2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA

KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Kutatási szolgáltatás fejlesztés: Szervezetfejlesztési szakember (tanulmány)

A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA LIFE LONG LEARNING STRATÉGIÁJA 2014/2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA 2015

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Kutatási szolgáltatás fejlesztés: Szervezetfejlesztési szakember

A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA LIFE LONG LEARNING STRATÉGIÁJA 2014/2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA

Készítette: Humanitas Socialis Kft. …..………………. Boncsér Zoltán István ügyvezető igazgató

-2-

Tartalom

Bevezetés............................................................................................................................................................ 4 Felsőoktatási intézmények szerepe az egész életen át tartó tanulásban ........................................................11 A Kodolányi János Főiskola mint felsőoktatási intézmény jelenlegi szerepe és lehetőségei az egész életen át tartó tanulás területén ......................................................................................................................17 A főiskola felnőttképzési tevékenységének elemzése SWOT analízissel .........................................................18 Erősségek ......................................................................................................................................................18 Gyengeségek .................................................................................................................................................18 Lehetőségek ..................................................................................................................................................19 Veszélyek ......................................................................................................................................................19 Stratégiai célok, akciók .....................................................................................................................................22 Források ............................................................................................................................................................25

-3-

TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005 KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén

A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA LIFE LONG LEARNING STRATÉGIÁJA 2014/2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA BEVEZETÉS

Az egész életen át tartó tanulás Európa Tanács által megfogalmazott definíciója a következő: „Az egész életen át tartó tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem formális és informális tanulást. Tehát az egész életen át tartó tanulás fogalmába minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik, személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból.” (Az Európai Tanács (2002/C 163/01) az egész életen át tartó tanulásról) Az Európai Bizottság 2001-ben elfogadott nyilatkozata (Az egész életen át tartó tanulás európai térségének valóra váltása) részletesen kifejti az egész életen át tartó tanulás politikáinak alapelveit. Ezek a következők:  a tanuló állampolgár igényeinek középpontba helyezése,  megfelelő erőforrások biztosítása,  az oktatáshoz való hozzáférés, a tanulás lehetőségének biztosítása, társadalmi felzárkózás,  a tanulási kultúra kibontakoztatása a teljes népesség körében,  törekvés a kiválóságra,  partnerségen alapuló fejlesztés az érintettekkel közösen. Az egyének fejlesztéséhez, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének kibontakoztatásához az Európa Parlament 2006-ban ún. kulcs kompetenciákat állapított meg:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák  Digitális kompetencia  A tanulás tanulása  Személyközi és állampolgári kompetenciák

-4-


 Vállalkozói kompetencia  Kulturális kompetencia Az azóta eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az LLL koncepció alapvető céljait tekintve nem változott, de időről időre szükség van a megújítására, alkalmazkodva a változó társadalmi igényekhez és gazdasági lehetőségekhez, a demográfiai és a kulturális viszonyokhoz, az EU-s források felhasználásához további olyan országspecifikus szempontok kerültek megfogalmazásra, mint  Az egész életen át tartó tanulás programjaiban való részvétel erősítése a továbbképzést és átképzést leginkább igénylő csoportokra összpontosítva, magas színvonalú felnőttképzési rendszerek kifejlesztésének támogatása a vállalatok és a potenciális résztvevők ösztönzésével.  A tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése, különös tekintettel a szakképzési rendszernek a munkaerő-piaci részvétel hatékonyabb előkészítését szolgáló, a szociális partnerszervezetek szoros együttműködésében megvalósuló reformjára.  A vállalkozói és idegennyelvi kompetenciák, valamint az informatikai készségek fejlesztése az oktatás minden szintjén; fokozottan környezetbarát készségek és munkamódszerek fejlesztésének támogatása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra tekintettel olyan ágazatokban, mint például az energiaügy, közlekedés, mezőgazdaság, mégpedig az oktatási és képzési rendszerek reformján keresztül.  Rugalmas átjárás biztosítása az oktatás és képzés, valamint az oktatás és a munka világa között, különösen karrier-tanácsadáson, nemzeti képesítési keretrendszer megvalósításán, a megszerzett kompetenciák érvényesítési és elismerési rendszerén, a szakképzés minőségbiztosításán (a szakképzés európai minőségbiztosítási (referenciakeretén) és kreditrendszereken (az európai szakképzési kreditrendszeren és az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszeren) keresztül. (Országspecifikus ajánlások 2012)

