2016. tanév 2. félév

UTOLSÓ FRISSÍTÉS: 2016. február 3.

SZOCIOLÓGIA MA Tantárgyi adatlap NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2015/2016. tanév 2. félév

I. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Amerikai szociológia I.

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC201 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet – a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével – bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. Az amerikai szociológia tudománytörténete I.  A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban I.: Intézményesedés. A szociáldarwinizmus Amerikában. Irodalom: Némedi Dénes: „A szociológia az Egyesült Államokban”. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág  A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban II.: Sumner és Veblen. Irodalom: Sumner, William, Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Gondolat, Budapest, 1978. 21-122. 2. Az amerikai szociológia tudománytörténete II.  Szociológia és reform. Irodalom: Némedi Dénes: „A szociológia az Egyesült Államokban”. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág. Pál Eszter: Vallás, reform és tudomány. Szociológiai Szemle 2009/3. 3-25. Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975. 29-111.o  Chicago : a pragmatizmus, és a „Chicagói Iskola” kutatásai. Irodalom: Park, Robert, E.: „A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend”, in: Felkai Gábor–Némedi Dénes–Somlai Péter: i. m., 239–247. p. és

3. Az amerikai szociológia tudománytörténete III.  Columbia és a Middletown; a gazdasági válság hatása az amerikai szociológiára Irodalom: Némedi Dénes: „A szociológia az Egyesült Államokban”. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág  Thomas, William, I.–Znaniecki, Florian: A lengyel paraszt Európában és Amerikában, 6 kötet. Új Mandátum, Budapest, 2002 4. Parsons. Parsons Durkheimet olvas. Irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet – elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127144. l. 5. Parsons cselekvéselmélete I. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. 6. Parsons cselekvéselmélete I./2. Irodalom: Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. 7. Parsons cselekvéselmélete II. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. 8. Parsons cselekvéselmélete II./2. Irodalom: Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: MorelBauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. 9. A funkcionalista rendszerelmélet I. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. 10. A funkcionalista rendszerelmélet I/2. Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-197. l. és Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. 11. A funkcionalista rendszerelmélet II. (neoevolúcionizmus és médiumelmélet) Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 197229. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: Felkai G.–Némedi D.–Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40–61 12. Az „új” funkcionalizmus. R. K. Merton. Irodalom: Robert K. Merton: Manifeszt és látens funkciók. In:R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Az első dolgozat leadási határideje: 2016. március 3. 12h. 00 perc. Az első dolgozat témaköre: Talcott Parsons cselekvéselmélete I. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet – elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A

funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. o. Második témakör: Parsons cselekvéselmélete II. A dolgozat leadási határideje – előreláthatólag – 2016. március 17. 12h. 00 perc. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: CsepeliPapp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: MorelBauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. Harmadik témakör: A funkcionalista rendszerelmélet. Leadási határidő: 2016. április 21. 12h. 00 perc. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-229. l. Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: Felkai G.–Némedi D.–Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40–61 o. Értékelése: A félév során minden hallgató egy kiselőadást tart. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Kötelező irodalom: NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Budapest, NAPVILÁG, 2005. POKOL Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in CSEPELI-PAPP-POKOL: Modern polgári társadalomelméletek. Budapest, GONDOLAT, 1987. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. Ajánlott irodalom: -

Tantárgy neve: Amerikai szociológia I.

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC201 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: Levelező Tantárgy feladata és célja: A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet – a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével – bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit. Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel). Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját. Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend. 1. Az amerikai szociológia tudománytörténete I.  A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban I.: Intézményesedés. A szociáldarwinizmus Amerikában. Irodalom: Némedi Dénes: „A szociológia az Egyesült Államokban”. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág  A szociológia kezdetei az Egyesült Államokban II.: Sumner és Veblen. Irodalom: Sumner, William, Graham: Népszokások. Szokások, erkölcsök, viselkedésmódok szociológiai jelentősége. Gondolat, Budapest, 1978. 21-122. 2. Az amerikai szociológia tudománytörténete II.  Szociológia és reform. Irodalom: Némedi Dénes: „A szociológia az Egyesült Államokban”. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág. Pál Eszter: Vallás, reform és tudomány. Szociológiai Szemle 2009/3. 3-25. Thorstein Veblen: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975. 29-111.o  Chicago : a pragmatizmus, és a „Chicagói Iskola” kutatásai. Irodalom: Park, Robert, E.: „A városi közösség mint térbeli mintázat és morális rend”, in: Felkai Gábor–Némedi Dénes–Somlai Péter: i. m., 239–247. p. és 3. Az amerikai szociológia tudománytörténete III.



Columbia és a Middletown; a gazdasági válság hatása az amerikai szociológiára Irodalom: Némedi Dénes: „A szociológia az Egyesült Államokban”. In: Uő.: Klasszikus szociológia. Napvilág  Thomas, William, I.–Znaniecki, Florian: A lengyel paraszt Európában és Amerikában, 6 kötet. Új Mandátum, Budapest, 2002 4. Parsons. Parsons Durkheimet olvas. Irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet – elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127144. l. 5. Parsons cselekvéselmélete I. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. 6. Parsons cselekvéselmélete I./2. Irodalom: Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. 7. Parsons cselekvéselmélete II. Irodalom: Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. 8. Parsons cselekvéselmélete II./2. Irodalom: Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: MorelBauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. 9. A funkcionalista rendszerelmélet I. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: Morel-Bauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. 10. A funkcionalista rendszerelmélet I/2. Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-197. l. és Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. 11. A funkcionalista rendszerelmélet II. (neoevolúcionizmus és médiumelmélet) Irodalom: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 197229. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: Felkai G.–Némedi D.–Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40–61 12. Az „új” funkcionalizmus. R. K. Merton. Irodalom: Robert K. Merton: Manifeszt és látens funkciók. In:R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. Az első dolgozat leadási határideje: 2016. 04. 23. 08h. 00 perc Az első dolgozat témaköre: Talcott Parsons cselekvéselmélete I. A feldolgozáshoz ajánlott irodalom: Némedi Dénes: Parsons Durkheimet olvas. In: Némedi Dénes: Társadalomtörténet – elmélettörténet. Új Mandátum 2000. 127-144. l. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-166. l. Parsons: A cselekvés elmélete (részlet The

Structure of Social Action című művéből). In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 17-38. és Hernádi Miklós: Nem találkoznak gondolataink. Valóság, 1980. 6. 39-47. o. Némedi Dénes: Előszó. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 5-16. és Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: CsepeliPapp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 166. -183. l. Parsons: Értékek, motívumok és cselekvésrendszerek. Továbbá: Újra a mintaváltozókról: válasz Robert Dubinnak. In: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. 39-104. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: MorelBauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 2000. 155-177. Második témakör: A funkcionalista rendszerelmélet. Leadási határidő: 2016. 05. 21. Irodalom: Pál Eszter: Talcot Parsons: Rendszerelmélet és organicizmus. In: Kötő-jelek. 2003. 95-118. l. Helmut Staubmann: Cselekvéselméleti rendszerelmélet – Talcott Parsons. In: MorelBauer-Meleghy (szerk): Szociológiaelmélet. Osiris. 155-177. Csepeli-Papp-Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 183-229. l. Parsons: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 5-37. Parsons: Elméleti tájékozódás. In: Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. 84-111. PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: Felkai G.–Némedi D.–Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40–61 o. Értékelése: A félév során két dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. 6-8 oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. Kötelező irodalom: NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Budapest, NAPVILÁG, 2005. POKOL Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in CSEPELI-PAPP-POKOL: Modern polgári társadalomelméletek. Budapest, GONDOLAT, 1987. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szociológiai füzetek. 38. 1985. Talcott Parsons a társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek. 45. 1988. Ajánlott irodalom:-

Tantárgy neve: Francia szociológia II.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, főiskolai docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMNSOC103 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tárgy keretében a francia szociológia irányzatainak, a legjelentősebb szociológusok munkásságának és néhány fontos műnek az elemzésére kerül sor. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi folyamatok, a történelmi események, a kulturális miliő, a szellemi irányzatok valamint a szociológiai irányultság, látásmód és tudományos eredmények közötti összefüggéseket. A gyakorlatok fejlesztik az absztraháló készséget, a társadalmi problémák iránti érzékenységet, az értelmiségi identitást. Erősítik a hallgatók azon kompetenciáját, hogy a szociológusi munkát a társadalmi önismeretet növelő tevékenységként végezzék. Tantárgy tematikus leírása: 1. Franciaország a II. világháború után 2. A hagyományos politikai irányzatok újraértelmezése 3. A francia társadalom megjelenítése a művészetekben 4. Individualizmus, egzisztencializmus, neomarxizmus 5. Újbaloldal és új jobboldal 6. Eszmék, mozgalmak és az 1968-as lázadások 7. A társadalmi egyenlőtlenségek újraértelmezése Bourdieu munkásságában 8. Bourdieu tőkeelmélete és mezőelmélete 9. Crozier bürokráciaelmélete 10. Foucault a társadalomtudományok archeológiájáról, a hatalomról, az őrültségről és a büntetésről 11. Lyotard posztmodern elmélete 12. Baudrillard munkássága 13. Boudon módszertani individualizmusa 14. Touraine akcionalista szociológiája 15. A francia társadalom aktuális problémái, mint szociológiai kihívások Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Az aláírás feltétele az órákon történő aktív részvétel. A félév során a kötelező irodalom kijelölt részéből, az oktató által megadott szempontok alapján prezentációt készít minden hallgató, melyet az órákon bemutatnak. A félév utolsó előtti óráján zárthelyi dolgozatban adnak számot a kötelező tananyag elsajátításáról. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A prezentációval 50 pont szerezhető és a zárthelyi dolgozattal is 50 pont. A gyakorlati jegy ponthatárai: 0-50 pont: elégtelen. 51-66 pont: elégséges. 67-75 pont: közepes. 76-89 pont: jó. 90100 pont: jeles. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Századvég, 2004. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat,1978. Touraine, A. (2007). New Paradigm for Understanding Today's World. Cambridge, Malden: Polity.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Boudon: A racionális döntések elmélete. Osiris, 1998. Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Gondolat, 1990. POKOL Béla: Modern francia szociológiaelméletek. Bíbor Kiadó Miskolc 1996.

Tantárgy neve: Francia szociológia II.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, főiskolai docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC103 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tárgy keretében a francia szociológia irányzatainak, a legjelentősebb szociológusok munkásságának és néhány fontos műnek az elemzésére kerül sor. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi folyamatok, a történelmi események, a kulturális miliő, a szellemi irányzatok valamint a szociológiai irányultság, látásmód és tudományos eredmények közötti összefüggéseket. A gyakorlatok fejlesztik az absztraháló készséget, a társadalmi problémák iránti érzékenységet, az értelmiségi identitást. Erősítik a hallgatók azon kompetenciáját, hogy a szociológusi munkát a társadalmi önismeretet növelő tevékenységként végezzék. Tantárgy tematikus leírása: 1. Franciaország a II. világháború után 2. A hagyományos politikai irányzatok újraértelmezése 3. A francia társadalom megjelenítése a művészetekben 4. Individualizmus, egzisztencializmus, neomarxizmus 5. Újbaloldal és új jobboldal 6. Eszmék, mozgalmak és az 1968-as lázadások 7. A társadalmi egyenlőtlenségek újraértelmezése Bourdieu munkásságában 8. Bourdieu tőkeelmélete és mezőelmélete 9. Crozier bürokráciaelmélete 10. Foucault a társadalomtudományok archeológiájáról, a hatalomról, az őrültségről és a büntetésről 11. Lyotard posztmodern elmélete 12. Baudrillard munkássága 13. Boudon módszertani individualizmusa 14. Touraine akcionalista szociológiája A francia társadalom aktuális problémái, mint szociológiai kihívások Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Az aláírás feltétele az órákon történő aktív részvétel. A félév során a kötelező irodalom kijelölt részéből, az oktató által megadott szempontok alapján prezentációt készít minden hallgató, melyet az órákon bemutatnak. A félév utolsó előtti óráján zárthelyi dolgozatban adnak számot a kötelező tananyag elsajátításáról. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A prezentációval 50 pont szerezhető és a zárthelyi dolgozattal is 50 pont. A gyakorlati jegy ponthatárai: 0-50 pont: elégtelen. 51-66 pont: elégséges. 67-75 pont: közepes. 76-89 pont: jó. 90100 pont: jeles. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Századvég, 2004. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat,1978. Touraine, A. (2007). New Paradigm for Understanding Today's World. Cambridge, Malden: Polity. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Boudon: A racionális döntések elmélete. Osiris, 1998. Foucault: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Gondolat, 1990. POKOL Béla: Modern francia szociológiaelméletek. Bíbor Kiadó Miskolc 1996.

Tantárgy neve: Társadalomelmélet II.

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC207 / BTMNSOC207 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, főiskolai docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali, levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tantárgy bemutatja a társadalomról történő gondolkodás főbb paradigmáit, a kialakult fontosabb irányzatokat. A Társadalomelmélet I. tárgy keretében elsajátított ismeretekre épül. Erősíti azt a nélkülözhetetlen szociológusi kompetenciát, hogy képesek és készek legyünk a társadalmi jelenségek különböző szempontok szerinti értelmezésére. Tantárgy tematikus leírása: 1, A pozitivizmus 2, Az életfilozófiák 3, Funkcionalizmus 4, Strukturalizmus 5, Rendszerelméletek 6, A hermeneutikai gondolkodás 7, Az egzisztencializmus 8, Kritikai elméletek 9, Újbaloldali eszmék 10, Az új jobboldal 11, Fenomenológiai elméletek 12, Etnometodológia 13, Szociális konstruktivizmus 14, Posztmodern elméletek 15, A választás tétje Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  Zárthelyi dolgozat írása a márciusi utolsó órán az addig leadott tananyagból és a kötelező irodalom kijelölt részéből.  Félévzáró zárthelyi dolgozat a félév utolsó előtti óráján a félév teljes tananyagából. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  Az első zárthelyi sikeres megírása a félévi aláírás feltétele.  A félévzáró zárthelyi osztályzata a gyakorlati jegy.  Ponthatárok mindkét zh-ra vonatkozóan:  Elérhető pontszám: 30 0-15: sikertelen 16-20: elégséges 20-24: közepes 25-28: jó 29-30: kiváló

Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Pais István: A görög filozófia. Szerzői kiadás, Budapest, 1992. Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Farkas Zoltán: A társadalmi viszonyok. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1997. Heidegger, Martin: A fenomenológia alapproblémái. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. Husserl, Edmund: Az európai tudományok válsága I-II. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1998.

Tantárgy neve: Történeti demográfia


Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A bevezető órák a demográfia fogalmát, elméleteit, valamint szemléletét és módszereit mutatják be, ami lehetővé teszi a szaktudomány természet- és a társadalomtudományok közötti elhelyezését. A történeti demográfia forrásainak (pl. anyakönyvek, összeírások, népszámlálások) megismertetése után a kurzus rekonstruálja a különböző történeti korszakok népesedési folyamatait. Mindezt a lokális és regionális demográfiai és népesedési jelenségek vizsgálatával egészíti ki, s fontosnak tartja az európai összehasonlításokat is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A demográfia alapfogalmai, tárgya, forrásai, módszerei 2. A népesség száma 3. A népesség összetétele I. 4. A népesség összetétele II. 5. A népesedési folyamatok I. 6. A népesedési folyamatok II. 7. Zárthelyi dolgozat 8. A történeti demográfia fogalma, tárgya 9. A történeti demográfia forrásai 10. A történeti demográfia módszerei 11. Magyarország történeti demográfiai adatai 12. A világ népességének története Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat Értékelése: Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozat minimum 75%-os szintű teljesítése. A kollokviumi jegy írásbeli vizsga alapján kerül meghatározásra: 90% felett jeles, 81-90% jó, 71-80% közepes, 6170% elégséges. Kötelező irodalom: KLINGER, András szerk. (1996), Demográfia, Budapest: KSH. Mihályi Helga (2008), A demográfia alapjai = Szociológiai olvasókönyv, szerk. Loss, Sándor, Miskolc: Bíbor. Mihályi, Helga (2013), The Demographical Situation of Miskolc as reflected in the Data of Hungary – Possibilities of the Politics of Population Growth, sript. Ajánlott irodalom: Kovacsics, József (1997), Magyarország történeti demográfiája (896-1995), Budapest: KSH. Livi-Bacci, Massimo (1999), A világ népességének rövid története, Budapest: Osiris. Faragó, Tamás (2012), Historical Demography in Hungary: a history of research, Budapest: KSH.

Tantárgy neve: Német szociológia II.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC103 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet – a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével – bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom) kritikai elmélete egy (tudás)kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig – a kritika problémáján túl – mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a „kockázattársadalomról” és Gerhard Schulze „élménytársadalom”-elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a „kultúra” szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. Tantárgy tematikus leírása: 1. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései I. Előzmények.

