Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §-a és 13. §-a, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 32. § (1) és (3) bekezdései, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvtv.) 18. § (1) bekezdése és a 28. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § (1) A rendelet célja, hogy Rákóczifalva Város Önkormányzatának Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi sajátosságok figyelembe vételével meghatározza az általa biztosított egyes szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit és eljárási rendjét. (2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult személyek, családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót, annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. A rendelet hatálya 2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Rákóczifalva Város közigazgatási területén életvitelszerűen élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre. (2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a) - d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében és a Gyvt. 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra. (4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
Oldal: 1 / 22
személyeken kívül, a Rákóczifalva területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. Hatásköri rendelkezések 3. § (1) A képviselő-testület saját hatáskörében pénzbeli szociális ellátásként települési támogatást biztosít. (2) A képviselő-testület e rendeletben szabályozott települési támogatás megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan igénybevétele esetén a visszafizetés elrendelésére vonatkozó hatáskörét az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottságára (továbbiakban: bizottság) ruházza át, azzal a kivétellel, hogy Rákóczifalva Város Polgármestere a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást éves szinten legfeljebb 500.000,- Ft-ig nyújthat. (3) Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez igényelt települési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt. (4) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Eljárási rendelkezések 4. § (1) E rendeletet az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kel alkalmazni. (2) A képviselő-testület saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatalánál (továbbiakban: hivatal) e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (3) A rendelet által alkalmazott fogalmakra az Szt. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A települési támogatás egyszerre csak egy jogcímen igényelhető. (5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámítás tekintetében Szt. 10. § (2) - (5) bekezdését kell alkalmazni. (6) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát alátámaztó iratokat. A rendszeres Oldal: 2 / 22
pénzellátásokat az alábbi dokumentumokkal kell igazolni: a) a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltatói igazolással, b) álláskeresési támogatást az azt megállapító határozattal, valamint a kérelem benyújtását megelőző három havi ellátás kifizetetését igazoló szelvénnyel vagy folyószámla kivonattal, c) a saját háztartásban nevelt, nappali tagozaton tanuló gyermek esetében 30 napnál nem régebbi iskolalátogatási igazolással, amelynek tartalmaznia kell a folyósított ösztöndíj összegét is, d) elvált, vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjat a rendelkező jogerős bírói ítélet másolatával, és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolással, nyilatkozattal, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozattal, valamint a népesség nyilvántartás adatainak felhasználásával, e) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal és egy nyugdíjszelvénnyel, f) családtámogatási ellátások esetén a folyósítást igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, g) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentummal vagy a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolással, h) a vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó,- és Vámhivatal által kiállított igazolással, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolással vagy a vállalkozó nyilatkozatával, i) Egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni. (7) Amennyiben a kérelemben, a jövedelemnyilatkozatban, valamint az igazolásokban szereplő adatok valódisága felől kétség merül fel, a hivatal jogosult környezettanulmányt készíteni a Bizottság kérésére. (8) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha az életkörülményeiről a bizottságnak hivatalos tudomása van, vagy a kérelmező korábbi ügyében készült környezettanulmány három hónapnál nem régebbi, és életkörülményeiben nem feltételezhető lényeges változás. (9) A szociális ellátásban részesülő, a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a bizottságot a hivatalon keresztül. (10) A szociális ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a bizottság, valamint a polgármester gondoskodik. Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését, lebonyolítását elősegíteni és az ellenőrzést végzővel együttműködni a kért adatok rendelkezésre bocsátásával. a szociális ellátás cél szerinti felhasználásának igazolásával. (11) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó ügyintéző az alábbiak szerint ellenőrizheti: a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot, b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot, d) elrendelheti a környezettanulmány készítését, e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót. (12) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelemhez, ha azt a jogszabályoknak és a Oldal: 3 / 22
rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta: a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást, b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását, c) a szülői felügyeleti jog megállapításáról szóló okiratot, d) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, f) a gyermek elhelyezésére vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, gyámhivatali határozatot. (13) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy álláskeresőként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a JászNagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségével. (14) Az elektronikus ügyintézés szociális ügyekben kizárt. Természetben nyújtott ellátások eljárási szabályai 5. § A települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. A települési támogatás formái 6. § (1) Települési támogatás keretében nyújtható támogatások: a) rendkívüli települési támogatás, b) lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatás, c) gyógyszerkiadások viseléséhez való hozzájárulás, d) temetési költségekhez való hozzájárulás, e) gyermek(ek) gondozásához nyújtandó támogatásként. (2) Települési támogatás iránti kérelem a rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon, írásban nyújtható be. Rendkívüli települési támogatás, 7. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: a) a hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség, ha az legalább 8 Oldal: 4 / 22
