Eseménynaptár a 2013/2014-es tanévre Irodalom • Történelem Zenetörténet • Vizuális kultúra
Sík Sándor Tanáregylet Budapest 2013
Az Eseménynaptárt összeállították: Emőd Gáborné – irodalom Csíky Balázs – történelem Blazsek Andrea – zenetörténet Stróbl Erzsébet – vizuális kultúra
A kiadvány megjelenését támogatta: a Nemzeti Együttműködési Alap és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet
Felelős kiadó: Sík Sándor Tanáregylet https://sites.google.com/site/siktanaregylet/ Szerkesztő: Bors Katalin és Gianone András Nyomdai munka: Pharma Press
Előszó A 2002-ben alapított Sík Sándor Tanáregylet célkitűzése a magyar nyelv- és irodalom, történelem, idegen nyelvi és művészeti oktatás, műemlékvédelem, humanisztikus szemléletű és kulturális életre nevelés segítése az egyházi iskolákban. E célkitűzés szellemében adjuk közre a 2013/14-es tanévre készített eseménynaptárt. A 2003 óta minden évben elkészített kiadványunk segíteni kívánja a humán tárgyakat oktató tanárokat és tanítókat, hogy a tanév során a jeles évfordulókról megemlékezhessenek. Olyan eseménynaptárt vehet kezébe az olvasó, amely az irodalom, a történelem, a zenetörténet és a vizuális kultúra jelentős személyiségeit és fontos eseményeit mutatja be. Remélhetőleg örömmel fogják forgatni és szívesen felhívják diákjaik és kollégáik figyelmét a jeles napokra. A szerkesztők Emőd Gáborné
irodalom, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa
Csíky Balázs
történész
Blazsek Andrea
zenetörténet, a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola tanára, karvezető
Stróbl Erzsébet
vizuális kultúra, a KGRE BTK tanársegédje
IRODALOM
2013 Augusztus 20. 50 éve hunyt el KEllér Andor (1903–1963) író, újságíró, a pesti legendárium egyik továbbhagyományozója. Publicisztikája formálta a főváros szellemi életét. Regényeiben a kor tipikus figuráinak lélekrajzát mutatja be. 21. 95 éve született lEnGyEl BAlázS (1918–2007) író, kritikus, műfordító. 1963-1981-ig a Móra Kiadó szerkesztője, 1976-1991 között a Móra Diákkönyvtár sorozatot szerkesztette. Esszéin, tanulmányain kívül ifjúsági regényeket írt. Többek között neki köszönhetjük Oscar Wilde A boldog herceg című meséjének műfordítását. 24. 175 éve hunyt el KölCSEy FErEnC költő (1790–1838), a klasszicizmus, majd a nemzeti romantika egyik legrangosabb képviselője. Írói programját a Nemzeti hagyományok című írásában fogalmazta meg, 1823-ban jelent meg Hymnus című költeménye. 1826-ban kritikai folyóiratot indított Szemere Pállal Élet és Literatúra címmel. A Kisfaludy Társaság alapító tagja. Utolsó nagy műve, a Wesselényi védelme, melyet barátja hűtlenségi pere kapcsán készített. Halála hirtelen következett be, egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után Szatmárcsekén meghalt. Rendkívüli tisztességére és megbecsültségére utalva, Wesselényi így emlékezett meg róla: „Nem közénk való volt”. A Magyar Tudományos Akadémiában báró Eötvös József tartott fölötte emlékbeszédet. Emlékháza Álmosdon található. Budakeszin állították fel a Himnusz című szoborkompozíciót, melyen a Himnusz teljes szövege olvasható, V. Majzik Mária alkotása (2006). 29. 75 éve hunyt el KArinThy FriGyES (1887–1938) író, költő, műfordító, a Nyugat kiemelkedő egyénisége. Egész életében élénk érdeklődéssel fordult a tudományok és a technika felé. Humora is éppoly sokoldalú, mint írói egyénisége, irodalmi paródiáinak népszerűsége ma is töretlen. Az Utazás a koponyám körül című regényében részletesen leírja agyműtéte közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás. 1938 nyarán Siófokon pihent Gábor fiával. Augusztus 28-án még Rejtő Jenővel kártyáztak, másnap érte a hirtelen halál. Emlékét Karinthy Márton 5
IRODALOM író, rendező, a Karinthy Színház igazgatója ápolja. 2004-ben megalakult a Karinthyt Olvasók Baráti Köre.
Szeptember 3.
200 éve született báró EöTvöS JózSEF (1813–1871) író, költő, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A reformkorban a Pesti Hírlap centralistái közé tartozott. Szépirodalmi műveivel is a polgári átalakulást és hazája fejlődését kívánta szolgálni. Munkásságának legértékesebb részei társadalmi regényei.
5.
110 éve született KEmény JánoS (1903–1971) erdélyi író. Rokonságban áll Kemény Zsigmond íróval. Váratlan örökséggel vált a marosvécsi várkastély urává. 1926 nyarán hívta meg első alkalommal otthonába azokat a romániai magyar írókat, akikből később a helikoni munkaközösség szabad parlamentje kialakult. A második világháború után Marosvásárhelyen telepedett le családjával. Irodalomszervezői tevékenysége mellett a kolozsvári színházat igazgatta (1931-től), később a marosvásárhelyi Székely Színház egyik megszervezője, dramaturgja lett. Lírai hangulatú történeteket írt. Elbeszéléseire és terjedelmesebb epikai műveire is „a finom érzelmesség és a férfias tárgyilagosság” jellemző. A marosvécsi várkastély parkjában, a helikoni tölgyek alatt nyugszik.
7.
125 éve született KAráCSony BEnő (1888–1944) erdélyi író. Ismert szerzőként is tovább folytatta ügyvédi gyakorlatát. 1944-ben deportálták, Auschwitzban halt meg. Elbeszélései, regényei ironikus és egyben lírai vallomások. Visszatérő elem műveiben komoly hőseinek komikus alteregójával való párbeszéde. „Mókáim csak vastag pokrócok voltak – vallja írásairól –, amik fázékony valóságaimat óvták a meghűléstől.”
8.
Írni - olvasni Tudás nemzetközi napja. Minden évben ezen a napon az UNESCO díjjal jutalmazza azokat, akik a legleleményesebben és legösztönzőbben harcolnak az írástudatlanság ellen.
6
IRODALOM 12. 125 éve született TErSánSzKy JózSi JEnő (1888–1969) a Nyugat első nemzedékének írója. Osvát Ernő figyelt fel tehetségére. Kalandos, bohém életet élt. Jellemző módon szertornász múltjára büszkébb volt, mint a Kossuth-díjára. Kedvelt hősének, Kakuk Marcinak – akinek az alakját sokszor azonosítják a szerzőével – több nyelvi rétegből formálódott természetes hangja a társadalmon kívül rekedt hős sajátos gondolkodásmódját mutatja. Az 1930-as évek elején létrehozta a Képeskönyv Kabarét, melyben groteszk zenés számokat adtak elő. 1952-ben felkérték, hogy a magyar írók által Rákosi Mátyás 60. születésnapjára összeállított köszöntő kötetbe írjon. Tersánszky A nadrágtartógyáros címmel írt egy művet. (Rákosiról köztudott volt, hogy nadrágtartót hordott.) Egy ideig nem közölték műveit, ezért a gyermekirodalom felé fordult, meséket, bábjeleneteket írt, ebben a műfajban is remekműveket alkotott, pl. a Misi mókus kalandjai című meseregényt. Utolsó jelentős műve, a Nagy árnyakról bizalmasan című emlékezésgyűjteménye 1962-ben jelent meg, ebben neves irodalmi kortársainak portréját rajzolta meg némi iróniával. 15. 100 éve hunyt el vámBéry ármin (1831–1913, eredeti nevén: Wamberger Hermann) orientalista, nyelvész. A török nyelv és néprajz kutatásának úttörője, a Magyar Földrajzi Társaság megalapítója. A török irodalom keltette fel érdeklődését a keleti kultúra iránt. 1857-ben Konstantinápolyba utazott. Rasid Effendi néven, szunnita dervisnek öltözve indult el megkeresni a magyarok őshazáját török források alapján. Útja első eset volt arra, hogy egy európai ellátogasson Kisázsiába. Életének, kutatásainak történetét Küzdelmeim címmel adta közre 1905-ben. 90 éve hunyt el ráKoSi viKTor (1860–1923, közismert írói nevén: SipuluSz) író, újságíró, humorista. A rövid műfajok kialakítója, a pesti vicclap folklór egyik kimunkálója lett. Gyermekkorát Székelyföldön töltötte, ez gondolkodásmódjára, magyarságtudatára nagy hatással volt. 1881től bátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál lett belső munkatárs. 1894-től szerkesztette a Kakas Márton című élclapot, sziporkázó ötletekkel jellemezte a város figuráit. 1911-től paralízisben szenvedett 1923-ban bekövetkezett haláláig. 90 éve született FEJES EndrE (1923–) író. Vasesztergályosként dolgozott. 1951-ben megpróbált emigrálni, emiatt nyolc hónapra Kistarcsára inter7
IRODALOM nálták. Műveiben a budapesti („az ezerszer áldott nyolcadik kerületi”) munkások és a lecsúszott kispolgárok életét ábrázolja: az öncsalás és a szerepjátszás módozatait, értékek lassú pusztulását írja le a szükségszerűségek világában. Egész életművében arra a kérdésre keresi a választ: felelős-e az ember azért, ha a létfeltételek szorításában beszűkül, és lassan elveszíti emberi értékeit? Számos művéből született televíziós vagy színpadi feldolgozás (pl. Jó estét nyár, jó estét szerelem). 21. 130 éve, 1883. szeptember 21-én tartották Az ember tragédiája ősbemutatóját a Nemzeti Színházban, Paulay Ede rendezésében. Évát Jászai Mari, Ádámot Nagy Imre alakította. Az első külföldi előadás Hamburgban volt, 1892-ben. A magyar dráma napja. 22. 150 éve született hErCzEG FErEnC (1863–1954) író, színműíró, újságíró, képviselő, korának írófejedelme. Népszerűségét emelte óriási példányszámú lapja (Új Idők), melynek szerkesztője volt és egyben a beérkezett olvasói levelekre is személyesen válaszolt. Üde hangvételű, csattanóra kihegyezett ironikus és érzelmes novelláit, leleményes meseszövését országszerte kedvelték. Mestere lett az elegánsan hűvös magyar elbeszélő stílusnak. 1925ben Az élet kapuja című regénye alapján a Magyar Tudományos Akadémia Nobel-díjra jelölte. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon. Önéletrajzi emlékezései értékes kordokumentumok. 75 éve hunyt el és 125 éve (augusztus 11.) született Emőd TAmáS (1888– 1938) újságíró, költő, színházigazgató. Nagy Endre társaként a pesti kabaré megteremtésén munkálkodott. Színházi és újságírói sikerei idején is megmaradt szelíd poétának, a váradi emlékek őrzőjének, Ady hitvallójának. Pályáját Nagyváradon kezdte és itt is hunyt el. 28. 50 éve hunyt el SÍK Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, irodalomtörténész, költő, műfordító. Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan. A szegedi egyetemen Radnóti Miklós tanára volt, 1943-ban ő keresztelte meg. 1947-től piarista rendfőnök, haláláig a Vigilia szerkesztője. Versei a zsoltárok, himnuszok hangját idézik. Imádságos könyvek, tankönyvek, irodalomtörténeti tanulmányok szerzője. Tiszteletére virtuális emlékszobát hoztak létre.
