GYŐRI JÁRÁSI HIVATAL Iktatószám:
173-6/2017.
Tárgy:
Ügyintéző:
dr. Jagadics Zoltán, Nagyné Bakonyi Ildikó, Tarjányi István, Pandur László, Sulyok Zoltán, (96) 524-000
Mellékletek:
Telefon:
Hiv. szám:
Röjtökmuzsaj, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítésének előzetes vizsgálati eljárása
-
HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala mint területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., a továbbiakban: Ügyfél) meghatalmazása alapján az Utiber Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) által a 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítésének környezeti hatásaira vonatkozóan benyújtott előzetes vizsgálat dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és a következőket állapítja meg: 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Jogosult neve: Jogosult címe: KSH száma: KÜJ száma: KTJ szám A telepítés helye szerinti település:
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 1134 Budapest, Váci út 45. 11906522-4211-114-01 100365763 102678919 Röjtökmuzsaj
2. A tevékenység megnevezése, célja: Az M85 Csorna II. – Pereszteg – Sopron kelet – Sopron országhatár közötti gyorsforgalmi út Csorna II. Pereszteg szakasz építésével egy időben megvalósul a 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakaszának átépítése és a 8627. j. út és a 8612. j út jelenleg balesetveszélyes kereszteződésének körforgalommá történő kialakítása.
Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád út 28-32. Telefon: +36 (96) 524-000 - Fax: +36 (96) 328-031 E-mail:
[email protected] - Honlap: www.kormanyhivatal.hu
3. A létesítmény alapadatai, műszaki jellemzők: A tervezett létesítmény az alábbi egységekre osztható a 8627. j. út szelvényezése szerint: I. - 5+031,66-5+230,34 km sz. között a külső körforgalom és a 8612. j. út 24+019,8824+185,78 km sz, közötti szakasza; II. - 5+230,34-5+403,51 km sz. között burkolat felújítás; III. - 5+403,51-5+685,86 km sz. között az átkötés a belső körforgalommal, a Röjtöki út 0+000-0+144,46 km sz. közötti szakaszával és a meglévő nyomvonal csatlakozásaival; IV. - 5+685,86-5+828,88 km sz. között burkolat felújítás. II. Az engedélyezési eljárás menete: 1.1. A Hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő közlekedési fejlesztés megvalósítása és üzemeltetése során a Hatóság hatáskörébe tartozó szempontok alapján jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 1.2. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 1.3. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III. Az eljárásban részt vett szakhatóság az alábbi állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9839-1/2016.ált. számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: „Szakhatósági állásfoglalás A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Hatóság) a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály (9021 Győr, Árpád u. 28-32.; a továbbiakban: Környezetvédelmi Hatóság) részére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítéséhez az alábbi feltételekkel hozzájárul:
• • • • •
Az építés során tilos a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetése. A befogadó vízfolyásba bevezetett csapadékvíz minőségének meg kell felelni a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. Be kell tartani a csapadékvíz elvezető rendszer kezelőjének befogadói nyilatkozatában foglaltakat. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést haladéktalanul be kell jelenteni - a kárelhárítás azonnali megkezdése mellett - a Hatóságnak. A csapadékvizek szikkasztása nem eredményezheti a vonatkozó jogszabályban megadott „B” szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát.
A tevékenység vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé.
2
Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.” IV. Az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzője a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az alábbi véleményt adta:
Sopronkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Röjtökmuzsaji Kirendeltségének Jegyzője 10956/2016. számon a következő véleményt adta: „V É G Z É S A Sopronkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Röjtökmuzsaji Kirendeltségének jegyzője, a GyőrMoson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság megkeresésére, 109-56/2016. ügyiratszámú végzésemet mint hibás döntést bevonom és az alábbiakra kicserélem. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134.Budapest, Váci „út 45.) meghatalmazása alapján az UTIBER Közúti Beruházó Kft. (115 Budapest, Csóka u. 7-13. ) kérelmére folytatott előzetes vizsgálati eljárásához az alábbi nyilatkozatot teszem. 1. A 8627. jelű út röjtökmuzsaji átkelési szakaszának átépítése illetve az azzal járó tevékenység, a Röjtökmuzsaj Község Önkormányzata helyi rendeletében meghatározott természetvédelmi követelmények előírásaival nem ellentétes. 2. Röjtökmuzsaj község helyi építési szabályzatáról és a község szabályozási tervéről szóló 9/2005. (VL 24.) önkormányzati rendelettel, valamint a 49/2005. (VI. 21.) önkormányzati határozattal elfogadott településszerkezeti tervvel az 1. pontban megjelölt tevékenység nem ellentétes. Nyilatkozatom ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, a tett intézkedéssel kapcsolatban jogorvoslati lehetőség az eljárást lezáró érdemi döntéssel kapcsolatban nyílik.
V. A környezetvédelmi hatáskörben eljáró Hatóság az eljárásban az alábbi szakkérdéseket vizsgálta: 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/01431-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta:
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály megkeresésére a folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárás során a Röjtökmuzsaj, 8627. jelű út, Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 3. pontja alatt meghatározott 3
közegészségügyi szakkérdéseket vizsgáltam. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának megküldött dokumentáció alapján az alábbiakat állapítottam meg: A 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakaszának átépítése az M85 Csorna II. - Pereszteg -Sopron kelet - Sopron országhatár közötti gyorsforgalmi út Csorna II. Pereszteg szakasz építésekor valósul meg. !
