2016 I. félév Közlekedési Rendszerek Közlekedés és Társadalom B.Sc kurzus

Közlekedés környezeti hatásai 2015/2016 I. félév Közlekedési Rendszerek Közlekedés és Társadalom B.Sc kurzus

Tartalom • A közlekedés – környezet viszonyrendszere, kölcsönhatásai, tendenciák, • Szintek, hatékonysági kérdések, hatótényezők, hatásmechanizmusok, • Kezelési lehetőségek - jogszabályi, eszköz rendszerbeli, egyéb -

Közlekedés környezeti hatásai

2

Közlekedés – környezet - helyzetkép


3

Közlekedés – környezet – helyzetkép


4

És a társadalmi aspektusok…. Pawel Kuczynski-tól


5


6

és Andy Singer-től


7

+ értékrend és paradigma kérdések


8

Közlekedés - Környezet Levegő

Víz

Talaj

Természet

Közút

• emissziók: NOx, CO, CO2, VOC, por, helyi, regionális, globális , egészségügyi hatások • troposzferikus O3 • üzemanyag és adalékai emissziói, VOC, benzol • zaj, lég szennyezés, és balesetek

• olaj, só és egyéb vegyületek • NOx és SO2, savasodás • beavatkozás a hidrológiai rendszerekbe

• útépítés, • területfelhasználás, fragmentáció • veszélyes anyagok szállítása, kockázatok • elhasznált járművek és alkatrészeik, olaj, akku, gumiabroncsok stb.

• útépítés közvetlen és közvetett hatásai, táj-degradáció • élőhelyek szétdarabolása, mozgási akadályok az állatvilág számára

Vasút

• áramtermelés, légszennyezés • diesel üzem légszennyezés • gőz-üzem légszennyezés

• beavatkozás hidrológiai rendszerekbe

• veszélyes anyagok szállítása kockázatai

• táj degradáció


9

Közlekedés - Környezet Vízi út

• koncentrált kikötői tevékenység, légszennyezés • üzemanyag vertikum kibocsátásai, VOC

• fenékvíz kibocsátás • baleseti és működési vízszennyezések • szennyvíz és hulladék kibocsátás • festési vízszennyezés • veszélyes anyagok szállítása, kockázatok

• építési és kotrási anyagok elhelyezése

• hajózó utak építése, táj rombolási hatások • csatornaépítés tájképi hatásai

Légi út

• repülőgép kibocsátás NOx, CO2, fel- és leszállási terhelés • ózonréteg károsítás, globális hatások • csatlakozó közúti forgalom

• olaj és vegyszer terhelés • reptér építés, hidrológiai beavatkozások

• reptér építés talajdegradációs hatásai

• reptéri épület és pálya tájképi és ökoszisztéma hatásai • ökoszisztéma terhelések

Csővezeték

• CH4 terhelések

• potenciális terhelések Közlekedés környezeti hatásai

• állatvilág mozgási akadály 10

Környezeti hatások - áttekintés • A közlekedés társadalmi, gazdasági előnyei, hozamai magas áron realizálódnak. • Komoly közpénz terhek, igények: a közlekedési infrastruktúra építése és fenntartása, a közlekedési balesetek, a légszennyezés, zajterhelés, a természeti erőforrások igénybevétele  társadalmi költség többlet • Napjainkban a legjelentősebb, a belső piacot érő környezeti terhelés a közlekedés. Közlekedés környezeti hatásai

11

Környezeti hatások - lokálisan • Közlekedési balesetek, évente mintegy félmillió ember hal meg világszerte közúti balesetekben. • A helyi típusú szennyezők, így elsősorban a nitrogénoxidok, a szénmonoxid, és a szénhidrogének. Világméretekben a jelen közlekedési volumen-növekedési tendenciák mellett 2030-ig a nitrogénoxidok és a szénhidrogének kibocsátása ismét nőni fog, és eléri a 2000-es szintet.