Balogh-Karácsony: i.m. 336-359. Balogh-Karácsony: i.m. 269-279. Jürgen Habermas: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994. 223-259. 2. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései II. A racionalitás problémája Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011 3. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései III. Racionalizálódás és modernizáció Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 4. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései IV. Rendszer és életvilág Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 5. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény I. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 13-111. o. 6. Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény II. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 112- 182. l. 7. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív

teljesítmény III. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 183- 234. l. 8. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény IV. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 271-97. l. 9. Habermas és Luhmann vitája Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron, Budapest. 173-176. l. Balogh – Karácsony: Német társadalomelméletek Balassi Budapest 2000. 82-97. 10. Habermas és Luhmann a modernitás-posztmodernitás kérdéseiről I. Jürgen Habermas: Filozófiai diskurzusok a modernségről. Helikon Kiadó, Bp. 1998. 297-308. U. ő. A modernség: befejezetlen program. In: Válogatott tanulmányok. i.m. 259-283. 11. G. Schulze az élménytársadalomról Schulze, Gerhard: A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Bp. 1998. 196-205. SCHULZE, Gerhard: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o. 12. U. Beck „kozmopolita” kritikai elmélete. Ulrich Beck: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, Bp. 2003. Értékelése: A félév során három dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. hat-nyolc oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Első dolgozat leadási határideje: 2016. 03. 04. 08h.00.perc. Feldolgozandó téma: A racionalitás problémája Habermas kommunikatív cselekvéselméletében. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. I. Bevezetés. A racionalitás kérdéskörének megközelítései. 21-116. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. A racionalitás problémája. 262-294. Második dolgozat leadási határideje: 2016. 04. 01. 08.h. 00. perc. Téma: Rendszer és életvilág. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. VI. fejezet. Második közbevetés: Rendszer és életvilág. 356-413. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. Rendszer és életvilág. 300-321. Harmadik dolgozat leadási határideje: 2016. 05. 06 . LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006. 1-12. előadás. 13- 234. l. Kötelező irodalom: BALOGH, István - KARÁCSONY, András: Német társadalomelméletek. 2000 BECK, Ulrich: A kockázat-társadalom. SZÁZADVÉG, Budapest, 2003 BECK, Ulrich: Világkockázat-társadalom. BELVEDERE KIADÓ, Szeged, 2008 ELIAS, Norbert: A civilizáció folyamata. GONDOLAT, Budapest, 2004 ELIAS, Norbert: A szociológia lényege. NAPVILÁG, Budapest, 1999 HABERMAS, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, (2009) HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1971 HABERMAS, Jürgen: Filozófiai diskurzusok a modernségről. HELIKON KIADÓ, Budapest,1998. HABERMAS, Jürgen: Válogatott tanulmányok. ATLANTISZ KIADÓ, Budapest, 1994. Niklas Luhmann: A modernség megfigyelései. AKTI- Gondolat. Budapest, 2010. LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006.

LUHMANN, Niklas: Látom azt, amit te nem látsz. OSIRIS-GOND, Budapest,1999. SCHULZE, Gerhard: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o. Ajánlott irodalom: FELKAI, Gábor: Jürgen Habermas. ÁRON KIADÓ, Budapest, 1993 GEHLEN, Arnold: Az ember – természete és helye a világban. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1976 LUHMANN, Niklas: Szociális rendszerek. AKTI-GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2009.

Tantárgy neve: Német szociológia II.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC103 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: Levelező Tantárgy feladata és célja: A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet – a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével – bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja. A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom) kritikai elmélete egy (tudás)kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig – a kritika problémáján túl – mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét. A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a „kockázattársadalomról” és Gerhard Schulze „élménytársadalom”-elmélete. A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a „kultúra” szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma. Tantárgy tematikus leírása: 1. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései I. Előzmények.

Balogh-Karácsony: i.m. 336-359. Balogh-Karácsony: i.m. 269-279. Jürgen Habermas: A cselekvésracionalitás aspektusai. In: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994. 223-259. 2. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései II. A racionalitás problémája Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011 3. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései III. Racionalizálódás és modernizáció Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 4. Habermas kommunikatív cselekvéselméletének főbb kérdései IV. Rendszer és életvilág Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest, 2011. 5. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény I. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 13-111. o. 6. Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény II. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 112- 182. l.

7. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív

teljesítmény III. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 183- 234. l. 8. Niklas Luhmann társadalomelmélete: A szociális világ mint kommunikatív teljesítmény IV. Niklas Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Gondolat Kiadó, Bp. 2006. 271-97. l. 9. Habermas és Luhmann vitája Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron, Budapest. 173-176. l. Balogh – Karácsony: Német társadalomelméletek Balassi Budapest 2000. 82-97. 10. Habermas és Luhmann a modernitás-posztmodernitás kérdéseiről I. Jürgen Habermas: Filozófiai diskurzusok a modernségről. Helikon Kiadó, Bp. 1998. 297-308. U. ő. A modernség: befejezetlen program. In: Válogatott tanulmányok. i.m. 259-283. 11. G. Schulze az élménytársadalomról Schulze, Gerhard: A Német Szövetségi Köztársaság kulturális átalakulása. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó, Bp. 1998. 196-205. SCHULZE, Gerhard: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o. 12. U. Beck „kozmopolita” kritikai elmélete. Ulrich Beck: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég Kiadó, Bp. 2003. Értékelése:  A félév során két dolgozatot kell határidőre leadni.  A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni)  A dolgozatok terjedelme kb. 10 oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. Első dolgozat leadási határideje: 2016. 04. 16. 08h.00.perc. Feldolgozandó téma: A racionalitás problémája Habermas kommunikatív cselekvéselméletében, és rendszer és életvilág. Irodalom: Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. I. Bevezetés. A racionalitás kérdéskörének megközelítései. 21-116. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. A racionalitás problémája. 262-294. Habermas, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. VI. fejezet. Második közbevetés: Rendszer és életvilág. 356-413. Felkai Gábor: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Budapest, 1993. Rendszer és életvilág. 300-321. Második dolgozat leadási határideje: 2016. 05. 14. Téma: LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006. 1-12. előadás. 13- 234. l. Kötelező irodalom: BALOGH, István - KARÁCSONY, András: Német társadalomelméletek. 2000 BECK, Ulrich: A kockázat-társadalom. SZÁZADVÉG, Budapest, 2003 BECK, Ulrich: Világkockázat-társadalom. BELVEDERE KIADÓ, Szeged, 2008 ELIAS, Norbert: A civilizáció folyamata. GONDOLAT, Budapest, 2004 ELIAS, Norbert: A szociológia lényege. NAPVILÁG, Budapest, 1999 HABERMAS, Jürgen: A kommunikatív cselekvés elmélete. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, (2009) HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1971 HABERMAS, Jürgen: Filozófiai diskurzusok a modernségről. HELIKON KIADÓ, Budapest,1998.

HABERMAS, Jürgen: Válogatott tanulmányok. ATLANTISZ KIADÓ, Budapest, 1994. Niklas Luhmann: A modernség megfigyelései. AKTI- Gondolat. Budapest, 2010. LUHMANN, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2006. LUHMANN, Niklas: Látom azt, amit te nem látsz. OSIRIS-GOND, Budapest,1999. SCHULZE, Gerhard: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o. Ajánlott irodalom: FELKAI, Gábor: Jürgen Habermas. ÁRON KIADÓ, Budapest, 1993 GEHLEN, Arnold: Az ember – természete és helye a világban. GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 1976 LUHMANN, Niklas: Szociális rendszerek. AKTI-GONDOLAT KIADÓ, Budapest, 2009.

Tantárgy neve: Történeti demográfia


Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A bevezető órák a demográfia fogalmát, elméleteit, valamint szemléletét és módszereit mutatják be, ami lehetővé teszi a szaktudomány természet- és a társadalomtudományok közötti elhelyezését. A történeti demográfia forrásainak (pl. anyakönyvek, összeírások, népszámlálások) megismertetése után a kurzus rekonstruálja a különböző történeti korszakok népesedési folyamatait. Mindezt a lokális és regionális demográfiai és népesedési jelenségek vizsgálatával egészíti ki, s fontosnak tartja az európai összehasonlításokat is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A demográfia alapfogalmai, tárgya, forrásai, módszerei 2. A népesség száma 3. A népesség összetétele I. 4. A népesség összetétele II. 5. A népesedési folyamatok I. 6. A népesedési folyamatok II. 7. Zárthelyi dolgozat 8. A történeti demográfia fogalma, tárgya 9. A történeti demográfia forrásai 10. A történeti demográfia módszerei 11. Magyarország történeti demográfiai adatai 12. A világ népességének története Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat Értékelése: Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozat minimum 75%-os szintű teljesítése. A kollokviumi jegy írásbeli vizsga alapján kerül meghatározásra: 90% felett jeles, 81-90% jó, 7180% közepes, 61-70% elégséges. Kötelező irodalom: KLINGER, András szerk. (1996), Demográfia, Budapest: KSH. Mihályi Helga (2008), A demográfia alapjai = Szociológiai olvasókönyv, szerk. Loss, Sándor, Miskolc: Bíbor. Mihályi, Helga (2013), The Demographical Situation of Miskolc as reflected in the Data of Hungary – Possibilities of the Politics of Population Growth, sript. Ajánlott irodalom: Kovacsics, József (1997), Magyarország történeti demográfiája (896-1995), Budapest: KSH. Livi-Bacci, Massimo (1999), A világ népességének rövid története, Budapest: Osiris. Faragó, Tamás (2012), Historical Demography in Hungary: a history of research, Budapest: KSH.

Kommunikáció és médiaszociológiai szakirány Tantárgy neve: A dokumentumfilm története

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM21 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a dokumentumfilm különböző irányzataival, a több mint száz évvel ezelőtti kezdetektől napjainkig. Az irányzatok számossága az útifilmektől a történelmi események feldolgozásán, és a szociális jelenségek vizsgálatán át egészen az „áldokumentum” filmekig tart. A félév során próbáljuk mindegyik „stílust” megismerni. Tantárgy tematikus leírása: Minden témát kiegészít egy óra, melynek során filmet nézünk és elemzünk. 1. Film, dokumentumfilm eredete, kialakulása. A dokumentumfilm története a második világháború végéig. A propagandafilm. 2. Híradás, tájékoztatás, avagy tényfeltárás, elemzés. A dokumentumfilm „feladata”. 3. A dokumentumfilm szerepe Magyarországon és a nagyvilágban a második világháború után. (természetfilm, ismeretterjesztés, társadalmi „tényfeltárás”, áldokumentumfilm, stb.) A dokumentumfilm szerepe a rendszerváltásban. 4. Filmművészet és dokumentumfilm kapcsolata. 5. Művészet és film kapcsolata. 6. A megértés („elemzés”) folyamata. Félévközi számonkérés módja: Prezentáció: Minden hallgató egy témából felkészül (filmet választ elemzést, vitaanyagot készít) és azt az órát levezeti moderátorként. Egy legalább ötperces dokumentum, vagy fikciós videoklip készítése. Értékelése: A prezentáció és a többi órán való aktív részvétel az értékelés alapja. Kötelező irodalom: Nemes Károly: A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Budapest, 2001. A formanyelv – A keletkezés. 5-22. l.

Tantárgy neve: A dokumentumfilm története

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM21 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: Levelező Tantárgy feladata és célja: A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a dokumentumfilm különböző irányzataival, a több mint száz évvel ezelőtti kezdetektől napjainkig. Az irányzatok számossága az útifilmektől a történelmi események feldolgozásán, és a szociális jelenségek vizsgálatán át egészen az „áldokumentum” filmekig tart. A félév során próbáljuk mindegyik „stílust” megismerni. Tantárgy tematikus leírása: Minden témát kiegészít egy óra, melynek során filmet nézünk és elemzünk. 1. Film, dokumentumfilm eredete, kialakulása. A dokumentumfilm története a második világháború végéig. A propagandafilm. 2. Híradás, tájékoztatás, avagy tényfeltárás, elemzés. A dokumentumfilm „feladata”. 3. A dokumentumfilm szerepe Magyarországon és a nagyvilágban a második világháború után. (természetfilm, ismeretterjesztés, társadalmi „tényfeltárás”, áldokumentumfilm, stb.) A dokumentumfilm szerepe a rendszerváltásban. 4. Filmművészet és dokumentumfilm kapcsolata. 5. Művészet és film kapcsolata. 6. A megértés („elemzés”) folyamata. Félévközi számonkérés módja: Egy legalább ötperces dokumentum, vagy fikciós videoklip készítése. Értékelése: Az órán való aktív részvétel az értékelés alapja. Kötelező irodalom: Nemes Károly: A filmművészet fejlődésvonalának vázlata. Budapest, 2001. A formanyelv – A keletkezés. 5-22. l.

Tantárgy neve: A kommunikáció elméletei


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az egymáshoz való viszonyainknak, sőt egyes teoretikusok szerint magának a társadalmi rendszernek is elemi egysége, illetve operációja, de legalábbis központi vetülete a kommunikáció. A tantárgy elsősorban a kommunikációkutatás jelentősebb irányzataival és elméleteivel foglalkozva ismertet meg a tárgyhoz kapcsolódó fogalomrendszerrel, a kommunikáció különféle dimenzióival, különös hangsúlyt helyezve az interperszonális kommunikáció ill. a médiakommunikáció elméleteire Tantárgy tematikus leírása: 1. A kommunikáció alapelemei, jellemzői 2. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai hagyomány 3. A szemiotikai, a szociokulturális, a fenomenológiai és a társadalomkritikai hagyomány 4. A szimbolikus interakcionizmus 5. Az elvárások megsértésének elmélete 6. A kapcsolatelmélyülés elmélete 7. Az interakcionális nézőpont elmélete 8. Félév közi zárthelyi dolgozat 9. A kapcsolati dialektika elmélete 10. A technológiai determinizmus elmélete 11. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 1. 12. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 2. 13. Posztmodern kultúra és virtualitás 1. 14. Posztmodern kultúra és virtualitás 2. 15. Zárthelyi dolgozat megírása Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 2 ZH megírása Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú értékelés /a félévközi zh. eredmény 50%-os beszámítása Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001 DOMSCHITZ Mátyás – HAMP Gábor: A kommunkáció színtereiről. In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció mint participáció. AKTI – Typotex, Budapest, 2007 NEMÉNYINÉ GYIMESI Ilona: Kommunikációelmélet – Szemelvénygyűjtemény. Perfekt, 2004 ROSENGREN, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004 RÓKA Jolán: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég, Budapest, 2002 James W. CAREY: Communication as Culture. Essays on Media and Society. Psychology Press, 1989. Journal of Social and Personal relationships

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) HELLER Mária – RÉNYI Ágnes: A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítéseiről. In.HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II. A kommunikáció világa. General Press,Budapest,2003 PLÉH, Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest, 1998 SENNETT, Richard: A közéleti ember bukása. Helikon, Budapest, 1998. A Médiakutató és a Jel-Kép c. szakfolyóiratok órákon kijelölt számai.

Tantárgy neve: A kommunikáció elméletei


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az egymáshoz való viszonyainknak, sőt egyes teoretikusok szerint magának a társadalmi rendszernek is elemi egysége, illetve operációja, de legalábbis központi vetülete a kommunikáció. A tantárgy elsősorban a kommunikációkutatás jelentősebb irányzataival és elméleteivel foglalkozva ismertet meg a tárgyhoz kapcsolódó fogalomrendszerrel, a kommunikáció különféle dimenzióival, különös hangsúlyt helyezve az interperszonális kommunikáció ill. a médiakommunikáció elméleteire Tantárgy tematikus leírása: 1. A kommunikáció alapelemei, jellemzői 2. A szociálpszichológiai, a kibernetikai, a retorikai hagyomány 3. A szemiotikai, a szociokulturális, a fenomenológiai és a társadalomkritikai hagyomány 4. A szimbolikus interakcionizmus 5. Az elvárások megsértésének elmélete 6. A kapcsolatelmélyülés elmélete 7. Az interakcionális nézőpont elmélete 8. Félév közi zárthelyi dolgozat 9. A kapcsolati dialektika elmélete 10. A technológiai determinizmus elmélete 11. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 1. 12. Kulturális kontextus : férfi- és nő kommunikációja 2. 13. Posztmodern kultúra és virtualitás 1. 14. Posztmodern kultúra és virtualitás 2. 15. Zárthelyi dolgozat megírása Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 2 ZH megírása Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú értékelés /a félévközi zh. eredmény 50%-os beszámítása Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) GRIFFIN, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001 DOMSCHITZ Mátyás – HAMP Gábor: A kommunkáció színtereiről. In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció mint participáció. AKTI – Typotex, Budapest, 2007 NEMÉNYINÉ GYIMESI Ilona: Kommunikációelmélet – Szemelvénygyűjtemény. Perfekt, 2004 ROSENGREN, Karl Erik: Kommunikáció. Typotex, Budapest, 2004 RÓKA Jolán: Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég, Budapest, 2002 Journal of Social and Personal relationships

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) HELLER Mária – RÉNYI Ágnes: A nyilvánosság kommunikációelméleti megközelítéseiről. In.HORÁNYI Özséb (szerk.): Kommunikáció II. A kommunikáció világa. General Press,Budapest,2003 PLÉH, Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex, Budapest, 1998 SENNETT, Richard: A közéleti ember bukása. Helikon, Budapest, 1998. A Médiakutató és a Jel-Kép c. szakfolyóiratok órákon kijelölt számai.

