1. számú melléklet
Debrecen Megyei Jogú Város esetében az alábbiak szerint alakulnak a bevételek (forrás: DMJV Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló rendelete):
1. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS ÁGAZATI FELADATAINAK TÁMOGATÁSA 1.1. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 1.1.1. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 1.1.2. Óvodapedagógusok és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása 1.1.3. Óvodaműködtetési támogatás 1.1.4. Ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása 1.1.5. Egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése 1.1.6. Hozzájárulás a pénzbeli szociális ellátásokhoz 1.1.7. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása 1.1.8. A települési önkormányzatok által az idősek átmeneti és tartós, valamint a hajléktalan személyek részére nyújtott tartós szociális szakosított ellátási feladatok támogatása 1.2.
Kulturális feladatok támogatása 1.2.1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok
támogatása 1.2.2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatása 1.3.
Címzett támogatás
1.4.
Céltámogatás
1.5.
Céljellegű decentralizált támogatás
1.6.
Központosított támogatás
1.7.
Egyéb központi támogatás
2. ÁTENGEDETT KÖZPONTI ADÓK
2.1.
Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó
2.2.
Gépjármű adó
3. MŰKÖDÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK 4. KÖZHATALMI BEVÉTELEK 4.1.
Helyi adók
4.2.
Bírságok
4.3.
Díjak és más fizetési kötelezettségek
5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK MŰKÖDÉSI BEVÉTELE 6. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK 7. MŰKÖDÉSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK 8. FELHALMOZÁSI CÉLÚ TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK 9. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK 10. FELHALMOZÁSI CÉLÚ ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK 11. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK FELHALMOZÁSI BEVÉTELE 12. NYITÓ PÉNZMARADVÁNY 12.1. Nyitó pénzmaradvány (Működési) 12.2. Nyitó Pénzmaradvány (Felhalmozási) 13. FINANSZÍROZÁSI CÉLÚ BEVÉTELEK 13.1. Finanszírozási célú működési bevételek 13.2. Finanszírozási célú felhalmozási bevételek 13.3. Finanszírozási célú nyitó pénzmaradvány (Működési) 13.4. Finanszírozási célú nyitó pénzmaradvány (Felhalmozási) B.
Önkormányzat vállalkozási tevékenységének bevételei
2. számú melléklet
Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzatának központi kezelésű feladatai 2013. évben az alábbiak szerint alakul (forrás: DMJV Önk. 2013.évi költségvetéséről szóló rendelete):
1.
Adósságszolgálat
2.
Képviselő-testület
működésével,
tagjainak
kapcsolatos kiadások 3.
Városüzemeltetési kiadások
4.
Beruházási kiadások
5.
Felújítási kiadások
6.
Városrendezési tervek kiadásai
7.
Kertségi fejlesztési program
8.
Köznevelési feladatok
9.
Egészségügyi feladatok
10.
Népjóléti feladatok
11.
Sportfeladatok és kiemelt sportrendezvények
12.
Önkormányzat által folyósított ellátások
13.
Közfoglalkoztatás
14.
Közművelődési feladatok
15.
Támogatások
16.
Környezetvédelmi Alap
17.
Civil, Kulturális és Ifjúsági "Alap"
18.
Egyéb kiadások
19.
Városmarketing feladatok
20.
Nemzetközi pályázatok
21.
Vagyongazdálkodási feladatok
22.
Nemzetiségi Önkormányzatok működési támogatásai
23.
Általános tartalék
24.
Céltartalék
díjazásával
3. számú melléklet
Kivonat a koncepcióból:
„2013-ban sor kerül a feladatok és a finanszírozás új rendszerének bevezetésére, az állami szerepvállalás egyértelmű erősítésére, valamint az előző két kormányzati ciklus alatt felhalmozódott adósságállomány jelentős részének állami átvállalására. Ezen folyamatok összességében az önkormányzatok
számára
jelentős,
pozitív
irányú
elmozdulást,
működésben lényegesen nagyobb mozgásteret biztosítanak, azzal együtt, hogy a részletszabályok még nem teljes körűen tisztázottak. Ez a mozgástér növekedés lehetővé teszi, hogy azok a programok, amelyek az elmúlt években megindultak, a lakosság által is támogatottak, így különösen a Kertségi Fejlesztési Program 2013-ban is folytathatóak legyenek. Prioritás a 2013-as költségvetés vonatkozásában, hogy a megindított fejlesztésekhez, az elnyert vagy elnyerhető pályázati forrásokhoz szükséges önerőt biztosítani lehessen.
Az önkormányzat pénzügyi kondíciója jelen pillanatban nem látható át teljes mértékben az alábbiak miatt:
Az országgyűlés előtt lévő, illetve előkészített törvénytervezetek közül az alábbiak érintik a 2013. évi költségvetést:
1. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről (T/7655) 2. Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról (T/7677) 3. A köznevelés feladat ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vétele (T/888) 4. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények
állami
átvételéről
és
egyes
törvények
módosításáról (T/8899) 5. Egyes
adótörvények
módosításáról (T/8750)
és
az
azzal
összefüggő
törvények
Ezen törvényjavaslatok és a beadott módosítások teljes mértékben befolyásolják a költségvetést, így a koncepció készítését is.
Ezt a helyzetet kezelte volna „a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról” szóló T/7677 számú törvényjavaslatot, mely az Áht-t is módosítja, mely szerint 2013. évre koncepciót készíteni nem kell. A törvényjavaslat elfogadásra került, de azt a köztársasági elnök úr visszaküldte a parlamentnek észrevétellel, így az nem lépett hatályba, ezért november 30-i határidő miatt a koncepciót el kell készíteni.”
Kivonat a DMJV Önkormányzat 2013. évi költségvetési rendeletének előterjesztéséből:
A Közgyűlés által 2012. december 16-án elfogadott költségvetési koncepció - 238/2012. (XI.29.) önkormányzati határozata – alapján Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendeletének tervezete összeállításra került.
A költségvetés összeállítása során már figyelembe kellett venni a bekövetkezett
jogszabályi
változásokat,
melyek
következtében
a
költségvetési táblázatok szerkezete, a költségvetési rendelet-tervezet normaszövegének szerkezete és szövege a korábbi és az elmúlt év költségvetéseitől
is
eltérnek,
azzal
együtt
is,
hogy
az
összehasonlíthatóságot igyekeztünk biztosítani.
A Közgyűlés Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési
koncepcióját
a
238/2012.
(XI.29.)
önkormányzati
határozatával fogadta el. A közgyűlési határozat értelmében mind az intézmények, mind a központi költségvetést illetően meghatározásra és kiadásra kerültek a tervezési irányelvek.
A tervezési munkát nehezítette, hogy az átadásra kerülő – 2012. december 31-én megszűnt önkormányzati fenntartású intézmények – feladatok finanszírozása működtetés esetén hogyan oszlik meg a fenntartó és a működtető között. Ezt a problémát a 26/2013. (II.12.) Korm. rendelet rendezte. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (Mötv.) és az Áht. a korábbi megbontáson túl – működési, felhalmozási – további bontást írt elő. A kiadások így az alábbi bontásban szerepelnek: működési kiadások felhalmozási kiadások kötelező feladat - kötelező feladat önként vállalt feladat - önként vállalt feladat állami (államigazgatási) feladat - állami (államigazgatási) feladat
Mindkettőt meg kell bontani kiemelt előirányzatokra (működési kiadásoknál: személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások; a felhalmozási kiadásoknál: beruházások, felújítások, egyéb) Az előírások értelmében külön jelennek meg a finanszírozási kiadások, melyeket szintén meg kell bontani, működési és felhalmozási célúra. A Mötv. 111.§ (4) bekezdése kimondja „a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.” Ez azt jelenti, hogy a bevételeket hasonló módon megbontva a működési bevételek és a működési kiadások egyenlege nem lehet mínusz, és azt is jelenti, hogy a finanszírozásnál külső finanszírozás a működési költségeket illetően nem jelenhet meg. Mindezt azért szükséges rögzíteni, mert a rendelet-tervezet tárgyalásakor a működési kiadások- bevételek egyenlegét be kell tartani, tehát a működési kiadások nem növelhetőek működési bevétel növekedés nélkül. A kötelező, önként vállalt, államigazgatási megbontásnál a Mötv. 13.§ (1) bekezdésében foglaltakat vettük alapul. Ez a feladat felsorolás példálózó jellegű és általános megfogalmazásokat takar, így minden
esetben az ágazati jogszabályokat is figyelembe vettük, de pontos definíciók hiányában egyes tételek besorolása lehet vita tárgya.
