1 Sátorhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016. (IV. 18.) Ör. sz. rendelete BEVEZETŐ Sátorhely Község Önkormányzata a Magyarország alaptörvénye 32.cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályait e rendeletben állapítja meg. I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat elnevezése : Sátorhely Község Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat). (2) Az önkormányzat hivatala megnevezése: Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal. (3) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7785 Sátorhely, Várudvar u. 13. 2. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Sátorhely Község Önkormányzata felirattal, középen a magyar címerrel. 3. § (1) Az önkormányzat jogi személy. (2) Az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (3) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban ráruházott és az általa vállalt feladatés hatásköröket. II. FEJEZET A képviselő-testület működése 4. § A képviselő-testület tagjainak száma : 5 fő. A képviselő-testület névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza. 5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendszeres, rendkívüli és más önkormányzattal együttes ülést tart. (2) A képviselő-testület üléseit a polgármester - az ülést levezető elnök - hívja össze. Az együttes ülést az érintett polgármesterek hívják össze, mely együttes ülést levezető elnök az ülésnek otthont adó település polgármestere. (3) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult a testület ülésének összehívására. (4) A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök jogosult a képviselő-testület összehívására. Az alakuló ülés 6. § Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.
2 A rendes ülés 7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évenként legalább 6 ülést tart. (2) A meghívó kifüggesztendő az önkormányzat hirdetőtábláján. Rendkívüli ülés 8. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) települési képviselők 1/4-ének, legalább 2 képviselő kérésére, b) a képviselő-testület előzetes döntése alapján. Az ülést a kezdeményezéstől számított 15naptári napon belül kell összehívni. Zárt ülés 9. §(1) A képviselő-testület: a) zárt ülést tart az Mötv-ben meghatározott esetekben. b) Zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. (2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző,valamint az Möttv-ben meghatározott személyek vehetnek részt. 10. § (1) A 8.§-ban meghatározott esetekben a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendi pontjait, az ülés helyét, idejét és a rendkívüli ülés indokait. (2) A 8. § a) pontjában meghatározott esetben az indítványt a rendkívüli ülés összehívását indítványozó helyi képviselőknek saját kezűleg alá kell írni. (3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni. A képviselő-testület összehívásának a rendje 11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester az 5.§ (2) bekezdésének megfelelően hívja össze. (2) A képviselőket az ülés helyének, időpontjának, javasolt napirendjének és azok előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. (3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt munkanappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 48 órával előbb kell kézbesíteni. (4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzatnak a hirdetőtábláján történő elhelyezésével kell értesíteni. (5) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal - a képviselőkön kívül - meg kell hívni: a) jegyzőt, b) napirendi pontok előadóit, c) a közös önkormányzati hivatalnak a napirenddel érintett szakelőadóját, d) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart. (6) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely érinti az önkormányzat által - szerződéssel - létrehozott társulást a) a társulásban részt vevő önkormányzatok polgármestereit, b) a társulás (önálló jogi személy) vezetőjét. Az ülések nyilvánossága 12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. 13. § (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat,
3 foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja. (2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja. III. FEJEZET. A képviselő-testület ülése 14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. (2) A polgármester akadályoztatása estén a települési képviselők közül választott alpolgármester látja el az ülés vezetését. (3) Amennyiben a polgármester és az alpolgármester együttesen van akadályoztatva, akkor a polgármester által kijelölt személy látja el az elnöki teendőket. Az ülésvezetés szabályai 15. § (1) Polgármester a képviselő-testület ülését: a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el, b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 22. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket. (2) Polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre : a) vezeti a testületi ülést, b) szó megadása, megtagadása, megvonása, c) tárgyra térésre felszólítás, d) a napirend előtti és ügyrendi kérdésekben szó megadása, e) az ülés félbeszakítása, f) a napirendi pont tárgyalásának elnapolása, g) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel. (3) Polgármester vitavezetési feladatai: a) napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát, b) szavazást rendel el, c) megállapítja a szavazás eredményét, d) kimondja a testület határozatát. (4) Polgármester egyéb jogai, feladatai : a) felszólítási jog az ülésen bármikor, b) napirend előtti tájékoztatót ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről. Tárgyra térés, a szó megvonása 16. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. (2) A polgármester a felszólítás eredménytelensége esetén megvonhatja a szót. Ülés félbeszakítása 17. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Napirendi pont tárgyalásának elnapolása 18. § A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a polgármester határoz, egyben meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.
