491

378

566

308

323

185

153

32

13

Csongrád

11236 27 225

500

751

326

388

185

165

43

32 12290 28 561

Dél-Alföld

29532 76 592 1583 2 289 1089 1 232

654

592

125

80 32983 80 785

13,7

11,8

11,3

8,7

Békés

D.A./Magyaro. 10,5 11,6 11,7 11,0 13,2 Forrás: KSH (2001, 2009) alapján saját szerkesztés

11,9

6939 19 546

9,2

11,6

A működő vállalkozások vizsgálatakor érdemes tehát csoportokat alkotni létszámkategóriák szerint. Általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb létszámú vállalkozásokból egyre több van jelen Magyarországon. Ugyanez igaz Békés és Csongrád megyére is. Statisztikai értelemben ez az eloszlás erőteljesen balra ferde (vagy jobbra hosszan elnyúló) (5.7. ábra). 5.7. ábra Működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint, 2008 A működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint, 2008 (Békés megye) 20.000

18.295

A működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint, 2008 (Csongrád megye) 30.000 27.120 25.000

15.000

20.000 15.000

10.000

10.000 5.000 545

301

5.000 147

19

0

716

394

169

30

10–19

20–49

50–249

250-

0 1–9

10–19

20–49

50–249

250-

1–9

Forrás: KSH

64

Békés megyében 1-9 fős működő vállalkozásból 2008-ban 18 295db-ot tartottak nyilván, 250 feletti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásból már csak 19-et. A megyei, régiós és országos adatokat a működő vállalkozások létszámkategóriái szerint az alábbi táblázat szemlélteti: 5.4. táblázat A működő vállalkozások száma létszám-kategória szerint, 2008 Térség Békés megye Csongrád megye Dél-alföld

1–9

10–19

20–49

50–249

Összesen

250 -

18 295

545

301

147

19

19 307

27 120

716

394

169

30

28 429

76 625

2 249

1 244

580

84

80 782

18 853

10 073

5 157

954

701 390

Magyarország 666 353 Forrás: KSH Statisztikai évkönyv

A Csongrád megyében működő társas vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb számú vállalkozás a pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, közigazgatás, védelem, oktatás, egészségügy, illetve egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területén működik, az összes működő társas vállalkozás 36%-a. A kereskedelem, javítás területén koncentrálódik a működő társas vállalkozások 25%-a, az iparban 9,8%-a, az építőiparban 9,8%-a, a mezőgazdaságban 2,9%-a. A működő társas vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása Csongrád megyében gyakorlatilag teljesen megfelel a dél-alföldi és az országos tendenciának: a három eloszlásfüggvény szinte tökéletesen belesimul egymásba (5.8. ábra). 5.8. ábra A működő társas vállalkozások aránya ágazatonként Magyarországon és a Dél-Alföldön, 2008

Forrás: KSH (2011c, 2011d) alapján saját szerkesztés

65

Ettől a tendenciától némileg eltérnek Békés megye értékei, ahol a mezőgazdaság relatív dominanciája még mindig megfigyelhető a csongrád megyei, a regionális és az országos átlaghoz képest. Ugyancsak megfigyelhető Békés megyében az ipar arányának alulreprezentáltsága a másik három elemzett térséghez képest. A Dél-Alföldön regisztrált39 társas vállalkozásokat kistérségenként tekintve szintén a megyeszékhelyek jelentősége emelhető ki (5.9. ábra). Bács-Kiskun több kistérségében erős a vállalkozókészség, míg Békés megyében jóval lanyhább. A mezőgazdasági jellegű kistérségekben nem társas vállalkozásokat alapítottak, hanem inkább egyéni vállalkozásokat, illetve őstermelőként működnek. 5.9. ábra Regisztrált társas vállalkozások 1000 lakosra jutó száma, 2008 Szeghalomi

Kunszentmiklósi Kecskeméti

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Csongrádi

Békéscsabai

Szentesi

Kalocsai

Orosházai Kiskunmajsai

Kisteleki

Bajai

Gyulai

Hódmezővásárhelyi

Kiskunhalasi Jánoshalmai

Sarkadi

Békési

Szarvasi

Mezőkovácsházai Mórahalomi

Szegedi

Makói

39,0 - 53,1 Bácsalmási

27,0 - 38,9 18,0 - 26,9 11,0 - 17,9


A külföldi működő tőke megyék közötti eloszlását tekintve kiemelhető, hogy a kevésbé fejlett megyékben alig találhatók külföldi vállalatok magyar székhelyei, részben ennek tudható be, hogy ezen régiók exportja is alacsony. A Dél-Alföld mindhárom megyéjében alacsony a külföldi befektetés. Csongrádban egyértelműen domináns az energetika (gáz-, villamos áram), amelynek azonban helyi gazdaságfejlesztési hatásai gyengék, nem generálnak gazdasági növekedést. Vidéken szinte csak a feldolgozóiparban és az energiaszektorban vannak külföldi érdekeltségű cégek, más ágazatokban elvétve. Ez több okra vezethető vissza, részben hiányos az infrastruktúra (autópályák), részben sem a munkaerő, sem a helyi vezetés nem versenyképes, azaz ezek a megyék nem képesek odavonzani a külföldieket. A másik ok pedig egyértelműen a településhálózatban keresendő: a vidéki régiókban alig vannak olyan városok, amelyek méretüknél fogva a nemzetközi versenyben „kapuvárosként” funkcionálhatnának. Megjegyezzük, hogy itt jegyzett tőkéről van szó, azaz a székhely szerinti adatnyilvántartásról, a telephelyek szerinti adatok valószínűleg más képet mutatnak. Lényegében ezen cégek „térségi bázisát”, a külföldi cégeket működtető hazai részlegek döntéshozó és végrehajtó részlegeinek térbeli eloszlását mutatják az adatok. A külföldi érdekeltségű vállalkozások térbelisége sokkal szemléletesebb képet mutat abban az esetben, ha elemzésünket kistérségi szinten is elvégezzük. Amennyiben a külföldi 39

Kistérségi bontásban a működő társas vállalkozások adatait 2005 óta nem publikálja a KSH. 66

érdekeltségű vállalkozások saját tőkéjében a külföldi tőke nagyságát vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb értéket mutató Csongrád megyei kistérségek értékei között több nagyságrendbeli különbség is van: a Szegedi kistérségben 2006-os adatok alapján több, mint 65 milliárd Forint értékű külföldi tőke volt a vállalkozások saját tőkéjében, ezzel szemben a Mórahalomi kistérségben ugyanez az érték csak 5 millió Forint (5.10. ábra). 5.10. ábra A külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőke a Dél-Alföld kistérségeiben 2006-ban, millió Ft Szeghalomi


Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Csongrádi

Sarkadi

Békési

Szarvasi

Békéscsabai

Szentesi

Gyulai

Kalocsai


Kisteleki


Mezőkovácsházai


Bajai

10000 - 66000 Mórahalomi

Makói

Szegedi

1000 - 9999 100 - 999

Bácsalmási

0 - 99


5.5 A vállalkozások gazdasági teljesítménye Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy különböző mutatók szempontjából a vizsgált területen hogy teljesítenek a vállalkozások. Az előzőekhez hasonlóan itt is először az országos tendenciát vizsgáltuk, majd a régiós adatokat követően a két határ menti megyére fektettük a hangsúlyt. Magyarországon a vállalkozói tevékenységből származó eredményt ha vizsgáljuk fontos észrevenni, hogy minél magasabb az adózás alapját képző eredmény, annál alacsonyabb az adó összege. Ezért ha az országos értékeket vizsgáljuk sokkal elenyészőbbnek tűnik az adózás előtti és az adózott eredmény különbsége. Békés megyében a két érték közti arány 17%, Csongrád megyében 18%, a Dél-alföldi régióban 19%, Magyarországon pedig 9%. Az árbevételek tekintetében megállapítható, hogy a vizsgált területeken egyértelműen a nem export jellegű tevékenységekből származnak bevételek, elenyésző a külföldi értékesítések aránya. Korábbi fejezetben volt rá utalás, hogy kevés a külföldi érdekeltségű vállalat a vizsgált területeken. Ez a vállalkozások gazdasági teljesítményeiből is látszik, hiszen az alábbi táblázatban jól látható, hogy az értékesítés nettó árbevételének csupán néhány százaléka származik export jellegű tevékenységből. Százalékokban nézve Békés megyében az összes nettó árbevétel 13,9%-a tulajdonítható export értékesítésnek, Csongrád megyében 11,6%, Dél-alföldön ez az arány 14,5%, végül országos tekintetben 25,2%.

67

5.11. ábra Export adatok a vizsgált területen Értékesítés nettó árbevétele és az export értékesítésből származó árbevétel aránya (%) 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00

25,16

M

ag ya ro rs zá g

-a lf ö ld Dé l

eg ye m

Értékesítés nettó árbevétele és az export értékesítés aránya

14,51

11,57

Cs on gr ád

Bé ké s

m

eg ye

13,90

Forrás: TeIR (2011) alapján saját szerkesztés

5.5. táblázat Vállalkozások gazdasági teljesítményeire vonatkozó adatok, 2009, Ft Adózás előtti eredmény

Adózott eredmény

Bruttó hozzáadott érték

Értékesítés nettó árbevétele

Exp. értékesítés nettó árbevétele

Összes bevétel vállalkoz.-i tevből

Békés megye

17 792 799

14 766 282

142 767 358

580 772 557

80 748 955

647 202 652

Csongrád megye

35 094 280

28 773 360

219 143 783

953 121 933

110 281 958

1 078 793 262

Dél-alföld

88 634 254

72 091 267

706 846 205

3 050 841 872

442 748 204

3 378 726 461

Magyarország

3 752 418 208

3 406 744 442

18 368 800 033

67 340 237 409

16 943 772 493

83 291 406 553


5.6 Foglalkoztatottság a határmenti térségben A versenyképesség kiemelt faktora a foglalkoztatottság (Lukovics 2008). Ennek kiemelt mutatóját, a foglalkoztatottsági rátát40 vizsgálva megállapíthatjuk, míg 1997-ben és 2000-ben Csongrád megye bírt a legmagasabb foglalkoztatottsági rátával a Dél-Alföldön, addig 2003-ban Bács-Kiskun megye vette át a vezető szerepet 49%-os foglalkoztatottsági rátájával (Békés megye 44%, Csongrád megye 47%), mely tendencia 2008-ra visszafordult, és újra Csongrád megyében a legmagasabb a foglalkoztatási arány a régióban (5.5. táblázat).

