Közlekedés környezeti hatásai 2016/2017. tanév 1. félév Műszaki menedzser M.Sc képzés
A tárgyról • A közlekedés – környezet viszonyrendszere, kölcsönhatásai, • Szakterületi, ágazati, eszköz, konfliktus és hatás kezelési megközelítések, • Előadások, belső és külső konzultációk, egyéb programok, hallgatói korreferátumok, • Egyéni téma választás és kezelés féléves kisdolgozat Közlekedés környezeti hatásai
2
Követelmények • Féléves dolgozat az ajánlott, vagy egyénileg javasolt, hozott témából – a közlekedés környezet viszonyrendszeréből – irodalom, és szakanyag feldolgozás, külső konzultációk, • Előadás, bemutatás a 13. héten, • Kis zh. írása ugyanakkor, és ott – áttekintő jelleg, két téma –, • Jegy képzése: a féléves dolgozat és a zh. 2/3 -1/3 arányban, ill. szóbeli beszámoló. Közlekedés környezeti hatásai
3
Közlekedés – környezet - helyzetkép
Közlekedés környezeti hatásai
4
Közlekedés – környezet – helyzetkép
Közlekedés környezeti hatásai
5
+ értékrend és paradigma kérdések
Közlekedés környezeti hatásai
6
aktualitásokkal…
Közlekedés környezeti hatásai
7
Közlekedés - Környezet Levegő
Víz
Talaj
Természet
Közút
1. emissziók: NOx, CO, CO2, VOC, por, helyi, regionális, globális , egészségügyi hatások 2. NOx, VOC emissziók - trop. O3 3. üzemanyag és adalékai emissziói, ólom, VOC, benzol 4. zaj, lég szenny. és balesetek
1. olaj, só és egyéb vegyületek 2. NOx és SO2, savasodás 3. beavatkozás a hidrológiai rendszerekbe
1. útépítés, 2. területfelhasználás, fragmentáció 3. veszélyes anyagok szállítása, kockázatok 4. elhasznált járművek és alkatrészeik, olaj, akku, gumiabroncsok stb.
1. útépítés közvetlen és közvetett hatásai, táj-degradáció 2. élőhelyek szétdarabolása, mozgási akadályok az állatvilág számára
Vasút
1. áramtermelés, légszennyezés 2. diesel üzem légszennyezés 3. gőz-üzem légszennyezés
1. beavatkozás hidrológiai rendszerekbe
1. veszélyes anyagok szállítása kockázatai
1. táj degradáció
Közlekedés környezeti hatásai
8
Közlekedés - Környezet Levegő
Víz
Talaj
Természet
Vízi út
1. koncentrált kikötői tevékenység, légszennyezés 2. üzemanyag vertikum kibocsátásai, VOC
1. fenékvíz kibocsátás 2. baleseti és működési víz- szennyezések 3. szennyvíz és hulladék kibocsátás 4. festési víz- szennyezés 5. veszélyes anyagok szállítása, kockázatok
1. építési és kotrási anyagok elhelyezése
1. hajózó utak építése, táj rombolási hatások 2. csatornaépítés tájképi hatásai
Légi út
1. repülőgép kibocsátás NOx, CO2, fel- és leszállási terhelés 2. ózonréteg károsítás, globális hatások 3. csatlakozó közúti forgalom
1. olaj és vegyszer terhelés 2. reptér építés, hidrológiai beavatkozások
1. reptér építés talaj degradációs hatásai
1. reptéri épület és pálya tájképi és ökoszisztéma hatásai 2. ökoszisztéma terhelések
Csővezeték
1. CH4 terhelések
1. potenciális terhelések Közlekedés környezeti hatásai
1. állatvilág mozgási akadály 9
Környezeti hatások - áttekintés • A közlekedés társadalmi, gazdasági előnyei, hozamai magas áron realizálódnak. • Komoly közpénz terhek, igények: a közlekedési infrastruktúra építése és fenntartása, a közlekedési balesetek, a légszennyezés, zajterhelés, a természeti erőforrások igénybevétele társadalmi költség többlet • A jelen időszak legjelentősebb, a belső piacot érő környezeti terhelése a közlekedés. • A közlekedési eredetű széndioxid kibocsátás jelentős tényezője az üvegház-hatásnak, a közúti közlekedés a legnagyobb összetevő mintegy 80%-os részesedéssel a közlekedésen belül. • A több szempontból is releváns nitrogénoxidok kibocsátásában a közúti közlekedés részesedése 30%-os. • Szénhidrogének, és veszélyes vegyi anyagok üzemszerű, és balesetek kapcsán adódó kibocsátása komoly mértékben terheli a talajt, a vizeket. • A közlekedési infrastruktúra, növekvő aktív földterületet vesz igénybe, miközben a természeti környezetet, az ökoszisztémát károsítja, darabolja, és hasonlóan terheli, degradálja az épített környezetet és a tájat. Közlekedés környezeti hatásai
