Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.011/2016/23 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: CPV Kód:
2016/88 Fővárosi Bíróság ítélete KÉ 2016.08.03. 9288/2016
Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.011/2016/23. szám
A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Csók és Társa Ügyvédi Iroda (1067 Budapest, Teréz krt. 19., 111/32.) által képviselt Országos Mentőszolgálat (1055 Budapest, Markó u. 22.) I. rendű felperes egyben II. rendű alperes,- a dr. Dajka Gabriella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) I. rendű alperes egyben II. rendű felperes, valamint dr. Bűrös László ügyvéd (1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25.) által képviselt MEDIREX Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. (1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 98/b.) III. rendű és Speeding Mérnöki Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1126 Budapest, Ugocsa u. 5. fszt/8.) IV. rendű alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, valamint szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti egyesített perében amely perbe az I. rendű felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Csók István Áron törvényes képviselő által képviselt TriCSÓK Zrt. (1067 Budapest, Teréz krt. 19. 111/32.) beavatkozó - meghozta az alább ítéletet: A bíróság az I. rendű alperes D.808/18/2015. számú határozatát hatályon kívül helyezi, és a szerződés érvénytelensége tárgyában a pert megszünteti. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 50.800,1
(ötvenezer-nyolcszáz) forint, a beavatkozónak 11.000,- (tizenegyezer) forint, a III. és IV. rendű alpereseknek fejenként 12.700,(tizenkettőezer-hétszáz) - 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) forint perköltséget. A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az ajánlatkérő I. rendű felperes 2015. május 28. napján feladott felhívásában nyílt közbeszerzési eljárást indított „sürgősségi ellátás fejlesztése, mentés tárgyú projekthez kapcsolódóan keringéstartó eszközök beszerzése” iránt. Az ajánlattételi határidő 2015. szeptember 16. napján járt le, amely határidőn belül két ajánlat érkezett: a MEDIREX Zrt. és a Speeding Kft. közös ajánlata, valamint az EMD Hungary Kft. ajánlata. 2015. október 6. napján az ajánlatkérő felperes hiánypótlást kért, amelynek a közös ajánlattévők eleget tettek, az EMD Hungary Kft. hiánypótlást nem nyújtott be. 2015. október 14. napján a felperes írásbeli összegzést készített, amellyel az eljárást eredményesnek nyilvánította, és a MEDIREX Zrt. és a Speeding Kft. közös ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek, egyidejűleg az EMD Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. 2015. október 19. napján az EMD Hungary Kft. iratbetekintésen vett részt. 2015. október 21. napján az EMD Kft. e-mail útján előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő a felperesnél, amelyben kérte a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapítását. A felperes 2015. október 27. napján az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította azzal az indokkal, hogy joghatásra nem alkalmas, mert az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának módja nem felel meg a törvényi előírásnak, sima e-mail formájában nem küldhető meg. 2015. november 2. napján az EMD Hungary Kft. jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyben a jogsértés megállapítását és a lezáró döntés megsemmisítését kérte. Az alperes 2015. december 10. napján meghozott D.808/18/2015. számú határozatával a jogorvoslati kérelem alapján indult jogorvoslati eljárásban a hivatalbóli kiterjesztés alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (2) bekezdését, valamint a 38. § (3) bekezdés 1) pontjára és az 55. § (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 55. § (2) bekezdését, továbbá a Kbt. 79. § (5) bekezdését. Egyidejűleg a jogorvoslati kérelem alapján indult jogorvoslati eljárást megszüntette. Továbbá az ajánlatkérőt 6.000.000,- Ft bírság megfizetésére kötelezte. Határozatában a jogorvoslati eljárást kezdeményező EMD Hungary Kft. ügyfélképessége kapcsán rögzítette, hogy két ajánlat közül a kérelmező ajánlata érvénytelen lett, így csak egy érvényes ajánlat volt, ezért függetlenül a kérelmező ajánlatának érvénytelenségétől, a kérelmező közvetlen érdeksérelme fennállt, mert abban az esetben ha új közbeszerzési eljárás indul, akkor ismét megnyílna a kérelmező számára az új közbeszerzési eljárásban való részvétel 2
