Nyúl Községi Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. ( II.27.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Nyúl Községi Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános szabályok 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nyúl Községi Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre. (2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését. (3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. 2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg. (2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra. (3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni. (4) Az eljárást: a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy b) hivatalból lehet megindítani. (5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani. (6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.
3. §
A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia. 4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik. (2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére. 5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani. (2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani. (3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi. (4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani. II. Fejezet Pénzbeli szociális ellátások 6. § Az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására vonatkozóan - az Szt. 33.§ (7) bekezdés alapján - eljárási szabályokat határoz meg. 7. § A pénzbeli települési támogatás formái: a) eseti települési támogatás: aa) települési rendkívüli támogatás ab) települési gyógyszertámogatás, ac) települési temetési támogatás; ad) települési támogatás elemi kár elhárításához, b) rendszeres települési támogatás: 2
ba) települési lakásfenntartási támogatás, bb) települési ápolási támogatás. 2 Települési rendkívüli támogatás 8.§ (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható: a) élelmiszerre, b) ruhaneműre, c) gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére, d) tüzelőre, e) a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásokra (2) Rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, illetve a családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg: a) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-kát, b) egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-kát. (3) Rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként, valamint természetbeni ellátásként élelmiszerre, gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére. (4) A rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az újabb segélykérelmét el lehet utasítani. (5) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint családgondozó részére is kiutalható. A pénz felvételére jogosult köteles a felhasználásról elszámolni. (6) Az (1) bekezdés e) pontjában szabályozott támogatási forma elbírálásánál jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatától el lehet tekinteni. 9.§ (1) Rendkívüli települési létfenntartási támogatást egy család részére egy naptári évben egyszer adható, összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. (2) Rendkívüli települési támogatás egy háztartásban élőknek, illetve egyedül élő kérelmező esetén egy személynek naptári évente legfeljebb három alkalommal nyújtható. (3) Az egy alkalommal megállapított települési átmenetei támogatás maximális összege 15.000 Ft, melyet három egymást követő hónapban is folyósítható a támogató döntése szerint. (4) Az alkalmanként jelentkező többlet kiadások között a lakhatás feltételeinek biztosítására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve a családja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.
3
(5) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között gyógyszer kiváltására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha kérelmező nem részesül az e rendeletben meghatározott gyógyszertámogatásban.
3. Települési gyógyszertámogatás 10. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. (2) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül el kell bírálni. 11. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet megállapítani. (2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 5.000.-Ft-ot. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlával, vagy pénztári nyugtával kell igazolni. (4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 10.000.- Ft. 4. Települési temetési támogatás 12. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a nyúli állandó lakóhellyel rendelkező személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. (2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén 300%-át nem haladja meg. (3) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy b) a temetési költségek utólagos megtérítésére. 4
(4) A támogatás minimum összege: 10.000 Ft, maximum összege: 20.000.-Ft. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 75.000 Ft. (5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. (7) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet. (8) A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.
5. Települési támogatás elemi kár elhárításához 13. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár. (3) A támogatás összege kérelmenként maximum 100.000.- Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni. (4) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha: a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és c) a kérelmezőnek és családjának vagyona nem haladja meg az Szt.4.§ (1) b) pontjában meghatározott mértéket és d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének 300 %-át nem haladja meg, (5) Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után. (6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat. (7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy a) az elemi kárt szándékosan idézte elő, b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt. 5
(8) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon. (9) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére. 6. Települési lakásfenntartási támogatás 14. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, amely meghaladja az Szt.4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket. (3) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait. (4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díj, a szemétszállítási díj és a tüzelőanyag ára. (5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 10 %-át. 15. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, maximum 6 hónapra lehet megállapítani. (2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás maximális összege 5.000.- Ft., minimális összege: 1.000 Ft
6
16. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg: a) tiszta legyen aa) a kérelemmel, illetve az ellátással érintett lakás vagy a ház (a továbbiakban: ház), ab) a ház udvara, kertje, ac) a ház kerítéssel - kívül - határos területe, a járda, b) a ház állag megőrzése biztosítva legyen, c) a ház vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. 17. § (1) A 16. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta, és b) a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan, és c) a nyílászárók tiszták. (2) A 16. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található, és b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között, és c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek, és d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék, és e) az udvarban, kertben az udvar és kert összterületének maximum 10 %-át kitevő alapterületén van használaton kívüli fémtárgy, tüzelő anyag, építési anyag, és f) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra, és g) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények, és (3) A 16. § a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) szilárd kommunális hulladéktól mentes a házzal érintett ingatlan (továbbiakban: ingatlan) kerítéssel - kívül - határos területe és a járda, és b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni (2) bekezdés ba) és bb) pontokban meghatározott időpontokban, és c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása, és d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.
7
(4) A 16. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott, és b) a házon, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot. (5) A 16. § c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) a ház tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést, és b) a ház lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak. 18. § A 17. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni. 19. § A jegyző a 17. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel aa) a 17. § (1) bekezdésében, ab) a 17. § (2) bekezdés a) pontjában, ac) a 17. § (3) bekezdés a) és c) pontjában; b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel ba) a 17. § (2) bekezdés c)–g) pontjában, bb) a 17 . § (4) bekezdésében, bc) a 17. § (5) bekezdésében, bd) a 17. § (6) bekezdésében; c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel ca) a 17. § (2) bekezdés b) pontjában, cb) a 17. § (3) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.
