2016 nevelési év szakmai feladatellátásáról, működéséről

PILISI JÁTÉKORSZÁG ÓVODA OM: 033032

BESZÁMOLÓ

2015/2016 nevelési év szakmai feladatellátásáról, működéséről

1. Intézményi Alapító okirat szerinti feladatellátás jellemző adatai: Az óvoda ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5.§ és a 8.§-ban meghatározott óvodai nevelést a tankötelezettség kezdetéig. Ellátja továbbá azon sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, akik a többi – óvodás korú – gyermekekkel együtt nevelhetők és a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos, pszichés fejlődés zavaraival küzd. A költségvetési szerv biztosítja a logopédiai szolgáltatást, illetve az intézményi közétkeztetést. Feladatellátás helyek: Pilisi Játékország Óvoda 2721 Pilis, Rákóczi út 42. Pilisi Játékország Óvoda Meserét tagintézménye 2721 Pilis, Kávai út 19. Pilisi Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagintézménye 2721 Pilis, Attila u. 8. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermeklétszám a 2011. évi CXC. törvény 4. sz. melléklete alapján: Pilisi Játékország Óvoda 7 csoport/ Katica csoport Tarka lepke csoport Kerekerdő csoport Napraforgó csoport Napsugár csoport Margaréta csoport Csillagszem csoport

összesen: 175 fő 25 25 25 25 25 25 25

Pilisi Játékország Óvoda Meserét tagintézménye /5 csoport/összesen: 125 fő Kiscsikó csoport 25 Gézengúz csoport 25 Pillangó csoport 25 Csipet-csapat csoport 25 Süni csoport 25 Pilisi Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagintézménye /2 csoport/ összesen: 50 fő Cicamica csoport 25 Micimackó csoport 25 2011. évi CXC. törvény 4. mellékletének megfelelően Pilisi Játékország Óvoda férőhelye összesen: 350 fő A felvett gyermekek csoportonként vegyes életkorúak. -1-

Gyermeklétszámok alakulása a nevelési évben Pilisi Játékország Óvoda Csoport neve Katica Tarka lepke Kerekerdő Napraforgó Napsugár Margaréta Csillagszem Összesen Csoport neve Katica Tarka lepke Kerekerdő Napraforgó Napsugár Margaréta Csillagszem Összesen

2015. 09. 01. 28 28 26 27 24 27 25

2015. 10. 01. 27 28 26 27 26 29 26

185

189

2016. 05. 31. 29 27 29 30 30 29 30

2016. 08. 31. 30 29 29 30 30 29 30

204

207

Pilisi Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagintézménye Csoport neve Cicamica Micimackó Összesen Csoport neve Cicamica Micimackó Összesen

2015. 09. 01. 29 27

2015. 10. 01. 29 27

56

56

2016. 05. 31. 30 28

2016. 08. 31. 30 30

58

60

-2-

Pilisi Játékország Óvoda Meserét tagintézménye Csoport neve Kiscsikó Gézengúz Pillangó Csipet-csapat Süni Összesen Csoport neve Kiscsikó Gézengúz Pillangó Csipet-csapat Süni Összesen

Pilisi Játékország Óvoda összesen


2015. 09. 01. 26 27 25 28 26

2015. 10. 01. 26 25 25 29 25

132

130

2016. 05. 31. 28 29 25 28 26

2016. 08. 31. 28 29 25 27 29

136

138

2015. 09. 01.

2015. 10. 01.

373

375

2016. 05. 31.

2016. 08. 31.

398

405

A táblázatból megállapítható, hogy a gyermekek létszáma egyes csoportokban már a nevelési év kezdetén is meghaladta a férőhelyek számát. A probléma megoldása érdekében a fenntartó Önkormányzat Képviselő-testülete - a gyermekek létszámát, illetve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ (7). bekezdésében foglaltakat figyelembe véve – meghozta a 148/2015. (V. 28.) sz. önkormányzat határozatát. Ennek a döntésnek az értelmében a 2015/2016-os nevelési év vonatkozásában a fenntartó engedélyezte, illetve hozzájárulását adta a törvényi maximális létszámhatár túllépéshez a csoportlétszámok 20%-al történő emelésére.

-3-

Óvodásaink létszámának év közbeni módosulását elsősorban a településünkről elköltöző, illetve a városunkban újonnan lakó-, ill. tartózkodási helyet létesítő kisgyermekes családok számának folyamatos változása okozza. Az óvodába járók száma a nevelési év során az elő felvételisekkel is emelkedett, ők a nevelési év közben töltötték be a harmadik életévüket és kezdték meg az óvodát. A 2015/2016-os nevelési évre 2015. április utolsó hetében megtörténtek az óvodai beiratkozások. A gyermeket elsősorban abba az óvodába vettük fel, amelynek körzetében lakik vagy ahol a szülő dolgozik. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való elosztásánál lehetőség szerint figyelembe vettük a szülők kéréseit, a testvéri kapcsolatokat, az óvodapedagógusok véleményét, figyeltünk a kor összetételére, a nemek, illetve a hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztására is. Az óvodai felvételeknél a szülők óvodaválasztási igényét is szeretnénk maximálisan kielégíteni, pl. hosszabb nyitva tartás miatt (Játékország Óvoda), vagy a testvér már a másik óvodába jár, stb. Ezeket a szülői kéréseket, valamint az önkormányzati határozatban rögzítetteket (körzethatárok) nem mindig egyszerű összehangolni. Új óvodásainkkal néhány órát, napot a szülők is az óvodában tölthetnek, az időtartamot a család választja meg, mely maximum 5 nap lehet. A sajátos nevelési igényű gyermekek „beszoktatása” a szülővel együtt ettől eltérően hosszabb időt is igénybe vehet. A beszoktatás célja a beilleszkedés segítése. Beszoktatásra azért van szükség, mert a gyermek legtöbb esetben, számára ismeretlen új környezettel, emberekkel, szokásokkal találkozik. A beszoktatás során szerzett pozitív élmény, a biztonságot nyújtó, nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalása a későbbi közösségi életet is kedvezően befolyásolja. A nevelési évben minden óvodába beiratkozott gyermek részére biztosítani tudtuk az ellátást, helyhiány miatt senkit nem kellett elutasítanunk.

-4-

2. Álláshely összetétel, humánerőforrás fejlesztés Pilisi Játékország Óvoda engedélyezett létszámkerete: 59 Ebből: Óvodapedagógus 29 fő Pedagógiai asszisztens 4 fő Dajka 14 fő Óvodatitkár 1 fő Logopédus 2 fő Adminisztratív 1,5 fő Takarító 3 fő Konyhai dolgozó 4 fő Óvodapszichológus 0,5 fő Az óvodában az oktató-nevelő munkát az óvodapedagógusok végzik, személyük modellt és mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusok és az óvoda működését segítő alkalmazottak tevékenységének, hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A személyi feltételek megteremtése elengedhetetlen Pedagógiai Programunk céljainak minél tökéletesebb megvalósításához. Meggyőződésem, hogy a gyermekek egyéni fejlesztése e feltételrendszer megteremtése nélkül nem oldható meg. Az eredményeket a hozzáadott pedagógiai érték mutatja, melyet a megfelelő szakemberek képesek aktiválni a gyermekekben a megszerzett és alkalmazott magas szintű szakmai ismeretek által. Pilisi Játékország Óvoda telephelyeinek irányításában az intézményvezetőhelyettes, illetve a tagintézmény-vezető is aktívan részt vesz, vezetői munkájukat órakedvezmény biztosításával látják el. Az intézmény vezetőségének tagjai napi rendszeres munkakapcsolatban vannak. Havi rendszerességgel, vezetői megbeszéléseket tartunk, itt kerülnek értékelésre az elmúlt időszak eseményei, az aktuális teendők összehangolása, valamint a következő időszak programjainak megszervezése. A vezetői értekezleten elhangzottakról, munkatársi megbeszéléseken tájékoztatják a helyi kollektívát, biztosítva ezzel dolgozók felé a megfelelő információáramlást. Óvodapedagógusok munkaideje: Csoportban töltendő kötelező óraszáma:

heti 40 óra heti 32 óra

Órakedvezményben részesülők kötelező óraszáma: Intézményvezető 8 óra 1 fő Intézményvezető-helyettes 22 óra 2 fő Tagintézmény-vezető 26 óra 1 fő -5-

Szakszervezeti titkár Gyakornok

30 óra 26 óra

1 fő 4 fő

Óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóink - 1 fő középfokú végzettségű óvónő kivételével - főiskolai végzettségűek. Nyolc óvodapedagógus rendelkezik szakirányú másoddiplomával (2 fejlesztő pedagógus, 1 környezeti nevelő, 5 vezető óvodapedagógus). Óvónőink folyamatos önképzése, belső továbbképzése révén törekszünk a mind magasabb szakmai színvonalú munkavégzésre. Ebben a nevelési évben hat gyakornokunk volt. Az ő munkájukat megbízott mentor segítette. Az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők együttműködése A tevékenységek pedagógiai előkészítése közös feladata az óvodapedagógusoknak, a pedagógiai asszisztenseknek és a dajkáknak. A pedagógiai asszisztensek, és a dajkák szakképzettsége biztosítja, hogy a pedagógiai munkába aktívabban, felkészültebben tudnak bekapcsolódni, gyermekekkel való bánásmódjuk, kapcsolatuk még tudatosabbá válik. Nem csak külső szemlélői, hanem belső, tevékeny résztvevői a csoportban zajló eseményeknek. Tudják, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani, s ez a tudás megsokszorozza a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. Óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők együttműködése nagyon jó, szívesen dolgoznak együtt, a munkakörök tevékenységeit közösen tervezik és valósítják meg. Egymáshoz közelálló pedagógiai elveket vallunk, ezek közül a legfontosabb a gyermeki személyiség szeretete, tisztelete. Dolgozóink megfelelnek a hivatásuk gyakorlása során olyan általánosan elfogadott elvárásoknak, mint a tolerancia, nyitottság, következetesség. A csoportokban együttműködő felnőttek azonos szokás és szabályrend kialakítására törekednek, figyelembe véve a gyermekek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét, segítve a tehetség kibontakoztatását, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását.