12

Környezeti hatások - lokálisan • A közlekedési légszennyezés a nagyvárosokban, településeken összességében romló tendenciát mutat, belvárosi övezetekben a 90-95%-ot is eléri a legfontosabb légszennyezők aránya – szénmonoxid, nitrogénoxidok, alsólégköri ózon, szénhidrogének, finom részecskék - amely egyértelműen egészségkárosításhoz vezet. • A közlekedés meghatározó a helyi zajterhelésben, és az infrastruktúra intenzitása egyértelműen káros hatással van a helyi ökoszisztémákra, tájképi értékekre. – 65dB egyenérték 24 órára - ami az EU-ban 15%-ról 25%-ra emelkedett az ezredfordulón a lakosság érintettségében. Közlekedés környezeti hatásai

13

Környezeti hatások - regionálisan • A közlekedés komolyan veszélyeztetheti az élőhelyeket, a biológiai sokféleséget, így a savasodás, és a különböző szennyezők kiülepedése révén. • Az egyik legjelentősebb kockázati tényező a közútfejlesztés az erdők, érzékeny természeti területek, és kulturális értékekkel bíró régiók számára. A feltárás, a lakóterületi hasznosítás, vagy természeti erőforrásokhoz való hozzáférés érzékeny, természetközeli területek keresztezésével jár, ahol a beavatkozás minimalizálása lényeges feladat. • Regionális hatótényező az emissziós gázok legtöbbje is, így elsősorban a nitrogénoxidok, az illékony szénhidrogének, amelyek mind a természeti, mind a mezőgazdasági élőrendszereket károsítják. Közlekedés környezeti hatásai

14

Környezeti hatások - globálisan • Az emberi tevékenységből származó széndioxid kibocsátás mintegy 20-24 %-a közlekedési, elsősorban közúti eredetű. • A gépkocsik energiahatékonyság javulása ellenére a globális forgalom és motorizáció növekedés következtében legalább 2015-ig világméretekben tovább nő a közlekedési eredetű széndioxid kibocsátás. • Az ózonréteg károsító hatású CFC-k 30%-a, és a nitrogénoxidok, - amelyek ugyancsak rendelkeznek globális, üvegházi hatással - mintegy 50%-a közlekedési eredetű. • A globális felmelegedés elsődlegesen az iparosítás, és a motorizáció eredménye, amelyben a fejlett, OECD országok játsszák a döntő szerepet. Mindazonáltal a fejlődő országok jelentenek komoly kockázatot a széndioxid, metán, és más üvegházi gázok kibocsátása tekintetében, a jelen trendek folytatása esetén 2010-et követően a legnagyobb kibocsátók lehetnek Közlekedés környezeti hatásai

15

Közlekedési részesedés, az üvegházi gáz emisszióban EU 32


16

Transport intensity (freight)

17

Transport intensity (passenger)

18

Transport energy use


19

Fajlagos CO2 emisszió


20

Közlekedési tendenciák • A globális áruszállítási volumen megháromszorozása, 2000 és 2050 között, 15ről 45 Tr. (1012) t.km/év • A légiközlekedés dinamikus növekedése, a GDP 2-3 szeresével ! • Romló környezeti hatékonyság az áru és személy szállításban - GDP feletti t.km, j.km teljesítmények – rugalmas rendszerek -. • Közép-Kelet Európa. A közúti áruszállítás megkétszereződése – torlódások, közúti kapacitás bővítés – a környezeti előnyök nem jelennek meg gazdasági előnyként – vasút, közösségi közlekedés, hajózás Közlekedés környezeti hatásai

21

Tendenciák, veszélyek • Vasúti teherszállítás a 70%-os részesedésről 15%-ra eshet vissza 2015ig – Közép Kelet Európa • Közúti infrastruktúra igény növekedése, természetvédelmi mellékhatásokkal. • Környezeti hatáslánc elemzése termelés, elosztás, szinergiák, terhelési szintek – ember, élővilág, épített környezet – igénye, hiánya. Közlekedés környezeti hatásai

