22 db ENERCON E-82 2 MW széleromu

l'

ZANÉDELMI

SZAKVÉLEMÉNY

Fürged- Felsonyék-Magyarkeszi külterületén

22 db ENERCON E-82 2 MW széleromu LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYÉHEZ

Készítette:

N~~ Nagy Ferenc okI. környezetmérnök,

SZKV/07-0999

környezetvédebni

szakérto

Imagináció Mérnökiroda Kft

Fehérvárcsurgó 2010. szeptember

.

Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi

külterület, ENERCON E-82 széleromupark

zajvédelmi szakvélemény

Tartalomjegyzék

1. EL ÖZMÉNYEK

2

1.1

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK....•..................•..........................•..........•.•...••..•.....................•...•......................

2

1.2

Az

2

1.3

A LÉTESITMÉNY ADATAL ..•...••.•..••.•....•....•.•..•...•....••...•••.•.•..•..•.•••..••.•.•..•..•...••...................•...••....•.......•.....

1.4

A TELEPITÉS HELYE, TÉRKÉPI LEHATÁROLÁSA..........•........•.•.•.........•...•...•..........................•............•...•.........

ENGEDÉLYKÉRÖ AZONoslTó ADATAI......•.............................•...•..............................•...•...•....•...•..............

A telepítendo széleromuvek koordinátái a következo táblázatban láthatóak:

2. A SZÉLEROMUYEK 2.1 2.2

3.1

FEJLODÉSE, TECHNIKAI MEGOLDÁSOK

AKUSZTIKAI SZEMPONTOK ÉS MEGOLDÁSOK....••..•••...................•..•......•.......•.••..•....•••......•.......•.......•...••...•...

M ÓDSZEREK

A SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK KÖZÖS ALAPELVE!..........................•..•..••.••..•.......•....•.••........•..•.......•....•...........•..

MSZ15036

:2002

.4 4 5

6

3.1.1 A szél hatása. 3.1.2 A homérséklet-ingadozás hatása 3.2

2

.3

VILÁGTÖRTÉNELMI VONATKOZÁSOK.............•..•..••...••...••...•..•.......•.•...•...•....•....•..•.......•.•............•••..•...•...•...

3. ZAJSZAMITASI , "

2

MAGYAR SZABVÁNY...•.......•.......•.......•..•..•..•..••.•...•....•....•........••...•.......•..•................

3.3

NORD2000

SZABVÁNY.•...••.....•.........•...........••..•....•.....•..•..••..•.••..•....•.••...•...............•.....••..•...••..•..•..

3.4

SVÉD MÓDSZER.....•.•..•...••....................................•......•..•.........•..•......•...•....•...•..............•..•.................

6

7 7 8 10 12

3.5

PSZICHOAKUSZTIKAI KORREKCIÓK.........•....................•..........•..••..•.•..•....•..•....•..........•.••...•..•........•..•.......

12

3.6

ZAJTERHELÉs sZÁMÍTÁSÁNAK PROBLÉMÁI SZÉLERÖMÜVEK ESETÉN..••...•......•........•.............••..•...••...•.....•...•..

13

4. HATÁRÉRTÉKEK

ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK

15

4.1

MAGYAR SZABÁLYOZÁS ÉS HATÁRÉRTÉKEK.•.....••..........•....•.....•..••.•........................••..•..•...•..••...••..•..•......

15

4.2

MAGYAR JOGSZABÁLY SZERINTI ZAJVÉDELMIHATÁSTERÜLET.••....•...•..••.••..•..•....•..•.........•...••.•.••••.••.•••........

16

4.3

KÜLFÖLDI SZABÁLYOZÁS ÉS HATÁSTERÜLET-ÉRTÉKELÉSIMÓDSZEREK.•....••..•...•..•.............••......•..••......•...•....

17

4.4

A HATÁRÉRTÉKEK ELLENÖRZÉSÉVELKAPCSOLATOS MusZERES ZAJMÉRÉSI PROBLÉMÁK .••................•.••...•..••..•.

19

4.5

A TANULMÁNYBANVÁLASZTOTT ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK...............•...•..........................•..•...•..••...•.....•......

21

5. VIZSGÁLATOK,

SZÁMÍTÁSOK

ÉS ÉRTÉKELÉS

23

5.1

ZAJTóL VÉDENDo ÉPÜLETEK ÉS HATÁRÉRTÉKEK...........••..•...•..•..................................••.••........•.•...............

