22. számú melléklet
A kora-gyermekkori fejlesztési program keretében készülő védőnői rendszerrel kapcsolatos információtechnológiai követelmények a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt program” című kiemelt projekt útmutatójához Kódszám: TAMOP-6.1.4/12/1
Bevezetés A TÁMOP 6.1.4./12/1 kiemelt projekt részcélja elektronikus kapcsolatteremtés kialakítása az ellátórendszer ezen szakmai feladatban résztvevő tagjai között. A kapcsolatban részt vesz a területileg illetékes védőnő és a gyermeket ellátó háziorvos. A projekt keretében az eddigi részben papíralapú adatközlést elektronikus útra terelődik. A két fő célcsoport a területi védőnők (~3800 fő) és a gyermeket ellátó háziorvosok (kb. 1500 házi gyermekorvos + 1500 gyermeket is ellátó vegyes praxis). A cél, hogy azok a releváns adatok, amelyeket az egyik ellátó gyűjt, de a másik ellátónak is szüksége van rá, a lehető legautomatikusabban megosztásra kerüljenek. Ezen az adatáramláson keresztül lehet majd lehetőséget biztosítani az ellátórendszer további szereplői (pl. gyermekgondozásban résztvevők) valamint a szülők részére, hozzáférést biztosítani a gyermekük adataihoz való hozzájutáshoz. A fejlődés nyomon követését és az ellátási folyamatot a védőnő és az orvos számára egyaránt hozzáférhető elektronikus központi rendszer tartalmazza, melyhez megfelelő jogosultsági szinteken keresztül lehet hozzáférni további szereplőknek is. Elérendő cél, hogy a gyerekút átlátható és jól követhető legyen. A központi rendszert úgy kell kialakítani, hogy a más, európai uniós forrásból kialakított rendszerhez/rendszerekhez minél jobban illeszkedjen, annak eredményeit a lehetőségekhez mérten minél jobban használja fel. A projekt célkitűzéseinek teljesítéshez egy komplex, nagy megbízhatóságú és az adatvédelmi követelményeket minden tekintetben kielégíteni képes információ-tároló, -feldolgozó és megosztó infrastruktúra (HW és szervezet) kiépítése és ezt működtető szoftverek beszerzése illetve fejlesztése szükséges. Ezen túlmenően az eddig is számos jogszabállyal és módszertani ajánlással szabályozott terület munkafolyamatainak és az adat-tárolás és -megosztás valós igényeknek és vonatkozó jogszabályoknak megfelelő feldolgozását és formalizálását is el kell érni. Fel kell tárni a gondozottak, szülők, a gondozásban résztvevő védőnők, orvosok számára lehetséges szerepeket, munkafolyamatokat és ezek adat igényét. Ez természetesen egy változó környezet ezért az informatikai rendszer elemeit olyan rugalmasra kell tervezni, hogy sem a bővítés sem a gondozási folyamatok változásának követése ne jelentsen problémát. Nagy rugalmassággal kell megtervezni az adattárolást és a működtető HW infrastruktúrát, mert a rendszer indulásakor még szerény adat mennyiség néhány év alatt megtöbbszöröződik. A jövőben szükséges nagy tárolási és feldolgozási kapacitások jövőbeni bővíthetőségét már most biztosítani kell. Mind HW mind SW oldalon maximálisan törekedni kell a nyílt szabványok és ezekre alapozott interfészek használatára, kompatibilitásra, a gyártóktól és szállítóktól való függetlenség megőrzésére. A szállító függetlenség eszközeként minden lehetséges helyen előnyben kell részesíteni a nyílt forrású szoftvereket és minden SW szállítótól és fejlesztőtől olyan dokumentációt és fejlesztési módszereket kell megkövetelni, amelynek birtokában az átadott rendszerek módosítása és fejlesztése elvégezhető és ennek szerződéses jogi feltételeit is biztosítani kell.
A rendszer főbb komponensei
1. Védőnői Központi Rendszer Egy (vagy több) központi adatbázis, amely a személyeket és szerepeiket, a gondozási folyamatokat, a folyamatokban keletkezett titkosított egészségügyi dokumentumokat tárolja és kezeli, a folyamatokat szervezi és ennek keretében az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően teszi lehetővé a releváns egészségügyi adatok megosztását a gyermek gondozásában résztvevők között. A dokumentumok tartalma titkosított, de természetesen egy index adatbázist is fel kell felépíteni a dokumentumok nyilvántartására és osztályozására és a gondozási folyamatokhoz kapcsolására. 1.1.
