2014. FÖLDÜGYI FÓRUM. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala

2014.

FÖLDÜGYI FÓRUM

Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala

FÖLDÜGYI FÓRUM 2014. SZEGED CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA

FÖLDÜGYI FÓRUM 2014

2

A SZERKESZTETŐ: Gósz Zoltán A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának hivatalvezetője

Lezárva: 2014. július 29.

Kiadja a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala. 6720 Szeged, Horváth Mihály utca 1/B. Telefon: +36-62-680-150 Fax: +36-62-680-151 web: www.csmfhiv.hu vagy www.csmkh.hu e-mail: [email protected]


3

ELŐSZÓ

Előszó

A

Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának vezetőjeként megbízatásom kezdetén azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a hivatal minden lépésével segítse az ügyfeleket problémáik megoldásában. Egy teljesen új szemléletű intézményt szerettem volna kialakítani, melynek megvalósításában úgy látom kollégáim is minden tőlük telhetőt megtesznek. A szolgáltató hivatal létrehozása nem új keletű dolog, évtizedek óta számos törekvés indult, majd halt el ez irányban. A közigazgatás átszervezésével, a Magyary Programhoz, a Jó Állam koncepcióhoz kapcsolódva úgy tűnik, hogy végre sikerül a holtpontról elmozdulnunk és ügyfélközpontú hivatalrendszert létrehoznunk. A földhivatalok országos rendszere meghatározó eleme a kormányhivatali struktúrának. Általában a legnagyobb szakigazgatási szervei, amelyek a legtöbb „bevételt is termelik” a kormányhivatalok közös kasszájába. Nem véletlen, hogy amikor a közigazgatás átalakításáról esett szó 2010-ben, az integrációval érintettek közötti felsorolásban rendszeresen a földhivatal szerepelt az első helyen. Bizony, a földhivatalok a zászlóshajói a kormányhivataloknak és miután az országvagyon nagy részét tartják nyilván közhitelesen, így talán a legnagyobb közérdeklődésre is számot tartó elemei a rendszernek. Sokan nem is tudják, hogy a hivatalinkban nem csak tulajdoni lapot és térképmásolatot lehet beszerezni. A földhivatalok az elmúlt évig három fő szakterülettel kapcsolatos hatósági ügyintézést végezték el: az ingatlan-nyilvántartásét, a földmérését és a földügyét, amely magába foglalja a földhasználatot és a földvédelmet. A második Orbán Kormány egyik legfontosabb feladatául tűzte ki a földtörvény megújítását, hiszen a föld az ország kiemelkedően fontos erőforrása. Ehhez nemzeti elkötelezettségű vidékfejlesztési politikára, megújult és az Európai Uniós elvárásoknak is megfelelő föld- és birtokpolitika megvalósítására van szükség. Ennek legfontosabb eleme, hogy a termőföld a helyben lakó, a földet tudatosan és nagy szakértelemmel, a magyar hagyományoknak megfelelően, magas szinten művelő gazdák kezébe kerüljön. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény és az ezen törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény megjelenésével az érintettek: gazdálkodók – tulajdonosok és földhasználók –, ügyvédek, jegyzők és még sorolhatnám egyre nagyobb igényt fogalmaztak meg az irányában, hogy a jogalkotók és a végrehajtásban résztvevők együttesen értelmezzék a jogszabályok előírásait.


4

ELŐSZÓ A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala a Kormányhivatal Dísztermében 2014. április 9-én – az országban először – 380 regisztrált érdeklődő részvételével hozott tető alá a témában egész napos, fórum jellegű rendezvényt, ahol a jelenlévők kérdéseiket előre írásban is feltehették, sőt a résztvevő előadók és a hivatal szakemberei közösen vállalták, hogy valamennyi kérdésre a helyszínen szóban, majd egy későbbi időpontban a kérdéseket összegyűjtve írásban is választ adnak. Ezzel a kiadvánnyal az előbbiekben megfogalmazott kötelességünkön túl az a nem titkolt szándékunk, hogy olyan összeállítást adjunk a Kedves Olvasó kezébe, amely segít eligazodni az összetett jogszabályi környezetben. A téma iránt érdeklődőkön túl ajánljuk kiadványunkat valamennyi érdekelt ügyvédnek, települési jegyzőnek, gazdának és nem utolsó sorban földhivatali kollégának.

Szeged, 2014. július 28.

Gósz Zoltán hivatalvezető


5

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK Előszó ............................................................................................................................................................ 4 A föld használati jogosultságának megszerzése, a földhasználati nyilvántartás szemszögéből a Földforgalmi törvény hatályba lépését követően ................................................................................... 10 1.

A szabályozás jogszabályi háttere ................................................................................................ 10

2.

Hatáskörök a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint................................................. 11

3.

A Földforgalmi tv. tárgya: a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld ............................... 11

4.

Földhasználati jogosultság, annak átengedése ....................................................................... 12 4.1.

Jogcímek.................................................................................................................................. 12

5. A föld tulajdonjogának, használati jogosultságának megszerzése, területi korlátok – földszerzési- és birtokmaximum (a Földforgalmi tv. 5. § 3.pontja, és a 16. §-a alapján) ............. 13 5.1.

Tulajdonszerzés (földszerzés) .............................................................................................. 13

6.

A földhasználati jogosultságának megszerzése ...................................................................... 14

7.

Alaki előírások ............................................................................................................................ 16

8.

Tartalmi előírások ...................................................................................................................... 16 8.1. A földhasználati szerződésnek (ezen belül a haszonbérleti szerződésnek) tartalmazni kell a Fétv. 13. § (1) bekezdésében foglalt adatokat /Fétv. 48. § (1) bek./................................ 16 8.2.

Tartalmazni kell továbbá az ingatlan azonosító adatait .................................................... 16

8.3.

Kötelezettségvállalások/Nyilatkozatok .............................................................................. 17

8.4.

Földhasználati szerződések időtartama .............................................................................. 18

8.5.

A haszonbérleti szerződések esetén további előírások .................................................... 18

8.6. Előhaszonbérleti jog jogosultjának elfogadó jognyilatkozata /Földforgalmi tv. 49. § (4) bek., Fétv. 55. §/ .......................................................................................................................... 18 9.

Haszonbérleti szerződés közlése az előhaszonbérletre jogosultakkal ................................ 19 9.1.

10.

A jegyzői feladatokról ........................................................................................................... 21 Előhaszonbérletre jogosultak sorrendje ................................................................................. 23

10.1.

Erdőnek minősülő (Erdő tv. szerinti) erdő esetén a Földforgalmi tv. 45. §-a alapján 23


6

TARTALOMJEGYZÉK 10.2. 11.

Erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén ............................................. 23

A Földhasználati szerződések jellemzői ................................................................................. 28

12. A hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó eljárási szabályok ................................................................................................................................................. 31 13. 2014. 05. 1-jén vagy ezt követően közzétett haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyása /Földforgalmi tv. 51 – 55. § ill. a Fétv.77 – 84. §-ban foglaltak alapján/ ................ 32 13.1.

Az eljárás menete ............................................................................................................... 32

14. 2014. 05. 1-jén vagy ezt követően megkötött haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása /Földforgalmi tv. 56 – 58. §/ .......................... 37 14.1.

A feles bérlet, részesművelés, hatósági jóváhagyása ..................................................... 37

14.2.

A haszonbérleti szerződés módosítása esetén a hatósági jóváhagyási eljárás ........... 39

15.

A földhasználati jogosultságot szerző fél kötelezettsége a Fétv. 95. §-a alapján .............. 42

A föld tulajdonjogának megszerzése ....................................................................................................... 43 1.

A föld tulajdonának megszerzésére irányuló szerződés tartalmi és formai elemei ............... 43 1.1.

Tartalmi elemek ..................................................................................................................... 43

1.2.

Formai elemek........................................................................................................................ 43

2. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje (Földforgalmi tv. 18 – 19.§, 2014. március 1. napjától hatályos) .................................................................................................................................... 44 2.1. A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg (Földforgalmi tv. 18. §) 44 3. A Földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jog nem áll fenn (Földforgalmi tv. 20.§, 2014. március 1. napjától hatályos): ..................................................................................................... 45 4. Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására (dologösszesség) vonatkozó szabályok ................................................................................................................................................. 45 5.

Az adás-vételi szerződés elővásárlásra jogosultakkal való közlése ..................................... 45 5.1.

Vonatkozó jogszabályok ....................................................................................................... 45

5.2.

A közléssel kapcsolatos kötelezettségek ............................................................................. 46

6.

Az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása (2014. május 1-től) .................................... 50 6.1.

Az eljárás menete (Földforgalmi tv. 23 – 30.§) ................................................................. 50

6.2.

Az adás-vételi szerződés jóváhagyása megtagadásának megyei földhivatali esetei....... 51

6.3.

A megyei földhivatal döntése (Fétv. 37.§) .......................................................................... 53

7. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonjog átruházásról szóló szerződések (Földforgalmi tv. 36.§ (1) – (2) bek., 2014. május 1-től hatályos) ................................................... 54


7

TARTALOMJEGYZÉK 8.

A helyi földbizottság.................................................................................................................. 54 8.1.

A Földforgalmi tv. 2014. március 1-től hatályos rendelkezései ...................................... 54

8.2.

A Földforgalmi tv. 2014. május 1-től hatályos rendelkezései .......................................... 55

8.3.

A Fétv. 2014. február 25-től hatályos rendelkezései ......................................................... 56

8.4.

A Fétv. 2014. május 1. napjától hatályos rendelkezései /103. § (1) – (2) bekezdések/ 56

9.

A biztonsági okmány ................................................................................................................. 57 9.1. Több különálló lapból álló okirat jellemzői [47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 1.§ (5) – (6) bek.]: ........................................................................................................................................... 58 9.2.

A jogi képviselő kötelezettségei [47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 5 – 7.§] ................ 58

9.3.

A járási földhivatalok ellenőrzési tevékenysége ................................................................. 59

9.4.

Szankciók ................................................................................................................................ 59

Föld adás-vételének folyamatábrája ................................................................................................ 60 A haszonbérleti szerződések folyamatábrája ................................................................................. 61 A 2014. április 9-én, Szegeden megtartott Földügyi Fórum előadásai................................................ 62 dr. Polner Eörs (Csongrád Megyei Kormányhivatal, Főigazgató): Köszöntő ......................... 63 Kispál Ferenc (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Csongrád megyei Elnök): Köszöntő ....... 65 dr. Papp Bálint (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Főosztályvezető): A földforgalmi törvény végrehajtási rendeleteiről ........................................ 67 dr. Nagy Olga (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Főosztályvezető-helyettes): A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében ................................................................................................................................................ 92 dr. Czímer István (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Osztályvezető): Az új Polgári Törvénykönyv ingatlan-nyilvántartási vonatkozásainak vázlatos áttekintése .........................................................................................................................................148 Koós Tamás (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Főosztályvezető-helyettes): A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése – felkészülés és végrehajtás .................................................................................179 A Földügyi Fórumra érkezett írásbeli kérdések ...................................................................................226 1.

Föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos kérdések .................................................226

2.

Adás-vételnek nem minősülő tulajdonszerzés.....................................................................246

3.

Haszonélvezeti jog megszerzése ............................................................................................246

4.

A földműves nyilvántartáshoz kapcsolódó kérdések ..........................................................247


8

TARTALOMJEGYZÉK 5.

Birtokban tartható föld mértékéhez kapcsolódó kérdések ................................................248

6. Előhaszonbérleti jog igazolásához kapcsolódó kérdések (állattartó telep, vetőmag előállító) .................................................................................................................................................251 7.

Közös tulajdonban álló föld használatához kapcsolódó kérdések ...................................254

8.

Alhaszonbérlet (háztáji gazdálkodás, termelési integráció) ................................................258

9.

Eljárásjogi kérdések .................................................................................................................258

10.

Egyéb kérések...........................................................................................................................264

11.

A haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyása kapcsán felmerült kérdések ............265

12.

Földmérési tárgyú kérdések és válaszok ...............................................................................269

Felhasználási feltételek.............................................................................................................................272 Köszönetnyilvánítás .................................................................................................................................273


9

A FÖLD HASZNÁLATI JOGOSULTSÁGÁNAK MEGSZERZÉSE, A FÖLDHASZNÁLATI NYILVÁNTARTÁS SZEMSZÖGÉBŐL A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSÉT KÖVETŐEN

A föld használati jogosultságának megszerzése, a földhasználati nyilvántartás szemszögéből a Földforgalmi törvény hatályba lépését követően 1.

A szabályozás jogszabályi háttere ‒ A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.). ‒ A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról 2013. évi CCXII. törvény (továbbiakban: Fétv.). ‒ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.). ‒ Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet. ‒ A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. ‒ A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II.24.) Korm. rendelet. ‒ A mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII.29.) Korm. rendelet. ‒ A földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól szóló155/2009. (XI. 16. ) FVM rendelet. ‒ Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Inytv.). ‒ Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet. ‒ A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban NFA tv.). ‒ A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény. ‒ A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet. ‒ Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban Erdő tv.). ‒ Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény. ‒ A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény. ‒ A tulajdonjog átruházására szolgáló okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásának szabályairól szóló Korm. rendelet 47/2014. (II. 26.) /tulajdonszerzés esetén/.


10


‒ A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.

2.

Hatáskörök a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint

6/A. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésére /38/2014. (II.24.) Korm. rendelet/ a) első fokon a járási földhivatalt, b) másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki. (2) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására a) első fokon a járási földhivatalt, b) másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki. (3) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra a megyei földhivatalt jelöli ki. (4) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának végrehajtási, felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében történő megszerzésére irányuló árverés vagy pályáztatás lefolytatására a megyei földhivatalt jelöli ki. (5) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására a járási földhivatalt jelöli ki. 6/B. § A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott, a biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzésére /47/2014. (II. 26.) Korm. r./ a) első fokon a járási földhivatalt, b) másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.

3.

A Földforgalmi tv. tárgya: a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld

A törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld


11


használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. Hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. A mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld fogalma /Földforgalmi tv. 5. § 17. pont/: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve. Összegezve azt mondhatjuk, hogy a föld fekvésétől (külterület, belterület) függetlenül minden olyan ingatlan esetében alkalmazni kell a Földforgalmi tv. rendelkezéseit, amely aranykorona értékkel (kataszteri tiszta jövedelemmel) bír, azzal a megjegyzéssel, hogy: ‒ védett természeti területnek minősülő, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő, illetve ‒ a Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében a Földforgalmi tv. rendelkezéseit az egyes külön törvényekben foglaltak eltérésekkel kell alkalmazni. ‒ A tanyák esetében, ha a Földforgalmi tv. másként nem rendelkezik, főszabályként a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. ‒ Vegyes földrészletek esetében, vagyis ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül a föld fogalmának megfelelő művelési ágú földrészlet van, úgy annak területi nagyságától függetlenül az egész földrészlet tekintetében a Földforgalmi tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. ‒ Főszabályként a halastó művelési ágú földrészlet nem tartozik a Földforgalmi tv. hatálya alá, de ha „vegyes” a földrészlet, úgy a Földforgalmi tv. szabályai az irányadóak. A további értelmező rendelkezéseket, fogalom meghatározásokat a Földforgalmi tv. 5. §-a tartalmazza.

4.

Földhasználati jogosultság, annak átengedése

4.1. Jogcímek 2014. január 1-jét követően a föld tulajdonosa, illetve a haszonélvező (együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását a Földforgalmi tv.-ben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára ‒ haszonbérlet /Földforgalmi tv. 44.§, Fétv. 50. §-63. §, Ptk. háttérszabály/, ‒ alhaszonbérlet /Fétv. 64.§-65. §/, ‒ feles bérlet /Fétv.66.§/, ‒ részesművelés /Fétv. 67. §/,


12


‒ szívességi földhasználat /Fétv. 68. §/ jogcímén engedheti át a Földforgalmi tv.-ben meghatározott módon és mértékben. További földhasználati jogcímek: ‒ Tulajdonjogon alapuló saját használat. ‒ Közös tulajdon esetén tulajdonostársak közötti használati megállapodás vagy ennek hiányában a Fétv. 76. § (4) bek. szerinti jegyzőkönyv. ‒ Haszonélvezeti jog. ‒ Vagyonkezelői jog. ‒ Kényszerhasznosítás. Speciális földhasznosítási forma: NFA által kötött megbízási szerződés /Nfatv. 18. § (5) bek./.

5.

A föld tulajdonjogának, használati jogosultságának megszerzése, területi korlátok – földszerzési- és birtokmaximum (a Földforgalmi tv. 5. § 3.pontja, és a 16. §-a alapján)

Birtok fogalma: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld. 5.1. Tulajdonszerzés (földszerzés) Alanyi kör Főszabály: tulajdont szerezhet belföldi természetes személy és tagállami állampolgár. Ezen alanyi körön belül megkülönböztetünk: a) földművest b) földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyt és tagállami állampolgárt ‒ Az a) pont szerinti földműves – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 ha mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum) a föld tulajdonjogát. ‒ A b) pont szerinti földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár tulajdonszerzése: o 1 ha mértékig (feltéve, hogy a megszerezni kívánt földdel együtt a már birtokában álló föld területnagysága nem haladja meg ezt a térmértéket) szerezheti meg a föld tulajdonjogát /Földforgalmi tv. 10.§ (2) bek./, illetve az o 300 ha mértékig szerezhet tulajdonjogot, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója /Földforgalmi tv. 10.§ (3) bek./. A földszerzési maximum (300 ha) túlléphető a Földforgalmi tv. 17. §-a alapján a 2014. május 1-jén meglévő a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt, b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű,


13


c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő, d) a Fétv. 10. §-a alapján föld csere útján történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával. Korlátlanul szerezhet tulajdonjogot ‒ az állam célhoz kötötten /Földforgalmi tv. 11. § (1) bek./, ‒ bevett egyház, annak belső egyházi jogi személye feltételekkel /Földforgalmi tv. 11. § (2) bek. a) pont – tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés, végintézkedés/, ‒ jelzálog-hitelintézet feltételekkel /Földforgalmi tv. 11. § (2) bek. b) pont/, ‒ települési önkormányzat, célhoz kötötten /Földforgalmi tv. 11. § (2) bek. c) pont/, ezért a fentiekre a birtokmaximumra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. Teljes szerzési tilalom alatt áll a Földforgalmi tv. 9. § (1 – 2) bek. alapján ‒ a külföldi természetes személy (aki nem minősül belföldi természetes személynek, illetve tagállami állampolgárnak), ‒ az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve, ‒ a jogi személy (ide nem értve az említett belföldi jogi személy kivételeket), ‒ a különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét – a jogelődje által a Tft. szerint, vagy a Tft. hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld tulajdonjogát nem szerezheti meg.

6.

A földhasználati jogosultságának megszerzése

Alanyi kör: Főszabály: földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet szerezhet földhasználati jogosultságot /Földforgalmi tv. 40. § (1) bek./. Kivételek (Földforgalmi tv. 40. § (2 – 5) bek.: (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti.


14


(5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy – ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket – is megszerezheti. Teljes szerzési tilalom alatt áll a Földforgalmi tv. 41. §-a alapján ‒ a Nyilvánosan működő Rt., ‒ az olyan jogi személy, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §-a szerinti átlátható szervezetnek. Birtokszerzési maximum A földműves, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát (tulajdon és használat együtt) – a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával – 1200 ha mértékig szerezheti meg. Kedvezményes birtokmaximum A föld birtokát 1800 ha mértékig szerezheti meg a) az állattartó telep üzemeltetője /Fétv. 6. §-a szerinti feltételekkel/. ‒ Igazolása: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal területi szervei (NÉBIH) által kiállított hatósági bizonyítvány. b) b) a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója /Fétv. 7. §-a szerinti feltételekkel/. ‒ Igazolása: NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság (Bp. Keleti K. u. 19.) által kiállított hatósági bizonyítvány. c) c) a mezőgazdasági termelőszervezet, ha legalább 1 éve a tagjának a tulajdonában álló földet használja /Földforgalmi tv. 43. § (2) bek./. ‒ Igazolása: Nyilatkozat a mezőgazdasági termelőszervezet vezető tisztségviselője részéről Speciális szabályok ‒ A Földforgalmi tv. 16. § (5) bek. alapján a kényszerhasznosított terület nem számít bele a birtokmaximumba. ‒ A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében – a létrejöttétől számított 5 évig – a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani /Földforgalmi tv. 43. § (3) bek./. ‒ Az földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani /Földforgalmi tv. 16. § (4) bek./. Korlátlanul szerezhet használatot: ‒ Földforgalmi tv. 40. § (3) bek. alapján az agrárágazathoz tartozó köznevelési/oktatási intézmény.


15


7.

Alaki előírások

2014. január 1-jét követően minden földhasználati szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Nem előírás a biztonsági okmány használata. /Fétv. 46. §/. Be nem tartása esetén a szerződés semmis. /Fétv. 46. §/. A közokiratokra, teljes bizonyító erejű magánokiratokra a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. és 196. §-ai tartalmaznak rendelkezéseket.

8.

Tartalmi előírások

8.1. A földhasználati szerződésnek (ezen belül a haszonbérleti szerződésnek) tartalmazni kell a Fétv. 13. § (1) bekezdésében foglalt adatokat /Fétv. 48. § (1) bek./ 1) Természetes személy szerződő fél, aa) természetes személyazonosító adatait, ab) személyi azonosítóját, ac) а személyi azonosítóval nem rendelkező személy esetében a belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott, ad) állampolgárságát, ae) lakcímét, továbbá, ha а szerző fél tagja а Kamarának: а tagsági azonosító számát. 2) Gazdálkodó szervezet szerződő fél ba) megnevezését, bb) statisztikai azonosítóját, bc) cégjegyzékszámát, ha а gazdálkodó szervezet а cégnyilvánosságról, а bírósági cégeljárásról és а végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik, bd) а statisztikai azonosítóval, cégjegyzékszámmal nem rendelkező tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében а 2/B. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott, be) székhelyét (telephelyét), bf) vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve а törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét, bg) részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét, lakcímét, bh) bélyegzőjének lenyomatát. továbbá, ha а szerző fél tagja а Kamarának: а tagsági azonosító számát. 8.2. Tartalmazni kell továbbá az ingatlan azonosító adatait ‒ Földrészlet(ek) adatait: település, helyrajzi szám, művelési ág (több művelési ág esetén részletezni), területnagyság az ingatlan-nyilvántartás adatainak megfelelően. /A


16


Földforgalmi tv. 47.§ (3) bekezdése (előhaszonbérleti jog fennállása) miatt fontos a művelési ágak részletezése/. 8.3. Kötelezettségvállalások/Nyilatkozatok ‒ Földforgalmi tv. 42. §-a alapján az alábbi okiratok szükségesek o a földhasználati szerződésbe, ill. teljes bizonyító erejű magánokiratba, vagy közokiratba foglalva:  A jogosultságot szerző fél a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a Földforgalmi tv. 40. § (1) – (4) bekezdésében (földműves, illetve mezőgazdasági termelőszövetkezet), valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek.  A mezőgazdasági termelőszervezet nem nyilvános működő részvénytársaság és átlátható szervezetnek minősül.  A szerződés fennállása alatt a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. [azt, hogy mely esetek nem minősülnek a használat átengedésének, a Földforgalmi tv. 42. § (2) bek. tartalmazza].  Nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. o Kivételek: Földforgalmi tv. 40. § (2) – (5) bek.: erdőbirtokossági társulat, agrároktatási köznevelési, agrár felsőoktatási intézmény, bevett egyház a szerződő fél, illetve tanya használata esetén. o A pályakezdő gazdálkodónak fentiekben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy  a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és  mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. o Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek fentieken túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. ‒ A Fétv. 114. és 116. § alapján az átmeneti időszakban az alábbi plusz nyilatkozatokat kell tennie a földhasználónak /kivéve, ha a földhasználó a Földforgalmi tv. 40. § (2) – (3) bek. szerinti jogi személy/: o földművesnek, fiatal földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek, vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül (ld. Fétv. 5. §), o a szerződés tárgyát képező föld használatba vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi tv. szerinti birtokmaximumot, o elfogadja és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül a birtokmaximumot érintő nyilatkozatának valótlansága úgy az,


17


 

a Büntető Törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását és a szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után. o Az átmeneti időszakban az nyilatkozatokat a földhasználati nyilvántartásba vételi eljárást kezdeményezésekor a földhasználati bejelentési adatlapon is fel kell tüntetni, a megfelelő rovatokban. Általános rendelkezések haszonbérlet, alhaszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, szívességi használat esetén, a Fétv. 50. §-tól 68. §-ig. 8.4. Földhasználati szerződések időtartama ‒ Haszonbérlet szerződés: határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 20 évre köthető meg. Kivétel az erdőnek minősülő föld – vágásérett kor + 10 év (Földforgalmi tv. 44. §). ‒ Alhaszonbérlet: maximum az alapszerződés szerint. ‒ Feles bérlet, részesművelés: mint a haszonbérletnél. ‒ Szívességi használat esetén: határozatlan, határozott időtartam, nincs időbeli korlát /Fétv. 68. §/. 8.5. A haszonbérleti szerződések esetén további előírások ‒ A haszonbérleti díj meghatározása. A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis /Fétv. 50. §/. ‒ A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy: o a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosult-e; o e jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság, mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn /Fétv. 48. § (2)/; o a Földforgalmi tv. 46. § (3) bek. a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében azt, hogy a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállítása, illetve ökológiai… stb. gazdálkodás folytatása. 8.6. Előhaszonbérleti jog jogosultjának elfogadó jognyilatkozata /Földforgalmi tv. 49. § (4) bek., Fétv. 55. §/ ‒ Legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.


