22

> E ger és környéke

besz állók árt ya Barokk és borok / 8 A Bükki Nemzeti Park / 12 Vörös és fehér / 17 Gyógyító vizek / 22

A múlt nyomában / 26 A régió követei / 30 Programajánló / 32

B e s z á l l ó k á r t ya

Barokk és borok Ezeréves püspöki székhely Eger, és egyben a hazai barokk városok egyik legszebbike. Ezer éve termesztenek itt szőlőt, amelyből minőségi borok születnek a tufába vájt pincékben – többek között a világhírű egri bikavér. Eger várának legendája ma is él, látnivalói pedig tömegeket vonzanak az ódon falak közé. A városban és tágan értelmezett környékén is történelmi látnivalók és szórakozási lehetőségek, finom borok és gyógyító vizek, különleges néphagyományok és kalandos kirándulások várják az utazókat.

Eger városa, papok városa – így kezdődik a sokat idézett, és a legkülönbözőbb kirándulásokon sokat is énekelt régi nóta. És mi tagadás, igaza van a dalnak: ezer éve egyházi központ, hiszen a Szent István által alapított első tíz püspökség között volt Eger. Szerzetesrendek tucatja telepedett itt le, végezve a maga feladatát: tanítva a tudatlanokat, istápolva, gyógyítva az elesetteket. Ehhez természetesen épületeket emeltek, mint ahogy az egyházi főméltóságok is: építettek templomot, iskolát, palotákat – építették a várost. Ahogy az ország jelentős részén, itt is nagy pusztítást okozott a török uralom. Eger püspökei ezt jóra fordították: a XVIII. századtól folytatott építkezéseikkel kialakították a > E ger és környéke

Barokk

és borok

Az első, középkori székesegyház feltárt és rekonstruált falai az egri várban

mai belváros (>> 68. o.) arculatát – a hazai barokk városok gyöngyszemét. És építették szellemét is. Az országban az elsők között jött itt létre nyilvános könyvtár (>> 80. o.) és képtár (>> 59. o.), és bár az uralkodói szándék megakadályozta, hogy az iskolaváros egyetemi várossá legyen – de líceuma (>> 80. o.) azért lett. Ennek a szellemiségnek alapköve volt a hit, valamint a tudomány, a művészetek tisztelete – és szerves része az értékek melletti elkötelezettség. Példa erre, hogy itt tevékenykedett a II. Rákóczi Ferencet támogató „kuruc püspök”, Telekessy István; vagy hogy az egyház minden vagyonának elkobzása után, az 1950-es években a bazilika (>> 74. o.) mennyezetén rögzítették képbe a Rómához való hűséget. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Dobó István (>> 30. o.) és társainak vitéz hősiessége ugyancsak példa lett, méghozzá nem csak az egriek számára. Az egri vár (>> 48. o.) és kapitánya kultuszát Pyrker János László érsek (>> 31. o.) alapozta meg. És a legenda ma is él, és üzeni mindenki számára Gárdonyi Géza (>> 31. o.) szavaival: az igazi erő nem a falakban, hanem a lelkekben van. Persze, azért falak is kellenek – és az ország legjobb állapotban megmaradt végváraként százezreket vonz minden évben. Bár az első egri székesegyház – amelynek építését, a hagyomány szerint maga Szent István is megtekintette – elpusztult a hódoltság alatt, a város környékén gyönyörű és különleges középkori templomok őrződtek meg. Tarnaszentmárián

B e s z á l l ó k á r t ya áll az ország az ország legrégebbi, ma is működő temploma (>> 172. o.) – a X. században, Géza fejedelem idején emelték, és még számos titkot rejt. Itt található Feldebrő, amelynek ősi templomáról tudjuk, hogy

Palóc Út

A Mátrától és a Bükktől északra eső közép-felföldi, palócok lakta vidéket, némely kutatók szerint a történeti Hont, Nógrád, Borsod, Heves, Gömör vármegyék területét nevezik Palócföldnek. A változatos népi kultúrájú vidéket egyedi viseletek, máig élő hagyományok jellemzik. A térség Nógrád és Heves megyei részének természeti, kulturális és építészeti látványosságait, gasztronómiai és történelmi különlegességeit turisztikai útvonalra, a Palóc Útra fűzték fel, amely 30 településen vezeti végig a látogatót. A könyvünk által bejárt területről Recsk (itt tájház (>> 185. o.) működik), Sirok (a „palóc szobrászművész”, Borics Pál emlékére összeállított kiállítás a Borics Pál u. 1. szám alatt látható) és Eger a Palóc Népművészeti Kiállítással (>> 66. o.) kapcsolódik az úthoz. A Palóc Út központja (>> 42. o.) Mátraderecskén található. 10


Európa-szerte egyedülálló volt, de különleges, öthajós szerkezetéből ma már keveset érzékelhetünk – viszont érintetlen ősi, pillérkötegekkel és falképekkel ékes altemploma (>> 166. o.). És áll még Bélapátfalván a cisztercita rend román-gótikus stílusú apátsági temploma (>> 116. o.) is. A középkori várak sorsát nem mindig a harc pecsételte meg, előfordult, hogy épp az erődítményeket fölöslegessé tevő béke okozta pusztulásukat. A kisnánai (>> 169. o.) és a siroki vár (>> 176. o.) romjai azonban ma is élményt nyújtanak, különösen, ha a várnapok (>> 35. o.) idején látogatunk oda. De ha csak alig látható falak maradtak belőlük, mint például a szarvaskői (>> 192. o.) várból, vagy Nagy Lajos Gerennavárából (>> 195. o.), akkor is van egy különleges értékük: többségük magaslatra épült, ezért csodálatos kilátás nyílik a falak tövéből! Hiszen a Bükk kapujában – illetve magában a hegységben járunk! A terület jó része a Bükki Nemzeti Parkhoz (>> 12. o.) tartozik, ez is jelzi, rendkívül értékes a növény- és állatvilága, geológiai jelenségei. De a gyönyörködni szándékozó kirándulónak, a magát a túraútvonalak (>> 192. o.) bejárásával próbára tevő turistának is számos lehetőséget tartogat. A könyvünk által érintett részen a legismertebb Szilvásvárad (>> 113. o.) és az ott élő lipicai ménes. És természetesen a mellette fekvő Szalajka-völgy (>> 120. o.), a nem messze emelkedő kilátó (>> 129. o.), illetve az ősember (>> 26. o.) bükki jelenlétét bizonyító barlangok közül az egyik leghíresebb, az istállós-kői (>> 120. o.). De a természetbarátok jól ismerik a felsőtárkányi tavat, a látogatóközpontot (>> 130.

Barokk o.), az ottani tanösvényeket (>> 198. o.), és a Bükkalja híres ősemberbarlangját, a Subalyukat, vagy épp a különleges formájú kaptárköveket (>> 200. o.) is. A Bükk lábánál gyógyító források vize fakad, Bogács (>> 155. o.), Bükkszék (>> 184. o.), Eger (>> 100. o.), Egerszalók (>> 164. o.), Mezőkövesd (>> 150. o.) fürdői a gyógyulás, egészségmegőrzés mellett a strandolás, élményfürdőzés, felhőtlen családi szórakozás lehetőségét is kínálják. Ugyancsak a szórakozásra nyújt lehetőséget a számos program (>> 32. o.) – legyen szó kulturális fesztiválról, a történelmi időket idéző játékokról vagy éppen hagyományőrző bemutatókról. Ez utóbbiak nagy része két igen jellegzetes művészetű népcsoporthoz, a palócokhoz, és a palócságból kivált matyókhoz kötődik. Mezőkövesden a Hadas (>> 138. o.) városrész alkotóműhelyei folyamatosan lehetőséget biztosítanak a kismesterségek megismerésére, míg a

A bikavér mellett más karakteres borok is kóstolhatók www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

és borok

A Bükk minden évszakban nagyszerű kirándulóhelyszín

Matyó Múzeum (>> 146. o.) a színpompás viselet, a „százrózsás” hímzés kialakulását, a matyóság életmódját is bemutatja. Ehhez a gazdag kínálathoz finom kísérőket választhat magának az utazó. A gasztronómiai rendezvények (van itt kakasfőző verseny éppúgy, mint szilvanap vagy szarvasgomba-vadászat) mellett állandó társául szegődhet a minőségi bor. A kétközpontú Egri borvidék címerborai, az egri bikavér (>> 18. o.) és a debrői hárslevelű megtalálhatók az üzletek polcain éppúgy, mint sok rangos pincészet kínálata – de a bor ott a legfinomabb, ahol megszületik: a pincében. Legyen szó szervezett kóstolásról, pincelátogatásról – vagy kirándulásról az egri Szépasszony-völgybe (>> 104. o.), bogács pincesorára. Hiszen vannak élmények, amiket megörökíthetünk és megmutathatunk fényképeken, de vannak, amiket csak azok élhetnek át, akik útra kelnek!

11


A Bükki Nemzeti Park Ez az ország legnagyobb hegyvidéki nemzeti parkja: jelenlegi kiterjedése 43 129 hektár, amelyből 5730 hektár fokozottan védett. A Bükk hegység számos lehetőséget kínál a gyalogos, a kerékpáros túrázásra, a hegyvidéki pihenésre, a természeti és kulturális értékek megismerésére. Azonban mindig szem előtt kell tartani: a védett terület a turistától is fokozott figyelmet kíván.