8
IRODALOM 30. népmese napja. A Magyar Olvasástársaság kezdeményezte, hogy Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a népmeséket. A népmese napját első ízben 2005. szeptember 30-án rendezték meg. A nap célja, hogy a könyvtárosok, az óvónők, a pedagógusok és a mesével foglalkozó szakemberek, valamint a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé.
Október 1.
300 éve született rádAy GEdEon (1713–1792) író, költő, a felvilágosodás irodalmának kiemelkedő képviselője. Költőként ő alkalmazta először nyugati mintára a rímes-időmértékes versformát. Könyvtárát folyamatosan gyarapította, 12–15 ezer kötetes gyűjteményt hozott létre, amely a 20. század elejétől áll az olvasóközönség rendelkezésére a Ráday Kollégiumban. 125 éve született TuróCzi-TroSTlEr JózSEF (1888–1962) irodalomtörténész, műfordító egyetemi tanár. Kutatási területe: a klasszikus német irodalom, a magyar irodalom és az európai irodalom összefüggései. Sokat tett Petőfi német nyelvterületen való megismertetéséért.
2.
60 éve hunyt el Szép Ernő (1884–1953) költő, író, színpadi szerző. 1902ben jelent meg első verseskötete. 1908-tól a Nyugat, 1910-től Az Est, később Az Ujság munkatársa. Mindenekelőtt költő; költő akkor is, amikor prózát ír, és akkor is, amikor drámákat fogalmaz. Megértő és megbocsátó lírája áthatja kritikai szándékú írásait is. 1944-ben a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. Amikor hatvankilenc éves korában meghalt, az irodalmi élet alig vette tudomásul elmenetelét. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” felirat áll.
7.
25 éve halt meg SőTér iSTván (1913–1988) író, műfordító, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár, az Irodalomtörténeti Intézet igazgatója. A 17. századi francia irodalom kutatója, de foglalkozott a 19. század ma-
9
IRODALOM gyar íróival is. Az összehasonlító irodalomtudomány egyik megteremtője. Regényeinek érdekessége, hogy többnyire iskolában játszódnak. 8.
100 éve született rónAy GyörGy (1913–1978) író, költő, műfordító, irodalomtörténész. 1945-től haláláig a Vigilia szerkesztője. Témáiban újra meg újra visszatért a második világháború kérdésköréhez, igyekezett választ találni a túlélők felelősségére. Tudós költő, a vallásos irodalom külön specialitása volt. Egyházi köröket igyekezett meggyőzni arról, hogy világnézeti meggondolásból se kapjanak menlevelet esztétikailag silány művek. Eközben a politikai hatalommal szemben azért harcolt, hogy a hitet kifejező műveket is tűrje meg, ha esztétikai minőségük feddhetetlen. Esszéíróként elsősorban a Nyugat nagy nemzedékének íróiról rajzolt portrékat. Az olvasó naplója című írásában áttekintette a kor magyar irodalmának legfontosabb műveit, legjellemzőbb törekvéseit. Műfordítóként az európai líra fontos területeit tárta fel, és kivételesen jelentős munkát végzett a modern francia irodalom megismertetésével. Az úgynevezett analitikus műfordítói iskola képviselője. Jelentősek a műfordítás elméleti kérdéseiről és mások műfordításairól írt esszéi is. Gyermekirodalomi munkássága kiemelkedő jelentőségű.
12. 50 éve halt meg FöldES Jolán (1902–1963) magyar író. 1941-ben Londonba emigrált, és angol nyelven írt. Leghíresebb regénye, A halászó macska uccája, az első világháború után Párizsban letelepedő magyar munkáscsalád történetét meséli el. 1936-ban első díjat nyert a londoni Pinker irodalmi ügynökség nemzetközi regénypályázatán. 13 nyelvre fordították le. 16. 100 éve született SzABó árpád (1913–2001) klasszika-filológus. Ókori görög és római művelődéstörténettel, tudománytörténettel, történelemmel és irodalommal foglalkozott. Monografikus igénnyel tárta fel Athén műveltségét. Aranygyapjú címen ókori görög mítoszok és mondák reprezentatív válogatását fordította le és rendezte sajtó alá. Népszerű ifjúsági kiadványokban foglalta össze az ókor kultúrtörténetét. 28. 90 éve született KormoS iSTván (1923–1977) költő, író, műfordító. 1943 októberében jelentek meg először versei. 1950-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett haláláig. Az 1950-es években két évtizeden át csak gyermekversei és műfordításai jelenhettek meg. Szerkesztette a Kozmosz10
IRODALOM sorozatot, amely számos tehetséges költőt indított el a pályán. 1963-1965 között Párizsban élt. A gyermekirodalomnak rangot adott szerkesztői és írói munkásságával. Ekkor írta a Vackor-történeteket. 1971-ben tért vissza költőként a Szegény Yorick című kötetével. Költészetét a szegénységgel való érzelmi azonosulás és sajátos népi szürrealista hang jellemzi.
November 13. magyar nyelv napja. 1844-ben ezen a napon szentesítették azt a törvényt, mely a magyar nyelvet államnyelvvé emelte. Az Országgyűlés 2011. szeptember 26-án döntött ünnepléséről. Ezzel lehetőséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemikulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentő magyar nyelvre. 60 éve hunyt el némETh Andor (1891–1953) író, kritikus, költő. Életművének legnagyobb hatású, maradandó értékeit kritikusi és esszéírói munkásságával teremtette meg. József Attila és kora (1948) című kötetében a költővel való barátságuknak állított emléket. 16. 5 éve hunyt el GyurKoviCS TiBor (1931–2008) költő, író, pszichológus, a Magyar Írók Egyesületének elnöke. Pszichológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n. Szakdolgozatát a József Attila verseiben megnyilvánuló szinesztéziáról írta. Az 1960-as években az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben dolgozott. Tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja volt. A Vigilia 1958-as májusi számában Rónay György mutatta be költeményeit. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát is írt, ezért nevezték őt a magyar irodalom pentatlonistájának. Jelentős gyermekirodalmi munkássága. Képzőművészeti gyűjteménye a mosonmagyaróvári Cselleyházba került, abba a városba, ahol orvos nagybátyja képzőművészeti kollekcióját, a neves Gyurkovich-gyűjteményt őrzik.
11
IRODALOM 20. 5 éve hunyt el TAKáTS GyulA (1911–2008) költő, író, műfordító. A Nyugat harmadik nemzedékének jeles képviselője. 1949 és 1971 között a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, majd a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője. Jelentősek gyermekversei és életrajzi elemekkel gazdagon átszőtt ifjúsági regényei is. 2005-ben megalapította somogyi elkötelezettségű fiatal írók, költők, irodalmárok támogatására, elindítására a Takáts Gyula Irodalmi Alapítványt. Kaposvári családi házában működik a Takáts Gyula Emlékház. 50 éve hunyt el KomJáThy AlAdár (1894–1963) költő, természettudós. A budapesti Tudományegyetemen doktorált matematikából Fejér Lipót tanítványaként. Babits tanítványa volt az újpesti gimnáziumban, irodalmi munkásságát az ő irányításával kezdte. Babits hozzá írta 1915-ben A fiamhoz című versét. 1940-ben Baumgarten-díjat kapott.
December 1.
60 éve hunyt el lACzKó GézA (1884–1953) író, újságíró, műfordító. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott, a folyóirat főmunkatársa volt. A francia irodalom, különösen Gustave Flaubert volt rá nagy hatással. Filológusírói erényei esszéiben, kritikájában érvényesülnek; az „apró tények” jellemző megidézése, az atmoszféra érzékeltetése elevenné varázsolják tanulmányait.
8.
75 éve hunyt el ASzlányi Károly (1908–1938) író, újságíró. 1927-ben A hóember című írásával díjat nyert a Nyugat novellapályázatán. 1930-ban mutatta be a Nemzeti Kamaraszínház Szélhámos kerestetik című darabját, sikerének hatására vált íróvá. Kiváló humorista volt, hasznosította az angol humor és az amerikai film-burleszk megoldásait tősgyökeres pesti humorral párosítva. Autóvezetés közben, hogy megmentsen egy, az úton átszaladó gyermeket, elrántotta a kormányt, egy fának szaladt és szörnyethalt a dorogi úton. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
22. 70 éve született pETri GyörGy (1943–2000) költő, műfordító. Epikus elemekkel dúsított és állóképszerű versei az irónia más-más alakzatait hoz12
IRODALOM zák mozgásba. Mindkét verstípusában tapasztalható, hogy az empirikus én helyet biztosít egy tisztán nyelvi énnek is. 1975 és 1988 között publikálási tilalom alá helyezték, versei szamizdatban és külföldön jelentek meg. 1981-től 1989-ig a Beszélő című szamizdat lap szerkesztője, 1989-től haláláig a Holmi szerkesztőbizottságának tagja volt és fontos figurája a magyar demokratikus ellenzéknek. Gégerákban hunyt el. Az N&n Galéria Alapítvány rá emlékezve alapította a Petri-díjat, amelyet évente a költő születésnapján adnak át 2010-től. A díjra költő, író, drámaíró vagy esszéíró esélyes, akinek még nem jelent meg önálló kötete.
2014 Január 14. 125 éve született TóTh TihAmér (1889–1939) római katolikus püspök, egyházi író, egyetemi tanár. Valláserkölcsi művei a serdülő- és ifjúkor pedagógiai kérdéseivel foglalkoznak. 20. 125 éve született SÍK Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, irodalomtörténész, költő. (Ld. 2013. szeptember 28.) 22. magyar Kultúra napja. 1989 óta január 22-én ünnepeljük e napot és 1993 óta arra emlékezve tüntetik ki a pedagógusokat, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban (idén 190 éve) ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. 25 éve hunyt el WEörES Sándor (1913–1989) költő, műfordító. 1939ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával (A vers születése) doktorált. A felszabadulás után világszemlélete miatt támadások érték; 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. 1970-ben Kossuthdíjat kapott, amelynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költők számára adományozható Pásztor Béla-díjat. Sokszínű életművének költői programját így fogalmazta meg: „Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása. Értenek-e, azzal sem törődöm. Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa a verset, a vers
13
IRODALOM is az embert.” Csöngén lakóház, a Lánka-patak partján emlékpad őrzi emlékezetét. 26. 75 éve született KiSS AnnA (1939–) költő, drámaíró, író. Költészete képzőművészeti törekvésekhez is köthető, filozofikus, virtuóz játékossággal írt versei teljesen szuverén nyelven szólalnak meg. Forrása a folklór, a mese, a ballada, a régi magyar költői nyelv. Gyermekeknek írt munkái, hangjátékai is jelentősek. 30. 75 éve született TóTh évA (1939–) magyar költő, műfordító, esszéista. Életelveit gyakran maximaszerűen közli, s az egyéni lét ellentéteket is befogadni kész állapotában igyekszik megtalálni a lélek egyensúlyi helyzetét. Termékeny műfordító, elsősorban a spanyol költészet megismertetéséért tett sokat.
Február 5.
125 éve született BErdE máriA (1889–1949) erdélyi magyar író, költő, műfordító. A két világháború közti erdélyi magyar irodalom egyik főalakjának, a női szenvedélyek mesteri ábrázolójának számított. Dokumentumerejű a Szentségvivők című regénye, amelyben az erdélyi irodalmi életről fest hiteles körképet.