23

5.2

Az ALAPZAJ SZINTJE.......•.•......•....•........•..•............................••..•....•...••.•..•..•....•

23

, .....•.•.......•.........•...•....

5.3

A SZÉLERÖMú HANGTELJESITMÉNYSZINTJE•.................•...•........•....•..•..•........................•.•..••..•...•..............

5.4

ZAJTERJEDÉs-SZÁMlTÁSOK, A MODELLEK ÖSSZEHASONLrrÁSA......•.......•........................•..•.....•...•.................

26

5.5

A ZAJszÁMrrÁsoK

29

EREDMÉNYEI KÜLÖNBÖZÖMETEOROLÓGIA ÁLLAPOTOKRA.........•.............•.•..••.......••.••.......

6. ÖSSZEFOGLALÁS

25

32




1. Elozmények 1.1 Általános információk A Magas Bakony Környezetvédelmi Egyesület megfellebbezte a Fürged-FelsonyékMagyarkeszi külterületére tervezett széleromüpark létesítési engedélykérelmére a KDT KTVF által hozott határozatot. Az egyesület kifogásolta az alkalmazott akusztikai számítási módszerek és zajkibocsátási hangteljesítményszintek megfelelo használatát. Jelen tanulmányakorábbihoz képest kibovített akusztikai szempontok figyelembe vételévei készített vizsgálatok eredményeit és dokumentációját tartalmazza.

1.2 Az engedélykéro

azonosító adatai

Név:

Fürged Széleromu Kft.

Cím:

1061 Budapest, Király u. 16.

1.3 A létesítmény adatai Telepítési hely:

Furged-Felsonyék-Magyarkeszi

Széleromuvek típusa: ENERCON

E-82

külterulet

22 db

Teljesítménye:

2 MW névleges villamos teljesítmény

Fizikai paraméterek:

oszlopmagasság

100 m, rotorátméro 82 m

1.4 A telepítés helye, térképi lehatárolása A tervezési terulet Magyarkeszitol K-re, Felsonyéktol D-re és Fürgedtol ÉNY-ra helyezkedik el, mezogazdasági teruleteken. A községek belterülete minden irányban legalább 880 m-re található. Áttekinto helyszínrajz az 1. számú mellékletben látható. Az egyes széleromuvek helye a korábbi szél sebesség- és szélirányrriérések alapján kerult meghatározásra, figyelembe véve a helyi terepi adottságokat, a villamos hálózatra történo csatlakoztathatóságot és a környezetvédelmi szempontokat. A zajterhelés-számításhoz a vizsgálati pontokat a települések legközelebbi lakóházainál vettuk fel. A települések belteruletén kívul nem találhatóak állandó lakosok a tervezési terulet közelében.

készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi szakérto

2/33


FÜTged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark

A legközelebbi zajtól védendö épületek a következo ek: Közterület EOVx 591494 589465 593123 160335 156240 EOVy Kossuth154051 Bercsényi u. u. Település FÜfgedIfjúság Felsönyék Magyarkeszi u.Lajos [ml Vizsgálati

[ml

A telepítendo szélerömuvek koordinátái a következo táblázatban láthatóak: 591780 591586 F2 180 yZNB FS8 592101 591847 flO F98 FB FH 592510 592322 szántó Nll 590257 F7 591657 591200 590934 N138 N98 Fl F12 592713 590199 589516 158806 155007 591043 N148 N18 N48 N12 592196 591960 590103 195 591465 591298 153856 NS8 589764 590381 N7 194 0243 F6 592389 154000 178,6 159281 192,4 155528 156020 154809 184,8 193,4 0251/3 NIO 155223 195,3 154325 155540 183,1 0256/4 155740 197,5 174,2 Füroed 0355/8 F4 155040 194,1 158707 157816 157526 155341 183,8 177,5 158108 157089 szántó 158462 196,3 szántó 157033 181,8 0282/4 Fürqed 0184/4 154474 0249/6 Hrsz. Széleromuvek EOV koordinátái 0254/8 0204/5 0364/15 0247/7 0254/2 0352/8 Fürged 0155/1 Sorszám Széleromu Muvelési ág 0233/11 Magyarkeszi Magyarkeszi 0233/17 0204/4 Fürged Település jele Felsonyék Felsonyék X

készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi

szakérto

3/33

Fürged-Fe1sonyék-Magyarkeszi külteriiJet, ENERCON E-82 széleromüpark

zaj védelmi szakvélemény

2. A széleromuvek fejlodése, technikai megoldások 2.1

Világtörténelmi vonatkozások

Az emberiség már több mint ezer éve hasznosítja légmozgások energiáját különféle formában.

