Kari ügyek
Kari Tanács ülés A Kari Tanács 2014. március 10-én tartott ülésének napirendi pontjai a következők
voltak:
Személyi
ügyek,
Záróvizsga
bizottságok
összeállításának előkészítése, Beszámoló a 2013/2014-es tanév I. félévének tanulmányi munkájáról, Különfélék. A Tanácsülés elején Dr. Komlósi István dékán úr beszámolt az előző ülés óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről. • 2014. február 13-án rádiós interjút adott az Európa Rádió részére az akác, akácméz témában. • 2014. február 14-én 10,00 órától került sor a Növényorvos MSc és a Növényvédelmi szakirányú továbbképzési szakos hallgatók diplomaosztójára. • 2014. február 19-én egyeztető megbeszélést tartott a kari vezetés a Tranzitker vezetőivel a Visszavárunk program indításáról. Megvitatták a szerzett tapasztalataikat és meghatározták a program folytatásának további irányát. • 2014. február 20-án és március 3-án egyeztető megbeszélésre hívta a kari vezetés a Horizon 2020 programban projektet beadó kollegákat. • 2014. február 25-én Dr. Komlósi István dékán úr interjút adott a Retro rádióban. • 2014. február 27-én Dr. Komlósi István dékán úr látogatást tett az Agrár Lovasiskolában. • 2014. március 1-jén Dr. Komlósi István dékán úr meghívást kapott a Tranzitker Kft nyírgelsei üzemének Orbán Viktor miniszterelnök úr által történő átadására.
2
• 2014. március 4-6. között Dr. Komlósi István dékán úr részt vett a Budapesten megrendezett Világfórum a családi gazdálkodásról c. rendezvényen. • 2014. április 5-én Nagyváradon „Beköszönő” címmel fórum megrendezésére került sor partiumi, bihari és Hajdú-Bihar megyei vállalkozó réteg meghívásával, a két ország gazdasági kapcsolatainak elősegítése céljából. Dr. Pepó Péter és Dr. Sárvári Mihály professzor urak, valamint egy helyi bio-gazdálkodó tartja meg többek között előadását a fórumon. A
napirendi
ponthoz
kapcsolódóan
Dr.
Fürjné
Rádi
Katalin
tájékoztatást adott arról, hogy a kari eseményekről, a Kari Naplók alapján negyedévente hírlevél készül. Ennek az első kiadása elkészült, melyet 216 vállalkozásnak elektronikus formában meg is küldtek. Számos pozitív visszajelzést kaptak. A Személyi ügyek napirendi pontban a Kari Tanács döntött a címzetes egyetemi tanári, valamint az új és az ismételt tiszteletbeli docensi címek adományozásáról. A címek adományozását igazoló oklevelet ünnepélyes keretek között, a diplomaosztó ünnepségen vehetik át. Dr. Juhász Csaba oktatási dékánhelyettes úr 2013/2014-es tanév I. félévi tanulmányi eredményeiről szóló beszámolóját
követően, a
Különfélék napirendi pontban Dr. Komlósi István dékán úr elmondta, hogy a főépület termeinek elnevezése kapcsán visszatérünk az 1999 előtti állapothoz. Dr. Juhász Csaba oktatási dékánhelyettes úr tájékoztatásul elmondta, hogy piaci igény jelentkezett két képzéssel kapcsolatban orosz nyelvű oktatásra. A volt szovjet kaukázusi utódállamok érdeklődnek. Az 1. félévi alapozó tárgyakat orosz nyelven, a 2. félévben pedig angol nyelven kellene oktatni.
3
Karon tett látogatások 2014. március 12-én Dr. Komlósi István dékán úr fogadta Makiko Takenaka
asszonyt,
University egyetemi
(Sapporo, docensét,
Természetvédelmi Vadgazdálkodási
a
Tokai Japán) aki
a
Állattani
és
Tanszék
meghívására érkezett Karunkra. 2014. március 11. és 17. közötti látogatásának a célja a debreceni városiasodott tanulmányozása
varjúfélék mellett,
a
két
Kar
közötti
együttműködés
megalapozása volt.
2014. március 25-én Ed Garrett vidékfejlesztéssel és kisgazdaságokkal foglalkozó amerikai kutató, Innovation capacity of the Hungarian farmers from an American perspective címmel tartott előadást.
4
Kari események 2014. március 10-én került sor Az angol nyelvű Agrármérnöki MSc szak nemzetközi versenyképességének fejlesztése c. TÁMOP projekt zárókonferenciájára.
2014. március 14-én Dr. Komlósi István dékán úr és Dr. Juhász Csaba oktatási dékánhelyettes úr részt vettek a Debreceni Egyetemen rendezett március 15-i ünnepségen. Az ünnepségen Dr. Sipos Péter egyetemi docens átvette a Debreceni Egyetem Rektorának Elismerő Oklevelét és Bikádiné Kónya Andrea ügyintéző pedig a Debreceni Egyetem Kiváló Dolgozója kitüntetést. Gratulálunk!
2014. március 20-án Dr. Stündl László tudományos dékánhelyettes úr megbeszélést
tartott
a
Horizon
2020
programban
benyújtott
pályázatokkal kapcsolatosan szerzett tapasztalatok megosztásáról.
2014. március 21-én Dr. Komlósi István dékán úr részt vett a „Tavaszi szél” doktorandusz konferencián.