8.
80 éve hunyt el mórA FErEnC (1879–1934) író, költő, régész, újságíró. Élete és munkássága Szegedhez köti. Az Én Újságom hasábjairól mint mesemondó, ifjúsági író vált országosan ismertté. Főműve az Ének a búzamezőkről című regénye a magyar falu örömeinek és bánatainak lírai finomságú, kitűnő lélekrajzzal formált, hősök nélküli hőskölteménye, a legszebb magyar regények egyike (1927). Példás családapaként élte le életét. Tüdőbaja miatt egyre többet kellett gyógyhelyeket keresnie, ötvenöt éves volt, amikor megölte a váratlan és gyorsan kifejlődő rák. Emlékháza Kiskunfélegyházán található.
12. 100 éve született illéS Sándor (1914–2009) temerini magyar újságíró, költő, író, műfordító, a Magyar Nemzet főmunkatársa. Magyarországi élete 14
IRODALOM során is megmaradt délvidékinek. 1992-től a Magyar–Horvát Társaság elnöke volt. 14. 50 éve hunyt el CSAThó Kálmán (1881–1964) író, a Nemzeti Színház rendezője. Regényben írta meg Csokonai életét Földiekkel játszó égi tünemény (1924) címmel. Színháztörténeti munkái, színész arcképei bemutatják a magyar színházi irodalom nagyjait (Ilyeneknek láttam őket,1959, A régi Nemzeti Színház, 1960). 21. 25 éve hunyt el márAi Sándor (1900–1989) író, költő, újságíró, a magyar polgárság irodalmi képviselője. Az 1930-as években az egyik legelismertebb írók közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. San Diegoban az 1980-as évek végén szinte remete módjára élt, súlyos betegként lett öngyilkos. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Önálló honlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján belül található. 28. Kalevala napja. Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Erre az eseményre emlékezik a Kalevala Napja. Az eposz jelentős hatással volt a finn kultúrára és a világirodalomra egyaránt. Teljes magyar fordítását Vikár Béla munkájából ismerjük (1909).
Március 3.
Békéért Küzdő Írók világnapja. A kezdeményezést a hidegháború idején a Nemzetközi Pen Club hirdette meg 1984 júniusában, a békétlenséget és megosztottságot is jelző berlini fal két oldalán, azzal a céllal, hogy az irodalom eszközeivel vegyék fel a harcot az embertelenség ellen.
8.
200 éve született SziGliGETi EdE (eredeti neve Szathmáry József, 1814– 1878) drámaíró, színpadi szerző, színész, a Nemzeti Színház igazgatója. 15
IRODALOM Megteremtette a magyar népdrámát. Máig legnépszerűbb darabját, a Liliomfit 1849-ben mutatták be. A szabadságharc után úgy gondolta, hogy „a humor és derű az, amivel szemben a legádázabb elnyomó se tud semmit se tenni.” 10. 50 éve hunyt el dAlloS Sándor (1901–1964) író, újságíró. Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film. Munkácsy Mihály kétkötetes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) a legnépszerűbb alkotása. 15. magyar Sajtó napja. 1990 óta március 15-én a ünnepeljük, mivel 1848ban ezen a napon nyomtatták az első szabad magyar sajtó termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt. 21. Költészet világnapja. Az ünnepnapot az UNESCO támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy a költészet eszközeivel támogassák a nyelvi különbségeket, esélyt adva a kis nyelvek fejlődésének. 27. Színházi világnap. A Nemzetközi Színházi Intézet ajánlatára 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik e napot. A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. Ebből az alkalomból minden évben egy kiemelkedő művész fogalmazza meg világnapi üzenetét, amelyet felolvasnak a világ színházaiban.
Április 1.
200 éve született Erdélyi JánoS (1814–1868) költő, ügyvéd, néprajztudós, a 19. század legismertebb magyar filozófusainak egyike, a Kisfaludy Társaság titkára. A magyar irodalmi népiesség legjelentősebb teoretikusa. Elindította a népköltészet gyűjtésének mozgalmát.
16
IRODALOM 2.
A Gyermekkönyvek nemzetközi napját 1967 óta világszerte a Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján tartják. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. Minden évben más-más ország vállalja az eseménysorozat szponzorálását, nevezetesen az adott ország megfogalmazza a nap jelmondatát, felkér egy neves írót, hogy ez alkalomból küldjön üzenetet a világ gyermekeinek, s egy képzőművészt, hogy tervezzen plakátot. 2001-ben Magyarország szervezte a központi rendezvényeket.
10. 275 éve született BAróTi SzABó dávid (1739–1819) jezsuita szerzetes, költő, nyelvújító. Költészetet és szónoklatot tanított. Művei a kassai Magyar Museumban és Magyar Hírmondóban jelentek meg. Költészeti munkássága úttörő, óriási jelentőségű: ő készítette elő azokat a formai lehetőségeket, amelyek azután Berzsenyi Dánielig és Vörösmartyig vezettek. Vitairatai a prozódia kérdéseiben hozzájárultak nyelvünk verstani törvényeinek tisztázásához. Műfordítói tevékenysége nemzedékeket nevelt Vergilius ismeretére. 11.
A Költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon. Irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, képzőművészeti kiállításokkal tisztelgünk a magyar líra előtt.
20.
5 éve hunyt el láSzlóFFy AlAdár (1937–2009) erdélyi író, költő, műfordító. Az erdélyi magyarság szószólójaként legszemélyesebb ügye volt a jogegyenlőség, a kulturális felemelkedés eszménye. Verseinek és prózai írásainak témái között jelentős helyet foglal el a múlttal való reflexió.
23. Könyv napja; Szerzői Jogok napja. 1995-ben az UNESCO ezt a napot katalán javaslatra nyilvánította ünnepnek. Április 23-án halt meg William Shakespeare és Miguel de Cervantes. A nap célja, hogy felfedezzük az olvasás szépségét, és ösztönözzük egymást a könyvek forgatására. Shakespeare (1564–1616) 450 éve született. 25. 70 éve hunyt el ElEK ArTúr (1876–1944) író, kritikus, lapszerkesztő, művészettörténész, a „ködlovagok” íróinak egyike. Novelláira az impresszio17
IRODALOM nista hangulatok és lírai hangvétel volt jellemző (Álarcosmenet, 1912). Tanulmányai finom stílusú, elmélyült elemzések, esszék és kritikák. 28. 25 éve hunyt el TABi láSzló (1910–1989) író, humorista. Rövid, humoros írásaiban a pesti élet fonákságait villantotta fel. Humoros színdarabjai, rádiókonferanszai népszerűek voltak.
Május 5.
75 éve hunyt el TóTh TihAmér (1889–1939) római katolikus püspök, egyházi író, egyetemi tanár. (Ld. 2014. január 14.)
12. 100 éve született KáráSz JózSEF (1914–1996) író, könyvtáros, Hódmezővásárhely díszpolgára. Azonosította magát a népi írók céljaival. A II. világháború utáni nyugati hadifogság, az azt követő hosszas vizsgálat, ítélet nélküli fogság – amely után a személyi kultusz légkörében még sokáig csak létfenntartó munkát végezhetett – pályájának súlyos törését jelentették. 1956 után sorra jelentek meg regényei. 13. 70 éve hunyt el GulyáS pál (1899–1944) költő, író, műfordító. lapszerkesztő. A népi írók csoportjához tartozó, gondolati jellegű lírikus. A finnugor folklórban találta meg azt a mintát, amelyhez szerinte a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek igazodnia kellene (Út a Kalevalához, 1937). 20. 25 éve hunyt el GAlGóCzi ErzSéBET (1930–1989) író. Legnagyobb sikerét Vidravas (1984) című regényével aratta. Hitelesen tudósított a paraszttársadalom modernizálódásának konfliktusairól. 24. 100 éve született TáBori GyörGy (ismert nevén George Tabori, 1914– 2007) magyar író, műfordító és színrendező, a 20. századi világszínház meghatározó alakja. 1987-ben alapította a bécsi „Der Kreis” színtársulatot. Utolsó éveiben szinte háziszerzője volt a Brecht alapította Berliner Ensemble-nak. Keserű, groteszk, abszurd felé hajló darabjai az antiszemitizmus kérdését járják körül (Jubileum, Goldberg-variációk, Ballada a bécsiszeletről). 18
IRODALOM 26. 200 éve született piliSi nEÿ FErEnC (1814–1889) hírlapíró, színműíró, költő, a pesti belvárosi reáliskola igazgatója. Szerkesztette a Szent István Társulat által kiadott Családi Lapokat (1854–1855). 100 éve született hAimAn GyörGy (1914–1996) könyvművész, irodalomtörténész, a Magyar Iparművészeti Főiskola typo-grafikai tanszékének alapító tanszékvezetője. 1938-ban két kötetéért (Radnóti Miklós: Meredek út; Régi magyar szerelmes versek) a Magyar Bibliophil Társaság oklevéllel jutalmazta. A könyvet mint műalkotást szemlélte, a tartalom és a forma egységének megteremtésére törekedett.
Június 12. 200 éve született báró KEmény zSiGmond (1814–1875) író, publicista, politikus. A magyar romantikus regényirodalom egyik legnagyobb alakja, műveivel a magas költészet rangjára emelte a magyar regényt. Műveinek nagy értéke a pszichológiai realizmus: örökös önvizsgálatainak eredménye hőseinek árnyalt lélekábrázolása. 24. Karinthy-gyűrű átadása. A Karinthy-gyűrűt 1975 óta minden évben, Karinthy Frigyes születésének évfordulóján osztják ki a Rádiókabaré kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerzőinek, előadóinak. Alapítója és adományozója a Magyar Rádió elnöke.
