KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail:
[email protected] Az ügy iktatószáma:
D.226/15/2017.
A tanács tagjai: Dr. Virágh Norbert közbeszerzési biztos, az eljáró tanács elnöke, Bankóné Nagy Helga közbeszerzési biztos, Dr. Petró Szilvia közbeszerzési biztos A hivatalbóli kezdeményező:
Közbeszerzési Hatóság elnöke (Budapest, Riadó u. 5.) A hivatalbóli kezdeményező képviselője: Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Budapest, Riadó u. 5.) Az I. r. kérelmezett: Börzsöny 2020 Kft. (Szokolya, Paphegy 2.) Az I. r. kérelmezett képviselője: Dr. Bethlen Dávid ügyvéd (Vác, Köztársaság u. 7., I. em.) A II. r. kérelmezett: Pálya-Vasút Kft. (Győr, dr. Petz Lajos u. 13. fszt. 4.) A II. r. kérelmezett képviselője: Dr. Flórián Tamás ügyvéd (Győr Teleki L. u. 17.) Az ajánlatkérő: Ipoly Erdő Zrt. (Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 10.) Az ajánlatkérő képviselője: Dr. Deák Sándor ügyvéd (Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 10.) A közbeszerzés tárgya: Vállalkozási szerződés a KMOP-3.1.1/E-13-2013-0001 azonosítószámú projekt keretében a Márianosztra-Nagyirtás közötti keskeny nyomtávú kisvasút pályatervezési és kivitelezési feladatainak ellátására vonatkozóan, a FIDIC Piros Könyv feltételei szerint A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T – ot. A Döntőbizottság megállapítja, hogy a II. r. kérelmezett megsértette az 1. kezdeményezési elem tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 128. § (2) bekezdését, a 2. kezdeményezési elem tekintetében az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 14. § (1) bekezdés b), c) és f) pontját. A Döntőbizottság a II. r. kérelmezettel szemben 500.000.-Ft, azaz ötszázezer forint bírságot szab ki.
2
A Döntőbizottság felhívja a II. r. kérelmezettet, hogy a bírság összegét a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01040360-00000000 számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A Döntőbizottság az I. r. kérelmezett esetében a jogsértés hiányát állapítja meg. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket az ügyfelek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet kizárólag elektronikus úton nyújthatja be a keresetet. INDOKOLÁS A jogorvoslat alapjául szolgáló tényállás 1. Az ajánlatkérő a 2014. november 24. napján feladott, a Közbeszerzési Értesítő 2014. évi 138. számában 2014. november 26. napján KÉ-24876/2014. iktatószámon megjelent ajánlati felhívásával a Kbt. Harmadik Rész 121. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. Az ajánlatkérő a felhívást és a dokumentációt egy alkalommal, a 2015. január 5-én, KÉ27089/2014. iktatószámon megjelent hirdetményével – egyebek mellett az eljárás releváns határidői és a szerződés mennyisége tekintetében – módosította. 2. A módosított felhívás II.2.1) pontjában az ajánlatkérő a szerződés teljes mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: „Vállalkozási szerződés a KMOP-3.1.1/E-13-2013-0001 azonosítószámú projekt keretében a Márianosztra - Nagyirtás közötti keskeny nyomtávú kisvasút pályatervezési és kivitelezési feladatainak ellátására vonatkozóan, a FIDIC Piros Könyv feltételei szerint, az alábbiak figyelembevételével, a dokumentációban meghatározottak szerint: Márianosztra - Nagyirtás között visszaépítésre kerül a 760mm nyomtávolságú erdei vasút. A vasúti pálya nyomvonala 95 %-ban a korábbi vasút nyomvonalán halad. A korábbi vasúti pálya töltési és bevágási építményeinek jelentős része változtatás nélkül hasznosítható a pályaépítés során. A műtárgyak változó minőségben a meglévő alépítményben rendelkezésre állnak, ezekből 11 db a csatolt tervek szerint újjáépítendő. 13 db esetében az építés közbeni feltárás és műszaki értékelés alapján hozott döntés szerint kell eljárni. A szakasz megépítésével összeköttetés létesül Szob és Nagybörzsöny kisvasutakkal. A vasúti pálya hegyvidéki jellegű. Főbb jellemzők: - sebesség 20km/h - tengelyterhelés 80kN - nyomtáv 760mm - alépítmény tömörség Trγ 90%
3
- legkisebb ívsugár 30m - R=40 - 225m sugarú átmeneti íves körívet kell kialakítani, az ívekben alkalmazandó túlemelés 5 - 15mm - legnagyobb emelkedő 46,36‰ - legkisebb emelkedő 0,64‰ - függőleges lekerekítő ív legkisebb sugara 1000m Felépítmény: - sínek 23,6kg/fm új, vagy azzal egyenértékű certifikációval - kissugarú ívekben faalj - egyenesben, nyombővítés nélküli ívekben vb. alj, aljtávolság 0,67m - sínek összekapcsolása hagyományos formában eltolt lengőillesztéssel - ágyazat zúzottkő, vastagsága 0,30m - kitérők 23,6kg/fm rendszerű 1:5,67, 1:7,86, 1:9 hajlású 5 csoport Útátjárók: - 8db vezetősínes nem szilárd burkolatú, a vágány mindkét oldalán 6 - 6m hosszban sárrázó burkolat épül - 1db gyalogos átjáró Műtárgyak: - 1 db 1,90m nyílású vb. lemezhíd - 10 db hullámlemez acélcső áteresz - 13 db áteresz tisztítás akna építéssel Peron: - 3db 30 - 50m hosszú sínkorona magasságban 2 - 2,50m szélességgel Gabionfal: - 250fm építés (Gabionfal magassága 3,5 - 4m, szélessége 2m melyet a rézsű halásának megfelelően lépcsős kötésben kell beépíteni.) Burkolt vízelvezető árok: - 1510 fm Mócsán típusú elemekkel burkolt árok Építendő vágány hossza 6846,33 vfm A régi felépítményi anyagokból, mintegy 120 vfm - talpfára rögzített - 8 kg/fm sínpálya található a helyszínen. A bontás során szét nem porladó vasúti aljakat a pályától legalább 5 m távolságban - 10-15 darabból összerakott, rendezett kupacokban - kell elhelyezni. A pontos mennyiségek a kiviteli tervben kerülnek megállapításra. A fémanyagokat jogosult gyűjtőhelyen kell értékesíteni. A bevétellel nyertes ajánlattevő szabadon rendelkezik. A bontással, elszállítással kapcsolatos esetleges költségeket az árazatlan költségvetés földmunka részén (új tételsor hozzáadása nélkül) szerepeltetheti Ajánlattevő. Nyertes ajánlattevőnek a jótállási vágány és kitérőszabályozást el kell végeznie a jótállási időszak végéig Ajánlatkérővel egyeztetett időpontban, de legkésőbb az Ajánlatkérőnek az erre vonatkozó, írásban megküldött igénybejelentését követő 30 napon belül. A nyertes ajánlattevő feladata az építési-kivitelezési munkák elvégzésén kívül a kiviteli terv elkészítése a dokumentáció részét képező engedélyes tervek alapján. A feladatok és mennyiségek részletes leírását az ajánlattételi dokumentáció tartalmazza. Ajánlatkérő kizárólag az építési-kivitelezési munkák során felmerülő pótmunkák biztosítása érdekében a nettó egyösszegű ajánlati ár 5%-ának megfelelő tartalékkeretet biztosít (kizárólag feltételesen felhasználható összeg). A tartalékkeret az ajánlattételi dokumentáció, illetve a 306/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 7. §-a szerint használható fel. A becsült érték lenti összege a tartalékkeretet is magában foglalja! A tartalékkeret nem képezi az Ajánlattevő által megajánlott Egyösszegű Nettó Ajánlati Ár részét. Becsült érték áfa nélkül: 723.450.000 Pénznem: HUF”
4
3. Az ajánlatkérő a felhívás II.3) pontjában a szerződés időtartamát a szerződés megkötésétől számított 170 napban határozta meg. 4. A módosított felhívás IV.3.4) pontjában az ajánlatkérő ajánlattételi határidőként 2015. január 12. napját határozta meg. 5. A felhívás V.2) pontjában az ajánlatkérő rögzítette, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott – „Márianosztra-Nagyirtás közötti kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” elnevezésű, KMOP-3.1.1/E-13-2013-0001 azonosító számú – programmal kapcsolatos. 6. Az ajánlattételi határidőre két ajánlat – a KÖZGÉP Zrt. illetve az I. és II. r. kérelmezett által alkotott Ipoly Völgye Kisvasút Konzorcium részéről – érkezett. 7. Az I-II. r. kérelmezettek közös ajánlatukban úgy nyilatkoztak, hogy a teljesítés során kapacitást nyújtó szervezetet, alvállalkozót a „Földmunka, vágánykötés,- építés” kivételével nem kívánnak igénybe venni. 8. Az ajánlatkérő 2015. február 24. napján küldte meg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezését, mely szerint az eredményes eljárásban a KÖZGÉP Zrt. ajánlata érvénytelen lett, míg az eljárás nyerteseként az I. és II. r. kérelmezett által alkotott konzorcium került kihirdetésre. 9. Az ajánlatkérő illetve az I. és II. r. kérelmezettek 2015. március 24. napján kötötték meg a vállalkozási szerződést, melynek 3.2. pontjában 662.000.000.-Ft szerződéses árat határoztak meg, míg a 4.2. pontban a teljesítés határidejeként 2015. augusztus 31. napját rögzítették. 10. A szerződés teljesítése a szerződéskötés napján, 2015. március 24-én kezdődött meg. 11. A felek a vállalkozási szerződést 2015. augusztus 31. napján módosították, mely szerződés-módosításban többek között abban is megállapodtak, hogy a teljesítési határidő 2015. október 31. napjáig meghosszabbodik. 12. Az I. kérelmezett, mint megbízó és Marányi Ernő egyéni vállalkozó (a továbbiakban: egyéb érdekelt), mint megbízott 2015. március 31. napján egyebek mellett az alábbi tartalmú szerződést kötötték: „1. A Megbízó 2015. április 01-től határozatlan időre megbízza Marányi Ernő egyéni vállalkozót a PÁLYA - VASÚT Tervező és Kivitelező Szolgáltató Kft. tűz- és munkavédelmi feladatainak ellátásával. 2. A Megbízott vállalja, hogy a Megbízó tevékenységi köréből következően – a rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján – elvégzi a következő szolgáltatásokat. Munkavédelem területén: - Gondoskodik arról, hogy az újonnan munkába lépő vagy más munkakörbe áthelyezett dolgozók munkába lépésük előtt elméleti oktatásban részesüljenek. - A munkavédelmi ismeretek bővítéséről rendszeresen ismétlődő oktatással gondoskodik. - Figyelemmel kíséri, hogy mindazon berendezések és felszerelések, amelyek időszakos felülvizsgálatát külön rendelkezések szabályozzák, az előírt időközönként vizsgálatra kerüljenek.
