FÜGG ETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET KÖZPONTI KOORDIN ÁCIÓS IRODA Cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Levélcím: 1388 Budapest, Pf.52 Telefon: 06-1-785-00-10, 06-1-785-07-16 Telefax: 06-1-799-27-13 Mobil: 06-70/ 775-17-73 BM: 39-530 E-mail cím:
[email protected] Szám: FÜGGETLEN RENDŐR SZAKSZERVEZET FŐTITKÁRÁNAK 6/2015. (V. 12.) számú TÁJÉKOZTATÓJA a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) 2015. 05. 11-ei üléséről A RÉT 2015. május 11-én megtartott soros ülésén megvitatott kérdésekről az alábbiak szerint tájékoztatom tagságunkat. A tanácskozást Kovács István r. dandártábornok úr, az ORFK gazdasági főigazgatója vezette. Az ülésen munkáltatói részről részt vettek továbbá Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok rendőrségi főtanácsos úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője, továbbá Dr. Boros Gábor r. ezredes úr, az ORFK Hivatal Jogi Főosztály vezetője. Szakszervezetünket az ülésen Dávid Tibor főtitkár-helyettes képviselte. (A munkáltatói oldal által adott írásbeli válaszokat a szövegben dőlt betűvel jelöljük.) 2014. évi túlórák A januári, majd a márciusi RÉT üléseken is jeleztük, illetve tárgyaltuk a még tavaly keletkezett, és információink szerint még nagy számban kompenzálatlan túlórák problémáját. E körben visszatérően kértük a 2014. évben elrendelt és teljesített túlszolgálatok nagyságrendjének megyénként (rendőri szervenként) és a megváltás módja szerint (szabadidős, kifizetett, még kompenzálatlan) részletezett rendőrségi kimutatását. Az ülés keretében ismételten kértük a szóban forgó adatok rendelkezésünkre bocsájtását. A régebbi kompenzálatlan túlórák körében új, konkrét problémaként jeleztük, hogy a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóságtól a Készenléti Rendőrséghez átkerült több kolléga esetében is fejeként százas nagyságrendű (100, sőt nem egy esetben 300 óra feletti) kompenzálatlan túlórák vannak, melyeket az új munkahely (KR) információink szerint nem szándékozik rendezni, mondván, hogy azok a korábbi szervezet állományában keletkeztek. Jeleztük, hogy amennyiben szükséges, úgy a részletezett bontást is rendelkezésre bocsájtjuk. Kértük a szóban forgó esetet külön is kivizsgáltatni, illetve a szükséges intézkedéseket megtenni. A feltett kérdésünkre előzetes írásos anyag nem érkezett, ezért az ülésen rákérdeztünk a témával kapcsolatos rendőrségi választ illetően. Kovács István r. dandártábornok úr szóbeli tájékoztatása szerint az általunk fent jelzett, valamint korábban közölt túlóra ellentételezési hiányosságok közül két szervezeti egység
2 (KGEI, valamint Komárom-Esztergom megye) valóban helytállónak bizonyultak a jelzéseink, bár a KGEI vonatkozásában a nagyságrendet illetően a munkáltatói kimutatások eltérőek. Gazdasági főigazgató úr tájékoztatása szerint 300 óra körüli túlóra elmaradás nem áll fenn, hanem kb. százas nagyságrendű kompenzálatlan túlszolgálat áll fenn, de ezek rendezése – elmondása szerint – már folyamatban van. Kovács István r. dandártábornok úr tájékoztatása szerint a 2014. évben keletkezett, hangsúlyozottan szabályszerűen elrendelt túlszolgálatok kompenzáltságának utóellenőrzését – a fentebb említett esetekre is tekintettel – elrendelték. A vizsgálat lezárását követően főkapitányságonkénti bontásban gazdasági főigazgató úr tájékoztatást ígért a szakszervezetek részére. Bűnmegelőzési előadók A RÉT márciusi soros ülésén kértük a bűnmegelőzési előadók megbízásos foglalkoztatásával kapcsolatban korábban az ORFK irányába jelzett problémák (a megbízás miatt akadályba ütközik az érintettek előresorolása mind rendfokozatban, mind fizetési fokozatban) orvoslása tekintetében tett kezdeményezésünk (státuszok rendszeresítése, feladatot ellátók kinevezése) írásbeli megválaszolását. Az ugyanis hozzánk nem érkezett meg. Mivel a májusi RÉT ülésig nem történt semmi változás, ezért ismételten kértük a probléma kivizsgálását és megválaszolását. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a bűnmegelőzési előadók vonatkozásában a megbízás munkaügyi tartalmára vonatkozó jogszabályok hátteréről 29000/37281/1/2014.ált. számú, 2014. novemberi tájékoztató a szakszervezet részére megküldésre került. A tájékoztató alapján, a 2013. szeptember 01-től indított iskolai prevenciós tiszti program létrehozásakor a szakmai feladat ellátását elsősorban a korábban szolgálati nyugdíjba távozott, jelenleg szolgálati járandóságban részesülő - rendészeti/bűnügyi tapasztalattal, kiváló kommunikációs készséggel és kellő motivációval rendelkező - munkatársakkal terveztük végrehajtani. A fenti feltételeknek megfelelő, szenior állományba kinevezett munkatársaink foglalkoztatása létszám feletti foglalkoztatással került kialakításra, mivel a bűnmegelőzési tanácsadói feladatok ellátására külön státusz nem áll rendelkezésre. Ahol szenior állományú munkatárssal nem lehetett a feladatellátást biztosítani, ott a rendőri szerv hivatásos állományú tagjainak feladatra történő megbízással került a feladatellátás kialakítva. Egy hónapot meg nem haladó megbízás vonatkozásában a Hszt. alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, ugyanakkor egy hónapot meghaladó megbízásra csak az érintett beleegyezésével kerülhet sor. A válasz alapján nyilvánvaló, hogy a felső vezetés nem kíván a feladathoz státuszt rendelni, ily módon a jelzett problémát (előmeneteli akadály) megoldani. Sajnos ennek jogi úton történő rendezésére sem látunk lehetőséget, mivel az előmenetel szempontjából a kinevezés szerinti beosztás tekintendő irányadónak. Az ülésen Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr ígéretet tett az általunk jelzett egyéni probléma kivizsgálására. 12 alkalomra szóló utazási kedvezmény
3 Több szolgálati helyről is érkezett szakszervezetünkhöz olyan jelzés, mely szerint a kollégák a mai napig nem kapták meg a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet szerinti 12 alkalmas kedvezményes (MÁV-VOLÁN) utazásra jogosító utalványt. Van olyan szolgálati hely, ahol csak a munkavállalók nem részesültek benne, de van olyan megye, ahol a komplett személyi állomány nem kapta meg a jogszabály szerint járó juttatást, de még csak tájékoztatva sem lettek a „késedelem” okáról. A Korm. rendelet alapján a költségvetési szerveknél dolgozóknak március 31-ig kellett volna megkapniuk a szóban forgó utalványt, és álláspontunk szerint a cafetériához hasonlóan a teljes személyi körre (munkavállalók is) ki kell terjednie a végrehajtásnak. Kértük a probléma országos kivizsgálását, illetve az elmaradások soron kívüli rendezését! Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint az ORFK Gazdasági Főigazgatóság tájékoztatása alapján nincs rendelkezésre álló információ arra vonatkozóan, hogy az ORFK szervein belül valamely dolgozó részére ne került volna kiadásra az utazási utalvány. Az ORFK válasz tükrében kérjük tisztségviselőinket, hogy ahol esetleg mégsem valósult meg az ellátás, azt konkrét szolgálati hely és érintett létszám (foglalkoztatási jogviszony) megjelölésével jelezzék irányunkba, mivel az elmaradást csak így tudjuk megreklamálni a rendőrség vezetésénél. RSZKI végzettséggel nem rendelkezők jövője Megoldást várunk azon problémára, amely a rendészeti szakközépiskola részmoduljának teljesítésével korábban hivatásos állományba kinevezettek körében jelentkezett. A szóban forgó személyi körbe tartozók annak idején a rendészeti szakközépiskola befejezése nélkül lettek szolgálatba állítva azzal az ígérettel, hogy az iskolát később majd befejezhetik (végig járhatják). Erre azonban nem került sor. Így viszont az érintett kollégáknak nincs esélyük a szakmai, besorolásbeli előmenetelre, ugyanakkor gyakorta veszik őket mégis igénybe RSZKI végzettséget igénylő szolgálati feladat ellátásra (pl. járőrvezető), és ha hibáznak, még felelősségre is vonják őket. Kértük a korábbi létszámfeltöltési igény miatt keletkezett probléma mielőbbi, a kollégák szempontjából megnyugtató rendezését. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat, Oktatási és Képzési Főosztály válasza szerint az elmúlt években rész-szakképesítést szerzett és hivatásos állományba kerültek személyi köre esetében döntően megvalósult az iskolarendszeren kívüli képzési lehetőség biztosítása, ebből eredően konkrét eset felvetését követően van lehetőség érdemben tájékoztatást adni. Az ülésen, reflektálva a leírtakra elmondtuk, hogy nem tartjuk kielégítőnek, hogy probléma a fennálló esetek döntő többségében már rendeződött. Egyes szolgálati helyeken ugyanis még mindig vannak az előmenetelt tekintve önhibájukon kívül megrekedt kollégák. Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr az ülésen ígéretet tett arra, hogy konkrét esetekben ők is segítséget nyújtanak a helyzet rendezéséhez, bár elmondása szerint ez az érintett rendőri szervek/megyei rendőr-főkapitányságok számára is prioritást képező feladat. A válasz alapján szolgálati hely, név és egyéb szükséges információk (kinevezés időpontja, képesítési előírás, stb.) közlése esetén tudjuk az egyéni problémákat
4 továbbítani az ORFK irányába. Kérjük tisztségviselőinket, hogy a megoldásra váró ügyeket e szerint jelezzék felénk. Cafetéria keret lakáshitel célú felhasználása Kértük soron kívül megvizsgálni, illetve intézkedni azon kollégák ügyében, akik a tavalyi évben megnyílt adómentes lakáshitel-törlesztésre kívánják fordítani a cafetéria keretüket, azonban a törlesztendő hitel nem tisztán lakáscélú. Egészen pontosan szabad felhasználású hitelt vettek fel, amit nem teljes mértékben fordítottak lakás célra, hanem egyéb kiadásaik fedezetére fordították, de a hitel biztosítéka teljes egészében mégis csak a lakásuk (ingatlanuk). Információink szerint az ORFK felsőbb szakmai állásfoglalást (NAV, illetve Nemzetgazdasági Minisztérium) kért abban, hogy a csak részben lakáscélú hitelszerződések is beletartozhatnak-e a támogatotti körbe. Azonban a kérdés eldöntéséig az érintettek a cafetéria keretük felhasználását illetően bizonytalanságban vannak: várjanak-e a megjósolhatatlan kimenetelű állásfoglalásra, és addig függesszék fel a nyilatkozattételüket, vagy válasszanak a biztos, de adóköteles egyéb cafetéria elemek közül, így viszont ha utóbb mégis lehetőség lesz az adómentes cafetéria elem igénybevételére, akkor komplikáltabb és anyagi vonzattal (addig felvett, kapott juttatások visszaadása, fizetése) is jár a nyilatkozat módosítás. Az ügy eddigi fejleményeiről részletes tájékoztatást, továbbá a kérdésben a döntés (állásfoglalás) mielőbbi és pozitív meghozatalát kértük. Az ORFK Gazdasági Főigazgatóság válasza szerint az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló 15/2004. (IV.3.) NGM rendelet 6. § d) pontja pontosan megnevezi a támogatás igénylésére jogosultak körét, ezért az ott felsoroltakon kívül más személy a - figyelemmel a Belügyminisztérium álláspontjára - nem tekinthető jogosultnak annak ellenére sem, hogy a kezes felelőssége az adóshoz és az adóstársához hasonlóan szintén egyetemleges. Arra kértek útmutatást, hogy adósságrendező (szabad felhasználású) hitel esetén, amikor az érintett több különböző hitelt vált ki egy új kölcsön- vagy hitelszerződéssel, igénybe veheti-e a támogatást (cafetériaként) úgy, hogy az új kölcsön- vagy hitelszerződés csak részben tekinthető lakáscélúnak illetőleg, hogy a hitelszerződésből annak is ki kell derülnie, hogy a hitelintézet mekkora összeget könyvel lakáscélra. A támogatás igénybevétele mindig az adott, egyedi kölcsön- vagy hitelkonstrukciótól függ, annak esetenkénti vizsgálata szükséges. Ha több részből tevődik össze a kiváltott konstrukció, meg kell vizsgálni, hogy kifejezetten nevesítve szerepel-e, hogy az adott összegű részek milyen célt szolgálnak, az adósságrendező hitel tartalmazza-e nevesítve a lakáscélú kölcsönt- vagy hitelt. Amennyiben kifejezetten nevesítve van, az, hogy az adott rész lakáscélú volt, akkor a támogatás igénybe vehető. A Rendelet 7. §-a szerint az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy különösen magánszemély hozzátartozója - részesül-e vagy részesült-e a támogatásban. A hivatkozott szabályozás egyértelmű, e szerint nem a munkáltató feladata azt a tényt ellenőrizni, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy
5 részesül-e vagy részesült támogatásban. Ezért álláspontom szerint nem szükséges nyilatkoztatni a jogosultakat erről a tényről. Az ülés keretében is rákérdeztünk, hogy a válasz alapján mivel kalkulálhatnak az érintettek. Kovács István r. dandártábornok úr tájékoztatása szerint a minisztérium (NGM) válasza alapján, ha a hitelszerződés szerint a hitel felhasználása csak részben is lakáscélú volt, úgy arra a támogatás (cafetéria-elem) igénybe vehető. KGEI átszervezés A márciusi RÉT ülésen szó esett a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság egyes feladatköreinek és ezzel együtt személyi csoportoknak a Készenléti Rendőrséghez történt átkerülésével kapcsolatos tapasztalatokról. Kifogásoltuk, hogy az átszervezést nem előzte meg a szakszervezetekkel való egyeztetés, illetve, hogy a kollégákat személy szerint is negatívan érintett a változás (munkavégzési hely, munkaidő beosztás megváltozása, ráadásul kellő felkészülési idő nélkül). Tájékoztatást kértünk arról, hogy várható-e újabb szervezeti átalakítás a KGEI-t érintően. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a KGEI egyes feladatai – üzemeltetéssel kapcsolatos szervezeti elemek (Szabadidőközpont, Pihenőházak, Gépjármű Alosztály) - 2015. március 01-jei hatállyal átcsoportosításra kerültek, melynek következtében az azt ellátó munkakörök és feladatok (Készenléti Rendőrséghez 56 státusz, Békés MRFK-hoz 1 státusz, Győr-Moson-Sopron MRFK-hoz 1 státusz, Vas MRFK-hoz 4 státusz) bérköltséggel együtt átadásra kerültek az érintett szervek gazdasági területeinek. Minden érintett végzettségének, képzettségének és korábbi munkakörének megfelelő beosztás került felajánlásra, az illetményük változatlan maradt. A mindösszesen 62 státuszt betöltő személy közül 54 fő fogadta el az áthelyezését, 1 fő tölti a felmentési idejét az öregségi nyugállományba vonulásig, 4 fő maradt a KGEI állományában, 1 fő került áthelyezésre más fegyveres szervhez, 2 fő tölti a felmentési idejét, mivel a részükre felajánlott munkakör elfogadásával nem éltek. Az ülésen rákérdeztünk a KGEI-t érintően a híresztelések szerint július 1-től várható újabb „átszervezés” részleteire. Kovács István r. dandártábornok úr elmondta, hogy valóban tervbe van véve a KGEI ORFK GF szervezetébe történő integrálása Gazdasági Ellátó Központ elnevezéssel és a jelenlegivel azonos feladatkörökkel. Ehhez azonban még a jogi hátteret (alapot) kell előbb megteremteni: statútum rendelet módosítása, alapító okirat módosítás, stb. Azt azonban gazdasági főigazgató úr már most kijelentette, hogy a kb. 500 fő érintett munkájára a szervezeti változást követően is szükség lesz, mindenkinek lesz feladata, munkahelye. A ruházati bolt dolgozóira konkrétan rákérdezve Kovács István r. dandártábornok úr elmondta, hogy a 21 státuszon jelenleg 19 fő dolgozik, akik közül 13 főnek lesz továbbra is feladata a rendszerben, 6 fő munkájára pedig a BV-nél számítanak, ahová bérrel és státusszal együtt tervezik az átadást. Rendőrnap munkaszüneti napként történő egységesítése Az ülés keretében ismételten kezdeményeztük, hogy országosan egységesen kerüljön leszabályozásra a jövőre nézve a Rendőrség napja, április 24-e munkaszüneti napként
6 kezelése a különböző foglalkoztatási jogviszonyokban. A Hszt.-n kívül ugyanis pl. sem a Kjt., sem az Mt. nem határoz meg az állami munkaszüneti napokon felüli további munkaszüneti napot, mint a hivatásos állomány esetében a Rendőrség napját. Emiatt mindig aggodalmat kelt a kollégákban, hogy belső norma, vagy jogi szabályzó híján munkáltatójuk miként ítéli meg az e napon történő munkavégzést az ő esetükben. Dr. Boros Gábor r. ezredes úr az ülésen elmondta, hogy országos szintű szabályozás kiadásával a jövőre nézve sem számolhatunk, mivel az ORFK vezetője jogszabályalkotásra nem jogosult, legfeljebb ajánlást adhat az egyes rendőrségi munkáltatók számára, és ezt eddig is megtette. Nyelvpótlék megszüntetések A napokban arról értesültünk, hogy Nógrád megyében – állítólag az ORFK-ról érkezett instrukció alapján – több kolléga nyelvpótlékának folyósítása megszüntetésre került, pedig az új Hszt. még nem lépett hatályba. Az ülés keretében tájékoztatást kértünk az ügy részleteiről: valóban történt-e és országosan elrendelt pótlékmegvonás a kollégáktól. Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr tájékoztatása szerint azon néhány esetben kezdeményezték a megyei rendőr-főkapitányságok intézkedését (pótlék megszüntetés), ahol a vonatkozó jogszabályokkal ellentétesen történt nyelvpótlék folyósítás: pl. az eszperantó nyelv, ami után a jelenleg még hatályos szabályok szerint sem állapítható meg, illetve folyósítható nyelvpótlék. A Hszt. (104. §), illetve a 66/2011. (XII. 30.) BM rendelet (13. §, valamint 2. sz. melléklet) felsorolásában az említett nyelvismeret nincs nevesítve pl. az eszperantó, ezért a pótlékban részesítésnek nincs jogalapja. Cafetéria munkabaleset miatti keresőképtelenség idején A tavalyi évtől megváltozott cafetéria szabályokkal összefüggésben már többször felhívtuk az ORFK figyelmét az alábbi problémára. A vonatkozó ORFK utasítás értelmében a nem hivatásos szolgálati jogviszonyban állók esetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség idejére szünetel a cafetéria jogosultság, de nyilvánvalóan el kellene különíteni a „normál” betegállománytól a munkabalesettel (betegséggel) összefüggő távollétet. Bár az elmaradt járandóság kárigényként a munkáltatóval szemben érvényesíthető, egyszerűbb és empatikusabb megoldást jelentene, ha az említett esetkör külön nevesítésre kerülne a tárgyévi ORFK normákban. A jövő évi szabályozás tekintetében ezt mindenképp megfontolásra javasoltuk. Dr. Boros Gábor r. ezredes úr tájékoztatása szerint általános kivételes szabály e kérdésben nem hozható, mivel nem minden munkabaleset következik be a munkáltató hibájából, így a szóban forgó helyzetekben a kártérítési eljárásban érvényesíthető a jövőben is az elmaradt járandóság iránti igény. Veszélyességi pótlék egységesítése Információink szerint a határrendészeti feladatokat ellátó kollégák rendőri szervenként eltérően részesülnek veszélyességi pótlékban. Pontosabban szólva van olyan megye, ahol
7 fizetik a migránsokkal érintkező állomány (idegenrendészeti eljárást lefolytató ügyintézők, őrizetet ellátók, szállításban, kísérésben résztvevők, stb.) részére a veszélyességi pótlékot (pl. Csongrád megye). Ezzel szemben az azonos feladatokért pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem intézkednek a pótlék megállapítására és folyósítására. A diszkriminatív eljárás információink szerint nem csak megyénként tapasztalható, hanem egyéb viszonylatban is: pl. az őrzött szállás hivatásos állománya kapja a pótlékot, míg a határrendészeti kirendeltségek állománya ugyanazon személyekre (őrzött szállásoknak átadott migránsokra) nem. Kértük a probléma országos kivizsgálását, és a pótlék folyósítására irányuló intézkedések megtételét azon rendőri szervek irányába, ahol ez eddig nem teljesült. Dr. Pozsgai Zsolt r. dandártábornok úr az ülésen ígéretet tett a konkrét probléma kivizsgálására, melynek keretében megkereséssel élnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK irányába. Dr. Boros Gábor r. ezredes úr a veszélyességi pótlék témájához kapcsolódva tájékoztatásként elmondta, hogy amint az már ismert, az új szolgálati törvény csak a havi rendszeres veszélyességi pótlékot tartja fenn július 1-től (ionizáló sugárzásnak kitett beosztásban, biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett munkakörben, stb. dolgozók), azaz a jelenleg is egy szűk személyi körnek adott pótlékot. Az erre jogosító beosztások miniszteri rendeletben kerülnek majd nevesítésre. Mivel azonban az ilyen pótlékkal is elismert, egészségre veszélyes körülmények között a napi szolgálatteljesítési idő maximum 6 óra lehet, ez a jelenlegi munkaidőrend megváltoztatását is eredményezni fogja. Bővebb információt ezzel kapcsolatban nem kaptunk. GYES-ről visszatérők ruházati ellátása A RÉT előző ülésén már szó esett, de a napokban ismételten újabb eseteket jeleztek szakszervezetünk irányába tisztségviselőink, melyek az illetmény nélküli szabadságról visszatérő hivatásos kollégák ruházati felszerelésével kapcsolatban jelentkeznek. A RUSZ (71/2011. (XII. 31.) BM rendelet) értelmében az illetmény nélküli szabadság idejére a ruházati ellátás szünetel. Vagyis ezen idő alatt az érintettek sem természetbeni sem pénzbeli ruházati ellátásban nem részesülnek. Ugyanakkor az illetmény nélküli szabadság lejártát követő munkába állásukkor elöljáróik követelményként támasztják velük szemben, hogy az időközben rendszeresített öltözetben kezdjék meg az újbóli szolgálatukat. A szükséges ruházati termékek beszerzéséhez azonban az anyagi fedezetet nem biztosítják. A RÉT előző ülésén az ORFK részéről az a tájékoztatás hangzott el, hogy a hatályos RUSZban szereplő azon rendelkezés, amely az „újbóli ellátásra” jelenleg csak lehetőséget biztosít (adható kategória), várhatóan a közeljövőben alanyi jogos szabályozásra fog kerülni. Nevezetesen a RUSZ 22. § (6) bekezdésében foglalt szabályról van szó, de az sajnos a mai napig nem ír elő a szóban forgó esetre nézve kötelezettséget a munkáltató számára. Tájékoztatást kértünk a szabályozás-változás állásáról, továbbá annak megtörténtéig központi iránymutatás kiadását a rendőri szervek irányába, ami az érintett állomány helyzetét pozitívan rendezné: vagy biztosítsák a szolgálati helyek az előírt ruházat beszerzésének anyagi fedezetét, vagy adjanak türelmi időt a kollégáknak a hiányosságok pótlására (ruhapénz az idén majd csak ősszel lesz a legutóbbi RUSZ módosítás szerint).
8 Kovács István r. dandártábornok úr a felvetésünkre válaszolva elmondta, hogy csak a múltkori RÉT ülésen elhangzottakat tudja ismételten elmondani a problémával kapcsolatban. Emlékeztetőül: a tárgykörrel kapcsolatban az alábbi tájékoztatás hangzott el a márciusi RÉT ülésen: Kovács István r. dandártábornok úr múltkori RÉT ülésen elhangzott tájékoztatása szerint a vonatkozó szabályozás rövid időn belül oly módon fog változni, hogy a kiegészítő juttatás alanyi jogon fogja megilletni az érintetteket, és ráadásul visszamenőlegesen is rendezni fogják a problémát. Az ORFK válasz tükrében csak azt tudjuk tanácsolni az érintetteknek, hogy a remélt módosításig hasonló probléma felmerülése esetén a RUSZ említett szakaszára hivatkozással kérjék, hogy munkáltatójuk biztosítsa az előírt kötelezettséghez szükséges pénzügyi fedezetet. Új szolgálati törvény szerinti besorolás, illetmény megállapítás Az ülés keretében tájékoztatást kértünk a július 1-jével hatályba lépő 2015. évi XLII. törvény szerinti átsorolások részleteiről, így a végrehajtás várható ütemezéséről (esetleges személyzeti beszélgetések lebonyolítása), a szakszervezetek bevonásáról. Ez utóbbi körben hivatkoztunk országos rendőrfőkapitány úr ígéretére, aki a BM rendeletek ismertté válása után egy szakmai-szakértői párbeszéd megtartására késznek mutatkozott. Az ORFK képviselői az ülésen elmondták, hogy a 2015. évi XLII. törvény kifejezetten deklarálja azt, hogy a július 1-jei besorolás nem minősül átszervezésnek, így egyéni személyzeti elbeszélgetésekre nem fog sor kerülni, de az okmányolást természetesen el kell végezni a rendőrségnek, mert augusztusban már az új illetményt kell a kollégáknak megkapniuk. A fentebb említett közös szakmai-szakértői fórumot érintően az ORFK képviselői – az ORFK vezetőjével összhangban – úgy nyilatkoztak, hogy arra a már megjelent végrehajtási rendeletek birtokában kerülhet sor. FBŐ-sök veszélyességi pótléka Az ülésen ismételten szóba került a már a RÉT, de a BÉT (belügyi érdekegyeztetés) fórumain számtalanszor tárgyalt probléma, nevezetesen az őrzött szálláson dolgozó fegyveres biztonsági őr munkavállalók diszkriminatív pótlékolása, pontosabban a veszélyességi pótléktól való elesésük, holott a hivatásosokkal azonos feladatokat és feltételek mellett látnak el, de a hivatásosokkal ellentétben ők nem kapnak veszélyességi pótlékot, és persze az illetményük is alacsonyabb. Az ülésen kimutatást kértünk az őrzött szálláson dolgozó munkavállaló FBŐ-sök létszámáról, és az az alapján számított pótlékvonzat pénzügyi nagyságrendjéről. Az ORFK képviselői az ülésen ígéretet tettek a felmérés elvégzésére. Országos munkavállalói kollektív szerződés lehetősége Az ülésen kérdésként merült fel, hogy több munkáltatós kollektív szerződés megkötésére vane lehetőség.
9 Az ORFK Hivatal válasza szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 276. §-a alapján nem kizárt, hogy a kollektív szerződés hatálya több munkáltatóra is kiterjedjen, de ebben az esetben valamennyi munkáltatónak szerződéskötő félként kell szerepelnie. Figyelemmel azonban arra, hogy az Mt. 276. §-ának (2) bekezdésében előírt feltételek (reprezentativitás) teljesülését munkáltatónként kell vizsgálni, a rendőrségi szinten egységes kollektív szerződés megkötésének ez minden bizonnyal akadályát fogja képezni. Létszámkimutatás Kimutatást kértünk a meglévő létszámról rendőri állománykategóriánkénti (hivatásos, közalkalmazott, stb.), valamint szervenkénti (főkapitányságon belül főkapitánysági közvetlen, rendőrkapitányság, határrendészeti kirendeltség) megoszlásban. A létszám kimutatást az ORFK táblázatos formában rendelkezésünkre bocsájtotta, melyet jelen tájékoztatóhoz mellékelünk. Új iktatási rendszer (KÉR) tapasztalatok Vidékről érkezett jelzés szerint az újonnan bevezetett iktatási rendszer lassú, gyakori a duplikált iktatás. A végrehajtandó feladathoz nincs elegendő létszám, a munkát végzők túlterheltek. Tájékoztatást kértünk az országos tapasztalatokról, mivel a hozzánk érkező információk szerint a korábbi, jól működő rendszer leváltása nem volt szerencsés. Az ORFK Hivatal válasza szerint a Rendőrség iratképző szerveinél új iktatási rendszer bevezetésére nem került sor, az elmúlt évekhez hasonlóan jelenleg is a Robotzsaru ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerben kerül sor az általános iktatási tevékenységre. Erre figyelemmel csak vélelmezhető, hogy az ügyviteli folyamatokat részben befolyásoló egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer bevezetésével függ össze a megkeresés. Ennek kapcsán az alábbiak érdemelnek kiemelést. A közigazgatás megújítása keretében, a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program elvárásait szem előtt tartva döntött a Kormány arról, hogy a Honvédelmi Minisztérium kivételével a minisztériumok és a közigazgatási szervek között meg kell valósítani elektronikus kapcsolattartást. A kormányzati döntés kapcsán megjelent az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer létrehozásáról szóló 1584/2014. (X. 16.) Korm. határozat, több esetben módosult a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) és ennek megfelelően a Rendőrség Iratkezelési Szabályzatáról szóló 59/2008. (OT. 31.) ORFK utasítás módosítására is sor került. Az EKÜR működésének lényege, hogy a Rendelet 1. mellékletében meghatározott szerveknek (a továbbiakban: bekapcsolt szervek) a Magyar Posta útján érkező levélpostai küldeményét a Rendelet 2. mellékletében meghatározott kivételektől eltekintve - a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal Központi Érkeztető Főosztálya (a továbbiakban: KÉR) érkezteti, hiteles elektronikus másolattá alakítja, melyet követően a címzett szerv hivatali kapujának igénybe vételével elektronikusan a címzett szerv részére továbbít; a bekapcsolt szervek egymás közötti kapcsolattartás csak - elektronikusan - a NOVA
10 SZEÜSZ rendszeren történhet (hivatal-hivatal közötti kapcsolat); a Magyar Posta útján továbbítandó küldemények tekintetében a Magyar Posta hibrid szolgáltatást alkalmazhatják. Az ICER a rendőri szerveknek címzett küldemények hiteles elektronikus másolatát a Rendőrség hivatali kapuján keresztül továbbítja. A Rendőrség hivatali kapuja fogadja a küldeményt, és a Robotzsaru rendszeren keresztül elküldi közvetlenül a címzett rendőrségi iratképző szerv iratkezelési rendszerébe. Az iratképző szervnél a Robotzsaru rendszer a küldeményt automatikusan érkezteti, az iratképző szerv segédhivatalának - érkeztető pontnak - csak a postabontást kell végrehajtani. Ennek során ellenőrizni kell a küldemény megnyithatóságát, olvashatóságát, majd azt - az adott iratképző szerv ügyviteli rendjének megfelelően - továbbítani kell a szignálásra jogosultnak vagy a címzett szervezeti elemnek. A postabontás adatainak pontosítása, a szignálás, az iktatás, az átadás-átvétel, az ügyintézés és a kiadmányozásra történő előkészítés, illetve a kiadmányozás a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően folyik. A névre szóló elektronikus aláírás hiányában a kiadmányozás papíralapon történik, melyet követően vissza kell alakítani az iratot elektronikus formátumra. A címzés alapján az EKÜR rendszer az elektronikus iratot: hivatal-hivatal kapcsolatban az expediálással egyidőben a Robotzsaru rendszer elhelyezi a szervezeti aláírást az iraton, amelyet követően elküld a KÉR kóddal rendelkező címzett szervhez, és azt elhelyezi a címzett szerv iratkezelési rendszerébe (a sikeres kézbesítésről a rendszer nyugtát készít, melyet a küldemény alszámára automatikusan beiktat); magánszemély címzett esetén a papír alapú küldemény hivatali kapun keresztül a Magyar Posta Szabályozott Elektronikus Ügykezelési Szolgáltatásának (SZEÜSZ) igénybe vételével a címzett részére kerül továbbításra (az elektronikus küldeményt az inverz hibrid szolgáltatás keretében a Magyar Posta papíralapúvá alakítja, borítékolja és kézbesíti). Az EKÜR rendszer bevezetésével összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a 2015. május l-jére tervezett éles üzemü működést megelőző, jelenleg is folytatott tesztelési időszak alatt az iratképző szervek a KER-től megkapták a már hiteles elektronikus másolattá alakított elektronikus irat eredeti papíralapú iratát is. Ebből adódóan az eredeti papíralapú iratot érkezést követően érkeztetni és a már iktatott elektronikus irathoz kellett rendelni, ami valóban többletfeladatot jelentett. Ez a feladat azonban 2015. április 14-től megszűnt, mivel a KÉR a papíralapú iratot már nem kézbesíti a címzett szerv részére. Ezen többletfeladat mellett azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a Rendszer automatikusan hajtotta végre az érkeztetéssel kapcsolatos műveleteket, a hivatal-hivatal közötti kapcsolat bevezetésének következtében nincs szükség futárjegyzék készítésére, illetve a későbbiekben Magyar Posta hibrid szolgáltatásának alkalmazásával a postakönyvek vezetésére. Összegezve megállapítható, hogy 2015. április 14-ig a segédhivatalok állományának iktatási feladatai az EKÜR rendszer alkalmazására történő felkészüléssel és a teszteléssel kapcsolatos feladatok miatt növekedtek, azonban hivatal-hivatal közötti kapcsolat bevezetése ezen terheken már enyhített, illetve a Magyar Posta hibrid szolgáltatásának bevezetése várakozásaink szerint tovább csökkenti majd a feladatokat. Természetesen az állomány nehezen változtat a már megszokott, szinte rutinszerűen végzett feladatain, erre is figyelemmel számos kifogás fogalmazódik meg az EKÜR rendszerrel összefüggésben. Felmerültek ugyanakkor megalapozott kifogások is, hiszen a tesztidőszaknak pontosan az volt a célja, hogy az esetleges problémákat a felszínre hozza. Az ORFK Hivatala az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Informatikai Fejlesztési Főosztály munkatársaival 2014 novemberétől képzések és továbbképzések keretében folyamatosan
11 készítette fel az állományt az EKÜR rendszer használatára, illetve áttekintette a Robotzsaru rendszer ügyviteli munkafolyamatok egymásra épültségét, és számos módosító javaslatot tett annak egyszerűbb alkalmazására vonatkozóan, melyek a fejlesztések folyamán fokozatosan kerülnek a Robotzsaru rendszerbe beépítésre, megkönnyítve ezzel a felhasználói állomány feladatainak végrehajtását. Korkedvezmény érvényesítése A RÉT előző ülésén kérdésként merült fel, hogy a 2014. december 31-ig megszerzett korkedvezményes szolgálati időket miként lehet vagy kell a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokkal egyeztetni, illetve, hogy ezt a munkáltatón (rendőrségen) keresztül kell-e intézni. Kértük, hogy az ORFK adjon tájékoztatást a kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról. Az ORFK Hivatal Jogi Főosztály válasza szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-ának (2a) bekezdése értelmében a legalább negyven év jogosultsági idő megszerzéséhez kötött nyugdíjjogosultság a nőket illeti meg. Ez a lehetőség - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 181. §-ának (3) bekezdése alapján, eltérő speciális rendelkezés hiányában - a hivatásos állományú nőkre is vonatkozik. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat válasza szerint a korhatár előtti ellátás iránti kérelem a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél nyújtható be. A korkedvezményes munkakörben eltöltött idő tekintetében a dolgozó kérelmére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság megküldi a munkáltatónak a kitöltendő igazolás nyomtatványát, hogy a munkáltató az igazolást kitölthesse. A munkáltató a kitöltött igazolást visszaküldi, melyre tekintettel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozatban megállapítja a korkedvezményre jogosult évek számát és a korhatár előtti ellátás igénybevételének lehetőségét.
Pongó Géza főtitkár
