2015. FEBRUÁR VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

BUDAPEST‐HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁSI HATÁSTANULMÁNY A BUDAPEST FŐVÁROS XVII., RÁKOSMENTE BUDAPEST‐HATVAN VASÚTI FŐVONAL KÖRNYEZETÉBEN 2015. FEBRUÁR

VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

BUDAPEST‐HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

T E RV E ZŐ K Generáltervezés, városrendezés

Marthi Zsuzsa

Városrendezés

Zétényi Zsófia

Városrendezés

Herczik Eszter

ügyvezető városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1É 13‐1041 PORTATERV Kft. városrendezési vezető tervező okleveles építészmérnök TT/1 01‐2107 PLANNER‐T Kft. okleveles tájépítész KÉSZ Közmű Kft.

Zöldterületek, tájrendezés

Nemes Zoltán

Közlekedés

Heckenast Judit

okl. kertépítészmérnök K/1 01‐5053 VÁRKERT Kft. okleveles közlekedésmérnök MMK 01‐5295 és K1d‐1 Heckenast&Heckenast Bt.

Vízi közművek

okleveles építőmérnök MK 01‐2456 Infraplan Kft.

Bíró Attila

okleveles gépészmérnök okleveles városrendező mérnök MK 01‐2418 KÉSZ Közmű Kft. okl. táj‐ és kertépítészmérnök TK 01‐5003 TÁJOLÓ‐TERV Kft.

Energia közművek Hanczár Zsoltné Környezetvédelem Auer Jolán


2


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A projekt bemutatása, a módosítás ismertetése és indoklása ALÁTÁMASZTÓ SZÖVEGES MUNKARÉSZEK Helyzetfeltárás Helyzetelemzés Helyzetértékelés Alátámasztó javaslatok Örökségvédelmi hatásvizsgálat kiegészítés A változó területi egységek táblázata JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Budapest Főváros Kgy. Rendelet‐módosítás A hatályos TSZT tervlapok vonatkozó részlete A területi változások térképi ábrázolása A módosított TSZT tervlapok


3


1. BEVEZETŐ 1.1. A projekt bemutatása, megbízás Az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körébe tartozik a 80. és 100c. számú vasútvonalak, Rákos‐Hatvan‐Miskolc‐ Nyíregyháza szakasz rekonstrukciója, valamint 2.8. pontja alapján a budapesti elővárosi vasútvonalak rekonstrukciója. Az átépítés után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek kialakítása magas színvonalon elégíti ki a mai kor igényeit, az épületek és az átkelőhelyek új peront, perontetőt kapnak, és az átközlekedés akadálymentesen lesz kialakítva. Az állomásokon és a megállóhelyeken új távközlés, vizuális utastájékoztatás, hangosítás és órahálózat kerül kiépítésre. A vonalszakasz a lakóterületek felé zajvédőfallal kerül kialakításra. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) megbízta az UVATERV Zrt‐t a MÁV Budapest‐Hatvan (80. számú) vasútvonal Rákos‐Hatvan szakasza fejlesztéséhez kapcsolódó engedélyezési terv elkészítésével, amelynek környezeti hatásvizsgálati munkarésze megkapta a környezetvédelmi engedélyt. A települési Önkormányzatok megbízásából, és az UVATERV Zrt. finanszírozásában, a Portaterv Kft. készíti a vasútrekonstrukciós projekt településrendezési terveinek módosításait. A Kormány a 2016‐2019 között meg kívánja valósítani ‐ Európai Uniós forrásokból ‐ a vonal elővárosi, Rákos‐Hatvan közötti szakaszának rekonstrukcióját. A mintegy 150 milliárd Ft‐os becsült összköltségű beruházás csak akkor kaphat az EU‐tól nagy eséllyel pályázati finanszírozást, ha a vasútfejlesztési projekt 2014 végéig engedéllyel rendelkezik.


4


1.2. Vasútfejlesztés Magyarországon A 80. számú Budapest ‐ Hatvan ‐ Miskolc (‐ Nyíregyháza) kétvágányú, villamosított vasúti fővonal, amely a főváros XVII. kerületét is kelet‐nyugati irányban átszeli, egyike Magyarország legforgalmasabb törzshálózati vasútvonalainak, egyben Észak‐Magyarország legfontosabb kötött pályás közlekedési tengelye. A vasútvonal első szakasza Budapest és Hatvan között 1867‐ben épült ki, a fővárost a felvidéki bányavárosokkal összekötő salgótarjáni vasútvonal első ütemeként. Keleti irányban az 1869‐70‐es években épült tovább, közvetlen kapcsolatot biztosítva Budapest és az addig vasúton csak kerülővel, Debrecenen át elérhető Miskolc és az észak‐magyarországi ipar‐ és bányavárosok, a Felvidék keleti része valamint Galícia felé. A vonal az 1960‐as évek közepén komoly korszerűsítésen ment keresztül a borsodi iparvidék fejlesztéséhez kapcsolódóan, valamint mivel ez az útirány biztosította teherszállítás szempontjából az elsődleges összeköttetést Budapest és a Szovjetunió között, a vonalat teljes hosszában villamosították. A vonalon az utolsó komolyabb fejlesztések 1979 és 1982 között zajlottak le, ekkor jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg, számos helyen különszintű csomópontok, alul‐ és felüljárók épültek, a vonalat alkalmassá tették a 120 km/h‐ s sebességű közlekedésre. A vasútvonal állaga az elmúlt több mint 30 évben jelentős mértékben leromlott, több helyen állandó lassújelek kihelyezésére és sebességkorlátozásra volt szükség a pályaállapotok miatt. A vonalszakasz az időközben meghatározott V. sz. helsinki korridor részévé lett, így kiemelten fontos szerep jut neki az elkövetkezendő időszakban.


5


1.3. Alapadatok A tervezési munka a megbízó által rendelkezésre bocsájtott alaptérkép és az állami alapadatok felhasználásával készült. A településrendezési tervezés érinti az alábbi településeket: ‐ Budapest XVII. kerület ‐ Pécel Város ‐ Isaszeg Város ‐ Gödöllő Város ‐ Bag Nagyközség ‐ Aszód Város ‐ Hévízgyörk Község ‐ Galgahévíz Község ‐ Tura Város A tervezéshez a hatályos településrendezési eszközöket vettük figyelembe, amely a Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat Képviselő‐testülete által a 12/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelettel elfogadott integrált Városfejlesztési és Építési Szabályzat. A módosítás alapja az Uvaterv Zrt. által készített engedélyezési tervben meghatározott vasúti és közúti területek tervezett határvonala, a kisajátítási vonal volt. Az engedélyezési terv munkarészeként elkészült a Környezeti hatástanulmány is, ebben külön fejezet készült a Natura 2000 hatásbecslésről, az élővilág védelméről és az örökségvédelemről. A hatástanulmány alapján a vasúti vonalszakasz 2013 decemberében megkapta a környezetvédelmi engedélyt, melynek száma: KTVF: 739‐22/2013. Az építési engedélyhez az egyes települések településrendezési eszközeiben a kijelölt vasúti és közúti létesítmények területeinek átvezetése, szükség esetén azok módosítása indokolt.


6


1.4 A településen tervezett létesítmények: A Budapest Főváros XVII. kerületében a vasútvonal átépítése során: ‐ ívkorrekció nem szükséges, a vasúti terület viszont több szakaszon kissé szélesedik, a meglévő töltések megerősítése és szélesítése miatt, ‐ a meglévő megállóhelyeken új peronok épülnek, a peronok megközelítéséhez új aluljárók, átkelőhelyek létesülnek, az esélyegyenlőség figyelembevételével, a Városszéli telepnél és Rákoscsaba megállóhelynél lift is épül, ‐ a vasútvonal mentén, a lakóterületek felé zajvédő falak is létesülnek, ‐ új megállóhely, peronaluljáró és P+R parkoló épül a Városszéli telepnél, ‐ a meglévő parkolók megmaradnak, új parkolók lesznek a Városszéli telepnél és Rákoscsaba megállóhelynél, ‐ a Cinkotai út és a vasút kereszteződésénél közúti felüljáró épül, ‐ a Tarcsai útnál is közúti felüljáró épül, ‐ a Cinkotai útnál átépül a gyalogos és kerékpáros szintbeni átkelő, ‐ megmarad, átépül a Ferihegyi úti közúti‐vasúti átjáró, ‐ szintén átépül a közúti‐vasúti átjáró a Szabadság sugárút és a Szent Imre herceg út között, ‐ átépül a Rákoscsaba vasútállomásnál lévő vasúti gyalogos átjáró is. 1.5 A Budapest Főváros településszerkezeti tervében (TSZT) szükséges módosítások: Az elkészült építési engedélyezési tervek alapján a Budapest‐Hatvan vasútvonal XVII. kerületet érintő területén módosítani kell az 50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Fővárosi településszerkezeti terv (TSZT) Szerkezeti tervét, valamint a Fővárosi rendezési szabályzatról (FRSZ) szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet rajzi mellékleteit. A módosítás elsősorban a Cinkotai és a Tarcsai úti tervezett közúti felüljáró környezetében az egyes területek területfelhasználási besorolásának változása miatt szükséges. A vasúti terület bővítése, az új megállóhely kialakítása és a P+R parkolók elhelyezése a fővárosi FRSZ‐ről szóló rendelet 24.§ (1) szerint a TSZT módosítása nélkül elhelyezhető. „24.§(1) Jelen rendelet előzetes módosítása nélkül b) növelhető a kötöttpályás közlekedési területbe (KÖk) sorolt területfelhasználási egység szélessége ba) új, vagy áthelyezésre kerülő állomás, megállóhely építése, bb) környezetvédelmi berendezés telepítése esetén,”

1.6 A tervezett módosítások által érintett védett területek: A vasútvonal a Rákos‐patak völgyében halad. A völgy a Nemzeti Ökológiai hálózat része. A nyomvonal érinti továbbá, az Országos‐ és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében kijelölt Tájképvédelmi területeket. A Tarcsai úti felüljáró üzemtervezett erdőterületet is érint. A hatályos településrendezési eszközök az út és vasúti engedélyezési tervtől, és a környezetvédelmi hatástanulmánytól eltérő elemet nem tartalmazhatnak.


7


MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A XVII. kerület a főváros pesti felének legkeletibb kerülete. A főváros és a környék településeinek összehangolt fejlesztését az Országos Területfejlesztési Koncepció, a térségi, fővárosi és Pest megyei Fejlesztési Koncepció, valamint a térség rendezését a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve biztosítja. A kerületet a szomszédos kerületek és több Pest megyei község, és kisváros határolja. 1.2 A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata (OTfK, PMTfK) Országos Területfejlesztési Koncepció: Az Országos Területfejlesztési Koncepció a területhasználat és a közlekedés integrált fejlesztésénél a városi közösségi közlekedés súlyának növelését javasolja. Ez fontos lehet a népességmegtartás szempontjából is. A fejlesztéspolitikai feladatoknál is első a vasúti közlekedés javítása. Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció: A gazdaság szolgálatában elsődleges a mobilitás és az elérhetőség. A gazdaságfejlesztésen belül lényeges még az alacsony CO2 kibocsátású ágazatok, területek támogatása. 1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata (OTrT, BATrT) Országos Területrendezési Terv 2.SZ. MELLÉKLET: AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE RÉSZLET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 2013‐BAN JÓVÁHAGYOTT SZERKEZETI TERVÉBŐL (AZ ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE)

A tervezési terület települési térséget és erdőgazdálkodási térséget érint. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

8


3/1. Az Országos ökológiai hálózat övezete 3/2. A Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/3. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3/4. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/5. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3/6. A világörökség és világörökségi várományos terület övezete 3/7. Országos vízminőség – védelmi terület övezete 3/8. Nagyvízi meder területének övezete Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár‐elhárítási célú szükségtározók területének övezete 3/9. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete


9


A tervezési terület érinti az ökológiai hálózat, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a világörökség és világörökségi várományos terület, valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezeteit. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve Szerkezeti Terv 2.sz. melléklet


10


A tervezési terület a városias települési térséget és erdőgazdálkodási térséget érinti. Magterület övezete Ökológiai folyosó övezete Puffer terület övezete

3.1.sz. melléklet 3.2.sz. melléklet 3.3.sz. melléklet

3.5.sz. melléklet 3.6.sz. melléklet

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete


11


Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete


3.11.sz. melléklet

3.15.sz. melléklet

Világörökség és világörökség‐várományos terület övezete

Asványi nyersanyag‐gazdálkodási terület övezete


12


Rendszeresen belvíz járta terület övezete

3.16.sz. melléklet

3.18.sz. melléklet


Földtani veszélyforrás területének övezete

Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete Honvédelmi terület övezete


