2014. január 14-i rendkívüli testületi ülés

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. évi üléseinek határozatai

2014. január 14-i rendkívüli testületi ülés Napirend előtt: 1/2014. (I.14.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy mai rendkívüli ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozza meg: Napirend 1. pontja: (1. sz. előterjesztés) Javaslat a települési önkormányzatok adósságának 2014. adósságátvállalásával kapcsolatos képviselő-testületi döntés meghozatalára Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester

évi

Határidő: azonnal Felelős:

Németh Szilárd polgármester 16 igen 0 nem 0 tartózkodás

elfogadva

Napirend 1. pontja: (1. sz. előterjesztés) Javaslat a települési önkormányzatok adósságának 2014. évi adósságátvállalásával kapcsolatos képviselő-testületi döntés meghozatalára Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester 2/2014. (I.14.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 1. a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (továbbiakban: 2014. évi költségvetési törvény) 67-68. §-aiban foglaltakra figyelemmel kinyilvánítja, hogy a 2014. évi költségvetési törvényben írt feltételekkel az adósságállománya Magyar Állam által történő átvállalását igénybe kívánja venni, 2. kijelenti, hogy az önkormányzat nem rendelkezik olyan betéttel vagy egyéb számlaköveteléssel, ami kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, vagy annak fedezetére, teljesítésének biztosításául szolgál, 3. nyilatkozik, hogy az önkormányzat 2013. december 31-én nem állt a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás alatt, 4. kinyilvánítja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 332. §-a alapján megállapodást kíván kötni a Magyar Állammal az önkormányzatot terhelő, az adósságátvállalással érintett adósságállománya átvállalásáról,


5. az adósságátvállalással összefüggésben felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt, hogy a) megtegye a 2014. évi költségvetési törvény 67-68. §-ai szerinti nyilatkozatokat és intézkedéseket, a szükséges adatszolgáltatásokat teljesítse, b) a 2014. évi költségvetési törvény 68. § (4)) bekezdése szerinti megállapodásokat kösse meg, 6. felkéri a polgármestert, hogy az adósságátvállalással kapcsolatos intézkedéseiről a soron következő ülésén tájékoztassa a képviselő-testületet. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. február 28. tájékoztatásra: 2014. április 30. Felelős:


elfogadva

2014. január 20-i rendkívüli testületi ülés Napirend előtt: 3/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete – Pákozdi József ügyrendi javaslatára – úgy dönt, hogy mai rendkívüli ülésének napirendjére nem veszi fel a meghívóban 2. napirendi pontként jelzett alábbi napirendet: Javaslat a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. (II. Rákóczi Ferenc út – Károli Gáspár u.) alatt felvett 9163 m2 alapterületű és a 210671/36. hrsz. (Tejút u. Rakéta u.) alatt felvett 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan eladására kiírt pályázat érvényességének és eredményességének megállapításáról, valamint a nyertes pályázat kihirdetéséről, és a fenti ingatlanok tulajdonjogának adásvétel, illetőleg csere jogcímén történő átruházása tekintetében kötendő megállapodás megkötéséről (3. sz. előterjesztés + mellékletek + FEB határozat + 14. sz. melléklet csere)

Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Határidő: azonnal Felelős:

Németh Szilárd polgármester


3 igen 13 nem 3 tartózkodás 4/2014. (I.20.) Kt.

elutasítva HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete – Pákozdi József ügyrendi javaslatára – úgy dönt, hogy mai rendkívüli ülésének napirendjére nem veszi fel a meghívóban 4. napirendi pontként jelzett alábbi napirendet: Javaslat a II. Rákóczi Ferenc út 73. szám alatti földrészlet földgázellátására vonatkozó megállapodás költségét jóváhagyó 668/2013. (X.25.) Kt. számú határozat módosítására (2. sz. előterjesztés) Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Határidő: azonnal Felelős:


5/2014. (I.20.) Kt.

elutasítva HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy mai rendkívüli ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozza meg: Napirend 1. pontja: (4. sz. előterjesztés) Rendelettervezet az Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 44/2007. (XII.18.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. sz. rendelete módosításáról Előterjesztő: Morovik Attila alpolgármester Napirend 2. pontja: (3. sz. előterjesztés + mellékletek + FEB határozat + 14. sz. melléklet csere) Javaslat a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. (II. Rákóczi Ferenc út – Károli Gáspár u.) alatt felvett 9163 m2 alapterületű és a 210671/36. hrsz. (Tejút u. - Rakéta u.) alatt felvett 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan eladására kiírt pályázat érvényességének és eredményességének megállapításáról, valamint a nyertes pályázat kihirdetéséről, és a fenti ingatlanok tulajdonjogának adásvétel, illetőleg csere jogcímén történő átruházása tekintetében kötendő megállapodás megkötéséről Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Napirend 3. pontja: (5. sz. előterjesztés) Javaslat a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2014. évi megosztásáról szóló rendelettervezet véleményezésére Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester


Napirend 4. pontja: (2. sz. előterjesztés) Javaslat a II. Rákóczi Ferenc út 73. szám alatti földrészlet földgázellátására vonatkozó megállapodás költségét jóváhagyó 668/2013. (X.25.) Kt. számú határozat módosítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Napirend 5. pontja: (7. sz. előterjesztés) Javaslat a 2013. évi fapótlásra Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Napirend 6. pontja: (8. sz. előterjesztés) Javaslat 18+2 személyes busz beszerzésére Budapest Főváros XXI. kerület Csepeli Polgármesteri Hivatala részére Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Napirend 7. pontja: (6. sz. előterjesztés) Javaslat támogatás nyújtására a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Délpesti Kórháza alapítvány részére Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester Napirend 8. pontja: (9. sz. előterjesztés) Javaslat 2014. évi „Virágos Csepelért” programra Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Határidő: azonnal Felelős:


elfogadva

Napirend 1. pontja: (4. sz. előterjesztés) Rendelettervezet az Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 44/2007. (XII.18.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. sz. rendelete módosításáról Előterjesztő: Morovik Attila alpolgármester 1/2014. (I.24.) önkormányzati rendelet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 44/2007. (XII.18.) Kt. sz. rendelete módosításáról szóló rendeletet megalkotja. Határidő: elfogadásra: azonnal Felelős:



17 igen 1 nem 1 tartózkodás

megalkotva

Napirend 2. pontja: (3. sz. előterjesztés + mellékletek + FEB határozat + 14. sz. melléklet csere) Javaslat a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. (II. Rákóczi Ferenc út – Károli Gáspár u.) alatt felvett 9163 m2 alapterületű és a 210671/36. hrsz. (Tejút u. Rakéta u.) alatt felvett 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan eladására kiírt pályázat érvényességének és eredményességének megállapításáról, valamint a nyertes pályázat kihirdetéséről, és a fenti ingatlanok tulajdonjogának adásvétel, illetőleg csere jogcímén történő átruházása tekintetében kötendő megállapodás megkötéséről Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 6/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete dr. Szeles Gábor ügyrendi javaslatára - úgy dönt, hogy a napirendet lezárja és az ülés elfogadott napirendjeinek megtárgyalását követően az előterjesztést ismételten napirendre tűzi. Határidő: elfogadásra: azonnal Felelős:


elfogadva

Napirend 3. pontja: (5. sz. előterjesztés) Javaslat a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2014. évi megosztásáról szóló rendelettervezet véleményezésére Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester 7/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Budapest Főváros Önkormányzatát és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2014. évi megosztásáról szóló fővárosi rendelettervezetet tudomásul veszi. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: azonnal Felelős:


elfogadva


8/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, felkéri Németh Szilárd polgármestert, hogy a Képviselő-testület határozatát küldje meg Tarlós István főpolgármesternek. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. január 24. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: Halmos Istvánné ágazatvezető 13 igen 0 nem 6 tartózkodás

elfogadva

Napirend 4. pontja: (2. sz. előterjesztés) Javaslat a II. Rákóczi Ferenc út 73. szám alatti földrészlet földgázellátására vonatkozó megállapodás költségét jóváhagyó 668/2013. (X.25.) Kt. számú határozat módosítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 9/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, a 668/2013. (X. 25.) Kt. számú határozatát úgy módosítja, hogy az abban megjelölt csatlakozási díj megfizetését biztosító bruttó 531.002 összeget bruttó 55.128 Ft összeggel emeli, az ehhez szükséges forrást a 2013. évi költségvetés 2/a. számú melléklet 3931. sorszámú „A költségvetési kereteken belüli gazdálkodást és a működés biztonságát szolgáló” céltartalék előirányzat terhére biztosítja. Határidő: elfogadásra: azonnal

végrehajtásra: 2014. december 31. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítésért: Werner Péter Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgató 16 igen 0 nem 1 tartózkodás

elfogadva

Napirend 5. pontja: (7. sz. előterjesztés) Javaslat a 2013. évi fapótlásra Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 10/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi fapótlási feladatok elvégzéséhez 3.322 eFt-ot biztosít a Környezetvédelmi Alap terhére.