4
Vita bezárása 19. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja. (2) Az előterjesztő vagy bármely képviselő javasolhatja a bezárást. Rendfenntartás 20. § (1) Ha bármelyik képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik települési képviselő, ülésen tanácskozási joggal részt vevő személyét sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a jogszabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendre utasíthatja. (2) A rendreutasítást az érintett képviselő, az ülésen tanácskozási joggal részt vevő is kezdeményezheti. (3) A polgármesternek a rendreutasítás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott - intézkedései ellen felszólalni, azokkal vitába szállni, vagy azokat visszautasítani nem lehet. Határozatképesség 21. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, mely esetben a jelenlévők határozatot nem hoznak. A határozatképtelen képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Új napirend csak a képviselők többségének egyetértésével vehető fel az ülés napirendjére. Távollét 22. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, annak rendezvényein ( közmeghallgatás, falugyűlés, stb.). (2) Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki a) bejelentés, b) betegség miatt, vagy c) a képviselő-testület megbízásából volt távol. (3) A képviselő-testületi ülésről történő távolmaradást a polgármesternek kell bejelenteni. (4) Az igazoltan távollévők nyilvántartásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik. (5) Aki a (3) bekezdésben írt engedéllyel nem rendelkezik, az a távollétét a távollét napjától számított 15 napon belül a távollétet engedélyezni jogosult előtt igazolhatja. Amennyiben a távolétet engedélyezni jogosult az igazolási kérelmet elfogadja, akkor a távolléte igazoltnak tekinthető. A rendes ülés napirendje 23. § A rendes ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Napirendre vétel 24.§ A képviselő-testület a Szabályzatban meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi : a) az előterjesztéseket, b) az önálló indítványokat, c) az interpellációt.
5 25. § A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni: a) rendeleti javaslatok, b) határozati javaslatok, c) beszámolók, d) tájékoztatók, e) interpellációk. A meghívó kiküldésére meghatározott határnap után a polgármester a napirendet csak a szabályzatban meghatározott estekben egészítheti ki, ennek felvételéről a képviselő-testület vita nélkül határoz. 26. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére fel kell venni a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző által előzetesen javasolt : a) rendeleti javaslatot, b) határozati javaslatot, c) beszámolót és d) tájékoztatót. (2) A rendeleti javaslat csak írásbeli lehet. (3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztés tárgyát, annak tényállást, b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját, c) az alternatívák indokait, d) a határozati javaslatot, e) szükség szerint : - a végrehajtásért felelős és a - végrehajtási határidő megjelölését. Képviselői önálló indítványok 27. § (1) A (6) pont szerinti indítványokat a rendes ülés napját megelőzően lehetőség szerint 3 nappal írásban, egyéb indítványokat az ülésen szóban lehet beterjeszteni. Amennyiben a testületi ülésen szóban történt a bejelentés, a képviselők egyszerű többsége szükséges a megtárgyaláshoz. (2) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolhatja. Amennyiben az önálló indítványt nem javasolja napirendi pontként az ülés napirendjére felvenni, az önálló indítvány benyújtásáról a képviselő-testületet tájékoztatja és az elutasítást köteles megindokolni. (3) A tájékoztató alapján - amennyiben az indítványozó települési képviselő azt kéri – a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt a napirendre vétel kérdésében. (4) A beterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítvány szövegét és az előterjeszteni kívánó nevét, az indítvány szövegét és az előterjesztő sajátkezű aláírását. (5) Amennyiben az indítvány a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, úgy azt a polgármester kiegészítésre visszaadja és az újbóli benyújtást követő testületi ülést tájékoztatja az önálló indítvány benyújtásáról. Az újbóli (kiegészített) indítvány benyújtásánál is érvényesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott határidőt. (6) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok: - rendeleti javaslatok. Interpelláció 28. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a
