2016 évi változások A biztosítási kötelezettséggel és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátással kapcsolatos 2016 évi jogszabályok és azok gyakorlati alkalmazása
Előadó:
Soltész Lászlóné Társadalombiztosítási szakértő OEP szakmai tanácsadó A bemutató anyag szerzői jogvédelem alatt áll és másolása, terjesztése tilos.
. Jogforrás
Az előadás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és az ezt módosító, az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény, az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII törvény, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításáról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény, az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvény és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, továbbá az Ebtv. végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet ( Vhr.) és az ezt módosító 413/2015. (XII.23.) és a 441/2015 (XII.28.) kormányrendelet alapján került összeállításra.
.
Főbb változások 2016-ban: A Gyedre való jogosultság ideje A Gyed melletti munkavégzés Csed és Gyed kedvezményszabály alkalmazása Gyed maximum felülvizsgálata Jogalap nélkül kifizetett pénzbeli ellátás betudása Ügyintézési idő= a Ket. új szabályai
Közös háztartás a Gyed jogosultságnál A Gyed jogosultság akkor állapítható meg, hogy a szülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza. (Ebtv. 42/F.§)
Gyáp-nál: többek között keresőképtelen a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli. Közös háztartás: egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó személyek közössége (Ebtv.5/B.§ i) pont)
Gyermekgondozási díjra jogosult: a szülő, 1./ ha biztosított és 2./
ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli. Nem tekinthető szülőnek: a helyettes szülő, a Gyvtv. 84. §-a szerinti gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek tekintetében kirendelték-e gyámként.
az anya, valamint az Ebtv. 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy (pl.: örökbefogadó, gyám),
aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.
Gyed-re való jogosultság ideje A Gyed-re való jogosultság 2016. január 1-től az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a gyermek 2 éves koráig állapítható meg. (Ebtv. 42/B.§ (1)-(2) bek.) Ikergyermekek esetében a gyermekek 3 éves koráig lehet Gyed-re jogosult a szülő. Az új szabályt a 2015.12.31-ét követően Gyed-re jogosult szülő esetében lehet alkalmazni.
Gyed-re való jogosultság kezdetének napja az a nap amikortól a szülő kéri a Gyed-et.
Gyed-re való jogosultság ideje Például: Az anya biztosítási jogviszonya 2014. május 1-jétől áll fenn a foglalkoztatónál, korábban nem volt biztosított. A 2015. július 6-án született gyermekére tekintettel Csed került megállapításra. a részére a 2015. július 6-tól 2015. december 20-ig terjedő időtartamra. 2016. február 10-én Gyed iránti kérelmet terjeszt elő, melyben a Gyed-et 2015. december 21-től kéri megállapítani. Mivel a Gyed-re való jogosultsága 2016. január 1-jét megelőzően keletkezett, így részére a Gyed-et csak az előzetesen biztosításban töltött 431 napnak megfelelő időre, tehát 2017. február 23-ig lehet megállapítani. Ha a Gyed-et 2016. január 1-jétől kéri, akkor az ellátás a gyermek 2 éves koráig jár részére, azaz 2017. 07.06-ig.
Gyed folyósítási korlátok „60 napos” szabály Nem jár a gyermekgondozási díj, ha az ellátás első igénybevétele a gyermek egy éves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Nem kell alkalmazni a 60 napos folyósítási korlátot, ha a jogosult a gyermekre tekintettel csecsemőgondozásai díjat vett igénybe vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal. 2016.01.01-től hatályát veszti az Ebtv. 42/C.§ (1) bek. f) pontja !
Gyed folyósításának „60 napos” szabálya
Ebtv.82/I.§ (2) bek:
.
„A 42/C. § (1) bekezdés f) pontjának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXVII. törvény általi módosítását azon gyermekekre tekintettel kell alkalmazni, akik 2015. december 31-ét követően töltik be az első életévüket.” Figyelem: Átmeneti szabály alkalmazása 2016.01.01-től !