A költségvetési rendelet tervezet előzetes hatásvizsgálata
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§ alapján az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. A 2010. évi CXXX. törvény 17.§ (2) bekezdése alapján, az előzetes hatásvizsgálat keretében több tényezőt is vizsgálni kell, amelyek közül a költségvetés
esetében
szükségessége,
a
elsősorban a jogalkotás
jogszabály
megalkotásának
elmaradásának
várható
következményei vizsgálandók.
A tervezett jogszabály jelentősnek ítélt hatásai közül, a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai vizsgálatakor kiemelendő, hogy az önkormányzat együttesen fogadja el az általa irányított költségvetési szervek költségvetéseit, valamint dönt a költségvetési szervei által el nem látott feladatok finanszírozásáról, így a rendelet-alkotás elmaradása negatív kihatással lenne Debrecen lakosságának nagy részére, amely közvetlenül kapcsolatban van a költségvetési szervekkel, illetve a költségvetési szervek által el nem látott, közvetlenül az önkormányzat központi kezelésű feladatai közé sorolt feladatokkal. A költségvetési rendelet-tervezettel
kapcsolatban
a
környezeti
és
egészségi
következmények vizsgálata nem értelmezhető.
A jogalkotásról szóló törvény szerint az előzetes hatásvizsgálat keretében vizsgálni
kell
a jogszabály
alkalmazásához
szükséges
személyi,
szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket, azonban a költségvetési rendelet esetében ez több szempontból is nehezen értelmezhető. A költségvetés meghatározza a költségvetési szervek létszámkeretét, így a személyi erőforrások tekintetében konkrét rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos mértékig befolyással bír a szervezeti működésre. Tárgyi
feltételek vizsgálata nem értelmezhető, a pénzügyi feltételek vizsgálatára pedig azért nincs szükség, mivel a pénzügyi feltételeket maga a költségvetés határozza meg.
Mindezen okok miatt szükséges és kötelező az önkormányzatnak a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletét megalkotni és elfogadni.
A költségvetési rendelet tervezet indoklása
A 2012. évi költségvetési rendelethez képest, a 2013. január 1-jén hatályba lépett államháztartási törvény módosítása, a bevételek és a kiadások tekintetében is – az eddig megszokottól – eltérő szerkezeti tagolást tett szükségessé a 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetben. Mint ahogy azt már az előterjesztés korábbi részében a kiadásoknál említettem, a változtatások érintették a táblázatoknak a szerkezetét oly módon, hogy mind bevételi, mind kiadási oldalon meg kellett bontani az előirányzatokat működési és felhalmozási költségvetésre. Ezen túlmenően az egyes előirányzatokat be kellett sorolni kötelező, önként vállalt és állami (államigazgatási) feladatok szerint. Az, hogy a feladatok besorolásának mi a pontos, részletes szabálya, ezt sem az Áht., sem más jogszabály nem részletezi. Így a feladatok szerinti besorolás a szerint történt, hogy találtunk-e valamilyen jogszabályi előírást arról, hogy az adott előirányzaton megtervezett feladat az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatát képezi.”
MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR PÉNZÜGYI JOGI TANSZÉK
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖLTSÉGVETÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA
SZERZŐ: RÁCZNÉ DRDUL MÁRTA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT
KONZULENS: DR. NAGY ZOLTÁN EGYETEMI DOCENS
MISKOLC 2014
UNIVERSITY OF MISKOLC
FACULTY OF LAW AND STATE DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW
DEBRECEN MUNICIPALITY OF BUDGET AND MANAGEMENT
AUTHOR: RÁCZNÉ DRDUL MÁRTA BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT PART-TIME COURSE
CONSULTANT: DR. NAGY ZOLTÁN INSTRUCTOR
MISKOLC 2014
2
Tartalomjegyzék Bevezetés................................................................................................... 4 1. A gazdálkodással kapcsolatos fontosabb jogszabályok ........................ 6 2. A helyi önkormányzatok jogai .............................................................. 6 3. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök...................................... 7 3.1. Kötelező feladat ............................................................................. 7 3.2. Önként vállalt feladat ..................................................................... 8 3.3. Átvállalt állami feladat ................................................................... 8 3.4. A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladat ........ 8 3.5. Államigazgatási feladat- és hatáskörök.......................................... 9 4. Megyei jogú város és önkormányzata.................................................. 9 5. A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai......................................... 11 5.1. Önkormányzati vagyon ................................................................ 11 5.2. Az önkormányzat gazdálkodása................................................... 13 5.2.1 A helyi önkormányzati bevételek........................................... 15 5.2.2 Önkormányzati kiadások........................................................ 16 6. Költségvetési év folyamata ................................................................. 18 6.1. Koncepció .................................................................................... 18 6.2. Költségvetés tervezése, elfogadása .............................................. 23 6.3. A költségvetés végrehajtása: gazdálkodás ................................... 25 6.4. Beszámolás, zárszámadás............................................................. 30 7. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése...................... 33 Összegzés ................................................................................................ 34 Felhasznált irodalom és jogszabályok, szabályzatok .............................. 38
3
Bevezetés
Hazánkban a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek, amelyek alkotmányos jogállásukra nézve nem tekinthetők az államigazgatás részének: önálló hatalmi tényezők. Államszervezési koncepciójukban is különböznek a központi közigazgatás szerveitől, hiszen a helyi önkormányzatok a decentralizáció elve alapján szerveződnek. A helyi önkormányzatokra vonatkozó
legfontosabb
szabályokat
az
Alaptörvényben
és
a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben találjuk meg. Helyi önkormányzatok működnek: • községben; • városban; • járásszékhely városban; • megyei jogú városban; • a fővárosban és kerületeiben; • megyében. A fenti területi tagozódás alapján az önkormányzatok lehetnek települési és területi önkormányzatok. Területi önkormányzatnak a megyei önkormányzatokat tekintjük, ez azonban semminemű hierarchiát nem jelent. Az említett területi egységekben működő helyi önkormányzatok között nincs függőségi, alá-fölérendeltségi viszony, a területi egységek egymástól függetlenül gyakorolhatják a helyi önkormányzás jogát. A fővárost a törvény területi és települési önkormányzatnak nevezi. Települési önkormányzat: A község, a város, járásszékhely város és a főváros kerületei. A helyi önkormányzás joga egyrészt a helyi közügyek intézését, másrészt a helyben megvalósuló közhatalom-gyakorlást jelenti. A helyi önkormányzás alapvetően két módon valósulhat meg: az egyik a hatalomgyakorlás közvetett módja, amikor a hatalomgyakorlást a helyi választópolgárok által választott helyi képviselő-testület végzi (pl. önkormányzati rendeletet alkot), másik módja pedig az, amikor a
4
választópolgárok közvetlenül vesznek részt a hatalomgyakorlásban (pl. helyi népszavazás). Helyi
önkormányzás
joga:
A
helyi
önkormányzás
a
helyi
önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy – jogszabályi keretek között – a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. A helyi önkormányzat a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A helyi önkormányzatok önállóságát, szabályozási, gazdasági, valamint szervezeti autonómiáját hivatottak biztosítani: 1) Egyrészt tehát a szabályozási autonómia keretében a helyi önkormányzat rendeleteket alkothat és határozatokat hozhat. 2) Másrészt a gazdasági autonómia körében dönt a helyi adók fajtáiról és mértékéről, gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonosi jogokat, meghatározza költségvetését, önállóan gazdálkodik és vállalkozhat. 3) Harmadrészt pedig a szervezeti autonómia körében meghatározza saját belső szervezeti és működési rendjét, valamint szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetségeket hozhat létre, együttműködhet
más
országok
önkormányzataival,
tagja
lehet
nemzetközi önkormányzati szervezetnek. Ez az autonómia azonban nem jelenti azt, hogy megszeghetné a jogszabályokat a helyi önkormányzat. Az Országgyűlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően előterjesztett – indítványára fel is oszlathatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.