Határidő: elfogadásra: azonnal Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítésért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató 19 igen 0 nem 0 tartózkodás

elfogadva

Napirend 6. pontja: (8. sz. előterjesztés) Javaslat 18+2 személyes busz beszerzésére Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatala részére Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 11/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete – Takács Krisztián módosító indítványára - úgy dönt, hogy az eredeti határozati javaslatot az alábbiak szerint módosítja – egészíti ki –: Amennyiben a Képviselő-testület inkább úgy dönt, hogy elfogadja a Kamion Fényező KFT Servis Solution ajánlatát a VW Crafter 50 2.0 CR TDI 20 személyes új mikrobuszról (18.378.170.- Ft bruttó) - melynek árajánlatát az 1. számú melléklet tartalmazza -, úgy a fennmaradó 8.621.830 millió Ft-ot a Testület a 2014-es költségvetésből ráfordítja az alábbiakban felsorolt, Csepelen működő, utánpótlást nevelő sportegyesületek rezsiköltségeinek csökkentésére, egyenlő arányban: -

Csep-Gól Se BC Csepel Csepeli Rg Klub Csepeli Vívó Egyesület Csepel Evezős Club Csepel Fc Cshc 94 SE Szabadkikötő Se Csepeli Birkózó Club Csepeli DAC Csepeli Kajak-Kenu Egyesület Csepeli Öttusa és Triatlon SE Halker-Király Team

Határidő: elfogadásra: azonnal Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítésért: Trefán László Üzemeltetési ágazatvezető 4 igen 13 nem 1 tartózkodás

elutasítva


12/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, engedélyezi az Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal részére egy darab 18+2 személyes busz beszerzését a 2014. évi költségvetés terhére bruttó 27 millió forint értékig. A mikrobusz az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába kerül.

Polgármesteri

Hivatal

tulajdonába

és

A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a használat szabályainak kidolgoztatásra. A Képviselő-testület úgy dönt, hogy beszerzést követően a busz üzembentartói és üzemeltetési költségei tervezésre kerülnek a Polgármesteri Hivatal 2014. évi költségvetésében. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. március 31. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítésért: Trefán László ágazatvezető 13 igen 2 nem 3 tartózkodás

elfogadva

Napirend 7. pontja: (6. sz. előterjesztés) Javaslat támogatás nyújtására a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza Alapítvány részére Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester 13/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet 2/a számú mellékletében foglalt céltartalékok között 3931. sorszámon szereplő „A költségvetési kereteken belüli gazdálkodást és a működés biztonságát szolgáló önkormányzati tartalék” előirányzat terhére bruttó 2.794.000 Ft, azaz kétmillió-hétszázkilencvennégyezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza Alapítvány (székhelye: 2200 Vecsés, Besztercei utca 9.) részére, hogy a Kórház sürgősségi betegfelvételi osztályán korszerűsítést és részleges felújítást tudjon végezni. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy a támogatások nyújtására vonatkozó jogszabályi feltételeknek, valamint a fent meghatározott feltételeknek megfelelően az Alapítvánnyal a támogatási megállapodást megkösse. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: megállapodás megkötésére: 2014. február 10. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítésért: Samna Gábor kabinetfőnök



elfogadva

Napirend 8. pontja: (9. sz. előterjesztés) Javaslat 2014. évi „Virágos Csepelért” programra Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 14/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2014. évi „Virágos Csepelért” program lebonyolítására 3.000 eFt-ot biztosít a 2014. évi költségvetésben. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. június 15. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítésért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató 18 igen 0 nem 0 tartózkodás elfogadva

Napirenden kívül: 15/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete – Németh Szilárd javaslatára – úgy dönt, hogy a 3. sorszámú, „Javaslat a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. (II. Rákóczi Ferenc út – Károli Gáspár u.) alatt felvett 9163 m2 alapterületű és a 210671/36. hrsz. (Tejút u. - Rakéta u.) alatt felvett 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan eladására kiírt pályázat érvényességének és eredményességének megállapításáról, valamint a nyertes pályázat kihirdetéséről, és a fenti ingatlanok tulajdonjogának adásvétel, illetőleg csere jogcímén történő átruházása tekintetében kötendő megállapodás megkötéséről” című előterjesztést ismételten napirendre tűzi. Határidő: azonnal Felelős:


elfogadva


Napirend 9. pontja: (3. sz. előterjesztés + mellékletek + FEB határozat + 14. sz. melléklet csere) Javaslat a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. (II. Rákóczi Ferenc út – Károli Gáspár u.) alatt felvett 9163 m2 alapterületű és a 210671/36. hrsz. (Tejút u. Rakéta u.) alatt felvett 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan eladására kiírt pályázat érvényességének és eredményességének megállapításáról, valamint a nyertes pályázat kihirdetéséről, és a fenti ingatlanok tulajdonjogának adásvétel, illetőleg csere jogcímén történő átruházása tekintetében kötendő megállapodás megkötéséről Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 16/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete – dr. Szeles Gábor jegyző ügyrendi javaslatára – úgy dönt, hogy a 93-98/2013. (II.28.) Kt. számú határozatok végrehajtási határidejét folyamatos-ra módosítja. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: azonnal Felelős:


17/2014. (I.20.) Kt.

elfogadva HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete megállapítja, hogy a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. alatt felvett - természetben: II. Rákóczi F. u – Károli G. u által határolt, 9163 m2 alapterületű, kivett udvar és üzlet, egyéb épület megjelölésű - ingatlan és a 210671/36. hrsz. alatt felvett természetben: Tejút utca - Rakéta utca által határolt, 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű -ingatlan 1/1 tulajdoni részarányának tekintetében kiírt pályázat érvényes és eredményes, továbbá megállapítja, hogy a nyertes pályázat a Projekt Ingatlan Fejlesztő Kft. pályázata lett. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. február 28. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkésztéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató 13 igen 0 nem 3 tartózkodás

elfogadva


18/2014. (I.20.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy jóváhagyja a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. alatt felvett természetben: II. Rákóczi F. u – Károli G. u által határolt, 9163 m2 alapterületű - és a 210671/36. hrsz. alatt felvett - természetben Tejút utca - Rakéta utca által határolt, 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű - ingatlanok 1/1 tulajdoni részarányának értékesítését és felhatalmazza a Polgármestert arra, hogy az előterjesztés mellékleteként csatolt előszerződést aláírja. A Képviselő-testület felhatalmazza továbbá a Polgármestert, hogy - amennyiben az ajánlattevő az előszerződésben rögzítetteknek megfelelően a telepítési tanulmánytervet elkészíti, és az előterjesztett telepítési tanulmánytervet, valamint az annak alapján készült településrendezési szerződést a Képviselő-testület jóváhagyja - az előszerződés 14. számú mellékleteként csatolt „Megállapodás”-t aláírja. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. február 28. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkésztéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató 13 igen 0 nem 3 tartózkodás

elfogadva

2014. február 07-i rendkívüli testületi ülés Napirend előtt: 19/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete – Németh Szilárd indítványára – úgy dönt, hogy a mai ülésről távolmaradó Borka-Szász Tamás távollétét – tekintettel arra, hogy hiányzását előre nem jelezte – igazolatlan hiányzásnak tekinti. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: azonnal Felelős:


20/2014. (II.07.) Kt.


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy mai rendkívüli ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozza meg:


Nyílt ülés: Napirend 1. pontja: (12. sz. előterjesztés) + egységes szerkezetű rendelet Rendelettervezet a Csepeli Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról szóló 9/1997. (IV.22.) Kt. számú rendelet módosításáról Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester Napirend 2. pontja: (13. sz. előterjesztés) Javaslat Budapest Csepel középtávú településfejlesztési stratégiájára Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester Napirend 3. pontja: (14. sz. előterjesztés) Javaslat Budapest Főváros Településszerkezeti Tervéről és Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról véleményalkotásra Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester Napirend 4. pontja: (15. sz. előterjesztés) Javaslat Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Gyermekláncfű Óvodáinak (1213 Budapest, Fenyves utca 28. sz. és Repkény utca 86. sz.), valamint 8 db önkormányzati ingatlan, illetve a Kazinczy Ferenc Általános Iskola (Vágóhíd utca 68-74. sz.) telken belüli csatornahálózatának megvalósítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Napirend 5. pontja: (16. sz. előterjesztés) Javaslat a 2014. évi normatív útépítési címlistára Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Napirend 6. pontja: (10. sz. előterjesztés) Javaslat a rendőrség részére átadott gépjárművek (LBP-564, LBP-565) használati idejének meghosszabbítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Napirend 7. pontja: (17. sz. előterjesztés) Javaslat a Levente II. elnevezésű történelmi fontosságú magyar II. világháborús kiképző repülőgép újraépítésének támogatására Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester Napirend 8. pontja: (18. sz. előterjesztés) Javaslat a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2013. évi költségvetésében a Csepeli Strand téli üzemeltetéséhez szükséges uszodabefedés előirányzat módosítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester Zárt ülés: Napirend 9. pontja: (11. sz. előterjesztés) Javaslat a 17. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztására Előterjesztő: dr. Szeles Gábor jegyző Határidő: elfogadásra:

azonnal


végrehajtásra: azonnal Felelős:



elfogadva

Napirend 1. pontja: (12. sz. előterjesztés) Rendelettervezet a Csepeli Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról szóló 9/1997. (IV.22.) Kt. számú rendelet módosításáról Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester 2/2014. (II.07.) önkormányzati rendelet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Csepeli Önkormányzati Környezetvédelmi Alap létrehozásáról szóló 9/1997. (IV.22.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló rendeletet megalkotja. Határidő: elfogadásra: azonnal Felelős:


megalkotva

Napirend 2. pontja: (13. sz. előterjesztés) Javaslat Budapest Csepel középtávú településfejlesztési stratégiájára Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester 21/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a 352/2008.(V.15.) Kt. számú határozattal elfogadott, és a 166/2010.(III.23.) Kt. számú határozattal kiegészített „Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégia” (IVS) dokumentumát az alábbiak szerint módosítja: a) „A 2008 – 2013 között fejleszteni kívánt akcióterületek” 6. fejezetben „Ady lakótelep” akcióterület fejlesztései megvalósultak, ezért az akcióterület elhagyásra kerül, b) „A 2008 – 2013 között fejleszteni kívánt akcióterületek” 6. fejezet kiegészül a „Gyárváros fejlesztési stratégia” területével, „Csepel – Gyárváros” akcióterülettel, [CSSZT-XXI-11 számú Kerületi Szabályozási terv területi hatályával megegyező terület] (1. számú melléklet) c) „A 2008 – 2013 között fejleszteni kívánt akcióterületek” 6. fejezet kiegészül a „Rózsadomb-árvízvédelem” akcióterülettel. [Duna folyam – Rózsa utca – II. Rákóczi Ferenc út – Fácánhegyi utca, és annak meghosszabbított vonala a Duna folyamig] (2. számú melléklet) d) A stratégia megvalósíthatóságának eszközei és szervezeti rendszere megváltozott. A változások miatt azok átdolgozása szükséges. A fejezetek


kidolgozása idejére „A stratégia megvalósíthatóságának eszközei” című 7. fejezet, valamint a „Melléklet” című 9. fejezet elhagyásra kerül. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: azonnal Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtásért felelős: Nagyné Bácskay Nóra főépítész 15 igen 0 nem 1 tartózkodás

22/2014. (II.07.) Kt.


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete megállapítja, hogy a 352/2008. (V.15.) Kt. számú határozattal elfogadott, a 166/2010. (III.23.) Kt. számú határozattal kiegészített, a 21/2014. (II.07.) Kt. számú határozattal módosított „Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégia” szerint a középtávú fejlesztési akcióterületek az alábbiak: 1. „Városközpont”, o „Csepel déli lakóközpont” 2. „Észak-Csepel (Szigetcsúcs-kelet)”, 3. „Csepel SC” sportterület, 4. „Ráckevei-Soroksári Dunaág menti szabadidőközpont”, 5. „Csepel - Háros külterület”, 6. „Csepel - Ófalu-nyugat ”, 7. „Csepel kapuja” projekt területe 8. „Csepel – Gyárváros” területe 9. „ Rózsadomb-árvízvédelem” területe Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: folyamatos Felelős:


23/2014. (II.07.) Kt.


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 352/2008. (V.15.) Kt. számú határozattal elfogadott, a 166/2010. (III.23.) Kt. számú, valamint 21/2014. (II.07.) Kt. számú határozattal módosított „Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégia” hatályát 2014. évre, de legkésőbb a Kerületi Integrált Településfejlesztési Stratégia elfogadásáig érvényben tartja. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. december 31.


Felelős:


24/2014. (II.07.) Kt.


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy kidolgoztatja a „Csepel Integrált Településfejlesztési Stratégiája” című, középtávú területfejlesztési stratégia dokumentumát az alábbiak szerint: a) A dokumentum tartalma A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet 2. számú melléklete szerint kerüljön kidolgozásra, de legalább az alábbi fejezeteket tartalmazza 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE b) A kidolgozás költségeit a 2014. évi költségvetésben biztosítja.


Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra -- a) 2014. december 31. b) a 2014. évi költségvetés elfogadása Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtásért felelős: a) Nagyné Bácskay Nóra főépítész b) Halmos Istvánné ágazatvezető 15 igen 0 nem 1 tartózkodás

elfogadva

Napirend 3. pontja: (14. sz. előterjesztés) Javaslat Budapest Főváros Településszerkezeti Tervéről és Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról véleményalkotásra Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester 25/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Budapest Főváros Település Szerkezeti Tervéről (TSZT) és Budapest Főváros Rendezési Szabályzata (FRSZ) rendelet tervezetéről a 314/2012 (XI. 08.) Kormányrendelet 38. § szerint megfogalmazott véleményét a hozzá csatolt mellékletben kifejtett részletes indokolással együtt az alábbiak szerint elfogadja: A.) A Képviselő Testület egyetért a TSZT Csepel- Háros 1. szektor terület felhasználásával. B.) A Képviselő Testület megfontolásra ajánlja a TSZT Csepel Rózsadomb árvízre érzékeny árterületi Duna szakaszának részletesebb területfelhasználású kialakítását közép-hosszú távra és az árterület távlati megszűntetését. C.) A Képviselő- testület nem ért egyet Csepel Papírgyár hosszútávon Vi vegyes terület felhasználási területté minősítéssel. Működő gyárüzem számára továbbra is a Gksz területfelhasználás szerinti szabályozhatósággal ért egyet a Képviselő- testület. D.) Képviselő- testület nem ért egyet a TSZT Észak- Csepel területére az Önkormányzattal nem egyeztetett tervezői javaslat szerinti jövőkép felvázolásával. Vitatható e területre tervezett térszerkezeti elemek (út, Francia öböl vízfelülete) javaslat szerinti kialakítása. E.) Képviselő- testület nem ért egyet a lakótelepeken belüli 3 ha alatti területek területfelhasználási egységeinek meghatározására tett javaslattal, mivel ezen területek tervezését, szabályozását, a helyi sajátosságokra való tekintettel a kerület maga kívánja alakítani. F.) A Képviselő- testület vitatja, és nem ért egyet a „többszintű” szabályozás TSZT és FRSZ- ben megjelenő azon módjával, hogy egy tervlapon több és különböző tartalmi elem egymásra helyezésre kerüljön. Az ekként előállt tervlapok nehezen értelmezhetőek, keverednek, keveredhetnek a kötelező és tájékoztató elemek. G.) A Képviselő– testület végletesen túlzottnak tartja mindkét dokumentum terjedelmét. Egy jól megfogalmazott szabályrendelet általános betűmérettel mintegy 20 oldalon is megalkotható.


H.) A Képviselő- testület javasolja partnerségi megállapodás létrehozását Budapest Főváros Önkormányzatával az olyan infrastrukturális fejlesztések hosszútávú ütemezésére, melyek a dokumentumokban a területfelhasználás érvényesítésének feltételeként szerepelnek. (XXI-1; XXI-2) I.) A Képviselő- testület szerint az FRSZ elvonja a kerületek, mint települési önkormányzatok számára Étv. -ben biztosított szabályozási és felmentési kereteket. A túlszabályozottság a helyi építési szabályozás hatáskörét elvonja. J.) Egyes kifejezések például „dominancia” fogalma pontatlan, viszonyítási alap nélküli tág határok közötti értelmezésre ad lehetőséget. K.) A nagy terjedelmű anyagok, a modern kor számítástechnikai vívmányát felhasználva, számtalan „töltelék-ismétlést”, más jogszabályokból történő átemelést tartalmaznak, melyek nem esnek egybe az építési törvény szellemével. A határozatban rögzített főbb általános megállapítások és észrevételek részletes kifejtését, indokolását, továbbá a dokumentum vizsgálati szakaszainak Csepel várostörténeti fejlődésének bemutatását e határozat mellékletét képező részletes véleményezés és indokolás tartalmazza. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. február 10. Felelős:

dr. Polinszky Tibor mb. főépítész végrehajtás előkészítéséért dr. Polinszky Tibor mb. főépítész 11 igen 1 nem 2 tartózkodás

elfogadva

Napirend 4. pontja: (15. sz. előterjesztés) Javaslat Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Gyermekláncfű Óvodáinak (1213 Budapest, Fenyves utca 28. sz. és Repkény utca 86. sz.), valamint 8 db önkormányzati ingatlan, illetve a Kazinczy Ferenc Általános Iskola (Vágóhíd utca 6874. sz.) telken belüli csatornahálózatának megvalósítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 26/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy bruttó 3.000.000 Ft pénzügyi forrást biztosít a Gyermekláncfű Óvoda és tagóvodái (Budapest XXI. kerület Fenyves utca 28., és Repkény utca 86.) házi bekötő csatornájának megvalósításához. A feladat finanszírozásának forrása a Környezetvédelmi Alap. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. május 31. Felelős:



végrehajtás előkészítéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató 16 igen 0 nem 0 tartózkodás

elfogadva

27/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy bruttó 7.670.000 Ft pénzügyi forrást biztosít 8 db önkormányzati ingatlan (Budapest XXI. kerület Magyar u. 10., Csőgyár u. 46/b., Csepeli u. 12., II. Rákóczi F. u. 282. , II. Rákóczi F. u. 39., II. Rákóczi F. u. 19., II. Rákóczi F. u. 29., Popielusko u. 5.) házi bekötő csatornájának megvalósításához. A feladat finanszírozásának forrása a lakás felhalmozási tartalék. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. június 30. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató 16 igen 0 nem 0 tartózkodás

28/2014. (II.07.) Kt.


Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy bruttó 550.000 Ft pénzügyi forrást biztosít a Kazinczy Ferenc Általános Iskola (Budapest XXI. kerület Vágóhíd u. 68-74. sz.) házi bekötő csatornájának megvalósításához. A feladat finanszírozásának forrása a Környezetvédelmi Alap. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. december 31. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató 16 igen 0 nem 0 tartózkodás

elfogadva

Napirend 5. pontja: (16. sz. előterjesztés) Javaslat a 2014. évi normatív útépítési címlistára Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester


29/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

A Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy az alábbi utak útépítését a 2014. évi normatív útépítési támogatásból valósítja meg. Útépítés 1.

Szalonka utca (Fülemile u. - Szalonka u.10)

13 200 000

2.

Veréb utca (Kondor u. - Mókus u. között)

14 800 000

3.

Vörösbegy utca (Mária Királyné u. - Fácános u. között)

10 700 000

4.

Nyest utca (Martinász u. - Fürjes u. között)

17 300 000

5.

Fácános utca (Fülemile u. - Vörösbegy u. között)

20 300 000

6.

Őz utca (Mária Királyné u. - Őz u. 40. között)

13 700 000

7.

Őz utca (Párnás u. - Őz u. 38. között)

18 300 000

8.

Huzal utca (Mázoló u. - Hő u. között)

23 118 000

9.

Virágos utca

4 000 000

összesen

135 418 000

Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. szeptember 30. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató Halmos Istvánné ágazatvezető 16 igen 0 nem 0 tartózkodás elfogadva

30/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

A Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 820/2013. (XII. 18.) Kt. számú határozatában szereplő útépítési és szakaszos kétoldali járda felújítási címlistát az alábbiak szerint módosítja.


Útépítés

Járda felújítás

Összesen

Szalonka utca (Fülemile u. Szalonka u.10)

normatív támogatásból magvalósuló útépítés

5 000 000

5 000 000

Veréb utca (Kondor u. - Mókus u. között)


5 700 000

5 700 000

Vörösbegy utca (Mária Királyné u. Fácános u. között)


3 600 000

3 600 000

Nyest utca (Martinász u. - Fürjes u. között)


4 400 000

4 400 000

5.

Fácános utca (Fülemile u. Vörösbegy u. között)


6 500 000

6 500 000

6.

normatív támogatásból Őz utca (Mária Királyné u. - Őz u. 40. magvalósuló között) útépítés

3 200 000

3 200 000

7.

normatív támogatásból magvalósuló Őz utca (Párnás u. - Őz u. 38. között) útépítés

4 200 000

4 200 000

8.

Kopár utca

11 000 000

6 300 000

17 300 000

9.

normatív támogatásból magvalósuló Huzal utca (Mázoló u. - Hő u. között) útépítés

4 482 000

4 482 000

43 382 000

54 382 000

1.

2.

3.

4.

összesen:

11 000 000

Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. december 31. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató Halmos Istvánné ágazatvezető 16 igen 0 nem


0 tartózkodás 31/2014. (II.07.) Kt.


A Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy 577/2013. (IX. 27.) Kt. számú határozatában szereplő útépítési és szakaszos kétoldali járda felújítási címlistát az alábbiak szerint módosítja. Útépítés 1.

2.

Komáromi utca (József Attila utca – Szebeni utca között) és a Szebeni utca (Kassai utca – Komáromi utca között) útépítés, járdafelújítás és csapadékvíz csatornaépítés Virágos utca útépítés, járdafelújítás és csapadékvíz csatornaépítés

Becsült bruttó beruházási költség

Járdafelújítás

Összesen

140 000 000

23 000 000

163 000 000

20 000 000

3 000 000

23 000 000

160 000 000

26 000 000

186 000 000

(az útépítés teljes költsége 24.000.000 Ft, melyből 4.000.000 Ft forrás a normatív útépítési támogatás)

Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. december 31. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: Werner Péter Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgató Halmos Istvánné ágazatvezető 16 igen 0 nem 0 tartózkodás elfogadva

Napirend 6. pontja: (10. sz. előterjesztés) Javaslat a rendőrség részére átadott gépjárművek (LBP-564, LBP-565) használati idejének meghosszabbítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 32/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete (Támogató) úgy dönt, hogy a BRFK XXI. Kerületi Rendőrkapitánysága (Támogatott) részére biztosított LBP-564, valamint az LBP-565 Skoda Octávia tour 1.4.16 B típusú személygépkocsik térítésmentes használatba adásáról szóló, a Felek által 2008. június 2-án aláírt szerződés 3. pontjában rögzített határidőt 2018. december 31. napjáig meghosszabbítja. A szerződés többi pontját a Képviselő-testület változatlanul hatályban tartja.


A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a Támogatott által elkészítendő, fentieknek megfelelő szerződés módosítás aláírására. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: 2014. február 28. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: dr. Szeles Gábor jegyző


elfogadva

Napirend 7. pontja: (17. sz. előterjesztés) Javaslat a Levente II. elnevezésű történelmi fontosságú magyar II. világháborús kiképző repülőgép újraépítésének támogatására Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester 33/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy bruttó 10.000.000 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást nyújt Fábián András részére a Levente II. magyar kiképző-repülőgép újraépítésének támogatása céljára. A támogatás két egyenlő részletben kerül kifizetésre a Támogatott részére – az első részlet a mellékelt támogatási szerződés aláírását követő 15 napon belül, a második részlet 2014. október 31. napjáig -. A támogatás nyújtásához szükséges előirányzatot a Képviselő-testület a 2014. évi költségvetésében biztosítja. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az előterjesztéshez csatolt támogatási megállapodás aláírására. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: megállapodás megkötésére: 2014. március 31. Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: dr. Szeles Gábor jegyző előirányzat biztosításáért: Halmos Istvánné ágazatvezető 14 igen 1 nem 1 tartózkodás

elfogadva

Napirend 8. pontja: (18. sz. előterjesztés) Javaslat a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2013. évi költségvetésében a Csepeli Strand téli üzemeltetéséhez szükséges uszodabefedés előirányzat módosítására Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester 34/2014. (II.07.) Kt.

HATÁROZAT


Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a 2013. évi költségvetési rendelet 6. számú mellékletében a Strand lefedésére rendelkezésre álló 40.000.000,- Ft beruházási előirányzatot felhalmozási célú pénzeszköz átadásra módosítja, melyet a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. a részére biztosít 2013. évben a Csepeli Strandon elvégzett úszómedence befedése kiadásaira. Határidő: elfogadásra: azonnal végrehajtásra: azonnal Felelős:

Németh Szilárd polgármester végrehajtás előkészítéséért: Halmos Istvánné ágazatvezető Werner Péter vezérigazgató Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. 13 igen 0 nem 4 tartózkodás elfogadva

Zárt ülésen hozott határozat: 35. számú

ALKALMAZOTT RÖVIDÍTÉSEK RÖVIDÍTÉS TSZT

Településszerkezeti Terv (Az Étv,. 9/B (2) a9 pontban meghatározott településrendezési eszköz, melyet Budapest esetében a Fővárosi Közgyűlés határozattal hagy jóvá) {elsősorban a „Jóváhagyandó” fejezet}

FRSZ

Fővárosi Rendezési Szabályzat (Az Étv. 9. §. (2) b) pontban meghatározott településrendezési eszköz, melyet Budapest esetében a Fővárosi Közgyűlés rendelettel hagy jóvá.) {elsősorban a „Jóváhagyandó” fejezet

Budapest 2030

Étv. 314/2012. Korm.

OTÉK

TSZT (régi)

FSZKT

BVKSZ

ITS

5_melleklet_pt.doc

DOKUMENTUM PONTOS MEGNEVEZÉSE

Budapest 2030 Hosszú Távú Városfejlesztési Koncepció 767/2013. (IV. 24.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott dokumentáció 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepciótól, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről Budapest Főváros Településszerkezeti Terve 1125/2005. (V.25.) sz. Fővárosi közgyűlési határozattal elfogadva (Jelenleg hatályos TSZT) 46/1998. (X. 15.) Főv Kgy. rendelet a Fővárosi Szabályozási Kerettervről ( (Jelenleg hatályos FSZKT) 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról (Jelenleg hatályos BVKSZ) Integrált Településfejlesztési Stratégia (az ÉTV. 9/A § (2) bekezdésében megfogalmazott településfejlesztési eszköz) „Elődje” az IVS.

IVS (2008-2013.)

Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégia (A 356/2008. (V. 15.) Kt. számú határozattal elfogadott eredeti változat.)

IVS (átmeneti)

A Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégia jelenleg hatályos változata.

3

Jogszabályi háttér A TSZT készítését a közelmúltban megváltozott jogszabályi háttér tette szükségessé. A Főváros az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) értelmében 14/A. § (2) bekezdésében meghatározott fővárosi településrendezési eszközök közül a Településszerkezeti Tervet és a Fővárosi Rendezési Szabályzatot készít. A főváros közigazgatási területére készült TSZT és FRSZ terjedelmében 1148 oldal, mintegy 400 térkép ábrával és 10 tervlap melléklettel készült tervanyagról A Korm. rendelet 38. § (3) bekezdésben általánosan, tervi megkülönböztetés nélkül meghatározott 30 napos véleményalkotási határidő betartásával és a 38. § (4) c) pont szerinti tartalommal a fővárost érintő összetett problémakör, kapcsolatrendszer és felépítéséből fakadóan a szűkre szabott véleményezési határidő miatt teljes körű vélemény nem alkotható.