12

A Bükk hegység természetes növény- és állatvilágának, földtani, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek védelmére és megőrzésére 1976-ban alapították meg a Bükki Nemzeti Parkot (BNP). A névadó hegységen kívül eső természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek is tartoznak a BNP Igazgatósága felügyelete alá. A Kárpátok és az Alföld között lévő, 300-tól 960 méteres magasságig emelkedő Bükköt főleg tengeri üledékes kőzetek, palává préselődött agyag (agyagpala), radiolarit, dolomit és homokkő építi fel. A hegység karakterét a mintegy 230 millió éves (triász időszakbeli) fehér és világosszürke, helyenként rózsaszín mészkő határozza meg, ezért a karsztjelenségek gazdag együttesével találkozni a Bükk-fennsík és a Kis-fennsík felszínén, az Északi- és a Déli-Bükk mészkőterületein. > E ger és környéke

A B ü k k i N e m z e t i Pa r k

A Délnyugati-Bükk és a Tárkányi-medence látképe a Pes-kőről

A jól karsztosodó mészkőnek köszönhetően a területen a barlangok száma több mint 1100. Közülük 52 fokozottan védett, például az István-lápai barlang, amely az ország legmélyebb (254 méter mély), egyben a hegység leghosszabb, 6700 méteres barlangja. Az idegenforgalom előtt a nagyobbak közül három barlangot nyitottak

Télen a Bükkben

Bánkút az elsőszámú, így legismertebb síközpont, de ezen kívül is kínál még télisport-lehetőséget a Bükk. Így a KeletiBükkben Bükkszentkereszt és Répáshuta mellett is található könnyű, családi, de felvonóval ellátott sípálya. Szilvásváradon ugyancsak gyakorló jellegű pálya van a Kalapat oldalában.

www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

meg: a lillafüredi Szent István- és az Annabarlangot, valamint a miskolctapolcai Tavas-barlangot, amely fürdőként működik. A bükki barlangok régészeti feltárása és kutatása a XIX. század végén kezdődött el, amelyek során az előkerült ősmaradványok – többek között ősember-leletek a Subalyuk-barlangban (>> 198. o.), vagy a Szeleta-barlangban folytatott ásatások nyomán feltárt őskőkori Szeleta-kultúra – hozzájárultak az emberré válás folyamatának, valamint a bükki állatvilág kialakulásának megismeréséhez. Az Északi-középhegységhez tartozó Bükk hűvös hegyvidéki terület, ahol az évi középhőmérséklet 7-8 Celsius-fok. A viszonylag bőséges, 550-850 milliméter éves csapadékmennyiség ellenére a hegység folyóvizekben szegény. A csapadékot a 10-12, de nem ritkán 150-200 méter átmérőjű töbrök, a víznyelők és zsombolyok nyelik el.

13

B e s z á l l ó k á r t ya A karsztba szivárgó víz a mészkőterületek peremén kristálytiszta vizű forrásokként bukkan a felszínre. A legérdekesebbek közé tartozik az Imó- (>> 194. o.) és a Vöröskőiforrás (>> 112. o.), amelyek időszakosan működnek. A víz más része viszont, hosszabb utat megtéve a föld alatt, termál- és gyógyvízként tér vissza a felszínre. A hegység elhelyezkedése, gazdag flóra- és faunaegyüttese ütközőzónává teszi a tájat, amelynek változatos felszíni formái különleges mikroklimatikus környezetet hoztak létre. Ennek köszönhetően egyaránt megtalálja itt életfeltételét a kárpáti, a mediterrán és a magashegységi jelleget tükröző élővilág. Fokozott védelmet élveznek a meredek, északi lejtőkön kialakult sziklai bükkösök, amelyek számos növényritkaságnak adnak otthont. Külön is kiemelendő a hegység növényei közül az egzotikus szépségű, ritka orchideafaj, a

Barlangjárók

A Bükkben a feltárt barlangok száma eléri az 1100-at – ez a mai Magyarországon a legtöbb barlangot magába foglaló karsztvidék. Közel 22 ezer méter barlangjáratról készült, vagy készül térkép. 14


A Boldogasszony papucsa fokozottan védett orchidea

boldogasszony papucsa, vagy a jégkorszak utáni hideg idők ma már szigorúan védett tanúi közé tartozó poloskavész. Az egyik legszebb erdőrészlet a Virágossár-hegy oldalában több mint 100 éve érintetlenül megtartott, 180-200 éves faóriásokat őrző

A turisták számára egyszerűen bejárható lillafüredi Anna- és a Szent István-barlang mellett több föld alatti járat szabadon látogatható. Az ismertebbek közé tartozik az egykor ősemberlakóhelyül szolgáló Szeletabarlang Lillafüred mellett, a Cserépfaluhoz közeli Subalyuk, valamint a Szilvásváradtól nem messze található istállós-kői barlang. A különleges kalandokra vállalkozók számára 8 barlangba szervez úgynevezett overallos barlangtúrát a BNP. Ezek szakszerű túravezető irányításával, minimális barlangász-felszereléssel – lámpa, védőruházat – bejárhatók.

A B ü k k i N e m z e t i Pa r k Őserdő (>> 193. o.), ez a terület a tudományos kutatás céljait is szolgálja. A fátlan vegetációtípusok közül az úgynevezett Kövek vonulatán (a Bél-kőtől az Őr-kőn, a Pes-kőn, az Odvas-kőn és a Látó-kőn át a Három-kőig) mészkő-dolomit sziklagyepek, a vulkanikus kőzeteken szilikát sziklagyepek bukkannak elő, míg a hegyi rétek erdőirtások révén jöttek létre. Magyarország területén csak a Bükkben előforduló fokozottan védett növény a északi sárkányfű, a sárga ibolya, az erdélyi lednek, a bükki korpafű és a Teleki-virág. A változatos geomorfológiai adottságoknak és a sokszínű vegetációnak köszönhetően fajgazdag állatvilág lakja a nemzeti parkot. Az előforduló fajok számát minimálisan 22 ezer körülire becsülik, ám kevés olyan akad közöttük, amely kizárólag ezen a területen él. A fészkelő védett, illetve fokozottan védett madárfajok – a bajszos sármány, a vízirigó, a fehérhátú fakopáncs, a holló, az uhu, valamint az Európában

egyre fogyatkozó ragadozó madarak, mint a parlagi sas, a békászó sas, a törpe sas és a kígyászölyv – mellett külön is féltett madártani ritkaság a kerecsensólyom. Megőrzése és elterjedése érdekében az 1980-as években helyi védelmi program indult. A bükki barlangokban található a hazai denevérpopuláció jelentős része. Olyan ritkaságok élnek itt, mint az alpesi denevér, a brandt denevér, a bajuszos denevér, a pisze denevér, a nagyfülű denevér. Csak barlangokban szaporodik az Európában erősen veszélyeztetett hosszúszárnyú denevér és a kereknyergű patkósorrú denevér. A karsztforrások élővilágának jellemző állatai a hideg és tiszta vizet kedvelő csigafajok, a hegység ugyanakkor vízi gerinceEzt is jó tudni!

> Fokozottan védett területeken tilos

letérni a jelzett turistautakról! Ha nincs turistaút, oda belépni csak engedéllyel, szakvezetővel lehet.

> A barlangok védettek. A turistautak által érintett barlangok szabadon látogathatók, a védett területeken találhatóak azonban csak engedéllyel!

> Védett területeken (tehát a nemzeti park

egész területén) tilos a növények, állatok, ásványok és kőzetek gyűjtése.

> Kutyát az erdőben csak pórázon szabad vezetni.

> A gépjárműforgalom csak a közutakon,

illetve a közforgalom számára megnyitott egyéb utakon lehetséges. Parkírozni csak a kijelölt helyen szabad.

> Az erdőben engedélyköteles tevékeny-

ség a technikai jellegű sport, a táborozás.

Fiatal parlagi sas www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

15


16

sekben igen szegény. A néhány nagyobb vízfolyás halfaunájának említésre méltó tagja a sebes pisztráng és a petényi márna, az állóvizekben előforduló alpesi gőte, amelynek védelmét egykori vizes élőhelyeinek rekonstrukciójával, valamint zárttéri szaporítási programmal oldja meg a nemzeti park. Az emlősök közül sok rovarevő és rágcsáló él a bükki erdőkben, de nem ritkák a ragadozók, a vadmacska, a nyest, a hermelin és a menyét sem. A nagyvadak, a szarvasok és őzek könynyen megfigyelhetők a hegységben. Sőt, túlszaporodó állományuk jelentős károkat képes okozni az erdőkben és a környező szántóföldeken. A park állatvilágát színesíti a Bükkbe telepített lipicai ménes, amelylyel Szilvásváradon és a Nagymező melletti Csipkéskúton is találkozhat a túrázó. A természeti látványosságok mellett kultúr- és ipartörténeti emlékek is felfedezhetők a Bükki Nemzeti Park területén: a XVIII. században még jelentősnek számító bükki üveggyártás emlékeit őrző elhagyott hutákat Bükkszentkereszt környékén, a hegység iparához egykor szervesen kapcsolódó vasolvasztó és vasverő hámort Újmassán találni. A hagyományos erdei mesterségek napjainkra eltűnőben vannak, elvétve azonban még látni füstölgő faszénégető boksákat, mészégető kemencéket. A terület történelmi múltjának látványos emlékei a sziklaszirteken állt, ma már csak romjaikban létező kővárak (a Gerennavár (>> 195. o.) és Éles-kő vára, a kolostorromok, az erdők mélyén rejtőző, sáncokkal határolt földvárak és őskori erődített telepek, amilyen a felsőtárkányi Vár-hegy (>> 198. o.) és a Verepce-bérc földvára. > E ger és környéke

Mik azok a kaptárkövek?