Gyed folyósítás „60 napos” szabályának alkalmazása Mivel a jogszabályhely 2016. január 1-jétől került hatályon kívül . helyezésre, így abban az esetben, ha:
•a gyermek 2016. január 1-je előtt született, és a Gyed első igénybevételére is 2016. január 1-je előtt kerül sor a gyermek egy éves kora után, akkor az igénylő részére az ellátás csak a 60 napos várakozási idő után folyósítható, ha keresőtevékenységet folytat. •ha a gyermek ugyan 2016. január 1-je előtt született, de a Gyed-et 2015. december 31-e utáni időponttól kérik megállapítani keresőtevékenység végzése mellett – tekintettel arra, hogy 2016-tól a Gyed folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni –, akkor az ellátás a jogosultság első napjától folyósítható.
Gyed extra kiterjesztése A Gyed melletti munkavállalás 2016.01.01-től 2016.01.01-től a Gyed folyósításának teljes időtartama lehet keresőtevékenységet folytatni, ez nem korlátozza a Gyed folyósítását (Ebtv. 42/C.§ (1) bek. a) pont hatálytalan) Ehhez kapcsolódik:
•2016.01.01-től a diplomás Gyed folyósításának 169. napjától lehet keresőtevékenységet folytatni, ez nem korlátozza a Gyed folyósítását. (Ebtv. 42/E.§ (4a). bek.) •A Gyes folyósítása mellett a gyermek fél éves korától lehet dolgozni (2016.01.01-jén lép hatályba).
Mikor nem jár a GYED 2016.01.01-től? Ha a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett; •a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el; •a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést (2017-től mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) •a jogosult előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-, elzárás büntetését tölti. •
§
A csecsemőgondozási díjra való jogosultság szabályai
Csecsemőgondozási díjra az jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és: a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a) a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – folyósításának az idejét, b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, c) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.
Csed kedvezményszabály . alkalmazása 2015.07.01-től Az Ebtv. 42. § (4a) és (4b) bekezdés:
Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)-(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. A kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Csed folyósításának korlátai .
Nem jár csecsemőgondozási díj a
biztosítottnak:
•a szülési szabadságnak arra a tartamára, a teljes keresetét megkapja,
amelyre
•ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.
Csed folyósításának korlátozása •Csed folyósítása alatt kifizetett juttatás: Ha a csed folyósítása alatt a jogosult nem végez biztosítási jogviszonyban személyesen tevékenységet, akkor a juttatás kifizetése nem korlátozza a Csed folyósítását.
Nem minősül keresetnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és az Szja-mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre. Ilyen lehet pl.: a Csed folyósítás alatt kifizetett jutalom, lakhatási támogatás, közszférában adott bérkompenzáció, stb.
Gyed kedvezményszabály alkalmazása . Az Ebtv. 42/D. § (5) bekezdés: Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)-(4) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ez a szabály, csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. (hatályos 2015.07.01-től)
Csed és Gyed kedvezményszabály alkalmazása előző kedvezményszabály alkalmazása esetében .
Ha az utolsóként született gyermeket közvetlenül megelőzően született gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj összegének megállapításakor alkalmazásra került az Ebtv. 82/F. §, és az ellátás összege a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján került folyósításra, akkor az Ebtv. 42. § (4b) bekezdése és a 42/D. § (6) bekezdése alkalmazása során azon megállapított csecsemőgondozási díj összegét is figyelembe kell venni, amelynek a biztosított részére történő folyósítására nem került sor. Az Ebtv. 42.§ (4a) és (4b) bekezdése, és a 42/D.§ (5) és (6) bekezdése alkalmazásával megállapított valamennyi Csed-re és Gyed-re alkalmazni kell. (Ebtv. 82/J.§) Visszamenőlegesen 2015.07.01-től kell alkalmazni!