Bevezető A vélemény kialakítása Budapest XXI. Kerület Csepel szempontjából, elsősorban Csepel területét, kerületfejlesztését érintő lényeges megállapításokra, és elhatározásokra terjed ki. Nem áll szándékunkban más kerületekre vonakozó véleményt formálni, csupán annyira, amennyire azok összefüggésbe hozhatók Csepel fejleszthetőségével, illetve azok arra kihatással lehetnek. Csepelről az „Integrált Városfejlesztési Stratégiában” is megfogalmazott várospolitikánkkal egybe vetve fogalmazzuk meg véleményünket, mely szerint: „Várospolitikánk a kialakított, ill. a kialakítandó partnerségi együttműködéssel elősegítendő Csepel Szigetcsúcs fejlesztése, Csepel lakófunkcióinak bővítése, infrastruktúrájának átalakítása, fejlesztése. A fővárosi önkormányzatával és az ingatlanfejlesztőkkel együtt formálandó át Csepel városrészeinek fejlesztése, azok integrált, minden értelemben „együttműködő” városszerkezetének megformálása. Átalakítandó az ipari barnamezős területe korszerű, környezettudatos munkahelyi, ill. lakókörnyezetté, feloldva városszerkezeti elkülönülését. Háros területének, városi beépített területek közé ékelt területének „külterület”-ből lakható városrésszé alakítása az ott élőkkel közös kihívása Csepelnek, épp úgy, mint városközpontjának, iparosított, előregyártott elemekből épült lakóépületeinek rehabilitációja.”

Megállapíthatjuk, hogy várospolitikánk alapján sikeresen hajtunk végre szociális városrehabilitációs projekteket, most már a harmadik akcióterületen folynak városrész megújító munkálatok. Budapest Fővárossal közösen számos infrastrukturális fejlesztésen vagyunk túl, így elkészült Csepel – Belváros tehermentesítésére a Teller Ede út (Gerincút I. ütem); több mint 40 km csatornahálózat fejlesztéssel Csepel csatornázottá vált; továbbá két fontos kerékpárúttal kapcsolódunk mind Budapest, mind az Európa kerékpárút hálózatba.

5_melleklet_pt.doc

4

A Csepel és Észak-Csepel összevonásának története

Csepel helyzete a Budapest 2030 című dokumentumban Áttanulmányozva a terjedelmes dokumentumot, valamint a tíz évvel ezelőtti ma még érvényes városfejlesztési koncepciót megállapíthattuk, hogy Csepel városfejlesztési pozíciója háttérbe szorult. Budapest „zónás” besorolása ugyan nem változott, így Csepel a „Duna mente” v. „Duna menti” és az „Elővárosi” zónákba sorolt. Az érvényes koncepcióban Csepel – Észak területét a „körvasúti körút zónája” fejlesztési stratégiai térséggé emelte, és „Kiemelt akcióterület” –ként nevesítette. Kivonat az érvényes koncepció (2002)

Duna menti zóna értékarányos fejlesztése A Duna menti térségek, a múlthoz hasonlóan, jelenleg is a városfejlesztés kiemelt térszerkezeti irányát képezik. Igen jellegzetes folyamat itt, hogy az ipari, közüzemi, egyéb szolgáltató és közlekedési funkciók a városközponttól kifelé haladva fokozatosan átadják a helyüket magasabb jövedelmezőségű rendeltetéseknek. … A zóna külsőbb fekvésű sávjaiban ugyanakkor e fejlesztői mozgás csak a legutolsó években vált érzékelhetővé, főként a város déli szektorában (például Csepel északi lakóterületei). Itt - mert hatalmas, összefüggő területekről van szó - a Főváros az érintett kerületekkel együttműködve mindent meg kell tegyen (tervpályázat, szervezés) a fejlesztések egységes városépítészeti keretekbe foglalt megvalósulásának elősegítéséért. .. . Különös figyelmet kell fordítani a Duna parti zónának az átmeneti zónával, illetve a tervezett Körvasúti körúttal és a hídjaival való találkozási pontjaira, amelyek kiemelt fejlesztési potenciállal rendelkeznek. A területsáv kiemelt fontosságára tekintettel a Koncepció V. fejezetében a Duna menti fejlesztés feladatai önálló stratégiai programban fogalmazódnak meg.

A körvasúti körút által feltárt zóna Megjegyzés: A körvasúti körút menti fejlesztéseknél: Sárga

= meglévő, változatlan területek,

Sötétkék = elsődleges „barnamezős” fejlesztések, Kék

= „barnamezős” területek

Piros

= lakóterületi fejlesztések (lásd bal oldali ábra)

5

A térszerkezeti fejlődés legfontosabb elemei (2002) Már középtávon az alábbi fejlesztési területek jelölhetők meg akár ma már ismert, akár még ismeretlen fejlesztési programok céljaira:

…..



1933 Ekkor Észak – Csepel Budapest részeként nagyszabású kikötőfejlesztési területként szerepel

a Soroksári-Duna mentén: a Csepel-sziget csúcsának keleti oldalán zöldmezős módon, a ferencvárosi ipari/vasúti területeken barnamezős rehabilitáció formájában értékes lakóterületi fejlesztésekre adódik lehetőség, a további partszakaszokon a rekreációs zöldpartok kiépítése a feladat.

1940 Ekkor Észak – Csepel már a részben felhagyott nagyszabású kikötőfejlesztések Nagy Duna ill. a Kis – Duna partjai kialakított kikötők között „Iparterület” területfelhasználást kapott.

1950 ekkor Csepel községgel egyesül Budapest. Az Észak – csepel terület és Csepel községből XXI. Kerület alakul.

6

Budapest térszerkezet kialakítói később felismerték egy gyűrűs sugaras rendszer kialakítását, melynek Csepelen a korábban részletezettek ill. a Csepel szigetről a megyeszékhely, Budapest megközelíthetősége érdekében jelentős É – D irányú gépkocsi forgalma van

A térszerkezeti felismerést a térségre nagytávlatú fejlesztések előirányzása mellett – Csepel egyetértésével – rendezte a Főváros.

Ezen térszerkezeten belül, 1987 es terv szerint, részben a korábbi területfelhasználást talán figyelembe véve (Iparterület) kijelölte a szennyvíztisztító elhelyezésére.

A 2004 –es TSZT II. változata, tekintettel arra, hogy az ábra bal felső lila színű területén valósította meg a „művet”, e terület későbbi felhasználásat „vegyes” területként kevés paraméterrel tervezte szabályozni

Később ugyan nem e területen valósította meg, de mint „tartalék” terület e felhasználást fenntartotta.

A „Budapest 2030” dokumentum véleményezésekor már felhívtuk a figyelmet Észak – Csepel térszerkezeti összefüggéseire. Ismételten szükségesnek tartjuk, hogy megerősítsük az akkori álláspontunkat, figyelemmel a történelmi kialakulásra.

7

Kivonat az Budapest 2030 egyeztetési anyagból (2013) A koncepció szemléleti alapvetéseiből és átfogó céljaiból meghatározott feladatok alapján Budapest kiegyensúlyozott jövőbeli térbeli rendjét az alábbiak fogják jellemezni a jövőt tekintve:

             

a szabadterületek rovására nem történik zöldmezős fejlesztés számára új területkijelölés, a zöldfelületek, zöldterületek, erdők gyarapodnak a klíma javulását és a rekreációs igényeket szolgálva, a földterületekkel takarékosan gazdálkodó szemlélettel a város terjeszkedése megáll, új beépítések során a területek a vegyes használat irányába mozdulnak el, lakóterület esetében az alapellátásuk mindenütt megvalósul, a területi egyensúly a környezetnek megfelelő, területileg differenciált sűrűséggel biztosított lesz, a jelentős kiterjedésű, használaton kívüli barnamezős területek hasznosításra kerülnek, betöltik kívánatos városi szerepüket, a kötöttpályás koncentrálódnak fejlesztések,

közlekedési elemek mentén a jelentős nagyságrendű

differenciált központrendszer kialakul, a közösségi közlekedéssel való ellátottság megfelelően működő városszerkezetet eredményez, a városközpont a mellékközpontok rendszerével tehermentesül a felesleges forgalomtól, és a minőségi fejlesztés irányába mozdul el, a központrendszer, a vegyes használat és a jó közösségi közlekedés révén a gépjárművel való közlekedési igények csökkennek, a „kis távolságok előnyben részesítése” fejlesztési szemponttá válik, kialakul az egyes elhatárolt szomszédsági egységek egymáshoz való kedvezőbb kapcsolata, biztosított lesz a gazdasági szerepkörhöz szükséges sokrétű területi kínálat a munkahelyek viszonylatában, a lakáskínálat követi a társadalmi igényeket, a lakóterületek élhetővé és fenntarthatóakká válnak,

megtörténnek a szükséges lakótelepi rehabilitációk és teljesül a belső térségek komplex rehabilitációja. Fontos eleme a kialakuló térbeli rendszernek a Körvasúti körút helybiztosítása és ütemezett kialakítása, ami az egyes céltérségek között megfelelő kapcsolatot tud biztosítani a Hungária gyűrű párjaként. E két harántelem fűzi fel ezeket a kijelölt és a városközpontból kiinduló, jellemzően sugárirányú fejlesztési területeket. Az elsődleges céltérségekhez kapcsolódnak olyan barnamezős térségek is, melyek már az átmeneti zónából az elővárosi zónába is kinyúlóan a munkahelyi területek fejlesztésére alkalmasak, és amelyek, mint másodlagos barnamezős céltérségként ellensúlyozni tudják a várostérség rendkívül megnövekedett gazdasági területi kínálatát Megj.: az előnybe részesített barnamezős térségek az „átmeneti” zónában vannak!