Tantárgy neve: Média és társadalom


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja az, hogy megismertesse a hallgatókat média és társadalom viszonyával, egymásra hatásával. Foglalkozunk a nyomtatott média fejlődéstörténetével, illetve a sajtó születésével. Tárgyaljuk a nyilvánosság szintjeit, jellemzőit, történetét, szereplőit, a közvélemény, közhangulat, népérzület, látens közvélemény fogalmait, illetve kitérünk a modern tömegkommunikáció pilléreinek bemutatására és elemzésére. Bemutatjuk a közszolgálati modell kialakulását és gyakorlatát, a hálózatok kialakulását, a BBC, és az amerikai rádiózás kezdeteit, továbbá kitérünk a Magyar Rádió társadalmi vonatkozásaira is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A média társadalomtörténete; 2. A fórum 3. Nyilvánosság 4. Közvélemény 5. A morál kulturális szociológiája 6. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása 7. A tömegmédia 8. Érték és társadalom 9. Médiatörvény 10. A brit, az amerikai és a magyar média Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Részvétel az órákon ( minimum 60 %); vizsgára bocsátás feltétele: sikeres zh Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Sikeres zh : (maximális pontszám: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ R. – TARDOS R. – TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BRIGGS, A. – BURKE, P: A média társadalomtörténete – Gutembergtől az internetig. Napvilág, Budapest, 2008 CSÁSZI Lajos: A morál kulturális szociológiája és a média. In. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris – MTA ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2002, 20-60. o GERBNER, Georg: A média rejtett üzenete. Osiris, Budapest, 2002 HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég, Budapest, 1999 LIPPMANN, Walter: A közvélemény. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1971

LUHMANN, Niklas: A tömegmédia valósága. Gondolat, Budapest, 2008 MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Trezor, Budapest, 2001 HANKISS Elemér: Érték és társadalom. Budapest, Magvető, 1977 ZSOLT Péter: A 2010-es médiatörvény társadalmi visszhangjai. Szellem és Tudomány. 2011/2-3. 51-76 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, ©2012. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ Róbert: Kommunikáló társadalom. Gondolat, Budapest, 1983 MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003 MORLEY, David: Broadcasting and the Construction of the National Family on the Home Territories. In: Media, Mobility and Identity. Routledge, London, 2000

Tantárgy neve: Média és társadalom


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja az, hogy megismertesse a hallgatókat média és társadalom viszonyával, egymásra hatásával. Foglalkozunk a nyomtatott média fejlődéstörténetével, illetve a sajtó születésével. Tárgyaljuk a nyilvánosság szintjeit, jellemzőit, történetét, szereplőit, a közvélemény, közhangulat, népérzület, látens közvélemény fogalmait, illetve kitérünk a modern tömegkommunikáció pilléreinek bemutatására és elemzésére. Bemutatjuk a közszolgálati modell kialakulását és gyakorlatát, a hálózatok kialakulását, a BBC, és az amerikai rádiózás kezdeteit, továbbá kitérünk a Magyar Rádió társadalmi vonatkozásaira is. A félév során, központi helyen tárgyaljuk az utóbbi évtizedekben heves vitákat kiváltó kérdés – ábrázolás és befolyásolás viszonya – különféle aspektusait: vajon a média egyszerűen közvetíti, filmre viszi a társadalmi megfigyeléseket, vagy valamiképpen meg is változtatja azt, s miként kapcsolódik össze ez a két folyamat, valamint a médiatörvényt is megtárgyaljuk. Tantárgy tematikus leírása: 1. A média társadalomtörténete; 2. A fórum 3. Nyilvánosság 4. Közvélemény 5. A morál kulturális szociológiája 6. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása 7. A tömegmédia 8. Érték és társadalom 9. Médiatörvény 10. A brit, az amerikai és a magyar média Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Részvétel az órákon ( minimum 60 %); vizsgára bocsátás feltétele: sikeres zh Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Sikeres zh : (maximális pontszám: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ R. – TARDOS R. – TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BRIGGS, A. – BURKE, P: A média társadalomtörténete – Gutembergtől az internetig. Napvilág, Budapest, 2008 CSÁSZI Lajos: A morál kulturális szociológiája és a média. In. Császi Lajos: A média rítusai. Budapest, Osiris – MTA ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 2002, 20-60. o

GERBNER, Georg: A média rejtett üzenete. Osiris, Budapest, 2002 HABERMAS, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég, Budapest, 1999 LIPPMANN, Walter: A közvélemény. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1971 LUHMANN, Niklas: A tömegmédia valósága. Gondolat, Budapest, 2008 MCLUHAN, Marshall: A Gutenberg-galaxis. Trezor, Budapest, 2001 HANKISS Elemér: Érték és társadalom. Budapest, Magvető, 1977 ZSOLT Péter: A 2010-es médiatörvény társadalmi visszhangjai. Szellem és Tudomány. 2011/2-3. 51-76 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, ©2012. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ Róbert: Kommunikáló társadalom. Gondolat, Budapest, 1983 MCQUAIL, Denis: A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest, 2003 MORLEY, David: Broadcasting and the Construction of the National Family on the Home Territories. In: Media, Mobility and Identity. Routledge, London, 2000

Tantárgy neve: Médiaszabályozás, médiaetika


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus során foglalkozunk az újságírói etikai döntések kérdésével, ill. az egész médiakörnyezettel: filmek, reklámok, szórakoztatóműsorok, bulvárlapok stb. etikájával, megismerjük a médiatörvény szabályozásait. A kívánatos etikai ajánlások valamilyen kulturális közegben jelennek meg, de minden esetben jogi szabályozások hátráltatják ill. segítik őket. Épp ezért a kurzus során nemcsak médiaetikai kérdéseket, hanem néhány jogi környezetet, kérdéskört is vizsgálunk. Tantárgy tematikus leírása: 1. A médiaetika fogalma, jogi vetületei 2. Médiaszabályozás Magyarországon 3. A vizualitás médiaetikai problémái: szabályozás és gyakorlat 4. A- médiatörvény 5. Az uszítás, a rágalmazás, sajtórendészeti vétség 6. Média és politika 1. 7. Média és politika 2. 8. A személyiség védelme, kiskorúak védelme, a reklám 9. Viszony a riportalanyhoz, a közönséghez és a forráshoz 10. Újságíró etikett 11. Példák és elemzésük 12. Példák és elemzésük 13. Példák és elemzésük 14. ZH, Félév végi értékelés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció saját kutatás alapján és ZH: megírása (51% feletti) Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Ötfokozatú értékelés,, sikeres ZH (legalább 51%-os) és évközi prezentáció Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ZSOLT P.: Médiaetika. Budapest, EU-SYNERGON, 2000. SZÉKELY László: Magyar sajtó- és médiajog, Dialog Campus kiadó, Bp.-Pécs, 2007. SILVERSTONE, R.: Médiaerkölcs. Napvilág, Bp., 2010. MACDONALD, B.-PETHERAM, M.: Key Guide to Information Sources in Media Ethics. London: Cassell Publishing, 1998. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BAYER, J.: Internet korlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok. A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései. In: Médiakutató 2005/2. sz., 31-45. o. BAJOMI LÁZÁR P.:MÉDIA ÉS TÁRSADALOM.. JAFFA, BP. 2008. GÁLIK M. – POLYÁK G.: Médiaszabályozás. COMPLEX, Budapest, 2005. HALMAI G.: Kommunikációs jogok. ÚJ MANDÁTUM KIADÓ, Budapest, 2002.

Tantárgy neve: Médiaszabályozás, médiaetika

Tantárgy Neptun kódja: BTMNLSOCM24 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus során foglalkozunk az újságírói etikai döntések kérdésével, ill. az egész médiakörnyezettel: filmek, reklámok, szórakoztatóműsorok, bulvárlapok stb. etikájával, megismerjük a médiatörvény szabályozásait. A kívánatos etikai ajánlások valamilyen kulturális közegben jelennek meg, de minden esetben jogi szabályozások hátráltatják ill. segítik őket. Épp ezért a kurzus során nemcsak médiaetikai kérdéseket, hanem néhány jogi környezetet, kérdéskört is vizsgálunk. Tantárgy tematikus leírása: 1. A médiaetika fogalma, jogi vetületei 2. Médiaszabályozás Magyarországon 3. A vizualitás médiaetikai problémái: szabályozás és gyakorlat 4. A- médiatörvény 5. Az uszítás, a rágalmazás, sajtórendészeti vétség 6. Média és politika 1. 7. Rémhírterjesztés, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelképek megsértése 8. Közszemérem megsértése, visszaélés személyes adattal, magán- és levéltitok 9. A személyiség védelme, kiskorúak védelme, a reklám 10. Viszony a riportalanyhoz, a közönséghez és a forráshoz 11. Újságíró etikett 12. Példák és elemzésük 13. Példák és elemzésük 14. ZH, Félév végi értékelés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció saját kutatás alapján és ZH: megírása (51% feletti) Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Ötfokozatú értékelés, sikeres ZH (legalább 51%-os) és évközi prezentáció Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ZSOLT P.: Médiaetika. Budapest, EU-SYNERGON, 2000. SZÉKELY László: Magyar sajtó- és médiajog, Dialog Campus kiadó, Bp.-Pécs, 2007. SILVERSTONE, R.: Médiaerkölcs. Napvilág, Bp., 2010. MACDONALD, B.-PETHERAM, M.: Key Guide to Information Sources in Media Ethics. London: Cassell Publishing, 1998. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BAYER, J.: Internet korlátozás a kereskedelmi szféra eszközeivel: szűrők és felbukkanó ablakok. A gyermekekre káros internettartalom egyes kérdései. In: Médiakutató 2005/2. sz., 31-45. o. BAJOMI LÁZÁR P.:MÉDIA ÉS TÁRSADALOM.. JAFFA, BP. 2008. GÁLIK M. – POLYÁK G.: Médiaszabályozás. COMPLEX, Budapest, 2005. HALMAI G.: Kommunikációs jogok. ÚJ MANDÁTUM KIADÓ, Budapest, 2002.

Tantárgy neve: Szociológiai módszerek alkalmazása a médiakutatásban


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Óraszám/hét: 2 Kreditpont: 4 Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva)

Előfeltétel: BTMNSOC109 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Tagozat: nappali

A kurzus során a fontosabb szociológiai kutatásmódszertani ismeretek áttekintésén, illetve kifejezetten a médiakutatásban alkalmazott kvantitatív és kvalitatív módszerek átgondolásán túl megismerünk és elemzünk néhány olyan szociológiai kutatást, mely médiafogyasztási szokásokkal, adott csoportok médiával kapcsolatos magatartásával foglalkozik. Áttekintünk olyan médiakutatásokat, melyek a néző, hallgató, olvasó főbb szociológiai jellemzőinek feltárására irányulnak, illetve amelyek célja a nyomtatott és elektronikus sajtó közönségének megismerése. Megismerkedünk olyan kutatásokkal, melyek a médiumok vizsgálatára (azok tartalmi és formai elemeire) vonatkoznak. Foglalkozunk továbbá az internetre, mint médiumra, illetve az internetezőkre vonatkozó kutatásokkal és elemzési módszerekkel is. Tantárgy tematikus leírása: 1./ Média-, közvélemény-kutatás céljai, összevetése, iskolák, modellek 2./ A médiakutatás típusai, a közszolgálatiság 3./ Médiapiaci körkép, médiakutatás tervezése, 4/ Lehetséges adatgyűjtési módszerek, a módszerek előnyei, hátrányai 5./ Mintavételezés (típusok, különbségek, hibák, reprezentativitás, súlyozás) 6./ Új – online - adatfelvételi technikák 7./ Társadalmi dinamika – időbeli reprezentatív megfigyelések tervezése, elemzése 8./ Statisztikai vizsgálatok tervezésének sajátos problémái 9./ Médiakutatások elemzése SPSS-sel, többdimenziós elemzési lehetőségek 10./Tartalomelemzés módszertana 11./Diskurzuselemzés alapjai 12./Kvalitatív médiakutatás 13./Médiareprezentáció fogalma és kutatásának lehetőségei 14./ Konkrét médiaelemzések bemutatása, értékelése Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) 

a félév során a hallgatóknak saját, önálló médiakutatást kell megtervezniük és elvégezniük (interjú vagy fókuszcsoport készítés vagy adatbázis elemzés)  egy prezentáció készítése egy szabadon választott, a MÉDIAKUTATÓ c. folyóiratban megjelent tanulmányról, amelyben külön hangsúlyt fektetnek a módszertani vonatkozásokra A saját kutatási beszámolót, illetve a MÉDIAKUTATÓ tanulmány ismertetését személyesen is prezentálni kell! Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  saját kutatás 30 százalék  prezentáció 10 százalék

 félév végi vizsga 60 százalék A tárgy sikeres teljesítésének feltétele min. 50 százalék. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Angelusz R. - Tardos R.: Média, nyilvánosság, közvélemény Gondolat 2007 Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, 2003. Denis McQuail: McQuail’s Reader in Mass Communication Theory Sage Publication 2002. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Szabó Márton: Politikai tudáselméletek – Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatívdiszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest, Universitas- Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 SÍKLAKI István: Vélemények mélyen: A fókuszcsoport módszer: a kvalitatív közvélemény-kutatás alapmódszere, Budapest, Kossuth, 2006 Shoemaker, P: Gatekeeping, Sage Publications, 1991. http://www.mediakutato.hu

Tantárgy neve: Szociológiai módszerek alkalmazása a médiakutatásban


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 4 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A kurzus során a fontosabb szociológiai kutatásmódszertani ismeretek áttekintésén, illetve kifejezetten a médiakutatásban alkalmazott kvantitatív és kvalitatív módszerek átgondolásán túl megismerünk és elemzünk néhány olyan szociológiai kutatást, mely médiafogyasztási szokásokkal, adott csoportok médiával kapcsolatos magatartásával foglalkozik. Áttekintünk olyan médiakutatásokat, melyek a néző, hallgató, olvasó főbb szociológiai jellemzőinek feltárására irányulnak, illetve amelyek célja a nyomtatott és elektronikus sajtó közönségének megismerése. Megismerkedünk olyan kutatásokkal, melyek a médiumok vizsgálatára (azok tartalmi és formai elemeire) vonatkoznak. Foglalkozunk továbbá az internetre, mint médiumra, illetve az internetezőkre vonatkozó kutatásokkal és elemzési módszerekkel is. Tantárgy tematikus leírása: 1./ Média-, közvélemény-kutatás céljai, összevetése, iskolák, modellek 2./ A médiakutatás típusai, a közszolgálatiság 3./ Médiapiaci körkép, médiakutatás tervezése, 4/ Lehetséges adatgyűjtési módszerek, a módszerek előnyei, hátrányai 5./ Mintavételezés (típusok, különbségek, hibák, reprezentativitás, súlyozás) 6./ Új – online - adatfelvételi technikák 7./ Társadalmi dinamika – időbeli reprezentatív megfigyelések tervezése, elemzése 8./ Statisztikai vizsgálatok tervezésének sajátos problémái 9./ Médiakutatások elemzése SPSS-sel, többdimenziós elemzési lehetőségek 10./Tartalomelemzés módszertana 11./Diskurzuselemzés alapjai 12./Kvalitatív médiakutatás 13./Médiareprezentáció fogalma és kutatásának lehetőségei 14./ Konkrét médiaelemzések bemutatása, értékelése Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  a félév során a hallgatóknak saját médiakutatási tervet kell megtervezniük  egy prezentáció készítése egy szabadon választott, a MÉDIAKUTATÓ c. folyóiratban megjelent tanulmányról, amelyben külön hangsúlyt fektetnek a módszertani vonatkozásokra Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  saját kutatás terv: 10 százalék  prezentáció: 20 százalék  félév végi vizsga: 70 százalék A tárgy sikeres teljesítésének feltétele min. 50 százalék. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Angelusz R. - Tardos R.: Média, nyilvánosság, közvélemény Gondolat 2007 Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, 2003. Denis McQuail: McQuail’s Reader in Mass Communication Theory Sage Publication 2002. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Szabó Márton: Politikai tudáselméletek – Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-

diszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest, Universitas- Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 SÍKLAKI István: Vélemények mélyen: A fókuszcsoport módszer: a kvalitatív közvélemény-kutatás alapmódszere, Budapest, Kossuth, 2006 Shoemaker, P: Gatekeeping, Sage Publications, 1991. http://www.mediakutato.hu

Tantárgy neve: Szakmai gyakorlat II.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szakmai gyakorlatnak a célja, hogy a hallgatók állandóan lépést tartsanak a technológiai és szervezeti-kulturális, illetve piaci változásokkal a média területén; a gyakorlatban tesztelhessék tantermi tudásukat; érdeklődésüknek megfelelő, korszerű specifikus gyakorlati tudásra tegyenek szert; esetleg így munkaerő piaci kapcsolatokat alakítsanak ki. Tantárgy tematikus leírása: Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  A szakmai gyakorlatot kommunikáció- és médiatudománnyal kapcsolatos területen kell elvégezni. A konkrét követelményeket a gyakorlóhelyen kell megbeszélni. A gyakorlóhely igazolja a teljesítést. Egy-két oldalas beszámolót kell írni. A beszámolóban szerepeljen, hogy a hallgató miért az adott helyet választotta, mivel foglalkozott a gyakorlaton, mit tanult, milyen tapasztalatokat szerzett, mennyiben felelt meg a szakmai gyakorlat a várakozásainak?  40 órás gyakorlat, a szakiránynak megfelelő kutatóintézetbe, állami, magán vagy civil szervezetekhez, ill. helyi- regionális televíziókhoz, rádiókhoz kell menni. A lista az Intézet honlapjáról elérhető. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A szakmai gyakorlatra a hallgatók nem kapnak osztályzatot, de munkájukat a gyakorlat vezetője igazolja/ röviden írásban értékeli. Fontos azonban, hogy a hallgatók is értékeljék a gyakorlat hasznosságát. Az így szerzett információk a tanszéknek segítenek dönteni abban, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést az adott gyakorlóhellyel. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) -Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ R. – TARDOS R. – TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, ©2012.



Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szakmai gyakorlatnak a célja, hogy a hallgatók állandóan lépést tartsanak a technológiai és szervezeti-kulturális, illetve piaci változásokkal a média területén; a gyakorlatban tesztelhessék tantermi tudásukat; érdeklődésüknek megfelelő, korszerű specifikus gyakorlati tudásra tegyenek szert; esetleg így munkaerő piaci kapcsolatokat alakítsanak ki. Tantárgy tematikus leírása: Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  A szakmai gyakorlatot kommunikáció- és médiatudománnyal kapcsolatos területen kell elvégezni. A konkrét követelményeket a gyakorlóhelyen kell megbeszélni. A gyakorlóhely igazolja a teljesítést. Egy-két oldalas beszámolót kell írni. A beszámolóban szerepeljen, hogy a hallgató miért az adott helyet választotta, mivel foglalkozott a gyakorlaton, mit tanult, milyen tapasztalatokat szerzett, mennyiben felelt meg a szakmai gyakorlat a várakozásainak?  40 órás gyakorlat, a szakiránynak megfelelő kutatóintézetbe, állami, magán vagy civil szervezetekhez, ill. helyi- regionális televíziókhoz, rádiókhoz kell menni. A lista az Intézet honlapjáról elérhető. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A szakmai gyakorlatra a hallgatók nem kapnak osztályzatot, de munkájukat a gyakorlat vezetője igazolja/ röviden írásban értékeli. Fontos azonban, hogy a hallgatók is értékeljék a gyakorlat hasznosságát. Az így szerzett információk a tanszéknek segítenek dönteni abban, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést az adott gyakorlóhellyel. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ R. – TARDOS R. – TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, ©2012.