A vulkáni eredetű tufakúpokat nevezik kaptárköveknek. A vulkáni kitörések ugyanis jelentős területeket borítottak el riolittufa-rétegekkel, a felszíni erózió következtében azonban a kőzet sajátos alakúvá formálódott az évmilliók alatt. A legszebb tömb, süveg vagy kúp alakú képződmények a Bükk déli lábánál, a Bükkalján láthatók. Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg több mint hetven kaptárkő ismert. A kaptárkő elnevezés onnan ered, hogy feltételezések szerint a kúpokba vájt fülkéket méhészkedésre használták. Ezt azonban a tudományos vizsgálatok cáfolják.

praktikus BNP Igazgatóság Cím: Eger, Sánc u. 6. Tel.: 36/411-581 Fax: 36/412-791 E-mail: [email protected] Honlap: www.bnpi.hu

Vö r ö s

és fehér

A szőlőtermesztés, a bortermelés ezen a vidéken nagyjából egyidős a püspökséggel – tehát alig fiatalabb magánál a városnál. Eger bár központja, és igen fontos települése a borvidéknek, csak az egyik a számos jó terület közül, ahol minőségi bort termelő pincészetek jöttek létre. A borvidék sajátossága jól megmutatkozik két címerborában: az egri bikavér karakteres, fanyar vörös cuvée, a debrői hárslevelű illatos, gyümölcszamatú fehérbor.

Az Eger melletti Kis-Eged-hegy oldalából előkerült az ősszőlőlevél mintegy 30 millió éves, megkövesedett maradványa. Ennek természetesen nincs köze a mai borászathoz – de jelképértékű! Hiszen azt bizo-


Vörös és fehér

nyítja: ezen a vidéken a szőlő őshonos, jól érzi magát. És valóban kedvezőek a természeti adottságok: a Mátra és a Bükk között fekvő terület dombjainak déli, délnyugati „verői” (lejtői), és a földrajzi hely alapján

17

B e s z á l l ó k á r t ya várhatónál minden évszakban melegebb hőmérséklet kedvez a szőlőtermesztésnek. Ehhez járul még hozzá, hogy a jellemző talaj, a vulkanikus eredetű riolittufa – ez egyrészt könnyen megmunkálható, így

Az Egri Bikavér

Élénk rubinszínű, illatában a gyümölcs jelleget és az érleltséget együtt hordozó, savaiban férfiasságot mutató, de mégis lágy ízkomplexű, bársonyos harmóniájú, száraz vörösbor. A több szőlőfajta borából készült híres bikavér aromákban gazdag, értékét tovább növelheti a jól eltalált barrique-os érlelés. A ma érvényben lévő Egri Bikavér Szabályzat szerint az alapot a bor jellegét és színét meghatározó kadarka vagy a kékfrankos adja. Az ajánlott fajták között szerepel még: cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, kékoportó, pinot noir és blauburger. Közülük legalább három borának házasítása szükséges a bikavér előállításához. A bikavér borok nagy minőség esetén megkívánják a 2-3 éves fahordós érlelést, de ez ajánlott az egyéb, új kishordóban érlelt boroknál is.

kiválóan alkalmas pincék vágására, másrészt a bomlásával keletkező talaj jó a késői érésű borszőlőknek. Az itteni bortermelés ezer évének volt néhány fordulópontja. A kezdet a püspökség XI. századi megalapításához köthető, hiszen az egyház és a betelepülő szerzetesrendek életében, liturgiájában nagy szerepe volt a bornak – valószínűleg ők hozták magukkal eredeti hazájukból a nemes szőlőfajtákat. Ahogy fontos, nagy egyházi központtá fejlődött a város, úgy lett egyre jelentősebb a bortermelés – a XV-XVI. századra tehető az első virágkora. A következő fordulópont a török uralom volt, ami Egerben 1596-tól 91 éven át tartott. Ez idő alatt sem szűnt meg a szőlőművelés, megmaradt, amennyire a megfogyatkozott népesség és a muzulmán vallás alkoholtilalma engedte. Ugyanakkor ez idő alatt nagyon fontos változás indult el: az addig uralkodó, fehérbort termelő szőlők helyett a vörösbort adó fajták vették át a vezető szerepet.

A vörösbort adó szőlőfajtáké a főszerep a borvidéken

18


Vö r ö s

és fehér

Szőlősorok csíkozzák a déli, délnyugati domboldalakat, a „verőket”

A hódoltságot követően jött el az itteni borok reneszánsza, de szinte pontosan kétszáz évvel a török kiűzése után, 1886ban Egerben is megjelent a filoxéra. Húsz év kellett ahhoz, hogy a majdnem teljesen elpusztult ültevények újratelepítései a korábbi területnek legalább a kétharmadát elérjék… A XX. században két fordulópont is volt: az egyik a II. világháborút követő időszak, amikor nemcsak a tulajdonviszonyok, de a minőségi szemlélet is megváltozott, helyébe a mennyiségi szemlélet lépett – a második pedig a rendszerváltozás, amikor ezen a két téren újból 180 fokos fordulat következett be. A minőségi bortermelés ismét teret nyert, elkészült a bikavér készítésének szabályzata. Neves, elismert borászok dolgoznak a vidéken www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

– közülük elnyerte a szakma legrangosabb elismerését, az Év borásza címet Thummerer Vilmos (Noszvaj, 1995), Gál Tibor (Eger, 1998), Vincze Béla (Eger, 2005) is.

Az Egri borvidék

A mintegy 6040 hektárnyi szőlőültetvénynyel rendelkező borvidék két eredetvédelmi körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik. Az előbbibe tartozik Eger, Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya. Az utóbbiba Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Verpelét, Kompolt és Tarnaszentmária. 19


Eger legnagyobb borünnepe a bikavéré, de szinte minden település megtartja a maga boros rendezvényét

20

A borvidék nevét a vörös bikavér tette ismertté, bár az ökológiai adottságok elsősorban a fehérszőlőknek kedveznek, és fehér a kétközpontú borvidék másik címerbora, a debrői hárslevelű. A mai változatos kínálat alapját a vörösbort adó szőlők közül a kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc, merlot, kékoportó fajták, illetve a „fehérboros” leányka, olaszrizling, hárslevelű és tramini fajták adják – természetesen ezek mellett még több fajtát termesztenek a borvidéken. A vezető pincészetek szótárában a minőség, a hagyomány és a haladás egyaránt előkelő helyen szerepel, így a mélytüzű, ászkolt borok mellett a gyümölcsösebb karakterű, reduktív technológiával készült borok is jelen vannak. Az évente megrendezett > E ger és környéke

nagy, boros rendezvények (>> 32. o.) kiváló és szórakoztató alkalmak az érdeklődők számára, hogy megismerjék az aktuális kínálatot – de a népszerűsítés mellett fontos szerepet kap itt is, éppen a minőség jegyében, a pincék egymás közötti, hivatalos megmérettetése. A borok kapcsán külön téma lehetne a pince – Eger város területének jelentős részét például be lehet járni a föld alatt is, hiszen hálózatuk egy titokzatos másik várost alkot. Az egykori érseki pincerendszer néhány látványos szakasza a Város a város alatt (>> 93. o.) bemutató keretében bejárható, itt azonban már nem találni bort, akárcsak a régi pincesorok többségében sem. A Szépasszony-völgy (>> 104. o.) viszont éppen vendégeket fogadó

Vö r ö s pincesoráról híres – mint ahogy a bogácsi is. (Más látogatási, kóstolási lehetőségekről az Iránytű fejezetben (>> 39. o.) található információs pontokon kérhető felvilágosítás.) De Bogács már a könyvünk által érintett másik borvidék, a Bükkaljai központja. Ez, az Egri borvidékkel szinte összenőtt terület ugyancsak ősi és neves fehérszőlős termőhely, de újdonságként már itt is megjelentek a vörösbornak való fajták, és az azokból készült karakteres, gyakran fűszeres borok. És ami még közös a két borvidékben: a tufába nemcsak a járatok boltíveit, de díszítő domborműveket is faragtak. Bibliai jelenetek, szüretelő asszonyok, préselő férfiak, vagy épp katonák köszöntik a vendégeket, őrzik a borok nyugalmát.