Például: A 2010. január 1-jétől biztosított kismama 2013.06.01-től létesítette a jelenlegi . munkáltatónál fennálló jogviszonyát. Részére a 2014.10.10-én született gyermekére tekintettel thgys került megállapításra a szülés napjától. Az ellátás kétféleképpen került kiszámításra, így a thgys alapja a 2013. július 14-én hatályos szabályok szerint 5.500 Ft, a 2014. november 6-án hatályos szabályok szerint pedig 4.000 Ft. 2016. 06.10-én megszületik a második gyermeke és kéri a Csed megállapítását. Mivel az előző szülése óta nem dolgozik (Gyed-en van), így tényleges jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, szerződés szerinti jövedelme (111.000 Ft) pedig alacsonyabb a minimálbér kétszeresénél, ezért a második gyermeke utáni Csed 3.700 Ft naptári napi alapban kerülne megállapításra. Az első gyermek utáni 5.500 Ft-os naptári napi alap nem vehető figyelembe a második gyermek után a Csed kedvezményszabállyal történő megállapítása során, mivel a 5.500 Ft-os naptári napi alap számításakor megszűnt jogviszonyból származó jövedelem is figyelembevételre került. Viszont, mivel az előző gyermekre tekintettel igényelt thgys-nél az ellátás összegét kétféleképpen kellett kiszámolni, és a 4.000 Ft-os naptári napi alap is megállapítottnak minősül (csupán nem az került folyósításra), így a második gyermek utáni csecsemőgondozási díjat 4.000 Ft naptári napi alapban kell megállapítani.
Gyed maximum és a felülvizsgálata 2016.01.01-től .
Ebtv. 42/D.§ (4)és (6) bek.: •Gyed havi maximum: 2016-ban 155.400 Ft (a 222.000 Ft minimálbér kétszeresének a 70%-a)
•A maximum összegben megállapított Gyed összegét minden év január 15-ig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre vonatkozó összeghatár figyelembe vételével január 1-jei időponttal újra meg kell állapítani. •Változás: a felülvizsgálat független attól, hogy a Gyed-et hogyan állapítottuk meg!
Gyed maximum és a felülvizsgálata 2016.01.01-től .
•Ha a pl. a Gyed napi alapja 8000 Ft, akkor 2016-ban minden hónapban 155.400 Ft maximum Gyed kerülhet folyósításra. •Ha a Gyed a minimálbér 2-szerese alapján került megállapításra 2015-ben, akkor a Gyed napi alapja 7.000 Ft (napi összeg: 4900 Ft), azt is felül kell vizsgálni: (változatlan naptári napi alap mellett) a 2016-ban folyósítható összeg: 30 napos hónapban = 147.000 Ft. 31 napos hónapban = 151.900 Ft. 29 napos hónapban = 142.100 Ft.
Diplomás gyed összegének megállapítása Ebtv. 42/E.§ (7) bek.:
.
Ha a diplomás Gyed-re jogosult biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, a Gyed naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a Gyed összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
!!! Az így megállapított Gyed összege nem lehet alacsonyabb a diplomás Gyed „fix” összegnél. (77.700 Ft vagy 90.300 Ft)
Csed és Gyed igénybejelentés 2016.01.01-től . 2016-tól ugyanazon gyermekre tekintettel egyidejűleg, egyetlen ügyintézés keretében is be lehet nyújtani a Csed és a Gyed iránti kérelmet.
Kétféle nyomtatványon lehet igényelni a Gyed-et! Nincs változás a Gyed iránti kérelem elbírálásánál: Amennyiben a Gyed iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap. (Ebtv. 42/D.§ (4) bek.)
Gyermekápolási táppénz
2015.01.01-től a Gyáp jogosultsági szabályok nem változtak, a szülők bármelyike választásuk szerint veheti igénybe a Gyáp-ot. Anya kap Gyedet = apa lehet Gyáp-on Apa kap Gyedet = anya lehet Gyáp-on Anya Gyesen = apa lehet Gyáp-on Apa Gyesen = anya lehet Gyáp-on Nagyszülő Gyesen = apa vagy anya lehet Gyáp-on Gyáp napok száma = Gyáp napok nyilvántartása =
84,42,14 „központ az anya”
Gyermekápolási táppénzelőzmény számítása 2016.01.01-től . Vhr. 28.§ (1) és (1a) bek. hatálytalan: „A tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén járó táppénz megállapításánál előzményként azt az időtartamot kell figyelembe venni, amelyre ugyanazon gyermek ápolása, illetve kórházi tartózkodása címén, ugyanazon biztosítási jogviszony alapján, a gyermek első születésnapjáig a születésének napját, azután pedig a legutóbbi születésnapját követően táppénzt folyósítottak.” (Megállapította: 192/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §. Hatályos: 2015. VII. 22-től.)