Kisebbségszociológiai szakirány Tantárgy neve: Európa népei és kulturális kisebbségei

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK21 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Óraszám/hét: 2 Kreditpont: 3 Tantárgy feladata és célja:

Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Tagozat: levelező

A tantárgy célja, hogy bemutassa Európa etnikai sokszínűségét, földrészünk népeinek nyelvi kulturális sajátosságait, jellemzőit. Különösen hangsúlyos az „államalkotó” és kisebbségi népek bonyolult viszonyrendszerének vizsgálata, történeti, kulturális stb. szempontból. A modern nemzeti fejlődés, ill. az abból való kimaradás okai, következményei, az asszimiláció, migráció jelensége és következményei mind fontos, elemei a kurzusnak. A félév során elemezzük a multikulturalitás fogalmát, jelenét és jövőbeli kilátásait Európában. A kurzus során az európai nagyhatalmi törekvések tér- és identitásszervező hatását éppúgy érintjük, mint az európai egységgondolat fejlődéstörténetét és az integráció 20. századi történetét. Tantárgy tematikus leírása:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Bevezetés. Európa kulturális és politikai nagyrégiói. Angolok. Skótok, walesiek, cornwalliak, írek. A Benelux államok népei. Franciák (Franciaország regionális tagoltsága, nyelvi sokszínűsége és kulturális-nyelvinemzeti egységesülésének története. A francia régiók kulturális, nyelvi jellegzetességei). Spanyolok, portugálok. Olaszok, máltaiak. Szerbek, bosnyákok, albánok. Makedónok, bolgárok, pomákok. Görögök, törökök, karakacsánok, gagauzok, tatárok. Románok, aromunok, moldovánok. Ukránok, beloruszok, oroszok. Észak-Európa népei. A Kaukázus népei

Félévközi számonkérés módja: Zárthelyi dolgozat: A félév során egy zárthelyi sikeres megírása, előreláthatólag 2016. 03. 12-én. Értékelése: Kollokvium: A zh. eredménye 50%-ig beszámít a vizsgajegybe. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Boden, Martina 2001: Krónika kézikönyv. Európa. Budapest: Magyar Könyvklub.

Davies, Norman 2001: Európa története. Budapest: Osiris Kiadó-2000. Fernández-Armesto, Felipe 1995: Európa népei. Budapest: Corvina. Jelavich, Barbara 1996: A Balkán története. I-II. Budapest: Osiris Kiadó-2000. Mintzel, Alf 1999: Multikulturelle Gesellschaften in Europa und Nordamerika: Konzepte, Streitfragen, Analysen, Befunde. Passau: Wiss.-Verl. Rothe Niederhauser Emil 2001: Kelet-Európa története. Budapest: História-MTA Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) --

Tantárgy neve: Nem magyar népek és jogi kiváltságaik a középkori Magyarországon


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Tóth Péter, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az óra áttekintést kíván adni azokról a kisebb-nagyobb népcsoportokról, amelyek a honfoglalás és az államalapítás után telepedtek le a Kárpát-medencében és lettek a középkori magyar királyság alattvalói. E csoportok – sőt, olykor ezek részei is – különböző jogi helyzetbe kerültek a betelepedés után, s ez a helyzet ugyancsak tárgya a vizsgálatnak. Tantárgy tematikus leírása: A népek, amelyek történetét a tárgy áttekinti, a következőek: besenyők, kunok, jászok, székelyek, szlávok, németek (szászok), vallonok és más neolatin nyelvű csoportok, zsidók, cigányok. A történeti áttekintés vonatkozik e népcsoportok nem magyarországi (elő)történetére is, bizonyos esetekben a Kárpát-medence honfoglalás előtti történetét is érintve. A hangsúly azonban a betelepedés és a korabeli társadalomba való beilleszkedés folyamatának a vizsgálatán van. A vizsgálat kitér az etnikai jellegű, vagy inkább ilyennek tartott jogok és kiváltságok, illetve a magyarországi társadalomfejlődés közötti viszonyra is, azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a kiváltságok nem feltétlenül etnikai gyökerűek, hanem gyakran az illető etnikai csoportoknak a korabeli magyar társadalomba való beépülését segítik. Végül vizsgálja a kiváltságos jogállás (vagy ennek hiánya) és az etnikai tudat megmaradása közötti összefüggést is. Hangsúlyt kap bizonyos kiváltságtípusok népcsoportokhoz való kapcsolhatósága, illetve ezeknek a kiváltságoknak a hatása a magyar viszonyokra (például a városfejlődésre). Ugyancsak fontos szerepe van annak, hogy a hallgatók megismerkedjenek a konkrét forrásokkal (jelen esetben kiváltságlevelekkel) és azok elemzésével, a forráskritika módszertanával. A félév során a besztercei németek és az árpási besenyők kiváltságának, illetve az 1323. évi jász kiváltságlevélnek az elemzésére kerül sor. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  Az alább felsorolandó kötelező és szakirodalom megismerése, a megszerzett ismeretanyag szóban történő bemutatása.  Az órák előadás-szerűek lesznek, az azokon való megjelenés fontos, mert sem a kötelező, sem az ajánlott szakirodalom nem ad könnyen érthető áttekintést a tárgyról. A részvétel tehát a hallgatói munkát segíti. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) -Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Kulcsár Péter: A németség a középkori Magyarországon. Publicationes universitatis Miskolcinensis. Sect. Phil. tom. XI. fasc. I. Miskolc, 2006–2007. 76–111. p.

*Tóth Péter: A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában. A Bölcsész Konzorcium kiadása. Pécs, 2006. [Új kiadása: Miskolc, 2008. 1–152. p.] *Tóth Péter: Vallon főpapok a magyar egyház újjászervezésében a pogánylázadás után. In: Tanulmányok a 950 éves tihanyi alapítólevél tiszteletére. Tihany, 2007. 31–36. p. *Tóth Péter: „Civitas Jasonica”. A középkori jászsági városfejlődés némely sajátossága. In: URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv III. Budapest, 2008. 449–455. p. Szekfű Gyula (szerk.): A magyarság és a szlávok. Budapest, 1942. Reprint: Budapest, 2000.) (A *-gal megjelölt ajánlott irodalom közvetlenül elérhető az alábbi kapcsolat segítségével: http://tortenelemszak.uni-miskolc.hu/MKKUTT/TP/tppublik.html)



Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében családkutatást végzünk Miskolcon. Tantárgy tematikus leírása: 1-2. A kutatás alapkoncepciója, a kutatási terv kidolgozása. 3-4. A kutatás alapsokasága, mintavétele és módszerei. 5. A kutatás adatgyűjtési módszerének kialakítása. 6-10. Terepmunka. 11-12. Az adatok feldolgozása. 13-14. Az adatok prezentálása. Félévközi számonkérés módja: Aktív részvétel az órákon. Értékelése: A szorgalmi időszak végére a hallgatók 5 oldalas tanulmányt írnak az általuk összegyűjtött anyagok alapján. Kötelező irodalom: Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerő piaci körülmények között. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Ajánlott irodalom: Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.Tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006

Szabadon választható tárgy

Tantárgy neve: Film és Társadalom - Tükör/Kép

Tantárgy Neptun kódja: BTBNSZM617 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szabadon választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Tantárgy tematikus leírása: *Február 10. Óramegbeszélés. Miről lesz szó és hogyan? - Szabó-Tóth Kinga *Február 17. Csúfak és gonoszak (rend.:Ettore Scola) – Gyukits György A családok felbomlását egy a római nyomornegyedben élő család történetét ábrázoló filmen keresztül mutatjuk be. *Március 2. Sodrásban (rend.:Gaál István) - Urbán Anna A modernitás és a hagyományok ellentmondásának kérdése és feloldási kísérlete valamint az emberi kapcsolatok, a barátság értelmezése érdekel minket és a filmet. *Március 16. Bakaruhában (rend.: Fehér Imre) - Szepessy Péter Az emberi kapcsolat elemzésének lehetőségei, a fenomenológiai, a szimbolikus interakcionista és a tudásszociológiai elmélet segítségével. *Március 30. Egészséges erotika (rend.: Tímár Péter) - Pankucsi Márta A rendszerváltás előtti Magyarország gazdasági, társadalmi, emberi viszonyait mutatja be a film rendkívül hitelesen, rendkívül szórakoztatóan. A kerettörténet egy szociológiai kutatás bemutatása. Az előadásban a film különböző szempontok szerinti értelmezésére törekszünk. *Április 13. Ádám almái (rend.: Anders Thomas Jensen) - Osváth Andrea A film több dimenzióban értelmezhető: egyrészt a belső béke megteremtésére való törekvésről szól; másrészt teológiai példabeszéd, Jób történetének modern változata, parabola, ahogyan a rendező fogalmaz; harmadrészt szociológiai tanulmány, a peremhelyzetűek társadalomba való visszavezetésének buktatóit is bemutatja. Hogy valóban vígjáték-e, illetve milyen egyéb értelmezési lehetőségek rejlenek benne, azt az órán megvitatjuk. *Április 27. A bőr, amelyben élek (rend.:Pedro Almodóvar) - Pócsi Orsolya A kapcsolatok groteszkjének és abszurdjának Thierry Jonquet regényéből készült filmje. A bosszú természete, a nemiség és az identitás kérdése, a látens homoszexualitás, az illúzió mind-mind olyan hívószavak, melyekkel kapcsolatosan a film több gondolkodnivalót ad. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Értékelése:(félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)



A jegyszerzés feltétele: Egy szabadon válaszható film elemzése az órákon megismert elemzési szempontok valamelyikével, 7-8 oldalban.  Az órák látogatása kötelező. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az előadások alkalmával kerülnek kiosztásra. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az előadások alkalmával kerülnek kiosztásra.

Tantárgy neve: Prezentációs technikák

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC409 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szabadon választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2-4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a különböző típusú prezentációs technikákkal és felkészítse őket az eltérő összetételű hallgatóság előtti prezentáció megtartására. A félév során áttekintjük a prezentáció előkészítésének főbb szempontjait, a hallgatóság igényeinek felmérésétől a prezentáció céljának és alapüzenetének meghatározásáig, kiegészítve mindezt retorikai és kommunikációs alapismeretekkel (figyelem felkeltése, meggyőzés) és azok alkalmazásával. A hallgatók gyakorlati útmutatást kapnak a prezentációs eszközök használatához, az előadás során esetlegesen fellépő kényelmetlen helyzetek kezeléséhez. Tantárgy tematikus leírása: 1. A kommunikáció modellje: verbális és nem-verbális kommunikáció 2. Retorikai alapfogalmak 3. A hatásos prezentáció tényezői 4. Jegyzetből vagy spontán? 5. A hatékony prezentáció szerkesztése 6. Kényelmetlen helyzetek kezelése 7. Prezentációs eszközök 8. A PowerPoint használata 9. Szónoki képességeket fejlesztő gyakorlatok 10. Az információ-átadás hatékonyságának bővítése 11. A 20 csúcs baklövés előadás közben – mit ne tegyünk? /Minták/Előadások 12. Kiselőadások megtartása 13. Kiselőadások megtartása 14. Kiselőadások megtartása 15. Kiselőadások megtartása Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BOKOR János-SZABÓ Tibor: A kommunikáció elmélete és gyakorlata. BOOKLANDS, Bp., 2000. ACZÉL Petra – BENCZE Lóránt: Hatékonyság és meggyőzés a kommunikációban : Gyakorlati retorika, Budapest, L’HARMATTAN ; Zsigmond Király Főiskola, 2007 GILLEN, Terry: A meggyőzés mesterfogásai. BAGOLYVÁR KÖNYVKIADÓ, Budapest, 1999 GYARMATI Béla: Beszélni muszáj!: gyakorlati retorika. Miskolc, KLAVIATÚRA, 1994 MONTÁGH Imre: Figyelem vagy fegyelem?!: az előadói magatartás / [… átdolg. Montágh Imréné

Riener Nelli] Budapest, HOLNAP, 2008 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) SZABÓ Katalin: Kommunikáció felsőfokon. KOSSUTH, 2001 SZÁLKÁNÉ GYAPAY Márta: Gyakorlati retorika. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, Budapest, 1999 WACHA Imre: A korszerű retorika alapjai I-II. SZEMIMPEX, 2003 BIRKENBIHL,Vera F.: Kommunikációs gyakorlatok. TRIVIUM, Bp., 2000

II. ÉVFOLYAM Tantárgy neve: Alkalmazott szociálpszichológia


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, főiskolai docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tárgy bemutatja néhány fontos szociálpszichológiai törvényszerűség gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. Megismertet olyan kísérleti eredményekkel, gyakorlati projektekkel, melyek bizonyítják, hogy a különböző társadalmi alrendszerek szintjén illetve a mindennapi életben sikeresen hasznosíthatóak a szociálpszichológiai ismeretek. Fejleszti a hallgatók toleranciáját, empátiáját, valamint kommunikációs készségét. Tantárgy tematikus leírása: 1, Interakció, kommunikáció, társas hatás 2, Mások jelenlétének gátló és serkentő hatása 3, Csoportszerveződés, csoportfejlődés 4, Csoportstruktúrák, szociometria és hálózatkutatás 5, Státuszok és szerepek 6, Társas halmaz és elmagányosodás 7, Életvilág, értelmezési sémák, életreceptek 8, Kategorizáció, avagy a megnevezés hatalma 9, Sztereotípia, kivetítés, önbeteljesítő jóslatok 10, Előítéletek és az előítéletes magatartás összefüggése a társadalmi berendezkedéssel 11, Diszkrimináció 12, Empátia és tolerancia 13, Kognitív disszonancia és redukciója 14, Releváns mások és az identitás 15, Médiahatás Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  Az aláírás feltétele az aktív részvétel az órákon.  A félév során kötelező egy prezentáció sikeres megtartása a tematikában szereplő témák egyikéhez kapcsolódóan, a megadott kötelező irodalom alapján.  A témák kiválasztására és az időpontok egyeztetésére az első órán kerül sor. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  A gyakorlati jegy megállapítására a prezentáció és az utolsó órán megírásra kerülő zárthelyi dolgozat alapján kerül sor.  A prezentációval 50 pont szerezhető és a zárthelyi dolgozattal is 50 pont.  A gyakorlati jegy ponthatárai: 0-50 pont: elégtelen. 51-66 pont: elégséges. 67-75 pont: közepes. 76-89 pont: jó. 90-100 pont: jeles. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

ARONSON, E.- PRATKANIS, R.: A rábeszélőgép. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1992 CSEPELI Gy.: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, 1997. H. Dick: Subculture: The Meaning of Style. London: Methunen. 1989. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ALLPORT, G.: Az előítélet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977 CSEPELI, Gy (szerk.): Előítéletek és csoportközi viszonyok, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1980. CSEPELI Gy.: A meghatározatlan állat. Budapest, Ego-School, 1993. Current Research in Social Psychology. Electronic Journal. http://www.uiowa.edu/~grpproc/crisp/crisp.html CSEPELI Gy. (szerk.): A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest, Gondolat Kiadó, 1981. FORGAS, J. P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp, 1989 GOFFMANN, E: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat kiadó, 1981. HUNYADI Gy. (szerk.): Szociálpszichológia, Gondolat Kiadó, 1978 KAPITÁNY Á. – KAPITÁNY G.: Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete. Beszédünk és személyiségünk rejtett jelrendszere. Budapest, Kossuth Kiadó, 1989. MÉREI F.: Közösségek rejtett hálózata. Budapest, Osiris Kiadó, 1996. PATAKI, F. (szerk.): Csoportlélektan. Gondolat, 1980. SIKLAKI I: A szóbeli befolyásolás alapjai I-II. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990. SMITH, E. R.- Mackie, D. M.: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, 2001. STEPHENSON, G. M.: Alkalmazott szociálpszichológia. 1995. in: Hewstone és mtsai (szerk): Szociálpszichológia. KJK, Budapest. 445-453. o

Tantárgy neve: Alkalmazott szociálpszichológia


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy bemutatja néhány fontos szociálpszichológiai törvényszerűség gyakorlati alkalmazásának lehetőségét. Megismertet olyan kísérleti eredményekkel, gyakorlati projektekkel, melyek bizonyítják, hogy a különböző társadalmi alrendszerek szintjén illetve a mindennapi életben sikeresen hasznosíthatóak a szociálpszichológiai ismeretek. Fejleszti a hallgatók toleranciáját, empátiáját, valamint kommunikációs készségét. Tantárgy tematikus leírása:  Interakció, kommunikáció, társas hatás  Mások jelenlétének gátló és serkentő hatása  Csoportszerveződés, csoportfejlődés  Csoportstruktúrák, szociometria és hálózatkutatás  Státuszok és szerepek  Sztereotípia, kategorizáció és előítélet Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Értékelése: A félév végén a hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak az órák anyagai és az órán kijelölt kötelező irodalom alapján. Kötelező irodalom: ARONSON, E.- PRATKANIS, R.: A rábeszélőgép. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1992 CSEPELI Gy.: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, 1997. CSEPELI Gy.: A meghatározatlan állat. Budapest, Ego-School, 1993 CSEPELI Gy. (szerk.): A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest, Gondolat Kiadó, 1981 FORGAS, J. P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp, 1989 GOFFMANN, E: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat kiadó, 1981 HUNYADI Gy. (szerk.): Szociálpszichológia, Gondolat Kiadó, 1978 MÉREI F.: Közösségek rejtett hálózata. Budapest, Osiris Kiadó, 1996 STEPHENSON, G. M.: Alkalmazott szociálpszichológia. 1995. in: Hewstone és mtsai (szerk): Szociálpszichológia. KJK, Budapest. 445-453. o PATAKI, F. (szerk.): Csoportlélektan. Gondolat, 1980 Ajánlott irodalom: ALLPORT, G.: Az előítélet. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977 CSEPELI, Gy (szerk.): Előítéletek és csoportközi viszonyok, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1980 Current Research in Social Psychology. Electronic Journal. http://www.uiowa.edu/~grpproc/crisp/crisp.html KAPITÁNY Á. – KAPITÁNY G.: Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete. Beszédünk és személyiségünk rejtett jelrendszere. Budapest, Kossuth Kiadó, 1989 SIKLAKI I: A szóbeli befolyásolás alapjai I-II. Budapest, Tankönyvkiadó, 1990 SMITH, E. R.- Mackie, D. M.: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris, 2001

Tantárgy neve: Angol szakszöveg elemzése és fordítása II.

