2014. NÓGRÁD MEGYEI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ikt.szám:42-63/2014. NÓGRÁD MEGYEI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

JEGYZŐKÖNYV Készült: a Nógrád Megyei Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat 2014. november 17-én, Vanyarc, Művelődési Ház (2688 Vanyarc, Veres Pálné út 83.) különtermébe tartott közmeghallgatásán. Jelen vannak: (A jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékleteként csatolásra kerül) Faludi László: Köszöntöm a közmeghallgatáson megjelenteket. A NMSZNÖ idei éve nagyrészt a választásokra való előkészületekkel telt, de emellett azért sikerült a tervezett programjainkat végrehajtani. A szokásos költségvetési üléseink mellett márciusba egy kisebb csoporttal részt vettünk Balassagyarmaton, a Janko Král emléktáblájának megkoszorúzásánál. Május 31-re terveztük az alsópetényi gyermeknapot, ami sajnos kimaradt a programjaink közül. Július 27-én a bánki program történt, augusztus 22-23-ára terveztünk a Hronyeci találkozónkat, amelyet a választással kapcsolatos értekezletként szerveztünk. Közben október 12-én történtek a nemzetiségi választások és jelenleg készülünk a november 29-ei Regionális Napunkra. Röviden néhány mondatban szerettem volna összefoglalni a nemzetiségi önkormányzat munkáját. A közmeghallgatásunknak a lényege, hogy ennek keretében az állampolgárok, illletve a résztvevők megismerhetik az önkormányzatunk munkáját és közérdekű kérdést tehetnek fel működésünkkel kapcsolatban, valamint javaslattal élhetnek. Úgy, hogy akkor kérem a megjelenteket, hogy tegyék meg hozzászólásaikat. Igen dr. Egyed Ferdinánd. dr. Egyed Ferdinánd: Tisztelettel köszöntök mindenkit, egyrészt nevemet nem kell mondanom, mert mindenki ismer. Salgótarján Megyei Jogú Város szlovák tagságának, hogy megtisztelt a bizalmával és a képviselőtestület újraválasztott engem. Így salgótarjáni szlovák elnök lettem. Mielőtt erről is szólnék néhány szót, két kiegészítést. A Jankó Král emlékmű koszorúja nincs ott. A másik dolog visszatérve a szlovák nyelv témájára az nem a Kormányhivatallal való egyeztetés kérdése, hanem annak a kérdése, hogy a NMSZNÖ úgy dönt, hogy szlovákul tartja üléseit és szlovákul készíti a jegyzőkönyvet. Szlovákul mennek a témák, szlovákul választunk, olyan nyelven vannak az előterjesztések részben szlovákul, részben magyarul. Ilyen egyszerű az egész. A Kormányhivatalnak a jegyzőkönyvet szlovákul is el kell küldeni. Tehát, mi ezt, mikor Kati volt az elnök, Ruzsenkával ezt akartuk, csak a következő volt a probléma: Nem tudtunk dűlőre jutni ebben a témában, mert ott volt a politika. Nálunk nem volt olyan személy, aki ezt bevállalta volna, megcsinálta volna. Mi nem tudtuk megcsinálni. A megyei közgyűlésnek, önkormányzatnak biztosítani kell olyan személyt, aki elvégzi ezeket a feladatokat, ha úgy vesszük alkalmazottat, aki elvégzi a feladatokat. Olyan, mint Huszár Attila, ha ő tudna segíteni, akkor lehetne foglalkoztatni, akár úgy is, hogy a megyei önkormányzat foglalkoztatja, mint szlovák szakreferens. Jogos elvárás úgy gondolom a részünkről. Szlovák referenst alkalmaznánk, és ezt javaslom Skuczi Nándor Úrnak is, hogy ezt szeretnénk, ezt kérnénk. Most vagy soha. Az országos önkormányzathoz visszatérve mindenki tudja, hogy jelentős változás történt, mert megszűnt a….János választott szóvivőnek, így ő nem tagja az Országos Szlovák Önkormányzatnak, ahol a két nagy oldal az 1

