Kazincbarcika Város Önkormányzata 11/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a települési támogatás keretében nyújtott ellátásokról Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdés szerinti eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a települési támogatás keretében nyújtott ellátásokról a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Kazincbarcika Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott természetes személyekre.
2. Eljárási szabályok 2. § (1) A települési támogatás keretében nyújtott ellátás (továbbiakban: ellátás) iránti kérelem – ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e célra rendszeresített nyomtatványon Kazincbarcika Város Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztályán (továbbiakban: Hatóság) nyújtható be. (2) A kérelmező a kérelem aláírásával egyidejűleg írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Hatóság az illetékes adóhatóságtól a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó tájékoztatást kérjen. A Hatóság az adatokat köteles bizalmasan kezelni és azokat kizárólag a kérelemben szereplő célra felhasználni. (3) A kérelmező köteles valamennyi ellátási formához a jogszabályban, vagy amennyiben jogszabályban nem szerepel, nyomtatványon szereplő igazolásokat kérelméhez csatolni. (4) A kérelmező jövedelme igazolható: a) munkabérből származó jövedelem és táppénz esetén aa) a munkáltató által kiállított igazolással,
2
ab) amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egyegy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni; b) munkanélküli ellátás esetén, a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással, c) nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, ca) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy cb) a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, e) őstermelők esetén ea) a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, eb) az adóhatóság által kiállított igazolással, ec) támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással; f) vállalkozásból származó jövedelem esetén fa) az adóhatóság igazolásával, fb) az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, fc) az érintett nyilatkozatával; g) alkalmi munka esetén, a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal, h) tartásdíj esetén ha) a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény)és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy hb) a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szólójogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával, nyilatkozattal, i) ösztöndíjról a felsőfokú oktatási intézmény igazolásával; j) a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül. (5) A havi rendszeres települési támogatás keretében nyújtott ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani postai úton. (6) A nem havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból, az (5) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is kifizethető. Erről a határozatban rendelkezni kell. (7) A határozatban megállapított kifizetésekről, átutalásokról Kazincbarcikai Szolgáltató Központ intézkedik.
3
3.§ (1) A tényállás tisztázásához a Hatóság a kérelemben megjelölt lakcímen környezettanulmányt végezhet. Környezettanulmány készítése különösen akkor indokolt, ha: a) a jelenlegi és a korábban benyújtott bármely települési támogatás iránti kérelmek adattartalma ellentmondásban áll egymással; b) az adatfeldolgozó programban szereplő, a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlen adatok eltérőek a kérelemben foglaltaktól; c) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok eltérnek a kérelemben szereplő adatoktól. (2) Ha a Hatóság a kérelemhez mellékelt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján vitatja, akkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben szereplő vélelmet kell figyelembe venni. (3) Amennyiben a szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye, stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül nem jelenti be, a bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét. 3. Értelmező rendelkezések 4.§ E rendelet alkalmazásában: 1. nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege; 2. környezettanulmány (helyzetértékelés): a jogosultság megállapításának, vagy fenntarthatóságának ellenőrzésére szolgáló ellenőrzés, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozó szakemberei is részt vehetnek. 3. elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. – hatására, és tűzeset miatt bekövetkező kár; 4. gyermekintézmény: Kazincbarcika város közigazgatási területén működő bölcsőde, óvoda, általános iskola és középiskola; 5. adósság: a lakbér, távhőszolgáltatási díjtartozás, szemétszállítás díjtartozás. Az érintett lakóközösség közös képviselője jelzése és az adósságkezelő szolgáltatást működtető Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztályának Szociális Csoportjával történő szerződéskötése esetén adósságnak minősül továbbá a közös költség hátralék, valamint az épület és fűtéskorszerűsítéssel járó költséghátralék,
4
valamint a „továbbfinanszírozott” vízdíj hátralék. A kezelését ellátó szervezettel az Önkormányzat keret-megállapodást kötött.