6 a) polgármestertől, b) jegyzőtől, c) bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Nem önálló indítványok 29. § Valamely napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok (nem önálló indítványok) lehetnek : a) sürgősségi javaslat, b) módosító javaslat. Sürgősségi javaslat 30. § (1) A polgármester, a képviselők és a körjegyző javasolhatják a képviselőtestületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indoklással kell ellátni. (2) A sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 3 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról. (3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt határozatával dönt. Módosító javaslat 31. § A rendeleti javaslathoz a 30.§ (1) bekezdésében megjelöltek módosító javaslatot tehetnek, melyet indoklással kell ellátni. Bizottsági ajánlás 32. § (1) Az előkészítésért felelős bizottság a rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. (2) Az ajánlásnak tartalmaznia kell a kisebbségi véleményt is. Az indítványok szabályszerűsége 33. § Az indítványoknak a tárgyalásra és a határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt az elnök visszautasíthatja, illetőleg hiánypótlásra visszaadja. A rendkívüli testületi ülés napirendje 34. § (1) A Szabályzat 8.§-ában megjelölt rendkívüli ülésen csak az a napirendi pont tárgyalható amelyre az indítványt vonatkozott. (2) A napirendi pont beterjesztéséről az ülés elnöke gondoskodik, a 8.§-ban meghatározott indítványozó a rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és az indítvány napirendre tűzését megindokolhatja. 35. § A Szabályzat 27-33.§-ában foglaltakon kívül más a képviselő-testületi ülésre tárgyalás céljából nem nyújtható be. Kizárás a döntéshozatalból 36. § A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a
7 hozzátartozóját az ügy személyesen érint. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt minősített többséggel. A tanácskozás rendje 37. § (1) A képviselő-testület ülésén a meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt. (2) A képviselő-testület ülésén felszólalhat az, akinek az ülése elnöke szót ad. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt azon meghívottak, akiket valamely napirend tárgyalásához hívtak meg, csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt, amelyhez a meghívásuk kapcsolódik. Felszólalás a képviselő-testület ülésén 38. § A képviselő-testület ülésén elhangzó felszólalások lehetnek: a) napirend előtti felszólalás, b) felszólalás ügyrendi kérdésekben, c) napirendhez kapcsolódó felszólalás. Napirend előtti felszólalás 39. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt a felszólalás tárgyának megjelölésével. (2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. Felszólalás ügyrendhez 40. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Napirendhez kapcsolódó felszólalás 41. § (1) A napirendi ponthoz való hozzászólás szándékát az ülés elnökének kell jelezni. (2) A napirendi pont előadóját megilleti a bevezető és a zárszó joga. (3) A hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét - az elnök határozza meg. IV. FEJEZET Az önkormányzat rendelete 42. § Az önkormányzati rendelet megalkotására a Szabályzatot az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 43. § (1)A rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult: a polgármester, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottsága. (2) A rendeletet a polgármester és a jegyző készíti elő: egyeztet az érintett szervezetekkel, intézményekkel, lakossági körrel. 43/A. § (1) A rendeletalkotás előkészítése során, a társadalmi egyeztetés érdekében a képviselő-testületi ülést megelőző 5. nap 16 órától a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel
8 biztosítani kell a rendelet-tervezetek megismerhetőségét és véleményezhetőségét az önkormányzati hivatalban elhelyezett önkormányzati hirdetőtáblán. (2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a) a költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet, b) a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet, c) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet. (1) A kifüggesztett rendelet tervezeteket a képviselő-testületi ülés napján 10 óráig lehet véleményezni írásban a jegyzőnek benyújtva. A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak jó erkölcsbe ütköző, ill. becsület csorbítására alkalmas kifejezéseket és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. (2) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről. (3) A rendelet-tervezetről való megsemmisítésre kerülnek.