Unió meg a Szlovák Szövetség 23 főből 16 fő képviselőnk van. Én úgy gondolom, hogy ez változásokat fog jelenteni és ezt hamarosan észre fogjuk venni. Már elkezdtük a lépéseket a kisiskolák és az óvodáknál. Régóta mondom azt, hogy adott a kérdés és az Országos Szlovák Önkormányzatnak kellene ezekkel foglalkozni, mert csomó helyen megszűnt a szlovák nyelvoktatás, és ha így haladunk mindenhol meg fog szűnni, még az óvodába is. Utolsó utáni helyzetbe vagyunk, amikor a szlovák önkormányzatnak kell egy referens, most kellene egy hatalmas szlovák nyelvoktatást elindítani. Az egész szlovák nyelvoktatást, igaz a Klikkhez tartozik, de most kellene a tematikát, a módszertant szemléltetni megpróbálni megváltoztatni, ha ez nem történik meg, akkor idők kérdése, hogy nem lesz szlovák nyelvű oktatás. Isten igazából 8 év tanulás után nincs lehetőségük továbbtanulni. Úgy gondolom, hogy kulturális területet is. Egyik legfontosabb dolgunk, hogy a kulturális központ kérdését rendezzük egyrészt személyt illetőleg, másrészt pedig a szervezetileg és a szlovák önkormányzatnak az a legfontosabb feladata, hogy a településen élő szlovákokat támogassák, segítsék, mert ha ezt nem teszi meg, előbb-utóbb úgyis, akkor leesik a padlóra. Faludi László: Köszönöm. Oczot Pálné. Oczot Pálné: Ehhez kapcsolódva, nagy probléma ez, hogy kis településen nincsen csak alsó tagozatban 4 osztály és nagyon szomorú, tehát nincs folytatása, tehát 4 osztályt elvégzi és utána megy a gyerek más faluba 5.-be és amikor nincs szlovák nyelvű oktatás. Balassagyarmaton vagy valahol megoldani egy olyat, ahol folytathatja ezt a gyerek, mert tényleg nincs semmi folytatása. Több a 8 osztályos iskola, ahol nincs és ez nagyon nagy gond. Faludi László: Igen. Papné Laczkovszki Zsuzsanna. Pápainé Laczkovszki Zsuzsanna: Pápainé. Faludi László: Igen, elnézést. Pápainé Laczkovszki Zsuzsanna. Pápainé Laczkovszki Zsuzsanna: Olyan segítséget szeretnék kérni, hogy régebben az önkormányzatoknál volt egy ösztönző támogatás a szlovák nyelvű oktatást bevezető iskoláknál. Kisiskoláknál, óvodáknál semmi ösztönző nincs a szlovák nyelvre . Hiába támogatja a nemzetiségi önkormányzat az iskolákat, óvodákat, gyermekeket, ennek ellenére mégis úgy érzem, hogy nincs az az ösztönző az iskoláknál, amiért érdemes lenne nekik ezt a nyelvet tanulni. Mondok egy példát: Biztosítva lenne, hogy év végén az összes gyermek elmehetne Szlovákiába egy napos kirándulásra ez már egy óriási ösztönző dolog lenne. Tehát valamit kitalálni, és segíteni az iskoláknak, mert előbb-utóbb a szülők nem fogják beiratni. Akármit fogunk kitalálni mostmár nincs az a lehetőség, mint régen, hogy az iskola mondjuk fejkvótát kapott azért, mert tanultak. Most nincs, ez már csak az óvodába van. Amit saját magam is érzékelek, mint hogyha azt szeretném, hogy feleslegesnek tűnjön a szlovák nyelv. Tehát nagyon-nagyon nehéz lesz. Például Felsőpetény is egy nemzetiségi falu odajárnak gyerekek, ők tanulják a nemzetiségi nyelvet. Na már most, el lehet dönteni a szülőknek, hogy akar-e szlovák nyelvet, vagy nem. Ha beíratja, akkor tanulunk, de az a gyerek is ott van, akit nem iratnak be, de neki is ott kell lenni. Kellene valami ösztönző ezeknek a gyerekeknek. Nagyon-nagyon jó volt most és köszönöm a Ruzsenkának, hogy el tudtunk menni erdei iskolába. Ez egy óriási lépés volt a 2