II. Fejezet Az Önkormányzat által megállapított települési támogatás keretében nyújtott ellátás 4. Rendkívüli települési támogatás 5. § Rendkívüli települési támogatásiránti kérelem nyújtható be, ha a) a kérelmező időszakos vagy tartós létfenntartási gonddal küzd, b) a kérelmező családjában haláleset történt c) a kérelmező gyermeke fenntartását másképpen megoldani nem tudja.
6. § (1) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetében a 150%-át. (2) Ezen §-ra hivatkozással egy család részére ugyanazon évben legfeljebb 15.000,- Ft rendkívüli települési támogatás adható. (3)A rendkívüli települési támogatás összege egyszeri kifizetés esetén minimálisan 1.000,- Ft. (4) Rendkívüli települési támogatás leghamarabb a megállapítását követő 4. hónapban kérelmezhető újra. (5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem 1. melléklet szerinti rendszeresített formanyomtatvánnyal kérelmezhető. 7.§ Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy, ha a) tartós, legalább egy hónapot meghaladó betegség, kórházi kezelés, vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt jövedelem kiesése keletkezett, b) előre nem láthatóan bekövetkezett, önhibán kívüli, létfenntartással összefüggő többletkiadása keletkezett, c) egyszeri, nagyobb összegű (5.000,- Ft feletti) gyógyszerköltsége merült fel.
5
8.§ Halálesettel összefüggő indoklás esetén rendkívüli települési támogatásiránti kérelmet nyújthat be, aki a) a jogszabályban meghatározottak szerint eltemettetésre köteles, vagy a vele egy háztartásban elő személy, ha a temetési számla a személy nevére szól, b) akinek hozzátartozóját nem köztemetés keretében temetette el az Önkormányzat. 9.§ (1) Gyermeke jogán rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet nyújthat be a) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, b) a család gyermek beiskolázása, betegsége, gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítése miatt. (2)A gyermekek betegségére való hivatkozási ok esetén gyógyszerköltségre, családonként egy naptári évben legfeljebb 10 000,- Ft adható, melyet számlával a kérelmező elszámolni köteles. (3) Amennyiben kérelmező elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, ugyanabban az évben többször rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet nem nyújthat be. 10.§ Legfeljebb 5.000,- Ft rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a kérelmező, aki a) a szociális igazgatásról szóló és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti rendszeres pénzbeli ellátásban részesül. b) lakhatással összefüggő rendszeres települési támogatásban részesül. 11.§ (1) A polgármester a kazincbarcikai lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, és létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került kérelmezőknek indokolt esetben jövedelemvizsgálat nélkül támogatást nyújthat az alábbiak szerint: -
elemi kár esetén 150.000 Ft mértékig terjedhet, életet és/vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzet (kiskorú anyagi veszélyeztetettsége is) esetén 150.000 Ft mértékig terjedhet, családi tragédia (lakástűz, közlekedési baleset, stb.) esetén 100.000 Ft mértékig terjedhet, tartós – három hónapot meghaladó – kórházi kezelés esetén 50.000 Ft mértékig terjedhet, bűncselekmény áldozatává válás esetén 25.000 Ft mértékig terjedhet.
6
(2) Támogatásban részesíthető a szociálisan rászoruló, fogyatékkal élő tanuló a speciális intézményi térítési díj részbeni vagy teljes átvállalásával a két feltétel együttes fennállása esetén. A támogatás mértéke az intézmény által igazolt térítési díj mértéke szerint. (3) Kérelem egy családon belül egy évben csak egy alkalommal nyújtható be. (4) Kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon csak az /1/ - /2/ pontban felsorolt esetekben lehet benyújtani a jelen rendelet 2. mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon. (5)A polgármester döntés előtt javaslatot kér a kérelmezőre vonatkozóan a Hatóságtól. (6) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetésében a 11.§-ban meghatározott célok megvalósulása érdekében forrást különít el, melyről minden évben a költségvetésről szóló rendeletében dönt. (7) Az előirányzat felhasználásáról a Képviselő-testületet a költségvetés teljesítéséről szóló rendeletben tájékoztatni kell. (8) A 11.§ vonatkozásában az 5-9.§-okban meghatározottak nem irányadóak.
