2015. (VI. 08. MÁV-START Ért. 19.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Kockázatkezelési Szabályzatáról

2015/19. SZÁM TARTALOM

Utasítások

oldal

20/2015. (VI. 08. MÁV-START Ért. 19.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Kockázatkezelési Szabályzatáról .................................

2

21/2015. (VI. 08. MÁV-START Ért. 19.) sz. vezérigazgatói utasítás a mozgóbér rendszer 2015. évi szabályozásáról .............................................

57

19. szám Budapest, 2015. június 08.

ÉRTESÍTŐ Utasítások

20/2015. (VI. 08. MÁV-START Ért. 19.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Kockázatkezelési Szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A 370/2011. (XII. 31) Korm. rendelet 7.§. (1) bekezdése értelmében a MÁV-START Zrt. figyelemmel arra, hogy a Nemzetgazdasági miniszter a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek közé sorolta a Társaságot köteles kockázatkezelési rendszert működtetni. A tevékenység ellátása során fel kell mérni és meg kell állapítani a Társaság tevékenységében és gazdálkodásában rejlő kockázatokat, meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket valamint azok teljesítésének és folyamatos nyomon követésének módját. Jelen utasítás célja ennek megfelelően: 

a kockázatok tudatos kezelését és kontrolálását lehetővé tevő kockázatmenedzsment szabályozása (azaz az ERM rendszer1 működtetése), és  ezen kockázatmenedzsment működtetésével olyan szervezetirányítási és döntéstámogatási struktúra – kockázatmenedzsment eljárásrend - fenntartása, amely hosszú távon hozzájárulhat a vállalat üzleti értékének növeléséhez a Társaság számára jelentőséggel bíró kockázatok korai felismerése, kezelése és nyomon követése révén. Jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a MÁV Zrt. által kiadott, mindenkor hatályos, a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról szóló jelenleg: 13/2015. (IV.10. MÁV Ért. 5.) EVIG számú - elnök-vezérigazgatói utasításban (továbbiakban: Alaputasítás) foglaltak az irányadóak.

2 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás hatálya 2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁVSTART Zrt. valamennyi szervezeti egysége által ellátott feladatokra. Jelen utasítás - a kockázatok kezelését illetően - nem terjed ki 



a deviza-, kamat- és árukockázati kitettséggel összefüggő kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, valamint a vagyoni kockázatok kezelését célzó biztosítási típusú kockázatáthárításra.

A fenti kockázatok kezelését külön EVIG utasítások és MÁV Zrt. Igazgatóságának határozata alapján2 a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés szervezeti egysége (a továbbiakban: Kockázatkezelés szervezet végzi, de az ebbe a körbe tartozó kockázatok felmérése és ezek jelzése a Kockázatkezelés szervezet felé MÁV-START Zrt. feladata. Nem tárgya jelen utasításnak a kockázatmenedzsment keretében végzett kockázatbeazonosítás során már fennálló negatív állapotok / körülmények (azaz a problémák) kezelése. 2.1.2 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya kiterjed a Társaság kockázatmenedzsment munkafolyamataiban feladatot ellátó összes munkavállalójára és vezető tisztségviselőjére. 2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Belső ellenőrzés vezetője felel.

2

1

Enterprise Risk Management = Vállalatszintű Kockázatmenedzsment

43/2010. sz. EVIG utasítás a MÁV Zrt. árfolyamfedezeti politikájáról; 44/2010. sz. EVIG utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról; 45/2010. sz. EVIG utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról; a MÁV Zrt. Igazgatóságának 141/2008. (X.14) sz. határozata a MÁV Csoport Biztosítási Stratégiájáról.


ÉRTESÍTŐ 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1 Kockázatmenedzsment A kockázatmenedzsment olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban foglalják 

  

a Társaság stratégiai és operatív céljaira kihatással lévő kulcskockázatok, illetve a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati eseményeknek a beazonosítását, a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes módszertan alapján, a szükséges válaszlépések meghatározását és a válaszlépések eredményének a nyomon követését.

3.2 Kockázatkezelés A kockázatkezelés - a kockázatmenedzsment keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján - a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosítását, kockázati események értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus működését magában foglaló tevékenységek összessége. 3.3 Kockázatértékelés A kockázatértékelés a beazonosított kockázati események értékelését jelenti  nettó hatás,  nettó bekövetkezési valószínűség és  az alkalmazható kontrolleljárások alapján (lásd: 4.3.2 pont). 3.4 A Társaság Kockázatmenedzsment irányelve A Társaság magára nézve irányadónak tekinti az Alaputasítás 1. sz. mellékletében szereplő, a MÁV Zrt. Kockázatmenedzsment irányelvében lefektetett kockázatkezelési filozófiát, ezért a Társaság kockázatmenedzsment eljárásrendje és gyakorlata szervesen illeszkedik az Irányelvekben foglaltakhoz.

3 3.5 Kockázat csoportok, kockázat kategóriák, kulcskockázatok, kockázati események, inaktív kockázatok A kockázatok négy jól elkülöníthető szinten jelentkezhetnek a Társaságnál:  stratégiai,  megfelelőségi,  pénzügyi és a  működési kockázatok szintjén. Ezek a különálló, de egymást átfedő kockázat csoportok különböző szervezeti igényekre mutatnak rá és különböző vezetők felelősségi körébe tartozhatnak. Kulcskockázat Az egyes kockázat csoportok tovább bonthatóak kockázati kategóriákba a Társaság főbb (alap és funkcionális) tevékenységi folyamatai mentén. A kockázati kategóriákon belül részletezett kockázatok alkotják a Társaság ún. kulcskockázatait (a Kockázati univerzum 22 db kockázatkategóriát és 85 db kulcskockázatot tartalmaz). Egy-egy kulcskockázathoz tartozóan több kockázati eseményt is be lehet azonosítani. Kockázati esemény A kockázati esemény olyan, egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódó lehetséges jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése veszélyeztetheti a Társaság rövid- (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan szervezeti egységenként akár egymástól különböző kockázati események is beazonosíthatóak. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosított kockázati eseményekkel kell szükség esetén foglalkozni. Inaktív kockázatok Legalább két perióduson át a tűréshatár (lásd: 3.12 pont) alatti értékelést kapott kockázatokat inaktív kockázatoknak tekintjük. Az inaktív kockázatokat nem kell jelenteni a Társaságnak, de a Társaság menedzsmentjének döntése alapján az továbbra is a figyelem középpontjában maradhat, s ha indokolt az inaktív kockázat bármikor reaktiválható. A kockázati regiszterben azonban az inaktív kockázatoknak továbbra is a nyilvántartásban kell szerepelniük.


ÉRTESÍTŐ 3.6 A kockázat és a lehetőség fogalma Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon jövőbeni, bizonytalan események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a Társaság által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, úgy a kockázatot, mint lehetőség definiáljuk (ilyen lehetőség lehet pl. egy vételi opció lehívása). A lehetőségek esetében a 4.3.3.5 pontban foglaltak szerint kell eljárni. Jelen utasítás a kockázat fogalmát a fogalom negatív értelmében használja. 3.7 Kockázati univerzum A Kockázati univerzum egy olyan adatbázis, amely kiindulópontja a kockázatok beazonosításának. A Kockázati univerzum azokat a kulcskockázatokat tartalmazza kockázatcsoportok és kockázat kategóriák szerinti bontásban, amelyekkel a Társaságnak a működése során potenciálisan szembe kell néznie. A Kockázati univerzumban az egyes kulcskockázatok leírásánál példálózó felsorolásként - nem teljes körűen - lehetséges kapcsolódó kockázati események is feltüntetésre kerülnek annak érdekében, hogy a kockázatbeazonosítást végző munkatársak munkáját elősegítse, orientálja. A Kockázati univerzumban szereplő kockázati kategóriák és kulcskockázatok az iparági (szektor) specifikus benchmark adatok, valamint a kockázatmenedzsment eddigi tapasztalatai felhasználásával kerültek meghatározásra MÁV Csoport szinten. A Kockázati univerzum akkor tölti be a szerepét, ha a Társaság potenciálisan előforduló kockázatait is maradéktalanul felöleli. A kockázatmenedzsment munkafolyamatok végzése során - az egységes kockázatmenedzsment gyakorlat biztosítása céljából a Kockázati univerzumban szereplő kulcskockázatok alkalmazása a Társaságra nézve kötelező. Előfordulhat, hogy egyes kulcskockázatok azonban a Társaságra nézve nem értelmezhetőek. Az utasítás kiadásának időpontjában hatályos Kockázati univerzumot a 1. számú melléklet tartalmazza.

4 3.8 Tagvállalati kulcskockázati lista A tagvállalati kulcskockázati lista a Kockázati univerzumból leszűrt kiindulási lista, amely alapul szolgál az adott évi kockázatfelméréshez. A Társaság azon kiemelt kulcskockázatait tartalmazza, amelyek az adott üzleti (pénzügyi) évben a Társaság üzleti és stratégiai célkitűzéseire várhatóan közvetlen befolyást gyakorolnak. A Társaság tagvállalati kulcskockázati listáját - a Kockázatkezelés szervezet vezetőjének ajánlásait figyelembe véve - a Társaság menedzsmentje hagyja jóvá. 3.9 Bruttó kockázat, nettó kockázat Kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele nélkül fennálló kockázati kitettséget bruttó kockázatnak hívjuk. Kockázati eseménnyel szemben alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével fennálló kockázati kitettség a nettó kockázat. Jelen utasítás alapján a kockázatokat nettó szemléletben kell vizsgálni. 3.10 Kockázatértékelési eszköz A kockázatértékelési eszköz a 4.3.2 pontban bemutatott pontozás alapján, 1-től 5-ig, illetve 3-tól 15-ig terjedő skálán értékeli a kockázati eseményeket a meghatározott kockázatértékelési kritériumok, illetve a Társaság kockázati tűréshatára szerint. A kockázatértékelés egységes rendszerét MÁV Csoport szinten a kockázatértékelési eszközök következetes alkalmazása teszi lehetővé. A Társaság kockázatértékelési eszköze a Társaság vasúti értékláncban elfoglalt helye, az üzemi mérete, a mérlegfőösszegének nagysága, illetve az éves árbevételének figyelembe vételével került meghatározásra. Az utasítás kiadásának időpontjában érvényes kockázatértékelési eszközt a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3.11 Kockáztatott érték A kockázathoz tartozó kockáztatott érték jelen utasításban a kockázat hatás és valószínűségi értékeiből számított forintban kifejezett várható érték: a kockázati esemény forintban becsült hatásának és a bekövetkezés %-os valószínűségének a szorzata.


ÉRTESÍTŐ 3.12 Társasági kockázati tűréshatár A társasági kockázati tűréshatár a Társaság kockázatokhoz való általános hozzáállását szemlélteti. Megmutatja, hogy a Társaság milyen mértékben kíván bizonytalan kimenetelű, kockázatos helyzeteket elfogadni vagy felvállalni. A Társaságnál a kockázati tűréshatár értéke (a csoportszintű kockázati tűréshatárhoz igazodóan) 9-es pontérték. 3.13 Jelentésköteles limit A jelentésköteles limit a Társaság kockázati tűréshatárnak megfelelően rögzíti azokat a nettó kockázat-kitettségi értékeket, amelyek elérése esetén időszakos, illetve eseti beszámolási folyamat kezdeményezése indokolt. A jelentésköteles limit értéke a Társaság esetében a nettó kockázati kitettség 11-es pontértéke. A tagvállalati- és a csoportszintű kockázati tűréshatárok, valamint a jelentésköteles limit közötti összefüggéseket az 3. sz. melléklet szemlélteti. 3.14 A kockázatmenedzsment alappillérei A kockázatmenedzsment alappillérei:      

MÁV Zrt. kockázatmenedzsment irányelve; kockázatmenedzsment eljárásrend (a mintaszabályzatnak tekintendő Kockázatkezelési szabályzat); Kockázati univerzum; csoportszintű kockázati tűréshatár; jelentésköteles limit értékek kockázatértékelési eszközök.

3.15 Kockázatfelelősök Kockázatfelelősök a Társaság munkatársai, akiket a szervezeti egységük vezetője delegál meghatározott kulcskockázatok / kockázati események tekintetében a kockázatkezelési feladatok elvégzésére. A delegálás tényét a kockázat koordinátor felé a szervezeti egység vezetőjének jeleznie kell. Egy-egy kockázatfelelős több kulcskockázat (vagy kockázat kategória) vonatkozásában is kijelölésre kerülhet.

5 3.16 Csoportszintű kockázat koordinátorok A Csoportszintű kockázat-koordinátorok a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés szervezet vezetőjének szakmai irányítása mellett  koordinálják a tagvállalatok / MÁV Csoport kockázatmenedzsment munkáját, illetve  a MÁV Zrt.-én belül ellátják a Tagvállalati kockázat-koordinátori feladatokat. 3.17 Tagvállalati kockázat koordinátor A Tagvállalati kockázat-koordinátor a Társaság menedzsmentje által kijelölt munkavállaló, aki  a Társaság vonatkozásában koordinálja a kockázatmenedzsment munkát, illetve  a Csoportszintű kockázat-koordinátorok munkájának támogatójaként közreműködik a kockázatmenedzsment eljárásrend alakításában. A Tagvállalati kockázat koordinátor nevét és elérhetőségeiket a Csoportszintű kockázat koordinátoroknak be kell jelenteni, illetve a koordinátor személyében bekövetkezett változást 3 munkanapon belül jelezni kell. 3.18 Kockázatösszesítő A kockázatfelelősöknek féléves rendszerességgel kockázatösszesítő formájában (4. sz. melléklet) kell beszámolniuk a Tagvállalati kockázat-koordinátor felé azokról a kockázati eseményekről, amelyek  elérik az időszakos jelentésköteles limiteket, illetve  limit alatti értékek esetében azokról a kockázati eseményekről, amelyeket a Társaság menedzsmentje, illetve a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos beszámolásra kijelölt. 3.19 Intézkedési terv Az intézkedési terv olyan eljárások összességét jelenti, amelyek következetes megvalósítása lehetővé teszi / teheti az adott kockázat eredményes kezelését. Az intézkedési terv elrendeléséről a Társaság menedzsmentje dönthet, kijelölve az azok kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személyeket, valamint az intézkedési terv


ÉRTESÍTŐ végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. Az intézkedési terv mintáját az 5. sz. melléklet tartalmazza. Az intézkedési terveket a Tagvállalati kockázat koordinátor terjeszti jóváhagyásra a Társaság menedzsmentje részére. 3.20 Tagvállalati kockázati beszámoló A Tagvállalati kockázat koordinátor a hozzá beérkezett kockázatösszesítők alapján féléves rendszerességgel Tagvállalati kockázati beszámoló formájában számol be a 6. sz. mellékletben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel a Kockázatkezelés szervezet felé azokról a kockázati eseményekről, amelyek elérik az időszakos jelentésköteles limit értékét. 3.21 Eseti kockázatösszesítő, eseti társasági kockázati beszámoló Eseti kockázatösszesítőt kell készíteniük a szervezeti egységek vezetőinek a Tagvállalati kockázat koordinátor közreműködésével abban az esetben, ha a Társaságnál történt legutóbbi kockázatértékelés óta olyan új információk merültek fel, amelyek  eddig be nem azonosított kockázati esemény(ek) bekövetkezését valószínűsítik, illetve  már beazonosított kockázat(ok) kockázatkitettségi értékeit jelentősen növelik, s ezzel a kockázat kockázatkitettségi érték alakulása megfelel a 4.2.1.1.2 pont 4.) bekezdésben foglaltaknak. Az eseti kockázatösszesítő alapján készül az eseti Tagvállalati kockázati beszámoló a Társaság menedzsmentje részére. Az eseti kockázatösszesítőt és az esetlegesen szükségessé váló intézkedési tervet a 4. és 5. számú mellékletek alapján kell összeállítani, illetve elkészíteni. 3.22 Kockázati térkép A kockázati térkép a kockáztatott értékek alapján a kockázatösszesítőkben szereplő legfontosabb 20 kockázatot a hatásvalószínűség mátrixban együttesen ábrázolva mutatja meg.

6 egyrészről a kockáztatott értékek, másrészt kockázatcsoportonként (3.10 pont szerinti skála alapján) tartalmazza a tagvállalat kiemelt kockázatait. 3.24 Társaság menedzsmentje A Társaság első számú vezetője, továbbá az Mt. 208.§-a alapján egyébként vezetőnek minősülő munkavállalói. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA Jelen utasítás a kockázatmenedzsment működésének szabályozásán keresztül elősegíti a Társaságnál a kockázattudatos gondolkodás kialakulását és e gondolkodásmód napi munkafolyamatokba történő beágyazódását, valamint támogatja a Társaság menedzsmentjét a kockázattudatos döntéshozatalban. 4.1 A kockázatmenedzsment eljárásrend alapelvei A kockázatmenedzsment eljárásrend a következő alapelvekre épül:  A kockázatmenedzsment eljárásrend alapvetően valamilyen céltól való eltérést előidéző tényezők feltárására irányul.  A kockázatmenedzsment munkafolyamat lényege, hogy annak eredményei felhasználásra kerüljenek a döntéshozatalban.  A kockázatmenedzsment egy szabályozási, irányítási és ellenőrzési feladat; míg a kockázatkezelés egy operatív, naponkénti ismétlődő végrehajtói feladat.  A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig annak a szervezeti egységnek a vezetője felel, ahol a kockázat felmerül, illetve ahol a kockázat beazonosításra kerül.  Minden esetben törekedni kell az egy kockázati esemény - egy kockázatfelelős elv érvényesítésére.  A Kockázatfelelősök a kockázatok kezelését magasabb vezetői szintre kizárólag abban az esetben helyezhetik, ha a kockázatkezelés érdekében meghozandó intézkedés az érvényben lévő Döntési és Hatásköri Lista (a továbbiakban: DHL) vagy Alapító Okirat alapján magasabb döntési szinthez tartozik.

3.23 TOP 20 kockázat: kockáztatott érték és kockázat csoportonként A Tagvállalati kockázat-koordinátor által összeállított olyan kimutatás, amely 19. szám Budapest, 2015. június 08.

ÉRTESÍTŐ  A Társaság az összes kockázatának a kezeléséért felelősséggel tartozik, de a csoportszintű koordinációt igénylő kockázatkezelési eljárások esetében a MÁV Zrt. illetékes Csoportirányítási bizottságaihoz kell fordulnia.  Az előző bekezdésben említett esetben is azonban a Társaságnak delegálnia kell egy-egy Kockázatfelelőst a beazonosított kockázati események mellé. A szervezeti egység vezetők, illetve a Társaság menedzsmentje felelős azért, hogy a Kockázatfelelősök által előkészített, magasabb vezetői/döntéshozói szintek elé kerülő anyagok alkalmasak legyenek a vezetői döntések meghozatalára.  A Csoportirányítási bizottságok kockázatmenedzsment tárgyában hozott állásfoglalásai a Társaságra nézve irányt mutatóak.  A Társaságnak minden olyan kockázattal foglalkoznia kell, amely eléri a 9-es kockázati tűréshatárt. Ezen belül a jelentésköteles limiteket elérő kockázati eseményekre kiemelt figyelmet kell fordítani. A kockázatkezelés fókuszában elsősorban azon kockázati eseményeknek kell állniuk, amelyeknél a Társaságnak közvetlen beavatkozási lehetősége van a kockázati kitettsége csökkentésére.  A kockázatok kezelésének a költsége nem lehet nagyobb, mint a kockázati kitettségek csökkentéséből / megszüntetéséből eredő haszon, illetve költségmegtakarítás.  A jelen utasítás nem helyettesíti az egyes kockázati események kezelésére kialakított belső (kockázatkezelési) szabályzatokat, utasításokat, azonban ezen belső szabályzatoknak, utasításoknak és eljárásrendeknek összhangban kell állniuk a kockázatmenedzsment előírásaival.  A kockázatmenedzsment eljárásrendet és a ráépülő kockázatmenedzsment folyamatokat a Társaságnál évről-évre felül kell vizsgálni a változó gazdasági és piaci feltételeknek megfelelően. A felülvizsgálatot a Tagvállalati- és a Csoportszintű kockázatkoordinátorok

7 javaslatai alapján a Kockázatkezelés szervezet vezetőjének kell kezdeményeznie. 4.2 A kockázatmenedzsment résztvevői A kockázatmenedzsment résztvevőit és a rendszerben érvényesülő alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a 8. sz. melléklet mutatja be. A folyamatábrán bemutatott működési vázlat szervesen illeszkedik a MÁV Zrt. és a tagvállalatok szervezeti struktúrájába; a kockázatmenedzsment működtetése önmagában a Társaság esetében nem indokolhatja új szervezeti egység létrehozását, csak a kockázatmenedzsment munkafolyamatában érintett munkatársak jelenlegi feladatainak (s ezzel párhuzamosan a munkaköri leírásaik) kell kiegészülniük a kockázatmenedzsment teendőikkel. A kockázatmenedzsmentnek biztosítania kell, hogy  a Társaság szervezeti egységei által beazonosított kockázati események a legtöbb információval rendelkező felelősökhöz (döntéshozói szintekhez) legyenek hozzárendelve a Társaságnál érvényben lévő DHL figyelembe vételével, valamint  a kockázatmenedzsment folyamat eredményei - a döntéshozatal támogatása érdekében - megfelelően jóváhagyásra és időben kommunikálásra kerüljenek az erre kijelölt döntési szintek felé. Amennyiben a rendszer alsóbb szintjén megfogalmazott javaslatokkal, véleményekkel, összeállított beszámolókkal, stb. a kockázatmenedzsment felsőbb szintjén lévő döntéshozó - élve döntéshozói felelősségével - nem ért egyet, úgy az előterjesztett anyagot a véleményével (kifogásaival, javaslataival) ellátva vissza kell küldenie átdolgozás céljából a beszámoló készítője részére. A visszaküldött anyagokat az előterjesztőnek soron kívül át kell dolgoznia és ismételten megküldenie a rendszer felsőbb szintjén lévő döntéshozó számára. A Csoport kockázat menedzsment a mintaszabályzatnak megfelelő működést és beszámolást ellenőrizheti, a csoport kockázati beszámoló összeállíthatósága szempontjából pedig véleményezheti.