lehetősége. A jogorvoslati kérelem benyújtásának időszerűsége kapcsán rögzítette, hogy a kérelmező tudomásszerzésének időpontja a Kbt. 137. § szerinti előzetes vitarendezési kérelem tekintetében 2015. október 27. napja, mert ekkor szerzett tudomást a jogorvoslati kérelemben kifogásolt körülményekről. Az előzetes vitarendezési kérelem benyújtása tekintetében rögzítette, hogy a kérelem benyújtására jogszerűen e-mailben került sor, mert a Kbt. 36. § (1) bekezdésében hivatkozott külön Korm.rendelet megalkotására még nem került sor, ezért az eljárási cselekmények elektronikusan történő gyakorlása nem követelhető meg, figyelemmel a Kbt.35.§ (3) bekezdésére is. Megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem folytán indult jogorvoslati eljárásban vizsgálta a jogsértést, és a Kbt. 146. § (1) bekezdés alapján került sor a hivatalbóli kiterjesztésre. Kifejtette, hogy érdemi jogsértés történt a Kbt. 55. § (1,) (2) bekezdése szerint, mert az ajánlati dokumentáció nem felelt meg az ajánlattételi elvárásoknak, az érvényességi alapkövetelményeknek és értékelési szempontoknak. Az I. rendű felperes keresetében elsődlegesen az I. rendű alperesi határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását, és a jogsértés megállapításának és a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Az elkésettség kapcsán elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az előzetes vitarendezési kérelem sima e-mailben nem megfelelő módon lett benyújtva, mert a Kbt. 79. § (3) bekezdése és 35. § (4) bekezdése szerint joghatás kiváltására nem alkalmas. Kifejtette, hogy a Kbt. kógens rendelkezései szerint faxon, vagy elektronikus úton lehet az előzetes vitarendezési kérelmet benyújtani. Miután a jogszabályi felhatalmazás ellenére az elektronikus eljárásra nincs lehetőség, mert annak informatikai feltétele nem biztosított, ezért a Kbt. rendelkezéseiből következően a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelmét kizárólag faxon, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott e-mail formájában nyújthatta volna be. Kifogásolta azt a megállapítást, hogy a Kbt.36.§ (1) bekezdésben hivatkozott Korm.rendelet megalkotására nem került sor, ennek kapcsán hivatkozott a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól szóló 257/2007. (X.4.) Korm. rendeletre, azzal, hogy ez az eljárási mód a Kbt.35.§ (4) bekezdésében meghatározott fokozott biztonságú aláírással ellátott emailes nyilatkozattételtől független külön jogintézmény. Utalt arra, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, amely lehetővé tenni az előzetes vitarendezési kérelem sima e-mail formájában történő benyújtását, ilyen jogszabályi rendelkezést az I. rendű alperes megjelölni nem tudott, ugyanakkor a Kbt.3.§-a alapján ez a lehetőség az alapelvi rendelkezésekből sem vezethető le. Hivatkozott arra, hogy az I. rendű alperes kialakult 3
gyakorlata szerint sima e-mailben előzetes vitarendezési kérelem nem terjeszthető elő, ezt támasztja alá az I. rendű alperes D. 167/9/2013. számú határozata, valamint a Közbeszerzési Szemle erre vonatkozó megállapításai is. Kiemelte, hogy a Kbt. 137 .