19
TÖR TÉNELEM
2013 Augusztus 15. 975 éve, 1038-ban hunyt el i. (SzEnT) iSTván Király, holttestét a székesfehérvári királyi bazilikában temették el. 20. 75 éve, 1938-ban kezdődött a jugoszláviai Bledben az a konferencia, amelyen a kisantant államok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, és ígérték, hogy javítanak a területükön élő magyar kisebbségek helyzetén. 50 évvel ezelőtt, 1963-ban a Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget község országos villamosenergia-hálózatba történő bekapcsolásával befejeződött a falvak villamosítása. 25 éve, 1988-ban a budapesti Szent istván-bazilika előtt több tízezres tömeg jelenlétében szentmisén emlékeztek meg az államalapító király halálának 950. évfordulójáról. Évtizedek után újból nyilvános Szent Jobbkörmenetet tarthattak. Szerte az országban megemlékezéseket tartottak. Bejelentették II. János Pál pápa magyarországi látogatását, amelyre 1991ben került sor. 22. 125 éve hunyt el TrEForT áGoSTon (1817–1888) művelődéspolitikus, reformer, publicista. Közgazdasági tanulmányaiért az MTA már 1841-ben tagjai közé választotta. 1848-ban a Batthyány-kormányban Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter mellett államtitkár volt. 1872-től haláláig a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot töltötte be. Nevéhez fűződik a középiskolák reformja, az elemi iskolákban a magyar nyelv kötelező oktatásának törvénybe iktatása, a budapesti egyetem és a műegyetem nagyszabású építkezéseinek megindítása, a kolozsvári egyetem fejlesztése, a budapesti zeneakadémia megalapítása és más fejlesztések. 1885-ben az MTA elnökévé választották. Nevét Budapest egyik neves gimnáziuma viseli. 23. 200 éve született Simor JánoS (1813–1891) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. 1857-től győri megyéspüspök. 1867-ben nevezték ki esz20
TÖR TÉNELEM tergomi érsekké. Részt vett az I. Vatikáni Zsinaton. 1873-tól bíboros. Óvatos és kiegyensúlyozó egyházpolitikája következtében nagy tekintélyre tett szert. Az esztergomi bazilika régóta húzódó építését két év alatt befejezte, berendezte kincstárát, megalapította a Keresztény Múzeumot, önálló prímási könyvtárat hozott létre, bővítette a prímási palotát. 75 éve hunyt el KuzSinSzKy BálinT (1864–1938) régész, ókortörténész, numizmatikus, muzeológus. A 19–20. század fordulójának kiemelkedő klasszika-archeológusa, nevéhez fűződik a római kori aquincumi polgárváros 1888 utáni rendszeres régészeti feltárása. Több évtizeden keresztül volt az általa alapított Aquincumi Múzeum és Fővárosi Múzeum igazgatója. 28. 150 éve született lEnhoSSéK mihály (1863–1937) anatómus. Kiemelkedők idegrendszeri kutatásai. Az elsők között ismerte fel, hogy az idegrendszerben az ingerület megszakításokkal, átkapcsoló állomásokon keresztül halad az idegrostokon, ezzel megalapozta a neurontant. Tőle származik több szakkifejezés. Jelentősek a spermatogenesisre vonatkozó kutatásai. Kiterjedt antropológiai kutatásokat is végzett. 25 éve, 1988-ban Aradon magyar–román csúcstalálkozón tárgyalt egymással Grósz Károly és Nicolae Ceauşescu. A találkozó jelezte, hogy érdemi tárgyalásokra nincs lehetőség, a vitás kérdések, az erdélyi magyar kisebbség romló helyzete, a romániai falurombolás ügye megoldatlanok maradtak.
Szeptember 1.
50 éve, 1963-ban a kárpátaljai ungvárott 20 hallgatóval magyar nyelvi és irodalom tanszék indult az állami egyetemen.
3.
200 éve született báró EöTvöS JózSEF (1813– 1871) jogász, író, politikus. Már a reformkorban a liberális ellenzék jeles alakja, felszólalt többek között a zsidók emancipációjáért és részt vett a Deák-féle büntetőtörvénykönyv kidolgozásában. A közigazgatás központosításáért küzdő centralisták egyik 21
TÖR TÉNELEM vezéralakja. 1844–46 között írta egyik legismertebb regényét, A falu jegyzője címmel, amely egyben politikai mű is volt. 1848-ban a Batthyány-kormányban a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot töltötte be. 1851–54 között Bécsben írta meg jelentős állambölcseleti munkáját A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra címmel. 1867-ben az Andrássykormányban ismét a kultusztárcát kapta meg. Legfontosabb alkotása miniszterként az 1868-as népiskolai törvény volt. 5.
100 éve halt meg vámBéry ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (1832– 1913) felfedező, orientalista. Eötvös József támogatásával 1857ben elindulhatott első törökországi útjára. 1858-ban jelent meg német– török zsebszótára, amelyet számos nyelvészeti dolgozat követett. Levéltárakban kutatta a magyar múlt török emlékeit, de Kőrösi Csoma Sándor nyomán úgy gondolta, hogy a magyar őstörténet gyökereit BelsőÁzsiában kell keresni. Az MTA támogatásával 1862-ben indult a világhírnevet hozó második keleti útjára. Dervisnek öltözve jutott el Teheránig, majd egy Mekkát megjárt zarándokcsapathoz csatlakozva ért Hivába, Buharába és Szamarkandba. Vámbéry olyan jelentős geográfiai, néprajzi és politikai ismeretekkel gazdagította az európai világot, amely méltán tette ismertté nevét és személyét. Londonban a Királyi Földrajzi Társaságban tartott nagysikerű előadásokat, könyvei angolul, németül, franciául jelentek meg. Itthon a keleti nyelvek tanáraként dolgozott a pesti egyetemen 1904. évi nyugalomba vonulásáig. Egyik alapítója, elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. 100 éve született donáTh FErEnC (1913–1986) kommunista politikus, agrártörténész. 1956. október végén és november elején Nagy Imre titkárságának munkatársa volt. November 4-én a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekült. November 24-én Snagovba (Románia) internálták. 1958-ban a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése vádjával 12 évi börtönbüntetésre ítélték. 1960 áprilisában egyéni kegyelemmel szabadult. Az 1970-es évektől részt vett a demokratikus ellenzéki mozgalomban, az elsők között írta alá a Charta '77 melletti szolidaritási nyilatkozatot, és ő szerkesztette 1979-ben a Bibó-emlékkönyvet. 1985-ben ő volt az ellenzéki csoportok képviselőinek részvételével megtartott monori találkozó főszervezője. 22
TÖR TÉNELEM 7.
75 éve halt meg GroSSChmid Béni, más néven: Zsögöd Benő (1852– 1938) jogász, egyetemi tanár. Vezető szerepet játszott az 1894. évi polgári házassági törvény és számos más törvény előkészítésében. Különösen jelentősek jogdogmatikai elemzései.
8.
450 évvel ezelőtt, 1563-ban miksa főherceget Pozsonyban királlyá koronázták. (1564. július 26-án, I. Ferdinánd halála után lépett trónra.)
17. 150 éve született nAGyATádi SzABó iSTván (1863–1924) kisgazda politikus. Részt vett az 1920-as földreformtörvény megalkotásában. 1919 és 1924 között népgazdasági, közélelmezésügyi és földművelésügyi miniszteri pozíciókat töltött be. 25 éve, 1988-ban kezdődött a szöuli nyári olimpia, amelyen a magyar sportolók 11 arany, 6 ezüst és 6 bronzérmet nyertek. A nemzetek nem hivatalos pontversenyében az előkelő hatodik helyet szereztük meg. A helsinki olimpia (1952) után a legtöbb aranyérmet szerezte Magyarország. 22. 75 éve, 1938-ban a csehszlovák kormányhoz intézett magyar jegyzék a szudétanémet kérdés esetleges megoldásakor a magyarlakta területek viszszaadását követelte. 23. 100 éve született TAriCS Sándor (1913–) olimpiai bajnok vízilabdázó, építészmérnök. 2011. augusztus 2. óta ő a legidősebb élő olimpiai bajnok a világon. A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, majd 1949-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. Nevéhez fűződik az első földrengésbiztos rugós acélszerkezetű épület tervezése. Tagja volt az Amerikai Mérnökök Egyesületének és az ENSZ földrengésügyi szakbizottságának. 28. 800 évvel ezelőtt, 1213-ban az összeesküvők meggyilkolták a pilisi erdők közelében tartózkodó merániai Gertrúd királynét, II. András feleségét. (Az eseményeket Katona József Bánk bán című művében dolgozta fel.) 30. 25 éve, 1988-ban az Elnöki Tanács 1988. évi 20. számú törvényerejű rendelete kegyelmet adott az 1956. október 23. és 1957. május 1. közötti cselekményekért elítélteknek. 23
TÖR TÉNELEM
Október 5.
25 éve, 1988-ban kezdődött az országgyűlés ülése, amelyen egyhangúlag elfogadták a társasági törvényt (1988: VI. tv.), amely lehetővé tette, hogy kizárólag magánszemélyek is alapíthassanak részvénytársaságot, illetve kft-t.
6.
Az aradi vértanúk emléknapja. 1849-ben ezen a napon végeztek ki Aradon 13 honvéd főtisztet: Lázár Vilmost, gróf Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, lovag Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Láhner Györgyöt, Knézich Károlyt, Nagysándor Józsefet, gróf LeiningenWesterburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, gróf Vécsey Károlyt, valamint Pesten, a mai Szabadság tér helyén álló Újépületben Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.
9.
A müncheni egyezmény nyomán 75 éve, 1938-ban magyar–(cseh)szlovák tárgyalások kezdődtek Komáromban a vitás területi kérdésekről, amelyek azonban nem vezettek eredményre.
12. 25 éve, 1988-ban alakult újjá a magyar Cserkész Szövetség. 13. 150 éve született KolBányi GézA (1863‒1936) repülőgépmotor-, és repülőgép-tervező, a repülés egyik neves magyar úttörője. Jelentős újításokat vezetett be a repülőgépmotorok porlasztóin és gyújtóberendezésein. 18. 350 éve született SAvoyAi JEnő (1663–1736), a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, német-római császári hadvezér. Korának egyik legkiválóbb hadvezére volt. 1686-ban részt vett Budának a töröktől való visszafoglalásában. 1696-ban I. Lipót őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Sorra aratta sikereit, 1697-ben Zenta mellett megsemmisítette a Tiszán átkelő török sereget. A hadjáratot a karlócai béke (1699) zárta le, amely a temesi bánság kivételével véget vetett a török magyarországi uralmának. Tetteiért a magyar rendek az 1712-1715-ös pozsonyi országgyűlésen honfiúsították. A spanyol örökösödési háborúban is a császári sereg fővezére volt. Ez után a török elleni újabb háborút is ő vezette, 1716-ban visszafoglalta Temesvárt, a következő évben pedig Belgrádot. Az 1718-as pozsareváci béke végleg kiszorította a törököt Magyar24
TÖR TÉNELEM országról. Savoyai Jenő Belgium helytartói tisztét kapta meg. Lovas szobrát a budai királyi palota előtt 1900-ban állították fel. 23. 400 évvel ezelőtt, 1613-ban a kolozsvári országgyűlés fejedelemmé választotta Bethlen Gábort. 26. 125 éve született ECKhArdT TiBor (1888–1972) politikus. 1920–1922 között több kormányban is sajótfőnöki munkát végzett. Az Ébredő Magyarok Egyesületének alapító tagja és elnöke, országgyűlési képviselő. Gömbös Gyulával megalapította a radikális jobboldali Fajvédő Pártot. A Revíziós Liga ügyvezető alelnökeként Nyugat-Európában és az USAban tartott beszédeivel igyekezett támogatókat szerezni a békés revízió számára. 1931-ben csatlakozott a kisgazda párthoz. Apponyi Albert halála után a Nemzetek Szövetsége Közgyűlésében Magyarország főmegbízottja. Az 1930-as évek második felében az ún. alkotmányvédők egyik vezetőjeként határozottan fellépett a diktatórikus törekvések ellen, a külpolitikában az angol orientációt szorgalmazta. Horthy kormányzó és Teleki Pál megbízásából, az angolszász kapcsolatok kiépítésére az USA-ba utazott, de az ország megítélésén számottevően nem tudott változtatni. A második világháború után nem tért haza, az emigráció egyik legtekintélyesebb politikusa lett. 28. 25 éve halt meg millnEr TivAdAr (1899–1988) vegyészmérnök. Szabadalma alapján gyártanak jó minőségű volfrám szálat az egész világon. 30. 25 évvel ezelőtt, 1988-ban a világ 17 országának 28 városában tüntettek azért, hogy írjanak ki népszavazást Magyarországon Bős-nagymaros ügyében. Budapesten fáklyás felvonuláson tiltakoztak az építkezések ellen.
November 2.
