22

> E szterházától E isenstadton át Fraknóig

besz állók árt ya Esterházy-emlékek / 8 Haydn nyomában / 12 Fertő tó, Fertő-táj / 17 Asztali örömök / 22

A régió követei / 25 A múlt nyomában / 28 Programajánló / 31

B e s z á l l ó k á r t ya

Esterházyemlékek

Időben és térben is nagy utat kellene bejárnia annak, aki szeretné megismerni az Esterházy családot: történetüket, az általuk született értékeket. Könyvünkben Eszterházától Eisenstadtig (Fertődtől Kismartonig), Frauenkirchentől Forchtensteinig (Boldogasszonytól Fraknóig) keressük fel azokat a helyeket, ahol előttünk az Esterházy család tagjai is jártak, járhattak – és ránk hagyták kastélyaikat, váraikat, a támogatásukkal épült templomokat, kápolnákat.

Az Esterházy család – gazdasági hatalmukat, közéleti szerepüket, a kulturális és egyházi életet egyaránt támogató mecénási tevékenységüket tekintve – a


XVIII. századra a Habsburg Birodalom egyik legjelentősebb famíliája lett. Északkelet-Magyarországtól Nyugat-Magyarországig mindenütt voltak birtokaik, a

Joseph Haydn (➤ 26) lett a vezetője. Irodalmi, zenei műveltségének köszönhető, hogy megjelent a zeneirodalmunk egyik alapművének számító Harmonia Caelestis című kiadvány. Pál halála után fia, József lett a családi hitbizomány ura, majd az ő – 1721-ben bekövetkezett – halála után rövid ideig bátyja, Mihály, őt pedig József fia, Pál Antal (1734-től Sopron vármegye örökös főispánja, tábornagy, az aranygyapjas rend kitüntetettje) követte. De 1762-ben ő is meghalt, így öccse, a bőkezű művészet-

Esterházy Miklós gróf

mai országhatárokon kívül is számtalan Esterházy-kastélyt, valamelyik családtag támogatásával épült műemléket találunk. A család vagyonát Esterházy Miklós gróf (➤ 25) alapozta meg. Az egykori országbíró, majd nádor mindkét házassága jelentős mértékben hozzájárult vagyonának gyarapodásához. Esterházy-birtok lett – többek között – Fraknó, Lánzsér és Lakompak is. Fia, Esterházy Pál (➤ 25) – aki 32 évig szintén nádor volt –1687ben megkapta a hercegi rangot. Túl azon, hogy az ország legfőbb közjogi méltóságaként vált ismertté, kulturális téren is szerteágazó tevékenységet folytatott. Neki köszönhető, hogy az egykori várból megépült a kiemelkedő barokk műemlék, az eisenstadti kastély (➤ 142), ő alapította az ottani zenekart, melynek később www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A címer

Kék pajzsmezőben lebegő aranykoronán jobbra fordult, jobb mellsőjében szablyát, baljában három, egy szárból szökő vörösrózsát tartó aranygriff – ezt a címert használta Esterházy Miklós (Nicolaus Esterhazy de Galantha) gróf, Magyarország nádora, az Esterházyak vagyonának és tekintélyének megalapozója. A család többi tagjának címerében is látható a jellegzetes címerállat, a griffmadár kezében karddal és a három rózsával.

B e s z á l l ó k á r t ya pártoló Miklós következik a tulajdonosok sorában. Esterházy „Fényes” Miklós (➤ 25) idejében készült el a mai Fertődön a magyar

Jegyajándék

Móricz Zsigmond Tündérkert című regényének 1922-ben megjelent első részében az egyik szereplővel így mesélteti el az Esterházy család vagyonát megalapozó Esterházy Miklós (➤ 25) és a dúsgazdag Dersffy Orsolya, özvegy Mágóchy Ferencné eljegyzésének történetét: „Az úgy esött, hogy szokás Munkácson is, mint másutt, hogy újesztendő napján köszönteni jön a várnép, s akkor az úr megajándékozza őket... Itt is, és csakugyan a nagyságos asszony őnagysága nagyon kegyes volt és minden udvarinak valami ajándékot adott. Kinek egy tőrt, kinek egy poharat vagy köntöst, vagy más ruhabélit, vagy bort s cukort és így... Már mindenki megkapta a magáét, s volt ott egy jóképű hadnagyka, Miklós úr, s ez nem kapott semmit... Hát kérem, nagyságos úrnőim, mikor vége van a köszöntőnek, előlép a hadnagy, s azt mondja, hogy ő elmegy... Mért? Mért?... Mondja: én is megérdemeltem volna valami ajándékot, ha más megérdemelt... No, mondja Mágócsyné nagyságos úrasszony, ha neked adom a kezem, megelégszel-é?” E házasság révén Esterházy Miklós birtokába került többek között Munkács uradalma, majd miután kénytelen volt lemondani Munkács váráról, kárpótlásul megkapta Fraknó és Kismarton uradalmait. 10


Versailles-ként is emlegetett Esterházykastély (➤ 44), a magyarországi barokk építészet legnagyobb méretű alkotása. Az itteni művészeti, kulturális élet egész Európában ismert volt. Ez az időszak jelentette Eszterháza fénykorát. Miklós fia, Antal herceg az adósságok miatt nem folytathatta az Eszterházán megszokott udvari életet, kénytelen volt feloszlatni a zenekart, nem tartottak koncerteket, operaelőadásokat. II. Miklós herceg viszont nagyapja fényűző, költekező életmódját élte. Igaz, így újabb adósságokba sodorta a birtokot. Viszont az ő érdeme a kismartoni kastély átépítése, az Esterházy-képtár létrehozása. Miután 1871-ben a magyar állam megvásárolta a gyűjteményt, megnyílhatott az Országos Képtár, amelynek köszönhetően létrejött a Budapesti Szépművészeti Múzeum, ahol olyan értékeket őriznek, mint például Raffaello Esterházy Madonnaként ismertté vált festménye. Az Esterházy-ősök galériáját Fraknó vára (➤ 174) őrzi, de az itteni kiállítás részletes tanulmányozása után sem mondhatjuk, hogy megismertük a család múltját, annak minden ágát, a legkiemelkedőbb családtagok munkásságát. Az elmúlt évszázadok eseményei bőven adnak feladatot a történészeknek. Ha csak a kötetünkben szereplő, az Esterházyak által vagy a támogatásukkal épített műemlékekre tekintünk, láthatjuk: az egykor egységesnek mondható birtok kettévált. Az I. világháborút követő trianoni döntés után egyik része Magyarországon, másik Ausztriában maradt. Az örökös elsőszülött hercegi rang akkori

tulajdonosa, Esterházy Pál azokban az években Budapesten élt. A II. világháború után összes magyarországi birtokait elkobozták, őt pedig 1948-ban letartóztatták, majd Mindszenty bíborossal együtt egy koncepciós perben 15 évi börtönre és vagyonvesztésre ítélték. A még megmaradt burgenlandi birtokokat 1946-ban a szovjet katonai közigazgatás foglalta le, majd az 1955-ös osztrák államszerződés aláírása, illetve a szovjet csapatok kivonulása után a magyar kommunista vezetés próbálkozott a vagyon megszerzésével. A politikai fogoly, Esterházy Pál herceg az ’56-os forradalomnak köszönhetően szabadult a börtönből és feleségével, Ottrubay Melindával Svájcba menekült. Az 1989-ben bekövetkezett halála után felesége, Melinda hercegné örökölte a megmaradt burgenlandi birtokot, ő pedig az 1994-ben létre hozott magánalapítvány, az Esterházy Privatstiftung gondjaira bízta a vagyon kezelését, a műemlékek gondozását, a kulturális értékek védelmét, nyilvánosság elé tárását. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Fraknó vára