§ (3) bekezdés értelmében a jogorvoslati kérelmet az eljárást lezáró döntéssel szemben a tudomásra jutástól számított 10 napon belül lehet benyújtani, azzal, hogy ha van jogszerűen benyújtott előzetes vitarendezési kérelem, akkor a vitarendezési kérelem elbírálásától, vagyis 2015. október 24. napjától számított 10 napon belül lehet benyújtani a jogorvoslati kérelmet, de miután jelen ügyben nem volt joghatályosan előterjesztett vitarendezési kérelem, ezért a határidő ilyen módon nem számítható, mert joghatályosan előterjesztett vitarendezési kérelem hiányában ahhoz joghatás sem fűződhet. Ilyen módon a határidőt az eljárást lezáró döntéstől, vagyis 2015. október 14. napjától kell számítani. Kifogásolta, hogy az I. rendű alperes a kérelmező ügyfélképességét nem vizsgálta. Arra hivatkozott, hogy a Kbt. 137. § (2) bekezdése alapján közvetlen jog-, illetve érdeksérelemnek kell fennállni, az I. rendű alperes azonban a jogorvoslatot előterjesztő kérelmező tekintetében az érdeksérelmet abban állapította meg, hogy ha a másik ajánlat érvénytelenné válik, akkor az új közbeszerzési eljárásban lehetősége lenne a közbeszerzési eljárásban való részvételre. Ezzel szemben I. rendű felperes állította, hogy erre alapítva közvetlen jog- és érdeksérelem nem állt fenn, tekintettel arra, hogy maga a kérelmező sem vitatta, hogy saját ajánlata érvénytelen volt, ha pedig a másik ajánlat is érvénytelenné válik, akkor forrás hiányában nem lett volna lehetősége arra az I. rendű felperes ajánlatkérőnek, hogy új közbeszerzési eljárás kiírására kerüljön sor. Arra hivatkozott, hogy miután fenti okok miatt a jogorvoslati eljárás nem indulhatott volna meg jogszerűen, ezért a hivatalbóli kiterjesztésre sem kerülhetett volna sor. Továbbá a hivatalbóli kiterjesztés a Kbt. 146. § (1) bekezdésében írt törvényi feltételek egyébként sem álltak fenn, mert csak alapelv sérelme esetén van erre lehetőség, de az I. rendű alperes által megállapított alapelv sérelme iratellenes. Másodlagosan vitatta, hogy a Kbt. 79. § (5) bekezdésében és 55. § (2) bekezdésében foglalt jogsértés nem valósult meg. Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Az előzetes vitarendezési kérelem kapcsán hivatkozott arra, hogy az I. rendű felperes által hivatkozott 257/2007. (X.4.) Korm. rendelet ténylegesen nem alkalmazható az ahhoz szükséges informatikai szolgáltató hiányában, ezért miután e jogszabály alkalmazhatóságának, vagyis az elektronikus előterjesztés fizikai feltételei hiányoztak, ezért erre tekintettel és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből következően az 4
eljárásban résztvevőktől nem követelhető meg az elektronikus előterjesztés, emiatt hátrányba nem kerülhet. Kifejtette, hogy a Kbt. 35.§ rendelkezései alapján írásbeli kapcsolattartás szükséges, és írásbeli kapcsolattartásnak minősül a sima e-mailben történő nyilatkozattétel is. Arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati kérelem nem késett el, mert a kérelmező az előzetes vitarendezési kérelemre adott választól számított 10 napos határidőn belül nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Az ügyfélképesség kapcsán kifejtette, hogy a hatóságnak a konkrét közbeszerzési eljáráshoz fűződőén, az abban megvalósult cselekményhez, mulasztáshoz kapcsolódóan kell vizsgálnia a kérelmező helyzetét, az eljárásjogi pozícióját. Már önmagában akkor megállapítható az érdeksérelem, ha a kérelmező érdekében áll a szerződés elnyerése. Utalt arra, hogy ha a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelenné válna, akkor az esetleges új eljárásban a kérelmező ajánlatot tehetne. Arra hivatkozott, hogy az ajánlati felhívásból nem derül ki, hogy az I. rendű felperesnek nem volt megfelelő forrása egy új közbeszerzési eljárásra. A hivatalbóli kiterjesztés kapcsán előadta, hogy annak törvényi feltétele fennállt, hiszen jogszerűen indult a jogorvoslati kérelem, és ezt követően az alapelv sérelme miatt az eljárás hivatalbóli kiterjesztésére is lehetősége volt. A másodlagos kereseti kérelem kapcsán arra hivatkozott, hogy a határozatában foglaltak szerint a Kbt. 38. § (3) bekezdésébe, illetve az 55. § (1) bekezdésébe ütköző jogsértés megvalósult. A beavatkozó a közigazgatási per tárgya kapcsán mindenben egyet értett az I. rendű felperes által előadottakkal, részletesen kifejtette, hogy az ügyfélképesség hiánya, illetve a joghatályosan elő nem terjesztett vitarendezési kérelem hiányában az I. rendű alperesnek észlelnie kellett volna, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának, illetve az eljárás megszüntetésének van helye. A II. rendű felperes a Kbt.l64.