18


‒ Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. ‒ Az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (3) bek. a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bek. a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat. ‒ A jogosultnak a Fétv. 13. § (1) bekezdésében foglalt adatokat /természetes személy, gazdálkodó szervezet/. A Földforgalmi törvény szerint több föld egybefoglalt haszonbérbe adása (47. § (5) bekezdésében) esetén az előhaszonbérletre jogosult a haszonbérleti szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E bekezdés alkalmazása során az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 45 – 47. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő előhaszonbérletre jogosult előhaszonbérleti jogát megalapozó körülmény a haszonbérleti szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az előhaszonbérleti joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül. Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll /Földforgalmi tv. 48. § (2) bek/.

9.

Haszonbérleti szerződés közlése az előhaszonbérletre jogosultakkal

2014. január 1-től egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződést (nem ajánlatot) kell közölni (kifüggeszteni) /Földforgalmi tv. 49. § (1) bek./. Ez alatt olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magában foglalja /Fétv. 52. § (1) bek./. A haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell Földforgalmi törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival /Földforgalmi tv. 49. §. /. A haszonbérleti szerződést a fenti határidőn belül – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az előhaszonbérletre jogosultakkal elsődlegesen a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján, hirdetményi úton kell


19


közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen1 alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell /Földforgalmi tv. 49. §./. Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak /Földforgalmi tv. 47. §. (5) bek./. A több föld egybefoglalt haszonbérbe adása esetén a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződésben szereplő földek fekvése szerinti, bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújthatja a közzétételi kérelmet /474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet. 10. §/. A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közzétételére irányuló kérelmet a jegyzőnél a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet. 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni (közzétételi kérelem). A közzétételi kérelmet főszabályként a haszonbérbeadónak kell benyújtania. Amennyiben osztatlan közös tulajdonban álló föld teljes egészére jött létre a szerződés vagy meghatározott részére, és több tulajdonos adja haszonbérbe a földet, az általuk kijelölt tulajdonostárs nyújthatja be a közzétételi kérelmet /Fétv. 74. § (5) bek., 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 7. § (1) bek./. Abban az esetben, ha az osztatlan közös tulajdonban álló földre a haszonbérleti szerződés a föld egy meghatározott részének használatára jött létre, a szerződés a térképi kimutatással együtt érvényes, az a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi /Fétv. 74. § (6) bek./. Ha az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően a Fétv. alapján az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés úgy jött létre, hogy a szerződés tartalmát tulajdonostársanként különkülön okiratba foglalták, a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződéseket együttesen, összefűzve kell a jegyző részére megküldeni. Ebben az esetben a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell a haszonbérlő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződések tartalmilag megegyeznek, az eltérés kizárólag a 1

Külön törvény a hegyközségekről A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása 2013. 12. 15-től hatályos 20. § szerint: (2) A szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. Szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. (3) A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási és az előhaszonbérleti jog gyakorlására az arra jogosult által került sor.


20


haszonbérbeadó tulajdonostársak személyében, és az őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő azon terület tekintetében áll fenn, amelyet a haszonbérlő részére használatra átengednek. Ebben az esetben a közzétételi kérelem mellékleteként a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványt (közzétételi közlemény) is ki kell tölteni, és három eredeti példányban meg kell küldeni a jegyzőnek. A közzétételi kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés három eredeti példányát, melyet postai úton kell megküldeni, vagy személyesen kell átadni a jegyző részére /Fétv. 53. § (1) bek./. Joghatályos közlésnek a szerződés hirdetményi úton történő közlése minősül. A más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultja e jogát a szerződés kifüggesztését követő naptól számított 15 napos jogvesztő határidőn belül gyakorolhatja /Fétv. 54. § (2) bek./. Közzétételi kérelem visszavonása A közzétételi kérelem a szerződés kifüggesztéséig vonható vissza, a visszavonást írásban a jegyzőnek kell bejelenteni. Amennyiben a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kifüggesztését követően érkezik be a jegyzőhöz, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg /474/2013. (XII.12.) Korm. r. 4. §./. 9.1. A jegyzői feladatokról ‒ A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet a 2 – 4. §-ban foglaltakat a 7 – 11. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy az eladó alatt a haszonbérbeadót, a vevő alatt a haszonbérlőt, az adás-vételi szerződés alatt a haszonbérleti szerződést kell érteni. ‒ A kifüggesztés időtartama 15 nap. /Földforgalmi tv. 49. §. (3) bek./. ‒ Amennyiben a közzétételi kérelem/közzétételi közlemény hiányosan, vagy a mellékletei nem három példányban kerültek benyújtásra, a jegyző a haszonbérbe adót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására. ‒ Megtagadja a közzétételi kérelmet a jegyző, ha a kötelezett a felhívásnak határidőn belül nem tett eleget, vagy nem jogosulttól származik a közzétételi kérelem. Erről értesíti a haszonbérbeadót, illetve a jogosulatlan benyújtót. ‒ A szerződés egyik példányán felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot /Földforgalmi tv. 49. § (2) bek/. ‒ A szerződésre rá kell vezetni a kifüggesztés időpontját és az előhaszonbérleti jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelmeztetéssel, hogy e határidő jogvesztő.


21


‒ A kifüggesztési kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell a szerződést2/közzétételi közleményt kifüggeszteni. ‒ A jegyző a haszonbérleti szerződést/közzétételi közleményt a Földforgalmi tv. 49. § (3) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról. ‒ A Fétv. 111 – 119. §-a alapján, 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett haszonbérleti szerződés esetében a haszonbérleti szerződéseket, és az előhaszonbérletre jogosultak jognyilatkozatait csak a haszonbérbeadónak kell megküldeni (Korm. r. 11. § (4) bek.). ‒ A nyilatkozattételére nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül kell visszaküldeni az iratjegyzéket és beérkezett jognyilatkozatokat az eredeti szerződéspéldányokkal a haszonbérbeadó részére /Földforgalmi tv. 50. § (1) bek./. ‒ Az iratjegyzéknek az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó o természetes személy  természetes személyazonosító adatait,  lakcímét; o gazdálkodó szervezet  megnevezését,  székhelyét,  képviseletében eljáró személy családi és utónevét, képviselői minőségét és lakcímét, valamint  a jognyilatkozat benyújtásának időpontját kell tartalmaznia. Ha nem került elfogadó jognyilatkozat benyújtásra, az iratjegyzékben ennek tényét kell rögzíteni. A 2014. május 1-jén vagy ezt követően közzétett szerződések esetében a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követően a jegyzői eljárásra a Földforgalmi tv. 50. § (1) bekezdésében és a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

2

A jegyzőnek a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 12. §-a szerinti esetben az összefűzött haszonbérleti szerződések helyett a hiánytalanul kitöltött közzétételi közlemény egyik példányán kell felismerhetetlenné tenni a Földforgalmi tv. 49. § (3) bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat, és ezt kell a hirdetőtáblára kifüggeszteni. Az előhaszonbérletre jogosultak értesítése céljából a hirdetményi úton történő közlés tényéről tájékoztatót kell közzétenni az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarország.hu kormányzati honlapon. A tájékoztató közzététele iránt a jegyzőnek a haszonbérleti szerződés, illetve a közzétételi közlemény kifüggesztésének napján kell intézkednie. (Korm. r. 13. § (1) bek.)


22


‒ Azaz a haszonbérleti szerződéseket, és az előhaszonbérletre jogosultak jognyilatkozatait a haszonbérbeadó részére küldi meg a jegyző, ha az mentes /Földforgalmi tv. 50. § (1) bek. a) pontja/ a hatósági (járási földhivatali) jóváhagyás alól vagy ‒ a járási földhivatal, mint mezőgazdasági igazgatási szerv részére küldi meg jóváhagyás céljából és erről értesíti a haszonbérbeadót /Földforgalmi tv. 50. § (1) bek. b) pontja/. A jegyzőre vonatkozó eljárási szabályok betartása, be nem tartása a szerződő felek számára fontos jogkövetkezménnyel bír. ‒ A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bek. e) pontja szerint a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött haszonbérleti szerződések esetében hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül el kell utasítani a nyilvántartásba vételt, ha: o eb) a szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlése során az előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő biztosítása rövidebb volt a Földforgalmi tv.-ben meghatározott határidőnél, vagy o ec) az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló jogszabályban meghatározott, a jegyző által elmulasztott eljárási cselekményt, vagy igazolást kellene pótolni, ide nem értve a jegyzőnek az elektronikus tájékoztató közzététele érdekében tett intézkedését.

10. Előhaszonbérletre jogosultak sorrendje 10.1. Erdőnek minősülő (Erdő tv. szerinti) erdő esetén a Földforgalmi tv. 45. §-a alapján (2) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (3) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat. 10.2. Erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén Mindenkit megelőzően, de feltételekhez kötötten ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (3) bek a) pontja alapján:


23


o Az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmányelőállítás biztosítása, de csak szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén. Igazolása: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal területi szervei (NÉBIH) által kiállított hatósági bizonyítvány. ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (3) bek b) pontja alapján: o Az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása, de csak a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén. Igazolása: Nyilatkozat valamelyik feltétel fennállásáról. Ezt követően ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (1) bek a) pontja alapján: o Előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van és ha megfelel a Földforgalmi tv. 47. § (1) bek. szerinti feltételeknek is. ‒ A Földforgalmi tv. 47. § (2) bek. alapján: o A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt, miután a sorrend tekintetében a feltételek fennállnak haszonbérlőnek kell tekinteni. ‒ A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 20.§ (2) bekezdése alapján: o Szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos föld eladása, vagy haszonbérbe adása esetén elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti meg a hegyközségi tagot (hegybíró ad igazolást). A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (1) bek b) pontja alapján: o az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül, ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (1) bek c) pontja alapján: o az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül, ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (1) bek d) pontja alapján:


24


o az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (1) bek e) pontja alapján: o az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (1) bek f) pontja alapján: o az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül, ‒ A Földforgalmi tv. 46. § (1) bek g) pontja alapján: o az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Közös tulajdonban lévő föld esetén /Földforgalmi tv. 46. § (2) bek./ A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén a földműves tulajdonostárs a volt haszonbérlő3 (volt feles bérlő, volt részesművelő) után következik a rangsorban. A földműves jogosultsági csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő: ‒ a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, ‒ fiatal földműves, ‒ pályakezdő gazdálkodó. A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bek. a) pontja, a 46. § (1) bek. a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt. 3

Volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt /Földforgalmi tv. 47. § (1) bek/.


25


A földhasználati szerződéseknek az előhaszonbérletre jogosultak felé történő közlési kötelezettségét, hatósági jóváhagyásra kötelezett, illetve hatósági jóváhagyásra nem kötelezett szerződések körét az alábbi jogszabályok állapítják meg. A Földforgalmi tv. alapján: 48. § (1) E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén. A Földforgalmi tv. 50. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan a hatósági (járási földhivatali) jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések körét a Földforgalmi tv. 59. §-a állapítja meg az alábbiak szerint: (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2) – (4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. Kivétel még A Fétv. 65. § (3) bek alapján: alhaszonbérbe adás esetén az előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.


26


A Fétv. 49. §-a alapján: A Földforgalmi törvény 59. §-ában meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetében, a szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a kérelem tartalmára és a szerződés, illetve az okirat benyújtásának módjára a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.


27


11. A Földhasználati szerződések jellemzői

FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG, HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS A SZERZŐDŐ FELEK, A SZERZŐDÉS TÁRGYA ÉS A SZERZŐDÉS

2. Földforgalmi tv. 48. § (1) bek. b), 59. § (1) bek. d). A föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződés. 3. Földforgalmi tv. 48. § (1) bek. c), 59. § (1) bek. e). A mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó között.


Földhasználati nyilvántartásba vételi kötelezettség

1. Közeli hozzátartozók között Földforgalmi tv. 48. § (1) bek. a), 59. § (1) bek. c).

Szerződés hatósági jóváhagyása Járási Földhivatal által

Szerződő felek és szerződés tárgya szerint

Közlési kötelezettség (előhaszonbérletre jogosultakkal a jegyző által és külön tv. szerint

TÍPUSA SZERINT

haszonbérlet feles bérlet részesművelés szívességi

nincs nincs nincs nincs


igen igen igen igen

haszonbérlet

nincs

nincs

igen

feles bérlet

nincs

nincs

igen

részesművelés

nincs

nincs

igen

haszonbérlet

nincs

nincs

igen

feles bérlet

nincs

nincs

igen

részesművelés

nincs

nincs

igen

Földhasználati szerződés típusa

28


FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG, HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS A SZERZŐDŐ FELEK, A SZERZŐDÉS TÁRGYA ÉS A SZERZŐDÉS

6. Fétv. 65. § (3) bek. Alhaszonbérletbe adás. 7. Földforgalmi tv. 59. § (1) bek. a). Az állam tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedése. 8. Földforgalmi tv. 59. § (1) bek. a). Önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedése. 9. Földforgalmi tv. 59. § (1) bek. b). A tulajdonostársak közötti használati megosztás


Földhasználati nyilvántartásba vételi kötelezettség

4. Földforgalmi tv. 40. § (2) bek, 48. § (1) bek. d) Erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó között. 5. Földforgalmi tv. 48. § (1) bek. e), 59. § (1) bek. g). Tanya használatba adása.




TÍPUSA SZERINT

haszonbérlet

nincs

nincs

igen

haszonbérlet feles bérlet részesművelés szívességi



igen igen igen igen

alhaszonbérlet

nincs

nincs

igen

haszonbérlet vagy megbízási szerződés

nincs

nincs

igen

haszonbérlet

igen

nincs

igen

feles bérlet

nincs

nincs

igen

részesművelés

nincs

nincs

igen

használati megosztás (közös t.)

nincs

nincs

-


29


FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG, HATÓSÁGI JÓVÁHAGYÁS A SZERZŐDŐ FELEK, A SZERZŐDÉS TÁRGYA ÉS A Földhasználati nyilvántartásba vételi kötelezettség





SZERZŐDÉS TÍPUSA SZERINT

10. Földforgalmi tv. 40. § (3) bek. a), 59. § (1) bek. f). Az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot elláhaszonbérlet igen nincs igen tó intézmény használati jogosultsága haszonbérlettel. 11. Földforgalmi tv. 40. § (3) bek. b), 59. § (1) bek. f). Az agrárágazathoz tartozó haszonbérlet igen nincs igen felsőoktatási intézmény használati jogosultsága haszonbérlettel 12. Földforgalmi tv. 40. § (3) bek. c), 59. § (1) bek. f). A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi szeméhaszonbérlet igen nincs igen lye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. 13. 13. Minden olyan haszonbérlet igen igen igen földhasználati szerződés, feles bérlet nincs igen igen amely nem sorolható az 1 részesművelés nincs igen igen – 12. pontok alá. Hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések a 13. pont szerint ‒ Minden olyan haszonbérleti szerződés, amely nem sorolható az 1 – 12. pontok alá (4. oszlop). ‒ Haszonbérleti szerződés módosítása (időtartam meghosszabbítása, ill. haszonbér csökkentése), amennyiben nem tartozik a Földforgalmi tv. 48. § (1) bek. esetkörébe (közeli hozzátartozó stb.), ‒ Minden olyan feles bérleti, részesművelési földhasználati szerződés, amely nem tartozik a Földforgalmi tv. 59. §-a által meghatározott esetkörökbe.


30


12. A hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó eljárási szabályok A Földforgalmi tv. 39. § alapján: Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv (Járási Földhivatal) hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. A Fétv. 77. § (2) bekezdése alapján: A Földforgalmi törvényben meghatározott (Földforgalmi tv. 39. §), a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a VII. Fejezetben (tulajdonszerzés 27 – 44. §) foglaltakat a 78 – 84. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni. A Földforgalmi tv. és a Fétv. viszonya a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvényhez (a továbbiakban Ket.) és annak másodlagossága Ket. 13. § (2) bek. n) pont: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. A Ket.-től eltérő szabályok: ‒ A Fétv. 33. §-a alapján: (1) Az eljárás megindításáról az ügyfeleket nem kell értesíteni. (2) Az eljárásban a Ket. szerinti közreműködő hatóság nem vehet részt. ‒ Ügyintézési határidő: o Haszonbérleti szerződés, feles bérlet, részesművelés szerződés jóváhagyása, a Földforgalmi tv. 55. § (1) bek. esetében: 60 nap – indokolt esetben + 30 nap /Fétv. 30. § (1), 77. § (2) bek./. o Haszonbérleti szerződés módosítása: az okirat beérkezéstől számított 30+30 napon belül /Földforgalmi tv. 58. § (3) (4) bek./. o Hatósági jóváhagyás megtagadása (hatályosulási szempontok) a Földforgalmi tv. 51. § (1 – 2) bek. alapján: az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül. o A Fétv. 79. §-a alapján:  A Ket.-ben meghatározott eseteken túl az ügyintézési határidőbe nem számít be: a Földforgalmi törvény 54. §-ában foglalt, a haszonbérbeadót megillető választási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozattételre való felhívástól a) a nyilatkozatnak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy


31


b) az a) alpontban foglaltak hiányában a Földforgalmi törvény 54. § (2) – (3) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő lejártát követő napig terjedő időtartam. Eljárásban ügyfél /Fétv. 78. § (1) bek./: a) a földhasználati szerződésben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet, b) a földhasználati szerződés tárgya szerinti földre a Földforgalmi törvényen vagy más törvényen alapuló előhaszonbérleti joggal rendelkező személy, c) a földhasználati nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti, d) az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a földhasználati szerződés, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, e) mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a földhasználati szerződés érinti.

13. 2014. 05. 1-jén vagy ezt követően közzétett haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyása /Földforgalmi tv. 51 – 55. § ill. a Fétv.77 – 84. §-ban foglaltak alapján/ A Földforgalmi tv. 50. § (1) bek. alapján: A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából (Járási Földhivatal4). 13.1. Az eljárás menete 1) Ügyintézési határidő kezdete a Földforgalmi törvény 50. § (1) bekezdésében meghatározott okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik. 2) A járási földhivatal a részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi.

4

A Fétv. 83. §-ában foglaltak alapján a jegyző a részére megküldött három eredeti szerződésből a kifüggesztett (anonimizált) haszonbérleti szerződést és két eredeti szerződést küldi meg a járási földhivatal részére.


32


‒ A járási földhivatal a Földforgalmi tv. 51. § (1) bek. a – c) pontjai alapján az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy o a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, o a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy o az elfogadó jognyilatkozat  az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,  nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,  az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy  az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, továbbá  ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését /Földforgalmi tv. 51. § (2) bek./. ‒ Az érintett ügyfelek értesítése (indokolással ellátott) határozattal. ‒ Jogorvoslat: bírósági felülvizsgálat /Földforgalmi tv. 55. § (5) bek./. 3) Ha a járási földhivatal előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot: ‒ az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. ‒ Nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre o kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy o a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg a Földforgalmi tv. 51. § (1) bek. c) pontjában foglaltaknak. ‒ Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a rendelkezésére álló okiratok, és amennyiben a jegyzék készítésének feltételei fennállnak, annak másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. o Az erdészeti hatóság a Fétv. 82. § (1) bek. alapján a megkeresését követő 8 napon belül köteles kiadni szakhatósági állásfoglalását.


33


o Az erdészeti hatóság a Fétv. 82. § (2) bek. alapján előzetes szakhatósági állásfoglalást adhat ki, amely a kiállításától számított 90 napig használható fel. 4) Rangsor felállítása ‒ A Földforgalmi tv. 52. § (1) bekezdése alapján a járási földhivatal vizsgálatát köteles azonos szempontok szerint, o a jegyzékben szereplő összes előhaszonbérletre jogosult, és o a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában elvégezni. ‒ Ha a járási földhivatal a vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem járulna hozzá a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy o a jegyzék szerinti rangsor alapján valamely soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; o egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és ezért a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; o egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. 5) Vizsgálati szempontok, melyek egyben megtagadási okok is. ‒ A járási földhivatal a Földforgalmi tv. 53. § (1) bek. alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását kötelezően megtagadja ha o utóbb megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye (érvényességi és hatályosulási feltételek); o a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére;  (Az ügyiratból egyértelműen megállapítható okok.) o a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; o a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő  nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a Földforgalmi tv. 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,  olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy


34




birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki5; o a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn6; o az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. ‒ A járási földhivatal a Földforgalmi tv. 53. § (2) bek. alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását mérlegelési jogkörben megtagadhatja különösen, ha o a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától, vagy o a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget7. 6) Haszonbérleti szerződés jóváhagyásának fennállása esetén: ‒ Haszonbérleti szerződés jóváhagyása több azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén a Földforgalmi tv. 54. § (1 – 3) bek. és az 55. § (1) bek. alapján: o Ha az eljárás eredményeként a földhivatal több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen előhaszonbérletre jogosultak közül a haszonbérbeadó választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépjen.  Ezért a földhivatal a haszonbérbeadót a jegyző által megküldött okiratok beérkezésétől számított 30 napon belül 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. A haszonbérbeadónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni.  Ha a haszonbérbeadó határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő – legfeljebb 15 nappal történő – meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül 5 napon belül a földhivatal jelöli ki azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lép. 5

A megyei/járási földhivatal nyilvántartásából ellenőrizheti. Bírósági ítéleten alapuló. 7 2019. 01.01-től a Fétv. 77. § (1) bek. alapján 6


35




Ha a földhivatal a Földforgalmi tv. 55. § (1) bek. alapján jóváhagyja a haszonbérleti szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy a haszonbérlő választása szerint, illetve ennek elmaradása esetén a földhivatal által kijelölt előhaszonbérletre jogosulttal, akkor a szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép be.  A jóváhagyásról a földhivatal önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a szerződést záradékkal látja el.  A szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép; b) az a) pont szerinti előhaszonbérletre jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát; d) a földhivatal részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a földhivatal bélyegzőjét. 7) A hatósági jóváhagyásról értesül: ‒ A földhivatal 2 eredeti példányt lát el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg, illetve ‒ Jóváhagyó határozatát közli az eljárásban érintett további ügyfelekkel /Fétv. 83. § és a Földforgalmi tv. 55. § (4) bek./. ‒ Haszonbérleti szerződés záradékolása a Földforgalmi tv. 55. § (2) bek. alapján: o Ha a földhivatal a haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést hagyja jóvá (A Földforgalmi tv. 54. (4) bek. esetei szerinti elkésett, vagy fogyatékos előhaszonbérleti jognyilatkozat, vagy annak hiányában), akkor a jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell:  a) a jóváhagyásról szóló határozat számát;  b) a földhivatal részéről a jogosult aláírását;  c) a záradékolás dátumát és a földhivatal bélyegzőjét. o A hatósági jóváhagyásról értesül:  A földhivatal 2 eredeti példányt lát el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg /Fétv. 83. § és a Földforgalmi tv. 55. § (4) bek./.  Jóváhagyó határozatát közli az eljárásban érintett további ügyfelekkel /Fétv. 83. § és a Földforgalmi tv. 55. § (4) bek./. o Jogorvoslat:  A járási földhivatal döntésével szemben jogorvoslatként csak bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető /Földforgalmi tv. 55. § (5) bek./.


36


14. 2014. 05. 1-jén vagy ezt követően megkötött haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződések hatósági jóváhagyása /Földforgalmi tv. 56 – 58. §/ Ide tartozó földhasználati szerződések: ‒ feles bérlet, ‒ részesművelés, ‒ haszonbérleti szerződés módosítása (időtartam hosszabbítása, díj csökkentése), amennyiben az alapszerződés nem mentes a hatósági jóváhagyástól. (Megjegyzés: a szívességi használat nem hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződés.) A Földforgalmi tv. 56. § (1) bek. alapján: A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52 – 55. §-ban foglaltakat a (2) – (4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Földforgalmi tv. 56. § (3) bek. alapján a haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell hagyni: ‒ az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, ‒ az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, ‒ a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és ‒ az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. Ügyintézési határidő: ‒ Feles bérlet, részesművelés szerződés jóváhagyása, a Földforgalmi tv. 55. § (1) bek. esetében: 60 nap – indokolt esetben + 30 nap /Fétv. 30. § (1), 77. § (2) bek./. ‒ Haszonbérleti szerződés módosítása: az okirat beérkezéstől számított 30+30 napon belül /Földforgalmi tv. 58. § (3) (4) bek./. ‒ Hatósági jóváhagyás (hatályosulás) megtagadása a Földforgalmi tv. 51. § (1 – 2) bek. alapján: az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül. 14.1. A feles bérlet, részesművelés, hatósági jóváhagyása A Földforgalmi tv. 56. § (2) bek. alapján: A földhasználati szerződést – annak aláírásától számított 8 napon belül – a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. Az eljárás menete 1) Ügyintézési határidő kezdete: A Földforgalmi törvény 56. § (2) bekezdésében meghatározott okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik /Fétv. 80. § (2) bek b) pontja./.