A vezekényi veszteség

Csámpai Ottó Négy Esterházy egy hullása című könyvében is feldolgozta a nevezetes vezekényi csata történetét. A kutatások szerint Nagyvezekénynél, a mai Szlovákia területén először 1652. augusztus 25-én csaptak össze a törökkel a királyi csapatok. Háromszoros túlerővel szemben harcolt a körülbelül 1200 fős magyar sereg. Másnap a török sereg megfutamodott, de a csatában az Esterházy család négy tagja is hősi halált halt: Esterházy Ferenc, Esterházy Tamás, Esterházy Gáspár és a néhai nádor, Esterházy Miklós legidősebb fia, az ígéretes tehetségű, 26 esztendős Esterházy László, aki már 19 évesen Sopron vármegye főispánja és Pápa várának főkapitánya volt. Páncélját és sisakját, amelyben elesett, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban őrzik. A csatát több műtárgyon is megörökítették, és naplójában leírta Esterházy Pál is. 11


Haydn nyomában

Joseph Haydn – a bécsi klasszicizmus első nagy mestere, a szimfóniák atyja, a vonósnégyes megteremtője – közel három évtizeden át folyamatosan az Esterházy család szolgálatában állt. Így ezen a tájon gyakran találkozunk emlékével. Műveinek jelentős része először a két legnagyobb Esterházy-kastélyban, Kismartonban és Eszterházán csendült fel, és itt van végső nyughelye is – a kismartoni Hegyi-templomban (Bergkirche) –, ahol egykor ő orgonált, és ahol az általa komponált, azóta rendszeresen elhangzó misék révén ma is szolgálja a liturgiát.

A huszonkilencedik életévében járó Joseph Haydn (➤ 26) a zeneértő és jómódú Esterházy Pál Antal herceg meghívására érkezett Kismartomba, ahol 1761. május 1-jétől a herceg zenekarának

12


másodkarmestere lett. Amint azt a fennmaradt szerződés tanúsítja, szigorú szabályok szerint szolgálta a hercegi udvar zenei életét: neki kellett gondoskodnia a hangszerek karbantartásáról, a zenekar

H ay d n

nyomában

kedvenc hangszerére, a barytonra (6 húros vonós hangszer) 120-130 barytontriót írt az udvari zeneszerző. Majd miután Eszterházán felépült a „magyar Versailles”, ahol színházat, muzsikaházat, bábszínházat is működtettek – és közben már Haydn is első karmester lett –, sorra írta a zenés színpadi műveket, elsősorban olasz nyelvű vígoperákat, de még báboperát is komponált. Nemcsak a művészek, zeneesztéták, de a kor jelentős eseményeit, szokásait, az ősök emlékeit kutató történészek számára is igazi kincsesbánya Haydn munkássága.

Gondolta volna, hogy...

Haydn-relief a fertődi Muzsika-házon

tagjainak felkészítéséről és megjelenéséről is. Az ő dolga volt naponta megtudakolni a hercegtől az aznapi – zenével kapcsolatos – feladatokat, és munkaköri kötelességei közé tartozott a zeneművek komponálása is. Biztos állást, jövedelmet és – minden megkötöttség ellenére – állandó ösztönzést, óriási lehetőséget kapott az alkotásra, a zenében való elmélyülésre, tehetsége kibontakoztatására. Miután 1762-ben a „Pompakedvelő” vagy „Fényes” előnévvel ismertté vált Esterházy Miklós herceg (➤ 25) vette át az uradalmakat – és ennek részeként a zenekart is –, újabb és újabb műfajokban is megmutatkozhatott az ifjú művész. Mivel például Miklós herceg nemcsak hallgatta a zenét, de maga is szívesen muzsikált, www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

... Haydn 1791-ben az Oxfordi Egyetem díszdoktora lett? …Haydn kéziratainak jelentős része Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban van? ... a Haydn utolsó befejezett hangszeres darabja a Magyar nemzeti induló volt? ... a volt osztrák császári himnusz (kezdőszavai alapján a Gott erhalte) – a mai német himnusz – zenéjét burgenlandi népdalmotívumok felhasználásával komponálta Haydn? … Haydn remekműve, A teremtés (1798) Magyarországon először – 1800. március 8-án Budán, József nádor estélyén – a zeneszerző vezényletével csendült fel? Állítólag Magyarországon annyira népszerű lett A teremtés (Die Schöpfung), hogy 1820-ben utcát neveztek el a róla Budán? A Schöpfunggasse, a mai Alkotás utca – Die Schöpfung jelentése alkotás, teremtés – ma is a magyar főváros fontos útvonala. 13


A Haydn-orgona az eisenstadti Tartományi Múzeumban

A Búcsúszimfónia utóélete

A fisz-moll, Búcsúszimfónia keletkezéséhez három legenda is kapcsolódik. Általában úgy mesélik, hogy a hosszúra nyúlt eszterházi évad miatt méltatlankodtak a zenészek, szerettek volna hazamenni végre családjukhoz Kismartonba. Ismert az a változat is, hogy a zenekar felosz14


Azt ugyan pontosan senki sem tudja, hogy összesen hány zeneművet – szimfóniát, zongoraszonátát, vonósnégyest, zongoratriót, vonóstriót, oratórikus művet, misét, indulót, táncsorozatot – írt, de érdemes lenne mindegyiket közelebbről megismerni, hiszen ezek a múltról is mesélnek. Zeneművek köszöntötték a családtagokat névnapjukon, esküvőjükön. A vendégek érkezését is gyakran „megzenésítette” a művész. Közismert, hogy Mária Terézia királynő 1773-as eszterházi látogatása alkalmából született a C-dúr (Mária Terézia) szimfónia. Vagy itt van például az a bizonyos Borotva-kvartett, mely az akkori hétköznapokról is mesél. Állítólag a londoni Bland kiadótól, amikor az 1789-ben Eszterházára látogatott, Haydn egy jófajta angol borotvát kért, cserébe adta érte az fmoll vonósnégyest, melynek immár címe is őrzi ezt a kis történetet. Haydn eszter-

latásának híre miatt féltették állásukat, kenyérkeresetüket a muzsikusok. A harmadik verzió szerint kevesellték fizetésüket, ezért fordultak segítségért a zenekarvezetőhöz. Haydn a szimfóniába belekomponálta a zenekar tagjainak távozását. A zenemű hatására írta Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas erdélyi magyar költő 2004ben megjelent Haydn: Búcsúszimfónia című költeményét. Ugyancsak a Haydnműhöz kapcsolódik Esterházy Péter Kossuth-díjas író Búcsúszimfónia című komédiája, melynek ősbemutatója 1996ban Budapesten a Vígszínházban volt.