A módosítás oka: a táppénzes előzmény számítására vonatkozó szabályokat az Ebtv. tartalmazza, így annak kormányrendeleti szintű szabályozása szükségtelen.
Gyermekápolási táppénzelőzmény számítása 2016.01.01-től .
Az „A” munkáltatónál 2011. február 1-jétől, a „B” munkáltatónál 2016. május 1-jétől biztosított – egyedülálló – anya a 2013. február 5-én született gyermeke után 2016. augusztus 1-jétől gyermekápolási táppénzt igényel. E gyermek jogán az „A” biztosítási jogviszonyában 2016. március 10-től 2016. március 31-ig (22 nap) és 2016. április 15től 2016. április 30-ig (16 nap) már kapott gyermekápolási táppénzt.
A „B” biztosítási jogviszonyában gyermekápolási táppénzt.
még
nem
vett
igénybe
Az e gyermekre járó 84 nap gyermekápolási táppénzt figyelembe véve 2016. augusztus 1-jétől az „A” jogviszonyában még 46 napig, a „B” jogviszonyában pedig még 84 napig lehet jogosult a gyermekápolási táppénzre.
Gyermekápolási táppénzelőzmény számítása 2016.01.01-től Főszabályok:
.
•A gyermek születésnapjától születésnapjáig terjedő időben kell meghatározni a Gyáp napok számát. (84,42,14). •Nem szülőként, hanem gyermekenként kell a Gyáp napokat meghatározni. •Apa részére a Gyáp-ra jogosultság megállapítása előtt tisztázni kell, hogy az anya mennyi Gyáp napot vett már igénybe az adott gyermekre tekintettel (nyilatkozat, Gyáp előzménykérés) •Az igénybevett Gyáp napokat külön segélyezési lapon kell nyilvántartani (nyilvántartás az anyánál van) •A biztosítási jogviszony megszűnésekor az előző évben kivett Gyáp napokat a Tb. Igazolványon közölni kell •A Gyáp megállapítása a táppénz megállapításával azonosan történik (jogosultság kezdete, folyósítás, napi alap, mérték, stb.)
Táppénz kedvezményszabály 2016-ban Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. Csak akkor lehet alkalmazni, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.
Mikor nem jár a táppénz ?
Nem jár táppénz többek között: a) a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn, b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után:
- „órás” táppénz megállapítása - hogyan vizsgáljuk a keresetveszteséget 2015.01.01-től.
Különböző korú gyermek . után járó ellátások Ebtv. 39. § (7) bek: A közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. •Már nem csak az kaphat gyápot, aki a gyermek után ellátásban részesül.
Jogalap nélkül kifizetett ellátás megtérülése, a „betudás” szabálya 2016.01.01-től .
A jogalap nélkül felvett ellátás visszatérítésének szabályai módosultak, lehetővé téve, hogy – a szülők egybehangzó nyilatkozata alapján – a jogalap nélkül felvett ellátásnak a másik szülő részére megállapított pénzbeli ellátás összegéből történő levonását. (Ebtv. 66.§ (1b) bek.) Cst. 43.§ (2) bek: Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható.
A pénzbeli ellátások iránti kérelmek elbírálása a kifizetőhelyeken a Ket. 2016. január 1-jén . bekövetkezett változásai alapján
Bevezetett új eljárás: Sommás eljárás – a pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz iránti kérelmek elbírálása során alkalmazni kell, ha fennállnak a Ket. 29. § (1b) bekezdésében foglalt feltételek. Általános ügyintézési határidő: változatlanul 21 nap
•A Vhr. 39. (1), (1a) bekezdésben előírt 18 napos ügyintézési határidő nem alkalmazható 2016.01.01-től ! •Nem a bérfizetés időpontja az ügyintézési határidő!
Ügyintézési eljárás lépései I: .