Dolgozatomban
Debrecen
Megyei
Jogú
Város
vonatkozásában
bemutatom az önkormányzat gazdálkodását, áttekintve a kapcsolódó jogszabályokat felsorolásként, mivel az egyes fejezetekben részletesen utalok a vonatkozó szabályokra. A kiadások és bevételek ismertetését, valamint egy költségvetési év folyamatát a fontosabb gazdálkodási mozzanatok figyelembevételével. 5
1. A gazdálkodással kapcsolatos fontosabb jogszabályok A jogforrási hierarchiát figyelembe véve, a legfontosabb jogszabály a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája, melyet az 1997. évi XV. törvény tette a magyar jog részévé, majd az alkotmány. Ezt követően az egyes törvények, melyek különböző szakterületeket ölelnek fel. Különösen a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (továbbiakban: Mötv.), valamint az 1990. évi C. törvény a helyi adókról, 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról. A gazdálkodással kapcsolatos legfontosabb a 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, illetve a számvitelről 2000. évi C. törvény. Az adott évi költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni a Magyar Köztársaság adott évi költségvetését, mely törvény formájában kerül elfogadásra. A
harmadik
szintet
kormányrendeletek,
az
képezik
a
államháztartás
rendeletek.
Ezen
működési
belül
rendjéről
a
szóló
368/2011. (XII. 31.), valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet. Az önkormányzati rendeletek tartalmukat tekintve sajátos jogszabályok az adott önkormányzatot illetően. Ezen kívül lehetnek még határozatok és önkormányzati belső szabályzatok, melyek a fent
említett
jogszabályok
figyelembevételével
–
azoknak
nem
ellentmondóan – készülnek. 2. A helyi önkormányzatok jogai Az önkormányzati jogokat az Alaptörvény sorolja fel. Ennek alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: • rendeletet alkot; • határozatot hoz; • önállóan igazgat; • meghatározza szervezeti és működési rendjét;
6
• gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; • vagyonával és bevételeivel – kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül – vállalkozást folytathat; • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; • önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; • a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; • szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; • törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. 3. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök1 A helyi önkormányzatok feladatai esetében beszélhetünk kötelező feladatról, önként vállaltról, átvállalt állami feladatról, a helyi közbiztonsággal
kapcsolatos
önkormányzati
feladatról
és
államigazgatási feladatról. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület
és
szervei
(a
polgármester,
bizottságok,
a
részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a jegyző, a társulás) biztosítják. 3.1. Kötelező feladat A törvény előírhat az önkormányzatok számára kötelezően ellátandó feladatokat. A törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a
1
helyi
önkormányzatok
eltérő
adottságait,
különösen
az
Mötv. II. fejezet
7
önkormányzat gazdasági teljesítőképességet, a lakosság számát, területi nagyságát. Kötelező feladatok lehetnek például: • településfejlesztés, településrendezés; • köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás; • egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; • óvodai ellátás; • ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés; • helyi közösségi közlekedés biztosítása; • hulladékgazdálkodás. 3.2. Önként vállalt feladat Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt feladattal nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, továbbá finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. 3.3. Átvállalt állami feladat A helyi önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal
kötött
külön
megállapodás
alapján
elláthat
állami
feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról. 3.4. A helyi közbiztonsággal kapcsolatos önkormányzati feladat A települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának,
más
értékének
védelméről
kényszerítő
eszköz 8
alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. A szervezet alaptevékenységét a települési és a fővárosi önkormányzat területe szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján, a rendőrség szakmai felügyeletével végzi. 3.5. Államigazgatási feladat- és hatáskörök Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, valamint a jegyző számára államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg. Ebben az esetben egyfelől az ellátásukhoz szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetés biztosítja, másfelől ebben az esetben a polgármestert vagy a jegyzőt a képviselőtestület nem utasíthatja, és döntésüket nem bírálhatja felül. Ilyen ügyek pl. az anyakönyvi ügyek, az ipar- és kereskedelmi igazgatási, a birtokvédelmi feladatok, hagyatéki eljárás. 4. Megyei jogú város és önkormányzata Az Mötv. szabályozása szerint a megyeszékhely városok lakosságszámuktól függetlenül – megyei jogú városok, valamint az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost az Országgyűlés megyei jogú várossá nyilváníthatja.2
A magyar önkormányzati rendszerben a helyi önkormányzatok jogai egyenlők, az önkormányzatok között nincs alá-, fölérendeltségi viszony. Ebben a rendszerben a megyei jogú város sajátos státussal rendelkező városi önkormányzat, amely abban különbözik más városoktól, hogy területén gyakorolhatja a megyei önkormányzat feladatés hatásköreit is.
Feladat és hatáskörei két részből tevődnek össze: ─ ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyek a települési önkormányzatokat megilletik. 2
Mötv. 21. § (3) bekezdés
9
A
megyei
jogú
városok
nagyságrendjük,
valamint
teljesítőképességük alapján a legalkalmasabbak arra, hogy önkormányzati
szerepkörüket
kiterjesszék.
Ez
egyaránt
megvalósulhat a kötelező feladatok és hatáskörök bővítése útján, valamint a szabadon választható feladatok gyarapításán keresztül. (Fogarasi – Ivancsics – Kiss [1997] 75. o.) ─ másrészt saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket (ezek közül a legjellemzőbbek: a középfokú oktatás, diákotthoni ellátás, könyvtári és levéltári szolgáltatás,
kórház-rendelőintézet
fenntartása,
szakosított
szociális otthonok, gyermekvédelmi intézmények működtetése stb.)
A teljes közjogi rendszer átfogó megújításának, a közigazgatási rendszer átalakításának, fejlesztésének meghatározó elemeként az Országgyűlés elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt (Mötv.). Az új törvény alapvető célja egy modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése, amely lehetőséget biztosít a demokratikus és hatékony működésre, ugyanakkor – a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait érvényre juttató és védendő módon – szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. Az önkormányzati rendszer kereteinek megváltoztatása csak az államszervezet más elemeinek megújításával együtt, a nagy ellátórendszerek (közoktatás, egészségügy) reformjával összefüggésben teljesedhet ki.3 Az Mötv. a következő fontosabb új elemeket tartalmazza: - a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése; - az állami és önkormányzatok közötti új feladatmegosztás alapjainak meghatározása; - a megyei önkormányzatok feladatkörének változása a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési feladatok meghatározásával;
3
Magyari program 12.0
10
- a polgármester státuszának, feladat- és hatáskörének megerősítése; - a jegyző kinevezési jogkörének polgármesterhez történő telepítése; - az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok egységesítése; - a társulásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése; - a közös önkormányzati hivatal struktúrájának kialakítása; - a finanszírozásban új feladatalapú támogatási rendszer kialakítása, a működőképesség erősítése; - a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályok új alapokra helyezése az eladósodás megakadályozása érdekében; - a törvényességi felügyelet eszközrendszerének meghatározása. [MAGYARY PROGRAM 12.0] 5. A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai 5.1. Önkormányzati vagyon A helyi képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében
a
költségvetését,
tulajdonost annak
megillető
alapján
jogokat.