5
Intézeti, tanszéki ügyek 1. Intézeti oktatók közleményei Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet Rédei K. 2014. Az akác védelmében. Magyar Mezőgazdaság. 69.10:14.
Tóth N. – Gyüre P. – Juhász L. (2014): Adatok a nagy kárókatona halfogyasztásáról a Hortobágyi Halgazdaság területén. Acta Agraria Debreceniensis 2014. /57. 81-84.
Antal
B.
–
Rédei
K.
–
Csajbók
J.
(2014):
A
vadkár
és
a
vadföldgazdálkodás hazai helyzetének elemzése. 2014. /57. 5-8.
Attila Zsolnai, András Kovács, István Anton, József Rátky, Klaus-Peter Brüssow, Csilla Józsa, Beáta Bán, Alice Gyurmán (2014): Comparison of different Hungarian Grey herds as based on microsatellite analysis. Animal Science Papers and Reports 32 (2): pp. 121-130.
Konferencia előadás: Antal B. – Szendrei L. – Rédei K. – Csajbók J.: A vadföld-gazdálkodás erdei vadkárra gyakorolt hatása. Tavaszi Szél Konferencia. Debrecen, 2014. március 21-23.
Tóth N. – Gyüre P. – Juhász L.: A nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo
állományának
alakulása
a
Hortobágyi
Halgazdaság
Zrt.
területén. Tavaszi Szél Konferencia. Debrecen, 2014. március 21-23.
6
Élelmiszertudományi Intézet Kovács Csilla, Peles Ferenc, Sándor Erzsébet: A fertőző tőkeelhalásban szerepet játszó gombák vizsgálata a Tokaj-hegyaljai borvidéken, XIV. Nemzetközi
Tudományos
Napok.
„Az
átalakuló,
alkalmazkodó
mezőgazdaság és vidék”. 843-848 p.
Éva Bódi, Dávid Andrási, Béla Kovács (2014): Selenium speciation analysis of selenium-enriched wheat sprouts. Indian Society for Mass Spectrometry Symposium Workshop on Mass Spectrometry” (28th ISMAS-WS-2014), India, Parwanoo; 220-223. ISBN 978-81-904442-62.
Béla Kovács, Éva Bódi, Áron Soós, Dávid Andrási (2014): Application of ICP-MS in various fields of research. Indian Society for Mass Spectrometry Symposium cum Workshop on Mass Spectrometry” (28th ISMAS-WS-2014), India, Parwanoo; 69-80. ISBN 978-81-904442-6-2.
Áron Soós, Dávid Andrási, Béla Kovács (2014): Evaluation of internal standards and calibration methods in measurement of micro-elements in wines with direct analysis by ICP-MS. 28th Indian Society for Mass Spectrometry Symposium cum Workshop on Mass Spectrometry” (28th ISMAS-WS-2014), India, Parwanoo; 208-211. ISBN 978-81-904442-62.
Kertészettudományi Intézet Kiss P Z; Takácsné Hájos M (2014): A termesztési mód és a sorok tájolásának hatása a sárgarépa minőségére különböző fajtáknál. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis (55): 6569.
7
Bicskei D K; Gonda I (2014): Eltérő koronaformájú cseresznyefák összehasonlító vizsgálata. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis (56): 19-22 Csihon Á (2014): Új almafajták vegetatív és generatív teljesítményének vizsgálata.
Agrártudományi
Közlemények
=
Acta
Agraria
Debreceniensis (56): 29-34 Szabó A; Csihon Á; Vágó I (2014): Komposztkezelések hatása a bio/öko és integrált termesztésű almafák (Malus domestica Borkh.) egy folyóméter-hajtásra jutó levélfelületének alakulására. Agrártudományi Közlemények = Acta Agraria Debreceniensis (56): 111-116
Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék Hankovszky Gerda, Bodnár Karina, Gombás Dániel, Nagy László Géza, Tóth Brigitta (2014): A biogáz üzemi présvíz, mint a tápanyagutánpótlás
egyik
alternatív
lehetősége.
In:
XIV.
Nemzetközi
Tudományos Napok (Ed. Takácsné György K.), pp. 643-651, ISBN 978963-9941-76-2 Tóth Brigitta, Hankovszky Gerda, Nagy László Géza, Bodnár Karina, Lévai László (2014): Új lehetőségek a növénytáplálás területén. In: XIV. Nemzetközi Tudományos Napok (Ed. Takácsné György K.), pp. 14691477, ISBN 978-963-9941-76-2 Barna Cs. – Lisztes-szabó Zs. (2014): A mocsári kockásliliom (kotuliliom) fajmegőrzési tervezete. In: Schmidt D. – Kovács M. – Bartha D. (szerk.): X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpátmedencében nemzetközi konferencia absztraktkötete. ISBN 978-963334-153-7. A Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 126127. 8
Lisztes-Szabó Zs. – Kiss H. – Kovács Sz. – Pető Á. (2014): A hajdúszoboszlói Kéthalom recens löszvegetációjának fitolitkészlete. In: Schmidt D. – Kovács M. – Bartha D. (szerk.): X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás
a
Kárpát-medencében
nemzetközi
konferencia
absztraktkötete. ISBN 978-963-334-153-7. A Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 180-181.