40

Foglalkoztatottsági ráta alatt a foglalkoztatottak számának a munkaképes korúak számához viszonyított arányát értjük. A KSH adatgyűjtése a 15-74 éves lakosság gazdasági aktivitására vonatkozik, így munkaképes korúak alatt – jobb híján – tanulmányunk ezen részében is ezt a korcsoportot tekintjük munkaképes korúnak. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy az Európai Unióban a 15-64 éves lakosságot tekintik a számítás alapjának, amely véleményünk szerint jobban kifejezi azt, amit mérni szeretnénk. 68

5.6. táblázat A foglalkoztatottsági ráta alakulása

Megye, régió, ország

2008 2000 2003 Foglalkoz- Országos Foglalkoz- Országos Foglalkoz- Országos tatottsági ráta átlaghoz tatottsági ráta átlaghoz tatottsági ráta átlaghoz (%) (% pont) (%) (% pont) (%) (% pont)

Közép-Magyarország

54,1

3,4

55,1

5,9

55,9

5,6

Közép-Dunántúl

53,0

2,3

55,3

6,0

54,7

3,8

Nyugat-Dunántúl

56,2

5,5

67,9

18,6

55,8

4,9

Dél-Dunántúl

47,3

-3,4

47,2

-2,0

45,1

-5,8

Észak-Magyarország

43,7

-7,0

45,0

-4,3

44,7

-6,2

Észak-Alföld

43,9

-6,8

45,9

-3,4

45,3

-5,6

Dél-Alföld

49,2

-1,5

47,0

-2,3

48,4

-2,5

MAGYARORSZÁG

50,7

0,0

49,3

0,0

50,3

0,0

Forrás: KSH (2001, 2004, 2010) alapján saját szerkesztés

A Dél-Alföldön 1996-2007 között alig javult a foglalkoztatás, 46,6%-ról 48,4%-ra nőtt, miközben országosan 46,7%-ról 50,9%-ra. A többi régió átlagosan több munkahelyet tudott lakosainak teremteni. Mindhárom megye szintén elmarad az országos átlagtól, azaz egyik sem tud elegendő munkahelyet létrehozni. Hasonló kép tárul elénk akkor is, amikor az alkalmazásban állók létszámát vizsgáljuk tevékenység jellege szerint a határmenti térségben. 5.7. táblázat Az alkalmazásban állók létszáma a tevékenység jellege szerint, 2009

teljes munkaidős Békés megye

nem teljes Alkalmazásban munkaidős állók összesen

75 603

14 046

89 649

Csongrád megye

104 749

17 381

122 130

Dél-alföld

301 931

51 806

353 737

2 825 639

406 661

3 232 300

Magyarország Forrás: KSH Statisztikai évkönyv

Kistérségi adatokat vizsgálva azt találjuk, hogy mindhárom megyében a megyeszékhely foglalkoztatottsági rátája a legmagasabb. Amíg azonban Bács-Kiskun és Békés megyében kimagaslik a megyeszékhelyek értéke, addig Csongrád megyében jóval kiegyenlítettebb kép tárul elénk. A szegedi, szentesi, hódmezővásárhelyi, és mórahalomi kistérségek foglalkoztatottsági rátája között nincs szignifikáns különbség (5.12. ábra). A foglalkoztatottság, mint alapkategória vizsgálatakor célszerű számba venni a munkanélküliségi rátát is. Megjegyezzük, hogy a foglalkoztatottsági ráta módszertani értelemben semmiképpen sem tekinthető a munkanélküliségi ráta komplementerének (tehát összegük nem egyenlő eggyel), hiszen a két mutató kiszámításakor eltérő a viszonyítás alapja és a viszonyítás tárgya is. 69

5.12. ábra Foglalkoztatottsági ráta kistérségenként a Dél-alföldön, 2008 Szeghalomi


Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Csongrádi

Sarkadi

Békési Békési

Szarvasi Szarvasi

Békéscsabai

Szentesi

Gyulai

Kalocsai


Kisteleki



Bajai


Makói

Szegedi

31 - 38 Bácsalmási

39 - 44 45 - 50 51 - 58

Forrás: ÁFSZ (2010) alapján saját szerkesztés

Lényeges különbség továbbá, hogy a munkanélküliségi ráta a regisztrált munkanélküliek számából indul ki, ami nem írja le a munkanélküliek valódi számát, viszont a munkaerőpiacra való visszatérésük, így gazdasági relevanciájuk a regisztrált munkanélkülieknek jobban kezelhető. A kistérségeket tekintve a munkanélküliek arányáról elmondható, hogy a megyeszékhelyek, megyei jogú városok, nagyobb városok kistérségeiben relatíve alacsony értékeket rögzítenek a statisztikák (5.13. ábra). 5.13. ábra Munkanélküliségi ráta a Dél-Alföld kistérségeiben 2008-ban Szeghalomi


Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Csongrádi

Békéscsabai

Szentesi

Kalocsai


Kisteleki

Bajai

Gyulai



Sarkadi

Békési

Szarvasi


Szegedi

Makói

Bácsalmási

4,7 - 7,0 7,1 - 9,6 9,7 - 15,7


Az is kijelenthető: az elérhetőség, a közlekedési hálózat kiépültsége meghatározó a munkanélküliség esetében.

70

6. A MAGYARORSZÁGI NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK ÉS KKV-K TÁMOGATÁSA 6.1 Az üzleti szektor fontossága Magyarországon A mai társadalomban egyre fontosabb, kis- és középvállalkozások (KKV-k) a foglalkoztatási lehetőségek szolgáltatói és kulcselemei a helyi és regionális közösségek jólétének. Hasonlóan az Európai Uniós átlaghoz, Magyarországon a kis- és középvállalkozások szinte a vállalatok összességét lefedi, amely több mint 99,8%-át jelenti ezek teljes létszámának. A KKV-k keretén belül, a legnagyobb részt a mikro-vállalkozások teszik ki (magasabb arányban, mint az EU átlaga), de a kis- és középvállalkozások részesedése (a Magyarországon létező vállalatok számához viszonyítva) alacsonyabb az EU átlagánál. 6.1 táblázat: KKV-k Magyarországon: alapvető adatok, a nem pénzügyi vállalatok gazdasága, 2008-as becslések41 Vállalkozások mérete

Vállalkozások Magyarország EU-27 Szám

Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás KKV-k Nagyvállalkozás Összesen

503171 25122 4125 532418 822 533240

Foglalkoztatottság Magyarország EU-27

Részesedés Részesedés

94,4% 4,7% 0,8% 99,8% 0,2% 100,0%

91,8% 6,9% 1,1% 99,8% 0,2% 100,0%

Hozzáadott érték Magyarország EU-27

Szám P Részesedés Részesedés Milliárd € Részesedés

881142 479676 406302 1767120 719477 2486597

35,4% 19,3% 16,3% 71,1% 28,9% 100,0%

29,7% 20,7% 17,0% 67,4% 32,6% 100,0%

9 8 9 25 23 49

17,5% 16,2% 18,2% 51,9% 48,1% 100,0%

Részesedés

21,0% 18,9% 18,0% 57,9% 42,1% 100,0%

Az adatok a nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkoznak (NACE C-I, K). A becsléseket az EIM Business and Policy Research dolgozta ki az Eurostat vállalkozások szerkezeti statisztikájára vonatkozó 2006. évi adatai alapján. Forrás: Európai Bizottság Vállalkozás és ipar, Európai kisvállalkozói törvény (SBA) ténylap MAGYARORSZÁG ‘09

Elemezve a KKV-k munkaerő foglalkoztatásához való hozzájárulását, az Európai Bizottság által elvégzett elemzés a SBA elveknek megfelelően „úgy tűnik, hogy a magyar KKVk fontosabb szerepet játszanak a helyi gazdaságban, mint amely, átlagosan, a társaiknak tulajdonítható a többi tagállamban”42. 6.2 ábra: Foglalkoztatottság a KKV-kban, index, 2002 = 100

6.1 ábra: KKV-k száma, index, 2002 = 100 120

120

110

110

100

100

90

90 2002

2003

2004

Magyarország

2005

2006

2002

2007 2008 becslés becslés EU-27

2003

2004

Magyarország

2005

2006


EU-27

Forrás: átvéve a Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru ROMÂNIA ’09 41 42

Európai Bizottság Vállalkozás és ipar, Európai kisvállalkozói törvény (SBA) ténylap MAGYARORSZÁG ‘09 Európai Bizottság Vállalkozás és ipar, Európai kisvállalkozói törvény (SBA) ténylap MAGYARORSZÁG ‘09 71

Így, a KKV-k munkaerő foglalkoztatásához való hozzájárulása 71,1% Magyarországon a 67,4%-os Európai Unióshoz képest. Nagy különbségek vannak a KKV-k kategóriáiként, azon szempontból, hogy a mikro-vállalkozások munkaerőpiac foglalkoztatásához való hozzájárulása magas, de csökkent alig a fele a többi kis-és középvállalkozások esetében. De viszont, a hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk szempontjából 51,9%, mely az EU-s átlag alatt van (57,9%). A szakértői értékelések szerint, a helyzet nagyrészt a mikrovállalkozások csoportjának tudható be, melyek általában kisebb teljesítményűek, mint az európai társaik. Bár a kis- és középvállalkozások szektora Magyarországon továbbra is az európai átlaghoz hasonló eredményeket mutat, azonban a 2002 – 2008-as periódusban a kis- és középvállalkozások száma 4%-kal esett, míg az EU-s átlagos növekedési ütem 13%-os volt. Ugyanebben az időszakban, a KKV-k által foglalkoztatatott munkaerő viszonylag stabil maradt, míg az Európai Unióban a növekedési ráta átlagosan 12% volt. 6.3 ábra: A KKV-k által létrehozott hozzáadott érték, index, 2002 = 100 160 150 140 130 120 110 100 90

2002

2003

2004

2005

Magyarország

2006


EU-27

Forrás: átvéve a Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru ROMÂNIA ’09

Habár, abszolút értékben, még mindig az EU átlaga alatt van, a magyarországi KKV-k által létrehozott hozzáadott érték esetében jelentős növekedés tapasztalható, 55%-kal 2008-ban a 2002-hez képest. Ugyanabban az időintervallumban a hozzáadott érték átlaga az EU tagállamokban 28%-kal nőtt.