37


2) A járási földhivatal a részére megküldött okiratok közül a földhasználati szerződést tartalma és alaki kellékei alapján – először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. ‒ A járási földhivatal a Földforgalmi tv. 51. § (1) bek. a – b) pontjai alapján az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy o a szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, o a szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, ‒ Az érintett ügyfelek értesítése (indokolással ellátott) határozattal /Fétv. 83. § és a Földforgalmi tv. 55. § (4) bek./. ‒ Jogorvoslat: bírósági felülvizsgálat /Földforgalmi tv. 55. § (5) bek./. 3) Ha a járási földhivatal előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadja meg a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyását: ‒ az erdőnek minősülő földre vonatkozó földhasználati szerződés esetén a szerződés másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. o Az erdészeti hatóság a Fétv. 82. § (1) bek. alapján a megkeresését követő 8 napon belül köteles kiadni szakhatósági állásfoglalását. o Az erdészeti hatóság a Fétv. 82. § (2) bek. alapján előzetes szakhatósági állásfoglalást adhat ki, amely a kiállításától számított 90 napig használható fel. 4) További vizsgálati szempontok, melyek egyben megtagadási okok is egyben: ‒ a járási földhivatal a Földforgalmi tv. 53. § (1) bek. értelemszerű alkalmazásával, akként, hogy a haszonbérleti szerződés alatt földhasználati szerződést, a haszonbérlő alatt földhasználati jogosultságot szerző felet értve – a földhasználati (feles bérlet, szívességi) szerződés jóváhagyását kötelezően megtagadja ha o utóbb megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a földhasználati szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye/érvényességi és hatályosulási feltételek/; o a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; o a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; o a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő  nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a Földforgalmi tv. 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,


38




olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy  birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki8. o a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított9 földhasználati díjtartozása áll fenn; o az erdőnek minősülő föld haszonbérbe történő használatba adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. 5) A földhasználati szerződés hatósági jóváhagyásának fennállása esetén: ‒ a földhasználati szerződés záradékolása a Földforgalmi tv. 55. § (2) bek. alapján a jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: o a jóváhagyásról szóló határozat számát; o a földhivatal részéről a jogosult aláírását; o a záradékolás dátumát és a földhivatal bélyegzőjét. ‒ A hatósági jóváhagyásról értesül: o A földhivatal 2 eredeti példányt lát el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg /Fétv. 83. § és a Földforgalmi tv. 55. § (4) bek./. ‒ Jogorvoslat: o A járási földhivatal döntésével szemben jogorvoslatként csak bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető /Földforgalmi tv. 55. § (5) bek./. 14.2. A haszonbérleti szerződés módosítása esetén a hatósági jóváhagyási eljárás A Földforgalmi tv. 58. § (2) bek. alapján: A haszonbérleti szerződésnek a szerződés időtartamára, haszonbér mértékének csökkentésre vonatkozó módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést (a továbbiakban együtt: módosított szerződés) – annak aláírásától számított 8 napon belül – a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából. Eljárás menete: 1) Ügyintézési határidő (eltér az előző eljárásoktól): Haszonbérleti szerződés módosítása esetén az okirat beérkezéstől számított 30+30 napon belül /Földforgalmi tv. 58. § (3) (4) bek./. 2) Ügyintézési határidő kezdete: 8 9

A megyei/járási földhivatal nyilvántartásából ellenőrizheti Bírósági ítéleten alapuló.


39


A Földforgalmi törvény 58. § (2) bekezdésében meghatározott okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik /Fétv. 80. § (2) bek b) pontja./. 3) A járási földhivatal a részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést tartalma és alaki kellékei alapján – először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. ‒ A járási földhivatal a Földforgalmi tv. 51. § (1) bek. a – b) pontjai alapján az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy o a módosított haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, o a módosított haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, ‒ Az érintett ügyfelek értesítése (indokolással ellátott) határozattal /Fétv. 83. § és a Földforgalmi tv. 55. § (4) bek./. ‒ Jogorvoslat: bírósági felülvizsgálat /Földforgalmi tv. 55. § (5) bek./. 4) Ha a járási földhivatal előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadja meg a módosított haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyását ‒ az erdőnek minősülő földre vonatkozó módosított haszonbérleti szerződés esetén a haszonbérleti szerződés másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. o Az erdészeti hatóság a Fétv. 82. § (1) bek. alapján a megkeresését követő 8 napon belül köteles kiadni szakhatósági állásfoglalását. o Az erdészeti hatóság a Fétv. 82. § (2) bek. alapján előzetes szakhatósági állásfoglalást adhat ki, amely a kiállításától számított 90 napig használható fel. 5) További vizsgálati szempontok, melyek egyben megtagadási okok is egyben: ‒ a járási földhivatal a Földforgalmi tv. 53. § (1) bek. értelemszerű alkalmazásával a módosított haszonbérleti szerződés jóváhagyását kötelezően megtagadja, ha o utóbb megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye/érvényességi és hatályosulási feltételek/; o a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; o a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; o a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő


40




nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a Földforgalmi tv. 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,  olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy  birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki10; o az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. 6) A haszonbérleti szerződés (módosítás) hatósági jóváhagyás megtagadása esetén a határozatban határidő megjelölése mellett rendelkezni kell: ‒ arról, hogy a feleknek a szerződés mely rendelkezését (tartalmát), mely jogszabályi előírás alapján kell megváltoztatniuk, ‒ figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a határidő eredménytelen lejárata esetén a szerződés a szerződő felek között létrejött eredeti (alap) szerződés szerinti tartalommal marad fenn. 7) A módosított haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásának fennállása esetén: A földhasználati szerződés jóváhagyása a Földforgalmi tv. 55. § (2) bek. alapján: ‒ A jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: o a jóváhagyásról szóló határozat számát; o a földhivatal részéről a jogosult aláírását; o a záradékolás dátumát és a földhivatal bélyegzőjét. 8) A hatósági jóváhagyásról értesül: ‒ A földhivatal 2 eredeti példányt lát el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg /Fétv. 83. § és a Földforgalmi tv. 55. § (4) bek./. 9) Jogorvoslat: ‒ A járási földhivatal döntésével szemben jogorvoslatként csak bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető /Földforgalmi tv. 55. § (5) bek./. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 30 napos ügyintézési határidőn belül nem dönt, illetve a határidő meghosszabbításáról a szerződő feleket nem értesíti, módosított szerződés jóváhagyását a 30 napos ügyintézési határidő lejártát követő napon jóváhagyottnak kell tekinteni. Ez esetben a haszonbérlő kérelmére a módosított szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni.

10

A megyei/járási földhivatal nyilvántartásából ellenőrizheti.


41


15. A földhasználati jogosultságot szerző fél kötelezettsége a Fétv. 95. §-a alapján (1) A földhasználó a használatot annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ha a használat részesművelési szerződés alapján jött létre, a bejelentési kötelezettség a részesművelési szerződésben meghatározott, a szerződő felek közül kijelölt képviselőt terheli. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott földhasználati bejelentést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) kell teljesíteni, amelyhez a (3) bekezdésben meghatározott okiratot kell csatolni, kivéve, ha a tulajdonos vagy a tulajdonosi joggyakorló szervezet, illetve az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet vagy vagyonkezelői jog fennállása esetén a haszonélvező vagy a vagyonkezelő a földhasználó. (3) A bejelentési adatlaphoz csatolni kell a) a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződés esetén a szerződésnek a jóváhagyó záradékával ellátott egyik eredeti példányát vagy annak a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve a közjegyző által hitelesített másolatát, b) a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződés esetén a szerződés eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, c) közös tulajdonban álló föld használata esetén a 71. §-ban meghatározott használati megosztásról szóló megállapodás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát, vagy a 76. §-ban meghatározott sorsolás eredményéről szóló jegyzőkönyv eredeti vagy hitelesített másolatát és az ezekhez – szükség esetén – csatolt térképi kimutatást.

Összeállította: Török László osztályvezető


42

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

A föld tulajdonjogának megszerzése 1.

A föld tulajdonának megszerzésére irányuló szerződés tartalmi és formai elemei

1.1.

Tartalmi elemek ‒ A szerződő felek adatai: o természetes személy esetén: természetes személyazonosító adatok, személyi azonosító, a személyi azonosítóval nem rendelkező személy esetében a belső egyedi azonosító szám, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott, állampolgárság, lakcím (Fétv. 13.§ (1) bek. a.) pont, Fétv. 2/A.§); o gazdálkodó szervezet esetén: megnevezés, statisztikai azonosító, cégjegyzékszám (ha a gazdálkodó szervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik), a statisztikai azonosítóval, cégjegyzékszámmal nem rendelkező tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a belső egyedi azonosító szám, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott, székhely (telephely), vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utóneve, lakcíme, illetve a törvényes képviselő családi és utóneve, tisztsége, részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utóneve, lakcíme, bélyegzőjének lenyomata (Fétv. 13.§ (1) bek. b.) pont, Fétv. 2/B.§); ‒ kötelezettségvállalások (Földforgalmi tv. 13 – 15.§); ‒ ha a szerző fél tagja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Kamara), akkor a tagsági azonosító szám (Fétv. 13.§ (2) bek.); ‒ a vevő elővásárlásra jogosult-e, a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. (A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben.) (Fétv. 13.§ (3) bek.); ‒ nyilatkozat a közeli hozzátartozói jogviszonyról (Fétv. 32.§ (1) bek.); ‒ a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatai, a szerződés lényeges tartalmi elemei, a felek által meghatározott valamennyi kikötés, feltétel (Fétv. 16.§ (1) bek.); ‒ az Inytv. 32§ (1) bekezdésében meghatározattak az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz.

1.2. Formai elemek ‒ Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződésbe kell foglalni (Fétv. 11.§). E rendelkezés megsértésével kötött szerződés semmis. o Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szükséges (Inytv. 32.§ (3) bek.). ‒ A hirdetményi úton történő kifüggesztéshez 4 db eredeti adásvételi szerződést kell benyújtani a jegyzőhöz, ebből egy példányt biztonsági okmányon kell elkészíteni (Földforgalmi tv. 8.§, Fétv. 17.§ (1) bek.).


43

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE o A járási földhivatalhoz az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez a biztonsági okmányon szerkesztett szerződést kell benyújtani. ‒ A mezőgazdasági igazgatási szerv (megyei földhivatal) jóváhagyása, ha a Földforgalmi tv. így rendelkezik.

2.

Az elővásárlásra jogosultak sorrendje (Földforgalmi tv. 18 – 19.§, 2014. március 1. napjától hatályos)

2.1. A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg (Földforgalmi tv. 18. §) 1. Az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében (18.§ (1) bek. a.) pont). 2. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bek. b) – e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs (18.§ (3) bek.). 3. A földet használó olyan földművest, (18.§ (1) bek. b.) pont): ‒ aki helyben lakó szomszédnak minősül, ‒ aki helyben lakónak minősül, vagy ‒ akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. 4. A szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén azt a földművest, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása (18.§ (2) bek. a.) pont). 5. A szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén azt a földművest, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (18.§ (2) bek. b.) pont) 6. Az olyan földművest, ‒ aki helyben lakó szomszédnak minősül; (18.§ (1) bek. c.) pont) ‒ aki helyben lakónak minősül; (18.§ (1) bek. d.) pont) ‒ akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (18.§ (1) bek. e.) pont)


44

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE Az (1) bek. c) – e) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő: ‒ a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, ‒ fiatal földműves, ‒ pályakezdő gazdálkodó.

3.

A Földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jog nem áll fenn (Földforgalmi tv. 20.§, 2014. március 1. napjától hatályos): ‒ a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel, ‒ a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel, (a megszüntetésnek 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonszerzést kell eredményeznie) ‒ a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel, ‒ a települési önkormányzat közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljából történő adásvétel esetén.

4.

Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására (dologösszesség) vonatkozó szabályok ‒

Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak (Földforgalmi tv. 19.§ (5) bek., 2014. március 1. napjától hatályos). ‒ A Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az eladó az adás-vételi szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújthatja a közzétételi kérelmet. [474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet 2.§ (2) bek.]. ‒ A Földforgalmi tv. 19.§ (5) bekezdésében meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult az adás-vételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E rendelkezés alkalmazása során az elővásárlásra jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 18 – 19. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát megalapozó körülmény az adásvételi szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül (Fétv. 19.§, 2014. március 1. napjától hatályos).

5.

Az adás-vételi szerződés elővásárlásra jogosultakkal való közlése

5.1. Vonatkozó jogszabályok ‒ A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv. 21 – 22.§),


45

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE ‒ az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet, ‒ a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 16 – 20.§. A Földforgalmi tv. és a Fétv. ide vonatkozó rendelkezései 2014. március 1. napján lépnek hatályba, míg a 474/2013. Korm. rendelet rendelkezéseit – az adásvételi szerződések vonatkozásában – a 2014. március 1-jén vagy azt követően közétett (közölt) adásvételi szerződésekre kell alkalmazni [474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 15.§ c.) pont]. 5.2. A közléssel kapcsolatos kötelezettségek A tulajdonjog átruházása szempontjából a szerződés hirdetményi úton történő közlésére (kifüggesztésére) vonatkozó kötelezettség továbbra is az adásvételhez kötődik, tekintettel arra, hogy a kifüggesztés nem más, mint a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlése. Abban az esetben tehát, ha föld eladására kerül sor, a tulajdonosnak a vételi ajánlatot is magába foglaló, egységes okiratba foglalt szerződést az annak aláírásától számított 8 napon belül az elővásárlási jog jogosultjaival közölnie kell. (Az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés alatt olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába foglalja (Fétv. 16.§ (1) bek.). A közlés a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton történik meg. Abban az esetben, ha az elővásárlási jog más törvényen vagy megállapodáson alapul, akkor a szerződést közvetlenül (postai úton vagy személyes átadás) is közölni kell a jogosultakkal. Az adásvételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a Földforgalmi tv. 13 – 15.§-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13 – 15.§-ban foglalt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a szerződéshez csatolni kell. ‒ A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig – a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – más célra nem hasznosítja (Földforgalmi tv. 13.§ (1) bek.). o A Földforgalmi tv. 13.§ (2) bek. tartalmazza azt, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában mely esetek azok, amelyek nem minősülnek a használat átengedésének. o A Földforgalmi tv. 13.§ (3) bek. tartalmazza azokat az eseteket, amelyeknél a föld más célra hasznosítható.


46

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE ‒ Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony o időtartamát nem hosszabbítja meg, és o megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja (Földforgalmi tv. 13.§ (4) bek.). ‒ A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (Földforgalmi tv. 14.§ (1) bek.). ‒ A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött (Földforgalmi tv. 14.§ (2) bek.). ‒ A pályakezdő gazdálkodónak a 13. és 14. §-ban meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy o a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és o mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat (Földforgalmi tv. 15.§). Közvetlen úton történő közlés esetén is a joghatályos közlésnek a szerződés hirdetményi úton történő közlése minősül. Ez azt jelenti tehát, hogy más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultja is a jogát a 60 napos kifüggesztési határidőn belül gyakorolhatja. A hirdetményi úton történő közlés végett közzétételi kérelmet és négy eredeti példányban (ebből egy példány biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon kiállított példány) a szerződést kell benyújtani a jegyzőhöz. (Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújtható a közzétételi kérelem.) A közzétételi kérelem adattartalmát a 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg. Abban az esetben, ha a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem kerültek csatolásra a meghatározott példányszámban az adásvételi szerződések, a jegyző az eladót – maximum 5 napos határidő megállapításával – felhívja a hiányosságok pótlására, vagy a szerződésnek a megfelelő példányszámban való csatolására. Ha az eladó ezen felhívásnak határidőn belül nem tett eleget, vagy amennyiben a közzétételi kérelem nem az eladótól származik, akkor a jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését.


47

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE A hirdetményi úton történő közlés a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik meg. A jegyző a beérkezést követő 15 napon belül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén felismerhetetlenné teszi a természetes személyazonosító adatokat, kivéve az eladó és a vevő nevét, lakcímét/értesítési címét, állampolgárságát, és ezt a példányt függeszti ki. Elektronikus tájékoztató: A tájékoztató közzététele iránt a jegyzőnek az adás-vételi, vagy a haszonbérleti szerződés, illetve a közzétételi közlemény kifüggesztésének napján kell intézkednie. A közlés időtartama 60 nap. A jegyző a kifüggesztett szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és a 60 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő. Ezen időtartamon belül tehet az elővásárlásra jogosult elfogadó vagy lemondó nyilatkozatot. A közlés kezdő napja a kifüggesztést követő nap. Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát csak személyesen adhatja át a jegyzőnek (kivéve: az államot megillető elővásárlási jog esetén a jog gyakorlására jogosult szervezet/személy és az önkormányzat). A jegyző az elfogadó nyilatkozat személyes átvételekor köteles ellenőrizni az elővásárlásra jogosult személyazonosságát, köteles továbbá nyilatkoztatni az elővásárlásra jogosultat arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírás a saját aláírása-e. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti. A közzétételi kérelem visszavonása ‒ Az eladó a közzétételi kérelmet a szerződés kifüggesztéséig vonhatja vissza, a visszavonást írásban a jegyzőnek kell bejelenteni. Amennyiben a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kifüggesztését követően érkezik be a jegyzőhöz, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg. Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és meg kell jelölni benne az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá törvényen alapuló elővásárlási jog esetén azt is, hogy mely törvényen, mely ranghelyen gyakorolja. Mind az adásvételi szerződésnek a vevő részéről, mind az elfogadó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi törvény 13 – 15.§-ban előírt nyilatkozatokat, ennek hiányában azokat a 13 – 15.§-ban foglalt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a jognyilatkozathoz csatolni kell. Az elfogadó nyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 18. § (2) bek. a) illetve b) pontjában meghatározott elővásárlásra jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 18. § (2) bek. a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az elővásárlási jogukat.


48

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE Az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása esetén meg kell jelölnie a földalapkezelő szervezetnek azt, hogy a 18. § (1) bek. a) pontjában meghatározott mely célból gyakorolja az elővásárlási jogot. Ha a földalapkezelő szervezet valamely földbirtok-politikai irányelv érvényesítése céljából, vagy közérdekű cél megvalósítása érdekében tesz elfogadó jognyilatkozatot, meg kell jelölnie a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti mely földbirtokpolitikai irányelv, illetve milyen közérdekű cél megvalósítása érdekében gyakorolja az állam nevében az elővásárlási jogot. Az eladót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az elővásárlásra jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában az adásvételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (Amikor több föld egybefoglalt vételáron történő eladására kerül sor, ebben az esetben is az elővásárlásra jogosult a szerződést csak teljes egészében fogadhatja el.) A jegyző a szerződést a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról. A 60 napos kifüggesztés leteltét követő 8 napon belül ezután a jegyző a beérkezett, illetve az átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adásvételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi: ‒ az eladó részére, ha 2014. május 1-je után az adásvételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy ‒ 2014. május 1. után a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. Az iratjegyzéknek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: ‒ az elfogadó jognyilatkozatot benyújtó természetes személy o természetes személyazonosító adatait, o lakcímét, ‒ az államot, illetve az önkormányzatot megillető elővásárlási jog esetén az elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezet, illetve a képviseletében eljáró személy o megnevezését, illetve a képviselő családi és utónevét, valamint a képviselet jogcímét, o székhelyét, illetve a képviselő lakcímét, valamint ‒ a jognyilatkozat benyújtásának időpontját. Ha nem került elfogadó jognyilatkozat benyújtásra, az iratjegyzékben ennek tényét kell rögzíteni. Abban az esetben, ha az adásvételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, akkor az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adásvételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép. Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni (Földforgalmi tv. 70.§ (3) bek.).


49

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE A 2014. február 28-ig közölt vételi ajánlat esetében az adásvételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni (Földforgalmi tv. 70.§ (4) bek.). Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

6.

Az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása (2014. május 1-től)

A megyei földhivatal hatásköre (338/2006. Korm. rendelet 6/A.§ (3) bek.). Ha a Földforgalmi tv. eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést és a föld tulajdonjogának átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. A megyei földhivatal jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. 6.1. Az eljárás menete (Földforgalmi tv. 23 – 30.§) ‒ A jegyző a beérkezett, illetve az átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a megyei földhivatalnak jóváhagyás céljából (Földforgalmi tv. 22.§ (1) b.) pont). ‒ A megyei földhivatal „előzetes érvényességi és hatályosulási szűrést” végez: az adás-vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. ‒ A megyei földhivatal 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy: o az adás-vételi szerződés létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, o az adás-vételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a 13 – 15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13 – 15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy o az elfogadó jognyilatkozat  az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,  nem az elővásárlásra jogosulttól származik,  az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy


50

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 

‒

‒

‒

‒ ‒

‒

az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13 – 15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13 – 15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra; o a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. Ha az előzetes vizsgálat eredményeként a megyei földhivatal nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, és több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a megyei földhivatal az elővásárlásra jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. Nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt adás-vételi szerződésre: o kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy o a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal fennáll a Földforgalmi tv. 23. § (1) bek. c) pontjában foglaltak valamelyike. A megyei földhivatal a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának (ha készült jegyzék) megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából, amely szerv 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. A helyi földbizottság több elővásárlásra jogosultat támogathat. Ha a helyi földbizottság egyik elővásárlásra jogosult esetében sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, állást kell foglalnia abban, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevővel támogatja-e az adás-vételi szerződés jóváhagyását. Ha a helyi földbizottság 15 napon belül az állásfoglalását nem adja ki, a megyei földhivatal egy alkalommal – újabb 15 napos határidő kitűzésével – felhívja az állásfoglalásának kiadására.

6.2. Az adás-vételi szerződés jóváhagyása megtagadásának megyei földhivatali esetei ‒ A megyei földhivatal az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja, ha a helyi földbizottság o állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adás-vételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, o a megyei földhivatal a Földforgalmi tv. 26. §-ban foglalt felhívása ellenére sem adja ki az állásfoglalását; ‒ A megyei földhivatalnak – az adás-vételi szerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére – meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, ha: o utóbb megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az adás-vételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye, vagy


51

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE o a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adás-vételi szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy  a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a c) pont ca) és cb) alpontjában foglaltak alapján a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut;  a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – az adás-vételi szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki;  jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn. ‒ A megyei földhivatal – az adás-vételi szerződés jóváhagyását támogató helyi földbizottsági állásfoglalás ellenére – megtagadhatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, különösen, ha o a helyi földbizottság által támogatott elővásárlásra jogosulttal vagy jogosultakkal, illetve az adás-vételi szerződés szerinti vevővel szemben megállapítja, hogy a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdésének c) pont cc) alpontjában, valamint a 24. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján a helyi földbizottság értékelésével ellenkező következtetésre jut, vagy o az adás-vétel ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne. Ha a megyei földhivatal több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen elővásárlásra jogosultak közül az eladó, illetve ha az eladó határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a megyei földhivatal választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe lépjen. Ha a megyei földhivatal több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 8 napon belül – a megyei földhivatal az eladót – a következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg – 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. Az eladónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. Ha az eladó határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő – legfeljebb 15 nappal történő – meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak közül – a határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül – a megyei földhivatal jelöli ki azt az elővásárlásra jogosultat, aki a vevő helyébe lép. Ha a megyei földhivatal jóváhagyja az adás-vételi szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy a több azonos rangsorban álló jogosult közül a kijelölt elővásárlásra jogosulttal, akkor az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv – a helyi földbizottság állásfoglalásának beérkezése napját követő naptól számított 15 napon belül – önálló határozatot hoz, és ezzel


52

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE egyidejűleg az adás-vételi szerződést záradékkal látja el. Az adás-vételi szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: ‒ azt a tényt, hogy az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult lép; ‒ az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe lépő elővásárlásra jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; ‒ a jóváhagyásról szóló határozat számát; ‒ a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; ‒ a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető, mely során a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy: ‒ a perben a mezőgazdasági igazgatási szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el; ‒ a bíróság a határozatot megváltoztathatja. 6.3. A megyei földhivatal döntése (Fétv. 37.§) ‒ A megyei földhivatal döntésének a Ket.-ben meghatározottakon túl tartalmaznia kell a helyi földbizottság megnevezését, a helyi földbizottság elnökének nevét, a helyi földbizottság állásfoglalását, illetve állásfoglalásának kiadása hiányában ennek tényét. ‒ A megyei földhivatal egyszerűsített döntést nem hozhat. ‒ A jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A jogügylet jóváhagyása esetén a két eredeti példány közül az egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet. ‒ A megyei földhivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi és felügyeleti eljárás iránti kérelem. A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani (Inytv. 26.§ (4) bek.).