Jogosultságkiosztó ellenőrző komponens
A rendszer egyik legfontosabb része a szerepkör alapú egységes jogosultságkiosztó, ellenőrző rendszer (a szerepek, gondozó-gondozott relációk és a folyamatok valamint a szülő vagy gondviselő felhatalmazásainak figyelembevételével automatikusan képes eldönteni és dokumentálni az egyes dokumentumok kinek milyen célra adhatók ki), mely biztosítja, hogy minden felhasználó ahhoz az adathoz és csak ahhoz adathoz férjen hozzá, melyre neki jogosultsága van. Az EKOP 3.1.1. projekt keretében kialakításra került egy jogosultság ellenőrző és kiosztó modul, mely alapot biztosíthat ennek a feladatnak a végrehajtására. A rendszerben olyan egységes jogosultsági rendszert kell használni, amely lehetővé teszi, hogy a jogosultságra vonatkozó adatokat egy központi helyen, a törzsadattárban tároljuk. A jogosultságok adminisztrálására szolgáló beállító felület is közös. A jogosultságkezelés szempontjai: · egységes jogosultságkezelés; · ne tartalmazzon specifikus adatokat, azaz bármikor leválasztható legyen egy rendszer az integrált rendszerről; · minél egyszerűbb legyen a jogosultságok adminisztrációja; · támogassa a jelentések és térinformatikai lekérdezések során a láthatóság szabályozását (a felhasználó csak a számára látható adatokhoz férjen hozzá); A jogosultság kezelés szempontjából a felhasználókat két alapvető csoportba soroljuk, ezek az alábbiak: · belső felhasználók: Ez a felhasználói csoport a címtárban található meg. A felhasználók az ÁNTSZ szervezeti struktúrájához egyértelműen megfeleltethetők. A szervezeti struktúra egyúttal egy jogosultsági hierarchiát is meghatároz, vagyis a központi felhasználó látja külső szervezetek által felvitt rekordokat is. · külső felhasználók: A külső felhasználókat közös néven partnereknek nevezzük. A partnereket területi bontás alapján lehet hozzárendelni az ÁNTSZ-hez. A teljes rendszer egységes központi authentikációs támogató rendszerrel kell kialakítani, amely a belső és a külső felhasználók bejelentkezésének folyamatát egyaránt megvalósítja. Az központi rendszer minden esetben az authentikációs támogató rendszer segítségével valósítja meg a bejelentkezési folyamatot. 1.2.
Authentikációt támogató komponens
Az authentikációs támogató rendszernek az alábbi bejelentkezési formákat kell támogatnia: ·
Címtár alapú (LDAP) authentikáció, belső felhasználók bejelentkezéséhez
· ·
Magyarország.hu Ügyfélkapu (a továbbiakban ügyfélkapu) alapú bejelentkezés Név/Jelszó alapú, (email vagy SMS) viszontazonosítással működő bejelentkezés (külső felhasználók)
A bejelentkezési támogató rendszer tekintetében alapkövetelmény az SSO megvalósítása is. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó egyszer már authentikálta magát, akkor a rendszerbe belépve ne kelljen ezt még egyszer megtennie, másrészt a belső felhasználók esetén működjön az authentikáció a belső címtárral összehangoltan. 1.3.
Törzsadat kezelés
A rendszer részeként el kell készíteni az EKOP 3.1.1. projekt keretében elkészült egységes törzsadattárhoz való kapcsolódás lehetőségét. A rendszer a törzsadatok közös, egységes formában történő kezelését valósítja meg. A törzsadat kezelési modell a következő jellemzőkkel bír: · törzsadatok elkülönítése érintettség szempontjából, · törzsadatok elkülönítése funkcionális szempontból, · az adatforrások és/vagy adatgazdák egyértelmű definiálása, · történeti adattárolás, · többnyelvűség lehetőségének biztosítása. 1.4.
Iratkezelő komponens
A Védőnői központi rendszer esetében ki kell alakítani egy központi érkeztető/iktató komponenst, a központilag beérkező iratok megfelelő módú kezelésére. Az iratkezelés tekintetében kibővített tanúsítvánnyal rendelkező Iratkezelő rendszer a Tanúsítvány kiállításának feltétele szerint meg kell, hogy feleljen a 24/2006. (IV.29.) BM-IHM-NKÖM a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott minimális követelményekről szóló rendeletnek – és ez alapján – a 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletben megfogalmazottaknak. Az EKOP 3.1.1. projekt keretében beszerzett IRMA (tanúsított) rendszer WEB service alapú kapcsolatot biztosít, mely segítségével egyszerűen kapcsolható a kialakítandó alkalmazáshoz. Lényeges funkcionalitások: · · · · · · · · · · · · · · · · · ·
Iktatókönyvek Irattári terv Iktatás, iratok Kódtörzs Ügytípusok Iktatókönyvek kialakítása, zárása Felhasználói jogosultságok Irattári terv kialakítás, tárgyszavak Ügyirat-kezelési funkciók Érkeztetés Iktatás Szignálás Csatolás, csatolás megszüntetése Ügyintézés Határidőzés Általános keresés Egy ügy életútja, dokumentumai Hátralékos ügyek
· · · · 1.5.