5
- A Mvt. 54. § (2), (3) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés – legalább három évenkénti, ill. indokolt esetben történő – munkabiztonsági szakterületre vonatkozó részét elkészíti. - A létesítmény, berendezések, gépek létesítését, beszerelését, felújítását, átalakítását figyelemmel kíséri és használatba vételük előtt, gondoskodik a munkavédelmi üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok elvégzéséről, a munkavédelmi megfelelősséget igazoló tanúsítás meglétéről. - Megszervezi a munkabalesetek kivizsgálását, felveszi a szükséges jegyzőkönyvet, kitölti a munkabaleseti jegyzőkönyvet, vezeti az előírt munkabaleseti nyilvántartásokat. - Karbantartja – szükség szerint kiegészíti, ill. átdolgozza – a Kft működési területére vonatkozó Munkavédelmi Szabályzatot. - Felhívja a Megbízó figyelmét a vonatkozó jogszabályi, szabványügyi előírások változásaira. - Kapcsolatot tart az illetékes Kormányhivatal munkavédelmi szakigazgatási szervével, részt vesz az általuk végzett szemléken, ellenőrzéseken, vizsgálatokon. Tűzvédelem területén: - Megszervezi és elvégzi az újfelvételes dolgozók megelőző tűzvédelmi oktatását, vezeti az oktatások nyilvántartását. - Megszervezi és elvégzi az ismétlődő tűzvédelmi oktatásokat, vezeti azok nyilvántartását. - A Kft. működési területére vonatkozóan a Tűzvédelmi Szabályzat szükséges módosítását a jogszabályi, ill. egyéb lényegi változásoknak megfelelően elvégzi. - A Kft. működési területén a fejlesztések, beruházások elkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi szabályok, szabványok érvényre juttatását. - Felügyeli a tűzvédelmi eszközök (kézi tűzoltó készülékek) jogszabály szerinti ellenőrzésének időpontját, gondoskodik a tűzvédelmi tiltó, ill. figyelmeztető táblák kihelyezéséről. - Szükség szerint intézkedik a tűzvédelmi szabálytalanságok megszüntetéséről, az ügyvezető egyidejű tájékoztatásával. - Felhívja a Megbízó figyelmét a vonatkozó jogszabályi, szabványügyi előírások változásaira. - Kapcsolatot tart az illetékes tűzvédelmi hatóságokkal, részt vesz az általuk végzett szemléken, ellenőrzéseken, vizsgálatokon. Környezetvédelem területén: - Elkészíti – a tárgyévet követő március 0l. napjáig – a veszélyes hulladék bejelentést (Elektronikus bejelentés veszélyes hulladék keletkezéséről ügyfélkapun keresztül). - Kapcsolatot tart az illetékes Környezetvédelmi Hatósággal, részt vesz az általuk végzett szemléken, ellenőrzéseken, vizsgálatokon. 3. A Megbízó az elvégzett szolgáltatások ellenében a Megbízott részére – a megbízott által kiállított számla alapján – havi vállalkozási díjat fizet. A vállalkozói díj havi összege 75.000 Ft, azaz Hetvenötezer Forint. (…) 4. A felek vállalják, hogy minden év december 31-ig a további együttműködésről döntenek és az infláció mértékének megfelelően az új vállalkozási díjat megállapítják.” 13. A vonatkozó jegyzőkönyvek tanúsága szerint az egyéb érdekelt a tárgyi építési beruházással összefüggő tűzvédelmi oktatást 2015. április 13. és 14. napján tartotta meg. 14. A 2015. április 22. napján kelt, 3. sz. kooperációs emlékeztető adatai szerint az egyéb érdekelt jelen projekt vonatkozásában 2015. április 14. napján tartotta meg a munkavédelmi oktatást. 15. Az egyéb érdekelt, mint munkavédelmi koordinátor által a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja alapján készített, 2015. április 15-én kelt
6
biztonsági és egészségvédelmi terv egyebek mellett tartalmazta, hogy „A mindenkori kivitelező (a munkát végeztető munkáltató) a munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.” 16. Az egyéb érdekelt 2015. június 15. napján átfogó munka-, tűz- és környezetvédelmi szemlét tartott a tárgyi építési beruházás kivitelezési helyszínén, melyről készült jegyzőkönyv egyebek mellett tartalmazta az általa feltárt hiányosságokat, és azok megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket. 17. Az egyéb érdekelt, mint munkavédelmi koordinátor által 2015. október 2. napján – az 1993. évi XCIII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján – kiadott munkavédelmi kivitelezői nyilatkozat egyebek mellett az alábbiakat tartalmazta: „A Márianosztra-Nagyirtáspuszta közötti keskeny-nyomtávú kisvasút tervezési és kivitelezési munkái során a konzorcium munkavállalói (beleértve az alvállalkozókat is) a munkavédelemre vonatkozó törvényben, szabályokban, belső utasításokban meghatározottak szerint, továbbá az előírt technikai színvonal mellett, az elvárható követelmények megtartásával végezték a munkájukat. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételei – az építkezés teljes időtartama alatt megvalósultak. A munkahelyek kialakítása, a munkaeszközök telepítése és használata, valamint a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése megfelelt az érvényes munkavédelmi és egészségvédelmi előírásoknak.” 18. A tárgyi projekt műszaki átadás-átvételi eljárására a 2015. október 26. napján kelt átadásátvételi dokumentáció alapján az alábbiak szerint került sor: - e-építési napló 2015. november 1-jei bejegyzése: „Vállalkozó 2015. október 28-án ismételten készre jelentette a munkát, és egyidejűleg a leegyeztetett átadási dokumentációt 1 pl.-ban átadta a Mérnöknek, illetve a Megrendelőnek.” - e-építési napló 2015. november 18-ai bejegyzése: „A műszaki átadás-átvétel során feltárt hiányosságok megszüntetésére adott 2015. 11. 16-án bejárást tartottunk, megállapítottuk, hogy azok pótolva lettek. Az építési naplót lezárjuk.” 