a földi légkörben

mindennapos

A civilizáció kezdeti szakaszában Kína járt az élen a szélenergja hasznosításában, csakúgy mint egyéb technikai fejlesztésekben. Késobb az egész világon elterjedt ez az energiatermelési módszer. A .középkorban Európa-szerte létesültek szélmalmok, amelyek muzeális értékként még ma is láthatóak néhány helyen. A legutóbbi 200 év történelmét tekintve az Egyesült Államokban 1888-ban létesült az elso olyan szélkerék, amelyet hasznosítható mennyiségu elektromos áram termelésére terveztek. Nemsokkal késobb egy dán mérnöknek köszönhetoen Európában is elterjedtek a kb. 25 kW-os szélgenerátorok, amelyekböl az elso világháború idejére számos darab üzemelt. Sajnos az olcsó fosszilis energiahordozók elterjedése visszavetette a szélenergia-ipar fej lodését egészen az 1970-es évekig, amikor az olajválság nyomán eloször kerültek a nyilvánosság elé a föld jövojévei foglalkozó környezetvédelmi kérdések, amelyek között a környezetbarát energiatermelés egy alapveto elernként jelent meg az emberiség földi jövojének biztosítása érdekében. A 70-es évektol kezdodoen az Egyesült Államokban·és Európa-szerte megindultak a mérnöki fejlesztések, amelyek gazdaságos, biztonságos és alacsony fenntartási költségu széleromuvek létrehozását célozták meg a korábbi technológiák alapján. A kezdetben kísérleti jelleggel alkalmazott függoleges tengelyu eromuvek nem váltották be a hozzájuk fuzött reményeket, ezért a napjainkban is elérheto megoldások a vízszintes tengelyu eromuveket részesítik elonyben. Minden ilyen jellegu energiatermelo egység alapveto funkciója a szél egyirányú mozgásának átalakítása forgó mozgássá, amely ezután generátor segítségével áramtermelésre fogható. A kis méretu, korai eromufejlesztések esetén használatban voltak olyan technikai megoldások, amelyeknél a torony szél alatti oldalán helyezkedett el a rotor, azonban a tornyon és lapátokon periodikusan megtöro légmozgások e megoldások esetén olyan nagy belso feszültséget okoztak a rotorlapátokban, amelyek jelentosen lerövidítették a berendezés élettartamát. Nem utolsó sorban az ilyen jellegu tornyok közelében olyan turbulenciahatások is felléptek, amelyek kellemetlen mély-frekvenciás zaj hatásokat is okoztak. A mérnöki társadalom jelenlegi technikai tudásának legjavát a mai vízszintes tengelyu, három lapátos széleromuvek képviselik. E megoldások energiatermelo kapacitása a néhány 100 kW-tóI egészen a 3-3,5 MW-os határig terjed.


4/33

FÜTged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark


Magyarországon sajnos kedvezotienek a technikai feltételek a szélenergia nagy arányú hasznosításához. Kevés az olyan terület az országban, mint ami például a dán, norvég és angol tengerpartok mentén tapasztalható, ahol egész évben szinte folyamatosan fúj a szél, és emiatt könnyen tervezheto a termelendo energia mennyisége. Emiatt a széleromuvek integrálása a magyar villamosenergia rendszerbe plusz feladatokat ró a Magyar Villamos Muvek-re, amelynek valós költségeirol máig folyik a vita szakmai és politikai körökben. Ugyanakkor a szélenergia megújuló energiaforrásnak számít, hiszen az energiahordozó közeg elvileg kimeríthetetlen forrással rendelkezik, így teljes életciklusát tekintve egy széleromu hosszú távon jóval környezetbarátabb technológiának minosül, mint pl. egy széntüzelésu eromu.