gyermekek számára, hogy Szlovákiába voltak és olyan nyelvet tanulhattak, illetve nyáron elmentek szlovák táborba, de ez nagyon kevés. A kicsiknél 1-4. osztályba kell valami, amivel ösztönöznék a pedagógusok a gyerekeket és a szülőket jobban. Bán Imréné: Én még mindig az oktatással szeretnék, tehát, nagyon nagy problémát jelent az éves nyilatkozattétel. Hogyan lehetne módosítani? Van olyan gyerek, aki egyik évben kedvet kap, a következő évben tehernek érzi a tanulást és visszavonja, ugye a szülő teljesíti a kérését, hogy ne tanulja. Jön egy vonzó program, akkor megint kedvet kap, és megint fogja kérni a következőben. Ennek a megoldása mindenképpen nagy problémákat vet fel a 8 év során, hogy hogyan lehetne. Valamilyen más megoldást kellene találni, hogy hány évente, vagy mikor hogy az alsó tagozatban végig tanulja és felsőbe gondolja meg, tehát valami más időintervallumot megadni, hogy ne 1 évente legyen a nyilatkozattétel? Pápainé Laczkovszki Zsuzsanna: Ez régen úgy volt, hogy elsőben és nyolc évig. Bán Imréné: Volt még egy másik probléma. Az éves programokkal kapcsolatban, hogy a gyermeknap ugye elmarad igazából. Ehhez szeretném hozzátenni, hogy a május annyira zsúfolt az iskoláknak, pedagógusoknak, tehát a gyermekeknek minden hétvégéje, hogy nem lehetne nem gyereknapnak titulálni, hanem más programnak és az év más napján lenne megszervezve, tehát, hogy ne az év végére tolódjanak a feladatok. Köszönöm szépen és még a harmadik. A középiskolában a gyermekek, akik szívesen tanulják felső tagozatban a szlovákot, az ő részükről is felmerült, hogy középiskolában nincs. Minek tanuljanak, ha középiskolában nem tudja tanulni és nincs lehetősége folytatni a nyelvtanulását főleg a balassagyarmati iskoláknál, ahol határ menti, tehát kapcsolattartás és tudom, hogy uszodába járnak ki, tehát minden napos életbe is használni tudnák, és ez nem valósul meg. Köszönöm szépen. Kucsera Andrásné: Tapasztalatból mondom bár már nem tanítok és mostanában is csak beszélgetünk a kedves kollegákkal és a kollega is azt mondja, hogy mi a francnak tanulja ezt a szlovákot. Hat órát elvesz egy héten, 5 a testnevelés és már csak az a 10 óra marad a gyermeknek. És ebben tanítson matekot, magyart, éneket, rajzot, környezetet, angolt meg egyebeket és hogy ez a legnagyobb probléma, hogy az a 6 óra, tehát itt kezdődött náluk a probléma és akkor kezdték el mondani, ha magyarból csak 4 vagy 5 és nem tud rendesen olvasni magyarul a gyerek mit várok el tőle szlovákul. Bocsánat én most nem vagyok a szlovák ellen természetesen, de ezt a kollegák fogalmazzák meg és ezért volt a legnagyobb ellenállás. A hat óra miatt. Nálatok nem volt probléma? Bán Imréné: Volt. Kucsera Andrásné: De volt. Mindenütt ezt mondják. Az az 5 elég lett volna, mert ha valaki akar úgyis tanul, ha nem akar, akkor azzal az egyel többet se fog többet tudni, de én hiába mondtam, most a szülőknek, akkor nem tudtam meggyőzni őket, hogy nem a magyar és nem a matematika terhére veszik le, hanem a rajz, az ének és a készségtárgyak. A készségeket felvitték, na szóval itt van a probléma, tehát egyik a másikat üti, úgyhogy majd valahogy át kell majd gondolni, hogy, hogy is van ez. Mert két órát kap a szlovák-magyar, a szlovák az 6, és nem kell annyival több. 3