III. Fejezet 7. Lakhatással összefüggő települési támogatás hátralék kezelésére 5. Adósságkezelési támogatás 12.§ (1) Az Önkormányzat lakhatást segítő ellátást biztosít – adósságcsökkentési és adósságkezelési tanácsadás formában – azon szociálisan rászorult család, vagy személy részére, aki e rendelet feltételeinek megfelel. A támogatás célja a hátralékos és támogatható közüzemi díjak rendezésének elősegítése, elsődlegesen a támogatott lakhatási biztonságának megteremtése. (2) Adósság kezelési támogatásban részesíthető az a személy (továbbiakban: adós): a) akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a60.000,Ft összeget, egyedül élő esetében 65.000,-Ft összeget, és sem neki, sem a vele egy háztartásban együtt élőknek nincs szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott vagyona, kivéve a kérelmező tulajdonában álló és haszonélvező által lakott ingatlant, és b) aki komfortfokozatra, valamint lakásnagyságra tekintet nélkül tulajdonosként, résztulajdonosként, bérlőként, haszonélvezőként él a lakásban, valamint érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkezik, és
7
c) aki vállalja az Önkormányzat által megállapított 25 % önrész megfizetését a támogatást megállapító határozatban előírtak szerint a /3/ bekezdésben megjelölt közüzemi díjak vonatkozásában, és d) akinek az adóssága meghaladja az 50.000 Ft-ot, és az e rendeletben meghatározott, az adósság kezelésébe bevont adósság valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, és e) együtt működik az adósságkezelési tanácsadóval. Támogatásban csak az részesíthető, aki a fenti feltételeknek együttesen megfelel. (3) E rendelet alkalmazása során adósságnak minősül a lakbér, távhőszolgáltatási díjtartozás, szemétszállítási díjtartozás. Az érintett lakóközösség közös képviselője jelzése és az adósságkezelő szolgáltatást működtető Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztályának Szociális Csoportjával történő szerződéskötése estén adósságnak minősül továbbá a közös költség hátralék, valamint az épület és fűtéskorszerűsítéssel járó költséghátralék, valamint a „továbbfinanszírozott” vízdíj hátralék. (4) A kezelhető adósság együttes összege maximum 300.000 Ft. (5) A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege maximum 225.000,-Ft lehet. (6) Az Önkormányzat az adósságcsökkentési támogatást nyújthatja egy összegben, vagy havi részletekben: a) egy összegben nyújtható a támogatás amennyiben az adós a rá eső önrész egy összegben történő befizetését vállalja a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, b) havi részletekben folyósítható a támogatás amennyiben az adós a rá eső önrész megfizetését csak havi részletekben tudja vállalni. A havi részletek megfizetésének 6 hónapon belül teljesülnie kell, mely indokolt esetben további 2 hónappal meghosszabbítható. (7) Azonos feltételek fennállása esetén előnyben részesíthető az aki a - családjában három, vagy több gyermek neveléséről gondoskodik - gyermekét/gyermekeit egyedül neveli - munkanélküli - rokkant vagy súlyosan fogyatékos személy - 70 éven felüli egyedül élő személy. (8) Adósságkezelési tanácsadást a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ látja el. (9) Az Önkormányzat által nyújtott adósság kezelési támogatást a kérelmezővel érvényes közüzemi szerződés alapján a távhő szolgáltató, lakásbérleti szerződéssel lakást biztosító szolgáltató, szemétszállítás szolgáltató a támogatott adósságrendezésre számolhatja el. A közös költség-hátralék az épület és
8