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC402 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelezően választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: BTMNSOC302 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az angol szakszövegek megértését elősegítő szemináriumon, a hallgatók nyelvi szintjétől függő módszerrel dolgozunk fel eredeti anyanyelvi angol szövegeket. Tantárgy tematikus leírása: A szemeszterek során elsősorban szociológiaelméleti szempontból jelentős szövegek kerülnek feldolgozásra Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Aktív részvétel az órákon, fordítások készítése minden órára. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Az órákon való részvétel és az elkészített fordítások alapján kapnak gyakorlati jegyet. Elégtelen, ha nincs meg a fordítások fele sem. Elégséges, ha elkészültek a fordítások, de 50 %nál több a hibás fordítás. Közepes, ha elkészültek a fordítások, de a hibás értelmezés 40 %; jó, ha az elkészült fordítások nem értelem zavaróak, de pontatlanok; Jeles, ha a szövegértelmezés hibátlan. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az órán kerülnek kiosztásra cikkek a következő hetilapokból/folyóiratból. Time The Economist The Guardian HVG Szociológiai Szemle Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Tantárgy neve: Angol szakszöveg elemzése és fordítása II.

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC402 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelezően választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: BTMLSOC302 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az angol szakszövegek megértését elősegítő szemináriumon, a hallgatók nyelvi szintjétől függő módszerrel dolgozunk fel eredeti anyanyelvi angol szövegeket. Tantárgy tematikus leírása: A szemeszterek során elsősorban szociológiaelméleti szempontból jelentős szövegek kerülnek feldolgozásra Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Aktív részvétel az órákon, fordítások készítése minden órára Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Az órákon való részvétel és az elkészített fordítások alapján kapnak gyakorlati jegyet. Elégtelen, ha nincs meg a fordítások fele sem. Elégséges, ha elkészültek a fordítások, de 50 %-nál több a hibás fordítás. Közepes, ha elkészültek a fordítások, de a hibás értelmezés 40 %; jó, ha az elkészült fordítások nem értelem zavaróak, de pontatlanok; Jeles, ha a szövegértelmezés hibátlan. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az órán kerülnek kiosztásra cikkek a következő hetilapokból/folyóiratból. Time The Economist The Guardian HVG Szociológiai Szemle Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Tantárgy neve: EU Statisztika


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Óraszám/hét: 2 Kreditpont: 2 Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva)

Előfeltétel: BTMNSOC109 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Tagozat: nappali

A kurzus a „Szociológiai kutatások módszertana”, a „Mintavétel” a „Közvéleménykutatás” és a „Többváltozós elemzések” című kurzusokkal szerves egységet alkotva elsősorban statisztikai adatok másodelemzésének elsajátítására és használatára épít. A gyakorlatok során áttekintjük a különféle statisztikai adatszolgáltatásra szakosodott szervezeteket, bemutatjuk a KSH és az Eurostat kapcsolatát, az EUROSTAT statisztikák főbb témaköreit és indikátorait, illetve az EUROBAROMETER kutatások típusait. Ugyanakkor áttekintjük a nemzetközi statisztikai tevékenységet befolyásoló alapelveket, illetve a nemzetközi statisztikai élet legfontosabb dokumentumait és adatforrásait. A gyakorlatok során SPSS segítségével statisztikai elemzéseket végzünk elérhető EU-s, KSH és egyéb (pl. European Social Survey) adatbázisokon, illetve a vonatkozó EU-s honlapok használatával statisztikai területek szerinti adatbányászatot is végzünk. Külön hangsúlyt fektetünk az adatok prezentációjára. Tantárgy tematikus leírása: Tantárgy tematikus leírása:

Eurostat statisztikai területei Eurobarometer kutatások és típusai Idősoros adatok készítése Eurobarometer adatbázisok letöltése és elemzése ESS adatbázisok letöltése és elemzése Népszámlálási mikroadatok használata

Adatok megjelenítése, térkép és diagram készítés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  beadandó dolgozat (8-10 oldal) egy adott témakörben; a dolgozat fő hangsúlya az országok közötti összehasonlítás kell, hogy legyen. A dolgozatnak felerészben kötelező módon saját készítésű ábrákat, térképeket és diagramokat kell tartalmaznia. A dolgozatot személyesen is prezentálni kell! Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) - prezentáció 20 százalék

-

dolgozat

80 százalék

Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home http://ec.europa.eu/public_opinion/topics/ep_en.htm http://zacat.gesis.org/webview/index.jsp?mode=documentation&submode=catalog&catalog= http://zacat.gesis.org/obj/fCatalog/Catalog6 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) www.ksh.hu

http://www.oecd.org/document/0,3746,en_2649_201185_46462759_1_1_1_1,00.html http://www.europeansocialsurvey.org/

Tantárgy neve: EU Statisztika


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus a „Szociológiai kutatások módszertana”, a „Mintavétel” a „Közvéleménykutatás” és a „Többváltozós elemzések” című kurzusokkal szerves egységet alkotva elsősorban statisztikai adatok másodelemzésének elsajátítására és használatára épít. A gyakorlatok során áttekintjük a különféle statisztikai adatszolgáltatásra szakosodott szervezeteket, bemutatjuk a KSH és az Eurostat kapcsolatát, az EUROSTAT statisztikák főbb témaköreit és indikátorait, illetve az EUROBAROMETER kutatások típusait. Ugyanakkor áttekintjük a nemzetközi statisztikai tevékenységet befolyásoló alapelveket, illetve a nemzetközi statisztikai élet legfontosabb dokumentumait és adatforrásait. A gyakorlatok során SPSS segítségével statisztikai elemzéseket végzünk elérhető EU-s, KSH és egyéb (pl. European Social Survey, IPUMS) adatbázisokon, illetve a vonatkozó EU-s honlapok használatával statisztikai területek szerinti adatbányászatot is végzünk. Külön hangsúlyt fektetünk az adatok prezentációjára. Tantárgy tematikus leírása:  Eurostat statisztikai területei  Eurobarometer kutatások és típusai  Idősoros adatok készítése  Eurobarometer adatbázisok letöltése és elemzése  ESS adatbázisok letöltése és elemzése  Népszámlálási mikroadatok használata  Adatok megjelenítése, térkép és diagram készítés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  beadandó dolgozat (8-10 oldal) egy adott témakörben; a dolgozat fő hangsúlya az országok közötti összehasonlítás kell, hogy legyen.  A dolgozatnak felerészben kötelező módon saját készítésű ábrákat, térképeket és diagramokat kell tartalmaznia. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  dolgozat formai elemei (ábárk, táblázatok stb.): 20 százalék  dolgozat tartalmi elemei (választott téma, vonatkozó hipotézisek, leírások, statisztikai elemzés) 80 százalék Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home http://ec.europa.eu/public_opinion/topics/ep_en.htm http://zacat.gesis.org/webview/index.jsp?mode=documentation&submode=catalog&catalog =http://zacat.gesis.org/obj/fCatalog/Catalog6

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) www.ksh.hu http://www.oecd.org/document/0,3746,en_2649_201185_46462759_1_1_1_1,00.html http://www.europeansocialsurvey.org/

Tantárgy neve: Közvéleménykutatás


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMNSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus a „Szociológiai kutatások módszertana” a „Többváltozós elemzések” és a „Mintavétel” című kurzusokkal szerves egységet képezve elmélyíti és alkalmazza a változókról, a változók közötti kapcsolatokról, az oksági viszonyokról, a kutatás megtervezéséről és a kvantitatív adatok elemzéséről tanultakat. Tantárgy tematikus leírása: 1. A közvélemény-kutatás témái, területei és módszerei. 2. A vélemény, közvélemény és attitűd fogalma. A közvélemény-kutatás kialakulása. 3. A kutatás folyamata, előkészítése, pontos célmeghatározás. 4. Kutatási terv, feladat-, idő- és költségterv készítése. Adatgyűjtési módszerek. 5. A megkérdezés szabályai. A megkérdezéses technikák. 6. Kérdőívszerkesztés, kérdőív-szerkesztési gyakorlatok, a megkérdezés lebonyolítása. (összeállítás, kipróbálás, kérdéstípusok). 7. Mérés és skálaképzés. Összehasonlító és nem összehasonlító skálaképzési technikák. 8. Kérdezőbiztosok feladatai, az adatgyűjtés és a kérdezés jellemzői. 9. A kérdőív feldolgozás alapjai, az információk elemzése. Kérdezési technikák. 10. Adatfelvétel. Adattisztítás. Adatfeldolgozási technikák. 11. A kutatás eredményeinek statisztikai elemzése. A változók közötti kapcsolatok sajátosságai. 12. Indexek készítése 13. Főkomponens és faktorelemzés 14. Klaszterelemzés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  a félév során a hallgatóknak saját, önálló elemzést kell végezniük a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatbázisok alapján  az elemzésnek legalább 8-10 oldalasnak kell lennie (1,5 sorköz, 12-es betűméret), és többváltozós elemzéseket is kell tartalmaznia  A saját elemzést személyesen is prezentálni kell! Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  prezentáció: 20 százalék  elemzés formai követelményei: 20 százalék  saját kutatási beszámoló: 60 százalék A tárgy sikeres teljesítése min 50 százalék Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ Róbert- TARDOS Róbert szerk.: Mérésről mérésre, Budapest, DKMKKA 2006 ANGELUSZ Róbert: Kommunikáló társadalom, Budapest, Ferenczy 1995 Angelusz Róbert: A láthatóság görbe tükrei. Társadalomoptikai tanulmányok. Új Mandátum 2000. BERTALAN László szerk.: A kvantitatív társadalomkutatás modelljei, Budapest Helikon, 2006

Neuman-Noelle, E.: The Spiral of Silence. Public Opinion – Our Social Skin. University of Chicago, 1993. RUDAS Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? Új Mandátum, 1998 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Anderson, James A.: Communication Yearbook 14. Routledge, 2012 ANGELUSZ Róbert- TARDOS Róbert szerk.: Törések, hálók, hidak, Budapest, DKMKKA 2005 BOURDIEU, Pierre: A közvélemény nem létezik, In: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Budapest Gondolat, 1987 LÉDERER Pál: A szociológus, a módszerei, meg a szövege, Budapest Új Mandátum, 2002 RUDAS Tamás: Közvélemény-kutatás: Értelmezés és kritika. Corvina, 2006

Tantárgy neve: Közvélemény-kutatás


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: BTMLSOC109 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus a „Szociológiai kutatások módszertana” a „Többváltozós elemzések” és a „Mintavétel” című kurzusokkal szerves egységet képezve elmélyíti és alkalmazza a változókról, a változók közötti kapcsolatokról, az oksági viszonyokról, a kutatás megtervezéséről és a kvantitatív adatok elemzéséről tanultakat. Tantárgy tematikus leírása: 1. A közvélemény-kutatás témái, területei és módszerei. 2. A vélemény, közvélemény és attitűd fogalma. A közvélemény-kutatás kialakulása. 3. A kutatás folyamata, előkészítése, pontos célmeghatározás. 4. Kutatási terv, feladat-, idő- és költségterv készítése. Adatgyűjtési módszerek. 5. A megkérdezés szabályai. A megkérdezéses technikák. 6. Kérdőívszerkesztés, kérdőív-szerkesztési gyakorlatok, a megkérdezés lebonyolítása. (összeállítás, kipróbálás, kérdéstípusok). 7. Mérés és skálaképzés. Összehasonlító és nem összehasonlító skálaképzési technikák. 8. Kérdezőbiztosok feladatai, az adatgyűjtés és a kérdezés jellemzői. 9. A kérdőív feldolgozás alapjai, az információk elemzése. Kérdezési technikák. 10. Adatfelvétel. Adattisztítás. Adatfeldolgozási technikák. 11. A kutatás eredményeinek statisztikai elemzése. A változók közötti kapcsolatok sajátosságai. 12. Indexek készítése 13. Főkomponens és faktorelemzés 14. Klaszterelemzés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  a félév során a hallgatóknak saját, önálló elemzést kell végezniük a rendelkezésre álló közvélemény-kutatási adatbázisok alapján  az elemzésnek legalább 8-10 oldalasnak kell lennie (1,5 sorköz, 12-es betűméret), és többváltozós elemzéseket is kell tartalmaznia Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)

-

a beadott dolgozat formai elemei: 20 százalék a beadott dolgozat tartalmi, statisztikai elemei: 80 százalék

ELÉGSÉGES: 50 százalék Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ Róbert- TARDOS Róbert szerk.: Mérésről mérésre, Budapest, DKMKKA 2006 ANGELUSZ Róbert: Kommunikáló társadalom, Budapest, Ferenczy 1995 Angelusz Róbert: A láthatóság görbe tükrei. Társadalomoptikai tanulmányok. Új Mandátum 2000. BERTALAN László szerk.: A kvantitatív társadalomkutatás modelljei, Budapest Helikon, 2006 Neuman-Noelle, E.: The Spiral of Silence. Public Opinion – Our Social Skin. University of Chicago, 1993. RUDAS Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? Új Mandátum, 1998 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Anderson, James A.: Communication Yearbook 14. Routledge, 2012 ANGELUSZ Róbert- TARDOS Róbert szerk.: Törések, hálók, hidak, Budapest, DKMKKA 2005 BOURDIEU, Pierre: A közvélemény nem létezik, In: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, Budapest

Gondolat, 1987 LÉDERER Pál: A szociológus, a módszerei, meg a szövege, Budapest Új Mandátum, 2002 RUDAS Tamás: Közvélemény-kutatás: Értelmezés és kritika. Corvina, 2006

Tantárgy neve: Magyarország társadalomtörténete a 20. században


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus bemutatja Magyarország társadalomtörténetét, részletesen taglalva a társadalom szerkezetében bekövetkező változási folyamatokat az elmúlt évszázadban: 1896-1990 között külső, államterületi és közjogi változásai nyomán a Magyar Királyság, kikerülvén az Osztrák-Magyar Monarchiából, a trianoni békében megállapított területén előbb a „kisország” alig húszévnyi viszonylagos szuverenitását évezte, majd a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült. Az állam hivatali és a katonai szervezetének lényeges változásai; a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült helyzet tárgyalása. az állami protekcionalizmus „erőltetett” (hadi) iparosítás és ipari központosítás, az agrártársadalom kihasználása, majd megszüntetése, a szolgáltató szektor előtérbe kerülése, végül az elektronizáció. A munkás- és tisztviselői érdekképviseletek, előtérben állnak a (polgári) középosztályi kiváltságok; a társadalmilag hasznos tudást a katonát nevelő tanító, a profittermelő értelmiség, a közönséget szolgáló művész, a többé-kevésbé jól fizetett agitátor és ügynök hordozza és képviseli. A művelődés nemzeti, vallási, az elit körében pedig mindinkább nemzetközi műveltségként intézményesül (közép-európai polgári magaskultúra), kialakul a kötelező és egységes központi iskolarendszer, végül megszületik egyfajta média-műveltség Tantárgy tematikus leírása: 1.A magyar társadalom rétegződése az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. A Magyar Királyság államterületi és közjogi változásai a trianoni tárgyalások után 3. A „kisország” a két világháború között 4. A II. világháború hatása 5. A szovjet hatás az állam hivatali és katonai szervezetére 6. A jóléti állam – állami protekcionizmus 7. Az iparosítás és központosítás hatása 8. Az agrártársadalom és annak megszüntetése 9. A szolgáltató szektor előtérbe kerülése 10. Az elektronizáció hatása a hosszú távú társadalmi folyamatokra 11. Projektosztály 12. Számonkérés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció, zh Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A zh maximális pontszáma: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt. A felkészülésre kiadott olvasmányok alapján az órai szereplés és a kiselőadásra kapott jegy, valamint a zh átlaga adja a gyakorlati jegy eredményét Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Andorka Rudolf. A magyar társadalom réteződése és mobilitása az 1930-as évektől napjainkig. In:

Valuch Tibor (szerk.) Hatalom és társadalom a XX. századi magya történelemben. Bp. 1995. Osiris Erdei Ferenc: Magyar paraszttársadalom. In: KULCSÁR Kálmán (szerk.): E. F. összegyűjtött művei. A magyar társadalomról.. Akadémiai, Budapest, 1980. 83-252. GYÁNI Gábor-KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól. Osiris, Budapest, 1998 VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX.sz. második felében. OSIRIS, Bp. 2005 Kulcsár Kálmán: A mai magyar társadalom.Bp. 1982. Gondolat Konrád György - Szelényi: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. 1989. Bp. Gondolat. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-855/szoc_szemle_2007_2/TPUBLA-855.pdf Valuch Tibor:A Cultural and Social History of Hungary 1948–1990 http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1945_56/valuch Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANDORKA Rudolf: Társadalmi rétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon. 2. kötet. KSH, Budapest, 1970 SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. MKE NYOMDA, Budapest, 1934 KUCEROVA, Eva– Kovách, Imre: The Project Class in Central Europe: The Czech and Hungarian Cases. Sociologia Ruralis Vol. 46, No. 1, January 2006, 3–21