-6-

Személyi változások 2015/2016-os nevelési évben a személyi állomány tekintetében több változás is történt: Új dolgozók: négy fő gyakornok óvodapedagógus egy fő gyakornok logopédus egy fő óvodapedagógus Közalkalmazotti jogviszony megszűnése: egy fő kisegítő nyugdíjazás egy fő kisegítő közös megegyezés egy fő gyakornok óvodapedagógus áthelyezés egy fő gyakornok óvodapedagógus közös megegyezés Gyed: 1 fő logopédus 1 fő dajka Tartós betegállomány 1 fő óvodapedagógus Pályáztatás útján, illetve átszervezéssel biztosítottuk év közben a megfelelő szakember utánpótlást. Minden munkakört igyekeztünk a lehetőségekhez képest, megfelelő végzettségű szakalkalmazottal ellátni. Az óvodapedagógusok, a logopédus, és az óvodapszichológus nevelőtestületben végzik munkájukat, melyben egységes nevelési elvek alapján dolgoznak. Célunk, hogy minden pedagógus - saját egyéniségének megtartása mellett - a közösen kialakított és elfogadott célok, feladatok érdekében tevékenykedjen, munkáját az igényesség jellemezze, önművelésre, önképzésre, az új befogadására kész legyen. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az átfedési időt a gyermekek között játéktevékenységbe ágyazott élménynyújtásra, egyéni bánásmódra, érzelmi nevelésre, megfigyelésre, differenciált és speciális képességfejlesztésre fordítják.

-7-

3. Pedagógiai folyamatok, szakmai munka, feladatellátás Nevelőmunkánk során családias, derűs, kedvelt tevékenységekkel teli óvodai élet megszervezése a legfontosabb feladatunk, olyan környezet kialakítása ahol minden gyermek jól érzi magát. A tanulási folyamatot komplex módon szervezzük. Óvodáinkban elsődleges szerepe a játéknak van, mivel ez az óvodáskorú gyermek legfőbb tevékenységi formája. A gyermekek megélhetik a szabad játék örömét, így segítjük az önálló alkotáson keresztül önkifejezésüket. Az egész személyiség mozgósításával a gyermeki képességek, készségek egyenletesen, jól fejlődhetnek. Ezzel összhangban, intézményünkben folyamatosan erősödik a differenciált fejlesztés, az egyéni fejlődési ütemhez igazított pedagógiai gyakorlat. A kompetencia fejlesztés kizárólag a gyermek ismeretében valósulhat meg, a differenciált fejlesztés feltétele a gyermek fejlődésének nyomon követése, figyelembe véve életkori sajátosságait, egyéni fejlettségét, képességeinek szintjeit. Ebben a nevelési évben is egyik fő célunk volt, hogy a hozzánk járó gyermekekben egészséges, harmonikus személyiség alakuljon ki, mely a gyermeket elfogadó, fejlődésben támogató, segítő nevelői magatartás és a családokkal való érdemi együttműködés eredménye. Az óvoda alapdokumentumában rögzítetteknek megfelelően vegyes életkorú csoportokban végezzük a nevelőmunkánkat. Célunk a sokoldalú, érdeklődő, a környezet iránt nyitott, kreatív gyermeki személyiség kibontakoztatása, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételével. Az óvodai nevelés folyamatában biztosítottuk az érzelmi, az értelmi, testi és szociális fejlődést, ehhez alakítva a tárgyi és személyi környezetet, mely megteremtette a feltételeket a gyermekek számára a sokféle élményszerzéshez, az örömteli játékhoz és más fejlesztő tevékenységhez. Törekedtünk arra, hogy a hátrányos helyzetű, magatartási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermekek számára is biztosítsuk az esélyt az optimális fejlődéshez, ugyanakkor a tehetséges gyermekek differenciált fejlesztésére is figyelmet fordítottunk. A gyermek számára a legelérhetőbb, követhetőbb minta a nagyobb gyermekek viselkedése. A kisebbek próbálják követni, utánozni a nagyokat, így könnyebben sajátítanak el szokásokat, szabályokat, ismereteket. A nagyoknak pedig jó érzés, hogy a kicsik szeretnének olyanok lenni, mint ők, szívesen tanulnak tőlük. A nagyok a kisebbek okítása közben is mélyítik ismereteiket. A gyermekek értelmi képességei gyorsabban fejlődhetnek, szociális képességeik (alkalmazkodás, -8-

sokrétű kapcsolat) könnyebben kialakulnak, és érzelmi életük gazdagodhat. Játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől. A vegyes életkorú csoportokban még inkább elfogadott tény, hogy minden gyermek máshol tart a fejlődésben, tudásuk és képességeik nem egyformák. Meghatározó szerepe van a spontán utánzásnak, mind a tevékenységek tanulásában, mind a magatartásformák elsajátításában. Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy naponta megteremtse a hosszantartó, zavartalan, tartalmas játék feltételeit, hiszen ez a 3-7 éves gyermekek elemi szükséglete. Az óvodai élettevékenység formái változatosak, a gyermeki kíváncsiságra és érdeklődésre épülnek, az életkori sajátossághoz igazodnak. Az óvodai élet legfontosabb tevékenységformái során fejlesztettük a gyermekeket az év során: - Játék A gyermekek a játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival, jelenségeivel, eseményeivel, az emberi kapcsolatokkal és a különböző magatartás mintákkal. Óvodás korban ez a fejlesztés leghatékonyabb eszköze. Játék közben erőfeszítések nélkül jutnak rengeteg ismeret és tapasztalat birtokába. A csoportok játékai sokrétűek a leggyakrabban előforduló játékfajták: gyakorlójáték, konstruáló játék, szerepjáték, szabályjáték. - Munka jellegű tevékenységek A játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenységek elsősorban a gyermekek saját személyükkel kapcsolatos önkiszolgálást és az élethelyzetekben való közös együttműködését, a folyamatos megbízásokat, az önként vállalt naposi munkát jelentik. A játékban reprodukált munkák (pl.: főzés, sütés, takarítás, építkezés) kiegészülhetnek valós szükségletet kielégítő munkákkal (saláta vagy csemegekészítés, mézeskalácssütés stb.), itt közvetlenül megélik a gyermekek a munka értelmét. A kerti munka kapcsán és a csoportszobák növényeinek ápolása során folyamatosan szerezhetnek tapasztalatokat, ismereteket. Célunk, hogy a gyermekek szeressenek közösen dolgozni, szívesen vállalkozzanak egyéni megbízások elvégzésére, segítsenek egymásnak, önállóan lássák el a személyükkel kapcsolatos teendőket. - Tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodai nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy irányított módon tanuljon a gyermek. A tanulás lehetséges formái óvodánkban: - utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulása -9-

- spontán, játékos tapasztalatszerzés - cselekvéses tanulás (a gyermeki kérdésekre adott válaszokra építő tapasztalatszerzés) - az általunk irányított megfigyelés, felfedezés A tanulás és a játék nem különíthetők el egymástól, a gyermek úgy tanul, hogy játszik. Hét éves kor alatti gyermek tanulásának igazi terepe a játék, a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel. Fontosnak tartjuk az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk elsődlegesnek, hanem a tanulásoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Minden gyermeket a saját képességrendszerének és fejlődési ütemének figyelembevételével neveljük, fejlesztjük. A napirend és a heti rend tevékenységeinek, - mese-vers, dramatikus játék, énekzene, gyermektánc, rajz, mintázás, kézimunka, mozgásfejlesztés, a környezet megismerése - hétről-hétre való ismétlődése biztonságot nyújt a gyermekeknek.

- Verselés, mesélés A vers és a mese anyanyelvi nevelésünk egyik legfontosabb eszköze. A gyermekek életkorának, nyelvi fejlettségének érdeklődésének megfelelő irodalmi anyagot válogattunk. Naponta hallgatnak mesét, verset a „beszélgető körben”, alvás előtt. Óvodai nevelésünk másik fontos pillére a játék mellett a mese, mivel ez az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével a gyermekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl a legjobban foglalkoztatja őt, amelyet nem az ésszerűség fonalán, hanem az átélés hullámhosszán tud befogadni. - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Minden alkalmat megragadunk az énekelgetésre, mondókázásra, játékdalfűzésre. A zenei anyag kiváló segítségünk az új óvodások beszoktatása idején, de megjelenik a gyermek-csoportokban folyó játék természetes kísérőjeként is. - Rajzolás, festés mintázás, kézimunka A manuális tevékenység (rajzolás, festés, gyurmázás, tépés, vágás, ragasztás, hajtogatás, szövés, fonás, barkácsolás, stb.) maga is játék. Amit elkészítenek a gyermekek az általában játékeszközként él majd tovább. Elsősorban a természetes anyagok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni (ágak, magvak, kukoricaszár és csutka, préselt virágok és levelek, stb.). Arra törekszünk, hogy a szükséges eszközöket jól tudják használni és legyen tapasztalatuk ezek tulajdonságairól, használatuk módjáról, szabályairól.

- 10 -

- Mozgás A szervezett és a szabad mozgás biztosítása során az un. nagymozgások fejlődését segítjük elő elsősorban, mintegy megalapozva, előkészítve ezzel a finom mozgások idegrendszeri hátterének kialakulását. A mozgás fejlődését egyrészt a kötetlen, szabad mozgástevékenység biztosításával, másrészt szervezett formában megvalósuló fejlesztő tevékenységgel igyekszünk lehetővé tenni. Az év minden napján sok időt töltöttünk a szabad levegőn (természetesen ezt mindig az időjárás függvényében szerveztük). Biztosítottuk a mindennapi szabad mozgás lehetőségét az udvaron, vagy a kirándulás alkalmával. Napi szinten használták a kerékpárokat, kismotorokat. - A külső világ tevékeny megismerése A környezettudatosság mindennapi életünk része, törekedtünk a szép, tiszta környezet iránti igény kialakítására. Ezen a nevelési területen belül fő célunk a természet megszerettetése és annak elősegítése, hogy a gyermekek biztonságosan eligazodjanak a környezetükben. Ennek eredményes eszköze többek között - az óvodánkban már hagyománnyá váló - Gerje tájvédelmi területi kirándulás, illetve a Csiló Lovas iskolában tett rendszeres látogatás, mely programok aktívan hozzásegítik a gyermekeket a növény és állatvilág tapasztalati úton történő megismeréséhez. A kirándulások alkalmával megfigyelték a természet szépségeit, megfigyelték a háziállatokat, nagyítóval megnézték a növényeket, állatokat. Az óvoda udvarán veteményeztek, palántáztak, leveleket gereblyéztek, komposztáltak. Télen etették a madarakat, megfigyelték őket. A szelektív hulladékgyűjtésben való aktív részvételük biztosítja, hogy szokásrendszerükbe beépüljenek a környezettudatos magatartás elemei. Barkácsoláshoz újrahasznosított anyagokat is használtak. Megismerték a vízzel való takarékosság szokásait, a mosdókban továbbra is figyelünk arra, hogy gyermekek és mi felnőttek is takarékoskodjunk a vízzel, papírral. Nagy hangsúlyt helyezünk a hő és villamos energia, takarékos használatára.