H ay d n

nyomában

házi munkásságának legendás darabjai közül a legismertebb az 1772-ben keletkezett fisz-moll, Búcsúszimfónia, melynek befejező tételébe belekomponálta, amint a családjuktól távol lévő, emiatt elégedetlenkedő zenészek egyenként távoznak a színről. A herceg megértette a némajátékot, és értékelte Haydn humorát. Miután Miklós herceg 1790-ben meghalt, utóda Antal herceg feloszlatta a zenekart, és elhagyta Eszterházát. Ez jelentette az „eszterházi vigasságok” végét, illetve ez hozta meg igazán Haydn számára a külföldi sikert. A londoni vendégszereplések után még visszatért Kismartonba: 1795től újból Esterházy herceg, II. Miklós szolgálatában állt. Elsősorban egyházzenei és nagyszabású oratóriumokat alkotott. Ezekben az évek-

Haydnról írták

„Joseph Haydnról szólva legnagyobb embereink egyikére gondolunk; nagy a kicsiny, és még nagyobb a nagy dolgokban; korunk dicsősége. Mindig gazdag és kimeríthetetlen; mindig új és meghökkentő; mindig magasztos és nagy, még ha mosolyogni látszik is. Hangszeres darabjainkat, nevezetesen a kvartetteket és szimfóniákat olyan tökéletességre emelte, ami ő előtte ismeretlen volt.” Zeneművészek Történeti-életrajzi Lexikona, Lipcse (1790) „Haydn muzsikájában egy régi korszak külsőségei és egy minden korra nézve azonos férfikedély szeretetreméltó tulajdonságai jelennek meg. Egy gyengéd, mély, fölényes kedély, ez a poézisének bázisa. Míg erre rá nem akadunk, addig a hangok nagyon is keveset jelentenek számunkra! Ezért sohase csodálkozom, ha valaki nem szereti a klasszikus zenét. Egy olyan kiváló férfiú személyes ismeretsége, mint például Haydné, nem adatik ingyen.” Csáth Géza (1909) „A legtöbb ember nem nevet hangosan a zenei tréfákon. Ez éppen a zenei humor egyik sajátossága: csak belül nevetünk. Másképpen meg sem hallgatnánk egy Haydn-szimfóniát – a kacagás elnyomná a zenét.” Leonard Bernstein

Haydn első eisenstadti síremléke a Hegyi-templomban www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

15


Operapremierek

Haydn operáinak többségét Eszterházán mutatták be. Összeállításunkban néhány ismertebb – ma is rendszeresen játszott – mű szerepel. A patikus / Lo speziale Szövegét írta: Carlo Goldoni Ősbemutató: 1768 ősze, Eszerháza Aki hűtlen, pórul jár / L’ infedeltà delusa Szövegét írta: Marco Coltellini Ősbemutató: 1773. VII. 26., Eszterháza Philemon és Baucis / Philemon und Baucis Szövegírója ismeretlen Ősbemutató: 1773. IX. 2., Eszterháza A váratlan találkozás / L’ incontro improvviso Szövegét írta: Karl Friberth Ősbemutató: 1775. VIII. 29., Eszterháza Élet a Holdon / Il mondo della Luna Szövegét írta: Carlo Goldoni Ősbemutató: 1777. VIII. 3., Eszterháza Az igaz hűség / La vera costanza Szövegét írta: Francesto Puttini és Pietro Travaglia Ősbemutató: 1779. IV., Eszterháza A megjutalmazott hűség / La fedeltà premiata Szövegét írta: Giovanni Battista Lorenzi Ősbemutató: 1780. X. 15., Eszterháza Roland lovag / Orlando paladino Szövegét írta: Lodovico Aristo eposza nyomán Nunzio Porta Ősbemutató: 1782. VIII., Eszterháza 16


Haydn-szobor az eisenstadti Hegyi-templomnál

ben készült el zenekari műve átdolgozásaként a Krisztus hét szava a keresztfán című oratórium, A teremtés, majd pedig az Évszakok. (Az Évszakok ősbemutatója 1801. április 27-én a bécsi Schwarzenberg-palotában volt.) Szerződése szerint az Esterházyak számára – a zenekar vezetése mellett – évi egy misét kellett komponálnia, melynek minden évben a hercegné szeptember 8-ai névnapjára kellett elkészülnie. Ezeket a műveket eredetileg a kismartoni Hegyi-templom (Bergkirche) zenészei és énekesei számára írta a mester. Azóta számtalan templomban, koncertteremben hallhattuk már a világhírűvé lett miséket, de ott és akkor tökéletes a zenei élmény, ha Haydn muzsikájának hallgatása közben a szeptemberi nap sugarai beragyognak a Hegyi-templom ablakán.

Fer tő

tó,

F e r t ő - tá j

A Fertő tó két ország, Ausztria és Magyarország határán fekszik. Az itteni természeti értékek védelmét és bemutatását két nemzeti park: a Fertő-Hanság Nemzeti Park és a Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel szolgálja. A Fertő-táj a két ország felterjesztése nyomán – több éves előkészítő munkának köszönhetően – 2001 decemberében felkerült az UNESCO Világörökség listájára is.

A Keleti-Alpok lábánál fekvő – sekély és sós vizű – Fertő Európa legnyugatibb fekvésű sztyeppetava. Korát mintegy 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén, földkéregmozgások során jött létre. A rómaiak Lacus Peiso néven tartották számon. Sáros, mocsaras vize miatt kaphatta a

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Fertő tó, Fertő-táj

Fertő nevet. Hossza 35 kilométer, szélessége 7-15 kilométer, a teljes területe körülbelül 320 négyzetkilométer. (Ebből az I. világháború után mindössze 75 négyzetkilométernyi maradt Magyarországon.) A csapadék mennyisége és a párolgás jelentős mértékben befolyásolhatja a tó kiter-

17


Nádaratás

jedését. Az utóbbi száz év során arra is volt példa, hogy megduplázódott a vízfelülete, és az is előfordult – például az 1860-as években –, hogy kiszáradt. Az átlagos vízmélység 0,7

A mesés tó

A Fertő tó keletkezésének történetét több monda is megörökítette. Az egyik szerint a helyén valamikor városok, falvak terültek el, amelyeket büntetésből nyelt el a víz. Úgy mesélik, hogy egy herceg titokban udvarolt egy lánynak, akit a 18


méter, a legnagyobb pedig 1,8 méter. A tó feneke lapos, vízszintes, csak a középső részeken mélyül 60-70 centiméterrel. A tómeder évezredekig közvetlen kapcsolatban volt a Hansággal, árvizek idején vízrajzi egységet alkotott a két terület, majd a XVI. századtól különböző műszaki megoldásokkal – csatornázással, gátépítéssel – választották el a Fertőt a Hanság édesvizű mocsarától. Végül 1912-ben a Hansági-főcsatorna mekszikópusztai (ma fertőújlaki) zsilipjének megépülésével megszűnt ez a kapcsolat. A tavat elsősorban a csapadékvíz, valamint a Rozália- és a Lajta-hegység patakocskáitól duzzadó Wulka folyó, és a közel 10 kilométer hosszú – Sopronkőhidán és Fertőrákoson áthaladó – Rákos-patak táplálja. Természetes lefolyása nincs, vizét a fertőújlaki zsilip megnyitásával a Hanságfőcsatornán keresztül vezetik le. A tó vize hamar felmelegszik, hőmérséklete nya-

férfi féltékeny felesége megöletett, és ezért áradt meg a tó. Egy másik monda szerint a mai tó közepénél lévő kútba dobtak egy hittérítőt az itteni emberek. Ettől aztán a kút vize megáradt, elöntötte a vidéket, és a bűnösök egymást kergető halakká változtak. A történet makacsul tartotta magát: még egy 1733-ban készült térképen is szerepeltették a tó közepén a templomromot, amely a feltételezések szerint az egykori falué lehetett. Az emberek pedig sokáig hallani vélték az elsüllyedt falvak templomainak harangzúgását.