Takács A. – Lovass-Kiss Á. – Ljubka T. – Lisztes-Szabó Zs. – Molnár V. A. (2014): A Debreceni Egyetem Herbáriumának digitalizálása és adatfeltárása. In: Schmidt D. – Kovács M. – Bartha D. (szerk.): X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia absztraktkötete. ISBN 978-963-334-153-7. A Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 108–109.
Kovács Sz. – Lisztes-Szabó Zs. – Szalma B. – Novák T. (2014): Talajkémiai
tényezők
és
egyes
sziki
növényfajok
térbeli
elhelyezkedésének összefüggései. In: Schmidt D. – Kovács M. – Bartha D.
(szerk.):
X.
Aktuális
Flóra-
és
Vegetációkutatás
a
Kárpát-
medencében nemzetközi konferencia absztraktkötete. ISBN 978-963334-153-7. A Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 173174.
O. Tóth I. – Juhász L. – Kovács Sz. – Lisztes-Szabó Zs. – Zsigrai Gy. (2014): A Szatmári-sík néhány ligeterdő fragmentumának természeti állapotfelmérése. In: Schmidt D. – Kovács M. – Bartha D. (szerk.): X. Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében nemzetközi konferencia absztraktkötete. ISBN 978-963-334-153-7. A Nyugatmagyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, pp. 197-198.
9
Zsuzsa Lisztes-Szabó, Szilvia Kovács, Ákos Pető (2014): Phytolith analysis of Poa pratensis (Poaceae) leaves. (Accepted and available online 01 April 2014) DOI: 10.3906/bot-1311-8. IF=1.6.
J. Popp, Z. Lakner, M. Harangi-Rákos, M. Fári, 2014: The effect of bioenergy expansion: Food, energy, and environment, Renewable and Sustainable Energy Reviews, 32: 559–578 (IF: 5,627)
N. Elhawat, T. Alshaal, É. Domokos-Szabolcsy, L. Márton, M. Czakó, J. Kátai, P. Balogh, A. Sztrik, H. El-Ramady, M. Molnár, M. Fári: Phytoaccumulation potentials of two biotechnologically propagated ecotypes
of
Arundo
donax
in
copper-contaminated
synthetic
wastewater" Environmental Science and Pollution Research Journal (IF: 2.66) in press
Domokos-Szabolcsy Éva - Prokisch József - Fári Miklós: Többet termelni
kevesebbel:
Stratégiák
növényalapú
élelmiszer
biofortifikálásra. Agrofórum 25 (2): 118-120
Kurucz E, Fári M (2013): Improvement of germination capacaty of Sida hermaphrodita L Rusby by seed priming techniques in: Int. Rev. Appl. Sci 2 137-142 DOI:10.1556
Erika
Kurucz, H.
R.
El-Ramady and
Miklós
Gábor
Fári
(2014): Industrial-scale plantlet production by seed priming and nursery tray seeding method in Sida hermaphrodita L. RUSHBY International Journal of Horticultural Science (in press)
10
2. Oktatók/kutatók konferenciákon való részvétele
Agrokémiai és Talajtani Intézet 2014. március 21-23. között a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSz) által ismét megrendezésre került a Tavaszi Szél Konferencia, melynek
Agrártudományi
szekciójában
az Intézet
doktorandusz
hallgatói, Jakab Anita, Szabó Anita, Kovács Zsuzsa, és Horváth Judit tudományos
előadással
továbbá
publikációval
készültek.
A
tudományos konferencia helyszínéül ezúttal Debrecen szolgált. Az Agrártudományi
I.
Szekcióban
Szabó
Anita
I.
helyezést ért el
előadásával, melynek címe a "Komposztkezelések hatása az almafák (Malus domestica Borkh.) termésmennyiségére" volt. A helyezés által Szabó Anita, PhD hallgató lehetőséget kapott előadásával a Magyar Tudományos Akadémián való bemutatkozásra.
Élelmiszertudományi Intézet Béla Kovács, Éva Bódi, Áron Soós, Dávid Andrási (2014): Application of ICP-MS in various fields of research. 28th Indian Society for Mass Spectrometry Symposium cum Workshop on Mass Spectrometry” (28th ISMAS-WS-2014) India, Parwanoo; March 9-13.
Éva Bódi, Dávid Andrási, Béla Kovács (2014): Selenium speciation analysis of selenium-enriched wheat sprouts. 28th Indian Society for Mass Spectrometry Symposium cum Workshop on Mass Spectrometry” (28th ISMAS-WS-2014) India, Parwanoo; March 9-13.
Áron Soós, Dávid Andrási, Béla Kovács (2014): Evaluation of internal standards and calibration methods in measurement of micro-elements in wines with direct analysis by ICP-MS. 28th Indian Society for Mass
11
Spectrometry Symposium cum Workshop on Mass Spectrometry” (28th ISMAS-WS-2014) India, Parwanoo; March 9-13.
Karaffa Erzsébet részt vett a tizenkettedik alkalommal megrendezésre került „European Conference on Fungal Genetics”, rendezvényen (2014. 03. 23-27.), melynek ezúttal Sevilla adott otthont. A kétévente megrendezésre
kerülő
konferenciának
ezúttal
több
mint
700
résztvevője volt. A résztvevők 40 országból, 28%-ban nem európai országból érkeztek. A három és fél napos rendezvényen három összefoglaló, 15 plenáris előadás és 91 előadás hangzott el. A körülbebül
500
poszter
között
kettőben
előadóként,
egyben
társszerzőként szerepelt.