- 11 -

4. Iskolaérettség A gyermekek érettségi szintjét figyelembe vesszük az iskolakezdés időpontjának meghatározásakor, döntésében segítséget nyújtva a szülőnek, szükség esetén igénybe véve a külső szakszolgálatot is. A fejlettség szerinti iskolakezdésre lehetőséget ad a rugalmas beiskolázás. Az intézmény az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi és írásban rögzíti. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatja. Ha a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72. § (2) – (5) bekezdésében foglalt jogokról. Az óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Feljegyzik a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A gyermek egyrészt a belső érése folytán, másrészt a külső ráhatások (családi és óvodai nevelés), ingerek eredményeként az óvodáskor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, amennyiben testileg, lelkileg egészséges és szociálisan érett. A pszichés érettségének hiteles ismerői az óvodapedagógusok és a szülők. A pedagógusok folyamatos megfigyeléssel és az együtt eltöltött hosszú idő alatt megszerzett tapasztalatokkal igazibb, helytállóbb véleményt alkothatnak a gyermekről, mint a különféle teljesítményszintek mérési eredményei. A sajátos nevelési igényű gyermekek iskolaérettségét az illetékes szakértői bizottságok állapítják meg. Óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának egyéniségének megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Az óvoda 3-4 éve alatt az óvodapedagógus felelősségteljes feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse a gyermek fejlődési ütemét, és a normáltól eltérő fejlődés esetén időben megtegye a szükséges intézkedéseket. Ezek nagycsoportos korig a következők: DIFER mérés, megfigyelések az életkor függvényében, pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok kezdeményezése a Pedagógiai Szakszolgálatnál. Fogadóóra alkalmával tájékoztatjuk a szülőket az esetleges hiányosságokról, részképesség problémákról, fejlesztési lehetőségekről, a rugalmas beiskolázás lehetőségeiről. - 12 -

Óvodapedagógusaink a programunkban használt személyiséglapokkal követik a gyermekek fejlettségi szintjét, mely meghatározott szempontsorok alapján méri a gyermek fejlődését óvodába érkezéstől egészen az iskolába indulásig. A gyermekek neveltségi szintjének emelése a továbbiakban is hangsúlyos szerepet kap munkánk során. A tanköteles gyermekek a nevelési év során fokozott odafigyelést igényelnek, különös tekintettel az esetleges hiányzásokra, illetve fejlesztésekre. A rendszertelen óvodába járás nem jellemző az 5. életévet betöltött gyermekek esetében, a mulasztásokat csak orvosi igazolással, vagy a szülő előre benyújtott írásos kérelme alapján tudjuk igazoltnak tekinteni. A szülőket folyamatosan tájékoztatva a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, a pszichikus és szociális érettség figyelembevételével közösen döntünk a gyermek beiskolázásról. Óvodásaink közül az elmúlt tanévben 146 gyermek vált tankötelessé életkora alapján. Közülük 6 kisgyermekről kértük a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Monori Tagintézményénél az iskolaérettségi vizsgálatot. A vizsgálaton részt vett gyermekeknek még egy év óvodai nevelést javasoltak. Az iskolai életmód megkezdéséhez még nem megfelelő fejlettségű gyermekek - főleg április és augusztus között születettek - a szülők kérésére és az óvodapedagógusok egyetértő véleménye alapján, további egy évig óvodai nevelésben részesülnek. Közös megegyezéssel 31 gyermek maradt további egy évet óvodában, A visszamaradás okai jogszabályváltozás, mentális, fizikai éretlenség, mely általában a betegségekből adódó hiányzások eredménye, illetve a részképességek gyengesége. Számukra az óvoda, fejlesztő foglalkozást biztosít. A 2015/ 2016 nevelési évben általános iskolába beiratkozni köteles gyermekek száma 109 fő volt. Ebből: Újlengyel 6 fő Albertirsa 3fő Újhartyán 2fő Cegléd 1 fő Monor 1 fő Monorierdő 1 fő Nyáregyháza 1fő Külföldön 2 fő kezdi meg az iskolát. A többi tanköteles gyermek a Pilisi Gubányi Károly Általános Iskolában kezdi meg tanulmányait.

- 13 -

5. Fejlesztőpedagógiai ellátás A fejlesztéseket, felzárkóztatásokat az óvodáinkban fejlesztőpedagógusok végzik (részmunkaidőben). Két óvodapedagógus rendelkezik fejlesztőpedagógus másoddiplomával. A fejlesztőpedagógus feladata: - a gyermekek átlag alatti képességeinek fejlesztése, amely elősegíti az átlagos szintekhez való felzárkózást - a tanulási nehézségek és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése - tanulási képességek megalapozása, javítása - iskolára való felkészítés. A 3-7 éves korosztály idegrendszeri fejlődésének jellemzője, hogy ebben az időszakban a legfogékonyabbak. Nem véletlen, hogy a fejlesztés is ennél a korosztálynál a legeredményesebb, így még az iskolakezdés előtt rendeződhetnek azon részképesség hiányok, amik tanulási nehézséghez vezethetnek a későbbiekben. A fejlesztőpedagógusok év elején felmérik az ellátandó gyermekek számát, a fejlesztendő területeket. Tájékoztatják az óvónőket a csoportokba járó, fejlesztőpedagógiai ellátást igénylő gyermekek fejlettségi szintjéről, melyek azok a részterületek, ahol több odafigyelést igényelnek. Számukra egyénre szabott fejlesztési tervet készítenek, amely alapján a nevelési év során fejlesztésük történik. Elsősorban azokkal a nagycsoportos óvodásokkal foglalkoznak, a fejlesztőpedagógusok, akiket a Pedagógiai Szakszolgálathoz küldtünk iskolaérettségi, illetve részképesség vizsgálatra, mert valamely területen jelentős elmaradást mutat fejlődésük. A fejlesztő foglalkozások ideje 30-35 perc, mely igazodik a gyermekek figyelméhez. A Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott javaslat alapján, valamint az elmaradás mértékétől függően heti 1-2 alkalommal vesznek részt fejlesztésen a gyerekek egyéni vagy kiscsoportos keretek között. A szakvélemények alapján az előző évekhez képest csökkent némileg a fejlesztésre szorulók száma, viszont a fejlesztendő területek minden gyermek esetében sokkal nagyobb területen mutatnak elmaradást. Továbbra is kiemelten kell kezelni a beszédészlelés és beszédmegértés területét, hiszen sok gyermek érkezik szegényes, olykor gyér szókinccsel, mely leginkább az ingerszegény környezetnek és a hátrányos helyzetnek tudható be. A hátrányos helyzetből és a társadalmi különbségekből adódó hiányok pótlása meglehetősen nagy terhet jelent pedagógusaink számára.

- 14 -

A gyerekek zöménél fejlesztendő területek: Általános tájékozottság hiányossága Grafomotoros kézségek fejlesztése – fejletlen koordináció, helytelen ceruzafogás, éretlen finommotorika Verbális kifejezőkészség fejlesztése– szegényes szókincs, képolvasás és mondatalkotás, főfogalmak ismerete Testséma és téri tájékozódás fejlesztése– különböző irányok és a hozzá tartozó határozószavak megfelelő használata, tájékozódás a saját testen és a közvetlen környezetben Gondolkodási és emlékezeti funkciók fejlesztése Emberábrázolás Önállóság, önbizalom növelése Számolási kézségek fejlesztése – számlálás, számfogalom alakítása, relációs fogalmak alkalmazása, egyszerű műveletek végzése Feladattudat, feladattartás Figyelem fejlesztése – figyelemkoncentráció, monotóniatűrés A gyermekek játéknak élik meg a komoly fejlesztéseket, örömmel vesznek részt a foglalkozásokon. A fejlesztések eredményességéhez hozzájárul a folyamatos kapcsolattartás egymással, az óvónőkkel, a logopédussal, a pszichológussal. Az év folyamán többször közösen elemeztek egy-egy nehezebb esetet, ötleteket, tanácsokat adtak egymásnak a fejlesztéseket illetően, segítették egymás adminisztrációs munkáit. Sikeresen alkalmazzák a „Sindelar-Zsoldos program” fejlesztő játékait, feladatait munkájuk során. Fogadóórákon és szülői értekezleten kapnak tájékoztatást a szülők gyermekük fejlettségi szintéjéről, valamint ötleteket, tanácsokat az otthoni felzárkóztatásukhoz. A nevelési évben az ellátott gyermekek száma: Pilisi Játékország Óvoda: Pilisi Játékország Óvoda Meserét tagintézménye: Pilisi Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagintézménye: Pilisi Játékország Óvoda összesen:

- 15 -

19 9 6 34

6. Gyermekvédelem Az óvodapedagógusok és a gyermekvédelmi felelősök elkötelezett munkával támogatják az óvodáinkba járó támogatásra szoruló gyermekek életesélyeinek javítását, igyekeznek segítséget nyújtani az esetleges hátrányainak mérséklését. Az óvodapedagógusok – lehetőség szerint - felkeresik a csoportjukba beosztott gyermekeket otthonukban. A családlátogatáson tájékozódnak a gyermekek szociális körülményeiről, megismerkedhetnek a szülők neveléssel kapcsolatos elveiről. A tapasztalatok alapján felmérik a gyermekek esetleges hátrányos helyzetét. A hátrányos helyzet kialakulásának döntő okai: alacsony jövedelem, munkanélküliség, szülők alacsony iskolázottsági szintje, elhanyagoló nevelés és gondozás, rossz lakáskörülmények. Az óvoda, mint jelzőrendszer szorosan együttműködik a Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat Pilis Területi Szolgálat Szakmai Egység Irodájával. A kölcsönös információáramlás és tájékoztatás hatékony és eredményes munkát biztosít az intézmények között. Részt vettünk esetmegbeszélésen és GYIV konferencián. A rendezvény segítséget nyújtott a mindennapi munkához és a konfliktusok kezeléséhez. Rendkívüli családlátogatásra az év folyamán többször került sor, erről szintén tájékoztattuk a Család-és Gyermekjóléti Központ munkatársait. Az esetjelzésekkel kapcsolatos családsegítői intézkedésekről is csak pozitívan és elismerően nyilatkozhatunk, mivel már személyesen kapjuk minden esetben a visszajelzéseket. Egész évben, minden hónapban személyesen találkoztunk az intézmény dolgozóival. Telefonon történő érdeklődésünkre is mindig érdemi tájékoztatást és segítséget adtak a felmerült gondokkal kapcsolatban. A problémák megoldásában a megfelelő szakemberek bevonásával igyekszünk segítséget nyújtani. A Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat Pilis Szakmai Egység munkatársaival szorosan együttműködve tényleges eredményt tudunk elérni a felzárkóztatásban. Jelzőrendszeri megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatjuk egymást a tapasztalatainkról. Az év során a szülők is segítettek, játékokat, kinőtt ruhákat, cipőket hoztak a rászorulóknak. A fentiek mellett fontosnak tartottuk még a prevenciót is. Az időben észlelt, így még enyhébb gondokat könnyebben tudjuk megoldani, megelőzve ezzel a később kialakuló esetleges súlyosabb problémákat. Óvodánk programjában kiemelten szerepelnek a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok. Különösen nagy figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű gyermekek segítésére, valamint az esélyegyenlőség megteremtésére.