Fer tő

tó,

F e r t ő - tá j

Télen a jégen – a tó minden évszakban vonza a turistákat

ranként akár a 30 Celsius-fokot is elérheti. vörösnyakú lúd, a nyílfarkú réce, a réti sas, Mivel viszonylag sokáig megőrzi melegét a kékes rétihéja és a vándorsólyom. a tó vize, hatására ezen a tájon hosszú a A halállomány jellemző fajai a réti csík, a vegetációs időszak is, és ez jótékonyan hat süllő, a csuka, a nyurgaponty és a garda. A a környék mezőgazdaságára, elsősorban az itteni szőlő- és bortermelésre. A vízszint ingadozása, a sekély vízállás Sziksótól a szappanig miatt alakultak ki – leginkább a déli részen A Fertőzug (Seewinkel) szikes, sós – a tavat körülvevő nádasok, ezek szélessésztyeppetavai meglehetősen szeszége helyenként az 5-6 kilométert is eléri. lyesek: előfordult már, hogy jelentős Ez a környezet, a viszonylag háborítatmértékben megduzzadtak, máskor lan vízi világ rendkívül kedvelt a madarak pedig évekre kiszáradtak. Ma is körében. Rendszeresen és nagy számban látható, ha egy-egy kopár mederben költenek a vízi életmódot folytató madakivirágzik a sziksó, a természetes rak. Fészkel itt nagy kócsag, vörös- és kaszóda. Valamikor ezt összesöpörték, és megfelelő mennyiségű hamu és nalasgém, a nyári lúd, a búbos vöcsök és mész hozzáadásával lúgot főztek a barna rétihéja, a gyékényes nádszegélyebelőle, ahhoz adták a zsíros hulket kedveli a barkóscinege. A madárvonuladékot, a birka- és marhafaggyút lás időszakában tömegesen jelennek meg – így hasznosították a hagyományos az énekesmadarak, a vetési lúd- és nagyliszappangyártásban a sziksót. lik-csapatok, a partfutók, a cankók. Olyan ritkább madarak is előfordulnak, mint a www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

19

B e s z á l l ó k á r t ya gerinctelen állatok közül figyelmet érdemel a nádi bagolylepke és a szitakötők sokasága. A tó sótartalma valószínűleg a területet borító sós tengervíz lerakódásából maradt vissza. A tóparton és a kiszáradó területeken mutatkozik meg leginkább nagy foltokban a sziksó, és ezzel magyarázható, hogy a kontinens közepén a tengerpartokra jellemző sótűrő növényeket találunk. A talaj a tóhoz tartozó Fertőzug / Seewinkel területén a legszódásabb. Az itteni kis tavakat sziksós talajgyűrűk veszik körül – jellegzetes növényekkel, mint a magyar palka vagy a szíki sóballa. A tavak német neve is őrzi a magyar szik szót – Zicksee, Zicklake. A Seewinkel területén valamikor száznál is több sós, szikes tó volt, ma megközelítőleg negyven kistavat tartanak számon, ezek közül a legnagyobb a Lange Lacke. Ezen a környéken maradt meg leginkább az egykori puszta. De a magyarországi részeken

A nagy kócsag

A Fertő-Hanság Nemzeti Park – valamint a magyar természetvédelem – címerállata a nagy kócsag (Egretta alba vagy Ardea alba) a gólyaalakúak rendjébe, a gémfélék családjába tartozó gázlómadár. A hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. Élőhe20


A sarródi Kócsagvár felülnézetben

is kaphatunk ízelítőt abból, milyen is lehetett valaha itt az élet. A Kócsagvárról induló túrák során is láthatunk legelésző szürkemarhákat, bivalyokat, rackajuhokat. A Fertő-táj mint megbonthatatlan természeti és kulturális egység nyerte el

lyei a nagy kiterjedésű, sűrű nádasok, mocsarak, tavak. A kis kócsag mindössze 50-55 centiméternyire nő, csőre szürkés színű, a nagy kócsag akár 90-100 centiméteres is lehet, szárnyfesztávolsága pedig 140-170 centiméter. Csőre többnyire sárga, a nász idején fekete. A nagy kócsag behúzott nyakkal, hátranyújtott lábbal, könnyedén és méltósággal repül. Rövid távon vonuló madár, többségük a Mediterráneum vidékén telel. Hazánkban általában februártól novemberig figyelhetjük meg.

Fer tő

tó,

2001-ben a világörökségi rangot. Különlegességnek számít, hogy viszonylag kis területen megmutatkozik a térség táji és kulturális sokszínűsége. Megtalálható itt a szikes tó mellett a puszta, a szelíd dombok, és jól látszik innen a közeli hegyvidék is. A világörökségi vidék magyarországi része magába foglalja a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területét, valamint a part mentén fekvő Sarród, Fertőd (az Esterházy-kastély védett műemléki környezetét), Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Nagycenk (kiscenki településrész), Balf (Sopron) és Fertőrákos települések belterületeit és tó felé eső külterületeit. Az ausztriai terület magában foglalja az UNESCO által 1989ben bioszféra-rezervátumnak nyilvánított Neusiedlersee – Seewinkel (Fertő tó – Fertőzug) és a tópart Ramsari-területét, valamint a tóparti települések belterületét.

F e r t ő - tá j

Hany Istók, a Hanság híressége

A legenda szerint 1749 márciusában a Fertő tó egyik mocsaras részén egy furcsa gyermeket találtak. Beszélni nem tudott, csak állati hangokat adott ki, úgy úszott, mint a hal, ujjai között úszóhártyák voltak. A kapuvári templom bejegyzése szerint: „Március 17-én feltételesen megkereszteltetett egy talált eszelős fiú, István, körülbelül 8 éves...” A „feltételesen” kifejezés abban az időben arra utalt, hogy torzszülött lehetett a gyermek, és a tudomány akkori állása szerint lehetett volna akár szörny is. A fiút az Esterházyak kastélyába vitték, ahol a várnagy gondjaira bízták. Jókai Mór a Névtelen vár című romantikus regényében örökítette meg Hany Istók alakját.

praktikus Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Cím: 9435 Sarród, Rév–Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/537-620, 537-622 Fax: 99/537-621 E-mail: [email protected] Hivatali idő: H–P 8–16.30 Csapody István Természetiskola és Látogatóközpont Cím: Fertőújlak Tel.: 99/537-520 Fax: 99/537-521 E-mail: [email protected] Nyitva: márc.–szept.: H–P 9–16, Szo, V 10–17; okt.–nov.: H–P 9–16; dec.–febr.: zárva


Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel Informationszentrum Hauswiese Cím: 7142 Illmitz Tel.: 43 (0) 2175 3442 E-mail: [email protected] Honlap: www.nationalpark-neusiedlersee.org Fertő-táj Világörökség Egyesület Cím: 9431 Fertőd, J. Haydn u. 2. Tel.: 99/537-140 Fax: 99/ 537-141 E-mail: [email protected] Honlap: www.fertotaj.hu 21


Asztali örömök Sopron a kékfrankos városa, persze a környék is bővelkedik kiváló borokban. A Fertő tó körül szőlőültetvények között visz az utunk, és érdemes felkeresni a pincéket is. Az Esterházy-borbirodalom központja ugyan Darázsfalva (Trausdorf) területén van, de a kismartoni kastélyban a bormúzeum mellett működő vinotékában megkóstolhatjuk az Esterházy-borokat is. Ezen a vidéken járva persze eszünkbe jut: milyen is a jó Esterházy rostélyos, az Esterházy torta vagy az illmici sajt?!