A tervezett út érinti a Röjtökmuzsaji vízbázis ,,B ’ hidrogeológiai védőterületének északi határát. A vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint egyéb út korlátozás nélkül megengedhető. A dokumentációban foglaltak alapján az építés során különféle hulladékok keletkezésével kell számolni. A szilárd kommunális hulladék megfelelő gyűjtésére a munkaterületen szabványos edényzetek kihelyezése szükséges. A dokumentáció tartalmazza, hogy az építés során keletkező hulladékot kizárólag engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek lehet átadni. A keletkező hulladékok jelentős része nem veszélyes hulladék. A veszélyes hulladékokat csak az átvételükre jogosult személyeknek, szervezeteknek szabad átadni. Gyűjtésüket az előírások szerint kell biztosítani. A folyékony kommunális hulladék erre rendszerezett higiéniás helységben, igény szerint vizes blokkban kerül megoldásra. Az előzetes vizsgálati dokumentáció a hatályos és vonatkozó higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi jogszabályi előírásoknak megfelel. Fentiek alapján a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) részére a Röjtökmuzsaj, 8627. jelű út, Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítésére vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok az alábbi kikötéssel: - Az építés során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a vízbázis védelmi területén még átmenetileg se fordulhasson elő hulladéklerakás.” 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1824-3/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím által a megkereséshez csatolt, • a Röjtökmuzsaj, 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítésének Előzetes vizsgálati dokumentációja (készítette: Utiber Közúti Beruházó Kft. 1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) szakanyagban foglaltak alapján, az alábbi T A L A J V É D E L M I S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S -t adjuk: o Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadom.
4
Az út építéséhez kapcsolódó engedélyezési eljárások (útügyi, vezetékjogi, vízjogi, stb.) során fogjuk érvényesíteni a talajvédelmi jogszabályi kötelezettségeket. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg.”
3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Sopron Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.615/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A fenti hivatkozott számú megkeresésben közölt dokumentumok alapján a Soproni Járási Hivatal alábbi állásfoglalást adja „8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítésének” előzetes vizsgálata szakkérdésben: A Soproni Járási Hivatal tárgyi ügyben a következő földvédelmi jogszabályi kötelezettségek betartását kéri előírni az engedélyező határozatban: A Soproni Járási Hivatalnál 10.575/2016 szám alatt az M85 gyorsforgalmi út FertődEndrédmajor csp.- Nagylózs 51+600 - 67+148,05 km sz. közötti, 1.2 tervezési szakasz építésének engedélyezésével kapcsolatos földvédelmi eljárás van folyamatban. Tárgyi beruházás részét képezi az említett engedélyezési eljárásnak. Amennyiben a tervezett beruházás az engedélyezés alatt állónál nagyobb területű termőföld igénybevétellel járna, a beruházás megkezdése előtt - a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény ( Tfvt. ) 9-14. §-nak megfelelően - a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését kell kérni a többlet területre vonatkozóan a Soproni Járási Hivatalnál. Ennek elmulasztása esetén a tevékenység - a Tfvt. 16. § ( 1 ) bekezdés a) pontja értelmében - a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, amely az eredeti állapot helyreállítását eredményezheti, valamint a megállapított földvédelmi járulékon felül földvédelmi bírság megfizetését vonja maga után. Amennyiben az időleges más célú hasznosítás időtartama meghaladná az engedélyben megjelölt időtartamot, igénybevevő - az engedély időbeli hatálya alatt - kérheti az engedély időtartamának meghosszabbítását. Ennek hiányában, az engedélyezett időtartamon kívül végzett termőföld igénybevétel a Tfvt. 16. § ( 1) bekezdés b) pontja értelmében ugyancsak engedély nélküli más célú hasznosításnak minősül és a fent említett következményekkel jár. A Soproni Járási Hivatal felhívja továbbá a figyelmet a Tfvt. 10. § (3) bekezdésében foglaltakra, mely szerint „termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.” 4. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály GYD-01/1087-2/2016. számon az alábbi szakvéleményt adta: „A 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítésének előzetes vizsgálati eljárása során szakkérdés vizsgálatának kérésével kereste meg az állami főépítészi feladatkörben eljáró Győr5
Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályát. Az Utiber Kft. által elkészített „8627. j. út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz Előzetes Vizsgálati Dokumentáció"-t áttanulmányozva, a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében az alábbi állásfoglalást adom: A tervezett beavatkozás nem ellentétes - az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT), valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet (GYMSMTrT), azaz - a hatályos területrendezési tervekkel.”
5.
A
Vas
Megyei
Kormányhivatal
Földművelésügyi
és
Erdőgazdálkodási
Főosztály
VA/FEF01/7781-3/2016. számon az alábbi véleményt adta: „A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében biztosított jogkörömben a „Röjtökmuzsaj 8627. jelű út átkelési szakasz átépítése - előzetes vizsgálati eljárása” tárgyában az engedély - erdészeti szakkérdés tekintetében - az alábbi kikötéssel kiadható: A tervezett beruházással érintett, nem erdő művelési ágú termőföldön esetlegesen szükséges fakivágást az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. (Evt.) 70. § (2) alapján az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg.”