§ (1) bekezdés felhatalmazása alapján polgári pert indított szerződés érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt. Keresetében kérte, hogy a bíróság a Kbt. 127. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 164. § (1) és (4) bekezdése alapján visszamenőleges hatállyal nyilvánítsa érvénytelenné a megkötött szerződést, másodlagosan pedig, ha fennáll a Kbt. 127. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel, akkor nyilvánítsa a szerződést visszamenőleges hatállyal érvényessé, egyidejűleg bírság kiszabását kérte. Arra hivatkozott, hogy az írásbeli összegzésre 2015. október 14. napján került sor, amelyen az I. rendű felperes az eljárást eredményesnek nyilvánította, de az EMD Kft. kérelmező 2015. október 21. napján előzetes vitarendezést kezdeményezett, ennek ellenére 2015. október 26. napján, a Kbt. 79. § (5) 5
bekezdésébe ütköző módon, a szerződéskötési moratórium szabályainak megsértésével az I. rendű felperes egyben II. rendű alperes, valamint a III. rendű és IV. rendű alperes között szerződéskötésre került sor. AII. rendű alperes, valamint a III. rendű és IV. rendű alperesek, mint szerződést kötő felek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy a Kbt. 127. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenség esetében az is feltétel, hogy az ajánlattévő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére befolyásolja, vagyis az érintett ajánlattevő oldalán is kell a jogsérelem fennállása a szerződés megkötése miatt, de ez a feltétel nem állt fenn. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per a Fővárosi Törvényszéken 28.P.20.835/2016. számon volt folyamatban, amely polgári pert a közigazgatási per megindítását követően a Fővárosi ítélőtábla 5.Pkk.25.731/2016/3. számú kijelölő végzése folytán eljáró jelen bíróság a Kbt. 164.§ (6) bekezdése alapján egyesítette a közigazgatási perhez. Az I. rendű felperes keresete alapos az alábbiak szerint. A bíróságnak az egyesített perben elsődlegesen a közigazgatási per tárgyában kell döntést hozni, majd annak függvényében kell a szerződés érvénytelensége tárgyú keresetet vizsgálni. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a bíróság a Pp.339.§ (1) bekezdése és a Kúria 1/2011. (V.9.) KK véleménye alapján a közigazgatási határozat jogszerűségét vizsgálja felül, és a kereseti kérelem korlátai között azt bírálja el, hogy az alperesi hatóság eljárása és határozathozatala során az anyagi és eljárási jogszabályokat megtartotta-e. Az I. rendű felperes keresete folytán a bíróságnak elsődlegesen abban kellett dönteni, hogy a jogorvoslati eljárás megindítása jogszerű volt-e, a jogorvoslati kérelem benyújtására törvényes határidőn belül került-e sor. A jelen perben alkalmazandó közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 137. § (2) bekezdés alapján jogorvoslati kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A 137.§ (3) bekezdés szerint a kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A 137.§ (5) bekezdés d) pontja értelmében a (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni, ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést 6
kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját. Az EMD Hungary Kft. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2015. november 2. napján nyújtotta be az I. rendű alperesnél. A közigazgatási iratokból megállapítható, hogy az eljárást lezáró döntésről való tudomásszerzés időpontja 2015. október 14. napja volt, így a Kbt. 137. § (3) bekezdés szerint az e naptól számított 10 napos jogorvoslati határidő 2015. október 24. napján lejárt. Azonban az alperes a jogorvoslati kérelem előterjesztésének határidejét a Kbt. 137.