13


A tervezési terület érinti az ökológiai folyosó, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a világörökség és világörökségi várományos terület, az ásványi nyersanyag‐gazdálkodási terület, valamint a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét. 1.4 A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek a település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A szomszédos települések településszerkezeti tervei szerint nincs olyan fejlesztési szándék, amely kedvezőtlenül érintené a települést. 1.5 Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1 A településfejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai A vasút fejlesztés beleillik a kerület közlekedési koncepciójába, a népesség legfőbb közösségi közlekedési eszköze nyugat‐kelet irányban a vasút. Észak‐déli irányban az autóbusz viszonylatok szolgálják az utasokat. A közösségi közlekedés mind a munkavállalók, mind a tanulók számára kényelme és gyors eljutást biztosít, jól elérhető a lakóterületek felől. 1.6 A település településrendezési tervi előzmények vizsgálata 1.6.1 A hatályban lévő településrendezési eszközök Rákosmente Integrált Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló Városrendezési és Építési szabályzatát, a Képviselő‐testület a 12/2014. (VI.30.) rendeletével fogadta el. Ennek mellékletei a belterületi és külterületi szabályozási tervlapok szelvényei, valamint az övezeti terv. Az Integrált Városépítési és Építési Szabályzat az egész kerületre készült el, mely már az összes, eddig elfogadott szabályozási tervet és azok előírásait is tartalmazza. 2015 januárjában a Fővárosi Közgyűlés az 50/2015. (I. 28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadta a Fővárosi településszerkezeti tervet (TSZT) és megalkotta a Fővárosi rendezési szabályzatról (FRSZ) szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendeletet. A fővárosi településrendezési eszközökkel összhangban lévő kerületi építési szabályzat még nem készülhetett el. 1.6.2 A hatályos Fővárosi településszerkezeti terv vonatkozó megállapításai A hatályos településszerkezeti terv meghatározta a kerület területére vonatkozóan az egyes területfelhasználási kategóriákat. A főbb, meglévő közlekedési elemek mellett a kialakult, különböző intenzitású lakóterületeket, intézményi és vegyes területeket, gazdasági térségeket is ábrázolja, valamint kijelöli, főleg északi területeken, a lakóterületi és, jellemzően a nyugati és a keleti széleken, az ipari, szolgáltató területeket. 1.7 A település társadalma A település társadalma, a helyi munkavállalók, tanulók számára a vasúti közlekedési fejlesztések további lehetőségek elérését teremti meg. 1.8 A település humán infrastruktúrája A település infrastruktúrájának fejlesztését is elősegíti a kötöttpályás közlekedés javulása. 1.9 A település gazdasága A vasúti fejlesztés a munkavállalók munkahelyükre való gyorsabb eljutását, és a vállalkozások bővülését is elősegíti. 1.12.1 A táji természeti adottsága vizsgálata, tájhasználat, tájszerkezet, tájhasználati konfliktusok A vizsgált terület a X. és XVII. kerület határától a Budapest‐Pécel közötti városhatárig húzódik, magában foglalva a vasútvonaltól északra és délre fekvő, mintegy 250‐300 m széles, a Rákos patak völgyét kísérő zöldsávot, mely mint tervezési terület a Tarcsai út térségében 1,0 km‐re VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

14


szélesedik ki. A vasútvonal északi oldalán tervezett erdőterületek, munkahelyi és lakóterületek húzódnak, a déli oldalon jellemzően a Rákos patak melletti, a patakvölgyet lényegében kitöltő üzemtervezett turisztikai erdők találhatók. Az erdőterület sajátossága, hogy abba az övezeti előírásokkal teljesen ellentétes terület‐ felhasználású lakóterületek, továbbá a turisztikai erdő funkciót kiegészítő szabadidős területek (strand, kutyakiképző, lovarda stb.) ékelődnek be szigetszerűen. A vasúti terület bővítése és a hozzá kapcsolódó út és műtárgy fejlesztések némileg csökkentik a tervezett erdők területét, de lakóterületeket csak a Cinkotai úti átépülő kereszteződés mellett érintenek. A ténylegesen fásított erdőterületek túlnyomó része üzemtervezett erdő, mely a Pilisi Parkerdő Gazdaság Zrt. kezelésében van. A Rákos patak menti zöldsáv hossza mintegy 6,5 km a vizsgált területen, a gyalogos megközelítése elsősorban a keresztező utak menti járdákról és a közbenső hidak, átereszek csatlakozó pontjain történik. 1.12.2. Védett, védendő táji,‐ természeti értékek, területek A szabályozási terv által érintett terület túlnyomó része Budapest egyik legfontosabb, az elővárosi zónába tartozó lineáris, kelet‐nyugati fekvésű, ökológiai zónájában, a Rákos‐ pataknak a völgyében van. A térség fontos része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak. Jelentőségét a patakvölgyet kísérő, turisztikai erdő és véderdő településtervezési kategóriákba sorolt zöldfelületek és a természetes kisvízfolyás együttese, mint átszellőző sáv adja. A területen egyéb természetvédelmi védettség nincs, a patakvölgy nem része a Natura 2000 védettségi kategóriának és helyi védettségű természeti objektumok sem találhatók benne. A terület növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartományba, az Eupannónicum flóravidékbe tartozik. 1.13.1. Zöldfelületi rendszer A vizsgált patakvölgy szakasz egészére általánosságban az alacsony fajkészlet, a degradált területek kiterjedt volta az alacsony hasznosítottság és átlagosan 45%‐os fásítottság jellemzi. Magas az invazív özönnövények fajainak az aránya a teljes fajkészleten belül. A Cinkotai úti kereszteződés térségébe tartozó zöldsáv részben összefüggő, részben ligetes‐ csoportos faállománya jórészt szürke nyárfákból és nemes nyárfákból áll, melyet invazív, spontán nőtt fafajok és cserjék (zöld juhar, ostorfa) egészítenek ki. A rét jellegű területrészek lágyszárú növényzete zavart gyep, melyet főleg tarackbúza, egérárpa és fehér libatop alkot, de parlagfű foltok is helyenként fellelhetők. A Cinkotai út‐ Rétsár utca térségében a turisztikai erdő övezetbe jelölt területben kisméretű természetes tavacskák is vannak, ezek közvetlen környéke növényfajokban gazdagabb a zöldsáv egyéb részeinél. Itt fűzfajok csoportjai, és közvetlen tóparti vegetációként nád, gyékény, sás‐fajok is találhatók, egyben az egyébként szegényes állatvilág is gazdagabb, mert kétéltűek is találhatók a vizekben és parti zónájukban. A vasúti rézsűk homoktűrő lágyszárú növények fajaiban gazdagok, közöttük vörös listás fajok is akadnak. A Tarcsai úttal keresztezett zóna gyepnövényzete szegényes, a kövezett csatornaként kiépített Rákos patak medre környezetétől elzárt, ezért a természetes vízparti növényzet hiányzik. A ligetesen fásított erdők egy része természetes erdő hatású, a három szintes növényzet a terület jelentős részét lefedi. Sajnálatos, hogy a cserjés területrészeken illegális hulladéklerakás nyomai is fellelhetők. Az erdőfoltok uralkodó fafaja ebben a területrészben a fehér akác, a gyepes felületek uralkodó lágyszárú növényei a tarackbúza és az egérárpa. A Tarcsai úti átkötés térsége tervezett véderdő és turisztikai erdő terület. Itt az erdők kisebb része van tényleges erdészeti kezelésben, egy része még gyakorlatilag művelt mezőgazdasági parcella. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

15


1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A vasútvonal korszerűsítése csak rövid, keskeny szakaszokon vesz igénybe zöldterületeket, a ténylegesen számottevő területveszteség az átkötő utak által igényelt területeknél csonkítja a meglévő és a tervezett erdőket. Különösen nagymértékű a zöldterület csökkenés a Tarcsai úti új átkötés kiépítése miatt és a Cinkotai úti átkötés mellett. Az elveszett erdő övezet pótlása a terv szerint a Tarcsai út melletti jelenlegi mezőgazdasági övezetbe tartozó, mezőgazdasági művelésű terület erdő övezetbe sorolásával történik. A tervezett új erdőövezet területe kb. 4 ha. A beruházással érintett üzemtervezett erdőket ki kell vonni a művelésből és a faállományt le kell termelni a beruházás megépítésének megkezdése előtt. A művelésből való kivonáshoz módosítani kell az érvényben lévő erdészeti üzemtervet, véghasználatot előírva. Az engedélyezést az illetékes erdészeti hatóságnál kell megindítani, mely területarányos csereerdősítést fog előírni. Csererdősítésre igazoltan alkalmas termőhelyi adottságú, talajvizsgált új terület kell az erdősítésbe bevonni. Számolni kell a vasúti rézsűk módosuló, átépülő sávjain a lágyszárú növényzet átmeneti pusztulásával. A károkat az új rézsűk újra füvesítésével lehet ellensúlyozni. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. a településszerkezet vizsgálata A vasútvonal a kerület fontos nyugat‐kelet irányú szerkezeti eleme, több más országos közlekedési nyomvonallal, a délebbi vasúttal, a Jászberényi úttal. A vasút párhuzamos még, a Rákos‐patakkal, a patak menti erdő besorolású sávjával is. A vasút érintkezik még gazdasági területekkel, a kerület nyugati és keleti szélén, kereskedelmi, szolgáltató intézményi területtel, nyugaton, majd, a középső szakaszon, északon kertvárosias lakóterülettel, déli pedig az erdő besorolású térségekkel. 1.14.1.3. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezetből áll. A beépítésre szánt övezetek általában a település belterületéhez, a beépítésre nem szánt övezetek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. A beépítésre szánt terület az alábbi terület‐felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódik: ‐ kertvárosias lakóterület, Lke ‐ intézményterület, Vi ‐ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, Gksz A beépítésre nem szánt területek a következő terület‐felhasználási egységekre tagozódnak: ‐ közlekedési célú közterület övezete, KÖu ‐ vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület övezete, KÖk ‐ erdőterület (közjóléti, védelmi), Ek, Ev ‐ vízgazdálkodási terület. V 1.14.1.4. funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) A módosítási területen a meglévő népesség ellátása biztosított, új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a módosítás nem eredményez népesség‐növekedést, ellátásukról nem kell gondoskodni. 1.14.1.5. alulhasznosított barnamezős területek A módosítási területeken nincs alulhasznosított terület, a területek, övezetek rendezettek. 1.14.1.6. konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

16


A módosítási területeken nincs szlömösödött, degradálódott terület. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. telekmorfológia és telekméret vizsgálat A vizsgált területen a kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági épületek telkei több ezer négyzetméteres, vagy több hektáros alapterületűek. A kertvárosi lakótelkek 800‐1000m2 közötti alapterületűek. 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az állami alapadatokat tartalmazó tervezési alaptérkép 2011‐12 évi adatokat tartalmaz. 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. funkció, kapacitás A vizsgált területen lévő épületek mind funkcióban, mind építménymagasságban sokféle. Az épületek, építmények kialakítása, mérete, épületmagassága mindig a funkciónak megfelelő. A kereskedelmi, szolgáltató és egyéb gazdasági épületek nagy, több ezres négyzetméteres, alapterületűek. A kertvárosi beépítésű lakóépületek általában egylakásos, átlagos alapterületűek. 1.14.5.2. beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A munkahelyi, gazdasági célú épületek beépítési módja vagy szabadonálló, vagy zártsorú lehet. A kertvárosias lakóépületek szabadon állóak. A beépítés mértéke a gazdasági területeken 35‐45% közötti, a lakóterületek beépítettsége legfeljebb 25%. 1.14.5.3.magasság szintszám, tetőidom A munkahelyi, gazdasági célú épületek épületmagassága legalább 4,5 legfeljebb 9‐12m lehet. A kertvárosias lakóépületek épületmagassága legalább 4,5 legfeljebb 6 m. 1.14.5.4. településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A vasúti nyomvonal mentén a településkép legfőbb sajátossága a Rákos‐patak két oldalán kialakult erdősávok, a területen végighaladó kerékpárúttal és az erdőkhöz kapcsolódó városi zöldterületekkel. 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. a településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A Magyar Északi Vasút társaság 1861 és 1867 között építette meg a Budapest‐Hatvan‐ Salgótarján vasútvonalat, egy vágánnyal. Így a vasútvonal 1868‐ban az első vonala lett a MÁV‐nak, és csaknem 150 éve része a településnek. 1868‐ban már a MÁV építette meg a Hatvan‐Miskolc szakaszt. 1868 és 1873 között épült meg a második vágány Budapest és Hatvan között. 1873 és 1888 között Hatvan és Miskolc között épült meg a második vágány. A nyomvonal a belterületen halad nyugat‐keleti irányban, párhuzamosan a Rákos‐patakkal. A kezdetben gőzmozdony vontatták a vonatokat, az 1951 és 54 között kiépült villamosítás után már villanymozdonyok húzták. A teljes vonal villamosítása 1966‐rakészült el. A villamosítás során felsővezetékek létesültek. 1.14.6.2. régészeti területek, védett régészeti és régészeti érdekű területek Az országosan védett régészeti értékeket, fokozottan védett régészeti területeket, régészeti lelőhelyeket, régészeti érdekű területeket, a környezeti hatástanulmány vizsgálta és sorolta fel. Meghatározta, hogy milyen intézkedéseket kell betartani a régészeti emlékek megőrzéséhez. A kerületben nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül 5 lelőhelyet érint a vasútbővítési és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