2.2 Akusztikai szempontok és megoldások A továbbiakban az ENERCON E-82-höz hasonló felépítésu széleromuvek tervezése során figyelembe vett elveket részletezzuk, mint a technikai fejlodés jelenlegi legmodernebb megoldásait. A széleromuvek egyik zajforrása az torony tetején elhelyezkedo generátorház, amelyben a lapátok által létrehozott mechanikai energia átalakítása történik elektromos energiává. E folyamat során a fótengely viszonylag alacsony fordulatszámú forgó mozgását egy, a gépjármuvek sebességváltóiban használt fogaskerekes mechanizmus segítségével magasabb fordulatszámú forgó mozgássá alakítják, amelyet ezután egy generátorra vezetnek, ahol az elektromos energia eloáll. A jelenlegi áttételeknél olyan fogaskereket használnak, amelyek belso magja viszonylag puha, míg a felszínuk egy plusz keményített réteggel van ellátva, aminek a segítségével a rezgések alacsony szinten tartható ak. A jelenleg használatban lévo megoldásoknál a teljes berendezéseken ún. szerkezetdinamikai vizsgálatokat, számítógépes modellezéseket is elvégeznek, amelyek célja, hogy minimalizáIják az olyan jellegu, az egyes részegységek sajátfrekvenciáiból fakadó rezonanciák kialakulását, amelyek a teljes szerkezet en, kulönösen a rotoron végigteIjedve, jelentos zajt sugározhatnának a környezetbe. Gyakorlatilag a teljes szerkezetet úgy hangolják, hogyatesthangból eredö lesugárzás minimális legyen. A szél eromu zajok jelentos forrása a lapátokon megtöro légmozgásból származik. A rotor feladata a szél energiáját megtömi, hogy a mozgási energia a fotengelyre átviheto legyen. Eközben a rotorlapátok kilépö élén eros turbulencia lép fel, amely a gyakorlatban fehér zajt sugároz a környezetbe. A fehér zaj olyan hangjelenség, amelynél minden hangfrekvencia közel azonos energiával rendelkezik, ez a gyakorlatban sustorgó hangként észlelheto. Mivel a turbulens áramlásból keletkezo zajok energiája a rotor fordulatszámának ötödik hatványával arányos, ezért a modem tervezésu eromuveknél minél alacsonyabb rotorsebesség mellett törekednek a maximális energiakihozatalra. Emellett folyamatosan folynak a kutatások az egyre csendesebb és nagyobb forgatónyomatékot produkáló lapátok létrehozására. A széleromuvek utolsó zajt kibocsátó technológiai egysége a transzformátor, amely a villamos hálózatra történo csatlakozási lehetoséget biztosítja. Ennek zajkibocsátása azonban elhanyagolható a berendezések fent részletezett technológiai egységei mellett.


5/33

FÜfged-Felsonyék-Magyarkeszi



3. Zajszámítási módszerek A zajt kibocsátó berendezések által adott távolságban létrehozott zaj szintjének számítására több mérnöki módszer is létezik. Egyes módszerek a kibocsátott zaj Afrekvenciaszurövel súlyozott adataiból indulnak ki, míg más módszerek kizárólag a tercvagy oktávsávos zaj spektrum alapján számolják a terjedési jellemzöket, mivel a hang terjedésével kapcsolatos fizikai jelenségek sokszor frekvenciafüggoek. A magyar mérnoktársadalom számára az MSZ 15036:2002 szabvány kinál viszonylag egyszeru számítási 'módszereket, amelyek alapján az ipari zaj okra jellemzo 500 Hz-es frekvencia figyelembe vételéveI akár A-frekvenciaszurovel súlyozott értékek alapján is lehet számításokat végezni, ugyanakkor frekvenciasávonkénti számítás is elvégezheto a segítségével. Mivel a hatályos környezetvédelmi jogi szabályozás szerint a szabványok alkalmazása önkéntes, ezért például a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendeletbe az MSZ15036:2002 szabvány számítási módszerei is bekerultek, így stratégiai zajtérképek készítésénél e módszer használata kötelezö jellegu. A széleromuvekkel kapcsolatban szóba kerul, hogy olyan jellegu kibocsátó forrásokról van szó, amelyek a felszíntol olyan magasan helyezkednek el,. hogy bizonyos hangterjedési jellemzok nem vonatkoztathatók a zajkibocsátásukra. Itt elsösorban olyan jellemzokrol van szó, amelyek a földfelszínrol történo hangvisszaverodést és a meteorológiai viszonyokat próbálják a modellszámításoknál figyelembe venni. Mivel Dánia, elhelyezkedésénél fogva, mindig élen járt a széleromuvek alkalmazásában, ezért Magyarországhoz képest évtizedekkel korábban megindultak a kutatások olyan számítási módszerek kidolgozására, amelyek a hangterjedési fizikai jelenségeket a legaprólékosabban modellezni tudják. Ennek eredménye az Úll. NORD2000 modell, amely több nyugati országban elfogadott és használt számítási módszer. A fentieken kívul megvizsgáltunk egy tapasztalati megfigyelésen alapuló számítási módszert, amely a Svéd módszerként ismert és kimondottan széleromuvekhez igazították a tapasztalati jellemzoket (Naturvardsverket: Ljudfran vindkraftverk, ISBN 91-620-6249-7,2001).