Erzsébet Sándor, Anikó Szojka, Levente Karaffa, Mojtaba Asadollahi: Sequences suitable for DNA barcoding analysis of cryptic diversity of Botrytis cinerea as complex species. 12th Europen Conference on Fungal Genetics, Sevilla, Spain, 2014. 03. 23-27. (poszter)
Erzsébet Sándor, Fontaine Florence, Armengol Josep and collaborators of COST action: Sustainable control of grapevine trunk diseases. COST Action FA1303. 2th Europen Conference on Fungal Genetics, Sevilla, Spain, 2014. 03. 23-27. (poszter)
Ágota Jónás, Erzsébet Fekete, Michel Flipphi, Erzsébet Sándor, Ákos P.
Molnár,
Levente
Karaffa:
Lactose
catabolism
in
Penicillium
chrysogenum: phylogenetic and expression analysis of the putative permease and hydrolase genes. 2th Europen Conference on Fungal Genetics, Sevilla, Spain, 2014. 03. 23-27. (poszter)
12
Szojka Anikó, Mojtaba Asadollahi, Molnár Ákos P., Fekete Erzsébet, Karaffa
Levente,
Sándor
Erzsébet:
Botrytis
cinerea
izolátumok
alternatív oxidáz aktivitásának változása különböző körülmények között. Tavaszi Szél Konferencia. Debrecen, 2014. március 21-23. (előadás). Agrártudományi szekció I. helyezés.
Kovács Csilla; Sándor Erzsébet; Peles Ferenc (2014): A Trichoderma, mint potenciális biopeszticid micéliális növekedésének vizsgálata. Tavaszi szél Konferencia. Debrecen, 2014. március 21-23. (előadás)
Kovács Csilla; Peles Ferenc; Bihari Zoltán; Sándor Erzsébet (2014): A fertőző tőkeelhalásban szerepet játszó gombák vizsgálata a Tokajhegyaljai borvidéken. XIV. Nemzetközi Tudományos Napok. Gyöngyös, 2014. március 27-28. (poszter)
Campus Hungary pályázat (Cadiz; University of Cadiz) (2014.03.26. 04.02.) PhD hallgatók: Dr. Bérczesné Szojka Anikó, Kovács Csilla, Szabó Edina, Móré Mariann, Diósi Gerda.
A Cadízi Egyetem (UCA) készült fényképei:
13
14
15
16
Az Élelmiszertudományi Intézet oktatói (Kovács Béla, Karaffa Erzsébet, Sipos Péter) és doktoranduszai (Bérczesné Szojka Anikó, Móré Mariann, Szabó Edina, Kovács Csilla, Diósi Gerda) a spanyolországi Cádizi Egyetemre látogattak el tanulmányút keretében (2014. március 26. és 2014. április 1. között). A kinntartózkodás során az egyetem Wine and Agrifood Research Center oktatóival és kutatóival tartottunk megbeszéléseket és workshop kutatási
területeinket.
igazgatóhelyettessel,
a
A
jelleggel mutattuk
Cadizi
mester-
Egyetem és
doktori
be egymásnak
részéről
a
képzést
kutatási
koordináló
képviselővel, a nemzetközi kapcsolatok irodájának képviselőjével és a bor-
és
élelmiszerkutató
intézetének
vezetőjével
folytattunk
megbeszéléseket, melynek során megismerkedtünk a két egyetem oktatási
és
kutatási
prioritásaival
és
nemzetközi
oktatási 17
tevékenységével. Megállapodtunk, hogy kezdeményezzük Erasmus program keretében a hallgatói és oktatói mobilitás elindítását, elsősorban az élelmiszerfeldolgozás, borászat, kémia és analitika területeken. A kutatási lehetőségek kapcsán a Cadizi Egyetemen folyó borászati és mikrobiológiai
kutatások
révén
tudunk
egyrészt
későbbi
együttműködéseket tervezni, másrészt az élelmiszerkutató intézetük kutatási területein (proteomika, szerves analitika, szuperkritikus extrakció, funkcionális élelmiszerek fejlesztése) próbálunk további kapcsolódási pontokat feltárni. A
program
keretében
kutatólaboratóriumaival,
megismerkedhettünk ahol
betekintést
az
egyetem
nyerhettünk
az
modern ottani
kutatási témákba. Szakmai programként látogatást tettünk két spanyol bor és cherry készítő cégnél, ahol bemutatták a környéken alkalmazott technológiát, az alkalmazott mikrobiológiai eljárásokat és újfajta növényvédelmi stratégiákat. A workshop-on elhangzó előadások: • Prof. Dr. Kovács Béla: “Macro, micro, essential, toxic or potential toxic element content of soils, plants, plant originated products (ICP-OES, ICP-MS)” • Dr. Karaffa Erzsébet: Plant pathogen fungi (Botrytis cinerea- grey mould and noble rot, and fungi associated with garpveni trunk diseases) • Dr. Sipos Péter: Traditional quality examination of feeds raw, materials of feeds (protein, fat, fibre, ash), Raw material specific analytical examinations, (wheat, sunflower, sugar beet, potato, etc.), Amino acid composition of feeds and plant originated feed raw materials
18
• Dr. Bérczesné Szojka Anikó: Possible role and function of alternative oxidase in Botrytis cinerea, • Diósi Gerda: Quality study ont he parameters of plum jams, • Kovács Csilla: Grapevine Trunk Diseases in Tokaj wine region, • Móré Mariann: Influence of storage time on the gluten properties of winter wheat, • Szabó Edina: Beer, and brewing.