Vörös szakállak

Az egri vörösbor elnevezésének eredete egy monda szerint az egri vár 1552-es ostromára vezethető vissza. Állítólag a törökök juhakolnak, gyenge hodálynak tartották az egri várat. Így meglepte őket, hogy több mint egy hónapig elhúzódott az ostrom. Azután végső támadásra szánták el magukat. A harc során a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott az embereinek. A babonás „igazhitűek” nem ismerték a


és fehér

A bor ott a legfinomabb, ahol megszületik: a pincében

tüzes magyar ital jótékony hatását, csak azt látták, hogy a vitézek új és új erőre kapnak. A harcolók szakállán, ruházatán lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, hogy a gyaurok a bikák vérét isszák, és ettől van erejük a százszoros túlerővel szemben. Hiába próbálták a basák újra harcba küldeni csapataikat, azok megtagadták a parancsot, végül pedig szégyenszemre elkullogtak a várfalak alól. A történet biztosan nem igaz – hiszen az egri bikavér elnevezés 1851-ben fordult elő először. Ugyanakkor a bikavér Szekszárd környékének is jellegzetes bora. A név valószínűleg egy egyszerű, de találó hasonlat: olyan sötét vörös a színe, mint a bikák véréé. 21


Gyógyító vizek

Eger, Mezőkövesd, Bogács, Bükkszék, Egerszalók – ezeknek a településeknek a nevét a gyógyvíz kapcsolja össze. Bár különbözik a vizek gyógyhatása, és bár Egert legalább ezer, a többi települést viszont alig hetven, vagy éppen negyven éve gazdagítja a természetnek ez az ajándéka, közös az a felismerés is, hogy önmagában a különleges víz kevés. Sokféle szolgáltatás is kell ahhoz, hogy a vendég testileg és lelkileg is jól érezze magát a fürdőzés közben és után.

A hegyek lábánál fekvő Eger életét sokkal jobban meghatározták, és ma is meghatározzák a föld alatti vizek, mint azt gondolnánk. Ennek természetesen jó és rossz oldala is van – de ha az oldott ásványi anyagokban gazdag, gyógyító vizek

22


jelentőségét nézzük, akkor semmi kétség: kincs tör elő a föld alól. A fürdők területén szomszédvárnak tekinthető Eger és Mezőkövesd, illetve a térség többi gyógyvizű fürdője – Bogács, Bükkszék, Egerszalók – évente legalább egymillió embernek

Gyó gy í tó

vizek

egri gyógyvíz pedig egy valamiben eltér az összes többitől: természetes források törnek itt a felszínre, míg a környék más hévizeit szénhidrogén után kutató fúrásokkal találták. A gyakorlatot nézve ez azt jelenti, hogy még nincs száz éve annak, hogy a többi település életében megjelent a gyógyvíz – Eger létét viszont már legalább

Az úszókat is kiszolgálják a fürdők

nyújt gyógyulási, regenerálódási, felüdülési lehetőséget. A gyógyvizek szinte tömeges előfordulása a Bükk pereménél magának a hegységnek köszönhető. A jellemzően mészkőből felépülő Bükk ugyanis karsztosodik – a karszt a mészkőnek a szénsavas víz oldó hatására kialakuló formája. A víznyelőkben eltűnő csapadék „vájta-vájja” a hegység fantasztikusan gazdag barlangrendszerét, és részben kristálytiszta karsztforrások, patakok formájában tör ismét a felszínre. Útja a hegység belsejében néhány naptól több ezer évig tarthat! A Bükkben az utóbbi is jellemző: a leszivárgó víz nagy része ugyanis a földtani adottságok miatt nagy mélységekbe, „kerülőutakra” kényszerül, és a hosszú út közben sokféle oldott ásványi anyaggal gazdagodva és felmelegedve jut ismét a felszínre. Ettől az úttól függően alakul tehát a vizek gyógyhatása, ez magyarázza, hogy bár eredetük közösnek tekinthető, a végeredmény mégis minden esetben más. Az www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Mi a Gyógy-, és mi a termálvíz?

Gyakran összekeveredik, elmosódik a címben szereplő fogalmak jelentése. Pedig viszonylag egyszerűen megkülönböztethetőek. A termálvíz, illetve hévíz ugyanazt jelenti, csak a hévíz régebbi forma: a 30 Cfoknál magasabb hőmérsékletű forrásokat (hivatalosabban kifolyó vizeket) nevezik így, függetlenül attól, hogy összetételük alapján később hogyan minősítik azokat. Tehát ezek a hőmérsékletre vonatkoznak – a másik kettő viszont a „tartalomra”. Ásványvíznek az 1000 milligramm/liternél magasabb oldottanyag-tartalmú vizeket hívják –, illetve az 500 milligramm/liternél magasabb oldottanyag-tartalmúakat is, ha meghatározott kritériumok alapján csak minimális mértékben tartalmaznak bizonyos alkotókat. Gyógyvíz pedig csak bizonyítottan gyógyhatású víz lehet. 23


Változatos élményelemeket kínálnak, amelyek elősegítik a felfrissülést, regenerálódást

ezer éve meghatározza. Hiszen ki gondolná, hogy az Eger körüli vizeknek abban is fontos szerepe volt, hogy a város püspöki székhely lett – sőt valójában abban is, hogy megszületett? A mocsaras vidéken ugyanis csak nehezen lehetett megtelepülni,

Az egriek flakonokkal hordják a Szent József-forrás vizét

24


nem is nagyon vállalkozott rá senki. Uralkodói akarat kellett ahhoz, hogy a stratégiailag fontos helyen, a Mátra, a Bükk, és az Alföld találkozásánál mégis település alakuljon ki. Az építkezéshez szilárd talajt nyújtott a valamikor itt feltört források által kialakított mai várdomb mészkőtömbje – vagy ahogy az egriek hívják: a darázskő –, az azt körbevevő mocsár pedig segítette az új püspökség védelmét. És hogy miért nem a közeli Almagyaron építkeztek, ami magasabb domb? (Ezt egyébként a törökök ki is használták, belőttek onnan a várba.) Talán nem gondol(hat)tak ennyire előre az eleink? Vagy nagyon is okosak voltak, és felmérték, hogy annak a talaja nem bírná meg a hatalmas épületeket, míg a várdomb szilárd forrásvízi mészkő tömbje biztonságos építési helyül szolgált a kialakuló település számára!

Gyó gy í tó De jó eséllyel meghatározó volt a víz már a névadásban is: azt ugyanis a legvalószínűbb feltevés szerint a mai Eger-patak mocsaras partjain valaha bőségesen növő „egerfáról” (azaz égerfáról) kapta a város. Ahol ma a fürdők (>> 96. o.) csoportosulnak, tehát az Érsekkert (>> 102. o.) környékén, több forrás is felszínre tört, és annakidején tavakat hoztak létre, amit meleg vizük, majd később a felismert jótékony hatásuk miatt a helyiek egészen a korai időktől hasznosítottak. Egy feljegyzés szerint Bakócz Tamás – a későbbi esztergomi érsek – még egri püspökként komoly összeget költött 1495ben a „meleg víz épületének” karbantartására – tehát ebben az időben már egy ideje létezett fürdő a városban. 1508-ban

vizek

pedig már biztosan volt fürdőmestere is. A Szent József-forrás meleg vizéhez még az 1930-as években is jártak mosni az egri asszonyok, de ez a forrás táplálja a mai termálfürdőt, és a gyógypark (>> 107. o.) ivókútját is. Megtalálása óta természetesen a többi település életét is meghatározza a gyógyvíz. Különösen, hogy Mezőkövesden az ország egyik legértékesebb szulfid-ionos vize kerül a medencékbe; hogy Egerszalókon az eltelt mintegy negyven év alatt gyönyörű, ragyogó fehér mészdombot épített, és épít még most is a gyógyvíz; hogy a bükkszéki víz – akárcsak a bogácsi – nemcsak „külsőleg”, de „belsőleg” is kiváló hatású. Ezekről bővebben Útikalauz fejezeteinkben írunk.

Bükkszéki Gyógyfürdő A nagy oldott ásványisó-tartalmú, 40 C-fokosan feltörő gyógyvíz – fürdő- és ivókúra formájában – különböző betegségek komplex gyógyítására alkalmas. A gyógyvizet Salvus néven palackozzák. (>> 184. o.)

Fürdőkről – röviden Bogácsi Thermálfürdő A reumás és ízületi megbetegedésekre gyakorolja a legjobb hatást a kénes, 38 fokra hűtött termálvíz. (>> 155. o.)

Egri Strand- és Termálfürdő, Törökfürdő A radontartalmú, enyhén radioaktív víz forrása a fürdő területén található, míg a kénes, kalcium hidrogén-karbonátos vizet Eger határából hozzák ide. Mindkét termálvíz főként az ízületi bántalmak, a mozgásszervi problémák kezelésében játszik fontos szerepet. (>> 100. o.)

Mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő A kalciumot, magnéziumot, hidrogén-karbonátot, kloridot és szulfid-iont tartalmazó, 60 fokosan feltörő gyógyvíz elsősorban mozgásszervi problémák enyhítésére ajánlott. (>> 150. o.)

Egerszalóki Hőforrás Fürdő A különleges összetételű gyógyvíz mozgásszervi bajokra, ízületi-, gerinc- és derékbántalmakra, valamint – ivókúraszerűen – gyomor- és epepanaszok kezelésére alkalmas. (>> 164. o.)


