2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése

11

2. Második fejezet Tartalom 2.1 Bevezetés 2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése 2.2.1. Az Unió pillérei 2.2.2. Az előzmények és az Európai Közösség(ek) 2.2.3. A Közös Kül- és Biztonságpolitika 2.2.4. Bel- és Igazságügyi Együttműködés 2.3. A módosított Római Szerződés legfontosabb elemei 2.3.1. Alapelvek 2.3.2. Az Unió állampolgársága 2.3.3. A közösség politikái 2.4. Összefoglalás

2.1. Bevezetés Ez a fejezet egy keresztmetszetet nyújt az Európai Unió felépítéséről, ismertetve a hierarchia legfontosabb elemeit. Az Unió pilléreiről olvasva emlékezetünkbe kell idéznünk az előző fejezetben már tárgyalt fogalmakat, az integráció kezdeti lépéseit, a különböző közösségeket, azok kialakulásának fontosabb állomásait. Az Unió jogi alapját a Római szerződés, illetve annak módosításai jelentik, ezért az anyagrész tárgyalásának vezérfonala a római szerződéshez kapcsolódik. Az egyes intézmények bemutatása a tananyag korlátai miatt szűkszavúak, ezért az irodalom használata nem nélkülözhető, ha valaki részletesebb ismeretekhez kíván jutni. A fejezet segítségével Ön képes lesz számot adni az Unió pilléreit jelentő fogalmakról és azok jellemzőiről, a Római szerződés legfontosabb elemeiről, az Unió meghatározó jelentőségű intézményeiről, a közösségi joggal kapcsolatos lényegesebb tudnivalókról, a jogharmonizáció jelentőségéről.

2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése Az Európai Unióról szóló, ún. Maastrichti Szerződés (később Európai Uniós Szerződés néven is említik) hozta létre az Uniót. Az 1991. december 11-i, Maastrichtban megtartott csúcstalálkozón fogadták el az erről szóló tervezetet, amelynek legfontosabb elemei a következők voltak:

NyME FFFK SDiLA TEMPUS Projekt

12

•

az Európai Közösségek helyére az Európai Közösség elnevezés lép, • a gazdasági integráció megvalósítása érdekében 1999-ig közös európai valutát vezetnek be, az ehhez szükséges intézményeket létrehozzák, • az Uniónak közös kül- és biztonságpolitikája lesz, az egyhangúság elvén alapuló határozatok mellett bizonyos kérdésekben többségi döntés is lesz, • az Európa Parlament jogköre szélesedik, elsősorban az egészségügy, a tudomány és a kultúra területén, • a tagállamok közös vízumpolitikát fejlesztenek ki, a bevándorlás, a menekültügy viszont továbbra is a nemzeti kormányok közötti megállapodás tárgyát képezi. Az Európai Uniós Szerződést (EUSZ) hosszú alkudozások után 1992. február 7-én írták alá, hatálybalépésének időpontja 1993 november 1. 2.2.1. Az Unió pillérei Az Európai Unió három pilléren nyugszik. A pillér megnevezés természetesen nem jogi kategória, az csak a jobb áttekinthetőség kedvéért használatos fogalom. Az I. pillér Az Európai Közösség, melynek nevét a Maastrichti Szerződés az Európai Közösségek (EK) gyűjtőnévből alakította ki. Ide eredetileg három közösség tartozik, jelesül: az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy másképpen Montánunió, az Európai Gazdasági Közösség (EGK), az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM). A II. pillér A második pillér szerepét a Közös Kül- és Biztonságpolitika tölti be. A III. pillér A harmadik pillérnek a Bel- és Igazságügyi Együttműködés minősül.