8

A 2002- es illetve a 2012-2013- as dokumentumból vett idézetekkel szakmai álláspontunkat kívánjuk alátámasztani. A korábbi koncepció kiemelt akcióterületként be is fogadta Észak-Csepel térségének fejlesztését Ferencváros Pesterzsébet, fejlesztési területeivel azonos hangsúllyal, addig a Budapest 2030-ban foglalt javaslat már nem hangsúlyozza a „Körvasúti Körút” tér-szerkezetfejlesztésre gyakorolt hatását. Észak-Csepel – mintegy 200 ha - kiemelt egyetlen fejlesztési eleme: „potenciális városi park”. Ugyanakkor adós a „városi park”, tartalmának, elemeinek kifejtésével. A korábban e térségbe tervezett fejlesztések kelet felől, a KisDuna, mint természetes határ mentén leállnak, megtorpannak. Ennek egyértelmű következménye, hogy a további célok, és fejlesztéseknél az egyes elemek fontossága pl. a közlekedésben, intermodális központok képzésében megváltozik, áthelyeződik. A „Budapest 2030” dokumentum véleményezésekor is leírtuk a fentieket. Véleményünk figyelmen kívül hagyása, álláspontunk meghallgatása nélkül elfogadott „Fejlesztési” dokumentum alapján kerültek meghatározása a mostani TSZT- ben és FRSZ- ben a területre vonatkozó elhatározások.

Hatályos FSZKT

Tervezett FRSZ 1. sz. melléklete alapján egy tervezői javaslat. A két önkormányzat között a fejlesztésre nem született megállapodás.

Egy másik tervezői javaslat.

Szükségesnek tartjuk a Budapest Főváros tulajdonában/érdekeltségében álló (infrastrukturális feltételekhez kötött) területek fejlesztésére, megvalósítására és ütemezhetőségére "partnerségi együttműködés” rögzítését a főváros és a kerület között annak érdekében, hogy a TSZT ill. a FRSZ-ben felvázolt fejlesztések tervezhetőek legyenek. [XXI-1; XXI-2]

9

B Részletes vélemény és indoklás

Csepel számára előrelépés, hogy a tervezet Szabadkikötőt fejlesztési területként rögzíti (TSZT 23. oldal – 24. oldal, 50. oldal, 15. táblázat). A Főváros igényei szerint régóta hiányzó kelet-nyugati kapcsolatokat biztosító, Galvani és Csepel-Albertfalva hidak helyét a terv tartalmazza. (24. old.). Üdvözlendő, hogy a tervezet törekszik a városkép-védelem szabályozására- a konkrét javaslat minősítésére később visszatérünk. A magasházak kérdése a jelenlegi fővárosi tervekben nem került tisztázásra, a megadott lehetőség régóta fennálló hiányt tölt be, azonban konkrét megvalósítása kevéssé indokolt. A dokumentum erősségei ellenében vitatható elemeket is tartalmaz: Elvonja a kerületek szabályozási kereteit, a szűkíti a HRSZ-ek hatáskörét Túlszabályozottság: Szabályozási javaslatai nem esnek egybe a 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. kereteivel. Kevés felhatalmazottság keretei között sokat szabályoz: pl. övezetek megalkotásánál a beépítési módot karaktert is meghatározza, helikopter leszállás, magasházak elhelyezési lehetőségei, kerékpár úthálózat, magassági számítás eszközrendszere Hatáskörébe eső feladatokat nem tisztáz Nem egyensúlyozottan rugalmas A többszintű szabályozás nem egyenlő a többrétegű szabályozással Nagy terjedelmű anyag Más jogszabályok normaszövegeit átveszi Egyes kifejezés használata pontatlan (pl. „dominancia”) Nem ad keretet a Duna szabályozásához A dokumentumok terjedelme A TSZT és FRSZ megalkotásával a célok közt szerepel az egyszerűsítés. A terjedelmes tervanyag nem egyszerűsíti le a dokumentumok kezelhetőséget, újszerű metodikát alkalmaz (megváltozott jogszabályi környezet miatt új meghatározások a beépítési sűrűségre, építménymagasságra, FSZT kiváltása miatt a részletezettségre). Az FRSZben meghatározott paraméterek becslésen alapulnak és a korábbi mutatókkal szintén csak becsléssel vethetők össze. Túlszabályozottság Az FRSZ és TSZT tervezet számos helyen ismétel (Budapest 2030 elfogadott koncepció elemeit nem szükséges itt ismét szerepeltetni) és átemel magasabb szintű jogszabályokat, nincs összhangban az Étv. –vel, a törvény adta keretet átlépi, és a KÉSZ feladatkörébe tartozó előírásokat (Étv. 13. §):

10

- A TSZT 7. oldalán meghatározott területfelhasználási egységek túlzott részletezettséggel kerültek kibontásra: a kategóriák a beépítés szerint is osztályozásra kerültek annak ellenére, hogy az Étv. (2. § 29. és 33. pont) erre nem ad felhatalmazást. A beépítés szerinti szabályozás övezeti szabályozás kerületi hatáskört von el (Étv. 13.§). - a közlekedési infrastruktúrára vonatkozó rendelkezésekkel túlszabályoz (keresztszelvények megkötése nem adaptálható 20 §. és 5. melléklet, BKK tömegközlekedési megállók kötelezvényeivel együttesen többszörösen betarthatatlanok, a 17. §-ban meghatározott rendelkezések nem megvalósíthatóak, nem kötelezhetőek) - a parkolásra vonatkozó rendelkezésekkel (17-18. §) hatáskörén túllép - az FRSZ 9. mellékletében meghatározott feltételekkel Csepel-Háros és Weiss Manfréd út melletti területek és további itt szereplő területek fejlesztési lehetőségeit háttérbe szorítja a mellékletben nem említettekhez képest. - a területfelhasználáshoz kötött (FRSZ koncepció 12. old.) OTÉK szerinti magasságtól való általános eltéréseket a TSZT- ben kívánja biztosítani, hogy ez már a kerületek számára adott legyen, azonban a TSZT tartalmi követelményei (314/2012 4. melléklet) szerint ez nem TSZT hatáskör. Ábrázolás A tervlapok mozaikosak, eltérő léptékű ábrázolást igénylő elemek egy tervlapon kerültek megjelenítésre, ez ront az értelmezhetőségen, gátolja az átláthatóságot. A színek, árnyalatok nehezen azonosíthatóak a területfelhasználási kategóriával. A 314/2012 Korm. rend. rendelkezik az alkalmazható színekről, 6. melléklet 1. pontja: „Az egyes területfelhasználási módok tovább bonthatók, színárnyalattal - betűjellel – megkülönböztetve”- a TSZT ettől eltérően mintázatot is használ, ezért a jelölések nehezen beazonosíthatóvá válnak. Rugalmasság- OTÉK eltérés Az TSZT, FRSZ egyik alapelve a rugalmasság, (lsd. FRSZ koncepció 9. oldal területfelhasználási egység meghatározása a Kszt- ekben), azonban ezen rugalmasság keretei nem meghatározottak, az egyes kerületeket tekintve nem arányosak. Az FRSZ koncepció 9. oldala szerint „A kerületi szabályozás során nem az OTÉK által meghatározott sűrűséget, hanem az FRSZ‐ben rögzített értéket kell alkalmazni, mivel erre hatalmazza fel az Étv. a fővárosi terveszközt. Ez egyben azt is jelenti, hogy OTÉK eltérés nem érvényesíthető az FRSZ‐ben meghatározott érték ellenében, indokolt esetben az FRSZ‐t kell módosítani.” Az Étv-ben az FRSZ definiciója szerint a következő feladatot látja el (Étv. 2§ 35.): „Fővárosi rendezési szabályzat: a fővárosban a településrendezés és az építés összehangolt rendjének biztosítása érdekében az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint a főváros településszerkezeti tervének megfelelően a területfelhasználási egységek beépítési sűrűségét, meghatározott területek beépítési magasságát, a fővárosi infrastruktúra területbiztosítását megállapító fővárosi önkormányzati rendelet, amely telekalakítási és építésjogi szabályozási elemeket nem tartalmaz.”

Az Étv- tehát az OTÉK- nak való megfelelést írja elő a településrendezési eszköz számára.

11

Az OTÉK az alábbiak szerint határozza meg az az egyes előírásoktól való eltérés feltételeit (OTÉK 111. § ) (1) Az e rendelet II-III. fejezetében meghatározott településrendezési követelményeknél szigorúbb követelményeket a helyi építési szabályzat megállapíthat. (2) A II-III. fejezetben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha a) azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá b) közérdeket nem sért, valamint c) a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek.