3.1 A számítási módszerek közös alapelvei A szabványok a zaj kibocsátás (teljesítrnényszint) és a vizsgált teruleten észlelheto zajterhelés (hangnyomásszint) közotti összefüggésekkel foglalkoznak, azzal, hogy miként lehet kiszámítani a zaj szintjét ·az észlelés helyén a zajkibocsátási adatokból kiindulva, az elore megadott terjedési feltételek mellett. A szabadban lévo hangforrás által a hatókörében (környezetében) létrejövo hangnyomásszint függ a hangforrás tulajdonságaitóI, továbbá a hangtér geometriájától a topográfia, a növényzet és a beépítettség által meghatározott, helyi terjedési feltételektol és az idojárástól. A hangforrás tulajdonságain a zajkibocsátási jellemzoket, azaz a hangteljesítményszintet, az irányjelleggörbét és a színkép et értjük.


6/33

FÜfged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark


A hangtér geometriáját a terjedési jellemzok, tehát a vizsgált pont és a hangforrás helyzete, továbbá ezeknek a talajhoz és a hangtérben lévo akadályokhoz való viszonya határozza meg. Bár az idojárási viszonyok hatása a hangforrás kozelében tobbnyire elhanyagolható, azok a távolság novekedtével egyre erosebben hatnak a hangterjedésre, és emellett a talajhatás és az akadályok miatti hangnyomásszint-csokkentést is megváltoztatják.

3.1.1 A szél hatása Mivel a szél- és a hangsebesség irányfüggoen (vektoriálisan) osszeadódik, a hang terjedése szélirányban "gyorsabb", míg ellenszélben "lassabb". A talaj kozelében a novényzet és a beépítettség miatti súrlódás csokkenti a szélsebességet, ezért csokkeno magassággal a szélsebesség is kisebb lesz. Így a magasabb légrétegekben a hang terjedési sebessége szélirányban novekszik, és ellenszélben csokken. A hanghullámok legrovidebb útja ezért szélben a talaj irányába, ellenszélben a talajtói távolodva görbül. Ellenszél esetén hanghullámok a talajtói egy bizonyos távolságra már nem érik el az észlelot, ennek következtében hangárnyék alakul ki. Ezért egy átmeneti zóna mogött lévo területen a hangnyomásszint csökkenése léphet fel, ennek mértéke a 30 dB-t is elérheti. A terjedo hanghullámokat a talaj (részben) visszaveri. Ezek a visszaverodések részlegesen vagy esetleg még teljesen is megszüntethetik az akadályok miatti hangnyomásszint -csokkenéseket. A szélsebesség változása (gradiense) helytol, idotol és magasságtól függ. Ez a hangnyomásszint változását, ingadozását eredményezi foleg a hangforrástói távolabb, kiváltképp viszonylag csekély kiterjedésu hangforrások esetén. A hangforrás eros irányítottsága ezt a hatást növelheti. A hangterjedés szabálytalanságait a levego turbulenciái is erosíthetik. Az orvények a hangenergiát szétszórják, illetve elnyelik. Ezek a hatások azonban általában elhanyagolhatók. Kivételt képeznek az olyan hangterek, amelyekben eros irányítottságú hangforrások vagy árnyékzónák vannak.