A látogatás a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0014 projekt keretein belül, illetve a Balassi Intézet által meghirdetett Campus Hungary ösztöndíjprogram segítségével valósult meg.
Kertészettudományi Intézet Holb Imre: FP7 PURE projekt Annual Meeting 2014. március 3 - 6. Valencia, Spanyolország Takácsné Hájos Mária: XIV. Nemzetközi Tudományos Napok – „Az átalakuló, alkalmazkodó mezőgazdaság és vidék” – Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös – 2014. március 27–28. – A klímaváltozásra adandó
válaszok
szekció
(Élelmiszertermelés,
víz-
és
energiagazdálkodás) Előadások: Takácsné Hájos Mária, Kiss Péter Zoltán, Borbélyné Varga Mária: Salátahagyma fajták értékelése mészlepedékes csernozjom talajon. Kiss
Péter
Zoltán,
Takácsné
Hájos
Mária:
Lomb-
és
répatest
tulajdonságok közötti kapcsolat, különböző típusú sárgarépa fajtáknál. Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék Dr. Tóth Brigitta egyetemi tanársegéd, Hankovszky Gerda MSc hallgató és Gombás Dániel BSc hallgató részt vett a XIV. Nemzetközi 19
Tudományos Napokon. A konferencia a Károly Róbert Főiskola szervezésében
került
megrendezése
Gyöngyösön,
március
27-28
között. A konferencián bemutatott két poszter címe: „A biogáz üzemi présvíz, mint a tápanyag-utánpótlás egyik alternatív lehetősége”, valamint az „Új lehetőségek a növénytáplálás területén”.
Dr. Tóth Brigitta, Gombás Dániel és Hankovszky Gerda a bemutatott poszterekkel. 2014. március 27., 3. Elnyert pályázatok Gyöngyös
Élelmiszertudományi Intézet Campus Hungary pályázat (Cadiz; University of Cadiz) (2014.03.26. 04.02.) PhD hallgatók: Dr. Bérczesné Szojka Anikó, Kovács Csilla, Szabó Edina, Móré Mariann, Diósi Gerda.
Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék Bodnár Karina Bianka III. éves élelmiszermérnök BSc hallgató 7 hónapos gyakornoki állást nyert a Minnesota Agricultural Student Trainee program keretein belül. A gyakorlat helye: University of 20
Minnesota - St. Paul, Minnesota, USA. A hallgató konzulense: Dr. Tóth Brigitta.
Apáczai Csere János doktoranduszi ösztöndíjat nyert Kurucz Erika, PhD hallgató.
Campus Hungary rövid (két hét) oktatói ösztöndíjat nyert Domokosné Dr. Szabolcsy Éva Olaszországba Firenzébe, az IVALSAVA Istituto per la Valorizzazione del Legno e delle Specie Arboree National Research Council (CNR) of Italy, Sesto Fiorentino Institute, In vitro technologies and Cryopreservation Laboratory.
21
4. Intézeti/tanszéki rendezvények
Kertészettudományi Intézet 2014. március 28-án az MTA DAB Mezőgazdasági Szakbizottság Kertészeti
Munkabizottság
Kertészettudományi
Intézet
és
a
közös
Debreceni szervezésében
Egyetem szőlő
MÉK
metszési
bemutató került megrendezésre. Az eseményt Gonda István professzor úr nyitotta meg, majd Bihari Zoltán a Tokaji Borvidéki Szőlészeti és Borászati Kutató intézetigazgatója által megtartott bevezető előadást követően a megjelent szakemberek az egyetem bemutatókertjében, később
a
pallagi
tangazdaság
területén
található
szőlő
ültetvényrészekben mélyíthették szakirányú gyakorlati ismereteiket, folytathattak vitát a felmerülő kérdések kapcsán.
22
5. Elnyert díjak, kitüntetések
Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet 2014. március 22-én, a Víz Világnapja alkalmából Kvassay Jenő Emlékérem kitüntetést vehetett át Dr. Fehér János tiszteletbeli docens. Gratulálunk!
23
6. Intézetek / tanszékek hazai és nemzetközi kapcsolatai, oktatási, kutatási együttműködései
Agrokémiai és Talajtani Intézet A Magyar Talajtani Társaság (MTT) 2014. március 21-én (péntek) 10 órakor tartotta tisztújító közgyűlését. A közgyűlés helyszíne: Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai
Intézetének
(1022
Budapest,
Herman
Ottó
út
15.)
Tanácsterme volt. Az Intézetből a Talajtani Társaság Talajbiológiai Szakosztályának tagja Dr. Kátai János intézetigazgató, Dr. Sándor Zsolt, egyetemi adjunktus, és Dr. Tállai Magdolna tudományos segédmunkatárs. Az Intézetet a rendezvényen Dr. Sándor Zsolt, és Dr. Tállai Magdolna képviselte. A rendezvényen a közgyűlés tagjai a Társaság elnökévé ismételten Michéli Erikát (tanszékvezető, egyetemi tanár, SZIE – Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő), elnökhelyettesévé Szabóné Kele Gabriellát (SZIE MKK) választották.
Poszter-előadások, konferenciakötetben megjelenő publikációk: Kátai J. (2014): Talaj funkciói a bioszférában. Püspökladány, 2014. március 26. (előadás)
Jakab
A.
(2014):
tenyészedéyes
Baktériumtrágyák
kísérletben.
Debrecen,
összehasonlító Tavaszi
Szél
vizsgálata
Tudományos
Konferencia, 2014. március 21-23.
Jakab A. (2014): növekedésére
és
Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje a
talaj
tápelem-tartalmára
tenyészedényes
kísérletben. Agrártudományi Közlemények, 2014/56. 49-54. p.
24
Horváth J. – Kovács Zs. – Tállai M. (2014): A talaj szerves nitrogénjének átalakulása egy trágyázási tartamkísérletben. Debrecen, Tavaszi Szél Tudományos Konferencia, 2014. március 21-23.
Horváth J. – Kátai J. (2014): Ásványi és szerves nitrogén-formák változása
egy
trágyázási
tartamkísérletben
(irodalmi
áttekintés).
Agrártudományi Közlemények, 2014/56. 43-48. p.
Kovács Zs. (2014): Kadmium- és cinkszennyezés hatása a talaj mikroorganizmus
populáció
–dinamikájára.
Agrártudományi
Közlemények, 2014/56. 73-78. p.
Szabó A. – Csihon Á. – Vágó I. (2014): Komposztkezelések hatása a bio/öko és integrált termesztésű almafák (Malus domestica Borkh.) egy folyóméter-hajtásra jutó levélfelületének alakulására. Agrártudományi Közlemények, 2014/56. 111-116. p.
Szabó Anita (2014): Komposztkezelések hatása az almafák (Malus domestica
Borkh.)
termésmennyiségére.
Debrecen,
Tavaszi
Szél
Tudományos Konferencia, 2014. március 21-23.
Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet Rédei K.: Horizon 2020 projekt-tervezet keretében kapcsolatfelvétel 6 ország 8 intézetével.
2014. március 11-17. között, Makiko Takenaka, a Tokai University (Sapporo, Japán) docense a DE MÉK
25
Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vendége volt. Látogatásának elsődleges célja a debreceni városiasodott varjúfélék tanulmányozása mellett a két Egyetem/Kar közötti együttműködés megalapozása
volt.
Itt
tartózkodása
alatt
a
professzorasszony
találkozott a MÉK dékánjával, a Természetvédelmi Tanszék vezetőjével, kollégáival. A szerdai napon megtekintettük a város különböző, varjak által gyakran látogatott élőhelyeit, különös tekintettel a Nagyerdei Kultúrparkot, amely táplálékbázis szerepe miatt igazi Kánaánnak bizonyul a varjak számára. Vendégünk ezen a napon tartotta előadását, amely témája szorosan kapcsolódott a Tanszéken futó dolmányos varjú kutatáshoz. Az előadáson szép számú hallgatóság volt jelen, amelynek a Tanácsterem adott igazi ünnepi hangulatot. A csütörtöki
napon
egy
Debrecenhez
közeli
védett
tölgy-kőris-szil
ligeterdőt kerestünk fel, ahol madarakat gyűrűztünk és tavaszi növényeket
határoztuk.
Szikrázóan
napsütéses
napunkra
egy
bográcsos pörkölt tette fel a koronát. Mondanunk sem kell, hogy mind szakmailag, mind gasztronómiailag sok élménnyel gazdagodott japán kolleginánk. A hét utolsó munkanapját a Hortobágynak szenteltük. A reggeli halastavi madármegfigyelés mellett ellátogattunk a Pusztai Állatparkba, ahol egy puszta szafari keretein belül testközelből volt szerencsék megcsodálni a szabadon élő Przsevalszkij lovakat. Egy kellemes ebéd eltöltése után a napot a Hortobágyi Madárkórházban zártuk. A hétvége a fakultatív programok jegyében zajlott: Tokaj történelmi borvidékét és a fővárost mutattuk meg vendégünknek.
26
Növénytudományi Intézet Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetéből két munkatársat, Kamuti Mariann tudományos segédmunkatárs és Mazsu Nikolett PhD hallgató, küldtek Dr. Tóth Brigitta egyetemi tanársegédhez szakmai tapasztalat szerzés céljából. Az eltöltött idő alatt megismerkedtek a növényélettan tárgykörben
folyó
kísérletekkel,
kutatásokkal,
módszerekkel.
Elmélyedtek a növényélettan rejtelmeiben, bekapcsolódtak Hankovszky
27
Gerda éppen folyó kísérleteibe. A látogatás célja egy jövőbeli kutatási együttműködés megalapozása. A látogatás megszervezése Prof. Dr. Lehoczky Éva és Dr. Tóth Brigitta együttműködése révén valósult meg. A professzor asszony sikeresnek ítélte munkatársai látogatását és kifejezte igényét a folytatásra.
A képen: Hankovszky Gerda, Dr. Tóth Brigitta, Kamuti Mariann és Mazsu Nikolett
Kutatási
szerződés
biotechnológiai
született
céggel.
A
a
Costantino
kutatás
&
tárgya:
C.
S.p.A.
Növényi
olasz
eredetű
fehérjehidrolizátumok növénybiológiai hatásának vizsgálata, különös tekintettel zöldségnövények beltartalmi értékeire. A kutatásban felelős személyek: Prof. Fári Miklós és Domokosné Dr. Szabolcsy Éva.
28
Hallgatói élet A Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar valamint
a
Mezőgazdaság
Élelmiszertudomány
és
Környezetgazdálkodási Kar Hallgatói Önkormányzatának márciusi feladata volt a Felezés rendezvény megszervezése és lebonyolítása. A Felezés 2014. március 30. és április 2. között került megrendezésre. A másodéves hallgatók közül közel 500 ember vett részt a négy napos rendezvényen. Vasárnappal kezdődött, amely a pólók és karszalagok kiosztását foglalta magába, és ezt
követően
a
Kazánházban
Dj.
Sterbinszky
szórakoztatta
a
hallgatókat. Hétfőn a hagyományokhoz híven a Veres Péter Kollégium előtti téren volt a főzés, ahol
30
csapat
vett
részt,
és
kibontakoztathatták főzőtudományukat .A Kazánházban folytatódott az este Kasza Tibor társaságában . Kedden a Stand Up Comedy két ismert alakja Beliczai Balázs és Janklovics Péter várta Színházteremben,
a Felezőket a
éjszaka
pedig
a
Campus területén éjszakai túrát szerveztünk a másodéveseknek. A jó hangulatot a túra után a Kazánházban Dj.Olasz biztosította. Szerdán hallgatói-oktatói vacsora volt a főépület aulájában, és a Felezés zárásaként a Nobody moves zenélt az egyetemi klubunkban.
29
Érdekességek A DE MÉK különböző tanszékein és intézeteinél nagy mennyiségű olyan nyomtatott anyag keletkezik, melynek csupán az egyik oldalára nyomtattak. A hallgatók komoly mennyiségű papírt használnak el a jegyzeteléshez,
a
jegyzetek
és
beadandók kinyomtatásához,
a
fénymásoláshoz, zh íráshoz, stb. Az egyetemen felhalmozott, félig használt
papírok
üres
oldalát
minden
további
nélkül
lehet
még jegyzetelésre, dolgozatírásra használni, jelentős csökkenést elérve a papírfelhasználásban. Maga a papír gyártási folyamata is károsítja a környezetet. Talán a legnagyobb
problémát
a
keletkezett szennyvíz
okozza,
hiszen
a
fehérítési eljárás során a klórral, klórgázzal történő fehérítés a legelterjedtebb, ezáltal a gyárakból kiömlő szennyvíz klórvegyületekkel szennyeződhet. Igaz azonban, hogy a cellulóz fehérítésére ma már létezik
klórmentes
eljárás
További levegőkárosító
is,
hatása
de is
ez
van,
sajnos ha
lassan
hulladékként
terjed. nem
megfelelően kezeljük a papírhulladékot, a bomlása során keletkezett metán miatt. Pár meggyőző adat, ami az újrahasznált papír gyakorlata mellett szól: •
Egy tonna papír újrahasznosításával 16-17 fát lehet megmenteni, 4100 kW elektromos energiát és 26500 liter
vizet
megtakarítani,
emellett
a
szemétlerakókba is kevesebb hulladék kerül. •
Egy fa átlagosan 6 kg szén-dioxidot köt meg
évente,
ezért
1
tonna
papír
újrahasznosításával a megmentett fák kb. 3
tonna
szén-dioxidot
tudnak
még
megkötni életük (30 évvel számolva) során.
30
A kezdeményezés keretében 2014 tavaszán ÖT újrapapír tárolót helyezünk el az Böszörményi úti Campus területén. I. előadó II. előadó III.előadó IV.
előadó
V. N –épület első emelt. Folyamatosan feltöltjük ezeket, a tanszékektől összegyűjtött, egyik oldalán már használt és feleslegessé vált papírokkal. Az újratárolók feltöltésének és magának az egész programnak a fő célja az lenne, hogy a diákok lehetőség szerint használják ezeket a papírokat az előadások alatti jegyzetelésre, dolgozatírásra, stb. Az újrapapír tárolókból csak elvenni szabad papírt, visszatenni nem! Ha már nem használod tovább az elvett lapokat, dobd őket szelektív papírgyűjtőkbe! Ha ilyet tárolót láttok, és szoktatok jegyzetelni órán, használjátok a benne lévő papírokat, és gondoljatok közben arra, hogy ezzel nagyban hozzájárultok
az
egyetemünkön
felhasznált
papírmennyiségek
csökkentéséhez.
DE Kerpely Kálmán Szakkollégium
31
HIBRID AUTÓK - HIBRID TECHNOLÓGIA avagy jobbak-e a hibrid autók a hagyományos autóknál?! Balla Zoltán DE MÉK - Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési IntézetAgrár műszaki Tanszék
A hibridek az akkumulátorral hajtott villamos és a belsőégésű motorral hajtott
hagyományos
autók
ötvözeteként
jellemezhetők.
Kétféle
meghajtással működnek, ezek egyike többnyire benzinmotor, a másik pedig villanymotor. Benzin helyett dízel, vagy egyéb, alternatív üzemanyaggal működő motor is hajthatja a hibrideket. A hibrid autókat többféle szempont szerint lehet csoportosítani. A szerkezeti kialakítás szerint beszélhetünk soros, párhuzamos vagy vegyes hibridekről. A soros hibrid esetében a belsőégésű motor nem a kerekeket
hajtja,
hanem
egy
generátort,
melynek
árama
a
villanymotort hajtja, és az akkumulátort tölti. A belsőégésű motor és a hajtott kerekek kapcsolatának hiánya lehetővé teszi, hogy a motor állandó fordulatszámon és nyomatékon járjon, amivel kiküszöbölhetők a motorüzem hirtelen váltásai (a fordulatszám és forgatónyomaték hirtelen növelése/csökkentése). Ez egyértelműen pozitív hatással van a károsanyag-kibocsátásra.
