Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról Módosítás: a) 21/2015. (IX. 24.) ör. /2015. X. 1Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 4/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 7. § (1) bekezdésében, 10. § (1) és (6) bekezdésében, 18. §-ában, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében - a magasabb szintű jogszabályok által meghatározott keretek között szabályozza a helyi önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi formáit, azok jogosultsági feltételeit, továbbá igénybevételük szabályait. 2. § Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen rendeletben rögzített ellátások biztosításával kíván hozzájárulni a kerületben élő egyedülélő személyek és családok megélhetésének elősegítéséhez, életminőségének javításához. 2. A rendelet hatálya 3. § (1)1 A rendelet hatálya - a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed az önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is az önkormányzat közigazgatási területén élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, valamint d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
1
módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
1
(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát az önkormányzat közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik. (3) A rendkívüli települési támogatás ellátási forma tekintetében, az életet vagy a testi épséget fenyegető veszély esetén a rendelet hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak az önkormányzat közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (4) E rendeletben szabályozott ápolási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az ápoló és az ápolt személy a) az önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezzen és b) életvitelszerűen is az önkormányzat közigazgatási területén éljen. (5) E rendeletben szabályozott születési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmet benyújtó szülő a gyermek születését megelőző 12. hónaptól az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkezzen és életvitelszerűen is itt éljen. (6)2 E rendeletben szabályozott idősek világnapja alkalmából nyújtott támogatásra való jogosultság feltétele - a tárgyév szeptember 30. napján betöltött 62. életév mellett - tárgyév július 1. napján kerületi lakóhellyel való rendelkezés. (7)3 A köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól - az egyéb feltételek teljesülése esetén - az eltemettetésre köteles személy lakcímétől függetlenül mentesíthető. 4. § (1) E rendeletben hivatkozott fogalmak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-ában meghatározottak szerinti értelmezésben alkalmazandóak. (2) E rendeletben szabályozott ápolási támogatás esetén hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.
II. Fejezet Települési támogatás 3. Lakhatási támogatás 5. § (1) Az önkormányzat lakhatási támogatásban részesítheti azt a személyt, a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nagysága az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 250%-át, egyedülélő személy esetén a 300%-át nem haladja meg,
2 3
beiktatta a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától beiktatta a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
2
b) a lakásfenntartás elismert havi összköltsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja és c) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (2) A lakásfenntartás elismert havi összköltsége az elismert lakásnagyság és a négyzetméterre eső elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre eső elismert költség 450.-Ft. (3) Elismert lakásnagyság, a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2, b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2, c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2, d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. 6. § (1) A lakhatási támogatás havi összege 3.000.-Ft. (2) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani. 7. § (1) Lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható. (2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. 8. § A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költségek tekintetében a szolgáltató írja jóvá. 9. § (1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 10. § Ha a lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. 11. § A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.
3
12. §4 (1) Az a személy, aki hátralékkiegyenlítő támogatásban részesül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, a támogatás folyósításának időtartamára, de legalább egy évre lakhatási támogatásra jogosult. (2) Meg kell szüntetni az (1) bekezdésben foglaltak alapján megállapított lakhatási támogatásra való jogosultságot, ha a hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultság megszüntetésére a 30. § (2) bekezdése alapján kerül sor. 4. Fűtéstámogatás 13. § (1) Az önkormányzat a november 1-jétől április 30-áig terjedő fűtési időszakra (a továbbiakban: fűtési időszak) fűtéstámogatást nyújt annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nagysága nem haladja meg a 100.000.-Ft-ot, egyedülélő személy esetén a 130.000.-Ft-ot. (2) A támogatás havi összege háztartásonként 3.000.-Ft. 14. § (1) A fűtéstámogatás megállapítására irányuló kérelmet a fűtési időszak kezdetét megelőzően, szeptember 1. naptól lehet benyújtani. A kérelem benyújtásának utolsó napja a fűtési időszak utolsó napja. A kérelmet a háztartás bármely nagykorú tagja benyújthatja. (2) A fűtési időszakot megelőzően, szeptember és október hónapokban benyújtott kérelmeknél a jogosultság kezdő időpontja a fűtési időszak kezdő napja. A fűtési időszak kezdő napján vagy azt követően benyújtott kérelmeknél a jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtása hónapjának első napja.
