Országgy ű lés Hivatal a Irományszám: EMBERI ERŐFORRÁSOK
Érkezett:
2016 MARC i O.
MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ALLAMTITKÁR
Iktatószám: 14882/2016/PARL
Hiv. szám: K/9363 . Melléklet : 2 db .
Dr. Lukács László György országgy ű lési képvisel ő részére Jobbik Budapest
Tisztelt Képvisel ő Úr ! Az Ön által feltett „Régóta „ van valami a leveg őben” a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban?” című írásbeli kérdésre — Balog Zoltán miniszter úr megbízásából — az alábbi választ adom . Az egészségügyi ellátással összefügg ő fertőzések számának növekedése, az antimikrobiáli s rezisztencia erősödése nem magyar sajátosság, hanem jelentős európai és globális szintű probléma. Az Európai Betegségmegel őzési és Járványügyi Központ becslése szerint húsz kórházi ellátásban részesül ő betegből átlagosan egy betegnél lépnek fel ilyen fert őzések, ami uniós szinten 4,1 milli ó beteget, évente 37000 halálozást jelent . Ismert, hogy Európa országainak több mint felében nem működik hazánkhoz hasonló felügyeleti rendszer, a nosocomiális véráramfertőzések, a multirezisztens kórokozók okozta fert őzések, és a Clostridium difficile okozta kórházi fert őzések csak néhány európai országban jelentend ők kötelezően. A számadatokban tapasztalt emelkedéshez hozzájárul az is, hogy folyamatosan javul az adatjelentési fegyelem . Az Állami Népegészségügyi é s Tisztiorvosi Szolgálat folyamatosan felügyeli, ellen őrzi és hitelesíti a kórházak jelentéseit, enne k keretében intézkedik az elmaradt jelentések pótlásáról, valamint komoly informatikai fejlesztés t hajtott végre, melynek köszönhetően korszerűsödött és b ővült az elektronikus jelentési rendszer . A korábbi évek adataival történ ő egyszerű összehasonlítás megtévesztő lehet, mivel az újonnan felbukkanó multirezisztens kórokozók fokozatosan kerültek be a jelentési rendszerbe . Az egyszer ű abszolút esetszám-emelkedés vagy csökkenés szintén nem ad elégséges információt . Az adatok olyan viszonyszámok, indikátorok alkalmazásával válnak csak összehasonlíthatóvá, mint az ápolás i naphoz vagy betegforgalomhoz viszonyított érték. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni , hogy a kórházi fertőzések mögött zömmel olyan baktériumok állnak, amelyekre az antibiotikumo k nem hatnak. A súlyos véráramfertőzések megelőzésére, kezelésére számos hazai intézkedés született, ilyenek például a súlyos szepszis és szeptikus sokk kezelésére vonatkozó új ajánlás, a Magyar Sürg ősségi Orvostani Társaság által kidolgozott, magyar védjeggyel ellátott kurzus, amely révén a súlyo s véráramfertőzések korai szakaszban felismerhetők, a veszélyeztetett betegek kiemelhet ők, és id őben hatékony kezelésben részesíthet ők, továbbá a reprezentatív adatokat tároló „szepszis regiszter” . Az elmúlt öt évben a kórházak fejlesztésére fordított 322 milliárd forint, illetve mindezek jelent ősen hozzájárulnak az egészségügyi ellátással összefügg ő fertőzések elleni hatékony fellépéshez . A tárgyban b ővebb szakmai tájékoztatást az ANTSZ Tisztifőorvosi Hivatalának mellékel t közleményei nyújtanak. Budapest, 2016 . március 10 . Tisztelettel : Rétvári Bence államtitkár