17


A vizsgált területen nyilvántartott lelőhelyek: KÖH: 15236, Bp.8. Keresztúri út, KÖH: 66474, Bp.20. Kerepesi út – Jászberényi út – Budapest határ, KÖH: 15136, Bp. 31. Rákoskeresztúr, KÖH: 15135, Bp. 30. Rákoskeresztúr, KÖH: 15139, Bp. Rákoscsaba. 1.14.6.3. védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A helyi, kerületi védelemre javasolt épületek építmények érintettségét a hatályos kerületi szabályozási terven feltüntetett elemek szerint vizsgáltuk. A Pesti út elején két köztéri szobor javasolt helyi védelemre. A vasút mentén található Gózon Gyula helyi védelemre javasolt villája, a 130052 hrsz. telken. A Vk (városképi jelentőségű) terület határvonal a kerület olyan részeit határolja le, amelyek értékes településképpel bírnak. Ilyen határvonal húzódik az Akadémia telep körül, a vasúttól délre a vasúttól északra, és a Cinkotai út és a Lyka Károly utcák közötti szakaszon. 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái A vizsgált területen nyilvántartott lelőhelyek: KÖH: 15236, Bp.8. Keresztúri út: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 66474, Bp.20. Kerepesi út – Jászberényi út – Budapest határ: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 15136, Bp. 31. Rákoskeresztúr: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 15135, Bp. 30. Rákoskeresztúr: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, mélyépítési munkák a patakmederben fognak csak történni, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 15139, Bp. Rákoscsaba: a lelőhelynek az építéssel érintett részén megelőző régészeti feltárást kell folytatni. 1.15. Közlekedés 1.15.1.Hálózatok és hálózati kapcsolatok A kerület egyik legfontosabb kelet‐nyugat irányú közlekedéshálózati eleme a Budapest‐ Hatvan‐Miskolc‐Nyíregyháza vasútvonal, ami egyúttal az V. páneurópai vasúti folyosó főágának része, emellett fontos a belföldi és a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából is. Jelenleg ugyanakkor, a műszaki állapota következtében, nem tud teljes mértékben megfelelni ennek a hálózati szerepkörnek. Jelentős viszont az elválasztó szerepe a kerület északi és déli része közötti közúti közlekedésben. Pillanatnyilag öt fontos észak‐dél irányú út keresztezi, a Keresztúri út kivételével szintben. Az utak közül egy (a Keresztúri út) a X., XIV. kerülethez, egy (a Tarcsai út) az M0‐hoz (és Nagytarcsához), három a XVI. kerülethez kapcsolja Rákosmentét. A közúthálózati kapcsolatok szempontjából nagyon fontosak a kerületen áthaladó országos utak, az M0 (három csomóponttal a kerületben), a Maglód irányú 31sz. főút, és a Pécel irányú 3103j. út. Közülük a 31sz. főút bevezető nyomvonala, a Pesti út egy rövid szakasza (a Keresztúri úttól nyugatra) esik a módosítás területébe, az országos utak ezen kívül közvetlenül nem érintik a tervezési területet, ahogy a kerületet átszelő másik vasútvonal (az Újszászi vonal) sem. A kerékpáros főúthálózat fontos tervezett VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

18


elemei haladnak át a kerületen, megvalósult szakaszok a Rákos patak mellett, a Cinkotai út és a Pesti út egy‐egy része mellett vannak. A légi‐közlekedési hálózati kapcsolatok szempontjából fontos Ferihegyi repülőtér területileg részben a kerületben van, megközelítése azonban a kerületből nehézkes. 1.15.2. Közúti közlekedés A tervezési terület délnyugati szélét érinti egy fontos kelet‐nyugat irányú útnak, a 31sz. főút bevezető nyomvonalának, a Pesti útnak egy rövid szakasza. Öt fontos észak‐dél irányú út halad át a területen, a Keresztúri út, a Cinkotai út, a Ferihegyi út, a Naplás út‐Rákoscsaba u., és a Tarcsai út‐Czeglédi M. utca. Az utakat a vasúttal párhuzamosan, a vasút északi oldalán haladó Liget sor ‐ Szent Imre herceg u. útvonal kapcsolja egymáshoz. Mindegyik út kerületi/kerületközi jelentőségű főútként szerepelt a korábbi Fővárosi településszerkezeti tervben, és ennek megfelelően a hatályos kerületi tervekben is. (A Keresztúri út, a Cinkotai út, és a Tarcsai út‐Czeglédi M. utca II. rendű főútként, a Ferihegyi út, a Naplás út, és a Liget sor‐Szent Imre herceg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőútként szerepel a hatályos TSZT‐ben. Ez utóbbi kategóriába került a Szabadság sugárút is.) A vasútkeresztezések a Keresztúri úti felüljáró kivételével szintbeliek, fénysorompós keresztezések. Egy további szintbeli vasúti keresztezés van a helyi kiszolgálóút szerepű Szabadság sugárúton (Újtelep vasúti megállónál). A hatályos KVSZ szerint a közterület szabályozási szélessége nő a Cinkotai úton, a Liget sor /Szent Imre herceg utcán Rákoscsaba‐Újtelep vasúti megálló környezetében, a Tarcsai út Kis Háros hídtól északra eső szakaszán. 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. közúti A fontosabb közúthálózati elemek mindegyikén közlekedik helyi (helyközi) autóbuszjárat. Mindegyik vasúti állomás közelében vannak megállók. A legfontosabb átszállóhelyek, végállomások a kerületközpontban, a Ferihegyi út‐Pesti út találkozásánál vannak, egy fontos üzemi létesítmény, buszgarázs, pedig a Cinkotai úton. Az előbbiek a tervezési területen kívül esnek, de a tervezési területen is áthaladó hálózati szerepű utak mellett. 1.15.3.2. kötöttpályás A kötöttpályás tömegközlekedést a kerületben a vasútvonalak képviselik. Mindkét vasútvonal, a Hatvani és az Újszászi is fontos a belföldi és a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából. Jelenleg ugyanakkor még csak korlátozottan töltik be ezt a szerepet. A Hatvani vonalon ütemes menetrend van érvényben. Személyvonatok és gyorsvonatok óránként, egymáshoz hangolva közlekednek. A vonal mára már elhasználódott, a pályán egyre több a lassan bejárható pályarész. Az állomásokon az utas‐peronok jellemzően alacsony, keskeny kialakításúak, nem felelnek meg a kor követelményeinek. Ez igaz a vasúti pályához tartozó kiszolgáló létesítményekre (felvételi épületek, állomási előterek, parkolók, utak) is, amik szintén nem felelnek meg a kor elvárásainak, elővárosi forgalom megfelelő lebonyolítására nem alkalmasak. 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerület már jelenleg is kerékpáros‐barát kerület. Kiépített kerékpárút azonban csak a Pesti út egy‐egy szakasza mentén, és a Cinkotai út Gyöngytyúk utcától északra eső szakaszán van. A Rákos patak menti sétány megépült része közös gyalogos/kerékpáros útvonal. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

19


1.15.5. Parkolás A vasútfejlesztéssel érintett területsávban részben családiházas beépítés van, részben nagyobb üzemek, üzletközpontok találhatóak. A parkolás egyik esetben sem okoz különösebb problémát. Az üzletközpontoknak, üzemi létesítményeknek kiépített nagy parkolói vannak (bár elég sivárak, fásítás nélküliek), és a lakóterületekre is jellemző a telken belül megoldott parkolás. P+R parkolók találhatóak mindegyik vasúti megálló közelében, Rákosligetnél és Újtelepnél a vasút északi oldalán a Liget soron és a Szent Imre herceg utcában, Rákoscsabánál a vasút mindkét oldalán a Naplás/Rákoscsaba utakról megközelíthetően. 1.16. Közművesítés Budapest XVII. kerületének közigazgatási területéről kiindulóan tervezik a Rákos‐Hatvan vasútvonal rekonstrukcióját és fejlesztését. A területigényes fejlesztés többnyire a MÁV telek területén belül történik, de egyes helyeken a nyomvonal fejlesztésére, annak tartozékainak elhelyezési lehetőségére bővíteni kell a területét. A MÁV területének bővítési igényein túl, a vasúti pálya sebességosztályának növelése érdekében a vasútfejlesztéssel érintett közutak és azok műtárgyainak elhelyezése, átépítése is igényelt területi bővítést, amelyek együttesen teszik szükségessé a hatályos településrendezési eszközök módosítását, s benne a közműhálózatok létesítmények érintettségének vizsgálatát. Jelen terv a Rákos‐Hatvan vasútvonalat övező területet Budapest, XVII. kerület közigazgatási területének határáig vizsgálja a módosítási igények tekintetében. A vizsgált vasútfejlesztéssel érintett terület, részben beépített, illetve beépítésre szánt környezetben, részben be nem épített környezetben halad. A már beépített területrész teljes közműellátással rendelkezik, amelyen Budapest egységes közműhálózati rendszereihez tartozóan, a vízellátás, a szennyvízelvezetés, a csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia ellátás és a földgázellátás, valamint az elektronikus hírközlés elosztóhálózata is kiépítésre került. Ezen a területen a kiépített közmű elosztó‐ és gyűjtőhálózati nyomvonalak egyes szakaszai keresztezik a vasútfejlesztési területet, illetve a vasúti terület bővítése egyes vasúttal párhuzamosan haladó közműveket is érintenek. Ezeken a területeken a közmű elosztó‐ és gyűjtőhálózati nyomvonalak rekonstrukciója, ill. a felszíni vízelvezetés kialakítása tervbe van véve. A beépítéssel nem rendelkező területrészre közműellátás nem épült ki, így a tervezett fejlesztés Budapest közmű elosztóhálózati rendszerét azon a területrészen nem érinti, de ezen a beépítésre nem szánt, be nem épített területen is haladnak keresztül helyi‐ és a tágabb térség ellátását szolgáló hálózati nyomvonalak. A kerület érintett részének nyugati felén halad keresztül az ELMÜ Hálózati Kft 132 kV‐os gerinc hálózati nyomvonala, valamint a keleti felén a kerülethatárhoz közel a MAVIR Zrt 220 kV‐os átviteli hálózata, amik keresztezik is a vasút nyomvonalát. Helyi jelentőségű középfeszültségű villamos légvezetékek keresztezik a vasúti nyomvonalat a kerület több pontján is, amelyek településrészek ellátásában töltenek be meghatározó szerepet. A vizsgált terület természeti adottsága a topográfiai fekvése, amelynek mélyvonalain árkok, vízfolyások csatornák haladnak, amelyekkel összegyűjtött vizeket a vasúttal párhuzamosan haladó Rákos patak fogadja be és szállítja tovább. A Rákos patak a Dunába torkollik. A tervezett fejlesztés megvalósítását előkészítő tervekhez a közmű szakági terveket az UVATERV Zrt készítette. Az általuk tanulmánytervi szinten elkészített közműtervekben a vasútvonalat keresztező közműveket és vízátvezetéseket megvizsgálták, azoknak helyben tartására, szükség esetén védelmére, kiváltására adtak előzetes tájékoztató javaslatot. Ezeket a javaslatokat a településrendezési terv készítéséhez átadták. A településrendezési terv VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

20


közmű szakági munkarésze, így az UVATERV által készített javaslatokat elfogadva és átvéve készült, mivel azok előzetes tájékoztató egyeztetése a szolgáltatókkal megtörtént. Meg kell jegyezni, hogy az egyes érintett közművek továbbtervezése, engedélyezési tervének elkészítése során a szolgáltatók felmerülő elvárásai még figyelembe vehetők. A településrendezési terv közmű alátámasztó munkarészének elkészítéséhez figyelembe vételre került a vizsgált területet érintő korábbi településrendezési tervek szakági munkarészei is. 1.17. Környezetvédelem 1.17.1. Talaj‐, felszíni‐ és felszín alatti vizek A vasútvonal mentén védendő földtani értékek, sziklakibúvások, barlangok, stb. nem találhatóak. A vasút környezetében érzékeny termőterületek: meliorált és öntözött területek nem találhatóak. A terület erősen vízhiányos voltát, emiatt a patakok szélsőségesen ingadozó vízhozamát Gödöllő területén a Rákos‐patak felduzzasztásával, tavak létesítésével enyhítették, így a XVII. kerületi szakaszon a vízjárás már egyenletesebb. A vasútvonal a Rákos‐patak völgyében halad, így a felszíni vizek a fejlesztéssel közvetlen érintettek. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Budapest XVII. kerület területe „érzékeny” besorolású. A Közép‐Duna‐völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása szerint a Cinkotai úti és a Tarcsai úti tervezett különszintű csomópontok térségében a terület felszín alatti vizek szempontjából érzékeny besorolású. A vasútvonal korrekciója és kapcsolódó létesítményei vízbázis védőterületét, hidrogeológiai védőövezetét nem érintik. 1.17.2. levegőtisztaság és védelme A vasútvonal jelenleg is villamosított, károsanyag kibocsátása nincs. A vasúti közlekedés károsanyagot csak a Diesel‐mozdonyok működésével bocsát ki, melyek ezen a szakaszon nem jellemzőek. 1.17.3. zaj‐ és rezgésvédelem A jelenlegi zajhelyzet jellemzésére Budapest, XVII. kerületében a Liget sor 8. épület védendő homlokzata előtt került sor reprezentatív zajmérésre. Mérési pont helye

Bp., XVII. ker. Liget sor 8.