22

„Esterházynak – ki tudná már, melyiknek a sok derék úr közül? – mindig egy bizonyos, szaftos rostélyossal (roszbrátnival) kedveskedtek Pesten az egykori vendégfogadósok. Bizony, nem volt könnyű dolog mindig rostélyost enni, amelynek széle lecsüngött a tányérról, ahogy a rostélyosokat akkor elképzelték, és a valóságban is felszolgálták. Hagymás, leginkább a pörköltéhez hasonló lében tálalták, s minden attól függött, milyen módszer szerint készítették a pörkölt levét azon a bizonyos konyhán” – kezdi a jó ételeket, szépirodalmi művekben is megörökítő Krúdy Gyula A konyha művészete, > E szterházától E isenstadton át Fraknóig

A s z ta l i Esterházy rostélyosai című, 1932-ben megjelent írását. A szerző szerint „...sok dolgot lehetne felsorolni, amelyet Esterházyról neveztek el, de feljegyzéseink főleg az étlapokra, ezekre az arannyal, pirossal nyomott menükártyákra vagy kisebb, de ugyancsak ízes vendéglők ételrendjeire írattak...”. Viszont az Esterházy tortát Krúdy Gyula nem említi, pedig egyesek szerint már az eszterházi kastély (➤ 44), a „magyar Versailles” építője, „Fényes” Miklós herceg (➤ 25) is kedvelhette ezt az édességet. Mások viszont úgy tudják, a torta névadója a XIX. században tevékenykedett politikus, külügyminiszter, Ferenc József moszkvai képviselője, Esterházy Pál volt. Őt is valódi ínyencként szokás emlegetni, viszont azt már nehéz lenne kideríteni, hogy maga találta-e ki ezt az édességet, vagy egy ismeretlen szakács nevezte el róla az igazán különleges, mandulás (vagy diós) krémmel töltött, fehér fondannal bevont, csokoládéval berácsozott klasszikus magyar tortát. A cukrászdákban régóta kapható Esterházy szelet, és ennek újabban elkészült a jégkrémváltozata is. Az Esterházy család mindig foglalkozott szőlőtermesztéssel, borászattal. Állítólag a szolgálatukban álló zeneszerző, Haydn (➤ 26) keresetét is a családi pince boraival egészítették ki. Az egykor kiváló borokat érlelő kismartoni kastély (➤ 160) pincéjében ma bormúzeum működik, ahol megismerhetjük a hercegi bortermelés 250 éves múltját. Az Esterházy-borászat központja a Kismartontól 6 kilométernyire lévő Darázsfalván, Trausdorfban van. A 2006-ban megnyílt pincészetben az Ausztriában www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

örömök

Esterházy torta a Szamos cukrászdában

jelenleg legmodernebbnek számító berendezéseket használják. Az itt feldolgozott szőlő a Fertő tó környékének legjobb helyein, Rust, St. Margarethen, St. Georgen és Großhöflein határában terem. A 65 hektárnyi területen szüretelt szőlőkből készülő borok 40 százaléka fehér (pinot blanc, chardonnay és sauvignon blanc), a maradék 60 százalék pedig vörösbor (pinot noir, merlot és kékfrankos). Hasonló borokkal várják vendégeiket a Soproni borvidék pincészetei, szőlősgazdái. A mintegy 1500 hektárnyi terület a klimatikus viszonyoknak köszönhetően a késői szüretelésű, édes borok előállításának kedvez. A Soproni borvidéken elsősorban kékszőlő, főleg a kékfrankos terem, ezért is lett Sopron a kékfrankos fővárosa,

23


Barrique-terem az Esterházy Privatstiftung borászatában

de jelentősebb mennyiségben található itt még zweigelt, cabernet sauvignon, merlot és pinot noir. A fehérborfajták közül kiemelésre érdemes a zöld veltelini, a chardonnay, a tramini, a zenit, a sauvignon blanc és a korai piros veltelini.

A páneurópai gondolat, az európai öszszetartozás jegyében 1994 óta minden páros évben Sopronban rendezik meg a Nemzetközi Páneurópai Vörösborversenyt, ahol osztrák, német, szlovák, horvát és magyar borok szerepelnek.

A kék frank és a kékfrankos

A hagyomány szerint a kékfrankos elnevezés Napoleon katonáinak köszönhető. A soproni családokhoz 1809-ben bekvártélyozott katonák nagyon megszerették az itteni bort. A házigazdák hamar észrevették, hogy kétféle pénzzel fizetnek: a régi, és értékesebb frank mellett volt fehér színű, a hadikiadások fedezésére készített bankjegyük is. A borosgazdák – temészetesen – kék frankért adták a bort, fizetéskor csak annyit mondtak: kék frankos...

24


A történet szép, de valószínűleg nem igaz. A napóleoni háborúk idején Sopronban is a fehér borok voltak jellemzőek, és csak az 1800-as évek második felétől pusztító a filoxéravész után jelent meg ezen a vidéken is nagy tömegben a Kaszpi-tenger mellől származó kékfrankos szőlő. Az illatos, zamatos, kissé fanyar bor fiatalon kékes-lilás árnyalatú majd rubinszerűvé alakul. Ízhátterében a túlérett szilva és feketeribizke ismerhető fel. Leggyakrabban paprikás ételekhez, gulyáshoz, pörkölthöz adják, de kiválóan alkalmas a vadételek ízeinek harmonizálására is.

A

régió köve tei

A régió követei feleségül vette, ezzel a Mágócsy-vagyon birtokosa lett. Habsburg-hűségének köszönhetően is gyarapodott vagyona. Bárói rangot 1613-ban Esterházy Miklós, kaptott, 1625-ben a soproni országgyűlés nágróf dorrá választotta; 1626-ban II. Ferdinánd grófi nádor rangra emelte, majd Fraknó várát is megkapta. (Galánta, 1582. /3?/–Nagyhöflány, 1645. szept. 11.) Harcolt az erdélyi fejedelmek függetlenségi törekvései ellen. Második felesége Thurzó Imre Csallóközi protestáns köznemesi család sarja. szintén dúsgazdag özvegye, Bedeghi báró NyáFiatalon áttért a katolikus hitre. Mágócsy Ferenc ry Krisztina volt. Gróf Esterházy Miklós alapozdúsgazdag özvegyét, Dersffy Orsolyát 1612-ben ta meg a család vagyonát és társadalmi rangját.

Esterházy Pál, herceg nádor, költő, zeneszerző (Kismarton, 1635. szept. 7.– Kismarton, 1713. márc. 26.)

Esterházy Miklós nádor fia. A nagyszombati jezsuita gimnáziumban tanult, majd kiváló katona és államférfi lett. 1652-ben kinevezték Sopron vármegye helytartójává és királyi

tanácsossá, 1661-ben Bécsben I. Lipót intézőjévé. 1681-ben választották Magyarország nádorává, 1687-től a római Szentszék hercege volt. Diákként iskoladrámákat írt. Palas s Ester kedves táncza című énekgyűjteménye 1656ban jelent meg. Kismartonban megszervezte a templomi kórust és zenekart. Maga is muzsikált, virginálon (a mai zongora egyik őse) játszott. Egyházi zeneműveit tartalmazó Harmonia Caelestis című, 1711-ben kiadott gyűjteménye a barokk kori magyar zeneirodalom kiemelkedő alkotása.

ben Sopron vármegye főispánja lett, 1764-től 1787-ig a nemesi testőrség kapitánya volt. FonEsterházy tos diplomáciai megbízatásokat is teljesített. II. „Fényes” Miklós, József királyi küldöttje volt Frankfurtban. Ő herceg építette az eszterházi kastélyt, amelyet magyar tábornagy, főispán Versailles-ként is emlegetnek. Művészetszere(Bécs, 1714. dec. 18.–Bécs, 1790. szept. 28.) tetének köszönhetően Fertődön német nyelvű színtársulatot, operatársulatot és bábszínházat Esterházy Pál nádor unokája. Részt vett az oszt- működtetett, kismartoni kastélyában zeneisrák örökösödési és a hétéves háborúban. 1762- kolát alapított. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

25


Haydn, Joseph zeneszerző, karmester (Rohrau, 1732. márc. 31.–Bécs, 1809. máj. 31.)