19. Az egyéb érdekelt a tárgyi közbeszerzési szerződés 2015. március 24. és 2015. október 26. közötti teljesítésének időtartama alatt hét egész hónapra vonatkozó, havi nettó 75.000.-Ft, összesen 525.000.-Ft értékű számlát állított ki a II. r. kérelmezett részére, mely számlák „A termék, vagy szolgáltatás megnevezése, besorolási száma és egyéb jellemzői” rovatában „Tűz-, munka- és környezetvédelmi szolgáltatás” került feltüntetésre. A hivatalbóli kezdeményezés 20. A hivatalbóli kezdeményező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: új Kbt.) 153. § (1) bekezdés c) pontja alapján 2017. május 18. napján – az I. és II. r. kérelmezettel szemben – benyújtott hivatalbóli kezdeményezésében a jogsértések megállapítását és bírság kiszabását indítványozta. Utalt arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzését a 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet alapján végzi, melynek 5. § (1) bekezdése alapján 2017. február 15-én került elrendelésre a tárgyi közbeszerzési szerződés ellenőrzése.
7
21. A hivatalbóli kezdeményező az alábbi két kezdeményezési elemet terjesztette elő. 22. Az első kezdeményezési elemben előadta, hogy beszerzett iratok alapján megállapításra került, hogy a kérelmezettek a szerződés teljesítése során alvállalkozóként vették igénybe az egyéb érdekeltet. Kifejtette, hogy felmerült a gyanú, hogy a nyertes ajánlattevők – annak ellenére, hogy az ajánlatában akként nyilatkoztak, hogy munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi koordinátori feladatok ellátására 10 % feletti alvállalkozót nem vesznek igénybe, és nem neveztek meg alvállalkozót sem – a teljesítés során alvállalkozóként igénybe vett egyéb érdekelt bevonását sem az ajánlatban, sem a szerződés teljesítése során nem jelentették be az ajánlatkérő felé, illetve nem igazolták, hogy az alvállalkozóval kapcsolatos kizáró okok nem állnak fenn. 23. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint az I. és II. r. kérelmezett a fentiek alapján megsértette a Kbt. 128. § (2) bekezdését. 24. Hivatkozott arra, hogy a T-00517/07/2017. számú adatszolgáltatás „III. Munkavédelmi kivitelezői nyilatkozat” c. elektronikus iratában szerepelnek adatok az egyéb érdekelt által elvégzett munkákra vonatkozóan. Álláspontja szerint a fenti irat tartalma alapján az egyéb érdekelt, mint munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi koordinátor közvetlenül közreműködött a teljesítésben a nyertes ajánlattevők megbízása alapján, így megállapítható, hogy az egyéb érdekelt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan, közvetlenül vett részt. E körben kifejtette, hogy az egyéb érdekelt 2015. április 1-jétől kezdődően az építkezés munkavédelmi koordinátoraként végzett munkát a teljesítés során, amely munka elvégzésével – a közbeszerzési szerződés részét nem képező, jogszabályi kötelezettségen alapuló, külön megbízás alapján keletkezett szerződéses kötelezettségként – a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan, közvetlenül vett részt. 25. Az első kezdeményezési elem vonatkozásában a jogsértés megtörténtének időpontjaként a 2015. április 1. és 2015. október 26. közötti teljesítési időszakot, míg a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként 2017. március 20. napját, az ajánlatkérő által az alvállalkozói teljesítéssel kapcsolatban adott tájékoztatás beérkezésének dátumát jelölte meg. 26. A második kezdeményezési elemben előadta, hogy az eljárása során beszerzett adatok szerint a kérelmezettek nem teljesítették maradéktalanul a Korm. rendeletben előírt kötelezettségeiket az ellenérték kifizetése vonatkozásában. 27. E körben kifejtette, hogy a Hatóság a T-00517/09/2017. számú végzésében felhívta a nyertes ajánlattevőt az egyéb érdekelt által elvégzett munkák vonatkozásában az ellenszolgáltatás mértékét és kifizetését igazoló iratok (teljesítésigazolások és számlák) másolatának megküldésére. Ennek ellenére az adatszolgáltatásban nem szerepelt olyan irat, amely alátámasztotta volna, hogy az ajánlattevő a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozott az ajánlatkérő felé az egyéb érdekeltet, mint teljesítésbe bevont alvállalkozót megillető összegre és az alvállalkozói teljesítés mértékére vonatkozóan, továbbá a beszerzett iratok nem tartalmaznak utalást arra sem, hogy az ajánlattevő felhívta volna az egyéb érdekeltet, mint alvállalkozót a számlái kiállítására. A rendelkezésre álló ajánlattevői számlákban az ajánlattevő nem részletezte az egyéb érdekelt alvállalkozói teljesítésének
8
mértékét, továbbá megállapításra került, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérőnek nem adta át az egyéb érdekelt, mint alvállalkozó részére történő átutalások igazolásainak másolatait. 28. A hivatalbóli kezdeményező előadta, hogy felmerült a gyanú, hogy a kérelmezettek a teljesítés elismerésének időpontjáig nem tették meg az ajánlatkérő felé azokat a nyilatkozatokat, melyek az alvállalkozónak járó összegre és az alvállalkozói teljesítés mértékére vonatkoznak. Ezzel egyidejűleg a kérelmezettek nem hívták fel az egyéb érdekeltet, mint alvállalkozót a számlái kiállítására, illetve az ajánlattevői számlában nem részletezték az alvállalkozói teljesítés mértékét, illetve nem adták át az ajánlatkérőnek az egyéb érdekelt, mint alvállalkozó részére történő átutalások igazolásainak másolatait. A hivatalbóli kezdeményező álláspontja szerint a fentiek alapján a kérelmezettek megsértették a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a), b), c) és f) pontjaiban foglaltakat. 