napos kórházi kezelést igényel, továbbá a súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset, b) a családtag elhalálozása, c) ha a kérelmező, illetve családja egy hónapot meghaladóan pénzellátás nélkül marad (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás megszűnése), d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe, e) önhibán kívül bekövetkezett épületet elpusztító, vagy a rendeltetését akadályozó elemi kár (pl.: tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.) ha a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet. f) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, g) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet. (3) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen: a) tartozás miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe, b) krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama), c) gyógyászati segédeszközök beszerzése, d) a közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos 3 hónapnál hosszabb időtartamú, az öregségi nyugdíjminimum 25 %-át meghaladó havi rendszeres gyógyító költsége. (4) Rendkívüli települési támogatást évente kettő alkalommal és családonként csak egy személy részére lehet megállapítani. (5) A rendkívüli települési támogatás, mértéke: a) kiskorú, illetve fiatal felnőtt eltartásáról gondoskodó családban családonként, évente, legfeljebb 28.500,- Ft, b) az a) pontba nem tartozó családok esetén évente legfeljebb 14.250,- Ft c) támogatás legkisebb összege 3.000,- Ft. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatás 8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) A támogatás a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag költségei viseléséhez nyújtható. (3) A támogatás legkisebb összege havonta 2.500,- Ft. (4) A lakhatással kapcsolatos rendszeresen felmerülő költségek viseléséhez legfeljebb havonta 5000,- Ft támogatás állapítható meg. (5) Szociálisan rászorult az a személy, vagy háztartás amelynek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át. Oldal: 5 / 22
(6) A támogatás iránti kérelem évközben bármikor benyújtható, megállapítás esetén a jogosultság egy év. (7) A támogatást elsősorban természetben kell megállapítani, az általa megjelölt, a lakott ingatlanra vonatkozó és a kérelemben szereplő személyek egyikének nevére szóló számlával igazolt közműszolgáltató felé átutalni. (8) A támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg. (9) Nem jogosult a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatásra a) aki albérlőt tart, b) a jogcímnélküli lakáshasználó, c) akinek a Szoc.tv. szerint vagyona van. Gyógyszerköltségek viseléséhez nyújtott támogatás 9. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére a gyógyszerköltségei viseléséhez éves szinten havonta 10.000,- Ft támogatást állapíthat meg. (2) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy részére a gyógyszerköltségek viseléséhez a támogatást nem lehet megállapítani. (3) Szociálisan rászorult a) az az egyedül élő személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b) az a családban élő személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, és krónikus betegsége miatt, havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. Temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás 10. § (1) Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez való hozzájárulására igényelt települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg: a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %át, b) egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (2) Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez való hozzájárulásra igényelt támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének legalább 10 %-a. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a temető mindenkori üzemeltetője által kiadott temetési költségekről szóló tájékoztató alapján kerül megállapításra. (4) Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a hivatalhoz. Oldal: 6 / 22
(5) Az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. 11. § (1) A polgármester a köztemetés költségének 50 % feletti részének megtérítése alól mentesíti az elhunyt személy közeli hozzátartozóját az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) családban élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén a 250 % -át, valamint b) nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban. (2) Az (1) bekezdés szerinti mentesítés engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező a) hosszabb kórházi ápolással járó táppénzes állományba kerül, vagy b) súlyos, 3 hónapot meghaladó ápolást igénylő betegségben szenved, vagy c) 3 hónapot meghaladó gyógyulási időszakú balesetet szenved, vagy d) háztartásában nagyobb összegű váratlan vagy nem tervezhető kiadás keletkezik, vagy e) elemi kárt szenved. (3) Határozatban kell meghozni a mentesítésről szóló döntést. A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás 12. § (1) A gyermeknevelés támogatásához nyújtandó települési támogatásban részesülhet a) a nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy b) az a nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig, c) az a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú, legfeljebb 23. életévének betöltéséig. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként települési támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. a) a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetet okozhat különösen: aa) krónikus, hosszantartó, kettő hónapot meghaladó betegségből eredő jövedelem kiesés, ab) elemi károsultság,
Oldal: 7 / 22