7. Települési ápolási támogatás 20. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.
8
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem: aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegét, vagy ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg. 21. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését. (2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik: a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen: aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen: ba) a fürdetésről, mosdatásról, és bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról 22. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszege. (2) A támogatást havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
8. Aktív korúak ellátása 23. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan a települési lakásfenntartási támogatás nyújtásának 16.-19. §-ban meghatározott feltételekkel megegyező feltételeket ír elő. (1) § A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet a települési lakásfenntartási támogatásra vonatkozó - a 19. §-ban meghatározott - határidő kitűzésével szólítja fel. 9
III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 24. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátást nyújtja: köztemetés. (2) A pénzbeli települési támogatást megállapító határozat kimondja, hogy a támogatás maximum 60 százalékát természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetben nyújtott ellátás konkrét formáját. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek: a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy c) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy d) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy e) tüzelő vásárlás. (4) A (3) bekezdés a), b), c), d) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani. 9. Köztemetés 25. § A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. IV. Fejezet Szociális alapszolgáltatások 26. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében a) az étkeztetés, és b) a családsegítés, és c) a házi segítség nyújtás szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.
10
(2) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni. 10. Étkeztetés 27. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, vagy b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte a 65. életévét. c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét. (3) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Intézménye közreműködésével nyújtja. (4) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvi telét – vagy b) intézményből az étel házhozszállításával biztosítja. (5) Azok a szociális étkezésben részesülő személyek, akik az élelmiszer házhoz szállítását kérik, a megállapított térítési díjon felül gondozási naponként bruttó 100 Ft szállítási költséget is fizetnek. (6) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni. (7) A szociális étkezésért fizetendő térítési díjakat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
11
11. Házi segítségnyújtás 28 § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási, családsegítési feladatokat Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Intézménye intézményi háttérrel látja el. (2) A szociális ellátások keretében nyújtott házi segítségnyújtás megállapított intézményi térítési díjról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (3) A fizetendő személyi térítési díjat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. Egyéb rendelkezések 29 § A rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 30. § Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői: a./ Pilinszky János Általános Iskola Igazgatója b./ Aranykapu Óvoda és Bölcsőde vezetője c./ Háziorvosok / felnőtt és gyermekorvos / d./ Védőnők 31.§ A vendégétkezők részére a kiszállítás költsége – a térítési díjon felül – naponként bruttó 150 Ft. VI. Fejezet Záró rendelkezések 32. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
12
33. § A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 17/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet. Nyúl, 2015. február 2. P.H. Schmiedt Henrik s.k. polgármester
Takács Lajos s.k. jegyző
Záradék: A rendelet kihirdetve: Nyúl, 2015.február hó 25. napján. Takács Lajos jegyző
13
Előzetes hatásvizsgálat, indoklás, véleményeztetés Nyúl Községi Önkormányzat képviselő-testületének ....../20…. (... ...) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló tervezethez 1. Előzetes hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálatot végeztem a szabályozás várható következményeiről, melyről most tájékoztatom a képviselőtestületet. A tervezett jogszabály hatásai: a) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás: - társadalmi hatása: a szociális háló megteremtésével biztosítja a társadalmi rétegek közötti különbségek csökkentését, az egyes rétegek további lecsúszását, - gazdasági hatása: jelentéktelen, b) környezeti és egészségi következmények: - a szociális ellátások segítik a környezeti és a lakosság egészségügyi állapotának stabilizálását c) adminisztratív terheket befolyásoló hatások: - a hivatalnak el kell látnia a szociális ellátásokkal kapcsolati adminisztrációs, döntés előkészítési, valamint folyósítási feladatokat, amelyek azonban korábban is ellátott feladatok voltak, további jelentős terhet nem jelentenek. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: - a rendelet megalkotása - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdése, valamint a 134/E. §-a alapján - kötelező - a rendelet elmaradásának következménye a jogszabály alkotás elmulasztása miatti törvényességi észrevétel lehet. A jogszabály alkalmazásához szükséges feltételek: - a személyi feltétel: rendelkezésre áll. A szociális területen dolgozó kollégák a feladatot el tudják látni. - szervezeti feltétel: rendelkezésre áll. - tárgyi feltétel: rendelkezésre áll. - pénzügyi feltétel: rendelkezésre áll 2. Indoklás A rendelet megalkotásának céljai a következők: - az önkormányzat számára előírt rendelet alkotási kötelezettségnek való megfelelés, - meghatározásra kerüljenek az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formái, és az ellátások igénybevételi feltételei. A rendeletnek nincs európai uniós joggal kapcsolatos összehangolási és egyeztetési vonatkozása. 3. Véleményeztetés 14
A rendelet tervezetet: X kötelező véleményeztetési kötelezettség nem terheli. □ véleményeztetési kötelezettség terheli.
Nyúl, 2015. február 11. Takács Lajos sk jegyző
15