3.1.2 A homérséklet-ingadozás

hatása

A hanghullámok törését a talaj felé, illetve a talaj felol a légkör homérséklet-különbségei is okozhatják. A széllel ellentétben azonban a levego homérséklete a hangsebesség minden irányában egyenletesen hat. Bizonytalan idojárási helyzetben a nappali talajmelegedés következtében fellépo levegohomérséklet-emelkedés a magasság novekedésével csokken, ezáltal negatív homérsékleti gradiens lép fel. A homérséklet csökkenésévei a hanghullámok terjedési sebessége is csökken, ezáltal a hanghullámok eltérülnek a talajtói, így létrejön a hangárnyékzóna. Stabil légrétegzodés (talajinverzió) mellett a magassággal emelkedik a homérséklet, és ezzel együtt a hangterjedés sebessége is. A hanghullámok ilyenkor a talaj felé hajlanak


7/33

zaj védelmi szakvélemény

FÜIged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark

el. Egyenetlen homérsékleti viszonyok esetében, ami pl. felmelegedett felületek felett jon létre, turbulenciák alakulnak ki, és szóródást hoznak létre. Ha a hanghullámok ilyen területen haladnak át, akkor hangnyomásszint-ingadozásokjohetnek létre.

Ingadozó légrétegképzodés A nap folyamán:

napsütéses napokon nappal

Az év folyamán:

túlnyomóan nyári idoszakban

Stabil légrétegzodés A nap folyamán:

tiszta, szélcsendes esti és éjjeli idoszakban

Az év folyamán:

elsosorban télen

3.2 MSZ15036:2002 magyar szabvány A Magyar Szabványügyi Testület 2002-ben adta ki ezt a szabványt, azóta újabb kiadás nem látott napvilágot. Teljes terjedelme 31 oldal, alapjában véve kézzel is elvégezheto számítási módszereket tartalmaz. Ez a módszer olyan körülményeket feltételez, amelyek kedveznek a hang terjedésének, ezért az ezzel a módszerrel számított hangnyomásszintek általában nagyobbak a hasonló helyzetben méréssel meghatározott szinteknél. A számítottnál magasabb szintek ritkán, csak különleges körülmények egybeesésekor várhatók. A számítás alapja olyan idojárási helyzet, amely segíti a hang terjedését. A tapasztalat azt mutatja, hogy hosszabb idon keresztül és különbözo idojárási viszonyok kozt mért hangnyomásszintek átlagos értékei a szélirányú terjedés értékei alatt vannak. A szabványban használt alapelveket jól mutatja az alábbi ábra, amelyen hangsugarak egyenes vonalúnak modellezett terjedési útja.

~----

_--!.L

-

. ---

látható a

-o--l

I .

-'r~

Forrós

I

h,n

#/1 ~_./

-

.__ .......--q Es:zII?I~SI

1

\

_.

\

--

!in -_.-~

~_......:-------

'r--_-.. -..,.---..-~~,

készítette: Nagy Ferenc környezetvédelmi

.-..'

p(lrt

s

_....,..ll

,

__._ __

_.-

szakérto

8/33


FÜIged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület, ENERCON E-82 széleromupark

A pontforrás által létrehozott összefiiggéssel számítható:

LAM

ahol

Lw

zajszint

= Lw + Kir + Kn

a szabványban

foglaltak

alapján az alábbi

- K.J - KL - Km - Ko - Ks - Ke - Kb

: a berendezések általlesugárzott

hangteljesítményszint,

dB(A)

dB(A)

Kir

: irányítási index figyelembe veszi az egyes egyedi források saj átos sugárzási tulajdonságait minden irányban

Kn

: irányítási tényezo a hangforrás kozelében lévo visszavero felületeket veszi figyelembe, amelyek a hangtér egy-egy részében megnövekedett lesugárzáshoz vezetnek

K.J

: távolsági tényezo egy akadálytalanul és minden irányban (gömbszeruen) terjedo, pontszerunek tekintett hangforrásból kibocsátott hanghullám távolságtól fiiggo hangnyomásszint-csökkenését határozza meg (6 dB minden távolságkétszerezodés esetén)

KL

: a levego elnyelése által okozott hangnyomásszint-csokkenés

Km

: talaj és talajközeli meteorológiai viszonyok csillapító távolságok esetén a talajról közel teljes fázisfordulattal közvetlenül érkezo hullámok interferenciája miatt a rendszerint csökken. Ezt a jelenséget - a frekvenciától levegoben lévo szóródás, a talaj abszorpciós hatása iránykarakterisztikája is befolyásolja.