LAM,va, mért [dB(A)] Nappal (06—22 óra)

Éjjel ˙22—06 óra

66,8 dB

64,8 dB

Jelenleg a mérések és számítások alapján Budapest, XVII. kerület területén a vasúttól 25 m‐ re, a referencia távolságban kialakuló környezeti zajszinteket és a 65/55 dB határérték teljesülésének távolságát az alábbi táblázat foglalja össze: 2011 Budapest, XVII. kerület

Sebesség 120 km/h

LAeq (25) Nappal Éjjel 65 dB 62,0 dB


65/55 dB határérték teljesülésének határa Nappal Éjjel 27,2 m 95,4 m

21


Az adatokból látható, hogy a jelenlegi forgalom okozta zaj a referenciatávolságban (vasútvonaltól 25m‐re) nappal a határérték közelében mozog, éjjel viszont már ebben a távolságban is 7 dB határérték a túllépés mértéke. A zajszint csak mintegy 100 m távolságban csökken határérték alá. Az érintett lakóterületeken számos védendő épület esetében van határérték feletti zajterhelés. Több épület (nem MÁV ingatlanok) esetében a pályától való távolság még a 25m‐ t sem éri el, ami a vonalra vonatkozó levegővédelmi övezet határa. 1.17.4. hulladékkezelés A vasútvonal üzemelésével összefüggésben kétféle hulladék jelentkezik: kommunális (utas) és technológiai (szállítmányozás, karbantartás) hulladék. A vasútvonal üzemelése során keletkező hulladékok kezelése, ártalmatlanítása megoldott. 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1.építésföldtani korlátok 1.18.1.1. alábányászott területek, barlangok, pincék területei Alábányászott területek, bányák, pincék a módosítandó területeken nem található. 1.18.1.2. csúszás‐ és süllyedésveszélyes területek Csúszás‐ és süllyedésveszélyes területek a módosítandó területeken nem található. 1.18.1.3. földrengés által veszélyeztetett területek Földrengés által veszélyeztetett területek a módosítandó területeken nem található. 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség 1.1.8.2.1.árvízveszélyes területek A vizsgált, módosított területeken árvízveszélyes térségek nincsenek. 1.18.2.2. belvízveszélyes területek A vizsgált, módosított területeken belvízveszélyes térségek nincsenek. 1.18.2.3. mély fekvésű területek A vizsgált, módosított területeken mélyfekvésű területek nincsenek. 1.18.2.4. árvíz és belvízvédelem A vasútvonal fejlesztése ár‐ és belvízvédelmi rendszereket nem érint. 1.18.3. egyéb veszélyek 1.18.3.1. kedvezőtlen morfológiai adottságok (lejtés, falszakadás) A vizsgált, módosított területeken kedvezőtlen morfológiai adottságú területek nincsenek. 1.1.8.3.2. mélységi, magassági korlátozások A vizsgált, módosított területeken mélységi vagy magassági korlátozás alá eső területek nincsenek. 1.18.3.3. tevékenységből adódó korlátozások ― Közművezetékek jogszabályokban előírt védőterületei, ― Közút és vasút védőterülete: külterületen 50‐50m, 100‐100m, ill. 50‐50m. 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Ásványi anyag lelőhely, megkutatott terület, bányatelek, tervezett bányatelek nem található a vizsgált területeken. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

22


2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vasút párhuzamos, a Rákos‐patakkal, a patak menti erdő besorolású sávjával is. A vasút érintkezik gazdasági területekkel, a kerület nyugati és keleti szélén, kereskedelmi, szolgáltató intézményi területtel, nyugaton, majd, a középső szakaszon, északon kertvárosias lakóterülettel, déli pedig az erdő besorolású térségekkel. A vasút a kerület egyik legfontosabb kelet‐nyugat irányú közlekedéshálózati eleme, ami az elővárosi közlekedés szempontjából is fontos. Jelenleg ugyanakkor nem tud igazán megfelelni ennek a hálózati szerepkörnek, jelentős viszont az elválasztó szerepe a kerület északi és déli része között. A tervezett fejlesztések lehetővé teszik az igazi elővárosi közlekedés bevezetését, ugyanakkor, a közúti felüljárókkal, enyhítik a vasút elválasztó szerepét. A vasúti területek bővítése és a kapcsolódó utak, felüljárók kialakítása igénybe vesz egyéb területeket, intézményi, gazdasági, kertvárosias lakóterületeket, de legnagyobb mértékben a turisztikai célú erdő besorolású területeket csökkenti, mintegy 5,6 ha nagyságban. A felsőbb szintű területrendezési tervek előírásai szerint, az erdőterületek egy‐egy település igazgatási területén belül nem csökkenhet. Az erdők pótlása a kerület mezőgazdasági területein javasolt. 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A módosítás során új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, a vasúti közlekedési terület igénybe vesz beépítésre szánt intézményi és lakóterületeket, minimális, néhány ezer négyzetméternyi területet, az erdőterületekből viszont majdnem 4 ha területet kell kiváltani, a kerület más részén pótolni. A pótlásra olyan mezőgazdasági terület alkalmas, amelynek aranykorona értéke alacsony, és a kerületi mezőgazdasági területek átlagos minőségétől gyengébb minőségű. A tervezett fejlesztések közlekedés‐hálózati szempontból, mind a közösségi közlekedés, mind az útkapcsolatok számára kedvező változásokat eredményeznek. 3.1.1. A folyamatok értékelése A vasúti átépítés után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek átépítése a mai igényeknek megfelelő lesz. A kerületben a vasútvonal átépítése során több kisebb, nagyobb beavatkozás történik, a létesítmények helyigénye miatt a város településrendezési eszközeit, szabályozási és övezeti tervét, a területfelhasználási és az építési övezeti besorolást, és azok előírásait csak néhány területen kell módosítani. 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A 80. Budapest‐Hatvan‐Miskolc‐Nyíregyháza vasútvonal az V. páneurópai vasúti folyosó főágának része, így jelentős szerepet játszik a személy‐ és az áruszállításban. Emellett fontos a belföldi és a budapesti elővárosi közlekedés szempontjából is. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az Uvaterv Zrt. készítette a vasútvonal engedélyezési tervét, valamint a vasútvonal korszerűsítésének környezetvédelmi hatástanulmányát. Az átépítés után a vasútvonalon a pályasebesség és a pálya tengelyterhelése, teherbírása is növelhető lesz, a forgalmi irányító és biztosító berendezéseket is kicserélik. Az állomások, megállóhelyek átépítése a mai igényeknek megfelelő lesz.


23


3.1.3. A településfejlesztés és településrendezés kapcsolata A magasabb, nemzetgazdasági elhatározás, kormányrendelet alapján történik a vasútfejlesztés, a változásokat a kerületi fejlesztési, és rendezési terveibe kell illeszteni. 3.2. Problématérkép/ értéktérkép Az igénybevett területek, az erdőterületek csökkenése, és a kiváltásukra jelölt mezőgazdasági terület ábrázolása a jóváhagyandó tervlapokon történik. A vasúti és a közúti fejlesztések, bővítések által igénybe vett sávokat, telkeket a hatályos településszerkezeti, szabályozási tervlapokon kell ábrázolni. 3.3 Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása A módosítással a település hatályos tervében kijelölt településrészek lehatárolása nem változik, azt nem befolyásolja. 3.3.2. szegregált területek A módosítási részeken nincsenek szegregált területek. 3.3.3.beavatkozást igénylő területek lehatárolása, ábrázolása A módosítási részeken nincsenek beavatkozást igénylő területek. 4. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 4.1. Településrendezési javaslatok 4.1.1. Javasolt területfelhasználás A vasúti bővítési területsávokat beépítésre nem szánt, vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló közlekedési területbe kell átsorolni. Az erdőterületek kiváltására, a szintén beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeket lehet felhasználni. 4.1.2. Beépítésre szánt terület A beépítésre szánt területek csökkennek, új beépítésre szánt övezet nem kerül kijelölésre. 4.1.3. Beépítésre nem szánt terület A vasúti bővítési területsávokat beépítésre nem szánt közlekedési területbe kell átsorolni (KÖk). Az erdőterületek kiváltása a szintén beépítésre nem szánt mezőgazdasági területeket (Má) lehet felhasználni, a Tarcsai út mentén. A közlekedési területek bővítése során 4ha erdőterületet kell igénybe venni. 4.1.4. Szerkezetet meghatározó nyomvonalas elemek A vasútvonal a kerület fontos nyugat‐kelet irányú szerkezeti eleme, több más országos közlekedési nyomvonallal, a délebbi vasúttal, a Jászberényi úttal. 4.1.5. Védelmi elemek Ökológiai folyosó a Rákos‐patak területe, és a patak környéke. A vizsgált területen nyilvántartott lelőhelyek: KÖH: 15236, Bp.8. Keresztúri út, KÖH: 66474, Bp.20. Kerepesi út – Jászberényi út – Budapest határ, KÖH: 15136, Bp. 31. Rákoskeresztúr, KÖH: 15135, Bp. 30. Rákoskeresztúr,


24


KÖH: 15139, Bp. Rákoscsaba. A Pesti út elejénkét köztéri szobor javasolt helyi védelemre. A vasút mentén található Gózon Gyula helyi védelemre javasolt villája, a 130052 hrsz. telken. A Vk (városképi jelentőségű) terület határvonal húzódik az Akadémia telep körül, a vasúttól délre a vasúttól északra, és a Cinkotai út és a Lyka Károly utcák közötti szakaszon. 5. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK 5.1. A településszerkezeti változások bemutatása 5.1.1. A terület a hatályos tervben A hatályos tervek kijelölték a kerület szerkezeti elemeit. A főbb, meglévő közlekedési elemek mellett a kialakult, különböző intenzitású lakóterületeket, intézményi és vegyes területeket, gazdasági térségeket is ábrázolja, valamint kijelöli, főleg északi területeken, a lakóterületi és, jellemzően a nyugati és a keleti széleken, az ipari, szolgáltató területeket. Megváltoznak egyes fővárosi közlekedési utak nyomvonala (Cinkotai út, Tarcsai út) és néhány kerületi gyűjtőút útvonala is. 5.1.2. A javasolt módosítás és indoklása A vasúti bővítési területsávokat beépítésre nem szánt, vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló övezetbe kell átsorolni. A közúti felüljárókhoz vezető fővárosi és kerületi utak területét közlekedési célú közterület övezetébe kell átsorolni. Az erdőterületek kiváltására a szintén beépítésre nem szánt mezőgazdasági övezeteket lehet felhasználni. 5.1.3. A településszerkezeti változás területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bekutatása A módosítási terület a területrendezési térségi területi egységekből a városias és az erdő települési térségeket érinti. 5.1.4. A településszerkezeti változásnak a településfejlesztési koncepcióval való összhangja A módosítás megfelel a településfejlesztési koncepció két fő célkitűzésével, a mobilitás és az elérhetőség elvével. 5.2.‐3. Tájrendezési és zöldfelület‐rendszeri javaslat A vasútvonal korszerűsítésével, a XVII. kerületi szakaszon épülő új és megújuló vasútállomások utasforgalmi szerepének növekedésével, a tervezett P+R parkolók megépítésével felértékelődik a jelenleg csak a városközpont közelében látogatott, a külső szakaszokon szinte teljesen néptelen, alulhasznált patak parti zöldsáv. A beruházás következtében feltehetően megnő a vasútvonal és a Rákos‐patak közötti külső turisztikai erdő zóna várható látogatottsága, lakossági használata. Ezért javasoljuk a teljes parkerdő sáv szabadidős funkciókat szolgáló szerepének az újra értékelését, a parkerdő sáv teljes megújítását. (Kivételt a vízműkutak térsége jelent, ahol nem javasoljuk a látogathatóság elősegítését.) A zöldsáv megújítása javasoljuk, hogy a területet feltáró új séta és turista utak épüljenek, megadva a hosszanti átjárhatóság mellett a zöldsáv keresztirányú megközelíthetőségének kibővített lehetőségét is. Javasoljuk erdei tornapálya, tanösvény, lovagló út, továbbá pihenőhelyek, esőbeállók létesítését, kapcsolódva a már meglévő, szabadidő eltöltését szolgáló funkciókhoz.