75 éve, 1938-ban a bécsi Belvedere-kastélyban kihirdették a tengelyhatalmak döntőbírósági határozatát, az első bécsi döntést, amely visszaadta
25
TÖR TÉNELEM Magyarországnak a többségében magyarok lakta dél-felvidéki és kárpátaljai területeket. 12. 50 évvel ezelőtt, 1963-ban Bécsben felavatták a magyar tudományos és művészeti élet ausztriai központját, a Collegium hungaricum új épületét. 13. 25 évvel ezelőtt, 1988-ban a budapesti Jurta Színházban a Szabad Kezdeményezések Hálózatából kivált tagok megalakították a Szabad Demokraták Szövetségét (SzdSz), a rendszerváltás egyik meghatározó, liberális politikai pártját. 16. 125 éve, 1888-ban Budapesten tartotta alakuló ülését a Magyar Testgyakorlók Köre (mTK). 18. 25 éve, 1988-ban Budapesten bejelentette újjáalakulását a Független Kisgazdapárt. 29. 25 évvel ezelőtt Grósz Károly pártfőtitkár az MSZMP Budapest Sportcsarnokban rendezett pártaktíva-értekezletén kijelentette, hogy az egypártrendszert fenn kell tartani; ellenforradalmi erőkről, a fehérterror veszélyéről beszélt. Ez megmutatta, hogy a politikai átalakulásnak még komoly ellenzői vannak.
December 6.
125 éve halt meg hunFAlvy JánoS (1820–1888) földrajztudós, a földrajz első egyetemi tanára hazánkban. A Magyar Földrajzi Társaságnak egyik alapító tagja és haláláig elnöke volt. 125 éve született SzAKASiTS árpád (1888–1965) szociáldemokrata politikus, újságíró. 1938-tól a Szociáldemokrata Párt főtitkára, a Népszava főszerkesztője. 1945–48 között államminiszter, majd iparügyi miniszter, 1948-ban szorgalmazta a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését, 1948-tól 1950-ig az MDP elnöke. 1948–49-ben köztársasági elnök, 26
TÖR TÉNELEM 1949–50-ben az Elnöki Tanács elnöke. 1950-ben lemondott, majd koholt vádakkal letartóztatták. 1956-ban rehabilitálták, a Kádár-korszakban ismét tisztségeket kapott. 1958-tól haláláig az Elnöki Tanács tagja volt. 8.
475 éve született báró iSTvánFFy miKlóS (1538–1615) politikus, költő, humanista történetíró. A bolognai és a páduai egyetemen tanult, hazatérése után Oláh Miklós érsek titkára, majd a kancellária alkalmazottja. 1581-től 1608-ig nádori helytartó. A protestáns rendi mozgalmak győzelme után, 1608-ban horvátországi birtokaira vonult vissza. Latin nyelvű műveivel vált ismertté, de legjelentősebbek történeti munkái, különösen a magyar történelmet Mátyás király halálától a bécsi békéig (1490–1606) összefoglaló nagy műve, amely csak halála után, Pázmány Péter segítségével jelent meg.
9.
325 évvel ezelőtt, 1688-ban I. Lipót felállította az Újszerzeményi Bizottságot (neoaquistica Commissio). A bizottság működése nyomán a magyarországi nagybirtok egy része a birodalmi (elsősorban német) arisztokrácia kezére került.
10. 125 éve született pETz AlAdár (1888–1956) sebész. 1922-től 1950-ig a győri kórház igazgatója. Világszerte elterjedt sebészeti eszköz feltalálója. 20. 25 évvel ezelőtt, 1988-ban kezdődött ülésén az országgyűlés március 15ét munkaszüneti nappá nyilvánította. 23. 75 éve született AniSiTS FErEnC (1938–) gépészmérnök. 1980-tól a BMW-nek dolgozott, mintegy 15 új BMW motortípus kifejlesztését irányította. Az általa lefektetett körfolyamat-számítás egyenleteit mind a mai napig világszerte alkalmazzák. A BMW 1987-ben vezetése alatt fejlesztette ki és vezette be a világon először a sorozatgyártásba az elektronikus dízelszabályozást és az első közvetlen befecskendezésű V8-as dízelmotort. 24. 25 éve halt meg Emődi láSzló (1919–1988) római katolikus lelkész, a Regnum Marianum közösség vezetője. 1953–1957 között segédmunkásként, 1957-től ismét papként dolgozott. 1960. november 22-én letartóztatták és 11 társával együtt bíróság elé állították, ahol egy koncepciós perben „klerikális államellenes összeesküvés” miatt 7 év szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult, ezt követően anyagköny27
TÖR TÉNELEM velőként dolgozott egy építőipari vállalatnál. 1964. december 8-án újra letartóztatták, majd a második Regnum-perben, ahol hét társával állították bíróság elé, 5 évi börtönre ítélték. Büntetését le is töltötte, 1970-ben szabadult. 1973-ig nem végezhetett papi szolgálatot, majd 1973-tól haláláig Csillaghegyen volt káplán. Elítélésének alapja a Regnum Marianum papi közösséghez való tartozás volt. Az államszocialista diktatúra bírósága a tisztán vallási, hitéleti összejöveteleket minősítette „összeesküvésnek”. 27. 150 éve halt meg drEhEr AnTAl (1810–1863) osztrák nagyiparos, a világhírű sörgyártó cég alapítója. 1862-ben vette át a Budapest-Kőbányai Sörgyárat.
2014 Január 1.
A béke világnapját 1968 óta, VI. Pál pápa kezdeményezésére ünneplik meg minden év első napján. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben bevezették a munkanélküli segélyt, amely az 1986 óta létező elhelyezkedési támogatást váltotta fel.
7.
250 évvel ezelőtt, 1764-ben a székely határőrség szervezése során Joseph Siskowicz altábornagy katonái lerohanták a Mádéfalván egybegyűlt, a kényszerbesorozás ellen tiltakozó csíki székelyeket (mádéfalvi veszedelem). Ezt követően a székelyek tömegesen vándoroltak ki Moldvába, onnan pedig Bukovinába.
8.
150 éve, 1864-ben nyílt meg a pesti áru- és értéktőzsde, amely fellendítette a termények és nyersanyagok, valamint az értékpapírok forgalmát. Pest ezzel a hazai áruforgalom központja lett. 150 éve született KordA dEzSő (1864–1919) mérnök. Úttörő eredményeket ért el az elektroötvözetek előállítása terén, ő volt az első elektromos autó konstruktőre és ő tekinthető a forgókondenzátor feltalálójának.
28
TÖR TÉNELEM 10. 25 évvel ezelőtt kezdődő ülésén az országgyűlés törvényben szabályozta az egyesülési és gyülekezési jogot (1989: II. és III. tv.). 12. 50 éve hunyt el pávAi vAJnA FErEnC (1886–1964) geológus, a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik úttörője. Nevéhez fűződik több jelentős gyógy- és hévíz feltárása is (Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok). Javaslatára létesültek az alföldi hévízkutak mellett az első hévizekkel fűtött kertészetek. 17. 100 évvel ezelőtt, 1914-ben Fiumében vízre bocsátották a Szent istván dreadnough-tot, az első magyar gyárban épült csatahajót. 18. 350 évvel ezelőtt, 1664-ben i. lipót császár a Királyi magyarország kormányzását biztosokra bízta, felfüggesztette Wesselényi Ferenc helytartói és Zrínyi Miklós főparancsnoki megbízását. 21. 350 éve, 1664-ben kezdődött a téli hadjárat a török ellen, amelynek során Zrínyi Miklós és Wolfgang Hohenlohe generális vezetésével felégették az eszéki hidat. 23. 150 éve született TérFy GyulA (1864–1929) jogtudós, az 1910-es és 1920as évek jelentős kodifikátora. Nagy szerepe volt a bethleni konszolidáció számos jogszabályának előkészítésében. 1926-ban a Kúria elnöke lett. Számos döntvénygyűjtemény, jogszabálygyűjtemény és jogszabály-kommentár szerkesztője, illetve szervezője volt. 27. 125 éve született mihályi JózSEF (1889–1978) precíziós műszerész, több forradalmi jelentőségű fényképészeti műszaki újítás megalkotója. 1907ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. 1923-ban került a Kodak céghez. A távolságmérés, az automatikus expozíció, a zárszerkezetek és a filmkezelés-filmtovábbítás területén számos szabadalma volt. A második világháború alatt és után a katonai távolságmérők konstrukcióján dolgozott. Az 1950-es évek elején az Egyesült Államokban gyártott és forgalmazott fényképezőgépek szerkezetében és külső megjelenésében érvényesült a róla elnevezett jellegzetes Mihályi-stílus.
29
TÖR TÉNELEM 28. 25 éve, 1989-ben az MSZMP KB történelmi albizottsága állásfoglalása alapján Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja a rádió 168 óra című műsorában népfelkelésnek minősítette az 1956. októberi eseményeket. Ez áttörést jelentett az események értékelésében és a pártállam kommunikációjában. 30. 125 évvel ezelőtt, 1889-ben Mayerlingben öngyilkosságot követett el rudolf főherceg, trónörökös, Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia, és szeretője Vetsera Mária bárónő.
Február 10. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben kezdődött ülésén az mSzmp KB állást foglalt a többpártrendszer bevezetése mellett. 25. A kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon hurcolta el a szovjet államvédelem Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, miután a Nemzetgyűlés nem volt hajlandó mentelmi jogát felfüggeszteni. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben a belügyminiszter betiltotta a Magyar Nemzetiszocialista Párt – Hungarista Mozgalom, valamint a Hungarista Párt működését. Március 8-án a képviselőházban Hubay Kálmán bejelentette a Nyilaskeresztes Párt megalakulását.
Március 2.
125 éve született SChWArTzEr FErEnC (1818–1889) ideg- és elmegyógyász, az első modern magyarországi elmegyógyintézet alapítója. Intézetében megvalósította a munkaterápiát és megszüntette a kényszerítő eszközöket. Az ő javaslata szerint épült fel a Lipótmezei Intézet. Az első magyar nyelvű elmekórtan szerzője.
30
TÖR TÉNELEM 75 éve halt meg hAnKóCzy JEnő (1879–1939) mezőgazdasági kutató. 1905-ben találta fel a farinométert, az első olyan műszert, amellyel a tészta, ill. a sikér nyújthatóságát meg lehetett állapítani. Ezt továbbfejlesztve 1912ben megalkotta a farinográf lisztvizsgáló és minősítő műszert. 3.
175 éve született KrEnnEr JózSEF (1839–1920) mineralógus, ásványkutató, Eötvös Loránd nevelője. Számos új ásványfajtát fedezett fel, határozott meg és írt le.
8.
75 éve halt meg GESTETnEr dávid (1854–1939) magyar származású angol feltaláló, az irodai sokszorosító technika fejlesztője, a stencilgép és -papír feltalálója.
10. 125 éve született JárAy pál (1889–1974) feltaláló, a járműáramlástani vizsgálatok úttörője. Az általa kidolgozott új számítási módszer használata következtében a Zeppelin-léghajók gazdaságossága kétszeresére növekedett. 1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb ellenállást létesítő léghajóalakot. A légellenállás csökkentése volt a célja a személyautók ideális karosszériaalakjának kikísérletezése során is. Számos autógyár alkalmazta a Járay-féle elveket modelljeinél. Az általa kialakított járműalakok máig alapját képezik a szakterület áramlástani vizsgálatainak. 11.
75 évvel ezelőtt hatályba lépett a honvédelemről szóló 1939: II. törvénycikk, amely bevezette a 12. életévtől kötelező honvédelmi nevelést, a levente-kötelezettséget.