10
Környezeti hatások - lokálisan • Közlekedési balesetek, évente mintegy 1,2 millió ember hal meg világszerte közúti balesetekben, azonban az EU-ban ez 30 ezer alá szorult az elmúlt években. • A helyi típusú szennyezők, így elsősorban a nitrogénoxidok, a szénmonoxid, és a szénhidrogének. Világméretekben a jelen közlekedési volumennövekedési tendenciák mellett 2030-ig a nitrogénoxidok és a szénhidrogének kibocsátása ismét nőni fog, és eléri a 2000-es szintet. Az EU-ban ugyanakkor folyamatos csökkentés tapasztalható • A közlekedési légszennyezés a nagyvárosokban, településeken összességében romló tendenciát mutat, belvárosi övezetekben a 90-95%-ot is eléri a legfontosabb légszennyezők aránya – szénmonoxid, nitrogénoxidok, alsólégköri ózon, szénhidrogének, finom részecskék - amely egyértelműen egészségkárosításhoz vezet. Az EU-ban a határérték túllépéssel terhelt lakosság aránya stagnál. • A közlekedés meghatározó a helyi zajterhelésben, és az infrastruktúra intenzitása egyértelműen káros hatással van a helyi ökoszisztémákra, tájképi értékekre. – 65dB egyenérték 24 órára - ami az EU-ban 15%-ról 25%-ra emelkedett az ezredfordulón – lakossági érintettség. Közlekedés környezeti hatásai
11
Környezeti hatások - regionálisan • A közlekedés komolyan veszélyeztetheti az élőhelyeket, a biológiai sokféleséget, így a savasodás, és a különböző szennyezők kiülepedése révén. • Az egyik legjelentősebb kockázati tényező a közútfejlesztés az erdők, érzékeny természeti területek, és kulturális értékekkel bíró régiók számára. A feltárás, a lakóterületi hasznosítás, vagy természeti erőforrásokhoz való hozzáférés érzékeny, természetközeli területek keresztezésével jár, ahol a beavatkozás minimalizálása lényeges feladat. • Regionális hatótényező az emissziós gázok legtöbbje is, így elsősorban a nitrogénoxidok, az illékony szénhidrogének, amelyek mind a természeti, mind a mezőgazdasági élőrendszereket károsítják. Közlekedés környezeti hatásai
12
A közlekedés részesedése a főbb emissziókban - EU 32 - EEA
Közlekedés környezeti hatásai
13
Környezeti hatások - globálisan • Az emberi tevékenységből származó széndioxid kibocsátás mintegy 20-24%-a közlekedési, elsősorban közúti eredetű. • A gépkocsik energiahatékonyság javulása ellenére a globális forgalom és motorizáció növekedés következtében világméretekben tovább nő a közlekedési eredetű széndioxid kibocsátás. • A nitrogénoxidok, - amelyek ugyancsak rendelkeznek globális, üvegházi hatással – közel 60%-a közlekedési eredetű. • A globális felmelegedés elsődlegesen az iparosítás, és a motorizáció eredménye, amelyben a fejlett, OECD országok játsszák a döntő szerepet. Mindazonáltal a fejlődő országok jelentenek komoly kockázatot a széndioxid, metán, és más üvegházi gázok kibocsátása tekintetében, a jelen trendek folytatása esetén a legnagyobb kibocsátók lehetnek Közlekedés környezeti hatásai
14