53

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 7.

Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonjog átruházásról szóló szerződések (Földforgalmi tv. 36.§ (1) – (2) bek., 2014. május 1-től hatályos) ‒ Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása: o az állam tulajdonszerzéséhez; o az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez; o a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához; o a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához; o a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor; o a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vételhez; o a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez; o a 11. § (2) bekezdésében (egyház, jelzálog-hitelintézet, települési önkormányzat) meghatározott tulajdonszerzéshez.

A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása.

8.

A helyi földbizottság

8.1. A Földforgalmi tv. 2014. március 1-től hatályos rendelkezései ‒ A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak. (Földforgalmi tv. 68.§ (1) bek.) ‒ A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll. (Földforgalmi tv. 68.§ (2) bek.) ‒ Feladata: a földbirtok-politikai célokkal összhangban befolyásolja a település közigazgatási területén a földek tulajdonjogának forgalmát o a birtokviszonyok átláthatósága, o a spekulatív földszerzések megelőzése, o az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakítása és megőrzése, o a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében. (Földforgalmi tv. 68.§ (3) bek.) ‒ A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye. (Földforgalmi tv. 68.§ (5) bek.)


54

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE ‒ A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését. (Földforgalmi tv. 68.§ (6) bek.) 8.2. A Földforgalmi tv. 2014. május 1-től hatályos rendelkezései ‒ Amennyiben több elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó nyilatkozatot, a megyei földhivatal a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. (Földforgalmi tv. 23.§ (5) bek.) ‒ Ha a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg a helyi földbizottságot. (Földforgalmi tv. 23.§ (6) bek.) ‒ A helyi földbizottság – a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított – 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. (Földforgalmi tv. 24.§ (1) bek.) ‒ A helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli (Földforgalmi tv. 24.§ (2) bek.): o az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére; o megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba; o az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult  alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,  elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy  indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát; o az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevő elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától. ‒ A helyi földbizottság a 24. § (2) bekezdése szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult, és az adás-vételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni.


55

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE ‒ A 24. § (2) bekezdése szerinti értékelés során a helyi földbizottság több elővásásra jogosultat támogathat. ‒ Ha a helyi földbizottság az értékelés alapján egyik elővásásra jogosult esetében sem támogatja az adás-vételi szerződés jóváhagyását, állást kell foglalnia abban, hogy az adásvételi szerződés szerinti vevővel támogatja-e az adás-vételi szerződés jóváhagyását (Földforgalmi tv. 25.§ (1) – (3) bek.). ‒ Ha a helyi földbizottság a 24. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az állásfoglalását nem adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv egy alkalommal – újabb 15 napos határidő kitűzésével – felhívja az állásfoglalásának kiadására (Földforgalmi tv. 26.§). 8.3. A Fétv. 2014. február 25-től hatályos rendelkezései ‒ A helyi földbizottság állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet (Fétv. 103/A. § (1) bek.). ‒ A képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23 – 25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselőtestület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel (Fétv. 103/A. § (2) bek.). ‒ Kifogás benyújtása esetén e törvény és a Földforgalmi törvény alkalmazásában a helyi földbizottság állásfoglalásának közlésétől számított határidők a képviselő-testület döntése közlésétől számítandók (Fétv. 103/A. § (2) bek.). ‒ A helyi földbizottság felett a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol (Fétv. 103/B. § (1) bek.). ‒ Ha a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása során a fővárosi és megyei kormányhivatal törvénysértést észlel, megfelelő határidő megjelölésével – a jegyző útján – felhívja a helyi földbizottságot a törvényesség helyreállítására (Fétv. 103/B. § (3) bek.). 8.4. A Fétv. 2014. május 1. napjától hatályos rendelkezései /103. § (1) – (2) bekezdések/ ‒ Ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás


56

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE kiadása céljából. A helyi földbizottság működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken. ‒ Az (1) bek. szerinti esetben a Földforgalmi törvény és e törvény alkalmazása során a helyi földbizottság alatt a Kamara területi szervét kell érteni. A jegyző a 102. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban annak tényét tünteti fel, hogy a helyi földbizottság feladatait a Kamara látja el.

9.

A biztonsági okmány

A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására csak olyan papír alapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik (Földforgalmi tv. 8.§, 2014. március 1-től hatályos). Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, amelyek közül egy példánynak biztonsági okmányon kiállítottnak kell lennie (Fétv. 17.§ (1) bek., 2014. március 1től hatályos). A biztonsági okmány alkalmazásával kapcsolatos részletszabályok a föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló 47/2014. (II. 26.) Korm. rendeletben találhatók, amely a 8.§ és a 10.§ kivételével 2014. március 1-től hatályos. A föld tulajdonjogának átruházására irányuló, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó – az Inytv. által előírt okirati kellékekkel rendelkező – okiratot ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, az Inytv. szerinti jogi képviselőnek az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által rendszeresített, az e rendeletben meghatározott biztonsági okmányon kell elkészítenie. E rendelet alkalmazásában a földről való rendelkezést tartalmazó végintézkedés nem minősül a föld tulajdonjogának átruházására irányuló, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletnek (47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 1.§ (1) bek.). Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez a közokirat hiteles másolatát, hiteles kiadmányát kell biztonsági okmányon benyújtani. A biztonsági okmány fogalma: a biztonsági okmány védelmi elemekkel (vízjellel, pelyhezőkkel és vegyi védelemmel) ellátott papírlap, amely a jobb oldalán hosszanti irányban 10 mm széles irizáló nyomatot tartalmaz, amelyen a „földátruházási biztonsági okmány” felirat látható. A nyomat olyan nyomdatechnikai eljárással készül, ami a felirat másolását kizárja. A biztonsági okmány


57

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE tartalmazza ezen felül a következő feliratot nyomtatott formában: „Kizárólag földtulajdont érintő jogügylet írásba foglalására használható.” [47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 2.§ (1) bek.]. 9.1. Több különálló lapból álló okirat jellemzői [47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 1.§ (5) – (6) bek.]: ‒ folyamatos sorszámozás, ‒ a lapok összefűzése (az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható), ‒ a jogi képviselő a lapokat zsinórral összefűzi és a zsinórt matricával leragasztja, továbbá az okiratot, a matricát és a papírt érintő módon aláírja. A FÖMI felelős: a biztonsági okmányok beszerzéséért, a járási földhivatalok részére történő elosztásáért, szállításáért. A biztonsági okmány ára: 60 Ft+ÁFA/lap, amelyet a jogi képviselő a járási földhivataltól vásárolhat meg. A gyártási hibás biztonsági okmányt a járási földhivatal térítésmentesen kicseréli, egyidejűleg a hibát jelzi a FÖMI felé, továbbá ha a készlet pótlása szükséges, megteszi a szükséges intézkedéseket. A jogi képviselő részére átadott vagy a jogi képviselő által visszaszolgáltatott biztonsági okmányokról a járási földhivatal nyilvántartást vezet (47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4.§). A nyilvántartás jellemzői: ‒ a nyilvántartás adattartalma, ‒ a nyilvántartásban rögzített adatokat 5 évig köteles őrizni a járási földhivatal, ‒ a járási földhivatal a biztonsági okmányokat átvevő, vagy azokat visszaszolgáltató személy adatait a személyazonosság igazolására szolgáló fényképes okmányból ellenőrzi. 9.2. A jogi képviselő kötelezettségei [47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 5 – 7.§] ‒ A biztonsági okmányt a jogi képviselő köteles biztonságos helyen, elzárva tartani. ‒ A rontott biztonsági okmányt a jogi képviselő áthúzással, a „rontott példány” szöveg feltüntetésével és aláírásával érvényteleníti. ‒ Ha a biztonsági okmány gyárilag hibás, megsérül, vagy megsemmisül, erről haladéktalanul jegyzőkönyvet kell felvenni. ‒ A jogi képviselőnek az általa átvett és felhasznált biztonsági okmányról nyilvántartást kell vezetnie. ‒ A nyilvántartáshoz meg kell őrizni az érvénytelenített, sérült vagy a ki nem cserélt hibás biztonsági okmányt vagy a jegyzőkönyvet. ‒ Az ügyvédi, közjegyzői kamarai tagság megszűnése vagy szüneteltetése esetén a visszaszolgáltatási kötelezettség időtartama 8 nap.


58

A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 9.3. A járási földhivatalok ellenőrzési tevékenysége ‒ A 2014. május 1-től hatályos 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 8.§-a, 10.§-a szerint. ‒ Ellenőrizendő a biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek betartása, kezelése, felhasználása, átadás-átvétele, visszaszolgáltatása 9.4. Szankciók ‒ A Fétv. 44/A.§-a szerint (2014. május 1-től hatályos): o a mezőgazdasági igazgatási szerv a felhasználót a biztonsági okmány kezelésével, felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése esetén bírsággal sújtja, vagy figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a jogsértő állapot megszüntetésére; o a jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek, vagy a mulasztásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jutásától számított egy év, illetve ha a cselekmény, vagy mulasztás elkövetésétől számított három év eltelt. ‒ A 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 8.§ (2) – (4) bek. szerint (2014. május 1-től hatályos): o a bírság: legkisebb összege 15.000,- Ft, legmagasabb összege 100.000,- Ft; o a mértékét az ellenőrzés során feltárt jogsértés összes körülményére tekintettel kell meghatározni; o a bírságot az annak kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.

Összeállította: dr. Regős Edit osztályvezető


59

A FÖLD ADÁS-VÉTELÉNEK FOLYAMATÁBRÁJA Föld adás-vételi szerződés a megkötéstől a bejegyzésig Föld adás-vételi szerződés aláírása

Elővásárlási jog gyakorlása

Földforgalmi tv-n alapul. 8 napon belül jegyzőhöz megküldeni a - közzétételi kérelmet - 4db eredeti szerződést

Más törvényen, megállapodáson alapul. Közlés: 8 napon belül közvetlenül is

Jegyző hiánypótlásra felhív Megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését

Jegyző eljárása

15 napon belül intézkedik a kifüggesztés iránt

60 napos kifüggesztés A jegyző 8 napon belül iratjegyzéket készít. Iratjegyzék, adás-vételi szerződés, jognyilatkozatok megküldése

Megyei földhivatal hatósági jóváhagyásra irányuló eljárás

eladó

30 nap 15 napon belül „előzetes érvényességi és hatályosulási szűrés”

Járási földhivatal ingatlannyilvántartási eljárás

Megkeresi a helyi földbizottságot, 15 napon belül állásfoglalás kiadása

Megyei földhivatal dönt

Megtagadja a jóváhagyást

Állásfoglalás kifüggesztése 5 napra Kifogás tehető a tel.önk. képviselő testületénél

Jóváhagyja a szerződést

Döntése ellen nincs jogorvoslat

Döntés közlése

30 nap Bírósági jogorvoslat a megyei földhivatal székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságnál


Járási földhivatal ingatlannyilvántartási eljárás

60

A HASZONBÉRLETI SZERZŐDÉSEK FOLYAMATÁBRÁJA Haszonbérleti szerződés a megkötéstől a nyilvántartásba vételig Haszonbérleti szerződés megkötése

Igen

Előhaszonbérleti jog fennáll-e?

A jegyző felé 8 napon belül közzétételi kérelem mellékelve 3 db eredeti szerződést, valamint külön törvény alapján az előhaszonbérletre jogosultak közvetlen értesítése

Nem Használatba vételtől számított 30 napon belül bejelentés a járási földhivatalnál

Jegyző eljárása

A közzétételi kérelem és mellékletei hiányosak-e

Igen

Igen

A kérelem a haszonbérbeadótól származik-e ?

Nem

Jegyző megtagadja a közzétételi kérelmet a szerződő felek értesítése mellett

Nem

Hiánypótlás felhívás 5 napos határidővel

Hiánypótlás teljesítése

Közzététel 15 napon belül

Igen

Elektronikus közzététel

15 napos kifüggesztés, a lejáratát követő 8 napon belül a jegyző megküldi az iratjegyzéket és mellékleteit Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés esetén a használatba adó részére

Hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés esetén a Járási földhivatal részére hatósági jóváhagyás céljából

A földhasználó bejelentési kötelezettsége a járási földhivatal felé

Nem Jegyző megtagadja a közzétételt

15 napon belül döntés arról, hogy a szerződés és az elfogadó nyilatkozat(ok) hatályosulási és érvényességi feltételeknek megfelelnek-e?

Igen 60 napon belül jóváhagyja a haszonbérleti szerződést vagy megtagadja a hatósági jóváhagyást és erről határozattal értesíti a szerződő feleket és az elfogadó nyilatkozattevőket

Jogorvoslat: bírósági felülvizsgálat


Nem A járási földhivatal megtagadja a hatósági jóváhagyást

A döntés közlése a szerződő felek és a nyilatkozattevők részére

Jóváhagyás esetén a földhasználó a használatba vételtől számított 30 napon belül kezdeményezi a járási földhivatalnál a nyilvántartsába vételt.

61

A 2014. ÁPRILIS 9-ÉN, SZEGEDEN MEGTARTOTT FÖLDÜGYI FÓRUM ELŐADÁSAI

A 2014. április 9-én, Szegeden megtartott Földügyi Fórum előadásai dr. Polner Eörs (Csongrád Megyei Kormányhivatal, Főigazgató): Köszöntő Kispál Ferenc (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Csongrád megyei Elnök): Köszöntő dr. Papp Bálint (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Főosztályvezető): A földforgalmi törvény végrehajtási rendeleteiről dr. Nagy Olga (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Főosztályvezető-helyettes): A földforgalmi szabályozás a gyakorlat tükrében 2014. első felében dr. Czímer István (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Osztályvezető): Az új Polgári Törvénykönyv ingatlan-nyilvántartási vonatkozásainak vázlatos áttekintése Koós Tamás (Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály, Főosztályvezető-helyettes): A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése – felkészülés és végrehajtás


62

DR. POLNER EÖRS: KÖSZÖNTŐ Kedves Jelenlévők! A termőföld az ország kiemelkedően fontos erőforrása, nemzeti vagyona, éppen ezért az új földtörvény koncepció a föld védelme érdekében született. A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium legfontosabb célkitűzései között szerepelt a nemzeti elkötelezettségű vidékfejlesztési politika és ezzel egyidejűleg a föld- és birtokpolitika megvalósítása. Az új földtörvény megalkotásával azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy a föld a helybelakó földművelő gazdák tulajdonába és használatába kerüljön. „Akié a föld, azé az ország! – elsőrendű nemzeti ügy a magyar föld sorsa” – mondta dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2013. június 7-én a Magyarország jobban teljesít c. rendezvénysorozat szegedi állomásán. Megállapította: Csongrád megye a magyar élelmiszertermés legjobb produktumait biztosítja az ország számára. Az agrártárca egyik legfontosabb célja a magyar agrár-középosztály megerősítése, a föld hazai kézben tartása, és a gazdák érdekeinek védelme. A várva várt új földforgalmi törvény elfogadásával az agrárium egészére ennek szellemében született átfogó megoldás. Az új szabályozás számos új feladatot is ró a kormányhivatalok érintett szakigazgatási szerveire, ezek közül is elsősorban a földhivatalokra. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalánál és a Járási Hivatalok Földhivatalainál dolgozó szakemberek ez év januárjára, csak a rendelkezésre álló személyi állományt igénybe véve, megfeszített tempóban dolgozva legyőzték a földhasználati nyilvántartásban az adatszolgáltatási kötelezettség megváltozásával keletkezett ügyirathátralékot, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy miattuk essen el valamely gazdálkodó bármilyen, a földhivatali nyilvántartással összefüggő támogatástól. Azt, hogy az új szabályozás kapcsán lehetőségünk lesz-e a munkaerőpiacról kollégákat felvenni, egyenlőre nem biztos. Az viszont igen, hogy a megyében dolgozó kormánytisztviselők minden erejükkel azon lesznek, hogy megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és munkájukkal győzzék azt a terhet, amit Önök, gazdálkodók és képviselőik tesznek rájuk. 2013 őszétől eleinte szórványosan, majd az idő előrehaladtával egyre többször keresték föl a Csongrád Megyei Kormányhivatalt és kormányhivatal Földhivatalait a legkülönfélébb érdeklődők: az agrárium képviselői, ügyvédek, jogászok, a kormányhivatali társ szakigazgatási szervek dolgozói a Mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényhez kapcsolódó kérdéseikkel. Napjainkra akkorára nőtt az érdeklődés, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala a Vidékfejlesztési Minisztérium jogszabályalkotásban részvett szakembereit előadónak felkérve próbál segítséget nyújtani az új földügyi szabályozás elmélyültebb elsajátításához. Kedves Hallgatóság! Az országban nagy valószínűséggel ez az első olyan rendezvény, ahol a jelenlévők első kézből, ilyen mélységben hallhatják a jogalkotók szándékát, hiszen a résztvevő szakemberek többsége tevékenyen vett részt a jogszabályok megalkotásában. Tudjuk, hogy bármelyik témakörben


63

DR. POLNER EÖRS: KÖSZÖNTŐ többnapos előadásokat, fórumokat lehetne tartani, sajnos ezt a mai rohanó világunk nem teszi lehetővé. A földügyben jelenleg igen dinamikus a jogszabályi környezet változása, ezért arra gondoltunk, hogy megragadva az alkalmat nem csak az új földtörvény koncepciójáról, hanem a földügyhöz szintén szervesen kapcsolódó ingatlan-nyilvántartási változásokról is tájékoztatást adunk. És végül, hogy a földhivataloknál eddig meglévő mindhárom szakterület képviseltesse magát az osztatlan közös tulajdonban lévő földek megszüntetésének jogi szabályozásáról és a jelenleg az országban folyó, illetőleg Csongrád megyében 2014. április 01-ével elinduló munkálatokról is szó lesz.

Mindezekhez kívánok jó tanácskozást!


64

KISPÁL FERENC: KÖSZÖNTŐ Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar nemzetgazdaságnak vitathatatlanul meghatározó jelentőségű ágazatai az agrárgazdaság és az élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés, amelyek a társadalom számára is érzékelhető módon sok viszontagságon mentek keresztül az elmúlt évtizedek során. Az ágazatok megerősítésének fontos része volt a korábbi agrárkamarai rendszernek a felülvizsgálata és teljes újjáalakítása, mely a 2012. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi CXXVI. törvénnyel – a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról (későbbiekben Agrárkamara) – megvalósult. Az elmúlt időszakban a földhasználati-struktúra is jelentős átalakult, melynek során a különböző támogatási jogok megszerzése érdekében megindult a földek felvásárlása. A 2013. december 15. napján hatályba lépett 2013. évi CXXII. törvény – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (későbbiekben Földforgalmi törvény) –, mellyel főszabályként a mezőgazdasági termelést folyató személyek, földművesek tulajdon és használati jog szerzését helyezték a középpontba. Sokak számára nem nyilvánvaló módon az Agrárkamara is több ponton szerepet kapott a földek megszerzésével és használatával kapcsolatban, ezért engedjék meg, hogy pár gondolat erejéig ismertessem Önökkel ezeket a területeket. Egyrészről a Földforgalmi törvény értelmében – főszabály szerint – a földnek adás-vétel útján történő megszerzéséhez hatósági jóváhagyás szükséges, melynek részét képezi a helyi földbizottságnak az állásfoglalása. A Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103.§-a értelmében amennyiben 2014. május 1. napjáig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, akkor az állásfoglalást az Agrárkamarának a föld fekvése szerint illetékes területi szerve adja ki a hatósági jóváhagyási eljárásban. Az Agrárkamara az állásfoglalás kiadásakor ugyanazon szempontok és szabályok szerint köteles eljárni, mint a helyi földbizottság, azzal a Földforgalmi törvény és az átmeneti rendelkezések alkalmazása vonatkozásában egy tekintet alá esik. Kiemelném éppen ezért, hogy az Agrárkamara illetékes területi szerve által kibocsátott állásfoglalással szemben a kifogást szintén a települési önkormányzat képviselő-testületénél lehet előterjeszteni. Fontosnak tartom megemlíteni az Agrárkamara jelentőségét a közös tulajdonban lévő földekkel kapcsolatosan, azon belül is a földhasználat szempontjából.


65

KISPÁL FERENC: KÖSZÖNTŐ Az Agrárkamara közreműködik a közös tulajdonban lévő földek használati megosztásában azzal, hogy amennyiben felhívásra sem jelentik be a földhasználatot, akkor az Agrárkamara illetékes területi szerve sorsolással alakítja ki a használat rendjét. Az így kialakított használati rend 5 évig hatályos, kivéve, ha a tulajdonosok új használati megállapodást kötnek. Mindezek mellett az Agrárkamara az úgynevezett földműves-nyilvántartással kapcsolatosan is szerepet játszik annyiban, hogy a nyilvántartásba-vétel céljából igazolást állít ki, amennyiben a jogosultság más módon nem támasztható alá. Az igazolás természetes személy esetében azt igazolja, hogy a kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző mindhárom évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott. Szervezet esetében pedig igazolja, hogy a szervezet arra kijelölt vezető tisztségviselője, vagy cégvezetője 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik. Összességében az új Földforgalmi törvény jelentős változásokat vezetett be a földek megszerzése és használata tekintetében, melyeknek szerves részét képezi az Agrárkamara tevékenysége és közreműködése is. A mai Földügyi Fórumon számos előadás és fórum segíti majd az új rendszernek a hathatós megismerését, a felmerült kérdések megválaszolását. Mindannyiunk érdeke, hogy a rendszer a céljainak megfelelően működni tudjon. Használjuk fel a mai napon szerzett információkat a gazdaság megfelelő működésének kialakítása, a földek termelésre való biztosítása érdekében. Megtisztelő figyelmüket köszönöm!


66

DR. PAPP BÁLINT: A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETEIRŐL


67



68



69



70



71



72



73



74



75



76



77



78



79



80



81



82



83



84



85



86



87



88



89



90



91

DR. NAGY OLGA: A FÖLDFORGALMI SZABÁLYOZÁS A GYAKORLAT TÜKRÉBEN 2014. ELSŐ FELÉBEN


92



93



94



95



96



97



98



99



100



101



102



103



104



105



106



107



108



109



110



111



112



113



114



115



116



117



118



119



120



121



122



123



124



125



126



127



128



129



130



131



132



133



134



135



136



137



138



139



140



141



142



143



144



145



146



147

DR. CZÍMER ISTVÁN: AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI VONATKOZÁSAINAK VÁZLATOS ÁTTEKINTÉSE


148



149



150



151



152



153



154



155



156



157



158



159



160



161



162



163



164



165



166



167



168



169



170



171



172



173



174



175



176



177



178

KOÓS TAMÁS: A RÉSZARÁNY FÖLDKIADÁS SORÁN KELETKEZETT OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE – FELKÉSZÜLÉS ÉS VÉGREHAJTÁS


179



180



181



182



183



184



185



186



187



188



189



190



191



192



193



194



195



196



197



198



199



200



201



202



203



204



205



206



207



208



209



210



211



212



213



214



215



216



217



218



219



220



221



222



223



224



225

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK

A Földügyi Fórumra érkezett írásbeli kérdések 1.

Föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos kérdések

A 2013. évi CXXII. törvény – Földforgalmi tv. – 2014. május 1-jétől hatályos 6. § (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: E törvény hatálya a föld tulajdonjogának – ide értve az aranykorona (a továbbiakban: AK) értékben kifejezett, hatósági földkiadási eljárás útján kijelölésre váró részarány-tulajdont is – bármilyen jogcímen, illetve módon történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést. Kérdés: A termelőszövetkezeti különlapokon nyilvántartott AK értékre vonatkozó adásvételi szerződéseket közzé kell-e tenni? Amennyiben igen, mi határozza meg azt, hogy mely települési önkormányzat polgármesteri hivatalának a hirdetőtábláján kell az adásvételi szerződést kifüggeszteni? (Egy termelőszövetkezet működési területe több településre is kiterjedhet.) Válasz: A részarány-tulajdonra nem terjed ki a Földforgalmi törvényben részletezett elővásárlási jog, ezért nem kell kifüggeszteni az erre irányuló adásvételi szerződéseket sem. A biztonsági okmányra vonatkozó rendelkezések sem alkalmazhatóak ebben az esetben. Részarány-tulajdon átruházása esetén a szerzőképességre és a birtokmaximumra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni. A Földforgalmi tv. 10. § (2) bekezdése szerint a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt sem haladja meg az 1 hektárt. Kérdés: Tudatosan használta-e itt a jogalkotó a „birtok” kifejezést? Kapcsolódó kérdések: a) A szakasz szó szerinti értelmezése alapján a birtokában álló föld területnagysága nem haladhatja meg az 1 hektárt és nem a tulajdonában álló föld összes területnagysága. Ez alapján, ha a nem földműves magánszemély az összes eddigi földtulajdonát másnak a használatába adta, akkor a tulajdonszerzése nem sérti ezt a korlátot? b) Ugyanezen szakasz esetében (amennyiben továbbra is szem előtt tartva a birtok és a tulajdon különbözőségét), ha a megszerezni kívánt föld nem kerül a vevő birtokába (ugyanezen naptól például földhasználati szerződést köt rá), akkor nem sérti ezt a korlátozást az sem, ha a szerzett föld 1 hektárnál nagyobb? Vagy ezt úgy kell értelmezni, hogy a megszerzendő föld – függetlenül, hogy az a vevő birtokában álló földek mennyiségét nem növeli – nem lehet nagyobb 1 hektárnál? c) Amennyiben a nem földműves a korlátozást nem sérti a tulajdonjog fentiek szerinti (birtok nélküli) megszerzésével, akkor a földhasználati szerződés (pl. haszonbérlet) megszűnése, lejárta esetén utólagosan (pl. 3 év elteltével)


226

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK megállapítható lenne, hogy a föld tulajdonjogát a korlátozásba ütközően szerezte meg? Válasz: Igen! A további kérdésekre a válaszok az alapkérdésre adott válaszból adódnak.