72

6.2 Nemzeti szintű vállalkozásfejlesztés Magyarországon Kétség nem férhet a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások fontosságához, mind a gazdasági elemzések, mind az aktuális kormány aktuális gazdaságpolitikája érdemi szerepet tulajdonít nekik, illetve általában kiemelésre kerül, hogy ezek a cégek képezik a hazai gazdaság gerincét. Jelen fejezetben a kis- és középvállalkozások problematikáját három vetületben tekintjük át, egyrészt a domináns piacaikat és ezzel összefüggésben a legfontosabb megállapításokat tekintjük át, másrészt kitérünk az előttük álló lehetőségekre (elkészítve egy kvázi SWOT elemzést a szektorra), harmadrészt a legfontosabb vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat tekintjük át, röviden bemutatva a meghatározó jelentőségű Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési részét, illetve ismertetünk néhány jellemző iskolapéldát. A szektor fontosságát és a gazdaságban betöltött szerepét jól reprezentálja az alábbi összegző jellegű táblázat. 6.2 táblázat: A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2007-ben (%) Létszám kategória:

0-1 fő

2-9 fő

10-49 fő

50-249 fő KKV:

250 felett

Darabszám:

65,4%

29,6%

4,1%

0,7%

99,9%

0,1%

Foglalkoztatottak száma:

20,7%

21,6%

18,1%

15,6%

76,0%

24,0%

Nettó árbevétel

9,0%

14,9%

20,9%

17,7%

62,5%

37,5%

Bruttó hozzáadott érték

9,4%

11,3%

15,9%

19,0%

55,6%

44,0%

Saját tőke

10,8%

9,0%

16,2%

19,2%

55,1%

44,9%

Export

6,2%

6,0%

10,1%

14,8%

37,1%

62,9%

fő

Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2008

A mikro-, ki- és középvállalkozásoknak meghatározó piaca a végső fogyasztók közül kerül ki. Az alábbi táblázatban jól érzékelhető a méret és a domináns piacok közötti összefüggés. Érdemes rávilágítani, hogy – ilyen tekintetben is – valamilyen szinten rendkívül heterogén még a kkv-szektor egésze. Gyakorlatilag a szektoron belül is érvényesül az általános gazdasági törvényszerűség: minél nagyobb egy vállalkozás, annál inkább könnyebben lép egyre bővülő méretű piacra, végül pedig külpiacra. 6.3 táblázat: Az exportértékesítés megoszlása létszámkategóriánként 2003 2004 2,1 5,5 0-1 fő 5,2 4,9 2-9 fő 14,6 11,8 10-49 fő 21,9 22,1 MKV összesen 13,7 13,9 50-249 fő 35,6 36,0 KKV összesen 64,4 64,0 250 főnél nagyobb 100,0 100,0 Összesen Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2008

73

2005 5,9 5,5 10,3 21,7 13,5 35,3 64,7 100,0

2006 5,5 5,9 9,6 21,0 14,4 35,3 64,7 100,0

2007 6,2 6,0 10,1 22,3 14,8 37,1 62,9 100,0

Ezzel kapcsolatban néhány alapvető fontosságú megállapítás: Egyrészt a fentiek fényében valószínűleg csak a szektor egy kis hányadának nyílik lehetősége a tényleges külpiacra lépésre, domináns piacuk a lokális tér. Ezért vélelmezhetően mind a saját üzletpolitikájukban, mind az általuk igénybe vett vállalkozásfejlesztési szolgáltatások tekintetében vélelmezhetően nem az exporttevékenységet elősegítő akciókra kell koncentrálni. Másikoldalról az a jelenség olyan irányból is megközelíthető (ld. Későbbiek), hogy pontosan a külföldi piacokon is szükséges lenne megjelenniük, érdemes lenne a potenciális exportképes vállalkozások megerősödésének elősegítése, sőt esetleg fokozott támogatása. Harmadrészt a domináns piacok bemutatása arra is rávilágított, hogy ezen szektor eredményessége és jóléte pontosan a helyi lakosság vásárlási viszonyaitól (lehetőségeitől, jövedelmi helyzetétől) függ leginkább. Következésképp, ha a helyi lakosság preferálja a termékeit/szolgáltatásait és rendelkezik megfelelő vásárlóerővel, akkor a kisvállalkozó megélhetése alapesetben biztosított. Ellenkezőleg – amennyiben a lokális kereslet nem elegendő, vagy radikálisan csökkenő tendenciát mutat (elszegényedés, elvándorlás stb.), akkor a főként lokális piacokon tevékenykedő szereplők súlyos gondokkal néznek szembe. A fentiek alapján egyértelműen megfogalmazható javaslat a vállalkozók számára, hogy a lehetőségekhez mérten törekedjenek a külpiacra lépésre, próbáljanak vállalati kapcsolatokat kiépíteni, továbbá általánosságban is diverzifikálják a tevékenységüket. A különféle elemzések minden esetben rámutatnak, hogy a magyar kkv-szektor előtt ezért komoly lehetőségek állnak. Az alábbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a legfontosabb lehetőségeket ismertessük. A szektor egésze előtt számos különféle típusú lehetőség áll, fontos kiemelni, hogy a szektor heterogenitása következtében az egyes csoportok eltérő mértékben képesek kihasználni a lehetőségeket: (Szabó 2010, Kállay – Imreh 2004, Imreh 2010):  Finanszírozási oldalról: a Széchenyi kártya egyszerűsített eljárású forgóeszköz finanszírozást biztosít a megfelelő múlttal rendelkező KKV-k számára; Az Európai Bizottság JEREMIE segítheti a mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását, illetve az Új Széchenyi terv keretein belül megnyíló források, Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja lehetőséget fog nyújtani innovativ vállalkozások számára  Piaci oldalról: uniós és kompetitív környezetben szerzett rutin, Az EU belső piaci rendelkezései miatt az értékesítés külpiaci feltételei kedvezőek, méretből adódó rugalmasság jó kihasználása, hálózatokban klaszterekben történő részvétel, külpiacra lépést segítő kormányzati beavatkozások A lehetőséghez rendkívül jól illeszkednek azon gátló tényezők, amelyek megnehezítik a vállalkozások növekedését, illetve egyáltalán működését. Mindenképp tanulságosnak tekinthető azon felmérés eredményeinek ismertetése, amely keretein belül azokat a tényezőket vizsgálták, amelyeket a vállalatok akadályként jelöltek meg növekedésük útjában. Érdemes kiemelni, hogy a három leggyakrabban megjelölt probléma közül kettő az egyértelműen nem piaci kategória, hanem az állam tevékenységével kapcsolatos probléma.

74

6.4 táblázat: A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők fontossági mutatói (%) Növekedést akadályozó tényezők: 1. Magas adó- és társadalombiztosítási terhek 2. Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága 3. Erős verseny Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2008

2005 72 55 61

2007 77 63 56

2008 76 63 57

A kutatás keretein belül összesen 12 gátló tényezőt határoztak meg, amelyek akadályozzák a kis- és középvállalkozások növekedését. Ezekkel a problémákkal kapcsolatban kérdezték meg a vállalkozásokat, hogy milyen intenzitású a tényező akadályozása. Sajnálatos módon jelzésértékű, hogy az első két helyen az állam által is befolyásolható, két igen magas értéket fölvevő tényező szerepel, méghozzá a magas adó- és TB terhek, valamint a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága. Ilyen értelemben az egyik legnagyobb lehetőség a kkv-k számára egyszerűen egy jobb állami működés lehetne… Végezetül néhány gondolat a hazai vállalkozásfejlesztésről, amely alapjaiban véve determinálja a kkv-k előtt álló lehetőségeket. A Magyar Köztársaság Kormánya a kis és középvállalkozások fejlesztési koncepcióját 2007. február 7-én fogadta el. A fejlesztési koncepció kidolgozásánál a kormány abból indult ki, hogy bár több fontos területen (finanszírozás, információs technológiák használata, menedzsmentszolgáltatások igénybevétele) felzárkózási folyamat figyelhető meg, ugyanakkor a fejlett országokban működő kkv-khoz képest számottevő a lemaradásunk. A kormányzat a kkvpolitika legfontosabb elemének a vállalkozási környezet javítását tekintette. A pénzügyi működés feltételeit 2008.-tól az Új Magyarország Vállalkozás-fejlesztési Program keretében kívánták megteremteni. A koncepció fő céljai:  a kis- és középvállalkozások jövedelemtermelésének növekedése, közelítés a fejlett EU tagállamok szintjéhez,  a kis- és középvállalkozások foglalkoztatotti létszámának növekedése, humán tőkeállományuk minőségének javítása. Rendkívül fontos előrelépést jelentett a Kormány által 2007. október 10-én elfogadott 2007-2013. évekre vonatkozó kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia. A stratégia főbb céljai:  a szabályozási környezet javítása,  finanszírozáshoz jutás elősegítése,  a tudás és vállalkozói infrastruktúra fejlesztése, A „Vállalkozásfejlesztési stratégia” az alábbi pilléreken nyugszik:  szabályozási környezet,  finanszírozás,  tudás (vállalkozói tudás, humánerőforrás),  vállalkozói infrastruktúra fejlesztése.

75

Fontos rávilágítani, hogy a stratégia horizontális céljait a bővülő foglalkoztatás, a javuló termelékenység, az integrálódás a globális gazdaságba és hatékonyabb vállalatok közötti együttműködés jeleni. Emellett külön erősség, hogy minden egyes területhez további beavatkozások kerültek hozzárendelésre, amelyek mindegyike szervesen kapcsolódok a négy terület valamelyikéhez. Jelenleg az érdemi vállalkozásfejlesztési beavatkozások az egész magyar fejlesztéspolitikát meghatározó Új Széchenyi Terv keretein belül zajlanak. Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én került kihirdetésre. A Terv 7 kitörési pontot jelöl meg prioritásként, melyből az egyik a Vállalkozásfejlesztő Program. Az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának célja, hogy támogassa a beruházni kívánó hazai vállalkozókat, az értékteremtő együttműködések létrejöttét, a fiatalok vállalkozóvá válását és a magyarországi székhelyű Kárpát-medencei és európai gazdasági hálózatok kialakulását. Ezek mellett „az európai és a haza forrásokat minél nagyobb vállalkozói kör számára elérhetővé kívánja tenni, gátat kíván vetni a bürokrácia túlburjánzásának és helyre kívánja állítani a vállalkozói becsületet.” Alapvető célkitűzés, hogy egy új és számottevően egyszerűbb pályázati rendszer alakuljon ki. Ennek érdekében az eljárásrend sokat egyszerűsödik, főként kevesebb adminisztrációval történik, az elbírálási és kifizetési határidőket lecsökkennek. A fentiek következtében – megfelelő megvalósítás során – a hazai kis- és középvállalatok valóban hamarabb uniós forráshoz jutnak. A gyorsabb ügyintézés érdekében pedig megszüntetik a párhozamosságokat, az ellentéteket és a felesleges bürokratikus akadályokat. Ezen felül rövidebb adatlapok kerülnek kialakításra, szélesebb körben elterjed a digitális pályáztatás, egyszerűsödik a nyilatkozattételt. Általánosságban is igaz, hogy a tervek szerint felgyorsul az ügyintézés, gyorsabb eljárásokat és kifizetéseket valósulnak meg (45 naposra csökkennek a kifizetési határidők), illetve rövidebb bírálati időt és automatikus értékelést vezettek be. További előrelépési lehetőség az intézményrendszer átláthatóságának javítása, ezt a közreműködő szervezetek összehangolásával, átláthatóbb és egységes működésével kívánják elérni. Az átláthatóság érdekében a támogatási folyamat intézményi és eljárási kérdéseit egyetlen kormányrendeletben határozták meg. A Vállalkozásfejlesztési Program az alábbi táblázatban látható struktúra szerint épül fel: 6.5 táblázat: Az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztő programjának struktúrája. Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztő Program 1. prioritás: 2. prioritás: 3. prioritás: Vállalkozásélénkítés – A vállalkozói Szövetségben a vállalkozókkal a Üzleti környezetfejlesztés aktivitás növelése munkahelyekért Alprogramjai: Alprogramjai: Alprogramjai: 1. Vállalkozásélénkítés a 1. Az Új Széchenyi Terv 1. Kárpát-medencei Térség kisvállalkozások előrelépéséért kitörési pontjaihoz szükséges Gazdaságfejlesztési Övezet alprogram vállalkozói kapacitások Alprogram 2. Kisvállalkozó mikrohitel támogatása alprogram alprogram 2. Versenyképességi 3. Széchenyi Kártya alprogram szerződések a foglalkoztatás 4. Tőkebefektetés növeléséért alprogram vállalkozásoknak alprogram 5. Élelmiszeripari vállalkozások támogatása alprogram Forrás: Új Széchenyi Terv adatai alapján, saját szerkesztés 76