Irattárosi feladatok Irattárba tétel, irattárból kölcsönzés Selejtezési feladatok, levéltárba adás Levéltárba adás
Központi architektúra
Olyan központi szoftveralkalmazást kell kialakítani, mely alkalmas az ellátó-ellátottérintettek támogatására, továbbá megvalósítja a központi adatfeldolgozás lehetőségét is. Az adatok szenzitivitása miatt, az adatbiztonság nagyon kiemelt szempont. Azonban biztosítani kell a központi lekérdezhetőséget megfelelő authenikáció segítségével, melynek során követhetővé válik a munka. A rendszer kialakításakor figyelembe kell venni a területiséget, illetve védőnő, vezető védőnő hierarchikus kapcsolatot is. A rendszer lekérdezhetősége számos olyan funkcionalitást képes biztosítani, mely segítségével az ellátási munka hatékonysága jelentősen megnövekedhet (pl. kiszűrhetővé válnak azon gyermekek, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek stb.) A rendszert úgy kell megtervezni, hogy a SW módosítása nélkül legyen képes új dokumentum típusok, szerepek, folyamatok befogadására. A dokumentumok XML formátumát a projekt keretében kell kidolgozni minden dokumentum típusra a CEN 13606 európai és magyar szabvány figyelembevételével, de az implementálhatóság és hatékonyság valamint az archetípus modell szinten levő hiányok miatt eltérések lehetségesek. A dokumentumoknak tartalmazni kell hivatkozásokat a gondozási folyamatra, amelynek keretében keletkeztek, a dokumentum státuszát (befejezett, elfogadott, mert a megosztás keretében többen is dolgozhatnak egy dokumentumon), értékelését (tartalmaz-e kóros eltérést), generál-e újabb folyamatokat. Ezeket a CEN 13606 szabvány nem tartalmazza. A kliens szoftverek és a központi rendszer közötti üzenetek XML formátumát és a protokollok részletes formális leírását is a rendszerterv részeként kell elkészíteni. Ugyancsak a központi rendszer része a védőnők gépeinek nyilvántartása, állapotuk figyelése, a rendszer felügyelet technikai eszközeinek biztosítása. 1.6.
Felhasználói felületek
A rendszerben háromféle felhasználó típus lehetséges: védőnők, orvosok, egészségügyön kívüliek (gyermekjóléti szolgálat, szociális munkások, stb.) A védőnőknek olyan kliens rendszert (OS+alkalmazások) kell kialakítani, mely biztosítja az adatok elérhetőségét, helyben illetve a központban is. A kliensfelület kialakításakor figyelembe kell venni az egyik legfontosabb szempontot, a mobilitást, mely a védőnői munka egyik legfőbb jellemzője. A felhasználói működési környezetet a védőnő, illetve az ő fenntartója biztosítja. A projekt keretében kialakítandó központi alkalmazás elkészítésekor ki kell alakítani olyan XML alapú kapcsolódási felületet, mely képes a meglevő védőnői alkalmazások (melyek a jogszabályoknak eleget tesznek) adatküldésének fogadására is. Az orvosok mind rendelkeznek a munkájukat támogató valamely informatikai rendszerrel, az ő gépük működéséért és az adatok biztonságos megőrzéséért ők, illetve rendszereik szállítói felelnek. Számukra biztosítani kell a nekik meghatározott funkcionalitás elérhetőségét. A házi-/gyermekorvosi rendszerek és új rendszer közötti interfész az XML dokumentumok átadásával, átvételével biztosítható. Az egészségügyi rendszeren kívüli szereplőknek nincs szükségük a teljes védőnői-orvosi funkcionalitásra az egészségügyi adatokat sem kapják meg. Ezen felhasználóknak egy böngésző alapú felületet kell biztosítani mely alkalmas az Ő adatigényeik kiszolgálására, természetesen megfelelő authentikáció után. A felhasználói szoftver rendszer rétegzett és moduláris legyen.
1.7.
Fenntarthatóság
A rendszer kialakításakor szem előtt kell tartani a költséghatékony üzemeltetést, valamint a fenntarthatóságot is. 1.8.