önállóan
Meghatározza
gazdálkodik,
e
célra
felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat. Dönt a helyi adók fajtájáról és
mértékéről
(Alaptörvény
32.
cikk)
Az Mötv. VI. fejezete „Az önkormányzatok gazdasági alapjai” cím alatt foglalkozik részletesen az önkormányzatok vagyonával, bevételeivel, gazdálkodásával, a tervezés, a számvitel, az információ és az ellenőrzés kérdésével. Az
önkormányzat
rendelkezik
és
gazdálkodik.
közszolgáltatásokat
költségvetési
Költségvetése
költségvetéstől
azonban
támogatásokkal
és
más
az
nyújt;
bevételeivel,
ahhoz
költségvetési
tulajdonnal
kiadásaival
államháztartás
elkülönül,
saját
része, csupán
önállóan az
állami
az
állami
kapcsolatokkal
kötődik.
Az önkormányzatok működésének egyik meghatározó feltétele, hogy megfelelő vagyonnal rendelkezzenek feladataik ellátásához.
11
A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon egy része forgalomképtelen. Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyon, amelyet •
a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati
tulajdonban álló vagyonnak minősít (ilyenek például a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzatok tulajdonában álló terek, parkok); • vagy törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
A törzsvagyon másik csoportját helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon képezi többek között: • a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű; • a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott,
közfeladatot
ellátó
intézmény,
költségvetési
szerv
elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész; •
a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási
tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.
A települési önkormányzatok bevételeit gyarapítja az önkormányzati vagyon hasznosításából származó jövedelem is. Az ilyen típusú bevételek az önkormányzatok szabadon felhasználható erőforrásait növelik. Mértéke minden esetben attól függ, hogy az adott önkormányzat mekkora vagyonnal rendelkezik, illetve, hogy a vagyon működtetése mennyire
eredményes.
Meg
kell
említeni
a
különböző
kötelezettségvállaláson alapuló bevételeket is. Ezeknél a bevételi elemeknél azonban mindvégig szem előtt kell tartani azt, hogy a
12
beáramlást később - általában magasabb volumenű - kiáramlás is követi majd.4 5.2. Az önkormányzat gazdálkodása A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik. A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése.5 Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. Ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet
megelőző
beszámolási
évre
vonatkozó
kötelezettségének
zárszámadását, vagy
államháztartási
vagyon-nyilvántartási
kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A helyi önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének
bemutatására,
értékelésére
vonatkozó
adatainak
jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi. 4
Béres Dániel: Függetlenség és önkormányzat: az új törvény margójára. Pénzügyi Szemle Online 2012. február 2. 5 Mötv. 111.§
13
A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok6 a) kötelezően
ellátandó,
törvényben
előírt
egyes
feladatainak
-
felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. A támogatás biztosítása a következő szempontok figyelembe vételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. A
feladatfinanszírozási
rendszernek
biztosítania
kell
a
helyi
módon
a
helyi
önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. Kivételes
esetben
önkormányzat
jogszabályban
működőképessége
meghatározott megőrzése
érdekében
kiegészítő
támogatás adható. Az önkormányzatok feladataikat bevételeikből finanszírozzák. Az önkormányzati finanszírozás rendjét nettófinanszírozásnak nevezzük. Lényege, hogy a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok részére átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos egyéb központi
6
2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről IV. fejezet, Mötv. 117. §
14
támogatások összegét az állammal szembeni köztartozások – személyi juttatások és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások – levonásával folyósítják. (Kiss [2000] 124. o.) 5.2.1 A helyi önkormányzati bevételek Az önkormányzatokkal
kapcsolatos
szabályozás
a
helyi
önkormányzatokat megillető bevételeket az alábbi csoportokba sorolja:7 • saját bevételek; •
átengedett központi adók (gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz
kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a, valamint termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni szja 100%-a); • más gazdálkodóktól átvett bevételek; • központi költségvetési támogatás; • támogatások. A helyi önkormányzatok saját bevételei közül a legjelentősebbek a helyi adók. Helyi adók bevezetésére rendeleti úton kizárólag a települési önkormányzatok jogosultak (megyei önkormányzatok nem).
A helyi adók között beszélhetünk: • vagyoni típusú adókról (építményadó, telekadó); •
kommunális jellegű adókról (magánszemélyek kommunális adója,
idegenforgalmi adó), valamint • helyi iparűzési adóról.
A saját bevételek közé sorolhatók még: • a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalékkamat és bérleti díj; • illetékek; • átvett pénzeszközök; • az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; 7
2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről 32. §
15
• a helyi önkormányzat egyéb bevételei; • szabálysértési bírság.
A központi költségvetés a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak
–
ellátását
feladatalapú
támogatással
biztosítja
(feladatfinanszírozási rendszer). A feladatalapú támogatás működési és közfeladat ellátásához kötött feladatalapú támogatás lehet. A feladatalapú támogatáson kívül a központi költségvetés kiegészítő támogatást is nyújt az önkormányzatoknak. (1. számú melléklet) 5.2.2 Önkormányzati kiadások Az önkormányzatok feladataik ellátása során felhasználják a bevételi forrásaikat és kiadásokat teljesítenek. A költségvetés területén a kiadásokat közgazdasági és funkcionális szempontból is csoportosíthatjuk. A feladatonkénti csoportosítás a KSH8 ágazati besorolása alapján megjelölt feladatokra történő csoportosítást jelent. Így az ─ oktatás, ─ egészségügyi ellátás, ─ szociális ellátás, és ─ településüzemeltetetés, igazgatás csoportosításban összegyűjtött kiadások alapján bemutatható az egyes feladatok ellátásához kapcsolódó valamennyi kiadás. (2. számú melléklet)
A közgazdasági szempontból történő csoportosítás szerint a fő csoportok: ─ személyi kiadások (bérek és juttatások), ─ a személyi kiadások munkaadókat terhelő járulékai, ─ dologi kiadások (működési, de nem személyi kiadások), ─ felhalmozási és felújítási kiadások.
8
Központi Statisztikai Hivatal
16
A helyi önkormányzatok kiadásainak legnagyobb részét a működési kiadások – melybe beletartoznak a személyi kiadások, a személyi kiadások munkaadókat terhelő járulékai és a dologi kiadások – valamint a felhalmozási kiadások jelentik. A felhalmozási kiadások a beruházási, felújítási kiadásokat jelentik.
A működési kiadásokat folyó kiadásoknak is nevezhetjük, hiszen a folyamatos működés mindennapi kiadásai jelennek meg ezen a jogcímen. A működési kiadásokat két fő csoportra bonthatjuk: ─ személyi kiadások és azok munkaadókat terhelő járulékai és ─ dologi kiadások.
Dologi kiadások A dologi kiadások a hivatal, intézmény működtetésével kapcsolatos – nem személyi juttatások közé tartozó – kiadások kimutatására szolgál. A dologi kiadások mértékét a képviselő-testület határozza meg.
Felhalmozási kiadások A helyi önkormányzatok forrásszabályozásának rendszerében az éves költségvetési törvényben biztosított központi források – átengedett központi adók, állami hozzájárulások, céljellegű állami támogatások – és a saját források elméletileg lehetőséget biztosítanak az önkormányzatok kötelező
közszolgáltatási
feladatainak
ellátásához.
tevékenysége Az
alapvető
működtetési, feladat
a
fejlesztési
közszolgáltatás
működtetésének biztosítása, amelyhez az önkormányzatok forrásaik jelentős részét felhasználják. Az önkormányzatok fejlesztési, beruházási tevékenysége azonban ennek ellenére nem szorulhat háttérbe.