A továbbiakban röviden tekintsük át a konkrét pályázati lehetőségeket. A pályázati kiírásokból egyértelműen látszik, hogy kiemelten kezelik a mikro,- kis- és középvállalatokat, ezen belül pedig technológiai fejlesztésüket, együttműködések és klaszterek létrehozását, és a foglalkoztatásbeli szerepüket kívánják erősíteni, növelni, tehát meglévő és új munkahelyek létrehozása a cél. A legfontosabb fejlesztési irányok az alábbiakban foglalhatóak össze:  Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása (regionális szinten)  Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás támogatása  mikro,- kis- és középvállalatok technológiai fejlesztése (általánosan és regionális szinten)  Mikrovállalkozások fejlesztése (általánosan és regionális szinten)  Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro,- kis- és középvállalatok számára (általánosan és regionális szinten)  Kombinált Mikrohitel (általánosan és regionális szinten)  Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalatok, középvállalkozások számára Pénzügyi eszközök: A fent ismertetett pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök rendkívül széles skáláját sorakoztatták fel a programban, annak érdekében, hogy minden egyes vállalkozás megtalálja a számára legideálisabb finanszírozási forrást a kívánt célok eléréséhez.

77

6.6 táblázat: Az Új Széchenyi Terv pénzügyi eszközei Magyar Fejlesztési Bank Új Széchenyi Mikrohitel Termékek: Hitelösszeg: 1-50 millió Ft Hitelösszeg: 50 millió Ft fölött MFB Új Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Forrás: JEREMIE Hitelprogram Helyi vállalkozásfejlesztési 1-10 millió Ft MFB Új Széchenyi Agrárfejlesztési Hitelprogram alapítványoknál: Kombinált termék: (MV Zrt.+MAG Zrt.) MFB Új Széchenyi Lakossági Hitelprogram Vissza nem térítendő 1-4 millió Ft MFB Új Széchenyi Forgóeszköz Hitelprogram támogatás: MFB Új Széchenyi Agrár Forgóeszköz Hitelösszeg: 1-8 millió Ft Hitelprogram Önerő: 10% MFB Új Széchenyi Önkormányzati Hitelprogram Regionális tőkebefektetési alap program Cél: Növekedési potenciállal rendelkező mikro,- kis- és középvállalatokat támogassa. Eszköz: Tőkejuttatás + tanácsadási szolgáltatás Legalább két lezárt üzleti évvel rendelkezzen és ez idő alatt legalább 25 főt Pályázó lehet: alkalmazott közvetlen vagy közvetett módon Tőkebefektetés: Vállalkozásonként 100.000-500.000 EUR. Kockázati Tőkeprogram A korai (magvető és induló), valamint növekedési életszakaszban lévő Cél: vállalkozások sikeres gazdálkodását segítő tőkefinanszírozás. Eszköz: Tőkefinanszírozás. Olyan innovatív mikro,- kis- és középvállalat, amely 5 évnél nem idősebb és Pályázó lehet: éves nettó árbevétele nem haladja meg a 1,5 Mrd Ft-ot. Tőkefinanszírozás: 12 hónapos periódusra maximálisan 1,5 millió EUR, max. 3 év. Kombinált Mikrohitel Program Cél: Eszközbeszerzés, informatikai fejlesztés, ingatlanvásárlás és beruházás támogatása. Vissza nem térítendő támogatás: 1-4 millió Ft (kevesebb legyen mint a hitel) Eszköz: Hitel: 1-8 millió Ft Önerő: 10% Pályázó lehet: Csak mikrovállalatok. Speciális: Egyszerűsített eljárás, egyablakos megoldás és 30 napos átfutási idő alkalmazása. Új Mikrohitel Program Cél: Eszközbeszerzés, infrastrukturális beruházás támogatása, Futamidő: Maximálisan 10 év. Hitelkamat: Maximálisan 9 %. Pénzügyi vállalatok hitelnyújtása: Maximum 50 millió Ft-ig. Vállalkozásfejlesztési alapítványok hitelnyújtása: Maximum 10 millió Ft-ig. Forgóeszközhitel esetén: Hitelösszeg maximum 6 millió Ft. Beruházási hitel esetén Hitelösszeg maximum 10 millió Ft. Széchenyi Kártya Program Széchenyi Kártya folyószámlahitel régi Széchenyi Kártya konstrukció Kibővített szolgáltatásai: Hitelösszeg maximum 25 millió Ft. Széchenyi Forgóeszközhitel Program: Futamidő: 12-36 hónap Hitelösszeg maximum 50 millió Ft. Széchenyi Beruházási Hitel: Futamidő: 10 év. Hitelösszeg maximum 50 millió Ft. Futamidő: 10 év. Széchenyi Önerő Hitelprogram: A pályázati támogatáshoz szükséges önerő egy részének biztosítására. Forrás: Marosi 2011. 78

Az Új Széchenyi terv mellett természetesen más lehetőségek is nyitottak a vállalkozások számára, ezek közül ismeretünk kettőt esetpélda jelleggel. Enterprise Europe Network Üzletfejlesztés karnyújtásnyira Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja 2008 elején a korábbi Euro Info Központok és Innovation Relay Centre hálózatok összevonásával, Enterprise Europe Network néven új vállalkozásfejlesztési hálózatot indított útjára az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága. Az hálózat több mint 600 vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetet fog össze 49 országban Európán belül és kívül. Feladata a kis- és középvállalkozások nemzetközi piacokhoz és partnerekhez segítése, versenyképességük növelése, finanszírozási lehetőségeik bővítése. A hálózat Magyarországon konzorciumi formában működik, számos regionális irodával rendelkezik. A Dél-alföldi régióban, Szegeden a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ad otthont az Enterprise Europe Network irodának. Elérhetőségek: www.csmkik.hu, [email protected]. Szolgáltatások Modul a)  A Belső Piac működésére és lehetőségeire vonatkozó információk terjesztése az áruk és szolgáltatások tekintetében, beleértve a pályázati lehetőségeket;  A hatalmas mennyiségű, európai törvényhozással és programokkal kapcsolatos információ feldolgozása, átfogó ismeretek nyújtása kis- és középvállalatoknak, illetve más ügyfeleknek;  Elősegíteni a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó közösségi kezdeményezéseket, vezérelveket és programokat, ezzel egyidejűleg segítséget és szolgáltatást nyújtani a kisés középvállalkozásoknak mindezen programok megpályázásához  Visszajelzést adni a kis- és középvállalkozásoktól a Bizottság felé annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli szabályozás megfelel a kis- és középvállalkozások igényeinek  Olyan eszközök működtetése, amelyek mérni tudják a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó törvények hatását;  Egyéb megfelelő eszközök működtetése annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások elkötelezettek legyenek az európai irányelvalkotási folyamatban  Támogatni a kis- és középvállalkozásokat, hogy fejlesszék határon túli tevékenységüket;  Szolgáltatások nyújtása a kis- és középvállalkozások közötti transznacionális együttműködés elősegítése érdekében, valamint segíteni a megfelelő üzleti partnerek felkutatásában, tevékenységük kiterjesztésében, új piacokon való megjelenésükben  Segíteni a kis- és középvállalkozásokat megfelelő partnerek keresésében a magántól az állami szektorig az összes elérhető eszközön keresztül

79

    

  

Modul b) Információ terjesztése, tudatosság és az ismeretek fejlesztése az innovációs politikák, törvényhozás és támogató programok tekintetében Elkötelezettség a kutatási eredmények terjesztésében és kihasználásában; Az ügynöki szolgáltatások fejlesztése a technológia és ismeretátvitel tekintetébe Ösztönözni a kis- és középpvállalkozások kapacitás növelését Egyszerűsíteni a kapcsolat felvételt más innovációs szolgáltatásokkal, beleértve a szolgáltatásokkal kapcsolatos szellemi tulajdonjog kérdésében Modul c) Tudatosítani és felhívni a figyelmet a kis- és középvállalkozások részvételi lehetőségeire az FP7-es Keretprogramban; Segítség a kis- és középvállalkozások kutatási és technológia fejlesztési igényeik azonosításában és a megfelelő kereskedelmi partnerek felkutatásában A kis- és középvállalkozások támogatása az FP7-es Keretprogramban megvalósuló, kutatási és technológia fejlesztési pályázatok előkészítésében és koordinációjában.

A kamara több módon járul hozzá a vállakozások sikerességéhez, mind üzletfejlesztési mind pénzügyi szolgáltatásokat nyújt. A Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2010. szeptembere óta Tanácsadói Hálózatot működtet. A kamarai Tanácsadói hálózat tagjai egy előre megbeszélt időpontban segítenek szakmai kérdések megoldásában, személyre szabott tanácsadás keretében.  A kamarai közvetítés díjtalan, a szakértőnek fizetendő tanácsadói díjról a tanácsadóval az igénybevevő állapodik meg.  A tanácsadók a megjelölt témakörben elismert szaktekintélyek, meghívásos alapon kerültek kiválasztásra.  A szolgáltatást kamarai tag és nem tag vállalkozások is igénybe vehetik.          