- 16 -

Ezek összehangolását a gyermek és ifjúságvédelmi felelősök végzik, számon tartják a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekeket. Az összlétszámból sok a hátrányos helyzetű gyermek. A velük való foglalkozás komoly pedagógiai kihívást jelent az intézményben dolgozó óvodapedagógusok számára. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben, kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Fontos feladat az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítők empátiájának erősítése, toleranciájának növelése, pozitív attitűdváltozás elérése a hátrányos szociokulturális környezetből érkező, valamint a mentális, szocializációs problémákkal küzdő gyermekekkel szemben. Tapasztalataink is azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások szakszerű pedagógiai módszerekkel és természetesen a szülőkkel együttműködve ellensúlyozhatóak. Az óvodapedagógus mindennapi munkája során - amikor esetlegesen 30 kisgyermekkel is foglalkozik – legjobb akarata mellett sem tudja biztosítani minden, a csoportjába járó hátrányos helyzetű gyermeknek azt a megkülönböztetett figyelmet, amit ezek a gyermekek igényelnének ahhoz, hogy ténylegesen fel tudjanak zárkózni a hasonló korú társaikhoz. Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek rendszeresen járjanak óvodába, gyakori hiányzás esetén elbeszélgetünk a szülőkkel, felszólítjuk őket a rendszeres óvodába járás fontosságára.

- 17 -

Hátrányos helyzetű gyermekek létszáma 2015. október 01. Pilisi Pilisi Pilisi Játékország Játékország Játékország Óvoda Óvoda Óvoda Meserét Gesztenyéskert tagintézménye tagóvoda 3 9 3 2016. május 31. Pilisi Játékország Óvoda

4

Pilisi Pilisi Játékország Játékország Óvoda Óvoda Meserét Gesztenyéskert tagintézménye tagintézménye 14 4

2016. augusztus 31. Pilisi Pilisi Pilisi Játékország Játékország Játékország Óvoda Óvoda Óvoda Meserét Gesztenyéskert tagintézménye tagintézménye 2 10 4

Pilisi Játékország Óvoda összesen 15



Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma 2015. október 01. Pilisi Pilisi Pilisi Játékország Játékország Játékország Óvoda Óvoda Óvoda Meserét Gesztenyéskert tagintézménye tagintézménye 9 24 9 2016. május 31. Pilisi Játékország Óvoda

7

Pilisi Pilisi Játékország Játékország Óvoda Óvoda Meserét Gesztenyéskert tagintézménye tagintézménye 28 11 - 18 -



2016. augusztus 31. Pilisi Pilisi Pilisi Játékország Játékország Játékország Óvoda Óvoda Óvoda Meserét Gesztenyéskert tagintézménye tagintézménye 9 23 8


Kiemelt feladatunknak tartjuk a hátrányos helyzetű gyermekek esélyteremtését, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását hátrányaik kompenzálása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Az ingyenes étkezésben részesülő gyermekek hiányzását naponta nyomon követjük. Az érintett szülőket személyesen kértük meg, hogy gyermekeik hiányzása esetén tegyenek eleget a Házirendben is rögzített (hiányzás esetén az étel adag lemondása írásban) kötelezettségeiknek. A családokkal való együttműködés során ezen a területen mérhető, pozitív változás tapasztalható, mindössze néhány családnál kell fokozott odafigyelést alkalmazni. A speciális étkezési igényeket ebben az évben is ki tudtuk elégíteni. (2 fő, diétás étkezés biztosításával). Ingyenes étkezésben részesülő gyermekek száma /RGYV, tartósan beteg vagy fogyatékos, családjában három vagy több gyermeket nevelnek, nevelésbe vett, havi jövedelem alapján/: 2015. október 01. Pilisi Játékország Óvoda

163

Pilisi Játékország Óvoda Meserét tagintézmény 122

Pilisi Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagintézmény 49





334

2016. május 31. Pilisi Játékország Óvoda

179

- 19 -

358

2016. augusztus 31. Pilisi Játékország Óvoda

182



- 20 -


7. Logopédiai, gyógypedagógiai, pszichológiai ellátás A logopédiai, gyógypedagógiai feladatokat egy fő logopédussal láttuk el /kötelező óraszáma heti 21 óra/. A másik logopédus állásunk folyamatosan meg volt hirdetve a megfelelő fórumon, de jelentkező hiányában sajnos a nevelési év során nem tudtuk betölteni. Logopédusunk az 5. életévét még be nem töltött gyermekek beszédfejlesztését végezte. Az ellátott gyermekek száma: Játékország Óvoda 24 gyermek, ebből 1 megkésett beszédfejlődésű, 21 részleges pösze, 2 általános pösze. Meserét tagintézmény 24 gyermek ebből 2 megkésett beszédfejlődésű, 15 részleges pösze, 3 általános pösze, valamint 4 fő általános nyelvi fejlesztésben részesült. Gesztenyéskert tagintézmény 12 gyermek ebből 10 részleges pösze. 2016 márciusától óvodánk logopédus/gyógypedagógus végzettségű pedagógusa látta el a logopédiai terápia mellett az SNI-s gyermekek fejlesztését is. Ez a változás a logopédiai órák számának lecsökkenését eredményezte. Az addig heti 2 órában ellátott gyermekek heti 1 órában lettek ellátva. Az SNI-s gyermekek pedig a számukra előírt heti óraszámban kapták a fejlesztést. A magas létszámok ellenére a logopédiai fejlesztés nagyon hatékony óvodás korban, de mivel kevés idő jut egy-egy gyermekre, ezért a támogató családi háttér nélkül a kijavított beszédhibák spontán beszédbe történő teljes beépülése nem tud megvalósulni maradéktalanul. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy a gyermekek beszédét folyamatosan javítsák mind családi körben, mind az óvodai csoportban. A tanköteleseket a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Monori Tagintézményének logopédusa látta el, kötelező feladatellátás keretében. A gyermekek elsősorban az 5 éves korcsoportból kerültek kiszűrésre, vizsgálatra, fejlesztésre. Kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek a 2015/2016-os nevelési évben Pilisi Játékország Óvoda: Pilisi Játékország Óvoda Meserét tagintézménye: Pilisi Játékország Óvoda Gesztenyéskert tagintézménye: Pilisi Játékország Óvoda összesen: Ebből:

17 főnél a pszichés fejlődés rendellenesség 1 főnél autizmus állapítható meg.

- 21 -

9 fő 5 fő 4 fő 18 fő

Ezek a gyermekek a többi gyermekkel együtt nevelhetők. A csoportlétszám tekintetében 2 főnek minősülnek. Intézményünk az Alapító Okiratunkban meghatározottak szerint sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is biztosítja. Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 143/2013.(XI. 28.) sz. normatív önkormányzati határozata alapján 2013. december 01.-től az intézmény azon sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését látja el, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos. A Pilisi Játékország Óvoda alapító okirat módosításával 2016. június 15. napjától a pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekeket is fogadhatjuk intézményünkben. A gyógypedagógus/logopédus – a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, vagy esetenként más intézmény által kiállított - szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek nagy részét ellátja, de vannak olyan speciális esetek, ahol kifejezetten gyógypedagógiai szakember által végzendő fejlesztést javasolt a bizottság. Ezeknek a gyermekeknek a szakszerű ellátását, speciális fejlesztését intézményünkben külső gyógypedagógus igénybevételével tudtuk ellátni.

Óvodapszichológus munkája az óvodában Az óvodapszichológus munkáját a három telephelyen heti 20 órában végzi. A konzultációs időpontokból heti 11 kontaktóra fordítandó a közvetlen gyermekkel, szülővel, óvodapedagógussal való találkozásokra Csoportlátogatások után a szülők, óvodapedagógusok, családgondozók jelzése alapján, valamint a csoportmegfigyelések után egyéni gyermek és szülő konzultációkat tartott. Az idei évben egyéni foglalkozásokat első sorban a szakértői véleményben előírt gyermekek számára, valamint a szakvéleménnyel nem rendelkező, de 5. életévüket betöltött gyermekeknek tartott. Mivel a szakvéleménnyel rendelkező gyermekek többségénél magatartási, beilleszkedési és tanulási nehézséget diagnosztizált a Szakértői Bizottság így az óvodapszichológusi foglalkozások is ezeket a területeket fedték főként le. A kötelező óvodapszichológusi esetmegbeszélő, havi 1 alkalommal a Gyömrői Pedagógiai Szakszolgálat koordinátorával történik. A nevelési év során 26 gyermekkel foglalkozott, különböző konzultációs típusokban. (Játékország: 15, Meserét: 5, Gesztenyéskert: 6) Szakértői véleménnyel rendelkező gyermeklétszám az idei nevelési évben 13 főre emelkedett (tavaly 5 fő volt), ez jelentős mértékben befolyásolta a szabadon felhasználható, szakértői véleménnyel nem rendelkező gyermekekkel való foglalkozások számát, valamint az ellátott gyermeklétszámot is. Azon gyermekek ellátása, akiknek ugyan nincs szakértői véleménye, de szükségesebb - 22 -

volna az ellátásba vétele jelentős nehézségek árán megvalósítható ill. a szakértői véleménnyel rendelkező gyermekek kéthetente vagy 2-4 fős kiscsoportos foglalkozásokkal (az egyéni konzultációk helyett) lehetséges az ellátás zökkenőmentes biztosítása. A kontaktórán felüli óraszám terhére sikerült megoldani a gyermekek ellátását. Az idei évtől volt tapasztalható, hogy a szülők elfogadták az óvodapszichológiai ellátást már, mint segítő lehetőséget kezelik. A következő nevelési évre vonatkozóan az alábbi tevékenységeket szeretnénk megvalósítani: - óvodai csoportban történő esetkezelések számának növelése - óvodapedagógusok részére esetmegbeszélő konzultáció (igény szerint) - szülők részére (igény szerint) tematikus/problémaorientált tanácsadó, esetmegbeszélő csoport indítása - szorosabb együttműködés a bölcsödével, gyermekotthonnal, iskolával.