ac) 60 napot meghaladó közüzemi – áram, víz és fűtési - díjhátralék, tüzelő hiánya. (3) A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás évente legfeljebb két alkalommal nyújtható, összege éves szinten gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: a) 25 %-át ha a kérelmező részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, b) 50 %-át, ha a kérelmező nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át. (4) A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás pénzbeli és természetbeni támogatásként is megállapítható. (5) Természetbeni ellátás különösen a megállapított támogatás összegének erejéig: a) a gyermekintézményi étkezési térítési díj b) tankönyv, tanszerellátás, c) tandíj, kollégiumi díj, vagy d) egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj átvállalása e) közüzemi számlák átvállalása (6) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az ellátást megállapító szerv dönt. (7) A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha a) a kérelem a gyermek térítési díjának, tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv, tanszerellátásának fizetendő díjhátralék rendezésére irányul, vagy b) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gyermeket gondozó szülő a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. (8) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt települési támogatás megállapításához csatolni kell a 4. § (5)-(6) bekezdés szerinti jövedelemigazolásokat és a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat. (9) A támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani. Az egy családban élő gyermekek részére nyújtható támogatás összege az adott naptári évben nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott mértéket. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése 13. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítése esetén az Szt. 17. §-ában foglalt szabályokat e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) A kötelezett szociális helyzetére tekintettel az ellátás megtérítése méltányosságból elengedhető, csökkenthető, illetve részletekben is visszafizethető. (3) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett Oldal: 8 / 22
a) hajléktalanná vált, vagy b) a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 50 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza. (4) Az ellátás megtérítése méltányosságból akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át meg nem haladó mértékre esett vissza. (5) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet. (6) Az ellátás megtérítése részletekben akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el. (7) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően: a) 20 000 forintig 3 hónap, b) 20 001-60 000 forintig 6 hónap, c) 60 000 forint felett 9 hónap. (8) A méltányossági kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani. Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások 14. § (1) Az önkormányzat tagja a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásnak, melynek keretében a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat. (2) Az önkormányzat az étkeztetéssel, a házi segítségnyújtással, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtással, a családsegítéssel és a gyermekjóléti szolgálattal, a támogató szolgáltatással, a nappali ellátással, a közösségi ellátással és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos hatásköreit a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásra ruházza át. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjat, és az Idősek Bentlakásos Otthonával kapcsolatos rendelkezéseket Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által elfogadott a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások térítési díjainak megállapításáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet szabályozza. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Hatályát veszti a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselőtestületének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelete.
Oldal: 9 / 22
(3) A 8. § szerinti támogatást csak annak a háztartásnak lehet megállapítani, amelynek a korábban hatályban lévő jogszabály alapján megállapított lakásfenntartási támogatás iránti jogosultsága már lejárt. Rákóczifalva, 2015. február 26.
Kósa Lajos polgármester
Török István jegyző
A rendelet a mai napon kihirdetésre került. Rákóczifalva, 2015. február 27.
Török István jegyző
Oldal: 10 / 22
1. melléklet a …./2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez
Kérelem települési támogatás megállapításához I. Az igénylő adatai: 1. Személyes adatok: Név:…………………………………….Születési név:……..…………………….……….. Születési helye:…………………….….ideje:…..….év…..…..…………hó ……….nap Anyja neve:………………….………..……Állampolgársága: …….…………..………. TAJ szám:
Adóazonosító jel:
Nyugdíjas esetén nyugdíjas igazolvány törzsszáma: 2. Családi állapot: Nyilatkozom, hogy házas, élettárs, egyedülálló (hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársamtól külön élek és nincs élettársam) vagyok. (a megfelelő szövegrész aláhúzandó). 3. Bejelentett lakóhelye:.…………………….…..……………..……………………… Bejelentett tartózkodási helye:….………………….…………...…….………………… Kijelentem, hogy életvitelszerűen lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen élek (a megfelelő rész aláhúzandó) 4. A nyilatkozat benyújtásának időpontjában a támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: Név
Születési hely és idő
Oldal: 11 / 22
Anyja neve
Rokoni fok
II. A települési támogatás igénylésének indoka: „A”
Rendkívüli települési támogatás: A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, valamint az időszakos vagy tartós létfenntartási gondok esetére Indoklás: ………………………………………………………………………………………………..… ………………………………………………………………………………………………….. .…………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………….. ………………………………………………………………………………………………….. „B” A lakhatást elősegítő települési támogatás „C” A gyógyszerkiadások mérsékléséhez „D” Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra „E” a családban nevelkedő gyermekre tekintettel a család létfenntartási vagy rendkívüli élethelyzetbe kerülése okán A fenti „B” – „E” pontok közül a megfelelőt kérjük, szíveskedjen aláhúzni.
Nyilatkozat: A jogosultság megállapítását jövedelmi helyzetemre és a magas gyógyszerköltségemre tekintettel kérem. A rendszeres gyógyszeres kezelésről a háziorvosi igazolást benyújtottam.