§ (5) bekezdés d) pontja szerint számította, az előzetes vitarendezési kérelem folytán adott ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontjától, vagyis 2015. október 27. napjától kezdődően. Az e naptól számított 10 napos jogorvoslati határidő ez esetben 2015. november 6. napján járt le, tehát a jogorvoslati kérelem határidőben érkezett. Tekintettel arra, hogy az I. rendű felperes keresetében arra hivatkozott, hogy joghatályosan előterjesztett előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésére nem került sor, ezért ahhoz jogkövetkezmény sem fűződhet, ebből következően a bíróság az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásának jogszerűségét vizsgálta. A Kbt. 3.§ értelmében e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. Az írásbeli nyilatkozattételre vonatkozóan a Kbt. 35.§ (2) bekezdés előírja, hogy az írásbeli nyilatkozatok - ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg -teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton. A Kbt. 35.§ (4) bekezdés alapján a (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában. Azonban a Kbt. 35.§ (2) bekezdésében írt kivételes esetként az előzetes vitarendezési kérelem esetében a Kbt. 35.§ (2) bekezdésben írt általános szabályhoz képest a Kbt. 79.§ (3) bekezdése azt írja elő, hogy az előzetes vitarendezési kérelmet faxon, vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére. 7
A Kbt. tehát kógens szabályként, eltérést nem tűrő módon kizárólag faxon, vagy elektronikus úton teszi lehetővé az előzetes vitarendezési kérelem benyújtását. Az elektronikus út fogalmát a fent idézett Kbt. 35.§ (4) bekezdése határozza meg, mely szerint az elektronikus dokumentum feltétele az, hogy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön jogszabály szerinti követelményeknek megfeleljen. A fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum feltételeiről az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXY. törvény rendelkezik, amely feltételnek a sima e-mail formájában előterjesztett dokumentum nem felel meg. Utal arra a bíróság, hogy a Kbt. 36. § (1) bekezdés szerinti elektronikus közbeszerzési eljárás egy önálló jogintézmény, amely a Kbt.35.§ (2) bekezdés szerinti kapcsolattartáson kívüli speciális eset, egy lehetőség arra, hogy amennyiben annak informatikai feltételei fennállnak, akkor az eljárási cselekményeket a speciális informatikai rendszeren belül lehessen elektronikus úton gyakorolni. Azonban a jelen ügyben ez nem releváns, nincs jelentősége annak, hogy a hivatkozott eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról szóló Korm. rendelet ténylegesen alkalmazható-e, vagy sem, tekintettel arra, hogy jelen ügyben azt kellett megállapítani, hogy a Kbt. 35.§ (2) és (4) bekezdése és a Kbt.79.§ (3) bekezdése alapján az előzetes vitarendezési kérelem előterjesztése milyen módon lehet jogszerű. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kbt. 35.§ (2) bekezdése alapján az írásbeli nyilatkozattételre postai úton, faxon, vagy elektronikus úton van lehetőség, azonban a Kbt. 79.§ (3) bekezdése alapján előzetes vitarendezési kérelem kizárólag faxon, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum formájában elektronikus úton terjeszthető elő. Miután a sima e-mailben történő irat előterjesztés nem felel meg a Kbt. 35.§ (4) bekezdés szerinti feltételnek, mert sima e-mail nem minősülhet fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum formájában történő előterjesztésnek, ezért az állapítható meg, hogy ha a kérelmező fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, akkor szabályszerűen elektronikus úton is előterjesztheti az előzetes vitarendezési kérelmet, azonban ha a kérelmező fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkezik, akkor előzetes vitarendezési kérelmét kizárólag fax útján küldheti meg jogszerűen az ajánlatkérőnek. Ebből következően e-mailben előzetes vitarendezési kérelem joghatályosan nem terjeszthető elő. Az alperes alaptalanul vezette le az alapelvekből azt, hogy a sima e-mailben benyújtott kérelem is 8