Közlekedési részesedés, az üvegházi gáz emisszióban EU 28 • In 2013, the transport sector contributed almost one quarter (24.4 %) of total EU-28 greenhouse gas emissions. The figure increases to 19.8%, if international aviation and maritime emissions are excluded. • In 2013, emissions from transport (including aviation) were 19.4 % above 1990 levels, despite a decline between 2008 and 2013. Emissions fell by 0.6 % compared to the previous year. International aviation experienced the largest percentage increase in greenhouse gas emissions over 1990 levels (+ 93 %), followed by international shipping (+ 28 %) and road transport (+ 17 %). • Emissions will need to fall by 67 % by 2050 in order to meet the long-term reduction target of the 2011 Transport White Paper. Közlekedés környezeti hatásai
15
Közlekedés környezeti hatásai
16
A közlekedési energia fogyasztás szerkezete és alakulása az EU-ban
Közlekedés környezeti hatásai
17
Transport intensity (freight)
18
Transport intensity (passenger)
19
Energia felhasználás váltás a közlekedésben – 1990-től napjainkig
Közlekedés környezeti hatásai
20
A közlekedési eredetű emissziók alakulása
Közlekedés környezeti hatásai
21
Közlekedési tendenciák • A globális áruszállítási volumen megháromszorozása, 2000 és 2050 között, 15-ről 45 Tr. (1012) t.km/év • A légiközlekedés dinamikus növekedése, a GDP 2-3 szeresével ! • Romló környezeti hatékonyság az áru és személy szállításban - GDP feletti t.km, j.km teljesítmények – rugalmas rendszerek -. • Közép-Kelet Európa. A közúti áruszállítás megkétszereződése – torlódások, közúti kapacitás bővítés – a környezeti előnyök nem jelennek meg gazdasági előnyként – vasút, közösségi közlekedés, hajózás Közlekedés környezeti hatásai
22
Tendenciák, veszélyek • Vasúti teherszállítás a 70%-os részesedésről 15%-ra esik vissza – KeletKözép Európában • Közúti infrastruktúra igény növekedése, természetvédelmi mellékhatásokkal. • Környezeti hatáslánc elemzése termelés, elosztás, szinergiák, terhelési szintek – ember, élővilág, épített környezet – igénye, hiánya. Közlekedés környezeti hatásai
23
Környezeti hatékonyság • A befektetett, igénybevett energia, más természeti erőforrások hatékonysága, környezet terhelése, • Életciklus szempontból, az üvegházi gáz kibocsátások számottevő része nem a működésből adódik – üzemanyag vertikum, járműgyártás, infrastruktúra -
Közlekedés környezeti hatásai
24
Környezeti hatótényezők • A környezet, a környezeti elemek az emberi tevékenység természetes bázisát adják, amelyek részben a termelésben, a fogyasztásban is felhasználhatók, de a hulladékok elhelyezését, „hígítását” is szolgálják. • A környezeti hatótényezők tekintetében kialakult egyfajta egységes megközelítés, így a külső költségeket, és a környezeti minőség romlását okozó tényezőket sorolják ide. Ezek szinte mindegyikénél megszabható kritikus szint érték, ami az emberi életet veszélyezteti, ill. ez alatti, amely az életminőséget és az érintett, terhelt terület értékeit veszélyezteti, degradálja. Közlekedés környezeti hatásai
25
Közlekedés környezeti hatásai
Dr. Andreas Geißler, Transportation Policy Officer
A személyszállítás külső költségei
26
A közlekedés externális költségei, közúti teherfuvarozás
Közlekedés környezeti hatásai
27
A külső költségek megoszlása
Közlekedés környezeti hatásai
28
Külső költségek közlekedési módok szerint
Közlekedés környezeti hatásai
29
Zaj • A közlekedési zaj egyértelműen zavarja a társadalmi létet, és kihatással van egészségi állapotunkra, így károsíthatja a fizikai és a lelki egészséget is. • A 85 dB feletti terhelések hallászavarokat okoznak, míg a 60 dB felettiek idegi reakciókat, keringési, és hormonális megbetegedéseket váltanak ki. • Számos tanulmány igazolta a közlekedési zaj, és a közegészségi állapot közötti összefüggést, így a zajnak kitettek magasabb szív megbetegedési kockázatokkal néznek szembe Közlekedés környezeti hatásai
30
* noise sources within urban agglomerations.