-5-


A magyar gazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a humán erőforrás fejlesztése, az aktív korú népesség foglalkoztathatóságának és versenyképességének folyamatos javítása. Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése, a kapcsolódó szolgáltatások és az oktatási-képzési, kulturális és munkaerő-piaci intézményrendszer fejlesztése elősegíti a foglalkoztathatóság javítását a tágan értelmezett humán tőke munkaerő-piaci igényekhez történő hozzáigazításával, a releváns és versenyképes tudás biztosítása révén a vállalatok alkalmazkodóképességének javítását, K+F+I tevékenység bővülését, az IKT–hoz kapcsolódó gazdaság fejlesztését, és jelentősen hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének megakadályozásához. Az egész életen át tartó tanulás keretstratégiája a tágan értelmezett humán tőke fejlesztésén keresztül az alábbi célkitűzések eléréséhez járul hozzá:

A gazdaság növekedési potenciálja érdekében törekedni szükséges a magas hozzáadott értékű munkahelyek betöltésére alkalmas munkaerő utánpótlására, a munkaerő-piaci versenyképesség szempontjából hiányzó képességek (pl. idegen nyelvtudás, infókommunikációs készségek) pótlására.

KKV szektor versenyképessége érdekében növelni szükséges a KKV-k innovációs és IKT potenciálját és alkalmazkodóképességét, melyhez elengedhetetlen megfelelő humán kapacitás biztosítása, informatikai és műszaki szakemberképzés minőségének és mennyiségének javítása, a gazdaság és K+F+I igényekhez igazítása.

 A munkaalapú társadalom és a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében a foglalkoztatás bővítéséhez és a munkavállalók alkalmazkodóképességének és versenyképességének javításához szükséges a valós reálgazdaság igényeinek és a növekedési potenciállal rendelkező ágazatok képesítési szükségleteinek megfelelő és ahhoz rugalmasan igazodó, versenyképes tudást biztosító képzési és egész életen át tartó tanulási rendszer megteremtése.

-6-


 A foglalkoztatás bővítésének érdekében alapvető fontosságú a hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak, kiemelten az alacsony iskolai végzettségűek, tartós munkanélküliek, romák, az idősek, a fiatalok, a kisgyermeket nevelők munkaerő-piaci részvételének és foglalkoztathatóságának javítása, az elsődleges munkaerőpiacra történő belépésük támogatása.  Az oktatás és képzés illetve a tanulás intézményi kapacitásainak a demográfiai kihívásokhoz: az iskolai és az egész életen át tartó tanulásban résztvevők összetételéhez igazítása.  A szegregált élethelyzetek felszámolása a generációkon át mélyülő foglalkoztatási, megélhetési, iskolázottsági, közösségi, szociokulturális és diszkriminációs természetű hátrányok felszámolása, integrált: az érintettek, a helyi közösségek, az önkormányzatok, civil és egyházi szervezetek aktív részvételével megvalósuló segítő, támogató és képességfejlesztő szolgáltatások nyújtása révén.  A társadalmi hátrányok átörökítésének mérséklése, a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek növelése, felzárkózás támogatása a kulturális intézmények által biztosított nem formális és informális tanulási formák és a kultúra integrációs szerepének erősítésén, valamint a középosztály és szerepének megerősítésén keresztül.  Az ország leghátrányosabb helyzetű területeire koncentrálva, olyan komplex humán beavatkozások, melyek az alapvető munkaerő-piaci kompetenciákon túl segítik a helyi népesség hosszútávon fenntartható foglalkoztatását, szolidáris, cselekvőképes helyi közösségek kialakulásának erősödését.  Tanulási, kulturális, közművelődési infrastrukturális fejlesztéseken és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javításán keresztül az életminőség javítása.

Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikai alapelvei Magyarországon: Tanulás életen át

-7-


A tanulás a tudásalapú társadalom kulcstényezője, mivel döntően meghatározza mind a versenyképességet, mind a foglalkoztathatóságot és ezekkel párhuzamosan az életminőséget is. Ebből adódóan a tanulás, mint tevékenység, és mint folyamat, nemcsak az egyén, hanem a társadalom és a gazdaság szempontjából is alapvető. A tanulás felöleli az egyén teljes élettartamát, a gyermekkori szocializációtól kezdve, az iskoláskor előtti neveléstől át, a munkavállalás szempontjából aktív életkorig, illetve utána is. A fő üzenet az, hogy a tanulás nem ér véget a formális iskolarendszerből való kilépéskor.