25


A múlt nyomában i. e. 130 000-30 000 Ősemberek a Bükkben

Már 30-130 ezer évvel ezelőtt élt ember ezen a vidéken. A Bükkben 51 barlangban találták meg nyomaikat, emlékeiket – a nyugati Bükk két legértékesebb lelőhelye a Cserépfaluhoz közeli Subalyuk-barlang (>> 157. o.), illetve az istállós-kői barlang (>> 120. o.). Ezekben úgy 30-70 ezer évvel ezelőtt élt a Neander-völgyi ősember. A Neander-völgyi ember az emberfélék kihalt faja. A mai ember nem a leszármazottja (a két faj közös őse 600–200 ezer éve élhetett), de használják velük kapcsolatban is az ősember megnevezést. 1001–1009 A püspökség

26

Az egri püspökséget Szent István király alapította, 1009 előtt már biztosan létezett. Az első időszakban a püspökség nyolc vármegye területére terjedt ki: Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Szabolcs, > E ger és környéke

Zaránd, Kis-Szolnok, Hevesújvár. A XIII. században a vármegyévé szerveződött beregi és ugocsai részek csatlakoztak hozzá. Ma Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves, illetve Jász-Nagykun-Szolnok egyes részei tartoznak hozzá. Első székesegyháza a mai vár területén épült fel. A hagyomány szerint Szent István király a várral szemközti Királyszéke nevű dombról személyesen figyelte az építést. A törökök kivonulása után már nem a várban, hanem a fallal körülvett város területén kezdték kialakítani a püspökség székhelyét. Az egyháznak döntő szerepe volt a város iskoláinak, jóléti intézményeinek létrejöttében. 1804-ben VII. Pius pápa érseki rangra emelte. 1248– Épül a vár

Eger várának építése a tatárjárás után kezdődött. A székesegyház köré a XIII. századra lakóházak, illetve a püspökség épületei települtek, azonban ezt a városmagot nem kőfal, hanem csak palánk övezte. Azt a tatárok könnyedén felégették. Kővár építésére IV. Béla adott engedélyt 1248-ban. Nagyarányú korszerűsítést a XVI. század második felében végeztek. A vár érdekessége a maga idejében korszerű védműnek számító, 1568 és 1595 között épült, híres föld alatti folyosórendszer, amelynek

A

m ú lt n y o m á b a n

egyes részei mai is bejárhatók. A mai vár 1596–1687 legrégebbi épülete az 1470-es években Eger eleste, a török kor emelt gótikus püspöki palota. Az 1552-es ostrom után kiváló olasz had1552 mérnökök vezetésével újjáépítették a külső és a belső várat, ám 1596-ban Nyáry Eger első ostroma Pál várkapitány és zsoldosai hatnapos ostrom után feladták azt. Ezzel kezdődött Egerben a 91 évig tartó török uralom. A hódoltság időszakában Eger tartományi (vilajet) székhely volt, a törökök jelentős építkezéseket folytattak ki. Ennek ellenére – és annak ellenére is, hogy a város nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel szabadult fel 1687. december 17-én – Eger teljesen leromlott állapotba került a török idők alatt. A falakkal körülvett városban az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 lakható ház maradt. Kara Ahmed pasa török főserege és a Szokoli Ahmed vezette másik hatalmas török hadtest 1552. szeptember 11-én érkezett a Felvidék kapujának nevezett egri vár (>> 48. o.) alá. Az erődítményt Dobó István kapitánysága alatt mintegy 2000 ember védte. Az ostrom 38 napig tartott – és nem jártak sikerrel a támadók. Pedig az egriek helyzetét nemcsak a török sereg jelentős, többszörös túlereje tette nehézzé, hanem az is, hogy az egykori székesegyházban elraktározott lőpor felrobbant. A dicsőséges védelem példaként vonult be a magyar történelembe – amiben jelentős szerepe van Gárdonyi Géza regényének, az Egri csillagoknak is –, azt bizonyítva, hogy szerencsével és kitartással egy kiscsapat is ellenállhat a hódítók tengernyi hadának. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

1687– A rendek visszatelepülése

Az egri egyházmegye területén már a korai középkorban, a püspökség megalapításával megjelentek a szerzetesrendek. Legko-

27

B e s z á l l ó k á r t ya rábban a bencések, később a premontreiek, a karthauziak, majd a ciszterciek érkeztek. A legnépesebb közösség a ferences volt. A törökök menekülésre kényszerítették a rendeket , a város visszafoglalása után azonban szinte azonnal újra megjelentek Egerben. A jezsuitákat követték a ciszterciek, a minoriták, a ferencesek, a szerviták, a trinitáriusok, és hatalmas építkezésekbe kezdtek. Ez, valamint gyógyító, oktató, szegényeket pártoló tevékenységük sokat jelentett a város életében. XVIII. század

téntek a XVIII. században. Telekessy István püspök már 1700-ban megindította a papi szemináriumot, 1740-ben Foglár György kanonok jogi iskolát, 1754-ben pedig Barkóczy Ferenc püspök bölcseleti iskolát alapított a városban. Magyarország első orvosi iskolája 1769-ben, az első magyar nyelvű tanítóképző 1828-ban nyílt meg Egerben. Eszterházy Károly püspök álma, az egyetem nem jöhetett létre, az uralkodói akarat hiányzott hozzá. Épülete viszont elkészült – ebbe költözött be a reformkorban a tanítóképző, és ma ebben működik a főiskola (>> 80. o.).

A borvidék kialakulása 1878

Az Eger környéki hegyekben őshonos a szőlő, a nemes fajokat azonban valószínűleg a XI. században hozták magukkal a püspökség betelepülő szerzetesei. A keresztény liturgiában nagy szerepe van a bornak, így a vidék jó adottságainak és a püspökségnek köszönhetően szinte automatikusan lett fontos szőlőművelő és bortermelő központ. A fehérbort adó szőlőfajták uralmát a török megszállás idején vették át a vörös fajták. Az 1700-as évekre tehető a mai értelemben vett egri borvidék kialakulása. Ez napjainkban két központú, két körzetre oszlik: az egrire és a debrőire. XVIII–XIX. század Az iskolaváros létrejötte

28

A török kivonulása után, a rendek visszatelepülésével szinte azonnal megkezdődött az elemi és középfokú oktatás. A felsőfokú képzés terén igen jelentős események tör> E ger és környéke

A legnagyobb árvíz

1878. augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők érték el Észak-Magyarországot. Hirtelen hatalmas vízmennyiség zúdult az Eger-patak vízgyűjtőterületére is, emiatt augusztus 31-én Eger városát elöntötte az ár. Beszédes, hogy a víz nyomása az Eszterházy püspöksége alatt épült hatalmas gátat is lerombolta. Nyolc ember lelte halálát, 35 ház összeomlott. A Heves Vármegye című hetilap így írt az árról:

A

m ú lt n y o m á b a n

„Borzasztó látvány volt az emeleti ablakokból szemlélni, mint tör be a kapukon, mint ragad a házakból mindent magával a fékevesztett ár, s a tengerré vált utcákon háztetőket, malomkerekeket, hidakat, hordókat, óriási gerendákat, ládákat, lovakat, teheneket, sertéseket és mindennemű állat-hullákat, sőt fuldokló embereket is lehetett látni az árral küzdve.” A belváros számos épületén ma is ott van a nagy árvíz vízszintjét mutató tábla. 1950– Lipicaiak Szilvásváradon

A Habsburg-udvar és a bécsi spanyol lovas iskola ellátására hozta létre 1576-ban II. Károly főherceg az adriai, Trieszthez közeli Lipizzában a ménest, ahol a híres andalúziai lóból megszületett a klasszikus barokk küllemű lipicai. Magyarországon 1806-ban kezdték tenyészteni Mezőhegyesen, majd Fogarasra, később Bábolnára költözött a ménes, Szilvásváradra az 1950-es években települt át. A településen található a ménistálló (>> 126. o.), és itt élnek a kancák is. A csikók viszont 3 éves korukig a Bükk-fennsíkon legelnek az www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

eredeti, a Lipizzai-karszthoz hasonló környezetben. A szilvásváradi ménes a hazai lipicai tenyésztés egyik alappillére. 1950–1953 A magyar gulág Recsken

A szovjet gulág mintájára, minden törvényes felhatalmazás nélkül létesítette az Államvédelmi Hatóság 1950 nyarán a büntető jellegű kényszermunkatábort. A tábort a politikai okokból fogva tartott rabokkal építtették fel. A szögesdróttal körülvett területen a fogva tartottakkal az erdő fáiból építtették meg a barakkokat, az őrtornyokat, és a Recsk közelében található andezitbányában kézi szerszámokkal fejtették a sziklát, törték a követ az útépítésekhez. Naponta 12-14 órát dolgoztak, többen közülük éhen haltak. A táborban – ami ma emlékhely (>> 178. o.) – mintegy 1500 ember raboskodott 1950 és 1953 között.