dr. Egyedné Baránek Ruzsenka: Én nem tartok szlovák településen Szlovák Napot. Amit Zsuzsával kezdtem. Pontosan erről van szó, ezzel lehetne foglalkozni, hogy ez az egész oktatási szlovák nemzetiségi nem jó, nem felel meg. Itt kezdődik az egész tulajdonképpen. A metodika, a könyvek, semmi sincs rendben. Ha egy gyermek olyan könyvből tanul, ami nagyon régimódi, az nem felel meg a feltételeknek, akkor az már eleve nem is akar nagyon tanulni. Másik, az egész rendszer egyszerűen nem jó. Abszolút, de nem jó. Ezt a szakemberek biztos, hogy próbálják majd megoldani. Ezt a Gyermeknapot, én voltam kedden, Kardoson és ott volt nekik szlovák nyelvből verseny. Nagyon-nagyon jó volt. Én már meg is kaptam a kérdéseket meg a tematikát. Én úgy gondolom, hogy Nógrád megyében is amik vannak, ezek a szlovák nyelvű iskoláknak kellene az ilyen összejövetelt megcsinálni. A gyermekeknek volt tulajdonképpen és voltak ilyen kérdések meg kommunikációk. Tudom, hogy ilyen valamit már csinált Erika. Mindegy és akkor utána volt tulajdonképpen program, úgyhogy az ilyen jellegű is lehetne. Másik dolog, hogy a tanároknak akkor volt egy ilyen mini konferencia program, most volt a bemutatkozása az erdei iskolának és nagyon jó volt. Másik dolog, hogy lehet, hogy nem fontos a Gyermeknap, de mi írtunk egy pályázatot a Határon túli Szlovákok Hivatalának. Az alapja, hogy most, mikor volt erdei iskola, akkor Besztercebányán a gyermekek utolsó turnusa csinált egy ilyen versenyt vagy fellépést inkább így mondom, ami ott volt. Lejátszották nekik, a legjobb szlovák énekeseknek vagy együtteseknek slágereit és a gyerekeknek volt bizonyos szöveg és énekeltek rájuk, mert a szlovák gyerekek nem ismerik a mostani szlovák zenét. Abszolút nem. Népzenét nagyon tudják, de hogy most milyen zenekar van, milyen énekesek vannak gőzük nincsen. Nagyon nagy sikere volt ennek az egésznek és most írtunk olyan pályázatot, amin mikor volt olyan, hogy különleges zenei óra és milyen a szlovák népzene, akkor próbáltunk most úgy kérni pénzt, hogy a zenekar eljönne és karaoke módon tulajdonképpen. Nógrád megyéből odamehetnének a nógrád megyei nemzetiségi gyereket és ez a zenekar csinálna nekik egy ilyen koncertet, hogy tulajdonképpen a mostani nép vagyis zene, hogy milyen. Megmondom őszintén, hogy nem mindegyik gyerek csak ezt szereti meg azt, hogy azért vagyok szlovák, mert gyönyörű szép a népzene meg a néptánc meg mit tudom én történelem természetes szépségei. Azt szeretném, hogy a mostani szlovák nemzetiségi gyerekek ismerjék meg a mostani, mit tudom én színészeket, sportolókat, énekeseket, amik Szlovákiába vannak, mert nem minden a múltról szól. Nem minden múltról szól. Nagyonnagyon fontos dolog , hogy lehet hogy egyik zenekar, azt mondja, hogy mit tudom én eljön áprilisba, akkor áprilisba csinálunk egy ilyen megyei összejövetelt és az lesz a megelőző Szlovák Napunk és versenyt csinálunk vagy valami, tehát más jellegűt csinálunk, mint most Alsópeténybe volt. Versennyel vagy koncerttel, vagy mind a kettő. Két órás verseny és utána jön a zenekar és akkor kész a program. Így összekötjük mind a kettőt. Bán Imréné: Tanulmányi versenyre visszatérve, 30 évvel ezelőtt volt utoljára, Salgótarjánban. Nem tudom emlékeztek-e? Tehát az iskolából nem a 8.-osok, hanem korosztályonként volt és a korosztálynak megfelelő feladatok voltak kiválasztva és minden évben, tehát a gyerekek be tudták bizonyítani, hogy van értelme annak és összemérték a tudásokat, hogy melyik iskolából jobbak. Hol, milyen szinten vannak a gyermekek. Ez nagyon hasznos volt és ezt a gyerekek mesélik vissza, hogy milyen élményt jelentett akkor számukra.