Tanuló egyén szükségleteihez növekvő alkalmazkodás Az intézményes tanulási kínálathoz való egyéni alkalmazkodás helyett egyre növekvő igényként van jelen a tanulást, a tudás megosztását segítő intézményrendszernek az egyéni és közösségi elvárásokhoz való alkalmazkodása, mely révén folyamatos fejlődési lehetőségeket biztosítsanak mindenki számára tanulási képességeik és igényeik dinamikus bővüléséhez, a munkaerőpiacon történő hathatós szerepléshez, a versenyképesség javításához. Ahhoz, hogy az egyén számára a tanulás az élet bármelyik szakaszában és pillanatában, bármelyik élethelyzetben valós és elérhető lehetőség legyen, elengedhetetlen az oktatás és képzés, illetve az intézményes kereteken kívül zajló tanulás rendszerként való értelmezése. Ez egyebek mellett azt igényli, hogy a különböző oktatási és képzési formák és szintek szervesen egymásra épülve mindenkor olyan készségek és tartalmak elsajátítását biztosítsák, amelyek az egyént nem csak a rendszerben való lineáris előrehaladásra teszik alkalmassá, hanem lehetővé teszik a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is.

Tanulási motiváció felkeltése, második esély biztosítása Az egész életen át tartó tanulás rendszerének fejlesztését szolgáló intézkedések között felértékelődnek a tanulási kudarc elleni küzdelmet szolgáló célprogramok, a lemorzsolódók számára újabb esélyt kínáló alternatív tanulási és tanítási stratégiák, a tanulási helyzetek és a környezet kapcsolatát, interakcióját erősítő intézkedések. A különböző életkori szakaszokban differenciált támogatórendszereket, védőhálókat kell létrehozni, melyek segítik a társadalmi kohézió erősödését, a civil aktivitást.

-8-


Szükségleteknek és életkori sajátosságoknak megfelelő készségés képességfejlesztés

Az alapkészségek: a modern társadalom viszonyai között történő tevékenységhez szükséges készségek, úgy, mint írás, olvasás, számolás, kommunikáció (IKT, idegennyelv-tudás). A kulcskompetenciák: az alapkészségeket kiegészítő azon kompetenciák összessége, amelyek az egyént képessé teszik arra, hogy új tudásra tegyen szert, illetve hogy tudását az új követelményekhez hozzáigazítsa, alkalmazkodjon a változó életpálya kilátásokhoz. Transzverzális kompetenciáink, közösségeinkhez, kultúránkhoz fűződő tudásunk a változó világban folyamatos bővítésre, kiegészítésre szorulnak, és ez feltétele annak, hogy életünk teljes értékű legyen. A tanulás időbeli és térbeli kitágulása lehetővé teszi, hogy nagyobb mértékben építsünk a szabadidős és kulturális időtöltés során megszerezhető ismeretekre, képességekre, ezáltal azokra az eszközökre és erőforrásokra is, melyeknek egy részét az emberek nem tudatosan, de tanulásra is használnak. Ez lehetőséget kínál arra, hogy az iskolai tanulás közben elsajátított tudást bővítsük, mélyítsük.

Tanulási lehetőségek és tanulási szükségletek egyensúlyára törekvés

Mindennapi életünket egyre jobban áthatják az olyan változások, amelyek szükségessé teszik a tanulást az egyén számára, ezért különösen fontos, hogy a tanulási lehetőségek kínálata lépést tartson a tanulási szükségletek növekedésével. A formális tanulási célból szervezett tevékenység mellett – amely hivatalosan elismert végzettséghez/képesítéshez vezet, és legtöbbször oktató vagy képző intézményben történik – egyre nagyobb hangsúlyt kap a nem formális (szervezett tanulási célú, de elismert képesítést nem biztosító), illetve a hétköznapi tevékenységekhez kapcsolódó informális tanulási helyzetekben zajló tanulás.

Új tanulási és innovatív pedagógiai kultúra elterjesztése

-9-


Az emberek nem éreznek késztetést olyan tanulásra, amelynek módszerei nem vesznek tudomást egyéni adottságaikból, élethelyzetükből, környezetükből és előéletükből adódó különbözőségükről. A tanulási lehetőségek bővítése során figyelembe kell venni az egyéni elvárásokat, aspirációikat. Megfelelő attitűd és szemléletváltással, tanítási-tanulási módszerekkel és eszközökkel erősíthető a motiváció, és a tanulás örömteli sikeres tevékenységgé válhat. Az új tanulási kultúrában jelentősen átalakul a képzők és Oktatók szerepe. A tanulási helyzetek sokszínűsége és differenciáltsága előtérbe helyezi a módszertani fejlesztést, az innovatív pedagógiák alkalmazásának előmozdítását. (in: Az egész életen át tartó tanulás keretstratégiája 2014-2020 időszakra)

- 10 -


FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZEREPE AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ T ANULÁSBAN

A felsőoktatási intézmények aktív részvételét az egész életen át tartó tanulási folyamatokban európai szinten elsőként átfogóan a The European Universities’ Charter on Lifelong Learning ismerteti az alábbi alapelvek mentén (EUA, 2008, pp. 5-7):