29


A régió követei Dobó István felvidéki nagybirtokos főnemes Eger várkapitánya (1500 körül – Szerednye, 1572)

Dobó 1548-ban lett Eger várának kapitánya. 1552-nek őszén mintegy 2000 emberrel megvédte az egri várat a hatalmas török túlerő-

Eszterházy Károly gróf, egri püspök (Pozsony, 1725. máj. 4. – Eger, 1799. márc. 14.)

Papi pályáját Pápán kezdte. Egerbe 1762-ben érkezett, és haláláig betöltötte az egyházmegye püspöki tisztét. Nagy műveltségű, tudós

Fazola Henrik vasműves (Würzburg, 1730 körül – Diósgyőr, 1779. ápr. 18.)

Barkóczy Ferenc egri püspök meghívására 1758-ban jött Magyarországra. Legismertebb 30


vel szemben. A siker érdeméül országbárói rangra emelte a király. 1553 és 1566 között Erdély vajdája. Amikor Szulejmán szultán 1566-ban megtámadta Bécset, ő is felvonult a város védelmére. 1569-ben az uralkodó elleni összeesküvéssel vádolták meg, és börtönbe zárták. Utóbb kiderült, a vád alaptalan volt, így 1572-ben szabadon engedték. Röviddel ezután halt meg. Szarkofágja az egri várban látható.

főpap volt, elévülhetetlenek az érdemei a város építészeti, szellemi, művelődési arculatának kialakításában. Ő volt az eredetileg egyetemnek szánt egri líceum építtetője, 1793-ban könyvtárat alapított. Püspöksége alatt, 1769-ben kezdte meg működését az Egri Orvosi Iskola. Az ő munkássága készítette elő az egri püspökség érseki rangra emelését. alkotásai az akkor épült egri megyeházát díszítő kapuk, amelyek a barokk vasművesség kiemelkedő emlékei, de számos más egri épületen is láthatók míves munkái. Vagyonát felhasználva a Bükk vasérctelepeinek feltárásához, majd vasgyártáshoz fogott. 1765-től a Miskolc fölötti Bükkben, a Garadna- és a Szinva-patakok völgyében vashámorokat létesített. Oda is költözött, sírja a hámori temetőben található.

A

régió köve tei

Gárdonyi (Ziegler) Géza író, költő (Agárd, 1863. aug. 3. – Eger, 1922. okt. 30.)

A Gárdony melletti Agárdon született. Az egri tanítóképzőben szerzett oklevelet 1882-ben. Tanított az ország több településén, közben novelláit és verseit budapesti lapokban publiKis Jankó Bori, Gáspár Mártonné Molnár Borbála mintaíró, a népművészet mestere (Mezőkövesd, 1876. aug. 27. – Mezőkövesd, 1954. júl. 14.)

A matyó hímzéshagyomány egyik legjelentősebb továbbfejlesztője volt. A szűcsmester ősei által használt motívumokat írta át tex-

Pyrker János László egri érsek, író, költő (Nagyláng, 1772. nov. 2. – Bécs, 1847. dec. 2.)

Húszéves korában lépett be a ciszterci rendbe, 1796-ban szentelték pappá, 1827-ben lett egri érsek. Még ugyanabban az évben rajziskolát nyitott az iparostanoncok képzésére, 1828-ban pedig megalapította a tanítóképzőt. Városszépítő egyletet hozott létre, megwww.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

kálta. 1891 őszétől Feszty Árpád körképvállalatának titkára volt, ugyanebben az évben az Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját. 1897-től Egerben élt, itt írta az egri várnak is máig ható hírnevet szerző Egri csillagok című regényét is, amely az ország egyik legnépszerűbb írójává tette. A Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Az egri várban temették el.

tilre. Százrózsásnak is nevezik, hiszen majd ennyiféle különböző rózsát tervezett. A II. világháború után alapító tagja lett a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetnek, kézimunkáival számos kiállításon szerepelt. Lakóháza ma emlékmúzeum. Az egyik legrangosabb elismerése a hazai díszítőművészeknek a háromévente meghirdetett Kis Jankó Bori hímzőpályázaton átadott, szintén róla elnevezett emlékdíj.

teremtette a gyógyfürdő alapjait, és megalapozta a vár kultuszát. Az Eger és Szarvaskő közötti, részben sziklába vágott közút megépülése is az ő érdeme. Velencei pátriárkaként Itáliában vásárolt értékes festményeit 1836-ban a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta a gyűjteményt, megteremtve ezzel az ország első állandó képzőművészeti kiállításának alapját. Ő építtette fel a jelenlegi egri székesegyházat. Német nyelvű irodalmi munkássága is jelentős. Szívét az egri bazilikában temették el. 31


Programajánló Agria Nyári Játékok

Színházi bemutatók, táncszínházi előadások és komolyzenei koncertek szerepelnek az egész nyáron át tartó programsorozat kínálatában. A rendezvény hagyományos és állandó eseménye az egri várban előadott Egri csillagok történelmi musical. Az augusztusi előadások feledhetetlen élményt nyújtanak, hiszen jól ismert történelmi események elevenednek meg szórakoztató formában. A líceum udvarán felállított szabadtéri színpad a júliusi előadásoknak ad otthont. Eddig többek között olyan népszerű színházi produkciókat láthattak az érdeklődők, mint a Charley nénje, a Sztárcsinálók, a Jézus Krisztus Szupersztár vagy az Evita. Időpont: június–augusztus Helyszín: Eger Információ: Agria Játékok Kulturális Szolgáltató Kft. Tel.: 36/321-988 E-mail: [email protected] Honlap: www.agrianyarijatekok.hu/hu/index.php Egri Bikavér Ünnep

32

Szent Donát napjához kapcsolódva tartják a legjellegzetesebb egri bor, bikavérünnepét. A török időket idéző sátrakban kínálják a látogatóknak az egri bikavért és a hozzávaló finom falatokat, így az érdeklődők saját maguk fedezhetik fel, > E ger és környéke

hogy melyik évjárathoz milyen étel illik igazán. A történelmi Dobó téren a gasztronómiai eseménysorozat mellett látványos bemutatók, könnyűzenei, népzenei és jazzkoncertek várják a vendégeket. A rendezvény keretében adják át a szőlő- és borkultúra ápolásáért járó rangos díjakat is. Az ünnep az egri Donát-dűlőben felállított Szent Donát-szobornál a jó termésért mondott könyörgéssel zárul vasárnap. Időpont: július eleje, közepe Helyszín: Eger, Dobó tér Információ: Eger Város Hegyközsége Tel./fax: 36/411-943 E-mail: [email protected]

Progr ama jánló Végvári Vigasságok Egerben

Nemzetközi Motoros Hét

Sirok hazánk legnagyobb motoros zarándokhelye. A festői környezetben zajló eseménysorozaton nem mindennapi motoros megpróbáltatások várják a résztvevőket. A „hegymászás motorral” versenyszámot először itt lehetett kipróbálni Magyarországon. Az iszapgyorsulás során pedig egy tízméteres sárgödrön kell átjutniuk a versenyzőknek motorral. Az ügyességi- és erőversenyt több kategóriában hirdetik meg: épített motorok, terepmotorok, valamint egyéb motoA fesztivál során megidézik azokat a törté- rok és krosszgépek indulhatnak. nelmi korszakokat, melyekben az egri vár országos jelentőségű volt. Hétvégén a korhű kosztümökbe öltözött szereplők a történelmi belvároson keresztül kikiáltóval, zenével vonulnak fel a várba. A várjátékok alatt két országos verseny is zajlik. Az egyik a katonai hagyományőrző csoportok megmérettetése, a másik a bástyamászók versenye, melynek során képzett sziklamászók igyekeznek minél rövidebb idő alatt felmászni a Dobó-bástyán, de külön kategóriában az amatőrök is indulhatnak. A keleti kultúrák napján a programok a vár török korát idézik, van hastánc- és viselet-bemutató, török zenei koncert. A minaretből imára hív a müezzin éneke, a kézművesek portékáikat, több étterem korabeli magyar és török étkeket kínál. Időpont: július közepe, vége Helyszín: Eger, Dobó István Vármúzeum Információ: Dobó István Vármúzeum Tel.: 36/312-744 Fax: 36/312-450 E-mail: [email protected] Honlap: www.egrivar.hu www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Időpont: július második fele Helyszín: Sirok, Kútvölgy Információ: Steel Riders Kft. Tel.: 36/494-183 Fax: 36/359-494 E-mail: [email protected] Honlap: www.straydogsmc.hu 33