- 23 -

8. Továbbképzések, A gyermekek viselkedése, az élethez, az óvodához, a pedagógushoz való viszonyulása rohamosan átalakul, így nekünk pedagógusoknak kell új utakat keresni a nevelőmunka hatékonysága érdekében. Ennek érdekében pedagógusaink folyamatosan vesznek részt belső szakmai munkaközösségi és külső továbbképzéseken. A 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletnek megfelelően a hétévente kötelező 120 óra továbbképzési feltételnek minden óvodapedagógus megfelel. A nevelési évben a következő tanfolyamokon vettek részt pedagógusaink: - Intézményvezető felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására - Pedagógusok felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre - Mit? Miért? Hogyan? Kisgyermekek testnevelése - Grassroots szervező (Bozsik program keretében) - Életpálya tervezés a pedagógiában A továbbképzéseken résztvevő kollégák a megszerzett, alkalmazható ismereteket beépítik nevelő munkájukba, a nevelőtestületet pedig tájékoztatják a megszerzett elméleti és gyakorlati tapasztalataikról, átadják tudásukat annak érdekében, hogy a szakmai feladatellátás során azokat kollégáik is hasznosíthassák. Nevelés nélküli napon, ingyenes program keretében az egész nevelőtestület betekintést nyert az „Így tedd rá” programba, és olyan gyakorlati tapasztalatot szerezhettünk, amelyet a mindennapi munkánk során kamatoztatni tudunk. Játék, tánc, ének, ünnepek, mozgás, kézség és képességfejlesztés. Az aktuális továbbképzések kiválasztási szempontja elsősorban az, hogy mennyire segíti pedagógiai programunk megvalósítását, az óvoda működését, szakmai fejlesztését. Saját finanszírozású és ingyenes továbbképzéseken is részt vettek pedagógusaink. Munkaköréhez szükséges szakképesítéssel minden dolgozó rendelkezik, mely a színvonalas munka alapfeltétele. Minden dajkánk elvégezte a dajkaképzőt, így a pedagógiai munkába aktívabban, felkészültebben tudnak bekapcsolódni, a gyermekek érdekében segíteni a pedagógusok munkáját. A Pilisi Játékország Óvoda nem csak saját alkalmazottainak képzését, ill. továbbképzését kívánja – lehetőségeihez képest – maximálisan támogatni, hanem nyitott a nem óvodai állományi létszámba tartozó, de dajka illetve,

- 24 -

pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensképzőbe járó, óvodapedagógusnak tanuló hallgatók irányában is. Az elmúlt nevelési évben is, fogadtunk hallgatókat a gyakorlatuk idejére, a kellő szakmai tapasztalatok megszerzése érdekében. 9. Munkaközösségek A munkaközösségek az intézményi célok megvalósulását, a nevelőmunka segítését, a szakmai színvonal fejlesztését tűzték ki célul. Az éves munkatervben meghatározzák a célokat, a tevékenységeket, témákat, felelősöket. A munkaközösségek munkájába az óvodapedagógusok aktívan bekapcsolódnak. A 2015/2016-os nevelési évben három munkaközösség működött. A munkaközösségek munkáját munkaközösség vezetők irányították. Feladatuk: a szerzett ismeretek átadása, a gyakorlat során felmerülő problémák megbeszélése, óvodai belső továbbképzések, bemutató foglalkozások szervezése. Belső Önértékelési munkaközösség Az önértékelési munkacsoport az intézményi önértékelés tervezését, koordinálását, támogatását és ellenőrzését végző pedagógusok az intézményvezető által kijelölt, a feladat ellátásához szükséges jog- és felelősségi körrel felruházott csoportja. Feladatuk az önértékelési rendszer kiépítése. Az idei nevelési év fő feladata az éves önértékelési terv és az intézményi önértékelési program kidolgozása volt. Az éves önértékelési tervben kellet meghatározni a nyolc kulcskompetencia tükrében elvárásainkat a pedagógusokkal szemben. Tagjai: a megvalósításban részt vevő csoportok óvodapedagógusai, szakmai vezetők. Megbeszélésekre havonta került sor, mely minden nevelőtestületi tag számára lehetőséget adott a konzultációra. A résztvevők itt kaphattak felmerülő kérdéseikre, kételyeikre válaszokat, megoszthatták tapasztalataikat, ötleteiket. Az év során több alkalommal volt bemutató foglalkozás, amit úgy próbáltunk szervezni, hogy minél többen részt tudjanak rajta venni. Minden bemutatóra jellemző volt a felkészültség, játékosság komplexitás, tudatosság. Az óvodapedagógusok törekedtek a kompetencia alapú programcsomag valamely moduljából ötletet adni, a megvalósításában és az új módszerek alkalmazásában segíteni. A csoport kidolgozta az óvodapedagógusok önértékeléshez szükséges dokumentumokat, kérdőíveket. Meghatározták az önértékelés gyakoriságát, konkrétan leírva az adott dokumentumra vonatkozó érintettek körét, ehhez felelősöket és határidőket megszabva. Az önértékelés dokumentumai a következők: - Pedagógus önértékelő kérdőív - -Szülőí kérdőív - 25 -

-

Munkatársi kérdőív Óvodapedagógus interjú Dokumentumelemzés Tevékenység, foglalkozáslátogatás megfigyelés

Tehetséggondozó munkaközösség Mottójuk: A tehetség mögött köznapi szavak rejlenek: szorgalom, szeretet, szerencse, de mindenekelőtt kitartás. Feladatuk elsősorban annak felismerése, hogy milyen módon segíthetjük az óvodában a tehetség felszínre kerülését, játékötletek ahhoz, hogy ki tudjuk választani a csoportban azokat a gyermekeket, akik adottságaikat tekintve különös figyelmet érdemelnek a tehetségazonosító munka során. Az időben felismert és értően gondozott jó adottság előbb vagy utóbb tehetséggé teljesedik. Mivel az óvodás gyermek esetében még csak „tehetségígéretről”, „tehetséggyanúról” beszélhetünk”, ezért elsősorban nem képességeket keresünk, inkább adottságokat, lehetőségeket. A tehetséges gyermekek megnyilvánulásainak felismerése kiemelt feladatunk. Két csoportba osztottuk a gyermekeket, képességeiket figyelembe véve, az egyik csoport a gyermektánc a másik a drámajáték volt. A csoportok létszáma a következőképpen alakult a nevelési év során: Játékország Óvoda: néptánc: 15 fő, drámajáték: 15 fő Meserét tagintézmény néptánc: 16 fő, drámajáték: 17 fő Gesztenyéskert tagintézmény néptánc, dráma: 11 fő Összesen tehát 74 gyermek járt heti rendszerességgel, az óvodapedagógusok által tartott külön foglalkozásokra. A gyerekek önként és szívesen jártak ezekre a foglalkozásokra, várták ezeket az alkalmakat, színes, változatos tervek és a csoportok családias hangulata motiválta őket. A nevelési év végén minden tagintézmény a saját kiválasztott időpontjában adta elő műsorát. Színvonalas, tartalmas előadásokat láthattak a szülők és minden érdeklődő. A munkacsoport négy alkalommal ült össze az év folyamán, hogy megbeszéljék a felmerülő problémákat és ötleteket, tapasztalatokat, gyakorlati tanácsokat gyűjtsenek egymástól. Környezeti nevelő és egészségfejlesztő munkaközösség Pedagógiai Programunk kiemelt feladata a környezet megismertetése, megszerettetése, a környezet védelme és a környezettudatos magatartás kialakítása. Fő törekvésünk, hogy a gyermekek, minél több érzékszerven keresztül tapasztalják meg, és változatos tevékenységek által koplexen ismerjék meg a természetet. Az óvodai környezeti nevelés során az óvodáskorú gyermekek mindennapi szokásainak alakítsa, a környezettudatos életvitel előkészítése, megalapozása - 26 -

történik, mindenekelőtt az érzelmi viszonyulások, a környezet iránti érzelmek és attitűdök megfelelő formázásával. A környezeti nevelés célja távolabb látni és tudatosan élni, felismerni azt hova vezet ez az életvitel. Ebben a nevelési évben tovább folytatta munkáját a környezeti nevelő munkaközösség. Az intézmény környezetvédelmi megbízottja koordinálja mindhárom óvodában a környezeti neveléssel, egészséges életmóddal kapcsolatos feladatokat. A munkaközösség tagjai lelkes, aktív munkával elkészítették a „Zöld Óvoda” pályázatot, melyet sikeresnek ítélt a bíráló bizottság, így átvehettük a méltó elismerést. A tanév során a környezettudatos viselkedés volt jellemző intézményeinkben. Ennek kapcsán került sor a következőkre: Gyermekcsoportonként természetsarok, virág, ill. zöldségkert kialakítása, folyamatos gondozására, gyógynövények pozitív hatása Komposztáló használata az óvodákban Természetvédelmi terület megismerésére, óvása („Gerje túrák”, „Dolina túrák”) Állat és növényvédelem a mindennapokban Szelektív hulladékgyűjtés Kerékpáros közlekedés népszerűsítése Energiatakarékos víz és áramfogyasztás Kiemelt feladatunk volt, hogy megtervezzük, megünnepeljük azokat a jeles napokat melyek a természet megóvásához a természet szeretetéhez kapcsolódnak, ezek az egész óvodai életet átszövő tevékenységsorozatban valósult meg. Víz világnapja: a nagycsoportos gyermekeket elvittük a Margit-szigetre. A Duna jellemző tulajdonságait így közvetlenül megtapasztalhatták (szín, mozgás, kiterjedés, élővilág, hajózás) Állatok napja: Jászberényben az állatkertben szerezhettünk sokrétű tapasztalatokat. Termésekből, különböző anyagokból állatokat barkácsoltunk. Föld napja: Minden csoport egy kis területet, kertet, kosarat, tálat ültetett be zöld növényekkel, virágokkal. Madarak és fák napja: kirándulást szerveztünk, a vadászházhoz, ahol a fácántelep lakóit fedezhették fel a gyerekek. A hét folyamán madárhangokat figyeltek, képeket gyűjtöttek. Környezetvédelmi világnap: Pet palackot, papírt gyűjtöttünk. A gyűjtés célja környezetünk tehermentesítése mellett a környezettudatos gondolkodás elősegítése volt. A városi szintű környezetvédő programokba is aktívan bekapcsolódtunk. A „Föld órája”, valamint a „Te szedd!” program során a leendő tanösvény, a játszótér területét tisztítottuk, ültetünk, az utcán szemetet gyűjtöttünk. - 27 -

Az Európai Hulladékcsökkentési hét keretében a „Hozz ki többet a kevesebből” címmel, újrafelhasználással foglalkoztunk. A szülők bevonásával dobozokból, kartonokból terepasztalt, pékséget, kemencét, autót, jelzőlámpát stb. barkácsoltunk. A környezettudatos nevelés célja: az óvodás korú gyermekek mindennapi szokásainak alakítása, a környezettudatos életvitel előkészítése, megalapozása. A nevelési gyakorlatunkban arra törekedtünk, hogy gyermekeink megismerjék a természeti és társadalmi környezetünk értékeit. Annak megóvásában, megtartásában életkoruknak, teherbírásuknak megfelelően vettek részt. Bízunk abban, hogy a nevelőmunkánk hatása a mindennapi szokások alakításában befolyással bír. A munkaközösségek jól működnek, az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy pozitív változás történt a tagóvodák közötti együttműködés területén is. Az egymás közötti konzultációk, továbbképzések, esetmegbeszélések, bemutatók, tanulmányi kirándulások hatására empatikusabbak lettünk egymás iránt, összetartóbbá vált közösségünk. Az újonnan szerzett ismeretekről a nevelés nélküli munkanapokon, nevelőtestületi értekezleteken megtörténik az információk átadása a kollégáknak, melyeket később a mindennapi gyakorlat során alkalmazunk.