1. Az egész életen át tartó tanulás célkitűzéseinek beépítése az intézményi stratégiába 2. Az egyetemi hallgatóság számára sokszínű, széleskörű tanulási lehetőség biztosítása, 3. Az egyetemi programok olyan módon történő kialakítása, hogy azok vonzók legyenek a felnőtt tanulók számára. Nyitás az egyetemi padokon kívüli felnőtt célcsoportok felé, kreatív, flexibilis tanulási útvonalak biztosítása, 4. Konzultációs és tanulás irányítási lehetőség biztosítása a különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező csoportok számára, 5. Meglévő tanulási eredmények elismerése, a formális, non-formális, informális úton szerzett tanulási tapasztalatok, eredmények egyformán értékesek, 6. Az egész életen át tartó tanulási folyamat adaptálása az intézményi minőség irányításba, azért is stratégiai jelentőségű, mert az egyetemek jelentős befolyással bírnak a döntéshozókra, közvetlen társadalmi és gazdasági környezetükre, 7. A kutatás, a tanítás és az innovációs folyamatok közötti kapcsolatok kibővítése az egész életen át tartó tanulás szempontjából, 8. A meglévő tantervek megreformálása, rugalmas, kreatív tanulási lehetőségek beépítése a hallgatók tanulási útvonalaiba, 9. Partnerségek kialakítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinteken annak érdekében, hogy minél színesebb, a hallgatók preferenciáinak mindinkább megfelelő legyen a program kínálat, 10. A teljes intézmény váljon az egész életen át tartó tanulás modell intézményévé.

Egy felsőoktatási intézménynek szakítania kell a korábbi merev, csak felsőoktatási szintű képzéseket tartalmazó Képzési struktúrájával, sajátos helyzetéből adódóan szerepet kell

- 11 -


játszania abban, hogy mind a saját hallgatói mind pedig a falain kívüli érdeklődők tanulási igényeit kielégíthesse a tanulók igényeire szabott, rugalmas képzési tartalmakkal és struktúrával. Egy felsőoktatási intézménynek amennyiben az egész életen át tartó tanulást támogató intézménnyé szeretne válni az alábbi meghatározó stratégiai célokat és akciókat kell megfogalmaznia:

- 12 -


Célok

Akciók

Llifelong learning tartalmak

-

fejlesztése

Az előzetes tudás elismerés és a kollaboratív eszközök valamint tanulási formák beemelése az oktatási szükségletek kielégítése érdekében

-

Az oktatási tartalmak közelítése az aktuális tanulási szükségletekhez,

-

Olyan felsőoktatási programok kifejlesztése, amelyek lefedik a munkaerő piaci igényeket

Az egész életen át tartó

-

Tanulói igények felmérése

-

Olyan oktatási program kínálat és szerkezet kifejlesztése

tanulást támogató szolgáltatások fejlesztése

amely lehetővé teszi az eltérő tanulási igényeknek megfelelő útvonalak bejárását

Nemzetköziesítés

-

Angol nyelvű képzési programok számának növelése

-

Nemzetközi kutatási és innovációs folyamatok számának növelése

-

Nemzetközi együttműködések számának növelése az intézmény és az egész életen át tartó tanulást támogató egyéb szervezetek között

Olyan pedagógia módszerek -

Különböző nem teljesidős formák megerősítése

és tanulási lehetőségek

-

Nyitott képzési formák fejlesztése

fejlesztése, amelyek

-

Life long learning szemléletű tanítási és tanulási modellek

megfelelnek minden tanuló

fejlesztése

csoport számára

- 13 -


Olyan pedagógia módszerek -

Azon felnőtt tanulók igényeihez szabott oktatás, akik már

és tanulási lehetőségek

dolgoznak

fejlesztése, amelyek

-

célzottan a felnőtt tanulók

Munkatapasztalatok beszámítási rendszerének kidolgozása, dolgozói közösségek tanulás támogatása

számára érhetők el

-

Konzultációs módszerek fejlesztése

Az egész életen át

-

Koordinációs rendszer és módszerek kialakítása és

tartó tanulás mint életforma

működtetése -

Folytonosság és a minőség biztosítása

támogatása Regionális együttműködések -

Szoros együttműködés más oktatási szervezetekkel

kiszélesítése

Partneri kapcsolatok számának növelése, az

-

együttműködések kiszélesítése -

Regionális, hazai és nemzetközi szinteken részvétel közös programok kifejlesztésében

Innovatív tanulási útvonalak -

Hosszú távú stratégiai terv az egész életen át tartó

kifejlesztése

tanulási kínálat meghatározására -

Nemzetköziesítés támogatása a tanulás területén

-

Egyénre szabott tanulási tanácsadás

-

Az előzetes tudás elismerési, tudás beszámítási rendszerének kifejlesztése

Forrás : Lindroos and Korkala (2008). Selection of goals from different universities