Az
önkormányzatok
beruházási,
fejlesztési
tevékenységét
alapvetően meghatározza, hogy az infrastrukturális ellátottságban jelentős eltéréseket kell csökkenteni, megszüntetni, az önkormányzati (és
17
intézményeik) vagyonának állagromlását, a felújítások halasztását meg kell állítani. A beruházások finanszírozásában jelentős szerepe van az 1992-től működő címzett- és céltámogatási rendszernek.9
Az eddig tárgyalt
kiadások jelentik az önkormányzatok
legjelentősebb kiadási tételeit, viszont ezek mellett még számos kiadással kell számolniuk. 6. Költségvetési év folyamata Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, a tervezésre vonatkoznak a központi előírások. Az alábbiakban bemutatásra kerül egy költségvetési év folyamata – Debrecen Megyei Jogú Város 2013-as év vonatkozásában –, melynek kezdete nem igazodik a naptári évhez. Első mozzanat ugyanis a költségvetési koncepció készítése, mely a költségvetési évet megelőző évben készül. Ezt követi a tervezés, majd a költségvetés elfogadása, az egész évre kiterjedő gazdálkodás, végül a beszámolás, zárszámadás. A költségvetési tervezés a következő munkaszakaszokat és feladatokat foglalja magában: -
a költségvetési irányelvek meghatározását
-
a költségvetési koncepció elkészítését,
-
a költségvetési rendelettervezet elkészítését,
-
a költségvetési rendelet megalkotását,
-
az elemi költségvetés elkészítését.
6.1. Koncepció Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-a értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési
9
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény; a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/2005. (II.11.) Korm. rendelet szabályozza.
18
koncepciót a polgármester november 30-ig a választás évében, legkésőbb december 15-ig nyújtja be a képviselő testületnek. A koncepció készítés célja az, hogy bemutassa a következő évek várható pénzügyi kondícióit, ennek alapján meghatározza a feladatok sorrendjét, és útmutatást adjon a tervezés menetére. A koncepció feladatot jelent a polgármesteri hivatal valamennyi főosztály és osztály vezetője részére. A koncepciót, a közgyűlés elé terjesztés előtt véleményezi a Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság, Oktatási-,
Pénzügyi-,
Tulajdonosi-,
Környezetvédelmi
és
Városfejlesztési-, Egészségügyi és Szociális-, valamint az Ügyrendi és Etikai Bizottság. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a
központi
költségvetésről
szóló
törvény
kihirdetését
követő
negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A
polgármester
a
költségvetési
rendelettervezet
benyújtásakor
előterjeszti azt az önálló rendelettervezetet is, amely az önkormányzati rendeleteknek a költségvetési rendelettervezetben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges módosításait tartalmazza. A
költségvetés
előterjesztésekor
a
képviselő-testület
részére
tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és c) a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. A
helyi
nemzetiségi
önkormányzat
bevételeivel
és
kiadásaival
kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati 19
hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.
Az Áht. 25.§-a értelmében 2013. január 1. napjától a 2013. évi költségvetési rendelet elfogadásáig átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet kellett alkotni, ez a 62/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet elfogadásával megtörtént. A 2013. évi költségvetésről szóló törvény alapvető változásokat hozott az önkormányzat bevételeit illetően, ez azt jelenti, hogy az önkormányzatot korábban megillető előző évi tényszám alapján számított helyben maradó SZJA (mely a településen beszedett SZJA 8 %-a) volt, továbbá a jövedelemdifferenciálás alapján az önkormányzatot megillető SZJA kiegészítés 2013-tól az önkormányzatokat nem illeti meg. Nem önkormányzati bevétel az illeték korábban meghatározott hányada sem, ez teljes egészében állami bevétel. A gépjárműadó 60 %-a állami bevétel lett. A feladatok átcsoportosításából következően az állami támogatások szerkezete, összege, számítási módja is jelentősen megváltozott, értelemszerűen a köznevelési feladatokhoz az önkormányzatnak már nem jár állami hozzájárulás, mivel ezt a feladatot nem látja el. Ugyanakkor a költségvetési törvény az önkormányzatok általános működéséhez és ágazata feladatainak ellátásához támogatást biztosít, meghatározott számítási rend szerint. Ezen belül alapvetően támogatást biztosít a hivatal működéséhez, a törvényben rögzített számítások alapján 283,94 fő az az elismert hivatali létszám, ami után támogatás illeti meg az önkormányzatot. A jogszabályok 2013.01.01-től hatályos módosítása következtében a gépjárműadó
bevételt
meg
kell
osztani,
annak
40%-a
marad
önkormányzati bevétel. A helyi adókról szóló törvény 2012. évi módosításával adókötelessé váltak a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek. A 2013. évi építményadó mérték 10%-kal emelkedett. 20
Az iparűzési adó a legnehezebben tervezhető adónem, mivel a gazdasági helyzet alakulása leginkább itt befolyásolja az előírásokat. A 2013.01.01-től bevezetett új adóalap-megosztási szabályok, a KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója) hatása előre nem tervezhető.
A 2010. január 1-től érvényes módosítás szerint az iparűzési adó alapját csökkenti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége is. E költségnem nagyságrendjére nem állt rendelkezésre adat, legfeljebb a 35/1999. (XII.10.) Kr. rendelet 19/A.§-a szerinti előző évi kedvezmény alapján lehetett tervezni. E kedvezményt azonban nem mindegyik vállalkozás érvényesítette, a tapasztalat az, hogy több
vállalkozás
csak
az
adóalap-csökkentésnél
számolt
a K+F költségekkel. Ez egyrészt kedvezőtlenül hatott az adóalap alakulására, hiszen több lett a törvény szerinti adóalap-csökkentés összege, másrészt kedvezően azért, mert duplán nem vették igénybe a kedvezményt. A gazdasági helyzet alakulása kiszámíthatatlan, azonban az a tapasztalat, hogy a felszámolási eljárások száma egyre emelkedik, amely a hátralékállomány növekedésében is megmutatkozik. A felszámolás alatt álló cégek számláin nyilvántartott összes hátralék 2012-ben 334.455.733 Ft volt, amely behajthatatlan. Az idegenforgalmi adóbevétel 2012-ben némiképp emelkedett. Ennek oka lehet a cafetéria keretében biztosított SZÉP kártyák sikere. Ezáltal indokolt a tervezett bevétel emelése. A 2013. évi átmeneti gazdálkodásról szóló 62/2012. (XII. 13.) önkormányzati
rendelet
csak
arra
az
időszakra szabályozza a
gazdálkodást, amíg a közgyűlés nem alkotja meg a 2013. évi költségvetési rendeletet. Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet alapján történő tárgyévi gazdálkodás az előző költségvetési év ismert tényadatai alapján történik, és értelemszerűen nem terjed ki a nagyobb volumenű beruházási, felújítási kiadásokra, mivel ezek a kiadások évrőlévre változnak. Ebből kiindulva elsősorban csak az általános működési kiadások teljesítése történik az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet alapján. 21
Előzetes
hatásvizsgálat
keretében
megállapítható,
hogy
az
önkormányzatnak törvényben foglalt kifejezett kötelezettsége az adott évre költségvetést alkotni. Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik. A költségvetés megalkotásának elmaradása tehát nem csak törvénysértő állapotot idézne elő, hanem az önkormányzat működését, gazdálkodását is veszélyeztetné.
A helyi önkormányzat átmeneti gazdálkodásának szabályai
Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési év kezdetéig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei
a
bevételeiket
folytatólagosan
beszedhessék,
kiadásaikat
teljesítsék.10 Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik. Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig
vagy
az
átmeneti
gazdálkodásról
szóló
rendelet
hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Az átmeneti gazdálkodásról a képviselő-testület részére a polgármester beszámol. A képviselő-testület az új költségvetési rendeletet az átmeneti gazdálkodás idején beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe beépítve fogadja el.
10
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25. §
22
6.2. Költségvetés tervezése, elfogadása Költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok A DMJV Önkormányzat költségvetését önállóan, rendeletben állapítja meg. A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A DMJV Önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetése a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be.
A DMJV Önkormányzat a költségvetésének tervezetét a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze. Az Önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg.