Ilyen módon mindez nem jelent egyenes felhatalmazást az OTÉK-tól való eltérő szabályok megalkotására, minden esetben vizsgálni kell a közérdek sérelmét és az OTÉK 31. § -ának előírásait, amelyhez 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. §(4) szerint az állami főépítész, vagy a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter záró szakmai véleményében hozzájárul. A közérdek sérelme az eseti vizsgálatot igényel, így nem életszerű és -nem jogszerű- a Főváros általános érvényű rendezési szabályzatát OTÉK eltérésekre alapozva megalkotni. Az egyes paraméterekben az eltérés lehetőségét fenntartó FRSZ-hez vagy az OTÉK- hoz való igazodás a jogszabályi környezet rendjét megborítja. Az OTÉK eltérések fővárosi szintű szabályozása helyett, egy a Főváros sajátos szerepkörére és adottságaira tekintettel egy új, az országos szabályoktól eltérő rendelkezéseket is tartalmazó fővárosi településrendezési eszköz megalkotása lenne szükséges. Beépítési sűrűség A terv a beépítési sűrűség számítására új módszert határoz meg, amely a jelenleg alkalmazott szintterületi mutató értékekkel –az eltérő számítási metódus miatt- nem összevethető. A meghatározott beépítési sűrűség értékek becslésen alapulnak, ezek helyességének megítélésére csepeli mintaterületek kiválasztásával ellenőrző számítások készültek. (lsd. 1. sz. melléklet.) Az ellenőrző számítás eredményei Csepel kiválasztott mintaterületeire a BVKSZ- t és FRSZ- t összevetve (a közterületek és a pinceszintek okozta eltérésekre is gondolva) hasonló értékű fejlesztési lehetőséget engednek. A parkolók által igénybevehető szintterület azonban az területek intenzitását tovább növelheti. Amennyiben a kerületek nem élnek a bsp (beépítési sűrűség parkolásra használható mutatója) felszín alatti felhasználásra vonatkozó megkötésével, a földszinten létesíthető parkolók száma megugrik. Egy „elhaló” bevásárlóutca városi funkciói kiszorulnak a földszintről, helyüket a parkolók válthatják fel, rontva ezzel a város funkcionális használhatóságát és megjelenését. Érdemes számításba venni a meglévő építmények ilyen fajta átalakulását: a földszinti pl. üvegportálos kereskedelmi funkciót személygépkocsik látványa válthatja fel, ugyanakkor az épület a bsá (beépítési sűrűség általános) értéke - szintterület megtartása során is ráépítési lehetőségre ad alkalmat, ezzel növelve a magasságot, további gépjárműigényt és intenzitást. Tehát a bsp érték meghatározásával a beépítés intenzitása növekszik.

12

FSZKT – BVKSZ alapján Szintterületi mutató

Bruttó összes alapterület (m2)

FRSZ övezet

Beépítési sűrűség (bsá)

KV-LT

1,3

603 200

K-Log

1,5

811 500

KV-VI I M L4 L4

Nem ért. 3,0 3,0 0,7 0,7

K-Kik Vi-1 Gksz-2 Lke-1 Lke-1

1,5 3,0 2,0 0,6 0,6

879 000 130 800 4 800 000 14 912 6 764

FSZKT keretövezet Logisztikai terület Kikötő terület 8- as tömb Gyárváros Kertváros Királyerdő

FRSZ alapján

123 600 5 760 000 14 213 6 208

Bruttó összes alapterület

Az összehasonlító számítás azt mutatja, hogy az új metódus alkalmazása felesleges, mert gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adja, mit a korábbi számítási mód. (Értékeltérés ott van, ahol a mutató is változott.) Beépítési magasság Az FRSZ III. fejezetének beépítési magasságra vonatkozó előírásai megkívánják egy ezt megalapozó tanulmány-vizsgálat elkészítését. Az utcai légtérarányon alapuló szabályozás részletes előírásai a gyakorlatban úgy alkalmazhatóak, ha Főváros utcái szélességük szerint kategorizálva és rögzítve vannak a szabály alkalmazása alá tartozó területeken. Erre az egy utcaszakaszon is megtalálható eltérő szélességi értékek miatt van szükség és utcaszélességek időben dinamikus változásával is kalkulálni kell. A légtérarányon alapuló beépítési magasság nem exakt módon szabályozott: A rendelettervezet nem számol azzal az esettel, amikor az utcaszélesség értéke nem állandó, az erre az esetre alkalmazható számítási metódus rögzítése szükséges. Erre az utcaszélesség fogalmának pontosítása lehet megoldás. A tervezet szerint az utcaszélesség az utca egy adott pontjában mért értéket jelenti, azonban eltérő keresztmetszeti jellemzőkkel rendelkező utca esetében ez a szélességi érték más-más, így az utca szélessége nem határozható meg pontosan. (pl. egyik pontján számítva a 2§.(2)b)pontja szerinti 10-12-es utcaszélességgel, 1,6 * -os, max. 17 méteres párkánymagassággal kell számolni, másik pontján ugyanezen § c) szerint 12m-nél nagyobb esetre 1,5-ös, max. 24 méteres párkánymagassággal.) Közlekedés, parkolás A rendelettervezet 17.§(5) bekezdésének előírása túlzó értéket határoz meg a közlekedési infrastruktúra helyigényének kötelező biztosítására. Pl. Vi, 3,5 beépítési sűrűségű területfelhasználás esetén 8 méter legkisebb, de legalább 2 méter gyalogos infrastruktúra szélességet jelent. A két határérték a számítási módszer alapján annyira eltérő, hogy a szomszédos területfelhasználási egység mutatójához kötés szükségszerűtlen. A kétoldali 8 méteres járda előírás az út keresztmetszetét rendeltetésének kárára torzítja. Az FRSZ 19.§(2) parkolási infrastruktúrára vonatkozó megkötése nem ésszerű. A helikopterleszállás biztosítása intézményi, városközponi és egyéb különleges területen

13

is szükséges lehet. (Csepel-észak területén elhelyezhető magasházak tetején a helikopterleszállást nem lehet kizárni.) A TSZT 99. oldalán és a FRSZ 2. mellékletében ábrázolt magasházak elhelyezési lehetőségei pótolják a jelenlegi szabályozásbeli hiányosságot. A dokumentum az alternatív nyomvonal meghatározásával (lsd. Papírgyár területe) lehetőséget teremtenek az átalakulás alatt álló területek jövőbeli funkcionális alakulásának célszerű térbeli lekövetésére. A beépítési magasságok újszerű számítási módjának megfelelően szabályozott alkalmazásával új eszközt nyújthat a városkép védelemére. Csepel szempontjából előrelépés Háros 1. szektorának jövőbeli beépítési lehetőségének irányozott meghatározása, munkahelyi terület helyett intézményi, lakó- és zöldterület kerül kijelölésre.

A dokumentumok tartalma jövőben az alábbi veszélyeket rejtik. -

-

A korábbi, a Budapest 2030- as anyagra tett csepeli észrevételek figyelmen kívül hagyása következtében mind a területfejlesztés, mind a szabályozhatóság lehetőségét nem adja meg, elvonja Észak Csepel területére alátámasztás nélküli, túlzott megkötéseket tesz Háros 2 – 8 szektorra eddig koncepcióval, tervekkel nem alátámasztott infrastruktúra fejlesztéstől függő sehol nem szereplő feltételrendszert szab (FSZKT) Hullámteret nem szabályozza Sétány szintű szabályozás megkötései túlzóak Övezeteket hoz létre 1 ha alatti területekre (10 ha alá a Főváros ne menjen)

14

Képviselő- testület nem ért egyet a lakótelepeken belüli 3 ha alatti területek területfelhasználási egységeinek meghatározására tett javaslattal, azzal hogy annak tervezését szabályozását, helyi sajátosságokra való tekintettel a kerület maga kívánja kialakítani.

Csepel Papírgyár A Képviselő- testülete nem ért egyet Csepel Papírgyár hosszútávon Vi vegyes terület felhasználási területté minősítéssel. Működő gyárüzem számára továbbra is a Gksz terület felhasználás szerinti szabályozhatósággal ért egyet a Képviselő- testület.

A Budapest 2030 - ban Csepel a Duna-menti és az elővárosi zóna részét képezi. Észak- Csepel területe a Budapest 2030 koncepciója szerint meghatározott tulajdonságok alapján az átmeneti zóna jellemzőivel rendelkezik, de besorolása nem

15

felel meg ennek. A hivatkozott koncepcióban meghatározott célok a TSZT- n keresztül teljesülnek, azonban a meghatározott zónarendszer kategorizálása miatt az átmeneti zónára érvényes „kedvezményekhez” való hozzájutástól elzár. (pl. esetleges mellékközpont kijelölése lsd. TSZT 36. old.) A tervek hosszútávra szóló jelentőségét, a véleményezési határidő rövidségét, és a településrendezési eszközök igazolásához szükséges számos további ellenőrzést, számítást igénylő mérlegelésére a jogszabályi keretek között megadott határidő nem elégséges, így jelen tervezet elfogadása további véleményezési lehetőség nélkül számos rejtett veszélyt tartogat. A becslésen alapuló beépítési paraméterek megkötésével, kiszámíthatatlan egyes területek intenzitás-változása, az új szabályok a jelenleg hatályos jogszabályok adta beépítési lehetőségeket korlátozhatják, amelyek a KSZT készítése során kerülnek felszínre. Az ilyen esetek során a fővárosi szabályrendszerből következő kártalanítási igények

a

kerületek

költségvetési

szintjén

jelentkeznek.

