............................................1) ......................................... V-modell:
érdekelt felek: felhasználók, üzemeltetők, minden érintett, a „termékkel” kapcsolatban álló fél követelmények: a tervezés, kivitelezés és működtetés során biztosítandó szükséges funkciók és jellemzők rendszer felépítése: Egy termék, vagy rendszer elképzelése, ötlet, szándék vagy gondolati elképzelés architektúra: jónak tartott elképzelés kiválasztása verifikáció: azt terveztük-e, amit elképzeltünk, ellenőrző funkció validáció: megfelel-e az elvárásoknak
............................................2) ......................................... Folyamat: bemeneteket kimenetekké alakítja át, rendszer: amiben megvalósítjuk a folyamatokat, a rendszerekkel kapcsolatos alapvető mérnöki feladatok:
analízis, tervezés, irányítás (szabályozás)
Egy rendszerrel kapcsolatos feladatok: 1) Adottak: Bemenet és Rendszer Meghatározandó: Kimenet rendszerelemzés (direkt feladat) 2) Adottak: Bemenet és Kimenet Meghatározandó: Rendszer rendszertervezés, rendszerszervezés (1. inverz feladat) 3) Adottak: Rendszer és Kimenet Meghatározandó: Bemenet rendszerirányítás (2. inverz feladat)
Szabályozás, visszacsatolás: ha van visszacsatolás a rendszerben, akkor azt szabályozásnak nevezzük, nem irányításnak.
............................................3) ......................................... Kik a steakholderek? felhasználók, üzemeltetők, minden érintett, a „termékkel” kapcsolatban álló fél.
Elvárások – Műszaki rendszer tulajdonságai:
............................................4) ......................................... Követelményekkel kapcsolatos elvárások: követelmények (szükséges) jellemzői világos és konzisztens – érthető pontos – téves tényt nem tartalmat kivitelezhető (feasible) – elérhető cél (fizikai, gazdasági, stb korlátokon belül) rugalmas – a hogyant nem definiálja konkrét –nem tartalmaz bizonytalan, többféle módon értelmezhető elemet a követelmény rendszer nem redundáns – egy követelmény csak egyszer definiált ellentmondásmentes – nincs ellentmondó követelmény konzisztens – egységes terminológia teljes – a tervezés alapjául szolgálhat követelmény = mérték + érték + célérték -> mérthetőnek (és a terméktől/folyamattól függőnek) kell lennie lehet folytonos, disztkrét/logikai, kvalitatív mérték: arányos, abszolút, valószínűségi X% fejlődés a ________ X érétke a _______ X éréke a _______ -nek 90% megbízhatósággal a klasszikus az előnyöket/teljesítsényt mér (a költség, kockázat később jön)
A követelmények feltárásának javasolt folyamata:
INPUT Alap elvárás az érintett felek részéről
TEVÉKENYSÉGEK
OUTPUT Validált technikai követlméyek
A művelet alap fogalma
A stratégiák engedélyezett támogatása
Hatékonyság mérése
A teljesítmény mérése
Technikai teljesítmény mérése
............................................5) ........................................
............................................6) ......................................... Követelmények allokálása : a rendszer (modelljének) hierarchia szintjeire funkciók az alacsonyabb szinten (componens aminek funkciója van) „lefele” propagáljuk interfész (elemek közti kapcsolatok) definiálása verifikálás (a követelményeké) … hogy majd biztosítsuk, hogy a tervezett termék/szolgáltatás tényleg az érdekelt felek igényeit elégíti-e ki - vizsgálat, - kérdőív , -
demonstráció ,
-
elemzés
a követelményi dokumentáció a verifikálás módját is leírja
QFD diasor!!!!!
............................................7) .........................................