jogszerű lehet, tekintettel arra, hogy a Kbt. 3.§-a értelmében az alapelvekből levezett jogértelmezés csak a jogszabályban nem rendezett kérdésekben lehetséges, de miután az előzetes vitarendezési kérelem előterjesztésének módjára vonatkozóan a Kbt. egyértelmű rendelkezést ír elő, így ettől eltérni az alapelvekből levezett módon nem lehet. Utal arra a bíróság, hogy az I. rendű felperes és a beavatkozó is részletesen hivatkozott ennek kapcsán a kialakult alperesi gyakorlatára, és az I. rendű alperes D. 167/2013. számú határozatára. Az I. rendű alperes D.167/9/2013. számú határozatában kifejezetten azt állapította meg, hogy a nem fokozott biztonságú aláírással ellátott előzetes vitarendezési kérelem nem tekinthető joghatályosan előterjesztettnek. Határozatában részletesen levezette, hogy a Kbt.35.§-a adja meg a garanciális szabályt arra, hogy csak a jogszabályi követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában előterjesztett előzetes vitarendezési kérelem keletkeztet az ajánlatkérő számára válaszadás kötelezettséget, ezért előzetes vitarendezési kérelem sima e-mail útján nem terjeszthető elő. A Közbeszerzési Szemlében közzétett közbeszerzési jogalkalmazási kérdések kapcsán szintén az az egyértelmű álláspont, hogy a Kbt. 35.§ (4) bekezdés szerinti rendelkezésnek megfelelően elkészített dokumentumot nem lehet egyszerű e-mail útján megküldeni a gazdasági szereplőknek (Közbeszerzési Szemlében 2016.VI. évfolyam III. szám), illetve az elektronikus úton tett nyilatkozat esetén kötelező a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás (Közbeszerzési Szemle 2016.VI. évfolyam IV. szám). Továbbá a beavatkozó által csatolt Közbeszerzési Hatóság Elnökének 2016. június 29. napján kelt T-02616/02/2016. iktatószámú állásfoglalása is azt tartalmazza, hogy az előzetes vitarendezési kérelem csak akkor felel meg a Kbt. előírásainak, ha az előzetes vitarendezési kérelem legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy jogszabályi törvényi szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumban foglalt. Az állásfoglalásban azt is kifejti, hogy az ajánlatkérő nem jár el jogsértő módon, amennyiben az egyszerű e-mail útján benyújtott előzetes vitarendezési kérelmet elutasítja, és ennek alátámasztására a Döntőbizottság D. 167/2013. számú határozatára hivatkozik. Megállapítható tehát, hogy a Kbt. kógens rendelkezéseiből következően sima e-mail útján előzetes vitarendezési kérelem joghatályosan nem terjeszthető elő. Ennek pedig az a következménye, hogy ha nincsen joghatályosan előterjesztett előzetes vitarendezési kérelem, akkor ahhoz joghatály sem fűződhet. Tehát a jogorvoslati határidő számítása során az előzetes vitarendezési kérelemhez kapcsolódó Kbt. 9
137.§ (1) bekezdés d) pont szerinti időpont tudomásszerzési időpontként nem vehető figyelembe. Ezért jelen esetben a Kbt. 137. § (3) bekezdés alapján az eljárást lezáró döntés napját, vagyis 2015. október 14. napját kell tudomásszerzés időpontjának tekinteni. így e naptól számítva a 10 napos jogorvoslati határidő 2015. október 24. napján járt le. Ebből következően a kérelmező 2015. november 2. napján benyújtott jogorvoslati kérelme elkésett. A Kbt. 139. § (3) bekezdés alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - a Ket 30. §-ában foglaltakon túl - érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a) a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be; b) az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. A fent hivatkozott Ket. 30.§ d) pontja értelmében a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett. Fentiekből következően a Kbt. 139.§ (3) bekezdése és Ket. 30.§ d) pontja alapján az I. rendű alperesnek a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A Kbt. 139.§ (4) bekezdés alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti végzéssel, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Utal arra a bíróság, hogy miután a jogorvoslati eljárásban egyértelmű volt az I. rendű felperes álláspontja az előzetes vitarendezési kérelem jogszerűtlen benyújtásából következően a jogorvoslati kérelem elkésettségére vonatkozóan, ezért a fent idézett Kbt. 139.