- 28 -

10. Az óvoda hagyományai Az ünnepek, hagyományok jelentős események óvodánk életében, a közösségi élet tartalmas részei. A jeles napok kiemelkednek az óvoda mindennapi életéből. Ezek eseményei élményt, örömet nyújtanak, és hatékonyan befolyásolják a gyermekek érzelmi, értelmi nevelését. Minden egyes ilyen napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát kielégítve változatos tevékenységeket biztosítunk. Ez a tevékeny készülődés, együtt játszás, együtt munkálkodás, tervezgetés teszi a jeles napokat izgalmassá, örömtelivé, amit együtt élünk át. Bízunk benne, hogy ezek olyan felejthetetlen pillanatok gyermekeink életében, melyek pozitívan befolyásolják felnőttkori személyiségük alakulását. Óvodai ünnepeink a társadalmi és néphagyományokhoz kapcsolódnak, életkoruknak megfelelően fokozatosan bővülő tartalommal töltjük meg ezeket. Óvodai események, hagyományok, ünnepek: Lovaglás a Csiló lovas iskolában A gyermekek születésnapjának, névnapjának megünneplése köszöntéssel Kirándulások, séták Könyvtárlátogatás Márton-napi vásár, lámpás felvonulás Készülődés Mikulásra Munka és játszódélutánok Adventi készülődés (közös és csoportonként zajló ünnep) Lucázás Mézeskalács-sütés, ajándékkészítés Betlehemezés, közös játék Bábelőadás, karácsonyi koncert Óvodai farsang Télbúcsúztató Március 15. - megemlékezés a Petőfi szobornál Húsvét (tojásfestés, tojáskeresés) Édesanyák köszöntése nyílt napok keretében Látogatás az iskolába Nyílt napok az újonnan beiratkozóknak, tanítóknak, jelenlegi óvodások szüleinek Játszó- és munkadélutánok Családi kirándulások (Fővárosi-, Jászberényi Állatkert, Fővárosi Nagycirkusz, Parlament Ócsai Tájház, Budakeszi Vadaspark, GerjeForrás Tájvédelmi körzet stb.) Gyermeknap, családi nap - 29 -

Ballagás Tanévzáró Óvodaismerkedés, beszoktatás Óvodai ünnepeink között sajátos és kiemelkedő helyet foglaltak el a környezet és a természetvédelemhez kapcsolódó jeles napok melyek a következők voltak: Állatok világnapja (október 04.) Víz világnapja (március 22.) Föld napja (április 22.) Madarak és a fák napja (május 10.)

- 30 -

11. Tárgyi feltételek A megfelelő személyi feltételek biztosítása mellett a tárgyi feltételek javítására a lehetőségekhez mérten nagy hangsúlyt fektetünk, mert ez is jelentősen befolyásolja pedagógiai célkitűzések megvalósulását. A tárgyi feltételek kialakításában, folyamatos fejlesztésében szempont a minőség, a mennyiség, a nevelői hatás és a célszerűség. A nevelőmunka a gyermekek változatos tevékenységének biztosítására épül. Képességfejlesztő játékok bővítése folyamatos. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy kellemes egészséges és biztonságos külső és belső környezetben töltsék el a gyermekek és a felnőttek az óvodában az időt. Az intézmény komfortja, a csoportszobák, a kiszolgáló helységek és az udvar esztétikája, karbantartottsága jó feltételeket teremt a nevelőmunkánkhoz. A csoportszobák berendezése, bútorzata - az óvodapedagógusi ötletességnek, leleményességnek köszönhetően – esztétikus, dekoratív, jól szolgálja a gyermeki tevékenységeket. Hiányosságok pótlására, a tárgyi óvodai nevelőmunkánk eszközrendszerének felszerelésének korszerűsítésére, fejlesztésére célzottan törekszünk, azon túlmenően pedig mindent megteszünk, hogy az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit megfelelő külső és belső környezetben fogadjuk. Elsősorban a fogyatékos gyermekek nevelésének kapcsán van pótolni valónk, a szükséges speciális eszköz beszerzése vonatkozásában. Az udvarok lehetőséget nyújtanak a mozgásfejlesztésre, tartalmas játékra, munkatevékenységre. Az utóbbi időben is nagy hangsúlyt fektettünk az udvarok szépítésére (virágoskertek, zöldségeskertek, bokrok, fák ültetése). Feladataink ellátásához rendelkezünk az alapvető eszközökkel, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk állandóan javítani, fejleszteni eszközállományunkat, esztétikusabbá tenni a környezetünket. Ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség folyamatos fejlesztésre, eszközbővítésre. A fenntartó önkormányzat a működéshez szükséges alapvető feltételeket biztosítja, de szükség lenne új játszótéri eszközök vásárlására. Az eszközök vásárlásához, cseréjéhez - a költségvetés erre a célra felhasználható részén kívül más forrásokat is igyekszünk felkutatni és felhasználni (alapítványok, felajánlások). A munkavédelmi belső ellenőrzés során feltárásra kerültek azok a hiányosságok, amik a biztonságos üzemeltetés érdekében sürgősen meg kell szüntetni. A munkavédelmi megbízott jegyzőkönyvben rögzítette azokat a hiányosságokat, illetve balesetveszélyes körülményeket, amiket javítani kell.

- 31 -

Az ellenőrzés azonban nem helyettesíti a játszótéri eszközökre vonatkozó 7/2012. (IV. 18.) NGM rendelet (mely a 78/2003-as GKM rendelet módosítása a játszótéri eszközök biztonságáról) által előírt vizsgálatokat, minősítéseket. A kültéri játszóeszközök megfelelősége érdekében, a játszóeszközök kijavítására, pótlására, valamint a meglévők biztonságossá tételére, illetve értéknövelő felújítására a költségvetés készítésekor kiemelt figyelmet kell fordítanunk, ehhez a nagy feladathoz elengedhetetlen a fenntartói támogatás. Természetesen a játékokat a karbantartó csoport segítségével folyamatosan javítjuk (homokozó felújítása, kilazult csavarok rögzítése, elkorhadt deszkák pótlása). Az év folyamán, de zömében a nyári időszakban a következő karbantartási, felújítási munkákat végezte el a Városüzemeltető Kft: Mindhárom telephelyen elvégzett feladatok: 1. Marosi homok pótlása a játékszerek alá (szükség szerint) 2. Játékeszközök balesetvédelmi felülvizsgálata (használhatósági feltétel) 3. Homokozókban homok pótlása 4. Csoportszobákban a galériák feletti – balesetveszélyes – lámpatestek cseréje 5. Csatornák tisztítása 6. Aktuális javítások

Játékország Óvoda 1. Folyosó, rámpa festése 2. Rugós mérleghinta javítása 3. Elromlott csaptelepek folyamatos cseréje 4. Csúszda javítása 5. Padok sarkainak lekerekítése, cseréje 6. Aknatető balesetmentesítése Meserét Tagintézmény 1. Balesetveszélyes játékok elbontása 2. Valamennyi homokozó éles szélű betonkeretének faborítással való ellátása 3. Csúszda felújítása (új csúszda vásárlása szükséges) 4. Valamennyi fémből készült mászóka berecézése (festése) 5. Kültéri asztal, pad felújítása Gesztenyéskert tagintézmény 1. Mókuskerék javítása 2. Homokozó köré új keret készítése 3. Mérleghinták fogantyúinak, deszkáinak javítása, cseréje

- 32 -

4. Beton asztallap és pad sarkának lekerekítése 5. Lengőhinta ülőkéjének cseréje A Városüzemeltető Kft együttműködése, a karbantartók pozitív hozzáállása elősegítette az aktuális karbantartási munkák lehetőségekhez mérten történő elvégzését. Napi munkánkat segítették a közhasznú foglalkoztatottak is (udvarrendezés, takarítás). Óvodáink zárva tartási ideje alatt került sor a megszokott ütemezés szerint a nagy fertőtlenítő mosásokra, valamint a nyári nagytakarítást is ez idő alatt végezték el dolgozóink. A nevelő oktató munkához a szakmai anyagokat (fejlesztő eszközök, rajzlap, ragasztó, zsírkréta, filc, festék, karton, ecset, stb.), valamint a mindennapi működéshez szükséges eszközöket is (irodaszerek, nyomtatványok, tisztasági szerek, textíliák, tányérok, evőeszközök, poharak stb.) a nyár folyamán vásároltuk meg, illetve folyamatosan pótoljuk. Gesztenyéskert és a Meserét tagintézmény fejlesztésével kapcsolatos feladat reméljük a következő nevelési évben pályázat keretében, megoldódik. Meserét tagintézmény és Játékország Óvoda udvarának alapterülete nem megfelelő a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, ezért a jövőben is keressük annak a lehetőségét, hogy hogyan tudnánk ezt megoldani (az óvodához csatolni a mellette lévő területet). Az udvaron a szervezett és a szabad mozgás biztosítása során a nagymozgások fejlődését segítjük elő elsősorban, megalapozva, előkészítve ezzel a finommozgások idegrendszeri hátterének kialakítását. Törekszünk a környezetünk esztétikai fejlesztésére is. Az udvarok, kertek virágosítása, fák, cserjék ültetése szülői és alapítványi segítséggel valósult meg. Gesztenyéskert tagintézmény mellett lévő fás, bozótos telken tanösvényt szeretnénk létrehozni, hogy a gyermekek, minél több növénnyel ismerkedhessenek meg. Az idei évben is csatlakoztunk az OTP Bank Bozsik Programjának eseménysorozatához, melynek keretében a labdarúgó utánpótlás tehetséges gyermekek felismerése a cél, játékos keretek között. Ennek a projektnek köszönhetően az intézményi program keretein belül tartandó foglalkozások megtartásához sportfelszereléseket, sporteszközöket kapott óvodánk (koordinációs sportlétra csomag, futball labda, bója garnitúra, lapos karika, kapu hálóval, egyensúlyozó párna, korong stb). Ezekkel az eszközökkel a mozgásos foglalkozásokat még változatosabban, hatékonyabban tudjuk megtartani.