22

Környezeti hatékonyság • A befektetett, igénybevett energia, más természeti erőforrások hatékonysága, környezet terhelése, • Életciklus szempontból, az üvegházi gáz kibocsátások számottevő része nem a működésből adódik – üzemanyag vertikum, járműgyártás, infrastruktúra -


23

Energia fogyasztás és emisszió a közlekedési módoknál Távolsági személyszállítás Energia fogyasztás MJ/u.km

CO2 g/u.km

NOx g/u.km

CH g/u.km

SO2 g/u.km

2,2 1,6

160 115

0,47 0,40

0,06 0,03

0,05 0,05

Személyautó • benzin, két utas • diesel, két utas •diesel, egy utas

1,5 1,3 3,2

110 100 235

0,08 0,39 0,76

0,03 0,05 0,09

0,02 0,03 0,07

Vasút, Nagysebességű 65%, Hagyományos 40%,

0,7 0,8

40 50

0,24 0,28

0,01 0,01

0,06 0,07

Busz, 65%,

0,3

20

0,29

0,02

0,01

Komp, 60%,

0,6

50

0,92

0,04

0,98

Légi 500 km, 65% 1500 km, 65%


24

Energia fogyasztás és emisszió a közlekedési módoknál Áruszállítás Energia fogyasztás MJ/t.km

CO2 g/t.km

NOx g/t.km

CH g/t.km

SO2 g/t.km

Légi 500 km 67% 1500 km 67%

19,5 11,0

1420 800

4,33 2,66

0,65 0,25

0,42 0,23

Közúti teher • 35 t 55% 1,3. • 20 t 45%, 1,3

1,34 2,77

100 200

1,20 2,26

0,05 0,10

0,03 0,05

Vasút diesel 33%, 1,3 elektromos 33%, 1,35

0,95 0,83

69 38

1,22 0,07

0,07 0,00

0,08 0,21

Belvízi hajó 500 t, 50%, 1,5

0,54

40

0,69

0,04

0,04

Tengermelléki hajózás 40 t.t. 50%, 1,4

0,19

130

0,26

0,01

0,02


25

Energiafelhasználás IC Ülések száma

NSV

Dízel szgk.

Légi (500km)

autópályán

434

377

99

5

Energiahasználat 0,22

0,53

1,8

0,34

49% / 70%

70%

36%

1,08 / 0,76

2,57

0,94

(MJ/férőhelykm)

Load factor

44%

Energiahasználat 0,5 (MJ/utaskm)


26

Környezeti hatótényezők • A környezet, a környezeti elemek az emberi tevékenység természetes bázisát adják, amelyek részben a termelésben, a fogyasztásban is felhasználhatók, de a hulladékok elhelyezését, „hígítását” is szolgálják. • A környezeti hatótényezők tekintetében kialakult egyfajta egységes megközelítés, így a külső költségeket, és a környezeti minőség romlását okozó tényezőket sorolják ide. Ezek szinte mindegyikénél megszabható kritikus szint érték, ami az emberi életet veszélyezteti, ill. ez alatti, amely az életminőséget és az érintett, terhelt terület értékeit veszélyezteti, degradálja. Közlekedés környezeti hatásai

27


28

Dr. Andreas Geißler, Transportation Policy Officr

A személyszállítás külső költségei

Az áruszállítás externális költségei (forrás: BME)


29

Zaj • A közlekedési zaj egyértelműen zavarja a társadalmi létet, és kihatással van egészségi állapotunkra, így károsíthatja a fizikai és a lelki egészséget is. • A 85 dB feletti terhelések hallászavarokat okoznak, míg a 60 dB felettiek idegi reakciókat, keringési, és hormonális megbetegedéseket váltanak ki. • Számos tanulmány igazolta a közlekedési zaj, és a közegészségi állapot közötti összefüggést, így a zajnak kitettek magasabb szív megbetegedési kockázatokkal néznek szembe Közlekedés környezeti hatásai 30

A közlekedési zaj okozta szívinfarktus kockázat növekedés A vizsgálat helye Caerphilly, Speedwell (UK)