ÉRTESÍTŐ 4.2.1 Kockázatmenedzsment operatív szereplői A kockázatmenedzsment operatív szereplői:  Kockázatfelelősök (4.2.1.1 pont);  Főtevékenységi kör vezetők (4.2.1.2 pont);  Tagvállalati kockázat-koordinátor (4.2.1.4 pont);  Társaság menedzsmentje (4.2.1.5 pont);  MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság Kockázatkezelés szervezet vezetője (4.2.1.6 pont);  MÁV Zrt. Pénzügyi igazgató (4.2.1.7 pont);  MÁV Zrt. Csoportirányítási bizottságok (4.2.1.8 pont) és a  MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója (4.2.1.9 pont). 4.2.1.1 Kockázatfelelősök 4.2.1.1.1 A Kockázatfelelősök kijelölése, a kockázatfelelősök együttműködése A kockázatmenedzsment eljárásrend egyik legfontosabb alapelve, hogy minden szervezeti egység felelős a saját területén felmerülő kockázati események beazonosításáért, értékeléséért, nyilvántartásáért, kezelésért és kontrollálásáért. Ennek biztosítása érdekében a különböző szervezeti egységek vezetői a szakterületükre vonatkozóan a beazonosított kockázati események megfelelő kezelésének felelősei. A szervezeti egység vezetője jelöli ki az adott kockázat operatív menedzselését végző kockázatfelelőst. A kockázatfelelősök a kockázatmenedzsment hierarchiájának alsó szintjén állnak (lásd 8. sz. melléklet), de az egész folyamat szempontjából szerepük meghatározó, mivel nekik van első kézből a legtöbb információjuk, illetve közvetlen rálátásuk arra nézve, hogy egy-egy potenciális jövőbeni esemény bekövetkezése milyen veszélyt jelent (jelenthet) a szervezeti egységükre, illetve a Társaságra nézve. A szervezeti egység vezetője a szervezeti egység összes kockázatáért felel.

8 Amennyiben a Társaság olyan kockázati eseményt azonosít be, amelyek  a Társaságon belül több szervezeti egységet és / vagy  több tagvállalatot is érinthetnek, akkor a kockázati eseményhez delegált Kockázatfelelős a Tagvállalati kockázat koordinátor közreműködésével köteles egyeztetni a kockázatkezelési feladatairól a másik szervezeti egységgel, illetve tagvállalattal. Konszenzus esetén meg kell állapodniuk a feladatok és felelősségek egyértelmű megosztásán, konszenzus hiányában javaslatot kell megfogalmazniuk a kockázatkezelés végrehajtására. A javaslatot mindig a kockázati eseményt eredendően beazonosító terület Kockázatfelelősének kell megfogalmaznia a Tagvállalati kockázat-koordinátorral és / vagy a Csoportszintű kockázat-koordinátorokkal együtt. Társaságon belül kezelendő kockázati esemény esetén a Társaság menedzsmentje dönt a kockázatkezelési feladatok megosztásáról. A javaslatok megfogalmazása során törekedni kell az egy kockázati esemény - egy kockázatfelelős elv érvényesítésére. Több társaságot érintő (csoportszintű) kockázati esemény tekintetében az illetékes Csoportirányítási bizottságok elnökei tesznek javaslatot a kockázatkezelési feladatok megosztásáról. Az ilyen kockázatok kezelésével kapcsolatban felmerült problémákat ezért az illetékes Csoportirányítási bizottság elé terjesztheti a Társaság. A több tagvállalat számára is feladatot tartalmazó kockázatkezelési intézkedési tervek végső jóváhagyásának és nyomon követésének annál a tagvállalatnál kell történnie, amely tagvállalat regiszterében szerepel az adott kockázat. 4.2.1.1.2 A Kockázatfelelősök kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai 1.) A Kockázatfelelősök alapvető feladata a felelősségi körükbe tartozó kockázati események kezelése a 4.3.3.2 pontban leírtaknak megfelelően, valamint az erre vonatkozó intézkedési tervek elkészítése.


ÉRTESÍTŐ 2.) A felelősségi körébe tartozó kockázati események folyamatos nyomon követése és félévenkénti újbóli értékelése a 4.3.2 pont szerint a kockázatértékelési eszköz segítségével. 3.) Az előző pontban említett félévi kockázatértékelések után kockázatösszesítő formájában jelentés készítése a Tagvállalati kockázat-koordinátor felé a főtevékenységi kör vezetőjén keresztül. Amennyiben az adott kockázati  esemény kockázati megítélésében a félév folyamán változás nem állt be, úgy a következő félévi érékelésig a kockázati esemény - a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül - további megkülönböztetett feladatot nem igényel;  eseményhez rendelt nettó kockázatkitettségi érték a csoportszintű kockázati tűréshatár alá esik és a kontrollkörnyezeti érték is csökken, úgy javaslatot tehet az adott kockázati esemény inaktívvá történő átállítására, de az adott kockázati esemény értékelését ettől függetlenül a következő félévben ismét el kell végezni. Ha két egymást követő félévben ugyanolyan kockázatértékelési eredményt kapunk (azaz a második mérés is megerősíti az előző félévi eredményeket), akkor amennyiben a Tagvállalati kockázatkoordinátor, illetve a Társaság menedzsmentje ettől eltérően nem intézkedik - a következő félévtől az adott kockázati esemény értékelésére már nincs szükség. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati esemény továbbra is a Társaság látómezejében maradjon, azaz a kockázati esemény kockázati érékelése félévről félévre ismételten megtörténjen, illetve az elkezdett intézkedési terveket végrehajtsák (befejezzék).

9 kontrollkörnyezeti érték oly módon romlik (a pontértékek emelkednek), hogy ezzel a kockázati esemény nettó kockázat-kitettségi értéke eléri a jelentésköteles limit értékét, vagy a jelentésköteles limit értékét az előző félévben már elérte, de a mostani mérés során legalább két egységgel magasabb értéket kap és / vagy eléri a skála maximumát3, úgy az adott kockázat növekedéséről tájékoztatni kell a főtevékenységi kör vezetőt és a Tagvállalati kockázat-koordinátort. A Társaság menedzsmentjének tájékoztatása érdekében egyben a kockázat-koordinátornak eseti kockázati beszámolót kell készítenie. Amennyiben a kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott félévben tovább romlik, de az előző bekezdésben foglaltakhoz képest kisebb mértékben4, illetve nem éri el a jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményre kiemelt figyelmet kell fordítani, de - a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül - eseti kockázati beszámolót még ez esetben nem kell készíteni. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati eseményt Társaság megkülönböztetett figyelemmel kísérje tovább. 5.) Az érintett szervezeti egység új kockázati eseményeinek a beazonosítása, a lényegi kockázati információk folyamatos kommunikálása a Tagvállalati kockázatkoordinátor illetve a jelen utasításban előírt felsőbb vezetői szintek felé.

3

Azaz a nettó kockázat-kitettségi érték és / vagy a kontrollkörnyezeti érték az előző negyedévinél a 3-15, illetve az 1-5 fokozatú skálán magasabb értéket kapott: a nettó kockázat-kitettségi érték pl. 11-ről 13-ra, vagy 14-ről 15-re változik, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról vagy 4-ről 5-re. 4 Pl. a nettó kockázat-kitettségi érték 13-ról 14-re, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról 4-re változik.

4.) Amennyiben a kockázati események folyamatos nyomon követése során azt tapasztalja, hogy a kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségiés 19. szám Budapest, 2015. június 08.

ÉRTESÍTŐ 4.2.1.2 Főtevékenységi kör vezetők A Főtevékenységi kör vezetők kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) A főtevékenységi kör féléves és eseti kockázatösszesítőinek, illetve kockázatkezelési státuszjelentéseinek jóváhagyása és beküldése a Tagvállalati kockázat-koordinátor részére. 3.) A tagvállalati kulcskockázati listában szereplő kulcskockázatok - Kockázatkezelés szervezet vezetőjének ajánlása melletti évenkénti felülvizsgálata. 4.) A Kockázatfelelős által kockázatkezelési intézkedési jóváhagyása.

készített tervek

5.) A Társaságnál adódó „lehetőség” esetén javaslattétel a Társaság menedzsmentje részére a megteendő további lépésekről. 4.2.1.3 Tagvállalati kockázat-koordinátor A Tagvállalati kockázat-koordinátor a Társaság esetében az operatív kockázatmenedzsment munka felső szintjén áll, összefogja és koordinálja a Társaság kockázatkezelési munkáját, valamint részt vesz a kockázatmenedzsment alakításában. A Tagvállalati kockázat-koordinátor kockázatmenedzsmentben meghatározott feladatai: 1.) A Tagvállalati kulcskockázati listában szereplő kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosításának, értékelésének és Kockázatfelelősökhöz történő rendelésének a támogatása. 2.) A Kockázatfelelősök tevékenységének összehangolása és támogatása a kockázatkezelésben. 3.) Az időszakos kockázatösszesítők összeállítása és elemzése félévente. 4.) Tagvállalati kockázati beszámoló elkészítése félévente a kockázatösszesítők és státuszjelentések alapján, majd benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a Társaság menedzsmentje részére; a jóváhagyott Beszámoló továbbítása a Csoportszintű kockázat-koordinátorok felé.

5.) Az Intézkedési figyelemmel kísérése.

tervek

10 státuszának

6.) A kockázatmenedzsment munka során a tudomására jutott kockázati információk folyamatos nyomon követése és kommunikálása a Társaság menedzsmentje, illetve a Csoportszintű kockázat-koordinátorok felé. 7.) Javaslattétel a Kockázatkezelés szervezet felé a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálatára/módosítására. 8.) Szükség esetén javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a Kockázatfelelősök felé. 9.) Közreműködik a kockázatok beazonosításával foglalkozó munkamegbeszélések megszervezésében, a beazonosításhoz szükséges munkaanyagok elkészítésében, összeállítja az értékeléshez szükséges kérdőíveket, majd azok kitöltése után összesíti azokat és ezek összesítése után összeállítja az értékelendő kockázati esemény listát. 10.) Támogatja a Társaság által a MÁV Zrt. vezetői fórumai (MÁV Zrt. Elnökvezérigazgatói értekezlet, MÁV Zrt. Igazgatóság, MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága) elé kerülő előterjesztések kockázatelemzési fejezeteinek az összeállítását. 11.) Közreműködik a társasági üzleti tervek, valamint a negyedéves és féléves kontrolling beszámolók kockázatelemzési fejezeteinek az összeállításában. 12.) Gondoskodik a Társaság kockázatainak pontos, naprakész nyilvántartásáról. 4.2.1.4 Társaság menedzsmentje A Társaság vezérigazgatójának és közvetlen helyetteseinek kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A kockázatfelmérés eredményeihez a 10. sz. melléklet szerinti Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat kiadása. 2.) A kockázatmenedzsment eljárásrend működésének támogatása, az eljárásrend következetes alkalmazásának biztosítása, valamint a kockázatmenedzsment folyamat felügyelete és irányítása a Társaság szintjén.


ÉRTESÍTŐ 3.) Tagvállalati jóváhagyása.

kulcskockázati

lista

4.) Annak biztosítása, hogy a kockázatmenedzsment munka során beazonosított kockázatok összhangban legyenek a Társaság által készített kontrolling beszámolók és üzleti tervekben bemutatott kockázatokkal. 5.) A kockázattudatos gondolkodás támogatása a Társaság szintjén. 6.) A Tagvállalati kinevezése.

kockázat-koordinátor

7.) A Tagvállalati kockázat-koordinátor által félévente összeállított tagvállalati kockázati beszámoló véleményezése, jóváhagyása. 8.) A Tagvállalati kockázat-koordinátor által szükség esetén összeállított eseti kockázati beszámoló véleményezése, jóváhagyása. 9.) Szükség esetén intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, kijelölve az intézkedési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős szervezeti egység vezető(ke)t, valamint az intézkedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt. 10.) A Társaság esetében az összeállított intézkedési tervek jóváhagyása. 11.) Társaságon belül a Kockázatfelelős kijelölése, amennyiben a szervezeti egység vezetők erről konszenzus hiányában nem tudtak dönteni. 12.) A Társaság kockázati tűréshatárának a jóváhagyása. 13.) Döntés a tagvállalatnál „lehetőség” kihasználásáról.

adódó

4.2.1.5 MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatóság, Kockázatkezelés szervezet vezetője A Kockázatkezelés szervezet vezetőjének mint a kockázatmenedzsment munka operatív végrehatójának - meghatározott feladatai: 1.) Javaslattétel a kockázatmenedzsment alappilléreinek módosítására. 2.) Javaslattétel a Társaság menedzsmentje részére a tagvállalati kulcskockázati listák összeállítására.

11 3.) Az intézkedési tervek kockázatmenedzsment szempontból történő értékelése, szükség esetén azok visszaküldése átdolgozás / kiegészítés céljából. 4.) A tagvállalati kockázati beszámolók szakmai véleményezése és ez alapján visszacsatolás a Tagvállalati kockázat-koordinátor részére. 5.) Több tagvállalatot érintő, illetve csoport szinten kezelhető, újonnan beazonosított kockázat esetében javaslattétel a Csoportirányítási bizottságok részére a Kockázatfelelős személyére. 6.) Éves kockázatmenedzsment letek szakmai irányítása.

értekez-

4.2.1.6 MÁV Zrt. Pénzügyi igazgató A Pénzügyi igazgató kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott feladatai, amely érintheti a Társaságot: 1.) Több tagvállalatot érintő kockázati esemény tekintetében - megegyezés hiányában javaslat tétel a Kockázatfelelősök kijelölésére a szakmailag illetékes Csoportirányítási bizottságok felé. 4.2.1.7 MÁV Zrt. Csoportirányítási bizottságok A Csoportirányítási bizottságok kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott feladatai: 1.) A Gazdasági bizottság felügyeli a csoport szintű kockázatmenedzsment működését, csoportszintű koordinációt igénylő kockázatkezelési esetekben állást foglal. 2.) A Stratégiai bizottság csoportszintű kockázatok koordinálása.

feladata a kezelésének

3.) A Csoportirányítási bizottságok a Társaság megkereséseire vitás kérdésekben állást foglalnak. 4.2.1.8 MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának feladatai, amely érintheti a Társaságot: 1.) Soron kívüli akcióterv-javaslat / intézkedési terv kidolgozásának elrendelése a Társaság menedzsmentje felé.


ÉRTESÍTŐ 4.2.2 A kockázatmenedzsment egyéb résztvevői A kockázatmenedzsment egyéb résztvevői nem vesznek részt operatívan a kockázatmenedzsment folyamat működésében (annak irányításában és végrehajtásában), ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a kockázatmenedzsment eredményes és hatékony működéséhez. 4.2.2.1 Belső ellenőrzés Mivel a Társaságnál a Tagvállalati kockázat koordinátor szervezetileg a belső ellenőrzési egységhez tartozik, ezért - az összeférhetetlenségi előírások betartása érdekében - a Társaságnál a kockázatmenedzsment rendszerrel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a MÁV Zrt. Belső ellenőrzési főosztályának kell ellátnia. A kockázatokra vonatkozó információk minél teljesebb társasági szintű áttekintése érdekében a társasági Belső ellenőrzés és a kockázatmenedzsment együttműködésére van szükség. Ennek keretében a belső ellenőrzésnek meg kell kapnia a kockázatmenedzsment rendszer eredményeit, hogy azokat figyelembe vehesse az éves audit tervének összeállításakor, illetve a vizsgálatai során feltárt lényeges kockázatokról a belső ellenőrzésnek is információt kell adnia a kockázatmenedzsment számára. Ennek érdekében mind a Belső ellenőrzés, mind a Tagvállalati kockázat koordinátor kölcsönösen megküldik egymásnak az általuk készített a féléves beszámolókat. A Társaság belső ellenőrzési egysége az éves belső audit tervében meghatározottak szerint  auditálja a Társaság kockázatkezelési feladatainak végrehajtását,  vizsgálja, hogy a kialakított belső kontroll rendszerek alkalmasak-e a kockázatok hatékony kezelésére, a kockázatmenedzsmenttel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos észrevételeikről (javaslataikról, hiányosságokról) rendes beszámolási folyamat keretében tájékoztathatják a Társaság Felügyelő Bizottságát.

12 4.2.2.2 A Társaság Felügyelő Bizottsága A Társaság Felügyelőbizottsága Ptk.-ban biztosított általános felügyeleti jogköre kiterjedhet a kockázatmenedzsment munkafolyamatok vizsgálatára is. 4.3 A kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása A kockázatmenedzsment folyamat egyes lépései egymásra épülnek, és állandó kihatással vannak egymásra. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól függetlenül, önmagukban kell vizsgálni, mivel ezek hatással lehetnek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse. A kockázatkezelés folyamata négy fő lépést tartalmaz:  a kockázatok beazonosítását (4.3.1 pont),  a kockázatok értékelését (4.3.2 pont),  a kockázatokra adott válaszlépéseket (4.3.3 pont), és  a kockázatok felülvizsgálatát (4.3.4 pont). Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadhatnak, átfedik egymást. 4.3.1 A kockázatok beazonosítása 4.3.1.1 A kockázatok beazonosításának előfeltétele A kockázatok beazonosításának folyamatához elengedhetetlen a Társaság célkitűzéseinek és tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű (stratégiai) célokkal, lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig. A hatékony kockázatmenedzsment működtetése érdekében amennyiben ez lehetséges, a mérhető célkitűzéseket kell figyelembe venni. Ez megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok azonosítását és azok elemzését.


ÉRTESÍTŐ A kockázatok beazonosításának folyamatában külön figyelmet kell fordítani a következő szempontokra is:  a kockázatok beazonosításánál - nem a kockázatok hatását, hanem még csak - a kulcskockázathoz tartozó kockázati eseményt kell meghatározni,  a kockázatok beazonosításának idején fennálló problémák kezelése nem tárgya a kockázatmenedzsmentnek; a beazonosítás idején fennálló ilyen negatív hatású események a kockázatmenedzsment szempontjából csak akkor érdekesek, ha stratégiai időtávon belül az ismételt bekövetkezésük valószínűsíthető,  nem kell beazonosítani a célkitűzéseket nem érintő kockázati tényezőket,  a kockázati események megfogalmazása során kerülni kell az olyan definíciókat, amelyek tulajdonképpen a célkitűzések el nem érését fejezik ki. 4.3.1.2 A tagvállalati kulcskockázati lista meghatározása A Kockázati univerzumban szereplő kulcskockázatok közül kerül kiválasztásra a tagvállalati kulcskockázati lista, mely az adott üzleti (pénzügyi) évre vonatkozóan, az üzleti év célkitűzéseinek figyelembe vételével tartalmazza a Társaság kiemelt kulcskockázatait. A tagvállalati kulcskockázati listát a Kockázati univerzumból minden év áprilisában kell összeállítani (kiválasztani) és a Kockázatkezelés szervezet vezetőjével véleményeztetni. A tagvállalati kulcskockázati listát a Társaság menedzsmentje hagyja jóvá. Törekedni kell arra, hogy a Társaságnál maximum 20-25 kulcskockázatnál több kulcskockázat ne kerüljön egyszerre kiválasztásra, mert ennél több kulcskockázat a kockázatmenedzsment munka elaprózódásához vezethet. Célszerű évről-évre olyan kulcskockázatokat is kiválasztani, amelyet eddig a Társaság még nem vizsgált. Az állami vagyon védelme érdekében a Kockázati univerzumban szereplő 23-as (Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű magatartás, illetve ezek megelőzése és felderítése), a 27-es (Általános és specifikus szabályozások, előírások

13 betartása) és a 42-es (Könyvelés, jelentéskészítés és közzététel) 84-es számú (Vasútbiztonság) számú kulcskockázatok kiválasztása kötelező, és különös gondot kell fordítaniuk az ezekhez tartozó kockázati események beazonosítására, illetve a hozzájuk kapcsolódó kontrollrendszerek megfelelőségi vizsgálatára. 4.3.1.3 A kockázatok (a kockázati események) beazonosításának eszközei A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelítésének kulcsa a kiválasztott kulcskockázatok alapján a konkrét kockázati események meghatározása a Társaság fő célkitűzéseinek tükrében. A kockázatok beazonosításánál alapkövetelmény, hogy a Társaság vezetése világosan lássa, és képes legyen meghatározni a Társaság / szervezeti egység fő céljainak elérését fenyegető fontosabb kockázatokat, és a bekövetkezésükhöz vezető alapvető tényezőket. A kockázatkezelés feltétele, hogy ismertek legyenek azok a szervezeti célok és tevékenységek, amelyekre vonatkozóan a releváns kockázatokat meg lehet állapítani, mérni, és a válaszlépéseket meghatározni. A kockázati események beazonosításánál kétféle megközelítés alkalmazható:  a kockázatvizsgálat, és  a kockázati önértékelés. A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoportot kell létrehozni a Társaság vezető munkatársai részvételével. A munkacsoport feladata, hogy felmérje a Társaság kiválasztott kulcskockázataihoz tartozó összes releváns tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza ezek alapján a kapcsolódó - a célkitűzéseket veszélyeztető - kockázati eseményeket. A munkacsoport alapvető módszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, illetve a belső szabályzatok, utasítások, eljárásrendek áttekintése, amely alapján a munkacsoport meg tudja állapítani a Társaság minden egyes releváns tevékenységéhez rendelhető kockázatokat.


ÉRTESÍTŐ A kockázati önértékelés során a tagvállalat valamennyi vezető állású munkatársa részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez két módon történhet: a Kockázatkezelés szervezet és a tagvállalat menedzsmentje által összeállított kérdőívek, illetve erre a célra rendszeresített táblázatok segítségével, vagy a Kockázatkezelés szervezet által kezdeményezett munkamegbeszélések során. Bármely módszer is kerül kiválasztásra, az várható, hogy egy-egy kulcskockázathoz több kockázati eseményt is be lehet azonosítani. Informatikai támogatottság esetében a vezetők a kérdőíveket elektronikusan is kitölthetik. A kitöltött kérdőívekhez csak Tagvállalat kockázat koordinátora férhet hozzá. A kitöltött kérdőívek feldolgozását, az esetleges duplikációk összevonását és a problémák kiszűrését a Tagvállalati kockázat koordinátornak kell elvégeznie annak érdekében, hogy az értékelésre kiválasztott kockázati események jól körülhatárolt, a regiszterbe illeszthető, értékelésre alkalmas módon megfogalmazott, valódi kockázatok legyenek. Az így keletkező kockázati esemény listát a Társaság menedzsmentje hagyja jóvá. 4.3.2 A kockázatok értékelése A kockázati események beazonosítását és jóváhagyását követően kerülhet sor a kockázatok értékelésére. Míg a legtöbb kockázati esemény hatása forintban számszerűsíthető, addig néhány kockázati esemény értékelése forintalapon nem, vagy csak nehezen értelmezhető (pl. hírnevet érintő kockázati események értékelése). A kockázati események összehasonlíthatósága érdekében ezért szükséges, hogy  az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, mind azok hatását figyelembe vegye,  az értékelés eredményeit olyan módon rögzítsék, hogy az lehetővé tegye a kockázati prioritások meghatározását és a kockázatok folyamatos nyomon követését,  az értékelés során válasszák szét a még kezdeti, nem kezelt, és a már egy kockázatkezelési folyamat után visszamaradt kockázatokat.