- 33 -

12. Alapítványok Intézményünkben az alábbi, az óvoda munkáját és feladatellátását segítő Alapítványok működnek: A „Boldog Gyermekkor” Alapítvány 1999. évben az intézmény Rákóczi úti óvodája kezdeményezésére nyitott, közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja: az óvodai tevékenység támogatása, szakmai folyóirat beszerzése, pályázatokhoz anyagi háttér, biztosítása, kirándulásszervezés, sporttevékenység, újszerű pedagógiai programok bevezetése. Támogatás a nevelési évben: meteorológiai állomás, kerti gyermekszerszámok, terrárium, „Zöld óvoda”tartalmának bővítése (bútorok, kiegészítők, madáritató, üvegház, kiskannák), csoportkirándulások, anyag „logós” kendőkhöz, légvárbérlés, szakkönyvek A „Napsugár” Alapítvány 1998. évben az intézmény Kávai úti óvodája kezdeményezésére nyitott közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja: az óvodai oktatáson keresztül támogatja az óvoda helyiségeinek fejlesztését, szakmai folyóiratok, óvodai foglalkozásokhoz szükséges felszerelések beszerzését, óvodai kirándulásokat, sporttevékenységeket, célja továbbá új és korszerű pedagógiai program bevezetése, szociális tevékenység, gyermek és ifjúsági nevelésének támogatása. Támogatás a nevelési évben: ROTIKOM kültéri műanyag játék, szakkönyvek, fénymásolás A „Szivárvány” Alapítvány 1998. évben az intézmény Attila úti óvodája kezdeményezésére nyitott, közhasznú alapítványként került bejegyzésre. Célja: az óvoda technikai eszközeinek bővítése, a tárgyi feltételek javítása, bővítése, szakmai folyóiratok beszerzése, óvodai rendezvények, kirándulások szervezése, természetjáró túrákhoz szükséges pénzeszközök kiegészítése, óvodai sporttevékenység támogatása, új és korszerű programok bevezetése. Támogatás a nevelési évben: Florárium, akvárium és felszerelése, logós kendők, meteorológus állomás, természetsarokhoz szekrény, komód, madáritató, napóra, tároló dobozok, kosarak, fényképezőgép, dekoráció, irattartó, függöny, ugráló vár bérlés, csoportkirándulás A 2015/2016-os nevelési évben alapítványaink a céljaikban megfogalmazottak figyelembe vételével támogatták, segítették feladataink eredményes végrehajtását.

- 34 -

13. Az intézmény külső kapcsolatai Óvoda – család A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermekközösségek kialakításában, formálásában támaszkodunk a szülők közösségére, számítunk együttműködésükre. Óvodai életünkről (szokásrendszer, közösségi szabályok, napirend, hagyományok) szülői értekezleteken is rendszeresen tájékoztatjuk a családokat annak érdekében, hogy az egységes elvárások a közösség formáló törekvéseinket segítsék és a gyermekek számára is könnyebben elfogadhatóvá váljanak. A szülőkkel jó együttműködésre törekszünk, fontosnak tartjuk a korrekt, időben történő tájékoztatást, az óvodai ellátással kapcsolatos igényeiket lehetőség szerint figyelembe vesszük. Az együttműködés kialakult formái: Beszoktatás, szülői értekezlet, nyílt napok, fogadó órák, családlátogatás, óvodai ünnepek, rendezvények. A szülőknek lehetőséget biztosítunk, hogy betekintést nyerhessenek az óvodai élet bármely szakába. Számukra is hozzáférhetővé tesszük az óvoda céljait, működését tartalmazó dokumentumokat. Célunk, hogy a szülők ismerjék meg óvodánk Pedagógiai Programját, nevelési céljait, módszereit. Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a Szülői Szervezet Választmányának tagjaival, az óvodai életet érintő fontosabb döntéshozatal előtt minden esetben SZSZV értekezletet hívtunk össze, ahol kikértük a tagok véleményét, ill. belegyezését. Az év folyamán minden csoportban háromszor volt szülői értekezlet. Ezen kívül a fogadóórák keretein belül is lehetőségük volt a szülőknek arra, hogy gyermekük egyéni fejlődéséről érdemi tájékoztatást kapjanak. A fogadóóra diszkréciója biztosítja a lehetőségét annak is, hogy a szülők a családban esetlegesen előforduló, az óvodai nevelést is érintő problémákról őszintébben, nyíltabban beszélhessenek. Nyílt napokat tartottunk, hogy a szülők bepillantást nyerhessenek az óvodai élet mindennapjaiba. Játszó- és munkadélutánokon közösen tevékenykedhetnek a gyerekek, a szülők és az óvoda dolgozói. Május hónapban gyermekcsoportonként családi kirándulásokat szerveztünk. A gyermeknapot is szülőkkel közösen ünnepeltük, több programot biztosítottunk óvodásaink részére, hogy mindenki számára emlékezetessé tegyük ezt a napot.

- 35 -

(zenés műsor, ugráló vár, népi játékok, kézműves foglalkozások, sport játékok, zsákba macska, táncbemutató stb.) A családok ebben az évben is kivették részüket a nevelő/fejlesztő tevékenységek feltételeinek biztosításából. Lehetőségük szerint hozzájárultak – az egészséges életmód szokásrendszerének kialakításához és gyakorlásához szükséges – gyümölcs és zöldségfélék, néhány nélkülözhetetlen tisztálkodási eszköz és anyag folyamatos rendelkezésre állásához. A vizuális kultúra ápolását és fejlesztését rajzpapírok és egyéb kellékek felajánlásával támogatták. A nevelési év gyermekeket, szülőket érintő rendezvényeiről az év elején a nevelőtestület a szülők jóváhagyásával dönt, az így megszületett döntés bekerül az egész éves tevékenységet meghatározó munkatervbe.

Óvoda - iskola Az iskolával való együttműködésünk célja, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az iskolában. Szerezzék meg az óvodában azokat a kompetenciákat, melyek biztosítják részükre, hogy az óvoda – iskola átmenet zökkenőmentes legyen. Gondozzuk a tehetségeseket, felzárkóztatjuk a gyengébb képességűeket. Ennek elérése érdekében fontos feladatunk: iskolalátogatás a nagycsoportos gyermekekkel, együttműködés az elsős tanítókkal (meghívjuk csoportlátogatásra) közös szülői értekezlet az óvodáskor végére elért eredmények egyeztetése, a tapasztalatok beépítése a nevelőmunka tervezésébe és gyakorlatába. A Gubányi Károly Általános Iskola együttműködési szerződést írt alá intézményünkkel, így mint ÖKOISKOLA - -ZÖLD ÓVODA. Ennek keretében kisállat kiállításon vettünk részt. Földünk fajgazdagságát közvetlenül is megtapasztalhatták, sok érdekes információt hallhattak, hüllőket simogathattak, ismerkedtek az érdekes teremtményekkel: gekkó, kaméleon… Augusztus utolsó hetében az iskola lehetőséget biztosított arra, hogy az iskolába készülő gyermekek ismerkedjenek az iskolával, tanítójukkal. A sok találkozás biztonságot ad az óvodás gyermekeknek: ismert intézményben, ismert pedagógusokkal találkoznak. Ezeknek a programoknak köszönhetően, magabiztosan, kevésbé szorongva kezdhetik meg az iskolát.

- 36 -

Egyéb kapcsolatok Pilis Város Önkormányzatával, mint fenntartóval óvodánknak szoros, napi kapcsolata van. A fenntartó lehetőségeihez mérten törekszik biztosítani mind a tárgyi, mind a személyi feltételeket az intézmény folyamatos, biztonságos működése érdekében. A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározott, az intézmény által elkészített beszámolókból megismerheti az óvoda mindennapi életét. A gyermekek egészséges fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése végett rendszeres kapcsolatot tartunk az iskolaorvosi feladatokat ellátó gyermekorvossal és a védőnői szolgálat munkatársaival. A gyermekek május hónapban fogászati szűrővizsgálaton is részt vettek. A rendszeres tisztasági vizsgálatok segítették, hogy járványügyi szempontból nagyobb veszélyeztetettség az óvodában nem alakult ki (pl. tömeges mértékű fejtetvesség, felvételi zárlattal járó járványos megbetegedés). Az óvodaköteles korú gyermekek esetében közreműködnek az iskolaérettség megállapításában, az ezzel kapcsolatos vizsgálatok során kiszűrik azokat a gyermekeket, akiknek a tanévkezdés előtt további szakorvosi vizsgálatra van szükségük. Monor és Térsége Integrált Család-és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat Pilisi Területi Szolgálat Szakmai Egység Irodája elsősorban a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű óvodásainkkal kapcsolatban felmerülő problémák megoldásában nyújtanak segítséget. Rendszeresek a konzultációk, esetmegbeszélések. A gyermekvédelmi megbízottak megkülönböztetett figyelmet fordítanak a védelembe vett gyermekekre. Az információáramlás a két intézmény között jól működik, jelzések és visszajelzések folyamatosak. A Kármán József Városi Könyvtár és Közösségi Ház szervezésében megrendezésre kerülő gyermek, illetve felnőtt programokról (kiállítás, íróolvasótalálkozó, rajzpályázat stb.) rendszeresen tájékoztatatást, illetve meghívást kapunk az intézményvezetőtől. A népmese világnapján a könyvtár ingyenes bábelőadást biztosított óvodásaink számára. Az előadás nagyon színvonalas volt, a gyerekek lenyűgözve figyelték a zenés előadást. Minden csoport ebben az évben is ellátogatott a könyvtárba. Ismerkedtek a könyvek birodalmával, beiratkoztak, könyveket kölcsönöztek. Szeretnénk, hogy a mindennapi mese-vers hallgatáson túl, az alkalmanként megszervezett könyvtárlátogatás kapcsán a gyermekek már ebben a korban megtapasztalják a könyvek nyújtotta élményeket. A Pilisi Petőfi Vadásztársaság együttműködési megállapodást vállalt, melynek célja a környezettudatos szemlélet kialakítása, természet-, és környezetvédelmi alapok elsajátítása, valamint a vadászati és vadgazdálkodási ismeretekről való tájékozódás. - 37 -