5. Ápolási támogatás 15. § (1) Ápolási támogatásra jogosult a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, tartósan beteg, 18. életévét betöltött személy ápolását, gondozását végzi, családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága a nyugdíjminimum 200%-át, egyedülálló kérelmező havi jövedelme a nyugdíjminimum 225%-át nem haladja meg és ő maga, továbbá családja vagyonnal nem rendelkezik. (2) Az ápolási támogatás havi összege a nyugdíjminimum összegével azonos összeg. (3) Az ápolási támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. (4)5 Az ápolási támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani. Ha az ápolási támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.
4 5
módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától beiktatta a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
4
16. § Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 17. § Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha a) az Szt. alapján ápolási díjra jogosult, b) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha ba) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg, bb) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, bc) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, c) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási támogatás összegét, d) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
tanulója,
illetve
e) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, f) az ápolt személlyel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött, g) a tartósan beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy van, vagy h) kora, egészségi állapota, vagy életvitele alapján az ápolt személy gondozási és ápolási igényeire való tekintettel az ápolási tevékenység ellátására nem alkalmas. 18. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) a 17. §-ban megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (2) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti különösen akkor, ha a) az ápolt személy lakókörnyezete elhanyagolt, b) az ápolt személy ruházata, ágyneműje, személyes használati tárgyai nem tiszták, c) az ápolt személy számára nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva, d) az ápolt személy nincs ellátva a szükséges hideg és meleg élelemmel, e) az ápolt személy gyógyszereiről nem gondoskodik, f) az ápolt személyt bizonyíthatóan 48 óráig nem keresi fel,
5
g) az ápolt személy felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, akadályoztatása esetén helyettesítéséről nem gondoskodik, h) a háziorvos az ápolt állapotának az ápolás nem megfelelő voltával összefüggő romlását állapítja meg, vagy i) a 20. § (2) bekezdése alapján elvégzett ellenőrzés során tapasztaltak alapján az ápolási tevékenység hiánya vagy nem megfelelő módon történő megvalósulása valószínűsíthető. (3) Ha az ápolási támogatásban részesülő vagy az ápolt személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy az ápolt személy meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. 19. § Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás. 20. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételei évente legalább egyszer hivatalból felülvizsgálatra kerülnek. (2) Az ápolást végző személy ápolási tevékenységét az önkormányzat, valamint a Terézvárosi Gondozó Szolgálat jogosult helyszíni szemle keretében - az ellátás folyósításának időtartama alatt bármikor - önállóan ellenőrizni. Amennyiben a Terézvárosi Gondozó Szolgálat az ápolás nem megfelelő voltát, vagy meg nem valósulását tapasztalja, köteles erről a polgármestert tájékoztatni. A tájékoztatás megalapozza a soron kívüli felülvizsgálatot. 21. § Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt vagy az ápolást végző személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. 6. Gyógyszertámogatás 22. § (1) Gyógyszertámogatás adható annak a személynek, a) akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága a nyugdíjminimum 250%-át, egyedülélő kérelmező havi jövedelme a nyugdíjminimum 300%-át, a kérelem benyújtásának évében 75. életévét betöltő egyedülélő kérelmező havi jövedelme a nyugdíjminimum 350%-át nem haladja meg, b) havi rendszeres gyógyszerköltsége a nyugdíjminimum 20%-át - kivételes méltánylást érdemlő esetben a nyugdíjminimum 15%-át - eléri, c) ő maga, továbbá családja vagyonnal nem rendelkezik és d) a térítési díj megfizetése önmaga és családja létfenntartását veszélyeztetné. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kivételes méltánylást érdemlő eset különösen, ha egy családban több személlyel kapcsolatban is felmerül az egészségi állapot megőrzéséhez vagy helyreállításához szükséges kiadás. (3) A gyógyszertámogatás tárgyévi összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át.