A kis falu kerékgyártójának fiáról hamar kiderült zenei tehetsége. Édesapjának köszönhetően időben elkezdhette tanulmányait, majd a bécsi Stephansdom kórusában énekelt. Morzin

Kitaibel Pál botanikus, kémikus (Nagymarton, 1757. febr. 3.– Pest, 1817. dec. 13.)

Jómódú parasztszülők gyermekeként született a burgenlandi Nagymartonban. A középiskolát Sopronban és Győrben végezte, majd Pest-Budán orvosi tanulmányokat folytatott. Negyedéves orvostanhallgatóként az egyetem

Széchenyi István, gróf reformpolitikus, közgazdász, író (Bécs, 1791. szept. 21.–Döbling, 1860. ápr. 8.)

Gyermekkora Bécs és Nagycenk között telt. Mindig is érdekelte az ország gazdasági és kulturális élete. Tapasztalatszerzés céljából többször bejárta Nyugat-Európát. Angliai mintára 26


gróf csehországi birtokán – ahol zeneigazgató volt – figyelt fel rá Esterházy Pál herceg, aki 1761-ben nevezte ki a kismartoni (Eisenstadt) zenekara másodkarmesterévé. Miután felépült az eszterházi kastély, majd 1768-ban a hozzátartozó színház és muzsikaház, a zenészek is ideköltöztek. Esterházy „Fényes” Miklós herceg 1790-ben bekövetkezett halála után Haydn is kénytelen volt megválni állásától, Bécsbe, majd Londonba ment. Hatalmas sikereket ért el Angliában is. Hamvai az eisenstadti Bergkirche Haydn-mauzóleumában nyugszanak. vegytani-növénytani tanszékén tanársegéd, később adjunktus lett. Kitaibel előadásokat nem vállalt, a tudományos kutatásoknak élt. Rendes egyetemi tanári kinevezését csak 1802ben kapta meg. Életműve szerteágazó: a korában művelt természettudományoknak szinte minden ágában dolgozott. Összegyűjtötte és leírta Magyarország növényeit, kőzeteit és ásványvizeit. Nagymartonban rendszeresen megemlékeznek róla, emlékét utcanév is őrzi. Magyarországon országos középiskolai biológiai és környezetvédelmi versenyt rendeznek tiszteletére.

meghonosította Pesten a lóversenyeket, jövedelme kamatainak felajánlásával megteremtette a Magyar Tudományos Akadémia alapjait, megalapította a Nemzeti Kaszinót, az ő nevéhez fűződik a Lánchíd megépítése, és még számtalan – az ország javát szolgáló – létesítmény, szervezet létrehozása. Emlékét Nagycenken állandó kiállítás őrzi. Az ő nevét viseli a tudományos élet kiemelkedő képviselőinek elismerésére szolgáló állami kitüntetés, a Széchenyi-díj.

A

régió köve tei

Liszt Ferenc zeneszerző, zongoraművész (Doborján, 1811. okt. 22.–Bayreuth, 1886. júl. 31.)

A gyermek Liszt Ferenc zenei nevelését édesapja kezdte, aki az Esterházy-uradalom gazdatisztje volt. Első koncertjeit kilencéves korában Sopronban és Pozsonyban adta, majd Bécsben és Párizsban tanult. 1835-ben a genfi konzer-

Storno Ferenc festőművész, építőművész, restaurátor, műgyűjtő (Kismarton, 1821. febr. 20.–Sopron, 1907. jan. 29.)

A svájci származású Storno család Bajorországban élt. Storno Ferenc apját követve kitanulta ki a kéményseprő mesterséget. Építészeti és festészeti tudását autodidakta módon sze-

Csapody István botanikus, természetvédelmi szakember (Sopron, 1930. febr. 26.–Sopron, 2002. jan. 8.)

Az Erdőmérnöki Főiskolán szerzett diplomát, majd egy ideig itt is dolgozott. Világnézeti okokra hivatkozva 1958-ban el kellett hagynia a felsőoktatási intézményt, és a Tanulmányi www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

vatórium tanára lett. Az 1840-es években már Európa-szerte ismert zongoraművésznek számított. 1848-tól 61-ig Weimarban a hercegi udvar karnagya volt. Mivel zeneszerzői munkásságát az egyháznak akarta szentelni, Rómába utazott. Életének utolsó éveit megosztva Rómában, Budapesten és Weimarban töltötte. Emlékét Weimarban és Budapesten múzeum, Doborjánban emlékház őrzi, az ő nevét viseli a budapesti zeneakadémia, és róla nevezték el a zenei és előadó-művészeti tevékenység elismerésére adományozható magyar állami kitüntetést is. rezte. Véletlenül került Sopronba, ahol munkát talált egy kéményseprő mesternél, később pedig feleségül vette annak özvegyét. Miután bécsi művészekkel is kapcsolatba került, az osztrák fővárosban műemlékeket mért fel és rajzolt le, majd helyreállítási munkákban vett részt. Több megbízást kapott a történelmi Magyarország középkori műemlékeinek és falfestményeinek dokumentálására. Ő restaurálta 1859 és 1866 között a soproni Szent Mihály-templomot. Műgyűjtőként ő alapozta meg a soproni Storno-gyűjteményt.

Állami Erdőgazdaságnál kapott munkát, ahol 1975-ig dolgozott. Ezt követően az Országos Természetvédelmi Hivatal Nyugat-Dunántúli Természetvédelmi Felügyelőségén helyezkedett el. Jelentős szerepe volt a Fertő-Hanság Nemzeti Park létrehozásában. Legismertebb műve a Rott Ferenccel közösen írt, nagynénje, Csapody Vera által illusztrált Erdei fák és cserjék című könyve. Az ő nevét viseli a FertőHanság Nemzeti Park Fertőújlakon működő látogatóközpontja. 27


A múlt nyomában Rómaiak Pannóniában Kr. e. 11–Kr. u. 433

Évezredek óta lakott ez a vidék, de a legtöbb emlék a rómaiaktól maradt ránk. Sopronban például ma is láthatók az időszámítás kezdetén épült egykori római város, Scarbantia – és az itt vezetett Borostyánkő-út – maradványai. A Kr. u. I. század második felében Plinius oppidumként, a rómaiak által birtokolt településként említette a városkát, amely már Vespasianus császár uralkodásának éveiben (Kr. u. 69–79) municipium, azaz teljes római polgárjoggal és önkormányzattal rendelkező város lett. A kereszténység térhódítása ellenére ősi hitükhöz ragaszkodó, egykori római katonáknak

28


köszönhető a mai Fertőrákos határában található Mithras-szentély (➤ 60), amely a győzhetetlen napisten tiszteletét hirdeti. Honfoglalók, határvédők, hitvitázók 900–1524

A népvándorlások kora után körülbelül 900-ra tehető a honfoglaló magyarok megjelenése ezen a vidéken. A közigazgatási rendszer megszervezése során létrejött Sopron megyében Súr vezér telepedett le. Tőle származik a középkori Osl (Osli) nemzetség, melynek vezérei után nagyon sok környező település kapta a nevét. A XI. század során megszervezték a nyugati határ őrzését a Rozália- és Lajtahegység között, valamint déli irányban a Dráva folyóig és a Fertő tó mentén. A határ védelme érdekében székely, besenyő és kabar telepesek is érkeztek erre a vidékre. A kereszténység terjedésének bizonyítékai a sorra épülő római katolikus templomok. Ma is áll például a román kori részleteket őrző ruszti Halász-templom (➤ 83), a soproni Szent Mihály-templom (➤ 128) vagy a balfi, Szent Farkas tiszteletére szentelt templom. Egyes források szerint innen indult, és Sopronban mutatkozott meg először 1524ben a reformáció. Bár – a feljegyzések szerint – a város főterén nyilvánosan elégették a lutheránus tanokat hirdető könyveket, az új hit terjedését nem tudták megakadályozni.