dr. Egyedné Baránek Ruzsenka: Még hozzáteszem, hogy most a tanulmányi versenyen ott volt a megyei közgyűlés alelnöke, ott volt a Kormányhivatal vezetője, nem tudom most a nevét, ott volt a Szlovák Megyei Önkormányzat elnöke, én nem tudom. Rengetegen úgy voltak ott, hogy érezték a gyerekek, 4

érezték a tanárok, hogy ez igenis nagyon fontos esemény. Nagyon fontos. Nem az volt, hogy jólvan valamit csinálunk és vége van. Nagyon-nagyon színvonalas volt, nagyon jól volt előkészítve és lehetett érezni a vendégeken, hogy komolyan veszik azt, amit a KomáromEsztergom megye Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata és az iskolák csinálnak, és ezt tényleg kipróbálhatnánk ezt itt is Nógrád megyében. Bán Imréné: Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a felsősöknek, a 8.-osoknak az Erika kitalált 3 évvel ezelőtt egy ilyet. Csinálják is és nagyon élvezik a gyerekek, főleg úgy, hogy a végén mindenki kapott egynapos kirándulást. Ez is nagyon-nagyon pozitív volt. Régebben lehetőség volt arra, hogy volt egy zenekar és bemutatták a szlovák népzenét vagy meseelőadást tartottak Rétságon a gyermekeknek. Ehhez hasonlót ki lehetne újra találni, hogy a gyerek élményhez jusson. Köszönöm szépen. dr. Egyedné Baránek Ruzsenka: Annyit szólnék hozzá, hogy azt szeretném nagyon hangsúlyozni, hogy a közalapítványhoz, nem is tudom, hogy volt-e ilyen kérvény. Hogy gyermekekkel Gyermeknap vagy verseny, vagy valami. Kucsera Andrásné: Én írtam. dr. Egyedné Baránek Ruzsenka: Akkor 1 volt. Inkább azt mondom, hogy nagyon-nagyon kevés kérvény volt. Arra szeretnélek ösztönözni titeket, mindenkit, akit csak lehet, hogy idén tavasztól lesz a közalapítványnak a kiírása. Írjátok, bárkinek elsőbbsége van, úgyhogy írjátok. Pozsonyba is most lehet írni a Határon túli Szlovákok Hivatalának, november 30-a a határidő. Rendkívül bonyolult a dolog. Annyit tudok mondani, hogy vannak bizonyos emberek, akik nagyon tudják, hogy kell, mert elektronikus úton kell elküldeni a pályázatot és nagyon nem egyszerű. Én büszkén mondom, hogy mindjárt írtunk 13-at. El is ment a pályázat. Jók vagyunk. Faludi László: Egyéb? Glückné Salgai Szilvia: Glückné Salgai Szilvia vagyok Rétság város Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Nem sok új arcot látok, azt hittem, hogy maradnak mindannyian szlovák önkormányzati vezetők a megyében. Annak nagyon örülök, hogy Nógrád megye szlovák nemzetiségének élére egy fiatalember kerül. Nagyon jó dolog, ha az idősek átadják a stafétabotot és hagyjuk kibontakozni a fiatalokat is. Én azt hiszem, hogy mindannyian szeretnénk megköszönni azt, amit itt Nógrád megyében Rózsa elkezdett, tehát nagyon jó elődjeink voltak a megyének és ugyanúgy nagyon jó erőt és sok kitartást és munkát kívánok az új elnök úrnak, és valamennyiüknek. Az hiszem, hogy aki ezt szívből csinálja, és biztos vagyok abba, hogy a megyében nincsenek tiszteletdíjak és ingyen dolgoznak a magyarországi szlovákságért. Néhány gondolatot felírtam, a pályázatot is, hogy november 6-ig lehet beadni, és utána már nem csak a pályázat, hanem az iskolai vonal is szóba került. Én személyesen is ismerem Attilát és nagyon jó ötletnek tartanám, ha Nógrád megyében is lenne ilyen. Vele kapcsolatban nekem megfogalmazódott egy gondolat, hogy sokakkal már beszélgettem az előző pár hónapot megelőzően és felvetődött az a gondolat, hogy jó lenne szlovák tanfolyamot szervezni. Szerintem nem tudom, hogy bírjuk a szlovák nyelvet és a NMSZNÖ tagok sem bírják szerintem olyan szinten a szlovák nyelvet, hogy jó ötlet lenne. Nem tudom, hogy 5