Beérkezik a kérelem akkor meg kell vizsgálni, hogy: a kérelem a hatóság (kifizetőhely) hatáskörébe, illetékességébe tartozik, az arra jogosulttól származik, elkésett-e, stb. Ha a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum a rendelkezésre áll, a tényállás tisztázott, akkor a kérelmet 8 napon belül el kell bírálni (táppénzt utalni, illetve a táppénz iránti kérelmet elutasítani, utazási költségtérítést utalni, illetve elutasítani, CSED, GYED kérelmek elbírálásáról határozatot hozni). Jogkövetkezmény: ha a 8 napos határidő túllépésre kerül: Ket. 33/A. § (2) bekezdés szerint az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét kell megfizetni meg a központi költségvetésnek. (3.000,Ft.)
Ügyintézési eljárás lépései II: .
Beérkezik a kérelem, meg kell vizsgálni, hogy: •a kérelem a hatóság hatáskörébe, illetékességébe tartozik, az arra jogosulttól származik, elkésett-e, stb. •Ha a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi dokumentum nem áll rendelkezésre, illetve a tényállás nem tisztázott, akkor függő hatályú döntést kell hozni. Valamennyi pénzbeli ellátás, a baleseti táppénz, utazási költségtérítés esetén a függő hatályú döntés végzés lesz. Nincs ellene önálló jogorvoslat (általános szabály)
VÉGZÉS minta A ………………………(kérelmező ügyfél neve, született: HELYSÉG, DÁTUM, anyja . neve:……., TAJ:………, továbbiakban: Kérelmező) CÍM szám alatti lakos ELLÁTÁS MEGNEVEZÉSE iránti kérelmével kapcsolatban ……… év ………………. hó …… napján indult eljárásban megállapítom, hogy amennyiben a kérelem beérkezését (év/hó/nap) követő két hónap elteltével DÁTUM napjáig a ……… Kifizetőhely az ügy érdemében nem dönt, vagy az eljárást nem szünteti meg, úgy a …………………… Kifizetőhely köteles a Kérelmező részére 10.000,- Ft-ot megfizetni. Jelen döntés meghozatalára függő hatállyal került sor, így a rendelkező részben foglaltak végrehajtására a fentiekben rögzített feltételek teljesülése esetén kerül sor. Ezen döntéshez DÁTUM napja elteltéig joghatások nem kapcsolódnak. A végzés ellen önálló jogorvoslat nincs. A végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. Jelen végzéssel szemben az önálló fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (2) bekezdése zárja ki.
A pénzbeli ellátás igénylésének szabályai .
1. Táppénz, Csed, Gyed, baleseti táppénz megállapítása iránti kérelmet a biztosított a FOGLALKOZTATÓ felé köteles benyújtani. 2. A kérelem benyújtásáról hitelt érdemlő igazolást kell adni.
3. A foglalkoztató a kérelmet 5 napon belül továbbítja: a kifizetőhelyhez, vagy a kormányhivatalhoz
Minimálbér változása és ennek hatása a pénzbeli ellátásokra: .
Minimálbér: 111.000 Ft A minimálbér kétszeresének 30-cad része: 7400.-Ft Gyed maximum: 155.400 Ft/hó (5.180.-Ft/nap) Táppénz maximum: 7400.-Ft/nap Egyéni és társas vállalkozóknál a minimum pénzbeli eb. járulékalap: 166.500.-Ft vagy 193.500.-Ft Garantált bérminimum: 129.000.-Ft Egyéni és társas vállalkozóknál szerződés szerinti jövedelem (minimálbér másfélszerese): 166.500.-Ft Őstermelő szerződés szerinti jövedelme: 111.000.-Ft A Tbj. 5. § (1) bek. g) pont és (2) bek: megbízásos, választott tisztségviselő, stb. a biztosítási határ: 111.000 Ft 30% -a = 33.300.-Ft/hó (napi: 1.110.-Ft) Katás ellátás alapja: 81.300.-Ft vagy 136.250.-Ft
Egyéb pénzbeli ellátással kapcsolatos gyakorlati kérdések
A megszűnt biztosítási jogviszonyok figyelembe vétele a pénzbeli ellátásokra . való jogosultságnál Vhr. 27/A. § (1)bek.: Megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítás kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal. (2) Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a fennálló jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyiknél a biztosított az ellátást kéri. (3) Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait (hatályos 2015.01.01-től). Hogyan kell alkalmazni?