Az Önkormányzat költségvetési rendeletének tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, ezen belül költségvetési szervenként a személyi jellegű kiadásokat, a munkaadót terhelő járulékokat, a dologi jellegű kiadásokat, az ellátottak pénzbeli juttatásait, a speciális célú támogatásokat, a költségvetési létszámkeretet, illetve az önkormányzat által kijelölt felhalmozások (beruházások, felújítások és az egyéb felhalmozási célú kiadások, támogatások) előirányzatait. A költségvetési rendeletnek mindezt az önkormányzat központi kezelésű feladataira, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatokra elkülönítetten és összesítve együttesen is tartalmaznia kell.
A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényt (továbbiakban: költségvetési törvény) 2012. december 11-i 23
ülésén fogadta el az Országgyűlés, majd ezt követően került kihirdetésre. A DMJV Közgyűlése által 2012. november 29-én elfogadott koncepció alapján Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. évi költségvetése összeállításra került. (3. számú melléklet)
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24.§-a értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig nyújtja be a képviselő testületnek.
A koncepció tartalmára vonatkozóan kötelező központi előírást, a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 26. §-a tartalmaz, ennek megfelelően, a koncepció készítés célja az, hogy bemutassa az önkormányzat
következő
év
tervezett
bevételeit,
a
kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségeket a „központi költségvetésről szóló törvényjavaslat” figyelembevételével.
Az önkormányzati rendszer átalakítása – figyelembe véve annak strukturális problémáit – rendkívül időszerű és szükséges folyamat. Az önkormányzati reform további elodázása lényegében lehetetlenné tette volna az önkormányzati feladatok ellátását, a települések működését. A 2002 és 2010 közötti időszak finanszírozási politikája, melynek lényege, hogy egyre több feladatot ró az állam az önkormányzatokra, folyamatosan csökkenő finanszírozás mellett, a legtöbb települést az adósságállomány jelentős növelésére kényszerítette.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 24.§ (2) bekezdése értelmében a költségvetési rendelet-tervezetet a kihirdetést
követő
képviselőtestületnek.
45.
napig
Ugyanakkor
nyújtja
be
ugyanezen
a
polgármester
törvény
111.§
a (6)
bekezdése a 2013. évi költségvetési rendelet beterjesztésére 2013. február 15-ét határozza meg.
24
6.3. A költségvetés végrehajtása: gazdálkodás Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás
Az előirányzatok teljesítése egymásra épülő, úgynevezett vertikális munkaszakaszokon keresztül valósul meg. Ezen munkaszakaszok a kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, az érvényesítés és az utalványozás.11 Kötelezettségvállalás a kötelezettség vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat. Ilyen kötelezettség lehet a foglalkoztatásra irányuló
jogviszony
létesítése,
szerződés
megkötése,
támogatás
biztosítása, illetve más, pénzben kifejezhető értékű szolgáltatás teljesítésére
irányuló
jognyilatkozat.
Kötelezettségvállalásra
a
költségvetési szerv vezetője vagy az általa erre írásban felhatalmazott alkalmazott jogosult. Önkormányzat nevében kötelezettségvállalásra a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. 1) A kötelezettségvállalás kizárólag – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – írásos formában, pénzügyi ellenjegyzés után történhet. Az ellenjegyzésre jogosult személye a költségvetési szerv besorolásától függ, főszabály szerint a gazdasági vezető végzi ezt a tevékenységet, a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek esetében pedig az irányító szerv által kijelölt szerv gazdasági vezetője. Önkormányzat
nevében
történt
kötelezettségvállalás
esetében
az
önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult a pénzügyi ellenjegyzésre. 2) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján igazolni, ellenőrizni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, és ha a kötelezettségvállaláshoz ellenszolgáltatás kapcsolódik, annak teljesítését. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a költségvetési szerv belső szabályzata egyes kiadásoknál (például jogerős bírósági határozaton alapuló fizetési kötelezettségek) mellőzze a teljesítés igazolásának
11
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) a)
25
előírását. Bevételek esetében jogszabály nem teszi kötelezővé a teljesítés igazolását, de egyes bevételekre ezt a költségvetési szerv belső szabályzata előírhatja. A teljesítés igazolására jogosult személyeket a kötelezettségvállaló jelöli ki. 3) Kifizetések esetében az érvényesítő ellenőrzi az összegszerűséget, a fedezet meglétét és a teljes megelőző folyamatban a gazdálkodási szabályok
(jogszabályi
előírások,
belső
szabályzatok)
betartását.
Amennyiben az érvényesítő rendellenességet talál, köteles jelezni az utalványozónak. Az érvényesítésre jogosult személyekre, valamint azok kiválasztására a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosult személyekre vonatkozó szabályok irányadóak. 4) A folyamat utolsó eleme az utalványozás. Az utalványozás nem más, mint a kiadások teljesítésének, a bevételek beszedésének elrendelése. Utalványozni csak érvényesített okmány alapján és csak írásban szabad. Az utalványozásra a költségvetési szerv vezetője, önkormányzatok esetében a polgármester vagy az általa megbízott személy jogosult. Az utalványozásra jogosult személyekre, illetve ezek kijelölésére a kötelezettségvállalóra
vonatkozó
szabályokat
kell
megfelelően
alkalmazni.12
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (Ávr.) foglaltak alapján együttes polgármesteri és jegyzői utasítás készül kötelezettség-vállalás, az utalványozás és ellenjegyzés rendjéről, mely az alábbiakat tartalmazza: az utasítás hatálya, a pénzgazdálkodás, a kötelezettség-vállalás és követelés előírás, az ellenjegyzés (kötelezettség-vállalás), támogatási megállapodás ellenjegyzés feltételei, a kötelezettség-vállalás és ellenjegyzés eljárási szabályai, a kiadások teljesítése, bevételek beszedése, vegyes rendelkezések (pl. összeférhetetlenségi szabályok),
12
Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Közigazgatási alapvizsga jegyzet – Bp. 2014.
26
záró rendelkezések (hatálybalépés napja) Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Debrecen, Piac u. 20) gazdálkodási feladatait önállóan látja el, számvitelét önállóan alakítja. A polgármester és a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnöke által
kötött
megállapodás
alapján
bonyolítja
a
nemzetiségi
önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, valamint ellátja a roma-, bolgár-, örmény-, német-, román-, ruszin kisebbségi önkormányzatok könyvvezetési feladatait is.
Költségvetési előirányzatok évközi módosításával, valamint az előirányzat-felhasználási jogkör gyakorlásával kapcsolatos feladatok.
Az előirányzatok évközi módosításával, valamit az előirányzatfelhasználási jogkör gyakorlásával kapcsolatos feladatokat mind az intézmények, mind a központi kezelésű feladatok vonatkozásában a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tárgyévre szóló költségvetési rendelete szabályozza.
A Polgármesteri Hivatal számviteli politikáját a: - A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény -
Az
államháztartás
kötelezettségének
szervezetei
sajátosságairól
beszámolási szóló
és
249/2000.
könyvvezetési (XII.
24.)
Kormányrendelet - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet alapján - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény előírásai alapján alakítja ki.
A könyvvezetés és beszámoló készítés során érvényesíteni kell mindazokat a számviteli alapelveket, melyek a Számviteli Törvény előírásai alapján a költségvetési szervekre vonatkoznak. 27
Kiadások, és bevételek könyvviteli elszámolásának szabályozása
A Polgármesteri Hivatal a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.
A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységi feladatait a költségvetési szervek
kötelező
használatára
előirt
szakfeladatrend
szerint
csoportosítja, úgy a kiadások, mint a bevételek vonatkozásában. A Pénzügyminisztérium által kialakított – a TEÁOR’08 nomenklatúrájára épülő
–
rendhez
kapcsolódva
kerülnek
kimutatásra
az
egyes
tevékenységek kiadásai és bevételei, szakfeladati bontásban. A szakfeladatok számát és megnevezését a számlarend tartalmazza. A szakfeladaton közgazdasági osztályozás szerint kerülnek kimutatásra a tevékenységek. A számlák köre gazdasági eseményektől függően folyamatosan bővíthető, végleges formáját az éves könyvelés befejeztével éri el a számlatükör.
A számlarend tartalma
A
szabályozás
megjelenítésétől
rendelkezik a
a
beszámoló
gazdasági
események
főkönyvi
elkészítéséig
bezárólag
követendő
eljárásokról. A számlarend készítéséről általánosságban az Szt. rendelkezik, a végrehajtását költségvetési szervek vonatkozásában az Ász. szabályozza. A számlarendben nem szabályozott kérdésekben, a felsorolt jogforrásokban leírtak szerint kell eljárni. A könyvviteli nyilvántartást a kormányrendelet úgy szabályozza, hogy a pénzforgalommal kapcsolatos gazdasági műveleteket (bank és pénztári forgalom) folyamatos, zárt rendszerben, napi részletezettséggel, míg az egyéb
gazdasági
műveleteket
(szállítók,
vevők,
követelések,
kötelezettségek, befektetett és forgóeszközök változása), azoknak az eszközökre
és
forrásokra
gyakorolt
hatását
az
analitikus 28
nyilvántartásokból készített összesítő feladások alapján, negyedévente kell rögzíteni. Ez a gyakoriság összhangban áll az Ávr. által előírt adatszolgáltatási kötelezettséggel (negyedéves mérlegjelentések) is. Az analitikus nyilvántartásoknak összhangban kell állniuk a főkönyvi könyveléssel, a kettő közötti időszakos, kötelező egyeztetések időpontját a
számlarend
külön
fejezete
rögzíti.
A
Polgármesteri
Hivatal
számlarendje tartalmazza az alkalmazott számlatükröt, minden gyűjtő, nem könyvelendő és minden könyvelésre kijelölt számla jelét, megnevezését, a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat, a számlát érintő gazdasági eseményeket, más számlával való kapcsolatát, illetve a zárlati feladatokat. Szabályozza a főkönyvi számla és analitikus nyilvántartás kapcsolatát. A számlarendben felsorolt könyvelési tételek típusonként kerültek kijelölésre, ezek nem terjednek ki a főkönyvi számlák mélységéig.
A 6-os számlaosztályban csak a nemzetközi programok kiadásait könyveli a hivatal, általános- és kisegítő üzemi költségeket nem könyvel, azok kiadásait a közvetlen kiadások között számolja el, ezért a 6-os számlaosztályban felosztási szempontok kialakítására és kulcsok képzésére nincs szükség.
A
könyvvezetésre
bevételeket
és
a
használt
TATIGAZD
kiadásokat
könyvelési
közgazdasági
program
osztályozás
a
szerinti
könyveléssel azonos időpontban, azzal párhuzamosan könyveli a gazdasági eseményeket a funkcionális (szakfeladatra történő) osztályozás szerint is. 2007-ben bevezetésre került a Forrás SQL Integrált rendszer. A Számviteli politika elkészítéséért, tartalmáért, megváltoztatásáért, aktualizálásáért a jegyző a felelős.
A számlarend célja a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási feladatainak ellátása során követendő számviteli eljárási szabályok összefoglalása. A szabályozás
rendelkezik
megjelenítésétől
a
a
beszámoló
gazdasági elkészítéséig
események
főkönyvi
bezárólag
követendő
eljárásokról. A számlarend készítéséről általánosságban a számviteli 29
törvény
rendelkezik,
a
végrehajtását
költségvetési
szervek
vonatkozásában a kormányrendelet szabályozza.
A könyvviteli nyilvántartást a kormányrendelet úgy szabályozza, hogy a pénzforgalommal kapcsolatos gazdasági műveleteket (bank és pénztári forgalom) folyamatos, zárt rendszerben, napi részletezettséggel, míg az egyéb
gazdasági
műveleteket
(szállítók,
vevők,
követelések,
kötelezettségek, befektetett és forgóeszközök változása), azoknak az eszközökre
és
forrásokra
gyakorolt
hatását
az
analitikus
nyilvántartásokból készített összesítő feladások alapján, negyedévente kell rögzíteni.
Az analitikus nyilvántartásoknak összhangban kell állniuk a főkönyvi könyveléssel, a kettő közötti időszakos, kötelező egyeztetések időpontját a számlarend külön fejezete rögzíti.
A Polgármesteri Hivatal számlarendje tartalmazza az alkalmazott számlatükröt,
valamint
a
számlaosztályok
tartalmára
vonatkozó
előírásokat, illetve a zárlati feladatokat.
A
Számlarend
elkészítéséért,
tartalmáért,
megváltoztatásáért,
aktualizálásáért a jegyző a felelős. 6.4. Beszámolás, zárszámadás Beszámoló tartalmával, időpontokkal kapcsolatosan jelentkező feladatok szabályozása
Az államháztartás szervezetei a költségvetési év első félévéről június 30ai fordulónappal féléves költségvetési beszámolót, a költségvetési évről december 3l-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót köteles készíteni.
30
A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
Az éves költségvetési beszámoló részei: -
könyvviteli mérleg
-
pénzforgalmi kimutatás
-
pénzmaradvány kimutatás
-
kiegészítő melléklet.
A kiegészítő melléklet áll: -
a beszámoló garnitúra részét képező űrlapokból,
-
szöveges indoklásból, a szöveges indoklásban kell
ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket. A szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolni a közalapítványok, az alapítványok, társadalmi szervezetek által ellátott feladatokra teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét.
A beszámoló elkészítésével kapcsolatban az alábbi időpontokat kell kötelezően betartani: - mérlegkészítés időpontja: a költségvetési évet követő időszakban az az időpont, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve ameddig – a fordulónaphoz képest – a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.
Az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határideje - figyelembe véve a mérleghez kapcsolódó értékelések elkészítésének határidejét - a tárgyévet követő év február 28-a. Eddig az időpontig kell elvégezni a 31
leltárak kiértékelését (az egyeztetési eltérések rendezését is beleértve), a nyilvántartásokkal történő leltározást, a főkönyvi zárlathoz az alábbi adatokat szolgáltatni: - immateriális javak és befektetett eszközök leltárral egyező bruttó értéke -
immateriális
javak
és
befektetett
eszközök
halmozott
értékcsökkenése a mérlegkészítés fordulónapján - készletek leltár szerinti fordulónapi értéke - követelések fordulónapi egyeztetett állománya - pénzeszközök fordulónapi állománya - hosszú- és rövidlejáratú hitelek állománya - szállítók elismert állománya (megbontva tárgyévi- és tárgyévet követő év költségvetését terhelő szállítói állományra)
Az
adatszolgáltató
szervezeti
egységek
megnevezését
és
az
adatszolgáltatás rendjét a számlarend tartalmazza részletesen.
A féléves költségvetési beszámolót augusztus 10-ig, az éves költségvetési beszámolót a következő költségvetési év március 10-éig kell a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának megküldeni.
Időközi mérlegjelentést - az első negyedévről április 20-ig, - a második negyedévről július 20-ig, - harmadik negyedévről október 20-ig, -
a
negyedik
negyedévre
vonatkozóan
gyorsjelentésként
a
tárgynegyedévet követő 40 napon belül, - az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően, azaz a következő költségvetési év február 28.-áig kell az irányító szervhez benyújtani. - az éves elszámolásokra vonatkozóan tárgyévet követő év július 15-ig, az éves adóbevallások feldolgozását követően, de legkésőbb a tárgyévet követő év augusztus 15-ig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan tárgyévet követő év november 15-ig kell elkészíteni és 32
megküldeni a felügyeleti szerv útján a Magyar Államkincstár HajdúBihar Megyei Igazgatóságának.