14. 150 éve született KürSCháK JózSEF (1864–1933) matematikus, a matematikai tanulóversenyek egyik kezdeményezője és pártfogója. Kutatási területei a variációszámítás, az algebrai számtestek elmélete, a determinánsok és mátrixok irreducibilitására vonatkozó vizsgálatok, valamint a geometriai szerkesztés elmélete voltak. 15. 75 évvel ezelőtt, 1989-ben a magyar honvédség alakulatai megkezdték Kárpátalja megszállását egyidőben azzal, hogy a német hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot.
31
TÖR TÉNELEM 16. 150 évvel ezelőtt, 1864-ben letartóztatták Nedeczky Istvánt, Almásy Pált, Beniczky Lajos volt honvéd ezredest és az osztrák uralom elleni titkos ellenállási szervezkedés más résztvevőit. 18. 125 éve hunyt el rómEr FlóriS (1815–1889) bencés szerzetes, régész, művészettörténész, festőművész, nagyváradi nagyprépost-kanonok. 1848ban önkéntes honvéd volt, a szabadságharcban vállalt szerepéért 1849-ben nyolc év börtönre ítélték, 1854-ben szabadult. Őskori kövületeket, régészeti leleteket, Árpád-kori freskókat tárt fel szerte az országban. A magyar művészettörténet alapító triásza (Ipolyi, Henszlmann) tagjaként inkább a gyakorlati problémák érdekelték. Műtárgy- és épületleírásai helyszíni megfigyeléseken alapultak. Írásos hagyatéka ma is fontos forrásanyag. Legjelentősebb munkájában Magyarország középkori falképeit dolgozta fel. 22. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben a folyamatos kapcsolattartás és egyeztetés végett Budapesten nyolc szervezet (MDF, SZDSZ, Független Kisgazdapárt, MSZDP, Magyar Néppárt, Fidesz, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Uniója, Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság) megalakította az Ellenzéki Kerekasztalt. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben kezdődő ülésén az országgyűlés elfogadta a munkabeszüntetést alapvető munkavállalói jogként elismerő sztrájktörvényt (1989: VII.). 23. 150 éve született Simonyi-SEmAdAm Sándor (1864–1946) ügyvéd, politikus, 1920. március 15. – 1920. július 19. között Magyarország miniszterelnöke. Az ő kormánya kényszerült a súlyos következményekkel járó trianoni békeszerződés aláírására. A szerződés aláírása (amelyhez jelentős politikus nem akarta nevét adni) és a tiszántúli választások után lemondott. 27. 775 évvel ezelőtt, 1239-ben IV. Béla engedélyével Kötöny kun fejedelem és népe a Radnai-hágón át beköltözött magyarországra; a Tisza, Temes, Maros és Körös folyók mentét szállták meg. 29. 550 évvel ezelőtt, 1464-ben a székesfehérvári országgyűlésen megkoronázták i. mátyást a Szent Koronával.
32
TÖR TÉNELEM
Április 4.
50 éve, 1964-ben Dorogon megnyílt az ország első ABC-áruháza.
7.
550 éve, 1464-ben I. Mátyás megreformálta a bíráskodást.
16. A holokauszt emléknapja – 1944-ben e napon állították fel Kárpátalján az első magyarországi gettót. 21. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben kezdődött XII. kongresszusán a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KiSz) kimondta megszűnését. 26. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben a kormány jogász-történész bizottságot hozott létre az 1945–1962 közötti koncepciós perek felülvizsgálatára. 28. 300 évvel ezelőtt, 1714-ben iii. Károly rendeletben érvénytelenítette a protestáns vallásgyakorlatban II. Rákóczi Ferenc idején hozott változtatásokat.
Május 1.
175 évvel ezelőtt, 1839-ben a levélpostánál bevezették az állami szállítási monopóliumot. A postaforgalom a legjelentősebb helységekre korlátozódott. A leveleket a címzettnek kellett a hivatalból elhozatni. A postai ügykezelés nyelve 1840-től a magyar lett.
2.
25 évvel ezelőtt, 1989-ben kezdték felszámolni az ország nyugati határán 1949–1971 között telepített műszaki határzárat, a vasfüggönyt.
5.
250 éve, 1764-ben kiváló polgári és egyházi érdemek jutalmazására Mária Terézia megalapította a Szent istván rendet, amely a legjelentősebb magyar királyi kitüntetés volt, és amely 1945-ben szűnt meg. 200 éve született BAlASSA JánoS (1814–1868) sebész. A budai egyetemi műtőintézet felállítása és a magyar orvosi könyvkiadó társulat létrejötte 33
TÖR TÉNELEM főleg az ő érdeme. Az általa feltalált műtéti eljárások egész sorozatával gazdagította a sebészeti tudományt. 75 évvel ezelőtt hirdették ki a „zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló 1939: IV. törvénycikket (második zsidótörvény). 7.
100 éve született dEzSő lóránT (1914‒2003) csillagász. Az MTA Debrecenben működő Napfizikai obszervatóriumának megszervezője és vezetője. A napfoltok észlelésével és elemzésével foglalkozott. 1976-tól átvette az addig Greenwich-ben szerkesztett napfolt-katalógus összeállítását. Eredményei alapján a Nemzetközi Csillagászati Unió a debreceni méréseket tekinti világviszonylatban egyedüli asztrometriai pontosságú napfolt-kimérések forrásául. 25 éve, 1989-ben kezdődött a magyar Tudományos Akadémia 149. közgyűlése, amely számos, 1949 után politikai okokból akadémiai tagságától megfosztott tudóst rehabilitált.
12. 675 évvel ezelőtt, 1339-ben Károly róbert végleg kibékült a Kőszegiekkel és a Babonićokkal, akiknek utolsó, három évig tartó lázadását az osztrák hercegek is támogatták. Visszafogadta őket kegyelmébe, de az ország belsejében adott nekik új birtokokat, és ezzel tartományúri hatalmukat végérvényesen felszámolta. 350 évvel ezelőtt, 1664-ben az ellenzéki magyar politikusok nevében Zrínyi Péter habsburg-ellenes szövetségi ajánlatot tett XIV. Lajos francia királynak. 13. 200 éve született rónAy (1848-ig Leitzinger) JánoS JáCinT (1814–1889) bencés szerzetes, természettudós. Az 1848–49-es szabadságharcban tábori papként vett részt, annak bukása után emigrálni kényszerült. Az emigrációban tanította Kossuth gyermekeit, majd hazatérte után Rudolf trónörökösnek és Mária Valéria főhercegnőnek is nevelője volt. A darwinizmus magyarországi megismertetője és első terjesztője. Szépirodalommal és lélektannal is foglalkozott.
34
TÖR TÉNELEM 21. 150 éve született piKlEr GyulA (1864–1937) magyar jogbölcsész, a pozitivista állam- és jogbölcselet hazai képviselője. 1900-ban Jászi Oszkárral, Pulszky Ágosttal, Vámbéry Rusztemmel, Somló Bódoggal megindította a Huszadik Század című polgári radikális társadalomtudományi folyóiratot, s egy évvel később megalakították a Társadalomtudományi Társaságot. 23. 500 évvel ezelőtt, 1514-ben a Maros folyónál váratlan támadás érte dózsa György seregének elővédjét. A parasztsereg ezután elfoglalta a Jaksicsok nagylaki várát. Dózsa május 28-án kivégeztette a fogságba esett Csáky Miklós csanádi püspököt és több fogságba esett környékbeli köznemest. Időközben (május 24-én) II. Ulászló király és Bakócz Tamás esztergomi érsek betiltotta a keresztes hadjárat folytatását. 28. 75 évvel ezelőtt, 1939-ben ‒ 1920 után ismét titkos ‒ országgyűlési választások kezdődtek Magyarországon. A második legjobb eredményt a nyilaspártok érték el, akik a választások igazi nyerteseinek számítottak. A mandátumok abszolút többségét a kormánypárt szerezte meg. 30. 50 éve halt meg Szilárd lEó (1898–1964) magyar származású amerikai fizikus, feltaláló, biológus. 1919-ben elhagyta Magyarországot és Berlinben folytatta tanulmányait. 1929-ben írt dolgozatában az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését vizsgálta, ezt ma az informatika és az agykutatás kiindulópontjának tekintik. Hitler hatalomra jutása után, 1933-ban Angliába költözött, ahol felismerte a nukleáris láncreakciót, az atombomba elvi alapját. Az 1938-as müncheni egyezmény hatására New Yorkba költözött és a Columbia egyetemen végezte el a feltevéseit ellenőrző méréseit . Enrico Fermivel közösen szabadalmaztatta az úgynevezett rácsreaktort. 1939-ben Einstein többek között az ő kezdeményezésére hívta fel Roosevelt elnök figyelmét az uránhasadás katonai alkalmazásának lehetőségére. Az 1940-es évek elején tevékenyen részt vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztették az elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált. 1961-ben ő vetette föl Hruscsovnak a Moszkva–Washington forródrót felállítását a vészhelyzetben való kommunikáció megkönnyítésére, amelyet két évvel később meg is valósítottak. A világháború után biológiával foglalkozott, az élet alapproblémáira alkalmazta a fizika egzakt mód35
TÖR TÉNELEM szereit. Saját betegsége kapcsán kidolgozta új gyógyászati eljárásként a rák radioterápiáját. Nevét egy 1999-ben felfedezett kisbolygó is őrzi. Saját életéről így vallott: „Ahogy ma látom, kutatónak születtem. Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni.” 31. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben a Művelődési Minisztérium engedélyezte, hogy a megfelelő feltételek fennállása esetén szeptembertől orosz helyett más idegen nyelvet tanítsanak kötelezően az iskolákban.
Június 2.
350 éve, 1664-ben Köprülü Ahmed nagyvezír hadjáratra indult a Királyi Magyarországra.
4.
A nemzeti összetartozás napja annak emlékére, hogy 1920-ban ezen a napon írta alá Magyarország a versailles-i Nagy Trianon palotában az első világháborút lezáró békét, amely a történelmi Magyarország megszűnését jelentette, és amelynek következtében több millió magyar került kisebbségi sorba.
5.
25 évvel ezelőtt, 1989-ben a Minisztertanács döntése értelmében megszűnt a könyvek és filmek – amúgy is formálissá vált – minisztériumi engedélyezése (cenzúra eltörlése).