25


A turisztikai erdő megújítása során növelni kell annak florisztikai attraktivitását is. Gazdagítani kell a jelenleg szegényesnek mondható fafaj összetételt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, őshonos fa és cserjefajokból álló vegyes kiültetések telepítésével. A ligetes, laza, barátságos jelleg fokozásával, átlátások kialakításával, a gyepes területek rendezésével, a tervezett sétaút hálózat és pihenőhelyek kiépítésével, az illegális hulladéklerakó helyek felszámolásával és a terület felügyeletével, ápolásával a patak és a vasút közötti közjóléti és véderdő rendszer a XVII. kerület és Budapest egészének kedvelt turisztikai létesítményévé válhat. A vasútfejlesztési beruházáson messze túlmutató zöldfelület‐fejlesztési lehetőséget kínál a parkerdő megújításával együtt végrehajtható Rákos patak revitalizáció is, melyet a Főváros már több évtizede meg szeretne valósítani. A két, könnyen összekapcsolható, környezetrendezési akció együtt hozhatna létre igazán értékes, komplex szabadidő eltöltésére alkalmas területeket a városhatár és Rákoskeresztúr központ között. 5.4. Közlekedési javaslatok Rákosmente egyik legfontosabb kelet‐nyugat irányú közlekedéshálózati eleme a Hatvani vasútvonal, ami a kerület számára elsősorban elővárosi közlekedési lehetőségként fontos. A tervezett fejlesztések következtében ez a lehetőség válhat valóságos közlekedési alternatívává. A kapcsolódó közútfejlesztésekkel ugyanakkor a kerület közúti közlekedése is nyer. A vasútfejlesztés és a hozzá kapcsolódó útfejlesztések Rákosmente közlekedéshálózatát szerkezetileg alapvetően nem változtatják meg. A vasúti közlekedési terület az UVATERV Zrt. által készített vasútépítési engedélyezési terv és az ennek figyelembe vételével készült kisajátítási terv szerint változik. Ívkorrekció nem szükséges, a vasúti terület viszont több szakaszon kissé szélesedik, a meglévő töltések megerősítése és szélesítése miatt. Új megállóhely épül a Városszéli telepnél, a meglévő megállóhelyeken is új peronok épülnek, a peronok megközelítéséhez új aluljárók, illetve átkelőhelyek létesülnek, az esélyegyenlőség figyelembevételével. Sem a hatályos KVSZ, sem a hatályos TSZT nem tartalmazza a „Városszéli telep” új vasúti megállót, a KVSZ a különszintű vasúti keresztezéseket sem jelöli. Közúthálózati szempontból a tervezési terület úthálózata alapvetően megtartja jelenlegi szerkezetét, funkcióit. A terület délnyugati szélét a 31sz. főút bevezető nyomvonalának, a Pesti útnak egy rövid szakasza érinti. Öt fontos észak‐dél irányú út halad át a területen, keresztezve a vasutat. Közülük a Naplás út‐Rákoscsaba utcai vasúti keresztezés megszűnik, a Keresztúri úti felüljáró nem változik, a Ferihegyi útnál megmarad a szintbeli vasúti keresztezés. Új közúti felüljáró épül a Cinkotai útnál és a Tarcsai út‐Czeglédi M. utcánál. Ez utóbbinál a Tarcsai út új, a lakott területet elkerülő szakasszal csatlakozik a felüljáróhoz. A korábbi fővárosi szerkezeti terv és a KVSZ a Pesti utat és az öt észak‐déli irányú utat, továbbá a Cinkotai utat a Tarcsai úttal összekötő, a vasút északi oldalán haladó Liget sor ‐Szent Imre herceg u. útvonalat kerületi/kerületközi jelentőségű főútként tartalmazza. Egyik tervben sem szerepel a Tarcsai út elkerülő nyomvonala. A hatályos TSZT differenciáltabb és a valóságos szerepnek megfelelőbb úthierarchiát tartalmaz. Az új településszerkezeti tervben II. rendű főút szerepet csak a Keresztúri út/Pesti út útvonal, a Cinkotai út, és a Tarcsai út‐Czeglédi M. utca tölt be. A terv településszerkezeti jelentőségű gyűjtőútként jelöli a Ferihegyi utat, a Naplás utat, a Rákoscsaba utcát, és a Liget sor ‐Szent Imre herceg u. útvonalat. A Szabadság sugárút, ahol ugyancsak megmarad a szintbeli vasúti keresztezés, szintén gyűjtőútként szerepel. Mivel ez a hierarchia jobban tükrözi a tényleges funkciókat, a módosításban is így


26


javasoljuk szerepeltetni azzal a különbséggel, hogy a Tarcsai út elkerülő szakasza jelenjen meg főútként, a belterületi szakasz pedig gyűjtőútként. A VÉSZ 1sz. függelékét (utak tervezési osztályba sorolása) is ennek megfelelően javasoljuk módosítani. Szabályozási szinten, a hatályos KVSZ a közterület szabályozási szélességének növelését jelöli a Cinkotai úton, a Liget sor/Szent Imre herceg utcán (a Rákoscsaba‐Újtelep vasúti megálló környezetében), és a Tarcsai út Kis Háros hídtól északra eső szakaszán. A módosításban a szabályozási tervlapon a vasúti közlekedési terület az UVATERV Zrt. által készített vasútépítési engedélyezési terv és az ennek figyelembe vételével készült kisajátítási terv szerint változik. A vasútfejlesztés miatti közútszabályozásra az új vasúti megállónál, a felüljáróknál és a Tarcsai út elkerülő szakaszánál, illetve néhány helyen, kisebb mértékben, a vasútterületi szélesedés kompenzációjaként a vasúttal párhuzamos utaknál van szükség. A közútszabályozás is az UVATERV Zrt. által készített (útépítési) engedélyezési és kisajátítási tervek figyelembe vételével készült. Néhány esetben a hatályos útszabályozás értelmét veszti (pl. a Cinkotai út felüljáróval kiváltott szakaszán), ezért megszűnik. A korábbi és a hatályos TSZT‐ben egyaránt fontos kerékpáros főúthálózati elemek haladnak át a kerületen, a Rákos patak mentén, a Pesti út, a Cinkotai út és a Naplás út mellett. Az első háromból vannak megvalósult szakaszok. A vasútfejlesztés kapcsán, szintbeli vasútkeresztezéssel összekötik a Cinkotai úti kerékpárutat a Rákos patak mellett kiépült kerékpárúttal. A kerékpáros közlekedés számára is használhatóvá épülnek át a szintbeli gyalogos vasútkeresztezések a Ferihegyi úton, a Szabadság sugárúton, és a Naplás útnál. Az állomásokon B+R parkolók is létesülnek. Az állomások akadálymentes gyalogos megközelítése mindenhol biztosított lesz. A vasútfejlesztéssel érintett területsávban a parkolás nem okoz különösebb problémát. Az üzletközpontoknak, üzemi létesítményeknek kiépített nagy parkolói vannak (bár elég sivárak, fásítás nélküliek), és a lakóterületekre is jellemző a telken belül megoldott parkolás. P+R parkolók találhatóak mindegyik vasúti megálló közelében, Rákosligetnél és Újtelepnél a vasút északi oldalán a Liget soron és a Szent Imre herceg utcában, Rákoscsabánál a vasút mindkét oldalán a Naplás/Rákoscsaba utakról megközelíthetően. A meglévő P+R parkolók megmaradnak, újak épülnek a Városszéli telep megállóhoz és Rákoscsaba vasútállomáshoz újonnan kiszabályozott közterületen. Jelenleg a fontosabb közúthálózati elemek mindegyikén közlekedik helyi (helyközi) autóbuszjárat, és mindegyik vasúti állomás közelében vannak megállók. Kis útvonal‐ módosulásokkal ez a vasútfejlesztés után is így maradhat. A módosítás a hatályos szabályozási tervlapnak a fentieken kívüli közlekedési elemeit nem érinti, a HÉSZ közlekedési előírásain a módosítás miatt nem kell változtatni. Pontosítani kell az utak függelékben szereplő besorolását. 5.5. Közművesítési javaslatok A szakágat érintően a fejlesztési igények két részből adódnak össze. Egyrészt jelentkeznek a vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódó közműfejlesztési feladatok, másrészt a vasútfejlesztés környezetében egyéb fejlesztési szándékokból eredő közműfejlesztési igények jelentkeznek. A vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódnak azok a közműfejlesztési feladatok, amelyeknél a közművek a vasútfejlesztéssel érintett területet keresztezik, vagy áthaladnak azon. Ezek azok a villamosenergia hálózatok és csapadékvíz elvezetésében szerepet játszó vízfolyások, árkok, amelyek védelmét, szükség esetén kiváltását kell érintettségük esetén megoldani.


27


Vasútfejlesztés területét keresztező, vagy azon áthaladó, védelmet, kiváltást igénylő vízfolyások, árkok, valamint közmű‐ és elektronikus hírközlési hálózatok, a vasútfejlesztés engedélyezési tervéhez az UVATERV Zrt. által készült előzetes tanulmánytervekből kigyűjtve a következők a tervezett ívkorrekció után kialakuló pályához viszonyítva: Felszíni vízrendezést szolgáló átvezetések: kereszt‐ szelvény helye

átvezetési igény

átvezetés műszaki megoldása

108+35 119+33 121+48 127+01 131+03 134+35 143+01 159+82 165+10 170+50 175+46 179+99 186+45

Időszakos vízfolyás Időszakos vízfolyás Rákos patak közműcsövek Időszakos vízfolyás Időszakos vízfolyás Időszakos vízfolyás Időszakos vízfolyás Időszakos vízfolyás Vízfolyás Időszakos vízfolyás Időszakos vízfolyás Időszakos vízfolyás

csőáteresz vb.keret kb.teknő csőáteresz vb.keret vb.keret csőáteresz vb.keret sb.teknő csőáteresz csőáteresz vb.keret vb.keret

Nyílás (m) 1,0 1,0 11,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,5 1,0 1,0 1,0 2,0 1,5

javasolt fejlesztés

tervezett paraméter

felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás felújítás, toldás felújítás felújítás bontás, építés felújítás, toldás felújítás, toldás felújítás, toldás felújítás

vb.keret

A vasútfejlesztési területet érintő közmű‐ és elektronikus hírközlési vezetékek fejlesztési igényei KERESZTEZÉS Meglévő Meglévő Tervezett

Átmérő/ Cső‐ Közmű megnevezése, feszült‐ ség típusa anyag

Védőcső

Üzemel‐ tető

DN400

acél

DN600

D110 KPE/P6

FGSZ Zrt. Siófok FGSZ Zrt. Siófok

DN800

vb

FCSM Zrt.

132kV

ELMŰ Nyrt.

132kV

ELMŰ Nyrt.

22kV

ELMŰ Nyrt.

22kV

ELMŰ Nyrt.

22kV

ELMŰ Nyrt.

Távközlési kábel

Invitel Távközlési Zrt.

Gravitációs szennyvízcsatorna

DN500

ac

FCSM Zrt.

130+88

Víznyomócső

DN50

öv

Fővárosi Vízművek Zrt.

130+98

130+83

Gázvezeték (6bar)

DN200

PE

DN300 ac

Főgáz Zrt.

131+10

130+95

Víznyomócső

DN500

ac

van


108+98

108+83

108+87

109+02

109+90

109+75

118+40

118+25

118+48

118+32

122+06

121+91

123+48

123+33

123+63

123+48

130+97

130+83

131+02

130+87

131+03

Nagynyomású gázvezeték Bányaüzemi hírkábel Gravitációs szennyvízcsatorna Elektromos légvezeték Elektromos légvezeték Elektromos légvezeték Elektromos légvezeték Elektromos légvezeték


28


Invitel Távközlési Zrt. Invitel Távközlési Zrt.

131+11

130+96


131+15

130+98


131+72

131+57

Elektromos földkábel

22kV

ELMŰ Nyrt.

133+14

132+99

Hőtávvezeték

2x DN250

ISO Plus

2xDN600

Főtáv Zrt.

140+11

139+96

Víznyomócső

DN300

PVC

DN400 ac

141+08

140+93

Víznyomócső

DN50

KPE

142+07

141+92

Elektromos földkábel

0,4kV

ELMŰ Nyrt.

142+31

142+16

Víznyomócső

DN200

ac


149+65

149+49

Elektromos légvezeték

22kV

ELMŰ Nyrt.

151+68

151+53


151+82

151+67

Víznyomócső

DN150

ac

van

151+92

151+77

Víznyomócső

DN25

161+58

161+43

Víznyomócső

DN100

ac

DN250 öv

161+62

161+47

Víznyomócső

DN200

ac

DN300 öv

161+70

161+54


161+73

161+58

Elektromos légvezeték

22kV

ELMŰ Nyrt.

165+45

165+30

Gázvezeték (6bar)

DN200

Ha

DN300 ac

Főgáz Zrt.

165+52

165+37

Gázvezeték (0,5bar)

DN200

PE

DN300 ac

Főgáz ZRT.

165+74

165+60


165+78

165+63

Víznyomócső

DN100

KPE

DN600 a

179+22

179+07

22kV

ELMŰ Nyrt.

184+85

184+70

220kV

ELMŰ Nyrt.

185+04

184+88

220kV

ELMŰ Nyrt.

Elektromos légvezeték Elektromos légvezeték Elektromos légvezeték

Fővárosi Vízművek Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt.

Invitel Távközlési Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt. Invitel Távközlési Zrt.

Invitel Távközlési Zrt. Fővárosi Vízművek Zrt.