Kérdés: Ha földművesnek nem minősülő személy szerez 1 hektárnál kisebb területű ingatlant, ebben az esetben is szükség van-e a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyására, vagy elegendő a hirdetményi úton történő kifüggesztés? Válasz: A hatósági jóváhagyás és a kifüggesztés nem függ össze (kivéve: közeli hozzátartozók). A hatósági engedélyezés szükségessége nem attól függ, hogy valaki földműves-e, illetve hogy 1 hektárnál nagyobb területű földet szerezne-e.

A Földforgalmi tv. 14. § (2) bekezdése szerint: A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött. Kérdés: Melyik szerv hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötöttek-e a felek? A szerződésben elegendő-e erre vonatkozóan nyilatkozni, vagy a hatáskörrel rendelkező szerv igazolását is csatolni

kell? Válasz: A szerződésben kell a szerző félnek nyilatkoznia a Földforgalmi tv. 14.§ (2) bekezdését illetően. (Az ellenérdekű fél becsatolhat esetlegesen erre vonatkozóan bírósági döntést.) Egyébiránt a bíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötöttek a felek.

A Földforgalmi tv. 18. § (1) határozza meg a föld eladása esetén az elővásárlási jog sorrendjét. Kérdés: A jogalkotó tudatosan hagyta ki a helyben lakó szomszéd mellett azt a kiegészítést, hogy „a szomszédos föld olyan tulajdonosa, vagy használója, akinek a lakóhelye vagy mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel/haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.”? Kapcsolódó kérdés: A fentiek fényében értelmezhető-e úgy a helyben lakó szomszéd


227

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK fogalma, hogy abba beletartozzon az a „szomszéd” is, aki 20 km-en belül, de nem a földdel azonos településen lakik már 3 éve? Válasz: Nem. A helyben lakó szomszéd fogalma konkrét. A fogalmakat nem lehet összemosni. Az elővásárlási jog sorrendjénél van jelentősége ennek az elkülönítésnek. A jogalkotó ezt a sorrendet lépcsőzetes rendszerre építette.

A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése szerint: A 18. § (1) bek. b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. Kérdés: A felhívott rendelkezésben nincs meghatározva az, hogy a földet használó földműves milyen jogcímen használja a földet. Van-e jelentősége annak, hogy mi a használat jogcíme; illetve a használat ténye mivel igazolható (földhasználati bejelentés/használati megállapodás)? Válasz: Nincsen relevanciája, hogy a földet használó földműves milyen jogcímen használja a földet. A használat ténye földhasználati nyilvántartási lappal vagy földhasználati szerződéssel igazolható.

A Földforgalmi tv. 20.§ b.) pontja szerint: E törvény szerinti elővásárlási jog nem áll fenn: a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén. Kérdés: Hogyan kell értelmezni a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vételt: a) Ténylegesen csak egy tulajdonosa lesz az adás-vétellel érintett földrészletnek? b) Az egyik társtulajdonos egy másik társtulajdonos adott földrészleten fennálló teljes hányadát megszerzi, így kettejük viszonylatában szűnik meg a közös tulajdon, ugyanakkor a földrészlet ettől függetlenül maradhat más tulajdonosok közös tulajdonában? c) Ki kell-e függeszteni a tulajdonostársak közötti adásvételt vagy a Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdésének megfelelően bele lehet érteni azt az esetet, ha tulajdonostárs földműves tulajdonostársnak adja el tulajdoni hányadát, akkor nem áll fenn elővásárlási jog? Várható-e értelmező rendelkezés kiadása? Válasz: Közös tulajdon akkor szűnik meg, ha 1/1 arányban tulajdonossá válik valaki. Amennyiben ez nem történik meg, a tulajdonostársak közötti adásvételi szerződést ki kell függeszteni.


228

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: Termőföld ingatlan eladása során szükséges-e ellenőrizni a más jogszabályon (pl. Polgári Törvénykönyv) alapuló elővásárlásra jogosultak értesítését az Inytv 39.§ /3/ bek. i./pontja és a Vhr. 75.§-a alapján? Várható-e a szabályozás kiegészítése arra vonatkozóan, hogy a kifüggesztéssel a társtulajdonosok értesítési kötelezettségének is eleget tesz az ajánlattevő? Válasz: A Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy a föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adás-vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adás-vételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13 – 15. §ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13 – 15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás-vételi szerződéshez csatolni kell. A 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet – az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról – 75. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha az ingatlanra elővásárlási jog van bejegyezve, vagy a nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Az ingatlan-nyilvántartás adataiból alapvetően csak a tulajdonostárs Ptk.-n alapuló elővásárlási jogának a fennállása állapítható meg, ezért a földhivatal a tulajdonostársak értesítésének megtörténtét tudja vizsgálni. 2014. május 1. napjától a hatósági jóváhagyáshoz kötött átruházások esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv fogja ezt vizsgálni. Várható a szabályozás kiegészítése ebben a tekintetben. A 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet – az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról (későbbiekben Rendelet) – 2. § (1) bekezdése szerint: A tulajdonosnak, mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. Kérdés: Amennyiben több tulajdonos (eladó) kívánja a tulajdoni illetőségét egy


229

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK okiratban értékesíteni valamennyi tulajdonosnak kell közzétételi kérelmet benyújtania a települési önkormányzat jegyzője részére vagy elegendő egy olyan tulajdonosnak, aki a többi tulajdonostól meghatalmazással rendelkezik? Válasz: Amennyiben egységes okiratba foglalták a több eladó tulajdoni hányadaira vonatkozó adásvételi szerződést, akkor meghatalmazásra sincs szükség. Elegendő az, ha az egyik tulajdonostárs benyújtja a közzétételi kérelmet.

A Földforgalmi tv. 33. § (3) – (4) bekezdése szerint: (3) A föld tulajdonjogának a tulajdonos elismerésén alapuló elbirtoklással történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban a szerző félnek kell megkeresnie a mezőgazdasági igazgatási szervet a tulajdonszerzés jóváhagyása céljából. A mezőgazdasági igazgatási szerv az elbirtoklás feltételeit (ide értve a szerzés e törvény szerinti feltételeinek fennállását is) és azt vizsgálja, hogy az elbirtoklás nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, és az elbirtoklás feltételei a valóságnak megfelelően fennállnak, azokat nem a tulajdonos, illetve a szerző fél, vagy mindkét fél erre irányuló szándékolt magatartása idézte elő. (4) Ha az elbirtoklás bekövetkezésének megállapítása iránt a felek bírósághoz fordulnak, a szerző félnek a kereset benyújtását megelőzően be kell szereznie a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolását arról, hogy a tulajdonszerzése e törvény szerinti feltételei fennállnak. Ez esetben a felek által benyújtott nyilatkozatok alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy a szerző személy szerzőképessége fennáll-e, az elbirtoklás nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését, és az elbirtoklás feltételei a valóságnak megfelelően fennállnak, azokat nem a tulajdonos, illetve a szerző fél vagy mindkét fél erre irányuló szándékolt magatartása idézte elő. Az e bekezdés szerinti kérelem alapján meghozott döntéséről a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt állít ki. A Ptk. 5 könyv 45. §-a szerint: [A jogcímes elbirtoklás] Az elbirtoklás öt év elteltével következik be, ha a birtokos az ingatlan birtokát a tulajdonostól olyan írásbeli szerződéssel szerezte, amelynek alapján a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követelhetné, ha a szerződés az ehhez megkívánt alakszerűségi követelményeknek megfelelne, és a birtokos az ellenszolgáltatást teljesítette. Kérdés: A Ptk. 5:45 §-ában meghatározott ún. jogcímes elbirtoklás esetén kell-e alkalmazni a Földforgalmi tv. 33. § (3) – (4) bekezdésében foglaltakat? Válasz: Jogcímes elbirtoklás esetén is kell alkalmazni a Földforgalmi tv. 33.§ (3) – (4) bekezdéseit, szükséges tehát a hatósági jóváhagyás, azonban a mezőgazdasási igazgatási szerv értelemszerűen az elbirtoklás feltételeinek fennállását az eltérő rendelkezések alapján vizsgálja.

A Földforgalmi tv. 34. § (1) és (3) bekezdése szerint: (1) A föld tulajdonjogáról végintézkedéssel történő rendelkezés esetén – a hagyatéki eljárás keretében – a közjegyző küldi meg a végintézkedést a föld tulajdonjogának megszerzését illetően jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásban az eladó alatt az örökhagyót, a vevő alatt az örököst kell érteni. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A


230

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni. Kérdés: A mezőgazdasági igazgatási szervnek mely időpontban kell vizsgálnia azt, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, illetve azt, hogy a végintézkedés nem eredményezie a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését: a) az örökhagyó halálának időpontja b) a hagyaték átadásának időpontja vagy c) a hatósági eljárás megindulásának időpontja a meghatározó? Válasz: A mezőgazdasági igazgatási szerv az örökhagyó halálának időpontjában vizsgálja azt, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, illetve azt, hogy a végintézkedés nem eredményezi-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.

A jegyző hirdetményi úton közzétett adás-vételi szerződést a Földforgalmi tv. 22. § (1) bek. a) pontja szerint az eladó részére küldi meg abban az esetben, ha nincs szükség a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyására. Kérdés: Melyek azok az adás-vételi szerződések, amelyek ebbe a körbe tartoznak? Válasz: A Földforgalmi tv. 36. § (1) bek. a.), b.), g.) pontjaiban meghatározott esetek tartoznak ebbe a körbe, melyek a következők: a) az állam tulajdonszerzése; b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítése; g) a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzése.

A Földforgalmi tv. 36. § (1) bekezdésének g) pontja szerint: Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez. Kérdés: Hogyan kell értelmezni a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzést?

Válasz: A telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzés az egyesített telekalakítási eljárásra vonatkozik, amely az ingatlan-nyilvántartási eljárásra is kihat.


231

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK A Földforgalmi tv. 70.§ (3) bekezdése szerint: "Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni." Ugyanilyen átmeneti rendelkezés azonban nincs a 2014. április 30-ig közölt adásvételi szerződésekre. Kérdés: Ez azt jelenti, hogy a május 1. után lejáró kifüggesztésekre már hatályba lép a hatósági jóváhagyás kötelezettsége? Válasz: Igen, a 2014. május 1. napját követően lejáró kifüggesztéseket követően a hatósági jóváhagyási eljárás lefolytatásra kerül.

Kérdés: Helyes-e az az álláspont, amely szerint azokat a Földforgalmi tv. szerint földnek minősülő ingatlanokra vonatkozó, de hirdetményi közzétételre nem kerülő tulajdon-átruházási szerződéseket, amelyek nem a 47/2014. (II.26.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági okmányon kerültek benyújtásra, az Inytv. 51. § (1) bekezdése alapján, az okirat alaki érvénytelenségére hivatkozva utasítja el az ingatlanügyi hatóság? Válasz: Hiánypótlási felhívást kell kibocsátani az ügyfél részére, hogy csatolja a biztonsági okmányon elkészített példányt. Amennyiben ezt nem tudják benyújtani, az Inytv. 51.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján történő elutasításnak van helye.

Kérdés: A 2014. március 1-jét követően megkötött, és hirdetményi úton történő közzététel-köteles adás-vételi szerződésekbe bele kell-e foglalni azokat a nyilatkozatokat, amelyek a Földforgalmi tv. 2014. május 1-jétől hatályos rendelkezései között szerepelnek.

Válasz: A Földforgalmi tv. – 2014. március 1-től hatályos – 21. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az adás-vételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13 – 15. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13 – 15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás-vételi szerződéshez csatolni kell. A hivatkozott 13 – 15. §-ok csak 2014. május 1-jétől lépnek hatályba. A Földforgalmi tv. – 2014. május 1-től hatályos – 23. § (1) bek. cd.) pontja szerint: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adás-vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy az elővásárlásra jogosulttól


232

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a 13 – 15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13 – 15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra.” Szükséges belefoglalni a szerződésbe a 13 – 15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatokat vagy azokat önállóan, a 13 – 15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően csatolni. Kérdés: Kinek a kérelmére állít ki igazolást a mezőgazdasági igazgatási szerv arról, hogy a tulajdonjog átruházásról szóló, illetve a földhasználatra vonatkozó szerződés hatályosságához nem szükséges a jóváhagyása? Várható-e ebben a vonatkozásban részletszabályok megjelenése? Válasz: Bárki kérheti a fenti igazolás kiállítását a mezőgazdasági igazgatási szervtől.

Kérdés: A Ptk.-beli ügyvezetők felelőssége saját vagyonukig visszamenőleges hatályú-e?

Válasz: Nem a Vidékfejlesztési Minisztérium és a földhivatalok kompetenciája e kérdésben a válaszadás. Egyébiránt a vonatkozó jogszabályhelyek: Ptk. 3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége] A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek (a társaságnak) okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. 3:118. § [A vezető tisztségviselő harmadik személyekkel szembeni felelőssége] Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.


233

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK A Földforgalmi tv. 18.§ (1) bek. a) pontjában van első helyen az állam, mint elővásárlási jogosult, amit az NFA képvisel. A 21.§ (1) bek. kimondja, hogy a szerződést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, más törvényen alapuló elővásárlási jogosultakkal közvetlenül kell közölni. Kérdés: Mivel az állam a Földforgalmi tv. alapján elővásárlási jogosult, így az NFA-nak közlés az is a hirdetmény útján történik vagy ez a jegyző feladata a hirdetmény alapján? A (3) bek. szövege arra utal, hogy az NFA a jegyzőnek nyilatkozik arról, hogy él az elővásárlási jogával. Ebből következtetek arra, hogy a jegyző feladata az NFA tájékoztatása. Válasz: Tekintettel arra, hogy az állam földre vonatkozó elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18.§ (1) bek. a.) pontján alapul, ezért az NFA részére történő közlés is a kifüggesztéssel valósul meg. A jegyzőnek a kormányzati portálon is kezdeményeznie kell a tájékoztató közzétételét. A jegyzőnek nincsen külön kötelezettsége az NFA felé ilyen szempontból. Földforgalmi tv. 21. § szerint: „(1) A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: adás-vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak – a felek aláírásától számított 8 napon belül – közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerződést – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Az adás-vételi szerződésnek a vevő részéről tartalmaznia kell a 13 – 15. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 13 – 15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően az adás-vételi szerződéshez csatolni kell. (2) Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.” Kérdés: Föld adásvételi szerződések megyei földhivatal által történő jóváhagyása esetén a megyei földhivatalnak milyen szempontokat kell vizsgálnia, mit kell vizsgálnia a szerződésben?

Válasz: A megyei földhivatal különösen a Földforgalmi tv. 23.§ (1) – (4), 24.§ (2), 27.§ (1) – (3), 33.§ (3) – (4), 34.§ (3), 35.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglaltakat vizsgálja.


234

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK 2014. március 1. utáni földre vonatkozó adásvételi szerződést nyújtanak be a földhivatalhoz. Az okiratban és a kérelemben is a kérelem függőben tartását kérik az Inytv. 47/A.§ b.) pontjára hivatkozással. A benyújtott okiratokból egyébiránt megállapítható az, hogy kifüggesztéshez kötött jogügyletről van szó, azonban a kifüggesztést, közlést igazoló okiratokat nem csatolták. Kérdés: Elutasítható-e a kérelem az Inytv. 39.§ (3) bek. i.) pontjára hivatkozással vagy a hiányosság észlelése ellenére függőben tartja a beadványt a bejegyzési engedély benyújtásáig? Válasz: A függőben tartásra irányuló kérelem nem egy önálló kérelem, hanem egy alapkérelemhez kötődik. A kifüggesztést, közlést igazoló okiratok benyújtását a földhivatalnak vizsgálnia kell. Amennyiben azok nem kerültek benyújtásra, a földhivatal a kérelmet az Inytv. 39.§ (3) bekezdésének i.) pontja alapján elutasítja. A jogszabály módosítása várható a rangsortartás végett. Kérdés: A Fétv. 108.§ alapján a 2014. május 1-jén megszűnő haszonélvezeti jogok milyen okirat alapján, milyen módon törölhetőek?

Válasz: A jogszabály módosítása várható a fenti kérdéskört illetően.

Az ügyvédek, közjegyzők körében elterjedt az az álláspont, hogy földre vonatkozóan nem lehet kötni tartási vagy életjáradéki szerződést. Kérdés: Mi az álláspont ezzel összefüggésben?

Válasz: Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná a földre vonatkozó tartási vagy életjáradéki szerződés megkötését.


235

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: A kiskorú ajándékozás útján való tulajdonszerzése – az ajándékozó szülő haszonélvezeti jogának fenntartása mellett – igényel-e gyámhatósági hozzájárulást vagy sem a jövőben? (A Ptk. 2:15 § /2/ bek. szerint nem.)

Válasz: Ebben az esetben nem szükséges a gyámhatóság hozzájárulása. A Ptk. 2:15.§ (2) bek. szerint: „Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a kiskorú ingatlanvagyonának megterhelésére az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg, az ingyenes juttatást nyújtó személy javára történő haszonélvezet alapításával kerül sor.”

Jelenleg a földhivatal kéri az eseti gondnok által aláírt szerződést, holott a régi Ptk. 13. § /1/ bek c. / pont szerint sem kellene. Kérdés: a) Elvált szülők esetén ha az egyik fél gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, és másik szülő adja az ajándékot – aki nem törvényes képviselő, saját haszonélvezeti jogának fenntartása mellett? b) Közös szülői felügyeleti jog van és az egyik ajándékoz, a fentiek szerint? c) Mindkét szülő ajándékoz a fentiek szerint? Válasz: a) Nem szükséges az eseti gyám (nem eseti gondnok) eljárása, aláírása. b) Szükséges az eseti gyám eljárása, aláírása. (Meghatalmazás alapján az egyik szülő eljárhat a másik szülő nevében.) c) Szükséges az eseti gyám eljárása, aláírása. Gyámhatóság jóváhagyása a Ptk. 2:15.§ rendelkezéseiben foglalt esetekben szükséges. A Ptk. 6:20. § [Eseti gondnokság és eseti gyámság] szerint: (1) A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el. (2) Eseti gondnokot kell rendelni akkor is, a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges. (3) Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gondnok. (4) A gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. (5) A gyámhatóság az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. 4:161. § alapján: [A gyermek törvényes képviselete] szerint: (1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék.


236

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK (2) A vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat el. A Ptk. 4:162. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága a jognyilatkozat személyessége miatt] szerint: A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni. A Ptk. 4:163. § [A szülői törvényes képviselet kizártsága érdekellentét miatt] szerint: (1) A szülő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél. (2) Ha a gyermek ügyében a törvényes képviseletet gyakorló szülő törvény vagy a gyámhatóság rendelkezése, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el, a gyámhatóság a gyermeknek eseti gyámot rendel. (3) Eseti gyám kirendelését bármely érdekelt, bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. A szülő eseti gyám kirendelése céljából köteles a gyámhatóságnak késedelem nélkül bejelenteni, ha a (2) bekezdésben megjelölt okból az ügyben nem járhat el. (4) Az eseti gyám az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerint 10. § (1) A gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője. (2) (3) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben – a Ptk. 4:156. § (1) bekezdése alapján – meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani. (4) A jogorvoslati kérelmet a Gyvt. 128. § (3) bekezdése szerinti ügyekben is benyújthatja jogi képviselő vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt. (5) A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn a) a gyermek és törvényes képviselője között, eseti gyám útján, b) a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között, eseti gondnok útján gondoskodik a gyermek vagy a gondnokolt képviseletéről, kivéve, ha kizárólag a (6) bek. szerinti intézkedés megtétele szükséges. A fentieken túl, a Ptk. 4:163. §-ában és 6:20. §-ában meghatározott egyéb esetekben az eseti gyámot vagy eseti gondnokot a gyámhivatal rendeli ki. (6) A gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és a törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén – más szerv megkeresésére – a gyámhatóság a meghallgatás során gyakorolja a törvényes képviselőnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogait.


237

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK A Földforgalmi tv. az egyház tulajdonszerzését lehetővé teszi végrendeleti öröklés, tartás, életjáradék, stb. jogcímén. Ugyanakkor a már fennálló haszonélvezeti jog törvény erejénél fogva való megszűnése körében nem szabályozza kivételként az állam, önkormányzat, egyház által ugyanezen jogcímeken (öröklés, stb...) megszerzett haszonélvezeti jogát. Ha a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az egyház tulajdonjogot szerezhessen, mi indokolja, hogy a már megszerzett haszonélvezeti jogát a törvény elvonja? (Konkrét esetben a Plébánia „föld”-ön holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett öröklés jogcímén. Ez is meg fog szűnni a törvény erejénél fogva, noha ha tulajdonjogot örökölt volna, az megmaradna.) Megjegyzés: ugyanez a helyzet az állam, önkormányzat által korábban szerzett haszonélvezeti joggal is (Törvény erejénél fogva megszűnik). Kérdés: Ez a valós jogalkotási szándék, vagy „feledékenység”, és pótlása várható a szabályozásban? Válasz: Ez a valós jogalkotási szándék. A kérdésfelvetéssel kapcsolatban ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy csak a szerződéssel alapított haszonélvezeti jog és a használat joga szűnik meg a törvény erejénél fogva (ex lege), vagyis az egyház által végrendeleti öröklés útján megszerzett és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett „holtig tartó” haszonélvezeti jog nem fog törlésre kerülni. Kérdés: Nem közeli hozzátartozók közötti haszonélvezeti jog – régi bejegyzés – hogyan „tűnik” el a tulajdoni lapról? Hogyan lesz közhiteles a tulajdoni lap?

Válasz: Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXI. törvény módosította az Inytv.-t, a módosulás keretében az Inytv. – többek között – a 94. §-sal egészült ki. A módosítás a Fétv. 108. § (1) bekezdésében foglaltak következtében megszűnő haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében az ingatlanügyi hatóság 2014. október 31-ig felhívja a haszonélvezeti jog nem jogi személy jogosultját, hogy a miniszter által rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozzon a közte és a haszonélvezeti jogot alapító, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerinti ingatlan tulajdonos közötti közeli hozzátartozói viszony fennállásáról. Ha a nyilatkozat alapján közeli hozzátartozói viszony nem áll fenn, vagy ha a jogosult határidőben nem tesz nyilatkozatot, az ingatlanügyi hatóság a bejegyzett haszonélvezeti jogot hivatalból törli az ingatlan-nyilvántartásból. A jogi személy, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet javára bejegyzett és a Fétv. 108. § (1) bekezdése alapján megszűnt haszonélvezeti jogot az ingatlanügyi hatóság legkésőbb 2014. december 31ig hivatalból köteles törölni az ingatlannyilvántartásból.


238

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: Kivett lakóház, udvar – nincs AK, de (?) tanya – ki kell-e függeszteni?

Válasz: Igen. A Földforgalmi tv. 3. § (1) bekezdése szerint: Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E törvény 5.§ 25. pontja alapján: tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel; Kérdés: Zártkert – de kivett, lakóház, udvar – ki kell-e függeszteni?

Válasz: Nem. A Fétv. 3. § szerint: A Földforgalmi törvény földre vonatkozó szabályait kell alkalmazni arra a földrészletre is, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekszik, és a földrészlet – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel a Földforgalmi törvényben meghatározott föld, illetve tanya fogalmának.