13 Az Unió pillér-szerkezetét a következő ábra mutatja be. Európai Unió I. pillér Európai Közösség, korábban Európai Közösségek — EK

ESZAK

II. pillér

III. pillér

Közös Kül- és Biztonságpolitika

Bel- és Igazságügyi Együttműködés

EGK vagy Közös Piac

EURATOM

A három pillér között a természetszerű tartalmi különbözőségek mellett az együttműködés módozataiban is különbségek vannak. Ez abban nyilvánul meg, hogy míg az első pillér az ún. közösségi modell szerint működik, a két utóbbi kormányközi együttműködésen alapszik. A második és harmadik pillér esetében a nemzetközi jog szabályai az irányadók, szemben a közösségi modell sajátos, ún. sui generis jogrendjével. 2.2.2. Az előzmények és az Európai Közösség(ek) Az említett közösségi modell az integráció kezdetéhez, a Montánunió létrejöttéhez kötődik. Ez az újszerű integrációs modell alapjaiban tért el a különböző nemzetközi szervezetek addig alkalmazott együttműködési sémáitól. A résztvevő államokat képviselő közgyűlés és egy végrehajtó szerv segítségével működő hagyományos modell helyett egy nemzetek felett álló (szupranacionális) testületre, az ún. Főhatóságra bízták az irányítást. A Főhatóság (később Bizottság) nagyfokú autonómiát élvezett a tagállamok nemzeti közigazgatásával szemben. A tagállamok érdekképviseleti fóruma a Miniszterek Tanácsa volt, a jogvitákat a Bíróság előtt lehetett rendezni. Az e modellben is meglévő Közgyűlés szerepe leginkább a tanácsadás volt. Az Európai Közösség(ek) alapító szerződései Az Európai Unió első pillérét jelentő közösségek alapító szerződései meghatározó dokumentumok az Unió szempontjából, tekintve, hogy azok sorozatos formálásával, módosításával alakították ki az évtizedek során az Unió alapokmányait is. A Kronológia már ismertette a legfontosabb alapszerződésekhez kötődő időrendet, ennek felidézésével az említett szerződések a következők: Párizsi Szerződés (1951) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) vagy másképpen Montánunió — hatálybalépés: 1952. július 25. NyME FFFK SDiLA TEMPUS Projekt

14

A Maastrichti átfogó-an módosította a Római Szerződést. A Római Szerződésre való hivatkozások az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapítószerződésének hatályos szövegére utalnak!

Római Szerződés (1957) Európai Gazdasági Közösség (EGK) vagy másképpen Közös Piac — hatálybalépés 1958. január 1. Római Szerződés (1957) Európai Atomenergia Közösség /EURATOM) — hatálybalépés 1958. január 1. Európai Uniós Szerződés (EUSZ) a Maastrichti Szerződés (1992), mely átfogóan módosította az EGK-ra vonatkozó Római Szerződést, létrehozta az Európai Uniót, módosította az ESZAK és az EURATOM szerződéseit — hatálybalépés: 1993 nov. 1. A továbbiakban a Római Szerződésre való hivatkozáskor az Európai Gazdasági Közösség (EGK) alapítószerződésének hatályos szövegére utalunk, mely már tartalmazza az időközi módosításokat (pl. Maastricht), ezáltal az Európai Unió elsődleges jogi alapját testesíti meg.(EUSZ). A Római Szerződés keretjellegű szabályozás, mely lefekteti az alapelveket, az Uniós állampolgárság ismérveit, a Közösség politikáit, valamint a szervezeti kérdésekben rendelkezik. A részletek szabályozása az ún. másodlagos közösségi szabályokat létrehozó közösségi jogalkotás és a kapcsolódó bírói tevékenység feladatát képezi. 2.2.3. A Közös Kül- és Biztonságpolitika Mint második pillér, a Maastrichti Szerződésben lefektetett elvek alapján működik. A tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyminiszteri Tanács fontosnak ítélt kérdésekben közös cselekvés mellett határozhat. A kapcsolódó elvi iránymutatásokat az Európai Tanács bocsátja ki. A döntések egyhangú szavazással születnek. 2.2.4. Bel- és Igazságügyi Együttműködés Ez az Unió harmadik pillére. Az együttműködés keretein belül a tagállamok rendőrségei, migrációs és bűnügyi kérdésekben összehangolt lépéseket tehetnek. A tagállamok illetékes minisztereiből álló Tanács egyhangú szavazással dönt a közös cselekvés tárgyában. A munkát a Koordináló Bizottság segíti, mely a tagállamok képviselőiből áll. Ez a testület döntéselőkészítő, előterjesztő és koordináló szerepet tölt be a nemzeti hatóságok és szervek munkájának összehangolása érdekében. Látható, hogy a két utóbbi pillér a Közösségtől eltérő alkotmányos és intézményi rendszerre alapozva működik. A második és harmadik pillér kormányközi jellegét hangsúlyozza, hogy az oda tartozó ügyekben konszenzuson alapuló, egyhangú döntések születnek, melyek meghozatalában a tagállamoknak és az Európai Tanácsnak jut a főszerep, így a nemzeti érdekek nem csorbulnak.