fűtéskorszerűsítéssel járó külön költséghátralék, valamint a továbbfinanszírozott vízdíjhátralék esetén az önkormányzat által nyújtott adósságkezelési támogatás a kérelmezővel kötött érvényes szerződés alapján a közös képviselő a támogatott adósságrendezésre számolhatja el. (10) Adósságkezelési támogatás iránti kérelmet a jelen rendelet 3. mellékleteként rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével lehet benyújtani folyamatosan a Hatóságnál 2 példányban. A Hatóság az egyik példányt a beérkezést követő 8 napon belül véleményezés céljára megküldi a Szociális Szolgáltató Központ adósságkezelési tanácsadója részére. A tanácsadó a véleményezését követő 8 napon belül javaslatot tesz a támogatás megítélésére, illetve elutasítására. (11) Az adósságkezelési támogatásról határozattal kell dönteni és erről a támogatottat, a szolgáltatót és az adósságkezelési tanácsadót is értesíteni kell. (12) Az adósság kezelési támogatás eredményessége érdekében köteles az: a) adós: - hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához - a jogerős döntést követő 15 napon belül az adósságkezelési tanácsadóval megállapodást kötni, s az abban foglaltaknak megfelelően együttműködni az adósságkezelési tanácsadóval - a jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségét teljesíteni - lakásfenntartási költségeit rendszeresen fizetni - a jogtalanul felvett támogatást visszafizetni - a jövedelmében, lakcímében bekövetkezett változásokat 15 napon belül a tanácsadónál vagy a hatóságnál bejelenteni b) a tanácsadó: - tájékoztatni az adóst az Őt érintő feltételekről, kötelezettségeiről - az adós hozzájárulásával megvizsgálni az adós háztartásának gazdálkodását és javaslatot tenni a támogatás megállapítására, illetve elutasítására - az adóssal írásbeli megállapodást kötni - az adóst érintő feltételek változásakor jelzéssel élni a hatóság felé a támogatás módosítására vagy megszüntetésére c) a szolgáltató: - az adósra vonatkozó közüzemi díjakról tájékoztatást adni - az adóssal írásbeli megállapodást kötni az adóst terhelő költségek (önrész) megfizetéséről - az adós részére megállapított támogatást az adós adósságának rendezésére jóváírni - az adós lakásfenntartási díj fizetési kötelezettségének elmaradásáról értesíteniaz adósságkezelési tanácsadót. (13) A támogatást meg kell szüntetni, a jogtalanul felvett támogatást vissza kell téríttetni az Önkormányzat részére, amennyiben az adós: a) a tanácsadóval és a szolgáltatóval nem működik együtt b) az általa vállalt önrészfizetési kötelezettségének egy hónapig nem tesz eleget,
9
c) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapon keresztül nem tesz eleget, d) ha az adós meghal, vagy lakóhelye megváltozik. (14) A támogatás visszafizetését olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben azt az önkormányzat biztosította. (15)Adósságcsökkentési támogatásban egy háztartásból csak egy személy részesíthető, illetve a /13/ bekezdés a), b), és c), pontja szerinti megszüntetés esetén a támogatást követő 48 hónapon belül újabb támogatás nem állapítható meg. (16) Adósságkezelési támogatás forrása az önkormányzat költségvetési, mindenkor hatályos rendeletében az ellátottak pénzbeli juttatások elnevezésű sora. (17) Adósságkezelési támogatás ismételt igénylése az eredményesen teljesített kifizetést követő két év után kérelmezhető.
6. Gyógyszerkiadással összefüggő települési támogatás 13.§ (1) Gyógyszerkiadással összefüggő települési támogatás állapítható meg annak a szociálisan rászorulónak, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 220%-át, és a havi rendszeres gyógyszer költségnek a mértéke 9.000,- Ft összeget meghaladja. A gyógyszerkiadással összefüggő települési támogatás iránti kérelmet a jelen rendelet 4. mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. (2) A gyógyszerigény igazolására a háziorvos, a gyógyszerköltség igazolására a gyógyszertár jogosult. (3) A támogatás összege évente egyszer legfeljebb 15.000,- Ft összegben adható. (4) A támogatás elszámolás köteles. 7. Lakhatással összefüggő rendszeres települési támogatás 14.§ (1) A lakásfenntartással összefüggő települési támogatás a szociálisan rászorult háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helység fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely adható tulajdonosoknak, haszonélvezőknek, bérlőnek,albérlőnek. (2) E rendelet alkalmazása során a települési támogatásba bevont szolgáltatások köre: lakbér, távfűtés, szemétszállítás, tüzelőtámogatás, albérleti támogatás.