döntést
követően
a
beérkezett
vélemények
Szavazás a rendeletről 44. § A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt. 45. § A rendeleti javaslat tárgyalása és a döntés meghozatala során egyéb kérdésekben a Szabályzat III. és IV. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Az Önkormányzati rendelet kihirdetése 46. § Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. 47. § Az önkormányzati rendeletek számozása minden évben 1-től kezdődően történik. A rendeletek jelölése: Sátorhely Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év/hó, nap/Ör. sz. rendelete, majd a tárgy megjelölése. 48. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendelet szövegének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik. 49. § Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. V. FEJEZET A szavazás rendje 50. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (2) A szavazás előtt a jegyző - törvényességi kérdésben - észrevételt tehet. (3) Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító és kiegészítő
9 indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozatokról, javaslatokról dönt a testület. Határozathozatal 51. § Az ülést levezető elnök a szavazás előtt pontosan megfogalmazza a határozati javaslatot. Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozatokhoz a jelenlévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges. 52. § Minősített többség - a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata - szükséges: a) önkormányzati rendeletalkotáshoz, b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és a működésének meghatározásához, c) szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, illetőleg felmentéshez, visszahíváshoz, d) képviselő-testületi társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviselethez való csatlakozáshoz, abból való kiváláshoz, e) külföldi önkormányzattal való együttműködéshez, f) nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz, g) önkormányzati intézmény alapításhoz, átszervezéséhez, megszüntetéséhez, h) zárt ülés elrendeléséhez, i) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához. j) a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásakor, k) képviselő kizárásához. 53. § Szavazni csak személyesen lehet. 54. § A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. 55. § A képviselő-testület a döntéseit (rendelet, határozat) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. 56. § A polgármester nyomatékosan felhívja a jelenlévőket a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. Név szerinti szavazás 57. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a) törvény előírja, b) azt a polgármester vagy a bizottsági elnök vagy c) bármely képviselő kéri. Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazás tartani nem lehet (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző (abc sorrendben) felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
10 (3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni. (4) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan és évszámmal kell ellátni. A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet. Titkos szavazás 58. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott esetekben titkos szavazást rendelhet el. (2) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet: a) az ülés elnöke, b) bármely képviselő. (3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. (4) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. (5) A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, s arról a képviselő-testületnek jelentést tesz. A jegyzőkönyv 59. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent polgármester, a megjelent képviselők és a meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás szabályszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá : a) az ülés helyét, időpontját és sorszámát, b) a megjelent képviselők nevét (a távolmaradt képviselők névsorát), c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, d) az ülés megnyitásának időpontját, e) az elfogadott napirendet, f) napirendi előadók és a felszólalók nevét, a napirendhez kapcsolódó kérdések, hozzászólások lényegét s a kérdésekre adott válaszokat, a hozzászólásokra elhangzott reflektálásokat, az elnök összefoglalóját, g) szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, h) a határozathozatal módját, i) a szavazás eredményét j) a határozatok szövegét, szükség szerint feltüntetve a végrehajtás idejét és a végrehajtásért felelős nevét, k) az elnök szükség szerinti intézkedéseit, l) a testület ülésén történt fontosabb eseményeket, m) az ülés bezárásának az idejét, valamint az Mötv-ben meghatározottakat. (3) A jegyzőkönyv mellékleteit képezik: a) a meghívó, b) az írásos előterjesztések, képviselői önálló indítványok, interpellációk, nem önálló indítványok és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege, c) titkos szavazásról készített jegyzőkönyv, d) a 66. § szerint benyújtott hozzászólás, e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó, írásba foglalt észrevétele, f) a névszerinti szavazásról készült névsor. 60. § A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólást a
11 jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. 61. § A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. 62. § A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. 63. § A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Kormányhivatalnak. 64. § A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja. 65. § A jegyzőt akadályoztatása esetén a Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal 65. § A választópolgárok - a képviselő-testület zárt ülését kivéve –a közös önkormányzati hivatal egy köztisztviselőjének jelenlétében betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülésnek a jegyzőkönyveibe az önkormányzat hivatali helyiségében, ügyfélfogadási időben. Az adatközlés költségeit a hivatal felé meg kell téríteni.
VI. FEJEZET POLGÁRMESTER 66. §. (1) A megválasztott polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. (2) A polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület határozza meg. (3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. 67. § (1) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen: a) segíti a helyi képviselők munkáját, b) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, c) képviseli az önkormányzatot, d) aláírja – a jegyzővel - az önkormányzati rendeletek, s a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyveket, e) gondoskodik a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról, illetőleg azok végrehajtását ellenőrzi, f) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, g) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülését. (2) A polgármester önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai: a) a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt, b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
12 c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét, e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében. (3) A polgármester foglakoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg. (4) A polgármester tisztségének megszűnésekor a munkakörét átadja az új polgármesternek, ill. ennek hiányában az alpolgármesternek. ALPOLGÁRMESTER 68. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait. (3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok. BIZOTTSÁGOK 69. § A képviselő-testület három tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a titkos szavazások lebonyolítása, a képviselők összeférhetetlenségének vizsgálata, valamint a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ill. ellenőrzése, javaslattétel a polgármester illetményére, ill. tiszteletdíjára. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 2. sz. függelék tartalmazza.