Közlekedés környezeti hatásai
31
A közlekedési zaj okozta szívinfarktus kockázat növekedés A vizsgálat helye Caerphilly, Speedwell (UK)
Berlin INFRAS/IWW adata
Zajszint (dBA)
65-70
70-75
75-80
+20%
-
-
-
+20%
+70%
+ 20%
+30%
Közlekedés környezeti hatásai
32
Pécs zajtérképe Egész napi – L den (0-24 óra)
Légszennyezés • A közlekedési légszennyezést hagyományosan a szénmonoxid (CO), a kéndioxid (SO2), a nitrogénoxidok (NOx), a benzol és más illékony szénhidrogén vegyületek (CmHn), és a finom szemcsék (korom, por) PMx kibocsátásával és koncentrációjával jellemzik. • A légszennyezés az emberi egészség károsítása mellett károkat okoz az épített környezetben, és a mezőgazdaságban, valamint a természeti környezetben. • Az egészségügyi hatások viszonylag egyértelműek, és a fentiek közül változó módon alkalmazunk indikátorokat a légszennyezés jellemzésére, ugyanakkor az épített és természeti, agrár környezet károsítása nehezebben azonosítható a közlekedési eredetű kibocsátásokkal Közlekedés környezeti hatásai
34
Európai közlekedési emisszió tendenciák - ózonkárosítók
Közlekedés környezeti hatásai
35
Levegőtisztaság-védelem Fajlagos szennyezőanyag kibocsátás (kg/1000 tkm, kg/1000 ukm)
áruszállítás
Személyszállítás
CH
CO
NOx
vasút
1
0,1
0,6
közút
13,6
2
3,7
vasút/ közút
13,6
20
6,1
vasút
0,47
0,07
0,1
közút
3,5
0,55
0,47
vasút/ közút
7,4
7,8
4,7
Közlekedés környezeti hatásai
36
Motorikus, és nem-égéstermék jellegű finomszemcse kibocsátás Közlekedési mód
Nem-égéstermék PM10 kibocsátás g/járműkm.
Motorikus PM10 kibocsátás részaránya (%)
Nem-égéstermék PM10 kibocsátás részaránya (%)
Személygépkocsi
0,12
12
88
Busz
1,2
37
63
Könnyű tehergépkocsi
0,21
56
43
Nehéz tehergépkocsi
1,2
31
69
Személyvonat
2
49
51
Tehervonat
2
61
39
Közlekedés környezeti hatásai
37
A közúti közlekedésből származó PM10 szennyezés eredete
A gumiabroncs kopásból származó PM10 szennyezés akár 5-10szer nagyobb, mint a kipufogógázból eredő (Euro5/6 gépjármű esetén)
Por emisszió szektorálisan
Közlekedés környezeti hatásai
39
A természeti környezet, a táj zavarása • A közlekedési infrastruktúra biztosítása (út, vasút, gát, híd, repülőtér stb.) – Elválasztási, és akadály hatások (melyet már az infrastruktúra használata is befolyásol) – A táj minőség romlása, idegenforgalmi érték vesztése, stb. – A természeti értékek elvesztése – élőhelyek, védett fajok -.