A táblázatban a vasútvonal fejlesztéséhez közvetlen kapcsolódó kiváltást, védelembe helyezést, helyben történő átépítést megoldó terveket az UVATERV Zrt. elkészítette. Ezek változtatás nélkül a rendezési tervbe beépítésre kerültek, hozzátéve, hogy egyéb keresztezések előfordulása nem zárható ki, azok a továbbtervezés során még kiegészítésként jelentkezhetnek, mint megoldandó feladatok. A közmű szakágat érintő második csoportba tartozó fejlesztési feladatok a vasútterület változásával érintett területen megvalósítandó egyéb fejlesztések, amelyek a rendezési terv módosításában figyelembe vételt igényelnek. Ezek közül elsődleges a vasút térségét érintő egyéb közlekedés‐fejlesztések, valamint az egyéb területfejlesztések, amelyek szintén


29


hatással vannak a vizsgált területre. Ezek miatt jelentkező fejlesztési igények közművenként határozhatók meg. Közművenkénti közműfejlesztési feladatok Vízellátás Budapest XVII. kerületének vízellátását a Fővárosi vízművek Zrt. biztosítja. A kerületben kiépített hálózati rendszer üzemel. A vasútfejlesztéssel érintett beépített, illetve beépítésre szánt terület feltáró útjaiban haladnak vízvezetékek, amelyek Budapest egységes hálózati rendszeréhez tartoznak. Előzetesen ezeknek a vezetékeknek a helyben maradásával lehet ugyan számítani, de vannak szakaszok, ahol a vízvezeték ezek átépítési, áthelyezési igénye szükségessé válhat. Ennek pontos meghatározására a továbbtervezés során kerülhet sor. A vasútfejlesztéshez közvetlen kapcsolódó kiváltások, vezetéképítések és vezetékek védelmét szolgáló javaslatok továbbtervezése során még felülvizsgálhatók. A vasúti sínnel párhuzamosan található a Fővárosi Vízművek Zrt. Rákoscsabai kútsora. A vízműkutak hidrogeológiai védőidoma a vasúti területet teljes szélességében érinti körülbelül 2,5 km hosszúságú szakaszon. Vízelvezetés A vizsgált területen jellemzően elválasztott rendszerű vízelvezetést építettek ki nyílt árkos megvalósítással, a fejlesztési javaslat is elválasztott rendszerű hálózattal készül. Szennyvízelvezetés Budapest XVII. kerület épített környezetéből a szennyvíz közcsatornás elvezetését és a szennyvíz tisztítótelepen történő kezelését Fővárosi csatornázási Művek Zrt. biztosítja. A kerületben kiépített hálózati rendszer üzemel. A vizsgált terület adottságai alapján a szennyvízelvezető rendszert gravitációs megvalósítással alakították ki mélypontokon átemelő alkalmazásával, ahonnan nyomóvezetékekkel szállítják tovább a szennyvizeket az Észak‐pesti Szennyvíztisztító Telepre. A vízellátásnál leírtakkal azonosan a vizsgált beépített területen haladó utak jelenlegi szabályozási szélességén belül helyezték el a szennyvízgyűjtő csatornákat. A kiépített gyűjtőhálózatot egyes helyeken az utak számára fenntartott közterületeken helyezték el. Ahol az utcák jelenlegi szabályozását érinti fejlesztési javaslat, az ott haladó szennyvízgyűjtő csatornákat is érintheti. Előzetesen ezek helyben maradásával lehet ugyan számítani, de lesznek szakaszok, ahol a csatornák átépítési, áthelyezési igénye szükségessé válhat. Ennek pontos meghatározására a továbbtervezés során kerülhet sor. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés A vizsgált terület topográfiai adottsága alapján a vasút déli oldalán, annak tágabb térségében várható fejlesztések hatására az elvezetendő csapadékvíz mennyisége növekedni fog, amely elvezető rendszerének befogadója a vasutat keresztező Rákos patak. A módosítással érintett területen haladó vízelvezető létesítmények méretezésénél így a várható többlet vízelvezetési igény elvezetési lehetőségére is fel kell készülni. A kialakult, illetve kialakított vízelvezető rendszerre általánosan jellemző, hogy korlátozott a befogadó képessége, ezért, az egyes vízelvezető árkok, vízfolyások vízgyűjtő területére tervezett többlet lefolyást eredményező területfejlesztés esetén, a fejlesztési területről célszerű vízvisszatartással késleltetve, helyi záportározók létesítésével, abból csökkentett kifolyással elvezetni a vizeket, hogy a befogadó irányába keresztmetszet növelési igény ne


30


merüljön fel. Ezzel érhető el, hogy a vasút nyomvonalát keresztező vízfolyások, árkok keresztmetszet igénye hosszabb távon, változtatási igény nélkül, fenntartható maradjon. A vasútfejlesztés nyomvonalának víztelenítésére a tervezett vasúti pálya mentén új nyílt árkos vízelvezetés kiépítését tervezik, amelynek befogadója a vizsgált szakaszon szintén az Emse‐patak. Villamosenergia ellátás A kerület, benne a vizsgált területrész fogyasztóinak villamosenergia ellátását az ELMŰ‐ ÉMÁSZ Elosztóhálózati Kft. biztosítja. A kiépített hálózati rendszerének táppontjai a 132/22 kV‐os alállomások, amelyről induló középfeszültségű hálózatok fűzik fel a fogyasztói transzformátor állomásokat. A vasútfejlesztés által érintett vizsgált területet is keresztezik a villamosenergia ellátást biztosító, kiépített hálózati rendszerhez tartozó közép‐ kisfeszültségű elosztóhálózati nyomvonalak. Ezek a nyomvonalak oszlopokra fektetve haladnak és egy részük keresztezi is a vasúti pálya nyomvonalát. Előzetesen ezeknek a hálózati nyomvonalaknak a helyben maradásával lehet ugyan számolni, de vannak szakaszok, ahol a villamosenergia hálózat átépítési, áthelyezési igénye szükségessé válhat. Ennek pontos meghatározására a továbbtervezés során kerülhet sor. Földgázellátás A vizsgált területen üzemelő földgáz elosztóvezetékek, a kerület fogyasztói gázellátását biztosító Főgáz Zrt. kezelésében vannak, míg a területen áthaladó nagynyomású földgáz szállítóvezeték üzemeltetője az FRSZ Zrt. Előzetesen az érintett vezeték‐szakaszok helyben maradásával, védelmük biztosítása mellett, lehet ugyan számítani, de a vasútfejlesztés tényleges kiépítésekor ezek egyes szakaszainak áthelyezési igénye mégis szükségessé válhat. Ennek meghatározására a továbbtervezés során kerülhet sor. Megújuló energiahordozók hasznosítása A vasútfejlesztésre vonatkozóan is célszerű felhívni a figyelmet a megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségére, mivel a vasút mentén elhelyezhető napelemek segítségével termelt villamosenergiával a villamosenergiát igénylő berendezések üzemeltetése gazdaságosabbá tehető. Természetesen a közhálózati villamosenergia szerepét ez biztonságtechnikai okokból nem váltja ki, de fogyasztás csökkentésében jelentősebb szerepe lehet. Elektronikus hírközlés Vezetékes elektronikus hírközlés A tervezett vasútfejlesztés nyomvonala elektronikus hírközlési hálózatokat érint. Az előzetes tervek alapján a vasúti területet közvetlen iparági, azaz MÁV kábelek érintik, továbbá keresztezik a vasútfejlesztés területét iparági és közületi távközlési nyomvonalak is. Ezeknek a nyomvonalaknak a kiváltását, szükséges védelmét, a vasútfejlesztés előkészítő terveiben tanulmányterv szinten az UVATERV szakági tervezői megoldották, a szabályozási terv módosításában változtatás nélkül beépítésre kerültek. A kerület vezetékes távközlési szolgáltatója jellemzően a Magyar Telekom Nyrt., de a vizsgált területen az Invitel Távközlési Zrt. vezetékei is fellelhetőek. A kerület 1‐es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A térségben szükségessé váló vezetékes elektronikus hírközlési fejlesztést szolgáló hálózatépítésre földalatti elhelyezés javasolt, amely ha a vasútfejlesztéssel érintett nyomvonal keresztezését igényli, akkor egyrészt a hírközlés számára kialakított vasút alatti


31


keresztezési helyek vehetők igénybe, illetve az egyéb, pl közlekedési célra kiépített keresztezési helyek vehetők figyelembe. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények Az elektronikus hírközlési igények ellátását növekvő mértékben a vezeték nélküli szolgáltatások veszik át. Jelenleg a vezeték nélküli közszolgáltatás létesítményeit a T‐Mobile, a Telenor, és a Vodafone üzemelteti, amelyek a kerület területén kellő lefedettséggel megfelelő vételi lehetőséget tudnak biztosítani. Meg kell említeni, hogy szolgáltatási engedéllyel bérelt létesítmény igénybe vételével számos szolgáltató áll rendelkezésre. A rendezési tervet azonban csak a hálózat‐, illetve létesítmény engedélyesek érintik, mert ők jelennek meg a kerületben területfoglalási igénnyel. A terület vezeték nélküli szolgáltatók számára antenna telepítésére lehetőséget a kerület helyi építési szabályzatában rögzítettek figyelembe vételével biztosít. 5.6. Környezeti hatások Az UVATERV rendelkezésünkre bocsátotta a vasúti szakasz engedélyezési tervének a XVII. kerület igazgatási területét érintő, a településrendezési eszközök módosításának előkészítéséhez szükséges munkarészeit, úgymint az átnézeti helyszínrajzot és a vasúti helyszínrajzokat, a kisajátítási határokat. Elkészült a környezetvédelmi hatásvizsgálati dokumentáció, az egyeztetési eljárást lefolytatták. A vasútvonal szakasz korszerűsítésére vonatkozóan a Közép‐Duna‐völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatában engedélyt adott. Ennek megfelelően jelen terv nem tartalmaz környezeti vizsgálati munkarészt, mivel a sokkal részletesebb hatásvizsgálatot tekintjük e munka megalapozásának is. A vasútvonal XVII. kerület területére eső szakaszán a pályasebesség a korszerű műszaki megoldások miatt növekedni fog. A természeti környezetre gyakorolt hatások közül kiemelendő a területfoglalás: vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódóan nem elegendő a meglévő vasúti közlekedési terület, kisajátítással szélesítés történik. A készülő új külön szintű csomópontok, az új vasúti megállóhely és a kapcsolódó P+R parkolók szintén területet foglalnak. A területhasználati változások zömmel a belterületen találhatók, a külterületen pedig erdőterületet érint a területfoglalás – emiatt új erdőterületek kijelölése szükséges. A vasútvonal épített környezetre gyakorolt hatása kettős. A fejlesztés javítja az életminőséget: kellemesebb környezet, gyorsabb közlekedési lehetőség, mely magába hordozza a gazdasági fejlődés lehetőségét is. Ugyanakkor a megnövekedő vasúti forgalom a zajszint növekedésével, fokozott hulladékképződéssel jár, mely problémákat kezelni kell. 5.6.1. Talajra gyakorolt hatások A vasútvonal termőföldre és a környező talajra gyakorolt hatása a töltés közvetlen környezetében jelentkezik, pontos hatásterület nem kijelölhető. A fejlesztés egyetlen jelentős hatása a kisajátítással együtt járó termőterület vesztés, Budapest XVII. kerület terület a vasút korszerűsítés mezőgazdasági területeket nem érint, erdőterületeket viszont igen. A talajra szennyező hatású lehet az üzemelés során a karbantartás: a váltók kezelése során alkalmazott kenőanyagok a csapadékvízzel a talajba kerülnek. A MÁV tájékoztatása szerint kenőanyagként a környezetre ártalmatlan, növényi eredetű terméket használnak. 5.6.2. Felszíni‐ és felszín alatti vizekre gyakorolt hatások A vízfelületek a fejlesztés során nem változnak. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

32


A felszíni vizekben szennyezés a csapadékvízzel együtt bemosódva jelentkezhet. A vasúti töltésen keletkező csapadékvizet általában nem szennyezett, és azonnal elszivárog. A fokozottan érzékeny területeken a csapadékvizet zárt árokban kell gyűjteni és biofiltrációs medencén keresztül kell a befogadóba vezetni. Járulékos beruházásként a külön szintű kereszteződésekben új töltések és bevágások készülnek, melyek kismértékben megváltoztatják a közvetlen környezet lefolyási rendszerét. Az átépített úthálózatról a csapadékvizet a meglévő rendszerekbe kell bevezetni. Új járulékos beruházásként P+R parkolók készül az újonnan létesítendő Városszéli telep megállóhelynél, és a meglévő Rákoscsaba megálló mellett. A parkolók csapadékvizét tisztán kell a befogadóba vezetni A vasútvonal fejlesztése a felszín alatti vizekben minőségi károsodást okozhat, mennyiségi hatása nincs. A XVII. kerület felszín alatti víz szempontjából érzékeny besorolású terület, ezért a vízminőség megóvása céljából a töltésekről lefolyó csapadékvizet zárt csapadék csatornákban kell gyűjteni, a szennyvízzel együtt kezelni, vagy biofiltrációs medencéken keresztül kell elszivárogtatni, illetve a felszíni befogadókba engedni. 5.6.3. Levegőtisztaság védelem A vasútvonal védelmi övezete levegőtisztaság szempontjából a tengelytől számított 25‐25 m. Ezen a területen nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. A vonalszakasz tervezett fejlesztése során két új külön szintű csomópont készül. A külön szintű csomópontok kialakításával a gépkocsi forgalom felgyorsul, csökken az állásidő, így a károsanyag kibocsátás is. A vasútvonal, a közösségi közlekedés fejlesztésével a gépkocsival közlekedők száma várhatóan csökken, így a vasútvonal közvetetten kedvezően befolyásolja a levegő minőségét. 5.6.4. Zaj‐ és rezgésvédelem Várható vasúti zajterhelés és intézkedési javaslatok A jelenlegi forgalomhoz képest ‐ szakasztól függően – a rekonstrukcióval érintett Budapest‐ Hatvan vasútvonalon nappal a személyvonatok száma 82‐111 %‐kal megnő, a tehervonatoké pedig egységesen 80 %‐kal emelkedik, így összességében a nappali vonatszám a jelenlegihez képest 81‐108 %‐kal nő meg. Éjjel a változás kisebb, a személyvonatok száma 41‐76 %‐kal, a tehervonatoké 25 %‐kal nő, így éjszaka 36‐60 %‐os a növekedés. A vasútvonal Budapest, XVII. kerület területére eső szakaszán a megengedett legnagyobb sebesség 120 km/h. Távlatban, a rekonstrukciót követően Budapest, XVII. kerület területén a következő környezeti zajszintek várhatóak: 65/55 dB határérték 2026 Sebesség LAeq (25) teljesülésének határa Nappal Éjjel Nappal Éjjel Budapest, XVII. 100 km/h 66,7 dB 65,3 dB 36,8 m 171,9 m kerület 120 km/h 67,5 dB 65,6 dB 42,4 m 179,2 m A táblázatból látható, hogy a vasúti forgalom és sebesség növekedésével a zajszintek is jelentősen megnőnek a vasútvonal mentén. A lakóterületek védelmét zajárnyékoló falak fogják biztosítani. A zajvédő falak a szintbeni gyalogos és közúti átjáróknál megszakadnak, lehetőség szerint átlapolással, beforgatással. A VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