29. A második kezdeményezési elem tekintetében a jogsértés megtörténtének időpontjaként az ajánlattevői teljesítés ajánlatkérő általi elismerését, vagyis 2015. november 16. napját, míg a jogsértésről való tudomásszerzés időpontjaként 2017. március 20. napját, az ajánlatkérő által az alvállalkozói teljesítéssel kapcsolatban adott tájékoztatás beérkezésének dátumát jelölte meg. Az I. r. kérelmezett nyilatkozata 30. A Döntőbizottság felhívására úgy nyilatkozott, hogy a tárgyi projekttel kapcsolatban az egyéb érdekelttel nem létesített jogviszonyt a munkavédelmi tevékenységre vonatkozóan. A II. r. kérelmezett észrevétele 31. Álláspontja szerint az egyéb érdekelttel 2015. március 31-én kötött megbízási keretszerződésből egyértelműen látszik, hogy nem alvállalkozói szerződésről van szó, hiszen ez egy szolgáltatás igénybevétele, melyet más vevőivel kapcsolatos munkákhoz, más munkaterületeken is igénybe vesz. 32. Utalt arra is, hogy a munkavédelmi, és tűzvédelmi szolgáltatási szerződés időtartama évente felülvizsgálandó, mely alapján hosszabbításra kerül minden év január elsején. Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatásra a tárgyi munka során is igényt tartott, de ennek befejezését követően is élt a szerződése az egyéb érdekelttel. 33. Véleménye szerint ez alapján egyértelműen kiderül, hogy ezen szolgáltatás általánosan minden munkához igénybe vételre került, és átalánydíjas (havi 75.000.-Ft értékű). Hivatkozott arra is, hogy az egyéb érdekelttel a szerződést 2016. április 30-án megszüntette, mert nem volt további munkája, de az idei évben újraszerződtek, mivel szüksége van ilyen jellegű szolgáltatásra. 34. A Döntőbizottság felhívására úgy nyilatkozott, hogy a fentiekre tekintettel – alvállalkozói szerződés hiányában – nem került sor az egyéb érdekelt Kbt. 128. § (2) bekezdés szerinti bejelentésére, illetve vele kapcsolatban a kizáró okokra vonatkozó bejelentésre sem.
9
Az ajánlatkérő nyilatkozata 35. A Döntőbizottság felhívására úgy nyilatkozott, hogy az egyéb érdekelt a tárgyi közbeszerzési szerződés teljesítése során a Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti alvállalkozóként nem került bejelentésre, illetve az egyéb érdekelt jelen közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben nem került teljesítésre a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b), c) és f) pontja szerinti kötelezettség az ajánlatkérő felé. Az egyéb érdekelt észrevétele 36. Az egyéb érdekelt (képviseli: Dr. Flórián Tamás ügyvéd, 9022 Győr Teleki L. u. 17.) álláspontja szerint a vele 2015. március 31-én kötött megbízási keretszerződésből egyértelműen látszik, hogy nem alvállalkozói szerződésről van szó, mivel a II. r. kérelmezett más szerződéses munkáihoz is igénybe vette az egyéb érdekelt szolgáltatásait, így több munkaterületen is munkát végzett jelen közbeszerzési szerződés teljesítésének időtartama alatt. A Döntőbizottság döntése és annak indokai 37. A Döntőbizottság rögzíti, hogy az új Kbt. 197. § (1) bekezdés második fordulatára tekintettel jelen jogorvoslati eljárás során az új Kbt. XXI. – a jogorvoslati eljárás szabályairól szóló – fejezete szerint járt el, míg az ügyet érdemben a Kbt. 2014. november 24. napján hatályos rendelkezései alapján bírálta el, figyelemmel az új Kbt. 197. § (2) bekezdésére, illetve arra, hogy az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt 2014. november 24-én adta fel. 38. A Kbt. 4. § 2. pontja szerint e törvény alkalmazásában: 2. alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót. 39. A Kbt. 128. § (2) bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan – akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt – alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § –valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § – szerinti kizáró okok hatálya alatt. 40. A Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet (e § alkalmazásában, a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél), amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Kbt. 130. § (3) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:
10
a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét; d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak); g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.” 41. Mivel mindkét kezdeményezési elemben vélelmezett jogsértésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés – a Kbt. 128. § második mondata illetve a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a), b), c) és f) pontja – alvállalkozók teljesítésbe történő bevonása esetére ír elő kötelezettséget az ajánlattevőként szerződő fél részére, ezért a Döntőbizottság – figyelemmel a II. r. kérelmezett és az egyéb érdekelt észrevételeire is – elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az egyéb érdekelt jelen esetben alvállalkozónak minősül-e. 42. A fent idézett alvállalkozói fogalom alapján egy gazdasági szereplő Kbt. szerinti alvállalkozói minőségéhez három feltétel együttes fennállása szükséges: 1. a szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan való részvétel, 2. a szerződés teljesítésében közvetlenül való részvétel, 3. kivételi körbe nem tartozás. 43. A Döntőbizottság megállapította, hogy a fenti 1. és 3. feltétel teljesült azáltal, hogy az egyéb érdekeltet a 2015. március 31. napján kötött szerződés alapján a II. r. kérelmezett vonta be a közbeszerzési szerződés teljesítésébe, illetve az egyéb érdekelt nem tartozik a Kbt. 4. § 2. a)-c) pontok szerinti kivételi körbe, és erre a felek sem hivatkoztak.