A tanácsadás témakörei:

  

adózás (belföldi és EU-s tagállamokba) cégalapítás, módosítás, cégmegszüntetés csődmenedzselés – reorganizáció értékesítési technikák humán erőforrás innováció, iparjogvédelem, műszaki kutatás és fejlesztés járulék- és illetéktanácsadás (belföldi és EU-s tagállamokba) könyvvizsgálat környezetvédelmi termékdíj ügyintézés marketing

      

minőségbiztosítási rendszerek munkajog működés során egyedi vagy folyamatos jogi képviselet pályázati-, hitelpályázati tanácsadás számvitel szervezethatékonyság növelése vállalkozás menedzsment vállalkozásalapítási tudnivalók vámszakmai ügyintézés versenyjog

A tanácsadók közvetítését a kamarai munkatársak végzik, elérhetőség: [email protected]. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara – Magyarországon egyedülálló módon – 15 éve elkülönített pénzügyi alapot hozott létre, melyből visszatérítendő kamatmentes támogatást nyújt tagjainak, pályázati rendszer útján. 80

Az Alap célja: Pályázat útján, pénzügyi támogatással segítséget nyújtani a kamara tagjai számára gazdaság fejlesztéséhez, innovációs célok megvalósításához, elősegíteni a piacra jutásukat, ösztönözni a kereskedelem fejlesztését, a megyébe irányuló tőkebefektetést. Az Alap pénzeszközei a következő célokra használhatók fel: Gazdaság- és Kereskedelemfejlesztési téma a.) A vállalkozások gazdasági - termelőinfrastruktúrájának fejlesztéséhez. b.) A vállalkozások gazdasági információs rendszerének bővítéséhez, fejlesztéséhez. c.) A vállalkozások piackutatásához. d.) A kamara által szervezett, vagy elfogadott kereskedelemfejlesztési programokhoz: - üzleti, szakmai úton való részvételhez, - szakmai ismeretek megszerzésére irányuló oktatáson, továbbképzésen való részvételhez. e.) Egyéb programokhoz: - üzletember találkozókon, szakember találkozókon való részvételhez, - belföldi vagy külföldi kiállításon, vásáron, termékbemutatón való részvétel dologi költségeihez, - termék vagy szolgáltatás piaci bevezetését, export fejlesztési célokat szolgáló tanulmány, valamint reklám- és propaganda anyagok, termékismertetők elkészítéséhez, - Csongrád megyét és annak gazdaságát és idegenforgalmát propagáló rendezvények, kiállítások szervezéséhez, a térség propagandáját segítő kiadványok publikálásához; - kereskedelem és vendéglátás területén kiépítendő franchise rendszer kidolgozásának és/vagy megvalósításának támogatásához. Innovációs téma a.) Az európai műszaki-minőségi követelményeknek megfelelő termékfejlesztéshez, szolgáltatáshoz és a gyártás bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztési költségekhez, b.) A korszerű technológiai eljárások kidolgozásához és bevezetéséhez kapcsolódó költségekhez, c.) Új tudományos és műszaki eredmények gyakorlati alkalmazásának elterjesztését szolgáló mintafejlesztések és mintarendszerek kialakításához, kapcsolódó szolgáltatásokhoz. d.) Az innovációs célú közösségi akciókhoz Támogatás módja: Gazdaság- és kereskedelemfejlesztési téma: Visszatérítendő kamatmentes támogatás a beruházás, fejlesztés értékének 50%-a, maximum 3.000.000,- Ft, legfeljebb 36 hó futamidővel Innovációs téma: Visszatérítendő kamatmentes támogatás a fejlesztés értékének 50%-a, maximum 5.000.000,- Ft, legfeljebb 36 hó futamidővel A tanulmányban áttekintettük a magyar kis- és középvállalkozási szektor legfontosabb sajátosságait, különös tekintettel az előttük álló lehetőségekre, illetve az elérhető támogatási forrásokra. A fentiekben elkészített kataszterek alapján meggyőződésünk, hogy a jelenlegi vállalkozásfejlesztési környezetben megfelelő rugalmassággal és utánajárással minden vállalkozó megtalálhatja a számára legkedvezőbb lehetőséget, illetve ezek kombinációját.

81

KÖVETKEZTETÉSEK

82

7. ÜZLETI SZEKTOR NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉRE VONATKOZÓAN ROMÁNIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON A Világbank "Doing Business Report" jelentése az egyik legátfogóbb globális összehasonlító, rendszeres időközönként megjelenő tanulmánya. Az évente végzett kutatás a világon 183 országot ölel fel. Az alábbi táblázat, mind Románia és Magyarország hierarhikus rangsorolását mutatja: 7.1 táblázat: Magyaroraszág és Románia helye a DBR globális ranglistáján Helyezés Vállalkozás könnyűsége, globális helyezés Vállalkozás indítás

Magyarország Mutatók

Érték

46

35

Építkezési engedély

86

Tulajdoni regisztráció

41

Helyezés

Románia Mutatók

Érték

56 Eljárások Idő (nap) Költség (% egy főre jutó jövedelem) Befizetett min.tőke (% egy főre jutó jövedelem) Eljárások Idő (nap) Költség (% egy főre jutó jövedelem) Eljárások Idő (nap) Költség (% egy főre jutó jövedelem) Törvényes jogok szilárdsága (index 0-10)

4 4 8,2 10,2 31 189 9,8 4 17 5,0 7 5

44

84

92

Eljárások Idő (nap) Költség (% egy főre jutó jövedelem) Befizetett min.tőkel (% az egy főre jutó jövedelemből) Eljárások Idő (nap) Költség (% egy főre jutó jövedelem) Eljárások Idő (nap) Költség (% egy főre jutó jövedelem) Törvényes jogok szilárdsága (index 0-10)

6 10 2,6 0,9 17 228 73,9 8 48 1,3 8 5

Hitelinformációs index (0-6) Hitelinformációs index (0-6) Állami nyilvántartás lefedettsége (% Állami nyilvántartás lefedettsége 32 15 Hitel felnőttek) (% felnőttek) 0,0 13,0 Privát irodák lefedettsége (% Privát irodák lefedettsége (% felnőttek) felnőttek) 11,4 33,3 Közzétételi mérték index (0-10) 2 Közzétételi mérték index (0-10) 9 Igazgatói felelősség mérték index (0Igazgatói felelősség mérték index 10) 4 (0-10) 5 120 Részvényesi per könnyűségi indexe 44 Részvényesi per könnyűségi indexe Befektetők védelme (0-10) 7 (0-10) 4 Befektetők védelmének erőssége Befektetők védelmének erőssége (index 0-10) 4,3 (index 0-10) 6,0 Kifizetések (száma évente) 14 Kifizetések (száma évente) 113 Idő (óra évente) 277 Idő (óra évente) 222 Nyereségadó (%) 16,7 Nyereségadó (%) 10,4 109 151 Adók kifizetése Munkaadó és járulékok (%) 34,4 Munkaadó és járulékok (%) 32,3 Egyéb adók (%) 2,2 Egyéb adók (%) 2,2 Teljes adókulcs (% profit) 53,3 Teljes adókulcs (% profit) 44,9 Export dokumentumok (szám) 5 Export dokumentumok (szám) 5 Exporthoz szükséges idő (nap) 18 Exporthoz szükséges idő (nap) 12 Export költség ($/konténer) 1225 Export költség ($/konténer) 1275 Határontúli 73 47 Import dokumentumok (szám) 7 Import dokumentumok (szám) 6 kereskedelem Ideje import (nap) 17 Ideje import (nap) 13 Import költség ($/konténer) 1215 Import költség ($/konténer) 1175 Eljárások száma (darab) 35 Eljárások száma (darab) 31 Szerződések 22 Idő (nap) 395 65 Idő (nap) 512 érvényesítése Költség (% követelés) 15,0 Költség (% követelés) 28,9 Vissaszerési arány (dollár cent) 2,0 Vissaszerési arány (dollár cent) 25,7 Vállalkozás 62 Idő (év) 15 102 Idő (év) 3,3 bezárása Költség (% vagyonból) 37,9 Költség (% vagyonból) 11 Forrás: Világbank, International Finance Corporation, Doing Business 2011 – Making a Difference for Entrepreneurs, ISBN: 978-0-8213-7960-8, ISSN: 1729-2638, United States.

83

A „vállalkozás egyszerűsége” globális indexe, 2008-ban Romániát a 45. helyre, illetve 2009-ben az 55. pozícióba rangsorolta a 183 országból. Ennek megfelelően, a válság szövedékében, az index 10 helynyi romlást (rangsorvesztést) tapasztaltak Romániában. 2009-ben Magyarországot a 45. helyen rangsorolták a 183 országból. Néhány, a táblázatba foglalt mutató összehasonlító elemzése, amelyek az üzleti környezet feltételit kontúrálják a két országban, az alábbi következtetéseket emeli ki:

2011-ben, Románia az 56. helyre van rangsorolva a 183-ból, illetve összességében 44.-re a vállalkozás indítása szempontjából, míg Magyarország a 46. helyre van rangsorban és a 35.-re a vállalkozások indítása tekintetében. A vállalkozás indítása mértéke az eljárások számának a vállalat legális elindítása és működése érdekében, a szükséges idő (naptári nap) és költség (egy főre jutó jövedelem %-a) minden eljárás elvégzéséhez, illetve a minimális befizetett tőke. Ugyanakkor, az üzleti tevékenység az összes olyan eljárásról szól, amely hivatalosan szükséges az induló vállalkozó hivatalosan és formálisan működő ipari vagy kereskedelmi üzletében. Az üzletnek minősül (i) a korlátolt felelősségű társaság, a legnagyobb üzleti városban, (ii) mely általános kereskedelmi tevékenységet folytat, (iii) 100%-ban hazai tulajdonú, (iv) induló tőke 10-szerese az egy főre jutó jövedelem értékének, (v) forgalma legalább 100-szorosa az egy főre jutó jövedelem értékének, (vi) legalább 10 és legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztató, és nem jogosultak semmilyen befektetési ösztönzéseket vagy különleges előnyöket. Összehasonlítva a „jó gyakorlat” példaértékű gazdaságokkal (Dánia és Új-Zéland), Magyarországon egy vállalkozás elindítása sok eljárást és nagyob időtartamat igényel. Ugyanakkor, kiemelkedően magasak a magyarországi költségek, mint más „jó gyakorlatot” példaértékű gazdaságokban, valamint mint Bulgáriában és a Szlovák Köztársaságban. Mégis, a egyéb összehasonlítható gazdaságban, mint például a Cseh Köztársaság, Moldova és kisebb mértékben Lengyelország, az eljárások számát, a szükséges időt, valamint a nélkülözhetetlen eljárások végrehajtásához szükséges költségek, jelentősen magasabbak mint Magyarországon. Ugyanakkor, a korábbi évekhez képest, Magyarországon sikerült csökkenteni a vállalkozások indításának összetevőit, az üzleti környezet fejlesztése mellett (eljárások száma: 6-ról 4-re csökkent, az idő: 16 napról 4 napig, illetve a költségek: 17,7%-ról 8,2%-ra). A cégalapítás folyamata Magyarországon 4 nap alatt lezajló 4 eljárást szükségeltet, melyhek költsége 8,18%-a az egy főre jutó bruttó hazai jövedelemnek: - a vállalatot képviselő ügyvéd alkalmazása, aki létrehozza a cég okiratait, és előkészíti az egyéb jogi dokumentumokat (1 nap); - a jegyzési összeg minimum 50%-ának kifizetése (legalább 250.000 Ft) az jegyzés pillanatában kijelölt bankszámlára (1 nap); - a Cégbírósághoz való bejegyzés iránti kérelem (egyszerűsített elektronikus regisztráció - 1 nap); - a szociális rendszerbe való regiaztráció (1 nap). Összehasonlítva Magyarországgal, Romániában a vállalkozás elkezdése érdekében több követendő eljárások és hosszabb határidőre van szükség, de a kapcsolódó költségek jelentősen alacsonyabbak. A 2008 - 2011 periódus alatt, Romániának sikerült több, az üzletalapításra vonatkozó, mutatón javítani (a vállalkozásalapításhoz szükséges idő és az indulóköltségek ma már lényegesen alacsonyabbak mint 2008-ban), habár a szükséges eljárások száma nem változott. Romániában, az üzleti vállalkozás elindításának folyamata, 10 nap alatt kidolgozandó, 6 eljárást igényel, illetve a költségek az egy főre jutó GDP 2,63%-a. Ezek az eljárások a következőek: 84