1./ „A” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2010.01.01-től . 2016.02.29-ig állt fenn. A „B” jogviszonyában egyéni vállalkozó 2016.03.01-től és a „C” munkáltatónál a biztosítási jogviszony 2016.03.15-től áll fenn. A biztosított 2016.04.01-től keresőképtelen és táppénzt igényel a „C” és „B” biztosítási jogviszonyaiból. A táppénzre való jogosultság elbírálásánál az „A” munkáltatónál megszűnt biztosítási jogviszony idejét hozzá kell számítani a „B” és a „C” biztosítási jogviszonyok idejéhez, így a biztosított mindkét fennálló biztosítási jogviszonyában a keresőképtelensége idejére, de legfeljebb 1 évig lehet jogosult táppénzre.
2./ „A” biztosítási jogviszony: 2010.02.01-től 2016.03.31-ig állt fenn. . A jelenlegi biztosítási jogviszony: 2015.08.01-től áll fenn. A biztosított keresőképtelen 2016.02.01-től.
A folyamatos biztosítási idő megállapításánál az „A” biztosítás jogviszony ideje nem beszámítható be. 3./ „A” biztosítási jogviszony: 2010.02.01-től 2015.12.31-ig állt fenn. „B” biztosítási jogviszony 2015.01.01-től 2016.01.01-ig állt fenn. A jelenlegi biztosítási jogviszony: 2016.02.01-től áll fenn. A biztosított keresőképtelen 2016.02.02-től.
A folyamatos biztosítási idő megállapításánál az „A” és a „B” biztosítás jogviszony ideje is beszámítható, azaz a biztosítottnak 2010.02.01-től van folyamatos biztosítási ideje.
Pénzbeli ellátás megállapítása a bevallás adatai alapján . •A bértúlfizetés következő havi munkabérből történő levonása esetében is a tárgyhavi bértúlfizetéssel csökkentett jövedelmet kell bevallani = ez nem önellenőrzés!
•Önellenőrzés = ha a már előzőleg bevallott jövedelem módosításra kerül •A pénzbeli ellátás összegének megállapításánál nincs jövedelem „visszaterítés” •Az ellátás folyósítása alatt bevallott jövedelem figyelembe vétele az újabb ellátás napi alapjának megállapításánál (pl.: bérkompenzáció, jutalom, prémium) - az ellátás folyósításának napjai = kieső idő - az ellátás folyósítása alatt bevallott jövedelem is beszámít a naptári nap alapba •A kieső idők figyelembevétele: a segélyezési egyéni lap adatai alapján, tehát NEM a bevallásból kell megállapítani a kieső időt
Pénzbeli ellátásra jogosultság és az ellátások összegének megállapítása: •Gyed melletti munkavállalás esetében • Egyidejűleg többes jogviszonyban („másodállású”) egyéni és társas vállalkozónál •Mezőgazdasági őstermelőnél •EKHO-t fizető biztosítottnál •Katás vállalkozónál •Megbízási jogviszonyban állónál
álló
Pénzbeli ellátásra jogosultság és az ellátások összegének megállapítása Gyed, Gyes, Gyet melletti munkavállalás esetében: •Fizetés nélküli szabadság munkajogi kezelése és a keresőképtelenség összefüggései •Csak a munkavégzés alóli mentesítés idejére jár pénzbeli ellátás •A Gyed és a Gyes melletti munkavállalás esetében járó pénzbeli ellátások napi alapját az általános szabályok szerint kell megállapítani •Gyet melletti munkavállalás esetében speciális szabály van! (Ebtv. 49.§) •Szülési szabadság a Gyed, Gyes, Gyet alatti szülésnél
Pénzbeli ellátásra jogosultság és az ellátások összegének megállapítása egyidejűleg többes jogviszonyban álló („másodállású”) egyéni és társas vállalkozónál Heti 36 órás munkaviszony 2011.02.01-től
Egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó 2014.01.01-től •Mindkét jogviszony biztosítási jogviszony ! •Mindkét biztosítási jogviszonyban kötelezett a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére = de csak akkor ha van jövedelme (kivét) •Mindkét jogviszonyban jogosult táppénzre, baleseti táppénzre, Csed-re Gyed-re •Ha az irányadó időszakban nincs jövedelme, akkor a szerződés szerint jövedelem az ellátás alapja.