10
(3) Albérleti támogatás esetén mindenkor környezettanulmány készítése, bejelentett lakcím, szolgáltató igazolás feltétel. (4) A lakásfenntartással összefüggő települési támogatás összege háztartásonként: 3.500,- Ft (5) A lakásfenntartással összefüggő települési támogatásra jogosult az a személy, akinek - egy személyes háztartás esetén a jövedelme nem haladja meg a 80.000,- Ft összeget, - két személyes háztartás estén 140.000,- Ft összeget, - három személyes háztartás esetén 200.000,- Ft összeget, - négy és több személyes háztartás esetén 250.000,- Ft összeget. (6) A támogatás összege szolgáltatók számára utalással történik, rendkívül indokolt esetben postai úton kiutalással. (7) Jogosultság időtartama 6 hónap. Kezdete a kérelem benyújtás hónapjának első napja, vége a hatodik hónap utolsó napja. Újabb kérelem benyújtásának lehetősége, a jogosultság lejártát követő hónap. A lakhatással összefüggő rendszeres települési támogatás iránti kérelmet a jelen rendelet 5. mellékleteként rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. (8) A lakhatási települési támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelmező köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás, vagy ház és annak udvara kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására vonatkozókötelezettsége teljesítésére. Különösen indokolt a parlagfű és egyéb allergén növényektől való mentesség biztosítása, a járdaszakaszok csúszásmentesítése, a fák, bokrok metszése az akadálytalan közlekedési feltételekhez, a csapadékvíz elvezető árkok folyamatos karbantartása. A meghatározott feltételek teljesítése helyszíni ellenőrzés keretében történik.
8. Szociálpolitikai Kerekasztal 15.§ (1). Az Önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. (2). A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatai: − szolgáltatástervezési koncepció véleményezése − a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése
11
(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal 15 tagú. a) Tagjai: a) az Önkormányzat Alpolgármestere b) a Társadalompolitikai Bizottság elnöke c) a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke d) a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ vezetője e) a Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője f) a Védőnői Szolgálat védőnője g) a Roma Nemzetiségi az önkormányzati fenntartású nevelési intézményének igazgatója h) a Barcika Park Nonprofit Kft. vezetője i) a Barcika Szolg Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. delegált képviselője j) a hulladékszállítással megbízott szolgáltató delegált képviselője. b) Szociálpolitikai Kerekasztal Elnöke: Alpolgármester. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal ülésein tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak: a) a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályának vezetője, b) a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztályának vezetője (5)A Szociálpolitikai Kerekasztal üléseit Alpolgármester vagy az általa megbízott személy vezeti. (6) A Szociális Kerekasztal ülései nyilvánosak. (7) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik.
IV. Fejezet Záró rendelkezések 16.§ (1) A Polgármester az alábbi ügyekben jár el: a) adósságkezelési támogatás, b) a települési támogatás keretében nyújtott ellátásokkal kapcsolatos ügyekben, beleértve a jogosulatlanul felvett támogatások visszafizetése, c) köztemetés d) a jogerős pénzbeli illetve természetbeni juttatás pénzegyenértékének és kamatának visszafizetési kötelezettsége esetén méltányosság – részletekben történő visszafizetés, levonás – engedélyezése. (2) A Jegyző az alábbi ügyekben jár el: a) lakhatással összefüggő rendszeres települési támogatás.
12
17.§ (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően beadott kérelmekre kell alkalmazni. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 44/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.
Kazincbarcika, 2015. február 27..
Szitka Péter polgármester
Dr. Szuromi Krisztina jegyző
Kihirdetés napja: 2015. február 27.
Dr. Szuromi Krisztina jegyző