Berlin INFRAS/IWW adata

Zajszint (dBA)

65-70

70-75

75-80

+20%

-

-

-

+20%

+70%

+ 20%

+30%


31

Főforgalmi utak zajkibocsátási szintjei csúcsforgalmi időszakban – KVVM -


32

Légszennyezés • A közlekedési légszennyezést hagyományosan a szénmonoxid (CO), a kéndioxid (SO2), a nitrogénoxidok (NOx), a benzol és más illékony szénhidrogén vegyületek (CmHn), és a finom szemcsék (korom, por) PMx kibocsátásával és koncentrációjával jellemzik. • A légszennyezés az emberi egészség károsítása mellett károkat okoz az épített környezetben, és a mezőgazdaságban, valamint a természeti környezetben. • Az egészségügyi hatások viszonylag egyértelműek, és a fentiek közül változó módon alkalmazunk indikátorokat a légszennyezés jellemzésére, ugyanakkor az épített és természeti, agrár környezet károsítása nehezebben azonosítható a közlekedési eredetű kibocsátásokkal. Közlekedés környezeti hatásai

33

Motorikus, és nem-égéstermék jellegű finomszemcse kibocsátás Közlekedési mód

Nem-égéstermék PM10 kibocsátás g/járműkm.

Motorikus PM10 kibocsátás részaránya (%)

Nem-égéstermék PM10 kibocsátás részaránya (%)

Személygépkocsi

0,12

12

88

Busz

1,2

37

63

Könnyű tehergépkocsi

0,21

56

43

Nehéz tehergépkocsi

1,2

31

69

Személyvonat

2

49

51

Tehervonat

2

61

39


34

Pl. PM2.5 Várható élettartam csökkenés hónapokban az emberi eredetű PM2.5 emissziók következtében • 300.000 halálozás az EU-ban, a PM2.5 imissziókkal összefüggésben • Magyarország: átlagban egy év veszteség a PM2.5 következtében,


35

A PM10 terhelés alakulása Budapest, Erzsébet tér


36

A természeti környezet, a táj zavarása • A közlekedési infrastruktúra biztosítása (út, vasút, gát, híd, repülőtér stb.) – Elválasztási, és akadály hatások (melyet már az infrastruktúra használata is befolyásol) – A táj minőség romlása, idegenforgalmi érték vesztése, stb. – A természeti értékek elvesztése – élőhelyek, védett fajok -.

• A közlekedési infrastruktúra használatával kapcsolatos hatások – Talaj és felszíni víz-szennyezés – Balesetek, haváriák hatásai Közlekedés környezeti hatásai

37

Nagyvadak számára épített felső vadátjáró


38

Városi övezetek elszigetelése • A közlekedési infrastruktúrák városi régiókban, így pl. gyorsforgalmi utak esetében jelentős elszigetelési hatásokkal bírhatnak, amelyek a társadalmi kapcsolatokra is kihatnak. • Ezen elem jó ideig háttérben volt a várostervezésben, tekintve, hogy a városi lét alapja egyfajta társadalmi koherencia. • Ennek figyelembe vétele a hatáselemzésekben, költség haszon vizsgálatokban ezért ma már nélkülözhetetlen Közlekedés környezeti hatásai

39

A városi tér hiánya • A tér a városi övezetekben érték, amelyből gyakran hiány van, és több okból is szükség van rá. • Így a városi területek közlekedési célú igénybevétele hiányhelyzethez vezet e tekintetben, amely negatív társadalmi, gazdasági következményekkel bír. • Közlekedési infrastrukturális fejlesztéseknél ezért ez is igen fontos mennyiségi, minőségi, értékelési tényező az előkészítésben, és a döntéshozatalban Közlekedés környezeti hatásai

40

Balesetek • A közlekedési balesetek is a környezeti hatások körébe sorolhatóak, hiszen az emberek sérülésével is járnak. • Ennek háttere a felmerülő társadalmi költség, melynek egy része nem fedezett biztosításokkal, így a termelés kiesések, szociális elemek, továbbá a járulékos torlódási, légszennyezési és más terhelő hatások. Közlekedés környezeti hatásai