14 4.3.2.1 Kockázatértékelési kritériumok A Társaságnak a kockázati listákban szereplő kockázati eseményeket • nettó hatás, • nettó bekövetkezési valószínűség és • az alkalmazott kontrolleljárások hatékonysága hármas szempontrendszere szerint kell értékelniük. Egy-egy kockázathoz tartozó nettó kockázatkitettség és kontrollkörnyezeti érték (lásd 4.3.2.1.3 és a 4.3.2.1.5 pontokat) az összes értékelő által adott értékek egyszerű, egész számra kerekített számtani átlaga. 4.3.2.1.1 Nettó hatás A nettó hatás azt mutatja meg, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása a Társaság által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevétele mellett, azaz egy bizonyos esemény bekövetkezése milyen hatással van a Társaság cash-flowjára vagy eredményére, illetve milyen mértékben befolyásolja a Társaság céljainak elérését, eredményességét. A nettó hatás értékét meg kell határozni amennyiben az értékelés időpontjában a kockázati esemény következménye hozzávetőlegesen számszerűsíthető - az éves cash-flow-ra, illetve az éves eredményre gyakorolt forintban kifejezett hatása szempontjából, illetve számszerűsíthetőség hiányában a Társaság stratégiai céljaira vonatkozó befolyása szempontjából (azaz minőségi tényezők alapján). A kockázat nettó hatásának értékelését az utasítás 2. sz. mellékletében szereplő tagvállalati kockázatértékelési eszközök táblái által meghatározott 1 - 5 fokozatú skálán kell elvégezni:  1 = a kockázati esemény hatása minimális a Társaság életére, a Társaság stratégiai céljai csak minimálisan érintettek, azok megvalósítását egyáltalán nem befolyásolják;  2 = a kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a Társaság stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak;


ÉRTESÍTŐ  3 = a kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a Társaság stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek;  4 = a kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a Társaság a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni;  5 = a kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek. Bizonyos célok elérésére befolyást gyakorló kockázatok mind mennyiségileg és minőségileg, míg más kockázatok csak minőségi ismérvek segítségével értékelhetőek. Az értékelés során törekedni kell a vizsgált kockázat hatásainak számszerűsítésére. Jól definiált (helyesen „beárazott”) kockázatértékelési eszköz esetén, valamint felelős kockázatértékelés mellett nettó hatás tekintetében mindkét módszer (Ft-ban kifejezett értékkel számolva, illetve a stratégiai célkitűzésekre gyakorolt hatást figyelembe véve) segítségével ugyanolyan eredményre (a hatás skálán ugyanolyan kockázati kitettség megállapítására) kell jutni. Számszerűsíthető nettó hatás esetében az 1-es értékhez felülről, az 5-ös értékhez pedig alulról zárt forintértékek tartoznak, míg a 2es, a 3-as és a 4-es értékekhez tól - ig határok (értékek). Ezért a kockázatok értékelése során különösen fontos, hogy a pontskálán 5-ös hatás értéket kapott kockázatok esetében a becsült hatás - amennyiben ez lehetséges forintban is meghatározásra kerüljön. Amennyiben a 2-es, 3-as és a 4-es pontértékekhez tartozó Ft összegek meghatározásánál nincs összhang a Társaságon belül, akkor Ft értékként a pontértékhez az értékelési eszköz által meghatározott Ft intervallum számtani középértékével lehet számolni.

15 4.3.2.1.2 Nettó valószínűség A nettó valószínűség azt az értéket mutatja, hogy mekkora az adott - az előző pontban értékelt és megállapított nettó hatással bíró kockázati esemény bekövetkezési valószínűsége a stratégiai időtávban (általában 3 - 5 éven belül) a Társaság által alkalmazott kontrolleljárások figyelembevételével. A kockázati események nettó valószínűségét a tagvállalati kockázatértékelési eszközök B) táblája alapján (2. sz. melléklet) egy 1-től 5-ig terjedő skálán kell értékelni, mely skála mindegyik fokozata megfeleltethető egy %-os valószínűségű intervallumnak:  1 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a Társaság életében; 10 % alatti valószínűség,  2 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 3 - 5 évben már egyszer-kétszer előfordult; 10 és 30 % közötti valószínűség,  3 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; 30 és 60 % közötti valószínűség,  4 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; 60 és 90 % közötti valószínűség,  5 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége majdnem biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 3 - 5 évben; 90 % feletti valószínűség. Amennyiben a kockázati esemény bekövetkezésének valószínűsége 100 %, akkor már nem bizonytalanságról, hanem bizonyosságról (problémáról) beszélhetünk. Az ilyen események kezelése a kívül esik a jelen utasításon.

A forintban kifejezett nettó hatás értékek mind az eredményre, mind a cash-flow-ra tekintve megegyeznek.


ÉRTESÍTŐ 4.3.2.1.3 Nettó kockázatkitettség A nettó kockázatkitettség azt az értéket mutatja, hogy mekkora a Társaság adott - az előző két pontban értékelt - kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázati kitettsége (3-tól - 15-ig terjedő skálán) a kontrolleljárások figyelembevételével. A nettó kockázatkitettség = 2 * hatás + valószínűség; így a nettó kockázatkitettség minimális értéke 3, maximális értéke 15 lehet (pl.: amennyiben a nettó hatás értéke 4 és a valószínűség értéke 3, akkor a nettó kockázatkitettség = 2 * 4 + 3 = 11). A nettó hatás értékét a képletben azért vesszük kétszeres értéken figyelembe, mert tapasztalati tények támasztják alá azt, hogy a vezető munkatársak a kockázat hatását nagyobb pontossággal tudják előre megbecsülni, mint a kockázat bekövetkeztének valószínűségét. Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak nettó kockázat-kitettségi értéke. Jelen utasítás alapján társasági szinten kockázati tűréshatárként a 9-es pontértéket kell figyelembe venni. Egy-egy kockázati esemény  megítélése akkor értékelődik fel a kockázatmenedzsment szempontjából, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 9-es kockázati tűréshatárt eléri, vagy meghaladja; illetve  akkor kerül ki a kockázatmenedzsment látóköréből, ha annak nettó kockázatkitettségi értéke két egymás utáni értékelés során a 9-es pontérték alá kerül, függetlenül az adott kockázati esemény kontrollkörnyezeti értékétől. 4.3.2.1.4 Kockáztatott érték A kockáztatott érték a kockázatok hatás és valószínűségi (becsült) értékeiből számított (becsült) várható érték, amelynek meghatározásával a cél felhívni a Társaság menedzsmentjének figyelmét a gazdálkodásra ható jelentősebb kockázatokra és azok mértékére.

16 A kockáztatott érték a kockázati esemény forintban becsült hatásának a kockázati esemény bekövetkezése %-os valószínűségének szorzata (pl. ha a kockázati esemény bekövetkezése esetén az eredményre gyakorolt hatás 2 Mrd Ft, a kockázati esemény bekövetkezésének valószínűsége 4es pontérték (75%)5, akkor a kockáztatott érték  2 Mrd Ft * 0,75  1,5 Mrd Ft). A kockáztatott érték alapján lehetőség és szükség is van az azonos kockázat-kitettségi pontértékkel rendelkező kockázati események rangsorolására is. Az így kapott sorrend eltérhet a nettó kockázatkitettségi érték alapján kapott sorrendtől. A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt kiemelt figyelmet fordítani azokra a kockázatokra is, amelyeknek ugyan kicsi a bekövetkezési valószínűségük, de a forintban kifejezett hatásuk nagy. E célból kell összeállítani a Társaságnál a kockáztatott értékek szerinti TOP 20 kockázati listát. 4.3.2.1.5 Alkalmazott kontrolleljárások (a kontrollkörnyezet értéke) A kontrollkörnyezet értéke (1 -5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mennyire hatékonyan működnek a kockázat kezelésére alkalmazott / alkalmazható kontrolleljárások a Társaságnál, milyen lehetőség van a kontrolleljárások (alapvetően a megelőző és az utasítás jellegű kontrollok esetében) mennyiségi és minőségi elmélyítésére a Kockázatfelelős, illetve a menedzsment oldaláról:  1 = a kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt  2 = a kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel

5

Kockáztatott érték számításnál egyszerűsítésképpen a valószínűségi skála értékek számtani osztályközépértékét vesszük figyelembe (1-es valószínűség = 5 %, 2-es valószínűség = 20%, 3-as valószínűség = 45%, 4-es valószínűség = 75% és 5-ös valószínűség = 95%).


ÉRTESÍTŐ  3 = a kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell  4 = a kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a Kockázat-felelősöknek késlekedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása)  5 = a kontrolleljárások tekintetében a kockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a Kockázatfelelősök részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett. Azonos nettó kockázatkitettséggel, illetve kockáztatott értékkel rendelkező kockázatok közül a magasabb kontrollkörnyezeti értékekkel bíró kockázatok kockázatkezelésére kell nagyobb figyelmet fordítani, mivel annál kritikusabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél magasabb annak kontrollkörnyezeti értéke. 4.3.2.2 Kockázatok értékelése és dokumentálása A kockázatok értékelése szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékelés időpontjában a Társaságnak a rendelkezésre álló információk, valamint a munkatársak szakértelme és szakmai-gyakorlati ismeretei alapján kell elvégezniük. A kockázatok értékelése minden esetben a Kockázatfelelősök, a főtevékenységi kör vezetők vagy kijelölt munkatársaik által egyénileg, majd azt követően csoportosan történik a kockázatértékelési munkaértekezlet keretében, az ún. kockázatértékelő lapok kitöltésével (lásd: 9. sz. melléklet). Amennyiben egy-egy kockázati esemény vonatkozásában a kockázatértékelés eredménye szignifikáns eltérést mutat (3 vagy annál nagyobb lépésközi eltéréssel), úgy a Tagvállalati kockázat-koordinátor moderátori irányítása mellett az adott kockázatot újból kell értékeltetni. Az értékelést megelőzően célszerű az eltérő álláspontokat ütköztetni, röviden indokolni az értékelés során figyelembe vett szempontokat. Lehetőség szerint törekedni kell a kompromisszumos megoldás elérésére.

17 Az újbóli értékelés után, amennyiben továbbra is fennáll a megítélésbeli lényegi különbség a kockázatot értékelő vezetők között, úgy újabb értékelési körre már nincs szükség, az eltérő szakmai álláspontokat a Tagvállalati kockázat-koordinátornak tudomásul kell vennie. Ebben az esetben egy-egy kockázathoz tartozó nettó kockázatkitettség és kontrollkörnyezeti érték az összes értékelő által adott értékek egyszerű, egész számra kerekített számtani átlaga lesz (lásd 4.3.2.1 pontban foglaltakat). A kockázatértékelő lapon egyszerre több kockázati esemény is értékelhető. A kockázatértékelő lapok összesítése, feldolgozása a Tagvállalati kockázat-koordinátor feladata. A kockázatértékelés eredményét a Társaság vezérigazgatója hagyja jóvá. Azon kockázati eseményeket, amelyeket a Társaság vezérigazgatója nem hagy jóvá (nem validálja), azok nem kerülhetnek a kockázati listába (regiszterbe), kockázatmenedzsment szintjén a továbbiakban nem kell ezekkel az eseményekkel foglalkozni. A Társaság vezérigazgatója a jóváhagyott kockázati események vonatkozásában a kockázatértékelés eredményeit is módosíthatja. A kockázatmenedzsment munka során keletkezett dokumentumokat az általános ügyirat kezelési szabályok szerint kell a Társaságnak megőriznie. 4.3.2.3 Kockázati prioritások A kockázatok fentiek szerinti értékelése után a Társaság számára a legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfogadható, illetve minél inkább elkerülendő egy kockázati esemény bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A kockáztatott érték alapján a menedzsment által kiemelt kockázati eseményekre és azok kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani. 4.3.3 A kockázatokra adott válaszlépések (kockázatkezelés, intézkedési tervek) A kockázati események beazonosítása és kiértékelése tulajdonképpen csak a kockázatok tényleges kezelésének előkészítését jelentik.


ÉRTESÍTŐ Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehetőségeket. A kockázatokra adott válaszlépések négy alapvető formáját lehet alkalmazni a Társaság részéről. 4.3.3.1 A kockázatok megtartása / elviselése Kockázatok megtartása / elviselése akkor áll fenn, ha a szervezeti egység (Társaság) ugyan azonosította és felmérte a kockázatait, de nincs lehetősége azok kezelésére, illetve ha a kockázatok elhárításának költsége magasabb az elhárításából eredő haszonnál. A kockázat megtartásáról / elviseléséről a kockázatkezelési intézkedési tervek jóváhagyására jogosult vezető dönt. 4.3.3.2 A kockázatok kezelése A legtöbb kockázat esetében alkalmazandó válaszlépés a kockázatok kezelése, mert döntő többségében a kockázatos tevékenységek nem szüntethetőek meg, illetve nem háríthatóak át. A kockázatok csökkentése általánosan a belső kontrollrendszerek célja és feladata. A kockázat csökkentése azt jelenti, hogy a kockázati térképen (a kockázatkezelési mátrixban) jobbról balra, illetve fentről lefelé toljuk el az adott kockázati pont elhelyezkedését, azaz a kockázattal szembeni kitettségünk a kockázatok kezelése révén csökken.

18  A „helyrehozó kontrollok” célja a realizált, nem kívánt kockázatok következményeinek korrigálása. Ezen kontrollok kisegítő megoldást nyújtanak a károk, illetve az elszenvedett veszteségek csökkentésére (pl. üzletmenet folytonossági tervek kidolgozása, de ilyen korrektív kontrollnak tekintendő a biztosítás is).  Az „utasítás jellegű kontrollok” célja egy tervezett eredmény elérésének a biztosítása. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbeli ütemezésüket tartalmazzák (ilyen direktív kontrollnak tekintendőek pl. a munkavédelmi szabályok, előírások kiadása).  A „feltáró kontrollok” célja a létrejött kedvezőtlen eredmények okainak a feltárása. Mivel a feltáró (detektív) kontrollok csak a kockázati esemény bekövetkezése után fejtik ki a hatásukat, ezért kizárólag abban az esetben használhatóak, amennyiben lehetőség van a kár vagy a veszteség elfogadására, illetve mérséklésére (pl. könyvelési tételek egyeztetése, pénztár- és leltárhiányok feltárása). A feltáró kontrollok a megtörtént kockázati események (károk) jövőbeni megelőzésében játszanak szerepet. Fenti kontrolleljárások közül bármelyiket is alkalmazza a Társaság / szervezeti egység, fontos, hogy a válaszintézkedése arányban legyen a kockázat mértékével. Mivel minden kontroll tevékenységnek megvannak a maga szükséges költségei, ezért lényeges, hogy ezek a költségek ne haladják meg a kockázat elhárításából származó eredményt. A kontrolleljárások célja sokkal inkább a kockázat mértékének a visszaszorítása, tűréshatáron belülre szorítása, mintsem a kockázatok teljes megszüntetése.

Amennyiben a kockázat kezelésére sor kerül, úgy az négy különböző típusú kontroll tevékenységen keresztül valósulhat meg (a kontrolleljárások alatt itt azoknak a megteendő intézkedéseknek az összességét értjük, amelyek segítségével a kockázati események hatása és / vagy bekövetkezési valószínűsége csökkenthető, illetve a kontrollfolyamatok erősödhetnek):  A „megelőző kontrollok” célja a nem kívánatos események bekövetkezési A Társaságnak a 9-es pontértéket elérő lehetőségeinek korlátozása. Minél fonkockázati kitettséggel rendelkező kockázati tosabb egy kedvezőtlen esemény megeeseményekkel kell foglalkoznia. Ez a lőzése, annál lényegesebb a megfelelő következőket jelenti: preventív kontrollok beépítése a folya a kockázati eseményhez kockázatfelelős matokba (pl. feladatkörök egyértelmű kijelölése, elhatárolása, egyes műveletek / feladatok felhatalmazott személyekhez rendelése, stb.). 19. szám Budapest, 2015. június 08.

ÉRTESÍTŐ  kockázat csökkentési lehetőségek, illetve ezek költséghatékonyságának a vizsgálata,  a javasolt válaszlépésre vonatkozó döntés megfelelő szinten történő meghozatala és ennek dokumentálása, valamint  a döntés szerinti intézkedések végrehajtása. A jelentésköteles limitet elérő illetve meghaladó kockázatok kiemelt figyelmet igényelnek. Külön hangsúlyt kell fordítani a kockáztatott érték alapján kiemelten kezelendő kockázati eseményekhez kapcsolódó intézkedési tervek összeállítására. A Csoportirányítási bizottságok által kiemelt kockázati események vonatkozásában a megfelelő intézkedési tervek kidolgozásába a Csoportszintű kockázat koordinátorokat is be lehet vonni. Az intézkedési tervek elkészítése során a Kockázatfelelősök értékelik a számukra kijelölt kockázati események tekintetében aktuálisan alkalmazott kontrolleljárásokat. A kontrolljárások értékelése lehetővé teszi a Kockázatfelelősök számára, hogy  átgondolják, a Társaságnál kialakították-e a megfelelő kontrolleljárásokat és azok eredményesen és hatékonyan működnek-e, illetve  megállapítsák, van-e lehetőség fejlődésre az alkalmazott kontrolleljárások ismeretében. Az intézkedési tervek elkészítésénél azt is figyelembe kell venniük a kockázatfelelősöknek, hogy a számukra kijelölt kockázati események költséghatékonyan elkerülhetők, csökkenthetők vagy átháríthatók-e más gazdasági szereplőkre. A Társaság menedzsmentje által jóváhagyott intézkedési terveket a Kockázatkezelés szervezet részére meg kell küldeni. Az intézkedési tervekre vonatkozóan, amennyiben kockázatmenedzsment szempontból szükségesnek ítéli, a Kockázatkezelés szervezet vezetője korrekciós javaslatot tehet.

19 4.3.3.3 A kockázat áthárítása / átadása A kockázatok áthárítása / átadása révén a kockázat bekövetkezésének valószínűsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselő személye megváltozik (az egy külső személy lesz). Ilyen tipikus kockázat átadási konstrukciók pl. a szerződésben átadható felelősségek: tervezői-, illetve kivitelezési felelősség előírása a szerződésben, stb. 4.3.3.4 A kockázatos tevékenységek befejezése Egyes kockázatok nem csökkenthetőek elfogadható szintre, csak megszüntethetőek az adott tevékenység felhagyásával (felszámolásával). A Társaság esetében ez csak nagyon korlátozottan alkalmazható kockázatkezelési válaszlépés lehet az Alapító jóváhagyása mellett. 4.3.3.5 A lehetőségek kihasználása A lehetőségek kihasználása a fentiekkel ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sokkal inkább egy eshetőség, amelyet érdemes figyelembe venni, akár elfogadjuk, akár áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. Két aspektusa (1) a kockázatmérséklés pozitív hatásainak és (2) a kedvező körülményeinek a kiaknázása (pl.: egy újonnan felmerülő kockázatnak lehetnek szervezeti megújítási és / vagy piaci lehetőséget feltáró mozzanatai). Jelen utasítás a lehetőségek (mint pozitív hatású kockázatok) kihasználásával intézményi szinten nem foglalkozik. Ilyen értelmű kockázat beazonosítása után a Társaság menedzsmentjének kell dönteni a további lépésekről. 4.3.3.6 A kockázatkezelési tevékenységről történő beszámolás 4.3.3.6.1 Tagvállalati kockázati beszámoló A Tagvállalati kockázat koordinátor Tagvállalati kockázati beszámoló formájában számol be a Társaság menedzsmentje és a Kockázatkezelés szervezet felé azokról a kockázati eseményekről, amelyek elérik a jelentésköteles limitet (a mintadokumentumot lásd a 6. sz. mellékletben).


ÉRTESÍTŐ A Tagvállalati kockázati beszámoló a kockázatösszesítőkben jelentett kockázati eseményekre adott értékelések szintjén mutatja be a Társaság nettó kockázatkitettségét. A beszámolóban rövid szöveges értékelést kell adni a kockázatkezelés költségeiről és eredményeiről. A Tagvállalati kockázati beszámoló a Társaság menedzsmentjének jóváhagyását követően terjeszthető elő csoport szintre. A II. félévi kockázati beszámolónak tartalmaznia kell a Társaság éves kockázati térképét is. A Csoportszintű kockázat-koordinátorok feladata annak megállapítása, hogy a benyújtott tagvállalati kockázati beszámolók teljesítik-e a jelen utasításban előírtakat, azaz a kockázatfelmérés és értékelés egységes módszertana következetesen került-e alkalmazásra. 4.3.3.6.2 Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés A tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés (7. sz. melléklet) összeállításának célja az, hogy a Társaság menedzsmentje a félévenkénti beszámolások alkalmával pontos információkkal rendelkezzen arra nézve, hogy az elrendelt feladatok végrehajtásában az elmúlt félévben milyen változások történtek, illetve szükséges-e a folyamatokba beavatkozniuk. A menedzsment vizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy az adott félévben a kockázati események kezelését az előírtaknak megfelelően végezték-e a Kockázatfelelősök, milyen változások következtek be, illetve, hogy a kockázatkezelés kellően hatékony és eredményes volt-e. A jelentésköteles limitet elérő kockázatokról ezért félévente kockázatkezelési státuszjelentést kell készítenie a Kockázatfelelősnek. A legutolsó féléves csoportszintű kockázati beszámoló TOP 20 kockázatában szereplő kockázatok esetében a státuszjelentéseket negyedévente kell elkészíteni, és eredményükről információt kell szolgáltatni a Társaság kontrolling beszámolójának készítője és a Kockázatkezelés szervezet részére. Az intézkedési tervekben elfogadott feladatok / akciók / utasítások végrehajtásáért a Társaság menedzsmentje által kijelölt felelős vezető(k) felel(nek), míg az intézkedési tervek

20 végrehajtásának a nyomon követése a Tagvállalati kockázat-koordinátor feladata, melynek keretében  figyelemmel kíséri a folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát,  megállapítja, hogy milyen intézkedési tervek kerültek lezárásra az elmúlt félévben,  vannak-e lejárt határidejű intézkedési tervek, és ha igen, akkor milyen módosított határidőre várható azok megvalósulása. A Tagvállalati kockázat-koordinátor az intézkedési tervekben rögzített feladatok végrehajtásának státuszát (a megállapított tényeket) a Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentésben rögzíti, amit a Társaság menedzsmentjének jóváhagyását követően - a féléves tagvállalati kockázat beszámoló mellékleteként - juttat el a Csoportszintű kockázat-koordinátorok részére. 4.3.3.6.3 Eseti beszámolás A szervezeti egységek vezetőinek a kockázatfelelősök segítségével folyamatosan nyomon kell követniük  szűkebb értelemben az egységükben felmerülő (már beazonosított és értékelt) kockázati eseményeket,  tágabb értelemben a Társaság számára kijelölt kulcskockázatokat, valamint a közeljövőben a szervezeti egységüknél potenciálisan fellépő kockázati eseményeket. A szervezeti egység vezetőjének eseti kockázatösszesítőt kell készítenie, amennyiben  a 4.2.1.1.2 pont 4.) bekezdésében említett eset áll fenn illetve  olyan új kockázati esemény merül fel, amely a szervezeti egység aktuális kockázatösszesítőjében eddig nem szerepelt, és a kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázatkitettség eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott jelentésköteles limitet. Az eseti kockázatösszesítő alapján kell készíteni az eseti Tagvállalati kockázati beszámolót.


ÉRTESÍTŐ 4.3.4 A kockázatok és a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata A kockázatfelmérést úgy kell tekinteni, mint egy adott időpontban elkészült pillanatfelvételt. Ebből következően a felmérés elvégzését követően olyan új információk láthatnak napvilágot, amelyek a korábbi elemzés eredményét alapvetően befolyásolhatják. Ezért feltétlenül szükséges rendszeres időközönként figyelemmel kísérni a kockázati kitettségek alakulását, és erről a menedzsment számára jelentést készíteni. A már egyszer beazonosított és értékelt kockázati események rendszeres, félévente visszatérő újbóli kiértékelésének célja, hogy a kockázati események hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön a Társaság kockázati eseményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége, illetve a kockáztatott értékek és a nettó kockázatkitettségek félévről-félévre történő változása. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a kockázatkezelést az előírtaknak megfelelően végezték-e, milyen változások következtek be, a kezelés kellően hatékony és eredményes volt-e. A rendszer működésének korszerűsítéséhez az egyedi kockázatok felülvizsgálata alapján lehet általánosítható, a kockázatmenedzsment egészére vonatkozóan javaslatokat megfogalmazni. Amennyiben a felülvizsgálat során olyan kockázat merül fel, amely több tagvállalatot is érint és a Társaság által nem kezelhető, illetve a kockázat kezeléséhez több tagvállalat együttműködése szükséges és / vagy nem egyértelmű a kockázatfelelős személye, úgy ezeket a vitás kérdéseket a szakmailag illetékes Csoportirányítási bizottságok elé kell vinni. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az esetlegesen felmerülő vitás esetek folyamatának szabályozására is, megjelölve, hogy amennyiben a kockázatkezelés (intézkedési tervek) végrehajtása akadozik, kinek a feladata az eszkaláció elindítása, és ki dönt annak tárgyában.

21 4.3.4.1 A kockázatok felülvizsgálatának céljai és kritériumai Figyelemmel arra, hogy a kockázati környezet állandóan változik, ezért a kockázatkezelési folyamat fontos eleme a kockázatok folyamatos és rendszeres felülvizsgálata, amelynek alapvetően két célja van:  A változások megfigyelése a Társaság kockázati portfoliójában: a felülvizsgálat során fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kockázati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merültek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes kockázati események bekövetkezésének valószínűsége, illetve azoknak a Társaságra gyakorolt hatása. A változások megfigyelése alapján szükség lehet új kockázati prioritások, illetve a Társaság tagvállalati kockázati tűréshatárának újbóli meghatározására.  A Társaságon belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának a felmérése: meg kell vizsgálni, hogy a Társaságon belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tudják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekövetkezésük valószínűségét, illetve, hogy szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibővítésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik kontroll folyamat. Vizsgálni kell továbbá az elrendelt intézkedési tervek végrehajtását is. A két említett cél különbözik egymástól, de egyik sem helyettesítheti a másikat. A kockázati események felülvizsgálata során tulajdonképpen a kockázatkezelés első három lépésének megismétléséről van szó, amelyek közül egyik sem hagyható ki a hatékony kockázatkezelési működése érdekében. A kockázatok beazonosítása és a kockázatok értékelése a kockázatok felülvizsgálata (újraértékelése) során arra ad válasz, hogy a kockázatkezelés eredményeképp milyen változások figyelhetőek meg a Társaság kockázati portfoliójában; a kockázatokra adott válaszlépések felülvizsgálata pedig segít megbizonyosodni a Társaságon belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságáról.


ÉRTESÍTŐ Ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamata biztosítani tudja e célok elérését, szükséges, hogy:  a kockázatkezelés minden aspektusa legalább évente felülvizsgálatra kerüljön,  a beazonosított kockázatok féléves gyakorisággal átértékelésre kerüljenek,  az újonnan jelentkező kockázatok beazonosításáról, vagy a már ismert kockázatok kockázatkitettségi, illetve kockáztatott értékének emelkedéséről szóló információk a megfelelő kompetenciával rendelkező vezetői szint tudomására jussanak annak érdekében, hogy intézkedések születhessenek a kockázatkezelés elrendeléséről. A felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a visszacsatolásra, amely egy adott kockázattal kapcsolatban megszerzett korábbi tapasztalatok figyelembe vételét jelenti. Ezek felhasználása, beépítése a kockázatmenedzsment munkába a felülvizsgálat alkalmával kapott kockázati tényező ismételt megjelenése esetén tovább csökkenti / csökkentheti a kockázat negatív hatását, az ismételt előfordulásának esélyét. 4.3.4.2 A kockázatok felülvizsgálatának eszközei és felelősei A felülvizsgálat eszközei megegyeznek a kockázat beazonosításánál használhatókkal. Az egyik ilyen eljárás a kockázati önértékelés, amely a kockázatok beazonosításánál bemutatásra került, és a felülvizsgálat folyamatában is ugyanolyan eredményesen alkalmazható. Lehetőség van továbbá a menedzsment számára a kockázatmérséklésért és kontroll tevékenységekért egy adott területen felelős személyek (kockázatfelelősök) beszámoltatására is. A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott kockázatokért felelős személyek, szervezeti egységek látják el. Munkájukhoz segítséget nyújthat a tagvállalat belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége is, de fontos kiemelni: a belső ellenőrzés munkája sem a menedzsment kockázati felelősségét, sem a felülvizsgálati és kockázatkezelési folyamatban résztvevő munkatársak tevékenységét nem helyettesítheti.

22 4.3.4.3 Kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata (lásd még a 4.4.1.2 pontot) A kockázatmenedzsment eljárásrendnek (azaz a Kockázatkezelési szabályzatnak) a célja, hogy az Irányelvben lefektetett elvek mentén biztosítsa, hogy a MÁV Zrt. és a leányvállalatai a felelős vállalatirányítás részeként hatékonyan működtetni tudják a kockázatmenedzsment folyamataikat. Az eljárásrendnek elő kell segítenie, hogy a tagvállalatok a számukra jelentőséggel bíró kockázatokat időben felismerjék, kezeljék és kontrollálják. A Kockázatkezelési mintautasítás felülvizsgálata során arra kell törekedni, hogy ennek a hármas követelménynek az eljárásrend minél jobban megfeleljen. A Kockázati univerzum felülvizsgálata során azt kell megvizsgálni, hogy az tartalmazza-e mindazokat a kulcskockázatokat, amelyekkel a kockázatok beazonosítása során a tagvállalatok találkozhatnak. A kockázatmenedzsment működése során újonnan fellépő kulcskockázattal a Kockázati univerzumot ki kell egészíteni. A tapasztalatok alapján ugyancsak ki lehet egészíteni a kulcskockázatokhoz tartozó példálózó felsorolást is. A kockázatmenedzsment tapasztalatok alapján a jelentésköteles limitek és a csoportszintű / tagvállalati kockázati tűréshatár értékeit úgy kell megállapítani, hogy minden lényeges kockázati eseményre rálátása legyen a tagvállalati menedzsmentnek, ugyanakkor egy esetlegesen alacsonyan megállapított pontérték ne eredményezzen a tagvállalatokra nézve túlzott adminisztrációs kötelezettséget. A kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata során - a kockázatmenedzsment során szerzett tapasztalatokon felül - figyelembe kell venni  a tagvállalati szinten értelmezett kockázati tűréshatár változását,  a külső és belső feltételek változását,  a kockázatmenedzsment folyamatban résztvevő szereplők javaslatát, valamint  a tagvállalatok relatív méretét és a vasúti értékláncban betöltött szerepét. A Társaság feladata, hogy a fenti munkafolyamatokban szakmailag támogatást nyújtson a Kockázatkezelés szervezet részére.


ÉRTESÍTŐ 4.3.5 Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat A Társaság vezérigazgatója továbbá az Mt. 208.§-a alapján egyébként vezetőnek minősülő munkavállalói aláírásukkal hitelesítik azt a nyilatkozatot (10. sz. melléklet), hogy a legjobb tudomásuk szerint az irányításuk alatt álló szervezetnél  az éves kockázatfelmérés során az összes releváns kockázat beazonosításra került,  a félévenkénti újbóli kockázatértékelés során a 4.3.2 pontban foglaltak szerint jártak el, valamint hogy  a Kockázatfelelősök kijelölése a részükről a Kockázatkezelési utasítás előírásai szerint történt. A vezetői felelősségvállalási nyilatkozat egy aláírt példányát elektronikus úton a Kockázatkezelés szervezet vezetője részére kell megküldeni. A Társaság munkaviszonyban álló vezető tisztségviselői, továbbá az Mt. 208.§-a alapján egyébként vezetőnek minősülő munkavállalói munkajogilag felelősek a felelősségvállalási nyilatkozatban foglaltakért. Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat nélkül a Társaság beszámolóit a Kockázatkezelés szervezeti egység nem fogadhatja be. A Kockázatkezelés szervezetnek csak a Társaság vezérigazgatója által aláírt nyilatkozatot kell megküldeni, a többi vezető felelősségvállalási nyilatkozatát a Tagvállalati kockázat-koordinátor őrzi meg. 4.3.6. A kockázatok nyilvántartása A kockázati eseményeket Társaságnál naprakészen kell nyilvántartani az alábbi adatok rögzítésével:  kockázat azonosító kódja,  kockázatot beazonosító szervezeti egység megnevezése,  kockázat Kockázati univerzum szerinti besorolása (a kockázat csoport, a kockázatkategória és a kulcskockázat megnevezése, illetve az univerzumbeli sorszáma),  kockázati esemény sorszáma a kulcskockázaton belül,  kockázati esemény rövid megnevezése,  kockázati esemény részletes leírása / magyarázata,

23  kockázati esemény értékelésének eredményei (hatás [Ft-ban és pontértékben is], valószínűség, kockáztatott érték, nettó kockázatkitettségi érték és kontrollkörnyezeti érték), valamint a  Kockázatfelelős személye. A Társaságnak az inaktív kockázatokat is nyilván kell tartania. 4.4 A Kockázatmenedzsment folyamat részletes bemutatása a feladatok gyakorisága, a felelősök megnevezése és a munkafolyamat során előállított termékek szerinti bontásban Jelen fejezet a kockázatmenedzsment munkafolyamatokban az előzőekben bemutatott feladatokat összefoglaló módon, a feladatok gyakorisága szerinti csoportosításban tartalmazza, külön kiemelve a feladatok végrehajtásáért felelősök nevét, illetve a munkafolyamat végén előálló termékeket. (A Társaságot érintő feladatok / felelősök dőlt betűtípussal szerepelnek.) A kockázatmenedzsment folyamatának egyes lépéseit azok végrehajtásának gyakorisága szerint négy csoportba soroljuk:  éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok (4.4.1 pont),  féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok (4.4.2 pont),  negyedéves rendszerességgel végrehajtható feladatok (4.4.3 pont),  eseti / állandó feladatok 4.4.4 pont). 4.4.1 Éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok:  a kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata,  éves kockázatmenedzsment értekezlet megtartása,  Tagvállalati kulcskockázati listák összeállítása és jóváhagyása, éves kockázatfelmérés és -értékelés megtartása, valamint az  intézkedési tervek kidolgozása.


ÉRTESÍTŐ 24 4.4.1.1 A kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata Feladat: A kockázatmenedzsment alappilléreinek felülvizsgálata Felelős: Pénzügyi Igazgató, Kockázatkezelés szervezet vezetője Közreműködő Csoportszintű kockázat-koordinátorok, Tagvállalati kockázat-koordinátor, Előterjesztő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója Határidő: Tárgyév I. negyedéve Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága Termék: Előterjesztés a kockázatmenedzsment alappilléreiről; MÁV Zrt. Igazgatóságának határozata A felülvizsgálat az éves kockázatmenedzsment értekezlet megtartása után, az értekezleteken megfogalmazott javaslatok, észrevételek valamint a tagvállalati kockázati beszámolókban foglaltak figyelembe vétele mellett történhet. 4.4.1.2 Éves kockázatmenedzsment értekezlet megtartása Feladat: Az éves kockázatmenedzsment értekezlet megtartása, a kockázatkezelés során szerzett tapasztalatok megbeszélése, Felelős: Kockázatkezelés szervezet vezetője Résztvevők: Tagvállalati és Csoportszintű kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév IV. negyedéve Termék: Emlékeztető 4.4.1.3 Tagvállalati kulcskockázati lista felülvizsgálata, az éves kulcskockázati lista jóváhagyása Feladat: A tagvállalati kulcskockázati lista felülvizsgálata, az éves tagvállalati kulcskockázati lista jóváhagyása Kiinduló adat: MÁV Zrt. Igazgatóság határozata, elfogadott Kockázatkezelési mintaszabályzat Felelős: Tagvállalati kockázat-koordinátor a felülvizsgálat kezdeményezéséért, szervezeti egység vezetők a felülvizsgálat elvégzéséért Közreműködő: Kockázatkezelés szervezet vezetője Határidő: Tárgyév április 30. Jóváhagyó: Társaság menedzsmentje Termék: Jóváhagyott tagvállalati kulcskockázati listák 4.4.1.4 Éves kockázatfelmérés és -értékelés Feladat: A jóváhagyott tagvállalati kulcskockázati lista alapján a kockázati események beazonosítása, értékelése és ezek alapján a Kockázatfelelősök kijelölése Felelős: Főtevékenységi kör vezetők, szervezeti egység vezetők Közreműködő: Tagvállalati kockázat-koordinátor, Csoportszintű kockázat-koordinátorok, tagvállalatok vezető állású munkavállalói, a tagvállalatok kontrolling vezetői (munkatársai) Határidő: Tárgyév június 30. Jóváhagyó: Társaság vezérigazgatója Termék: Aktuális tagvállalati kockázatösszesítő (kockázatkitettségi értékekkel és kijelölt Kockázatfelelősökkel). 4.4.1.5 Intézkedési tervek kidolgozása Feladat: Intézkedési tervek kidolgozása Felelős: Kockázatfelelősök Közreműködő: Tagvállalati kockázat-koordinátor Előterjesztő: Tagvállalati kockázat-koordinátor Határidő: Tárgyév augusztus 31. Jóváhagyó: Társaság menedzsmentje Termék: Jóváhagyott intézkedési tervek 19. szám Budapest, 2015. június 08.

ÉRTESÍTŐ 25 4.4.2 Féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok Féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok:  már nyilvántartásban lévő kockázati események újbóli értékelése, kockázatösszesítők elkészítése,  tagvállalati kockázati beszámolók elkészítése, jóváhagyása,  tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentések elkészítése. 4.4.2.1 A kockázati események újbóli értékelése Feladat: A Társaság nyilvántartásában szereplő kockázati események újbóli értékelése Felelős: Kockázatfelelősök Közreműködő: Tagvállalati és Csoportszintű kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév július 31. (június 30. állapotnak megfelelően) és tárgyévet követő év január 31. (tárgyév december 31. állapotra vonatkozóan) Jóváhagyó: Társaság vezérigazgatója Termék: Aktualizált tagvállalati kockázatösszesítő (kockázatkitettségi értékekkel és kijelölt kockázatfelelősökkel). 4.4.2.2 Tagvállalati kockázati beszámoló elkészítése és jóváhagyása Feladat: Tagvállalati kockázati beszámoló összeállítása és elemzése Kiinduló adat: Kockázatösszesítők Felelős: Tagvállalati kockázat-koordinátor Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátorok, Kockázatfelelősök Határidő: Tárgyév augusztus 31. és a tárgyévet követő év február 15. Jóváhagyó: Társaság vezérigazgatója Termék: Tagvállalati kockázati beszámolók Kapja: Kockázatkezelés szervezet 4.4.2.3 Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentések elkészítése Feladat: Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentések elkészítése, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése Felelős: Kockázatfelelősök, Tagvállalati kockázat-koordinátor, Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátorok Határidő: Tárgyév július 1. és a következő év január15. Jóváhagyó: Társaság vezérigazgatója Termék: Tagvállalati kockázatkezelési státuszjelentés kockázati eseményenként Kapja: Kockázatkezelés szervezet 4.4.3 Negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladatok Negyedévi rendszerességgel végrehajtandó feladat a TOP20 kockázat kockázatkezelési státuszjelentésének elkészítése, az intézkedési tervek nyomon követése. Feladat: Az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése Felelős: Kockázatfelelősök, Tagvállalati kockázat-koordinátor, Közreműködő: Csoportszintű kockázat-koordinátorok Határidő: A Kontrolling Igazgatóság által kiadott ütemterveknek megfelelően Jóváhagyó: Társaság vezérigazgatója Termék: Jóváhagyott kockázatkezelési státuszjelentés Kapja: Társaság kontrolling szervezete, Kockázatkezelés szervezet A negyedéves feladatokhoz tartozik közvetett módon még az, hogy a Tagvállalati kockázatkoordinátor a negyedéves kontrolling beszámolók kockázatokat bemutató fejezetének összeállításában részt vesznek. 42. szám Budapest, 2014. szeptember 15.

ÉRTESÍTŐ 26 4.4.4 Eseti / állandó feladatok A kockázatmenedzsment folyamatában végrehajtandó eseti illetve állandó feladatok  a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban,  az eseti beszámolási folyamat, és  a kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon követése. 4.4.4.1 A kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek felhasználása a döntéshozatalban Feladat: A kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek a felhasználása a döntéshozatali folyamatokban Felelős: DHL szerinti döntéshozók A tulajdonképpeni kockázatmenedzsment munkafolyamat leglényegesebb eleme. A kockázatmenedzsment tevékenység ugyanis akkor tölti be a szerepét, ha az eredményeit integrálják az adott tagvállalat folyamataiba és a kockázatkezelés során megszerzett tapasztalatokat, ismereteket rendszeresen felhasználják a napi döntéshozatalban. 4.4.4.2 Az eseti beszámolási folyamat Feladat: Eseti kockázatösszesítők, eseti kockázati beszámolók készítése Felelős: Szervezeti egység vezetők Közreműködő: Kockázatfelelősök, Csoportszintű kockázat-koordinátorok, Tagvállalati kockázat-koordinátor Határidő: A kockázatokban hirtelen bekövetkező jelentős változás észlelését követő 10 munkanapon belül Jóváhagyó: Társaság vezérigazgatója Termék: Eseti kockázatösszesítő; eseti intézkedési terv, szükség esetén: eseti csoportszintű- és tagvállalati kockázati beszámoló 4.4.4.3 A kockázatmenedzsment folyamat / a kockázatkezelés független nyomon követése Feladat: A kockázatmenedzsment folyamat és a kockázatkezelés független, belső bizonyságot adó nyomon követése Felelős: MÁV Zrt. Belső ellenőrzés szervezet Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete Határidő: Folyamatos Jóváhagyó: Társaság Felügyelő Bizottsága, Társaság vezérigazgatója Termék: Belső ellenőrzés által készített jelentések


ÉRTESÍTŐ 27 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás megjelenésével hatályát veszti 71/2014 (VII. 29. MÁV-START Ért.36.) számú vezérigazgatói utasítás.

6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba

7.0 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Kockázati univerzum 2. sz. melléklet Tagvállalati kockázatértékelési eszközök 3. sz. melléklet Jelentésköteles limit, a csoport és tagvállalati tűréshatár közötti összefüggések 4. sz. melléklet Kockázatösszesítő minta 5. sz. melléklet Kockázatkezelési intézkedési terv minta 6. sz. melléklet Tagvállalati kockázati beszámoló kötelező tartalmi elemei 7. sz. melléklet Kockázatkezelési státuszjelentés minta 8. sz. melléklet A kockázatmenedzsment folyamat résztvevői 9. sz. melléklet Kockázatértékelő lap minta 10. sz. melléklet Vezetői felelősségvállalási nyilatkozat Zaránd György s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 28 1. sz. melléklet

KOCKÁZATI UNIVERZUM Kockázat Csoport

Kockázat Kategória

Sorszám

Kulcskockázat Neve

Leírás / Veszély (a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, és nem jelenlegi aktuális problémát; a felsorolás nem teljes körű, csak példálózó, a kulcskockázat pontos megértését szolgálja) A tulajdonosi, illetve az alapítói döntések elmaradása, elhúzódása:

Stratégiai

Irányítás

1

Állami szerepvállalás koncepció és döntések

 az alapító nem hozza meg időben a vállalati stratégia és az üzleti terv elkészítéséhez, valamint a menetrend összeállításához szükséges döntéseket  nincs elfogadott közlekedéspolitikai koncepció, illetve vasúti stratégia  az elkészült stratégia, üzleti terv és menetrend jóváhagyása késik  az Állam és a MÁV Zrt. / MÁV-START Zrt. vállalatai közötti szerződés megújítása elhúzódik Az alapító által megfogalmazott követelmények és a rendelkezésre álló kapacitások, erőforrások nincsenek összhangban:

Stratégiai

Irányítás

2

Állami szerepvállalás források biztosítása, finanszírozás

 a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevétellel nem fedezett (indokoltnak elismert) költségeket a központi költségvetés nem téríti meg teljes mértékben és/vagy a megtérítés (az átutalás) időben csúszik  a tőkeellátottságot érintő intézkedések meghozatala késik  a kincstári tulajdonban lévő vasúti pályák működtetéséhez nyújtott állami szerepvállalás (költségtérítés) mértéke nem elégséges és/vagy a költségtérítés megfizetése időben csúszik  pályafelújításra és karbantartásra szánt állami erőforrások több évre vonatkozó rendelkezésre állása bizonytalan A vasútüzem számára nem szükséges vagyontárgyak kezelése:

Stratégiai

Irányítás

3

Állami szerepvállalás - az állami vagyon kezelése

 a vasútüzem számára nem szükséges állami (kincstári) tulajdonú ingatlanok, feleslegessé vált eszközök átadása nem megoldott  a gazdaságtalannak vagy feleslegesnek minősített, a vasútüzem számára nélkülözhető eszközök vagyonkezelésből történő kivonása nem megoldott  a kezelési jog visszaadásához szükséges elemzések nem készülnek el A tulajdonosi (az alapítói) elvárások változékonysága kedvezőtlen hatást gyakorolhat a tagvállalatok működésére. A tagvállalat nem képes hatékonyan alkalmazkodni a tulajdonosi szerkezet módosulásához és az elvárások változásához:

Stratégiai

Irányítás

4

Tulajdonosi (alapítói) elvárások

 a leányvállalatok vonatkozásában az anyavállalat tulajdonosi és megrendelői szerepköre keveredik, az ily módon kialakított elvárások ütköznek  a tulajdonos határozatainak végrehajtására adott határidők esetenként irreálisak  a leányvállalatok (piac, működés-szabályozás stb. tekintetében) szoros tulajdonosi függése és irányítása ellentétben állhat a tulajdonos teljesítmény-elvárásaival


ÉRTESÍTŐ 29 Stratégiai

Stratégiai

Irányítás

Irányítás

5

6

A menedzsment teljesítménye és hozzáállása

Társadalmi és környezeti felelősségvállalás

A menedzsment a vezetési stíluson, a hatáskörök és felelősségek kiosztásán, a jelentési (beszámoltatási) rendszeren és a munkavállalók képzésén keresztül kialakított vállalati kultúrával és munkakörnyezettel nem segíti elő az integritást, az etikai értékek érvényesülését és a kompetens működést. A felső- és középvezetői fluktuáció magas értéke a kontinuitás elvét sérti és a stabil orientáció és értékek hiányát eredményezi. A MÁV tagvállalat nem fektet kellően nagy hangsúlyt társadalmi felelősségvállalási tevékenységeire, ami a Csoport / a vállalat kedvezőtlen megítéléséhez vezethet a tulajdonosok, vevők, üzleti partnerek (utasok), alkalmazottak és szabályozó szervezetek körében:  a CSR program csoportszintű kidolgozása és működése nem megoldott  környezetvédelmi programok nem indulnak; a környezetvédelmi kockázatok nem kapnak kellő hangsúlyt a döntéshozatalban A vállalat szervezeti felépítése nem segíti elő a stratégiai és üzleti célok elérését. A hatáskörök, a felelősségek és a döntési kompetenciák kiosztása nem szolgálja megfelelően a célok hatékony elérését:

Stratégiai

Irányítás

7

Szervezeti felépítés, irányítási struktúra

 a középvezetői szintekre delegált hatáskörök, döntési kompetenciák túlzottan alacsonyak, amely rugalmatlanságot és a működési folyamatok átfutási idejének növekedését eredményezheti  a Szervezeti és Működési Szabályzat nem naprakész, nem követi hűen a szervezeti változásokat  a vállalat nem a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt keretek mentén működik  a Szervezeti és Működési Szabályzat nincs összhangban a Döntési Határköri Listával  a szervezet- és folyamatfejlesztési folyamatok elmaradnak, nem segítik a stratégiai célok elérését

Stratégiai

Tervezés és erőforrás elosztás

A vállalat a stratégiai célok elérése érdekében nem tudja megfelelően felismerni, értékelni és rangsorolni a különböző alternatívákat, ezáltal nem tud megfelelő irányt szabni a fejlődésének és erőforrásokat allokálni a hatékony teljesítményhez: 8

Stratégiai tervezés

 nincs, vagy nem működik hatékonyan a stratégiaalkotási és -felülvizsgálati folyamat  hiányoznak a részstratégiák (pl. infokommunikációs stratégia, humán stratégia, ingatlangazdálkodási stratégia)  a stratégiai tervezés nem az érintettek elvárásaira épül Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és minőségű információ az üzleti előrejelzés és költségvetés elkészítéséhez:

Stratégiai


 a tervezéshez szükséges premisszákat a tulajdonos (alapító) nem hagyja időben jóvá, vagy a tervezési időszakban azokat többször is megváltoztatja, esetenként irreális premisszák kerülnek meghatározásra 9

Üzleti előrejelzés és költségvetés készítés

 a tervezési irányelvek, a tervkészítési előírások (utasítások, szabályzatok) elavultak  a Csoportszintű tervezés a csoporttagok ellentétes érdekei miatt nehézkes  az üzleti tervezés bázis alapú, az nem a mindenkori céloknak és igényeknek megfelelően történik  a csoportszintű tervezési premisszák nem veszik figyelembe a leányvállalat piaci környezetét




Stratégiai


10

Forrásallokáció

11

Csoportszintű együttműködés

A stratégiai célokat szolgáló fejlesztési és fenntartási beruházásokra rendelkezésre álló források elosztása, allokációja esetleges, nem átlátható, nem megfelelően szolgálja a célokat. A forrásallokációs alapelvek, a szűrési kritériumok és az értékelési szempontok meghatározása késik. Az anyavállalat és a leányvállalatok közötti együttműködés nem hatékony és nem megfelelő a célok eléréséhez:  a csoportszintű működés társaságjogi keretei hiányoznak; a tagvállalatok eltérő érdekeinek harmonizálása meghiúsul  a tagvállalatok közötti elégtelen kommunikáció és információáramlás rontja a csoport szintű működés hatékonyságát A MÁV Zrt. és a leányvállalatok közötti feladatmegosztás nem hatékony és nem megfelelő a célok eléréséhez:  a MÁV Zrt. tulajdonosi és megrendelői szerepköre ellentétes elvárásokat fogalmaz meg a leányvállalatokkal szemben

Stratégiai


12

A MÁV vállalatcsoport összetétele

 a csoport portfoliója nem letisztult, annak az alaptevékenységtől eltérő tevékenységet folytató portfolióelem is része  a tevékenység kihelyezések nem hatékonyak  a kiszervezett társaságok gazdálkodásának nem megfelelő a szakmai felügyelete, kontrollja  a csoporton belüli feladatmegosztás bizonytalanságai, a szervezeti széttagoltság az erőforrások nem megfelelő allokációjához, elhúzódó döntéshozatalhoz vezetnek A vállalat nem tud hatékonyan és sikeresen együttműködni a regionális és nemzetközi szervezetekkel:  önkormányzatokkal

Stratégiai


13

Együttműködés egyéb regionális és nemzetközi szervezetekkel

 EUROFIMA-val = European Company for the Financing of Railroad Rolling Stock - Európai Társaság Vasúti Gördülőanyag Beszerzésére  UIC-vel = International Union of Railways - Nemzetközi Vasútegylet  CER-rel = Community of European Railway and Infrastructure Companies - Európai Vasúti és Infrastruktúra Kezelők Közössége  ОСЖД-vel = Организация Сотрудничества Железных Дорог - Vasutak Együttműködési Szervezete

Stratégiai

Üzleti kezdeményezések, fejlesztések

A vállalat nem tudja a szükséges nagyobb üzleti kezdeményezéseket és projekteket meghatározni és megvalósítani (tervezés végrehajtás - technológiai / megvalósítás - mérés - monitorozás): 14

Üzleti kezdeményezések és projektek

 a jóváhagyott üzleti kezdeményezések, beruházások és meghatározott fejlesztési elképzelések megvalósítása erőforrások hiányában vagy működési problémák miatt meghiúsulnak  a döntések előkészítése nem megfelelő, a megalapozott vezetői döntéshozatalt nem teszik lehetővé

Stratégiai

Üzleti kezdeményezések, fejlesztések

15

Változásmenedzsment

A szervezet komplexitásából fakadóan a vállalat nem tudja a kezdeményezések / projektek eredményeit beépíteni a szervezet napi működésébe. Nem sikerül a változásokkal szembeni szervezeti ellenállást legyőzni. A túl gyakori, nem megfelelően kommunikált szervezeti változások folyamatos bizonytalanságot eredményeznek.



Kommunikáció és külső kapcsolatok

16

Kapcsolat a médiával, társadalmi elfogadottság

A külső kommunikáció nem megfelelő a vállalat társadalmi elfogadottságának, illetve jó hírnevének megalapozásához/ visszaállításához. A vállalat nem megfelelő hírneve az alapvető célkitűzések megvalósítását veszélyeztetheti:  a vállalat a negatív médiahírekre csak késve, illetve egyáltalán nem reagál, és nem törekszik a pozitív hírek publikálására  a vállalat társadalmi elfogadottsága, illetve a vasutas szakma presztízse alacsony

Stratégiai

Piaci tendenciák

17

Társadalmi / politikai környezet

Bizonyos társadalmi és politikai tényezőknek való kitettség befolyásolhatja a vállalat piacra jutási képességét, illetve a szolgáltatások értékesítésének eredményességét:  a vasútszakmai érveket bizonyos esetekben felülírják a tagvállalattal szembeni társadalmi / politikai elvárások  a tagvállalatok hitelintézeti megítélését (adósminősítését) az ország kockázati besorolása is befolyásolja Kedvezőtlen változás áll be az adott üzleti környezetre jellemző makrogazdasági tényezőkben, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a tagvállalat árbevételére és eredményességére:

Stratégiai

Piaci tendenciák

18

Makrogazdasági tényezők volatilitása / kedvezőtlen változása

 a hazai és globális makrogazdasági tényezők és trendek (gazdasági és ipari visszaesés, recesszió, válságok) késői azonosítása (pl. külső környezetelemzés) negatívan érintheti a vállalat árbevételét és jövedelmezőségét  a gazdasági visszaesés, elhúzódó válságok, vagy egyéb makrogazdasági tényezők kedvezőtlen alakulása miatt visszaesik a vásárlóerő, a kereslet, és erősen romlik a fizetési morál, illetve a válság lassíthatja a tervezett fejlesztések megvalósítását  az árbevétel jelentős hányadát adó vevők kiesése (megszűnése, fizetésképtelensége, stb.) A tagvállalat nem helyesen méri fel és ezért nem tudja megfelelően előre jelezni a demográfiai trendekben, az utazási és szállítmányozási szokásokban bekövetkező változásokat, illetve nem hozza meg a változások kezelésére vonatkozó szükséges intézkedéseket, nem módosítja stratégia terveit a változásoknak megfelelően:

Stratégiai

Piaci tendenciák

19

Demográfiai és életmód trendek

 az életszínvonal emelkedésével / csökkenésével a minőségi szolgáltatás iránti igény növekszik / csökken  a Budapest környéki agglomeráció fejlődésével a napi utazások iránti igény növekszik, melyet nem tud a vállalat kielégíteni  nincs elég kerékpár és kerekesszék szállításra alkalmas vasúti kocsi  nincs elég fekvő- és hálókocsi Az alkalmazott technológiák nem támogatják az elvárt növekedést vagy az üzletmenetből fakadó egyéb stratégiai célok elérését:

Stratégiai

Piaci tendenciák

 a vállalat nem tudja megteremteni az egyes technológiai elemek fejlesztésének összhangját (pályavasúti fejlesztések, gördülőállomány, ICT, egyéb) 20

Technológiai fejlődés

 a technológiai fejlesztések csoportszintű összehangolása hiányzik  a technológiai szinergiák kihasználatlanok; az utasításrendszerek késve követik a technológiai fejlődést  a vállalat erőforrás korlátok miatt nem tud lépést tartani az új fejlesztési irányokkal


ÉRTESÍTŐ 32 A közlekedéspolitikai koncepció változása hátrányosan érinti a vállalatot. A vállalat nem tudja fenntartani és növelni a piaci részesedését, illetve nem méri fel jól a versenyből adódó veszélyeket és ezért nem tudja meghozni a szükséges intézkedéseket. A bevételeket jelentősen csökkentheti az egyéb alternatív szállítási módok térnyerése. A leányvállalatok versenytársainak térnyerése a MÁV vállalatcsoporton belül csökkentheti a csoportszintű eredményességet:

Stratégiai

Piaci tendenciák

21

 vonalbezárás, -szüneteltetés Versenykörnyezet /  kedvezőbb feltételeket biztosító versenytársak megjelenése (piacnyitás) alternatív szállítási módok / közlekedéspolitikai  társvasutak hozzáállása miatt a Magyarországot érintő nemzetközi járatok ritkulnak koncepció változása  a vállalatok nem készülnek fel időben és megfelelően az EU-ban bevezetendő liberalizációs lépésekre, és az azok következtében fellépő piaci változásokra, illetve az előkészületek során nem érvényesítik megfelelően az érdekeiket  alternatív közlekedési eszközök térnyerése (motorizáció ugrásszerű fejlődése, diszkont légitársaságok hazai megjelenése, gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése)  a versenykörnyezet tudatos elemzésének hiánya

Stratégiai

Piaci tendenciák

22

Szabad pályahasználat / kabotázs lehetősége

Szabad pályahasználatból eredő kockázat: a szabad pályahasználat hátrányosan érintheti a tagvállalatot, pl. a kabotázs lehetősége piacvesztéshez vezethet. Az alkalmazottak vagy más érintettek által elkövetett visszaélések gazdasági veszteségeket okoznak, illetve negatív hatással lehetnek a vállalat megítélésére és pénzügyi helyzetére:  eszközökkel való visszaélések - lopás, sikkasztás, jogosulatlan eszközhasználat, kifizetésekkel való visszaélések (számlázás, munkabér, költségelszámolás)  korrupció - összeférhetetlenségi visszaélések, vesztegetés, üzleti ajándék, beosztással / hatalommal való visszaélés, közbeszerzési visszaélések

Megfelelőségi

Magatartási szabályok

23

Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű magatartás

 nyilatkozatok, kimutatások manipulációja  külső felek által elkövetett csalások - hamis bankjegyek és hamis nemzetközi menetjegyek megjelenése  az új jegyértékesítési technológiákkal kapcsolatos visszaélések megelőzése nem megoldott A vállalati kultúra nem a szabálykövető, etikus magatartást támogatja. A vállalat nem alakított ki olyan környezetet és kontrollokat, amelyek megelőznék és hatékonyan kezelnék a munkahelyi visszaéléseket:  a visszaélések felderítésére nem kerül sor, a visszaéléseknek nincsen következménye  a korrupció tagvállalatokon túlnyúló, csoportszintű kontrollja nem megoldott  az összeférhetetlenségi helyzeteket nem sikerül hatékonyan szűrni és megakadályozni


ÉRTESÍTŐ 33

Megfelelőségi

Megfelelőségi

Szabályozás

Szabályozás

25

Belső szabályzatok

A vállalat nem alakította ki megfelelően azokat a belső szabályzatokat, utasításokat, amelyek betartása lehetővé tenné a vállalat számára a külső előírásoknak, illetve más belső folyamatoknak való megfelelést:  a szabályozásmenedzsment nem működik hatékonyan  a belső szabályzatok elavultak, azok készítése / módosítása nem követi a szervezeti és a szerkezeti változásokat  a leányvállalatokat is érintő belső szabályzatok készítésébe / módosításába nem vonják be az érintett szervezeteket  a belső szabályzatok bonyolultak, nem folyamatszemléletűek, túlzott adminisztrációs feladatokat írnak elő  a vállalatnál a folyamatok túlszabályozottak, ugyanakkor fontos szabályzatok nem készülnek el időben  az egyes utasítások / szabályzatok / munkautasítások ellentmondanak egymásnak

26

Önkéntes megfelelési vállalások (nemzetközi egyezmények, minőségügyi tanúsítványok)

A vállalat figyelmen kívül hagyja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is. A vállalat nem szerzi meg a működéséhez szükséges minőségi engedélyeket, tanúsítványokat, illetve nem képes ezeknek megfelelően működni, ami az engedélyek és tanúsítványok bevonását vonhatja maga után:  COTIF, BCC, 311. sz. döntvény, leszámítolási döntvények, RIC szabályzat  ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR), ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú irányítás rendszer (KIR), vasútbiztonsági tanúsítvány A vállalat figyelmen kívül hagyja a vonatkozó specifikus hazai törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is:  az ÁSZ, a KEHI, a GVH és a NKH elmarasztalhatja a vállalatot

Megfelelőségi

Megfelelőségi

Szabályozás

Szabályozás

Általános és specifikus szabályozások, előírások (törvények, rendeletek, kormányhatározatok) betartása

27

28

Adójogi megfelelés, adótervezés, adóhatósági vizsgálatok

 a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásainak megsértése;  a számviteli, a jövedéki, a pénzforgalmi, a pénzmosás elleni és a statisztikai adatszolgáltatásokra vonatkozó előírások megsértése  a vállalat a működéséhez szükséges vasútvállalati engedélyt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában nem kapja meg  a vasúti közlekedésről szóló törvény, a kormányrendeletek, NFM, NGM rendeletek előírásainak megsértése  a vállalat helytelenül értelmezi, illetve alkalmazza a rá vonatkozó hatósági szabályzatokat, ami többletköltséget jelenthet és kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalathírnevét is  a vállalat nem tud megfelelő szakhatósági kapcsolatokat kiépíteni, illetve nem megfelelően menedzseli azokat  a vállalat nem felel meg mindenben a Munka Törvénykönyve rá vonatkozó előírásainak A vállalat nem tud az adózás rendjéről szóló törvény és más adójogi szabályok rá vonatkozó előírásainak megfelelni, amelynek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, illetve kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is:  az adózási fegyelem nem kielégítő; a jövedéki adók kiszámítása téves  a vállalat nem tudja megfelelően kialakítani az adótervezési stratégiáját, ezáltal nem megoldott az adókötelezettségek minimalizálása a vállalat kockázatvállalási hajlandóságával összhangban  a MÁV vállalatcsoport átalakulása miatt megváltozik a fizetendő adók szerkezete, összességében nő az adóteher összege  túladózás előfordul  a NAV vizsgálatok elmarasztalják a vállalatot


ÉRTESÍTŐ 34 A vállalat nem tud megfelelni az EU szabályozás rá vonatkozó hatályos irányelveinek, rendeleteinek, ami hosszú távon kihatással lehet a vállalat stratégiájára és hírnevére egyaránt: Megfelelőségi

Szabályozás

29

EU szabályozások (EU-s rendeletek és irányelvek)

 a hazai jogrendbe késve kerülnek be az EU-s direktívák  a vállalat nem megfelelően készül fel a TAF-TSI és TAP-TSI kötelező adatszolgáltatásra  a vállalat nem tud megfelelni az EU vasúti csomagjaiban előírt követelményeknek A vállalat kedvezőtlen szerződéseket köt, illetve nem tudja betartani azon szerződéses feltételeket, amelyek megvédhetnék a pénzügyi veszteségtől és a hosszú távú kötelezettségeknek való kitettségtől:  a megrendelővel kötött szerződések nem szabályozzák megfelelően, egyértelműen és stabilan a szolgáltatás tartalmát és a felek kapcsolatát  a mintaszerződések elavultak

Megfelelőségi

Jogi környezet

30

Szerződések és kötelezettségvállalások

 a szerződéskötés során a vállalat nem megfelelően alkalmazza a biztosítékok kikötését  a jogi szakvélemények egyértelmű, adekvát értelmezése nehézségbe ütközik, a jogi szakvélemények kiadása időben elhúzódik  a szerződéskötésekhez kapcsolódó pénzügyi, számviteli, kontrolling és jogi szignók beszerzése időben elhúzódik  a szerződéskötések engedélyezésénél nem minden esetben történik meg a gazdaságossági, pénzügyi, és kockázati szempontok vizsgálata  a beszállítókkal kötött szerződés nem teszi lehetővé a kötbér kirovását; nem arányos a közszolgáltatás megrendelője által kiróható kötbér a társszolgáltatókra áthárítható kötbérrel  a közszolgáltatás megrendelője által kirótt szankció továbbhárítása nem rendezett  devizában megkötött szerződések esetén az árfolyamváltozásban meglévő kockázatokat figyelmen kívül hagyják

Pénzügyi

Piac

31

Kamatok

A vállalat kedvezőtlen kamatfeltételek mellett jut forráshoz. A kamatlábak változásából eredő veszteségek kockázati kitettséget okoznak. A kamatlábkockázat fedezésére megkötött ügyletek nem kielégítőek, nem adnak megfelelő védelmet a kedvezőtlen kamatmozgások ellen.

Pénzügyi

Piac

32

Tömegáruk árváltozása

Nem várt, kedvezőtlen ingadozás a nyersanyagok árában (pl. áram, olaj, üzemanyag) pénzügyi veszteségeket okozhat. Az árukockázat fedezésére megkötött ügyletek nem kielégítőek, nem adnak megfelelő védelmet a kedvezőtlen ármozgásokkal szemben.


ÉRTESÍTŐ 35 Pénzügyi

Pénzügyi

Piac

Likviditás és hitel

33

34

Devizaárfolyam

Pénzkezelés és likviditás menedzsment

Nem várt, kedvezőtlen ingadozás olyan devizák árfolyamát illetően, amelyekben tranzakciókat folytat a vállalat. A devizaárfolyam változásából pénzügyi veszteségek keletkezhetnek. Az árfolyam-fedezeti ügyletek nem kielégítőek, nem adnak megfelelő védelmet az árfolyamok kedvezőtlen változásával szemben. A vállalat nem tudja eredményesen és hatékonyan tervezni és kezelni a pénzáramait. A nem megfelelő cash-flow menedzsment likviditási problémákat okozhat, potenciális bevételektől eshet el a vállalat (alternatív költség) vagy költséges többletforrást kénytelen bevonni kötelezettségei rendezése érdekében:  a cash-pool rendszer nincs kiépítve, illetve nem működik hatékonyan  a pénzforgalom és pénzkezelés szabályait nem tartják be, a számlák kiállítása hibás  a szállítói számlák helytelen kezelése (késedelmes kifizetések, szerződéssel való egyeztetés hiánya, stb.) veszteséget okoz A vállalat nem képes pénzbevételeinek, kintlévőségeinek optimális behajtására:

Pénzügyi


35

Követeléskezelés és -behajtás

 a felszólító levelek megküldése után a minősítés szakaszában a behajtási folyamat lelassul  a vállalatnál nem működik vevőminősítési rendszer A vállalat működéséhez szükséges finanszírozási források nem állnak rendelkezésre, vagy a források biztosítása csak felár ellenében lehetséges:  a MÁV Zrt. / MÁV START Zrt. hitelfelvételeihez kapcsolódó állami kezesség- és garanciavállalás nem érkezik meg időben, illetve azt egyáltalán nem kapja meg a Társaság

Pénzügyi


36

Finanszírozás

 a bankok nem ítélik hitelképesnek a vállalatot, vagy az állami költségtérítés alternatívájaként olyan nagyarányú piaci forrásbevonás válik szükségessé, amekkora kitettséget a hitelpiac nem vagy csak nagy felárért vállal (pl. a hazai bankrendszer maximális hitel-kihelyezési korlátjait meghaladja)  kedvezőtlen nemzetközi hitelminősítési osztályzatot kap a társaság (credit rating), ami kedvezőtlenül befolyásolja a vállalat hírnevét, nemzetközi megítélését és hitelképességét, és csak kamatfelárral jut a vállalat újabb hitelekhez  a vállalat alulfinanszírozott, adósságcsapdában van

Pénzügyi


37

Biztosítások

A vállalat nem tudja beazonosítani és ebből kifolyólag megfelelően biztosítani azokat a számára kiemelten kockázatos területeket, objektumokat, amelyekre célszerű, illetve kötelező biztosítást kötnie. A vállalat nem tesz eleget a biztosítási szerződésekben foglalt kötelezettségeknek, ami a szerződések megszűnését vonhatja maga után. A kárigények érvényesítése nem kielégítő:  a biztosítási politika elavult; a (vagyon, élet, környezet, felelősség) biztosításmenedzsment munkája nem kielégítő  a biztosítási piac szűk, a vállalat szempontjából lényeges biztosítások nem elérhetőek  a káresemények elismerésével kapcsolatos folyamatok külön eljárásrendben nem szabályozottak  káresemények esetén a kártérítés érvényesítéséhez szükséges dokumentumok összeállítása nem kielégítő, a folyamat elhúzódik  nem tesznek meg mindent a szervezeti egységek a megítélt kártérítések mielőbbi befolyása érdekében.




38

Költségtérítés lehívása a költségvetéstől

Pénzügyi

Tőkeszerkezet

39

Tőkeerősség

A vállalat tőkeereje nem megfelelő, a vállalat számára nem állnak rendelkezésre megfelelő tőkebevonási lehetőségek, vagy nem megfelelően választja meg a stratégiai céljainak megfelelő finanszírozási módokat.

Pénzügyi

Tőkeszerkezet

40

Kapott támogatások

A vállalat nem tud megfelelni a kapott támogatások felhasználásához előírt feltételeknek. A vállalatnak nincs megfelelő kapcsolata a pályázatokat kiíró és elbíráló intézményekkel. A pályázati anyagok összeállítása nehézkes. Pályázati forrásoktól esik el a vállalat a dokumentumok késői beadása miatt. A K + F pályázati források bevonásának lehetőségét nem használja ki a vállalat.

Pénzügyi

Tőkeszerkezet

41

Adósságállomány

A vállalat hosszú távon eladósodik, az eladósodottság mértéke meghaladja a fenntartható mértéket. A kötelezettségek fedezésére vonatkozó eladósodottság miatt a vállalat tőkeszerkezete nem optimális, nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak.

A vállalat nem tudja a költségtérítést lehívni a költségvetéstől, ami veszélyezteti a vállalat likviditási helyzetét.

A vállalat nem a vonatkozó számviteli szabályokkal és standardokkal összhangban könyveli gazdasági-pénzügyi tranzakcióit. A nem megfelelő pénzügyi jelentések a helytelen vezetői döntésekhez, illetve a befektetők pontatlan tájékoztatásához vezethetnek:  a számviteli beszámolók nem készülnek el határidőre és/vagy a közzétételi kötelezettségének a vállalat késve tesz eleget  a számviteli törvény szerinti jelentős összegű hibák előfordulnak a társaság könyveiben

Pénzügyi

Könyvelés és jelentéskészítés

42

Könyvelés, jelentéskészítés és közzététel

 a vállalat éves beszámolóját a könyvvizsgáló nem fogadja el, vagy csak korlátozó záradékkal, a vállalat a könyvvizsgálói észrevételekre nem kezdeményez intézkedéseket  a leltározások végrehajtási folyamataiban szabályozási és kontroll hiányosságok vannak  a szubjektív vagy becslésen alapuló értékelési eljárásokat nem a megfelelő módon választják meg, vagy nem megfelelően alkalmazzák azokat  a számviteli szakvélemények kiadása időben elhúzódhat  a számviteli becslésekre (céltartalék képzés, eszközök élettartama, értékhelyesbítés, értékvesztés, stb.) vonatkozó előírások (szabályzatok, utasítások) nem naprakészek A vállalat nem képes az üzleti folyamatait hatékonyan kezelni, a vállalat kontrolling tevékenysége nem hatékony:  a kontrolling szervezet nem tud a tervezés - beszámolás - várhatózás hármas feladatának egyidejűleg megfelelni; az elvárástámasztó kontrolling helyett befogadó kontrolling működik

Pénzügyi

Kontrolling

43

Kontrolling tevékenység

 az önköltségszámítási szabályzatok elavultak  a kontrolling szervezet az indokoltnál gyakrabban és több input adatokat kér a társszervezetektől, ugyanakkor az elkészült kontrolling anyagokat visszacsatolásként nem bocsátja az adatgazdák rendelkezésére  a kontrolling beszámolók leíró jellegűek, kevés iparági- és benchmarkelemzést tartalmaznak, és ezért nem segítik kellően a menedzsment munkáját



Adózás

44

Transzferárak

A vállalat kapcsolt vállalkozásaival történő elszámolásai nem felelnek meg a helyi és nemzetközi szabályozásoknak (adótörvények, számviteli standardok), vagy a vállalatszintű összesített adókötelezettség nem optimális. Az árazási utasítások elavultak. A vasúti infrastruktúra tervezése és az infrastruktúra kihasználása nem hatékony, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását. A társaság nem képes a vonali eredmény kimutatására:

Működési

Eszközmenedzsment

45

Vasúti infrastruktúra és kapacitásmenedzsment

 a pályakapacitások korlátossága, az átfedés a személy és a teherforgalom között akadályoztatja a szolgáltatások nyújtását, ami bevételkiesést eredményez  a sűrű állomási hálózat az erőforrások elaprózódásához vezet  a működés orientált kapacitás-elosztói érdek és a pályavasút üzemeltetői érdek ütközik, amely zavarérzékenységet okoz

Működési

Eszközmenedzsment

46

Működési

Eszközmenedzsment

47

Vasúti infrastruktúra műszaki színvonalának biztosítása

A vasúti infrastruktúra folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állásának csökkenése a szolgáltatási színvonal romlásához (pl. magas az állandó és az ideiglenes lassújelek, a súly- és sebességkorlátozások száma; a menetidő növekszik, stb.), bevétel kieséshez valamint a javítási- és karbantartási költségek növekedéséhez vezet. A nem megfelelő tárgyi feltételrendszer a hatékony munkavégzést akadályozza.

IT rendszerek Az IT rendszerek működtetéséhez és biztonságos üzemeléséhez szükséges infrastruktúra nem áll rendelkezésre, ami a szolgáltatási működtetéséhez szükséges színvonal csökkenését, illetve a szolgáltatás kiesését eredményezi. A hálózati szűk keresztmetszetek fennállása, a számítógépterem infrastruktúra biztosítása nem megfelelő klimatizálása, áramellátásának akadozása, vagy megszűnése szolgáltatás kiesést okozhat. A vállalat ingatlanállományának ésszerűsítése nem megoldott, a fejlesztéseinek megtérülése bizonytalan, a meglévő ingatlan portfolió fenntartása nem költséghatékony:  a MÁV vállalatcsoport ingatlan-nyilvántartási rendszere nem pontos, nem naprakész; az ingatlanvagyon jogi helyzete nem tisztázott

Működési

Eszközmenedzsment

48

Ingatlan (minden egyéb  érvényben vannak előnytelen bérbeadási és hasznosítási szerződések ingatlan, ami nem tartozik a vasúti infrastruktúrához)  az ingatlanhasznosításból eredő számottevő kintlévőségétől a vállalat csak lassan tud megszabadulni  a feleslegessé váló ingatlanok értékesítése, illetve bontása akadályokba ütközik  az értékesítésre szánt ingatlanállomány állagromlása miatt az értékesítés lehetősége folyamatosan csökken  az ingatlanokkal kapcsolatos döntési kompetenciák kiosztása nem megfelelő

Működési

Eszközmenedzsment

49

Működési

Eszközmenedzsment

50

Gördülőállomány kapacitásmenedzsment

A gördülőállomány (vasúti személyszállító kocsik, mozdonyok, motorvonatok) élettartamának és kapacitásának tervezése, kihasználása nem megfelelő, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását.

A gördülőállomány folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állásának csökkenése, a szolgáltatási színvonal romlásához, bevétel Gördülőállomány műszaki kieséshez, valamint a javítási- és karbantartási költségek növekedéséhez vezet. Műszaki okok miatt gyakran kell kisorolni színvonalának biztosítása járműveket, ami késésekhez és az utazási színvonal további romlásához vezet.


ÉRTESÍTŐ 38 Működési

Eszközmenedzsment

51

Fő tevékenységek végzéséhez szükséges kulcsfontosságú gépek, berendezések műszaki állapota

A gépek, berendezések elöregedése, folyamatos állagromlása a szolgáltatási színvonal, a megbízhatóság romlásához vezethet. Az elöregedett géppark miatt a törvényi szabályozásoknak, környezetvédelmi és hatósági előírásoknak nem felel meg a társaság.

A vállalat nem tudja terjeszkedési és növekedési lehetőségeivel összhangban menedzselni beruházásait. A vállalat csak a szinten tartó beruházásait tudja megvalósítani, nincs elfogadott cselekvési terve az elmaradt beruházásai pótlására:  a beruházási döntéseket lassítja a tulajdonosi (alapítói) jóváhagyások beszerzése Működési

Eszközmenedzsment

52

Beruházás, felújítás menedzsment

 hibás beruházási (fejlesztési) döntések születnek  a beruházások eredményességére nincs utóértékelés  időzítési és munkaszervezési hibák miatt a beruházások elhúzódnak, a rendelkezésre álló forrást nem sikerül hatékonyan felhasználni  beruházások aktiválása nem történik meg időben; a beruházások elmaradása miatt a szolgáltatási színvonal csökken Az eszközök biztonságos, gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges karbantartások nem történnek meg:

Működési

Eszközmenedzsment

53

Karbantartás menedzsment

 nem megfelelő a karbantartási folyamat tervezése  az előírt karbantartások adminisztratív okokból meghiúsulnak  műszaki felügyelet nem megfelelő ellátása, erőforráshiánya a jellemző; jármű átadás-átvételek színvonala nem megbízható A vállalat szolgáltatási teljesítményének és a fejlődésnek a mérése és irányítása nem megoldott:

Működési

Működésirányítás

54

Teljesítmény és fejlődés mérése

 a vállalatnál nincsenek meghatározva azok az optimális szervezeti mélységű teljesítmény-mérési folyamatok, kulcsmutatók, célértékek, amelyek a társaság szolgáltatási teljesítményének legalább 70-80%-át meghatározzák, nincsenek meghatározva a vállalat teljesítményének fő mutatói sem  a vállalat nem tudja megfelelően azonosítani a fejlődésének mozgatórugóját jelentő részfolyamatokat  a vállalat egyes feladat-prioritásait nem jól határozza meg, ezáltal nem vagy nem a szükséges irányba fejlődik, erőforrásait nem hatékonyan allokálja A projektek megvalósítása nem megfelelő:  a tervezés - végrehajtás - mérés - monitorozás egymásra épülő folyamata nem működik

Működési

Működésirányítás

55

Projektmenedzsment

 a csoporton belüli projektek összehangolatlanok; nem megfelelő a projekttervezés, az előzetes kockázatfelmérés elmarad  a projektek utókövetésének, ellenőrzésének hiánya a jellemző  a projektektől elvárt hatékonyság nem realizálódik, és ez nem válik nyilvánvalóvá a vezetés számára


ÉRTESÍTŐ 39

Működési

(Köz) szolgáltatás ellátása

56

A vállalat nem képes menetrendjeit megfelelően optimalizálni, gördülőállományát hatékonyan kezelni, és ez a kihasználtság hatékonyatlanságokhoz vezethet. A vállalat nem képes a szolgáltatásait a mindenkori kereslethez igazítani, ami többletköltségekhez, Menetrendek összeállítása, bevételkiesésekhez vezethet:  a vállalat nem tudja mérni a mentrendszerűséget a Közszolgáltatási szerződésnek megfelelően a menetrendszerűség mérése  hosszú távon kihasználatlan járatok üzemelnek; a szezonalitások lekövetése elégtelen  az utazási igényeket nem sikerül kielégíteni, a csatlakozások tervezése nem kielégítő  személyszállítási nemzetközi tárgyalásokon nem fordít kellő gondot a vállalat a magyar érdekek érvényesítésére A vállalat nem tudja a vasútüzemi folyamatokat megfelelően megszervezni és végrehajtani:  a forgalmi technológia megszervezésével és lebonyolításával (a vonat- és a tolatásforgalommal) kapcsolatos hiányosságok

Működési


57

Vasútüzemi folyamatok

 a vonatközlekedés lebonyolításához szükséges vasúti infrastruktúra biztosításával kapcsolatos veszélyek, hálózati vágányzárak koncentrált, összehangolt hatékony menedzsmentje meghiúsul  épített infrastruktúrával kapcsolatos veszélyek  villamos infrastruktúrával (pl. távközléssel, biztosítóberendezésekkel, erősáramú berendezésekkel) kapcsolatos veszélyek  vasútüzemi folyamatokból eredő kárfelelősség ügyének rendezetlensége Forgalmi-vasútüzemi folyamatok irányításával (szabályozásalkotással és ezek betartásának megkövetelésével) kapcsolatos hiányosságok:

Működési


58

Vasúti irányítás

 a vállalat nem képes ellentmondásmentes szabályok kialakítására; a szabályok betartatásának folyamatos ellenőrzése nem biztosított  a műszaki-üzemeltetési paraméterek meghatározása nem egyértelmű  az üzemeltetési paraméterek kidolgozása hiányos; elavult technológiai szabályzatok vannak érvényben  a kezelési szabályzatok készítése időben elhúzódik, a szabályzatok oktatása elmarad

Működési


59

Biztonság, biztonságirányítás

A vállalat nem rendelkezik megfelelően biztonságos technikai rendszerekkel, a vállalat biztonságpolitikája nincs megfelelően kialakítva. A vállalat biztonsági kultúrája nem járul hozzá kellőképpen a biztonságos működéshez, ami ahhoz vezethet, hogy a vállalat nem képes hatékonyan megelőzni a baleseteket:  a biztonságirányítási kézikönyv elavult, nem megfelelő; a balesetvizsgálati utasítás elavult, nem követte a szervezeti változásokat  a személyzet nélküli állomások, megállóhelyek és telephelyek védelme nem megoldott  rendszeresek az utasokat és a fuvaroztatókat érintő lopások

Működési


60

Üzemzavarok

Üzemzavarok, késések, leállások veszélyeztethetik a szerződéses kötelezettségeknek való megfelelést és többletköltségeket róhatnak a vállalatra. Az üzemzavarok elhárítása szervezési nehézségek és anyagi források hiánya miatt elhúzódhat. A vállalatnak nincs üzletmenet-folytonossági terve.


ÉRTESÍTŐ 40 A vállalat nem tud az ügyfél igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtani, ami hosszú távon kihathat a vállalat megítélésére és az értékesítésre is. A vállalat nem tud megfelelni a közszolgáltatási szerződésben előírt szolgáltatási szinteknek (menetrendszerűség, tisztaság, utastájékoztatás). A vállalat nem képes megfelelni a Pályaműködtetési szerződésben előírt követelményeknek:  a vállalatnak nem áll rendelkezésére kellő forrás a gördülőállomány, a vasúti pályák, pályaudvarok és közösségi helységek tisztántartására  a menetrendek teljesítése, az utazási körülmények, a higiéniai feltételek biztosítása nem megfelelő Működési


61

Szolgáltatási színvonal

 a kocsimosó berendezések elavultak, azok elhelyezkedése nem megfelelő  a gördülőállomány takarításával megbízott cégek munkája nem megfelelő  a társadalom higiéniás kultúrája rontja a vállalat reputációját  a szolgáltatás színvonalának mérése nem megfelelő módon, helyen és időben történik  nem megfelelő az utastájékoztatás  az IT szolgáltatások színvonala nem megfelelő, SLA sértések gyakran előfordulnak Az állomások és a gördülőállomány fizikai védelme nem megfelelően biztosított, mely többletköltséget róhat a vállalatra:  a vállalat vagyontárgyainak védelme nem megoldott; nem kielégítő a rendőri és a polgárőri szervezetekkel a vállalat kapcsolata

Működési


 az őrzés-védelmi rendszerek hatékonysága nem kielégítő; az őrzés-védelembe bevont alvállalkozói rendszer működése nem átlátható 62

Fizikai védelem

 a kábellopások földrajzi helyének beazonosítására szolgáló technika kiépítése lassú  a kivonuló szolgálatok reakcióideje magas  gördülőállomány, jegykiadó automaták, IT eszközök, stb. rongálása (graffiti); mozdítható eszközök lopása  telephelyek biztonsági berendezéseinek meghibásodása  illetéktelen behatolás a telephelyre; jogosulatlan belépés a biztonsági zónákba


ÉRTESÍTŐ 41 A vállalat nem tudja időben, költséghatékonyan beszerezni a működéséhez szükséges erőforrásokat, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírnevét is:  a beszerzés a jelentős túlszabályozottság miatt bürokratikussá és rugalmatlanná válik  a folyamat résztvevői között nem megfelelő az együttműködés, emiatt a beszerzések nem szolgálják megfelelően a vállalati célokat Működési

Beszerzés és logisztika

63

Központosított beszerzési folyamat működése

 a vállalat nem érvényesíti a beszerzési eljárásai során a közbeszerzési törvény előírásait, a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó belső előírásait,  a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztalhatja a vállalatot, illetve bírság megfizetésére kötelezheti  a Kbt. keretei között nem sikerül megtalálni a társaságok érdekeinek megfelelő megoldásokat  a közbeszerzések kiírása későn történik  a közbeszerzések kiírásához, illetve a beszerzések indításához szükséges dokumentációkat késve, vagy hiányosan kapja meg a beszerzési szervezet, a forrásgazdák a dokumentációkat, műszaki leírásokat a beszerzési folyamat során többször módosítják A vállalat nem tudja a működéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat az előírt minőségben, költséghatékonyan beszerezni:  a vállalat szállítói nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, ami jelentősen akadályozhatja a vállalati tevékenységek ellátását

Működési


64

Beszerzési hatékonyság

 a társaság beszerzési gyakorlata a beszállítók piacán kizárólagos, monopol pozíciók kialakulását támogatja, a verseny beszűkül, a társaság kiszolgáltatottá válik egyes beszállítóknak  a beszerzési szervezet munkáját nehezíti, hogy sok esetben a műszaki tartalom egyértelmű definiálása elmarad a forrásgazdák oldaláról

Működési


65

Működési


66

Működési

Értékesítés

67

Szakanyag ellátás

A vállalat fő tevékenységéhez szükséges szakanyagok nem állnak megfelelő időben, minőségben és helyen rendelkezésre. Vissznyereményi anyagok kezelése - újrafelhasználás, tárolás, őrzés - nem megfelelő.

A vállalat nem képes a működéséhez szükséges alvállalkozói teljesítményeket a megfelelő minőségben, költséghatékonyan beszerezni:  az alvállalkozói és a saját teljesítmény összehangolása nem megfelelő Alvállalkozók alkalmazása  az alvállalkozók kiválasztása nem megfelelően történik  a beszállítóktól, alvállalkozóktól való függőség a jellemző: a beszállítók, az alvállalkozók nem megfelelő teljesítménye kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak megfelelőségét, a vállalt határidők betartását  az alvállalkozók teljesítményének az ellenőrzése hiányos, a teljesítésigazolások kiadását nem előzi meg megfelelő kontroll Marketing, promóció

A vállalat nem tud hatékony kommunikációt és megfelelő marketing tevékenységet folytatni szolgáltatásainak megismertetésére a meglévő és a potenciális vevők körében.


ÉRTESÍTŐ 42 Nem működik megfelelően a vállalat külső és belső kommunikációs rendszere: Működési

Értékesítés

68

Külső és belső kommunikáció

 az információk továbbítása késik, erős a szürke, illetve fekete zaj; lényeges információk késve jutnak el az érintettekhez  a vezetői döntések háttere nem kap publicitást  a vállalat által kiadott sajtótermékek, elektronikus hírlevelek információtartalma nem kielégítő A vállalat nem megfelelően árazza szolgáltatásait, ami veszélyeztetheti a stratégiai és pénzügyi célok elérését:

Működési

Értékesítés

69

Árazás

 hatósági ármegállapítás történik, az árak nem fedezik a költségeket  a pályahasználati díj nem ösztönöz a kihasználatlan pályakapacitások feloldására; bizonyos költségek nem érvényesíthetők az árakban; a kalkulált pályahasználati díj és a tényleges ráfordítás összhangja nem biztosított A vállalat nem tud megbízható és az ügyféligényeknek megfelelő ügyfélkapcsolati rendszert kialakítani és működtetni. A vállalat jegyértékesítési rendszerei nem illeszkednek a piaci, technikai tendenciákhoz, a jegyértékesítést támogató rendszerek elavultak, nem megbízhatóak:

Működési

Értékesítés

70

Ügyfélkapcsolat (CRM)

 a vállalat nem használja ki az összes étékesítési csatornát  rendezetlenek az együttműködés keretei a megrendelői, szolgáltatói viszonylatokban  kevés jegykiadó automata üzemel  a panaszügyek intézése lassú, bürokratikus

Működési

Értékesítés

71

Vevőktől való függőség

Kulcsfontosságú vevők elvesztése jelentős pénzügyi hatással lehet a vállalatra. A leányvállalat MÁV vállalatcsoporton kívüli piaci jelenléte elenyésző, amely jelentős MÁV piaci kitettséget okoz. A vállalat nem tud olyan szervezeti kultúrát kialakítani, amely összhangban van a vezetőség filozófiájával, és amely elősegíti az integritást és az etikus magatartást, megfelelő teljesítmény és viselkedés felé irányítja a munkavállalókat:

Működési

Emberi erőforrás

 a munkatársak az etikai kódex ajánlásait nem ismerik; az etikátlan viselkedésnek nincsen következménye 72

Vállalati kultúra / Etika

 a különböző szervezeti egységek között rendszerint nincs együttműködés, a „nagy rohanásban” nincs idő a hibákból tanulni  gyenge a szervezeti kultúra, a befelé fordulás, és a rövid-távú gondolkodás a jellemző  a munkatársak viselkedéskultúrája nem támogatja a vállalati célok elérését

Működési

Emberi erőforrás

73

Együttműködés

A megfelelő, a célok közös elérését segítő kommunikáció hiánya a jellemző a munkavállalói és a vezetői szinteken. A szervezeti, területi egységek érdekeinek ütközését nem sikerül feloldani. A felelősségvállalás hiánya a jellemző a vállalatnál.


ÉRTESÍTŐ 43 A vállalat nem képes a szükséges mennyiségű munkaerő, és különösképpen a kvalifikált kulcsmunkaerő felvételére és megtartására (toborzási hatékonyság)  a pályakezdők részére gyakornoki program nem működik  a vállalat nem képes fenntartani a vállalat kulcsfontosságú pozícióinak folytonosságát biztosító humánfejlesztést  a vállalat nem fiatalítja kellő időközönként és kellő mértékben szervezeti korfáját  a munkavállalók összetétele iskolai végzettség, vasútszakmai tapasztalat és korösszetétel szempontjából nem kielégítő Működési

Emberi erőforrás

74

Humánerőforrás biztosítása

 a munkatársak kiválasztásánál a válságmenedzsmenti ismeretek elsőbbséget élveznek a vasútszakmai ismeretek prioritásával szemben  párhuzamos, ad-hoc, nem priorizált feladatvégzés miatti túlterheltség, amely befolyásolhatja a munkavégzés minőségét és a határidők tartását  a leányvállalatoknál a tulajdonos által engedélyezett, kötött létszámkeret nem igazodik a megrendelőként támasztott igényekhez, az elvégzendő feladatokhoz, illetve azok változásához  a humánerőforrások elégtelensége miatt tudásmonopólium (egyemberes függőség) alakulhat ki A vállalat nem tud olyan kiegyensúlyozott, kreatív munkakörnyezet létrehozni, amely lehetővé tenné az alkalmazottak szakmai képzettségének fejlesztését és előre menetelét, vonzóvá téve ezáltal a társaságnál maradásukat. A vállalat nem tud az optimális foglalkoztatottsági szint kialakítása mellett olyan teljesítménymenedzsment-rendszert működtetni, amely elősegítené a szervezeti stratégiák és célok optimális elérését:  a vállalatnál képzési és továbbképzési rendszer nem működik

Működési

Emberi erőforrás

75

Motivációs és ösztönzési rendszerek, karrier lehetőségek, képzések

 a képzések nem a piaci elvárásoknak megfelelőek, a képzések nem megfelelő színvonalúak, nem biztosítják a legújabb technikák, technológiák naprakész ismeretét  a feladatok növekvő volumene és fontossága miatt nem jut elegendő idő a képzésekre, a szakmai fejlődésre  a képzések tervezése bázis alapon, és nem az üzleti célokhoz, elvégzendő feladatokhoz igazodva történik  a vállalat által nyújtott kompenzáció elmarad a piaci elvárásoktól, ami hozzájárulhat a kvalifikált munkavállalók elvesztéséhez  a vállalatnál nincs hatékony, a célok elérését támogató motivációs rendszer és (szakmai) karrierterv  az érvényes vasúti vizsgával rendelkező munkatársak száma nem elégséges a feladatok ellátásához

Működési

Működési

Emberi erőforrás

Emberi erőforrás

76

77

Tudásmegosztási rendszerek

A vállalat nem működtet olyan belső tudásmegosztási rendszereket, amelyek a vállalatcsoport szintjén lehetővé tennék a különböző területeken dolgozó egységek közötti hatékony információáramlást, és ezáltal elősegítenék az eredményes döntéshozatalt. A vállalat nem kezeli megfelelően a szakszervezetek, illetve az üzemi tanácsok vezetőivel való kapcsolatait, így alkupozíciója gyengülhet a szakszervezetekkel szemben, ami kedvezőtlen szerződéses kötelezettségek vállalására kényszerítheti, és megnövelheti a sztrájkok előfordulási gyakoriságát:

Kapcsolat a szakszervezetekkel, üzemi tanácsokkal  a vállalat megsérti az együttdöntési és a tájékoztatási kötelezettségét  a szakszervezetek visszaélnek az erőpozíciójukkal


ÉRTESÍTŐ 44 Az IT fejlesztés folyamata nem egységes, nem átgondolt és nem koordinált a vállalatcsoporton, a leányvállalaton belül, a fejlesztések megvalósítása nem hatékony:  a vállalat által alkalmazott informatikai rendszerek fejlesztése ad-hoc jellegű Működési

Információ technológia

78

IT fejlesztés

 nincs egységes fejlesztési (azon belül tesztelési) módszertan; a vállalatnál a különböző informatikai rendszerek (programok) szigetszerűen működnek  a fejlesztés során nem megfelelő az együttműködés a megrendelő és a fejlesztést megvalósító szervezet között (döntések elhúzódnak, követelmények specifikálása nem történik meg teljes körűen stb.)  az alkalmazáskövetési igények teljes körű nyilvántartása nem megoldott

Működési


79

IT szolgáltatásmenedzsment

A vállalat nem képes az ügyfelek számára értéket teremtő, a stratégiai célok megvalósítását támogató, minőségi IT szolgáltatások hatékony megvalósítására és irányítására. Az IT szolgáltatások bevezetése a rendszer céljának megfelelő működési infrastruktúraés technikai tervek nélkül indul.

Működési


80

ICT menedzsment és kiadások

A vállalat nem priorizálja megfelelően technológiai kezdeményezéseit, így erőforrás-allokációja nem támogatja hatékonyan a vállalatstratégiai célkitűzéseinek elérését. Az ICT indokolatlanul magas működési költségeket eredményez, ami jelentősen csökkenti a vállalat jövedelmezőségét. Az információs rendszerek nem képesek megfelelően védeni a kritikus adatokat és hardvereket a lopástól, rongálástól, illetéktelen használattól, vírusoktól és szabotázstól:  az átfogó információbiztonsági kockázatfelmérés, illetve megfelelő információbiztonsági irányítási rendszer hiánya  a vállalat, illetve a munkatársak nem jogtiszta szoftvereket alkalmaznak

Működési


81

Információbiztonság

 az informatikai előírások betartását nem ellenőrzik  az informatikai rendszerekhez történő hozzáférések nyilvántartása nem naprakész, a jogosultságok visszavonása nem történik meg időben; az informatikai incidensek száma magas  a szerverek és a végponti számítógépek vírustámadásnak vannak kitéve  az okos-telefonok és egyéb mobil IT eszközök információbiztonságának megoldására nincsenek eszközök vagy azok nem hatékonyak Az ICT (telekommunikáció, hardverek és kapcsolódó információs rendszerek) nem szolgálja ki megfelelően az üzleti igényeket:

Működési


82

ICT infrastruktúra és döntéstámogatás

 az ICT által szolgáltatott adatok nem megbízhatók és/vagy naprakészek, ami csökkenti a döntéshozatal és a működés hatékonyságát  a vállalat informatikai eszközparkja elavult, heterogén, elemei között nincsen megfelelő összhang, ezért menedzselése és használata erőforrás-igényes  a szakterületek (pl. kontrolling, számvitel, pénzügy) ICT támogatottsága kapacitás- és forráshiány miatt nem megfelelő


ÉRTESÍTŐ 45 A vállalat nincs kellően felkészülve rendkívüli események, helyzetek kezelésére:  a vállalat nem készült fel kellőképpen a természeti (pl. tűz, földrengés, árvíz) vagy más katasztrófák (pl. járványok) miatt bekövetkező leállások és az azokból fakadó pénzügyi károk kezelésére

Működési

Veszélyek

83

Rendkívüli események, természeti és egyéb katasztrófák, terrorizmus, fenyegetettség

 nincs a vállalatnak a rendkívüli helyzetek megoldásra havária terve, a csoporton belüli havária tervek nincsenek összehangolva  a vállalat nem készült fel kellőképpen a terrorizmus vagy más, egyéb ártó szándékú cselekmény (pl. bombariadó) miatt bekövetkező leállások és az azokból fakadó károk hatása ellen  a vállalat nem képes hatékonyan kommunikálni az érintettek felé azokat az információkat, amelyek elősegítenék a természeti és egyéb katasztrófák következményeként bekövetkező üzemszünetek, késések és krízisek megfelelő kezelését  a vállalat nem készült fel kellőképpen a sztrájkok, illetve a környezeti aktivisták miatt bekövetkező leállások és az ebből fakadó károk hatása ellen A magas színvonalú vasúti biztonság fenntartása és javítása a vasúti pályahálózat működtetése és a vasúti szolgáltatások során sérül:  a vállalat nem készült fel kellőképpen a rendkívüli vasútbiztonsági események kezelésére

Működési

Veszélyek

84

Vasútbiztonság

 a vasútbiztonsági tényezők rendszeres felmérése és értékelése nem követi a vasúti rendszer elemeinek változását  a technológiai fejlődés nem várt biztonsági hibához vezet  a vállalati döntéshozatalban nem kapnak megfelelő súlyt a vasútbiztonsági kockázatok A vállalatnál nem működik üzletmenet-folytonosság menedzsment. A kritikus üzleti folyamatokhoz előkészített megfelelő tervek hiányában a vállalat nem képes az üzleti működés fenntartására és visszaállítására a különböző okokból adódó üzemszünetek esetén:

Működési

Veszélyek

85

Üzletmenet-folytonosság, ICT szolgáltatásfolytonosság és ICT rendelkezésre állás

 a vállalat nem képes gyorsan és hatékonyan helyreállítani az ICT rendszereit rendkívüli leállást okozó események esetén  a kritikus IT erőforrások működése nem megfelelő, nem biztosítják folyamatosan azokat az adatokat, amelyek az alapvető működéshez feltétlenül szükségesek lennének  a vállalatnál nem működik ICT szolgáltatás-folytonosság menedzsment. Az ICT rendszerekre nincsenek szolgáltatás-folytonossági tervek, amelyek hiányában rendkívüli helyzetek esetén nem megfelelő az ICT rendszerek helyreállítása Környezetvédelmi szakmai érdekképviselet hiányából, vagy nem megfelelőségéből adódó kockázatok, pl. szakmailag nem megalapozott állásfoglalások megjelenése;

Működési

Veszélyek

86

Környezetvédelem

Beruházások, nemzetközi projektek előkészítésében, kivitelezésének és utóellenőrzésének környezetvédelmi vonatkozású kockázatai; Hulladékgazdálkodással kapcsolatos kockázatok; Környezeti kárelhárítási kockázatok.



TAGVÁLLALATI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ESZKÖZÖK A1) Értékelési kritériumok a kockázati események lehetséges hatásának értékeléséhez Pontszám

Besorolás

Az éves cash-flow-ra vagy az éves eredményre gyakorolt hatás

5

Kritikus

Meghaladja a 1 000 millió Ft-ot

4

Jelentős

500 millió és 1 000 millió Ft közé esik

3

Mérsékelt

200 millió és 500 millió Ft közé esik

2

Csekély

50 millió és 200 millió Ft közé esik

1

Minimális

Nincs érdemi hatás, az éves cash-flow-ra gyakorolt hatás az 50 millió Ft-ot nem haladja meg

A célkitűzésekre gyakorolt hatás A kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek. A kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a Társaság a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni. A kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhető szintű, a Társaság stratégiai céljai azonban már meghatározott módon érintettek lehetnek. A kockázati esemény hatása csekély / elhanyagolható, a Társaság stratégiai céljai csak szerény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak. A kockázati esemény hatása minimális a Társaság életére, a Társaság stratégiai céljai csak minimálisan érintettek.


ÉRTESÍTŐ 47 AZ ÉRTÉKELÉS ALAPJÁUL HASZNÁLT STRATÉGIAI CÉLOK


ÉRTESÍTŐ 48 B) Értékelési kritériumok a kockázati esemény bekövetkezési valószínűségének értékeléséhez Pontszám

Besorolás

A bekövetkezés valószínűsége az aktuális évben

5

Majdnem biztos

z ≥ 90%

4

Valószínű

90% > z ≥ 60%

3

Várható

60% > z ≥ 30%

2

Lehetséges

30% > z ≥ 10%

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 3 - 5 évben már egyszer-kétszer előfordult.

1

Valószínűtlen

z < 10%

A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a Társaság életében.

Leírás a stratégiai időhorizonton (2015-2018) A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége majdnem biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszeresen előfordult az elmúlt 3 - 5 évben. A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége megalapozottan állítható / valószínű, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 3 - 5 évben. A kockázati esemény bekövetkeztének valószínűsége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 3 - 5 évben.

C) Értékelési kritériumok a kockázatokhoz kapcsolódó kontrollfolyamatok értékeléséhez Pontszám

Besorolás

5

Kritikus fejlődési lehetőség

4

Jelentős fejlődési lehetőség

3

Mérsékelt fejlődési lehetőség

2

Csekély fejlődési lehetőség

1

Hatékony

Leírás A kontrolleljárások tekintetében a kockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mellett. A kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késlekedés nélkül intézkedéseket kell hozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása). A kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell. A kontrolleljárások tekintetében csak csekély fejlődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljárások finomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel. A kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatmenedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt.



JELENTÉSKÖTELES LIMIT, A CSOPORT ÉS TAGVÁLLALATI TŰRÉSHATÁR KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

15

Maximális pontérték Kötelező intézkedéseket tenni, és ezeket jelenteni is kell a Kockázatkezelés szervezet felé.

12

Jelentésköteles limit Kötelező a kockázatkezelési utasítás szerint a kockázatokkal foglalkozni, de ezeket nem kell még jelenteni.

9

Csoportszintű kockázati tűréshatár Tagvállalati menedzsment döntése, hogy ezekkel a kockázatokkal szemben milyen válaszintézkedéseket tesz.

tagvállalat határozza meg

Tagvállalati kockázati tűréshatár A vállalat a bizonytalan kimenetelű kockázatos helyzeteket elfogadja és felvállalja.

3

Minimális pontérték


ÉRTESÍTŐ 50 20/2015. (VI. 08. MÁV-START Ért. 19.) VIG

4. sz. melléklet KOCKÁZATÖSSZESÍTŐ MINTA (Excel) KOCKÁZATÖSSZESÍTŐ

TAGVÁLLALAT: Dátum: Jóváhagyó vezető:

Kulcskockázat Kockázat Kockázat Azon. Kockázati esemény Csoport Kategória No. megnevezése

Kockázat értékelése (mFt) Magyarázat

Hatás (mFt)

Kockázat értékelése KontrollValószí Kitettség környezet Kockázatfelelős Megjegyzés Valószín Hatás Hatás Kockáztatott nűség Pontérték értékelése űség (1-5) (mFt) érték (mFt) (1-5) (2H+V)



KOCKÁZATKEZELÉSI INTÉZKEDÉSI TERV MINTA

5. sz. melléklet

Kockázati esemény megnevezése Kockázat regiszter szerinti adatai: Azonosító: …………….. Kitettség pontértéke: …. (hatás: …; valószínűség: …; kontrollkörnyezeti érték: …) Kockáztatott érték: …..M Ft Kockázatkezelési koncepció: KÉRJÜK BEMUTATNI A KOCKÁZATOT ÉS RÉSZLETESEN LEÍRNI, HOGY AZ INTÉZKEDÉSI TERVBEN FOGLALT LÉPÉSEK MILYEN MÓDON TERVEZIK CSÖKKENTENI A KOCKÁZATOT.

Sorszám

A kockázati esemény eredményes kezelése érdekében elvégzendő feladatok, végrehajtandó intézkedések

Felelős

Határidő

Mérföldkő (Készítendő dokumentum/feljegyzés)

1. 2. 3. A kockázatkezelési intézkedések eredményeképpen elvárt kockázati célérték: hatás:

valószínűség:

nettó kockázati kitettség (2xhatás+valószínűség):

Megjegyzés: Kockázatfelelős: Jóváhagyó:

Dátum:


Szükséges erőforrás


TAGVÁLLALATI KOCKÁZATI BESZÁMOLÓ KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI

I.

A beszámoló mely periódusra vonatkozóan készült. Mikor történt a kockázatok értékének véglegesítése

II. Statisztikák: 

Összes felmért kockázat száma, tagvállalati tűréshatárt meghaladó kockázatok száma, változása az előző időszakhoz képest



Jelentésköteles limitet elérő kockázatok száma, változása az előző értékelési időszakhoz képest. Ennek rövid indoklása.

III. Kiemelt kockázatok rövid elemzése 

Kockázat csoportonként az 5 legmagasabb kockáztatott értékkel rendelkező kockázat (kiemelt kockázatok) felsorolása, lényeges tendenciák leírása



Lényeges információk a kiemelt kockázatok kezelésével kapcsolatban –van-e csoport szintű koordinációt igénylő közöttük, rendezett-e a felelősség, elindult-e a kezelés, javasolt/szükségesnek tartott vezetői döntések

IV. Egyéb lényeges információ a menedzsment részére V.

Kötelező csatolmányok: 

az adott időszakra vonatkozó Tagvállalati kockázatösszesítő (Excel tábla) a jelentésköteles limitet elérő kockázatokra



az utasítás rendelkezéseinek megfelelő vezető által aláírt felelősségvállalási nyilatkozat (10. sz. melléklet)



7. sz. melléklet

KOCKÁZATKEZELÉSI STÁTUSZJELENTÉS (MINTA)

2015. I.

II.

III.

IV.

A ………………. kockázati esemény intézkedési tervének végrehajtásáról Kockázat megnevezése: …………….. kockázati kitettség nyilvántartásbeli értéke (hatás:……, valószínűség:….., kitettség:……..) Az intézkedés teljesült Határidő A kockázatkezelési intézkedési tervben IGEN/NEM Sormegjelölt feladatok, végrehajtandó (lejárt (eredeti terv szám intézkedések határidő szerint) esetén)

Az intézkedés teljesülésének értékelése, megjegyzések, teljesülést igazoló dokumentumok megnevezése¹ (lejárt határidő esetén kitöltendő)

1. 2. A kockázatkezelési intézkedések eredményeképpen elért kockázati célérték: hatás:

valószínűség:

nettó kockázati kitettség (2xH + V):

Megjegyzés: Kockázatfelelős:

Dátum: ......

Jóváhagyó:

Dátum: ......

¹ Kérjük az alábbiakkal kitölteni:   

az intézkedések megvalósulásával kapcsolatos információk rövid összefoglalása teljesülést igazoló dokumentumok, bizonyítékok azonosítható módon történő megnevezése, nem teljesülés esetén az okok megadása, javaslattétel a határidő (esetleg a feladat) módosítására.


Új határidő (határidőre nem teljesült intézkedések esetén kitöltendő)

ÉRTESÍTŐ A KOCKÁZATMENEDZSMENT FOLYAMAT RÉSZTVEVŐI

54 8. sz. melléklet

MÁV Zrt.. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG ZRT

CSOPORT SZINT

MÁV Zrt. IGAZGATÓSÁG Zrt.ZRT MÁV Zrt.. Zrt.ZZrtZZRT EVIG ÉRTEKEZLET

MÁV ZRT. BELSŐ . ELLENŐRZÉS

KOCKÁZATKEZELÉS szervezet

CSOPORT KOCKÁZAT-KOORDINÁTOR

TAGVÁLLALATI SZINT Tagvállalati FELÜGYELŐBIZOTTSÁG Tagvállalati BELSŐ ELLENŐRZÉS

Tagvállalati KOCKÁZAT-KOORDINÁTOR

Tagvállalati MENEDZSMENT

SZERVEZETI EGYSÉG SZINT Kockázatfelelősök kijelölése kockázati eseményekhez

KOCKÁZATFELELŐS

KOCKÁZATFELELŐS

Tagvállalati SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐI

KOCKÁZATFELELŐS

KOCKÁZATI ESEMÉNYEK


KOCKÁZATFELELŐS


9. sz. melléklet

KOCKÁZATÉRTÉKELŐ LAP Kockázat értékelése Azonosító

KOCKÁZAT

MAGYARÁZAT

Hatás (Mrd Ft)

Hatás (1-5)

Kockázatértékelő neve: Tagvállalat: Szervezet: Kitöltés dátuma:


ValóKontrollszínűség környezet (1-5) (1-5)

Megjegyzés


10. számú melléklet

VEZETŐI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT (ÉVES)

Alulírott ……………………………………, a MÁV-START Zrt ……………………….. (főtevékenységi kör) vezetője az alábbiakban nyilatkozom arról, hogy a Társaságnál hatályban lévő Kockázatkezelési utasításban foglaltaknak megfelelően a vezetői hatáskörömbe tartozó Társaság/szervezeti egység tekintetében   

az éves kockázatfelmérés során beazonosított kockázati eseményeket és azok értékelését ellenőriztem és jóváhagyom; igazolom, hogy a kockázatok beazonosítása az elvárható szakmai gondossággal történt, és tartalmazza a rendelkezésre álló információk alapján az összes releváns kockázati eseményt; a beazonosított kockázati események értékelése és a Kockázatfelelősök kijelölése a Kockázatkezelési utasításnak megfelelően történt.

Kelt: ………………, 201. ………………..

………………………………………… aláírás

VEZETŐI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSI NYILATKOZAT (FÉLÉVES) Alulírott ……………………………………, a MÁV-START Zrt. ………………………..………… (főtevékenységi kör) vezetője az alábbiakban nyilatkozom arról, hogy a Társaságnál hatályban lévő Kockázatkezelési utasításban foglaltaknak megfelelően a vezetői hatáskörömbe tartozó Társaság/szervezeti egység tekintetében  

a kockázati események újbóli értékelése során a kockázati események értékelését ellenőriztem és jóváhagyom; igazolom, hogy a kockázatok újbóli értékelése az elvárható szakmai gondossággal történt, és az aktualizált kockázatösszesítő tartalmazza a rendelkezésre álló információk alapján az összes releváns kockázati eseményt.

Kelt: ………………, 201. ………………..

………………………………………… aláírás


ÉRTESÍTŐ 21/2015. (VI. 08. MÁV-START Ért. 19.) sz. vezérigazgatói utasítás a mozgóbér rendszer 2015. évi szabályozásáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA Az Üzemeltetés szervezet járműbiztosítási és járműjavítási szakterületén foglalkoztatott területi munkavállalók munkateljesítményének a társasági célokkal összhangban történő ösztönzése. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1 Az utasítás személyi hatálya Az utasítás személyi hatálya a MÁV-START Zrt. Kollektív Szerződése 11. mellékletének személyi hatálya alá tartozó, és egyidejűleg a jelen utasítás 1. számú mellékletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. 2.2 Felelősség Jelen utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Humánerőforrás gazdálkodás és koordináció vezető, a végrehajtásáért a munkáltatói jogkört gyakorlók, közvetlen munkahelyi vezetők, a Kontrolling szervezet, a Járműmenedzsment szervezet, a Járműbiztosítási Igazgatóságok, a Vasútijármű Javítás Szolnok, az Üzemeltetés támogatás szervezet és a humánpartnerek felelősek. 3.0 FOGALMAK Mozgóbér: ezen utasítás szabályai szerint megállapított olyan bérkeret, amelyből a munka-vállalók a teljesítmény függvényében differenciáltan részesülnek. Társasági mutató: olyan, a társaság egészére jellemző gazdasági mutató, amely a társaság tárgyidőszaki tevékenységét összevontan jellemzi. A mutatók témakörei: • tárgyévi mérleg szerinti eredmény, • EBITDA (adott negyedévvel záródó időszak halmozott üzemi eredménye + elszámolt értékcsökkenés), • szolgáltatási és minőségi mutatók. Teljesítmény-mutató: a szervezeti egységekre egységesen meghatározott és kitűzött, a feladatok teljesítését értékelő mutató.

57 Társasági szintű kizáró feltétel: a jelen utasításban meghatározott társasági mutatók célérté-kének, vagy időarányosan előírt értékének nem teljesülése, amely esetén mozgóbér időszakosan vagy véglegesen nem fizethető. Egyén szintű kizáró feltétel: az adott időszaki (negyedévi) mozgóbér kifizetésből kizárásra kerülnek azon munkavállalók, akikkel szemben a kötelezettségszegésük miatt alkalmazott valamely hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó munkáltatói határozat – függetlenül a kötelezettségszegés elkövetésének, illetve a határozat meghozatalának időpontjától – az adott ne-gyedévben emelkedett jogerőre. Az adott negyedévi a mozgóbér kifizetésből kizárandó munkavállalói listát – törzsszám, név – tartalmazó táblázatot a Munkajog szervezete az alábbi határidők figyelembe vételével elektronikusan megküldi a Humánerőforrás gazdálkodás és koordináció részére. I. negyed év esetén: 2015. április 22. II. negyed év esetén: 2015. július 22. III. negyed év esetén: 2015. október 22. IV. negyed év esetén: 2016. január 11. Tartósan távollévő munkavállalók: Akik átmenetileg nem tartoznak a statisztikai állományi létszámba, de a munkavégzésre irányuló jogviszony még fennáll (szülési szabadságon lévők, gyermekgondozás miatt távollévők, valamint a betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt 30 napot meghaladóan távollévők). Csoportvezetői pótlék: A munkáltató írásbeli megbízása alapján végzett csoportvezetői feladatokért a ténylegesen teljesített munkaidőre a KSZ 62. §-ában meghatározott csoportvezetői pótlék illeti meg a megbízott munkavállalót. A munkában nem töltött időre nem jár csoport-vezetői pótlék. A csoportvezetői feladatokat ellátó munkavállaló távolléte idejére (pl. szabadság) eseti megbízást lehet adni olyan munkavállalónak, aki egyébként rendszeresen nem lát el csoportvezetői feladatokat. Az ideiglenes megbízás csak konkrét naptári napokra szólóan adható ki.


ÉRTESÍTŐ 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA A járműbiztosítás és járműjavítás területi munkavállalói részére bevezetett, a szervezeti és az egyéni teljesítmények alapján differenciáláson alapuló, negyedéves gyakorisággal működtetett mozgóbér rendszer végrehajtási szabályainak összefoglalása. 4.1 A mozgóbérben részesülők köre A mozgóbér kizárólag azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik az adott negyedévben megszakítás nélkül a MÁV-START Zrt. Kollektív Szerződése 11. mellékletének személyi hatálya alá tartoztak, és munkakörük szerepel az 1. számú mellékletben felsorolt munkakörök között. 4.2 A mozgóbér havi mértéke 4.2.1 A mozgóbér az alapbér (csoportvezetői megbízatás esetében: az alapbér + kifizetett csoportvezetői pótlék) 6%-ának megfelelő összeg, amelynek kifizetésére negyedéven-te, teljes mértékben differenciáláson alapulva, az értékelést követően kerül sor. A differenciálható összeg személyenkénti felosztásáról a munkahelyi vezető javaslata alapján a munkáltatói jogkört gyakorló vezető dönt. 4.2.2 A mozgóbér tömeget az 1. számú mellékletben szereplő szervezeti bontásban, az ott megjelölt szervezeti egységenként kell megállapítani. 4.3 A szervezetekre jutó, felosztható negyedéves mozgóbér keret kiszámítása 4.3.1 A mozgóbér számítási alapja a tárgynegyedévben teljes és részmunkaidős, statisztikai állományba tartozó, a 4.1 pontnak megfelelő munkavállalók személyenként meghatározott tárgynegyedévi átlagos állományi létszáma (0 és 1 közötti számérték) és a tárgynegyedév utolsó napján érvényes havi alapbére. Csoportvezetői megbízatás esetén a mozgóbér számítási alapja a fentiek szerint meghatározott alapbér, kiegészítve a tárgynegyedévben ténylegesen kifizetett csoportvezetői pótlék összegével. 4.3.2 A mozgóbér tömeg maximális összege a személyenként meghatározott tárgynegyedévi átlagos állományi létszám és a negyedév utolsó napján érvényes havi alapbér háromszorosának szorzata, valamint a tárgynegyedévben ténylegesen kifizetett csoportvezetői pótlék összesenjének 6 %-a.

58 4.3.3 Ezen összeg 100%-a differenciáltan osztandó fel az érintett munkavállalók között az előírt feltételek teljesülése esetén. 4.3.4 Az értékelés célját szolgáló teljesítménymutatók a 2. számú mellékletben találhatók. A differenciált mozgóbér keret tényleges negyedévi értékét a Humánerőforrás gazdálkodás és koordináció számítja ki a szervezeti egységekre a teljesítménymutatókhoz tartozó súlyszám alapján. Ennek menete a következő: 1) Kizáró feltétel vizsgálata A 2. számú mellékletben meghatározott társasági mutatók időarányos (I-III., I-VI., IIX., I-XII.) teljesülését az elfogadott üzleti tervhez mérten a Kontrolling szervezet igazolja a 4. számú mellékletben rögzített időpontig. Amennyiben a társasági mutató nem teljesült, a tárgynegyedévre nem fizethető mozgóbér. Ha a társasági mutató későbbi teljesülése esetén a ki nem fizetett mozgóbér később kifizethetővé válik, akkor azt ki kell fizetni a tárgynegyedévre vonatkozó elbírálás szerint, ezért a folyamatot tovább is végre kell hajtani. Az adott negyedévben a kizáró feltételként szolgáló társasági mutatók időarányos nem teljesülése esetén a vezérigazgató a körülmények mérlegelése alapján a mozgóbér kifizetését engedélyezheti. 2) Teljesítménymutatók meghatározása A 2. számú mellékletben meghatározott teljesítménymutatók adott időszaki teljesülését a Járműmenedzsment/Üzemeltetés támogatás szervezet igazolja a 4. számú mellékletben rögzített időpontig. A teljesítménymutatók esetében az aktuális negyedév teljesítménye kerül értékelésre a bázisként szolgáló 2014. I-XII. havi hálózati átlaghoz viszonyítva. Részteljesítés a 2. számú mellékletben meghatározott módon lehetséges. 3) Mozgóbér keret és a nevesített felosztást lehetővé tevő táblázat meghatározása: A teljesítménymutatók alapján a Humánerőforrás gazdálkodás szervezet kiszámítja az. 1. számú melléklet szerinti szervezeti egységekre a mozgóbér keretet. Amennyiben a teljesítménymutatók nem teljesülnek a mozgóbér keret csökken.


ÉRTESÍTŐ A Humánerőforrás gazdálkodás előkészíti a nevesített felosztást lehetővé tevő táblázatokat és a humánpartnerek bevonásával átadja a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők részére. 4.4 Általános szabályok 4.4.1 A 2. számú mellékletben szerepelnek az értékelés céljából meghatározott Társasági és Teljesítménymutatók megnevezései, leírásai és súlyszámai. A mutatók 2015. évre vonatkozó konkrét célértékeit (negyedéves bontásban, illetve halmozottan) a Kontrolling szervezet – együttműködve a Járműmenedzsment szervezettel, az Üzemeltetés támogatás szervezettel – állítja elő a 4. számú mellékletben meghatározott időütemezés szerint. A mutatók célértékeit a vezérigazgató hagyja jóvá. 4.4.2 Az egyes szervezeti egységekhez tartozó teljesítménymutatók alapján megállapított mozgóbér tömeget teljes egészében az adott (1. számú mellékletben) meghatározott szervezeti egységnél kell felhasználni, a feltüntetett szervezeti egységek között átcsoportosítás nem lehetséges. Az adott szervezeti egységen belül a munkáltatói jogkörgyakorló a negyedéves értéke-lés alapján elvégzi a telephelyek kereteinek felülvizsgálatát és a tényleges teljesítmények alapján lehetősége van a telephelyek közötti keret átcsoportosításra. Az átcsoportosítás mértéke nem haladhatja meg a munkáltatói jogkörgyakorló által felosztható keret 20%-át. 4.4.3 A személyre szóló mozgóbér megállapítása során az egyéni teljesítményeket kell alapul venni. A mozgóbér személy szerinti mértékéről a közvetlen munkahelyi vezetők javaslata alapján a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők döntenek. Az egyén negyedévre esedékes mozgóbére: a munkavállaló havi alapbérének legfeljebb 75%-a lehet. A munkavállaló kérésére a munkáltatói jogkört gyakorló vezető döntésének okairól tájékoztatást ad. 4.4.4 Az egyéni teljesítmény értékelésének egyes szempontjai a 3. számú mellékletben találhatók. 4.4.5 A teljesítménymutatók alapján a negyedévre megállapított keret mértékéről a Humán-erőforrás gazdálkodás és koordináció

59 tájékoztatja a szakszervezeteket az 1. számú melléklet szerinti bontásban, a személyre szóló mozgóbér kifizetését követő hónap végéig. 4.4.6 A tárgyidőszaki mozgóbér kifizetése a 4. számú mellékletben található ütemterv szerint történik. A IV. negyedéves mozgóbér legkésőbb a február havi bérekkel márciusban kerül kifizetésre. A végleges, jóváhagyott adatokat tartalmazó táblázatot a Humánerőforrás gazdálkodás és koordináció munkatársa, a Szervezet vezető jóváhagyásával Excel táblázatban megküldi a Humán Szolgáltató részére legkésőbb az érintett bérszámfejtés 2. munka-napján. 4.4.7 Az adott negyedévre vizsgált időarányos társasági szintű kizáró feltételek bekövetkezése esetén, - vagyis a meghatározott társasági mutatók célértéke, vagy időarányosan előírt értéke nem teljesült - mozgóbér – a vezérigazgató külön engedélye hiányában – nem fizethető. 4.4.8 A 4.1. pontban meghatározott jogosultsági körből a mozgóbér kifizetésére azok a munkavállalók jogosultak, akik az adott negyedévben és a kifizetés napján is munka-viszonyban álltak. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK, RENDELKEZÉSEK 5.1 Hivatkozások  Kollektív Szerződés  55/2014. (V. 22. MÁV-START Ért. 28.) sz. vezérigazgatói utasítás a csoportvezetői feladatokról 5.2 Bizonylatok Jelen utasításra a Közszolgáltatási Szerződés előírást nem tartalmaz. 5.3 Hatályon kívül helyezések Nincsenek. 5.4 A normatív utasítást tartalmazó MÁVSTART Értesítő a MÁV Szolgáltató Köz-pont Zrt. részére megküldendő? Igen. 5.5 Vezérigazgatói meghatalmazás Jelen utasításhoz nem szükséges.


ÉRTESÍTŐ 60 6.0 HATÁLYBA LÉPÉS Jelen utasítás közzététele napján lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit 2015. január 1. nap-jától kell alkalmazni. Az utasítás 2015. december 31-ig hatályos. 7.0 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Mozgóbér rendszerbe tartozó szervezetek és munkakörök meghatározása 2. melléklet: Társasági és teljesítménymutatók meghatározása, leírása és mérése 3. melléklet: Az egyéni értékelés szempontrendszere 4. melléklet: Mozgóbér rendszer ütemezése Zaránd György s.k. vezérigazgató


ÉRTESÍTŐ 61 1. számú melléklet Mozgóbér rendszerbe tartozó szervezetek és munkakörök meghatározása Szervezetek: 1. Vasútijármű javítás Szolnok egységei 2. JBI Budapest telephelyei 3. JBI Debrecen telephelyei 4. JBI Pécs telephelyei 5. JBI Miskolc telephelyei 6. JBI Szeged telephelyei 7. JBI Szombathely telephelyei Munkakörök: Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Munkakör Akkumulátor kihordó, telepkezelő Alkatrész mosóberendezés kezelő I. Alkatrész mosóberendezés kezelő II. Általános betanított munkás Általános karbantartó I. Általános karbantartó II. Általános segédmunkás Balesetelhárító járműszerelő I. * Balesetelhárító járműszerelő II. * Betanított féktechnikai lakatos Betanított járműlakatos CNC megmunkáló Csapágyöntő Csapágyszerelő Dízelmotor szerelő Egyéb felület előkészítő, szemcseszóró Elektroműszerész Elektronikus berendezés műszerész Épület karbantartó Féktechnikai lakatos Forgácsoló I. Forgácsoló II. Gépészeti diszpécser Gépkezelő I. Gépkezelő II. Géplakatos I. Géplakatos II.

Munkakör

Ssz. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66.

Járművillamossági szerelő II. Kocsirendező Kötöttp. motor, erőátv.ber.szerelő Mechanikai műszerész Műanyag bevonó Művezető I. Művezető II. Padló alatti kerékesztergályos Saját használatú mozdonyvezető Szerszámkészítő Szerszámlakatos Telepi rendező, váltókezelő Tisztítási átvevő I. Tisztítási átvevő II. Tolatásvezető Tolópad kezelő Tűzikovács Vasúti jármű asztalos I. Vasúti jármű asztalos II. Vasúti jármű csőszerelő I. Vasúti jármű csőszerelő II. Vasúti jármű fényező I. Vasúti jármű fényező II. Vasúti jármű kárpitos I. Vasúti jármű kárpitos II. Vasúti járműszerelő I. Vasúti járműszerelő II.


ÉRTESÍTŐ 62 1. számú melléklet

Ssz. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Munkakör Hegesztő I. Hegesztő II. Hegesztőrobot kezelő Jármű szerkezeti lakatos I. Jármű szerkezeti lakatos II. Járműmosó-műhelytakarító Járműszerelő betanított munkás Járműszerelő I. Járműszerelő II. Járműszerelő III. Járműszerelő IV. Járművillamossági szerelő I.

Munkakör

Ssz. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75.

Vegyi elhárító járműszerelő * Villamos motortekercselő I. Villamos motortekercselő II. Villamosgép szerelő Villamos próbatermi diagnosztikus Villanyszerelő Víz-gázszerelő Vontató jármű üzembehelyező I. Vontató jármű üzembehelyező II.

* Amennyiben napi produktív munkaidejének legalább 50%-ában járműszerelőként foglalkoztatott (Az adott negyedévben a Járműmenedzsment szervezet vizsgálja a feltételt és küldi meg a Humánerőforrás gazdálkodás és koordináció részére)


ÉRTESÍTŐ 63 2. számú melléklet KIZÁRÓ FELTÉTEL Társasági mutató 1. Társasági mutató 2.

Mérleg szerinti Szerepe: kizáró eredmény feltétel

Mérése: az elfogadott üzleti tervhez képest

Szerepe: kizáró feltétel

Mérése: az elfogadott üzleti tervhez képest

EBITDA

Jellege: Halmozott (göngyölt) mutató I. név: I-III. tény II. név: I-VI. tény III. név: I-IX. tény IV. név: I-XI. tény és I-XII. várható

Mindkét társasági mutatónak egyidejűleg teljesülnie kell

TELJESÍTMÉNYMUTATÓ - Járműbiztosítási központok A teljesítménymutatók értékelése során mindig az adott negyedév teljesítménye kerül viszonyításra a bázisként szolgáló 2014. I-XII. havi hálózati átlaghoz Szervezeti egység

Teljesítménymutatók

Leírás

Mérés, célérték 

Járműbiztosítási Igazgatóságok mozdony-, motorkocsi-, személykocsi műhelyek

Üzemkészség értékelés

Járműbiztosítási Igazgatóságok / Teherkocsi műhelyek

Javításos kocsi db szám teljesítmény

A Telephely karbantartásba vont állagban lévő kocsijainak, motorkocsijainak, illetve mozdonyainak darabszám alapján súlyozott elvárt üzemkészsége

Negyedéves darabszámos termelési terv teljesítése


Súly [%]

100%, ha az elvárt szintet eléri, vagy afelett van, 50%, ha az elvárt értéktől való elmaradás legfeljebb 3% 0% ,ha az elmaradás meghaladja a 3%-ot.

80%

 100%, ha a darabszám eléri a 90%-ot,  50 %, ha 80%  90% között van

80 %

 

ÉRTESÍTŐ 64 2. számú melléklet Járműbiztosítási Igazgatóságok / Mozdony- és motorkocsi műhelyek

Szolgálatképtelenség értékelés

A Telephely karbantartásba vont állagban lévő motorkocsijainak, illetve vonali mozdonyainak két műhelyhibás szolgálatképtelensége között megtett út viszonya az elvárt szinthez

   

Járműbiztosítási Igazgatóságok / Teherkocsi műhelyek

Járműbiztosítási Igazgatóságok / Kocsijavítást végző műhelyek

Javításra visszautasított kocsi értékelés

A Telephely által javított teherkocsikból a javításra visszautasított kocsik mennyisége a bázis értékhez képest.

Kocsikisorozás értékelés

A Telephely típusonként karbantartásba vont állagban lévő kocsik darabszáma alapján súlyozott - egy kocsira jutó vonatkésést okozó kisorozási esetszám értéke az elvárthoz képest

     

Járműbiztosítási Igazgatóságok / Diszpécserek

Vonatkésést okozó, telephelyi okokra Telephelyi gépkijárás visszavezethető késői mozdony, értékelés illetve motorkocsi kijárás.






100%, ha az elvárt szintet eléri, vagy afelett van, 50%, ha az elvárt értéktől való elmaradás legfeljebb 10% 0%, ha az elmaradás meghaladja a 10%-ot. 100%, ha az elvárt szinten, vagy az alatt van, 50%, ha az elvárt értéktől való túllépés legfeljebb 10% 0%, ha meghaladja a 10%-ot az túllépés. 100%, ha az elvárt szinten, vagy az alatt van, 50%, ha az elvárt értéktől való túllépés legfeljebb 10% 0% , ha a túllépés meghaladja a 10%-ot. 100%, ha a negyedévben legfeljebb 3 db személyszállító- vagy 6 db tehervonat 50%, ha a negyedévben legfeljebb 5 db személyszállító- vagy 10 db tehervonat 0%, ha a fenti értékek közül bármelyiket meghaladja

20%

20%

20%

20%

ÉRTESÍTŐ 65 2. számú melléklet TELJESÍTMÉNYMUTATÓ - Vasútijármű javítás Szolnok Szervezeti egység

Vasútijármű javítás



Teljesítménymutatók

Leírás

Mérés, célérték

Súly [%]

Mennyiségi mutatószámok

Az éves üzleti terv alapján készített havi (negyedéves) gördülő tervben meghatározott kiadási darabszám tevékenység szerinti teljesülése  forgóváz csere  fővizsga javítás  nagyjavítások  (új kocsi gyártása)

A gördülő tervezésben meghatározott darabszámtól való eltérés nem haladhatja meg a -10%ot.

50%

Hatékonysági mutatók

Minőségi mutatók

A produktív fizikai állományú A produktív fizikai állományú munkavállalók kihasználtsági munkavállalók kihasználtsági mutatója mutatója (produktivitása) magasabb, (produktivitása) mint 88%. A javításra, gyártásra felhasznált A javításra, gyártásra felhasznált munkaóra eltérése az üzleti tervben munkaóra eltérése az üzleti tervben meghatározottól (kalkulációban) meghatározottól nem nagyobb mértékű, mint +5%. A teljesülés feltétele, hogy legfeljebb a járművek 10%-ánál Ismételt álló, illetve futópróbák száma a lehet egyszer ismételt álló-, vagy mozdonyok forgóváz cseréi és vasúti futópróbát tartani. kocsik elvégzett fővizsgájának kiadás (Vizsgált időszak: egy negyedév) előtt. A vizsgált negyedévben a kiesett A garanciális időszak alatt egyértelműen garanciális napok száma nem a járműjavító javítási tevékenységére haladhatja meg az összes, az adott visszavezethető, vagy azzal összefüggő, negyedévben érintett garanciális ún. kiesett garanciális napok száma. járművek maximálisan elérhető üzemnapjainak 5%-át. 19. szám Budapest, 2015. június 08.

15%

15%

10%

10%

ÉRTESÍTŐ 66 Vasútijármű javítás Csökkentő tényező: 1. A baleseti súlyossági és gyakorisági mutatók előző évhez képesti romlása (-5%)


ÉRTESÍTŐ 67 3. számú melléklet Az egyéni értékelés szempontrendszere Az egyéni teljesítmények közötti differenciáláshoz a közvetlen vezetőnek az alábbiakban részletezett szempontokat kell figyelembe vennie. Az egyes szempontok súlyát a vezetőnek kell mérlegelnie a munkavégzés jellegétől függően: fizikai vagy szellemi az adott munkakör. Az egyéni értékelés négy szempontot tartalmaz: 1. 2. 3. 4.

Egészség-, munka- és környezetvédelem Munkakörnyezet rendben tartása, tisztaság Teljesítmény, teljesítés, minőség Jelenlét.

A szempontok meghatározása: 1. Egészség-, munka- és környezetvédelem A védőeszközök, munka- és segédeszközök rendeltetésszerű használata, megfelelő tárolása, állapotának elvárható megőrzése. A csere és/vagy javítás szükségességének jelzése. Engedély nélküli, nem jóváhagyott átalakítások mellőzése. A hulladékok kijelölt helyen történő szelektív gyűjtése. Az alapanyagok biztonságos tárolása meghatározott helyen, megfelelő módon. 2. Munkakörnyezet rendben tartása, tisztaság A rendtartás magában foglalja a munkavégzéshez közvetlenül nem szükséges dolgok eltávolítását a munkahelyről, illetve a szükséges dolgok rendszerezett tárolását. A tisztaság a munkahely tisztán tartását jelenti. A tisztaságra, rendtartásra való törekvés végső soron a hatékonyság növelését és a minőség javítását eredményezi. A szempont vizsgálatánál az IEU06 számú „A minőségi munkakörnyezet kialakítása és fenntartása” című Integrált Eljárási Utasításban megfogalmazottak az irányadóak. 3. Teljesítmény, teljesítés, minőség Olyan jellemzők összessége, amely meghatározza a munkavállaló munkájának eredményét, minősíti azt a követelmények/előírások tükrében, illetve befolyásolja annak további felhasználhatóságát, értékét és hasznosságát. A munkavállaló munkájának eredménye pl. alkatrész, félkész termék, számítás, jelentés, elemzés, szolgáltatás. A teljesítmény előfeltétele az előírások és utasítások (munkaköri, technológiai, műveleti, szakmai, stb.) követése és betartása. A minőség az elvárásoknak való megfelelést jelenti a határidők betartása mellett. 4. Jelenlét A munkavállaló tárgyidőszakra vonatkozó ledolgozott munkaidejének figyelembe vétele. A tárgyidőszakban bekövetkezett tartós betegállomány figyelembe vétele a keret megállapításakor megtörténik az átlaglétszám alkalmazásával. Emellett a tárgyidőszakban bekövetkezett nem tartós betegállományt, illetve egyéb, munkavégzésnek nem minősülő távolléti időt a vezető köteles figyelembe venni.


ÉRTESÍTŐ 68 4. számú melléklet A mozgóbér rendszer ütemezése

Mozgób ér

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

* **

Kizáró feltétel vizsgálata

Teljesítménymutatók értékelése *

Keretkiadás munkáltatóknak

Felosztó lapok leadása

A mozgóbér kifizetése

Április 28. Kedd

Május 5. Kedd

Május 12. Kedd

Május 25. Hétfő

Június 10. (Számfejtésre 06.02.)

3 x 6%

Július 27. Hétfő

Augusztus 5. Szerda

Augusztus 13. Csütörtök

Augusztus 28. Péntek

Szeptember 10. (Számfejtésre 09.02.)

3 x 6%

Október 28. Szerda

November 5. Csütörtök

November 13. Péntek

November 25. Szerda

December 9. (Számfejtésre 12.02.)

3 x 6%

3 x 6%

Legkésőbb a 2016. február havi bérekkel március 10.

**

A teljesítménymutatók értékelése során mindig az adott negyedév teljesítménye kerül viszonyításra a bázisként szolgáló 2014. I-XII. havi hálózati átlaghoz 2015. I-XI. havi tényadatok és a 2015. I-XII. havi várható értékek együttes vizsgálata alapján


ÉRTESÍTŐ 69

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Zaránd György vezérigazgató


2015. (VI. 08. MÁV-START Ért. 19.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Kockázatkezelési Szabályzatáról

Recommend Documents