lehetne-e kitalálni, megszervezni, de ha az Attila idejöhetne tagfelügyelőnek, akkor őt lehet, hogy be lehetne, egy ilyen nyelvtanfolyam egy vándor nyelvtanfolyamra tervezni, hogy járna településekre, vagy összevontan nagyobb településeken esetleg szlovák nyelvtanfolyamot tartana. Esetleg ez a NMSZNÖ-nak tanácsolnák, hogy gondolkodjon ezen az ötleten. A második pontban én felírtam, hogy a mai napra ugye 14:30-ra tették a kezdést. Én már sajnos nem pedagógusként dolgozom, nem vagyok még nyugdíjas, remélem, hogy azt is megfogom majd egyszer élni, de én szeretném kérni és nem tudom, hogy vannak itt olyanok, akik szintén 8 órába dolgoznak, és már a pedagógusoknak is nagyon korai. Hogyha legközelebb összehívjuk a testületet, akkor egy kicsit későbbi kezdést javasoljatok, mert nem tudunk ideérni. Nekem most úgy kellett elmenekülni a munkahelyemről, mert egyszerűen szeretek itt lenni, itt akarok lenni és szeretném a problémákat, gondokat, örömöt, bánatot mindent megosztani és szerintem nagyon jó ötlet lenne, ha egy 16-16:30-as kezdésre számíthatnánk, mert mindig szabadnapot kivenni nem megoldás. Ez lenne a második kérdésem, vagyis kérésem. Tegnap Pilisszentkereszten részt vettem az elsőnek megrendezett kulturális rendezvényen. Ott rendezték meg a kultúr együttesek és népzenei együttesek vezetőinek a továbbképzését. Itt ül mellettem Tündi, aki részt vett ezen a továbbképzésen és most mondta nekem, hogy nagyon jól érezte magát, fantasztikusan sok új dolgot tanult, hiszen dr. Alföldi István is oktatott. Nagyon-nagyon tartalmas előadás volt. Én nagyon sajnálom, hogy Nógrád megyében lehet, kevés volt a jelentkezési időtartam, de nagyon jó lett volna, ha Nógrád megyéből is több csoport eljött volna, és részt vett volna, mert valóban egy értékes továbbképzésen vehettünk részt, amiben Tündike is meg tud erősíteni. A régiós központra szeretnék még visszatérni. Egyetértek tulajdonképpen azzal, amit Ruzsi elkezdett mondani, hogy ahol szétvált a régió lehetséges, hogy a kisebb települések nagyobb támogatást kaptak. Amikor volt központ inkább globálisan gondolkodtunk a regionális rendezvényeken és inkább azokba temettük ezt a régiós összeget, ha a jövőben ezt fogjuk kérni, hogy vonjuk össze ezt és legyen egy régiós központ, akkor természetesen a régiós ünnepek a régiós szerrendezvények legyenek az elsőszámúak. Ne feledkezzünk el, mert lehet, hogy a feladatalapúban egyes településen nagyon szépen, valószínű, hogy ennek a rendje is meg fog változni, de vannak, akik ilyen szép összeget tudnak feladatalapúan elérni. Sok településnek ezt még tanulni kell és lehet, hogy ezzel kapcsolatban is megérne egy jó kommunikációs beszélgetést folytatni. Mire figyeljünk a feladatalapú támogatásnál? Milyen határozatokat hozzunk? Szerintem, ahogy én halottam, a németeknél nagyon jó a kommunikáció, nagyon jó pontokat szereznek, nagyon jó feladatalapú támogatás összegeket kapnak. Sajnos ez a szlovák önkormányzatiságra nem annyira jellemző. A települési, illetve a nemzetiségi önkormányzatok mellett a legtöbbnél vannak olyanok, akik nem tudják, hogy megkapják-e attól a nemzetiségi önkormányzattól a támogatást, és nekik nagyon jó volt, hogy a régió például eljuttatta az országos szlovák napra őket, vagy tudott egy kiállítást