VI. Az Ügyfél a kérelem elbírálásáért járó 250.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat igazoltan megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. VIII. A határozat ellen a kézhezvételtől vagy a közléstől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz (1364 Budapest, Pf.: 270.) címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 125.000 Ft, természetes személyek és civil szervezetek esetén 2500 Ft, melyet készpénz-átutalási megbízáson, vagy a Hatóság 10033001-00299633-00000000 sz. számlájára kell befizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság szakhatósági állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
INDOKOLÁS A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) meghatalmazása alapján az Utiber Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) a 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítése érdekében előzetes vizsgálati dokumentációt és kérelmet nyújtott be a Győr6
Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalhoz mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása érdekében. Jogszabályváltozás miatt a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) lett a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság. Ügyfél igazoltan megfizette a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: Díjr.) 1. mellékletének 35. pontja alapján megállapított 250.000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. sz. melléklete 87/a. pontja alapján előzetes vizsgálatköteles tevékenység. Hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység megvalósításának környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a Khvr. 3. § és 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A nyilvánosság bevonása, a hatásterületen élő ügyfelek és a civil szervezetek értesítése érdekében a Hatóság a Khvr. 3. § (3)-(4), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően az eljárás megindításáról közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, illetve annak lakossága, sem a hatásterületen élő ügyfelek, sem a társadalmi szervezetek részéről észrevétel nem érkezett. A hatóság a tárgyi ügyben 2016. december 29-én közmeghallgatást tartott, melyen érdeklődő nem jelent meg, észrevétel vagy kérdés nem hangzott el. A Hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a Khvr. 3–5. §-ai alapján folytatta le. A Hatóság a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján következő tényállást állapította meg: A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45., a továbbiakban: Ügyfél) az M85 Csorna II. – Pereszteg – Sopron kelet – Sopron országhatár közötti gyorsforgalmi út Csorna II.Pereszteg szakasz építésével egy időben meg kívánja valósítani a 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakaszának átépítését és a 8627. j. út és a 8612. j út jelenleg balesetveszélyes kereszteződésének körforgalommá történő kialakítását. A tervezési terület Nyugat-Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megyében helyezkedik el, Röjtökmuzsaj településen. Az országhatártól 9 km-es távolságnak köszönhetően országhatáron átterjedő környezeti hatásokkal nem kell számolni. A tervezett beruházás részeként közműkiváltásokra kerül sor. Az érintett közművek: ivóvízvezeték, csapadék és szennyvízcsatorna, középnyomású gázvezeték (<3 bar), 0,4 kV-os elektromos és távközlési vezetékek, valamint az út belterületi szakaszán a közvilágítás.
Környezeti igénybevételek Hulladékgazdálkodás Létesítés: A Külső körforgalom északi és nyugati ága érinti a röjtökmuzsai 04/9 hrsz-ú önkormányzati tulajdonban lévő területet (~700 m2-en), mely korábban a lakossági és vegyes építési/bontási hulladék lerakására használt, mára felhagyott terület. A fúrási adatok alapján a hulladék vastagsága 1,7-3,05 m közötti, talajvizet a fúrásokban nem ütöttek meg. A meglévő útkereszteződés körforgalmú csomóponttá történő fejlesztése úgy valósul meg, hogy a területből ~ 700 m 2 kisajátításra kerül. A 7
kisajátítást követően, mint az ingatlan tulajdonosa az Ügyfél gondoskodik arról, hogy a kisajátított és útépítésre felhasznált területről az építési törmelékkel kevert kommunális hulladék, valamint az alatta lévő alkalmatlan fedőréteg leszedése, és elszállítása az építés során megvalósuljon. Kb. 2,5 m 3 vastag hulladék és 1 m vastag alkalmatlan fedőréteg eltávolítása tervezett, mely alapján 1933 m 3 hulladék és 733 m esetlegesen szennyezett alkalmatlan fedőréteg kitermelése várható. A kitermelési munkák során a munkaterületet függőleges lehatárolással biztosítják, majd töltésépítésre alkalmas földanyaggal kerül feltöltésre és tömörítésre az úttükör szintjéig. A kitermelt építési törmelékkel kevert kommunális hulladékot és a hulladékréteg alatti alkalmatlan fedőréteget engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba szállítják. Az építési törmelékkel kevert hulladék 17 09 04 és a kevert települési hulladék 20 03 01 aránya 32-68 %. A vegyes építési-bontási hulladék és a kevert települési hulladék alatti fedőréteg besorolása: 170504 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól. A röjtökmuzsai 04/9 hrsz-ú ingatlannak a tervezett külső körforgalom által érintett területrész sarokponti és súlyponti EOV koordinátái: Sarokponti EOV koordináták: Pont száma
EOV X
EOV Y
1
483983,88 248439,64
2
483998,69 248401,08
3
484002,75 248368,16
4
483997,39 248361,71
5
483973,41 248350,30
6
483976,22 248343,30
7
484017,20 248355,54
8
484016,69 248356,92
9
484018,49 248357,52