11
44. A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott okirati bizonyítékok, valamint a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az egyéb érdekelt a jelen projekt során csak a II. r. kérelmezett által bevontan működött közre, az I. r. kérelmezettel nem állt semmilyen jogviszonyban, így munkát sem végzett részére, ezért az I. r. kérelmezett tekintetében a jogsértés hiányát állapította meg. 45. A fentiek alapján a Döntőbizottságnak konkrétan azt kellett vizsgálnia, hogy fennáll-e az alvállalkozói minőségre vonatkozó 2. konjunktív feltétel is, azaz az egyéb érdekelt a tárgyi közbeszerzési szerződés teljesítésében a II. r. kérelmezett által bevontan közvetlenül vette-e részt. 46. A Döntőbizottság rögzíti, hogy amennyiben valamely gazdasági szereplő a felhívásban, a dokumentációban, illetve a vonatkozó releváns jogszabályokban, valamint a közbeszerzési szerződésben a beszerzés tárgyaként, illetve ebből fakadó szerződéses kötelezettségként nevesített feladatot, vagy annak szerves részét képező részfeladatot lát el, a szerződés teljesítésében való közvetlen részvétele megvalósul. Építési beruházás esetén az is kiemelendő, hogy a közvetlen részvétel fennállásához egy tevékenységnek nem kell a szerződésben nevesített főtárgyak (kivitelezés, tervezés) valamelyike szerinti feladatnak lennie, ehhez elegendő, ha az adott gazdasági szereplő valamely szerződéses kötelezettséget teljesít a nyertes ajánlattevő megbízása/megrendelése alapján. A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy az alvállalkozói minőség megítélésénél is érvényesül az az általános jogelv, hogy a szerződéseket nem alakiságuk, illetve elnevezésük, hanem a szerződés tényleges tartalma, különösen az előírt és teljesített kötelezettségek alapján kell megítélni, így jelen esetben sincs jelentősége annak, hogy egy feladat elvégzésére alvállalkozói, avagy keretszerződés elnevezésű, illetve utóbbi alapján kötött egyedi megállapodás alapján került-e sor. 47. Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: együttes rendelet) 3. § (1)-(2) bekezdései szerint: (1) A tervező köteles a kivitelezési tervdokumentáció készítése során koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni). A koordinátor megvalósítja a 7. §-ban meghatározott feladatokat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat. (2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor megvalósítja a 8. §-ban meghatározott feladatokat. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti. 48. Az együttes rendelet 4. §-a szerint a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. 49. Az együttes rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontja értelmében az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. A tervnek tartalmaznia kell
12
azokat a különleges intézkedéseket, amelyek a 2. számú mellékletben felsorolt munkák veszélyeinek kiküszöbölését szolgálják. 50. Az együttes rendelet 7-8. §-ai az alábbiak szerint rendelkeznek: „7. § A koordinátor feladatai a kiviteli terv készítésével összefüggésben a következők: a) koordinálja a 6. §-ban meghatározottak megvalósítását; b) szakmailag ellenőrzi a biztonsági és egészségvédelmi tervet; c) összeállítja azt a dokumentációt, amelyben az építmény és az építési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítik az esetleges későbbi munkák biztonsága érdekében; d) összehangolja a megelőzés és a biztonság általános alapelveinek megvalósítását, különösen: da) a kivitelezési tervek elkészítése során az egyszerre, vagy a csak egymás után végezhető munkafázisok, illetve munkaszakaszok meghatározását, db) a különböző munkafázisok, illetve munkaszakaszok előrelátható kivitelezési időtartamának meghatározását. 8. § A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők: a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és - amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges - a munkát személyesen végző önálló vállalkozók a 10. §-ban meghatározottakat, továbbá a 6. § (2) bekezdés b) pontjában megállapított biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák; b) indokolt esetben kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint a 7. § c) pontjában meghatározott dokumentációhoz annak érdekében, hogy azok folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit; c) közreműködés az építési munkahelyen egyidejűleg tevékenykedő, illetve egymást követően felvonuló munkáltatók között a tevékenységek összehangolásában, figyelemmel az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott felelősségi szabályokra; d) a munkafolyamatok ellenőrzésének összehangolása; e) a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.” 51. A Döntőbizottság a fentiek tükrében megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárás, illetve az ennek eredményeképpen megkötött közbeszerzési szerződés tárgyát képezte a kiviteli tervek elkészítése, melynek – a kivitelezés előfeltételének minősülő – részét képezte a biztonsági és egészségvédelmi terv. Ezt a tervet az egyéb érdekelt, mint jelen építési beruházás munkavédelmi koordinátora készítette el, mely alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt a beszerzés tárgyaként, illetve szerződéses kötelezettségként nevesített feladat jogszabályi kötelezettségből eredő részét képező részfeladatot látott el, ezért a tárgyi közbeszerzési szerződés teljesítésében a II. kérelmezett által bevontan, közvetlenül vett részt. 52. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a II. r. kérelmezett és az egyéb érdekelt által kötött szerződésben a felek az egyéb érdekelt feladataként munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok ellátását határozták meg úgy, hogy konkrét munkavégzési hely, adott építési beruházás nem került meghatározásra, melyből következik, hogy a szerződés nem csak a tárgyi projekt megvalósítása érdekében került megkötésre.