41

Háttér folyamatok járulékos hatásai • Energiatermelés, amely a közlekedéshez kötődik, annak vertikális, járulékos elemeivel, terhelő hatásaival. • Járműgyártás és fenntartás, annak légszennyező, hulladék kibocsátó hatásaival. • Közlekedési infrastruktúra építése és üzemeltetése. A közlekedés környezeti hatásai köréből nem mellőzhetők az infrastruktúra terheli, külső költségei, így a meglévő létesítmények fenntartása, és az újak építése. Közlekedés környezeti hatásai

42

A környezeti terhek kezelésének eszközei • A környezetvédelem feladata a társadalom védelme ismeretlen valószínűségű bekövetkező komoly veszteségekkel szemben. • Ezt biztonságos határértékek megállapításával kell, ill. lehet segíteni. • A túl szigorú határértékek a gazdaságra lehetnek negatív hatással, akár a lakosság anyagi létét is veszélyeztetve, míg a laza határok növekvő környezeti kockázatokhoz vezetnek. • A határértékek, terhelési, kibocsátási szintek az elmúlt években a WHO, és az IPCC (az egészségügyi, és a klímavédelmi megközelítés) keretében alakultak egyebek mellett. Közlekedés környezeti hatásai

43

Környezetvédelmi szabályozás, jogalkotás • Az EU jogalkotás alapját az általános, alap egyezmények képezik, mint a Római Egyezmény (1956), és annak utolsó módosítása a Maastrichti Egyezmény (1994), ezek alapján ajánlások, direktívák kerülnek kiadásra, amelyeket az Európai Bizottság felügyel, követ nyomon. • A közlekedés területén jó példa a 85/3850 sz. Ajánlás, amely a közlekedési beruházások környezeti hatásainak vizsgálatát, elemzését teszi kötelezővé, és a Transz-európai hálózat a TEN projektjei kiterjedt környezeti hatáselemzés tárgyai, folyosó, vagy hálózati, tehát komplex megközelítésben. Közlekedés környezeti hatásai

44

Védett területek, és gyorsforgalmi úthálózat


45

Natura 2000 SCI, SPA


46

Terület használat - hatékonyság


47

Területhasználat


48

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia – Zöld Könyv • Zöld Könyv: helyzetelemezés, kulcs területek, beavatkozások, jelenségek okai, célkitűzések, • Fehér Könyv: akciók, intézkedések, célrendszer, pénzügyi, intézkedési tervek, • Monitoring rendszer: a megvalósítás nyomon követése, eszközök, módszerek, mutatószámok, indikátorok, Közlekedés környezeti hatásai

49

Zöld Könyv – általános célok • Közlekedésbiztonság – tömegszerűség, területi elterjedés – • Környezet terhelés mérséklése – életminőség – • Energiahatékonyság - megújuló források • Intelligens technológiák, telematikai rendszerek • Támogató intézményi környezet, üzleti légkör Közlekedés környezeti hatásai

50

Zöld Könyv – személyközlekedés • A közösségi közlekedés részaránya megőrzése - EU 25 átlag felett – • Komodalitás, a különböző közlekedési módok szinergiája, • Mobilitási esélyegyenlőség, • Fenntartható mobilitás feltételei, • Közlekedésbiztonság: évi 500 fő alatti áldozat – 2020 – (EU 2001-2010 feleződés) Közlekedés környezeti hatásai

51

Zöld Könyv – áruszállítás • A környezetkímélő ágazatok részaránya az EU 25 felett, • Környezetkímélő ágazatok fejlesztése, • Kombinált szállítás részarány növelése, • Logisztikai központok kihasználtsága, • Komodalitás, versenyképesség, biztonság, környezetbarát jelleg, Közlekedés környezeti hatásai