§ (4) bekezdés alapján az I. rendű alperesnek utóbb, a jogorvoslati eljárás során az eljárás megszüntetéséről kellett volna határoznia. Az I. rendű alperes ezért súlyos jogsértést követett el azzal, hogy nem észlelte a jogorvoslati kérelem elkésettségét, és erre tekintettel nem döntött a jogorvoslati kérelem elutasításáról, vagy utóbb az I. rendű felperes nyilatkozata alapján nem rendelkezett az eljárás megszüntetéséről. Az I. rendű felperes kifogásolta a kérelmező ügyfélképességét is, a bíróság ennek kapcsán az alábbi megállapításokat teszi. A Kbt. 137. § (2) bekezdése rögzíti, hogy jogorvoslati kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát, vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. 10
Kiemeli a bíróság, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtására kizárólag az ügyfélképesség megállapítása esetén van lehetőség. A jogorvoslati eljárás igénybevételére tehát csak annak a személynek van lehetősége, akinél az adott jogsértés miatt az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott, vagy okozhat, és ennek az érdeksérelemnek, vagy jogsérelemnek közvetlennek kell lenni. Ugyanakkor nem csak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania, hanem az ajánlattevőként jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is, vagyis az ajánlattevő is csak akkor nyújthat be jogorvoslati kérelmet, csak akkor van ügyfélképessége, ha közvetlenül kimutatható jog-, vagy érdeksérelme van a vitatott közbeszerzési eljárással kapcsolatosan. A bírói gyakorlat értelmében, ha a kérelmező azt vitatja, hogy a másik ajánlattevő ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani, akkor az ügyfélképesség csak abban az esetben ítélhető meg, ha közvetlenül kimutatható jog-, vagy érdeksérelem fennáll, vagyis ha a kérelmező a sérelmezett jogsértés megállapítása következtében a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője lehetne. Jelen ügyben az I. rendű alperes határozatában a kérelmező ügyfélképességét arra alapította, hogy ha a nyertes ajánlattevő ajánlata is érvénytelen, akkor új közbeszerzési eljárás kiírására kerülhet sor, amelyben a kérelmező már nyertes ajánlattevő lehet, ezért ebből az okból a közvetlen érdek- és jogsérelem fennáll. A bíróság tényként rögzíti, hogy a közigazgatási eljárás 2015. november 18. napján indult, és az I. rendű felperes már 2015. november 26. napján bejelentette az I. rendű alperes felé, hogy nincsen forrása újabb közbeszerzési eljárás lefolytatására, majd ezt 2015. december 2. napján tett nyilatkozatában ismételten előadta. Ebből következően az I. rendű alperes számára már az eljárás megindulását követően, a felperes nyilatkozatából egyértelművé vált az, hogy forrás hiányában újabb közbeszerzési eljárás lefolytatására nem kerülhet sor, ezért nem áll fenn az ügyfélképesség azon feltétele, hogy majd egy esetleges új közbeszerzési eljárásban a kérelmező nyertes ajánlattevő lehet. Miután az I. rendű felperes nyilatkozatából már a közigazgatási eljárásban is egyértelművé vált, hogy új eljárás lefolytatására nem kerülhet sor, tehát a kérelmezőnek sem ebben az eljárásban, sem pedig a későbbiekben nem volt esélye a közbeszerzési eljárás elnyerésére, ezért közvetlen jog-és érdeksérelem hiányában a kérelmező ügyfélképessége nem állt fenn. Ezért az I. rendű alperesnek észlelnie kellett volna az ügyfélképesség hiányát, ezért Kbt. 139.§ (4) bekezdése alapján, a Kbt.l39.§ (3) bekezdésére, a Kbt. 137.§ (2) bekezdésére és a Ket. 30.§ f) pontjára figyelemmel az eljárás 11