13
53. A Döntőbizottság megállapította, hogy a megbízási szerződés fenti általános, elsősorban adminisztratív feladatokat rögzítő tartalmától függetlenül az egyéb érdekelt a kivitelezés vonatkozásában is a II. r. kérelmezett által bevonva, közvetlenül vett részt, figyelemmel az egyesített rendelet 8. §-ában előírt, a kivitelezéssel szorosan összefüggő koordinációs és ellenőrzési tevékenységre, valamint a kivitelezési helyszínen való többszöri személyes jelenlétre, különös tekintettel a 2015. június 15-én tartott átfogó munka-, tűz- és környezetvédelmi szemlére, illetve a 2015. október 2-án kiadott munkavédelmi kivitelezői nyilatkozatra. 54. A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy az egyéb érdekelt a közbeszerzési szerződés által előírt kötelezettség körébe tartozó tevékenységet végzett, így megvalósult a szerződés teljesítésében való közvetlen részvétele, azaz alvállalkozónak minősül. 55. A Döntőbizottság a fenti előzetes vizsgálatot, vagyis az egyéb érdekelt alvállalkozói minőségének megállapítását követően bírálta el az 1. és 2. kezdeményezési elemet. 56. A Döntőbizottságnak az első – a Kbt. 128. § (2) bekezdés második mondata első és második fordulatának megsértését vélelmező – kezdeményezési elem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a II. r. kérelmezett eleget tett-e a teljesítésbe bevont egyéb érdekelt, mint alvállalkozó bejelentésére, illetve a kizáró okok hatálya alatt nem állására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségének. 57. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. 128. § (2) bekezdése értelmében a nyertes ajánlattevőnek, mint vállalkozónak a közte, és az ajánlatkérő, mint megrendelő között létrejött közbeszerzési szerződés teljesítése során kell bejelentenie az alvállalkozókat. Építési beruházás esetén a teljesítés időtartama a munkaterület átadásától a szerződés teljesüléséig terjed. 58. A bejelentés címzettje tekintetében rögzítendő, hogy a bejelentést az ajánlatkérő részére kell megtenni, mely személy alatt az ajánlatkérő képviselőjét is érteni kell. 59. A kizáró okok és igazolásuk szabályai, valamint az azok fenn nem állására vonatkozó ajánlattevői nyilatkozat többek között azt igyekeznek garantálni, hogy a közpénzből finanszírozott közbeszerzési eljárások ajánlattevője, ezáltal potenciális nyertese, illetve annak alvállalkozói csak gazdaságilag és jogilag tiszta, rendezett körülmények között működő gazdasági szereplők lehessenek. 60. A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott okirati bizonyítékok és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a II. r. kérelmezett a fentiek értelmében alvállalkozónak minősülő egyéb érdekelt tekintetében a teljesítés során nem tett eleget a Kbt. 128. § (2) bekezdése szerinti bejelentési, illetve az alvállalkozó kizáró okok hatálya alá nem tartozására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettségének az ajánlatkérő felé. A bejelentés és a nyilatkozat meg nem tételének tényét a II. r. kérelmezett sem vitatta. 61. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmezett megsértette a Kbt. 128. § (2) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezéseket.