Ambiguity – Bizonytalanság Creativity – Kreativitás Complexity – Komplexitás Conceive – kigondol Design –tervez Implement – végrehajt Operate - működtet
............................................9a) ....................................... Forma – definíció Az elemek összessége (feladatok) A fizikai/logikai valóság struktúrája vagy tagoltsága Alak vagy konfiguráció (gyakran de nem mindig) - ami látható Ami megvalósított (formázott, gyártott, fordított, írott, faragott vagy rajzolt) Ami van. Funkció •Tevékenység, ami létrehoz vagy alkalmaz egy dolgot • Amit a termék/rendszer csinál, • „Lebontható” • Tudjuk bemutatni a kapcsolatot a funkció és forma között, momentum (erő), energia (teljesítmény), információ (adat), információ (utasítások) • Sokkal bonyolultabb bemutatni, mint a formát (mert “láthatatlan”) Koncepció –Informális Definíció • Egy termék, vagy rendszer elképzelése, ötlet, szándék vagy gondolati elképzelés • A forma egy absztrakciója Ez nem maga a termék/rendszer (tulajdonsága), hanem egy leképezése • a leképezés specifikációja – - miként valósul meg a forma fizikai kialakítása • A tervezési változók specifikációja definiálja a tervezési feladatot • A termékek ugyanazon a koncepción alapulnak „összefüggők” • A termékek különböző koncepción alapulnak („függetlenek”)
Általában 5-9 rész (7+/-2) szintenként •
A -1-es szinten valós vagy atomi (bonthatatlan) részek vannak •
Egy rész nem nevezhető résznek anélkül, hogy ne határoznánk meg a funkcionalitását vagy egységét
•
Az egység (unit) definíciója nem mindig egyértelmű
............................................10) ....................................... Mire jó a phug mátrix? Mi az amire való: o Szerkeszteni és ábrázolni egy kiértékelő eljárást o általános szemléltetésként szolgál o tudományi hátteret teremt o segít csökkenteni az ön-hitelesítő viselkedést o Erősítí a valós csapatmunkát o Összetartás o Kiiktatja a gyenge ötleteket o Megőrzi az erős elképzeléseket o Széttartások o Segít megtalálni a lehetőségeket a kombinációkra Mi az amire nem való: o Automatikus döntéshozatal o „az értékek és számok…csak segédként vannak és nem muszáj őket algebrailag összegezni” o „tartózkodik a merevség és a hamis magabiztosság kialakulásától az osztályozás/súlyozás mátrixok miatt” o Teljes mértékben szabályozza a folyamatot o „…serkenti a kreatív meggondolatlan gondolkodást mivel hiányzik belőle a merev szerkezet” o Összekapcsol tanulmányokat o Manapság többet
Pugh Matrix lépései 1.Jellegzetességet választ vagy fejleszt az összehasonlításhoz. Követelmények és célok együttesén alapszik. 2.Az alternatívák kiválasztása az összehasonlításhoz. Az alternatívák a különböző ötletekből fejlődtek ki a koncepció alkotás alatt.
Az összes koncepciót ugyanazon az általánosítási szinten és azonos nyelven kellene összehasonlítani. 3.Értékek meghatározása. Használjuk a „legjobb” koncepciót alapként, majd az összes többit ehhez hasonlítva, minden kritérium alapján. Ha újratervezünk egy létező terméket, akkor ez a létező termék használható alapként. Értékeljünk ki minden kritériumot, jobb (+), ugyanolyan (S,o), rosszabb (-) az alaphoz viszonyítva. Ha a mátrix egy adatbázis kezelővel, mint az Excel lett felépítve, használjuk a +1,0,-1 jeleket. Ha lehetetlen az összehasonlítás, több információra van szükség. 4. Végeredmény kiszámítása. Három pontszámot generálunk, az összes (+), az összes (-), és a teljes összeget. A teljes össze a (+)-ok száma-a (-)-ok száma. Az összesített adatokat, nem úgy kell kezelni mint döntéshozatali folyamatot, hanem csak iránymutatásként. 5. Pontozás variációk Például egy hét szintes skálán lehetne finomabb pontozási rendszert használni: ahol a +3 kritérium rendkívül jobb, mint az alap. (+2,+1,0,-1,-2,-3)
Költség-haszon elemzés (B/C) •
Alkalmazás – szelekció
•
Eljárás: – 1. követelmények (mérhető) – 2. potenciális megoldások – 3. Kiválasztási kritériumok – 4. Költségtényezők definiálása – 5. Előnyök definiálása •
Kockázati szorzó f=0.5-1
– 6. Időintervallum specifikálása – 7. Költség és előny pontos, megoldásonkénti becslése – 8. Kamat …, jelenérték – 9. B/C – 10. Rangsor, …. Feltétel vagy körülmény C költség fix kívánt eredmény B fix Két alternatíva figyelembe vétele sem C sem B nincs fixálva
Kettőnél több alternatíva figyelembe vétele, sem C sem B nincs fixálva. •
Előny: – Teljes életciklus – Dokumentált
•
Korlát: – Információk megbízhatósága – „forinthatóság” problémája
Választott jellegzetesség maximum B/C arány maximum B/C arány ΔB és ΔC arányát kiszámolni az alternatívák között. Válasszuk a kisebb költségű alternatívát, kivéve ha ΔB és ΔC aránya ≥1. Utána válasszuk a nagyobb költségű alternatívát. Alternatíva választása a haszon-költség arány hozamának elemzésével.
............................................12) ....................................... Mi a kockázat? - A kockázat a bizonytalanság mértéke a jövőben megvalósuló programcéloknak, amiben definiálva vannak a költség és ütemterv előírások - A kockázatnak három komponense van: 1. Jövőbeli forrás okok 2. A jövőbeli forrás okok bekövetkezésének valószínűsége 3. A jövőbeli események következményei (vagy hatásai)
Kockázati rétegek: Magas befolyás Technikai/Project kockázat Ipar/Verseny Ország/Főállamügyész Piaci kockázat Természetes kockázat Alacsony befolyás
Elvi kockázat
Ki
írt k
öl
ts é
gv
et sl v re ter Ke e m üt
et és
Te pro chni b l é ka i má k
ai nik ák ch Te blém pro
Lim
itá
lt t ők
e
t et rít erv Sű e m t üt
Technikai kockázat
Költség kockázat
Ütemterv csúszás
Ütemterv kockázat
............................................14) ......................................