13. 150 éve hunyt el hEnryK dEmBińSKi (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik; (1791–1864), az 1848–49-es szabadságharc lengyel honvédaltábornagya. Harcolt az 1830-as lengyel felkelésben. 1831-ben merész és sikeres visszavonulásáért megválasztották Varsó kormányzójává és a hadsereg fővezérévé, de csakhamar menekülni kényszerült az ellenség elől. Párizsban telepedett le. 1849 elején Kossuth Lajos felajánlotta neki a felsőtiszai és közép-magyarországi honvédsereg fővezérletét. Meg kellett volna védenie a Tisza vonalát a császári hadaktól, de a kápolnai csatát elvesztette. A hadsereg tisztjei, Görgeyvel az élen tiltakoztak fővezérsége ellen, amelyet Görgey vett át tőle. Az orosz hadak betörésekor Dembinszky átvette az 36
TÖR TÉNELEM északi sereg fővezérletét. Abban a haditervben állapodott meg, hogy a Tisza-Maros szögletében összevonva a hadsereget, ott kísérli meg a döntő ütközetet. Kossuth ismét őt tette meg fővezérré, de elveszette Haynauval szemben a szőregi csatát. Kossuth Bemet hívta meg fővezérnek, de mire Bem megérkezett, Dembinszky már megkezdte a temesvári csatát, aminek menetét nem sikerült megfordítani. Dembinszky a Török Birodalomba menekült, majd Párizsban élt haláláig. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben a Parlamentben megkezdődnek az egyeztető tárgyalások az Ellenzéki Kerekasztal, az MSZMP és a harmadik oldalt alkotó különböző társadalmi szervezetek vezetői között a politikai átmenetről. 16. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben Budapesten a Hősök terén 250 ezer ember jelenlétében búcsúztatták nagy imre és társai koporsóit. 20. 175 évvel ezelőtt, 1839-ben az országgyűlési feliratok magyar nyelvűségét javasolta az alsótábla. A király a javaslatot november 11-én hagyta jóvá. 23. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben Budapesten újjáalakult a Kereszténydemokrata néppárt. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben kelt az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely július 1-jei hatállyal megszűntette az állami Egyházügyi hivatalt és az állami ifjúsági és Sporthivatalt. 24. 25 évvel ezelőtt, 1989-ben kezdődő elnökségi és választmányi ülés az mdF politikai párttá alakulásáról döntött. 28. 100 éve, 1914-ben a boszniai hadgyakorlat befejezése alkalmából Szarajevóba érkező Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Gavrilo Princip szerb diák lelőtte. A szarajevói merénylet volt az első világháború kirobbanásának közvetlen oka.
37
ZENETÖR TÉNET
2013 Augusztus 16. 100 éve, 1913-ban hunyt el vAvrinECz mór (1858‒1913) zeneszerző, karnagy. 1886-ban, 28 évesen Stabat Mater oratóriumával nyerte el a budavári Mátyás-templom karnagyi állását, amelyet haláláig betöltött. Működése során számos egyházzenei művet komponált, melyekben alkalmazkodott a 19. század végén kibontakozó egyházzenei megújulási mozgalom célkitűzéseihez. Műveit a liturgia kereteihez illeszkedő terjedelem és hangvétel, a liturgikus szöveg tisztelete jellemzi. Kompozíciói leginkább kéziratban maradtak fenn. A Mátyás-templom kottatárában jelenleg 3 miséje, Requiemje és Te Deuma, valamint 25, zenekarra és kórusra vagy szólóra komponált kisebb darabja található. 22. 25 éve, 1988-ban hunyt el SuGár rEzSő zeneszerző. (1919–1988) Zenei tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte Kodály Zoltánnál, 1937 és 1942 között. Elődei hagyományainak hű őrzője, folytatója és megújítója volt. A magyar nemzeti stílus mindvégig jelen volt művészetében. Legismertebb műve a Hősi ének című oratóriuma. A Hunyadi János nándorfehérvári győzelméről szóló mű szövegét Romhányi József írta. Magyar témájú alkotásai mellett a 15. századi dominikánus szerzetes, Savonarola történetét is megzenésítette. Számos zenekari művet írt, kamaradarabokat és dalokat komponált.
Október 1.
A zene világnapja 1975 óta. Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész és az UNESCO zenei tanácsának felhívására ünnepeljük. Ebből az alkalomból világszerte több koncertet, hangversenyt és más zenei programot is rendeznek. Magyarországon ezen a napon megemlékezünk BárdoS lAJoS (1899–1986) zeneszerző, zenetudós, karnagy születésnapjáról is.
10. 200 éve, 1813-ban született Le Roncole-ban GiSuEppE vErdi (1813– 1901) olasz zeneszerző, a 19. század operairodalmának legnagyobb alakja. Első zenei élményeit a falu orgonistájától kapta. 10 évesen került a bussetói 38
ZENETÖR TÉNET gimnáziumba, ahol már néhány művet is komponált a helybeli zenekar számára. Mivel a milánói konzervatóriumban elutasították a felvételét, magánúton tanult zeneszerzést. A harmincas évek elején egy bravúros beugrással (Haydn Teremtés című oratóriumának vezénylésével) hívta fel magára a figyelmet. Első operáját, az Oberto-t 1839-ben mutatta be a milánói Scala. Első komoly sikerét a Nabucco című operájával vívta ki. Bár Nabucco a babiloni fogságban sínylődő Izraelről énekel, de a közönség tudta jól, hogy e jelképes történet az olasz nép rabságát és legyőzhetetlen szabadságvágyát jeleníti meg. Később az olasz nép azt is felismerte, hogy neve egyúttal az egységes Itáliáért küzdő király Vittorio Emanuele Re D’ Italia nevének rövidítése. Így vált operáin kívül nevével is az olasz egység gondolatának zászlóvivőjévé. Közel 30 operát alkotott. A legismertebbek: Rigoletto, A trubadúr, Traviata, Don Carlos, Aida, Otello és Falstaff. 1874-ben mutatták be gyászmiséjét, a Requiemet, melyet a nagy olasz romantikus költő és forradalmár, Manzoni halálára komponált. A milánói bemutatót a szerző maga vezényelte, az előadás hatalmas sikert aratott. A mű népszerűsége azóta is töretlen. Verdi zenéje egyszerű, tömör. Műveit az áradó olasz dallamosság hatja át. Ábrázolásának középpontjában mindig az ember áll. Ehhez elsősorban emberi hangra volt szüksége a zeneszerzőnek, innen a vokális műfaj kizárólagossága életművében. Hatása óriási: a századforduló olasz operaszerző nemzedékére, Puccinire és kortársaira, és az opera 20. századi fejlődésére is. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte. 19. 100 éve, 1913-ban született ForrAi miKlóS (1913–1998) karnagy Magyarszéken. Zenei tanulmányait a Debreceni Zenedében kezdte zongora és zeneszerzés szakon, utána a budapesti Zeneakadémia egyházkarnagy és középiskolai énektanár szakán folytatta. Pár esztendeig középiskolai tanárként tevékenykedett. 1941-től három évtizeden át a Zeneakadémia tanára, tanszakvezetője, ahol 11 tantárgyat tanított. 1934–1948 között a nevét viselő 16 tagú kamarakórus, a Forrai-kórus vezetője, mely száznál több hangversenyen, rádiószereplésen népszerűsítette a reneszánsz karirodalmát. Harminc éven át volt a Budapesti Kórus karigazgatója. Számos hazai és külföldi szerző művének bemutatója fűződik nevéhez, többek között Kodály Zoltán zenekaros Missa brevisének magyarországi bemutatója is 1956 tavaszán. A Liszt Ferenc Társaság főtitkári tisztét, annak újjáalakulásától kezdve látta el. Pedagógiai munkásságából kiemelkedő a Karvezető című 39
ZENETÖR TÉNET könyve (1936), Bertalotti solfeggoinak kiadása, valamint az Ezer év kórusa és az Ötszáz év kórusa kiadványok, melyek a mai napig kórusaink méltán legnépszerűbb antológiái. 25. 225 éve, 1788-ban hunyt el iSTvánFFy BEnEdEK (1733–1788) zeneszerző Győrött. Szentmártonban (Pannonhalmán) született, zenész családban. A méltatlanul elfelejtett muzsikus a magyarországi barokk zene képviselője. Tanulmányait a Széchényi család segítségével végezte. Előbb a nagycenki kastély orgonistája lett, majd 1766-tól haláláig a győri székesegyház orgonistája és karnagya. 2 zenekari kíséretes miséje és 5 motettája a győri székesegyházban található. 175 éve, 1838-ban született GEorGES BizET (1838–1875) francia zeneszerző Párizsban. Muzsikus családban nőtt fel. Zenei tanulmányait a párizsi Conservatoire-on végezte. 1857-ben elnyerte a Római nagydíjat. Itáliából hazatérve komponálta a Gyöngyhalászok című operáját, ami Párizsban, 1863-ban nem nyert kedvező fogadtatást. Élete főművét, a Carment is hűvösen fogadta a francia közönség 1875-ben, s csak fél évvel később, Bécsben aratott sikert ez a forradalmian új opera (a szerző azonban ezt már nem érte meg). Operáin kívül – melyek közül több befejezetlen, illetve kiadatlan maradt – számos zenekari művet is írt. Ezek közül egyik legnépszerűbb az Arles-i lány című zenekari szvitje.
November 12. 25 éve, 1988-ban hunyt el doráTi AnTAl (1906–1988) karmester, zeneszerző a Berne melletti Gerzensee-ben. A budapesti születésű muzsikus tanulmányait a Zeneakadémián végezete. Tanárai – többek között – Bartók Bála, Kodály Zoltán és Weiner Leó voltak. 1924-ben mutatkozott be operai karmesterként szülővárosában. Pár évvel később hazáját elhagyva először Drezdában, majd Ausztráliában, az Egyesült Államokban, végül Londonban tevékenykedett. Idős korában gyakran hangversenyezett Budapesten. 14. 75 éve, 1938-ban született SzEndrEi JAnKA (1938–) zenetörténész. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. 1965-ben a Magyar Tu40
ZENETÖR TÉNET dományos Akadémia Népzenekutató Csoportjának munkatársa lett. 1974től tanított a Zeneakadémián, ahol 2000 és 2007 között az Egyházzene tanszék vezetője volt. Tudományos munkássága középpontjában a magyar zenetörténet áll, kiemelten a magyar hangjegyírás története. 1969-ben alapították meg Dobszay Lászlóval a Scola Hungarica ének-együttest. a középkori zene, főként a gregoriánum professzionista hanglemez- és koncertelőadására. A kórus fennállása óta több mint 50 hanglemezen vezényelt, a legtöbb európai országban koncertezett. Az előadott anyag nagyrészt frissen feltárt darabok első átírása és közlése. 17. 90 éve, 1923-ban született EőSzE láSzló (1923–) zenetörténész, zenetudós Budapesten. 1945-ben szerzett bölcsészdoktori diplomát a budapesti tudományegyetemen. A Zeneakadémia zongoraszakát Horusitzky Zoltán növendékeként végezte. A Zeneműkiadó lektora, főszerkesztője, majd zenei-irodalmi vezetője volt. 1975-ben lett a Nemzetközi Kodály Társaság titkára. Kutatási területe: Kodály Zoltán és Liszt Ferenc életműve, valamint az operatörténet, Verdi és Wagner munkássága. Több mint 30 kötetnyi magyar és idegen nyelvű könyve jelent meg. Több zenei lexikon munkatársa volt, nemzetközi konferenciák állandó vendége. Főbb művei: Kodály Zoltán élete és munkássága (1956); Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1957); Az opera útja (1960, 1972); Giuseppe Verdi (1961); Giuseppe Verdi életének krónikája (1966); Richard Wagner életének krónikája (1970). 22. 100 éve, 1913-ban született BEnJAmin BriTTEn (1913–1976) brit zeneszerző. Kiváló zongoraművész és karmester volt. Kilencéves korában kezdett komponálni, az ekkor keletkezett vonósnégyeseinek anyagát később érett műveinél is felhasználta. Alkotásait az áttekinthető szerkezet és a dallamosság jellemzi. A kis kéményseprő című operáját gyermekeknek komponálta. Egyik legismertebb darabja a Változatok és fúga egy Purcell-témára is fiatalok számára íródott. A műben, a változatok folyamán valamennyi hangszerfajta megismerésére alkalmat ad a szerző. Több alkalommal koncertezett Magyarországon.