Tantárgy neve: Magyarország társadalomtörténete a 20. században


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus bemutatja Magyarország társadalomtörténetét, részletesen taglalva a társadalom szerkezetében bekövetkező változási folyamatokat az elmúlt évszázadban: 1896-1990 között külső, államterületi és közjogi változásai nyomán a Magyar Királyság, kikerülvén az Osztrák-Magyar Monarchiából, a trianoni békében megállapított területén előbb a „kisország” alig húszévnyi viszonylagos szuverenitását évezte, majd a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült. Az állam hivatali és a katonai szervezetének lényeges változásai; a német, s a rövid század második felében a szovjet blokkba kényszerült helyzet tárgyalása. az állami protekcionalizmus „erőltetett” (hadi) iparosítás és ipari központosítás, az agrártársadalom kihasználása, majd megszüntetése, a szolgáltató szektor előtérbe kerülése, végül az elektronizáció. A munkás- és tisztviselői érdekképviseletek, előtérben állnak a (polgári) középosztályi kiváltságok; a társadalmilag hasznos tudást a katonát nevelő tanító, a profittermelő értelmiség, a közönséget szolgáló művész, a többé-kevésbé jól fizetett agitátor és ügynök hordozza és képviseli. A művelődés nemzeti, vallási, az elit körében pedig mindinkább nemzetközi műveltségként intézményesül (közép-európai polgári magaskultúra), kialakul a kötelező és egységes központi iskolarendszer, végül megszületik egyfajta média-műveltség. Tantárgy tematikus leírása: 1.A magyar társadalom rétegződése az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. A Magyar Királyság államterületi és közjogi változásai a trianoni tárgyalások után 3. A „kisország” a két világháború között 4. A II. világháború hatása 5. A szovjet hatás az állam hivatali és katonai szervezetére 6. A jóléti állam – állami protekcionizmus 7. Az iparosítás és központosítás hatása 8. Az agrártársadalom és annak megszüntetése 9. A szolgáltató szektor előtérbe kerülése 10. Az elektronizáció hatása a hosszú távú társadalmi folyamatokra 11. Projektosztály 12. Számonkérés Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Prezentáció, zárthelyi dolgozat Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A zh maximális pontszáma: 50. Jeles: 46-50 pont, Jó: 41-45 pont, Közepes: 36-40 pont, Elégséges: 31-35 pont, Elégtelen: 31 alatt. A felkészülésre kiadott olvasmányok alapján az órai szereplés és a kiselőadásra kapott jegy, valamint a zh átlaga adja a gyakorlati jegy eredményét Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Andorka Rudolf. A magyar társadalom réteződése és mobilitása az 1930-as évektől napjainkig. In:

Valuch Tibor (szerk.) Hatalom és társadalom a XX. századi magya történelemben. Bp. 1995. Osiris Erdei Ferenc: Magyar paraszttársadalom. In: KULCSÁR Kálmán (szerk.): E. F. összegyűjtött művei. A magyar társadalomról.. Akadémiai, Budapest, 1980. 83-252. GYÁNI Gábor-KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól. Osiris, Budapest, 1998 VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX.sz. második felében. OSIRIS, Bp. 2005 Kulcsár Kálmán: A mai magyar társadalom.Bp. 1982. Gondolat Konrád György - Szelényi: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. 1989. Bp. Gondolat. http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-855/szoc_szemle_2007_2/TPUBLA-855.pdf Valuch Tibor:A Cultural and Social History of Hungary 1948–1990 http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1945_56/valuch Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANDORKA Rudolf: Társadalmi rétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon. 2. kötet. KSH, Budapest, 1970 SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. MKE NYOMDA, Budapest, 1934 KUCEROVA, Eva– Kovách, Imre: The Project Class in Central Europe: The Czech and Hungarian Cases. Sociologia Ruralis Vol. 46, No. 1, January 2006, 3–21

Kommunikáció és médiaszociológiai szakirány Tantárgy neve: Hírszerkesztés, újságírás


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje a hírszerkesztés alapelveit, a kiegyensúlyozott tájékoztatás gyakorlatát, a média manipulációs technikáit, valamint az újságírás műfaji problémáit, a publicisztikai műfajokat, s ezek megírásában, szerkesztésében gyakorlatot szerezzen. A hallgatók ismereteket szereznek a félév során arról, hogy hogyan használja a média a nyelv különböző formáit a gondolatok, jelentések kifejezésére, és arról, hogyan válnak ezek a nyelvhasználati módok általánosan elfogadottá és ismertté. A kurzus során tárgyaljuk továbbá az elektronikus és írott sajtó sajátosságait és alapvető különbségeit is. Tantárgy tematikus leírása: 1. Információ- és kommunikációelmélet 2. Kis magyar sajtótörténet/ A tömegsajtó és magánérdek kapcsolata 3. A nyomtatott és elektronikus médiacsoportok 4. Műfajok – a sajtóműfajok rendszere – a sajtóműfajok szerepe 5. A hír – fogalma –értéke –objektivitása / A hírírás folyamata 6. Hír és tudósítás 7. Interjúkészítés - kérdezéstechnika 8. A publicisztikai műfajok rendszere 9. Módszertan 10. Az elektronikus és írott sajtó sajátosságai és különbségei 11-12-13-14.. Gyakorlat 15. ZH. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A félév folyamán 3 különböző műfajú cikk beadása, önálló témaválasztás alapján. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BERNÁTH László (szerk.): Műfajismeret. MÚOSZ, Budapest, 1997 GRUSIN, B.A.: A hírek világa. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1984 LAZAR Judit : A kommunikáció tudománya. Balassi, Budapest, 2001 DOMOKOS Lajos: PRESS . A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata. Domokos press&pr, Bp., 2002. GERBNER, George: A média rejtett üzenete. Osiris, Bp., 2002..

SZIRMAI Éva: A sajtóműfajok elmélete. Juhász Gy. K., Szeged, 2005. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BARBIER, Frédéric-Lavenir, Catherine BERTHO: A média története. Osiris, Budapest, 2004 MAST, Claudia : Az újságírás ábécéje. Greger-Delacroix, Budapest, 2000 BOTOND Gyula: Média-mágia. Szuggesztibilitás a posztmodernben. Botond K., Bp., 2008 CSIGÓ Péter: A konvergens televíziózás: web, tv, közösség. L’Harmattan, Bp., 2009.

Tantárgy neve: Hírszerkesztés, újságírás


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus célja, hogy a hallgató megismerje a hírszerkesztés alapelveit, a kiegyensúlyozott tájékoztatás gyakorlatát, a média manipulációs technikáit, valamint az újságírás műfaji problémáit, a publicisztikai műfajokat, s ezek megírásában, szerkesztésében gyakorlatot szerezzen. A hallgatók ismereteket szereznek a félév során arról, hogy hogyan használja a média a nyelv különböző formáit a gondolatok, jelentések kifejezésére, és arról, hogyan válnak ezek a nyelvhasználati módok általánosan elfogadottá és ismertté. A kurzus során tárgyaljuk továbbá az elektronikus és írott sajtó sajátosságait és alapvető különbségeit is. Tantárgy tematikus leírása: 1. Információ- és kommunikációelmélet 2. Kis magyar sajtótörténet/ A tömegsajtó és magánérdek kapcsolata 3. A nyomtatott és elektronikus médiacsoportok 4. Műfajok – a sajtóműfajok rendszere – a sajtóműfajok szerepe 5. A hír – fogalma –értéke –objektivitása / A hírírás folyamata 6. Hír és tudósítás 7. Interjúkészítés - kérdezéstechnika 8. A publicisztikai műfajok rendszere 9. Módszertan 10. Az elektronikus és írott sajtó sajátosságai és különbségei 11. 11-12-13-14.. Gyakorlat 12. 15. ZH. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A félév folyamán 3 különböző műfajú cikk beadása, önálló témaválasztás alapján. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BERNÁTH László (szerk.): Műfajismeret. MÚOSZ, Budapest, 1997 GRUSIN, B.A.: A hírek világa. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1984 LAZAR Judit : A kommunikáció tudománya. Balassi, Budapest, 2001 DOMOKOS Lajos: PRESS . A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata. Domokos press&pr, Bp., 2002. GERBNER, George: A média rejtett üzenete. Osiris, Bp., 2002.. SZIRMAI Éva: A sajtóműfajok elmélete. Juhász Gy. K., Szeged, 2005. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BARBIER, Frédéric-Lavenir, Catherine BERTHO: A média története. Osiris, Budapest, 2004

MAST, Claudia : Az újságírás ábécéje. Greger-Delacroix, Budapest, 2000 BOTOND Gyula: Média-mágia. Szuggesztibilitás a posztmodernben. Botond K., Bp., 2008 CSIGÓ Péter: A konvergens televíziózás: web, tv, közösség. L’Harmattan, Bp., 2009.

Tantárgy neve: Modernitás elméletek


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Óraszám/hét: 2 Kreditpont: 3

Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Tagozat: nappali

A kurzus a különféle, egymással elvi okokból összeegyeztethetetlenek tűnő koncepciók és kordiagnózisok áttekintésére vállalkozik: a jelenkor ma is meghatározó felfogásai mellett (Talcott Parsons a modernizációról, a globalizáció koncepciói, Niklas Luhmann a világtársadalomról, a posztmodern fogalma, S. N. Eisenstadt a sokféle modernitásról stb.) sorra kerülnek a legújabb „kötőjeles” társadalomfogalmak is (tudás-, információs, kockázat-, élmény- stb.). A szakirány hallgatói a perspektívák sokasága révén sokrétű képet kaphatnak oly sokszor leegyszerűsítve kommunikált és mediatizált jelenkorunkról. 1. A „hagyományos” modernitáselméletek. I. Irodalom: BERGER, P. L.: A kapitalista forradalom, Budapest, Gondolat, 1992. ( 1. fej. A kapitalizmus mint jelenség. 24-49.o. és 9. fej. A kapitalizmus és a mítoszok dinamikája. 279-302. o. WEBER, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, szerk. Hidas Z., Budapest, Gondolat, 2007. 2. A „hagyományos” modernitáselméletek. II. PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: Felkai G.–Némedi D.– Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40–61 Niklas Luhmann: A modernség megfigyelései. AKTI- Gondolat. Budapest, 2010. 3. A modernre vonatkozó megközelítésmódok. Irodalom: HABERMAS, J.–LYOTARD, J.-F.–RORTY, R.: A posztmodern állapot, Budapest, Osiris, 1993 4. A modern állapot elbeszélésmódjai. Irodalom: Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Budapest, Osiris. 1999. III.-VI. fejezet. 41114. o. 5. Posztmodren avagy ’másmodern’? Irodalom: HABERMAS, J.: „A modernség: befejezetlen program”, in: uő: Válogatott tanulmányok, Budapest, Atlantisz, 1994, 259–282. 6. A modernből kivezető utak. Irodalom: BECK, U.: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba, Budapest, Századvég, 2003 SCHULZE, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157.

7. A Faust mítosz. Az európai ember új útjai. Bulgakov, Mihail: A Mester és Margarita. (ford: Szöllősy Klára) Mann, Thomas: Doktor Faustus. (ford: Szöllősy Klára) Félévközi számonkérés módja: Prezentáció Értékelése: A prezentáció 50%-os mértékben beszámít a vizsgajegybe! Kötelező irodalom: HABERMAS, J.: „A modernség: befejezetlen program”, in: uő: Válogatott tanulmányok, Budapest, ATLANTISZ, 1994, 259–282. HABERMAS, J.–LYOTARD, J.-F.–RORTY, R.: A posztmodern állapot, Budapest, OSIRIS, 1993 BECK, U.: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba, Budapest, SZÁZADVÉG, 2003 BERGER, P. L.: A kapitalista forradalom, Budapest, GONDOLAT, 1992 PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: FELKAI G.–NÉMEDI D.–SOMLAI P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, ÚJ MANDÁTUM, 2000, 40–61. SCHULZE, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. MACINTYRE, A.: Az erény nyomában. Budapest, OSIRIS. 1999. III.-VI. fejezet. 41-114. o Ajánlott irodalom: -

Tantárgy neve: Modernitás elméletek


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Óraszám/hét: 2 Kreditpont: 3

Előfeltétel: Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Tagozat: Levelező

A kurzus a különféle, egymással elvi okokból összeegyeztethetetlenek tűnő koncepciók és kordiagnózisok áttekintésére vállalkozik: a jelenkor ma is meghatározó felfogásai mellett (Talcott Parsons a modernizációról, a globalizáció koncepciói, Niklas Luhmann a világtársadalomról, a posztmodern fogalma, S. N. Eisenstadt a sokféle modernitásról stb.) sorra kerülnek a legújabb „kötőjeles” társadalomfogalmak is (tudás-, információs, kockázat-, élménystb.). A szakirány hallgatói a perspektívák sokasága révén sokrétű képet kaphatnak oly sokszor leegyszerűsítve kommunikált és mediatizált jelenkorunkról. 1. A „hagyományos” modernitáselméletek. I. Irodalom: BERGER, P. L.: A kapitalista forradalom, Budapest, Gondolat, 1992. (1. fej. A kapitalizmus mint jelenség. 24-49.o. és 9. fej. A kapitalizmus és a mítoszok dinamikája. 279-302. o. WEBER, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, szerk. Hidas Z., Budapest, Gondolat, 2007. 2. A „hagyományos” modernitáselméletek. II. PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: Felkai G.–Némedi D.–Somlai P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, Új Mandátum, 2000, 40–61 Niklas Luhmann: A modernség megfigyelései. AKTI- Gondolat. Budapest, 2010. 3. A modernre vonatkozó megközelítésmódok. Irodalom: HABERMAS, J.–LYOTARD, J.-F.–RORTY, R.: A posztmodern állapot, Budapest, Osiris, 1993 4. A modern állapot elbeszélésmódjai. Irodalom: Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Budapest, Osiris. 1999. III.-VI. fejezet. 41-114. o. 5. Posztmodren avagy ’másmodern’? Irodalom: HABERMAS, J.: „A modernség: befejezetlen program”, in: uő: Válogatott tanulmányok, Budapest, Atlantisz, 1994, 259–282. 6. A modernből kivezető utak. Irodalom: BECK, U.: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba, Budapest, Századvég, 2003 SCHULZE, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. 7. A Faust mítosz. Az európai ember új útjai. Bulgakov, Mihail: A Mester és Margarita. (ford: Szöllősy Klára) Mann, Thomas: Doktor Faustus. (ford: Szöllősy Klára)

Félévközi számonkérés módja: Értékelése: kollokvium Kötelező irodalom: HABERMAS, J.: „A modernség: befejezetlen program”, in: uő: Válogatott tanulmányok, Budapest, ATLANTISZ, 1994, 259–282. HABERMAS, J.–LYOTARD, J.-F.–RORTY, R.: A posztmodern állapot, Budapest, OSIRIS, 1993 BECK, U.: A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba, Budapest, SZÁZADVÉG, 2003 BERGER, P. L.: A kapitalista forradalom, Budapest, GONDOLAT, 1992 PARSONS, T.: „A modern társadalmak rendszere”, in: FELKAI G.–NÉMEDI D.–SOMLAI P. (szerk.): Szociológiai irányzatok a XX. században, II. kötet, Budapest, ÚJ MANDÁTUM, 2000, 40–61. SCHULZE, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. MACINTYRE, A.: Az erény nyomában. Budapest, OSIRIS. 1999. III.-VI. fejezet. 41-114. o Ajánlott irodalom: -

Tantárgy neve: Nyelvszociológia, szociolingvisztika


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a szociolingvisztisztika alapfogalmaival, elsősorban a tudományterület neves képviselőitől származó eredeti szövegek feldolgozásával, ill. a szociolingvisztikai kutatás módszereivel, a kiértékelés kritériumaival. A kurzus hallgatói betekintést kapnak a nyelvi hátrány, ill. a nyelv modern kori átalakulásának kérdésköreibe. A szeminárium alkalmat kínál a hallgatók saját, szűkebb környezetében végzett szociolingvisztikai kutatások bemutatására, értékelésére is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A szociolingvisztika fogalma, rövid története, helye a nyelvészeti diszciplínák rendszerében 2. Szociolingvisztika és nyelvszociológia eltérései; a szociolingvisztika vizsgálati módszerei 3. A nyelv területi, társadalmi, életkori stb. tagolódása; a magyar nyelv rétegei; a nyelvi hátrány fogalma 4. A szociolingvisztika klasszikusainak szövegeiből 1. W. Labov társadalomképe 5. A szociolingvisztika klasszikusainak szövegeiből 2. B. Bernstein Nyelvi szocializáció és oktatás 6. A beszédaktus-elméletek, a társalgás jellemzői. 7. 7.-8. A magyar szociolingvisztika útja 1. Kiss Jenő és Kontra Miklós írásaiból 8. A magyar szociolingvisztika útja 2. Réger Zita szociolingvisztikai munkássága 9. A magyar szociolingvisztika útja 3. Cikkek a szaknyelvekről és az ifjúsági nyelvhasználatról 11-12.. Nyelvhasználat és net – chatszobák, közösségi hálók és felhasználók 13-14. A saját környezetben végzett szociolingvisztikai kutatások ismertetése A félévi dolgozat megírása; a félévi munka értékelése Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Zh. és saját kutatás bemutatása. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50-50% ötfokozatú. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna (szerk.) (1991.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Budapest: TINTA KÖNYVKIADÓ. SÁNDOR Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek(PDF). In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció.Szeged, 1999. SÁNDOR Klára: Amiért a szinkrón elemzés foszladozik.(PDF) In: Sándor Klára (szerk.): Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged, 1998.

SÁNDOR Klára: A nyelv „gyenge pontjai”. In: (szerk. Károly László és Kincses Nagy Éva): Néptörténet — nyelvtörténet. (A 70 éves Róna-Tas András köszöntése). Szeged, 2001. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BEZECZKY Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Bp., 2002. 7–169. CSERESNYÉSI László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXVII). Bp., 2004. RÉGER Zita, Utak a nyelvhez. Bp., 1990. 7–159. SÁNDOR Klára: Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség. Regio, 6 (1995)/4: 121–46 = In: Kontra Miklós és Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Szerk. Kontra Miklós és Saly Noémi. Budapest, 1998. 368–394 = In: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 2001. 83–110. SÁNDOR Klára: A hiányzó paradigma. Magyar Tudomány, 1999/11: 1387–1392. WARDHAUGH, R. (1995.): Szociolingvisztika. Budapest: OSIRIS. KONTRA Miklós (szerk.) (1992.): Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. MTA: NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET.