14. Ellenőrzés, értékelés A pedagógus életpályamodell, a tanfelügyeleti rendszer egyre több feladatot ró a pedagógusokra. Az óvodai hospitálások, az önértékelés szerepe megnőtt a nevelési év során. Külső ellenőrzések a nevelési évben: Tanfelügyeleti ellenőrzés a következő pedagógusoknál volt: Berkiné Hegyi Klára, Sedró Sándorné, Borbíróné Szatmári Erzsébet, Nagyné Lehoczki Katalin Minősítő eljáráson vett részt: Berkiné Hegyi Klára, Molnárné Polgár Judit, Borbíróné Szatmári Erzsébet Sikeres minősítő vizsgát tett logopédusunk Vad Lilla. A belső ellenőrzés célja: az intézmény, működési célszerűségének, a nevelés a pedagógiai tevékenység hatékonyságának vizsgálata, fejlesztési lehetőségek kiaknázása, valamint az óvodai munkát segítő felszerelések, eszközök korszerűségének, használatának ellenőrzése, a munkavégzés minősége, a fejlesztésre szoruló és a kiemelkedően jól működő területek meghatározása, tervek kidolgozása. Pedagógiai program, munkaterv, összevetése a működő gyakorlattal. Az intézményvezető munkájának segítése céljából a pedagógiai ellenőrzésbe bekapcsolódott az intézményvezető-helyettes, a tagóvoda-vezető és a szakmai munkaközösség vezető is, így lehetővé vált a nevelőmunka objektívebb értékelése. Az intézmény önértékelési rendszer keretein belül a nevelési év során felszínre kerültek belső erősségeink és gyengeségeink. Erősségeink: - Figyelembe vesszük a Pedagógiai Programunk céljait és feladatait, melyeket széleskörű eszköztár alkalmazásával érünk el. - Pedagógiai munkánkban korszerű szaktudományos ismeretekből építünk be a tanulási – képességfejlesztési folyamatokba. - Tervezésünk a PP-nek megfelelően, tanulási egységekre, tevékenységekre bontva tervezzük meg, melyek szervesen épülnek egymásra. A belső ellenőrzések során felmerült hiányosságokat folyamatosan javítottuk, ezért a dokumentációink a törvényi előírásoknak megfelelőek. Alapvető hiányosságokat a dokumentumelemzés tapasztalatai nem mutatnak. - Tudatosan figyelünk a tevékenységek, foglalkozások alkalmával a gyermekcsoportok és az egyes gyerekek motiváltságára. Törekszünk a nyugodt, bizalomteli, derűs légkör megteremtésére. Lehetőségeinkhez mérten megfelelő feltételeket biztosítunk a változatos tapasztalatszerzéshez. - Megfelelő módszertani kultúrával kötött és kötetlen tevékenységekben egyaránt a gyermekek megismerésére, személyiségfejlesztésére és anatómiájának kibontakoztatására törekszünk.

- 38 -

- kommunikációnkkal a gyermekek számára érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes, elfogadó légkört teremtünk. Tudatosan alkalmazzuk a közös szabályalakítást és a pozitív példák megerősítését. Megteremtjük a feltételeket a gyermekek természetes közlési vágyának kiéléséhez. Ösztönözzük őket az egymás közötti kommunikációra, egymásra figyelésre, a másság elfogadására. - Pedagógiai tevékenységeink során folyamatos megerősítéssel ösztönözzük a gyermekeket az önmagához viszonyított további fejlődésre. - Kommunikációnkat minden partnerrel a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés más véleményének tiszteletben tartása jellemzi. - Pedagógusaink nyitottak a szülő, gyermekek, intézményvezető, kollégák, szakemberek visszajelzéseire. A gyermeki tevékenységekhez megfelelően hatékony és nyugodt kommunikációs teret alakítottunk ki, mely a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználatra neveli a gyerekeket. - Pedagógusaink a folyamatos külső és belső értékelések alapján tisztában vannak erősségeikkel és gyengeségeikkel és a fejlődés érdekében tudatosan, tervezik saját szakmai jövőképüket. A tanultakat tudatosan beépítik sajt pedagógiai gyakorlatukba. Gyengeségeink, fejlesztendő területeink: - Eszközárunkat a modern információ feldolgozási stratégiákkal és eszközökkel szükséges bővíteni. - Adminisztrációnk és gyakorlati munkánk során lehetőségeinkhez mérten alkalmazzunk digitális eszközöket, melyek gyakoriságát fejleszteni szükséges. - Szeretnénk az IKT eszközök alkalmazásában rejlő lehetőségeket kihasználni az önálló tapasztalatszerzés felkeltéséhez és fenntartásához. - Az egyéni bánásmód megvalósítása érdekében elsősorban az SNI; BTM; HHH gyerekek, saját szakmai fejlődésünk bővítése. - Törekednünk kell az együttműködés, kommunikáció elősegítésére, követendő mintát mutatva a gyermek és szülő számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. - A különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyéni ütemű fejlesztésének megfelelően alakított releváns és rugalmas gyakorlat kialakítása, az egyéni és csoportos fejlesztésben. - A munkatervben meghatározott célok megvalósítása érdekében a megjelölt egyéni feladatokban arányos felelősségvállalás kialakítása. - Az intézményfejlesztés érdekében továbbra is fokozottan vegyünk részt pályázatfigyelésben, esetleges pályázatok megírásában. - Törekednünk kell az intézményen belüli és kívüli szakmai kommunikáció online formáinak alkalmazására. A tapasztalatokat, észrevételeket, önértékelés után megbeszéltük, az álláspontokat egyeztettük. Az ellenőrzések a munkatervben meghatározottak szerint történtek.

- 39 -

Továbbra is fontos vezetői feladat az óvodapedagógus által végzett adminisztratív munka (felvételi- mulasztási napló, csoportnapló, fejlődési lapok vezetése, stb.) folyamatos ellenőrzése, annak érdekében, hogy az utóbbi időben ezen a területen jelentkező javuló tendencia a jövőben is folyamatos megmaradjon.

Összegzés Intézményünk munkájában továbbra is alapvető és legfontosabb feladatunknak tartjuk a magas színvonalú nevelőmunka folytatását. Szemléletünkben legfontosabb a gyermek. Célunk, hogy az óvodás gyermekek érezzék jól magukat az intézményben, és nevelő-fejlesztő pedagógiai munkánk hatására egyéni képességeikhez mérten a lehető legjobban fejlődjenek. A gyermekek óvodai nevelése az ehhez szükséges teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében folyik. Szakmai kötelezettségünknek a teljes nyitvatartási időben eleget kell tennünk. Az óvodai nevelés során célunk, hogy a hozzánk járó gyermekekben egészséges, harmonikus személyiség alakuljon ki, mely a gyermeket elfogadó, fejlődésben támogató segítő nevelői magatartás, és a családokkal való érdemi együttműködés eredménye. Feladatunk olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítők, szülők, gyermekek számára egyaránt. Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit maximálisan elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás sajátos eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. Valljuk, hogy mindenki az alapképességek és kulcskompetenciák fejlesztése nyomán válik képessé az egész életen át tartó tanulásra. Ezért törekszünk a tanulási tevékenységek további korszerűsítésére, újabb módszerek keresésére, azok óvodai alkalmazására. Nevelési elképzelésünk lényege továbbra is az, hogy az óvodai nevelést egy egységes folyamat első intézményi szakaszaként értelmezzük, amelynek törés nélkül kell folytatódni az iskolában, illetve azt követően az élet során. Mint nevelési intézmény, ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat. Pedagógiai funkciónkat tekintve pedig felvállaljuk az iskolai életre való előkészítést úgy, hogy az iskolába kerülő gyermekeink olyan pszichés fejlettséggel rendelkezzenek, amelyek a tanulásra, mint fő iskolai tevékenységformára, alkalmassá teszi őket.

- 40 -

Arra törekszünk, hogy gyermekeink az iskolai élet megkezdésére megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek: önismerettel önértékelő képességgel tudjanak önállóan gondolkodni testi, lelki, szellemi fejlettségük megfeleljen az óvodáskor végére elérendő szintnek. A gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak megfelelő alternatívákat, tevékenységeket, cselekvés általi tanulási lehetőségeket kínálunk. Továbbra is hangsúlyos, mint az óvodás gyermek legfőbb tevékenységi formája a játék, amelyen keresztül, amely által fejlődik személyiségük. Fontos az egészséges életmódra neveléshez, egészségmegőrzés szokásainak kialakításához, a környezettudatos magatartáshoz – a környezet védelméhez és megóvásához – kapcsolódó szokások kialakítása. A szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítésével szeretnénk a folyamatos fejlesztést és megújulást segíteni, biztosítani, remélve azt, hogy minden követelménynek megfelelően működjünk. Alapvető célunk, hogy az intézményünkbe járó gyermekeink óvodai neveléséhez és gondozásához optimális feltételeket biztosítsunk. Intézményünk első számú közvetett partnere Pilisi Város Önkormányzata, mint fenntartó. Kapcsolatunk egyrészt a Köznevelési törvényből adódóan és egyéb jogszabályok alapján hivatalos, rendszeres, másrészt pedig támogató, segítő jellegű. A Képviselő-testülettel korrekt, hatékony, a gyermekek érdekeit szem előtt tartó kapcsolatunk alakult ki. Az Önkormányzat dolgozói segítőkészek, és toleránsak. A változó jogszabályoknak, feladatoknak való megfelelés tovább erősíti a közös gondolkodás, együttműködés szükségességét, fontosságát. Köszönöm intézményünkhöz való pozitív hozzáállásukat. A jövőben is törekszem az eddigi jó kapcsolat fenntartására, erősítésére, bízva abban, hogy együttmunkálkodásunk hatékonyságának további növelése a mindannyiunk számára legfontosabb érték, a gyermek érdekében történik.

Pilis, 2016. augusztus 31.

Bársonyné Pálinkás Éva intézményvezető - 41 -

2016 nevelési év szakmai feladatellátásáról, működéséről

Recommend Documents