1 . számú mellékle t
Tájékoztatás az egészségügyi ellátássa l összefüggő fert őzésekr ől 2016.03 .04. Az elmúlt napokban számos félrevezet ő írás jelent meg az egészségügyi ellátássa l összefüggő fertőzések hazai helyzetér ől. Ezek az írások olyan információkat, felvetéseke t tartalmaznak, melyek szakmai szempontból kiegészítésre, magyarázatra szorulnak . Ezért szükséges azoknak a szakmai kiegészít ő információknak az ismertetése, melye k segítik a kórházi fertőzésekkel összefüggő adatok helyes értelmezését . Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) jogszabályban előírt kötelezettségének elege t téve évente nyilvánosságra hozza az egészségügyi ellátással összefügg ő fertőzésekr e vonatkozó adatokat . A kórházak a vonatkozó adatokat a kórházi fertőzések felügyeletére é s monitorozására szolgáló Nemzeti Nosocomiális Survelliance Rendszerben (NNNSR) jelentik. A jelentések 2007-ig visszamen őleg a http://www.oek.hu/oek .web?nid=1071pid=1 oldalo n találhatóak. Az egyes éves jelentések direkt módon nem hasonlíthatóak össze, mivel a z adatgyűjtés részben fokozatosan kib ővült, részben a módszertana változott. Ezekr ő l a változtatásokról a kórházban és az egészségügyi hatóságnál dolgozó illetékes szakemberek mindenkor részletes tájékoztatást kaptak és kapnak . Emellett az OEK honlapján a Kórházi-járványügyi Osztály szakmai oldalá n htt . ://www .oek.hu/oek.web?to=1165nid=1088 •id=llan=hun további összefoglaló táblázato k és magyarázatok érhet őek el a témával kapcsolatban . A hazánkban mű ködtetett Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), vagyis a z egészségügyi ellátással összefügg ő fertő zések jelentési rendszere, az egyik legátfogóbb a z Európai Unióban . Alig néhány más ország van, ahol olyan átfogó képpel rendelkeznek a z aktuális helyzetről, mint Magyarországon . A NNSR-be történő jelentést és az adattartalmat a jogszabályok részletesen meghatározzák , az OEK pedig ennek alapján készíti el az országos jelentéseket . A jelentés formájára nézve nincs jogszabályi előírás, de a bejövő adatok elemzését szigorú szakmai szempontok szerint kell elvégezni, majd ezt kell megjelentetni . Az egészségügyi ellátással kapcsolatban nyilvánosságra hozott adatok országonkén t különbözőek, pl. az Egyesült Államokban és Angliában túlnyomórészt a fert őzések arányát adják meg, Franciaországban az indikátorok kidolgozására és strukturálására helyezik a hangsúlyt. [1 ] A részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket . Például abban az egészségügyi intézményben, ahol a súlyosabb betegeket látják el, a fertőzések előfordulásának is magasabb az esélye, míg a könnyebb eseteket ellát ó egészségügyi intézményekben alacsonyabbak lesznek ezek a mutatók . Csupán a nyers adatok ismeretében a laikusok könnyen olyan fekv őbeteg intézményt választhatnak, ahol a fertőzési adatok alacsonyak, kevésbé riasztóak . Pedig könnyen lehet, hogy az adott egészségügy i intézményben a betegségük ellátáshoz szükséges széleskör ű szakmai tudás és tárgyi feltételrendszer megléte nem adott .