A

m ú lt n y o m á b a n

Török támadások

A reformok bölcsőjénél

1529–1683

1825 utáni évek

A magyar történelem egyik legnagyobb tragédiája, a mohácsi csatavesztés után három évvel érték el a török csapatok a nyugati területeket. Szulejmán szultán hadai 1529-ben vonultak Bécs ellen, közben sorra feldúlták az útjukba eső településeket. Az elnéptelenedett falvakba később horvát lakosokat telepítettek. (A 150 év alatt több török átvonulás történt a könyvünkben érintett területeken.) A lakompaki csata 1620. szeptember 30.

A Habsburg-uralom ellenes fegyveres szabadságmozgalmakhoz – feltehetően Bécs közelsége miatt – nem csatlakoztak a soproni lakosok sem, de a környék legnagyobb birtokosai, az Esterházy család tagjai is megőrizték lojalitásukat a bécsi udvarral. Így Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Habsburg-ellenes hadjárata során, 1620 szeptemberében döntő csata folyt az Esterházy Miklós (➤ 25) birtokában lévő Lakompak (➤ 180) (a ma Ausztria területén található Lackenbach) határában. Bethlen Gábor fejedelem serege itt szenvedte el első vereségét. Henri-Duval Dampierre francia származású császári hadvezér sietett a szorult helyzetben lévő Esterházy Miklós segítségére, és így sikerült legyőzni a függetlenségükért küzdő magyarokat. Itt halt meg Bethlen kapitánya, Tarródy Mátyás is, akit megfelelő tiszteletadással temettetett el Esterházy Miklós. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Hagyományosan 1825-öt tartják a magyar reformmozgalom első évének, akkor kezdődött Széchenyi István (➤ 26) politikai pályafutása. Az 1825–27-es országgyűlésen ajánlotta fel birtokainak éves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság létrehozására. A Széchenyi-birtok központja Nagycenk (➤ 53) volt, ide tért haza a pozsonyi országgyűlésről és külföldi útjairól a „legnagyobb magyar”, természetesen helyben is sokat tett a reformok megvalósításáért. Ő alapította 1842-ben a Soproni Takarékpénztárat, 1847-ben a Sopron és Bécsújhely közötti vasútvonalat. Munkásságát már korábban is elismerte a város, hiszen 1835-ben Sopron díszpolgára lett. Saint Germain-i békeszerződés 1919. szeptember 10.

Az I. világháború után az Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britan-

29

B e s z á l l ó k á r t ya nia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződést 1919. szeptember 10-én írták alá a Párizs közelében lévő Saint-Germain-en-Laye-ben. Ennek értelmében Moson, Sopron és Vas vármegye egy részét Burgenland néven Magyarországtól Ausztriához csatolták. Így került volna Ausztriához – többek között – Sopron is, melyet a 1921. december 14. és 16. közötti népszavazás meghiúsított. Soproni népszavazás 1921. december 14-16. Páneurópai piknik

30

Az I. világháborút megjárt tisztekből, katonákból, valamint a Székely Hadosztály maradványaiból alakult önszerveződő fegyveres csoport, a Rongyos Gárda megakadályozta, hogy a Saint Germain-i békeszerződés után az osztrák reguláris hadsereg elfoglalja Burgenlandot. Mindenképpen meg akarták tartani a Magyarországtól Ausztriához csatolandó Sopron városát és a környező településeket. Végül is erre a nyomásra írták ki a népszavazást. Sopron valamint Ágfalva, Balf, Sopronbánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk lakossága 1921. december 14. és 16. között szavazott arról, hogy az összességében 257 négyzetkilométernyi terület Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. Annak ellenére, hogy megoszlott a lakosság véleménye, végül a soproniak többségének magyarpártisága döntötte el a szavazást. Az ezt megerősítő 1922. évi XXIX. Törvény Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. > E szterházától E isenstadton át Fraknóig

1989. augusztus 19.

Az osztrák–magyar határon 1989. augusztus 19-én tartott páneurópai pikniket mint a német újraegyesítés és a vasfüggöny lebontásának első állomását tartja számon a legújabbkori történelem. Az akkori szimbolikus határnyitás után valóságosan is megkezdődhetett a II. világháború következtében politikailag megosztott Európa egységesülése. Az ausztriai Szentmargitbánya (Sankt Margarethen) és a Sopronkőhida közötti egykori határszakaszon, a piknik helyszínén egy kinyíló kaput ábrázoló műalkotás emlékeztet a történelmi eseményre. Minden év augusztus 19-én emlékünnepet tartanak a határon. Határ, őrizet nélkül 2007. december 20.

A schengeni egyezmény értelmében megszűnt a határőrizet Ausztria és Magyarország között is.

Progr ama jánló

Programajánló St. Margarethen / Szentmargitbánya – operafesztivál

A St. Margarethen, Margitbánya (➤ 86) kőfejtőjében 1996 óta rendezik meg július elejétől augusztus végéig a szabadtéri operaelőadásokat. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő különleges helyen kialakított hatalmas kőszínpadon az operairodalom óriásai jelennek meg. Évről évre világhírű előadók mutatkoznak be Európa legnagyobb szabadtéri színpadán. Az operarajongókat a kulturális élmény mellett burgenlandi borokkal, helyi ínyencségekkel és az itt élők kedves vendégszeretettel is várják.


Időpont: július, augusztus Helyszín: Römersteinbruch St. Margarethen, Római kőfejtő Információ: Opernfestspiele St. Margarethen GmbH & CoKG Jegyiroda: Festspielbüro St. Margarethen Österreich Ticket Süd Ost GmbH 7062 St. Margarethen, Kirchengasse 20. Tel.: 43 (0) 2680 42042 Fax: 43 (0) 2680 42042 4 E-mail: [email protected] Honlap: www.ofs.at Soproni Ünnepi Hetek

A népszerű fesztiválsorozat 2007-ben ünnepelte 50 éves jubileumát. Június közepétől három héten át kínál különleges

31

B e s z á l l ó k á r t ya művészi produkciókat. A rendezvénysorozat egyik helyszíne a Fertőrákosi Barlangszínház. A kiváló akusztikájú helyen elsősorban opera- és operett-előadásokat, zenekari hangversenyeket, táncszínházi bemutatókat tartanak. Sopronban színházi előadások, kamarakoncertek, kirakodóvásár, folklórbemutatók, gyerekprogramok várják az érdeklődőket.