odavinni. Úgy gondolom, hogy Erika a nyugat-nógrádi településeket felkereste, összefogta, kiállításokat vitt oda és nagyon szépen működtette ezt a régiót. Gyöngyike személyére visszatérve lehet, hogy Gyöngyike nem szimpatikus, nem tudom. Én úgy gondolom, hogy mivel ő ezt megörökölte ezt a pozíciót a sámsonházai, illetve a lucfalvai régióban lett ő régiós vezető. Lehet ez egy kényszerfeladat neki, nem tudom, de én úgy gondolom, hogy egy héttel a rendezvény előtt bojkottálni egy rendezvényt. Gondoljunk bele, ha egy nemzetiségi napot szervezünk, micsoda óriási munka van abban, hogy megkérjük a fellépő csapatokat, mozgósítjuk a falubelieket, a régióbelieket. Úgy gondolom, hogy most egy héttel a rendezvény előtt szerintem ebben az esetben ne bojkottáljuk, ne szüntessük meg ezt a rendezvényt. Szerintem tiszta lappal indítsunk. Megalakult az új nemzetiségi önkormányzatunk a megyei innentől kezdve beszéljük meg közösen, írjuk össze. Ha marad a két régió, akkor a régióvezetőkkel, ha egy régiós vezetők lesz, akkor azzal együtt, de a megye és a régióvezetők leginkább dolgozzanak együtt. Én ezt a bojkottálást nem támogatnám. Egyetlen egy kérdésem marad. Úgy halottam, hogy a TERB-nek volt nem olyan régen ülése vagy közgyűlése és én a mai napig úgy tudom, hogy a TERB-nek tagja vagyok. Nem tudom, 6

hogy miért, de nem kaptam erre a közgyűlésre meghívót. Volt e-mail cím, változásom, vagyis most már azt az e-mail címet használom, amin ma kaptam tőletek egy meghívót, Ruzsenkától kaptam. Azt az e-mail címet használom. Szeretném megkérdezni, hogy miért nem voltam erre az ülésre meghívva? dr. Egyedné Baránek Ruzsenka: A vezetők kaptak és azok, akik a múlt évben, vagyis ebben az év elején a küldöttgyűlés a helyi szervezeti küldöttgyűlésen választotta, hogy ő vegyen részt a közgyűlésen. Nálatok ez volt a Marika. Neki elment a levél. Az biztos, hogy neki elment a levél, mert végignéztem tulajdonképpen, mert mindig ez van ugye, hogy március 30.-ig kell, hogy legyen a helyi vezetőknek a küldöttgyűlései. Addig meg kell fogalmazni jegyzőkönyvbe, hogy ki a küldött és a gyűlésbe ő van. Glückné Salgai Szilvia: Nálunk is volt küldött gyűlés ugye? Mert én nem tudtam arra a gyűlésre elmenni és akkor kértem, hogy Istvánné menjen el magam helyett. Akkor ő ment el, de csak egyszeri alkalom volt. dr. Egyedné Baránek Ruzsenka: Nem, mert az egy évre ugyan előre van. Ha volt májusba is küldött, akkor októberbe is volt küldött. Nem csináltunk külön hogy ki a jelölt, de ugyan azok, akik ma itt vannak, de kérdezd meg Marikát. Marika megkapta az biztos. Glückné Salgai Szilvia: Jó, megkérdezem. dr. Egyedné Baránek Ruzsenka: Ennyi. Glückné Salgai Szilvia: Én mindenkinek eredményes munkát kívánok. Én úgy gondolom, hogy nagyon aktív a NMSZNÖ és a települési önkormányzatok is, és látom azt, hogy fejlődik. Az elkövetkezendő 5 évre nagyon jó munkát kívánok és találkozzunk minél gyakrabban. Faludi László: Köszönjük. Igen, Egyed Ferdinánd. dr. Egyed Ferdinánd: Köszönöm szépen. Én tudok reagálni az elmondottakra. Azt, hogy szeretem a Gyöngyit, nem szeretem, nincs ennek jelentősége. Semmi jelentősége nincsen, együttműködünk vele, akkor együttműködünk. A második dolog, hogy nagyon régen tudták, hogy november 29-én a NMSZNÖ Regionális Napot csinál. Nagyon régen tudja, már mikor ott volt megbeszélésünk akkor tudta, és szándékosan kiír egy ugyanolyan elnevezésű rendezvényt. Egyetlenegy esély