6
7. Hátralékkiegyenlítő támogatás 23. § (1) Hátralékkiegyenlítő támogatásban részesíthető a kérelmező, a) ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nagysága nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át, egyedülélő kérelmező esetén a nyugdíjminimum 300%-át, b) adóssága legalább 50.000.-Ft, legfeljebb 500.000.-Ft összegű vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, c) vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított hátralékkiegyenlítő támogatás különbözetének (a továbbiakban: önrész) megfizetését és a Terézvárosi Családsegítő Szolgálattal történő együttműködést, d) ő maga vagy háztartásának tagja vagyonnal nem rendelkezik, valamint e) adóssága más módon nem rendezhető. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék, valamint c) a lakbérhátralék. (3) A (2) bekezdésben meghatározott adósság összege a tőkeösszeget, valamint - a közüzemi díjtartozás miatt kikapcsolt szolgáltatás esetén - a szolgáltatás visszakapcsolásának díját foglalja magában. 24. § A hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultság legfeljebb tizenkét hónapra állapítható meg, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. 25. § (1) A hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultság ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 26. § A hátralékkiegyenlítő támogatás összegét az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. 27. § (1) A hátralékkiegyenlítő támogatás mértéke legfeljebb az adósság 75%-a, összege legfeljebb 300.000.-Ft lehet. A támogatás havi részletekben nyújtható. (2) Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy lakhatási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. (3) Ha a kérelmező által befizetni vállalt önrész első részlete határidőben nem kerül befizetésre, akkor a hátralékkiegyenlítő támogatás és a hozzá kapcsolódó lakhatási támogatás folyósítása nem kezdhető meg. Amennyiben a befizetési határidő utolsó napját követő 15 napon belül a jogosult a befizetést hitelt érdemlő módon nem 7
igazolja, a hátralékkiegyenlítő támogatást és a lakhatási támogatást megállapító határozat hatályát veszti. 27/A. §6 Nem részesíthető hátralékkiegyenlítő támogatásban a kérelmező, ha valószínűsíthető, hogy az önrész és a lakásfenntartási kiadások megfizetése létfenntartását veszélyeztetné. 28. § (1) A hátralékkiegyenlítő támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) a Terézvárosi Családsegítő Szolgálattal nem működik együtt, vagy b) az önrészre vagy a lakásfenntartási kiadásokra vonatkozó fizetési kötelezettségének összesen három hónapig nem tesz eleget. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a jogosult nem tesz eleget a kötelezettségének, ha a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt. (3) A hátralékkiegyenlítő támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósításra került. (4) Az önkormányzat által kifizetett támogatási összegek visszafizetése alól a polgármester mentesítheti a kötelezettet, ha önhibáján kívül került olyan helyzetbe, amelyben a visszafizetési kötelezettség teljesítése saját maga vagy családja létfenntartását veszélyeztetné, különösen, ha a) munkahelyét elveszíti, b) egészségi állapotában jelentős romlás következik be, vagy c) családjában jelentős jövedelem-csökkenés következik be. 29. § Nem tekinthető az adósságkezelés eredményesnek, ha az adósságkezelési eljárás lezárásakor a jogosultnak - a hátralékkiegyenlítő támogatás igénybevételének időtartama alatt keletkezett - adóssága van. 30. §7 (1) A hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultság megszűnik, ha a támogatásban részesülő a jogosultsági időtartam alatt meghal. (2) A hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) a jogosult a támogatott lakásból elköltözik, vagy b) a jogosult a lakást elidegeníti. 31. § (1) A hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultság - ugyanazon személy vagy háztartásának tagja részére - az előző jogosultság a) megszűnésétől számított 12 hónapon belül, vagy b) megszüntetésétől vagy a 29. §-ban meghatározott eredménytelen lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. (2) A hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultság ismételten nem állapítható meg, ha a kérelmező az előző jogosultság megszűnését vagy megszüntetését követően a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének rendszeresen nem tett eleget.