52

Zöld Könyv – infrastruktúra • Versenyképességet javító hálózati szerkezet • Regionális felzárkózás – közlekedési hálózat • Városi és elővárosi közösségi közlekedés, az egyéni közlekedés valós alternatívája, • Fenntartható mobilitás, • Növekvő tengelyterhelés – az útelhasználódás megelőzése, teherbírás Közlekedés környezeti hatásai 53 növelés,

EU: Expectations for growth: 2000-2020 • Freight – Road: 55% – Rail: 13% – Inland waterways: 28%

• Passenger: – Car: 36% – Rail: 19% – Aviation: 108% Közlekedés környezeti hatásai

54

2009: Future of Transport • Kihívások: – Kimenet: Igény kezelés, elérhetőség, terület használat tervezés, – Energia: a közlekedési módok lehetőségei kihasználása, hálózat optimalizálás, hatékony járművek, – Üvegházi gázok intenzitása: a tisztább üzemanyagok felé, • A lakosság 30%-a 65 év felett lesz 2060-ig, • Az üvegházi gáz emisszió 80%-os mérséklése a fejlett országokban 2050-ig, • 97%-os fosszilis közlekedési függőség, • A lakosság 84%-a városi övezetekben Közlekedés környezeti hatásai

55

Az emissziók és a GDP viszonya

Közlekedés EU Policy környezeti issues CEU hatásai 05.02.2010.

2009: Future of Transport Politikák és eszközök • Árképzés és támogatás, internalizálás, – Ösztönzők, a „helyes” viselkedés felé, – A „helyes” technológiák promóciója,

• Információ technológia és jármű technológia, • Hálózatok: – A szomszédos régiókkal való kapcsolat, – intermodális platformok, Közlekedés környezeti hatásai

57

FEHÉR KÖNYV Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforráshatékony közlekedési rendszer felé COM(2011) 144 végleges

Európai Közlekedési Térség • Belső piac – 500 millió polgár, • Kőolaj függőség oldása, klíma változás kezelése – 2050-ig az 1990-es szint kibocsátása alatt 80-95%-al – EU, – A közlekedési ÜHG emisszió 20%-os mérséklése 2030-ig, 60%-os 2050-ig, a 2008-as bázison, – A 96%-os fosszilis függőség oldása, – Új technológiák, járművek, infrastruktúra, logisztika, forgalomirányítás, Közlekedés környezeti hatásai

59

Jövőkép – közlekedési rendszer • Gazdasági súly - 10 millió munkavállaló, 5% GDP – közlekedés, • „Erőforrás hatékony Európa”, kevesebb tisztább energia, csökkenő ökoszisztéma hatások, • Új mobilitási modellek, egyéni közlekedés csak az utolsó km-eken, tiszta járművekkel, • A használók a teljes költséget fizessék Közlekedés környezeti hatásai 60 meg,

Jövőkép – közlekedési rendszer • Multimodális logisztikai láncok, • Forgalomirányítási és információs rendszerek (ITS, SESAR, ERTMS, SafeSeaNet, RIS) • Integrált európai vasúti piac, • Közepes, nagy távolság, és városi szint • 300 km-ig közúti szállítás, motor és üzemanyag technológiák, • Hosszabb távon multimodalitás, Közlekedés környezeti hatásai

61

Jövőkép – közlekedési rendszer • Egyenlő versenyfeltételek – személy és áruszállítás – légiközlekedési kapacitás és nagysebességű vasúti hálózat, • Tiszta városi közlekedés és hivatás forgalom, - a hagyományos üzemanyaggal működő járművek kivonása, hálózati sűrűség, területhasználati tervezés, + lágy mobilitási formák, alacsony emissziójú városi áruszállító járművek, Közlekedés környezeti hatásai

62

NKS – Nemzeti Közlekedési Stratégia • Az „Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)” uniós elfogadásának feltétele. • Célrendszer: Társadalmi célok: – – – – – – – –

Környezeti hatások kezelése, A gazdasági hatékonyság növelése Az egészség- és vagyonbiztonság javulása, Foglalkoztatás, Lakossági jólét és mobilitási feltételek, Területi egyenlőtlenségek kezelése, Társadalmi igazságosság, méltányosság, Nemzetközi kapcsolatok. Közlekedés környezeti hatásai