Tantárgy neve: Nyelvszociológia, szociolingvisztika


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a szociolingvisztisztika alapfogalmaival, elsősorban a tudományterület neves képviselőitől származó eredeti szövegek feldolgozásával, ill. a szociolingvisztikai kutatás módszereivel, a kiértékelés kritériumaival. A kurzus hallgatói betekintést kapnak a nyelvi hátrány, ill. a nyelv modern kori átalakulásának kérdésköreibe. A szeminárium alkalmat kínál a hallgatók saját, szűkebb környezetében végzett szociolingvisztikai kutatások bemutatására, értékelésére is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A szociolingvisztika fogalma, rövid története, helye a nyelvészeti diszciplínák rendszerében 2. Szociolingvisztika és nyelvszociológia eltérései; a szociolingvisztika vizsgálati módszerei 3. A nyelv területi, társadalmi, életkori stb. tagolódása; a magyar nyelv rétegei; a nyelvi hátrány fogalma 4. A szociolingvisztika klasszikusainak szövegeiből 1. W. Labov társadalomképe 5. A szociolingvisztika klasszikusainak szövegeiből 2. B. Bernstein Nyelvi szocializáció és oktatás 6. A beszédaktus-elméletek, a társalgás jellemzői. 7. 7.-8. A magyar szociolingvisztika útja 1. Kiss Jenő és Kontra Miklós írásaiból 8. A magyar szociolingvisztika útja 2. Réger Zita szociolingvisztikai munkássága 9. A magyar szociolingvisztika útja 3. Cikkek a szaknyelvekről és az ifjúsági nyelvhasználatról 11-12.. Nyelvhasználat és net – chatszobák, közösségi hálók és felhasználók 13-14. A saját környezetben végzett szociolingvisztikai kutatások ismertetése A félévi dolgozat megírása; a félévi munka értékelése Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Zh. és saját kutatás bemutatása. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50-50% ötfokozatú. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna (szerk.) (1991.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemény. Budapest: TINTA KÖNYVKIADÓ. SÁNDOR Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek(PDF). In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció.Szeged, 1999. SÁNDOR Klára: Amiért a szinkrón elemzés foszladozik.(PDF) In: Sándor Klára (szerk.): Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged, 1998.

SÁNDOR Klára: A nyelv „gyenge pontjai”. In: (szerk. Károly László és Kincses Nagy Éva): Néptörténet — nyelvtörténet. (A 70 éves Róna-Tas András köszöntése). Szeged, 2001. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BEZECZKY Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Bp., 2002. 7–169. CSERESNYÉSI László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXVII). Bp., 2004. RÉGER Zita, Utak a nyelvhez. Bp., 1990. 7–159. SÁNDOR Klára: Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség. Regio, 6 (1995)/4: 121–46 = In: Kontra Miklós és Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Szerk. Kontra Miklós és Saly Noémi. Budapest, 1998. 368–394 = In: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 2001. 83–110. SÁNDOR Klára: A hiányzó paradigma. Magyar Tudomány, 1999/11: 1387–1392. WARDHAUGH, R. (1995.): Szociolingvisztika. Budapest: OSIRIS. KONTRA Miklós (szerk.) (1992.): Társadalmi és területi változatok a magyar nyelvben. MTA: NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET.

Tantárgy neve: Szakmai gyakorlat IV.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szakmai gyakorlatnak a célja, hogy a hallgatók állandóan lépést tartsanak a technológiai és szervezeti-kulturális, illetve piaci változásokkal a média területén; a gyakorlatban tesztelhessék tantermi tudásukat; érdeklődésüknek megfelelő, korszerű specifikus gyakorlati tudásra tegyenek szert; esetleg így munkaerő piaci kapcsolatokat alakítsanak ki. Tantárgy tematikus leírása: Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  A szakmai gyakorlatot kommunikáció- és médiatudománnyal kapcsolatos területen kell elvégezni. A konkrét követelményeket a gyakorlóhelyen kell megbeszélni. A gyakorlóhely igazolja a teljesítést. Egy-két oldalas beszámolót kell írni. A beszámolóban szerepeljen, hogy a hallgató miért az adott helyet választotta, mivel foglalkozott a gyakorlaton, mit tanult, milyen tapasztalatokat szerzett, mennyiben felelt meg a szakmai gyakorlat a várakozásainak?  40 órás gyakorlat, a szakiránynak megfelelő kutatóintézetbe, állami, magán vagy civil szervezetekhez, ill. helyi- regionális televíziókhoz, rádiókhoz kell menni. A lista az Intézet honlapjáról elérhető. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A szakmai gyakorlatra a hallgatók nem kapnak osztályzatot, de munkájukat a gyakorlat vezetője igazolja/ röviden írásban értékeli. Fontos azonban, hogy a hallgatók is értékeljék a gyakorlat hasznosságát. Az így szerzett információk a tanszéknek segítenek dönteni abban, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést az adott gyakorlóhellyel. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ R. – TARDOS R. – TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, ©2012.



Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szakmai gyakorlatnak a célja, hogy a hallgatók állandóan lépést tartsanak a technológiai és szervezeti-kulturális, illetve piaci változásokkal a média területén; a gyakorlatban tesztelhessék tantermi tudásukat; érdeklődésüknek megfelelő, korszerű specifikus gyakorlati tudásra tegyenek szert; esetleg így munkaerő piaci kapcsolatokat alakítsanak ki. Tantárgy tematikus leírása: Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  A szakmai gyakorlatot kommunikáció- és médiatudománnyal kapcsolatos területen kell elvégezni. A konkrét követelményeket a gyakorlóhelyen kell megbeszélni. A gyakorlóhely igazolja a teljesítést. Egy-két oldalas beszámolót kell írni. A beszámolóban szerepeljen, hogy a hallgató miért az adott helyet választotta, mivel foglalkozott a gyakorlaton, mit tanult, milyen tapasztalatokat szerzett, mennyiben felelt meg a szakmai gyakorlat a várakozásainak?  40 órás gyakorlat, a szakiránynak megfelelő kutatóintézetbe, állami, magán vagy civil szervezetekhez, ill. helyi- regionális televíziókhoz, rádiókhoz kell menni. A lista az Intézet honlapjáról elérhető. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A szakmai gyakorlatra a hallgatók nem kapnak osztályzatot, de munkájukat a gyakorlat vezetője igazolja/ röviden írásban értékeli. Fontos azonban, hogy a hallgatók is értékeljék a gyakorlat hasznosságát. Az így szerzett információk a tanszéknek segítenek dönteni abban, hogy érdemes-e folytatni az együttműködést az adott gyakorlóhellyel. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANGELUSZ R. – TARDOS R. – TERESTYÉNI T: Média nyilvánosság, közvélemény. Szövegyűjtemény. Gondolat, Budapest, 2007 BAJOMI-LÁZÁR Péter: Média és társadalom. Antenna könyvek, Budapest, 2008 BERGER, Arthur A: Media and Society A Critical Perspective. Lanham : Rowman & Littlefield Publishers, ©2012.

Kisebbségszociológia szakirány Tantárgy neve: Nemzeti kisebbségek

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCK24 BTMLSOCK24 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az előadások célja, hogy a nemzeti kisebbségek problematikájának alapvető fogalmait, elméleteit és adatait ismertesse a hallgatókkal. A nemzeti kisebbségek tipológiáján túlmenően a kisebbségi szerveződések és élethelyzetek főbb jellemzőit is áttekintjük a bőségesen rendelkezésünkre álló szakirodalmak alapján. A nemzeti kisebbségek tárgyalása során a magyarországi őshonos népcsoportokon kívül a határon túli magyar közösségek tárgyalására is kitérünk. Tantárgy tematikus leírása:  A nemzet fogalma, a nemzet, nacionalizmus kialakulásának fő elméletei  Nemzetiség, nemzeti kisebbség, etnikai kisebbség – tipológiák  Nemzet, mint identitásprobléma – az identitás nemzeti vetületei, az etnikai identitás a mindennapokban  Nemzeti kisebbségek Magyarországon  Határon túli magyar közösségek: kényszerközösségtől vállalt közösségig  Határon túli magyar kisebbségi szerveződések, a kisebbségi elitek szerepe  Nyugati magyar közösségek Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.)  órai részvétel (nappalin: az órák 60%-án való részvétel, levelezősök a rendelkezésre álló időkeret felében)  aláírás feltétele: levelező: prezentáció készítése egy szakirodalmi szöveg alapján  szóbeli vizsga Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  prezentáció: 20 százalék  szóbeli vizsga: 80 százalék Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANDERSON, B. (1991) Imagined Communities. Reflexions ont he Origin and Spread of Nationalism. London-New York: Verso. BÁRDI N. (2004). Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarság kapcsolattörténete. Pozsony: Kalligram. BIRÓ A. Z. (1998): Stratégiák vagy kényszerpályák? Tanulmányok a romániai magyar társadalomról Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998 BRUBAKER, R. & et ali. (2011) Nacionalista politika és hétköznapi etnicitás egy erdélyi

városban. Budapest: L’Harmattan. FEISCHMIDT Margit (szerk.) Etnicitás. Különbségteremtő társadalom. Budapest: Gondolat MTA Kisebbségkutató Intézet KÁNTOR Zoltán – MAJTÉNYI Balázs (szerk.) (2005.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest, Rejtjel, KÁNTOR Zoltán (szerk.) (2004.): Nacionalizmuselméletek. Rejtjel, Budapest, KOVÁCS NÓRA és SZARKA LÁSZLÓ (szerk.) (2002.): Tér és Terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréről. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének évkönyve I. Akadémiai Kiadó, Budapest, KOVÁCS NÓRA és SZARKA LÁSZLÓ (szerk.) (2003.): Tér és Terep. Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből II. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének évkönyve II. Akadémiai Kiadó, Budapest,. PAPP Z. A. (2010) A nyugati magyar diaszpóra és szervezeti élete néhány demográfiai, társadalmi jellemzője KISEBBSÉGKUTATÁS 4. 621-638. SISÁK Gábor (szerk) (2001.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a 20. század végén. Osiris–MTA, Budapest, SZARKA László: Kisebbségi léthelyzetek, közösségi alternatívák: Az etnikai csoportok helye a keletközép-európai nemzetállamokban. Budapest, Lucidus Kiadó, 2004 TÚRÓS Endre (szerk.) (1995.): Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda,. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BRUBAKER, R. (1996) Nationalism Reframed: Nationhood and the National Question int he New Europe. Cambridge: Cambridge University Press. CSEPELI György-ÖRKÉNY Antal-SZÉKELY Mária (2003): Nemzetek egymás tükrében. A Kárpátmedence térségében élő nemzeti többségek és kisebbségek interetnikus viszonyai. Budapest PAPP Z. A. (2008): Beszédből világ. Elemzések, adatok amerikai magyarokról. Budapest: Magyar Külügyi Intézet, Regio Books. A felsorolt és egyéb fontos szakirodalmak, kronológiák, jogi dokumentumok nagy része elérhető a kolozsvári Transindex (http://adatbank.transindex.ro) adatbankjának digitális szövegtáraiban, illetve az MTA Kisebbségkutató Intézet honlapján. Néhány link: http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=53&k=5 http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=31&k=5 http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=476 http://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=318 http://www.mtaki.hu/kiadvanyok/ter_es_terep_01_main.html http://www.mtaki.hu/kiadvanyok/ter_es_terep_02_main.html

Tantárgy neve: Fogyatékkal élők a társadalomban


Tárgyfelelős (név, beosztás): Gyukits György, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szemináriumok során áttekintjük a fogyatékkal élők csoportjainak (látási, hallási, mozgásszervi és értelmi) alapvető jellemzőit, különös tekintettel életmódjukra, társadalmi integrációjukra, illetve a hazai és nemzetközi jogszabályi környezetre. A téma tárgyalását szociológiai, gyógypedagógiai szociológiai szempontból tesszük meg, kitérve a fogyatékossággal kapcsolatos stigmatizációs, családszociológiai és szubkulturális elméletekre. Tárgyaljuk a rehabilitáció, illetve a habilitáció fogalmait, menetét és formáit. Elemezzük a fogyatékkal élőkre vonatkozó hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. Bemutatjuk a megváltozott munkaképességűek, a rokkantak és a fogyatékkal élők munkaerőpiaci lehetőségeit és munkaerőpiaci diszkriminációját. Tantárgy tematikus leírása:  Bevezetés: a hallgatók előzetes ismereteinek, gyakorlati tapasztalatainak feltárása.  A fogyatékkal élők különböző csoportjai, jellemzői, életmódjuk és társadalmi integrációjuk, társadalmi problémák a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban (csoportmunka)  Jogszabályi környezet az Európai Unióban és Magyarországon Medikális és szociális kezelési rezsimek: habilitáció és rehabilitáció, munkaerőpiaci programok, civil szervezetek Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) írásbeli feladat, órai beszámoló Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50%-50% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BÁNFALVY Csaba: Gyógypedagógiai szociológia. ELTE BGGYFK, 2006 BÁNFALVY Csaba: A felnőtt fogyatékosok munkavégzési jellemzőiről. In: Esély 1997. 4., 43–52. o. GOFFMAN, Erwing: Stigma és szociális identitás A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat, 1981 179-240. oldal KÖNCZEI György: Fogyatékosok a társadalomban. (Újabb adatok a kitaszítottság anatómiájához). Gondolat, Budapest, 1992 TAUSZ K: A fogyatékos emberek társadalmi integrációjának egyes kérdései Magyarországon. In: Az államtalanítás dilemmái: szociálpolitikai kényszerek és választások. ATA 1995. TAUSZ Katalin: Egyenlõtlenségek és különleges bánásmód. Fundamentum 1998 1998.1-2. Társadalmi egyenlőtlenségek és különleges bánásmód. In: A hátrányos megkülönböztetés tilalmától a pozitív diszkriminációig. A jog lehetőségei és korlátai. ADU PRINT-INDOK 1998.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BÁNFALVY Csaba: A „Budapest-vizsgálat” vitaanyagának szociológiai szempontú összefoglalása. 1986. In: Illyés (szerk.) 1984–90, II., 7 –87. o. BORBÉLY Sjoukje–CSÁNYI Yvonne–FÖLDINÉ ANGYALOSSY Zsuzsa–KISS Ágota– MISETA Zsuzsa–PAPP Gabriella–PERLUSZ Andrea–RÓZSÁNÉ CZIGÁNY Enikő–SZABÓ Ildikó: Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében. Budapest, BGGYTF, 1995 A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása. Európa Esélyegyenlőségi Stratégiája. A fogyatékosok személyek védelméről és jogegyenlőségük biztosításáról szóló 1997. Évi CXL. Törvény Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük Biztosításáról 2003. évi CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. TÓTH Kinga Dóra et al: Összefogással a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjuk érdekképviseletéért. Miskolc: Szépmíves Kiadó. 2006

Tantárgy neve: Fogyatékkal élők a társadalomban

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCK41 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Gyukits György, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A szemináriumok során áttekintjük a fogyatékkal élők csoportjainak (látási, hallási, mozgásszervi és értelmi) alapvető jellemzőit, különös tekintettel életmódjukra, társadalmi integrációjukra, illetve a hazai és nemzetközi jogszabályi környezetre. A téma tárgyalását szociológiai, gyógypedagógiai szociológiai szempontból tesszük meg, kitérve a fogyatékossággal kapcsolatos stigmatizációs, családszociológiai és szubkulturális elméletekre. Tárgyaljuk a rehabilitáció, illetve a habilitáció fogalmait, menetét és formáit. Elemezzük a fogyatékkal élőkre vonatkozó hazai és nemzetközi kutatások eredményeit. Bemutatjuk a megváltozott munkaképességűek, a rokkantak és a fogyatékkal élők munkaerőpiaci lehetőségeit és munkaerőpiaci diszkriminációját. Tantárgy tematikus leírása:  Bevezetés: a hallgatók előzetes ismereteinek, gyakorlati tapasztalatainak feltárása.  A fogyatékkal élők különböző csoportjai, jellemzői, életmódjuk és társadalmi integrációjuk, társadalmi problémák a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban (csoportmunka)  Jogszabályi környezet az Európai Unióban és Magyarországon Medikális és szociális kezelési rezsimek: habilitáció és rehabilitáció, munkaerőpiaci programok, civil szervezetek Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) írásbeli feladat, órai beszámoló Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 50%-50% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BÁNFALVY Csaba: Gyógypedagógiai szociológia. ELTE BGGYFK, 2006 BÁNFALVY Csaba: A felnőtt fogyatékosok munkavégzési jellemzőiről. In: Esély 1997. 4., 43–52. o. GOFFMAN, Erwing: Stigma és szociális identitás A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat, 1981 179-240. oldal KÖNCZEI György: Fogyatékosok a társadalomban. (Újabb adatok a kitaszítottság anatómiájához). Gondolat, Budapest, 1992 TAUSZ K: A fogyatékos emberek társadalmi integrációjának egyes kérdései Magyarországon. In: Az államtalanítás dilemmái: szociálpolitikai kényszerek és választások. ATA 1995. TAUSZ Katalin: Egyenlõtlenségek és különleges bánásmód. Fundamentum 1998 1998.1-2. Társadalmi egyenlőtlenségek és különleges bánásmód. In: A hátrányos megkülönböztetés tilalmától a pozitív diszkriminációig. A jog lehetőségei és korlátai. ADU PRINT-INDOK 1998.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BÁNFALVY Csaba: A „Budapest-vizsgálat” vitaanyagának szociológiai szempontú összefoglalása. 1986. In: Illyés (szerk.) 1984–90, II., 7 –87. o. BORBÉLY Sjoukje–CSÁNYI Yvonne–FÖLDINÉ ANGYALOSSY Zsuzsa–KISS Ágota– MISETA Zsuzsa–PAPP Gabriella–PERLUSZ Andrea–RÓZSÁNÉ CZIGÁNY Enikő–SZABÓ Ildikó: Fogyatékos gyermekek integrált nevelése hazai kísérletek tükrében. Budapest, BGGYTF, 1995 A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása. Európa Esélyegyenlőségi Stratégiája. A fogyatékosok személyek védelméről és jogegyenlőségük biztosításáról szóló 1997. Évi CXL. Törvény Az 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük Biztosításáról 2003. évi CXXV törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. TÓTH Kinga Dóra et al: Összefogással a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjuk érdekképviseletéért. Miskolc: Szépmíves Kiadó. 2006