• A közlekedési infrastruktúra használatával kapcsolatos hatások – Talaj és felszíni víz-szennyezés – Balesetek, haváriák hatásai Közlekedés környezeti hatásai
40
Nagyvadak számára épített felső vadátjáró
Közlekedés környezeti hatásai
41
Városi övezetek elszigetelése • A közlekedési infrastruktúrák városi régiókban, így pl. gyorsforgalmi utak esetében jelentős elszigetelési hatásokkal bírhatnak, amelyek a társadalmi kapcsolatokra is kihatnak. • Ezen elem jó ideig háttérben volt a várostervezésben, tekintve, hogy a városi lét alapja egyfajta társadalmi koherencia. • Ennek figyelembe vétele a hatáselemzésekben, költség haszon vizsgálatokban ezért ma már nélkülözhetetlen Közlekedés környezeti hatásai
42
A város tér hiánya • A tér a városi övezetekben érték, amelyből gyakran hiány van, és több okból is szükség van rá. • Így a városi területek közlekedési célú igénybevétele hiányhelyzethez vezet e tekintetben, amely negatív társadalmi, gazdasági következményekkel bír. • Közlekedési infrastrukturális fejlesztéseknél ezért ez is igen fontos mennyiségi, minőségi, értékelési tényező az előkészítésben, és a döntéshozatalban Közlekedés környezeti hatásai
43
Balesetek • A közlekedési balesetek is a környezeti hatások körébe sorolhatóak, hiszen az emberek sérülésével is járnak. • Ennek háttere a felmerülő társadalmi költség, melynek egy része nem fedezett biztosításokkal, így a termelés kiesések, szociális elemek, továbbá a járulékos torlódási, légszennyezési és más terhelő hatások Közlekedés környezeti hatásai
44
The Commission has adopted an ambitious Road Safety Programme which aims to cut road deaths in Europe between 2011 and 2020. The programme sets out a mix of initiatives, at European and national level, focussing on improving vehicle safety, the safety of infrastructure and road users' behaviour. Key figures: Road Safety is a major societal issue. In 2011, more than 30,000 people died on the roads of the European Union, i.e. the equivalent of a medium town. For every death on Europe's roads there are an estimated 4 permanently disabling injuries such as damage to the brain or spinal cord, 8 serious injuries and 50 minor injuries.
Közlekedés környezeti hatásai
45
Háttér folyamatok járulékos hatásai • Energiatermelés, amely a közlekedéshez kötődik, annak vertikális, járulékos elemeivel, terhelő hatásaival. • Járműgyártás és fenntartás, annak légszennyező, hulladék kibocsátó hatásaival. • Közlekedési infrastruktúra építése és üzemeltetése. A közlekedés környezeti hatásai köréből nem mellőzhetők az infrastruktúra terhei, külső költségei, így a meglévő létesítmények fenntartása, és az újak építése. Közlekedés környezeti hatásai
46
A környezeti terhek kezelésének alapelvei Itt az ökológiai közgazdaságtan elmúlt évtizedekben kialakult, alkalmazott módszerei, alapelvei emelendők ki: • A természet és a gazdaság kiegészítő jellege A természet hosszú távon nem utalható a gazdasági előnyök alá. • Visszafordíthatatlanság. Nem lehetséges a természetet időlegesen kiaknázni, majd áttérni egy környezetbarát megközelítésre, a véghezvitt rombolások nem kompenzálhatóak teljesen. • Holisztikus megközelítés. Az ökológiai, gazdasági rendszer valóban komplex, és nem kezelhető apró elemekre való bontással, azokat önmaguknak optimalizálva. • Dinamikus visszacsatolás. E területen mindenképpen fontos az ökológiai, gazdasági rendszer mozgató elemeinek, tényezőinek visszacsatolásos vizsgálata, elemzése, identifikációja. Közlekedés környezeti hatásai
47