63

NKS Közlekedési célok: • Társadalmi szinten hasznosabb közlekedési szerkezet kialakítása – Erőforrás-hatékony közlekedési módok erősítése – Társadalmi szinten „előnyösebb személy- és áruszállítás” erősítése

• Szállítási szolgáltatások színvonalának és hatékonyságának növelése – Szállítási szolgáltatások javítása, – Fizikai rendszerelemek javítása Közlekedés környezeti hatásai

64

Az NKS illeszkedése


65

A hatások kezelése igénykezelés • Parkolási díjak, idő és felszíni parkolóhely restrikciók, internalizálás, a mobilitási szokások befolyásolása, P+R rendszerek, bevétel visszaforgatása, • Behajtási díjak, városi útdíjak, torlódás kezelés, környezeti határértékek teljesítése, jármű differenciálás, visszaforgatás, Közlekedés környezeti hatásai

66

Például: Stockholm városi útdíj rendszer • Torlódási díj fizetés 18 kontroll ponton, 6.30-6.30 között • Kamerás érzékelés, és regisztrálás, fedélzeti készülékek, elektronikus fizetés, vagy előzetesen ill. 14 napon belül, • 20-25%-os forgalom, 14%-os emisszió csökkenés,


67


68

Pl. alacsony emissziós zónák alkalmazása


69

A németországi zöld zónák – környezeti alapú korlátozás (Umweltzone) Célok: a legszennyezőbb járművek kitiltása, különösen a szálló por (PM10) szennyezés alapján Működés: négy kibocsátási osztályt határoztak meg, a legkedvezőbb a 4-es, legrosszabb az 1-es. Matricával igazolható a jogosultság, amely egyszeri, néhány eurós költség. Főleg a dízeljárműveknél tesz különbséget. A kategóriának megfelelően tiltás / engedélyezés történik, a behajtás nem váltható meg, ha a jármű nem megfelelő. 2009. februárban 32 működő zónarendszer volt Németországban

.


70

Lágy mobilitási formák támogatása • Gyaloglás: körülmények javítása, elsőbbség, igényes környezeti infrastruktúra, közösen használt élettér, • Csillapított utcák, közös közterület használat – járművek, kerékpáros, gyalogos • Járdák autó-mentesítése, akadály mentesítés Közlekedés környezeti hatásai

71

A Kiskörút és a Kossuth Lajos utca főutca karakterének helyreállítása

Terekkel tagolt új Belvárostengely, elegáns vegyes forgalmú üzletutca

Elegáns, városi terekkel gazdagított összefüggő „pesti korzó”

A Belváros kapujaként szolgáló téregyüttesek megújítása

Pl.: Budapest Szíve Program Közlekedés környezeti hatásai

72

Kerékpáros mobilitás • Infrastruktúra, hálózat, biztonság igénye, • Város- és közlekedés tervezési szempont, • Szabályozás, PR, integráció a közlekedési módok között, • A keresztmetszetek újra elosztása, • Kölcsönzés, közösségi kerékpáros közlekedés, Public Bike, (BUBI), Közlekedés környezeti hatásai

73

Pl.: Kerékpáros Budapest Koncepció részlet CÉL 1. A kerékpáros közlekedés részarányának 15%-ra növelése 2015-re (A növekedés főként az egyéni gépjárműhasználat kiváltásával történjen) 2. A kerékpárral közlekedők érdekeinek érvényre juttatása. (döntéshozói és intézményi szinten; gyors, akadálymentes és biztonságos eljutás minden hová; előnyben részesítés)

ESZKÖZÖK  Szemléletváltás 

Kerékpárosbarát úthálózat kialakítása



Vonzó kerékpárosbarát környezet megvalósítása



Intézményi, jogi és finanszírozási háttér megteremtése

2008 nov. elfogadva  átemelve a BPKRFT-be (2. prior) Közlekedés környezeti hatásai

74

A KKKR felé – piaci űr


75

Pl. Budapest – Koppenhága

Város:

Budapest

Koppenhága

Gyűjtőállomások száma:

73 db

120 db

Kerékpárok száma:

1000 db

2000 db


76

Zajvédelem - közlekedés • Zajforrás kiiktatás, alacsony zajszintű berendezések, • Terjedés csökkentés, távolság növelés, • Zajforrás szigetelés, • Zajterjedés megakadályozása, • Építészeti, akusztikai megoldások, városrendezési elemek, • Szabályozások, zajszintek, éjszakai közlekedés korlátozása, hangszigetelés a közvetlenül érintett épületekben, Közlekedés környezeti hatásai

77

Pl. Zajtérképezés, zajcsökkentési stratégiák kimunkálása - alaphelyzet


78

„Intézkedési terv”


79

Különbség-térkép


80

Tiszta, és alternatív üzemanyagok, és technológiák • A hagyományos belsőégésű motorokra épülő járműtechnológia alacsony energiahatékonysága  üvegház hatás, (EU) energia függés. • Jelentős előrelépés  kibocsátás mérséklés, üzemanyag minőség. • 25%-os széndioxid kibocsátás csökkentés, helyettesítő, alternatív üzemanyagok bevezetése, bioüzemanyagok (az európai autógyártókkal történt megállapodás szerint) • Zöld Könyv: 2020-ra 20%-os kiváltás a közúti szférában a hagyományos fosszilis üzemanyagok terhére. • Bio-üzemanyagok: az EU energia függőség mérséklése,  mezőgazdasági termelési háttér. Közlekedés környezeti hatásai

81

Üzemanyag struktúra - kihívások • Olajfüggőség, energia importfüggőség, az üvegházi gázok növekedése  a kőolaj bázisú üzemanyagok helyettesítése, • Alternatív üzemanyagok: komoly beruházások, hálózatok kiépítése, technológiai háttér, • Közép vagy hosszú-távú alternatíva: a hidrogén üzemanyagú üzemanyag, és a cellás hajtások, • Hajtóerő: az energiaellátás biztonsága, a környezeti hatások mérséklése. Közlekedés környezeti hatásai

82

Három jellegzetes helyettesítési irány: • • • •

bio-üzemanyagok földgáz hidrogén + hibrid hajtás – belsőégésű és elektromos hajtás kettőse -. • Jelentős tartalék: az energiahatékonyság javítása, - EU stratégia 1995-höz képest 2005-2010-re 35%-os javulás, széndioxid kibocsátás csökkentés, - 120 g CO2 /km -. Közlekedés környezeti hatásai

83

Energetikai forgatókönyvek


84

S talán a leghatékonyabb eszköz: kommunikáció, tudatformálás, motiváció Pl. az Európai Mobilitási Hét


85

Hevesvezekény 2015.09.18.

Hevesvezekény 2015.09.18.

Európai Mobilitási Hét – szept. 16-22. • A fenntartható városi mobilitással kapcsolatos meglévő irányelvek, kezdeményezések és bevált gyakorlatok népszerűsítése. • Az állampolgári tudatosság növelése a városi mobilitási trendek által okozott környezeti károkról, amelyek az életminőséget is negatívan befolyásolják. • Az érintett helyi szervezetekkel történő együttműködés kialakítása a környezetvédelmi teljesítményt illetően. Közlekedés környezeti hatásai

88

és egy aktuális konfliktus - a Ferenciek tere rekonstrukciója


89

Fontosabb források: • European Federation for Transport and Environment: http://www.transportenvironment.org • ELTIS, European Local Transport Information Service: http://www.eltis.org/en/index.htm • European Environmental Agency: http://www.eea.europa.eu/themes/transport • Levegő Munkacsoport: www.levego.hu, • Magyar Közlekedési Klub: www.mkk.zpok.hu Közlekedés környezeti hatásai

90

Köszönöm a figyelmet [email protected]


91

2016 I. félév Közlekedési Rendszerek Közlekedés és Társadalom B.Sc kurzus

Recommend Documents