15 Az Európai Bíróság nem, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is csak gyengített jogosultságokkal rendelkezik az érintett témakörökben.

2.3. A módosított Római Szerződés legfontosabb elemei A módosított Római Szerződés az Unió keret jellegű szabályozásának leglényegesebb dokumentuma. Eredetileg az EGK-t megalapozó szerződés a maastrichti módosításokat követően az Európai Unió elsődleges szabályozási joganyagaként funkcionál. Tartalma a következőkben foglalható össze: Preambulum Első Rész Második Rész Harmadik Rész I. Cím II. Cím III. Cím IV. Cím V. Cím VI. Cím VII. Cím VIII. Cím IX. Cím X. Cím XI. Cím XII. Cím XIII. Cím XIV. Cím XV. Cím XVI. Cím XVII. Cím Negyedik Rész Ötödik Rész I. Cím II. Cím Hatodik Rész

Alapelvek Az Unió állampolgársága A közösség politikái Az árúk szabad mozgása Agrárpolitika Személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgása Szállítás A versenyre, az adózásra és a jogszabályok közelítésére vonatkozó közös szabályok Gazdasági és monetáris politika A közös kereskedelempolitika A szociális politika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság A kultúra Közegészségügy Fogyasztóvédelem Transz-európai hálózatok Ipar Gazdasági és társadalmi kohézió Kutatás és műszaki fejlesztés Környezetvédelem Együttműködés a fejlesztés területén Társulás a tengerentúli országokkal és területekkel A Közösség szervei A szervezetekre vonatkozó előírások Pénzügyi rendelkezések Általános és zárórendelkezések

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, a Római Szerződés néhány lényeges elemét, azok meghatározását tárgyaljuk. 2.3.1. Alapelvek Az Unió Maastricht után igen kiszélesedett feladatait a Szerződés fogalmazza meg. Ezek magukban foglalják a korunkra oly jellemző valamennyi égető és megoldandó problémát, jelezve, hogy az integrált Európa a polgárai jelene és jövője érdekében képes együtt gondolkodni és cselekedni.


16 A Szerződés vonatkozó szövegrésze a következő: „A Közösség feladata a közös piac és a Gazdasági Pénzügyi Unió létrehozásával, a (3. és 3a. cikkben) megjelölt közös politikák és tevékenységek végrehajtásával előmozdítani az egész Közösségben a gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődését, a fenntartható, inflációellenes és a környezetet figyelembe vevő növekedést, a gazdasági tevékenységek magas szintű konvergenciáját, a magas szintű foglalkoztatottságot és szociális védelmet, az életszínvonal és életminőség emelését, a gazdasági és társadalmi kohéziót és szolgáltatást a tagállamok között.” A Szerződés 3. cikke a feladatok megvalósulásához szükséges feltételeket tartalmazza. A 3.a cikk az egységes valuta (mint már tudjuk, ez a valuta az euro) bevezetését írja elő. 2.3.2. Az Unió állampolgársága Erről bővebbet a vonatkozó dokumentumokból tudhatunk meg.

Az Unió állampolgárai azok, akik valamely tagállam állampolgárai. Ezt a státust szintén a Maastrichti Szerződés emelte be a joganyagba. 2.3.3. A közösség politikái A közösségi politikák sora nagyon változatos képet mutat, jól érzékelteti a Unió szabályozta területek állandó bővülését, a modernizációs törekvéseket. E politikák kiterjednek • az árúk szabad mozgására, • az agrárpolitikára, • a személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgására, • a szállításra, • a gazdaság- és monetáris politikára, • a közös kereskedelempolitikára, • a szociális politika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság területére, de még lehetne folytatni a sort. Hely hiányában, az igen színes felsorolásból a csatlakozni szándékozó Magyarország földügyi szakemberei számára kiemelkedő jelentőségű, következő két témakör közelebbi bemutatására kell szorítkoznunk. A „négy szabadság” területe Az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása a Szerződés által kitűzött piaci liberalizációt szolgálja. Ezek a törekvések a korlátozó nemzeti szabályok eltörlésére irányulnak. A Szerződés értelmében a közösség alapja a vámunió, ezért rendelkezik a tagállamok közötti vámterhek megszüntetéséről, felállítja a közös vámtarifa rendszert, kimondja a mennyiségi korlátozások tilalmát.


17

A Közös Agrárpolitika (CAP) Ez a szektor az Unió tevékenységének meghatározó része, mely költségvetési szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. A jogelőd közösségi időszakot is figyelembe véve a CAP már több mint három évtizede formálja az európai gazdálkodók és fogyasztók millióinak mindennapjait. Természetesen az évek során folyamatosan fejlődött. Meglétének tudható be, hogy az európai mezőgazdaság túlélte a kríziseket, működőképes maradt, fejlődött és termelékenysége fokozódott. A fogyasztók is nagy változások tanúi lehettek. Az állandó és jó színvonalú élelmiszer-ellátottság mellett az árak is stabilizálódtak. Ugyanakkor a CAP a saját sikerének némileg áldozata is lett. Olyan problémákkal került szembe, mint a túltermelés, a túlköltekezés, az örökös egyenlőtlenségek a különböző nemzetgazdaságok egyes szektorait tekintve. A kvóta, a stabilizátor, a költségvetési fegyelem, az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER —IACS) kimunkálása és bevezetése, a jogsértők szigorú szankcionálása az 1992-ben bevezetett átfogó reform részeiként meghozták az eredményt. A CAP történelmileg az első a teljes integráció megvalósításában Európában. A közös politikák legfejlettebb részének tekintik, mely hatékony eszköz volt Európa megteremtésében. A CAP fő céljai ( ), irányelvei ( ) a következők: a mezőgazdaság termelékenységének növelése; kielégítő életszínvonal biztosítása a gazdálkodóknak; a piacok stabilizálása; az élelmiszer-ellátottság biztosítása a vásárló által elérhető áron; az egységes piac elve — pl. teljes kereskedelmi szabadság a Közösségen belül; a Közösség elsőbbsége — a Közösségen belül termelt mezőgazdasági termékek elsőbbséget élveznek; mivel a Közösség árai magasabbak a világpiaci áraknál, exporttámogatást kapnak az exportőrök az árkülönbözet kompenzálására; a pénzügyi szolidaritás — a CAP kiadásait a közös agráralapból (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap) finanszírozzák. A CAP kiadásai az Európai Unió költségvetésének mintegy 50 %-át teszik ki.


CAP: Common Agricultural Policy

18

2.4. Összefoglalás Az Unió intézményi rendszerének részletezése, valamint a közösségi jogról szóló ismeretanyag a 6. számú függelékben található.

Göröngyös úton, de eljutottunk odáig, hogy képet alkothatunk az Európai Unió meglehetősen összetett, és bürokratikus rendszeréről. Ez a bürokrácia azonban nem öncélú, hanem a mindenkori érdekegyeztetések, a feladat kijelölések, a végrehajtás, az ellenőrzés bonyolult folyamatainak velejárója és az eredmények letéteményese. Láthatjuk azt is, hogy a jogharmonizációval kezdődik hazánk EU csatlakozásának érdemi lépés-sorozata, mely számos újszerű feladatot ró a közszférában és a gazdaságban tevékenykedőkre.

Ellenőrizze tudását! 1.) Mit kell tudni a Maastrichti Szerződésről? 2.) Melyek az EU pillérei, mik a jellemzőik? Ha a kérdések megválaszolása bizonytalan, akkor:

3.) Melyek a módosított Római Szerződés lényeges elemei? 4.) Hogyan fogalmazza meg az alapelveket a módosított Római Szerződés? 5.) Mi a CAP? 6.) Melyek az EU intézményi rendszerének főbb szervezetei és feladatai? 7.) Mit kell tudni a közösségi jogról és a jogforrásokról, mi az ACQUIS?


2.2. Az Európai Unió szervezeti felépítése és működése

Recommend Documents