A környezeti terhek kezelésének eszközei • A környezetvédelem feladata a társadalom védelme ismeretlen valószínűségű bekövetkező komoly veszteségekkel szemben. • Ezt biztonságos határértékek megállapításával kell, ill. lehet segíteni. • A túl szigorú határértékek a gazdaságra lehetnek negatív hatással, akár a lakosság anyagi létét is veszélyeztetve, míg a laza határok növekvő környezeti kockázatokhoz vezetnek. • A határértékek, terhelési, kibocsátási szintek az elmúlt években a WHO, és az IPCC (az egészségügyi, és a klímavédelmi megközelítés) keretében alakultak egyebek mellett. Közlekedés környezeti hatásai
48
Az emissziós aspektus: Nehézgépjárművek emissziós határértékeinek alakulása
Környezetvédelmi szabályozás, jogalkotás • Az EU jogalkotás alapját az általános, alap egyezmények képezik, mint a Római Egyezmény (1956), és annak utolsó módosítása a Maastrichti Egyezmény (1994), ezek alapján ajánlások, direktívák kerülnek kiadásra, amelyeket az Európai Bizottság felügyel, követ nyomon. • A közlekedés területén jó példa a 85/3850 sz. Ajánlás, amely a közlekedési beruházások környezeti hatásainak vizsgálatát, elemzését teszi kötelezővé, és a Transz-európai hálózat a TEN projektjei kiterjedt környezeti hatáselemzés tárgyai, folyosó, vagy hálózati, tehát komplex megközelítésben. Közlekedés környezeti hatásai
50
A környezeti hatások közgazdasági alapú kezelése, megközelítése Jóléti megközelítés: • A környezeti károkozások, terhek magas valószínűséggel, megbízhatósággal előrejelezhetők. Alap elemei: – Az anyagi, termelési javak, és a környezeti, emberi erőforrások „csereszabatosak” egymással, tehát egyik a másikkal pótolható. – A társadalmi értékek ugyancsak kifejezhetőek piaci árakkal, így a környezeti költségek is. – A környezeti erőforrásokban bekövetkező változások ugyancsak kifejezhetők pénzügyi fogalmakkal. Közlekedés környezeti hatásai
51
A környezeti hatások közgazdasági alapú kezelése, megközelítése A kockázati megközelítés alapja nagyobb mértékben az ökológiai közgazdaságtan, ahol a megelőzési dominál. – Kockázat terítés. Ennek példája a közösségi közlekedési rendszer létesítése, működtetése, ami természetesen veszteséges, s ennek vesztesége az, ami a kockázat társadalmi szintű terítését, a közteher viselést megjeleníti. – Biztosítás. A biztosítási megközelítés is alkalmazható a biztonsági, baleseti, haváriás problémák kezelésére, ahol a biztosító kalkulációja tartalmazza a károkozás kompenzációját, ill. az ösztönző, prémium elemeket. – Megelőzés. Ennek hátterében az áll, hogy biztonságos, alacsony, ill. szigorú kibocsátási, terhelési szintekkel lehet hosszútávú, fenntartható gazdasági, társadalmi rendszert biztosítani. – Az árnyék költségek. Közlekedés környezeti hatásai
52
Védett területek, és gyorsforgalmi úthálózat
Közlekedés környezeti hatásai
53
Terület használat - hatékonyság
Közlekedés környezeti hatásai
54
Európai terület használati tendenciák
Közlekedés környezeti hatásai
55
EURÓPAI KITEKINTÉS Közlekedés környezeti hatásai
56
Priority Projects – TEN T
Közlekedés környezeti hatásai
57
Priority Projects – TEN T 1. 2.
3. 4. 5. 6.
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Railway axis Berlin-Verona/Milano-BolognaNapoli-Messina-Palermo High-speed railway axis ParisBruxelles/Brussel-Köln-Amsterdam-London: PBKAL High-speed railway axis of southwest Europe High-speed railway axis east Betuwe line: COMPLETED 2007 Railway axis Lyon-Trieste-Divača/KoperDivača-Ljubljana-Budapest-Ukrainian border Motorway axis Igoumenitsa/Patra-Athina-SofiaBudapest Multimodal axis Portugal/Spain-rest of Europe Railway axis Cork–Dublin–Belfast–Stranraer: COMPLETED 2001 Malpensa airport: COMPLETED 2001 Øresund bridge: COMPLETED 2000 Nordic Triangle railway/road axis Road axis United Kingdom/Ireland/Benelux West coast main line: COMPLETED 2009 Galileo Közlekedés környezeti hatásai