Kérdés: Abban az esetben, ha az adásvételi szerződés mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, és több elővásárlásra jogosult szeretné gyakorolni elővásárlási jogát, de a vevővel szemben azonban megtagadási ok áll fenn (pl. 300 ha < földtulajdon) ilyenkor az egész adásvételi szerződést megtagadom semmisségi ok alapján, vagy csak vevő személyével szemben hozok megtagadási döntést, és az elővásárlási jogosultakra vonatkozóan továbbküldöm az iratokat a helyi földbizottságokhoz állásfoglalás kiadása végett? Válasz: Ha a vevővel szemben áll fenn megtagadási ok, akkor csak vele szemben hozok megtagadási döntést, kivéve a Földforgalmi tv. 23.§ (1) bekezdésének a.) pontját, ez utóbbi esetben senkivel nem hozható a jóváhagyás engedélyezéséről döntés. A helyi földbizottságnak csak abban az esetben kell továbbküldeni az iratokat, amennyiben a megyei földhivatal az előzetes vizsgálat eredményeként nem tagadta meg a jóváhagyást a Földforgalmi tv. 23.§ (1) – (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel.


239

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: A 300 ha-os tulajdonszerzési korlátot mely jogszabály hányadik szakasza rendezi és írja elő?

Válasz: A Földforgalmi tv. 16.§ (1) bekezdése.

Kérdés: Jelen szabályok szerint milyen feltételek mellett szerezhetik meg termőföld tulajdonjogát a bevándorolt, illetve menekült státusszal rendelkező külföldi természetes személyek? (A korábbi szabályozás – Földtv. – a külföldi magánszemély fogalma alól kiveszi a bevándorolt, illetve menekültként elismert személyeket.) Válasz: A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban Tft.) 3. § c) pontja szerint: külföldi magánszemély: a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személyt. Ezáltal a bevándorolt vagy menekültként elismert személy engedély nélkül szerezhetett ingatlant. A Fétv. 126. § (1) bek. a) pontja 2013. december 15-ével hatályon kívül helyezte a 3. § c) pontban lévő fogalom meghatározást. A Földforgalmi tv. 5. § 15. pontjában foglaltak szerint: a külföldi természetes személy: a nem tagállampolgári állampolgár. A Földforgalmi tv. 9. § (1) bekezdésének a) pontja szerint külföldi természetes személy a föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy a menekülteket, ha törvény vagy kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel –, a magyar állampolgár jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. Mindezek alapján levezethető a menekültek magyar állampolgárokkal egyező megítélése. Kérdés: A biztonsági okmány mindkét oldala használható, vagy csak az egyik oldala? A több lapos okmányokat milyen módon kell összefűzni? A meghatalmazás normál papírra, vagy szintén biztonsági okmányon történhet?


240

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: Mindkét oldala használható, de az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek lehetőség szerint ügyelnie kell arra, hogy a mezőgazdasági igazgatási szervnek elegendő hely maradjon a jóváhagyási záradék elhelyezésére. A jogi képviselőnek adott meghatalmazást nem kell biztonsági okmányra nyomtatni. A föld tulajdonjogának átruházását, vagy a föld tulajdonjogát érintő más írásba foglalt jogügyletet tartalmazó papír alapú okmány biztonsági kellékeiről és kibocsátásainak szabályairól szóló 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 1.§ (5) – (6) bekezdésében foglaltak szerint: (5) Ha jogszabály a több különálló lapból álló okirat oldalszámozására és összefűzésének módjára vonatkozóan eltérő rendelkezéseket nem állapít meg, a biztonsági okmányon elkészített okirat minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaknak a jogi képviselő eleget tesz azzal, ha a lapokat zsinórral összefűzi és a zsinórt matricával leragasztja, továbbá az okiratot, a matricát és a papírt érintő módon aláírja. Kérdés: Tanya és zártkert esetén idős személy szeretne tartási szerződést kötni. Köthető-e tartási szerződés?

Válasz: Igen.

Kérdés: Holtig tartó haszonélvezeti jog megszűnésével kártalanítják-e a haszonélvezőt? Ha igen, akkor a tulajdonost kötelezik rá?

Válasz: Nincs rendelkezésekről.

tudomásunk


erre

vonatkozó

jogszabályi

241

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: 1 ha alatti zártkert (tanya) esetén kell-e a kifüggesztés után a szakigazgatási szerv részére továbbküldeni jóváhagyásra?

Válasz: Igen, szükséges a hatósági jóváhagyás, kivéve a Földforgalmi tv. 36. § (1) bekezdésében foglalt eseteket.

Kérdés: Földtulajdon megszerzése hagyatéki eljárás keretében 2014. 04. 30-ig földművesnek minősülő személy esetében hagyatéki hitelezői igény jogcímén?

Válasz: Nem kell hatósági jóváhagyás, azonban a Földforgalmi tv. egyéb rendelkezéseit, úgy, mint a földszerzési maximumra vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.

Kérdés: Mi minősül a gyakorlat szerint közös tulajdon megszüntetésnek, társtulajdonos földszerzése osztatlan közös birtokban? Amennyiben tulajdonostárs a vevő, úgy ez esetben ugye nem kell az adásvételi szerződést kifüggeszteni – hiszen itt nincs a Földforgalmi törvény szerinti elővásárlási jog? (Földforgalmi törvény 20.§ b) pont.) Válasz: A közös tulajdon ténylegesen akkor szűnik meg, ha egyetlen tulajdonosa lesz a földnek. Összegezve: 1. Ha a tulajdonostársak a közös megszüntetését eredményező (1/1 tulajdoni hányad lesz) adásvételi szerződést kötnek, azt nem kell kifüggeszteni (Földforgalmi tv. 20. § b) pont). A tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz (ha ezzel a közös tulajdon megszüntetésére kerül sor), nincs hatósági jóváhagyás [Földforgalmi tv. 36. § (1) bek. e) pont]. 2. Földműves tulajdonostárssal kötött adásvételi szerződés esetén kell kifüggesztés, de a földműves tulajdonostárs a Magyar Államot követő helyen áll [Földforgalmi tv. 18. § (3) bek.]. 3. Ptk.-n alapuló tulajdonostársi elővásárlási jog a Földforgalmi tv.-ben meghatározott sorrendet követő helyre kerül, tekintettel arra, hogy a külön jogszabályban


242

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot [Ptk. 5:81. § (4) bek.]. Ptk-n alapuló elővásárlási jog esetén az adásvételi szerződést közvetlenül is közölni kell [Földforgalmi tv. 21. § (1) bek.] az elővásárlási jog jogosultjával. Kérdés: Hogyan történhet 1 ha-nál nagyobb földterület megszerzése, földművesnek nem minősülő személy által 2014. 03. 01. – 2014. 04. 30. között kötött szerződések alapján?

Válasz: Amennyiben kifüggesztés és hatósági jóváhagyás köteles a szerződés, figyelemmel kell lenni a Földforgalmi tv. 10. § (3) bekezdésében foglaltakra. Abban az esetben, ha 2014. 03. 01. – 2014. 04. 30. között kötötték meg a szerződést és nem kell kifüggeszteni, továbbá 2014. május 1. előtt benyújtják a földhivatalhoz, akkor még a Tft. előírásai az irányadóak. Kérdés: A „részarány-tulajdon” megfogalmazásában, az ezzel kapcsolatos szabályok alkalmazásában a gyakorlatban sok probléma van, szerintem továbbra sem egyértelmű, hogy jelenleg mi minősül részarány-tulajdonnak? (Földforgalmi tv. 6.§ (2) bek., 16.§ (4) bek.) (Lásd pl. az Szja.tv. 1.sz. melléklet 9.5.1. pontban írott adómentességi feltételt) Kapcsolódó kérdés: Részarány-tulajdon-e egy olyan földben levő tulajdoni illetőség, melyet a tulajdonosok annak idején részarány kiadás jogcímén szereztek meg. Vagy ez már csak „pusztán” közös tulajdon? Válasz: A „részarány-tulajdon” a szövetkezeti különlapon nyilvántartott, AK értékben kifejezett, konkrét földrészletben nem nevesített tulajdon. Ennek nevesítésére („kiadására”) az 1993:II. tv. és az 1992:II. tv. alapján kerülhet sor. Kapcsolódó kérdésre a válasz: Ez már tulajdoni illetőségnek minősül, nem részarány-tulajdon. A Földforgalmi tv. 19.§ (5) bekezdése szerint: Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. Ez a rendelkezés abszolút félreértelmezhető, még a Fétv. 19. § illetve a Földforgalmi tv. indokolásának az ismeretében is (Fétv.19. §): A Földforgalmi törvény 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult az adás-vételi szerződést csak teljes egészében fogadhatja el. E rendelkezés alkalmazása során az elővásárlásra jogosultak sorrendjére a Földforgalmi törvény 18 – 19. §-át úgy kell alkalmazni, mintha az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult elővásárlási jogát megalapozó körülmény az adásvételi szerződésben szereplő földek egésze tekintetében állna fenn. Ha a jogosult kizárólag arra a földre vonatkozóan tesz elfogadó jognyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga fennáll, nyilatkozata új ajánlatnak minősül.


243

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Földforgalmi tv. indokolás: A földforgalom gyakorlatában az elővásárlási jog gyakorlásának megakadályozására bevett módszer, hogy több földet egységes vételáron kínálnak eladására, holott azok nem képeznek gazdasági egységet. Ennek kiküszöbölésére ilyen együttes értékesítésre akkor kerülhet sor, ha földek egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. A kérdés az a – szerencsétlen – megfogalmazás, hogy mit értünk „több föld egybefoglalt vételáron történő” eladásán? Többen úgy gondolják, hogy a jövőben csak szomszédos vagy egy üzemközponthoz tartozó földeket lehet csak egy szerződésben eladni. Szerintem, ha az adásvételi szerződés több földre vonatkozik, és a vételárat egyben jelölik meg, azaz nem bontják le külön – külön, hogy mennyi az egyes földek vételára, úgy a fenti rendelkezés értelmezhető, és alkalmazható. De ha az adásvételi szerződésben külön – külön megjelölik az egyes földek vételárát, azaz nem beszélhetünk „egybefoglalt” vételárról, úgy ez esetben szerintem minden további nélkül egy szerződésbe lehet foglalni nem szomszédos/nem egy üzemközponthoz tartozó földek eladását is. Kérdés, hogy elegendő-e itt pl. csak annyit írni a szerződésbe az együttes vételár mellett, hogy a felek a föld vételárát aranykoronánként x összegben határozzák meg. Így ugyanis az egyes földek ára külön – külön meghatározható. Ráadásul a NAV adatlapon egyébként is kötelező megjelölni az egyes földek vételárát még akkor is, ha az adásvételi szerződés „egybefoglalt vételárat” tartalmaz. Szóval akkor valójában nem is beszélhetünk „egybefoglalt vételárról – ugye? (Lásd még NAV adatlap kitöltési útmutató). Válasz: Azok az esetek tartoznak ide, amikor több földet egy adásvételi szerződésben egy jogügyletként, dologösszességként értékesítenek egy vételáron. Az egybefoglalt vételár nem feltétlenül azt jelenti, hogy a szerződésben összesen egy vételárat jelölnek meg (tehát nincs megjelölve külön-külön az egyes földek vételára), hanem hogy együtt adják el az összes – szerződésben megjelölt – ingatlant. Kérdés: A Földforgalmi tv. 21.§ (1) bekezdéséhez kapcsolódóan melyik a végrehajtási rendelet, mely az adásvételi szerződések hirdetményi úton történő közlésének a szabályait tartalmazza? A Fétv. 16., 17.§ (ez nem rendelet) vagy a 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet? Itt azt tartom zavarónak, hogy rendeletről beszél, ehhez képest a Fétv. pedig törvény. Hogy is van ez? Válasz: A 474/2013. (XII.12.) Korm. rendeletről van szó.

Kérdés: A Földforgalmi tv. 21.§ (3) bekezdése szerint: Az elővásárlásra jogosult – ide nem értve a földalapkezelő szervezetet – a jognyilatkozatát a jegyző részére személyesen adja át. Mi van akkor, ha az illető beteg, külföldön van, mozgáskorlátozott, stb.?


244

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: Az elővásárlásra jogosult a jognyilatkozatát csak személyesen adhatja át a jegyzőnek (kivéve: az államot megillető elővásárlási jog esetén a jog gyakorlására jogosult szervezet/személy és az önkormányzat). A jegyző az elfogadó nyilatkozat személyes átvételekor köteles ellenőrizni az elővásárlásra jogosult személyazonosságát, köteles továbbá nyilatkoztatni az elővásárlásra jogosultat arról, hogy az elfogadó jognyilatkozaton szereplő aláírás a saját aláírása-e. Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy az elfogadó jognyilatkozat nem az azt átadó személytől származik, a jegyző az elfogadó jognyilatkozat átvételét megtagadja, és ennek tényét, valamint okát az elfogadó jognyilatkozaton rögzíti. Kérdés: Az adásvételi szerződést ugye már nem kell megküldeni az NFA részére a kifüggesztéssel párhuzamosan?

Válasz: Az állam földre vonatkozó elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bek. a) pontján alapul, ezért az NFA részére történő közlés is a kifüggesztéssel valósul meg.

Kérdés: Az adásvételi szerződések hatósági jóváhagyása kapcsán: A hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételi (egyéb) szerződések mikor jönnek érvényesen létre? Mikor lépnek hatályba? Kapcsolódó kérdés: Ha a hatósági jóváhagyással jönnek létre érvényesen, milyen jogcímen lehet a jóváhagyás előtt birtokba lépni, és a vevő milyen jogcímen jegyeztetheti be magát a földhasználati nyilvántartásba? Válasz: A Ptk. 6:118. § (1) – (3) bekezdésében foglaltak szerint (Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés): (1) Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá. (2) A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig, valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni. (3) A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg, vagy ha arról a bármelyik fél által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik. Kapcsolódó válasz: A szerződéskötést követően lehet legkorábban birtokba lépni, de a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében a jóváhagyás előtt semmilyen jogcímen nem jegyezhető be a haszonbérlő használata a földhasználati nyilvántartásba.


245

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK 2.

Adás-vételnek nem minősülő tulajdonszerzés

Elbirtoklás esetében a tulajdonjog az elbirtoklási idő elteltének az időpontjában keletkezik. Az elbirtokló a tulajdonjogot ex-lege megszerzi, ehhez nincs szükség az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre. BH2007. 44. Ha az elbirtokló tulajdonjogát nem jegyeztette be az ingatlannyilvántartásba, a jóhiszemű és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző féllel szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésére (1959. évi IV. törvény 121. §; 1997. évi CXLI. törvény 5. §). BH1982. 4. Az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében tulajdonjogot szerző tulajdonossal szemben a korábban bekövetkezett, de az ingatlan-nyilvántartásban be nem jegyzett elbirtoklásra nem lehet hivatkozni [Ptk. 121. § (5) bek.]. BH1979. 110. I. Az elbirtoklás dologi hatályú tulajdonszerzési jogcím, ezért az így megszerzett ingatlanról a tulajdonos érvényesen rendelkezhet anélkül, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntetné; tulajdonosi jogokat csak azzal szemben nem gyakorolhat, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerzett jogot [Ptk. 121. § (4) bek. *]. Kérdés: Ha az elbirtoklási idő még a Földforgalmi tv. erre vonatkozó rendelkezéseinek a hatályba lépése előtt eltelt, és az elbirtoklással történő tulajdonjog szerzés még ekkor bekövetkezett, akkor ugye nem kell alkalmazni a Földforgalmi tv. előírásait? Válasz: A Földforgalmi tv. vonatkozó rendelkezéseit csak a Földforgalmi tv. 70. § (7) bekezdésében foglaltak esetén nem kell alkalmazni, egyéb esetben a Földforgalmi tv. rendelkezései az irányadóak. A Földforgalmi tv. 70. § (7) bekezdésében foglaltak szerint: Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit, ha az elbirtoklás bekövetkezésének megállapítására a keresetet a bírósághoz 2014. április 30-ig nyújtották be.

3.

Haszonélvezeti jog megszerzése

Nyilvánvalóan haszonélvezeti jog alapításáról beszélünk, ha valakinek az ingatlanán egy másik személy javára – tulajdonjog változás nélkül – szerződéssel haszonélvezeti jogot alapítanak. Kérdés: Haszonélvezeti jog alapításnak minősül-e az az eset, ha valaki átruházza a földjét, de fenntartja a haszonélvezeti jogát? Tehát nem új haszonélvezeti jogot alapít, hanem korlátozott tulajdonjogot ruház át a tulajdonjog megszerzőjére, fenntartva az átruházó használati, hasznosítási jogát. Válasz: Igen. Haszonélvezeti jog alapításának minősül.


246


A földműves nyilvántartáshoz kapcsolódó kérdések Kérdés: Amennyiben a földműves nyilvántartásba olyan őstermelő kéri a felvételét, aki nem rendelkezik megfelelő szakirányú végzettséggel, de őstermelő igazolványához nincs meg a betétlap és az Agrárkamara sem tud ilyet kiadni visszamenőleg, akkor ez elutasítási ok-e, arra tekintettel, hogy nem tudja igazolni a bevételét?

Válasz: Igen, mivel nem felel meg a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 5.§ alábbi pontjaiban foglaltaknak: bb) az őstermelő kérelmező esetében őstermelői igazolvány, és a lezárt értékesítési betétlap másolatát, amely szerint mezőgazdasági tevékenysége folytatásából a kérelem benyújtását megelőző mindhárom évben árbevétele származott, vagy bc), a ba) és bb) alpontban meghatározottak hiányában a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Kamara) által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmező a mezőgazdasági tevékenységet a kérelem benyújtását megelőző mindhárom évben saját nevében és saját kockázatára folyamatosan folytatta, de az árbevétel azért maradt el, mert a mező-, erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott. A földművesként történő nyilvántartásba vételi kérelemhez az ügyfelek gyakran a hivatkozott kormányrendeletben nem szereplő szakmai képzettséget igazolnak – mint például mezőgazdasági gépüzemeltető, mezőgazdasági gépszerelő, növényorvos, 1969 előtt megszerzett mezőgazdasági végzettségek. Kérdés: A természetes személyek földművesként történő nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez elfogadható-e a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII.29.) Korm. rendeletben nem szereplő, de egyértelműen mezőgazdasági képzettséget igazoló okirat? Válasz: Folyamatban van a fenti Kormányrendelet módosítása, jelenleg kizárólag az abban felsorolt képzettségek szolgálhatnak bejegyzés alapjául. A jogszabály módosításáig a Ket. 32. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a kérelmező ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az eljárás felfüggesztését kérje.

Kérdés: Termelő szervezet, vezetőjének a végzettség 1973-as, aminek megváltozott azóta a neve, a régi elnevezés nem szerepel a Kormány rendeletben?


247

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: Nem lehet regisztrálni. A Kormányrendelet az irányadó.

5.

Birtokban tartható föld mértékéhez kapcsolódó kérdések Kérdés: A földhasználat 1200 ha felső határa őstermelőre és mezőgazdasági vállalkozóra is vonatkozik? Ha családi gazdálkodó, akkor a korábbi 300 ha felső határ hogyan érvényesül?

Válasz: Igen, nincs 300 ha-os felső határ a családi gazdálkodó esetében, a Tft. 3. § h) pontja szerinti meghatározás hatálytalan. Jelenleg hatályos szabályozást a családi gazdálkodókra a Földforgalmi tv. 5. § 4. és 5 pontja adja, miszerint: 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy. A Fétv szerint: 4. § A Földforgalmi törvény 5. § 4. pontjában meghatározott családi gazdaság alatt – a Földforgalmi törvény 1. § (2) bekezdésében foglalt külön törvény hatálybalépéséig – a gazdálkodó család tagjainak a tulajdonában és használatában álló földek, továbbá a földhöz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak – így különösen épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet – olyan együttesét kell érteni, amelynek a gazdálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és amelyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett. A részletszabályokról: A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról pedig a 326/2001. (XII. 30.) Kormányrendelet rendelkezik. Tulajdonszerzés (földszerzés) Alanyi kör: Főszabály: tulajdont szerezhet belföldi természetes személy és tagállami állampolgár Ezen alanyi körön belül megkülönböztetünk: a) földművest b) földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyt és tagállami állampolgárt  Az a) pont szerinti földműves a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 ha mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum) a föld tulajdonjogát.  A b) pont szerinti földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár tulajdonszerzése: o 1 ha mértékig (feltéve, hogy a megszerezni kívánt földdel együtt a már


248

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK birtokában álló föld területnagysága nem haladja meg ezt a térmértéket) szerezheti meg a föld tulajdonjogát /Földforgalmi tv. 10.§ (2) bek./, illetve az o 300 ha mértékig szerezhet tulajdonjogot, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója /Földforgalmi tv. 10.§ (3) bek./. A földszerzési maximum (300 ha) túlléphető a Földforgalmi tv. 17. §-a alapján a 2014. május 1-jén meglévő a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt, b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű, c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő d) A Fétv. 10. §-a alapján föld csere útján történő átruházásával megszerzett föld területnagyságával. Korlátlanul szerezhet tulajdonjogot  az állam célhoz kötötten /Földforgalmi tv. 11. § (1) bek./,  bevett egyház, annak belső egyházi jogi személye feltételekkel /Földforgalmi tv. 11. § (2) bek. a) pont – tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés, végintézkedés/,  jelzálog-hitelintézet feltételekkel /Földforgalmi tv. 11. § (2) bek. b) pont/,  települési önkormányzat, célhoz kötötten /Földforgalmi tv. 11. § (2) bek. c) pont/, ezért a fentiekre a birtokmaximumra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. Teljes tulajdon szerzési tilalom alatt áll a Földforgalmi tv. 9. § (1 – 2) bek. alapján:  a külföldi természetes személy (aki nem minősül belföldi természetes személynek, illetve tagállami állampolgárnak),  az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve,  a jogi személy (ide nem értve az említett belföldi jogi személy kivételeket),  a különválással, kiválással, egyesüléssel (beolvadással, összeolvadással), szervezeti formaváltozással (szervezeti átalakulás) létrejött jogi személy – ide nem értve a bevett egyházat, vagy annak belső egyházi jogi személyét – a jogelődje által a Tft. szerint, vagy a Tft. hatálybalépését megelőzően megszerezett tulajdonát képező föld vonatkozásában. A földhasználati jogosultságának megszerzése Alanyi kör: Főszabály: földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet szerezhet földhasználati jogosultságot /Földforgalmi tv. 40. § (1) bekezdése/ Kivételek (Földforgalmi tv. 40. § (2 – 5) bekezdése alapján): (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási


249

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy – ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket – is megszerezheti. Teljes szerzési tilalom alatt áll /Földforgalmi tv. 41. §/:  a Nyilvánosan működő Rt.  az olyan jogi személy, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §-a szerinti átlátható szervezetnek. Birtokszerzési maximum: A földműves, valamint a mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát (tulajdon és használat együtt) – a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával – 1200 ha mértékig szerezheti meg. Kedvezményes birtokmaximum: 1800 ha –ig jogosult a) az állattartó telep üzemeltetője /Fétv. 6. §-a szerinti feltételekkel/. Igazolása: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal területi szervei (NÉBIH) által kiállított hatósági bizonyítvány. b) a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója /Fétv. 7. §-a szerinti feltételekkel/. Igazolása: NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság (Bp. Keleti K. u. 19.) által kiállított hatósági bizonyítvány. c) a mezőgazdasági termelőszervezet, ha legalább 1 éve a tagjának a tulajdonában álló földet használja /Földforgalmi tv. 43. § (2) bek./. Igazolása: Nyilatkozat a mezőgazdasági termelőszervezet vezető tisztségviselője részéről Speciális szabályok: A Földforgalmi tv. 16. § (5) bek. alapján a kényszerhasznosított terület nem számít bele a birtokmaximumba. A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében – a létrejöttétől számított 5 évig – a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani /Földforgalmi tv. 43. § (3) bek./. Az földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani /Földforgalmi tv. 16. § (4) bek./. Kérdés: Ha egy gazdálkodó több mezőgazdasági cégben is érdekelt, akkor a max. 1200 ha földhasználatot az érintett cégek teljes földhasználatával, vagy az egyes cégekben lévő tulajdonrész arányában kell számítani?

Válasz: Amennyiben a mezőgazdasági cég megfelel a mezőgazdasági termelőszervezet feltételeinek függetlenül ki a tulajdonos, mezőgazdasági termelőszervezetenként kell a birtokszerzési maximumot érteni. A cégben lévő tulajdonrészt cégenként kell számolni.


250

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kedvezményes birtokmaximum: 1800 ha-ra jogosult a Földforgalmi törvény 43.§ (2) bek. c) pont a mezőgazdasági termelőszervezet, ha legalább 1 éve a tagjának a tulajdonában álló földet használja. Kérdés: Milyen igazolás szükséges?

Válasz: A mezőgazdasági termelőszervezet vezető tisztségviselője részéről olyan nyilatkozat szükséges, amely tartalmazza az adott személy tagsági viszonyának kezdetét.

6.

Előhaszonbérleti jog igazolásához kapcsolódó kérdések (állattartó telep, vetőmag előállító) Kérdés: Mennyi állategységgel kell rendelkeznie valakinek ahhoz, hogy állattartó telep üzemeltetője lehessen? Mikor minősül állattartó telepet üzemeltetőnek. Szükséges-e a földhivatalnak a feltételek fennállását vizsgálnia a földszerzéssel megszerezni kívánt terület vonatkozásában?