Időpont: július eleje Helyszín: Sopron, Lőver kemping Információ: Sziget Kulturális Szervezőiroda 1117, Budapest, Orlay u. 5–7. Tel.: 1/372-0650 Fax: 1/372-0651 E-mail: [email protected], [email protected] Honlap: www.volt.hu

Időpont: június, július Helyszín: Sopron, Fertőrákosi Barlangszínház Információ: Pro Kultúra Sopron Kft., 9400 Sopron, Liszt F. u. 1. Tel.: 99/517-517 Fax: 99/517-516 E-mail: [email protected] Honlap: www.prokultura.hu

A burgenlandi település, Mörbisch / Fertőmeggyes (➤ 79) területén, a Fertő partján 1957-ben épült fel a víziszínpad, ahol évről évre klasszikusnak számító nagyoperetteket láthat a közönség. Az ide érkezők kiváló vendégfogadásban is részesülnek: a házigazdák gasztronómiai különlegességekkel, helyi specialitásokkal, tájjellegű borokkal várják a vendégeket.

Soproni Volt Fesztivál

Az ország egyik legnagyobb könnyűzenei fesztiválja. Az 1993 óta megrendezett három-, újabban négynapos rendezvényen évről évre közel 20 ezer fiatal vesz részt. A különféle stílust képviselő előadók különböző helyszíneken lépnek fel. A hazai élvonalbeli zenekarok mellett külföldi együttesek is bemutatkoznak.

Mörbisch / Fertőmeggyes – operettfesztivál

Időpont: július, augusztus Helyszín: Mörbisch am See Információ: Seefestspiele Mörbisch 7000 Eisenstadt, Joseph Haydngasse 40/1 Tel.: 43 (0) 2682 66210 0 Fax: 43 (0) 2682 66210 14 Seebühne, 7072 Mörbisch am See Tel.: 43 (0) 2685 8181 0 Fax: 43 (0) 2685 8181 40 E-mail: [email protected] Honlap: www.seefestspiele-moerbisch.at Nagycenki Művészeti Napok

32

A „Fiatal nemzedék a történelmi emlékhelyen” mottó jegyében 1999 óta rendezi meg a Sonare Ifjúsági Kamarazenei Alapítvány a Nagycenki Művészeti Napok elnevezésű sorozatot. A program gerincét a Széchenyi-kastély (➤ 53) termeiben rendezett, a hely hangulatához illő kamara> E szterházától E isenstadton át Fraknóig

Progr ama jánló koncertek jelentik, de ehhez kapcsolódóan Páneurópai megemlékezések rendeznek képzőművészeti kiállításokat, pódiumműsorokat is. A Páneurópai piknik (➤ 30) emlékére minden évben ezen a napon megemlékeIdőpont: augusztus eleje zéseket rendeznek Sopronpusztán, a határHelyszín: Nagycenk, Széchenyi-kastély, szabadtér nyitás helyszínén, és ehhez kapcsolódóan Információ: Széchenyi István Emlékmúzeum Tel.: 99/360-023 több kulturális rendezvényt tartanak SopSzervező: Sonare Ifjúsági Kamarazenei Alapítvány ronban. Az ünnepnap kiemelkedő esemé035 Budapest, Veder u. 4. nye a minden évben megrendezett EurópaTel.: 1/368-5862 koncert a fertőrákosi Barlangszínházban. E-mail: [email protected] Kobersdorf / Kabold – nyári játékok

Időpont: augusztus 19. Helyszín: Sopron, Sopronpuszta, Piknik-emlékhely, Fertőrákos, Barlangszínház Információ: Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány, Pro Kultúra Sopron Kft., 9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1. Tel.: 99/517-500 Fax: 99/517-516 E-mail: [email protected] Honlap: www.prokultura.hu Soproni Szüreti Napok

A Kobersdorf / Kabold vára (➤ 191) 1972 óta minden nyáron fesztiválok, színházi előadások helyszíne. Igazi kulturális csemegének számítanak azok az előadások, melyeket ezen a helyen rendeznek, az itteni környezethez igazítanak, a díszletek tervezésénél, megépítésénél figyelembe veszik a vár adta lehetőségeket. Időpont: július, augusztus Helyszín: Kobersdorf, Schloss Kobersdorf Fax: 43 (0) 2622 27711 4 E-mail: [email protected] Információ: Schloss-Spiele Kobersdorf Tel.: 43 (0) 2682 662 11 Fax.: 43 (0) 2682 662 11-14 E-mail: [email protected] Honlap: www.schloss-kobersdorf.at www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

A soproni borászok bemutatkozásának és találkozásának ünnepe ez a rendezvény. A hagyományos borkóstoláshoz kapcsolódóan kulturális programok várják az érdeklődőket, és megtartják az ilyenkor szokásos malacfuttatást is. Időpont: szeptember eleje Helyszín: Sopron, Fő tér, Bástya-gödör Információ: Tourinform Sopron 9400 Sopron , Liszt F. u. 1. Tel.: 99/517-560 E-mail: [email protected] Soproni Kékfrankos Nyár

A 2005-ben útjára indított – minden évben májustól a szeptemberi szüretig tartó – programfolyam középpontjában a sop-

33

B e s z á l l ó k á r t ya roni bor és Sopron – mint a Kékfrankos fővárosa áll. A szervezők arra törekednek, hogy minél többen megismerjék az itteni borokat, a szőlő- és bortermelést és a hozzá kapcsolódó kultúrát. Időpont: május–szeptember Helyszín: Sopron több pontján Információ: Bormarketing Műhely Kht. 9400 Sopron, Kölcsey F. u. 5. Tel.: 99/508-835 Fax: 99/508-836 E-mail: [email protected] Honlap: www.kekfrankosnyar.hu Haydn Eszterházán

A nyaranta megrendezett kastélykoncerteknek köszönhetően a Fertődre látogatók az Esterházy-kastély (➤ 44) építtetője, Esterházy „Fényes” Miklós (➤ 25) udvarában érezhetik magukat, csakúgy, mint Joseph Haydn (➤ 26), a klasszikus zene megújítója, aki a herceg szolgálatában évekig élt és alkotott Eszterházán. Időpont: június–szeptember Helyszín: Fertőd, Esterházy-kastély Tel.: 99/537-640

34

zitása és magyaros temperamentum ötvözeteként a sajátos „pannon” Haydn-stílus képviselője lett az együttes. Időpont: szeptember eleje Helyszín: Esterházy-kastély, Eisenstadt Szervező: Büro der Haydn Festspiele Schloss Esterházy, 7000 Eisenstadt Tel. : 43 (0) 2682 61 866 Fax: 43 (0) 2682 61 805 E-mail: [email protected] Honlap: www.haydnfestival.at St. Margarethen / Szentmargitbánya – passiójátékok

A Krisztus szenvedéstörténetét bemutató előadásokat – ötévenként nyáron – a bibliai tájat idéző szentmargitbányai kőbánya Nemzetközi Haydn Fesztivál, (➤ 86) színpadán tartja körülbelül 500 főEisenstadt nyi, hagyományosan helyi lakosokból alakult társulat. A XXI. században először 2001Az 1989 óta minden év szeptemberében ben, majd 2006-ban adták elő a passiót. megrendezett eseménysorozat ma már Időpont: 5 évenként Európa egyik legjelentősebb zenei feszHelyszín: Römersteinbruch St. Margarethen, tiválja. A világhírű szólisták és zeneka- Római kőfejtő rok mellett rendszeresen fellép a Fischer Szervező: Passionsspielbüro Ádám kezdeményezésére létrejött – a két 7062 St.Margarethen, Kirchengasse 22. Tel.: 43 (0) 2680 2100 szomszédos ország legjobb zenekaraiból Fax: 43 (0) 2680 2100 4 válogatott – Osztrák-Magyar Haydn Fil- E-mail: [email protected] harmónia. Az osztrák muzsikusok preci- Honlap: www.passio.at > E szterházától E isenstadton át Fraknóig

22

Recommend Documents