VII. FEJEZET A HELYI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA 70. § (1) A képviselőt megilletik az önkormányzati törvényben és e Szabályzatban foglalt jogok és terhelik az ugyanott megfogalmazott kötelezettségek. A helyi képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz. (3) A képviselő főbb jogai: a) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásának szervezésében, a konkrét végrehajtásban és a végrehajtás ellenőrzésében, b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri, bizottsági döntést, c) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet, d) önkormányzati hivataltól a képviselői munkájához a szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet, e) közérdekű ügyekben kezdeményezheti az önkormányzati hivatal intézkedését, melyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni. 71.§ A települési képviselő a munkahelyén történő munkavégzési kötelezettség alóli kiesett jövedelmét az önkormányzat téríti meg, amelynek alapján a képviselő társadalombizosítási ellátásra is jogosult.
13 A települési képviselőt megilleti mindazon készkiadások megtérítése, amely a képviselőtestület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költsége.
VIII. FEJEZET Az önkormányzat hivatala 72. § A képviselő-testület Nagynyárád, Kölked, Bezedek, Lippó, Sárok Ivándárda településekkel közös önkormányzati hivatalt hoz létre, Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, Nagynyárád székhellyel, mely ellátja: a) az önkormányzati hivatalt létrehozó képviselő-testületeknek, azok bizottságainak, a polgármesterek és valamennyi település képviselői munkájával kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat, b) részt vesz az önkormányzati intézmények irányításában, működési feltételeinek megteremtésében, biztosításában, c) a jegyző vezetésével ellátja a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közigazgatási területén jelentkező igazgatási feladatokat. 73.§ A közös önkormányzati hivatal a jegyző vezetése alatt álló egységes hivatal. A közös önkormányzati hivatal ügyrendi szabályzatát melléklet tartalmazza. 74. § Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzati hatósági ügyek tekintetében kizárja az elektronikus ügyintézés lehetőségét a közös önkormányzati hivatal minden kirendeltsége tekintetében is.
JEGYZŐ 75. § (1)A jegyző Sátorhelyen hetente szerdai napokon tart ügyfélfogadást. (2) A közös önkormányzati létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a közös önkormányzati hivatalt alapító megállapodás rögzíti. (3) A közös önkormányzati hivatal ügyrendjének tervezetét - az érintett polgármesterek véleményének kikérésével - a jegyző készíti el és terjeszti - jóváhagyásra - a képviselő-testületek együttes ülésére. (4) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt : a) a jegyző kinevezéséről, munkaviszonyának megszüntetéséről, a jegyzővel szembeni fegyelmi és anyagi felelősség érvényesítéséről, b) a közös önkormányzati hivatal költségvetéséről és zárszámadásról, (5) A jegyzővel kapcsolatos "egyéb" munkáltatói jogokat az érintett polgármesterek egyidejű tájékoztatása mellett a székhelytelepülés, Nagynyárád polgármestere gyakorolja. (6) A jegyző: a) ellátja a megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási teendőket, b) előkészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról, c) köteles személyesen vagy megbízottja útján a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületi ülésein részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni.
14 (7) A jegyzőt – akadályoztatása estén - a Nagynyárádi Közös Önkormányzati Hivatal Kölkedi vagy Lippói Kirendeltségének vezetője helyettesíti, eseti megbízás alapján. IX.FEJEZET Helyi népszavazás 76.§ (1) Helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult. (2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a) legalább 2 települési képviselő, b) legalább 150 választópolgár, mely esetben a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást. (3) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni. 77. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok a jegyző által hitelesített - aláírt és lepecsételt - aláírásgyűjtő íven kezdeményezhetik, melynek tartalmaznia kell a) a népszavazásra bocsátandó kérdés megfogalmazását, az egyetértés és csatlakozás kinyilvánítását, b) sorszámot, olvasható nevet, állandó lakcímet, szül. évet, anyja nevét és a saját kezű aláírást. (2) Az a) pontban meghatározottakat az aláírásgyűjtő ív minden oldalára fel kell írni. (3) Az aláírásgyűjtő íveket a polgármester haladéktalanul átadja a jegyzőnek, aki 8 napon belül gondoskodik a hitelesítésről és annak eredményéről a polgármestert írásban tájékoztatja. A hitelesítés a jelen rendelet által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint az aláíróknak az állami népesség-nyilvántartás alapján történő azonosítását jelenti, kizárólag a választójogosultság és az állandó lakóhely megállapítása céljából. A hitelesítés szúrópróba szerű vizsgálattal is történhet. Ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a jegyző - szúrópróba szerűen - egyes aláírások valódiságát is ellenőrizheti. 78. § (1) A helyi népszavazás indítvány érdekében minden választópolgár jogosult aláírásokat gyűjteni. (2) Nem gyűjthető aláírás munkahelyen, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben, fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban lévő személyektől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben, tömegközlekedési eszközön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében, tanintézményben. 79. § (1) A helyi népszavazást lebonyolító szerv a helyi választási bizottság. (2) A helyi népszavazás lebonyolításának költségei az önkormányzat költségvetését terhelik. 80. § A helyi népszavazás eredményéről a település lakosságát hirdetmény útján a polgármester tájékoztatja.