Válasz: Az állattartó telep igazolására vonatkozó szabályok alapján: 1. Előhaszonbérleti jog gyakorlásához kiadandó állattartó telep igazolásához a Földforgalmi törvény 46. § (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerláncfelügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. A fenti rendelkezés nem ír elő minimális állatlétszámot, ezért szükséges lenne a törvényt módosítani erre vonatkozóan, hiszen így az 1200 ha-os birtokmaximum 2 db sertés tartásával is elérhető. 2. A birtokmaximumot meghaladó a 1800 ha-ig terjedő kedvezményes birtokmaximum eléréséhez az állattartó telep vonatkozásában a Fétv. 6. §-a a következők szerint rendelkezik: (1) Az állattartó telep üzemeltetőjét a Földforgalmi törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha – a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában – a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatsűrűség elérte a 600 állategységet. Az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel kell rendelkezni. (2) Az (1) bek. szerinti átlagos állatsűrűséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állapítja meg, és annak igazolására az állattartó telep üzemeltetőjének kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki. Mindkét esetben a hatósági bizonyítványt – az átlagos állatsűrűség megállapításának szabályairól szóló 57/2014. (IV. 30.) VM rendeletben foglaltak figyelembe vételével –az élelmiszerláncfelügyeleti szerv állítja ki, melyet nyilvánvaló ellentmondás hiányában a hivatal nem vizsgál felül.


251

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: A földrajzi árujelzéssel és eredet megjelöléssel előállított terméknél elfogadható-e a jogszerző erre irányuló nyilatkozata, vagy ezt a földhivatalnál igazolni kell? Ki adja ki ennek a ténynek az igazolását, illetve az előállított termékeknél van-e valami minimum kvóta, mint az állattartó telepnél? Válasz: A jogszerző nyilatkozatára hagyatkozik az eljáró hatóság.

A Kft. termálvízzel üzemeltetett fóliatelepen integrált, hajtatott zöldségtermesztéshez nyújt szolgáltatást tagjainak. A föld jelenleg a Kft. tulajdonában van. Tagjaink, a termelők bérlik a földterületet. Kérdés: Hogyan lehet a bérlő személy megváltozása esetén befolyásolni a Kft.-nek, hogy ugyan az a személy legyen a földhasználó, aki a Kft.-ben üzletrészt vásárol, illetve előhaszonbérleti jog kiköthető-e a mindenkori Kft. tulajdonosok részére? Válasz: A szerződéstípusok megválasztására irányuló kérdésre a hatóság, illetve az FM nem ad választ. Előhaszonbérleti jog azonban nem köthető ki megállapodással.

Kérdés: Földvásárlásnál és birtokbaadásnál van-e előhaszonbérleti vagy elővásárlási jogosultsága a vetőmagtermesztési igazolással rendelkező földművesnek?

Válasz: Nincs előhaszonbérleti joga ebben a megfogalmazásban.


252

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: Földhaszonbérleti szerződés lejárat előtti módosítását (időtartam, haszonbérleti díj csökkentés) ki kell-e hirdetni?

Válasz: A Tft. 12. § (2) bekezdésének 2014. január 1-jével történő hatályon kívül helyezése miatt a kérdésben szereplő két okból történő haszonbérleti szerződés-módosítást sem kell már az előhaszonbérletre jogosultakkal hirdetményi úton közölni, vagyis nem kell kifüggeszteni a 2014. május 1-jétől a Földforgalmi tv. 58. § (1) bekezdése értelmében hatósági jóváhagyás köteles. Kérdés: A családi birtokot idegen elviheti-e? Édesapám meghalt, a földet a húgom fiával örököltük. Ő nekem adja haszonbérbe, ki kell függeszteni? Én földműves vagyok. Idegen elviheti-e a családi birtokot?

Válasz: Tulajdonostársak nem köthetnek egymással haszonbérleti szerződést (feles bérleti, illetve részesművelési szerződést sem). A tulajdonostársaknak a használat kérdésében a Fétv. X. fejezete szabályai szerint a használati rendet kell kialakítaniuk, mindezt a használati megosztásról szóló megállapodásban kell rögzíteniük. A használat történhet úgy, hogy egy tulajdonostárs használja a teljes területet, a használat átengedése történhet ellenérték megállapítása mellett is, de ez attól még nem minősül haszonbérletnek. A Földforgalmi törvény 46.§ (2) bekezdése szerint: A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bek. b) – g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat – az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs. Kérdés: És ha a tulajdonostárs nem a tulajdoni hányadának megfelelő mértékű területet ad haszonbérbe harmadik személynek, hanem pl. csak egy részét? A földműves tulajdonostárs előhaszonbérleti joga akkor is fennáll? Válasz: A Fétv. 71. § (2a) bekezdése alapján egyértelműen igen.


253

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK A régi Ptk. 145.§ és az új Ptk. 5:81.§ (4) bek. azonos rendelkezéseket tartalmaz. A korábbi bírói gyakorlat szerint a tulajdonostárs előhaszonbérleti joga állt a legelső helyen, azaz a Ptk.-ban biztosított előhaszonbérleti jog megelőzte a Tft.-ben megjelölt jogosultak előhaszonbérleti jogát (Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.601/2009/6.). Miután a Ptk. szövege nem változott, elvileg továbbra is irányadóak lehetnek a fenti bírósági ítéletben írott szempontok. Viszont a Földforgalmi tv. rendelkezései ennek ellentmondanak, hiszen a Földforgalmi tv. alapján a tulajdonostársat megelőzi a volt haszonbérlő az előhaszonbérletre jogosultak rangsorában. Kérdés: A fenti bírósági ítélet ismeretében, és a fentiek alapján mi tehát a helyes előhaszonbérleti rangsor? Válasz: A társtulajdonos Ptk. szerinti előhaszonbérleti joga kívülállóval szemben áll fenn. Földműves társtulajdonos esetében a Földforgalmi törvény biztosítja az előhaszonbérleti jogot. A társtulajdonos előhaszonbérleti joga a fentiek szerint valóban megelőzi a más törvényen alapuló előhaszonbérleti jogot, de miután a nem földműves tulajdonostárs nem szerezhet földhasználati jogosultságot a Földforgalmi tv. 38. § (1) bekezdése értelmében, a gyakorlatban ezzel a jogosultságával nem tud élni. Kérdés: A Földforgalmi törvény 49.§ (1) bekezdése, (4) bekezdése kapcsán: mit értünk itt végrehajtási rendelet alatt? A Fétv. 52. – 54.§, 55 – 56.§ (ez nem rendelet) vagy a 474/2013. (XII.12.) Korm. rendeletet?

Válasz: A haszonbérleti szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való közlésére vonatkozó szabályokat a 474/2013. (XII.12.) Korm. rendelet tartalmazza.

7.

Közös tulajdonban álló föld használatához kapcsolódó kérdések Kérdés: Használati megosztásos megállapodásnál mindegyik félnek a saját használatát eredeti térképmásolattal kell bejelentenie, vagyis a megállapodás készítésénél annyi eredeti térképmásolatot kell kérni, ahány fél van?


254

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: Nem. A használati megosztásról szóló megállapodást a Fétv. 71. § (6) bekezdése értelmében egységes okiratba kell foglalni, ez az egységes okirat a térképi kimutatással együtt érvényes. Ha tehát egy okiratba foglalt megállapodás van, akkor egy eredeti térképmásolat szükséges. Más a helyzet azonban akkor, ha a Fétv. 71. § (7) bekezdése szerinti egységes okirat készül. Ebben az esetben is egy eredeti térképi kimutatás szükséges, de minden megállapodáshoz csatolni kell a térképi kimutatás olyan másolatát, melyen az érintett terület került feltüntetésre és amit az érintett tulajdonostárs aláírt. A földforgalmi törvény az adásvételi szerződéseknél azt az elvet vezeti végig, hogy minden földszerző sajátjaként művelje meg a földet, ne adja másnak haszonbérbe, ezt az elvet erősíti az is, hogy nyilatkoznia kell arról, hogy a haszonbérleti szerződést nem hosszabbítja meg. Az új Földforgalmi tv.-ben és a Fétv.-ben nem találtam olyan paragrafust, hogy a haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérleti szerződést, ha ő saját maga kívánja megművelni. A termőföldről szóló tv 1994. LV. tv. 18/A. §-a ezt lehetővé tette részarány földkiadás során közös tulajdon megszüntetésnél vagy a haszonbérbeadó személyének változása esetén. Haszonbérlő bármikor felmondhatja, haszonbérbeadó csak nagyon szűk körben. Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség az ingatlan tulajdonosának arra, hogy felmondhatja a haszonbérleti szerződést? Mit jelent pontosan, mire vonatkozik a Fétv. 60. §-a és a 109. §-ban megfogalmazott felmondási ok? Válasz: A tulajdonszerzés (tulajdonos személyében bekövetkezett változás) a jelenlegi szabályozás szerint sem felmondási ok egy esetet kivéve. A Fétv. 57 – 62. §-a tartalmaz a haszonbérleti szerződés megszűnésére, a rendes és azonnali hatályú felmondásra vonatkozó rendelkezéseket. A kérdésben hivatkozott Tft. 18/A. (1) bekezdésében foglalt szabályozás a kérdező által is hivatkozott Fétv. 60. §-a és a 109. §-ban került meghatározásra. A szabályozás lényege, hogy osztatlan közös tulajdonban álló föld esetén a 2013. december 31-ig megkötött haszonbérleti szerződés esetén a Fétv. 60. § (1) bek. foglalt felmondási jog akkor illeti meg a haszonbérbeadót, illetve jogutódját, ha a haszonbérleti szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, és a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a) a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, hogy azt a szerződés megszűnésével saját maga kívánja használni, és b) a haszonbérleti szerződés megkötéséről szóló döntésben – függetlenül a döntés meghozatalának módjától – nem vett részt, de annak hatálya kiterjedt rá (inaktív – megadottnak tekintett nyilatkozat a Fétv. 72. § (4 – 5) bek.). A felmondás jog fennállása esetén is érvényes a Fétv. 61. § (1) bekezdésében foglalt szabályozás. A Tft. 18/A. § (2) bekezdésben szereplő felmondási ok azonban a Fétv.-ben már nem szerepel, így a fenti eset kivételével a tulajdonjogban bekövetkezett változás nem adhat alapot a haszonbérleti szerződés felmondására.


255

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: Osztatlan közös táblákban a 0,50 – 1,00 AK értékű földterületek sorsa mi lesz?

Válasz: A kérdés vélhetően az el nem érhető és a passzív tulajdonostársak kis mértékű tulajdoni hányadára vonatkozik. Az aktív tulajdonostársak érdeke, hogy a földrészlet teljes területére vonatkozóan létrehozzák a használati megállapodást, melyben rendelkezhetnek arról, hogy a földet használni akaró társtulajdonos használatába kerül a teljes földrészlet, vagy annak meghatározott része bevonva a passzív tulajdonostársak tulajdoni hányadait a használati megállapodásba, vagy dönthetnek arról is, hogy a föld használatát átengedik kívülálló harmadik személy részére. A jogalkotó lehetővé tette az el nem érhetők és a passzív tulajdonosok tulajdoni hányadaiknak használatára vonatkozóan is a használati megállapodás kiterjesztését, vagyis a használati megállapodást az egész földrészlet tekintetében, vagy a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett részére kell létrehozni. A Fétv.nek a sajátos egyhangúságra vonatkozó szabályai lehetővé teszik, hogy az „el nem érhető” és a „passzív” tulajdontársak nyilatkozatainak hiánya ne legyen akadálya a megállapodás létrehozásának. A közös tulajdonban álló föld használatának szabályairól, ezen belül a használati megosztásról szóló megállapodás létrehozásáról részletesen a Fétv. X. fejezete rendelkezik. Kérdés: Osztatlan közös földhasználati bejegyzés szinte lehetetlen az alábbi okok miatt: o megosztási megállapodást és hiteles térképmásolatot kell készíteni, amit a tulajdonossal alá kell íratni, de a tulajdonos: o külföldön él, vagy dolgozik – címe ismeretlen. o társtulajdonos elhalálozott, nincs még jogerős hagyatéki végzés. o az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, a tulajdonos ismeretlen helyen tartózkodik. o a hiteles térképmásolatot személyesen kell aláírni, ez 142 fő esetében reménytelen. o az örökösök perben állnak a hagyaték miatt, nincs jogerős bírói végzés. o póthagyatéki eljárások vannak folyamatban. Mi lehet a megoldás? Válasz: A használati megosztásról szóló megállapodás létrehozásához a Fétv. értelmében valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges. A Fétv. azonban sajátos egyhangúságot állapít meg, amikor kimondja, hogy a Fétv.-ben rögzített esetekben a megállapodáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni a tulajdonostárs esetében. (A Fétv. 71. § (3) bekezdése értelmében a használati megállapodáshoz hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, aki nem érhető el és passzív). A kérdésben felsorolt esetek így nem lehetnek akadályai a megállapodás létrehozásának.


256

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Használati megosztásról szóló megállapodásokat készítek, és a kiküldött megállapodás tervezetek közül néhány „a kézbesítés akadályozott” jelzéssel érkezett vissza. Ezen a postai jelzés nem szerepel a Fétv. 71.§. (3) bekezdésében. Kérdés: Ilyen postai jelzéseknél mi a teendő, be lehet-e sorolni az így visszajött küldeményt a Fétv. 71.§. (3) bekezdésének valamelyik alpontjába? Válasz: A hozzájárulást csak azon esetekben lehet megadottnak tekinteni, mely eseteket a Fétv. 71. § (3) bekezdése tartalmaz. A postai kézbesítésekre egyébként az alábbi jogszabály vonatkozik: 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről 11. A postai küldemény kézbesíthetetlensége és a kézbesíthetetlenségi ok jelzése 25. § (1) A postai szolgáltatón kívül álló okból kézbesíthetetlen a postai küldemény a címzett részére, ha a) a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű (jelzése: cím nem azonosítható), b) a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható, vagy – különösen a 26. § (3) bekezdése szerint tett bejelentés alapján – nem ismert (jelzése: címzett ismeretlen), c) a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítésben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésére tartott küldeményért nem jelentkezett (jelzése: nem kereste), d) a 24. § (1) bekezdése szerinti kézbesíthetetlenségi ok áll fenn (jelzése: átvételt megtagadta), e) a címzett – a 26. § (3) bekezdése szerinti bejelentés tartalma alapján – elköltözött (jelzés: elköltözött), f) a levélszekrénybe történő elhelyezéssel vagy személyes átadással történő kézbesítés vagy az értesítő hátrahagyása nem lehetséges (jelzése: kézbesítés akadályozott), g) a 26. § (3) bekezdése szerinti bejelentés vagy nyilatkozat alapján a természetes személy meghalt, a szervezet megszűnt (jelzése: bejelentve: meghalt/megszűnt). (2) A kézbesíthetetlenség (1) bekezdésben meghatározott okát a postai szolgáltató az ott meghatározott jelzésnek megfelelően köteles a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a küldeményen vagy a kísérőokiraton feltüntetni, valamint a postai küldeményt a feladónak visszakézbesíteni. (3) A postai szolgáltató a kézbesíthetetlenség (1) bekezdésben meghatározott okain belül az általános szerződési feltételeiben megállapítottak szerint további kézbesíthetetlenségi okokat is visszajelezhet a feladó részére. (4) A postai szolgáltató a kézbesíthetetlenség (1) és (3) bekezdésben meghatározott okáról e-mail, rövid szöveges üzenet vagy egyéb technikai eszköz alkalmazásával tájékoztatja a feladót, ha erről vele egyedi szerződésben vagy az általános szerződési feltételek alapján megállapodott.


257


Alhaszonbérlet (háztáji gazdálkodás, termelési integráció)

Kérdés: A Kft. által magánszemélyektől haszonbérleti szerződéssel bérbe vett területekre vonatkozóan, a haszonbérleti szerződések tartalmazzák, hogy a tulajdonos, vagyis a bérbeadó hozzájárul a mások által történő földhasználathoz, tehát itt konkrétan a korábbi értelmezések szerinti, háztáji földhasználatot, ill. integrációval érintett termelést értjük, különös tekintettel a vetésforgó biztosítására a mezőgazdasági őstermelők zöldségtermeléséhez. Az új szabályozás szerint nem elegendő a haszonbérleti szerződésben rögzített hozzájárulás, mivel a "háztáji"területek használatát alhaszonbérleti szerződéssel kell dokumentálni, amihez a háztáji földhasználattal érintett területek tulajdonosainak a hozzájárulására is szükség van a földhasználati megállapodáshoz. Véleményünk szerint ez a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, ugyanis sok esetben a tulajdonos nem érhető el, időközben elhalt, nincs a még hagyatéki végzés, vagy tudomásunk sincs az örökösökről, stb. Válasz: A Fétv. szerint: 64. § A Földforgalmi törvény 42. § (1) bekezdésének alkalmazásában a föld használata átengedésének tilalma nem vonatkozik a 65. §-ban meghatározott alhaszonbérbe adásra. A 65. §-ban meghatározott eset kivételével az alhaszonbérbe adásra kötött szerződés semmis. 65. § (1) Ha a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli – ideértve a vetőmag előállítást is –, a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. E bekezdés szerinti alhaszonbérleti szerződést önálló, egységes okiratba kell foglalni. (2) Az (1) bek. szerinti alhaszonbérleti szerződés nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbeadóval szemben fennálló kötelezettségeit. (3) Az (1) bek. szerinti alhaszonbérbe adás esetén az előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

9.

Eljárásjogi kérdések 2013. december 15. előtt szerződéssel megszerzett földhasználati jogosultságon alapuló földhasználatot 2014 márciusában jelenti be a földhivatalhoz a Földforgalmi tv. szerint földművesnek nem minősülő személy. Kérdés: Nyilvántartásba vehető-e a földhasználat, ha a földhasználati jogosultságot a Földforgalmi tv. hatályba lépése előtt szerezték meg és azt a benyújtáskor hatályos szabályok szerint a bejelentő már nem

szerezhetné meg?


258

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdése b) pontja értelmében a jogszabályi rendelkezést főszabályként a hatályba lépését követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Nem így kell eljárni, ha egyébként maga a jogszabály másként rendelkezik. A példában szereplő esetben a földhasználati bejelentést 2014. január 1-jét követően nyújtották be a földhivatalhoz. A fenti rendelkezés értelmében a földhasználati bejelentést a bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell elbírálni, ez vonatkozik mind az anyagi jogi, mind az eljárásjogi szabályokra is, valamint rögzítendő, hogy ettől eltérő szabályozást sem a Földforgalmi tv, sem a Fétv. nem tartalmaz. A Jat. 15. § (2) bek. b) pontja szerint: a jogszabály rendelkezéseit, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában, a hatálya alatt megkezdett eljárási cselekményekre akkor is alkalmazni kell, ha időközben a jogszabályi rendelkezés hatályát veszítette. Összefoglalva a fentieket, ha a földhasználati bejelentést 2014. január 1-e után nyújtották be a földhivatalhoz, úgy a földhivatalnak már a 2014. január 1-én hatályos anyagi jogi és eljárásjogi szabályok szerint kell eljárnia. A haszonbérleti szerződés kötésének napja 2013. december 15. előtti, a benyújtás pedig 2014. január. 1. napja után történik. A földhasználó a 1994. évi LV. tv 21. § (1) bek. a) pontja szerint volt haszonbérlőnek minősül, illetve 21. § (3) bek. szerint állattartó teleppel rendelkezik, mint első helyen álló (nem osztatlan közös tulajdonról van szó) nem kellett kifüggeszteni a haszonbérleti szerződést. Kérdés: Hogyan járok el? A beadás napjától függetlenül a szerződéskötés napján hatályos jogszabály szerint járok el, vagy a benyújtás napja szerint hatályos rendelékezések szerint. Válasz: A választ a Fétv. 70. § (5) – (6) bekezdésének rendelkezései, valamint az előző kérdéshez adott válasz adják meg.

Feles bérlet és részesművelés esetén a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 66. és 67. § szerint „egyebekben” a föld haszonbérletére, illetve a Földforgalmi törvénynek a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók. Kérdés: A fenti jogszabályhelyek alatt az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjére és az előhaszonbérleti jog gyakorlására (kifüggesztés) vonatkozó szabályokat is érteni kell?


259

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: A Földforgalmi tv. 38. § (3) bek. szerint nem: (3) A feles bérletre, részesművelésre, és szívességi földhasználat tartalmára vonatkozó szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény állapítja meg azzal, hogy e földhasználatokra a 39 – 43. §-ban, és az 56 – 59. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. A Földforgalmi tv. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog című IV. fejezet 15. pontja szerint: 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52 – 55. §-ban foglaltakat a (2) – (4) bek.ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A földhasználati szerződést – annak aláírásától számított 8 napon belül – a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. Kérdés: A földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell-e hagyni az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket? Válasz: Sem a feles bérlet, sem a részesművelés esetében nem beszélhetünk előhaszonbérleti jogról, ez a jogintézmény csak a haszonbérletihez kötődik, így értelemszerűen az előhaszonbérletre vonatkozó szabályok a feles bérlet, és a részes művelés esetén nem alkalmazhatóak. A Fétv. 66. § szerint: a feles bérletre egyebekben a föld haszonbérletére vonatkozó szabályok az irányadók. A Fétv. 67. § (9) bek.e szerint: Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a részesművelési szerződésre a Földforgalmi törvénynek a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályai az irányadók. Mi a különbségtétel oka a feles bérlet és a részesművelésnél? E rendelkezések esetében a rendelkezések közötti kapcsolatot biztosítják elsősorban az utalások, illetve ezek együttesen határozzák meg az adott jogviszony tekintetében alkalmazandó szabályok teljes körét. A Földforgalmi tv. 38. § (3) bek.e főszabályként rögzíti azt, hogy a feles bérletre, részesművelésre vonatkozó szabályokat a Fétv. állapítja meg, de már itt rögzíti, hogy ezekre a földhasználatokra a Földforgalmi tv. 39 – 43. §-ait (a földhasználati jogosultság megszerzésére, a birtokmaximumra, valamint a földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására vonatkozó általános rendelkezéseit), valamint az 56 – 59. §-ait (a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek hatósági jóváhagyására, illetve a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit) alkalmazni kell. A Fétv. a 66. §-ában a feles bérletre, a 67. §-ában a részesművelésre állapít meg szabályokat. Mindkét rendelkezés visszautal a haszonbérletre vonatkozó szabályok használatára, a kérdésben jelzett különbséggel. Ennek oka a két jogviszony közötti különbség. A feles bérleti szerződés a haszonbérleti szerződéshez számos elemében hasonló, ezért a


260

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Fétv. 66. §-a csak egy speciális rendelkezést tartalmaz. E rendelkezéssel a Fétv. a termelés eredménye vonatkozásában a bérbeadó és a bérlő között kozkázatközösséget hoz létre azzal, hogy a feles bérleti szerződés alapján a felesbérlő meghatározott föld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a használatba adónak természetben átadni. Mindezek miatt a visszautalás általánosan (kiterjesztően) történik meg azzal, hogy a feles bérletre a föld haszonbérletére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Vagyis ezen egy rendelkezés kivételével minden egyéb esetben a haszonbérletre vonatkozó szabályok szerint kell lejárni. A Fétv. a 67. §-ában a részesművelésre, mint jogviszonyra, részletes szabályozást tartalmaz. A szabályozásból az látható, hogy a Fétv. szabályai szerint a részesművelési szerződés egyfajta polgári jogi társasági viszonyt hoz létre a felek között, melynek során a föld megművelésére is közösen vállalkoznak, és a tevékenységük kockázatát is közösen viselik. Így a részesművelés, mint jogviszony nem mutat hasonlóságot a haszonbérleti jogviszonnyal, ezért itt a visszautalás úgy történik, hogy a részesművelési szerződésre a Földforgalmi törvénynek a haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Kérdés: A parlagfű fertőzés miatt kirótt növényvédelmi bírság nem jelenti feltétlenül a hasznosítási kötelezettség elmulasztását, tekintettel arra, hogy a növényvédelmi igazgatóságok kultúrnövénnyel bevetett területen is kiróják a bírságot, ha az Éltv. 17 § (4) bek.ében foglaltakat a földhasználó megsérti. Amennyiben a növényvédelmi igazgatóságok már feltöltötték a növényvédelmi bírságra vonatkozó adatokat a PIR-re ott az jelenleg is elérhető a jogosultsággal rendelkező lekérdező számára. Megjegyzem azonban, hogy a növényvédelmi igazgatóságok általában a szezon végén és után foglalkoznak csak a növényvédelmi bírságok kiszabásával és ezen nem segít a PIR fejlesztése. Válasz: Igen, annak minősül („minősített” mulasztás a közérdekűség miatt). A Megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság tartja nyilván.

Kérdés: Az egyéb bírságokkal kapcsolatos adatállományokhoz (országos) hozzáfér-e a földhivatal, vagy a földhasználó nyilatkozatát ellenőrzés nélkül kell elfogadni eljárásunkban?