Magyarországon bár létezik egységes, egész életen át tartó tanulást támogató kormányzati stratégia döntéshozói, törvényi szabályozási szinten az oktatási rendszer egyes szintjei egymástól elkülönülő, relatív merev törvényi szabályozás alatt állnak, megnehezítve ez által az egyes szintek közötti átjárhatóság rugalmas értelmezését, egyéni flexibilis utak

- 14 -


kialakíthatóságát, a tudás beszámítás rendszerének és az intézményekre jellemző, sajátos programkínálat kialakításának lehetőségét. Létezik ún. Felnőttképzési törvény is, amely a formális oktatás melletti nonformális, ill. informális képzési formák működési kereteit szabályozza, elsősorban oktatásszervezési, pénzügyi direktívák meghatározásával, nem koncentrálva olyan lényeges kérdésekre, amelyek az EU-s Life long learning stratégiákban lépten-nyomon

felbukkannak

(nyitott

oktatás,

egyéni

útvonalak

kialakíthatósága,

tudásbeszámítás). A magyar felsőoktatást külön sújtja az új felnőttképzési törvény hatályba lépésével az a döntéshozói szándék miszerint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés- oktatás elsősorban nem felsőoktatási feladat, erre szerveződően speciális jogosítvánnyal (engellyel, lásd. törvény) ellátott intézmények kerültek kialakításra.

A felsőoktatási intézmények alanyi jogon felsőoktatási programok indítására szerveződnek, amelyek általában rendkívül kötött képzési és kimeneti követelményekkel bírnak, nagyon sok időbe telik, ha egy felsőoktatási intézmény új főiskolai vagy egyetemi szintű képzési programot szeretne akkreditáltatni még akkor is, ha a program kialakítás hátterében nemzetközi konzorciális együttműködés áll. Relatíve szabad terület volt az elmúlt évig új képzési programok engedélyeztetése területén a diplomás tovább-, ill. ráképzés az ún. szakirányú továbbképzési szakok indítása, ahol intézményi hatáskörben kerülhetett sor a képzési program kialakítására valamint a felsőoktatási törvény kereteinek figyelembe vételével a képzés működtetésére.

Az egyetem kapuin kívüli célcsoportok egyéb ún. nyitott programokra történő bevonzása leginkább pályázati forrásokból történik, gondot jelent ezeknél a programtípusoknál a megfelelő minőségi standerdek mentén kiadott certifikáció későbbi elismertetése, az előzetes tudás beszámítása.

Összességében tehát elmondható, hogy a magyar felsőoktatási intézmények számára nehézkes a flexibilis, piaci elvárásoknak megfelelő reagálás a képzési igényekre a formális képzési területeken, a nyitott képzések pénzügyi hátterének, megfelelő elismertetési rendszerének megteremtése. Relatíve rugalmas a programkialakítás és működtetés

- 15 -


lehetősége a nemzetközi színtereken és együttműködésekben, felvállalva annak kockázatát, hogy az adott program a magyar oktatási rendszerben nem válik akkreditálhatóvá. Az új felsőoktatási törvény az intézményi programok képzésszervezésének tekintetében (képzési idő, előzetes tudás beszámítás) viszont nagyobb szabadságot tesz lehetővé összehasonlítva az előzőleg hatályban lévővel. Nagy visszalépést jelent minden olyan oktatási területen, mint például a szakképzés hogy a nem face to face hanem a blended vagy távoktatási forma teljesen kikerült az oktatásszervezési lehetőségek közül.

- 16 -


A KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA MINT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY JE LENLEGI SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGEI AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TERÜLETÉN

A Kodolányi János Főiskola sajátos szerkezetéből adódóan három helyszínen működő intézmény, ahol a helyszínek között elsősorban a helyi igényeknek, piaci és egyéb lehetőségeknek megfelelő LLL tanulást támogató programkínálat alakult ki, központilag irányított minőségi sztenderdeknek megfelelően. A felnőttképzési tevékenység a főiskolán a kezdetektől jelen van, mint egy sajátos oktatás-vállalkozási tevékenység a szervezeten belül, melynek céljai:  a saját hallgatói számára kiegészítő ismeretek nyújtása, olyan alap- és speciális kompetenciák fejlesztése, amelyek a későbbi munkaerő piaci elhelyezkedésük szempontjából fontosak (kezdetben jellemzően idegen nyelv, IKT-s, kommunikációs komp. fejlesztése, jelenleg nyelvvizsga felkészítés, sommelier ismeretek, barista képzés, idegenvezetési ismeretek),  végzett, ill. másutt végzett diplomás hallgatók továbbképzése, megszerezett ismeretek kiegészítése, aktualizálása építve az azóta megszerzett munkatapasztalataikra. Szervezetileg a főiskolán a felnőttképzés jelenleg is önálló terület, amelyhez a szenátus döntése alapján mindazon képzések kerültek besorolásra, amelyek: a) iskolarendszeren kívüli képzések (lásd. 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről) b) nem közvetlen akkreditáció köteles iskolarendszerű képzések, top-up típusú képzések (szakirányú továbbképzési szakok)

- 17 -


A FŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE SWOT ANALÍZISSEL

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

- 20 éves oktatási tapasztalat,

- oktatói erőforrás túlterhelt, nehezen tehető érdekeltté a felnőttképzési tevékenységben való részvételben,

- jól képzett szakértői csapat elsősorban az oktatásszervezési területen,

- külső oktatók egyéb elfoglaltságából származó oktatásszervezési nehézségek,

- rugalmas, probléma megoldást kereső gondolkodásmód az oktatásszervezésben,

- humán erőforráshiány az oktatásszervezés területén, egyre gyakoribb eseti „tűzoltások”

- ügyfél- (hallgató) centrikus, egyénre szabott ügyintézés,

- infrastrukturális hiányosságok, eseti, nem tervszerű fejlesztések,

- lehetőség külső specialisták bevonására az oktatásba (naprakész, gyakorlatorientált tudás)

- esetleges marketing tevékenység, elavult honlap,

- alap oktatástechnika felszerelések rendelkezésre állnak,

- a tevékenységből származó bevételek nem kerülnek tervszerűen vissza-

- rugalmas, újszerű oktatási módszerek és

forgatásra erre a területre, csak a direkt költségek fedezete áll rendelkezésre a megvalósításhoz,

platformok használata (blended típusú képzések), - a teljes oktatási/tanulási folyamat menedzselhető IKT eszközök segítségével,

- nem jól működő érdekképviselet/ lobbierő hiánya országos szinteken,

- módszertanilag magas színvonalú oktatói mentorálás,

- a felnőttképzési törvényi változások miatt iskolarendszeren kívüli képzéseink nem piacképesek,

- viszonylag alacsony bekerülési költségek, magas üzleti haszon, - nemzetközi trendek, minták ismerete, kiterjedt elsősorban külföldi-egyetemi partneri hálózat,

- egyenlőtlen munkamegosztás a főiskola szervezeti egységei között, - gyenge belső kommunikáció az egyes szervezeti egységek között

- saját nyelvvizsga rendszerből adódó kereslet a felkészítő tanfolyamok iránt, - kiterjedt, több díjjal is elismert minőségkultúra intézményi szinten

- 18 -


LEHETŐSÉGEK  gyors, rugalmas reagálás a pillanatnyi képzési igényekre,  egyéni hallgatói bánásmód továbbfejlesztése, egyéni tanulói útvonalak támogatása előzetes tudásbeszámítással, hallgatói tanácsadással,

VESZÉLYEK  folyamatosan változó jogi környezet,  általában egy-egy képzés (képzési terület) irányában aránytalanul eltolódott kereslet-kínálat,  forráshiány a képzésben való részvételre,

 elsősorban online hallgatói kommunikáció javítása,

 a kiszámíthatatlan megrendelői igények miatt nehezen tervezhető új képzési területek,

 előzetes tudásbeszámítási modellek továbbfejlesztése, folyamatok sztenderdizálása

 rendkívül rövid idő az előkészítésre/ felkészülésre egy-egy képzés indításához,

 oktatási tartalmak folyamatos aktualizálása, színvonalának fejlesztése,

 felsőoktatási intézmények kiszorulása az iskolarendszeren kívüli képzési területről,

 partnerekkel (külföldi) való konzultáció hatékonyságának fejlesztése, közös probléma megoldás,

 pályázati lehetőségekből való kiszorulás,

 belső kommunikáció javítása és a jobb munkamegosztás kialakítása az egységek között,

 széttagolt intézményi érdekek, komoly felsőoktatási, szakmai érdekképviseleti szervezet hiánya,

 jelenlegi minőségbiztosítási rendszer hatékonyabb működtetése,

 a felnőttképzésre vonatkozó magyar minőségbiztosítási sztenderdek nem alkalmasak az intézmény nemzetközi elismertségének javítására

 nemzetközi akkreditáció érdekében a minőségbiztosítási rendszer, a folyamatok és egyéb elemek optimalizálása

A főiskola felnőttképzési tevékenységének pillanatnyi helyzete jól reprezentálja a kiszámíthatatlan társadalmi és jogi környezetből adódó nehézségeket és megoldáskeresést. Jelen pillanatban a legerősebb, legpiacképesebb területek a szakirányú továbbképzési szakok közül

- 19 -


azok a szakvizsgát adó pedagógus továbbképzések, amelyek a pedagógus életpálya modellbe nevesítve kerültek be, így ebből adódóan a kereslet irántuk rendkívül nagy, esetlegesen központi (munkáltatói) finanszírozás is megjelenik mögöttük. Érezhető ezen a területen a bizonytalan helyzetből adódó “előremenekülési” kényszer, így a pedagógusok, ha egyszer már elszánták magukat a tanulásra, sok esetben hajlandóak az előzetes tudásbeszámítási lehetőségekkel élve, további képzésekben való részvételre is. Erős preferenciát élvez körükben a tudásbeszámításból és a képzések blended formában történő szervezéséből adódóan a rugalmas, testre szabott tanulói útvonalak biztosítása, az egyéni tanácsadás, támogatás rendszere, amit a főiskola Nemzetközi és Felnőttképzési Központja kialakított számukra.

A főiskola saját, aktív hallgatói állományára (bachelor és mester szakos) elsősorban valószínűsíthetően pénzügyi okok miatt nem jellemző az alap-és mesterprogramok kötelező programelemei

mellett

a

kiegészítő

programok,

speciális

kompetencia

fejlesztő

programokban való részvétel. Kivételt jelent ez alól néhány olyan szakirány, amely moduljainak beszámításával a főiskolai végzettség megszerzését követően, szakirányú végzettséget szerezhetnek a hallgatók.

A nyelvvizsgáztatási tevékenységből származó bevételek ebben az évben az országosan csökkenő piaci kereslet ellenére is növekedtek, köszönhetően a diplomamentő programoknak valamint a nyelvvizsga rendszerben idén teljeskörűen bevezetett változtatásoknak, a kétnyelvű vizsgák mellett mindegyik vizsgatípus egynyelvűsítése is megtörtént, növelve ezzel a hallgatóbarát vizsga lehetőségek számát.

Nemzetközi szinten a szakmai látogatási lehetőséget biztosító, a csoportok igényérhez szabott, rövid távú képzési programok (kéthetes) számának viszonylag lassú ütemű, de folyamatos növekedése látható az elmúlt néhány évben, hatékonyabb marketing stratégiával, a célcsoportok felkutatásával ez a szám tovább növelendő.

- 20 -


Az Európai Unión kívüli országok számára, elsősorban ukrán, kazak és orosz hallgatók számára az unióban való tanulás, szakmai gyakorlat, látogatás vonzó lehetőség azonban hosszabb távon való tanuláshoz Magyarország önmagában nem elég jelentős célpont. Az intézmény nemzetközi versenyképességének javítása érdekében szükséges olyan nemzetközi akkreditációs minősítés megszerzése, amely ezen országokban elismertségnek örvend, növelve ezzel az intézmény presztízsét a célcsoport számára.

- 21 -


STRATÉGIAI CÉLOK, AKCIÓK

CÉL AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TÁMOGATÁSA MINT STRATÉGIAI CÉL MEGJELENÍTÉSE AZ INTÉZMÉNYI STRATÉGIÁBAN

A jelenleg érvényes intézményi stratégia (2012-15) már most is több elemében tartalmazza az egész életen át tartó tanulás támogatáshoz meghozandó célokat és intézkedéseket. Nem kerül azonban egyértelműen leszögezésre, hogy a főiskolai hallgatók nagy része korából és társadalmi környezetéből adódóan (jelentős részük már most is aktív munkavállaló) felnőtt tanuló, így a tanulás vonzóvá tétele és sikeressége érdekében további az egész életen át tartó tanulást támogató intézkedések bevezetésére van szükség.

AKCIÓK AZ 1. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL ELÉRÉSÉHEZ:

-

ki kell bővíteni a “felnőtt” tanuló értelmezését, minden a főiskolán tanuló hallgatóra,

-

az egész életen át tartó tanulást mint értéket meg kell jeleníteni az intézményi stratégiában.

CÉL AZ EGYÉNI IGÉNYEKHEZ ILLESZKEDŐ RUGALMAS TANULÁSI LEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA

A felnőtt tanulók sikeres tanulási folyamatai biztosítása érdekében bővíteni/optimalizálni kell az egyénre szabott, rugalmas tanulási lehetőségeket, az oktatás minőségének megtartása, javítása mellett. AKCIÓK A 2. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL ELÉRÉSÉHEZ

-

A life long learning tanulói igények megismerése, felmérése tudatos minőségpolitika részeként,

- 22 -


-

Oktatási programok átgondolása a rugalmas tanulói útvonalak biztosítása szempontjából: blended típusú képzések, kurzusok támogatása, online tartalmak fejlesztése, aktualizálása, online kommunikációs lehetőségek szerepének további fejlesztése, kihasználása,

-

Előzetes tudás beszámítása rendszer folyamatainak optimalizálása, gyorsaság és hatékonyság növelése,

-

Oktatók továbbképzése, felkészítése a tömegre szabott módszerek helyett az egyéni tanulók támogatására, hatékony eszközök megkeresése, bemutatása, infrastruktúra biztosítása,

-

Adminisztratív feltételek javítása az egyéni bánásmódhoz, intézményi kommunikáció javítása: tömeg jellegű bánásmód helyett egyéni jellegű, adminisztratív személyzet továbbképzése a szemléletváltás érdekében

CÉL FELNŐTT TANULÓK MUNKATAPASZTALATAINAK INTEGRÁLÁSA A CURRICULUMOKBA, BESZÁMÍTÁSA/ELISMERTETÉSE A KÉPZÉSEKBE A képzésben részt vevő tanulók gyakran komoly munkahelyi, szakmai tapasztalattal ismeretekkel, kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek feltárása és kihasználása része kell hogy legyen a főiskola stratégiai céljainak. AKCIÓK A 3. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL ELÉRÉSÉHEZ

-

a munkaerőpiac igényeit figyelembe vevő képzési programok kialakítása,

-

a képzési programok véleményezése, munkaadói, munkavállalói oldalról,

-

meglévő munkatapasztalatok beszámítási rendszerének kidolgozása/működtetése,

CÉL NEMZETKÖZIESÍTÉS

A globális felsőoktatási térség lehetőségeinek kihasználásához elengedhetetlen a hallgatók, az oktatók és az adminisztrációs feladatokat végzők nemzetközi tapasztalatokhoz juttatása, ugyanakkor az intézmény vonzerejének, presztízsének növelése a külföldi hallgatók, oktatók és az akadémiai személyzet szemében.

- 23 -


AKCIÓK A 4. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL ELÉRÉSÉHEZ

-

Erasmus+ partneri kapcsolatok átvizsgálása, az együttműködések minőségének javítása, hatékonyságának fokozása, szorosabb együttműködés a partner intézményekkel

-

Szemeszterenkénti egy-egy találkozó szervezése (nemzetközi hét) a szorosabb együttműködés érdekében aktuális témákkal,

-

Az Erasmus együttműködések kiszélesítése az Európai Unión kívüli országokkal,

-

Külföldiek számára is vonzó képzési kínálat kialakítása, a jelenlegi képzési kínálat továbbfejlesztése,

-

Gyakorlat orientált kurzus kínálat,

-

Hazai hallgatók, oktatók, személyzet nyelvtudásának folyamatos fejlesztése,

-

Nemzetközi programok hatékonyabb integrációja a főiskola mindennapi életébe,

-

Flexibilis átjárható képzési kínálat idegen nyelven is,

-

Egyéb az oktatási tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások kialakítása: szakdolgozati- és karrier tanácsadás, szakmai tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása,

-

Minőségorientált rendszer működtetése az idegen nyelvű képzések esetében, nemzetközi akkreditációs sztenderdek bevezetése, követése

CÉL AZ INTÉZMÉNY REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE

Az intézmény szakembereinek eddigi tapasztalataira támaszkodva alkalmas a helyi munkavállalók, döntéshozók, középfokú- és szakképzésben tanuló fiatalok igényeihez igazodva egyfajta híd szerep betöltésére a hazai és a nemzetközi oktatási színtereken. AKCIÓK AZ 5. SZÁMÚ STRATÉGIAI CÉL ELÉRÉSÉHEZ

-

a regionális lehetőségek pontosabb feltérképezése, kihasználása partner kapcsolatokon keresztül, regionális partner kapcsolatok növelése,

-

elsősorban szakmai látogatások, gyakorlatok keretében a regionális lehetőségek bemutatása a külföldi hallgatóknak és oktatóknak,

-

idegen nyelvű képzési programok kialakítása a helyi lehetőségek és a külföldi igényeknek megfelelően,

-

hatékony pályázási tevékenység hazai és nemzetközi pályázatokban való részvétellel.

- 24 -


FORRÁSOK

-

http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=URISERV:c11054&from=HU

-

http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52007DC0558&from=HU

-

http://www.eua.be/activities-services/news/newsitem/08-1024/Europe_s_universities_launch_charter_for_lifelong_learning.aspx

-

http://www.ejist.ro/files/pdf/361.pdf

-

http://www.kormany.hu/download/7/fe/20000/Eg%C3%A9sz%20%C3%A9leten%20% C3%A1t%20tart%C3%B3%20tanul%C3%A1s.pdf

-

http://eur-lex.europa.eu/legalcontent/HU/TXT/HTML/?uri=URISERV:c11090&from=EN

-

http://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/

-

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300077.TV

- 25 -

2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA

Recommend Documents