Szükséges

annak

bebiztosítása, hogy a Főváros a kártalanítást eredményező esetekre felvállalja a kártalanítást, vagy módosítsa ezeket

a szabályokat. Ugyanilyen módon a

zöldfelületek pontatlan jelöléséből fakadó zöldterület visszapótlása a kerület feladatköre. A rendelettervezet közlekedést, parkolást érintő rendelkezéseinek megkötései (FRSZ IV. fejezet, 5. melléklet) a KSZT készítés és tervezés során összeegyeztethetetlen anomáliákat eredményeznek. Pl. 17.§ (1) bekezdésében 500 méteres gyaloglási távolságon belül meghatározott buszmegálló és a (4) bekezdésben megkötött kétoldali zöldsáv, valamint az 5. melléklet mintakeresztelvényei együttesen nem minden esetben teljesíthetőek. Az 5. sz. mellékletben ábrázolt mintakeresztszelvény alternatívák

nem

önmagukban

sem

teljesíthetőek,

az

utcakeresztszelvények

meghatározása a 314/2012 (XI.8.) KSZT feladata. A

magasházak

helykijelölésénél

veszélyt

rejt

a

statikai

megfelelést

igazoló

alátámasztó munkarészek hiányossága. Nem értünk egyet sétányok típusba sorolásával és ennek ábrázolásával, mivel korlátozzák a kerületek fejlesztési lehetőségeit. A csepeli papírgyár területének munkahelyi övezetből intézményi övezetbe sorolása nem alátámasztott. A jelenlegi gyárterület működésének jövőbeli biztosítása és bővíthetőségének fenntartása szükséges.

16

FRSZ rendelkezései előre nem kiszámíthatóak: - a 9. § (2) b) rendelkezéseinek gyakorlati betartását a bonyolult számítási elv megakadályozhatja - 12.§ Toronyházak és magasházak telepítési távolságai nem kerültek elemzésre, meghatározásuk biztonsági szempontokból és az utcaszélesség biztosítása miatt is elkerülhetetlen. - A magassági burkolósík meghatározása túlzott, építészeti minőséget, jelleget korlátozhat Korlátozóak lehetnek a TSZT 108. oldalának Ráckevei-Dunaág vízminőségére vonatkozó kijelentései és a Csepel Művek korlátozásra javasolt területként való megjelenítése. (113. oldal)

17

C

Hibajegyzék

18

Hibák Csepel közigazgatási területére a TSZT-ben 1.

melléklet- Területfelhasználás

 A jelmagyarázat nehezen követhető, a színek, árnyalatok nehezen azonosíthatóak. A 314/2012 Korm. rendelet az alkalmazható színekről szóló, 6. melléklet 1. pontja szerint: „Az egyes területfelhasználási módok tovább bonthatók, színárnyalattal - betűjellel – megkülönböztetve”- ettől eltérően a TSZT mintázatot is használ a megkülönböztetésre. Ezek pontszerű méretük folytán nehezen olvashatóak, éppen célját veszti azzal, hogy Budapest egészét együttlátva, távoli szemléltetésre nem alkalmas, nem adnak átlátható képet a területfelhasználási kategóriákról.  Vegyes területek megkülönböztetésére a vízgazdálkodási, vizi közlekedési területektől dominánsan eltérő (sötétebb) színárnyalat javasolt  Korábbi TSZT színekből beazonosítható volt a területfelhasználás- jelen TSZT- ben ez nem követhető, a jelölésmód nem az egyszerűsítés irányába hat  Szabadkikötő területét átszelő út vonalvezetésének konkrét megadása helyett alternatív nyomvonal jelölése szükséges  a tervezett Duna alagút és Duna-híd azonos jelölését differenciálni célszerű  távlati közúti és kötöttpályás fejlesztések közelítő nyomvonala tervezett elemként piros jelölést igényel  meglévő HÉV vonal a IX. kerület közraktárak mentén meglévőként nem jelölt, mégha nem is megmaradó  alaptérképi elemként a telepszerű lakóterületek esetén az épületek is jelölésre kerültek

2.

melléklet- Közlekedési Infrastruktúra

 közúti vasút felszínen, felszín alatt jelmagyarázat nem megkülönböztethető  gyorsvasúti vonal és kerékpáros nyomvonal jelölése megtévesztően hasonló  Szabadkikötőn átvezetett úthálózati elem kijelölt nyomvonala vitatható, jelenleg vízfelületen is áthalad, alternatív nyomvonal lehetőségét szükséges megadni konkrét meghatározás helyett  szerkezeti jelentőségű különféle sétányokat itt is jelölni kell 3. melléklet- Épített környezet a.)  világörökségi területet és műemléket jelölő jelkulcsban megtévesztően hasonló színárnyalattal jelölt b.)  zártsorú beépítés esetén a karakterőrző területre vonatkozó szabály alkalmazása Csepel esetében nem értelmezhető- jelenleg városképi szempontból karakter nélküli területeken is található jelölés, eközben örökségvédelmi szempontból értékes, védett területek a jelöléstől mentesek.  Papírgyár területére használt zártsorú beépítés esetén a karakterőrző területre vonatkozó jelölés nem értelmezhető, a terület beépítési módja alapvetően szabadonálló

19

Hibák Csepel közigazgatási területére FRSZ koncepció  

   

Az FRSZ koncepciójában egyes fejezetek alszámozása nem történt meg, nem lehet rá pontosan hivatkozni TSZT-ben csak a lakóterületek és intézményterületek esetében meghatározásra kerül a beépítési mód, de ezek akár más beépítési móddal rendelkező építési övezetbe is sorolhatóak- ilyen alapon nincs értelme a beépítési mód meghatározásának A „dominancia” kifejezés használatakor nincs viszonyítási alap, betarthatatlan szigetekre vonatkozó magassági előírások szerint 18 m a megengedett legmagasabb pont – itt szigetek definiálása szükséges, mivel a TSZT szerint a Csepel szigetén magasház létesítése is megengedett FRSZ koncepció19. oldalán szerepel: „A magasházak telepítése egyben nagyvárosias, településközponti vagy intézményi környezetet igényel.” – ugyanez a feltétel az FRSZ előírásai közt nem szerepel A többszintes területfelhasználás elnevezése félrevezető, a több rétegű, több szinten történő felszín alatti és feletti területfelhasználás meghatározására utal. A többszintes területfelhasználás, meghatározására definíció szükséges.

Hibák Csepel közigazgatási területére FRSZ-rendelet: 1.§ (3) pontatlan definíciók:  helyi buszpályaudvar definíciója mellett említeni kell a távolsági buszpályaudvar, vagy a kettő közös fogalmának meghatározását is  2. kerékpáros infrastruktúra- nem pontos a definíció (pl. metróaluljáró)  magasépület épületszintjének legnagyobb alaprajzi mérete- nem pontos a definíció, mivel az alaprajzi méret m2 mértékegységben számítandó, a definíció hosszúságot határoz meg. Továbbá az FRSZkoncepciója szerint (FRSZ 20. oldal) ez a 30 m feletti épületrészekre érvényes megállapítás, ez a meghatározásban nincs rögzítve  5. magasház- a definíció nem pontos, pl. egy földszinti épület legmagasabb pontja sem nagyobb 65. méternél  10. településszerkezeti jelentőségű gyűjtőút- a TSZT jelmagyarázatához képest nem pontosítja a kifejezést  magassági burkolósík fogalmának meghatározását pótolni szükséges a rendelettervezetben 2.§ (2)  c) a „szigetek” szó definícióval való rögzítést igényel vagy pontosítást a 10.§ (3) pontja alapján. (Csepel- sziget is sziget, az erre vonatkozó magassági előírás - legmagasabb pont 18 m- ben meghatározvamégsem vonatkoztatható a magasházak létesítésére is alkalmas Csepel területére.  d) magasház elhelyezésére kijelölt terület esetén a legalacsonyabb pontot is szükséges meghatározni. 4.§ (1) szövegpontosítás szükséges: „térképen rögzített beépítési sűrűség” helyett a „7. mellékletben rögzített …” szöveg alkalmazandó.

20

4.§ (3) pontosítást igényel: „a területfelhasználási egységbe nem sorolt közterületekkel együtt számítva” A rendelettervezet 4. sz. melléklet Dunamenti és átmeneti zóna lehatárolása a Ráckevei-Soroksári –Dunaág mentén nem egyértelmű, az 1: 100 000 méterarány szerinti ábrázolásban túlzottan részletezett. 9. sz. mellékletben XXI.1. terület, Kisduna sor nevű közterület nem található , a Szabadkikötő út nem létezik, helyette a Weiss Mafréd út megnevezése a hivatalos.



21

2014. január 14-i rendkívüli testületi ülés

Recommend Documents