Oldal: 12 / 22
III. Jövedelem nyilatkozat
A jövedelmek típusai
Kérelmező jövedelme
Kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs (élettárs) jövedelme
Kérelmezővel közös háztartásban élők jövedelme
Összesen
1. Munkaviszonyból, munka-végzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíj-szerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. A család összes nettó jövedelme [9-(10+11+12)] 10. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) 11. Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja] Összes jövedelem
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki):................................. Ft/hó. A kérelemhez mellékelni kell a feltüntetett jövedelmi adatok valódiságát igazoló iratokat, melyek 30 napnál régebbiek nem lehetnek. Oldal: 13 / 22
III. Vagyoni adatok Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe:.....................................................................város/község ........................................ út/utca .......... hsz., alapterülete: .............. m2, tulajdoni hányad ............, a szerzés ideje: ...................... év. Becsült forgalmi érték: ............................................ Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe:...................................................................... város/község ............................................. út/utca ......... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad ............, a szerzés ideje: ............ év. Becsült forgalmi érték:…......................................................... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-) tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.):……………………………………………………… címe:...........................................város/község..................................út/utca .......... hsz., alapterülete: ............... m2, tulajdoni hányad ..............., a szerzés ideje: ........... év. Becsült forgalmi érték:………………………………...Ft. 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése:………………….. ...................................címe:......................................................város/község …................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: ......... m2, tulajdoni hányad ............., a szerzés ideje: ............. év. Becsült forgalmi érték: ............................. Ft. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi: ................................... típus: ..............., forgalmi rendszám: .............., a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ................. év. Becsült forgalmi érték: ...................................... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű:…… ..................... típus: ..................., rendszám (rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni): ................., a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ...................... év. Becsült forgalmi érték:………………...................... Ft. IV. Egyéb nyilatkozatok Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt jövedelmi adatok valódiságát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. §-ának (7) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – a NAV hatáskörrel és illetékességgel rendelkező igazgatósága útján - ellenőrizheti.
Oldal: 14 / 22
Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához. Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy valótlan adatközlés esetén a támogatás megszüntetésre kerül a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást a folyósító szerv kamattal megemelt összegben visszaköveteli. Kijelentem, hogy az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmemnek teljes egészében helyt adó döntés elleni fellebbezési jogomról lemondok. (Nemleges válasz esetén kérjük a szövegrészt áthúzással törölni!) Rákóczifalva, 201___ év_________________hó _____nap
_____________________________ kérelmező aláírása
Oldal: 15 / 22
Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez I. Személyi adatok c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; II. Jövedelmi adatok: A kérelmező a kérelemben saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékot, igazolást a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni szükséges. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt a havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításakor a bevételt és az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Jövedelem típusai: 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, honvédség, rendvédelmi szervek, a NAV, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok Oldal: 16 / 22
hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott - személyes közreműködést igénylő - tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék. 5. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a bérpótló juttatás, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás; munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 6. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni szükséges. III. Vagyoni adatok: b) vagyon: ha az 1993. évi III. törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; IV. Csatolandó mellékletek: A jövedelem igazolására: a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék, Oldal: 17 / 22
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat, c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Központ) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat, d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonat, e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat, f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat, g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolás h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat, i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Gyámhivatal határozata, j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás, k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat l) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat n) tanköteles korú gyermek intézménylátogatási vagy tanulói jogviszony igazolása -
Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.
-
Minden olyan okirat (pl.: kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, hatósági határozat stb.), amely igazolja a létfenntartási gondot, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet.
A rendszeres gyógyszeres kezelésről a háziorvos igazolása. - A gyógyszerkiadások mérsékléséhez nyújtandó települési támogatás kizárólag abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő alanyi vagy normatív jogcímen nem jogosult közgyógyellátásra.
Oldal: 18 / 22
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról …./2015. (II. 27.) önkormányzati rendeletéhez Általános indokolás A rendelet-tervezet előkészítése során figyelembe vételre kerültek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 6/2009. (XII. 14.) IRM rendeletben foglalt szabályok, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak. A jogszabály módosítás indoka a jogértelmezésből adódó félreértések elkerülése. A rendelet-tervezet a fenti szabályok figyelembevételével készült el. Részletes indokolás A rendelet 1. §-ához A rendelet célja, hogy a települési támogatás keretén belül az egyes szociális ellátások formáit, jogosultsági feltételeit és eljárási rendjét meghatározza. A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontból rászorult személyek, családok életminőségén kíván javítani. Továbbá ösztönözni kívánja a kérelmezőket, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót, annak érdekében, hogy saját magul, illetve a családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből gondoskodjanak. A rendelet 2. §-ához A rendelet hatálya Rákóczifalva Város életvitelszerűen élő személyekre terjed ki.
közigazgatási
területén
A rendelet 3. §-ához Alapvetően a települési támogatás megállapítására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és igénybevétele esetén a visszafizetés elrendelésére az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság rendelkezik hatáskörrel. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás esetén, az elhunyt személy temetési költségeinek viseléséhez igényelt települési támogatás esetén a polgármester dönt. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítésének elengedéséről, csökkentéséről vagy részletekben történő teljesítéséről szintén a polgármester dönthet.