B e s z á l l ó k á r t ya Matyóföldi Folklórfesztivál

Háromnapos matyó lakodalom – egy napon

A pompás népművészetéről ismert város, Mezőkövesd ad otthont a fesztiválnak, amelynek idején számos távoli országból és hazai tájról érkező együttes színesíti a város életét. A több száz táncos mellett zenekarok, pávakörök, színjátszók is gondoskodnak a hangulatról, a kézművesek utcájában vásári forgatag, és természetesen minőségi kézművesportékák és -bemutatók csalogatják a vendégeket. A Hadas városrészben található Táncpajtában és a Zsóry fürdőben egész nap folyamatosan zajlanak a programok, ezeket nemzeti estek, táncház színesíti. A rendezvény csúcspontja a zárónap estéjén, a város főutcáján végighaladó látványos, zenés-táncos felvonulás, és az azt követő fergeteges Régen három napig tartott a matyó lakogálaműsor, amelyen fellép a fesztiválon dalom. Most egy nap alatt – kora délutánrészt vevő valamennyi együttes. tól hajnalig – elevenítik fel a készülődés és a lagzi legjellemzőbb pillanatait. A szeIdőpont: augusztus első hétvégéje replők magukra öltik díszes viseletüket, Helyszín: Hadas városrész, Kavicsos-tó szabadés kezdődik is a program. A tájháznál (láidőpark, Zsóry-fürdő nyosház) fogadják a vendégeket, majd részt Információ: Matyó Népművészeti Egyesület Tel./fax: 49/411-686 vesznek egy ünnepi szentmisén. Mise után E-mail: [email protected] a daloló, táncoló lakodalmi menet nagyHonlap: www.matyofesztival.hu szerű látvány, akár önmagában is érdekes program. A lagzi a Szabadidő parkban felállított sátor (fiúsház) alatt folytatódik egészen másnap reggelig, ameddig a vendég jól érzi magát. A program belépődíjas, az asztalfoglalást célszerű előre jelezni. Időpont: augusztus 20-át megelőző szombat Helyszín: Tájház, Szabadidő park Információ: Szentistváni Polgármesteri Hivatal Tel./fax: 49/438-021 E-mail: [email protected] Honlap: www.szentistvan.hu 34


Progr ama jánló Az egri vár napja

Egri Tavaszi Fesztivál

Több mint öthetes ostrom után, 1552. október 17-én a török sereg megkezdte az elvonulást az egri vár falai alól. 2002-ben, a hősies várvédelem 450. évfordulójára rendezett éves programsorozat zárása volt az első alkalommal megrendezett várnap, ettől kezdve minden évben programokat kínálnak október 17-én az érdeklődőknek. A nyílt nap során több kiállítás ingyenesen látogatható, olyan helyek is megtekinthetők, amelyek egyébként zárva vannak a vendégforgalom előtt. Kézműves foglalkozások, érdekes történelmi programok, haditorna bemutatók zajlanak. A múzeumi foglalkozások között például történelmi puzzle, iniciáléfestés, Tinódi címerének megfestése, továbbá régi könyvekkel, ősnyomtatványokkal való ismerkedés is szerepelt már.

Az eseménysorozatot hagyományosan az Egri Szimfonikus Zenekar előadása nyitja meg. A Maratoni Folkhétvége és a Kortárs Bábművészeti Fesztivál is az Egri Tavaszi Fesztivál része.

Időpont: október 17. Helyszín: Eger, Dobó István Vármúzeum Információ: Dobó István Vármúzeum Tel.: 36/312-744 Fax: 36/312-450 E-mail: [email protected] Honlap: www.egrivar.hu

Időpont: március közepe, április eleje Helyszín: Eger Információ: Eger MJV Idegenforgalmi és Kulturális Irodája Tel.: 36/521-920 Fax: 36/521-996 E-mail: [email protected] Honlap: www.eger.hu

Matyó Húsvét

A háromnapos rendezvénysorozaton húsvéti ínyencségek, bükkaljai borok, népművészeti termékek, festett tojások kiállítása, kézműves bemutatók, és természetesen hagyományőrző műsorok várják az érdeklődőket. Időpont: húsvét (nagyszombattól húsvéthétfőig) Helyszín: Hadas városrész, Hór-völgyi víztározó, Zsóry fürdő Információ: Matyóföldi Idegenforgalmi Egyesület Tel./fax: 49/500-285 E-mail: [email protected] Honlap: www.mezokovesd.hu

Siroki Várnapok

A lovagi torna, felvonulás, viadalok, lovas íjászbemutatók mellett különböző kézműves foglalkozásokat is tartanak a háromnapos rendezvényen. Esténként pedig www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

35

B e s z á l l ó k á r t ya könnyűzenei koncertekkel szórakoztatják Süssünk, süssünk valamit! a vendégeket. A hagyományos paraszti konyhából isIdőpont: június közepe mert süteményeket kóstolhatják meg az Helyszín: Sirok, Vár érdeklődők, de megtanulhatják az elkéInformáció: Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai szítés módját is júliusban és augusztusban Egyesület Tel.: 36/361-285 minden pénteken délután a noszvaji gazE-mail: [email protected] daházban. Honlap: www.sirok.hu

Bükkaljai Borfesztivál és Nemzetközi Borverseny

Időpont: július-augusztus Helyszín: Noszvaj, Gazdaház Információ: Egyesület Noszvaj Idegenforgalmáért Tel./fax: 36/463-396 E-mail: [email protected] Honlap: www.noszvaj.axelero.net

A nagyszabású borünnepen borversenyt, borkóstolással egybekötött borkiállítást és borárverést is tartanak. Ezen kívül pince- Mátyás Király Reneszánsz Hétvége bál, malacsütés, és könnyűzenei koncertek is várják a látogatókat a településen és a fürdő területén. Időpont: június vége Helyszín: Bogács Információ: Művelődési Ház Tel./fax: 49/534-061 E-mail: [email protected] Honlap: www.bogacs.hu Zenés Nyári Esték Noszvajon

36

A különböző zenés műfajok előadói négy egymást követő vasárnap mutatkoznak be a de la Motte-kastély amfiteátrumában július közepétől augusztus elejéig.

Korabeli reneszánsz játékok és ügyességi feladatok, Toldi erőbemutató és erőverseny, lovas lovagi torna, gólyalábasok, óriásbábok, tűzfúvók, számszeríjász bemutató és vásári forgatag várja a vendégeket.

Időpont: július, augusztus Helyszín: Noszvaj, De la Motte-kastély Információ: Egyesület Noszvaj Idegenforgalmáért Tel./fax: 36/463-396 E-mail: [email protected] Honlap: www.noszvaj-sikfokut.hu

Időpont: július első hétvégéje Helyszín: Kavicsos-tó szabadidőpark Információ: Mezőkövesdi Művelődési Közalapítvány Tel./fax: 49/500-135 E-mail: [email protected] Honlap: www.mezokovesd.hu


Progr ama jánló Kisnánai Várnapok

A lovas lovagi torna, a langaléták és kézműves bemutatók után következik az elmaradhatatlan boszorkányégetés, a napot pedig tűzijáték vagy lángjáték zárja. Időpont: július első szombatja Helyszín: Kisnána, Vár Információ: Polgármesteri hivatal Tel.: 37/524-001 Honlap: www.kisnana.hu Zsóry Fesztivál

Cserépi Lovas-, Bor- és Gasztronómiai Versenyek

Felnőttek és gyermekek számára egyaránt szórakozással telhetnek a hétvégék a Zsóry fürdőben: a fellépők között könnyűzenei együttesek és előadók, valamint hagyományőrző csoportok is szerepelnek.

A lovas programok, bor- és gasztronómiai események mellett rendeznek nyílt főzőversenyt, melyen minden évben egy meghatározott alapanyagból kell ételt készíteniük a versenyzőknek.

Időpont: július közepe Helyszín: Zsóry fürdő Információ: Zsóry Gyógy- és Strandfürdő Tel./fax: 49/412-844, 49/500-264 E-mail: [email protected] Honlap: www.zsory-furdo.hu

Időpont: augusztus második hétvége Helyszín: Cserépfalu Információ: Polgármesteri Hivatal Tel./fax: 30/207-9977 E-mail:[email protected] Honlap: www.cserepfalu.hu

Fogathajtó Verseny és Lovas-show

Bogácsi Fürdőfesztivál

Péntektől vasárnapig zajlik a verseny: az első napon a díjhajtás, a másodikon a terep-, a harmadikon az akadályhajtás. A szombati show-ban többek között fogatok, díjlovaglók produkciói láthatók, sőt, még az anyakanca ménest is behajtják…

Kellemes kikapcsolódást ígér fürdőzés közben és után a rendezvénysorozat, amelynek állandó eseményei között például nosztalgia utcabál, szépségverseny, könnyűzenei koncert és ünnepi szentmise szerepel.