10
484005,91 248389,43
11
483996,31 248413,12
12
483986,35 248435,19
13
483983,88 248439,64
Súlyponti EOV koordináták: EOV X: 484000,10, EOV Y: 248368,23 A létesítés során a röjtökmuzsai 18/1 hrsz-ú és a 18/2 hrsz-ú ingatlanokon lévő épületek kerülnek elbontásra, melyekből bontási hulladékok keletkeznek. Nem veszélyes hulladékok: A nagyobb mennyiségben keletkező építési-bontási és vegyes települési hulladékok: Megnevezés Várható mennyiség Azonosító kód (tonna) 170101 beton 250 1704 alcsoportba fémek (beleértve azok ötvözeteit is) 1 tartozó hulladékok 170201 fa 4 170504 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól 3400 170302 bitumen keverék, amely különbözik a 17 03 01-től 3600 8
kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a 17 09 01-től, a 17 09 02-től és a 17 09 03-tól egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is
170904 200301
1500 1600
Építési segédanyagok hulladékai: 080201, 0804 alcsoportba (ragasztók és tömítőanyagok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék (a vízhatlanító termékeket is beleértve) tartozó hulladékok, 0801 alcsoportba (festékek és lakkok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladék) tartozó hulladékok. Szelektíven gyűjtendő hulladékok: csomagolási hulladékok (150101, 150102, 150103, 150104), 200201 biológiailag lebomló hulladék Veszélyes hulladékok: A géppark karbantartásából, üzemeltetéséből a kivitelező központi telephelyén, illetve a festékek, bevonatok felhordásából visszamaradó hulladékok, közvetetten keletkeznek az alábbiak szerint: 13as főcsoportú olajhulladék és a folyékony üzemanyag hulladéka (kivéve az étolajokat, valamint a 05 és a 12 főcsoportokban meghatározott hulladékot) és 15-ös főcsoportba (csomagolási hulladékok) tartozó hulladékok, 1601alcsoportba tartozó hulladékok, 0801 alcsoportba tartozó festékek és lakkok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladék A keletkező hulladékfajták megfelelő gyűjtéséről és annak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról gondoskodnak. Üzemelés: Az útszakasz üzemelése során takarítás, zöldterület gondozás, karbantartás és javításból keletkeznek hulladékok, mennyiségük változó. Nem veszélyes hulladékok: Azonosító kód 200201 200301 200303
Megnevezés biológiailag lebomló hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is úttisztításból származó maradék hulladék
Veszélyes hulladékok: A géppark karbantartásából, üzemeltetéséből a kivitelező központi telephelyén, illetve a festékek, bevonatok felhordásából visszamaradó hulladékok, közvetetten keletkeznek az alábbiak szerint: 13-as főcsoportú olajhulladék és a folyékony üzemanyag hulladéka (kivéve az étolajokat, valamint a 05 és a 12 főcsoportokban meghatározott hulladékot) és 15-ös főcsoportba (csomagolási hulladékok) tartozó hulladékok, 1601alcsoportba tartozó hulladékok, 0801 alcsoportba tartozó festékek és lakkok gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladék. Havária: A létesítés
és
felhagyás
időszakában
a
munkagépek 9
és
szállítóeszközök
esetleges
meghibásodásakor, illetve az üzemelés során előforduló esetleges közlekedési baleset során hulladékot eredményező havária az üzemanyag, illetve kenőanyag elfolyásból alakulhat ki, mely során szennyezett föld keletkezésével, továbbá a hulladékjegyzék szerinti 13-as, 15-ös, 16-os főcsoportba tartozó veszélyes hulladékok keletkezésével is kell számolni. Földtani közeg védelme Az átépítéssel érintett területen kármentesítés nincs folyamatban. Az építés hatása a földtani közegre vonatkozóan elsősorban a munkagépek mozgásával, az üzemanyag feltöltéssel, építőanyagok kitermelésével, a szállítással, valamint a veszélyes anyagok tárolásával és a hulladék elhelyezéssel függ össze. A létesítés közvetlen hatásterülete megegyezik a közvetlen építési tevékenység területével. Normál üzemmenet esetén a földtani közegbe kibocsátás nincs, az építési területen a talaj tömörödésével kell számolni, a hatások elhanyagolható mértékűek. A tervezett út nyomvonala nagyrészt a jelenlegi 8627. jelű út nyomvonalán halad, egy rövid belterületi szakasz kivételével. Az üzemeltetés során várható negatív hatások elsősorban a közúti közlekedés emissziói, a levegőből kiülepedő poron megkötött szennyezőanyagok, és az út mentén olajosan szennyeződő porszemcsék következtében léphetnek fel. Ilyenek a kopásanyagok, kenőanyagok, benzin-, dízelcseppek, téli sózásból származó lé, ülepedő por. Normál működés esetén ezek az anyagok a csapadékkal kerülnek le az útpályáról, és az út melletti árok fogja fel. A várható szennyezők CH származékok és nehézfémek, melyek mennyiségét az árok növényzete képes megkötni, valamint a CH származékok kismértékben a talajba szivároghatnak. Felhagyás esetén a földtani közegre gyakorolt hatások a létesítés fázisához hasonlóan elhanyagolható mértékűek. Zaj- és rezgésvédelem Építés, telepítés: Az útépítés zajvédelmi hatásterülete Röjtökmuzsaj település illetékességi területét érinti. Az előzetes vizsgálati dokumentáció bemutatja az építési munkákból eredő zaj hatásterületét, valamint a célállapotnak megfelelően kialakított út várható zajvédelmi hatásterületét, az érintett területek zajterhelését a távlati 15 éves állapotra vonatkozóan, valamint a hatásterületen található érintett ingatlanokat. A várható zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján számítás útján került lehatárolásra az érintett település rendezési terve szerinti területi kategóriáknak megfelelően. Az