A
soros
hibrid
esetében
nincsen
sebességváltó a járműben (1.kép)
1.kép: Soros hibrid hajtás
32
A párhuzamos hibrid típusnál (2.kép) a kerekeket a villanymotoron kívül a belsőégésű motor is hajtja. Igénytől függően lehetőség van arra is, hogy a járművet csak az egyik, a vezetési helyzetnek éppen legmegfelelőbb motor hajtsa, de szükség esetén mindkét motor együttesen is működhet. Ezekben az autókban a villamos hajtást a városi forgalomnak megfelelően alakították ki (kisebb távolságok, kibocsátásmentes
üzem),
a
belsőégésű
motort
a
távolsági
közlekedésben, autópályán használják.
2.kép: Párhuzamos hibrid hajtás
Mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai is. A harmadik típus az előbbiek előnyös tulajdonságait igyekszik egyesíteni, ez a vegyes hibrid típus. Ez abban tér el a soros hibridtől, hogy egy tengelykapcsoló zárásával a belsőégésű motor nyomatéka közvetlenül is eljuttatható a kerekekhez, így az is szerepet játszhat a hajtásban, úgy, mint a párhuzamos hibridek esetén. A szerkezeti kialakításon túl a villanymotor teljesítménye alapján szokták még kategóriákban sorolni a hibrid autókat. A legkisebb villamos teljesítményű, párhuzamos hibridhajtásokat nevezzük mikro hibrideknek.
A
mikrohibrid
rendszer
lényege:
egy
speciális
szíjmeghajtású villamos gép, amely egyrészt ellátja a jármű elektromos hálózatát feszültséggel, másrészt indítómotorként üzemel. Start-stop üzemmódhoz is alkalmas technológiai megoldás. A mildhibridek villamos teljesítménye már nagyobb, de még ebben az esetben sem képes a villanymotor önmagában a jármű meghajtására. 33
Ennél a típusnál a benzinmotor működését segíti a villanymotor. Ennek következtében jobban gyorsul a jármű és csendesebb a motor. Az akkumulátor a fékezési energia tárolására is képes (regeneratív fékezés). A benzines hibridek kilométerenként nagyjából 25%-kal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsátanak ki, mint a hagyományos társaik. A kétüléses Honda Insight például kilométerenként 80 grammnál is kevesebb CO2-t bocsát ki, ez az érték egy átlagos, hagyományos benzines autó kibocsátásának a fele. A benzines hibrid személyautó károsanyag-kibocsátásai jelentősen kisebbek, mint egy a hagyományos benzines autóé, ugyanis akár 90%kal kevesebb szén-monoxidot, szénhidrogént és nitrogén-oxidot bocsát ki, mint a hagyományos benzines társai. A másfajta zöld technológiáktól eltérően a hibridek jövőjére nem jelent veszélyt
a
hagyományos
tüzelőanyagokkal
működő
autók
fogyasztásának és/vagy károsanyag-kibocsátásának javulása, mivel a relatív környezeti előnyük nem tűnik el soha. A hibridizált jármű mindig is alacsonyabb kibocsátási értékekkel rendelkezik majd, mint a hagyományos megfelelője. Valószínűleg hamarosan eljön az az idő, amikor
a
hagyományos
megfelelhessenek
a
motorokat
jövőbeli
is
hibridizálni
károsanyag-kibocsátási
kell,
hogy
normáknak,
úgyhogy a hibrid és a hagyományos autók jövője akár ugyanaz is lehet. Alacsony sebességnél (25 km/h alatt) a legtöbb hibridben csak az elektromos hajtás működik, ilyenkor a jármű használatakor egyáltalán nem történik károsanyag-kibocsátás. A fullhibrid típusú járművek villamos teljesítménye a legnagyobb a felsoroltak közül, ezért ezek a típusok már tisztán villamos hajtással is képesek bizonyos távolságok megtételére, anélkül, hogy a belsőégésű motor járna.
34
Amikor a motor terhelése alacsony (például lejtőn lefelé menet), akkor a jármű helyzeti energiáját az autó eltárolja az akkumulátorban későbbi
felhasználásra.
Ha
sok
energia
szükséges
(például
gyorsításkor), a villanymotor és a belsőégésű motor együtt biztosítja a szükséges mennyiségű erőt. A fedélzeti számítógép szabályozza, mikor, hogyan viselkedjen a villanymotor,
attól
függően,
hogy
mennyire
erősen
nyomjuk
a
gázpedált. A számítógép folyamatosan figyeli az akku töltöttségi fokát, ugyanis az soha nem lehet kb. 40% alatti, vagy 60% feletti. Ha ezen értéktartományokon belül marad az akku töltöttsége, akkor az élettartama elérheti a jármű élettartamát is.
Audi A1 e-tron, második felvonás: helytakarékosan elhelyezett lítiumion akkuk, hibrid hajtás, TSI-motor
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító
rendszer kidolgozása és működtetése országos
program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális
Alap társfinanszírozásával
valósul meg.
35