Oldal: 19 / 22
A rendelet 4. §-ához Az eljárási rendelkezések között meghatározásra került, hogy a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet formanyomtatványon lehet benyújtani, továbbá a kérelemhez csatolandó mellékletek és a szociális ellátások felhasználásának ellenőrzése is szabályozásra került. A rendelet 5. §-ához A települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is megállapítható. A rendelet 6. §-ához Felsorolásra kerülnek a települési támogatás formái. A rendelet 7. §-ához A rendkívüli települési támogatás a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás. A rendelet meghatározza a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzeteket és az időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási problémákat. A rendkívüli települési támogatás mértékénél a rendelet figyelembe veszi a kiskorú, illetve fiatal felnőtt eltartásáról gondoskodó családot azzal, hogy részükre magasabb összegű támogatás adható. A rendelet 8. §-ához A rendelet kimondja, hogy a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez nyújtható támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. E támogatás a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag költségeinek a viseléséhez nyújtható. A támogatás legkisebb összege havonta 2.500,- Ft. legmagasabb összege havonta 5.000,- Ft lehet, melyet elsősorban természetben kell megállapítani, azaz a közüzemi szolgáltatónak kell átutalni. A rendelet a korábbiakhoz képest a szociálisan rászoruló személyeknél magasabb jövedelem határt szab (az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át, egyedül élő esetén a 300 %-át). A rendelet 9. §-ához A rendelet kimondja, hogy az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére a gyógyszerköltségei viseléséhez havonta 10.000,- Ft támogatást állapíthat meg. Természtesen aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, az nem kaphat támogatást. Fontos, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége elérje az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át. A rendelet meghatározza a szociálisan rászorultak körét. Oldal: 20 / 22
A rendelet 10. – 11. §-ához A temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás esetén a korábbihoz képest az egy főre jutó havi jövedelem határ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ára, illetve egyedül élő vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-ára került megemelésre, a temetési költségek mértéke miatt. A rendelet 12. §-ához A gyermek gondozásához nyújtott települési támogatásban a korábbiakhoz képest nincs változás. A rendelet 13. §-ához A rendelet a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésénél lehetőség van részletfizetésre és méltányosságból csökkentésre, elengedésre. A rendelet 14. §-ához Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat továbbra is a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása keretében a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ biztosítja. A rendelet 15. §-ához A hatálybalépésre vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Oldal: 21 / 22
Előzetes hatásvizsgálat A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján, az előzetes hatásvizsgálattal a jogszabály előkészítője felméri a szabályozás várható következményeit. Önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét az előzetes hatásvizsgálat eredményéről tájékoztatni kell. Ugyanezen törvény 17. § (2) bekezdése értelmében, a hatásvizsgálat során vizsgálni kell: a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket. I. A végrehajtás feltételei Az önkormányzati rendelet végrehajtásáról Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
a
Rákóczifalvai
Közös
II. A társadalmi hatások összefoglalása A rendelet a korábban hatályos rendelkezésnél szűkebb réteget céloz meg a települési támogatással, erősíti az egyén felelősségét, a társadalmi elvárásoknak jobban megfelel. III. Társadalmi költségek 1) Az előterjesztés adminisztratív terhei: Az új rendelet hatálybalépésével Hivatal a Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal adminisztratív terhei várhatóan nem csökkenek. 2. Költségvetési hatások Az előterjesztés a pénzügyi terheket összességében nem csökkenti, de egy erőteljesebb önkormányzati vállalás jelenik meg benne, a korábban hatályos rendelettel szemben, amelyik esetében a magasabb szintű jogszabályok által szabályozott, úgynevezett normatív alapon nyújtott támogatások voltak hangsúlyosabbak. Az előterjesztés a becsült adatok alapján harmonizál a tervezett költségvetési adatokkal. IV. Egészségügyi és környezeti hatások A rendelet hatályba lépése környezeti és egészségi hatással nem jár. VI. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek: A személyi, szervezeti és a tárgyi feltételek a rendelkezésre állnak.
Oldal: 22 / 22