megszüntetéséről kellett volna rendelkezni. Mindezek alapján az I. rendű alperesi hatóság lényeges eljárási jogszabálysértést követett el, mert az elkésetten benyújtott jogorvoslati kérelmet érdemben bírálta el, illetve a kérelmező ügyfélképességének hiányát sem észlelte, holott mindkét okból a jogorvoslati kérelem elutasításának, vagy az eljárás megszüntetésének lett volna helye. A bíróság megállapítja továbbá, hogy miután a fent kifejtettek szerint a jogorvoslati eljárás érdemi lefolytatásának nem volt helye, ezért jogorvoslati eljárás hiányában értelemszerűen az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről sem lehetett volna dönteni a Kbt. 146.§ (1) bekezdése alapján. Miután az I. rendű felperes elsődleges kereseti kérelme alapos volt, ezért a bíróság az I. rendű felperes által másodlagosan hivatkozott Kbt. 55.§ szerinti érdemi jogsértést nem vizsgálta. Tekintettel arra, hogy a fent kifejtettek alapján a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor, ezért a bíróság a Kbt. 164.§ (7) bekezdése szerint alkalmazott Kbt.l63.§ (1) bekezdés alapján az alperes jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezte. Miután a bíróság megállapította, hogy az előzetes vitarendezési kérelem benyújtása nem volt jogszerű, és a jogorvoslati eljárásban lényeges eljárási jogszabálysértés történt, ezért a szerződés érvénytelensége iránti polgári kereseti kérelemben hivatkozott Kbt. 127.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek sem állhatták meg. Egyrészt joghatályos vitarendezési kérelem hiányában a Kbt. 79. § (5) bekezdés szerinti jogsértés nem valósult meg, így e jogsértés hiányában az érvénytelenség e konjunktív feltétele nem valósult meg. Másrészt az ajánlattevőnek nem volt esélye a közbeszerzési eljárás megnyerésére, mert ajánlata érvénytelen volt, ezért az a feltétel sem állt fenn, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás megnyerésére esélyes volt. A Kbt. 164.§ (7) bekezdés szerint alkalmazott Kbt.l63.§ (1) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. Ebből következően a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése esetén a szerződés érvénytelensége iránti polgári tárgyú keresetet érdemben nem kell elbírálni, csak a per megszüntetéséről kell határozni. Tekintettel arra, hogy a bíróság jelen ügyben a bíróság a közigazgatási per tárgyában a Döntőbizottsági határozatot lényeges eljárási jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, ezért a Kbt. 164.§ (7) bekezdés szerint alkalmazott Kbt.l63.§ (1) bekezdés alapján a bíróság a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszüntette. 12
Az I. rendű felperes a közigazgatási tárgyú perben pernyertes lett, ezért a Pp. 78.§ alapján a pervesztes I. rendű alperes köteles a pernyertes I. rendű felperes és felperesi beavatkozó perköltségének megfizetésére. A szerződés érvénytelensége tárgyú polgári részében pedig a per megszüntetésére tekintettel szintén a II. rendű felperes (egyben I. rendű alperes) köteles az I. rendű felperes (egyben II. rendű alperes), illetve a II. rendű és IV. rendű alperes részére a keresetindítás folytán felmerült költségeit megtéríteni. A bíróság a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése alapján az I. rendű felperes perköltségét 40.000,- Ft + áfa, összesen 50.800 Ft összegben, a felperesi beavatkozó perköltségét útiköltség címén 11.000,- Ft-ban állapította meg, míg a III. rendű és IV. rendű alpereseknek járó perköltség összegét egyenként 10.000 Ft + áfa, vagyis fejenként 12.700, Ft-ban határozta meg Az egyesített perben két per egyesítésére került sor. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti per Itv.62.§ (1) bekezdés h) pont szerinti tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán feljegyzett kereseti illeték az Itv.39.§ (3) bekezdés a) pontja alapján 21.000 Ft. A szerződés érvénytelensége tárgyú perben a pertárgy érték alapján az Itv.42.§ (1) bekezdés a) pontja szerint számított kereseti illeték mértéke 1.500.000 Ft. Tekintettel arra, hogy a pervesztes I. rendű alperes egyben II. rendű felperes az Itv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett kereseti illetéket helyette az állam viseli a 6/1986. IM rendelet 14. §-a alapján. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Kbt. 163.§ (3) bekezdése zárja ki. Székesfehérvár, 2016. július 6. dr. Stettler Noémi s. k. bíró
13