A kórházhigiéne hatósági felügyelete az intézmények által végzett tevékenységet vizsgálja , hogy az adott helyzetben – függ ő en az ellátott betegek állapotától, alapbetegségétől –milyen intézkedések szükségesek a további fert őzések megel őzése érdekében . Szükség esetén - az adott helyzetre vonatkozóan - átmeneti intézkedéseket hoznak a kórházhigiénés hatóság i szakemberek pl . elrendelik az újabb betegek felvételének tilalmát, látogatási tilalmat vag y egyes betegek elkülönítését a többiektől. Az egészségügyi ellátással összefügg ő fertőzések számának növekedése több okra vezethet ő
vissza. Világszerte megfigyelhet ő az új kórokozók, virulensebb baktériumok és vírusok okozt a fertőzések, valamint a nehezen kezelhet ő (multi-rezisztens) baktériumok okozta betegsége k kialakulása és terjedése . Megváltozott a betegpopuláció összetétele is : a kórházakban egyre idősebb betegeket kezelnek, több a krónikus- valamint a fert őzésekre különösen fogékony beteg is (pl . transzplantáltak, kemoterápiával kezeltek) . Fejlettebbek az orvosi technológiák, melynek következtében egyre több a beavatkozási lehet őség és ez növeli a m űtét után fellép ő fertőzések kockázatát. A hatósági tevékenységnek és a korszer ű monitoring rendszereknek köszönhetően pedig nő a kórházak jelentési fegyelme, valamint egyre több fert őzéstípus kerül jelentési kötelezettség alá . Országos Epidemiológiai Közpon t ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
2
2 . számú mellékle t
ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLA T
Országos Tisztifőorvosi Hivata l Kórházi fertőzések hazai rendszere Rövid összefoglaló a hazai monitoring rendszerr ől és legfontosabb rendelkezésre álló adatokró l
2016. február 26. A hazai jogszabályi háttérrel megalapozott, illetve az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felügyeletére és monitorozására szolgáló Nemzeti Nozokomiális Surveillanc e Rendszer (NNSR) kötelez ően jelentend ő moduljai révén, ellentétben számos európai országgal, hazánkban rendelkezésre állnak kórházi fert őzésekre vonatkozó adatok . Az NNSR kötelező moduljain kívül azonban a nagy rizikócsoportba tartoz ó betegpopulációkra is működik felügyeleti rendszer (ide tartozik például a m ű téti sebfertőzések jelentése), amely európai módszertan alapján történik, az ECDC (European Centre of Diseas e Prevention and Control - Európai Betegségmegel őzési és Járványvédelmi Központ ) koordinációjával . 2013-ig évenként nőtt a jelentett kórházi fertőzések száma, illetve az ezzel kapcsolato s incidencia, melyhez részben hozzájárult az a tény, hogy folyamatosan és lényegesen javul t a jelentési fegyelem. A jelentési fegyelmet az egészségügyi hatóság az elmúlt évekbe n valamennyi fekvő beteg egészségügyi szolgáltatónál ellen őrizte, illetve intézkedett az elmarad t jelentések pótlása irányában, és javaslatot tett a megel őző tevékenység meger ősítésére . Azon fekv őbeteg intézményekben, amelyek az országos átlagos fert őzési aránytól jelent ősen eltérő adatot jelentettek, a hatóság helyi ellen ő rzése során feltárta az okokat és szükség eseté n intézkedett . A hatóság tehát felügyeli, ellen ő rzi és hitelesíti (validálja) a kórházak jelentéseit . Világszerte, így Magyarországon is, átalakulóban van az egészségügyi ellátás, egyre töb b beteget kezelnek, illetve beavatkozást végeznek a járó-beteg szakellátás keretei között, ezért a kórházakban koncentrálódnak a kórházi fert ő zések szempontjából is magas kockázat ú betegek . A 2014 . évben már minimális volt a kórházi fert ő zéses esetszámok illetve a fert őzése k incidenciájának növekedése az el őz ő évhez képest . Pozitív jelenség, illetve a hazai infekciókontroll tevékenység eredményességét jelzi, hogy a 2015 . évi előzetes eredmények alapján úgy t űnik, csökkent a jelentett véráramfertőzések és multirezisztens kórokozók által okozott fert őzések száma .
Országos Epidemiológiai Közpon t ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
EMBERI ERŐ FORRÁSOK MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R
Kövér László úrnak , az Országgyűlés elnökéne k Budapest
Tisztelt Elnök Úr !
Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014 . (II. 24.) OGY határozat 2 . melléklet 43 . pontjában foglaltak megvalósulása érdekében mellékelten megküldöm Dr . Lukács Lászl ó György (Jobbik) országgy űlési képvisel ő „Régóta „van valami a levegőben” a kórházi fert őzésekkel kapcsolatban?” című, K/9363 . számú írásbeli választ igényl ő kérdésére adott válaszomat .
Budapest, 2016 . március 10.
Tisztelettel : Rétvári Bence államtitkár