Pénzbeli ellátásra jogosultság és az ellátások összegének megállapítása a megbízási jogviszonyban állóknál Főszabályok:
•Ha a megbízási jogviszonyban álló személy biztosított, akkor az általános szabályok szerint jár részére a pénzbeli ellátás. •Fontos a keresetveszteség vizsgálata (háromféle megbízási forma)
•Csak a 3 %-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem számítható be ellátás napi alapjának megállapításánál •Itt is alkalmazni kell összeszámítási szabályait
a
megszűnt
biztosítási
jogviszony
Pénzbeli ellátásra jogosultság és az ellátások összegének megállapítása EKHO-t fizető biztosítottnál Főszabály: Az Ekhos jövedelmet nem lehet ellátási alapként figyelembe venni, mert ez után a biztosított nem fizet 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Kisadózó (katás) közteherfizetése és a biztosított bejelentési kötelezettsége 2016.01.01-től .
Tbj. 26.§ (10) bek.: A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendő, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni. Tbj. 45. § : A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti.
Katás vállalkozó többes jogviszonyban Munkaviszony 2014.02.01-től Egyéni vállalkozó
2014.02.01-2015.04.30
=
Katás egyéni vállalkozó 2015.05.01-től
szült 2015.09.15-én
Katás egyéni vállalkozóként nem jogosult Csedre és Gyedre!
Biztosított őstermelők ellátásai Kétféle őstermelői jogviszony: •Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett •Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett Őstermelő táppénz, baleseti táppénz, Csed, Gyed jogosultsága
Biztosított őstermelők ellátásai 3%-ot nem fizető
Táppénzre nem jogosult Csedre, Gyedre igen Baleseti táppénz fix összegű
3%-ot fizető Táppénzre jogosult Csedre és Gyedre is jogosult Baleseti táppénz alapja a bevallott járulékalap
.
Egyéb, pénzbeli ellátást is érintő 2016.01.01-től hatályos jogszabályváltozások
Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény .
Családi kedvezmény 2016-ban: 29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] a családi kedvezménnyel csökkenti. (2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 66 670 forint, b) három és minden további kettő eltartott esetén 206 250 forint. ba) 2016-ban 83 330 forint, bb) 2017-ben 100 000 forint, bc) 2018-ban 116 670 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint, c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Személyi jövedelemadóról szóló . 1995. évi CXVII. törvény
Az első házasok kedvezménye 2016-ban: 29/C. § (1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. (2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. (3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági jogosultsági hónaponként 31 250 33 335 forint.
A foglalkoztatót terhelő biztosítotti bejelentés új tartalma Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16.§ (4) bek:
A munkáltató és a kifizető [ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő Tbj.) 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is] adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú NAV-nak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEORszámát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.
Bejelentés a 16T104 adatlapon, a bejelentés határideje nem változik!
Az Ebtv. 80. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott bejelentésre kötelezett a bejelentést az OEP által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a kormányhivatalhoz teljesíti. 15 napon belül! Az Ebtv. 80. § (5) bekezdésében meghatározott külföldi jogviszony megszűnésének bejelentéséhez a bejelentésre kötelezett személy a külföldi biztosító, vagy nemzetközi szervezet által kiadott, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatványt, illetve egyéb igazolást köteles csatolni. A jogszabály-módosítás révén – az EGT tagállamban, Svájcban, valamint az egyezményes államokban, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében megszűnt biztosítási jogviszonnyal rendelkező, bejelentésre kötelezett személyeket a külföldi biztosítótól/szervezettől az uniós rendeletek alapján kapott formanyomtatvány (E104; S041), vagy egyéb igazolás benyújtására kötelezni.
§ Köszönöm figyelmüket !
Soltész Lászlóné