- a Kereskedelmi Kamara által kiállított bizonyítvány megszerzése, mely igazolja a tervezett cégnév rendelkezésre állását és foglalását (1 nap); - a bankbetét befizetését és a megfelelő alapok létezését igazoló okmány megszerzése (1 nap); - a vállalkozók és a cég jogi képviselői számára, az önkormányzat közpénzkezelési részlege által kibocsátott fiskális bizonyívány megszerzése (1 nap); - regisztrálja magát a Cégnyilvántartási Hivatal Egyedi Irodájánál (BASC) és a Bukaresti Törvényszéknél; a bírósági bejegyzés, a hirdetés közzététele, illetve statisztikai és szociális regisztrációs célokra (3 nap); - regisztrálják magukat ÁFA fizetőként (3 nap); - regisztrálják a munkavállalók szerződéseit a területi Munkaügyi Felügyelőségnél (1 nap). Az üzletzárolás/ megszűntetés folyamata hangsúlyozza a robusztus csődrendszer szűrőként való működését, biztosítván a gazdaságilag hatékony vállalatok fennmaradását és a sikertelen cégek eredménytelen forrásainak átcsoportosítását, valamint azt a tényt, hogy a gyors és olcsó fizetésképtelenségi eljárások eredményeként a vállalkozások gyorsan visszaállnak a normál működésükbe ezáltal növelve a hitelezők hasznát. Javítva a hitelezők és az adósok várakozásait, a fizetésképtelenségi eljárások eredményét illetően, egy jól működő fizetésképtelenségi rendszer megkönnyítheti a finanszírozáshoz való hozzáférést, így megmentve több életképes vállalkozást és javítva, összességében, a gazdaság növekedését és fenntarthatóságát. A cégzárolási eljárások elsősorban a szükséges időre/ évre és költségekre vonatkoznak annak érdekében hogy visszaszerezze a tartozást. Magyarország 62 helyre van rangsorolva az üzletzárolás összessége alapján. Összehasonlítva a „jó gyakorlat” model gazdaságokkal (Írország, Japán, Szingapur), Magyarország szerény helyet foglal el a jóval alacsonyabb visszaszerzési arány miatt (37,9 a 92,7-hez képest), de a tartozás visszaszerzéséhez szükséges idő és költség lényegesen magasabb. Magyarország, 2008 és 2011 között, számos erőfeszítést tett azért, hogy csökkentse az adósság beszedéséhez szükséges periódust, a kitűzött javítási folyamat jobban sikerült mint a Cseh Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy Bulgáriában. Romániában a vállalkozás zárolásanak a folyamat igen nehéz (102 a rangsorban). Összehasonlítva a „jó gyakorlat” model államokkal és Magyarországgal, Romániában a tartozás visszaszerzési arány jóval alacsonyabb (25,7). Mégis, az adósság visszaszerzéséhez szükséges költségek, sokkal nagyobbak mint a „jó gyakorlat” gazdaságokban, de alacsonyabbak, mint Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és a Szlovák Köztársaságban. A legfontosabb elfogadott üzleti reformok célja a vállalkozási rendeletek egyszerűsítése, hangsúlyozva hogy Magyarország implementálta az építési engedélyek kiadására vonatkozó határidőt, az ingatlan regisztrációs díj csökkenése az ingatlan értéknek 6%-ra és egyszerűsítette at adókulcsot és adóalap meghatározását. Sőt, a magyarországi csődjog módosításai arra ösztönzik a fizetésképtelen vállalatokat, hogy megfontolják a peren kívül megállapodásokat a hitelezőkkel, a csőd elkerülése érdekében. Ugyanakkor, Románia módosította az építési engedélyekre vonatkozó rendeleteit, a díjak csökkentése és a folyamat felgyorsítása javára, de adóváltozásokat is behozott, beleértve egy új, minimum nyereségiadót, mely még költségesebbé tette a vállalkozások adófizetését. Módosításai Románia a csődtörvényekkel egyetemben, többek között bevezette a peren kívüli megegyezésekről szóló eljárásokat - könnyebbé téve a fizetésképtelenséggel való foglalkozást.

85

FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Arteage-Ortiz, J., Fernandez-Ortiz R. (2008), "Des obstacles à l’exportation chez les petites et moyennes entreprises: une proposition intégrative", Revue internationale PME, vol. 21, no 2, p. 9-42. 2. Barrett, N.J., Wilkinson I.F. (1985), "Export stimulation: a segmentation study of the exporting problems of Australian manufacturing firms", European Journal of Marketing, vol. 19, no 2, p. 53-72. 3. Bilkey, W.J., Tesar G. (1977), "The export behavior of smaller sized Wisconsin manufacturing firms", Journal of International Business Studies, vol. 8, no 1, p. 93-98. 4. Cavusgil, S.T., Zou S. (1994), "Marketing strategy-performance relationship: an investigation of the empirical link in export market ventures", Journal of Marketing, vol. 58, no 1, p. 1-21. 5. Cole Arthur (1959), citat în Jones Geoffrey, Wadhwani R. Daniel (2006) Entrepreneurship and Business History: Renewing the Research Agenda. 6. Crick, D. (2004), "U.K. SMEs' decision to discontinue exporting: an exploratory investigation into practices within the clothing industry", Journal of Business Venturing, vol. 19, p. 561-587. 7. Davidsson P (2006) Nascent entrepreneurship: empirical studies and developments. Foundations and Trends in Entrepreneurship 2(1). 8. Dura Florin Micile afaceri migrează pe PFA-uri, Gazeta de Nord Vest 9 februarie 2011. 9. Gartner, William, Carter, Nancy (2005). “Entrepreneurial Behavior and Firm Organizing Processes,” in Zoltan Acs and David Audretsch (eds.), Handbook ofEntrepreneurship Research: An Interdisciplinary Survey and Introduction. Boston: Kluwer Academic Publishers. 10. Grilo Isabel, Irigoyen Jesús Maria (2005) "Entrepreneurship in the EU: to wish and not to be" 11. Hessels. J., Gelderen. M. van, Thurik, R. (2008), Entrepreneurial aspirations, motivations and drivers, Small Business Economics 31. 12. Hessels Jolanda, Grilo Isabel, Thurik Roy , Zwan Peter van der (2010), Entrepreneurial exit and entrepreneurial engagement, J Evol Econ DOI 10.1007/s00191-010-0190-4. 13. Hisrich, R.D., Peters, M.P. (1995) Entrepreneurship. Chicago: Irwin. 14. Imreh Sz. (2009): Vállalkozásfejlesztés – egy kicsit más szemszögből. In Bugár Gy. – Farkas F. (szerk): Elkötelezettség és sokoldalúság. Pécsi Tudományegyetem KTK, Pécs 47-52. o. 15. Kállay L. - Imreh Sz. (2004): A kis- és középvállalkozás-fejlesztés gazdaságtana. Aula, Budapest. 16. Lehel Zoltan Gyorfy, Facultatea de Știinte Economice și Gestiunea Afacerilor, Universitatea Babeș – Bolyai. 17. Leonidou, L.C. (2004), "An Analysis of the barriers hindering small bsiness export development", Journal of Small Business Management, vol. 42, no 3, p. 279-302. 18. Leonidou, L.C., Katsikeas C.S., Palinhawadana D., Spyropoulou S. (2007), "An analytical review of the factors stimulating smaller firms to export", International Marketing Review, vol. 24, no 6, p. 735-770. 19. Leonidou, L.C. (1995), "Empirical research on export barriers: review, assessment, and synthesis", Journal of International Marketing, vol. 3, no 1, p. 29-43. 20. Levratto Nadine (2009) "L’internationalisation des PME dans les pays en developpement : un modele conceptual des PME libannaises". 21. Le Quan (2009), "Barrière et stimuli à l’exportation perçus par les entrepreneurs d’un pays en transition : le cas des PME du Vietnam", Colloque international, La vulnerabilité de TPE et des PME dans un environnement mondialisé. 22. Lu J. W., Beamish P. W. (2002), "The Internationalisation and Growth of SMEs", Strategic Management Journal, Vol. 22, Issue 6-7, p. 565-586. 23. Marosi K. (2011): Szakdolgozat Szte GTK. 24. Popa I, Filip R. (1999), "Management internațional", Ed. Economică, București. 86