6 7
beiktatta a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
8
32. § (1) Ha a kérelmező egyidejűleg többféle adósság fennállását igazolja, akkor a hátralékkiegyenlítő támogatást az adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. (2) Amennyiben az adósságok együttes összege meghaladja a 27. § (1) bekezdésében meghatározott felső határt, az önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően elsősorban ahhoz az adósságtípushoz nyújt hátralékkiegyenlítő támogatást, amely a kérelmező lakhatási feltételeit leginkább veszélyezteti. 33. § (1) A hátralékkiegyenlítő támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a jogosult köteles a Terézvárosi Családsegítő Szolgálattal együttműködni (a továbbiakban: adósságkezelési szolgáltatás), amelynek keretében adósságkezelési tanácsadásban részesül. (2) Az adósságkezelési tanácsadás során a tanácsadó: a) tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről, az adós kötelezettségeiről és azok elmulasztása esetén várható szankciókról, b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és annak alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra, továbbá az adósságtörlesztés formájára és időtartamára, c) írásos megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodás) köt, amely tartalmazza az adósságkezelésbe bevont adósság fajtáját, összegét, az önrész fizetésének módját, időpontját, összegét, továbbá az együttműködés szabályait, módját, d) az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy alkalommal történő személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását. Legkésőbb a tárgyhónap 20. napján 16.00 óráig jelzi a Szociális és Gyermekvédelmi Osztálynak, hogy az adós abban a hónapban teljesítette-e az önrészre, valamint a lakásfenntartási kiadásokra vonatkozó fizetési kötelezettségét, továbbá e) szükség esetén kezdeményezi a hátralékkiegyenlítő támogatásra vonatkozó döntés módosítását. III. Fejezet Rendkívüli települési támogatás 8. Eseti támogatás 34. § (1) Eseti támogatás adható annak a személynek, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága a nyugdíjminimum 250%-át, egyedülélő kérelmező havi jövedelme a nyugdíjminimum 300%-át nem haladja meg, továbbá ő maga, valamint családja vagyonnal nem rendelkezik. (2) Ugyanazon egyedülélő személy vagy család részére megállapítható eseti támogatás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb, mint a nyugdíjminimum 10%a, a tárgyévi összege a) egyedülélő személy esetén nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200%-át, a kérelem benyújtásának évében 75. életévét betöltő egyedülélő személy esetén a nyugdíjminimum 300%-át, továbbá 9
b) család esetén nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400%-át, három- vagy többgyermekes család esetén a nyugdíjminimum 500%-át. (3) Ugyanazon egyedülélő személy vagy család harminc napon belül egy, évente hat alkalommal részesülhet eseti támogatásban. 9. Temetési támogatás 35. § (1) Temetési támogatás állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése önmaga és családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesül. A temetési támogatás biztosításának feltétele, hogy kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága a nyugdíjminimum 250%-át, egyedülélő kérelmező havi jövedelme a nyugdíjminimum 300%-át nem haladja meg, továbbá ő maga, valamint családja vagyonnal nem rendelkezik. (2) A kérelmet benyújtó személy temetési támogatásra – az egyéb feltételek teljesülése esetén – akkor jogosult, ha a kérelmet a halálesetet követő 90 napon belül nyújtotta be. E határidő jogvesztő. 36. § A temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének a) 50%-a - feltéve, hogy kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága, illetve egyedülélő kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át -, b) 40%-a - feltéve, hogy kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága, illetve egyedülélő kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át -, c) 30%-a - feltéve, hogy kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága, illetve egyedülélő kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át -, d) 20%-a - feltéve, hogy kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nagysága, illetve egyedülélő kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át -, e) 10%-a - feltéve, hogy az egyedülélő kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át -, legfeljebb 100.000 forint azzal, hogy a temetési támogatás összege a temetés tényleges költségét nem haladhatja meg. 10. Születési támogatás 37. § (1)8 Az önkormányzat a gyermekszületéssel járó anyagi terhek csökkentése érdekében születési támogatásban részesíti azt a magyar állampolgárságú gyermeket, akinek a) első lakóhelye az önkormányzat közigazgatási területén található és lakóhelye módosítására a támogatás folyósításáig nem került sor, továbbá b) a támogatás megállapításához rendszeresített adatlapot benyújtó szülője a gyermek születését megelőző 12. hónaptól az önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik, valamint 8
módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
10
c) a gyermek és szülője életvitelszerűen is az önkormányzat közigazgatási területén él. (2) A születési támogatás egyszeri pénzbeli támogatás, összege gyermekenként hatvanezer forint. (3) A jogosultság megállapításához szükséges adatok szolgáltatására a gyermek születését követő 90 napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. (4) A születési támogatásra való jogosultság megállapítására a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester jogosult. 11. Terézváros újszülöttje 38. § (1) Az önkormányzat „Terézváros Újszülöttje” címet adományoz annak az újszülött magyar állampolgárságú gyermeknek, aki a naptári év június 6. napján született és első lakóhelye az önkormányzat közigazgatási területén található. (2) Amennyiben a naptári év június 6. napján a fenti feltételeknek megfelelő gyermek nem született, a „Terézváros Újszülöttje” címet az a gyermek kapja, aki a naptári év június 6. napjához - azt követően vagy azt megelőzően - legközelebb eső napon született és az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. (3) A Terézváros Újszülöttje cím viselését díszoklevél tanúsítja. 39. § (1) A „Terézváros Újszülöttje” címmel egyszeri, a gyermekszületéssel járó anyagi terhek csökkentése érdekében hatvanezer forint értékű nem pénzbeli adomány jár, amely az újszülött gyermek gondozására, ruházattal való ellátására fordítható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adomány beszerzését megelőzően a gyermek szülőjének az adomány részét képező tárgyakra vonatkozó javaslatát be kell szerezni. (3) A díszoklevelet és az adományt a polgármester adja át. 12. Egyszeri támogatás 40. § (1) Az önkormányzat annak az egyedülélő személynek, valamint családnak, aki, illetve amelynek tagja tárgyév december hónapjának 1. napján a) e rendelet alapján megállapított ápolási támogatásra, vagy b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, a tárgyév december hónapjában az éves költségvetési rendeletben meghatározott összegű egyszeri támogatást folyósít, feltéve, hogy az ellátásra való jogosultságot fenti dátumig jogerősen megállapították. (2) Amennyiben ugyanazon családban több, az (1) bekezdésben felsorolt ellátások valamelyikében részesülő személy él, az egyszeri támogatás összege bármelyikük részére folyósítható. (3) Az (1) bekezdésben foglalt feltételnek megfelelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, nagykorúvá vált gyermek - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az egyszeri támogatásra önállóan jogosult.
11
13. Támogatás idősek világnapjára 41. § (1) Az önkormányzat az idősek világnapja alkalmából - a megélhetéssel kapcsolatos költségek csökkentéséhez - támogatást nyújt annak a személynek, aki tárgyév július 1. napján kerületi lakóhellyel rendelkezik és 62. életévét betöltötte vagy legkésőbb a tárgyév szeptember 30. napjáig betölti. (2) A támogatást az önkormányzat évi egy alkalommal, tárgyév szeptember hónapjában, Szociális célú Erzsébet-utalvány (Étkezési Erzsébet-utalvány) formájában nyújtja, személyenként 5.000.-Ft összegben. (3) A támogatást a jogosultnak igényelnie nem kell, a jogosultságot a polgármester a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján, hivatalból állapítja meg. (4) Az Erzsébet-utalvány jogosult részére történő eljuttatása postai úton történik, legkésőbb tárgyév szeptember 15-éig. 14. Egyszeri természetbeni juttatás 42. § (1)9 Az önkormányzat azon egyedülélő személyek, valamint családok részére, akik tárgyév július 1-éig az önkormányzattól segélyben vagy támogatásban - ideértve a polgármester által biztosított megélhetési támogatást is - részesültek, vagy ezen időpontig részükre a polgármester, illetve a jegyző támogatást állapít meg, családonként a már megállapított és folyósított támogatáson felül, tárgyév szeptember hónapjában, 10.000.-Ft összegben egyszeri természetbeni támogatást nyújt Szociális célú Erzsébet-utalvány (Étkezési Erzsébet-utalvány) formájában. (2) A támogatást a jogosultnak igényelnie nem kell, a jogosultságot a polgármester a Szociális és Gyermekvédelmi Osztály által vezetett nyilvántartás alapján, hivatalból állapítja meg. (3) Az Erzsébet-utalvány jogosult részére történő eljuttatása postai úton történik, legkésőbb tárgyév szeptember 15-éig. 15. Méltányossági segély 43. § (1) Amennyiben a kérelmező és családja kivételes helyzete, méltányolható körülménye indokolja és a kérelmező települési támogatásban vagy rendkívüli települési támogatásban egyébként nem részesülhet, méltányossági segély állapítható meg az önkormányzat éves költségvetési rendeletében elkülönített anyagi keret terhére. (2) Méltányossági segély évente négy alkalommal, összesen 100.000.-Ft összegben adható. 15/A. Rendkívüli bérletidíj-támogatás10 43/A. § (1) Az önkormányzat rendkívüli bérletidíj-támogatást nyújthat a feltételek szerinti jogosultnak. (2) Rendkívüli bérletidíj-támogatásra jogosult az a természetes személy, aki
9
módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától beiktatta a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
10
12