építési zaj ideiglenes, a mindenkori munkavégzés szűkebb környezetére korlátozódik. Az építési munkák csak nappal folynak. A munkálatok során jellemzőem használt berendezések: földmunkagépek, nehéz tehergépkocsik, ásó-kotrógépek, betonszállítók, illetve a szokásos útépítő berendezések (aszfaltozó géplánc, árokásó berendezések, stb.) Mivel az útszakasz egy része lakóépületekhez közel esik, az építési zaj zajvédelmi hatásterülete érinti a település zajtól védendő területeit. A várható építési zaj mérséklése érdekében külön zajvédelmi intézkedések (zajvédelmi szempontok alapján készített üzemezési terv, határérték alóli felmentési kérelem benyújtása, stb.) alkalmazása válhat szükségessé ahhoz, hogy az építési munka egyes munkafázisokban ne okozzon határérték feletti zajterhelést. Üzemelés: A beruházás a 8627. számú út 797 méter hosszú szakaszát érinti, ebből 316 méter hosszon csak burkolat felújítás tervezett változatlan nyomvonalon és burkolat szélességgel. A belterületi új 10
nyomvonalon vezetett átkelési szakasz mintegy 280 méter hosszúságú. A tervezési szakaszon 2 db körforgalmú csomópont létesül. A jelenlegi, változást megelőző állapot szerint a zajterhelési határértékek nem jelentős túllépése áll fenn a Röjtöki út 58/a, 58, 55, 65 számú, valamint Röjtöki út 5, 9. és 0118 hrsz-ú lakóépületek zajtól védendő homlokzatai előtt. Az építést követően várható zajterhelés értékei a távlati 2031. évre vonatkozó forgalmi adatok alapján, a tervezett út kiépítési jellemzői (forgalmi sávok, útburkolat stb.), sebesség előírások és a beépítési változtatások figyelembevételével kerültek megállapításra. A távlati, 2031 évi becsült forgalmi adatok alapján elkészített számítások szerint megállapítható, hogy távlati állapotban a közúttól eredő zajterhelés a Röjtöki út régi, tehermentesített nyomvonala mentén jelentősen csökken. A megmaradó, csak burkolat felújítással érintett belterületi nyomvonal környezetében a zajterhelési határértékek változást megelőző állapot szerinti nem jelentős túllépése várható a Röjtöki út 58/a, 58, 55, 65 szám alatti, valamint Röjtöki út 5, 9. szám alatti és a 0118 hrsz-ú lakóépületek út felőli védendő homlokzatai előtt. A megmaradó nyomvonal mentén található - nem jelentős - határérték túllépéssel érintett épületek esetében az út megvalósításával egyidejűleg akusztikai szaktervezés során meghatározott követelményeknek megfelelő passzív zajvédelmi beruházások valósulnak meg a tulajdonosokkal folytatott tárgyalások függvényében. A tervezett út belterületi szakaszán a megengedett sebesség a jelenleg is hatályos, 30 km/óra mértékben kerül korlátozásra. Az út zajvédelmi hatásterületével érintett ingatlanok helyrajzi szám szerint: Röjtökmuzsaj: 34, 30, 29, 24, 23, 22, 21, 20, 19, 18/1, 18/2, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 173, 171/1, 171/2, 171/4, 171/5, 171/6, 06/1, 06/8, 06/9, 05, 04/5, 04/6, 04/7, 04/8, 04/9, 094, 086/12, 086/11, 06/11, 090/16, 090/18, 090/1, 019/26, 019/25, 019/12, 019/11, 116/6, 116/5, 116/3, 108/4, 108/3, 115, 114, 113, 110, 107, 108/1, 108/2, 110, 111, 112/1, 019/9, 157/5, 155, 154, 116/1, 117, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126, 169/1, 169/2, 174, 35/14, 35/15, 35/13, 35/9, 39, 35/18, 35/19, 35/20, 35/21, 35/22, 35/17, 35/1, 35/16. Rezgésterhelés: A nyomvonal környezetében levő lakóépületeknél káros mértékű környezeti rezgéshatással sem az építés, sem az üzemeltetés időszakában nem kell számolni. Levegőtisztaság-védelem A tervezett beruházás levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett területe a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklet 10. pontja alapján „az ország többi területe” kategóriába tartozik. Létesítés: A létesítés során a földmunkákból származó porképződés, valamint a munkagépek és szállító járművek kipufogógáz kibocsátása okoz diffúz légszennyezést. A megvalósítás egyes fázisai (földmunkák, aszfaltozás) közül a földmunkák során várható a legnagyobb légszennyező anyag kibocsátás. A terhelés rövid ideig tar, átmeneti jellegű. Az előzetes számítások alapján a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 12. a) pontja alapján az építési területen adódó összes szálló porkibocsátás maximális hatásterülete 514 m. A hatásterülettel érintett ingatlanok helyrajzi számai: Röjtökmuzsaj: 011/1, 020/6, 084/14, 090/15, 131, 165, 193/1, 35/1, 78/2, 011/2, 021, 084/15, 090/16, 132, 166, 193/2, 35/13, 78/3, 012, 022/10, 084/16, 090/17, 133 167, 193/3, 35/14, 79, 014/1, 022/11, 084/4, 090/18, 136, 168, 194, 35/15, 8, 015/1, 022/2, 084/5, 090/19, 137, 169/1, 196, 35/16, 81, 11
015/3, 022/3, 084/7, 094, 138, 169/2, 198, 35/17, 83, 015/4, 022/4, 085, 1, 139, 17, 199, 35/18, 84, 016, 022/5, 086/10, 10, 14, 171/1, 2, 35/19, 9, 017, 022/6, 086/11, 100, 140, 171/2, 20, 35/20, 91, 018/11, 022/7, 086/12,107, 141, 171/4, 200, 35/21, 95, 018/12, 022/8, 086/13, 108/1, 142, 171/5, 201, 35/22, 96, 019/11, 022/9, 086/14, 108/2, 143, 171/6, 202, 35/9, 97, 019/12, 03, 086/16, 108/3, 144, 173, 203, 39, 98, 019/14, 033/10, 086/17, 108/4, 145, 174, 204, 4, 99, 019/15, 033/2, 086/18, 11, 146, 175, 205, 40, 019/16, 033/4, 086/4, 110, 147, 176/1, 206, 41, 019/18, 033/6, 086/5, 111, 148, 176/2, 207, 42, 019/20, 034, 086/6, 112/1, 149, 177, 208, 43, 019/21, 035/3, 086/7, 113, 15, 178, 209, 44, 019/22, 035/4, 086/8, 114, 150, 179, 21, 45, 019/25, 04/4, 087, 115, 151, 18/1, 210, 46, 019/26, 04/5, 088/1, 116/1, 152, 18/2, 22, 49, 019/27, 04/6, 088/4, 116/3, 153, 180/1, 23, 5, 019/29, 04/7, 088/5, 116/5, 154, 180/2, 24, 50, 019/3, 04/8, 088/8, 116/6, 155, 180/3, 248, 51, 019/34, 04/9, 088/9, 117, 156, 180/4, 249, 52, 019/35, 05, 089/2, 118, 157/3, 181, 250, 53, 019/36, 06/1, 09/14, 119, 157/4, 182, 251, 59, 019/38, 06/11, 09/15, 12, 157/5, 183, 252, 6, 019/7, 06/12, 09/16, 120, 157/7, 184, 253, 64, 019/9, 06/13, 09/17, 121, 157/8, 185, 254, 66, 02/1, 06/4, 09/18, 122, 157/9, 186, 255, 68, 02/2, 06/5, 09/2, 123, 158, 187, 256, 69, 020/11, 06/8, 09/3, 124, 159, 188, 257, 7, 020/12, 06/9, 09/9, 125, 16, 189, 258, 73, 020/17, 07, 090/1, 126, 161, 19, 29, 74, 020/3, 08, 090/12, 127, 162, 190, 3, 75, 020/4, 084/10, 090/13, 128, 163, 191, 30, 76, 020/5, 084/13, 090/14, 13, 164, 192, 34, 78/1. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége a benyújtott számítások alapján várhatóan nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Üzemelés: A nyomvonal áthelyezéssel a forgalomból adódó légszennyezettség várhatóan a korábbi terület forgalmának megfelelően változik. Számottevő változás a térség légszennyezettségi állapotában nem várható. Felhagyás: A felhagyás során a forgalomból adódó légszennyező anyag kibocsátás megszűnik. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással várhatóan nem jár. Természet és tájvédelem A beruházással érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, a tervezési területen azonban a 8627. számú út és a 8612. számú út kereszteződésétől északra fekvő területrész része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetének. Az ökológiai folyosó övezetét a beruházás konkrétan nem érinti, a folyosóterület szélén a két közút meglévő nyomvonalán történik korszerűsítés. Emiatt a beruházás az ökológiai hálózat működését nem befolyásolja, átjárhatóságát és állapotát nem rontja érezhető mértékben. Létesítés: A létesítés a fentiek figyelembevételével védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja negatívan, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. Üzemelés: Az üzemelés védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. 12
Felhagyás: A felhagyás védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit pozitívan befolyásolja, a felhagyás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A Hatóság felhívja a figyelmet arra, hogy az építés engedélyezési eljárás során, melyben a Hatóság szakhatóságként működik közre, - a benyújtandó dokumentáció elkészítésekor - az alábbi követelményeket és feltételeket kell figyelembe venni: Zajvédelem: A létesítéssel érintett zajtól védendő területek esetében a kritikus pontokon a változást megelőző zajállapotot (alapállapot) meg kell határozni, és a célállapot szerint megvalósított úttól eredő közlekedési zajterhelés tekintetében összehasonlításra alkalmas formában rögzíteni kell a későbbi értékelés és minősítés érdekében. A zajállapot rögzítésére monitoring pont felvétele javasolt a kritikus fekvésű Röjtökmuzsaj, Röjtöki u. 65. szám alatti lakóépület zajtól védendő homlokzata előtt. A létesítés további szakaszában az építési engedélyezési dokumentáció környezetvédelmi munkarésze zajvédelmi fejezetében ki kell dolgozni annak feltételeit, hogy a kivitelezési munkákból származó zajkibocsátás a rögzített nyomvonal környezetében nem haladja meg a környezetei zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. Amennyiben a zajterhelési határérték túllépése műszaki, vagy munkaszervezési intézkedésekkel nem csökkenthető, úgy a környezetei zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban Zajr.) 13. § (1) bekezdésben előírtak szerint a kivitelező felmentést kérhet a zajterhelési határérték alól a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságtól. A lakóterülten található, jelenleg is a zajterhelési határérték feletti közúti közlekedési zajjal terhelt érintett lakóépületek esetében a lakóépületek zajvédelmének biztosítása érdekében a kiviteli tervek készítése során, akusztikai tervezés keretében kell a passzív zajvédelem követelményeit, valamint a kivitelezés részletes módját meghatározni. Ehhez részletes és pontos akusztikai méréseket kell végezni. A passzív zajvédelmi intézkedéseket legkésőbb a tervezett üzembe helyezés előtt kell megvalósítania a leendő kivitelezőnek, amennyiben lehetséges, akkor úgy javasolt ütemezni a zajvédelem tervezését és kivitelezését, hogy a legzajosabb útépítési munkafázisok idejére már megvalósuljon. A beruházást követően a monitoring ponton vizsgálni kell a kialakult közlekedési zajállapotot. Hulladékgazdálkodás: Az építési törmelékkel kevert kommunális hulladék alatt lévő esetlegesen szennyezett alkalmatlan fedőréteg kitermelése a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet szerinti, földtani közegre vonatkozó (B) szennyezettségi határérték eléréséig szükséges. Természet és tájvédelem: A létesítéshez az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: Az esetlegesen szükségessé váló fa- és cserjeirtást kizárólag a madarak fő költési- és fiókanevelési időszakán kívül, augusztus 15. – március 15. között lehet elvégezni. A munkavégzésre, anyagszállításra kizárólag a meglévő földút- és közúthálózat vehető igénybe, természetesebb gyepeket nem érinthet. Ilyen gyepterület ismert a 8627. j. út és a 8612. j út kereszteződésétől É-ra, ezt a területet igénybe venni tilos. A munkálatok során létrejött munkaárok mihamarabbi betemetésére kell törekedni. 13