16. Freight railway axis Sines/Algeciras-Madrid-Paris 17. Railway axis Paris-Strasbourg-Stuttgart-WienBratislava 18. Waterway axis Rhine/Meuse-Main-Danube 19. High-speed rail interoperability in the Iberian Peninsula 20. Railway axis Fehmarn belt 21. Motorways of the Sea 22. Railway axis Athina–Sofia–Budapest–Wien– Praha–Nürnberg/Dresden 23. Railway axis Gdańsk-Warszawa-Brno/BratislavaWien 24. Railway axis Lyon/Genova-Basel-DuisburgRotterdam/Antwerpen 25. Motorway axis Gdańsk-Brno/Bratislava-Vienna 26. Railway/road axis Ireland/United Kingdom/continental Europe 27. "Rail Baltica" axis: Warszawa-Kaunas-RigaTallinn-Helsinki 28. "Eurocaprail" on the Brussels-LuxembourgStrasbourg railway axis 29. Railway axis of the Ionian/Adriatic intermodal corridor 30. Inland Waterway Seine-Scheldt
58
Közlekedés környezeti hatásai
59
Stages in the European Transport Policy 2006: Keep Europe moving – „Sustainable mobility for our continent „ – – – – – – –
Opening up of rail freight transport to Competition Upgraded social conditions of road transport Definition of 30 TEN priority projects Creation of the Single European Sky Strengthening of air passenger rights New road charging directive Promotion of intermodal transport via Marco Polo Közlekedés környezeti hatásai
60
2007: Keeping freight moving • European Union action to enhance the efficiency and sustainability of goods transport, • Freight logistics, • Maritime transport, port’s policy, • Freight oriented network, corridors: – Rotterdam - Genoa – Antwerp – Lyon/Basle Közlekedés környezeti hatásai
61
2008: Greening Transport • To drive the market towards sustainability • Strategy for the internalisation of external costs of transport • Proposal for a Directive amending Directive 1999/62/EC on the charging of heavy goods vehicles for the use of certain infrastructures, • Impact assessment issues, • Rail noise abatement measures addressing the existing fleet, Közlekedés környezeti hatásai
62
2009: Future of Transport • Challenges: – Output: Demand Management, accessibility, land use planning, – Energy: exploit strength of modes, network optimization, efficient vehicles, – GHG intensity: to cleaner fuels, • 30% of population will be aged 65 or more by 2060, • 80% reduction of GHG emission in developed countries by 2050, • 97% dependence of transport on fossil fuels, • 84% in urban areas in EU, Közlekedés környezeti hatásai
63
2009: Future of Transport Policies, and instruments • Pricing and funding, internalization – incentives to „right” behaviour – to promote „right” technologies,
• Information technology and vehicle technology, • Networks: – connect to neighbouring regions, – intermodal platforms, Közlekedés környezeti . hatásai
64
FEHÉR KÖNYV Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé COM(2011) 144 végleges
Közlekedés környezeti hatásai
65
Alapvető üzenetek és 2050-es célok • A hagyományos, fosszilis üzemanyagú autók kiiktatása a városi közlekedésben, • 40% részarány a fenntartható üzemanyagok terén a légiközlekedésben, 40% csökkentés a hajózási emissziókban, • A 50% elmozdulás a középtávú személy és áruszállításban a közútról a vasút és a víziút felé, • 60%-os közlekedési emisszió csökkentés. Közlekedés környezeti hatásai
66
Európai Közlekedési Térség • Belső piac – 500 millió polgár, • Kőolaj függőség oldása, klíma változás kezelése – 2050-ig az 1990-es szint kibocsátása alatt 80-95%-al – EU, – A közlekedési ÜHG emisszió 20%-os mérséklése 2030-ig, 60%-os 2050-ig, a 2008-as bázison, – A 96%-os fosszilis függőség oldása, – Új technológiák, járművek, infrastruktúra, logisztika, forgalomirányítás, Közlekedés környezeti hatásai
67
Jövőkép – közlekedési rendszer • Gazdasági súly - 10 millió munkavállaló, 5% GDP – közlekedés, • „Erőforrás hatékony Európa”, kevesebb tisztább energia, csökkenő ökoszisztéma hatások, • Új mobilitási modellek, egyéni közlekedés csak az utolsó km-eken, tiszta járművekkel, • A használók a teljes költséget fizessék Közlekedés környezeti hatásai 68 meg,