33


vasút 146+00 hm szelvényének térségében zajárnyékoló fal nem fér el, ezért itt járulékos passzív akusztikai intézkedések válnak szükségessé. Kapcsolódó létesítmények várható zajhatásai és intézkedési javaslatok A vasútfejlesztéshez kapcsolódóan több szintbeni útátjárót alakítanak át külön szintűvé (de továbbra is 2x1 forgalmi sávval), ami növeli a biztonságot, csökkenti a csatlakozó utakon a torlódást, és ezáltal az érintett épületek zajterhelését. Budapest, XVII. kerület területén az alábbi külön szintű útkeresztezések kerülnek kiépítésre:  Cinkotai út külön szintű keresztezése a vasút 130+51.08 hm szelvényében: A felüljáró a jelenlegi útátjárótól mintegy 50 m‐rel nyugatabbra épül, az ingatlanok megközelíthetőségét szervízutak fogják biztosítani. A csomópont térségében figyelembe veendő határértékek nappal 60 dB, éjjel 50 dB. A nappali határértékek távlatban (2026) 72,8 m‐re, éjjeli időszakban 109,8 m‐re teljesülnek. A vasúttól délre található épületek egy részénél a zajterhelés csökken, azonban azoknál, amelyek a jelenlegi és távlati Cinkotai út közé esnek, a zajszint lényegében változatlan marad, (de a zajforrás helye megváltozik).  Tarcsai út (3101 j. út) különszintű keresztezése a vasút 168+22.42 hm szelvényében: A tervezett felüljáró a jelenleginél mintegy 350 m‐rel keletebbre, a lakóterület közepéból a szélére kerül, erdős, alacsony intenzitással beépített, ill. mezőgazdasági művelés alatt álló területeken halad. A csomópont térségében figyelembe veendő határértékek nappal 60 dB, éjjel 50 dB. A nappali határértékek távlatban (2026) 41 m‐ re, éjjeli időszakban 66 m‐re teljesülnek. A korrekció következtében az eddig határérték túllépéssel érintett tarcsai utcai lakóépületeknél az átmenő forgalom jelentősen lecsökken, kedvezőbb zajállapot alakul ki. Az új nyomvonal mentén megnő ugyan a zajterhelés, de határérték feletti zajterhelés csak a korrekció északi végén levő —eddig is érintett—néhány lakóépületnél jelentkezik, a jelenleginél kisebb mértékben. 5.6.5. Épített környezet A vasútvonal épített környezetre gyakorolt hatása kettős. A fejlesztés javítja az életminőséget: kellemesebb környezet, gyorsabb közlekedési lehetőség, mely magába hordozza a gazdasági fejlődés lehetőségét is. Ugyanakkor a megnövekedő vasúti forgalom a zajszint növekedésével, fokozott hulladékképződéssel jár, mely problémákat kezelni kell. 5.6.6. Hulladék A vasútvonal üzemelésével összefüggésben kétféle hulladék jelentkezik: kommunális (utas) és technológiai (szállítmányozás, karbantartás) hulladék. A fejlesztés során mindkét hulladékfajta mennyisége megnövekszik. A növekedés nem számottevő. A kommunális hulladék elsősorban az állomások környezetében keletkezik, lehet elszórt és gyűjtőedénybe helyezett. A hulladék főleg fertőzésveszélyt okozhat. A hulladékot a MÁV gyűjti, és szállíttatja el. A sínek mentén a kidobált szilárd hulladék okoz elsősorban esztétikai szennyezést. Rendszeres tavaszi hulladékgyűjtő akciókkal orvosolható a probléma. Az új típusú vonatok általában zárt utastérrel (klimatizált) és zárt rendszerű wc‐vel rendelkeznek, így a fejlesztéssel párhuzamosan a sínek mentén a kommunális szennyezés csökkenése várható. A nyílt rendszerű wc‐k is szennyezik a környezet, az így keletkezett hulladék csekély mennyiségű, gyorsan elbomlik.


34


A technológiai hulladék a sínek mentén és az állomásokon keletkezik. A sínek mentén a szállítmány szóródásával, a karbantartás során elhagyott hulladék. Kisebb mennyiség nem terheli a környezetet, nagyobb mennyiség csak havária esetén keletkezik. Az állomásokon elsősorban az értéktelen göngyöleg vet fel hulladékgazdálkodási kérdéseket. A hulladékot az eddigi gyakorlatnak megfelelően – de nagyobb mennyiségben – szelektíven adják le a feldolgozóknak. Veszélyes hulladék normál üzem esetén a sínhálózat mentén nem keletkezik. 5.7 Biológiai aktivitás‐számítás Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 2006. évi márciusi módosítása a takarékos területgazdálkodás ösztönzése érdekében előírja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölése csak oly módon történhet, hogy az adott település közigazgatási területén az ún. „biológiai aktivitás érték” (továbbiakban: BA érték) nem csökkenhet. Mivel a tervezett módosítások nem eredményeznek újonnan beépítésre szánt terület kijelölését, biológiai aktivitás érték szinten tartását a vonatkozó jogszabályok szerint nem kell igazolni. 5.8 A magasabb szintű területrendezési terveknek való megfelelés OTrT összhang igazolása Országos területfelhasználási kategóriák közül a módosítási területeket az alábbiak érintik: Nyugatról keletre haladva: Az erdőgazdálkodási térség, települési térség, a vasúttól délre erdőgazdálkodási térség, északon települési térség, majd települési térség, végül erdőgazdálkodási térség. Az erdőpótlás érinti a mezőgazdasági térséget. 6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%‐ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%‐ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%‐ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; d) a települési térséget legalább 75%‐ban települési térség kategóriába kell sorolni; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%‐ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%‐ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%‐ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.


35


(3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. 7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%‐ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 9.§ 6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb ±5%‐kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt. /4. melléklet a 2003. évi XXVI. törvényhez Országos törzshálózati vasúti pályák 2.38. Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] ‐ Hatvan ‐ Miskolc – Mezőzombor

Az országos és a kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák előírásainak való megfelelés: ‐ A vizsgált területen a mezőgazdasági térség területe 4 ha‐ral csökken, ez a település mezőgazdasági térségének 0,2%‐a ‐ a Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] ‐ Hatvan – Miskolc vasútvonalnak a terv szerinti hossza a vizsgált területen nem változik. A terv az előírásoknak megfelel, mert a kerületben az erdőterület nem csökken, a mezőgazdasági térség 0,2%‐kal csökken és a vasút tengelyének hossza nem változik. A térségi övezetek közül a vizsgált területet az alábbiak érintik: ‐ országos ökológiai hálózat övezete, ‐ kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, ‐ országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, ‐ világörökség és a világörökség‐várományos terület övezete, ‐ kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete. A térségi övezetekre vonatkozó előírások: Országos ökológiai hálózat övezete 13.§(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 14.§(1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A.§ (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.


36


(3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalvezetést is ‐ kell elhelyezni. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra‐hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete 16/C.§ A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. VI. Fejezet A KIEMELT TÉRSÉGI ÉS MEGYEI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Ökológiai folyosó övezete 18.§ (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított‐e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra‐hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 21.§ (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával ‐ beleértve a felszín alatti vonalvezetést is ‐ kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép‐védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló


37


természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. Honvédelmi terület övezete 27/A.§ A honvédelmi terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

A terv az előírásoknak megfelel, mert a területen új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, a tájképi értékek fennmaradnak, a világörökségi és a honvédelmi területek a kerület településrendezési tervében le vannak határolva. A települési térségek közül a módosítási területeket az alábbiak érintik: Nyugatról keletre haladva: Az erdőgazdálkodási térség, városias települési térség, a vasúttól délre erdőgazdálkodási térség, északon városias települési térség, végül erdőgazdálkodási térség és városias települési térség vegyesen, felváltva. A BATrT előírásai: 5.§ (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj‐ és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül. 6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%‐ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága ‐ a település közigazgatási területére vetítve ‐ összességében nem csökkenhet. 7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%‐át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%‐án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%‐át. A városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekményére is alkalmazni kell az 5. § (1)‐(6) bekezdés előírásait. 1. Budapest városias települési térség 35841,42 68,25 2. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség 1446,30 2,75 3. erdőgazdálkodási térség 10238,93 19,50 4. mezőgazdasági térség 2054,92 3,91 5. építmények által igénybe vett térség 1311,70 2,50 6. vízgazdálkodási térség 1620,28 3,09

A települési térségeknek való megfelelés igazolása: ‐ A módosítások, a vasútbővítés során az erdőterületek csökkennek, 4 ha‐ral, de ez erdőterületnek 0,04%‐a, az erdőterületet a településen pótolni kell, a mezőgazdasági területek felhasználásával. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

38


‐ a mezőgazdasági terület 10% 205,492 ha, az erdőbe sorolt 4 ha a mezőgazdasági területnek 0,2% ‐a, ‐ A módosítások során a városias települési térség nem növekszik, új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, az utóbbi területe csökken, a beépítésre nem szánt közlekedési területek nagysága, kötöttpályás és közúti, növekszik. A terv az előírásoknak megfelel, mert a kerületben az erdőterület nem csökken, a mezőgazdasági térség 0,2%‐kal csökken és a vasút tengelyének hossza nem változik. A térségi övezetek közül a módosítási területeket az alábbiak érintik: ‐ A vasútbővítési módosítási területek érintik az ökológiai hálózatot. A Rákos‐patak völgye az ökológiai folyosó része, új beépítésre szánt terület az ökológiai folyosóban nem került kijelölésre. ‐ A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőterület övezete érinti a módosítási területet. ‐ A terület érinti az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, mely a Rákos‐patak völgyének nyugati szakaszán van. ‐ A világörökség és a világörökség‐várományos terület övezete érinti a települést. ‐ Az ásványi nyersanyag‐gazdálkodási terület övezete érinti a települést. ‐ A kiemelt fontosságú, meglévő honvédelmi terület a településen ki van jelölve. A terv az előírásoknak megfelel, mert a területen új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre, a tájképi értékek fennmaradnak, a világörökségi és a honvédelmi területek a kerület településrendezési tervében le vannak határolva.


39


KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY KIEGÉSZÍTÉS a (Budapest)Rákos állomás – Hatvan állomás vasúti vonalszakasz korszerűsítése és a hozzá kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges TSZT módosításához, Budapest XVII. kerülete, Rákosmente területén

A tanulmány tárgya A (Budapest)Rákos állomás – Hatvan állomás vasúti vonalszakasz korszerűsítése és a hozzá kapcsolódó létesítmények elhelyezéséhez szükséges a településrendezési eszközök módosítása a vasúti területek mentén. A Főváros XVII. kerülete, Rákosmente, területén a hatályos XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról „17. KVSZ” szóló 3/2006. (III.2.) rendeletének és annak mellékleteinek módosítása szükséges. A települések településrendezési terveinek megalapozásához szükséges a kulturális örökség értékeinek feltárása, azok védelmi szempontjainak érvényesítése a településrendezési tervben és a helyi építési szabályzatban. A 2001. évi LXIV. Törvény 66. § (2) bekezdése szerint a településrendezési tervek kötelező alátámasztó munkarésze a kulturális örökségvédelmi hatástanulmány. A hatástanulmány tartalmi követelményeit a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet tartalmazza. Az Örökségvédelem a település országos, ill. helyi védelem alá tartozó épített értékeket, illetve a régészeti lelőhelyek védelmét foglalta magába, mind szövegesen, mind rajzi formában. A tanulmányt Szalontai Csaba készítette 2011. októberében. A vasút nyomvonala mentén kijelölt tervezési területen a vasút és a csatlakozó létesítmények engedélyezési tervéhez környezeti hatástanulmány készült, melynek része volt az örökségvédelmi hatástanulmány. Ezt, valamint a hatályos településrendezési terveken feltüntetett védett épített értékeket, határvonalakat vettük alapul jelen hatástanulmány során, ezek érintettségét vizsgáltuk.