25. Szabó A. (2010): Kisvállalatfejlesztési Politika Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozásfejlesztési Központ. 26. Szerb L., Ács, Z. J. (2010): Vállalkozási helyzetkép a világban és Magyarországon a Globális Vállalkozói Index (GEI) alapján. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. 27. Szerb L., Ács, Z. J., Varga A., Ulbert J., Bodor É. (2004): Az új vállalkozások hatásai nemzetközi összehasonlításban. Közgazdasági Szemle, 7-8, 679-698. o. 28. Urban Sabine (1993), "Management internaţional", Ed.Litec, Paris. 29. Verheul, I., Wennekers S., Audretsch D, Thurik A.R. (2002), An eclectic theory of entrepreneurship, in D.B. Audretsch, A.R. Thurik, I. Verheul and A.R.M. Wennekers (eds.) Entrepreneurship: Determinants and Policy in a European-US Comparison, Boston/ Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 30. Wilson Karen (2006) "Encouraging the internationalisation of SMEs", Chapter 2, în OECD, Promoting Entrepreneurship in South East Europe Policies and tools, Edited by Jonathan Potter and Alessandra Proto. 31. Yannopoulos Peter, Kefalaki Margarita (2010), "Export Barriers Facing Canadian SMEs: The Role of Mental Models", Journal of Business and Policy Research, Volume 5. Number 2. December 2010 Pp. 54 – 68. 32. Yaprak, A. (1985), "An empirical study of the differences between small exporting and nonexporting US firms", International Marketing Review, été, p. 72-83. 33. Chambre de Commerce et d’Industrie de Paris (2008), "Favoriser le developpement international des PME: pour une nouvelle approche adaptee aux differents profils des PME", Rapport, Paris. 34. CSMKIK (2010): „Enterprise Europe Network”, „Tanácsadói program”, „Kamarai alapok” c. belső anyagai. 35. CNIPMMR (2010), "Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010", Ed. Olimp 2007, București. 36. Comisia Europeană (2011), "Small Business Act" pentru Europa întărește micile întreprinderi și este motorul creșterii economice, Bruxelles. 37. Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru ROMÂNIA ’09 38. Comisia Europeană (2008), "Întreprinderile mici au prioritate", Bruxelles. 39. Comisia Europeană (2008), "Sprijinirea internaționalizării IMM-urilor, Selectarea bunelor practici", Bruxelles. 40. Comite Economique et Social (2009), "Soutenir les PME dans leur adaptation aux evolutions des marches mondiaux", CCMI/064, Bruxelles. 41. Európai Bizottság Vállalkozás és ipar, Európai kisvállalkozói törvény (SBA) ténylap MAGYARORSZÁG ‘09 42. European Commission (2010), "Internationalisation of European SMEs", Final Report, Bruxelles. 43. European Commission (2007), "Supporting the internationalisation of SMEs", Final Report of the Expert Group, Bruxelles. 44. European Commission (2005) "Entrepreneurship in Europe". 45. Fundația Post Privatizare (2010), "Raportul anual privind sectorul IMM din Románia, 2010. Evoluții între dificultăți și provocări", www.postprivatizare.ro. 46. GEM (2001) Global Report, www.gemconsortium.org. 47. KSH (2001): Népszámlálási kiadványok. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 48. KSH (2004): Területi Statisztikai Évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 49. KSH (2009): Területi Statisztikai Évkönyv 2008. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 50. KSH (2010): Központi adatbázis. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 51. KSH (2010b): Területi Statisztikai Évkönyv 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 52. KSH (2011a): Vállalkozások demográfiája 2009. Statisztikai Tükör, 32, 1-3. o. 53. KSH (2011b): STADAT táblák. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 54. KSH (2011c): Békés Megye Statisztikai Évkönyve, 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.

87

55. KSH (2011d): Csongrád Megye Statisztikai Évkönyve, 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 56. Magyar Köztársaság Kormánya (2007): A kis és középvállalkozások fejlesztési koncepciója. 57. Magyar Köztársaság Kormánya (2007): Kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia. 58. NFGM (2008): A kis- és középvállalkozások helyzete 2008. 59. OECD (2006), "Promoting Entrepreneurship in South East Europe. Policies and Tosols", Paris. 60. OECD (2008), "Benchmark Definition of Foreign Direct Investment", Paris. 61. TeIR (2010): Online adatbázis. Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer. VÁTI, Budapest. 62. Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie 2002- aprilie 2011, www.onrc.ro. 63. OUG 34/2009, Codul Fiscal. 64. Ordonanța de Urgență 87/2010 din 29 septembrie 2010 pentru modificarea și completarea Legii nr. 571/2003 privind Codul fiscal, publicată în Monitorul Oficial, Partea I nr. 669 din 30/09/2010 65. OUG 117/2010, Monitorul Oficial al României, Partea I, nr. 891/2010.

88

MELLÉKLETEK Válogatott SBA mutatók Magyarország Mutató I. VÁLLALKOZÓI SZELLEM 1.1 Igény az egyéni vállalkozóvá válásra 1.2 Vállalkozói szellemet erősítő oktatáson való részvétel 1.3 Vállalkozói tevékenység, mint lehetőség 1.4 Vállalkozói tevékenység aránya annak százalékos aránya, hogy hányan indítottak olyan vállalkozást, amely még mindig aktív, illetve hányan tesznek lépéseket vállalkozás beindítására 1.5 Milyen mértékben járult hozzá az iskolai oktatás a vállalkozói szemlélet kialakulásához (%) 1.9 Vállalkozásfennmaradási arány

Legfrissebb országos abszolút érték

Az abszolút Országos érték EU érték átlaga* referenciaértéke

Forrás

26,00 32,20

30,71 32,33

n/a n/a

Flash Eurobarometer 192 Flash Eurobarometer 192

44,00 30,00

57,48 23,72

n/a n/a


34,40

52,77

n/a

Flash Eurobarometer 192

63,09

70,94

2006

Eurostat üzleti emográfiai adatbázisa Eurostat üzleti emográfiai adatbázisa Eurostat

1.10

Vállalkozásszületési (létrehozási) arány

8,72

10,37

2006

1.11

Erőteljesen növekvő vállalatok aránya (az összes %-ában) Vállalkozás tulajdonlási arány Magánszektor, kivéve mezőgazdaság, vadászat, erdőgazdálkodás és halászat Teljes vállalkozói tevékenység index

4,99

4,30

2006

0,10

0,11

n/a

6,61

5,85

2008

Kényszervállalkozás lehetőségének aránya

2,37

6,24

2008

61,00

79,80

n/a

A vállalkozás megszüntetésének költségei (a vagyon %-ában)

15,00

10,72

2009

A vállalkozás megszüntetéséhez szükséges évek száma III. GONDOLKOZZ ELŐSZÖR KICSIBEN 3.1 A jelenlegi szabályozást támogató KKVk aránya

2,00

2,09

2009

Világbank, Doing Business jelentés

19,00

34,33

2007

5,00

7,48

2007

55,10

32,68

2007

Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő)

1.12

1.13

1.16

II. MÁSODIK ESÉLY 2.1 Második esélyt engedélyező támogatás mértéke (a támogatás %-ában)

2.2

2.3

3.2

3.3

Az adminisztrációs kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges idő (a KKV-k teljes munkaidejének %-ában) Adminisztrációs szabályokkal kapcsolatos problémák

89

EIM Business & Policy Research Global Entrepreneurship Monitor (Globális Vállalkozói Monitor) Global Entrepreneurship Monitor (Globális Vállalkozói Monitor) A vállalkozói tevékenységre vonatkozó 2007-es Flash Eurobarometer Világbank, Doing Business jelentés

IV. HATÉKONY KÖZIGAZGATÁS 4.1 Vállalkozás indításához szükséges napok száma 4.2 Vállalkozás indításához szükséges költségek (az egy főre jutó jövedelem %ában) 4.6 Ingatlan bejegyzésének költségei (az ingatlan értékének %-ában 4.7 Szerződések érvényesítése – költségek (a követelés %-ában) 4.8 Kormányzati portál rendelkezésre állása (ellátó oldali) - Kormányzati portál online elérhetősége 4.10 Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma 4.14 Ingatlan bejegyzéshez szükséges eljárások száma 4.15 Ingatlanbejegyzéshez szükséges napok száma V. KÖZBESZERZÉS ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁS 5.1 A KKV-k részesedése a közbeszerzési pályázatokból érték szempontjából 5.2 A KKV-kra fordított összes állami támogatás aránya VI. FINANSZÍROZÁS 6 Kockázati tőke –korai szakasz a GDPhez viszonyítva 6.1 Kockázati tőke – növekedési szakasz a GDP-hez viszonyítva 6.3 A KKV-knak nyújtott garanciák mértéke (a GDP-hez viszonyítva) 6.4 Hitelhez jutás: A törvényes jog indexének erőssége (0-10) 6.5 Hitelhez jutás: A hitelinformációs index mélysége (0-6) 6.6 Az 1 millió euró alatti és 1 millió euró fölötti hitelek kamatláb-szintjei közötti különbség 6.9 Átlagos fizetési késedelem (a szerződéses napok átlagos %-os arányában) 6.10 Kiesett fizetések aránya (az összes %ában) 6.11 A pénzügyekhez való hozzáférés kapcsán problémákat tapasztaló KKV-k aránya VII. EGYSÉGES PIAC 7.1 Az esedékes irányelvek átlagos átültetési késedelme – hónapban 7.2 Egységes piacra vonatkozó irányelvek – % átültetett vagy bejelentett

Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés

5,00

17,20

2009

8,40

5,21

2009

11,00

4,54

2009

13,00

19,80

2009

50,00

59,48

2007

4,00

6,16

2009

4,00

5,16

2009

17,00

61,12

2009

n/a

n/a

2005

3,00

10,60

n/a

0,00

0,02

2007

ECVA

0,01

0,08

2007

ECVA

1,29

0,24

2007

Vállalati pénzügyi index

7,00

6,64

2007

5,00

4,52

2009

n/a

1,00

n/a

Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés EKB MFI kamatlábstatisztika

1000

16,41

n/a

Intrum Justitia

270

2,50

n/a

Intrum Justitia

2890

21,06

2007

Observatory of European SMEs (Európai KKV-figyelő)

7,30

9,86

2008

DG MARKT

99,10

98,96

2008

Internal market scoreboard (belső piaci eredménytábla) Internal market scoreboard (belső piaci eredménytábla) Eurostat külkereskedelmi kalauz

7.3

A 2 éve esedékes irányelvek száma

1,00

2,28

n/a

7.4

Az EU-n belül exportáló KKV-k aránya az összes KKV-hoz viszonyítva (a vállalkozások számában)

0,01

0,03

n/a

90

Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés Eurostat Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés EK-jelentés State aid scoreboard (állami támogatásokat összegző mutatórendszer

VIII. SZAKTUDÁS ÉS INNOVÁCIÓ 8.1 Az elmúlt naptári évben online vásárló vállalkozások száma (KKV-k: 10-250 fő foglalkoztatott) 8.2 Az elmúlt naptári évben online megrendelést fogadó vállalkozások száma (KKV-k: 10-250 fő foglalkoztatott) 8.3 A házon belül újító KKV-k százalékos aránya az összes KKV-hoz viszonyítva (10-250 fő foglalkoztatott) 8.4 Szervezeti és/vagy marketing újítást bevezető vállalkozások százalékos aránya az összes KKV-hez viszonyítva (10-250 fő foglalkoztatott) 8.5 A másokkal együttműködő újító KKV-k százalékos aránya az összes KKV-hez viszonyítva (10-250 fő foglalkoztatott) 8.6 Újító tevékenységgel foglalkozó KKV-k (10-250 fő foglalkoztatott) 8.7 Új termékkel vagy új termékből származó árbevétellel rendelkező KKV-k aránya 8.8 A KKV-k új, illetve jelentősen továbbfejlesztett termékből vagy szolgáltatásból származó árbevételének aránya 8.9 A KKV-k felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottainak aránya

7,00

23,52

2008

Eurostat tudomány és technológia

4,00

12,81

2008


13,20

30,33

2006

EUROSTAT, CIS

35,26

27,28

2006

EUROSTAT, CIS

9,60

11,62

2006

EUROSTAT, CIS

18,50

35,59

2006

EUROSTAT, CIS

44,10

63,77

2007

13,00

12,30

2007

Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő)