Ko

: növényzet csillapító hatása. A hangterjedést erosen befolyásolja a törzsek, ágak, levelek és a növények közelében fellazított talaj által okozott szóródás, amely fiigg a növényzet suruségétol, fajtájáról, a hang növényzetben megtett útjának hosszúságától és a frekvenciától.

KB

: beépítettség miatti szintcsökkenés. Ha a forrás és az észlelo között épületekkel beépített terul et van, árnyékolás miatti csillapodás léphet fel. Ugyanakkor ezt a hatást erosen csökkentheti az épületek faláról, homlokzatáról való többszörös visszaverödés.

Ke

akadályok hangárnyékoló hatása. Akadály mögött hangárnyék keletkezik. Ha a hangnak nincs mellékútja valamely tükrözo, visszavero feluletröl, akkor a hang az akadály élein át elhajlás (diffrakció) útján jut el az ámyékz6nába, ezáltal csökken a hangnyomásszint ahhoz képest, amelyet szabad hangterjedésre számítottak.

Kb

: hosszú távú középérték

hatása. Nagyobb visszaverodo és a hangnyomásszint fiiggoen - még a és a hangforrás

:

számítása. A szél, a hömérséklet, valamint a talaj akusztikai jellernzoi, amelyek a talaj-közeli hangterjedésre meghatározóak, a helytol és az idotöl fiiggoen (a napszakok, vagy az évszakok 'folyamán) változnak, ami által a hangterjedésben is eltérések mutatkoznak.

A szabvány szerint egyaránt végezheto számítás oktáv- vagy tercsávonként, külön figyelembe véve az egyes frekvenciák által szállított energiamennyiségek változását,


9/33




illetve lehetoség van a forrás A-hangteljesítményszintjébol kiindulva az ipari zaj okra jellemzo 500 Hz-es frekvencia figyelembe vétel éveI végezni az egyes számításokat, amelyek így jóval egyszerubbek és kevesebb számítást igényelnek. A késobbiekben ezt a két változatot két külon módszerként kezeljük.

3.3

NORD2000 szabvány

A szabvány alapjai gyakorlatilag egy évtizeddel ezelott kerültek kidolgozásra, és azóta is folyamatosan frissítik. Legutolsó revíziója 2010. január lO-i kiadású, tehát láthatólag tartalmazza a legfrissebb kutatási eredményeket. A szabvány alapvetoen ugyanazon elvek mentén mukodik, mint a magyar szabvány, azonban leginkább a sugárkovetési technikákra alapuló rendkívül precíz számítási módszereknek koszonhetoen, sokszorta nagyobb a számítási igénye. Ezt valamelyest jelzi a szabvány mérete is, amely 176 oldal. A tartaImát illetoen pedig olyan bonyolult vizsgálati módszereket foglal magában, amelyek egyszeru kézi számításhoz már nem használhatóak ésszeru határidok betartásával, tehát itt egyértelmuen segítségül kell hívni a legmodernebb számítástechnikai eszkozoket. Annál is inkább, mivel az egyes hangsugarak osszes terjedési jellemzojének leírása fázisinformációkkal együtt történik, amely azt eredményezi, hogy a szabványban használt összefüggések jó része a komplex számok halmazán végzett aritmetikai muveleteket tartalmaz. Az alábbi ábrán jól látható a szabvány alapveto felfogása a hangsugarak terjedési útját illetoen, vagyis a légrétegzodésnek megfelelo elhajlott hangsugarak számítási elve.

L\8R RR

"CR

S

(/_c->-.." '" ---\:::_.

I I I

----.:.;:-

·

L1Zs:

~~

··

~

I

__ -.::--

«

\-_ ..-~:::

-------j-% .__-I

---

••. -

--p,-'"

ds S' ._

\

--

;

-- ~

! D.ZR

:

G

I

dR

--

,-

-

1

R

":'

d

~ -.

Rt

A fóldfelszínrol történo visszaverödés, illetve az akadályok élein történö elhajlás esetén is a szabvány elhajlott hangsugarakkal számol, ahol a görbulet mértéke a légkör meteorológiai állapotának függvénye, ahol a hangsebesség a felszíntol mért magassággal logaritmikus-lineáris összefüggés szerint yáltozhat.


10/33

22 db ENERCON E-82 2 MW széleromu

Recommend Documents