Időközi költségvetési jelentést - a tárgyév I-III. hónapjáról április 20-ig, - az I-VI. hónapról július 20-ig, - az I-IX. hónapról október 20-ig, az I-XII. hónapról a tárgyévet követő január 20-ig kell elkészíteni. 7. A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése A helyi önkormányzatok belső kontrollrendszere a Mötv. alapján: 119. § (1) A helyi önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó
költségvetési
támogatások
felhasználását
az
Európai
Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Magyar Államkincstár, az ellenőrzési hatóság, az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik. (2) A központi költségvetési, európai uniós vagy egyéb nemzetközi támogatásban részesülő önkormányzat vagy társulás köteles a támogatást nyújtó, a támogatás lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző szervezetekkel együttműködni. (3) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. (4) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében
gondoskodni
kell
a
felügyelt
költségvetési
szervek
ellenőrzéséről is. (5) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá. 33
(6) A helyi önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat jogszabály tartalmazza. 120. § (1) A pénzügyi bizottság a helyi önkormányzatnál és intézményeinél a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit; b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat; c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését; d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat. (2) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul
közli.
Ha
a
képviselő-testület
a
vizsgálati
megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. Összegzés 2013 az első év, az átmenet éve, amikor meg kell felelni az új szabályoknak. 2013-tól az önkormányzati feladatellátással együtt alapjaiban változik a finanszírozási rendszer is. A helyi önkormányzatok gazdálkodásához a központi költségvetés 2013ban 647 209,4 millió forintot biztosít. Az önkormányzati alrendszer támogatása a 2013. évi költségvetés kiadási főösszegének 4,2 százaléka, vagyis 2,8 százalékponttal alacsonyabb az előző évi részaránynál. Az új finanszírozási struktúra elszakad az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe van az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy – az 34
önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő – általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok az új önkormányzati törvényben meghatározott, célzott támogatással nem támogatott feladataihoz kapcsolódó, elismerhető kiadást csökkentik a helyi bevételekkel (a gépjárműadó önkormányzati része, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez ad a központi költségvetés támogatást. Az esetleges egyedi működési problémák kezelésére az új önkormányzati törvény előírásainak megfelelően kiegészítő támogatást lehetővé tevő tartalék, a közfeladatok változásaiból eredő, előre nem tervezhető kiadásokra szerkezetátalakítási tartalék előirányzat szolgál. Ez utóbbi biztosít gyors és rugalmas beavatkozási lehetőséget az önkormányzati feladatrendszer
változása
miatt
felmerülő
esetleges
pénzügyi
feszültségekre.13
A finanszírozási rendszer korszerűsítésének legfontosabb lépése a saját bevételek szerepének növelése. A saját bevételek részarányának növelése önmagában is erősítené a képviselőtestületek gazdálkodási felelősségét, ezzel megszüntethetné a „kollektív felelőtlenség” mai rendszerét, azt a helyzetet, amikor az önkormányzatok és a központi kormányzat egymásra mutogatnak. A saját bevételek súlyának növekedése erősítené a szektor hitel- és működőtőke-vonzó képességét. Ennek az EU-s pályázatokhoz szükséges saját erő felmutatásában rendkívüli jelentősége van. A saját bevételek jelentőségének növekedése nagyobb esélyt ad annak, hogy a fejlesztés ágazati szempontjai helyett a helyi és regionális szükségletek kerülnek előtérbe. Ugyanakkor világosan kell látni, hogy a saját bevételek szerepének növelése nem célozhatja az önfinanszírozást. A saját bevételek részaránya és összetevői önkormányzat-típusonként értelemszerűen eltérnek.14
13 14
ÖN-KÖR-KÉP 2012. évi 3. szám Vígvári András: A leggyengébb láncszem
35
Nem az a zsenialitás, ha valaki számtalan közgazdasági elméletet dolgoz ki, hanem az, ha pontosan tudja, hogy a való életben éppen melyik modellt
kell
a
gyakorlatba
ültetni.
A közgazdászok és gazdaságpolitikusok döntő többsége rendelkezik egy világképpel, rendelkezik egy modellel, melynek mentén igyekszik megtalálni a megoldásokat az elméleti és gyakorlati problémákra. Van, aki megszorítás-hívő, van aki szerint az államnak költeni kell, van aki a jegybanki pénzpumpára esküszik. Valamikor valamiért a legtöbb közgazdász és gazdaságpolitikus beleszeretett egy elméletbe, amit szíve szerint minden alkalommal alkalmazna. Na, ők a sünök. Nekünk viszont rókák kellenek. A sün ugyanis csak egy szemüveggel rendelkezik, és az egész világot ezen keresztül látja. Van egy kedvenc elmélete a közgazdaságtanról, és szerinte mindig mindenhol ezt kell alkalmazni. Hogy a körülmények és a gazdaság jelenlegi állapota és kilátásai épp egy teljesen más modellt kívánnának, az persze nem érdekli.
Ezzel szemben vannak a rókák, akik több modellben is hisznek, sőt egymásnak homlokegyenest ellentétes modellekben is, és igyekeznek a körülményekhez leginkább megfelelőt kiválasztani. Nem arról van szó tehát, hogy a róka több modellt ismer, hanem arról, hogy több modellben hisz, ez lényeges különbség. A sün is ismer több modellt, de ő csak abban az
egy
egyben
hisz.
Nem arról van szó, hogy vannak a jó modellek és vannak a rossz modellek, hanem arról, hogy van az adott körülmények között eredményesen alkalmazható modell, és van, melyet célszerű egy másik gazdasági
helyzetben
bevetni.
Dani Rodrik, a Princeton professzora elemzésében rámutat - idézve Isaiah Berlin filozófustól a „sün” és „róka” hasonlatokat -, hogy a gazdaságpolitikusok és közgazdászok legnagyobb hibája nem az, hogy nem ismernek elég modellt, hanem az, hogy képtelenek az adott körülményekhez megfelelőt kiválasztani. Vagyis kevés közöttük a róka és 36
túl sok a sün. A kulcs a körülmények helyes felmérése és az ehhez leginkább passzoló közgazdasági modell kiválasztása, amely képesség manapság sajnos csak egy elenyésző számú rókában van meg.15
15
Kevesebb sün, több róka, Pénzügyi Szemle, Hírek, 2014. március 23.
37
Felhasznált irodalom és jogszabályok, szabályzatok 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet Az
államháztartás
kötelezettségének
szervezetei sajátosságairól
beszámolási szóló
és
könyvvezetési
249/2000.
(XII.
24.)
Kormányrendelet
1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről
www.debrecen.hu honlapról: -
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi költségvetéséről szóló előterjesztése és rendelete
-
DMJV
Önkormányzatának
2013.
évi
költségvetési
koncepciója -
DMJV Önkormányzatának vagyonrendelete
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának szabályzatai: -
számviteli politika,
-
számlarend
-
együttes polgármesteri jegyzői utasítás a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés és utalványozás rendjéről,
FOGARASI JÓZSEF – IVANCSICS IMRE – KISS LÁSZLÓ [1997] A helyi önkormányzatok kézikönyve. UNIÓ Kiadó, Budapest
KISS KRISZTINA [2000] A települési önkormányzatok gazdálkodása és fejlődésük várható irányai. Gazdaság és Társadalom, 3-4. sz. 123-135. o.
38
LÓRÁNT ZOLTÁN: Utak és tévutak – tények, adatok a helyi önkormányzati gazdálkodásról (tanulmány, Pénzügyi Szemle)
ÖN-KOR-KÉP 2012. évi 3. szám
BÉRES DÁNIEL: Függetlenség és önkormányzat: az új törvény margójára. Pénzügyi Szemle 2012.
VÍGVÁRI ANDRÁS: A leggyengébb láncszem. Magyarország 2015 – A közszektor korszerűsítése megvalósításának egy lehetséges útja
Pénzügyi Szemle, Hírek, 2014. március 23.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Közigazgatási alapvizsga jegyzet – Bp. 2014.
39