Vonatkozó törvények és jogszabályok 1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 2001. évi LXIV. törvény – a kulturális örökség védelméről 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet – az örökségvédelmi hatástanulmányról A 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet melléklete szerinti tartalmi követelmények: 1.) Vizsgálat a.) Történeti leírás A Magyar Északi Vasút társaság 1861 és 1867 között építette meg a Budapest‐Hatvan‐ Salgótarján vasútvonalat, egy vágánnyal. Így a vasútvonal 1868‐ban az első vonala lett a MÁV‐nak, és csaknem 150 éve része a településnek. 1868‐ban már a MÁV építette meg a Hatvan‐Miskolc szakaszt. 1868 és 1873 között épült meg a második vágány Budapest és Hatvan között. 1873 és 1888 között Hatvan és Miskolc között épült meg a második vágány. A nyomvonal a belterületen halad nyugat‐keleti irányban, párhuzamosan a Rákos‐patakkal. A kezdetben gőzmozdony vontatták a vonatokat, az 1951 és 54 között kiépült villamosítás után


40


már villanymozdonyok húzták. A teljes vonal villamosítása 1966‐rakészült el. A villamosítás során felsővezetékek létesültek. b.) Természet, táj, tájhasználat A vasút és létesítményei tehát már 150 éve része a tájnak, a patakkal párhuzamosan, annak közelében húzódó vasúti sáv kezdetben külterületen, erdős, ligetes részeken haladt, a belterület, a lakótömbök később húzódtak a vasút felé. c.) Településképi és utcaképi értékek A vasútvonal, a vasúti területek mentén, jellemzően a déli oldalon erdők, ligetes részek, kertek és gyümölcsösök vannak. Az északi oldalon már főként szabályos kertvárosi lakótömbök, fásított lakóutcák vannak, a belterület szélére néhány ipari, gazdasági létesítmény települt. d.) Településkarakter: településszerkezet, telekszerkezet, telekhasználat, beépítési módok A vasútvonal egyike a település szerkezetét meghatározó, nyugat‐kelet irányú közlekedési nyomvonalának. A vasutat keresztező észak‐déli irányú fővárosi, kerületi főutak szintben keresztezik azt. A vasút, a vasútállomások, megállóhelyek is lényeges részei a településszerkezetnek, ezekhez és a parkolókhoz kapcsolódnak kerületi utak és gyalogos irányok is. e.) Védettségek Országos jelentőségű épített érték nem található a vizsgált területen. Az országosan védett régészeti értékeket, fokozottan védett régészeti területeket, régészeti lelőhelyeket, régészeti érdekű területeket, a környezeti hatástanulmány vizsgálta és sorolta fel. Meghatározta, hogy milyen intézkedéseket kell betartani a régészeti emlékek megőrzéséhez. A kerületben nyilvántartott régészeti lelőhelyek közül 5 lelőhelyet érint a vasútbővítési és a hozzá kapcsolódó létesítmények építése. A vizsgált területen nyilvántartott lelőhelyek: KÖH: 15236, Bp.8. Keresztúri út, KÖH: 66474, Bp.20. Kerepesi út – Jászberényi út – Budapest határ, KÖH: 15136, Bp. 31. Rákoskeresztúr, KÖH: 15135, Bp. 30. Rákoskeresztúr, KÖH: 15139, Bp. Rákoscsaba. A helyi, kerületi védelemre javasolt épületek építmények érintettségét a kerületi szabályozási terven feltüntetett elemek szerint vizsgáltuk. A Pesti út elejénkét köztéri szobor javasolt helyi védelemre. A vasút mentén található Gózon Gyula helyi védelemre javasolt villája, a 130052 hrsz. telken. A Vk (városképi jelentőségű) terület határvonal a kerület olyan részeit határolja le, amelyek értékes településképpel bírnak. Ilyen határvonal húzódik az Akadémia telep körül, a vasúttól délre a vasúttól északra, és a Cinkotai út és a Lyka Károly utcák közötti szakaszon. f.) Az örökségi értékek elemzése A vasútbővítéssel és a kapcsolódó útépítésekkel érintett területeken nincs országosan védett épített érték. A határos területeken lévő régészeti lelőhelyek csak részben feltártak. g.) Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggéseiben A vizsgált területen nem fog történni jelentős, nagyarányú területhasználati módosítás. VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

41


2.) Változtatási szándékok ismertetése A kerületben a vasútvonal átépítése során: ‐ ívkorrekció nem szükséges, a vasúti terület viszont több szakaszon kissé szélesedik, a meglévő töltések megerősítése és szélesítése miatt, ‐ a meglévő megállóhelyeken új peronok épülnek, a peronok megközelítéséhez új aluljárók, átkelőhelyek létesülnek, az esélyegyenlőség figyelembevételével, a Városszéli telepnél és Rákoscsaba megállóhelynél lift is épül, ‐ a vasútvonal mentén, a lakóterületek felé zajvédő falak is létesülnek, ‐ új megállóhely, peronaluljáró és P+R parkoló épül a Városszéli telepnél, ‐ a meglévő parkolók megmaradnak, új parkolók lesznek a Városszéli telepnél és Rákoscsaba megállóhelynél, ‐ a Cinkotai út és a vasút kereszteződésénél közúti felüljáró épül, ‐ a Tarcsai útnál is közúti felüljáró épül, ‐ a Cinkotai útnál átépül a gyalogos és kerékpáros szintbeni átkelő, ‐ megmarad, átépül a Ferihegyi úti közúti‐vasúti átjáró, ‐ szintén átépül a közúti‐vasúti átjáró a Szabadság sugárút és a Szent Imre herceg út között, ‐ átépül a Rákoscsaba vasútállomásnál lévő vasúti gyalogos átjáró is. 3.) Település‐hálózati és tájhasználati változás A módosítással a település‐hálózatban nem történik változás, a tájhasználatban is csak kisebb módosulás várható. a.) Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás A tervezett módosítással a település településszerkezetében, területhasználatában és beépítési jellegében kismértékű változás várható. A változás településszerkezeti szempontból kedvezőnek mondható, megerősödik a vasútvonal teherforgalmi és személyszállítási szerepe, a kerületi, fővárosi utak forgalmi szerepe is jelentősebb lesz. Könnyebb, gyorsabb lesz a teherforgalom, a közösségi közlekedés is a vasút korszerűsítése és a külön szintű út‐vasút keresztezések megépülése után. b.) Infrastrukturális változás Az infrastruktúra fejlesztései nemcsak a vasúti közlekedés korszerűsítését és az utak átépítését jelentik a kerületben a vizsgált szakaszon, a vasút mentén és a tágabb térségben több közművezeték is átépül. c.) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A kerületben a vasút menti és a közeli lakóterületek népességének legfontosabb tömegközlekedési eszköze a vasút. Az átépítésekkel egy sokkal kényelmesebb és biztonságosabb vonalat használhatnak majd. 3.) Hatáselemzés a.) történeti településhálózati következmények A módosítással a kialakult történeti települési hálózat nem változik. A belterület nem növekszik, jelentős gazdasági terület nem kerül kijelölésre. b.) természeti, táji hatások


42


A módosítás a tájhasználatot nem befolyásolja kedvezőtlenül. A tájban, városképben új vizuális elemként fognak megjelenni a közúti felüljárók. c.) a településkép feltárásának változásai A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat előírásainak betartásával a táj‐ és településkép nem fog kedvezőtlenül változni. d.) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, fenntarthatóságának vagy pusztulásának lehetőségei A vizsgált területen nyilvántartott lelőhelyek: KÖH: 15236, Bp.8. Keresztúri út: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 66474, Bp.20. Kerepesi út – Jászberényi út – Budapest határ: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 15136, Bp. 31. Rákoskeresztúr: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 15135, Bp. 30. Rákoskeresztúr: a bővítések, építések a lelőhelyet nem érintik, nem károsítják, mélyépítési munkák a patakmederben fognak csak történni, az építés során régészeti szakfelügyelet szükséges. KÖH: 15139, Bp. Rákoscsaba: a lelőhelynek az építéssel érintett részén megelőző régészeti feltárást kell folytatni. e.) történeti térbeli rendszerek alakulása A térség régóta kialakult térbeli rendszereit, a településszerkezet és utcahálózat, a telekosztás, a beépítési mód, a beépítési karakter, az utcaképek, az épületeken megjelenő architektonikus elemek a tervezett létesítmények megvalósulása nem érinti, azokat nem pusztítja, károsítja. A módosítási területen új térbeli rendszerek, új minőségű, karakterű térbeli rendszerek nem jönnek létre. f.) műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentősége a tájban, a településszerkezetben, az épített környezetben és a település életében Országos jelentőségű épített érték nem található a vizsgált területen. g.) a műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei Országos jelentőségű épített érték nem található a vizsgált területen. h.) a településkarakter változásának hatásai A településkarakter a módosítással nem fog megváltozni. i.) a környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései Országos jelentőségű épített érték nem található a vizsgált területen. A vasút és az egyéb közlekedési létesítmény és közmű átépítésével, a korszerűsítésekkel, a vasúti pálya átépítésével, a zajvédő falak létesítésével a térség környezeti terhelése jelentősen csökkenni fog. j.) a folyamatok iránya és visszafordíthatósága A tervezett beépítések tudatos településfejlesztési tervezés eredménye, melyek a gazdasági és társadalmi változásokra figyelemmel volt. A változás szerves fejlődésnek tekinthető. A folyamatok iránya a fenntartható fejlődést szolgálják. A folyamatok visszafordítására nincs szükség. k.) a kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve az ellentételezés lehetőségei


43


A védett értékekben kár nem keletkezhet, azt a törvényi környezet és előírások megakadályozzák. Az értékek folyamatos karbantartását és a védett értékek környezetének gondozását a gazdasági fejlődés, mint anyagi háttér, és a népesség, a település vezetőinek tudatos magatartása, mint lelki háttér biztosítják. 4.) Összefoglaló Összegzésként megállapítható, hogy a tervben foglalt tervi elemek, előírások és javaslatok a környezeti elemeket (levegő, föld, víz, élővilág, épített környezet) és rendszereiket (táj, település, ökológiai rendszer) érő negatív hatások minimalizálását, a táji, természeti, és védett épített értékek védelmét kívánják biztosítani. A tervben foglalt feltételek, szabályok és előírások kellő biztosítékai annak, hogy a környezetminőség romlása, az építészeti és a környezeti elemek károsodása ne következzen be, valamint az emberek életminősége ne romolhasson. Az országos és a helyi védelem alatt lévő területekre, értékekre vonatkozó előírásokat a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat tartalmazza, azokat a Kerületi Szabályozási terv feltünteti. 5.) Nyilatkozatok Alulírott Zétényi Zsófia nyilatkozom, hogy az Örökségvédelmi hatástanulmány építészeti, műemléki és természeti, tájvédelmi része az örökségvédelmi jogszabályokkal és a hatósági előírásokkal összhangban készültek, a tanulmányban szereplő javaslatok azoknak mindenben megfelelnek. Zétényi Zsófia s.k. Okleveles építészmérnök, vezető tervező TT 1 É 01‐2407


44


A területfelhasználási egységek változásainak összefoglalása: n R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 R8 R9 R10 R11 R12 R13 R14 R15 R16 R17 R18 R19 R20 R21 R22 R23 R24 R25 R26 R27 R28 R29 R30

(-)

(+)

meglévő Gksz-1 Gksz-2 KÖk KÖk Ek Ek KÖk KÖk KÖk Ek KÖu Ek KÖk KÖu KÖu Vi-2 KÖu KÖu KÖu KÖu Ek Ek Ek Ek Ek Ek Ek Ek Má Má

tervezett KÖu KÖu Ek Ek KÖu KÖu KÖu Ek KÖu KÖu Ek KÖu KÖu KÖk KÖk KÖk Vi-2 Vi-2 Vi-3 Ek KÖu KÖu KÖu Ev KÖu KÖu Ev KÖu KÖu Ek

KÖu KÖk Gksz-1 Gksz-2 Vi-2 Gksz-1 1824 Gksz-2 2081 KÖk KÖk Ek 6375 Ek 80 KÖk 1960 KÖk KÖk 185 Ek 1536 KÖu Ek 88 KÖk 3250 KÖu 227 KÖu 383 Vi-2 6873 KÖu 1183 KÖu 1307 KÖu KÖu Ek 14943 Ek 13724 Ek 675 Ek Ek 12083 Ek 1617 Ek Ek 162 Má 224 Má

Vi-3

m2 1824 2081 1509 628 6375 80 1960 954 185 1536 4722 88 3250 227 383 6873 1183 1307 578 2486 14943 13724 675 4555 12083 1617 1846 162 224 39000

Má

Mk

Ek

Ev

1509 628

954

4722

578


2486

4555

1846

39000

45

2015. FEBRUÁR VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ IRODA

Recommend Documents