van a Isten igazából a szlovák nyelvet tanulni. Ez pedig, ha van olyan település, ahol van, kábeltelevízió és van szlovák csatornája, vagy csatornái, akkor könnyebb helyzetbe van a tanulni vágyó. Fogni kell a szlovák csatornákat, csak így lehet, másképp nem. Nálunk ez meg van mi beinvesztálunk ennyit, ami nem olyan sok és csodálatos filmek vannak, különböző programok, és politikai hírek is vannak, tehát sok minden. Az, az egyetlen egy esélyünk arra, hogy a szlovák nyelvtudását egyrészt ne felejtse el, másrészt pedig, gyarapítsa. A Szilvi által felvetett dolog, hogy Attila elmegy ide-oda-amoda, meg lehet oldani, de én szerintem nagyon nehéz ezt összehozni, másrészt nem hatékony, hamarabb is elfelejti. A szlovák tévé azért jó, 7

mert ott nézed és hallod. Szépen beszélnek, világnyelven beszélnek, ez összesen 200 euróba kerül, de az emberek nagyon sok dologra költenek pénzt, ami nem biztos, hogy a társadalmi hatását tekintve ezzel felér. Aki ezt akarja, lehet mondani, és megpróbáljuk. A faluba az önkormányzat pénzéből veszek egy modemet és akkor Szilvi segít ebben, vagy a másik lehetőség, hogy az interneten próbál megtanulni szlovákul. Felmész az internetre, belemész, hogy szlovák nyelv tanulása. dr. Egyedné Baránek Ruzsenka Van még egy lehetőség, ha valakinek tetszene a szlovákul ingyen online. Kiváló program nézzétek meg. Akinek van számítógép, tanulhatja szerintem nagyon jó és nagyon sokszor mondja a tévé is, hogy minden tanulást kiegészíti. Tulajdonképpen saját tapasztalatom alapján, például Salgótarjánba is elkezdjük 30-an és befejezzük 5-en. Ez a baj. Annyira kevés az idő mindenkinek, hogy csütörtökönként vagy keddenként találkozni este két órát nagyonnagyon nehéz és tudjuk, hogy nagyon-nagyon nehéz ezt összehozni. Szerintem hagyjuk, ha ott leszünk,, hogy meg lehet szervezni, akkor visszatérünk erre, de eddig most ki kell használni azt a lehetőséget, ami van, és nem véletlenül mondja Frédi ezt a tévét. Higgyétek el, hogy aki kezdi akár a francia, akár az angol nyelvet. A salgótarjániak, hogy úgy tanulják a szlovákot, hogy lehetett fogni még Szlovák2-t. Tulajdonképpen, hogy nézték a szlovák meséket, a sportot. Úgy kezdték, hogy tévé, tévé, tévé meg tényleg próbálta megérteni. Tévé nélkül ez tényleg nagyon-nagyon nehéz. Azt mondom, hogy internet is van a világon azt is lehet használni és nem hiszem nagyon el, hogy nem szeretném Attilától ezt a lehetőséget elvonni, mert kiváló tanár és több is kellene belőle. Nagyon jó a megoldás, de ami a szlovák nyelvet illeti, hogy mennyien nem tudják. Most kaptam egy e-mail-t, hogy budapesti iroda keres több felnőttet vagy diákokat, akik jól beszélnek szlovákul, munkára. Nincs jelentkező, úgyhogy ez, megint valami jelzés. Tulajdonképpen kimondhatjuk, hogy Magyarországon megszűnt az egyetemi és felsőfokú szlovák oktatás. Borzasztó, borzasztó. Eddig úgy csendbe volt az egész mintha nem történt volna semmi, ilyenkor azt mondom, hogy óriási hibát követett el az előző önkormányzat, hogy hol van. Tulajdonképpen már nincsen. Glückné Salgai Szilvia Igaz, hogy mondta? Minek vannak a szlovák önkormányzatnak iskolái, ha nincs továbbtanuló. dr. Egyedné Baránek Ruzsenka Sok-sok millió probléma van, biztos, hogy nem tudjuk megoldani,de csak mondom. Faludi László: Köszönjük szépen. Ha nincs több hozzászólás, akkor a közmeghallgatást bezárom.. K. m. f.

Faludi László elnök

Kovács Kinga jegyzőkönyv-vezető

8