36,00

30,44

2007

Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő)

2,00

4,26

2007

Egyszerű energiatakarékossági rendszereket alkalmazó KKV-k % – os aránya X. NEMZETKÖZIESEDÉS 10.1 Az exportból származó forgalom aránya (az összes %-ában)

25,00

28,44

2007


3,30

5,58

2006

A leányvállalatoktól és/vagy külföldi vegyesvállalatoktól származó bevétellel rendelkező KKV-k aránya (%) Az exportáláshoz szükséges napok száma Az importáláshoz szükséges napok száma Az EU 27 tagállamán kívül exportáló KKV-k aránya az összes KKV-hoz viszonyítva (a vállalkozások számában) 2006-2008 között bármilyen saját importtal rendelkező KKV

0,20

4,76

2006

18,00

11,25

2009

17,00

13,44

2009

n/a

n/a

2005

41,00

39,17

2008

17,21

27,13

2008

1,75

3,68

2008

IX. KÖRNYEZET 9.1 Átfogó energiahatékonysági rendszerrel rendelkező KKV-k % – os aránya 9.2

10.2

10.4 10.5 10.6

10.10 10.11

2006-2008 között bármilyen saját exporttal rendelkező KKV

10.12

2006-2008 között külföldön beruházó KKV

91

Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés Eurostat külkereskedelmi kalauz

DG ENTR a KKV-k nemzetköziesedésére vonatkozó tanulmány DG ENTR a KKV-k nemzetköziesedésére vonatkozó tanulmány DG ENTR a KKV-k nemzetköziesedésére vonatkozó tanulmány

Válogatott SBA mutatók Romaniaország Mutató I. VÁLLALKOZÓI SZELLEM 1.1 Igény az egyéni vállalkozóvá válásra 1.2 Vállalkozói szellemet erősítő oktatáson való részvétel 1.3 Vállalkozói tevékenység, mint lehetőség 1.4 Vállalkozói tevékenység aránya annak százalékos aránya, hogy hányan indítottak olyan vállalkozást, amely még mindig aktív, illetve hányan tesznek lépéseket vállalkozás beindítására 1.5 Milyen mértékben járult hozzá az iskolai oktatás a vállalkozói szemlélet kialakulásához (%) 1.9 Vállalkozásfennmaradási arány

Legfrissebb országos abszolút érték

Az abszolút Országos érték EU érték átlaga* referenciaértéke

Forrás

n/a n/a

30,71 32,33

n/a n/a


n/a n/a

57,48 23,72

n/a n/a


n/a

52,77

n/a

Flash Eurobarometer 192

77,61

70,94

2006

Eurostat üzleti emográfiai adatbázisa Eurostat üzleti emográfiai adatbázisa Eurostat

1.10

Vállalkozásszületési (létrehozási) arány

14,56

10,37

2006

1.11

Erőteljesen növekvő vállalatok aránya (az összes %-ában) Vállalkozás tulajdonlási arány Magánszektor, kivéve mezőgazdaság, vadászat, erdőgazdálkodás és halászat Teljes vállalkozói tevékenység index

1,20

4,30

2006

n/a

0,11

n/a

3,98

5,85

2008

Kényszervállalkozás lehetőségének aránya

1,55

6,24

2008

n/a

79,80

n/a

A vállalkozás megszüntetésének költségei (a vagyon %-ában)

9,00

10,72

2009

A vállalkozás megszüntetéséhez szükséges évek száma III. GONDOLKOZZ ELŐSZÖR KICSIBEN 3.1 A jelenlegi szabályozást támogató KKVk aránya

3,30

2,09

2009

Világbank, Doing Business jelentés

33,00

34,33

2007

10,00

7,48

2007

26,70

32,68

2007

Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő)

10,00

17,20

2009

3,60

5,21

2009

1.12

1.13

1.16

II. MÁSODIK ESÉLY 2.1 Második esélyt engedélyező támogatás mértéke (a támogatás %-ában)

2.2

2.3

3.2

3.3

Az adminisztrációs kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges idő (a KKV-k teljes munkaidejének %-ában) Adminisztrációs szabályokkal kapcsolatos problémák

IV. HATÉKONY KÖZIGAZGATÁS 4.1 Vállalkozás indításához szükséges napok száma 4.2 Vállalkozás indításához szükséges

92

EIM Business & Policy Research Global Entrepreneurship Monitor (Globális Vállalkozói Monitor) Global Entrepreneurship Monitor (Globális Vállalkozói Monitor) A vállalkozói tevékenységre vonatkozó 2007-es Flash Eurobarometer Világbank, Doing Business jelentés

Világbank, Doing Business jelentés Világbank,

költségek (az egy főre jutó jövedelem %ában) 4.6 Ingatlan bejegyzésének költségei (az ingatlan értékének %-ában 4.7 Szerződések érvényesítése – költségek (a követelés %-ában) 4.8 Kormányzati portál rendelkezésre állása (ellátó oldali) - Kormányzati portál online elérhetősége 4.10 Vállalkozás indításához szükséges eljárások száma 4.14 Ingatlan bejegyzéshez szükséges eljárások száma 4.15 Ingatlanbejegyzéshez szükséges napok száma V. KÖZBESZERZÉS ÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁS 5.1 A KKV-k részesedése a közbeszerzési pályázatokból érték szempontjából 5.2 A KKV-kra fordított összes állami támogatás aránya VI. FINANSZÍROZÁS 6 Kockázati tőke –korai szakasz a GDPhez viszonyítva 6.1 Kockázati tőke – növekedési szakasz a GDP-hez viszonyítva 6.3 A KKV-knak nyújtott garanciák mértéke (a GDP-hez viszonyítva) 6.4 Hitelhez jutás: A törvényes jog indexének erőssége (0-10) 6.5 Hitelhez jutás: A hitelinformációs index mélysége (0-6) 6.6 Az 1 millió euró alatti és 1 millió euró fölötti hitelek kamatláb-szintjei közötti különbség 6.9 Átlagos fizetési késedelem (a szerződéses napok átlagos %-os arányában) 6.10 Kiesett fizetések aránya (az összes %ában) 6.11 A pénzügyekhez való hozzáférés kapcsán problémákat tapasztaló KKV-k aránya VII. EGYSÉGES PIAC 7.1 Az esedékes irányelvek átlagos átültetési késedelme – hónapban 7.2 Egységes piacra vonatkozó irányelvek – % átültetett vagy bejelentett 7.3 A 2 éve esedékes irányelvek száma 7.4 Az EU-n belül exportáló KKV-k aránya az összes KKV-hoz viszonyítva (a vállalkozások számában) VIII. SZAKTUDÁS ÉS INNOVÁCIÓ 8.1 Az elmúlt naptári évben online vásárló vállalkozások száma (KKV-k: 10-250 fő foglalkoztatott) 8.2 Az elmúlt naptári évben online megrendelést fogadó vállalkozások száma (KKV-k: 10-250 fő foglalkoztatott)

Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés Eurostat

2,40

4,54

2009

19,90

19,80

2009

35,00

59,48

2007

6,00

6,16

2009

8,00

5,16

2009

83,00

61,12

2009

n/a

n/a

n/a

EK-jelentés

n/a

10,60

n/a

State aid scoreboard (állami támogatásokat összegző mutatórendszer

0,00

0,02

2007

ECVA

0,06

0,08

2007

ECVA

0,29

0,24

2007

Vállalati pénzügyi index

8,00

6,64

2007

5,00

4,52

2009

n/a

1,00

n/a

Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés EKB MFI kamatlábstatisztika

n/a

16,41

n/a

Intrum Justitia

n/a

2,50

n/a

Intrum Justitia

22,20

21,06

2007

Observatory of European SMEs (Európai KKV-figyelő)

6,40

9,86

2008

DG MARKT

99,60

98,96

2008

DG MARKT

n/a n/a

2,28 0,03

n/a n/a

4,00

23,52

2008


3,00

12,81

2008


93

Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés

DG MARKT Eurostat külkereskedelmi kalauz

8.3

A házon belül újító KKV-k százalékos aránya az összes KKV-hoz viszonyítva (10-250 fő foglalkoztatott) Szervezeti és/vagy marketing újítást bevezető vállalkozások százalékos aránya az összes KKV-hez viszonyítva (10-250 fő foglalkoztatott) A másokkal együttműködő újító KKV-k százalékos aránya az összes KKV-hez viszonyítva (10-250 fő foglalkoztatott) Újító tevékenységgel foglalkozó KKV-k (10-250 fő foglalkoztatott) Új termékkel vagy új termékből származó árbevétellel rendelkező KKV-k aránya A KKV-k új, illetve jelentősen továbbfejlesztett termékből vagy szolgáltatásból származó árbevételének aránya A KKV-k felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottainak aránya

17,90

30,33

2006

EUROSTAT, CIS

14,23

27,28

2006

EUROSTAT, CIS

2,90

11,62

2006

EUROSTAT, CIS

19,50

35,59

2006

EUROSTAT, CIS

77,50

63,77

2007

21,00

12,30

2007


45,00

30,44

2007

Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő)

200

4,26

2007

Egyszerű energiatakarékossági rendszereket alkalmazó KKV-k % – os aránya X. NEMZETKÖZIESEDÉS 10.1 Az exportból származó forgalom aránya (az összes %-ában)

2500

28,44

2007


4,90

5,58

2006

A leányvállalatoktól és/vagy külföldi vegyesvállalatoktól származó bevétellel rendelkező KKV-k aránya (%) Az exportáláshoz szükséges napok száma Az importáláshoz szükséges napok száma Az EU 27 tagállamán kívül exportáló KKV-k aránya az összes KKV-hoz viszonyítva (a vállalkozások számában) 2006-2008 között bármilyen saját importtal rendelkező KKV

3,30

4,76

2006

12,00

11,25

2009

13,00

13,44

2009

n/a

n/a

2005

36,67

39,17

2008

18,50

27,13

2008

2,26

3,68

2008

8.4

8.5

8.6 8.7

8.8

8.9

IX. KÖRNYEZET 9.1 Átfogó energiahatékonysági rendszerrel rendelkező KKV-k % – os aránya 9.2

10.2

10.4 10.5 10.6

10.10 10.11

2006-2008 között bármilyen saját exporttal rendelkező KKV

10.12

2006-2008 között külföldön beruházó KKV

94

Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Observatory of European SMEs (Európai KKVfigyelő) Világbank, Doing Business jelentés Világbank, Doing Business jelentés Eurostat külkereskedelmi kalauz

DG ENTR a KKV-k nemzetköziesedésére vonatkozó tanulmány DG ENTR a KKV-k nemzetköziesedésére vonatkozó tanulmány DG ENTR a KKV-k nemzetköziesedésére vonatkozó tanulmány

2.3.1 PROJEKT ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ÉS A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Recommend Documents