A nyitott munkaárkot legalább naponta, és a betemetés előtt még egyszer ellenőrizni kell és az esetlegesen belekerült védett állatfajok egyedeit (kétéltűek, kisemlősök, stb.) kíméletesen el kell távolítani. Olyan épületek bontása, amelyeken madárfészkek (pl. molnárfecske) vannak, csak a költési időszakon kívül (szeptember 1. – március 15. között) történhet. A kapcsolódó növénytelepítésekben törekedni kell a tájra jellemző, őshonos növényfajok alkalmazására, tilos invazív fajok alkalmazása.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A Hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zajés rezgésvédelmi, táj- és természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint a földtani közeg védelme szempontjából jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol, országhatáron átterjedő hatás nem várható. A Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. §-a, a Khvr. 4. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. sz. mellékletének II. táblázata értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságot: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35800/9839-1/2016.ált. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „A Környezetvédelmi Hatóság 14660-6/2016. számú, 2016. december 06. napján érkezett megkeresésében a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz, átépítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárásban kérte a Hatóság szakhatósági állásfoglalását. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. §, illetve a 5. számú melléklete alapján tárgyi eljárásban a területi vízügyi hatóság szakhatóságként kerül kijelölésre a felszín alatti vizek és a vízbázisok védelmére vonatkozó jogszabályi követelmények érvényesítése érdekében.
A benyújtott dokumentációból a Hatóság az alábbiakat állapította meg: Területfoglalás szempontjából a nyomvonal megvalósítható, mivel a tervezett útfejlesztés nagyrészt jelenlegi nyomvonalon halad, értékes termőtalajokat, bányaterületet nem érint. A vizsgált nyomvonal érinti a Röjtökmuzsaj vízmű hidrogeológiai „B” védőövezetét, mely érintettség a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének 54. Egyéb út pontjának értelmében a „B” védőövezeten nincsen korlátozva. A vizsgált nyomvonal az 5+387,32 km sz.-ben keresztez egy névtelen időszakos vízfolyást, melynek a befogadója az Ikva patak. A terület fő vízfolyása az Ikva patak, amely a vizsgált beruházástól nagyjából 300 m-re található. A „Külső” körforgalom csomóponti ágai mellett árkok létesülnek, a hossz-esés miatt burkolt árkok, csak egy helyen („Keleti” ág) épül földmedrű árok. A körforgalom mellett nem lettek árkok tervezve. A körforgalom ágainak árkait csőátereszek kötik össze. A Keleti és Északi irányban a csapadékvíz a meglévő árok, majd az Ikva patak. Az 5+230,34 5+403,51 km sz. közötti burkolat felújítással érintett szakaszon meglévő földmedrű árkok biztosítják a csapadékvíz elvezetését, itt beavatkozás nem történik. Az átkötéses szakaszon, illetve a belső 14
körforgalomnál zárt csapadékelvezetés épül, víznyelőkkel, csatornákkal. A fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a kérelemben bemutatott tevékenység nem okozza a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, károsodását, megfelel az ivóvízbázis védelmére, illetőleg a parti sávra és a nagyvízi mederre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, nincsen hatása az árvíz- és jég levonulására, így az engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárul. A befogadó vízfolyásba vezetett csapadékvizek minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete időszakos vízfolyás befogadóra megállapított kibocsátási határértékeinek. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 19. § (1) bekezdésén alapul. A Hatóság a csapadékvizek szikkasztására vonatkozó előírást Korm. rendelet 10. §-a, valamint a talajvíznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVMEüM-FVM együttes rendelet alapján írta elő. A Hatóság felhívja a figyelmet a következőkre: A Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján szennyező anyag elhelyezése, bevezetése engedélyköteles tevékenységnek minősül. Amennyiben az elszikkasztásra kerülő csapadékvizek szennyeződnek, abban az esetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § és a törvény, értelmező rendelkezései szerinti vízimunka elvégzése, illetve vízi létesítmény megépítése vízjogi engedély köteles tevékenységnek minősül, amelynek engedélyezési eljárásában a vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 72/1996. Korm. rendelet) szerint engedélyezőként működik közre. A csapadékvíz szikkasztásra a 72/1996. Korm. rendelet, különösen pedig a rendelet 3. §. (1) bekezdése alapján vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni, amelyet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani az illetékes Vízügyi Hatósághoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a Korm. rendelet 13. § (5) és (6) bekezdésben előírt elővizsgálatot is, melyet a 4. számú mellékletben meghatározott tartalomnak megfelelően kell összeállítani. A Hatóság a szakhatósági állásfoglalását a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. §, illetve az 5. melléklete alapján, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) 44. § (6) bekezdésében előírt módon adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki, a Hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. § (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3) bekezdése, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja 15
állapítja meg.”