a) az önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen az önkormányzat közigazgatási területén lakik, vagy a rendkívüli bérletidíj-támogatás igénylését megelőző évben az önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkezett, és életvitelszerűen az önkormányzat közigazgatási területén lakott, és b) a lakhatását veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő, rendkívüli élethelyzetbe került, és lakhatását átmenetileg nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő bérlakásban bérlőként oldja meg, és c) az önkormányzat közigazgatási területén fekvő ingatlanra vonatkozó érvényes bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyben a bérleti díj összege nem haladja meg havonta a 150.000,-Ft-ot, és d) a bérbeadó írásban hozzájárul, hogy Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal tájékoztassa az állami adóhatóság területileg illetékes igazgatóságát a bérleti szerződésről és bérbeadó adóazonosító adatairól. 43/B. § Nem jogosult rendkívüli bérletidíj-támogatásra az, aki illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója ingatlantulajdonnal rendelkezik, kivéve, ha tulajdonában lakhatása igazoltan nem oldható meg. 43/C. § A rendkívüli bérletidíj-támogatás mértéke havonta a bérleti díj 50%‐a, de legfeljebb 50.000,-Ft. 43/D. § A rendkívüli bérletidíj-támogatás megállapítására a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzatának Képviselő-testülete átruházott hatáskörében a polgármester jogosult. 43/E. § A rendkívüli bérletidíj-támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától legfeljebb hat hónap időtartamra lehet megállapítani (a továbbiakban: támogatási idő), amely a jogosultság 43/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeinek igazolt fennállása esetén kérelemre meghosszabbítható. 43/F. § (1) A rendkívüli bérletidíj-támogatás iránti kérelmeket év közben folyamatosan a Hivatalhoz kell írásban benyújtani az erre rendszeresített igénylőlapon. (2) A kérelemhez csatolni kell a) a bérleti szerződést, b) a bérbeadó nyilatkozatát az adatai kezelhetőségéről. (3) A rendkívüli bérletidíj-támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a hatáskör gyakorlóját. (4) A rendkívüli bérletidíj-támogatás megszűnik: a) a jogosultság 43/A. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel bármelyikének a megszűnésével, b) a támogatási idő lejártával, c) a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnésével, 13
d) a támogatás visszavonásával. (5) A rendkívüli bérletidíj-támogatás esetén az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást vissza kell vonni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére. (6) A (5) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és a visszavonásról szóló határozat közötti időtartamra számítható fel.
IV. Fejezet Eljárási és egyéb rendelkezések 16. Eljárási rendelkezések 44. § (1)11 Az e rendeletben szabályozott települési támogatásra (lakhatási támogatás, fűtéstámogatás, ápolási támogatás, gyógyszertámogatás, hátralékkiegyenlítő támogatás) és a rendkívüli települési támogatás egyes formáira (eseti támogatás, temetési támogatás, méltányossági segély, rendkívüli bérletidíjtámogatás) való jogosultság megállapítása, továbbá a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés kérelemre, a rendkívüli települési támogatás más formáira (születési támogatás, „Terézváros Újszülöttje” cím, egyszeri támogatás, idősek világnapja alkalmából nyújtott támogatás, egyszeri természetbeni juttatás) való jogosultság megállapítása hivatalból történik. (2) A kérelemre adható ellátásokat erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani az önkormányzat hivatalánál. 45. § A lakhatási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a) a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó igazolást, b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását, c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott támogatás esetén ca) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot igazoló iratot, cb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges igazoló iratot, valamint d) ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a közös képviselő - erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kiadott - nyilatkozatát. 46. § (1) Az ápolási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a) a család tagjainak jövedelmére vonatkozó igazolást, b) a háziorvos erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kiadott igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan beteg, valamint állandó és tartós gondozásra szorul, valamint
11
módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
14