15 X. FEJEZET LAKOSSÁGI FÓRUMOK 81.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. Fontosabb szabályai: a) a közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek, b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján és a helyi televízió útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal, c) a közmeghallgatást a polgármester vezeti, d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
XI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 82. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani : a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezések során. (2) A polgármester saját körében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 300.000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké. (3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen. (4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat. 83. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. (2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. a) az első forduló főbb elemei : - a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele, - az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése. Ezen belül : - a bevételi források, - azok bővítésének lehetőségei,
16 - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak a meghatározása, - az igények és a célkitűzések egyeztetése, - a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása, - a várható döntések hatásainak előzetes felmérése. b) a második forduló főbb elemei: - a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, - a költségvetési javaslat tartalmazza : - a bevételi forrásokat, - a működési, fenntartási előirányzatokat, - a felújítási előirányzatokat célonként, - a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben; - az általános és a - céltartalékot. (3) A költségvetési rendelet tervezését a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (4) A zárszámadási rendelet tervezésének előkészítésére és előterjesztésére a (3) pontban írt szabályok irányadóak. 84. § Az önkormányzat gazdálkodási feladati a közös önkormányzati hivatal látja el. E körben különösen : a) a NGM által előírt módon és időben készíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére, b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit, c) leigényli a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat, d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról, e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét, f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását. g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz, h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről. (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármester által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felül bevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle. (3) Az önkormányzati hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányukból – a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesíthetik. 85. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
17 (2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. 2006. január 1-től a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás végzi a belső ellenőrzést az önkormányzat és költségvetési szervei tekintetében. XII. FEJEZET ZÁRÓ ÉS HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 86. § (1) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi rendeletek: 2/1999. (IV. 16.) Ör. sz. , 4/2003. (III. 17.) Ör. sz., 10/2005. (IX. 15.) Ör. sz., 4/2007. (II. 15.) Ör. sz., 7/2007. (VIII. 6.) Ör. sz., 5/2011. (III. 28.) Ör. sz., 7/2013. Ör. sz. rendeletek. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. (3) Biztosítandó, hogy az SZMSZ az állampolgárok részére az önkormányzat hivatalában hozzáférhető, megtekinthető legyen. Sátorhely, 2016. április 14. Lőrincz Árpád polgármester
Zimmermann-né dr. Kovács Anikó jegyző
Záradék: A rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján kihirdetésre került. Sátorhely, 2016. április 18. Zimmermann-né dr. Kovács Anikó jegyző 1. sz.függelék Sátorhely Önkormányzat Képviselő-testületének névsora Polgármester: Lőrincz Árpád
Képviselők: Jónás Ferenc Kresz László Sebestyén Béla Tátrai Tibor
2. sz. függelék Ügyrendi Bizottság Sebestyén Béla Kresz László Tátrai Tibor
elnök
18 Sátorhely Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata 3. sz. függelék száma: 011130 013320 013350 041231 041232 041233 041236 041237 045160 047410 064010 066010 066020 082044 082092 096015 096025 104030 104037 106020 107051 107052
Kormányzati funkciók megnevezése: Önkorm. és önkorm. hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége Köztemető fenntartás és működtetés Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Start-munka program, Téli közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási program Közfoglalkoztatási mintaprogram Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek Közvilágítás Zöldterület-kezelés Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások Könyvtári szolgáltatások Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Gyermekek napközbeni ellátása Intézményen kívüli gyermekétkeztetés Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás
