2015-ös tanévre. Irodalom Történelem Zenetörténet Vizuális kultúra

Eseménynaptár a 2014/2015-ös tanévre Irodalom • Történelem Zenetörténet • Vizuális kultúra

Sík Sándor Tanáregylet Budapest 2014

Eseménynaptár a 2014/2015-ös tanévre Irodalom • Történelem Zenetörténet • Vizuális kultúra

Sík Sándor Tanáregylet Budapest 2014

Az Eseménynaptárt összeállították: Emőd Terézia – irodalom Csíky Balázs – történelem Blazsek Andrea – zenetörténet Lindner Magdolna – vizuális kultúra

A kiadvány megjelenését támogatta: a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

Felelős kiadó: Sík Sándor Tanáregylet https://sites.google.com/site/siktanaregylet/

Szerkesztő: Gianone András és Stróbl Erzsébet

Előszó A 2002-ben alapított Sík Sándor Tanáregylet célkitűzése a magyar nyelv- és irodalom, történelem, idegen nyelvi és művészeti oktatás, műemlékvédelem, humanisztikus szemléletű és kulturális életre nevelés segítése az egyházi iskolákban. E célkitűzés szellemében adjuk közre a 2014/15-ös tanévre készített eseménynaptárt. A 2003 óta minden évben elkészített kiadványunk segíteni kívánja a humán tárgyakat oktató tanárokat és tanítókat, hogy a tanév során a jeles évfordulókról megemlékezhessenek. Olyan eseménynaptárt vehet kezébe az olvasó, amely az irodalom, a történelem, a zenetörténet és a vizuális kultúra jelentős személyiségeit és fontos eseményeit mutatja be. Remélhetőleg örömmel fogják forgatni és szívesen felhívják diákjaik és kollégáik figyelmét a jeles napokra. A szerkesztők

IRODALOM

2014 Augusztus 15.

125 éve született TEVAN ANDOR (1889–1955) könyvkiadó, bibliofil, író, a magyar irodalmi élet egyik központi alakja a századfordulón. Kapcsolatba került a New York Kávéház irodalmi és művészeti törzsközönségével. Békéscsabán átvette apja nyomdáját és – könyvművész munkaközösségével létrehozott – szép szecessziós kiadványai révén nagy népszerűségre tett szert; a modern tipográfia megalapozója. A magyar- és a világirodalom számos alkotását jelentette meg igényes, de olcsó áron és a bibliofilek számára forgalomba hozta a magyar irodalom mestermunkáit 1913tól (Tevan amatőr sorozat). 1955-ben jelent meg az azóta is kézikönyvként használt A könyv évezredes útja című műve.

19.

25 éve hunyt el KÉPES GÉZA (1909–1989) költő, műfordító. A nyugati nyelvek és az összes finnugor nyelv mellett fordított sok más nyelvből is. 1945-től a Magyar Rádió osztályvezetője, nevéhez fűződik a Falurádió és a Gyermekrádió című műsorok elindítása. 1954-ben megszervezte a Magvető Könyvkiadót. 1955-től a forradalom leveréséig az Írószövetség titkára volt. 1957-ben a forradalomban való tevékenysége miatt elbocsátották állásából, ezután nyugdíjazásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa lett. 1955-ben szerkesztésében indult útjára a Helikon világirodalmi figyelő című irodalomelméleti folyóirat. Költészetének legmagasabb szintjén állnak költői portréi. 100 éve született BAJOMI LÁZÁR ENDRE (1914–1987) író, műfordító. Húsz éves korától tizenhét évig élt Párizsban, hazatérése után ennek a kultúrának lett egyik elismert tolmácsa és közvetítője. Jóformán valamennyi könyve és egyéb publikációja francia vonatkozású. Jelentékeny fordítói munkássága során olyan próza- és színműírókat szólaltatott meg magyarul, mint Balzac, Zola, stb. 1962-ben adta ki a Francia irodalom kistükre című monográfiáját.

Szeptember 8.

75 éve hunyt el HEVESI SÁNDOR (1873–1939) dramaturg, színigazgató, író, műfordító. Színikritikáit és színházelméleti cikkeit különböző fővárosi lapokban publikálta. Beöthy László 1901-ben szerződtette rendezőként a Nemzeti Színházhoz, melynek az igazgatói tisztjét is betöltötte 1922 és 1932 között. 1933-tól élete végéig a Magyar 6

IRODALOM Színház rendezője. Több drámát is írt, valamint irodalmi műveket állított színpadra. 1927-1932 között a Színművészeti Akadémián tanított. Tanulmányai jelentek meg a színészvezetés, a dramaturgia, a dráma- és színháztörténet, a színpadi beszéd tárgyában. 12.

50 éve hunyt el FITZ JÓZSEF (1888–1964) könyvtörténész, könyvtáros, író. 1911-ben jelent meg Az új levél című novelláskötete. Dolgozott az Egyetemi Könyvtárban, 19351945-ig az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója volt. Szakirodalmi munkássága jelentős, nevéhez fűződik a Nemzeti Bibliográfia újjászervezése. Tiszteletére 1989 óta kerül kiosztásra a Fitz József-könyvdíj, amelyet a könyvtárosok szavazatai alapján ítélnek oda az előző évben megjelent, a könyvtáros szakma által legértékesebbnek, legszebbnek tartott könyveknek.

13.

25 éve hunyt el RATKÓ JÓZSEF (1936–1989) költő. Családi problémák miatt gyermekként lelencházba került. 1954-től közölték verseit a napilapok és folyóiratok. Első verseskötete Félelem nélkül címmel 1966-ban jelent meg. A nagykállói Krúdy Gyula Járási Könyvtárat igazgatta haláláig. Nagy sikerű verses drámáját, a Szent Istvánról szóló Segítsd a királyt! a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház mutatta be (1985). 2014-ben Ratkó József-emlékévet rendeznek tiszteletére Szabolcs-Szatmár Bereg megye és Nagykálló szervezésében. Minden évben megrendezik az Országos Ratkó József Vers- és Prózamondó Versenyt. A Ratkó József-díjat 1993-ban alapította a Hangsúly Művelődési és Művészeti Alapítvány.

20.

25 éve hunyt el RAFFAI SAROLTA (1930–1989) író, költő. Nevével először az Irodalmi Színpad összeállításaiban találkozhatott a közönség (1963). 1966-tól jelentek meg művei. Novelláinak és regényeinek fő jellemzői az időszerű társadalmi problémák, női sorsok ábrázolása. 1972–1978 között a Forrás folyóirat versrovatának szerkesztője, 1979–1981 között a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként tevékenykedett.

26.

100 éve született GERÉZDI RABÁN (1914–1968) irodalomtörténész. 1945-től az Országos Széchényi Könyvtárban, majd az Egyetemi Könyvtárban dolgozott, mint a kézirattár vezetője. 1956-tól az MTA Irodalomtörténeti Intézetében osztályvezető. Kutatási témája a középkori és a humanista magyar irodalomtörténet. Tudományos munkássága 1938-ban kezdődött a Szent István zsolozsmájának himnuszai című fordítással. Szépirodalmi és tudományos művekről írt kritikái jelentek meg a Pannonhalmi Szemlében. Foglalkozott Erasmusszal és a hazai, külföldi tudósok viszonyával. Kiadta Janus Pannonius válogatott verseit (1953). Utolsó éveiben Balassi Bálint munkásságát kutatta.

7

IRODALOM 30.

Népmese Napja. A Magyar Olvasástársaság kezdeményezte, hogy Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a népmeséket. A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.

Október 5.

150 éve hunyt el MADÁCH IMRE (1823–1864) író, költő, a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alakja. Első drámáját (Commodus) 16 évesen, míg első verseskötete Lantvirágok címmel jelent meg 1840-ben. A családjában történt sorozatos tragédiák egybeestek a nemzeti tragédiával. A civilizátor című komédiájában a Bach-rendszert gúnyolta ki (1859). 1861-ben kérte ki Arany János véleményét Az ember tragédiájáról, amely 1862-ben jelent meg a Kisfaludy Társaság pártoló tagjai számára. Arany János Koszorú című lapjában jelent meg Tündérálom címmel utolsó, befejezetlenül maradt drámai költeménye. Örök nyugalomra október 7-én szülőhelyén helyezték, a Madách-nemzetség

sírboltjába.

A

csesztvei

és

az

alsósztregovai

Madách-

emlékházakat felújították, kiállítás mutatja be életét. 13.

25 éve hunyt el BENAMY SÁNDOR (Ben Ami, 1889–1989) író, újságíró. Bejárta a KözelKeletet, élményeit útleírásokban örökítette meg (1925). 1934-től kiadták regényeit, drámáit, műfordításait. Romániai működésének emlékeit A XX. században éltem c. önéletrajzában dolgozta fel, amely tanulságos korrajza a két világháború közötti romániai magyar szellemi életnek. Budapestre visszaköltözve hosszabb ideig a Magyar Rádió irodalmi vezetője volt.

14.

80 éve született HERVAY GIZELLA (1934–1982) erdélyi költő, író, műfordító. Költői világára nagy hatással volt férje, Szilágyi Domokos. Válása, súlyos családi veszteségei – volt férje öngyilkossága, fiuk, Attila (Kobak) halála a bukaresti földrengéskor (1977) a legsötétebb tónusú lírához vezette el. Többszöri kísérlet után saját kezével vetett véget életének. Életművének lényeges részét alkotja a Kobak könyve című műve. Nem egyszerű meséskönyv ez, hanem egyidejűleg irodalmipszichológiai kísérlet, amennyiben egy kisfiú, Kobak mesél bennük. Formailag a gyermeki látás-, gondolkodás- és beszédmódot követi, de felnőtteket megdöbbentő kérdéseket tesz fel.

8

IRODALOM 18.

50 éve hunyt el BARTA LAJOS (1878–1964) író, újságíró. Szülőföldjének világa (Kistapolca, Baranya megye déli része) ihletője volt elbeszéléseinek és drámáinak. A századeleji vidéki Magyarország körképét festette meg műveiben. Írásai a Pécsi Naplóban

majd

a

Világban

jelentek

meg.

Kosztolányi

Dezső

"emberlátó

művészetként" jellemezte realizmusát. 1919-től politikai nézetei miatt műveit betiltották, 1919-ben börtönbe zárták. Szabadulása után emigrációban élt és dolgozott, 1946-ban tért haza. 19.

25 éve hunyt el KIRÁLY ISTVÁN (1921–1989) irodalomtörténész. Fő kutatási és tanítási területe Ady Endre munkássága volt. Négy kötetes Ady-monográfiát adott közre, 1962–1969 között a Kortárs szerkesztője, 1970-től haláláig a Világirodalmi lexikon főszerkesztője volt, 1967-től a Magyar életrajzi lexikon szakszerkesztője.

November 1.

50 éve hunyt el BÓKA LÁSZLÓ (1910–1964) irodalomtörténész, író, költő. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Regényeiben a 20. századi magyar történelem elevenedik meg életrajzi ihletésű helyzetekkel és alakokkal. Irodalomtörténeti monográfiái mellett arcképvázlataival új műfajt teremtett: a tudományosan értékelő és az anekdotikusan emlékező portréét. Tankönyveket és jegyzeteket írt, az irodalomtanítás elméletével is foglalkozott.

11.

5 éve hunyt el TÜSKÉS TIBOR (1930–2009) irodalomtörténész, író. 1959–1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a Jelenkornak volt első, igazán meghatározó főszerkesztője, ahol érvényesítette esztétikai értékítéletét a hivatalos irányzattal szemben. Az ellenzékinek számító írók (Kodolányi János, Weöres Sándor, stb.) műveinek közlése miatt leváltották. 1973-tól mintegy másfél évtizeden keresztül a pécsi Baranya Megyei Könyvtár munkatársa, mely munkássága nyomán irodalmi, tudományos műhellyé fejlődött. Itt indította útjára a Pannónia Könyvek sorozatot. Saját szavai szerint itt talált „menedéket” a támadások ellen. Monográfiákat írt kedves szerzőiről, többek között Nagy Lászlóról, Pilinszky Jánosról, Rónay Györgyről.

13.

Magyar Nyelv Napja. 1844-ben ezen a napon szentesítették azt a törvényt, mely a magyar nyelvet államnyelvvé emelte. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án döntött ünnepléséről. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre. 9

IRODALOM 100 éve született HATÁR GYŐZŐ (1914–2006) író, költő, műfordító, építész. A Műegyetem

Építészmérnöki

Karán

1938-ban

szerzett

diplomát.

1943-ban

államellenes szervezkedés miatt elítélték. 1944 végén sikerült megszöknie a Büntetőszázadból – korábbi rabtársa segítségével. Pesten az egyik Wallenbergházban (Jókai u. 1.) vészelte át a nyilasok rémuralmát. 1945 után sem jelenhettek meg művei, így szovjet regények fordításából élt. Elhatározta, hogy disszidál, de 1950-ben elfogták, két és fél évet kapott. Szabadulása után újra vállalt műfordításokat, így visszakerült az irodalmi életbe. Szegedről Pestre tartó vonaton ismerte meg későbbi feleségét, Prágai Piroskát, s szerelmes csatangolásaikból született meg a Tururu és Türürü című meseregény. 1956-ban Londonba emigrált. 1957–76 között a BBC magyar adásának munkatársa volt. Az 1989–90-es fordulat óta rendszeresen publikált hazai folyóiratokban, sorra jelentek meg könyvei. 18.

350 éve hunyt el ZRÍNYI MIKLÓS (1620–1664) horvát származású magyar főnemes, horvát bán, költő, hadvezér, a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja. Nevelője Pázmány Péter, hatására kedvelte meg a magyar nyelvet és irodalmat. Írói-költői munkásságát a legnemesebb értelemben vett nemzetszolgálatnak tekintette. Megújította a klasszikus eposz műfaját (Szigeti veszedelem). Művében dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozza fel. A legendássá vált ostromot a törökök és a magyarok világméretű harcának sorsdöntő cselekményeként ábrázolja, ezzel a témát eposzi magaslatra emeli. Virtuózan használja a meglepő ellentéteket, körmondatokat, a halmozás és díszítés eszközét. Katonai írásai is irodalmi értékűek, egyben politikai céljait is szolgálták (pl. A török áfium ellen való orvosság).

December 3.

5 éve hunyt el BEKE KATA (1936–2009) publicista, oktatáspolitikus. 1990-től 1992-ig az Új Katedra főszerkesztője volt. Írt elbeszéléseket, memoárt, útinaplót, kisregény. Témáit érzékletes és hajlékony stílusban mutatja be. Arról szól, hogy az emberi érintkezések, a magánkapcsolatok és a hivatali viszonylatok, az ügyintézés és az oktatás szintjén mennyi nyílt és rosszul beforrt seb ékteleníti mindennapjainkat. Vallomásai, esszéi ironikusak, ugyanakkor pontos helyzetjelentések is.

17.

100 éve született KARINTHY GÁBOR (1914–1974) költő, Karinthy Frigyes és Judik Etel fia. Néhány irodalom iránt érdeklődő barátjával (köztük Benedek Istvánnal, Devecseri Gáborral) Hangszóró néven lapot alapított, verseinek nagy része itt, valamint a Szép Szóban és a Nyugatban jelent meg. Apja halála (1938) után az egyébként is érzékeny, szorongásra hajlamos költőt egyre gyakrabban gyötörték 10

IRODALOM hallucinációk, fóbiák, amelyeket „ördöggörcsnek” nevezett. Ezt tetézték később a nyilas uralom idején őt ért zaklatások. 1946–1948-ban a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, 1948–1952 között félrevonultan élt Badacsonyban. Kényszerképzetei miatt idegszanatóriumba került. Alakját Karinthy Márton örökítette meg Ördöggörcs című regényében. 22.

250 éve hunyt el báró AMADE LÁSZLÓ (1703–1764) költő, lovaskapitány. Az énekköltészet továbbfejlesztője és a korabeli líra egyik uralkodó típusának, a rokokó dalnak a megteremtője. Ami hedonisztikus költészetét érdekessé teszi, az Amade merőben új formavilága, s a versek keretét kitöltő játékos szellemesség kultusza. A bonyolult versformák és az ügyesség fitogtatásának szándéka minduntalan arra kényszerítették, hogy új nyelvi megoldásokat keressen. A két, sőt három szótagú rímek, a kicsinyített alakok divatja, a kedveskedő szavak halmozása utolérhetetlen bájt adnak verseinek. Legismertebb költeménye A szép fényes katonának…című dal, amelyhez Arany János írt dallamot.

24.

100 éve született BORZSÁK ISTVÁN (1914–2007) klasszika-filológus. Fő kutatási területe a római irodalom, de foglalkozott középkori latin filológiával is. Számottevő volt műfordítói és szövegkiadói tevékenysége. Horatius és Tacitus kritikai kiadásai a nagyon magas nemzetközi rangot jelentő lipcsei Teubner-cég kiadványsorozatában jelentek meg.

2015 Január 16.

5 éve hunyt el FEKETE GYULA (1922–2010) író, publicista, szociográfus. 1965-től a Budapest című folyóirat, később a Hitel szerkesztője volt. 1966-ban kezdte az Egy korty tenger című rádiós sorozatát. Érdeklődésének középpontjában a társadalmi folyamatok ábrázolása állt, és főként a szociografikus műveit tartja számon az irodalmi közvélemény. Legismertebb könyve, Az orvos halála, 1963-ban jelent meg először. Számos ifjúsági regényt is írt, pl. Kincskereső Pipitér.

17.

100 éve született BENEDEK ISTVÁN (1915–1996) elmeorvos, író, polihisztor, Benedek Elek unokája, Benedek Marcell fia. Ő a hőse Benedek Elek Öcsike nadselű gondolatai című meséjének. Orvosként Szondi Lipót tanítványa. 1952 és 1957 között igazgatta az intaházai elmegyógyintézetet, tapasztalatait az Aranyketrec című könyvében foglalta össze. Számos értékes televíziós műsort készített, irodalomtörténeti munkákat, 11

IRODALOM regényeket is írt. Több íróhoz fűzte szoros barátság, a házában lakott Karinthy Gábor. Kedvelt kutatási területe volt Ady Endre életművének és az Adyhoz kötődő személyek életének a feltárása (Ady Endre szerelmei és házassága). 22.

Magyar Kultúra Napja. 1989 óta január 22-én arra emlékezünk, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban (idén 192 éve) ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.

23.

100 éve született VEZÉR ERZSÉBET (1915–2003) irodalomtörténész. Kutatási témája Ady Endre élete és munkássága. 1954-től az Akadémiai Kiadó, az MTA Irodalomtudományi

Intézet

majd

a

Petőfi

Irodalmi

Múzeum

munkatársa.

Szerkesztette Ady-publicisztika kritikai kiadását és számos antológiát, állított össze. Riportsorozatot készített írókkal és művészekkel. 30.

10 éve hunyt el TAR SÁNDOR (1941–2005) író, költő. Elbeszélései, novellái, regényei mellett megjelentek szociográfiai munkái is. A Kádár-kori Magyarország legteljesebb irodalmi lenyomatát hagyta ránk. Életműve kezdettől a legvégéig póztalan, hiteles. A perifériára szorult emberek sorsát örökíttette meg, akiket maga alá gyűrt a kilátástalanság és a nyomor. Számba veszi a rendszerváltozás veszteseit: munkanélkülieket, kiszolgáltatottakat, betegeket. Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan emberek, ám gyakran ábrázol magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket

a

valóság

végül

rádöbbent

erőfeszítéseik

haszontalanságára.

Az

ügynökmúltjáról szóló önéletrajzi ihletésű regénye Az áruló. Filmregény címmel jelent meg.

Február 1.

25 éve hunyt el SZIVERI JÁNOS (1954–1990) jugoszláviai magyar költő. 1980–83-ban az Új Symposion című folyóiratot szerkesztette. 1985-től a Szabadkai Népszínház dramaturgja.

Emlékének

ápolására

barátai

a

magyar

irodalom

legjobb

teljesítményeinek támogatására Sziveri János-díjat alapítottak (1992). 1993-ban, Muzslán alakult meg a szellemiségét őrző Sziveri János Művészeti Színpad. A Duna Televízió portréfilmet készített róla Sziveri János voltam, ez volt büntetésem címmel (1997). Temerinben látogatható az emlékháza. 3.

125 éve született KNER IMRE (1890–1944) tipográfus, nyomdász, könyvművész, Kner Izidor fia. Könyv a könyvről című műve 1912-ben jelent meg, a Kner-nyomda 30. évfordulója alkalmából. Az I. világháború után Kozma Lajos grafikussal és Király György irodalomtörténésszel a különféle történelmi stílusok felhasználása, a népi 12

IRODALOM barokk megújítása s elsősorban a klasszicista tipográfia korszerű alkalmazása révén új magyar könyvművészetet teremtett. Az 1937-es párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. Levelezett többek között Móricz Zsigmonddal, Fülep Lajossal, Szabó Lőrinccel. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban internálták és átadták a németeknek. Egy gyalogmenetben lemaradt, és az őrök végeztek vele. 11.

150 éve született PAPP DÁNIEL (1865–1900) író, újságíró. Pályáját jogászként kezdte. Névtelen tárcáit kezdetben hordárral küldözgette a Pesti Napló szerkesztőségébe, ahol valóságos legenda keletkezett a rejtőző tehetségről. A szerkesztő a hordár segítségével nyomozta ki kilétét (1894). Egyik szellemi vezére lett annak az újságírócsoportnak, amely létrehozta a szabadelvűségért tisztábban és radikálisabban harcolni kívánó Budapesti Naplót (1896). Első számában – Magunk között címmel – ő írta meg tizenhét társa nevében kivonulásuk és megalakulásuk történetét. Iróniája A Hét

képviselte

irodalmi

irányzathoz,

anekdotizmusa

pedig

a

mikszáthi

hagyományhoz fűzi. Bár az anekdota csak alkalom volt számára ahhoz, hogy lázongó, anarchista, a konvenciókkal ütköző hőseit egyéni szituációkban mutassa meg. 17.

5 éve hunyt el SZILÁGYI FERENC (1928–2010) nyelvész, irodalomtörténész, költő. Kutatási területe Csokonai Vitéz Mihály élete és költészete. Szerkesztette verseinek öt kötetes kritikai kiadását és Csokonai dunántúli tájszógyűjtését. Ismeretterjesztő kiadványai is az oktatást szolgálták, pl. Mint ha pásztortűz ég... címmel Arany János életrajza, Zrínyi, a költő és hadvezér című életrajzi regény, A magyar szókincs regénye című, iskolai tankönyvnek is használható mű, mely anyanyelvünk kialakulásának, fejlődésének és alakulásainak történetével foglalkozik.

27.

150 éve hunyt el JÓSIKA MIKLÓS (1796–1865) író, a romantikus regény megteremtője. Walter Scott népszerűsége, a francia romantika kibontakozása után Magyarországon várták és örömmel fogadták Jósika Abafi című regényét. Sikerének titka, hogy fordulatos történeteket bonyolít és kitűnően szerkesztett a cselekménye. Barátja, Wesselényi Miklós oldalán küzdött a sajtószabadságért, röpiratokat írt. A szabadságharc alatt a legfelsőbb forradalmi bíróság főbírája. A bukás után távollétében halálra ítélték és nevét az akasztófára szögezték. Emigrációban maradt, és külföldön is sikert arattak művei. Jókai megjelenéséig az egyik legolvasottabb szerző volt.

13

IRODALOM

Március 3.

40 éve hunyt el NÉMETH LÁSZLÓ (1901–1975) író. Orvosi diplomát szerzett, dolgozott fogorvosként,

majd

iskolaorvosként

is.

Hat

lánya

született.

A

Nyugat

novellapályázatán a Horváthné meghal című paraszttörténetével első díjat nyert 1925ben. 1929-ben jelent meg első regénye a Napkeletben (Emberi színjáték). Tanulmányait A minőség forradalma címmel gyűjtötte kötetbe. 1945-ben, miután a szovjetek elfoglalták Budapestet, családjával együtt Békésre költözött. 1948-ig főgimnáziumi óraadó tanár Hódmezővásárhelyen. Utolsó alkotói korszakában a Tihanyhoz tartozó Sajkodon rendezte be írói műhelyét. 11.

40

éve

hunyt

el

VÁRKONYI

NÁNDOR

(1896–1975)

író,

irodalom-

és

művelődéstörténész, irodalom-szervező, akit Németh László „Pécs szent emberének” nevezett. 1921-ben teljesen elvesztette hallását, a tanári pályáról is le kellett mondania. Egyik elindítója és szerkesztője a Symposion című lapnak. 1924-től nyugdíjazásáig a pécsi Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. 1941-től 1948-ig szerkesztette a Sorsunk című lapot. A két világháború között Hamvas Bélával és Kodolányi Jánossal együtt a filozófiai-szellemi élet kutatója, az irodalomtörténet megújítója. Műveiknek szabad, csonkítatlan megjelenése azonban csak 1989 után vált lehetségessé. A Sziriat oszlopai című tetralógiájában az emberiség múltját kutatja a mítoszok segítségével. 12.

150 éve született TUTSEK ANNA (1865–1944) író, Tábori Piroska író édesanyja. A lányregény műfajának egyik legnépszerűbb képviselője volt a két világháború között. 1887-ben jelent meg első önálló kötete Elbeszélések és rajzok címmel. 1894-től a Magyar Leányok című képes hetilap szerkesztője. 1904-től adták ki rendkívül népszerűvé vált Cilike sorozatának első kötetét. A Pesti Napló asszony rovatában elsőnek foglalkozott leányok, asszonyok életének kisebb-nagyobb problémáival.

21.

Költészet Világnapja. Az ünnepnapot az UNESCO támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy a költészet eszközeivel támogassák a nyelvi különbségeket, esélyt adva a kis nyelvek fejlődésének.

25.

10 éve hunyt el KERTÉSZ ERZSÉBET (1909–2005) író. 1936–1940 között a Dolgozó Asszonyok Lapja főszerkesztő-helyettese. Többnyire lányregényeket írt, amelyek az emlékezetes Csíkos könyvek sorozatban jelentek meg. Életrajzi munkái a világ- és a magyar történelem nőalakjairól szólnak. Nevéhez kötődik egyebek mellett Teleki Blanka, Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben (Podmaniczky Júliának, Jósika Miklós feleségének az életrajza), Kossuth Zsuzsanna és a Vilma doktorasszony (Hugonnai 14

IRODALOM Vilmáról, az első magyar orvosnőről szóló) című könyv. Utolsó kötete saját életrajzi regénye, amely csak néhány évvel halála előtt jelent meg Fiút vártak, lány született címmel. 27.

Színházi Világnap. A Nemzetközi Színházi Intézet ajánlatára 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ebből az alkalomból minden évben egy kiemelkedő művész fogalmazza meg világnapi üzenetét, amelyet felolvasnak a világ színházaiban.

Április 1.

100 éve született CSERES TIBOR (1915–1993) író, újságíró. Költőként kezdte irodalmi pályafutását, de mint novellista és regényíró vált közismertté. Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében. Az 1964-ben megjelent Hideg napok című kisregénye a második világháborúban játszódik, kiemelve az újvidéki lakosság elleni atrocitásokat. Az azonos című film forgatókönyvét is ő írta. Munkáinak egyik különleges értéke, hogy képes egyazon helyzetet több szereplő nézőpontjából is megmutatni. Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek tiszteletére, emlékét társaság ápolja. Minden évben Cseres Tibor napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel. Egykori lakhelyén (Budapest, XII. kerület) emléktáblát helyeztek el tiszteletére 2001-ben.

2.

A Gyermekkönyvek Nemzetközi Napját 1967 óta világszerte a Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján tartják. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot.

11.

A Költészet Napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. Irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, képzőművészeti kiállításokkal tisztelgünk a magyar líra előtt.

15

IRODALOM 14.

5 éve hunyt el RUBIN SZILÁRD (1927–2010) író, költő, műfordító. Pályáját versekkel kezdte, az Újhold költői közé tartozott, később azonban regényeket publikált. Különleges barátság fűzte Pilinszky Jánoshoz. Keresztesi József jellemzése szerint „prózaírói attitűdje nagyon közel állt a lírikuséhoz, aki mondatról mondatra, fordulatról fordulatra csiszolgatja a szövegét.” Legsikeresebb műve a Csirkejáték (1963) című regénye, melyet Németországban is kiadtak.

19.

5 éve hunyt el SCHWAJDA GYÖRGY (1943–2010) író, drámaíró, dramaturg. Nem csatlakozott egyetlen szakmai csoportosuláshoz sem. Első darabját, a Bohócot 1966ban írta. Igazgatta a Szolnoki Szigligeti Színházat, a Művész Színházat, a Nemzeti Színházat és a kaposvári Csiky Gergely Színházat. A Legényanya és az Indul a bakterház című filmek forgatókönyvét is ő írta.

23.

Könyv Napja; Szerzői Jogok Napja. 1995-ben az UNESCO ezt a napot katalán javaslatra nyilvánította ünnepnek. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására. 20 éve hunyt el KŐSZEGI IMRE (1903–1995) író, műfordító, újságíró, szerkesztő. Pályáját újságíróként kezdte, 1923-ban az Est munkatársa, dolgozott a Magyar Nemzetnél, a Szabad Szónál és a Világnál is. 1957-től a Táncsics Könyvkiadó szerkesztője, majd vezetője. Kalandos történelmi regényeket és ifjúsági regényeket írt. 30 éve hunyt el KERÉNYI GRÁCIA (1925–1985) költő, magyar-lengyel műfordító, esszéíró, a lengyel irodalom kutatója. A német megszállás alatt az ellenállási mozgalom tagja volt, a Gestapo 1944-ben letartóztatta. Megjárta a náci börtönöket és a koncentrációs táborok poklát. A nyolcvanas években a lengyel és a magyar ellenzéki mozgalom résztvevője. Köteteit szinte kivétel nélkül Lengyelországban, vagy magánkiadásban adták ki. Szinte minden egyes vers, műfordítás megjelenéséért keményen meg kellett küzdenie

27. 100 éve született MÓRICZ LILI (1915–1999) színész, író, Móricz Zsigmond legkisebb leánya. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darab női főszerepét is. A színpadtól – kényszerűen – visszavonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta. 30. 30 éve hunyt el TÖRÖK SÁNDOR (1904–1985) író, műfordító, antropozófus. Visszaemlékezései a Csak egy kis kertet szerettem volna című kötetében jelentek meg. Erdélyben született és járt iskolába. A középiskolát tizennégy éves korában abbahagyta, a lehető legkülönfélébb munkákból tartotta fenn magát. 1929-től a 16

IRODALOM Szegedi Napló szerkesztője, 1931-től a budapesti Magyarság című lapnak is dolgozott. 1934-től szinte ontotta a regényeket, egyik legismertebb műve, a Kököjszi és Bobojsza 1939-ben jelent meg. Az 1944-ben alakult Keresztény Zsidók Szövetségének vezetője. A nyilas hatalomátvétel után bujkálnia kellett, az üldöztetés hónapjait Nagy Emil egykori igazságügy-miniszter svábhegyi házában vészelte át. A második világháború után a rádióhoz került, ahol Ünnepi levelek című sorozatát szerkesztette, mely a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatta meg. A műsort hét adás után betiltották. 1951től a Tankönyvkiadó szerkesztője. Munkássága közvetíti hitét: „A jó az volna, ha a felnőtt a gyermeki bölcsességet megtartva lehetne okos. Így kiismerné magát a tárgyi és a művészet világában egyaránt”. Nagy sikert arattak Palásthy György rendezésében a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger! című filmadaptációi. Nemzedékek nőttek fel varázsművein és varázskötetein.

Május 13.

125 éve született MAKKAI SÁNDOR (1890–1951) erdélyi református püspök, író, tanár. 1912-ben megjelent Számadás című verseskötete. Első nagy szépirodalmi sikerét 1925ben megjelent Ördögszekér című regényével aratta, majd a tatárjárás koráról szóló nagy történeti freskója, a Táltos király és a Sárga vihar (1933–34) keltett feltűnést. 1945ben a Tudománnyal és fegyverrel című könyvéért perbe fogták háborús és népellenes bűntett vádjával, de felmentették. Számos nevelés-lélektani és teológiai mű szerzője. A Magyar fa sorsa című műve Ady költészetét méltatja. Regényeit és elbeszéléseit a végső kérdések iránti mély érdeklődés jellemzi. 1997-ben a Magyarországi Református Egyház Makkai Sándor-díjat alapított, amelyet magyarországi és határon túli pedagógusok kaphatnak meg a "református nevelési eszmények átültetéséért a mindennapi pedagógiai gyakorlatba".

14.

20 éve hunyt el KOZMUTZA FLÓRA (1905–1995) pszichológus, Illyés Gyula felesége. József Attilához fűződő kapcsolatát József Attila utolsó hónapjairól című írásában mutatja be. 1983-tól, férje halála után, a hagyatékának a rendezésével és közlésével foglalkozott.

18.

20 éve hunyt el BOR AMBRUS (1921–1995) író, műfordító. Negyvenévesen jelentkezett első önálló kötetével, A nagykorúság órája (1961) című elbeszélés-gyűjteménnyel. A könyv novelláit közös motívum köti össze: olyan sorsfordító pillanatot, döntő felismerést él át mindegyik főhős, amely után már nem gondolkodhat, élhet ugyanúgy, mint azelőtt. 1966-tól a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők 17

IRODALOM Egyesülése lapjának, a Könyvvilágnak a főszerkesztője, 1969-től a Magvető Könyvkiadó szerkesztője, 1976-tól főszerkesztője volt. 19.

20 éve hunyt el PÁSKÁNDI GÉZA (1933–1995) erdélyi író, költő, drámaíró. Kolozsvárott az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozott. 1957-ben letartóztatták, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélték. 1974-ben települt át Magyarországra. Sok műfajú íróként egyaránt kedvelte a verset, a drámát, a novellát, az esszét, a regényt. Színműveit játsszák szerte a világban. Jelentős gyermekirodalmi munkássága.

25.

125 éve született VÁRNAI ZSENI (1890–1981) író, költő. 1908-ban végzett az Országos Színészegyesület Színiiskolájában, de soha nem lépett színpadra. Férje Peterdi Andor révén 1909-ben kapcsolatba került a munkásmozgalommal. A Katonafiamnak című verse (1912) szinte példátlan diadalutat járt végig, történelemformáló erővé vált a háború éveiben: háborúellenes illegális röpcédulákon, zászlórúdra tűzve, Jászai Mari hangján a háború alatti előadóesteken is szerepelt. Az ötvenes évek elején elhallgatott, 1954-ben

jelent

meg

először

kötete

(Válogatott

versek).

Verseken

és

visszaemlékezéseken kívül meséket is írt. 28.

5 éve hunyt el BÉKÉS PÁL (1956–2010) író, műfordító, drámaíró, tanár. 1994-től 1996ig a Magyar Televízió szerkesztőjeként dolgozott. 2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája. Szívügye volt a gyermekirodalom támogatása: „A magyar kultúra régi, rossz hagyománya, hogy mindazt, ami gyerekeknek készül, mellékesnek, másodlagosnak tekinti. Én éppen fordítva. Ezt tartom elsődlegesnek. Amely nélkül egyszerűen nem nőnek fel azok az olvasók, akik képesek lennének érteni, élvezni, vagy egyszerűen csak elolvasni a terjedelmes, többrétegű műveket. Az íróknak elemi önérdeke volna, hogy a gyerekek felé forduljanak". Egyedülálló mesevilágot hozott létre. Elbeszéléseket és színműveket is írt, munkáit a kísérletező kedv, a groteszk, ironikus látásmód jellemez.

Június 24. 125 éve született BAKTAY ERVIN (1890-1963) orientalista, művészettörténész, író, műfordító, asztrológus. 1926–1929 között Indiában tanulmányozta az indiai vallásokat és kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma Sándor egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. 1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója volt. Egyes források Baktayt (álnéven) F.W. Bain angol íróval azonosítják. 18

TÖRTÉNELEM

2014 Augusztus 15.

425 éve született BÁTHORY GÁBOR (1589–1613) erdélyi fejedelem. 1608-ban választották fejedelemmé. Felelőtlen és erőszakos kormányzásával, erkölcstelen magánéletével elidegenítette magától az erdélyi rendeket és a török Portát is. Bethlen Gábor fejedelemmé választása után a hajdúk gyilkolták meg.

19.

25 éve, 1989-ben rendezték meg Sopron térségében, az osztrák-magyar határ közelében civil szervezetek a páneurópai pikniket, amelyen több ezren vettek részt és a határok nélküli Európa megteremtését sürgették. Az ez alkalomból megnyitott határon több száz keletnémet állampolgár menekült Ausztriába.

20.

350 éve született PÁLFFY JÁNOS gróf (1664–1751) magyar főúr, császári tábornagy, nádor. Részt vett a török kiűzéséért folytatott harcokban, 1683-ban Bécsnél, 1686-ban Budánál harcolt. 1704-ben lett horvát-szlavón-dalmát bán. 1709-től, a Rákóczi elleni harcok jutalmául, tábornagy. 1711-ben meghatározó szerepe volt a Rákócziszabadságharcot lezáró szatmári béke megkötésében. 1731-től országbíró és a hétszemélyes tábla bírája, 1740-től az aranygyapjas rend vitéze és Magyarország főparancsnoka, 1741-től nádor volt. 25 éve, 1989-ben negyven év után ismét Szent István király életműve került az állami ünnepségek középpontjába.

23.

100 éve, 1914-ben az első világháborúban, az augusztus 23-tól szeptember 11-ig tartó első galíciai hadjáratban – kezdeti sikerek után – az osztrák-magyar csapatok súlyos vereséget szenvednek. Az elesettek, foglyok és sebesültek száma mintegy 300 ezer fő volt.

25.

25 éve adta ki az Elnöki Tanács az 1989. évi 17. törvényerejű rendeletét, amely újból engedélyezte a szerzetesrendek működését Magyarországon.

Szeptember 1.

75 éve, 1939-ben támadta meg Németország Lengyelországot és ezzel kitört a második világháború.

19

TÖRTÉNELEM 4.

25 éve fejeződött be a Budapesten rendezett, 1989-es öttusa-világbajnokság, amelyen a magyarok az összes aranyérmet megnyerték.

11.

75 éve, 1939-ben a magyar kormány elutasította azt a berlini kérést, hogy engedélyezze német csapatok szállítását a kassai vasútvonalon a szlovák-lengyel határ felé. A közös lengyel-magyar határszakasz nyitva maradt, így lehetővé vált, hogy kb. 70 ezer lengyel katonai és polgári személy meneküljön Magyarországra. Többségük a következő évben elhagyta az országot, de akik itt maradtak, támogatásra és otthonra találtak. 25 éve, 1989-ben lépett hatályba a magyar kormány intézkedése, amely szerint a hazatérést megtagadó NDK-állampolgárok távozhatnak Magyarországról minden olyan államba, amely hajlandó számukra a be- vagy átutazást engedélyezni. A határ megnyitásának következtében három nap alatt 12 ezren lépték át a magyar határt.

15.

50 éve, 1964-ben írták alá Budapesten a Szentszék és a Magyar Népköztársaság közötti részleges megállapodást, amelyben többek között a püspökök kinevezésének módjáról, a katolikus papok állami hűségesküjéről és a római Pápai Magyar Intézet helyzetéről állapodtak meg a felek. Ez volt az első nemzetközi egyezmény a Szentszék és egy szocialista ország között. A megállapodás szövege a mai napig titkos.

17.

200 éve született PULSZKY FERENC (1814–1897) politikus, régész, műgyűjtő. Fiatalkorában anyai nagybátyjával többször beutazta Európát. Joggyakornok volt a pozsonyi országgyűlés mellett, ahol megismerkedett a reformkor jelentős alakjaival. Az ügyvédi vizsga letétele után Sáros vármegye aljegyzője lett. 1839-től Sáros vármegye követe az országgyűlésben. Az első felelős kormányban előbb pénzügyi államtitkár, majd a király személye körüli minisztérium államtitkára volt Bécsben 1848. október közepéig. Felmentése után a Honvédelmi Bizottmány tagjaként a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium vezetője volt december 31-ig. 1849-ben Kossuth Londonba küldte, hogy próbáljon támogatókat szerezni a magyar függetlenségnek. Ez a küldetése ugyan sikertelen volt, de fontos szerepet játszott az emigráns magyarok támogatásában. 1851–52-ben elkísérte Kossuth-ot európai, illetve amerikai körútján. Kapcsolatuk az 1860-as években romlott meg, miután Pulszky egyre inkább hajlott a kiegyezés támogatására. Az 1861-es választásokon Sáros vármegyében képviselőnek választották, de ekkor még nem léphetett magyar földre. Eötvös

József

közbenjárására

végül

1866-ban

Pulszky

is

hazatérhetett

Magyarországra. Deák politikáját támogatta az országgyűlésben. Tevékenyen részt vett az Esterházy-képtár és több más külföldi gyűjtemény állami megvásárlásának 20

TÖRTÉNELEM előmozdításában. Ezek képezték az Országos Képtár (a Szépművészeti Múzeum elődje) és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek alapját. 1869-től 25 évig a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Nyugdíjazása után a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője lett. A Magyar Tudományos Akadémiának 1838tól tagja, 1895-től másodelnöke volt. A szabadkőművességgel emigrációja alatt került kapcsolatba, 1860-ban lett páholytag Torinóban. Ez is segítette széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerének kiépítését, többek között Garibaldival és Bakunyinnal. Hazatérése után itthon részt vett a szabadkőművesség újjáélesztésében és vezetésében. 18.

25 éve, 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal pártjai – az SZDSZ és a Fidesz kivételével – aláírták a Nemzeti Kerekasztal keretében lefolytatott politikai egyeztető tárgyalások első szakaszát lezáró megállapodást a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtéséről.

Október 1. és 3.

100 éve, 1914-ben nyílt meg a debreceni, illetve a pozsonyi magyar királyi

tudományegyetem,

amelyek létesítéséről

az 1912.

évi

XXXVI.

törvénycikk

rendelkezett. A trianoni békeszerződés után, az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében a pozsonyi egyetem Pécsre települt. 5.

75 éve bocsátották ki a 9300/1939. ME számú rendeletet, amelynek értelmében minden 14–70 év közötti személy honvédelmi munkára volt kötelezhető.

6.

Az aradi vértanúk emléknapja. 1849-ben ezen a napon végeztek ki Aradon 13 honvéd főtisztet: Lázár Vilmost, gróf Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, lovag Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Láhner Györgyöt, Knézich Károlyt, Nagysándor Józsefet, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, gróf Vécsey Károlyt, valamint Pesten, a mai Szabadság tér helyén álló Újépületben Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.

10.

50 éve kezdődött Tokióban a XVIII. nyári olimpia (1964. október 10–24.), amelyen a magyar sportolók 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet szereztek.

12.

100 éve, 1914-ben kezdődött Szarajevóban Ferenc Ferdinánd merénylőinek pere, amelyben október 28-án hirdettek ítéletet. Gavrilo Principet, mivel még nem töltötte be 20 életévét, nem ítélhették halálra, 20 év börtönbüntetést kapott. Princip a theresienstadti börtönben halt meg 1918-ban. 21

TÖRTÉNELEM

18.

500 éve nyílt meg a budai országgyűlés, amely a Dózsa-féle parasztháború után meghozta az ún. bosszútörvényeket. Az 1514. évi jobbágytörvényekkel a nemesség megtorlásul megszüntette a szabad költözés jogát. A röghöz kötés mellett meghatározták azt is, hogy a jobbágy mivel tartozik azért a földjéért, amelyet neki a nemes művelésre, birtoklásra átengedett. Az intézkedések jó része azonban nem ment át a gyakorlatba.

20.

25 éve, 1989-ben fejezte be az Országgyűlés az Alkotmány teljes módosítását és a rendszerváltást

megvalósító

más

alapvető

törvények

elfogadását,

az

Alkotmánybíróságról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársasági elnök választásáról és az 1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek orvoslásáról. 23.

25 éve, 1989-ben kiáltotta ki Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Magyar Köztársaságot.

31.

25 éve, 1989-ben az Országgyűlés határozatot hozott a nagymarosi vízlépcső munkálatainak végleges leállításáról.

November 3.

100 éve született VÉRTES LÁSZLÓ (1914–1968) ősrégész, történész, a vértesszőllősi Samu megtalálója. 1950–52-ben barlangfeltárásokat vezetett, őslénytani, geológiai, morfológiai kutatásokat végzett. 1952-től 1955-ig a pleisztocén ősember ősrégészeti kutatásával foglalkozott: új ásatásokkal tárta fel a régi őskori lelőhelyeket. Az új leletek és irodalom felhasználásával a paleolit kronológiáját lényegesen átalakította. Matematikai módszereket alkalmazott a leletanyag feldolgozásához. Vértesszőllősön, ahol előember-leletet tárt fel, szabadtéri múzeum nyílt.

6.

200 éve született GANZ ÁBRAHÁM (1814–1867) vasöntőmester, feltaláló, gyáros. Az ács- és öntőmesterséget kitanulva tapasztalatgyűjtő vándorútja során számos svájci, német, francia, osztrák és olasz öntödében dolgozott, majd 1841-ben Pestre érkezett, ahol később a József Hengermalom Társulat Öntödéjének vezetését bízták rá. 1844ben már önálló öntödéjében dolgozott. Kezdetben a lakosság szükségletét szolgáló termékeket állítottak elő, később kidolgozta a vasúti kocsik kerekének kéregöntési technológiáját, amely nagymértékben hozzájárult a hazai és az európai vasúti fejlesztéshez. Európai hírű gyárában a kiegyezés évében közel 400 dolgozót 22

TÖRTÉNELEM foglalkoztatott.

A

magyar

nehézipar

egyik

úttörőjeként

tartjuk

számon,

munkásságával nagymértékben hozzájárult a hazai gépgyártás fejlődéséhez, a nevét viselő különböző cégek gyártmányaikkal világhírnévre tettek szert. 150

éve

született

KUZSINSZKY

BÁLINT

(1864–1938)

régész,

ókortörténész,

numizmatikus, muzeológus. A 19–20. század fordulójának kiemelkedő klasszikaarcheológusa, nevéhez fűződik a római kori aquincumi polgárváros 1888 utáni rendszeres régészeti feltárása. Több évtizeden keresztül volt az általa alapított Aquincumi Múzeum és Fővárosi Múzeum igazgatója. 8.

600 éve, 1414-ben koronázták német királlyá Aachenben Luxemburgi Zsigmond magyar királyt.

15.

325 éve, 1689-ben terjesztette elő Kollonich Lipót, az ország új berendezkedése tervét kidolgozó bizottság elnöke az Einrichtungswerk des Königreichs Ungarn (A Magyar Királyság

berendezkedéséről)

című

reformtervezetet.

A

tervezet

egyaránt

tartalmazott abszolutista elemeket és az ország javát szolgáló javaslatokat. A Kollonich-féle

bizottság

munkájában

magyarok

nem

vettek

részt.

Az

Einrichtungswerk bevezetésére végül nem került sor. 16.

125 éve született KÉTHLY ANNA (1889–1976) szociáldemokrata politikus, 1922–44 és 1945–48 között parlamenti képviselő. 1921–48-ig a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja, 1945–48-ig a Politikai Bizottság tagja, 1956. október 31-től a párt elnöke. A magánalkalmazottak szakszervezetének alelnöke, a Magyar Vöröskereszt országos női társelnöke volt. 1945–48 között nemzetgyűlési, majd országgyűlési alelnök. 1950ben

letartóztatták,

1954-ben

szabadult

a

börtönből.

1956-ban

Nagy

Imre

kormányában államminiszter volt. 1956. október 31-én Bécsbe ment a Szocialista Internacionálé ülésére, ahonnan nem tért vissza. Hamvait 1990-ben szállították haza. 100 éve, 1914-ben bocsátották ki az első felhívást hadikölcsön jegyzésére, majd félévenként jöttek az új kiírások. Ebből kívánták előteremteni a hadikiadásokhoz szükséges pénzt. A nyolc hadikölcsön a katonai kiadások jó harmadát hozta az államnak. A kötvények a világháború után értéküket vesztették. 17.

275 éve született TELEKI SÁMUEL (1739–1822) erdélyi kancellár. 1759–1763 között nyugat-európai tanulmányutat tett. Útközben felkereste a városok tudósait, könyvkereskedőit és könyvtárosait, és számos könyvet hozott magával, amelyek később a marosvásárhelyi téka alapját képezték. 1785–1787-ig, majd 1791-től ismét Bihar vármegye főispánja, 1792-től alkancellár és Máramaros vármegye főispánja, majd erdélyi főkancellár volt. Hivatali elfoglaltságai mellett, egész életén át gyűjtötte 23

TÖRTÉNELEM a könyveket, amelyeket a köz használatára szánt. Erre a célra alakította ki a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárat, amelyet 1802-ben nyitott meg. A könyvtár katalógusát is kiadta három vastag kötetben. Neje szintén könyvgyűjtő volt, aki gyűjteményét végrendeletében a férje könyvtárához kapcsolta. Teleki Sámuel érdeme Janus Pannonius műveinek 1784-es utrechti kritikai kiadása is, bár a filológiai munkálatokat Kovásznai Sándor végezte. 18.

350 éve, 1664-ben halt bele ZRÍNYI MIKLÓS horvát bán Csáktornyán egy vadkan okozta sebbe. Bár a kortársak egy része a történtek mögött a bécsi udvar által megszervezett politikai gyilkosságot sejtett, valószínűleg vadászbalesetről volt szó 125 éve született TILDY ZOLTÁN (1889–1961) politikus, református lelkész. Az első világháború alatt Nagyatádi Szabó István oldalán kapcsolódott be a politikai életbe. 1930-ban részt vett a Független Kisgazdapárt megalakításában, amelynek országos ügyvezető alelnöke, 1943-tól ügyvezető elnöke, 1945-től elnöke volt. 1936-tól 1944-ig, majd 1945–46-ban országgyűlési képviselő. 1944-ben csatlakozott a Magyar Fronthoz. 1945. november 15-től miniszterelnök, majd 1946. február 1-től köztársasági elnök volt. Veje koncepciós hazaárulási pere miatt 1948-ban lemondatták, utána házi őrizetben volt. 1956-ban Nagy Imre kormányában államminiszter. Ekkor kifejtett tevékenysége miatt hatévi börtönbüntetésre ítélték, de 1959-ben szabadlábra helyezték.

19.

500 éve, 1514-ben írta alá II. Ulászló király a Werbőczy István országbírói ítélőmester által készített Hármaskönyvet (Tripartitum). Werbőczy a király megbízásából készítette el a szokásjogi gyűjteményt, amely a törvényi jog és a közvetlen gyakorlaton alapuló szokásjog mellett felölelte a királyi kiváltságlevelekben, a megyei törvényszékek és országos bíróságok gyakorlatában megnyilvánuló joganyagot is. A munkát az 1514-es budai országgyűlés elfogadta, a király megerősítette, azonban kihirdetése elmaradt, így nem emelkedett törvényerőre. Werbőczy 1517-ben kinyomtatta és szétküldte a megyéknek, ahol a bíróságok alkalmazni kezdték. A Hármaskönyv évszázadokon keresztül meghatározó befolyást gyakorolt, egyes passzusai megérték a II. világháborút is.

26.

25 éve, 1989-ben tartották meg az ún. négyigenes népszavazást. Az SZDSZ által kezdeményezett referendumon – amely az első országos népszavazás volt – a köztársasági

elnök

választásának

időpontjáról

és

módjáról,

a

munkahelyi

pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyonelszámoltatásáról, valamint a munkásőrség feloszlatásáról döntöttek a választópolgárok. A népszavazást a legerősebbnek tartott ellenzéki párt, az MDF bojkottálta. A népszavazás idejére a 24

TÖRTÉNELEM feltett négy kérdésből három már megoldódott, csak a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos kérdésnek volt tétje. A többség arra szavazott, hogy a köztársasági elnököt az országgyűlési választások után válasszák meg. Ezzel az állampárt akkor legnépszerűbb politikusának, Pozsgay Imrének az államfői ambícióit gátolták meg, és megakadályozták egy erős köztársasági elnöki pozíció megteremtését. 27.

200

éve

született

GÁBOR

ÁRON

(1814–1849)

székely

tüzértiszt.

Székely

határőrcsaládba született, és ő is a székely határőrségben szolgált. Gyulafehérváron, Pesten és Bécsben kapott pattantyús kiképzést, de a császári katonai hierarchiában nem várt rá felemelkedés, ezért leszerelése után kisbirtokosként gazdálkodott. A magyar szabadságharc erdélyi küzdelmeinek aktív részeseként vagyonát pénzzé tette, hogy támogassa a szabadságharcot és a honvédsereg számára ágyúkat tudjon önteni. Részt vett az ágyúkezelők kiképezésében, és őrnagyként haláláig a honvédtüzéreknél szolgált. A hazát védve a kökösi ütközetben vesztette életét. Ágyúi közül egyetlenegy maradt fenn, mely jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában van. 30.

250 éve született VÁLYI K. ANDRÁS enciklopédista

módszertan

magyar

(1764–1801) földrajztudós, a francia alkalmazója

a

földrajztudományban.

Magyarországról készített leírásában betűrendben ismerteti az ország városait és falvait földrajzi, gazdasági, nemzetiségi és más vonatkozásban. Magyarország térképét is kiadta.

December 2.

100 éve, 1914-ben az osztrák-magyar csapatok elfoglalták Belgrádot.

4.

100 éve, 1914-ben a Monarchia és a Német Birodalom hadserege a galíciai Limanovánál visszaverte az orosz támadást.

6.

125 éve született FRÖHLICH PÁL (1889–1949) fizikus, egyetemi tanár. Klasszikus optikai kutatásai mellett a 20-as évek közepétől figyelme azokra a fényjelenségekre irányult,

amelyek

molekuláris

hatásokkal

kapcsolatosak.

Elsősorban

a

foszforeszcencia jelenségét vizsgálta, de továbbra is foglalkozott lumineszcenciával, nevéhez fűződik a polarizációs színkép fogalmának kialakítása. Tudományos munkásságának jelentős hányadát teszik ki a zselatinfoszforok tárgykörébe tartozó kutatások. 25

TÖRTÉNELEM 14.

175 éve született SZÉCHENYI ÖDÖN (1839–1922) Széchenyi István fia, török pasa, a magyar és török tűzoltóság megszervezője. 1863-ban létrehozta a pesti önkéntes tűzoltóságot. 1870-től az önkéntes és a hivatásos tűzoltóság egyszerre látta el feladatát az ő főparancsnoksága alatt. 1874-ben megszervezte az isztambuli tűzoltóságot. Ő volt a Budavári Sikló és a Fogaskerekű Vasút építésének egyik kezdeményezője (Isztambulban is építtetett siklót).

18.

300 éve született ESTERHÁZY (melléknevén „fényes”) MIKLÓS herceg (1714–1790) tábornagy, a magyar királyi testőrség kapitánya. Miután befejezte egyetemi tanulmányait, a családi hagyományokhoz híven katonai pályára lépett. Vitézségét a hétéves porosz–osztrák háborúban is bizonyította. Megépítette Eszterházát, amely hamarosan a nyugat-magyarországi művelődés egyik központja lett. Udvari zeneszerzője volt Joseph Haydn. 1773-ban Mária Terézia is meglátogatta a „magyar Versailles-t”.

21.

25 éve, 1989-ben Budapesten a Hősök terétől a román nagykövetségig gyászmenet vonult a romániai megmozdulások áldozataira emlékezve. December 23-ától segélyszállítmányok indultak Romániába.

24.

150 éve, 1864-ben létesült önálló görögkeleti érsekség Nagyszebenben, és ezzel kettévált a szerb és román görögkeleti egyház.

27.

70 éve halt vértanúhalált SALKAHÁZI (Schalkház) SÁRA (1899–1944) szociális testvér. Sára tanítónőnek készült, majd a könyvkötészetet is kitanulta. 1919-től írt cikkeket felvidéki lapokba, később novelláskötete is megjelent. 1928-ban lépett be a Szociális Testvérek Társaságába. Katolikus nőszervezetek vezetésében és a leányifjúság szervezésében vett részt. 1942-ben, amikor a németbarátság miatt sokan visszavették német

nevüket,

ő

nevét

Salkaházira magyarosította.

Magyarország

német

megszállása után sokat tett az üldözött zsidóság menekítéséért. 1944. december 27-én a nyilasok letartóztatták és még aznap este a jeges Dunába lőtték. 2006-ban a Szent István Bazilika előtti téren boldoggá avatták.

2015 Január 1. A béke világnapját 1968 óta, VI. Pál pápa kezdeményezésére ünneplik meg minden év első napján.

26

TÖRTÉNELEM 5.

25 éve, 1990-ben robbant ki a Duna-gate ügy, amikor az SZDSZ és a Fidesz feljelentést tett amiatt, hogy az állambiztonsági szolgálat a köztársaság kikiáltása után is folytatta az ellenzéki politikusok megfigyelését és az állambiztonsági iratokat igyekezett megsemmisíteni.

11.

175 éve, 1840-ben kezdte meg működését a Fáy András alapította Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület. Fáy olyan intézményt tervezett, amelyet az alsóbb néposztályok is igénybe vehetnek. Az intézmény létrehozása Magyarország gazdasági

emancipációjának

kezdetére

esik.

Példája

lett

az

ország

többi

takarékpénztárának. 13.

25 éve, 1990-ben írták alá a Suzuki személygépkocsikat gyártó esztergomi üzem létesítéséről szóló, valamint az Opel motorok gyártására és Opel személygépkocsik összeszerelésére létesítendő szentgotthárdi gyárról szóló megállapodásokat.

20.

125 éve, 1890-ben mutatta be Eötvös József mérését a Magyar Tudományos Akadémián. Eötvös nevezetes találmányával, a torziós ingával megmérhetők a nehézségi erő változásai. Vizsgálatai során bebizonyította, hogy a gravitációs vonzóerő csak a testek tömegétől függ, anyaguktól nem, azaz a gravitáló és tehetetlen tömeg egymással egyenlő, illetőleg arányos. Ez a newtoni mechanika egyik alaptétele volt és Newton és Bessel is igazolták már kísérleteikkel. Eötvös méréseinek jelentősége addig elérhetetlennek vélt pontosságában volt. Ezt a pontosságot később még fokozni is tudta két tanítványa segítségével. Az Eötvös– Pekár–Fekete-féle mérési módszert az 1980-as években magfizikai kutatások során amerikai tudósok is alkalmazták.

26.

225 éve, 1790-ben „a nevezetes tollvonással” II. József három kivétellel visszavonta Magyarországot illetően hozott reformintézkedéseit. Csak a türelmi rendelet, a plébániákra és a jobbágyságra vonatkozó rendeletek maradtak érvényben.

Február 9.

25 éve, 1990-ben írták alá Budapesten a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról szóló megállapodást.

18.

50 éve adta ki az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter 2/1965. (II. 18.) ÉM-PM számú

rendeletét,

amely

a

szociális

követelményeknek

meg

nem

felelő

(cigánytelepek, barlanglakások és hasonló) telepek felszámolását és az ott élő lakosok megfelelő lakásokban való elhelyezését tűzte ki célul a 15 éves lakásfejlesztési

27

TÖRTÉNELEM tervidőszak végéig. Ezzel kezdődött el az ún. CS (=csökkentett komfort-fokozatú) lakásprogram. 19.

200 éve született SAXLEHNER ANDRÁS (1815–1889) a Buda környéki keserűvízforrások felfedezője. A posztókereskedelemben kezdte pályafutását. Fiatalon bekapcsolódott a Honi Védegylet hazai ipart támogató mozgalmába és Kossuth Lajos személyes bátorítására megnyitotta a pesti Váci utcában a Fekete Kutyához címzett üzletét. Egyik budaörsi vevője elpanaszolta, hogy birtokán az állatok nem szívesen isznak az ottani kutak vizéből, mivel keserű az ízük. Saxlehner megvizsgáltatta a víz összetételét és szakvéleményt kért az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. A kedvező információk birtokában megvásárolta a területet, kutakat ásatott és 1863-ban Hunyadi János márkanév alatt palackozni kezdte a gyógyvizet. Ezután hatalmas sikertörténet következett: hat év elteltével nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos országában keresetté vált a keserűvíz.

21.

575 éve, 1440-ben raboltatta el a Szent Koronát Erzsébet királyné, Albert király özvegye. Fiát a későbbi V. Lászlót másnap szülte meg. 225 éve, 1790-ben II. József halála és az országgyűlés összehívása után az országgyűlés, illetve az udvar intézkedett arról, hogy a Szent Korona ismét Budára kerüljön. Jelképes állásfoglalás volt ez a józsefi abszolutizmussal szemben. Nagy ünnepséggel fogadták a Budára érkező koronát.

25. A kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon hurcolta el a szovjet államvédelem Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, miután a Nemzetgyűlés nem volt hajlandó mentelmi jogát felfüggeszteni. 26.

125 éve adta ki Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter 10.086/1890. számú rendeletét a keresztelési bizonylatok kölcsönös megküldése tárgyában. Az ún. elkeresztelési rendelet a vegyes házasságból származó gyermekek keresztelését kívánta

rendezni,

és

az

egyházpolitikai

küzdelem

kezdetét

jelentette

Magyarországon.

Március 1.

100 éve, 1915-ben indult meg Budapesten a rendszeres autóbusz-közlekedés.

8.

575 éve, 1440-ben választotta a magyar rendek küldöttsége Krakkóban Magyarország királyává III. Ulászló lengyel királyt I. Ulászló néven. 28

TÖRTÉNELEM 9.

125 éve, 1890-ben nyújtotta be lemondását Tisza Kálmán miniszterelnök, aki a magyar történelemben a leghosszabb ideig, közel 15 évig volt kormányfő. Őt követően másfél évtized alatt hét kormány váltotta egymást. Ez jelezte a dualizmus válságidőszakát.

10.

25 éve, 1990-ben írta alá a magyar és a szovjet külügyminiszter Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonulásáról szóló egyezményt.

13.

450 éve, 1560-ben írtak alá megegyezést Szatmáron János Zsigmond és I. Miksa követei. Eszerint János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, fiú utódai csak Erdélyt öröklik. Ha örökösök nélkül halna meg, Erdély Miksára száll. (Áprilisban azonban a szultán parancsára visszavonta lemondását.)

14.

225 éve, 1790-ben lépett trónra II. Lipót. A nagy műveltségű, határozott uralkodó 1765 óta Toszkána nagyhercegeként reformok sorát valósította meg. II. Józsefhez hasonlóan ő is népe szolgájának tekintette magát, de módszereiben rugalmasabb, taktikusabb volt. 25 éve fogadta el az Országgyűlés az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról és a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló törvényeket.

15.

25 éve avatták fel Washingtonban a Capitolium épületében Kossuth Lajos mellszobrát.

18.

200 éve született BALLAGI MÓR (eredetileg Bloch Móric) (1815–1891) nyelvész, teológus. Politikai szereplését a zsidóság emancipációjával kapcsolatos, még párizsi tanulmányai alatt írt röpirattal kezdte (1840). A Tóra magyar fordításáért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1843-ban evangélikus hitre tért, majd a szarvasi evangélikus líceum tanára lett. 1848–49-ben Görgey Artúr, majd Aulich Lajos tábornokok mellett szolgált. A szabadságharc leverése után Szarvasra internálták. 1851-ben a kecskeméti református teológia, 1855-től a pesti Református Teológiai Akadémia tanára lett. Református teológusként az úgynevezett szabadelvű teológiai irányzat egyik meghatározó vezetője volt. Kezdeményezte a protestáns egyházak egységesülését. Nyelvészként elsősorban nyelvtörténettel, jelentéstannal, összehasonlító nyelvészettel és etimológiával foglalkozott. Gyűjtötte a magyar példabeszédeket és közmondásokat, összeállította a magyar nyelv "teljes szótárát", több

német–magyar,

illetve

magyar–német

szakszótárt

szerkesztett,

nyelvtankönyvet is írt. Feldolgozta a magyar nyelvfejlődés történetét.

29

héber

TÖRTÉNELEM 19.

25 éve, 1990-ben a kormány felbontotta a református, az evangélikus, az unitárius és az izraelita egyházakkal 1948-ban kötött egyezményeket. 25 éve, 1990-ben Marosvásárhelyen magyarellenes pogrom során több személyt, köztük Sütő András írót súlyosan bántalmaztak.

22.

100 éve, 1915-ben az orosz csapatok elfoglalták a több mint fél éve körülzárt Przemyśl-t, és közel 120 ezer hadifoglyot ejtettek.

25.

25 éve, 1990-ben tartották meg a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési képviselő-választások első fordulóját. A második fordulóra április 8-án került sor. A legtöbb képviselői helyet az MDF szerezte meg, utána az SZDSZ, majd az FKgP következett.

29.

150 éve született POLLÁK ANTAL (1865–1943) feltaláló. A grazi kereskedelmi és ipari akadémián

végzett.

gabonakereskedést

Oklevele nyitott.

megszerzése

Munkája

után

mellett

visszatért

rendszeresen

Szentesre, végzett

ahol

optikai,

elektrotechnikai kísérleteket és csillagászati megfigyeléseket. 1895-től a távolbalátás, majd a gyorstáviratozás kérdése foglalkoztatta. 1897-től a budapesti Egyesült Villamossági Rt. laboratóriumában folytatta kísérleteit, majd Virág József mérnökkel társulva 1898-ban bemutatták az általuk feltalált gyorstávírót. Ez kezdetben morzejeleket, továbbfejlesztve pedig percenként 750 szót továbbított azonnal olvasható folyóírással. Bár a gyorstávíró külföldön is elismerést aratott, nem került bevezetésre.

Április 1.

150 éve született ZSIGMONDY RICHÁRD (Richard A. Zsigmondy) (1865–1929) magyar származású vegyész. A bécsi politechnikumban, majd Münchenben tanult elektrokémiát és szerves kémiát. 1889-ben az erlangeni egyetemen doktorált szerves kémiából. 1891-92-ben a fizikus Kundt asszisztense lett. 1893-97-ig Grazban tanított, itt habilitálták magántanárrá 1893-ban. 1897–1907 között a jénai egyetemen adott elő, egyidejűleg a jénai Schott-üveggyár számára is végzett kutatásokat. 1907-től haláláig a

göttingeni

egyetemen

a

szervetlen

kémia

professzora.

Munkásságának

középpontjában a kolloidkémia állt. 1903-ban Siedentopffal közösen elkészítette az ultramikroszkópot, a kolloidoldatok egyik legfontosabb vizsgálóeszközét. Ennek segítségével döntő fontosságú megállapításokat tett a kolloidok természetéről, részecskeeloszlásáról, a szolok és gélek szerkezetéről és állapotváltozásairól. 192530

TÖRTÉNELEM ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Mindkét szülője révén magyar származású volt, beszélt is magyarul, azonban élete és teljes munkássága a német nyelvterülethez kapcsolódik. 2.

70 éve halt vértanúhalált APOR VILMOS (1892–1945) püspök. Erdélyi arisztokrata családból származott. 1918-ban lett Gyula plébánosa, ahol mint kiváló lelkipásztor, szervező és a szegények segítője vált ismertté. 1941-ben lett győri megyés püspök. Itt is megmutatkozott szociális érzékenysége. Pártfogolta az elesetteket és üldözötteket, tiltakozott a zsidóság megkülönböztetése ellen. A konvertiták védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület egyházi elnöke volt. Fellépett a deportált zsidók érdekében, szorgalmazta a püspöki kar nyilvános fellépését az üldözéssel szemben. Miután Győrt elfoglalták a szovjet csapatok, 1945. március 30-án, nagypénteken a Püspökvárba menekült nőket védelmezte, amikor egy katona lelőtte. Pár nappal később, húsvéthétfőn halt bele sérüléseibe. 1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

6.

75 éve bocsátották ki a 2520/1940. ME számú rendeletet a cukor és zsír forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról. A rendelet bevezette a cukor- és zsírjegyeket. A mindennapi

életben

is

érezni

lehetett

a

második

világháború

hatását

Magyarországon. 10.

125 éve, 1890-ben kezdte meg működését a budapesti Pasteur Intézet. A veszettség elleni szérum előállításával, oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozó intézetet Hőgyes Endre létesítette az orvosegyetem általános kór- és gyógytani intézetéhez kapcsolódva.

16.

150 éve, 1865-ben tette közzé a Pesti Naplóban Deák Ferenc ún. húsvéti cikkét. Deák ebben az írásában fejtette ki első ízben, hogy miként képzeli el az 1848-as törvények módosítását úgy, hogy a birodalmi egység és a magyar önállóság követelményeit „a lehetőségig összhangzásba” hozza. A holokauszt emléknapja – 1944-ben e napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót.

25.

200 éve született MARKUSOVSZKY LAJOS (1815–1893) orvos, egészségügyi szervező. Pozsonyban jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten nevelői állást vállalt. Közben elvégezte az egyetem orvosi karát. 1844-ben Bécsben folytatta tanulmányait. Európában az elsők között alkalmazta az éterrel való bódítást, ezt először önmagán próbálta ki. 1848-ban a hadi sebészet oktatója, majd kórházi főorvos és Görgey Artúr honvédseregében törzsorvos. A szabadságharc után nem térhetett vissza az 31

TÖRTÉNELEM egyetemre. Azoknak a Balassa János köré csoportosult fiatal orvosoknak egyike volt, akik közösen dolgozták ki a hazai orvosképzés, közegészségügy és felvilágosítás fejlesztésének terveit. 1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, melynek 32 évig állt az élén, 1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot. Lengyel Endrével szerkesztette az 1862-ben kiadott Orvosgyógyszerész műszógyűjteményt. Számos területen alkotott jelentőset: az orvosképzés korszerűsítésében, a közegészségügyi tanszék megalapításában, a kolozsvári egyetem orvosi karának megszervezésében, az orvos-továbbképzés elindításában, az iskola-egészségügy szervezésében, az egészségügyi felvilágosításban.

A Szombathelyi Kórház (mely nevét viseli)

Markusovszky-emlékérmet alapított, mellyel a legkiválóbb közlemények szerzőit jutalmazzák. 29.

50 éve kezdődött a Fővárosi Bíróságon a regnumi atyák második pere. Az ifjúság nevelésének monopóliumát szigorúan őrző hatalom üldözését azzal váltották ki a Regnum Marianum vezetői, hogy a fővárosi fiatalok között folytattak templomon és iskolán kívül hitoktatást, nevelést, lelkipásztori munkát. Az 1965. május 21-én kihirdetett ítélet alapján az elsőrendű vádlott Emődi László 5 évet, a többi vádlott 2–5 év közötti börtönbüntetést kapott. 25 éve, 1990-ben írták alá az MDF–SZDSZ paktumot. A pártközi megállapodásban a két legnagyobb parlamenti párt megegyezett a politikai berendezkedés több kérdéséről, valamint a kétharmados többséggel elfogadandó törvények köréről.

30.

125 éve született LAKATOS GÉZA (1890–1967) katonatiszt, politikus. 1928–34-ig prágai katonai attasé, 1941–43-ig hadtestparancsnok, 1943-tól vezérezredes, a keleti fronton a magyar megszálló csapatokat irányította, 1944-ben az 1. hadsereg parancsnoka volt. 1944. augusztus 29-én Horthy Miklós miniszterelnökké nevezte ki és titokban megbízta a fegyverszünet és a háborúból való kilépés előkészítésével. Az 1944. október 15-i sikertelen kiugrási kísérlet után hatalomra kerülő nyilasok lemondatták és letartóztatták. 1951-ben kitelepítették. 1965-ben Ausztráliába utazott lányához és ott halt meg.

Május 2.

100 éve, 1915-ben az osztrák-magyar csapatok a galíciai Gorlicénél áttörték az orosz hadsereg védelmi vonalát. Június 3-án visszafoglalták Przemysl-t, 22-én Lemberget, azonban az orosz hadsereg tervezett átkarolása nem sikerült.

32

TÖRTÉNELEM 6.

400 éve, 1615-ben Nagyszombatban megegyezés jött létre II. Mátyás és Bethlen Gábor megbízottjai között. A király elismerte Erdély fejedelemválasztó jogát, Bethlen pedig Erdélynek a magyar koronához való tartozását. (A szerződés titkos pontja szerint Erdély különállása addig tart, amíg Buda és Eger török kézen van. Bethlen szükség esetén a Porta ellen is támogatja a királyt.)

7–9. 150 éve, 1865-ben a Debatte, Apponyi György bécsi lapja az ún. májusi levelekben kiegyezési tervet ismertetett. 13.

175 éve szentesítette V. Ferdinánd az 1839–40. évi országgyűlés törvényeit. Ezek engedélyezték a jobbágyterhek örökös megváltását, a szabad gyáralapítást, megalkották a váltótörvénykönyvet, felállították a váltóbíróságokat, szabad lakhatást biztosítottak a zsidó vallásúaknak, becikkelyezték a Nemzeti Színház céljaira megajánlott összeget, valamint tovább bővítették a magyar nyelv hivatali használatát.

15.

575 éve, 1440-ben koronáztatta királlyá Erzsébet királyné Székesfehérváron a csecsemő V. Lászlót a Szent Koronával.

23.

100 éve, 1915-ben az Olasz Királyság hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának. 25 éve, 1990-ben alakult meg az Antall-kormány a kormányprogramnak az Országgyűlés általi elfogadásával.

26.

125 éve született DUDICH ENDRÉNÉ VENDL MÁRIA (1890–1945) mineralógus. 1920-tól az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában működött. 1930-tól a debreceni egyetemen tanított. Az első nő volt a magyar természettudós magántanárok között. Munkássága elsősorban a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult, de kőzettani és meteoritkutatásokkal is foglalkozott. Különösen kalcitvizsgálatai jelentősek. Szakirodalmi munkássága is számottevő.

Június 4.

A nemzeti összetartozás napja annak emlékére, hogy 1920-ban ezen a napon írta alá Magyarország a versailles-i Nagy Trianon palotában az első világháborút lezáró békét, amely a történelmi Magyarország megszűnését jelentette, és amelynek következtében több millió magyar került kisebbségi sorba.

8.

325 éve, 1690-ben tette meg III. Szulejmán szultán Thököly Imrét Erdély fejedelmévé.

33

TÖRTÉNELEM 9.

375 éve született I. LIPÓT (1640–1705) magyar király és német-római császár. 1657ben

koronázták

magyar

királlyá.

Uralkodása

számos

politikai

és

vallási

elégedetlenséget szült. Az 1663–64-es török elleni háború a szentgotthárdi győzelemmel végződött, a bécsi udvar mégis megkötötte a vasvári békét a magyar rendek és a nádor tudta és beleegyezése nélkül. Az elégedetlenség az ún. Wesselényiféle főnemesi összeesküvéshez vezetett, amely azonban elbukott és az összeesküvés vezetőit 1671-ben kivégezték. Lipót uralkodása idején történt meg a török Magyarországról való kiűzése. Az 1699-ben megkötött karlócai békével – a Temesi Bánság kivételével – egész Magyarország felszabadult a török uralom alól. A Lipót által felállított Újszerzeményi Bizottság (Neoaquistica Commissio) működése nyomán a magyarországi nagybirtok egy része a birodalmi (elsősorban német) arisztokrácia kezére került. Az 1687-es pozsonyi országgyűlés lemondott az ellenállási jogról és a szabad királyválasztás jogáról és törvénybe iktatta a Habsburgház osztrák ágának fiúágon való örökösödési jogát. Lipót elfoglalta Erdélyt is, és az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldinum alapján a fejedelemség önálló tartományként lett a Habsburg Birodalom része. Az uralmával szembeni elégedetlenség 1703-ban a Rákóczi-szabadságharcban robbant ki, amelynek végét már nem érte meg. 10.

225 éve, 1790-ben ült össze 25 évi szünet után, évszázadok óta először ismét Budán az országgyűlés, amely november 11-től majd Pozsonyban folytatta munkáját. Június 11-én az alsótábla kimondta, hogy tanácskozásait magyarul folytatja.

15.

300 éve, 1715-ben szentesítette III. Károly az 1708, illetve 1712 óta megszakításokkal ülésező pozsonyi országgyűlés törvényeit. A legfontosabbak, a szatmári békében biztosított királyi kegyelem megerősítéséről és az ezt el nem fogadó II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós száműzéséről, vagyonuk elkobzásáról, a Magyar Kancellária központi udvari hivataloktól való függetlenségéről, továbbá a piarista, a kamalduli és a trinitárius szerzetesrendek befogadásáról szóló törvénycikkek.

21.

25 éve, 1990-ben a rendszerváltást követően újra megnyílt a Budapesti Értéktőzsde.

29.

575 éve, 1440-ben fogadtak hűséget az ország rendjei Budán I. Ulászló királynak, és érvénytelennek nyilvánították V. László koronázását.

34

ZENETÖRTÉNET

2014 500 éve született CLAUDE GUDIMEL (1514–1572) francia zeneszerző, aki Palestrinának, az egyik legjelentősebb katolikus egyházzenésznek volt első mestere. Marot és Bèze zsoltárfordításainak megzenésítése révén került kapcsolatba a hugenotta körökkel. Goudimel a teljes zsoltárkönyvet több változatban is feldolgozta négyszólamú kórus számára. Az eredetileg házi éneklésre szánt feldolgozások csakhamar bevonultak a protestáns egyházi zenébe. 225 éve született RUZITSKA GYÖRGY (1789–1869) zeneszerző, pedagógus Bécsben. Szülővárosában zongora, orgona és zeneszerzés tanulmányokat folytatott. Sokoldalú zenészként került báró Bánffy János nagyfalusi kastélyába házitanítónak. 1819-től Kolozsvárott élt, ahol a Nemzeti Színház karnagya. Az 1830-as évektől a város zenei életének egyik irányítója. Barátságban volt Erkel Ferenccel és Brassai Sámuellel. 1835től haláláig a Musicai Conservatórium igazgatója és tanára. A kolozsvári piarista templomban orgonista állást is betöltött. 1849-ben kétmanuálos, húszváltozatú hangszert állítottak fel szakszerű utasításai alapján. Ez sokáig a város legjobb hangszere volt. Zeneszerzői munkásságából kiemelkedő Alonso című operája, melyet 1829-ben Pesten mutattak be.

Augusztus 8.

125 éve született LÁNYI VIKTOR (1889–1962) műfordító, zeneszerző, zenekritikus. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, emellett zeneszerzést tanult Weiner Leónál a budapesti Zeneakadémián. Ez a kettősség egész pályáját jellemezte, egyszerre volt képzett muzsikus és irodalmár. Pesti Hírlap zenekritikusa, de írásai megjelentek a Nyugatban és a Zenei Szalonban is. Legjelentősebb eredményeit az operafordítás területén érte el. Több mint ötven operát ültetett át magyarra. Irodalmi és zenei műveltsége lehetővé tette, hogy fordításai költőiek legyenek, ám ugyanakkor a zenei prozódiát is teljes mértékben tiszteletben tartsák. Legkiemelkedőbb alkotása Wagner Nibelung-tetralógiájának és Verdi Falstaffjának magyar változata. Az ő munkája az 1937-ben megjelent első magyar operakalauz, és ő szerkesztette 1945-ben a Hungaria Zenei Lexikont.

11.

75 éve született BOZAY ATTILA (1939‒1999) zeneszerző. Tanulmányait a Gulyás György által életre hívott, Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemiségét képviselő 35

ZENETÖRTÉNET legendás békéstarhosi énekiskolában kezdte. A budapesti Zeneakadémián Farkas Ferenc növendéke volt, akit egész pályafutása alatt mesterének tekintett. Ösztöndíjasként fél évet Párizsban töltött, ahol számos, további munkásságát meghatározó élmény érte. 1979-ig szabadúszó zeneszerzőként tevékenykedett, majd a Zeneakadémia hangszerelés és zeneszerzéstanára lett. Művészetét rendkívül szoros alkotói

program

és

koncentráltság

jellemezi.

Stílusában

megtalálhatóak

a

neoklasszicizmus, a dodekafónia, a konstruktivista szemlélet mellett a magyar zenei hagyományokhoz illeszkedő törekvések is. Kiemelkedő alkotása a Vörösmarty Mihály művére komponált Csongor és Tünde című 3 felvonásos operája. Az öt utolsó szín

című

alkotásával

megnyerte

az

1997-ben

meghirdetett

millenniumi

operapályázatot, de Az ember tragédiája nyomán készült mű bemutatóját már nem érhette meg. 15.

80 éve született SOMFAI LÁSZLÓ (1934–) zenetörténész Jászladányban. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémia zenetudományi tanszakán végezte, Szabolcsi Bence és Bárdos Lajos növendékeként. 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumának munkatársa, később vezetője lett. Bartók életműve mellett többek között Joseph Haydn munkásságával foglalkozott behatóan.

18.

85 éve született MÁRKUSNÉ NATTER-NÁD KLÁRA (1929–) zenepedagógus, zenei szakíró, a Magyar Kultúra Lovagja. Az elmúlt hat évtized során számos iskolai tankönyv, zenei témájú könyv szerkesztője volt, a mai napig rendszeresen segíti elkötelezett munkájával a magyar kóruséletet. 10 éve hunyt el LUKIN LÁSZLÓ (1926–2004) zenepedagógus, karnagy, műfordító, zenei ismeretterjesztő. A gimnáziumi énektanítás mellett amatőr kórusokat vezetett, több ének-zene tankönyv írása fűződik nevéhez. Az országot járva egy életen át terjesztette a magyar zenei kultúrát, koncertismertetéseket, előadásokat tartva. 1954től haláláig vezette az Országos Filharmónia ifjúsági hangversenyeit. Szerteágazó tevékenységének fontos része volt a különböző zenei társaságok szervezése, irányítása.

Szeptember 8.

75 éve hunyt el HEVESI SÁNDOR (1873–1939) rendező, színházigazgató, kritikus, író, műfordító. Budapesten, az ELTE-n bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott. 1901től 1934-ig a Nemzeti Színház rendezője, főrendezője, majd igazgatója volt. 1912-ben

36

ZENETÖRTÉNET lett az Operaház főrendezője, ahol kiváló zenei és szcenikai ismeretei főleg Verdi és Mozart rendezéseiben érvényesültek. 10.

100 éve született GERGELY FERENC (1914–1998), orgonaművész. Zenei tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte: 1933 és 1942 között orgonát Zalánfy Aladárnál, zongorát Wehner Gézánál, zeneszerzést Siklós Albertnél tanult. A középiskolai énektanár szakot Harmat Artúr, Bárdos Lajos és Ádám Jenő irányításával végezte. Lipcsében és Párizsban is járt tanulmányúton. Pályafutása során orgonaművészek és kántorok sora került ki keze alól. Több évtizeden át tanított a Zeneakadémián. Több orgonaantológiát is szerkesztett és adott közre. Orgonaművészként bejárta Európa számos országát. Szívesen játszotta a klasszikus orgonairodalom remekei mellett a 20. század kompozícióit is. Kiemelkedő élményt jelentett koncertjein improvizálása. Szinte egész életén át, hatvanhét évig szolgált egyházzenészként: 1931-től haláláig volt a Belvárosi Ferences Templom orgonistája. Liszt Ferenchez hasonlóan, a ferences rend konfrátere volt. 1989-ben II. János Pál pápától megkapta a "Nagy Szent Gergely Rend civil osztályának lovagja" címet. Földi maradványai – végakaratának megfelelően – a Belvárosi Ferences Templom kriptájában nyugszanak.

12.

250 éve hunyt el Párizsban JEAN-PHILIPPE RAMEAU (1863–1764) a francia késő barokk egyik legjelentősebb komponistája, a francia opera megújítója, zenetudós. Muzsikus családból származott, zenei tanulmányokat Milánóban folytatott. Kisebb vidéki városok templomainak volt orgonistája, majd Párizsban és Dijonban működött. Első művei, melyek csembalóra írt darabok voltak, 1706-ban jelentek meg. 1722-ben kiadta legfontosabb zeneelméleti munkáját, a Traité de l'harmonie (Tanulmány a harmóniáról) című zenei értekezését. Már 50 éves volt, amikor meghódította az opera világát. Egy gazdag párizsi bankár vált mecénásává, akinek révén megnyílt az út az Opera, és a királyi udvar felé. A Hippolyte et Aricie című lírikus tragédiája robbantotta ki az un. buffonisták harcát.

26.

400 éve hunyt el FELICE ANERIO (1560 k.–1614) olasz zeneszerző Rómában. Gyermekkorában a Santa Maria Maggiore templom fiúkórusának tagja. majd a Palestrina által vezetett Capella Guliában énekelt. 1594-től lett a pápai kórus zeneszerzője, Palestrina utóda. Sok alkotását Palestrinának tulajdonították. Több kötetnyi műve maradt fenn nyomtatásban.

37

ZENETÖRTÉNET

Október 1.

A Zene Világnapja, 1975 óta. Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának a felhívására ünnepeljük. Ebből az alkalomból világszerte több koncertet, hangversenyt és más zenei programot is rendeznek. 115 éve született BÁRDOS LAJOS (1899–1986) zeneszerző, zenetudós, karnagy. 1920 és 1925 között a budapesti Zeneakadémián Kodály Zoltán és Siklós Albert növendéke volt. Egyházzenei tanulmányait Harmat Artúr irányításával végezte. Pedagógiai pályafutását gimnáziumi énektanárként kezdte. 1928-tól negyven éven keresztül a Zeneakadémián

tanított

zeneszerzést,

karvezetést,

zeneelméletet,

népzenét,

összhangzattant, partitúraolvasást és formatant. A tanítás mellett sokat tett a magyarországi kórusélet megújításáért. Több jeles kórus karnagyaként is működött (budapesti Cecília Kórus, Palestrina Kórus, Budapesti Kórus). 1942 és 1962 között volt a Mátyás templom karnagya. 1934-ben megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat, elősegítve ezzel a fiatalság népi szellemű nevelését. Karnagyként számos bel- és külföldi koncerten szerepelt nagy sikerrel, jelentős kórusművek és oratóriumok hazai ősbemutatója fűződik nevéhez. Rendszeresen tartott előadásokat országszerte: zenetörténeti, karvezetési, pedagógiai témákról. Főbb művei: Alexius (Sík Sándor szövegére), négy mise, számos zsoltár, motetta, himnusz, kórusművek magyar költők verseire, népdalkórusok, kánonok. Gazdag életművének gondozására, emlékének őrzésére alakult meg a Bárdos Lajos Társaság. 8.

75 éve született PEGE ALADÁR (1939–2006) bőgőművész, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja. A zseniálisan improvizáló virtuózt a nemzetközi kritikusok „a nagybőgő Paganinije” néven is emlegettek (nevéből eredő szójátékkal: Pegenini). Egyszerre játszott klasszikus zenét és dzsesszt – e kétféle elhivatottság sajátos kölcsönhatása egyéni színt adott játékának. 1978-tól tanított a Zeneakadémián. Halálának évében ünnepelte első színpadra lépésének 50. évfordulóját.

13.

150 éve született ALEKSZANDR GRECSANYINOV (1864–1956) orosz zeneszerző. Moszkvában és Szentpétervárott végezte zenei tanulmányait. 1925-től több éves utazásra indult: járt Párizsban, Amerikában. 200 alkotása maradt fenn, melyek közül népszerűek egyházi művei, valamint különböző együttesekre írt gyermekdarabjai.

20.

15 éve hunyt el KISTÉTÉNYI MELINDA (1926–1999) egyházzenész, orgonaművész, zenepedagógus, a XX. századi magyar zenei élet egyik legszínesebb, legsokoldalúbb egyénisége. A művészetet szolgálatnak tekintette. 34 éven át tanított a budapesti Zeneakadémián. Orgonaműveket, dalokat, kamaradarabokat komponált. Koncertező 38

ZENETÖRTÉNET orgonistaként hangversenyein – egyedülálló módon – énekesként is kísérte saját magát.

Rendkívül

invenciózusan

improvizált,

bármely

feladott

témára.

Szövegfordítóként főként A dal mesterei köteteiben találkozunk nevével, Kodály Tricíniáihoz is ő költött szöveget. 21.

150

éve

született

BIHARI

JÁNOS

(1764–1827)

zeneszerző,

cigányprímás

Nagyabonyban. A 19. század elejének legkiválóbb előadóművésze, a verbunkos stílus legjelentősebb képviselője volt. 1802 táján került Pestre, ahol megalakította híressé vált – cimbalmosból és vonósokból álló – zenekarát. Nyugtalan vándoréletet élt. Járt Bécsben is, ahol Beethoven hallotta játékát (egy dallamát az István király nyitányban fel is használta). Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. Az ország szinte minden nagyobb városát bejárta, a kortársak nagy elismeréssel nyilatkoztak virtuóz hegedűjátékáról. 1822-ben Liszt Ferenc előtt is játszott, aki a cigánymuzsikusokról

írott

könyvében

rajongással

írt

róla.

Verbunkos

táncdallamainak száma mintegy 80-ra tehető. Ő maga nem értett a hangjegyíráshoz, műveit tanult zenészek jegyezték le és látták el kísérettel. 26.

450 éve született HANS LEO HASSLER (1564–1612) zeneszerző. Német zeneszerzőként elsőként részesült zenei képzésben Itáliában: 1584–85-ben Velencében tanult Andrea és Giovanni Gabrielinél. Több német városban is működött: Augsburgban fúvószenekart

vezetett,

Nürnbergben

városi

zeneigazgató

volt.

Ulmban

a

legfontosabb lutheránus népénekek feldolgozásával foglalkozott, melyeket két változatban is elkészített, négy szólamra. Drezdában a szász választófejedelem szolgálatában állt. Műveinek többsége vokális muzsika, kisebb hányada hangszeres darab. Tevékenységével megalapozta a német barokk zene hatalmas fellendülését. Számos műve jelent meg nyomtatásban még életében, bár akkoriban ez ritkaságnak számított.

November 6.

200 éve született ADOLPHE SAX (1814–1894) belga hangszerkészítő, a szaxofon feltalálója. Újításaival több területen is jelentősen előmozdította a fúvós hangszerek fejlődését. A brüsszeli konzervatóriumban fuvolán és klarinéton tanult. 1842-ben egy általa feltalált teljesen új hangszerrel – a klarinéthoz hasonló nádsíppal ellátott rézfúvós hangszerrel – keltette fel a zenei világ figyelmét Párizsban. Nyolc különböző nagyságban kezdte el készíteni a szaxofont. Bár a szaxofon teste sárgarézből készül, ennek ellenére nem sorolják a rézfúvós hangszerek közé, mert 39

ZENETÖRTÉNET megszólaltatási módja alapján azoktól eltér. Az új hangszert a dzsesszben, a szórakoztató zenében, a katonazenekarokban használják elsősorban, de előfordul szimfonikus művekben és operákban is. Bizet, Debussy, Ravel, Stravinsky és Bartók is alkalmazta a szaxofont műveiben. 7.

100 éve született DR. VARGHA KÁROLY (1914–1993) zenei szövegíró és műfordító. Baján a Tanítóképző Intézetben tanított, Pécsett a Pedagógiai Főiskolán a magyar nyelvi tanszéken oktatott. Gyűjtötte és közzétette a Pécs környéki magyar és a német mondákat, a nemzetiségi népdalokat és egyházi énekeket. Händel, Bach, Haydn és más német zeneszerzők szövegeit fordította és prozódiailag ellenőrizte. Közel ötven reneszánsz madrigál műfordítása is fűződik nevéhez. Sok magyar zeneszerző írt verseire kórusművet. Rendszeres munkakapcsolatban állt Kodály Zoltánnal és Bárdos Lajossal.

11.

15 éve hunyt el MAKLÁRI JÓZSEF (1922–1999) karnagy, zenepedagógus, a Nemzetközi Kórusszövetség magyarországi képviselője, a Liszt Ferenc Társaság alapító tagja. Több mint 25 éven át tanított a Zeneakadémián kargyakorlatot és vezénylési gyakorlatot. Gazdag életútja során több énekkart is vezetett. Az általa alapított Váci Vox Humana kórussal rendszeresen ért el I. helyezést nemzetközi versenyeken. Vallotta és élte, amit egykori tanárától Bárdos Lajostól tanult: „… gondozni, küzdeni, ha kell: harcolni igaz zenei értékeink megmentéséért, eredményeink megőrzéséért és a további fejlődés lehetőségeiért."

18.

300 éve született ESTERHÁZY MIKLÓS (1714–1790) a fertődi kastély építtetője. A „pompakedvelő” vagy „fényes Miklós” 1762-ben kezdett bele Eszterházán a vadászkastély átépítési munkálataiba, és evvel kora legjelentősebb építészeti alkotását hozta létre: a mocsaras terület közepén megszületett a „magyar Versailles”, mely a színművészet, a zene, a képzőművészetek központjává vált. Joseph Haydn (1732-1809) közel harminc éven át állt az Esterházy család szolgálatában, életműve meghatározó részét itt, Eszterházán komponálta. A „pompakedvelő” herceg, mint mecénás, és az alkotó Haydn között kölcsönös tiszteleten, megértésen nyugvó kapcsolat alakult ki. Számos darabot írt gazdája számára, aki jó baryton játékos hírében állt.

23.

325 éve született JOSEPH BODIN

DE

BOISMORTIER (1689–1755) francia barokk

zeneszerző. 1724-től élt Párizsban, ahol nagy sikerrel mutatták be 3 opera-balettjét. Hangszeres művei igen népszerűek voltak. Elsősorban fúvós hangszerekre komponált, különösképpen harántfuvolára, melyen maga is kiválóan játszott.

40

ZENETÖRTÉNET 30.

10 éve hunyt el FORRAI KATALIN (1926-2004) zenepedagógus. Egész életét az óvodás korú gyermekek zenei nevelésére áldozta. Kodály elképzeléseinek alapján dolgozta ki saját zenei nevelési rendszerét, amelynek középpontjában az óvodáskori fejlesztés, a zene, a mozgás és a játék összekapcsolása állt. A bölcsődések és az óvodások számára való énekes anyagot a Magyar Népzene Tárából állította össze. Az Ének az óvodában című könyve, mely egyben módszertankönyv és dalgyűjtemény, páratlan értéket képvisel. Három és fél évtizeden át vezetett népszerű zenei foglalkozását a rádióban Óvodások műsora címen. A magyar zenepedagógia nagyköveteként négy kontinens számos országában vállalt előadásokat, bemutató tanításokat, tartott magas színvonalú tanfolyamokat.

2015 50 éve, 1965-ben alapította Ugrin Gábor karnagy (1932–2013) az Ifjú Zenebarátok Központi Kórusát a "Jeunesses Musicales" magyarországi tagszervezete nevében. Megalakulása után az énekkar hamar "berobbant" a magyar hangversenyéletbe, mind az acapella, mind az oratóriuméneklés terén. Kiemelkedő esemény volt J. S. Bach teljes Máté passiójának előadása a Zeneakadémián a Liszt

Ferenc

Kamarazenekarral, Sándor Frigyes vezetésével. Az eltelt 50 év alatt számtalan rádió-, televízió- és lemezfelvétel készült a kórussal.

Január 1.

90 éve született SÁROSI BÁLINT (1925–) népzenekutató az erdélyi Csíkrákoson. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-román szakot végzett. 1951ben kezdte meg tanulmányait a Zeneakadémián. Itt Kodály növendékeként az akkor induló zenetudományi szakon etnomuzikológiát, Szervánszky Endre irányításával pedig zeneszerzést tanult. Egész életét a tudománynak, a hangszeres magyar népzene kutatásának szentelte. 1958-ban a MTA keretén belül, a Magyar Népzene Tára szerkesztésére létrehozott és Kodály által irányított Népzenekutató Csoport munkatársa, később főmunkatársa lett. 1974-től volt a MTA Zenetudományi Intézet hangszeres népzenei osztályának vezetője. Számos előadást tartott nemzetközi konferenciákon, két évtizeden át vezetett ismeretterjesztő sorozatot a Magyar Rádióban. Gyűjtött hangszeres és énekelt népzenét egyaránt, bejárta a teljes magyar nyelvterületet,

de

távoli

országokban 41

is

készített

felvételeket

(Etiópiában,

ZENETÖRTÉNET Örményországban és Kuvaitban). Életműve több önálló kötetből, számtalan tanulmányból és hanglemezkiadványból áll. 1996-ban adták ki a hangszeres népzene tárgyában eddig megírt legátfogóbb tanulmánykötetét A hangszeres magyar népzene címmel. Újabb kiadványai: Bihari János (2002), Zenei anyanyelvünk (CD - 2003), A cigányzenekar múltja (2012). 75 éve született SÁRY LÁSZLÓ (1940–) zeneszerző Győrött. 1966-ban Szervánszky Endrénél szerzett zeneszerzői diplomát a budapesti Zeneakadémián. A kortárs magyar zene egyik meghatározó alakja. 1970-ben – többek közt Jeney Zoltánnal és Vidovszky Lászlóval – megalapította a kortárs zene akkori legújítóbb és legnyitottabb szellemiségű műhelyét, az Új Zenei Stúdiót. Az 1980-as évek eleje óta áll kapcsolatban a színházi világgal. Több színdarabhoz írt kísérőzenét. 1990-től a Katona József Színház zenei vezetője, ugyanettől az évtől tanít saját módszerével a Színművészeti Egyetemen. Ez a módszer, amelyet az 1970-es évek közepétől kezdett el kidolgozni, és amely a Kreatív zenei gyakorlatok nevet viseli, a zenei gondolkodás alapelemeivel foglalkozik, fejleszti az improvizációs készséget és a koncentrációt. Több mint nyolcvan művet írt a kamarazenétől a kamaraoperán át a zenekari művekig. 2.

100 éve hunyt el GOLDMARK KÁROLY (1830–1915) zeneszerző Bécsben. 1842-ben kezdett hegedűt tanulni Sopronban, amit később Bécsben folytatott. Először magyar városi színházakban működött hegedűsként, 1851-től bécsi színházak zenekari muzsikusa lett. Így volt alkalma megismerni korának színpadi muzsikáját – a színház, a dráma zenei követelményeit és lehetőségeit –, ami a későbbi operaszerzői működésére volt döntő hatással. Első szerzői estjét is Bécsben rendezte, 1857-ben. Neve egyre ismertebbé vált, különösen az osztrák fővárosban, ahol véglegesen letelepedett. Fő műve a Sába királynője című operája (1875), mely a század egyik legnagyobb közönségsikere lett Európa-szerte, és meghozta szerzője számára a hírnevet.

5.

275 éve hunyt el ANTONIO LOTTI (1666–1740) olasz zeneszerző, énekes és orgonaművész. A velencei Szent Márk bazilika énekese, később orgonistája, majd karnagya. Korának kiemelkedő egyházi zeneszerzője és operakomponistája volt, a későbbi "velencei iskola" egyik jeles képviselője. 125 éve született SZTOJANOVICS ADRIENNE (1890–1976) énekesnő, zenepedagógus, karnagy. Muzsikus családból származott. 1909-ben Kolozsvárott szerzett énektanítói, majd 1929-ben a Zeneakadémián énektanári oklevelet. 46 éven át volt Budapesten a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énektanára. Az iskola kórusával bemutatta 42

ZENETÖRTÉNET Kodály Zoltán Villő, Gólyanóta, Táncnóta és Pünkösdölő című műveit, ez utóbbi ajánlása is az ő nevéhez fűződik. Jelentős Bartók és Kodály művészetének terjesztésében kifejtett munkássága. 7.

125 éve született MOLNÁR ANTAL (1890–1983) zeneszerző, zenetörténész, folklorista és brácsaművész, a XX. század magyar zenei életének egyik legsokoldalúbb személyisége. 1907 és 1910 között volt a Zeneakadémia brácsa és zeneszerzés szakos hallgatója. Népzenei gyűjtőútjai során 1910-ben Erdélyben, 1912-ben pedig a Felvidéken járt. Az elsők között fedezte fel Bartók Béla és Kodály Zoltán munkájának jelentőségét. Brácsásként tagja volt a Waldbauer–Kerpely kvartettnek (1910-1913) majd Dohnányi–Hubay zongoranégyesnek (1917-1919). Komponistaként élete első felében volt aktív. 1919-től négy évtizeden át tanított a budapesti Zeneakadémián. Elméleti és gyakorlati tárgyakat – zenetörténetet, zeneesztétikát, kamarazenét, zeneelméletet – egyaránt oktatott, könyveinek egy részét tanári tevékenységének hátteréül szolgáló szándékkal írta. Ő vezette be a szolfézsoktatást. A modern magyar zenetudomány egyik megalapítója volt. Zenetörténeti, zeneesztétikai írásai a zeneirodalom minden területét érintik.

Február 10.

75 éve született CZIDRA LÁSZLÓ (1940–2001) blockflöteművész, zenetudós, a magyarországi régizene-mozgalom kiemelkedő alakja. Életének nagy részét arra áldozta, hogy népszerűsítse a régi korok zenéjét, korhű hangszereken előadva. Elméleti tudósként számos magyar zeneművet kutatott fel, ezeket feldolgozta és mások számára hozzáférhetővé tette. Egy évtizeden át tanította a Zeneakadémián a régi zene előadási gyakorlatát. Az általa alapított Camerata Hungarica együttessel 12 reneszánsz és kora barokk albuma jelent meg.

Március 2.

110

éve

született

VÁSÁRHELYI

ZOLTÁN

(1905–1977)

karnagy,

a

magyar

kórusművészet nagy formátumú és nagy hatású egyénisége. Hegedű- és zeneszerzés-tanulmányokat folytatott a Zeneakadémián. A kórusvezetés felé Kodály tanácsára fordult, akinek az Öregek, az Akik mindig elkésnek, a Jézus és a kufárok és a Molnár Anna című nagyszabású kórusműveit mutatta be. A Zeneakadémián 25 éven át volt a karvezetés professzora, ez idő alatt iskolájából nemzetközi élmezőnybe 43

ZENETÖRTÉNET kerülő karvezetők generációi kerültek ki. Több amatőr kórussal is foglalkozott, emellett alapító karnagya volt a Honvéd Művészegyüttes férfikarának és művészeti vezetője a Rádió Énekkarának. Művészetét számos rádió- és hanglemezfelvétel őrizte meg az utókornak.

Április 28.

Kodály Zoltán és Bárdos Lajos kezdeményezésére ezen a napon rendezték meg az első Éneklő Ifjúság hangversenyt a Zeneakadémián, 1934-ben. Ennek hagyománya a mai napig megmaradt. Országszerte rendeznek azóta is ilyen hangversenyeket gyermekkarok számára, ahol a kórusok egymást meghallgatva, közös énekléssel fejezik be a koncertet.

Május 7.

175 éve született PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ (1840–1893) orosz romantikus zeneszerző. Bár gyermekkorában tanult zongorázni, nem készült zenei pályára. Szentpétervárott

jogi

iskolát

végzett,

majd

az

Igazságügyi

Minisztérium

alkalmazottja volt. 23 évesen lett Anton Rubinstein növendéke a konzervatóriumban. 1866-ban kapott meghívást a moszkvai konzervatóriumba, zeneelmélet oktatására. A tanítás mellett folyamatosan komponált. Majdnem minden műfajban alkotott maradandót.

Első sikeres műve a Rómeó és Júlia című fantázia volt. Hírnevét

elsősorban szimfóniáinak és versenyműveinek köszönhette, de egész estét betöltő balettjei - A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő - is nagy sikereket arattak. Operái közül az Anyegin és A pikk dáma a leghíresebb. Mindkét esetben lélektani operát írt, mindkettő alapjául Puskin műve szolgált. Művei nagy népszerűségét kifogyhatatlan dallambőségének, jellegzetes orosz hangvételének és az európai klasszikus hagyományok virtuóz elsajátításának köszönheti. Sokat utazott Európában, és mint zeneszerzőt, illetve karmestert hazájában és külföldön egyaránt ünnepelték. Bár a lelki nyugalom pillanatai ritkák voltak nála, zenéjéből szépség, tisztaság és harmónia árad. 9.

275 éve született GIOVANNI PAISIELLO (1740–1816) olasz zeneszerző. 1755-től a nápolyi konzervatóriumban tanult, majd tanulmányai befejezése után maga is ebben az intézményben tanított. Vígoperaírói tehetsége már 1763-ban, első intermezzója bemutatásakor nyilvánvalóvá vált. Ezután az olasz operaszínpadokon sorra adták 44

ZENETÖRTÉNET elő műveit. 1775-re Itália egyik vezető komponistájává vált. Művészetét teljes mértékben az opera buffa hagyományainak ápolásának, a műfaj irodalmi gazdagodásának szentelte. 27.

175 éve hunyt el NICCOLÒ PAGANINI (1782–1840) itáliai hegedűművész, zeneszerző Nizzában. A romantika korszakának legjelentősebb hegedűvirtuóza volt. 11 éves korában már fellépett a nyilvánosság előtt, négy évvel később pedig elindult első hangversenykörútjára. 1828-ban Bécsben mutatkozott be nagy sikerrel, majd bejárta Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Bajorországot és Poroszországot. 1831-ben Párizsban vendégszerepelt óriási feltűnést keltve. Innen Londonba vitt az útja, majd Skóciában és Írországban adott hangversenyeket. Többéves koncertkörútján elkápráztatta

hallgatóit

legendás

előadó-művészetével.

1834-ben

tért

vissza

Olaszországba. Hatalmas vagyont szerzett és nemzetközi hírnévre tett szert. A kortársak számára hihetetlennek tűnt hangszeres tudása, ezért nevezték technikáját boszorkányosnak őt magát pedig az „ördög hegedűsének”. Munkássága hatással volt Brahmsra, Lisztre és Schumannra is. Szerzeményei Liszt zongoravirtuozitásának mintájául szolgáltak. Paganini briliáns kompozíciói a mai napig a hegedűművészek állandó műsorszámai. 1954 óta Genovában évente hegedűversenyt rendeznek az emlékére.

Június 5.

110 éve született DEÁK BÁRDOS GYÖRGY (1905–1991) zeneszerző, egyházkarnagy. Főként egyházi műveket komponált: 70 kantátát, 10 misét, motettákat, népénekfeldolgozásokat,

orgonaműveket.

1933-ban,

Jézus

Krisztus

halálának

1900.

évfordulójára komponálta Parasceve ("Előkészület az ünnepre") című sorozatát, Máté és János evangéliumából vett szövegekre. Ennek a leggyakrabban énekelt darabja az Eli! Eli!, amelyet a szerző a keresztfán szenvedő Krisztus szavaira ("Uram, uram, miért hagytál el engem") komponált.

45

VIZUÁLIS KULTÚRA

2014 Augusztus 22. 225 éve halt meg JOHANN HEINRICH TISCHBEIN (1722‒1789) német festőművész. Párizsban, majd Rómában és Velencében tanult, később a casseli művészeti akadémia tanára lett. Klasszikus tárgyú műveinek nagy része a Cassel melletti Wilhelmshöhe kastélyban látható. 1786-ban, nápolyi utazása kapcsán ismeretséget kötött Goethével, melynek köszönhetően megszületett egyik leghíresebb festménye, a Goethe a Campagna című, mely Frankfurt am Mainban látható. 29.

50 éve halt meg PÓR BERTALAN (1880–1964) a huszadik századi magyar avantgárd egyik nagy tehetségű festője. Budapesten a Mintarajziskolában tanult, majd Münchenben folytatta tanulmányait, ahol Hollósy Simon szabadiskoláját is látogatta. Később Párizsban a Julian Akadémián képezte magát tovább. 1903-tól a Műcsarnokban, majd a Könyves Kálmán Szalonban állította ki műveit. A MIÉNK tagja, majd a Nyolcak művészeti csoportjának egyik alapítója lett. A világháborúban harctéri rajzokat készített, a Tanácsköztársaság idején toborzóplakátokat tervezett és szerepet vállalt a művészeti élet irányításában. A bukás után emigrált. A húszas években Berlinben telepedett le, majd 1938-1948 között Párizsban élt. Visszaérkezése után, 1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. Legjelentősebb műveit (pl. önarcképek, Család, Anyám arcképe) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Szeptember 1.

50 éve halt meg CSEJTEI (CSEJTHEY) JOACHIM FERENC (1882–1964) festőművész. Budapesten, Bécsben, Münchenben (Hollósy Simon magániskolájában) és Párizsban tanult.

Rendszeres

látogatója,

alkotója

volt

a

Nagybányai

Iskolának.

Legtermékenyebb korszaka a Dél-Franciaországban, Marseille környékén töltött idő, amikor plein air képeit festette. A Nemzeti Szalon alapító tagja volt. Műveiből kiállítás látható a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. 12.

150

éve

született

KATONA NÁNDOR

(1864–1932)

festőművész.

Kezdetben

Mednyánszky László tanítványa volt, majd Párizsban tanult tovább. Az 1890-es évektől állított ki felvidéki tájképeket a Műcsarnokban. A Műbarátok köre, majd a Nemzeti Szalon rendezett számára gyűjteményes tárlatot. Több műve a Magyar

46

VIZUÁLIS KULTÚRA Nemzeti Galéria tulajdonába került (pl. A Magas-Tátra látképe, Lengyel kastély holdvilágnál). 26. 100 éve halt meg AUGUST MACKE (1887–1914) német expresszionista grafikus és festő. Tanulmányait Berlinben végezte, többször járt Párizsban. 1911-ben Münchenben részt vett az expresszionisták, Der Blaue Reiter (A kék lovas) csoport első kiállításán. 1914 áprilisában Paul Klee festőművésszel Afrikába utazott, ahol társához hasonlóan akvarelleket festett. Ugyanebben az évben behívták katonának, s szeptemberben elesett az első világháborúban.

Október 2.

100 éve halt meg SÁMUEL KORNÉL (1883–1914) szobrászművész. Budapesten, majd Münchenben tanult, 1908-ban hazatért és Telcs Ede műtermében dolgozott. Az első világháború kitörését követően frontszolgálatra hívták be, ahol már a harcok kezdetekor hősi halált halt. A század eleji magyar szobrászat nagy ígérete volt. Elsősorban finom ritmusú, lírai hangú kisplasztikái jelentősek. Számos művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi (pl.: Nárcisszus, Éva, Fortuna).

4.

200 éve született JEAN-FRANÇOIS MILLET (1814–1875) francia festőművész, a 19. századi

realizmus

nagy

mestere,

a

hagyományos

francia

paraszti

élet

mindennapjainak megörökítője. Tájképfestészetével új szemléletet adott. Sokáig műkereskedőknek festett képeket Watteau és Boucher stílusában. 1849-től a barbizoni festői csoportosuláshoz csatlakozott. Különösen Daumier volt rá hatással, s jó barátja volt a barbizoni iskola vezető mestere, Théodore Rousseau. Híres festményei közül többet őriz a párizsi Louvre, ill. a Musée d’Orsay. Ismert művei közül néhány: Angelus, Kalászszedők, Pelyvarázó, Magvető. A budapesti Szépművészeti Múzeumban található pl. Anyai gondoskodás című krétarajza, ill. A Puy-de-Dôme látképe című pasztellképe. 26.

250 éve halt meg WILLIAM HOGARTH (1697–1764) angol festő, grafikus, rézmetsző, a modern karikaturisták előfutára. Kezdetben ezüstműves inasként tevékenykedett, majd 1720-ban megnyitotta saját műhelyét, s új irányba indult. Nem arany- és ezüstkészleteket díszített, hanem rézmetszeteket készített, könyvillusztrációkat tervezett. Ekkor kezdett festeni, és mint arcképfestő alapozta meg hírnevét. Az arcképek mellett időszerű témák ábrázolásával is foglakozott, sorozatokat készített, amelyek társadalmi problémákat feszegettek. Legismertebbek ezek közül: A szajha útja, az Aranyifjú útja című sorozatok, ill. a Divatos házasság című ciklus. 47

VIZUÁLIS KULTÚRA 27.

100 éve született BÁLINT ENDRE (1914–1986) festő és grafikus, a magyar avantgárd egyik legjelentősebb alakja. 16 éves korában felvették a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafikai osztályába, de hamarosan kiderült, hogy a festészet iránt vonzódik inkább. Húsz éves korában három hónapra Párizsba utazott, az ott megismert modern festészet indította el pályáján. Hazatérése után, 1935-ben Vaszary János, majd 1936-ban Aba-Novák Vilmos magániskolájában tanult. Szentendrén Vajda Lajos és Korniss Dezső társaságába tartozott. 1957 és 1962 között Párizsban élt. Itt készültek híressé vált Biblia-illusztrációi. 1962 után Magyarországon fokozatosan átkerült a tűrt kategóriából a támogatottba. Legtöbb művét a Ferenczy Múzeum őrzi Szentendrén, s a Deák Gyűjtemény Székesfehérváron. Groteszk temetés, ill. Kalózhistória

című

munkái a Magyar Nemzeti Galéria

állandó kiállításán

megtekinthetőek. 29.

175 éve született STEINDL IMRE (1839–1902) magyar építész, a budapesti Országház tervezője. Steindl műegyetemi diplomájának megszerzése után rövidesen Bécsbe ment a Képzőművészeti Akadémiára. Hazatérve a Műegyetemen a középkori építészettörténet tanára lett. Első igazán nevezetes műve a neogót stílusú Váci utcai Új Városháza volt. Tervei szerint építették fel a Budai Kereskedelmi és Iparbankot a Fő utcában és a Margit-híd hídfőházait. 1881-ben Trefort Ágoston kultuszminiszter megbízásából az Állatorvosi Főiskola Rottenbiller utcai épületeit építette fel, majd a Műegyetem neoreneszánsz épületét a Múzeum körúton. Kezdettől fogva részt vett a Műemlékek Országos Bizottságának munkájában, és tagja volt a Budavári Koronázó Főtemplom építőtestületének is. 1883-ban elindult az állandó Országház építésére kiírt nemzetközi tervpályázaton. A tizenkilenc pályázó között volt Hauszmann Alajos, Schickedanz Albert és Otto Wagner is. Steindl negyedmagával megosztott első díjat kapott, majd rábízták az építkezés kivitelezését. Fő műve elkészültét nem érhette meg, az Országházat halála után öt héttel avatták fel, és a részletmunkák csak 1904-ben fejeződtek be.

30.

175 éve született ALFRED SISLEY (1839–1899) angol nemzetiségű, de Franciaországban élő és alkotó impresszionista festőművész. Már fiatalon John Constable és William Turner munkásságát tanulmányozta. 1862-ben, Párizsban megismerkedett Monet-val és

Renoirral. Hamarosan együtt festettek tájképeket szabadtéren. 1880-ban

családjával egy kis faluba költözött közel a fontainebleau-i erdőhöz, ahol a barbizoni iskola festői alkottak a század elején. Sisley festményei közül sokat őriz a párizsi Musée d’Orsay.

48

VIZUÁLIS KULTÚRA

November 19.

125 éve született BOKROS BIRMAN DEZSŐ (1889–1965) szobrász és festőművész. Mint fiatal épületszobrász iratkozott be az Iparművészeti Iskolába, majd Párizsba ment. Hazatérve a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete (KÉVE) művészegyesületében rendezte első gyűjteményes kiállítását. Jób-illusztrációit 1920ban

Berlinben

készítette.

1926-tól

1932-ig

Pozsonyban

dolgozott,

főleg

portrészobrokat és kisplasztikát készített. A Farkasréti temetőben található sírját saját domborműve díszíti. Szobrainak egy része, a Magyar Nemzeti Galériában található, pl. az Alvó lány, Ady-fej, Kalapos önarckép, ill. a Don Quijote. 24.

150 éve született HENRI

DE

TOULOUSE-LAUTREC (1864–1901) francia festőművész és

grafikus, a posztimpresszionizmus mestere. Gyermekkorától szeretett rajzolni, ezért a szülei tanárt fogadtak mellé, kezdetben főleg lovas jeleneteket ábrázolt. Húsz évesen elhagyta a szülei házat, a Montmartre-ra költözött, abba a házba, ahol Degas is lakott. Toulouse-Lautrec festményei és rajzai témáját egyre inkább ez a környezet adta, állandó látogatója volt a kabaréknak, megismerte a híres táncosnőket, énekesnőket.

Bonnard tanácsára megismerkedett a litográfia technikájával, és

elkészítette egyik leghíresebb plakátját, a La Goulue-t. Igen népszerű festővé vált. Főbb művei: Tánc a Moulin Rouge-ban, Párizsi nők, Bál a Moulin de la Galette-ben. 28.

500 éve halt meg HARTMANN SCHEDEL (1440–1514) német orvos, polihisztor és történetíró. Nevéhez fűződik az ún. Nürnbergi Krónika, vagy Schedel-kódex, a korai könyvnyomdászat egyik leghíresebb,

legpompásabb műve. A könyv 1800

példányban jelent meg és 1809 fametszetet tartalmaz, köztük vélhetően a fiatal Albrecht Dürer keze alól kikerülteket is. A latin nyelvű krónikából Magyarországon 23-at, míg a német változatból 22 darabot őriznek. Különös figyelmet érdemelnek a benne található uralkodóképmások, mint pl. Attila portréja. Közismert a kötetben található ún. „Buda-metszet,” melyet Buda első hiteles ábrázolásaként tartanak számon, ami azonban nem azt jelenti, hogy részleteiben is valósághű.

DECEMBER 3.

225 éve halt meg CLAUDE-JOSEPH VERNET (1714–1789) francia festő. Húsz évig élt Rómában és képeit kikötőkről, viharokról, holdfényes tengeri tájakról alkotta. Később visszahívták Párizsba, ahol királyi megbízást kapott a francia kikötők ábrázolására. Királyi festőként a Louvre-ban élt, ott is hunyt el.

49

VIZUÁLIS KULTÚRA 4.

75 éve halt meg HALMI ARTÚR LAJOS (1866–1939) magyar festőművész, arcképfestő. Eleinte hegedülni tanult és hobbiból készített rajzokat. 1883-ban Bécsbe költözött, hogy az ottani Zeneakadémián tanuljon. Ott Hans Makart festőművész vette pártfogásába, akinek korai halála késztette Halmit arra, hogy 1884-ben belépjen a bécsi Akadémiára. 1886-tól Münchenben tanult tovább, majd 1890-ben Munkácsy ösztöndíjat nyert Vizsga után című festményével, mely párizsi tanulmányokat, s Munkácsy Mihály műhelyébe való bejárást jelentett számára.. 1910-től az Egyesült Államokban élt, ahol elsősorban reprezentatív portréival szolgálta ki közönségét. A Magyar Nemzeti Galériában láthatóak pl. a Vizsga után, s az Öregasszonyok című képei. 225 éve született HILD JÓZSEF (1789–1867) a hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, a reformkori Pest arculatának kialakításában meghatározó szerepet játszó építész. Az ifjú Hild a bécsi Akadémia elvégzése után az Esterházyak udvari építésze, a kismartoni kastély átépítője lett. Legjelentősebb művei az 1838-as pesti árvíz pusztításait követően épültek fel, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusú egyházi épületek is: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom. Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent István-bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. Hild József tervezte a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát. Budapesten lépten-nyomon találkozhatunk „Hild-bérházakkal,” ilyenek pl. a Gross(József nádor tér 1.), a Károlyi–Trattner- (Petőfi Sándor utca 3.), a Derra- és a Marczibányi-ház (mindkettő az Október 6. utcában). A Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát az 1838-as pesti árvíz helyreállítását követően, az oldalkarzatokat 15 évvel később szintén Hild József tervei alapján építették fel.

28.

175 éve született BÖHM PÁL (1839–1905) festőművész. Az elemi iskola elvégzése után számos mesterséget kipróbált: asztalos, rézműves, játékgyártó, majd díszletfestő és statiszta is volt. Haan Antaltól festészetet tanult, majd Debrecenbe, Pestre, és Bécsbe utazott, ahol a Belvedere képtárának festményeiről másolatot készített. 1865-ben hazatért, Aradon telepedett le, ahol arc- és oltárképfestésből élt. A nagyváradi Szent László-templomban ő festette a Szent Bonifácot és a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló oltárképet. Rövid ideig festőiskolát is működtetett, melynek legkiválóbb tanítványa Paál László volt. Kedvelte a Tisza vidékét, legjobbnak tartott képei Szolnokon készültek. 1875-ben véglegesen Münchenben telepedett le és itt élt haláláig.

31.

75 éve halt meg RÓNA JÓZSEF (1861–1939) szobrászművész. Tanulmányait Bécsben végezte. 1886-ban Budapesten letelepedve a Megszorult faun és az Utolsó szerelem című műveivel hívta fel magára először figyelmet. Fő műve Savoyai Jenő lovasszobra 50

VIZUÁLIS KULTÚRA Budapesten a Várban. Szoboröntő-műhelyt tartott fenn Budapesten, ahol pl. a Millenniumi emlékmű egyes szobrai készültek. Díszítőszobrászattal is foglalkozott. (pl. Vígszínház). A Benczúr Társaság tagja volt. 1929-ben Budapesten jelent meg kétkötetes önéletrajza Egy magyar művész élete címen, melyben többek közt beszámol arról, ahogy a Savoyai Jenő szobráért kapott tiszteletdíjból a Városligethez közeli Szabó József utcában kertes villát építtetett fel. Részletes leírást olvashatunk annak belső díszítéséről, s a benne folyó reprezentációról is.

2015 JANUÁR 3.

125

éve

halt

meg

LIGETI ANTAL

(1823–1890)

festőművész.

Olaszországi

tanulmányútja során id. Markó Károly volt a mestere, aki nagy befolyással volt ízlésére. Később bejárta Keletet, s a Szentföldet. 1861-ben végleg Pesten telepedett le. Utazásai alatt készített vázlatait felhasználva készítette romantikus tájképeit. Részt vett a Magyar Képzőművészeti Társulat megalakításában, s mint a Magyar Nemzeti Múzeum őre, egyike volt azoknak, akik a fiatal Munkácsyt pályája kezdetén támogatták. A Magyar Nemzeti Galéria számos képét őrzi. (pl. Oázis a sivatagban, Mártonhegyi út), s a Magyar Tudományos Akadémia Képzőművészeti Gyűjteménye is több művel rendelkezik (pl. Libanoni cédrusliget). 17.

150 éve született ALPÁR (SCHÖCKL) IGNÁC (1855–1928) magyar műépítész. Fiatalon Hauszmann Alajos tanítványa lett, később a Berlin–Charlottenburgi Építészeti Akadémián

folytatta

építészirodákban

tanulmányait,

dolgozott.

az

Hazatérve

akadémia

befejezése

Hauszmann

meghívta

után a

berlini

budapesti

Műegyetemre tanársegédnek. Összesen 130 jelentős épületet tervezett. Épületei — megyeházák, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda — a történelmi Magyarországon mindenfelé megtalálhatók. Az 1890-es években pályafutásának legnagyobb sikerét a millenniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el. E legismertebb műve Budapest XIV. kerületében a Városligeti-tó partján, a millenniumi ünnepségek tiszteletére, a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló Történelmi Épületcsoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának neveznek. 1928-ban, amerikai útjáról hazatérőben, Svájcban halt meg. A Vajdahunyadvárban ravatalozták fel, és innen kísérte a díszmenet a Kerepesi temetőbe. A Városligetben felállított Alpár Ignác szobrot Telcs Ede készítette. 51

VIZUÁLIS KULTÚRA 27.

25 éve halt meg BORSOS MIKLÓS (1906–1990) szobrász, éremművész és grafikus. Fiatalon Firenzébe utazott, ahol a reneszánsz művészettel ismerkedhetett. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt. A Tamás Galéria 1941-ben rendezett tárlatán feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, 1943-ban az Ernst Múzeumban

együtt szerepelt Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi

Jenővel. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható Egry József festőművészről készült vörös márvány portréja. Köztéri szobrai közül kiemelkednek: Szent István (Pécsvárad, Vár), a Balatoni szél (Balatonfüred), a Nulladik kilométerkő (Budapest, Clark Ádám tér) Kanizsai Dorottya szobra (Siklós), és a Janus Pannonius szobor (Pécs). 31.

25 éve halt meg DÖBRENTEY GÁBOR (1897–1990) festőművész, restaurátor. 1927-ben a kecskeméti művésztelepre került, ahol Révész Imre tanítványa lett. 1928-tól a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Glatz Oszkár, Dudits Andor és Nagy Sándor növendékeként. Tájképeinek témái főleg a Balaton, a budai vár, a Duna, a Vérmező, a volt Tabán környék lankái, de a történelmi festészet és egyházi témák is foglalkoztatták A II. világháború után műemlék-restaurálással foglalkozott. Részt vett az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, az Operaház, számos műemléktemplom és kastély restaurálásában.

Február 1.

100 éve, 1915-ben alapították meg a Fox Film Corporation-t, melyből 1935-ben, a Twentieth Century Pictures-zel történő egyesülés után jött létre a 20th Century Fox. Az alapító, William Fox (szül. Fried, Fuchs Vilmos) Magyarországról, Tolcsváról származik. Ő vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet. Neki köszönhető, hogy a filmhíradók 1925-ben megszólaltak. 1927-től filmhangcsíkos technológiával készítette filmhíradóit. Charles Lindbergh óceánátrepülési kísérletét a Fox mutatta be hanggal kísérve hatalmas siker közepette. Az 1947-ben forgatott Elia Kazan Úriemberek megállapodásával című film szintén elismerést hozott, de az 1963-ban forgatott Kleopátra produkció megbukott. A muzsika hangja két évvel később megint óriási sikert aratott. A Doktor Dolittle és a Hello Dolly című alkotások ismét veszteségesek voltak. Később A MASH, a Francia kapcsolat és a Pokoli torony produkciók, majd a Csillagok háborúja óriási sikerhez juttatta a céget. Ezeken kívül még számtalan film készült e stúdióban.

52

VIZUÁLIS KULTÚRA 4.

75 éve született KOCSIS IMRE (1940‒) festőművész, grafikus. 1959 és 1966 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, mesterei Kmetty János és Kádár György voltak. 1969-től Szentendrén él, 1977‒90-ig a Makói Grafikai Művésztelep szervezője és vezetője volt. Kocsis Imre kísérletező hajlamú művészként a kezdeti realista szemléletmód után a 70-es évek elejétől a magyar hiperrealizmus egyik markáns alkotója, és a 70-es évek második felétől a modern grafikai eljárások egyik első képviselője lett. Főműve a Lakodalom, mely a makói Hagymaházban található.

13.

150 éve született CSÓK ISTVÁN (1865–1961) festőművész. Pályáját Budapesten Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként kezdte, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Korai képe, az Úrvacsora Párizsban és Bécsben is aranyérmet nyert. A Szénagyűjtők a plein air szép példája. A millenniumra a Báthory Erzsébet képpel készült. 1903-tól Párizsban hét eredményes esztendőt töltött. Belekezdett a Műteremsarok c. képébe, mely aktfestészetének fontos állomása. Kiválóak Züzü lányáról festett képei, különös derű jelenik meg a Keresztapa reggelije c. képén, ez az alkotása és a Tél a tavaszban című festmény áll legközelebb a nagybányai stílushoz. Főiskolai tanárként a nagybányai művésztelep festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be. 1932-ben kényszernyugdíjazták. Sírja a Kerepesi temetőben található,emléktáblája egykori lakhelyén, a Városligeti fasor 32. szám alatt látható.

Március 4.

75 éve született PLUGOR SÁNDOR (1940‒1999) erdélyi magyar grafikus, festő. Fiatalon a Marosvásárhelyi Művészeti Középiskolába került, majd Kolozsvárott tanult tovább. 1961-től folyóirat-, és könyvillusztrációkat készített. Kezdetben Brassóban tanított, s az Astra című lapnál volt grafikai szerkesztő. Illusztrációkat készített Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula és Sütő András műveihez. Rajzait, grafikáit, festményeit számos közgyűjtemény őrzi, többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum, és a Sepsiszentgyörgyi Képtár.

8.

100 éve született GYARMATHY TIHAMÉR (1915–2005) avantgárd festő, a II. világháború utáni magyar absztrakció egyik fő képviselője.1933-tól tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, ahol Vaszary János volt a mestere. 1937-től 1939-ig Olaszország, Franciaország és Németország volt tanulmányainak helyszíne. Hazatérve kapcsolatba került a magyarországi avantgárd jelentős képviselőivel, Kassák Lajossal és Kállai Ernővel. 1945-ben az Európai Iskola, 1946-ban pedig az 53

VIZUÁLIS KULTÚRA Elvont Művészek Magyarországi Csoportja és a Galéria a 4 Világtájhoz alapító tagja lett. 1987-ben 120 művét adta át Pécs városának (pl. Öcsém és én, Fekete-vörös, Kéksárga). A Magyar Nemzeti Galériában is megtekinthetőek művei, pl. a Játék-emlékek. 16.

75 éve született BERNARDO BERTOLUCCI (1941–) olasz Oscar-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, költő. A fiatal Bernardo már 6 évesen írni kezdett. Első könyvéért több rangos irodalmi díjat nyert. 1958 és 1961 között a római egyetemre járt. A család barátja volt az író-költő Pasolini, aki jóindulatúan pártfogolta a fiatal Bernardót, A kaszás (1962) Pasolini forgatókönyvéből készült, ám Bertolucci igyekezett önálló elképzeléseit megvalósítani benne. Bertolucci következő jelentős munkája a Forradalom előtt (1964) Stendhal A pármai kolostor című regényének szabad feldolgozása. A forradalmiság a központi téma a Partner (1968) című filmben is, amely Dosztojevszkij A hasonmás című elbeszélésének motívumain alapul. Bertoluccinak mint forgatókönyvírónak szerepe volt Leone Volt egyszer egy Vadnyugat (1968) című ma már klasszikus westernjének világsikerében. Pu Ji Az utolsó kínai császár voltam című önéletrajzon alapuló, mintegy 20 ezer statisztát mozgató, látványos filmje, Az utolsó császár (1987) óriási szakmai és közönségsikert aratott, s kilenc kategóriában nyert Oscar-díjat. Nagy érdeklődés kísérte A kis Buddha (1993) című szuperprodukciót is.

29.

125 éve született CSAPODY VERA (1890–1985) botanikus, matematika‒fizika tanár, növényrajzoló, a növényvilág tudományos ábrázolásának művésze. Édesapja biztatására, valamint festő nagybátyja hatására kezdett rajzolni, festeni. 1925-ben látott napvilágot Jávorka Sándor kétkötetes munkája, A magyar flóra (Flora Hungarica), melyhez Csapody Vera készített kitűnő rajzokat a Kárpát-medence virágos növényeiről. Jelentősebb munkái közé tartoznak még Magyar Pál Alföldfásítás című monográfiájának növényillusztrációi, valamint Csapody István és Rott Ferenc Erdei

fák

és

cserjék

címmel

(1966)

írt

könyvének

növényábrázolásai.

A

középiskoláknak készített Kis növényhatározó is számos kiadást ért meg.

Április 12.

200 éve született RÓMER FLÓRIS (1815–1889) a műemlékvédelem egyik első szorgalmazója, az archeológia tudós művelője. Bencés szerzetesként kezdte tanári pályáját, először a rend győri gimnáziumában, majd a pozsonyi akadémián. 1848-ban beállt a honvédek közé és a világosi fegyverletételig utászként szolgált. Ötévi várfogsággal torolták meg hazafiasságát. Az 1850-es évek végén Ipolyi Arnold 54

VIZUÁLIS KULTÚRA hatására fordult érdeklődése a régészet felé. 1861-ben Pesten az Akadémia kézirattárának őre lett, 1864-től maga is tagja lett a tudós társaságnak és régészetet tanított az egyetemen. 1875-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, itt fejezte be életét. Nagy érdemei vannak Aquincum romjainak feltárásában és megőrzésében. 18.

Nemzetközi műemléki nap Először 1984-ben ünnepelték. E napon főleg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez.

20.

175 éve született ODILON REDON (1840–1916) francia festő. 1878-ban Belgiumban és Hollandiában a flamand iskola és Rembrandt műveit tanulmányozta. Uhartban meglátogatta Fantin-Latourt, aki a faszénrajz technikájába avatta be. 1886-ban adta ki Hommage à Goya és La Nuit (Az éjszaka) című albumát, majd Flaubert Szent Antal megkísértéséhez készített illusztrációkat. 1890-ben kiállított Brüsszelben, ahol Gauguin barátja lett. Redon művészete Munkácsy Mihályra is hatott.

26.

150 éve született AKSELI GALLEN-KALLELA (1865–1931) finn festő, építész, iparművész. Festészeti tanulmányait Helsinkiben kezdte a Finn Művészeti Társaságnál. 1884-ben Párizsba költözött, ahol tanulmányait a Julian Akadémián folytatta. Mesterei között találjuk Chavannes-t és Lepage-t. 1894 decemberében Berlinben közös kiállítása volt Edvard Munch-kel. 1895-ben Londonba utazott, hogy grafikai nyomdagépet vegyen és tanulmányozza az üvegfestést. 1897-ben Firenzébe látogat, majd tovább Pompeibe, ahol freskófestészeti technikákat tanult. Az 1900-as Párizsi Világkiállításra ő festette a finn pavilon freskóit és ő tervezte az Iris-szoba belső berendezést és bútorait. Stílusa a nemzeti romantikától a realizmuson és a szecesszión át a szimbolizmusig ívelt. Noha élete folyamán nagyon sokat utazott, Finnországhoz és kedves témájához a Kalevala világához mindig erősen kötődött. 1907-ben és 1908-ban is Budapesten járt. A Duna-parton, a Lánchíd u. 17. előtti parkban áll Madarassy Walter munkája, Akseli Gallen-Kallela mészkő szobra. Művei közül sokat őriz a budapesti Szépművészeti Múzeum (Öreg finn férfi feje, A boldogok, Ülő férfi, Síelő, Budapest Gellért-hegy a Duna-parti Corso Kávéház felől nézve).

30.

50 éve halt meg LYKA KÁROLY (1869–1965) magyar művészettörténész, kritikus, festő, művészeti író. 1887-1891 között Münchenben a festőakadémián tanult. Ott Hollósy Simon szabadiskoláját is látogatta, s életre szóló barátságot kötött vele. 1896-ban Budapesten telepedett le és művészetkritikai tevékenységének szentelte magát. Kiemelkedő magyar festőegyéniségek foglalkoztatták, így kismonográfiát írt Munkácsy Mihályról, Madarász Viktorról, publikált Székely Bertalan falfestő tevékenységéről, de korán felismerte Rippl-Rónai József és Mednyánszky László 55

VIZUÁLIS KULTÚRA jelentőségét is. 1902–1918 között a Művészet szerkesztője és írója volt. 1906-ban kritikái és művészetelméleti írásai a Kis könyv a művészetről című gyűjteményes kötetben jelentek meg. 1913-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárává, később igazgatójává nevezték ki. A következő évtizedekben több kötete látott napvilágot (pl. Magyar művészet 1800–1850: A táblabíró világ művészete, Nemzeti romantika: Magyar művészet 1850–1867, Közönség és művészet a századvégen: 1867–1896, Festészeti életünk a millenniumtól az első világháborúig: 1896-1914).

Május 1.

175 éve született CASPAR DAVID FRIEDRICH (1774–1840) német festőművész. Tanulmányait 1794-től a koppenhágai akadémián folytatta, amely akkoriban nemzetközileg is kiemelkedő intézménynek számított. 1798-ban Drezdába költözött, és az ottani akadémián tanult festészetet. Művészetét a hazája iránt érzett erős kötődése, ill. romantikus személyisége határozta meg. Foglalkoztatták a lét, a születés, az elmúlás filozófiai kérdései, és ezek nagy szerepet kaptak festményein is. Még fontosabb volt azonban számára a természet szeretete, s annak szimbólumokkal teli ábrázolása. Leginkább szűkebb hazájának, a Baltikumnak a tájait ábrázolja, a kopár mészsziklák és félelmetesen torlódó jégtáblák világát.

16.

150 éve született HOLLÓ BARNABÁS (1865–1917) szobrászművész. Művészeti tanulmányait budapesti iparművészeti iskolában és a mintarajziskolában végezte, Strobl Alajos tanítványa volt. Nevét országosan ismertté tette a Magyar Tudományos Akadémia alapítását ábrázoló domborműve, melyet az akadémia székházának külső falán helyeztek el. 1892-ben elnyerte a Wesselényi-domborműre kiírt pályázatot, az elkészült alkotást – amely ma a budapesti Ferences templom északi oldalfalán látható – az 1900. évi párizsi világkiállításon is bemutatták. A 20. század első évtizedében számos vidéki emlékszobor elkészítésével bízták meg. Ő készíthette el II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának, Vay Ádámnak a síremlékét is. 1911-ben elnyerte a II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékére kiírt pályázat első díját, de a kivitelezés körüli bonyodalmak felőrölték erejét és korai halála miatt nem tudta tervét megvalósítani.

18.

Múzeumi világnap Első alkalommal 1978. május 18-án tartották meg e napot, melyen napjainkban több mint száz ország közel 30000 múzeuma vesz részt. Az ünnep célja, hogy komolyabb figyelem forduljon a múlt emlékeit őrző és bemutató intézmények felé. Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében az ehhez a naphoz közel eső hétvégén rendezik meg a Múzeumok majálisa rendezvényt. 56

VIZUÁLIS KULTÚRA

Június 8.

75 éve halt meg MÁRTON FERENC (1884–1940) erdélyi magyar festő, grafikus, szobrász, építész, bélyegtervező. A budapesti Nemzeti Szalon kiállításain a székely népélet által ihletett mozgalmas-szenvedélyes képeivel tűnt föl. Az első világháború idején frontkatonaként szolgált, illetve ugyanezen idő alatt hadi festőként munkálkodott az olasz, a szerb és az orosz harctéren. Elvállalta ezeken felül templomok és köz- és magánépületek díszítését. A gyöngyösi templomba két freskót festett, a szegedi Fogadalmi templom bejárata fölött pedig két apostolfigurája látható. Később nagyszerű mozaiktervet készített a templom főoltára fölé. Az ő munkája a rákoskeresztúri hősi emlékmű, és ditrói Siklódy Lőrinc szobrászművésszel közösen a kecskeméti temetőben található Katona József-síremlék.

9.

75 éve halt meg KERNSTOK KÁROLY (1873–1940) magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893–1895-ben a párizsi Julian Akadémián

tanult.

1896-ban

hazatért

és

három

évig

a

Benczúr

Gyula

mesteriskolájának növendéke lett. Korai életképei (Agitátor; Hajóvontatók ) a magyar kritikai realizmus jellemző termékei. A nagybányai festők hatása alá kerülve a realista ábrázolás plein air lehetőségét kereste (Szilvaszedők). 1906-os párizsi tanulmányútja után megváltozott stílusa, nagyméretű, dekoratív kompozíciókat, stilizált, formát és vonalat hangsúlyozó posztimpresszionista képeket festett (Lovasok a vízparton), 1907-től a Nyolcak egyik vezetője, Ady barátja, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője. Párizsban csatlakozott a Vadak (Fauves) csoportjához. 1911-ben a Schiffer-villa, 1912-ben pedig a debreceni vármegyeháza számára festett dekoratív üvegablakokat.

1919-ben

emigrált,

1926-ig

Berlinben

tartózkodott,

majd

Magyarországra visszatérve főként Nyergesújfalun élt. Ez időben festette Utolsó vacsora című művét. Gyakori vendég volt a Szolnoki Művésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága (KUT) művésztanácsának elnöke volt. Jelentős rajzművészete is, rézkarcokat is készített. Művei túlnyomó részben a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak. 18.

150 éve született HORTI PÁL (1865–1907) festő és iparművész. A 19‒20. század fordulóján a szecessziós stílus jellegzetes képviselője volt. Alkotásai az iparművészet minden ágát képviselik. Iparművészeti tervei a Mintalapokban és a Magyar Iparművészetben jelentek meg, s egyre többet szerepelt bútor-, szőnyeg- és ékszertervezőként az Iparművészeti Társulat kiállításain. Ezután az agyagművesség 57

VIZUÁLIS KULTÚRA felé fordulva kitanulta a fazekasmesterséget, a korongozást, a mázak készítését és égetését. Mázas kerámiai nagy sikert arattak az 1899-1900-as iparművészeti kiállításokon. Új patinázó és új zománcoló eljárást talált föl. Munkái közül kiemelkedik a Ráth György-villa belső berendezése. Közgyűjteményeinkben, köztük a

Kecskeméti

Cifra-palotában,

az

Iparművészeti

Múzeumban,

a

Néprajzi

Múzeumban, ill. Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban is jelentős általa tervezett tárgyakat őriznek. Sírja a Kerepesi temetőben található, Maróti Géza alkotása. 18.

125 éve született Ferenczy Béni és Noémi, ikertestvérek, Ferenczy Károly festőművész és Fialka Olga festőművésznő gyermekei. FERENCZY BÉNI (1890–1967) magyar szobrász és grafikus. Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908-1909 közt Firenzében, majd 1910–1911-ben a müncheni

Akadémián

tanult.

Később Párizsban folytatta

tanulmányait. 1945–1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Művészeti Tanácsnak. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult, ezért életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak. Grafikusként és éremművészként is kiemelkedő. A Gresham-kör tagja volt. Számos műve Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható. Több köztéri szobrot készített, pl. Játszó fiúk (Székesfehérvár), Ülő nő (Budapest, Horváth-kert), Petőfi (Gyula). FERENCZY NOÉMI (1890–1957) gobelinművész, festőművész. 1911-től Párizsban tanulta a kárpittervező mesterséget, de hamarosan már saját elképzeléseinek megfelelően változtatott a tanult eljárásokon. Szőnyegeit maga tervezte és szőtte. Első nagyméretű munkája és korai, részletező stílusának fő alkotása a Teremtés. Első kiállítása 1916-ban az Ernst Múzeumban volt apjával és testvéreivel, itt hét gobelinje mellett rajzait és festményeit is bemutatta. Az 1920-as évektől eltávolodott a gobelin klasszikus hagyományaitól, s a dolgozó ember került művészete központjába (Ásó ember, Fahordó nő, Gereblyéző, Zsindelyező). Később fejeket is készített (Parasztfej kaszával, Szövő nő), majd lírai tájakat jelenített meg (Tavasz, Erdő). 1924-ben a bécsi Nemzetközi Kiállításra egyedüli magyarként hívták meg. 1932-ben Budapesten telepedett le, 1945-től tanított az Iparművészeti Főiskolán. 1990 óta tábla őrzi emlékét Falk Miksa utcai lakóháza falán.

58

Tartalom

Irodalom

6

Történelem

19

Zenetörténet

35

Vizuális kultúra

46

Felhívás

A 2002-ben alapított Sík Sándor Tanáregylet várja azokat az egyházi középiskolában humán tárgyakat tanító tanárokat, akik szívesen tagjai lennének egy olyan szakmai szervezetnek, ahol kollégáikkal kicserélhetik tapasztalataikat és ahonnan szakmai segítséget kaphatnak. Az egyesületi tagok évről-évre megkapják az egyesület által kiadott eseménynaptárt

és

részt

vehetnek

a

félévente

szervezett

szakmai

konferenciákon. A belépési szándéknyilatkozat és az alapító okirat letölthető az egyesület honlapjáról: https://sites.google.com/site/siktanaregylet/alapszabaly.

Szeretettel hívjuk tagjaink sorába a választmány nevében Gianone András elnök