Tantárgy neve: Kisebbségvédelmi rendszerek


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens Javasolt félév: 2 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kisebbségvédelmi rendszerek c. tantárgy célja, hogy a kisebbségek nemzetközi védelme kialakulása főbb állomásait és a jelenkori jogi, szociológiai rendszereit mutassa be. A kurzus során tárgyalásra kerülnek a kisebbségvédelem elméleti alapjai, valamint a pozitív jog rendelkezései. A kurzus felöleli a nemzeti kisebbségek védelmének intézményi rendszerét és bemutatásra kerülnek továbbá egyes európai államok szignifikáns kisebbségvédelmi rendszerei, a magyar kisebbségvédelem mellett, a szomszédos államok kisebbségvédelme. Tárgyalásra kerülnek a kisebbségi autonómiákra vonatkozó nemzetközi jogi szabályok, valamint a konkrét esetek vizsgálatakor az autonómiákra vonatkozó nemzeti szabályozások. A kurzus az elméleti/jogi megközelítés mellett a kisebbségi társadalmi alrendszerek szociológiai működésével, illetve demográfiai vetületeivel is megismerteti a hallgatókat. Tantárgy tematikus leírása: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A kisebbségvédelem legfontosabb nemzetközi dokumentumai Kisebbségvédelem Magyarországon: a régi és új kisebbségi törvény Kisebbségvédelem a szomszédos országokban Az autonómia, mint a kisebbségvédelem eszköze A Kárpát-medencei kisebbségek demográfiai adatai. Kisebbségi társadalmi alrendszerek: kisebbségi oktatás Kisebbségi társadalmi alrendszerek: kisebbségi média Kisebbségi társadalmi alrendszerek: kisebbségi politizálás

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) – beadandó dolgozat Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) beadandó dolgozat (8-10 oldal, 12-es betűméret, 1,5-ös sorköz) egy az oktatóval előzetesen egyeztetett kisebbségvédelmi témakörben; Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BALÁZS Katalin-ÓDOR Bálint: A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai, Magyar Országgyűlés, 2006 MAJTÉNYI Balázs-VIZI Balázs (szerk.): Európa Kisebbsége. A roma kisebbség a nemzetközi dokumentumokban. GONDOLAT Kiadó, Budapest, 2005, 209 p. MAJTÉNYI Balázs-VIZI Balázs (szerk.): A kisebbségi jogok nemzetközi okmányai. Budapest, GONDOLAT KIADÓ, 2003, 248 o. BÁRDI Nándor, FEDINEC Csilla és SZARKA László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. GONDOLAT KIADÓ - MTA KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET, Budapest, 2008

KOVÁCS Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem, OSIRIS, Budapest, 1996 Minority Rights: International Standards and Guidance for Implementation. UN, New York – Geneva, Letölthető: 2010 http://www.ohchr.org/Documents/Publications/MinorityRights_en.pdf Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Szakirodalmak, kronológiák és jogi dokumentumok elérhetők az alábbi linkeken is: http://doboskronologia.tortenelem.mtaki.hu/ http://adatbank.transindex.ro/belso.php?alk=31&k=5 www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu

Tantárgy neve: Sikeres roma életutak


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: Általában véve a romák társadalmi integrációjának, ezen belül a társadalmi előrejutás szempontjából sikeresnek tekinthető romák életútjának, a sikerhez vezető okoknak, faktoroknak a körüljárása. A kurzus során különös figyelmet szentelünk a hazai helyzet elemző bemutatásán túl az európai, elsősorban az angliai helyzet vizsgálatának, valamint a roma identitás megtartása, megtarthatósága kérdés körüljárásának - a roma középosztályhoz, illetve roma értelmiséghez tartozók példáján keresztül. Tantárgy tematikus leírása: 1-2. Bevezetés. A romák társadalmi integrációjának helyzete Magyarországon és Európa más országaiban. 3-4. Az integráció vizsgálatának lehetséges szempontjai, dimenziói. Hazai és nemzetközi kutatások. 5-6. Identitás, etnikai identitás. Szociális identitás. Az identitás összetevői. 7-8. Az etnikai identitás felvállalásának, elrejtésének, felfedésének egyéni és társadalmi meghatározói. 9-10. A többség és kisebbség együttélésének lehetséges mintázatai. Asszimiláció, disszociativitás, marginalitás, identitásválság, poliidentitás. 11-12. Sikeres roma életutak vizsgálata. A különböző szocializációs ágensek szerepe, társadalmi és egyéni faktorok vizsgálata. Félévközi számonkérés módja: Értékelése: Szóbeli vizsga a félév végén az órai anyagból és a megadott szakirodalmakból. Kötelező irodalom: Barna, I. - Csepeli Gy. – Örkény A. – Székelyi M. [2005]: A siker fénytörései. Budapest: Sík Kiadó. Horowitz, D. L. [1975]: Ethnic Identity. In: Glazer, N. – Moynihan, D. P. (eds.): Ethnicity: Theory and Experience. London: Harvard Press. Krappmann, L. [1980]: Az identitás szociológiai dimenziói. Budapest: Szociológiai Füzetek. Tóth K. [2008]: Sikeres cigányok identitása Magyarországon és Angliában. Budapest: L’Harmattan Kiadó. Ajánlott irodalom: Barna, I. - Csepeli Gy. – Örkény A. – Székelyi M. [2005]: A siker fénytörései. Budapest: Sík Kiadó. Kende, A: „Értelmiségiként leszek roma és romaként leszek értelmiségi”. Vizsgálat roma egyetemisták életútjáról.

Tantárgy neve: Sikeres roma életutak


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: Általában véve a romák társadalmi integrációjának, ezen belül a társadalmi előrejutás szempontjából sikeresnek tekinthető romák életútjának, a sikerhez vezető okoknak, faktoroknak a körüljárása. A kurzus során különös figyelmet szentelünk a hazai helyzet elemző bemutatásán túl az európai, elsősorban az angliai helyzet vizsgálatának, valamint a roma identitás megtartása, megtarthatósága kérdés körüljárásának - a roma középosztályhoz, illetve roma értelmiséghez tartozók példáján keresztül. Tantárgy tematikus leírása: 1-2. Bevezetés. A romák társadalmi integrációjának helyzete Magyarországon és Európa más országaiban. 3-4. Az integráció vizsgálatának lehetséges szempontjai, dimenziói. Hazai és nemzetközi kutatások. 5-6. Identitás, etnikai identitás. Szociális identitás. Az identitás összetevői. 7-8. Az etnikai identitás felvállalásának, elrejtésének, felfedésének egyéni és társadalmi meghatározói. 9-10. A többség és kisebbség együttélésének lehetséges mintázatai. Asszimiláció, disszociativitás, marginalitás, identitásválság, poliidentitás. 11-12. Sikeres roma életutak vizsgálata. A különböző szocializációs ágensek szerepe, társadalmi és egyéni faktorok vizsgálata. Félévközi számonkérés módja: Értékelése: Szóbeli vizsga a félév végén az órai anyagból és a megadott szakirodalmakból. Kötelező irodalom: Barna, I. - Csepeli Gy. – Örkény A. – Székelyi M. [2005]: A siker fénytörései. Budapest: Sík Kiadó. Horowitz, D. L. [1975]: Ethnic Identity. In: Glazer, N. – Moynihan, D. P. (eds.): Ethnicity: Theory and Experience. London: Harvard Press. Krappmann, L. [1980]: Az identitás szociológiai dimenziói. Budapest: Szociológiai Füzetek. Tóth K. [2008]: Sikeres cigányok identitása Magyarországon és Angliában. Budapest: L’Harmattan Kiadó. Ajánlott irodalom: Barna, I. - Csepeli Gy. – Örkény A. – Székelyi M. [2005]: A siker fénytörései. Budapest: Sík Kiadó. Kende, A: „Értelmiségiként leszek roma és romaként leszek értelmiségi”. Vizsgálat roma egyetemisták életútjáról.

Tantárgy neve: Szakdolgozatíró szeminárium II.

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM44 BTMNSOCK44 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Óraszám/hét: 2 Kreditpont: 0 Tantárgy feladata és célja:

Előfeltétel: BTMNSOCK36 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Tagozat: nappali

A tantárgy azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók számára segítséget adjon a szakdolgozat elkészítésében. Tantárgy tematikus leírása: 1-5. Szakdolgozati témák áttekintése, félévi feladat megbeszélése 6-8. Tudományos munka írásának szabályai 9-12. Hallgatói prezentációk Félévközi számonkérés módja: A félév során minden hallgató készít egy 10 perces prezentációt a tervezett szakdolgozatából. Értékelése: A hallgatók a prezentációra kapják meg gyakorlati jegyüket. Kötelező irodalom: Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Budapest: Osiris, 2006. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest, 1991. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, 1997. Ajánlott irodalom: Bertáné Németh Ágnes: Az irodalomkutatástól a hivatkozásig. Pécsi Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár, Pécs, 2002. Blaskó Ágnes–Hamp Gábor: Írás 1.0. Typotext, 2009. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, 1997.

Tantárgy neve: Szakdolgozatíró szeminárium II.

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCM44 BTMLSOCK44 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: BTMLSOCK36 Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók számára segítséget adjon a szakdolgozat elkészítésében. Tantárgy tematikus leírása: 1-5. Szakdolgozati témák áttekintése, félévi feladat megbeszélése 6-8. Tudományos munka írásának szabályai 9-12. Hallgatói prezentációk Félévközi számonkérés módja: A félév során minden hallgató készít egy 10 perces prezentációt a tervezett szakdolgozatából, ppt-vel. Értékelése: A hallgatók az elkészített ppt-re kapják meg érdemjegyüket. Kötelező irodalom: Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Budapest: Osiris, 2006. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest, 1991. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, 1997. Ajánlott irodalom: Bertáné Németh Ágnes: Az irodalomkutatástól a hivatkozásig. Pécsi Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár, Pécs, 2002. Blaskó Ágnes–Hamp Gábor: Írás 1.0. Typotext, 2009. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris, 1997.



Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében családkutatást végzünk Miskolcon. Tantárgy tematikus leírása: 1-2. A kutatás alapkoncepciója, a kutatási terv kidolgozása. 3-4. A kutatás alapsokasága, mintavétele és módszerei. 5. A kutatás adatgyűjtési módszerének kialakítása. 6-10. Terepmunka. 11-12. Az adatok feldolgozása. 13-14. Az adatok prezentálása. Félévközi számonkérés módja: Aktív részvétel az órákon. Értékelése: A szorgalmi időszak végére a hallgatók 5 oldalas tanulmányt írnak az általuk összegyűjtött anyagok alapján. Kötelező irodalom: Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerő piaci körülmények között. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Ajánlott irodalom: Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.Tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006



Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 40 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy keretében családkutatást végzünk Miskolcon. Tantárgy tematikus leírása: 1-2. A kutatás alapkoncepciója, a kutatási terv kidolgozása. 3-4. A kutatás alapsokasága, mintavétele és módszerei. 5. A kutatás adatgyűjtési módszerének kialakítása. 6-10. Terepmunka. 11-12. Az adatok feldolgozása. 13-14. Az adatok prezentálása. Félévközi számonkérés módja: Aktív részvétel az órákon. Értékelése: A szorgalmi időszak végére a hallgatók 5 oldalas tanulmányt írnak az általuk összegyűjtött anyagok alapján. Kötelező irodalom: Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó. (55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma Spéder Zsolt: Gyermekvállalás megváltozott munkaerő piaci körülmények között. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a505.pdf Utasi Ágnes: Fiatal egyedülálló nők párkapcsolati esélye. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a507.pdf Ajánlott irodalom: Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.Tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Sántha Kálmán: Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat Kiadó, Budapest. 2006

Szabadon választható Tantárgy neve: Prezentációs technikák

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC409 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szabadon választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus Javasolt félév: 2-4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a különböző típusú prezentációs technikákkal és felkészítse őket az eltérő összetételű hallgatóság előtti prezentáció megtartására. A félév során áttekintjük a prezentáció előkészítésének főbb szempontjait, a hallgatóság igényeinek felmérésétől a prezentáció céljának és alapüzenetének meghatározásáig, kiegészítve mindezt retorikai és kommunikációs alapismeretekkel (figyelem felkeltése, meggyőzés) és azok alkalmazásával. A hallgatók gyakorlati útmutatást kapnak a prezentációs eszközök használatához, az előadás során esetlegesen fellépő kényelmetlen helyzetek kezeléséhez. Tantárgy tematikus leírása: 16. A kommunikáció modellje: verbális és nem-verbális kommunikáció 17. Retorikai alapfogalmak 18. A hatásos prezentáció tényezői 19. Jegyzetből vagy spontán? 20. A hatékony prezentáció szerkesztése 21. Kényelmetlen helyzetek kezelése 22. Prezentációs eszközök 23. A PowerPoint használata 24. Szónoki képességeket fejlesztő gyakorlatok 25. Az információ-átadás hatékonyságának bővítése 26. A 20 csúcs baklövés előadás közben – mit ne tegyünk? /Minták/Előadások 27. Kiselőadások megtartása 28. Kiselőadások megtartása 29. Kiselőadások megtartása 30. Kiselőadások megtartása Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) prezentáció Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) ötfokozatú Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) BOKOR János-SZABÓ Tibor: A kommunikáció elmélete és gyakorlata. BOOKLANDS, Bp., 2000. ACZÉL Petra – BENCZE Lóránt: Hatékonyság és meggyőzés a kommunikációban : Gyakorlati retorika, Budapest, L’HARMATTAN ; Zsigmond Király Főiskola, 2007 GILLEN, Terry: A meggyőzés mesterfogásai. BAGOLYVÁR KÖNYVKIADÓ, Budapest, 1999

GYARMATI Béla: Beszélni muszáj!: gyakorlati retorika. Miskolc, KLAVIATÚRA, 1994 MONTÁGH Imre: Figyelem vagy fegyelem?!: az előadói magatartás / [… átdolg. Montágh Imréné Riener Nelli] Budapest, HOLNAP, 2008 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) SZABÓ Katalin: Kommunikáció felsőfokon. KOSSUTH, 2001 SZÁLKÁNÉ GYAPAY Márta: Gyakorlati retorika. NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, Budapest, 1999 WACHA Imre: A korszerű retorika alapjai I-II. SZEMIMPEX, 2003 BIRKENBIHL,Vera F.: Kommunikációs gyakorlatok. TRIVIUM, Bp., 2000

Tantárgy neve: Film és Társadalom - Tükör/Kép

Tantárgy Neptun kódja: BTBNSZM617 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szabadon választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens Javasolt félév: 4 Előfeltétel: Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Tantárgy tematikus leírása: *Február 10. Óramegbeszélés. Miről lesz szó és hogyan? - Szabó-Tóth Kinga *Február 17. Csúfak és gonoszak (rend.:Ettore Scola) – Gyukits György A családok felbomlását egy a római nyomornegyedben élő család történetét ábrázoló filmen keresztül mutatjuk be. *Március 2. Sodrásban (rend.:Gaál István) - Urbán Anna A modernitás és a hagyományok ellentmondásának kérdése és feloldási kísérlete valamint az emberi kapcsolatok, a barátság értelmezése érdekel minket és a filmet. *Március 16. Bakaruhában (rend.: Fehér Imre) - Szepessy Péter Az emberi kapcsolat elemzésének lehetőségei, a fenomenológiai, a szimbolikus interakcionista és a tudásszociológiai elmélet segítségével. *Március 30. Egészséges erotika (rend.: Tímár Péter) - Pankucsi Márta A rendszerváltás előtti Magyarország gazdasági, társadalmi, emberi viszonyait mutatja be a film rendkívül hitelesen, rendkívül szórakoztatóan. A kerettörténet egy szociológiai kutatás bemutatása. Az előadásban a film különböző szempontok szerinti értelmezésére törekszünk. *Április 13. Ádám almái (rend.: Anders Thomas Jensen) - Osváth Andrea A film több dimenzióban értelmezhető: egyrészt a belső béke megteremtésére való törekvésről szól; másrészt teológiai példabeszéd, Jób történetének modern változata, parabola, ahogyan a rendező fogalmaz; harmadrészt szociológiai tanulmány, a peremhelyzetűek társadalomba való visszavezetésének buktatóit is bemutatja. Hogy valóban vígjáték-e, illetve milyen egyéb értelmezési lehetőségek rejlenek benne, azt az órán megvitatjuk. *Április 27. A bőr, amelyben élek (rend.:Pedro Almodóvar) - Pócsi Orsolya A kapcsolatok groteszkjének és abszurdjának Thierry Jonquet regényéből készült filmje. A bosszú természete, a nemiség és az identitás kérdése, a látens homoszexualitás, az illúzió mind-mind olyan hívószavak, melyekkel kapcsolatosan a film több gondolkodnivalót ad. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Értékelése:(félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok)  A jegyszerzés feltétele: Egy szabadon válaszható film elemzése az órákon megismert elemzési szempontok valamelyikével, 7-8 oldalban.

 Az órák látogatása kötelező. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az előadások alkalmával kerülnek kiosztásra. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az előadások alkalmával kerülnek kiosztásra.

2016. tanév 2. félév

Recommend Documents