Egy WEB alapú távoktatási/kommunikációs komponens
A feladat sajátossága miatt, ki kell alakítani egy olyan komponenst a rendszerben, mely lehetőséget biztosít a rendszeren belül authentikált felhasználók egymás közötti kommunikációjára, továbbá amely képes esetleges képzések lebonyolítására (tanítás, vizsgáztatás vagy konzultáció céljára).
Beszerzések 1. Szerver központ a) HW és OS 7*24 megbízhatósággal működtethető szerver HW. EAL 3 minősítésnek megfelelő HW/SW kombináció, hibatűrő nagy megbízhatóságú moduláris rendszer architektúra, többszörözött kikapcsolás nélkül cserélhető tápegységek, ventilátorok, RAID merevlemezek. Szalagos adat mentő egység, hálózati kapcsoló modulok. Rackbe szerelhető szerverek, valamint többmagos processzor használata elvárt.,Lehetőség NAS vagy SAN tárolók használatára. Tárterület az 5 évre becsült adattárhelyigény minimum kétszerese. Operációs rendszer: Open source operációs rendszer, hogy rendszer fejlesztésre licence és support díj fizetés nélkül lehessen ekvivalens rendszereket létrehozni és használni. Virtualizáció támogatása. b) Adatbázis kezelő A feladat igényei alapján kiválasztott adatbáziskezelő rendszer, lehetőség szerint valamely Open source rendszer (pl. Postgres alapú EnterpriseDB). Az elsődleges szempontok szabványosság és helyettesíthetőség. (Senki ne kerüljön monopolhelyzetbe, azonban ha az Open source megoldás nem használható, akkor egyéb más adatbázis termékekkel kiváltandó.) 2. Kliensek Olyan szoftveralkalmazást kell kialakítani mely lehetőség szerint kliens szoftver operációs rendszertől függetlenül képes futni. 3. Védőnői alkalmazás Ki kell alakítani a védőnők munkájának támogatását biztosító alkalmazást, mely képes a központi rendszer felé adatot küldeni, illetve onnan fogadni, azonban képes önállóan stand-alone alkalmazásként is futni a védőnő munkaállomásán. 4. Központi szoftveralkalmazás Ki kell alakítani a központi szoftver alkalmazást mely támogatja az ellátó-ellátottérintett viszonyban a feladatok megfelelő informatikai támogatottságát. A központi szoftveralkalmazásnak képesnek kell lenni megfelelő szabványos felületeken keresztül adatot küldeni és adatot fogadni.
Megalapozó tevékenységek 1.
2.
3.
Jogszabályi feltételek, feladatok formalizált megfogalmazása, szervezetfejlesztés az egészségügyön belül. a) A szabályozási környezet felülvizsgálata: a jelenlegi adatlapok és dokumentumok digitális változatainak megtervezése. Az esetleges ellentmondások és szabályozási hiányosságok feltárása, javaslat tétel a szükséges jogszabályi módosításokra, új szabályozásra. (Az elsődleges egészségügyi dokumentumok a központi rendszerben titkosítva vannak tárolva, de a személyek nyilvántartása és az index adatbázis így is érzékeny személyes adatokat tartalmaz.) b) A felülvizsgált jogszabályok és a központi rendszer segítségével megvalósuló adatmegosztás figyelembe vételével a gondozási folyamatok felülvizsgálata, formalizált leírása, az adat hozzáférés szabályainak meghatározása és formalizált megfogalmazása. Szükség esetén iteráció az a) pontban meghatározott tevékenységekkel. Az a) és b) pontok eredményei alapján javaslat tétel a védőnői szolgálat szükségessé váló belső szervezeti és vezetési változtatására, munkaszervezésre. Annak meghatározása milyen nem egészségügyi szervezeteket és tevékenységeket (gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, stb.) kell már az induláskor figyelembe venni, ezeknek milyen adat igényük van és a rájuk vonatkozó, illetve az együttműködést szabályozó jogszabályokban van-e ütközés és javaslatok ennek feloldására. Meg kell vizsgálni milyen más projektekből (pl. TIOP 2.3.2 Közhiteles Adatbázisok, orvosok nyilvántartása, EKOP 3.1.1.) kapható információ és technológia, az esetleg szükséges interfészek, illetve egyéb kapcsolatok meghatározása.
Ezen pontokban meghatározott tevékenységek eredményeképpen már elkezdhető a részletes együttműködés a módszertani munkacsoporttal.
akkor lesznek sikeresek, ha ennek rendszerterv készítése. Szükséges az