c) a 17. § b) pont ba)-bc) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által - erre a célra rendszeresített formanyomtatványon - kiadott igazolást. 47. § A hátralékkiegyenlítő támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a) a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó igazolást, b) az adósság fennállását, annak típusát, összegét és keletkezésének időpontját (havi bontásban) vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényét igazoló - a kérelem benyújtását megelőző 15 napban kiadott - iratot, c) az adósságkövetelés jogosultjával - a kérelmező tartozásának megfizetése tárgyában - kötött szerződést, d) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, továbbá az adósságtörlesztés formájára és időtartamára, valamint e) az adósságkezelési megállapodást. 48. § E rendeletben szabályozott ellátás megállapítására irányuló eljárás során az eljáró szerv környezettanulmányt készít, kivéve, a) ha a kérelem fűtéstámogatás megállapítására irányul, b) ha a szociálpolitikával, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szerv, személy vagy a nevelési-oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársa által egy éven belül készített, a környezettanulmány tartalmi elemeivel rendelkező feljegyzése az eljáró szerv rendelkezésére áll, vagy c) ha a környezettanulmány az önkormányzat hivatalának ügyintézője által, egy éven belül felvételre került. 49. § (1) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek 150%-ának megfelelő összegben vélelmezhető. (2) A megállapított pénzbeli ellátás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. 50. § (1)12 E rendelet alapján megállapított pénzbeli ellátás kifizetésére, illetve folyósítására a jogosult számlájára történő átutalással, postai úton történő megküldéssel vagy - kivételesen - pénztárban történő kifizetés útján kerül sor, különösen: a) rendkívüli települési támogatás, b) gyógyszertámogatás, vagy c) fel nem vett, visszaérkezett ellátás összegének pénztárban történő kifizetése. (2) A megállapított pénzbeli ellátást utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A megállapított egyszeri támogatás összegének folyósítása iránt tárgyév december hónapjának 10. napjáig intézkedni kell.
12
módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától
15
(3)13 A havi rendszerességgel adott települési támogatás - az ápolási támogatás kivételével - a kérelem benyújtása hónapjára, továbbá - az ellátásra való jogosultságot megszüntető elköltözés esetén - az elköltözés hónapjára teljes összegben jár. 17. Egyéb rendelkezések 51. § (1) A köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól kivételes méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, ha a havi jövedelme a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg. (2) Kivételes méltánylást érdemlő eset különösen, ha a költségek megtérítése alóli mentesítést a kérelmező családi, szociális körülményei, vagy betegség fennállása indokolja. 52. § A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem részesülhet az önkormányzat által megállapítható pénzbeli ellátásban az a személy, aki jogosulatlanul és rosszhiszeműen vett fel szociális rászorultságtól függő, az önkormányzat által megállapított pénzbeli ellátást és visszafizetési kötelezettségének a kérelem benyújtásáig nem tett eleget. 53. § E rendeletben szabályozott ellátásra való jogosultság megállapítására, felülvizsgálatára, valamint a köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítésre irányuló kérelemről a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester dönt. 54. § (1) Az a személy, aki 2015. március 1. napján lakásfenntartási támogatásban részesül, lakhatási támogatásra egyidejűleg nem jogosult. (2)14 hk. (3) 2015. március 1. napjától jogosult ápolási támogatásra az a hozzátartozó, akinek ápolási díjra való jogosultsága 2015. február 28. napján fennállt és részére az ápolási támogatásra való jogosultság 2015. április 30. napjáig benyújtott kérelmére indult eljárásban került megállapításra. (4) Az a személy, aki 2015. március 1. napján adósságcsökkentési támogatásban részesül, hátralékkiegyenlítő támogatásra egyidejűleg nem jogosult. (5)15 A hátralékkiegyenlítő támogatás megállapítása iránti kérelem elbírálása során a kérelmező korábbi adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságát a 31. §-ban szereplő előző jogosultságként kell figyelembe venni. (6) Az e rendeletben szabályozott születési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a 2015. március 1. napján és azt követően született gyermekekre kell alkalmazni.
beiktatta a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától hatályon kívül helyezte a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatálytalan 2015. október 1. napjától 15 módosította a 21/2015. (IX. 24.) ör., hatályos 2015. október 1. napjától 13 14
16
V. Fejezet Záró rendelkezések 55. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. 56. § Hatályát veszti a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló 37/2013. (XI. 14.) önkormányzati rendelete, az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 1/2004. (I. 26.) önkormányzati rendelete, valamint az újszülöttek támogatásáról szóló 22/2014. (VII. 10.) önkormányzati rendelete. Budapest, 2015. február 26. Hassay Zsófia polgármester
dr. Mogyorósi Sándor jegyző
Kihirdetési záradék: Ez a rendelet Budapest Főváros VI. kerület Terézvárosi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2015. február 27. napján kihirdetésre került. A közzététel időtartama 15 nap.
dr. Mogyorósi Sándor jegyző
17