A Hatóság a tevékenységnek a Khvr. 1. § (6b) bekezdése alapján a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az érintett település jegyzőjét: Sopronkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Röjtökmuzsaji Kirendeltségének Jegyzője 10956/2016. sz. állásfoglalásának indokolása a következőt tartalmazza: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság belföldi jogsegély keretében, hivatkozással a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. §. (6) bekezdése alapján hatóságom nyilatkozatát kérte fenti tárgyban. A 109-56/2016. ügyiratszámon kiadott végzésem felülvizsgálata során megállapítottam, hogy elírás van, ezért a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 81/A §. (2) bekezdés b.) pontjában foglaltak alapján a hibás döntés bevonása mellett a rendelkező részben foglaltak szerint a végzést kicseréltem. Nyilatkozatomat a Ket. 26. § (1) bekezdés c.) pontjában foglaltak valamint a 26. §. (5) bekezdésének figyelembe vételével a rendelkező részben foglaltak alapján megadtam.”
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Egészségfejlesztési, Közegészségügyi és Járványügyi Osztály GY/NEP/01431-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi jogszabályokon alapul:
„A szakkérdés vizsgálata során az alábbi jogszabályok előírásai kerültek figyelembevételre: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet.”
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály GYF-01/1824-3/2016. számú szakvéleményének indokolása:
„Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet közigazgatási hatósági eljárási és talajvédelmi szempontból is megvizsgáltuk. 16
Megállapítottuk, hogy a 8627. jelű út Röjtökmuzsaj átkelési szakasz átépítése előzetes vizsgálat tárgyú beruházás: o az eljárás időpontjában termőföldnek minősülő ingatlanokat is érint és termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos, o o o
az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, a tevékenység hatása az érintett termőföld területekre várhatóan megszüntető jellegű lesz, a tevékenység hatása a szomszédos termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős.
Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság tárgyi előzetes vizsgálati eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 21. § (1) bek., a 22. § (1) bek., a 44. § (1), (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. CXXIX tv. 1. § (1) bek., a 41. §, a 43. §, -án, a 48. § (1) és (2) bek., valamint megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésén alapul.”
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Sopron Járási Hivatal Földhivatali Osztály 10.615/2016. számú szakvéleményének indokolása: „A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (9021 Győr, Árpád út 28-32.) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) megbízásából a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. (1024 Budapest, Lövőház utca 37.) kérelmére indított eljárás során a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. számú melléklet I. táblázat 7. pontja alapján megkereste a Soproni Járási Hivatalt, hogy a rendelkező részben írt eljáráshoz földvédelmi szakkérdésben adja meg állásfoglalását. A megküldött dokumentumból megállapítható, hogy a tervezett beruházás termőföldet is érint, amelyekre vonatkozóan a Soproni Járási Hivatalnál 10.575/2016 számon földvédelmi engedélyezési eljárás van folyamatban A kérelem alapján nem valószínűsíthető, de ha az engedélyezés alatt álló területeken felül újabb termőföld igénybevételére kerülne sor, a Soproni Járási Hivatal a rendelkező részben megfogalmazott feltételek teljesülése mellett adta állásfoglalást a felmerülő szakkérdésben. Jelen szakkérdésre adott állásfoglalást a Soproni Járási Hivatal a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 1. § ( 1) és ( 2) bekezdése, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés 5. számú melléklet I. táblázat 7. pontja alapján adott jogkörében adta ki.”
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály GYD-01/1087-2/2016. számon a rendelkező részben foglalt szakvéleményt adta. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya a szakkérdésben történt megkeresésre szakvéleményt nem adott. A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási VA/FEF01/7781-3/2016. számú szakvéleménye az alábbi indokoláson alapul: 17
Főosztály
„NIF Nemzeti infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci út 45.) tárgyi ügyben engedélykérelmet nyújtott be T. Hatósághoz, mely engedélyezési eljárásban szakkérdés vizsgálata céljából keresték meg az erdészeti hatóságot. Az UTIBER Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka utca 7-13.) által készített, 43.303. munkaszámú előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítottam, hogy a tervezett beruházás Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületet nem érint, azzal nem szomszédos, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint nyilatkoztam. A fásításokban szükséges fakivágásról a hivatkozott jogszabályhely alapján rendelkeztem. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése, 12. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklete rögzíti.” A fentiek alapján a Hatóság környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a Khvr. 5. § (2) bekezdés ac) pontjának megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon, a megállapított tényálláson, a szakhatósági állásfoglaláson, a szakkérdésekre adott szakvéleményeken és a belföldi jogsegélyre adott válaszon alapul. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. Jelen tárgyi ügy az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdése, 1. melléklet 1.193. pontja és a 2. melléklet 9. pontja alapján kiemelt jelentőségű ügy. A határozat azonnali végrehajthatóságára vonatkozó rendelkezés a Ket. 14. § (3) bekezdés f) pontján és a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésén alapul. Az eljárási költségről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 96. §-ában foglaltaknak megfelelően – a Ket. 98. § (1a) bekezdése és 99. § (1) bekezdése szerint – a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja, melyről a Hatóság a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja alapján tájékoztatta az Ügyfelet. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. § (9) bekezdésén alapul. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjáról az Díjr. 2. § (5)-(7) bekezdései rendelkeznek. A befizetési bizonylatról szóló rendelkezés a Díjr. 5. § (6) bekezdésén alapul. A Hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken kívül a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés a) pontja, míg illetékességét ugyanezen jogszabály 8/A. § (1) bekezdése állapítja meg. Győr, 2017. január 16.
dr. Németh Andrea s.k. járási hivatalvezető
18