Jövőkép – közlekedési rendszer • Multimodális logisztikai láncok, • Forgalomirányítási és információs rendszerek (ITS, SESAR, ERTMS, SafeSeaNet, RIS) • Integrált európai vasúti piac, • Közepes, nagy távolság, és városi szint • 300 km-ig közúti szállítás, motor és üzemanyag technológiák, • Hosszabb távon multimodalitás, Közlekedés környezeti hatásai
69
Jövőkép – közlekedési rendszer • Egyenlő versenyfeltételek – személy és áruszállítás – légiközlekedési kapacitás és nagysebességű vasúti hálózat, • Tiszta városi közlekedés és hivatás forgalom, - a hagyományos üzemanyaggal működő járművek kivonása, hálózati sűrűség, területhasználati tervezés, + lágy mobilitási formák, alacsony emissziójú városi áruszállító járművek, Közlekedés környezeti hatásai
70
Féléves dolgozat témák I. • Infrastrukturális fejlesztések döntési problémái, a hatásvizsgálat intézménye, lehetőségei, érvényre juttatása. Ezen belül a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének kérdésköre, környezeti hatások, gazdasági, mobilitási igények, kölcsönhatások. • A gyalogos és kerékpáros közlekedés lehetőségei megteremtése -, igények felkeltése és kezelése, ösztönzés, attraktivitás, környezeti hatékonyság, integráció. • Városi parkolási rendszerek, modellek, politikák vizsgálata, fővárosi felülvizsgálat, külföldi kitekintés, eszköz a városi környezet megóvására. Közlekedés környezeti hatásai
71
Féléves dolgozat témák II. • Alternatív járművek, hajtásmódok lehetőségei, elektromos hajtás, új üzemanyagok, a közösségi, közüzemi és az egyéni szférában. • Közlekedési igénykezelési, restrikciós - útdíjas, forgalomcsillapítási stb. - rendszerek lehetőségei, külföldi példái, hazai alkalmazhatóság, környezetvédelmi szerep. • A közlekedés kapcsán keletkező zajterhelés kezelésének, megelőzésének kérdései, aktív és passzív módszerek, városi lehetőségek.
Közlekedés környezeti hatásai
72
Féléves dolgozat témák III. • A városi tömegközlekedés forgalmi előnyei biztosításának módozatai, lehetőségei, környezeti előnyei. • A villamosközlekedés helyzete, stabilizációjának, ill. rehabilitációjának kérdései, ökológiai, energetikai összefüggések. • A közlekedés költségei, a valós költségek érvényesítése, az externáliák bevonásának kérdései, környezeti hatékonyság.
Közlekedés környezeti hatásai
73
Féléves dolgozat témák IV. • A közúti teherforgalom szabályozásának problémája, terhelési, mentesítési lehetőségek, környezeti szempontok, a teherszállítás környezet-terhelése, járulékos faktorok, út, és közmű, valamint épület károk, fenntartható megoldások. • A városi forgalom-csillapítás, az igénykezelés eszközei, azok környezeti hatékonysága. • A forgalomvonzó nagy létesítmények közlekedési, környezeti, társadalmi hatásai, kezelési, szabályozási kérdései. • Az elővárosi közlekedés, a bejáró forgalom problémája, energetikai, környezeti, területfejlesztési szempontjai, az elővárosi vasutak lehetőségei, környezeti hatékonysága. Közlekedés környezeti hatásai
74
Féléves dolgozat témák V. • A bevezető főútvonalak forgalmi és környezeti terhelési szerepe, alternatív megoldások a mérséklésre. • A városi áruszállítás szabályozási, ösztönzési, technikai, logisztikai, rendszer szervezési lehetőségei, a környezetbarát megoldások irányában. • A térségi közlekedési rendszerek működtetési lehetőségei, formái, közlekedési szövetségek, helyi vasút ill. közlekedési társaságok, finanszírozás, szereplők, térségfejlesztési és környezeti előnyök. • A közlekedésbiztonság – személyközlekedés és áruszállítás – egyes problémái, kezelése, megelőzés, aktív és passzív módszerek, szabályozások, eszközök, technológiák. Közlekedés környezeti hatásai
75