261

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: A Földhivataloknak a földvédelmi járulékot, bírságot, hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt bírságot megállapító döntéseiről nyilvántartást kellett eddig is vezetni és jelenleg is manuálisan, illetve részben lehet használni a földvédelmi statisztikai programot is. (Megjegyzés: a földvédelmi statisztikai program fejlesztése elengedhetetlen.) A kérdés „egyéb” bírságokra vonatkozik, amelyeket más hatóságok döntései tartalmaznak (pl. növényvédelmi, talajvédelmi, stb.) A válasz ezzel szemben a földhivatal által a saját eljárásai során megállapított és kivetett földvédelmi bírságra utal. Így a válasz – véleményem szerint – nem a feltett kérdésre ad feleletet. A Ket. 94. §-a szerint is fennáll a hatósági nyilvántartás vezetése, illetve a Fétv. szerzési korlátok ellenőrzésére vonatkozó a XII. fejezetének 87. §-a külön rendelkezéseket tartalmaz ezen nyilvántartásra vonatkozóan. Kérdés: A Földforgalmi tv. 42. § (1 – 2) bekezdéseiben foglalt használat átengedését hogyan kell értelmezni? Az első bekezdés szerinti megszerzett használatot, hogyan, milyen jogcímen engedheti át a földhasználó a második bekezdés szerinti esetekben? Az ilyen típusú használat átengedést a földhasználati nyilvántartásba be kell jegyezni? Válasz: A Földforgalmi tv. 42. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy milyen feltételek szükségesek földhasználati jogosultság megszerzéséhez. A 42. § (2) bek. egyfajta kivételként felsorakoztatja azon eseteket, melyek nem képezik az (1) bekezdésben foglalt ,,át nem engedési” követelmény megsértését. A szerző félnek ugyanis kötelezettséget kell vállalnia, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja. Azonban, ha a használatában álló földet a szerző fél, a (2) bekezdésben foglalt célok érdekében, az ott megjelölt személyek javára engedi át, azzal nem szegi meg a szerzéskor tett nyilatkozata szerinti kötelezettségét [(1) bek.]. A Földforgalmi tv. 38. § (1) bekezdésben rögzített taxatív felsorolás miatt a jogcímek köre zárt, más jogcímen földhasználat átengedésére nem kerülhet sor. Ennek értelmében a földhasználati jogosultság megszerzése csak haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés és szívességi használat lehet, illetve a Fétv. 64 – 65. §-ai értelmében ilyen jogcím lehet még az alhaszonbérlet is. Ennek értelmében álláspontom szerint a Földforgalmi tv. 42. § (2) bekezdése szerinti esetek nem minősülnek a Földforgalmi tv. alkalmazásában földhasználati szerződésnek, ezek a „személyes művelési kötelezettség” alóli önálló esetek. Vagyis a 42. § (2) bekezdését a 42. § (1) bekezdéssel való viszonyában kell értelmezni. Amennyiben a Földforgalmi tv. 42. § (2) bekezdését úgy értelmezzük, miszerint ezek is Földforgalmi tv. szerinti önálló földhasználati szerződéstípusok, akkor a törvény az „alhasználatok” láncolatát teremtené meg jogilag. Álláspontunk szerint tehát a Földforgalmi tv. 42. § (2) bekezdése alapján történő átengedés nem önálló jogcím, és a jogalkotói szándék sem erre irányult. Ebből következik, hogy a föld használatának a Földforgalmi tv. 42. § (2) bekezdése alapján történő átengedése esetén a földet használót (pl. mezőgazdasági termelőszervezetet) a


262

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK földhasználati nyilvántartásba földhasználati jogcím hiányában sem kell (és nem is lehet) bejelenteni, hiszen ebben az esetben a földhasználat átengedéséről szerződést sem kell(ene) kötni. Amennyiben viszont külön megállapodás és a Fétv. 64 – 65. §-ai értelmében alhaszonbérlet alapján kerülne sor a föld használatának átengedésére, úgy a földet használó mezőgazdasági termelőszervezetet a földhasználati nyilvántartásba be kell(ene) jelenteni (hiszen érvényesül valamennyi, bejelentési kötelezettséget megalapozó kritérium). Kérdés: Megfelelő értelmezés-e az, hogy földforgalmi tv. 46. § (1) bek a) pontja szerinti volt haszonbérlői kör szűkebb (helyben lakó, helybeli illetőség), mit a 47.§ (1) bek. szerinti volt haszonbérlő fogalma?

Válasz: Álláspontunk szerint a kérdésben megfogalmazott jogértelmezés nem helyes, mert a Földforgalmi tv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott volt haszonbérlő fogalma nem tágabb, mint a 46. § (1) bek. a) pontja szerinti meghatározás. Ezt egyrészt jelzi a 47. § (1) bekezdésében történő visszautalás, másrészt a 47. § (1) bekezdése azt határozza meg, hogy a 46. § (1) bek. a) pontja alkalmazásában kit lehet volt haszonbérlőnek tekinteni. A 47. § (1) bekezdése a 46. § (1) bek. a) pontjának alkalmazását segíti, vagyis a két rendelkezés együtteséből állapítható meg az előhaszonbérletre jogosult volt haszonbérlők köre. A Fétv. 65. § (1) bekezdése alapján a haszonbérelt földön megtermelendő termény vetésforgó, illetve túlnyomó részben élőmunka ráfordítás alkalmazását igényli – ideértve a vetőmag előállítást is –, a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulásával megállapodhat más földművessel vagy mezőgazdasági termelőszervezettel, hogy a részére a föld használatát egyes, a vetésforgó alkalmazásához szükséges vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő mezőgazdasági munkák elvégzésének időtartamára, de legfeljebb a haszonbérleti szerződés lejártáig átengedi. Kérdés: Az alhaszonbérleti szerződés feltételeinek fennállásáról kell-e valamely szerv részéről igazolás, vagy elég, ha a szerződésben a felek erről nyilatkoznak? Válasz: Jogszabályi rendelkezés hiányában elegendő a nyilatkozat.


263

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: A Fétv. 95. § (3) bekezdéséhez kapcsolódóan közös tulajdon esetén az a), ill. b) pontok szerinti földhasználati szerződésekhez kívülálló esetében kell a c) pont szerinti használati megállapodást csatolni?

Válasz: A 95. § (2) és a (3) bek. közötti nyelvtani és logikai értelmezés alapján csatolni kell. Közös tulajdon esetében minden földhasználónak – legyen az maga a tulajdonostárs, vagy kívülálló – csatolnia kell a használati megosztásról szóló megállapodást, illetve annak módosítását [pl. 72. § (7) bek.]. Mivel a megállapodás elválaszthatatlan része a térképi kimutatás, ezek csak együtt érvényesek, ahogy ezt a 71. § (8) bek. is rögzíti. A fentiek alapján, ha közös tulajdonról van szó, akkor a földhasználati bejelentéshez csatolni kell a 95. § (3) bek. a) és c) pontjában, vagy a b) és c) pontjában foglalt okiratokat, és a térképi kimutatást (kivéve, ha a teljes földrészletre vagy alrészleten áll fenn a használat), függetlenül attól, hogy a bejelentő a tulajdonostárs vagy harmadik személy. Az ingatlannak 2 tulajdonosa van és az egész ingatlant haszonélvezeti jog terheli, haszonbérleti szerződés megkötése esetén, amit ebben az esetben a haszonélvezővel kell kötni az ingatlan osztatlan közös tulajdonnak számít-e, attól függetlenül, hogy 1 személy adja bérbe. Kérdés: Kell-e a tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata? Kapcsolódó kérdés: Kell-e használati megállapodás? Válasz: Nem, ezt eddig sem írta elő jogszabály a földhasználati bejelentéshez, ezen az új szabályozás sem változtatott. Válasz a kapcsolódó kérdésre: Nincs rá szükség, mert a földrészlet használata nem osztottan történik, az egész ingatlan használatára a haszonélvező jogosult.

10. Egyéb kérések A hatályos szabályozás alapján a halastó a Földforgalmi törvény szerint nem minősül mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek, továbbá a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szabályai alapján nem minősül termőföldnek sem. Mindezek alapján a korábbi szabályozástól eltérően a halastó igénybevételéhez nem szükséges a más célú hasznosítás engedélyezése, illetve halastó termőföldön történő létesítése engedélyköteles tevékenység. Kérdés: A hatályos szabályozás alapján a halastó – mivel nem termőföld és nem mező, erdőgazdasági hasznosítású föld – kivettnek minősül-e? Hogyan tartható nyilván az ingatlan-nyilvántartásban, hiszen „kivett halastó” kategória nem létezik, továbbá az Inyvhr. 49. §-a továbbra is önálló művelési ágként és nem művelés alól kivett területként nevesíti?


264

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: A jelenlegi szabályozás szerint a halastó művelési ág, így annak megfelelően kell nyilvántartani. De nem vonatkoznak rá a Földforgalmi tv. és a Fétv. rendelkezései, ha nincs a földrészletnek más művelési ágú alrészlete. Utóbbi esetben a teljes földrészletre vonatkoznak a fenti törvényi rendelkezések.

Kérdés: Hogyan hasznosítható szabályosan az önkormányzati tulajdonú, 700 – 1500 m2 nagyságú „hobbyföld”, ha általában a haszonbérlők nyugdíjasok, pedagógusok, munkások, ápolók, stb. és nem földművesek?

Válasz: A Földforgalmi tv. 40. § (1) bekezdése alapján 2014. január 1től a Földforgalmi tv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát – főszabály szerint – földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. A hatályos jogszabályok jelenleg is lehetőséget biztosítanak arra, hogy földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy (és tagállami állampolgár) földek tulajdonjogát megszerezhesse, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Ennek értelmében egyelőre annyit lehet tanácsolni a jelenlegi nem földműves földhasználóknak – mely megoldásul szolgálhat az említett problémára –, hogy az Önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy a kérdéses (700 – 1500 m2 nagyságú, hobbikertként működő) földterületeket a haszonbérleti hasznosítás helyett értékesítse az ingatlanokat jelenleg használó állampolgárok részére. A földművelésügyi tárca elkészült a kiskertek bérlőinek problémáját orvosló törvényjavaslatával, amelyet a kormány az őszi ülésszakban benyújt az Országgyűlésnek.

11. A haszonbérleti szerződések hatósági jóváhagyása kapcsán felmerült kérdések Kérdés: A hatósági jóváhagyáshoz kötött haszonbérleti szerződések mikor jönnek érvényesen létre? Mikor lépnek hatályba?

Válasz: A hatósági jóváhagyással lép hatályba. A Ptk. 6:118. § (1) – (3) bekezdésében foglaltak szerint (Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés): (1) Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg válik hatályossá.


265

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: Ha a hatósági jóváhagyással jönnek létre érvényesen, milyen jogcímen lehet a jóváhagyás előtt birtokba lépni, és a haszonbérlő milyen jogcímen jegyeztetheti be magát a földhasználati nyilvántartásba?

Válasz: Hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződések esetében a jóváhagyás előtt semmilyen jogcímen nem jegyezhető be a haszonbérlő használata a földhasználati nyilvántartásba.

A haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozó különös rendelkezések (Fétv. 50.§ (2) bek.): A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Kérdés: Mi van, ha a felek ettől mégis eltérnek, és pl. a haszonbér előre fizetésében vagy éppenséggel hosszabb fizetési határidőben állapodnak meg? Semmisség? Vagy el lehet térni? A törvény ezen rendelkezései a gyakorlatban szinte teljességgel kivitelezhetetlenek! Válasz: Érvényesen nem köthető szerződés, ami ellentétes a jogszabályi előírásokkal.

Kérdés: Mi a Fétv. 71.§ (1) bekezdésében írott használati megosztásról szóló megállapodás és a földhasználati szerződések (pl. haszonbérleti szerződés) egymáshoz való viszonya? Lehet-e utóbbit az első megléte nélkül kötni, és hogyan? Tehát köthető-e haszonbérleti szerződés egy közös tulajdonban álló föld egy bizonyos tulajdoni hányadára, ha a tulajdonosok között nincs érvényes használati megosztásról szóló megállapodás? Válasz: A használati megosztásról szóló megállapodásnak éppen az a lényege, hogy a földrészleten belül egyértelműen kijelölésre kerüljenek azok a területek, amelyeket a tulajdonostársak maguk használnak, illetve másnak használatba adnak. Nem köthető meg a földhasználati szerződés pl. a földrészlet egy részére, ha nincs használati megosztásról szóló megállapodás és térképi kimutatás, vagyis nem lehet meghatározni a földrészleten belül a terület elhelyezkedését.


266

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: Ha a tulajdonosok egy része megkísérli létrehozni a használati megosztásról szóló megállapodást, mi lesz azzal a földhasználóval (rendszerint szövetkezettel, de lehet magánszemély is), aki már korábban bejegyeztette megát a földhasználati nyilvántartásba a föld egy részére? Mi van tehát akkor, ha az újonnan létrejött használati megosztásra vonatkozó megállapodás ütközik a korábban bejegyzett földhasználattal. Válasz: A Fétv. 110. § (2) bekezdése értelmében, ha a földrészlet egy részére van bejegyzett földhasználó, úgy a közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó szabályokat a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett részére kell alkalmazni, vagyis a használati megosztásról szóló megállapodás nem ütközhet a bejegyzett használattal. Az más kérdés, hogy a gyakorlatban nyilván szükség lehet az egész földrészletre létrehozni a használati megállapodást, pl. ha vitatott a használt terület elhelyezkedése. Kérdés: A használati megosztásra vonatkozó megállapodás alapján ki jogosult kérni a földhasználati nyilvántartásba vételét. Kinek kell beadni a földhivatalba a megállapodást, a megállapodás tervezetének kiküldését igazoló leveleket és tértivevényeket, stb.? Ha valaki ezt egyszer már beadta, egy másik tulajdonostárstól követelhetik-e ismét ugyanazon mellékleteket? Válasz: A használati megállapodás tervezetét nem kell a földhivatalhoz benyújtani és a tértivevényeket sem. Minden esetben a földhasználó tulajdonostársnak kell a bejelentési adatlap mellékleteként csatolni a használati megosztásról szóló megállapodást a térképi kimutatással.

Kérdés: A használati megosztásra vonatkozó megállapodásban mennyire kell részletezni az egyes szerződő felek/egyes tulajdonostársak használatába kerülő földrészleteket? Elegendő-e az egyes földrészleteket beazonosítható módon (pl. I., II., III., stb.) megjelölni? Kapcsolódó kérdés: Az így megjelölt földrészletek területét meg kell-e határozni/meg lehet-e határozni? További kapcsolódó kérdés: Az így megjelölt területeknek lehet-e több használója – vagy minden használónak külön – külön területrészt kell megjelölni? Válasz: A Fétv. nem írja elő, hogy milyen részletesen és módon kell (be)azonosítani a területeket, de a minél pontosabb beazonosítás javasolt a felek közötti vita elkerülése érdekében is. Továbbá a bejelentési adatlapon részletes adatokat (területnagyság, minőségi osztály) is meg kell adni, amely nem térhet el a megállapodás tartalmától. A lényeg, hogy ne legyen ellentmondás a térképi kimutatásban feltüntetett jelölés és a megállapodás, valamint a bejelentési adatlap között. Kapcsolódó kérdésre válasz: A fenti válasz alapján ez szükséges is, hiszen a


267

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK földhasználati bejegyzéshez ezeknek az adatoknak az ismeretére szükség van, nem a földhivatalnak kell kiszámítani a használat terület nagyságát. További kapcsolódó kérdésre válasz: A használati megosztásról szóló megállapodásnak és a hozzá kötelezően csatoltandó térképi kimutatásnak pont az a lényege, hogy a földrészleten belül a használatot elkülönítse. Abban az esetben, ha az adott területrészt a használat szerint tovább bontják, úgy annak megfelelően módosítani kell a megállapodást is. A használati rend a tényleges használatot jelöli ki, vagyis használók szerint kell tartalmaznia a területrészek földrészleten belüli meghatározását. Kérdés: Férj-feleség lehet-e egy területrészben?

Válasz: Ha a férj és a feleség ugyanazon földrészletben tulajdonostársak, akkor lehetőség van arra, hogy mindketten kérjék a saját tulajdoni hányaduknak megfelelő terület kijelölését saját használatra, illetve lehetőség van arra, hogy az egyikük használatba vegye a másik részét, így egyben kerüljön kijelölésre a terület az egyikük használata mellett. Egy területrészen belül nem lehet „közös” használat. (Fétv. 70. §) Kérdés: egy területrészben meg lehet-e jelölni azt, hogy a terület egy részét valaki tulajdonosként használja, a további részét haszonbérlőként, további részben pedig használja néhány ismeretlen helyen levő tulajdonostárs területrészét is, stb.?

Válasz: A tulajdonostársak közötti használati rendet a köztük létrehozott használati megosztásról szóló megállapodás tartalmazza. A Fétv. 70. §-a tartalmazza azt, milyen döntést hozhatnak a tulajdonostársak. Ha a tulajdonostársak döntése értelmében egy tulajdonostárs több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területet használ, úgy a teljes használat területet egyben kell kijelölni. A tulajdonostársak között ezen megállapodás keretében történhet megállapodás a használat ellenértékéről, azonban ez nem minősül haszonbérletnek. Kérdés: Megállapodhatnak-e a tulajdonosok arról, hogy az ismeretlen tulajdonostársak területrészét az ismert tulajdonostársak egyike vagy több tulajdonostárs használja? Azaz használhat-e valaki nagyobb részt, mint a tulajdoni illetősége? Mi lesz ez esetben a jogcím, hiszen nincs földhasználati szerződés csak használati megosztása vonatkozó megállapodás?


268

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Válasz: Igen, a Fétv. 70. §-a alapján. Jogcím: tulajdonosi földhasználat használati megállapodás alapján.

12. Földmérési tárgyú kérdések és válaszok Kérdés: A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kiigazítására irányuló eljárásokban – tekintve hogy az Inytv. a határidők hosszabbításáról nem rendelkezik – az eljárás határidejének meghosszabbítására az érintett földrészletek számától függetlenül a Ket. 33. § (7) bekezdése-e az irányadó? Válasz: Igen. Az ügyintési határidő az Inytv 45. § szerint: 45. § (1) Az ingatlanügyi hatósági ügyekben az ügyintézési határidő harminc nap. (2) Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot – az általános ügyintézési határidőtől eltérően – három hónapon belül kell meghozni. (3) Ha törvény soron kívüli változásvezetést ír elő, eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ügyintézési határidő tizenöt nap. A közbenső intézkedést legkésőbb az arra okot adó körülmény felmerülésétől számított öt napon belül kell megtenni. A határidő hosszabbításra a Ket. 33. § (7) bekezdése vonatkozik: 33. § (7) Az eljáró hatóság vezetője – ha azt jogszabály nem zárja ki – az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Amennyiben az ügyintézési határidő rövidebb, mint 21 nap, az legfeljebb csak az ügyintézési határidő mértékével hosszabbítható meg. A végzésben a határidőhosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölni. Kérdés: Az FF/1256/1/2013 számú technológiai javaslatot – a TAKAROS községi területi gyűjtőt érintő módosításának elkészültéig – alkalmazhatjuk-e belterület, illetve zártkert esetében?

Válasz: Nem. A 25/2013. (IV.16.) VM rendelet 5. § (3) és (4) bekezdései kimondják: 25. § (3) Belterületi vagy zártkerti földrészleteket érintő változások esetében, amennyiben a változási állomány a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisba hibahatáron belül grafikusan beilleszthető, akkor a változási állományt a természetbeni adatok, valamint a térképi állapot szerint is el kell készíteni. A járási földhivatal dönt a grafikus beillesztéshez használható transzformációs módszerről. (4) Külterületi földrészletek változási állománya esetén amennyiben a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissal hibahatáron belül egyezik, akkor a területi eltérést községi területi gyűjtőben kell lekezelni.


269

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK Kérdés: A nullás terület miatt automatikusan törölt státuszú 999999 helyrajzi számú fiktív községi területi gyűjtő földrészlet helyett felvehető-e más helyrajzi számon egy újabb fiktív földrészlet, melyben a továbbiakban keletkező különbségeket számoljuk el?

Válasz: FÖMI hibabejelentőhöz kell fordulni.

Kérdés: Záradékolható-e művelési ág változást vagy épületbontástfeltüntetést, és telekalakítást egyszerre ábrázoló változási vázrajz?

Válasz: Nem. Az épületbontás, az épületfeltüntetés, a művelési ág változás megvalósult állapotot rögzít. A telekalakítás azonban vagy megvalósul az ingatlan nyilvántartásban vagy sem. A kétféle munka teljesen más ügymenetről szól, így nem vonható össze egy vázrajzban. Kérdés: Mikor mérik ki (legalább térképen) a részarány során keletkezett osztatlan közös tulajdoni hányad önálló ingatlanként történő kialakítását, és azt az ingatlan nyilvántartásba mikor vezetik be?

Válasz: A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésével kapcsolatos feladat végrehajtása a költségvetési források hiánya miatt az elmúlt években jelentősen lelassult, ezért a Kormány módosította a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt, és megalkotta a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 405/2012. (XII. 28.) Kormányrendeletet, melyben a feladat felgyorsítása érdekében új feladat-ellátási struktúrát és eljárásrendet határozott meg. A nagy számban beérkezett kérelmek teljesítése jelentős feladatot jelent a végrehajtásában résztvevők számára, de a Kormány a szükséges források biztosításával gondoskodik arról, hogy az osztatlan közös tulajdonok mielőbb megszüntetésre


270

A FÖLDÜGYI FÓRUMRA ÉRKEZETT ÍRÁSBELI KÉRDÉSEK kerüljenek, ezzel is hozzájárulva a tiszta tulajdonviszonyok kialakításához, melynek következtében a termőföld tulajdonosok könnyebben tudják gyakorolni a tulajdonnal és a földhasználattal kapcsolatos jogaikat. Jelenleg egy megyében folyik az új eljárásrend tesztelése, amelynek tapasztalatai alapján indul el az országos kampány a végrehajtásban résztvevők kapacitásának és a rendelkezésre álló költségvetési források függvényében. A települések sorrendjét a 405/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerinti tájékoztató tartalmazza, amely elérhető a megyei kormányhivatal földhivatalának, illetve központilag a földhivatalok honlapján is (http://www.foldhivatal.hu/content/view/236/183/), valamint az illetékes járási földhivatal ügyfélfogadójában: a) a földhivatal megnevezését és székhelyét; b) a földhivatal illetékességi területén található települések nevét, valamint azt, hogy a kisorsolt települési sorrendben a település milyen sorszámmal szerepel; c) az eljárással érintett soron következő település nevét és sorszámát; d) a kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számát a teljesítés sorrendjében; e) a kérelemmel érintett földrészletek esetében a kérelmezők tájékoztatását arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba, valamint f) a megosztási eljárás alapjául szolgáló hatályos jogszabályok megjelölését. g) 405/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet alapján az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az új földrészletek kitűzése és bemutatása után kerül sor.


271

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

Felhasználási feltételek Tisztelt Olvasó! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kiadványban közölt dokumentumok, előadások anyagait más előadásban, kiadványban felhasználni, vagy azokról másolatot készíteni, csak a szerzők írásos engedélyével lehetséges. Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy a jogértelmezés a jogalkalmazó mindenkori feladata és felelőssége. Tájékoztatjuk, hogy a jelen kiadványunkban megjelent gondolatok jogosultság hiányában nem tekinthetők a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala hivatalos állásfoglalásának, ezért arra a természetes és jogi személyek jogvitájukban nem hivatkozhatnak, azaz nem használhatók fel peres vagy közigazgatási eljárás során sem állásfoglalásként, sem jogértelmezésként, sem pedig szakvéleményként.


272

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönetnyilvánítás

A

Földügyi Fórum 2014. és a kiadvány létrejöttéért köszönetünket fejezzük ki valamennyi, a téma fontosságát átérző személynek és szervezetnek. Mindazoknak, akik tevékeny részt vállaltak az egyes fejezetek létrehozásában, lektorálásában. Ötleteket adtak és folyamatosan támogattak bennünket, hogy ez a kiadvány elkészülhessen. Külön köszönetünket fejezzük ki: ‒ az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya (ma Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztály) munkatársainak a színvonalas előadásokért és a lektorálásért, ‒ a Csongrád Megyei Kormányhivatal munkatársainak a rendezvény helyszínének biztosításáért, az előkészítő és lebonyolító munkákban való részvételért, ‒ a Szegedi Ügyvédi Kamarának a fokozott érdeklődésért és rajta keresztül valamennyi kérdést feltevő ügyvédnek a közös gondolkodás kialakításáért, ‒ a Csongrád megyei települések jegyzőinek a feltett kérdésekért, ‒ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Elnökségének szerepvállalásukért, valamint az érintett gazdálkodók értesítéséért, ‒ valamennyi külön nem nevesített érdeklődőnek, továbbá ‒ a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala valamennyi munkatársának áldozatos, fáradságot nem ismerő munkájáért, hogy a Földügyi Fórum 2014. című rendezvény sikeresen lebonyolításra kerülhetett.


273

2014. FÖLDÜGYI FÓRUM. Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatala

Recommend Documents