Időpont: július vége-augusztus eleje Helyszín: Szilvásvárad, Lovaspálya Információ: Állami Ménesgazdaság Tel.: 36/564-400 Honlap: www.menesgazdasag.hu www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

Időpont: augusztus 20-a hétvégéje Helyszín: Bogácsi termálfürdő Információ: Művelődési Ház Tel./fax: 49/534-061 E-mail: [email protected] Honlap: www.bogacs.hu 37

B e s z á l l ó k á r t ya Kakas- és Tyúkfőző Fesztivál, Hagyományőrző Együttesek Találkozója

Márton-napi Vigasságok

Hagyományőrző bemutatók, táncház, ünnepi szentmise, valamint az újbor bemutaA jellegzetes matyó népviselet és szokások tása szerepel többek között a programban. megismerése mellett a kakas- és tyúkhús- Lúdételeket és bográcsban készült ételeket ból készült ételeket is megkóstolhatják a is meg lehet kóstolni. látogatók. Időpont: október közepe Helyszín: Tard Információ: Polgármesteri Hivatal Tel./fax: 20/913-5454 E-mail: [email protected] Honlap: www.tard.hu

Időpont: november közepe Helyszín: Bogács Információ: Művelődési Ház Tel./fax: 49/534-061 E-mail: [email protected] Honlap: www.bogacs.hu

Szent János-napi borszentelés Szarvasgomba-vadászat

A borvidéki termelők borait Szent János napján az ünnepi nagymise után szentelik meg az egri főszékesegyházban. Délután borkóstolóval, forralt borral, továbbá Szent János-napi ételkínálattal várják a látogatókat. Időpont: december 27. Helyszín: Eger, Bazilika Információ: Eger Város Hegyközsége Tel./fax: 36/411-943 E-mail: [email protected] Honlap: www.eger.hu

A Szalajka-völgyi szarvasgomba-vadászat mellett megrendezik a szarvasgomba-kereső kutyák országos versenyét, és bemutatót, vásárt tartanak szarvasgombából, illetve szarvasgombás termékekből. Időpont: október közepe Helyszín: Szilvásvárad Információ: Lovas étterem Tel.: 30/955-2180 E-mail: [email protected] Honlap: http://lovasetterem.fw.hu 38



ir ány tű Közlekedés / 40 Kedvezménykártyák / 42 Információs pontok / 42

Irány tű

Közlekedés

A 3-as útról más megoldások is kínálkoznak, de érdemes ezt választani, ezen a legjobb a közlekedés. A 24-es és a 25-ös főút (észak, Megérkezés vonattal illetve északnyugat felől) közvetlenül érinti a Budapestről közlekednek Egerbe közvetlen város. gyorsvonatok is. Azonban a legtöbb fővárosi járattal, illetve az ország többi településéről Helyi közlekedés csak füzesabonyi átszállással érhető el Eger. A Füzesabonyt érintő IC-vonatokhoz jó a csat- Egerben a helyi tömegközlekedést az Agria lakozás Eger felé, elég az idő a kényelmes át- Volán üzemelteti. A járatsűrűség nem túl szállásra. A vasútállomás a város déli oldalán, nagy – egyes vonalakon naponta csak 3-4 az Érsekkert közelében található, és – termé- buszpár indul, de a legtöbb busz óránként jár. szetesen – több helyi buszjárat is érinti. Ugyanakkor a tágan értelmezett belvárosban párhuzamos járatok vannak, tehát több busz MÁV központi információ: 40/49-49-49 is érinti a megállókat, ami a rövid távú utazást Honlap: www.elvira.hu gyorsabbá teheti. Azonban mindenképp érdemes az utazás megtervezése előtt a pontos memegérkezés autóBusszal netrendet megismerni. Éjszaki járatok nincsenek, a legelső buszok reggel 5 és 6 óra között, a Az ország több nagyvárosából – Salgótarján- legutolsók este 10 és 11 óra között indulnak a ból, Miskolcról, Nyíregyházáról, Debrecen- végállomásokról. ből, Békéscsabáról, Szegedről, Szolnokról, Kecskemétről és Budapestről is – közvetlen távolsági buszokkal juthatunk el Egerbe. A buszpályaudvar a város központjában, a bazilika mögött található, és a helyi buszközlekedésnek is fontos csomópontja. Információ: Agria Volán Zrt. Tel.: 36/517-777 Honlap: www.agriavolan.hu

Megérkezés Autóval

Egert leggyorsabban az M3-as autópályán lehet megközelíteni. Ugyancsak jól lehet közlekedni az ezzel párhuzamosan futó 3-as számú főúton. Mindkettőről „bekötőút” vezet Egerbe: a 25-ös főút Kerecsendtől induló szakasza. 40


Irány tű Menetjegyet a buszon is lehet venni, úgy azonban jóval többe kerül, mint az előre váltott. A buszvégállomásokon, valamint újságárusoknál és más bizományos helyeken lehet buszjegyet vásárolni. Turistajegy nincs, a legrövidebb időtartamú bérlet a félhavi, ennek a szelvénye más városban érvényes bérletigazolványba is beilleszthető. A menetjegyet az első ajtó közelében elhelyezett berendezésekkel lehet kezelni – ezért felszállni csak az első ajtón lehet, leszállni pedig a hátsó ajtókon.

Az idényjellegű parkolókban a turistaszezonban a parkolóőrnél kell jegyet váltani. Máj. 1–szept. 30.: Petőfi tér, Fürdő u., Ady Endre úti buszparkoló: H–V 8–18, Szépasszony-völgy H–V 12–20. A Parktel-kártya lehetőséget ad a mobiltelefonos fizetésre. A kártyát telefonon vagy az Evat Zrt. ügyfélszolgálati irodájában (Eger, Zalár u. 1–3.) lehet megvásárolni 3000 forintért. A megmaradt összeg más városban is felhasználható a parkolás díjának kiegyenlítésére.

Információ: Agria Volán Zrt. Tel.: 36/413-642 Honlap: www.agriavolan.hu

Utazás kisvonattal

Utazás Egerből

Információ: 36/511-776

Szilvásváradi Erdei Vasút

A Szalajka-völgyben jár Szilvásváradtól a Fátyol-vízeséséig. Az út mintegy 20 percig tart. Közlekedik: április 1-jétől október 31-ig mindennap. A legkevesebb a napi négy vonatpár, de nyári szezonban, illetve szabad- és munkaszüneti napokon több vonatpár közlekedik.

Vonattal: dél felé a füzesabonyi, észak felé az Ózd-putnoki vonalon járnak Egerből vonatok. Minden más vonal csak átszállással érhető el. Távolsági busszal az útikönyvben érintett települések mindegyikére eljuthaInformáció: Szilvásváradi Erdei Vasút tunk Egerből. Tel.: 36/355-197, 36/564-004

Információ: Agria Volán Zrt. Tel.: 36/517-777 Honlap: www.agriavolan.hu

Felsőtárkányi Erdei Vasút

Felsőtárkány és a Stimecz-ház megállóhely között jár. Az út mintegy 20 percig tart. Parkolás Közlekedik: május 1. és október 1. között, Egert négy parkokolási övezetre osztották: ki- csak hétvégén, valamint szabad- és munkaemelt, I., II., III. Munkanapokon 8–18, szom- szüneti napokon. Egy nap két vonatpár indul, az egyik délbaton 8–13 óra között kell parkolójegyet válelőtt, a másik délután. tani minden övezetben. A kiemelt és az I. övezetben az automatánál fizetendő kötelező, minimális idő 15 perc, a Információ: Felsőtárkányi Erdei Vasút Tel.: 36/434–210 II. és a III. övezetben 30 perc. www.vendegvaro.hu > Innen indul Magyarország

41

Irány tű

Kedvezménykártyák Happy Heves Plusz

Éttermek, kávézók, kiállítótermek, múzeumok, vidámpark, pincészetek, tájházak, természetvédelmi terület és mintaboltok szerepelnek a kedvezményt nyújtó mintegy félszáz turisztikai szolgáltató között. A kártya felmutatója jogosult a kedvezményekre. A kártyát elsősorban a www.hevestour.hu internetes oldalon található játékkal lehet megnyerni. A kártya 10 évig érvényes, a szolgáltatók köre évről évre változik és bővül. A változásokról hírlevél formájában értesítik a kártyatulajdonosokat, de az akcióban résztvevő turisztikai szolgáltatók a Happy Heves Plusz embléma elhelyezésével is tájékoztatják a látogatókat. Happy Heves kedvezményprogram

Tourinform, Eger Cím: Bajcsy-Zsilinszky utca 9. Tel.: 36/517-715, fax: 36/518-815 E-mail: [email protected] Tourinform, Mezőkövesd Cím: Szent László tér 23. Tel.: 49/500-285 E-mail: [email protected] Turisztikai Információ, Bélapátfalva Cím: IV. Béla út 70. Tel./fax: 36/354-569 Nyitva: H–P 10–14 Turisztikai Információs Iroda, Bogács Cím: Dózsa Gy. u. 23. Tel.: 49/334-009 Szilvásvárad Idegenforgalmi Egyesület Cím: Miskolci út 7. Tel.: 70/339-8321 Palóc Út Turisztikai Információs Központ, Mátraderecske Cím: Deák u. 1. Tel.: 36/476-719 Honlap: www.palocut.hu Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont, Felsőtárkány Cím: Ifjúság u. 34/1. Tel.: 36/534-078 E-mail: [email protected] Honlap: www.bnpi.hu

A programban résztvevő szálláshelyek, szállodák 2 fő részére 3 éjszakára kedvezményes szálláslehetőségeket és valamilyen helyi specialitáshoz kapcsolódó bónuszajánlatot kínálnak. Az ötcsillagos szállodáktól a falusi vendégházakon át, egészen a hegyi turistaházakig közel másfél száz szálláshely szerepel a kínálatTovábbi hasznos információk, ban. Bővebb információ: www.hevestour.hu.

információs pontok Magyar Turizmus Rt. Észak-Magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság, Eger Cím: Dobó tér 9. Tel.: 36/512-440, fax: 36/512-446 42


túraajánlatok, szálláskeresés, szállásfoglalás: vendegvaro.hu

22

Recommend Documents