14
62. A Döntőbizottságnak a második – a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a), b), c) és f) pontja megsértését vélelmező – kezdeményezési elem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az I. és II. r. kérelmezett a teljesítésbe bevont egyéb érdekelt tekintetében eleget tett-e az alvállalkozó teljesítéssel és annak ellentételezésével összefüggő adminisztratív kötelezettséginek. 63. A Korm. rend. 14. § (1) bekezdésének fent idézett rendelkezései az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél ellenszolgáltatás kifizetésére vonatkozó kötelezettségeit – ezek időbeli sorrendjét – írják elő arra az esetre, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe. Ezek közül a b) pont rendelkezik arról, hogy nyertes ajánlattevő legkésőbb az ajánlatkérő által a részére kiállítandó teljesítésigazolás kiadásáig köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozó mekkora összegre jogosult a részére fizetendő ellenszolgáltatásból, illetve arról, hogy egyidejűleg számla-kiállításra kell felhívnia az alvállalkozót, a c) pont a számla kiállítás időpontjára és az ajánlattevői, illetve alvállalkozói teljesítés mértékének feltüntetésére, míg az f) pont az alvállalkozói számla kiegyenlítésének igazolására vonatkozik. 64. A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmezett a fentiek értelmében alvállalkozónak minősülő egyéb érdekelt tekintetében összesen hét számlát érintően a teljesítés ajánlatkérő általi elismerésének időpontjáig nem tett eleget a fentiekben részletezett adminisztratív kötelezettségének. A nyilatkozat meg nem tételének tényét a II. r kérelmezett sem vitatta. 65. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a II. r. kérelmezettet a fenti kötelezettségek teljesítése attól függetlenül terhelte, hogy a felek által meghatározott havi 75.000 Ft-os átalánydíj, és az ez alapján az egyéb érdekelt részéről havonta kibocsátott számlák nem csak a tárgyi építési beruházással összefüggésben, hanem a II. r. kérelmezett egyéb munkavégzési helyein kifejtett tevékenység ellenértékét is tartalmazták, mivel a Korm. rend. 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előírás betartásával az egyéb érdekelt jelen projektre vonatkozó teljesítése, így járandósága konkretizálható lett volna. 66. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontjának kérelmezettek általi megsértését – függetlenül a joghely hivatalbóli kezdeményező általi megjelölésétől – nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy ezen jogsértésre vonatkozóan nem tartalmazott előadást a hivatalbóli kezdeményezés. 67. A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmezett megsértette a Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b), c) és f) pontját. 68. A Döntőbizottság a fenti indokokra figyelemmel az új Kbt. 165. § (2) bekezdés e) alapján a II. r. kérelmezettel szemben mindkét kezdeményezési elem tekintetében megállapította a jogsértés megtörténtét, míg a I. r. kérelmezett tekintetében az új Kbt. 165. § (2) bekezdés b) pontja szerint a jogsértés hiányát állapította meg. 69. Az új Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását [153. §] és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét.
15
70. Az új Kbt. 165. § (7) bekezdése szerint a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a. Az új Kbt. 165. § (11) bekezdése szerint A Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét – így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időtartamot, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat – figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. 71. A Döntőbizottságnak tekintettel arra, hogy a jogsértés a Közbeszerzés Hatóság elnökének az új Kbt. 153. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kezdeményezése alapján került megállapításra, az új Kbt. 165. § (6) bekezdés e) pontja alapján további jogkövetkezményként kötelezően bírságot kellett kiszabnia. 72. A Döntőbizottság a bírság mértékének meghatározásakor mérlegelte, hogy megállapított jogsértések súlyosnak minősülnek, mivel a II. kérelmezett a bejelentés elmulasztása mellett a kizáró okok jogintézményére, mint a fentiekben vázolt garanciára vonatkozó, illetve az alvállalkozói teljesítések ellentételezésének biztosításával kapcsolatos jogsértést valósított meg. A Döntőbizottság figyelembe vette a jogsértések megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú (két év) időtartamot, valamint azt a tényt, hogy a jogsértések nem reparálhatók. A Döntőbizottság a II. r. kérelmezett javára értékelte, hogy a jogsértések egy alvállalkozót érintettek, illetve hogy a közbeszerzés 723 millió Ft-os nagyságrendű becsült értékéhez, illetve a közbeszerzési szerződés 662 millió Ft-os díjához képest az érintett hét számla 525 ezer Ft-os értéke – pontosabban annak a fentiek okán konkrétan meg nem állapítható része – rendkívül csekély mértékű. A Döntőbizottság a II. r. kérelmezett javára értékelte továbbá, hogy eddig vele szemben közbeszerzési jogsértés megállapítására nem került sor. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett szempontok együttes mérlegelése alapján állapította meg a II. kérelmezett terhére kiszabott bírság összegét a rendelkező részben meghatározottak szerint. 73. A Döntőbizottság az új Kbt. 145. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 72. § (1) bekezdés de) pontja alapján, a Ket. 157. § (2) bekezdése szerint rendelkezett a költségek viseléséről. 74. A Döntőbizottság hatásköre és illetékessége az új Kbt. 145. § (2)-(6) bekezdésein alapul.
16
75. A határozat bírósági felülvizsgálatát az új Kbt. 170. §-a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja az ügyfeleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára – mivel az ajánlatkérő székhelye Nógrád megye területén található – a Pp. 326. § (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. 76. Az új Kbt. 172. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság az ügyfelek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni. A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. §-a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, 2017. július 7.
Dr. Virágh Norbert sk. a tanács elnöke
Bankóné Nagy Helga sk. közbeszerzési biztos
Dr. Petró Szilvia sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné titkárságvezető
Kapják: 1. Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (1026 Budapest, Riadó u. 5., hiv.sz.: T-00517/18/2017.) 2. Dr. Deák Sándor ügyvéd (2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 10.) 3. Dr. Bethlen Dávid ügyvéd (2624 Szokolya, Paphegy 2.) 4. Dr. Flórián Tamás ügyvéd (9022 Győr Teleki L. u. 17.) 5. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 6. Irattár