41
ZENETÖR TÉNET
December 4.
50 éve, 1963-ban bocsátotta ki a II. vatikáni zsinat a Constitucio de sacra liturgia dokumentumot, mely a liturgia reformjának fő vonását rögzíti. A liturgia mélyebb megértése és a hívek részvétele érdekében ezentúl a latin (mint a hivatalos egyházi nyelv) mellett a nemzeti nyelv használata is megengedett. A liturgia keretén belül továbbra is a gregorián ének elsődleges, ugyanakkor engedélyezi az egyház az igazi művészet minden formáját, mely rendelkezik a megkívánt tulajdonságokkal.
7.
150 éve, 1863-ban született piETro mASCAGni (1863–1945) olasz zeneszerző Livorno-ban. A milánói konzervatóriumban Ponchielli tanítványa volt. Leghíresebb alkotása a Parasztbecsület című operája, melyet nagy sikerrel mutattak be 1890-ben, Rómában. A szimfonikus intermezzóval két részre osztott egyfelvonásos opera a szicíliai nép életéből vett naturalista szövegen alapul.
8.
100 éve, 1913-ban született liSznyAy SzABó GáBor (1913–1981) egyházzenész, zeneszerző Budapesten. Zenei tanulmányait a Zeneakadémián végezte. Harmat Artúr növendékeként egyházkarnagyi oklevelet kapott, zeneszerzést Siklós Albert és Dohnányi Ernő irányítása mellett tanult. A Zeneakadémia zongoratanára lett, ahonnan a személyi kultusz idején minden indoklás nélkül elbocsátották. Hosszú évtizedeken át volt orgonistája a budapesti Terézvárosi templomnak és a budapesti Dohány utcai zsinagógának. Tanított a budapesti római katolikus kántorképző tanfolyamon. Életműve rendkívül gazdag (orgona-, kórus-, zenekari, kamara művek), műveit áthatja a személyes hitbeli meggyőződés.
21. 80 éve, 1933-ban született KoCSár miKlóS (1933–) zeneszerző. A budapesti Zeneakadémián Farkas Ferenc növendéke volt. Évtizedeken keresztül tanított zeneszerzést a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Emellett a Magyar Rádió népzenei rovatának volt a vezetője. Életművének kiemelkedő részét alkotják karművei. A magyar kóruskultúrát számos nagyon igényes, de könnyen énekelhető kóruskompozícióval gazdagította. E művek alapjául többnyire magyar költők – gyakran kortárs szerzők – ver-
42
ZENETÖR TÉNET seit választotta (Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre, Kányádi Sándor és Weöres Sándor). 28. 50 éve, 1963-ban hunyt el pAul hindEmiTh (1895–1963) német zeneszerző Frankfurt am Main-ban. Zenei tanulmányokat Frankfurtban folytatott. Hegedűsként, brácsásként és karmesterként is hangversenyezett. Korának valamennyi zenei áramlata hatással volt rá. Műveire a tonális keretek megtartása mellett a hanganyag újjárendezése jellemző. Legismertebb alkotása a Mathis, a festő című operája, amelyben a 15-16. század fordulóján élt nagy német festőnek, Mathis Grünewaldnak állít emléket.
2014 Január 10. 175 éve, 1839-ben született BoGiSiCh mihály (1839–1919) zeneszerző, zenei író, a katolikus egyházzene egyik megújítója Pesten. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte, teológiát Bécsben tanult, ahol a papnövendékek dalárdáját is vezette. 1863. július 27-én szentelték pappá. 1882-ben a budavári Mátyás-templom plébánosa, 1883-ban prépost, 1896ban címzetes püspök és esztergomi kanonok. 1901-ben prelátus lett. A Mátyás-templomba való kerülésekor a következő célt tűzte ki: „a templom minden ízében magyar leend, s az egyházi zenét a lehető legjobb tökélyre kívánom emelni.” Ez utóbbi érdekében sokat fáradozott: átszervezte a templom ének- és zenekarát. A megújuló egyházzene fellegvárából, Regensburgból rendelte meg a legújabb egyházzenei kiadványokat, így kerültek az énekkar műsorára Palestrina, Lassus és Victoria művei. 1880-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Székfoglaló előadásának témája: Magyar egyházi népénekek a 18. századból. 1897-ben alapította meg az azóta is működő Országos Magyar Cecília Egyesületet (OMCE), melynek haláláig elnöke volt. Kódexeink egyházi énekeire ő hívta fel a magyar zenetudomány figyelmét, közülük többet ki is adott. 1888-ban jelentette meg az Őseink buzgósága című kötetet, melyben a feledésbe ment régi magyar énekek közül igyekszik többet új életre támasztani. Egyházzenei alkotásai: gregorián misék, régi egyházi énekek feldolgozásai, világi kórusművek, dalok. 43
ZENETÖR TÉNET 17. 375 éve, 1639-ben hunyt el SzEnCi molnár AlBErT (1574–1639) református pap egyházi író, a genfi zsoltárok fordítója Kolozsvárott. A reformáció elterjedésével a 16. században a zsoltárokat francia nyelvre fordították, és a verses változatot különböző dallamokra énekelték (Genfi zsoltárok). Ezek zenei műfordítását végezte el a német földön élő magyar papköltő. Műve, a Psalterium Ungaricum (Magyar Zsoltároskönyv) 1607-ben jelent meg. Itthon felekezetektől függetlenül terjedt prédikátorok, tanítók munkássága nyomán. „Így lett a 150 zsoltár a magyar föld és lélek zengő igéje” (Ádám Jenő).
Február 1.
100 éve, 1914-ben született vArGyAS lAJoS (1914–2007) népzenekutató Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, magyar-néprajz szakon végzett, a Zeneakadémián egyházzenei tanulmányokat folytatott Harmat Artúr és Bárdos Lajos vezetésével. Megvalósította Kodály Zoltánnak azt az elképzelését, hogy falumonográfiáknak kell készülniük, amelyek egy-egy falu teljes zenei repertoárját az életkörülmények figyelembevételével vizsgálják, s egyben szociográfiai munkák is. Így született első nagyobb munkája, az Áj falu zenei élete, amely egyben doktori disszertációja is volt. Számos népzenével foglalkozó könyve, írása mellett megszerkesztette Kodály Zoltán A magyar népzene című könyvéhez a közel 500 népdalt tartalmazó példatárat.
12. 25 éve, 1989-ben hunyt el páSzTi miKlóS (1928–1989) zeneszerző, karmester. A budapesti Zeneakadémián a zeneszerzői tanulmányai mellett az egyházkarnagyképző szakot is elvégezte. Évtizedeken át volt a Magyar Állami Népi Együttes karnagya. 1985-ben megalapította a Magyar Állami Énekkart. Kórusműveivel több alkalommal nyert nemzetközi zeneszerzői versenyen elismerést.
44
ZENETÖR TÉNET
Március 8.
300 éve, 1714-ben született CArl philipp EmAnuEl BACh (1714–1788) német zeneszerző, J. S. Bach második fia. Zenei képzését édesapjától kapta. A lipcsei, majd a frankfurti egyetemen jogot hallgatott. Berlinben Nagy Frigyes zongorakísérője volt csaknem 30 éven át. 1768-ban lett a hamburgi főtemplomok zeneigazgatója, ahol elődje Telemann volt. Új korszakot képviselt apja stílusával szemben, a maga módján már a klasszicizmus előkészítője. Népszerű és termékeny zeneszerző, többek között 19 szimfónia, 50 zongoraverseny 200 zongoraszonáta, 20 passió, számos egyházi és világi dal található életművében. Egyike volt a zongorapedagógia nagy újítóinak.
21. 175 éve, 1839-ben született moGyESzT pETroviCS muSzorGSzKiJ (1839–1881) orosz zeneszerző Karevoban. Szépen ívelő katonai pályáját hagyta el a muzsika kedvéért. Már fiatalon kiváló zongorista. Zenei tanulmányait Balakirev irányította. Tagja lett az orosz „Ötök csoportjának” (Rimszkij-Korszakov, Borogyin, Balakirev, Kjui). Közös céljuk volt az orosz népzene alapján az orosz nemzeti nyelv megteremtése. Művészetében ez a törekvés összefonódott a valóság minél teljesebb ábrázolásának igényével. Főleg vokális zenét komponált. Legismertebb művei a Puskin drámája alapján íródott nemzeti operája, a Borisz Godunov, valamint a Hovanscsina. Az 1878-ban írta Egy kiállítás képei című zongoraművét, melyet később Ravel hangszerelt meg, és rövid időn belül igen népszerűvé vált. 28. 75 éve, 1939-ben hunyt el SzTAnKó BélA (1866–1939) zenepedagógus, zenetörténész Budapesten. Az Állami Polgáriiskolai Tanítóképző zenetanára volt. Számos kitűnő iskolai énekeskönyvet adott ki: népiskolák, katolikus népiskolák, polgári fiú- és lányiskolák részére. Ezekben szerepet juttatott a magyar népdalkincsnek.
Április 10. 80 éve, 1934-ben született durKó zSolT (1934–1997), a 20. századi magyar zeneszerzés egyik legjelentősebb alakja Szegeden. A Zeneakadémián Farkas Ferenc növendéke volt. Tanulmányait a római Santa Cecilia Aka45
ZENETÖR TÉNET démián folytatta Goffredo Petrassi mesteriskolájában. Az 1960-as évek elején jelentkezett új és személyes stílusával. Ez a zenei nyelv egyszerre európai és tudatosan magyar, egyszerre talál kapcsolatot a tradícióval s a kor új törekvéseivel. 1987-ben megalapította a Magyar Zeneművészeti Társaságot, melynek elnökeként megteremtette a kortárs zene kimagasló hazai rendezvényét, a Mini Fesztivált. Legjelentősebb művei: A három felvonásos Mózes című operája, az Altamira, a Halotti beszéd, valamint a Széchenyi című oratóriumai. 21. 200 éve, 1814-ben született EGrESSy Béni (1814–1851) zeneszerző. Eredeti neve: Galambos Benjámin volt. A névváltoztatásra református lelkész édesapjára való tekintettel akkor került sor, amikor színi pályára lépett. (Testvére, Egressy Gábor, aki Petőfi barátja volt, is így tett.) Pályáját a Kolozsvári Operában kezdte, majd Pest-Budára került, ahol a Nemzeti Színház „ezermestere” lett. Prózai és énekes színész volt, zeneszerző, emellett tehetséges színházi szakember is. Itt került barátságba a magyar nemzeti opera megteremtőjével, Erkel Ferenccel. Három színpadi művének (Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk Bán) szövegkönyvét készítette el. Mélységes hazaszeretetét egykori naplóbejegyzéséből ismerhetjük meg. Így írt, amikor a magyar határt átlépve, gyalogszerrel Milánóba indult hangját képeztetni: „Oly sok nyomort, oly ínséges napokat éltem földeden oh, haza! ─ bár még csak ifjú vagyok. Mégis milyen nehéz dolog tőled elválni! Magyar vagyok, ez az, mi oly varázserővel csatol hozzád, oh szép haza! Még egyszer körülnézék virányain, s menni akarék, de nem lehetett. Teljes könnyek görögtek le sovány arcomon és gyermekként sírtam.” 1843. május 10-én mutatták be Pest-Budán Vörösmarty Mihály versére komponált művét, a Szózatot, mely nemzeti imádságunkká vált. Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban írta ki a pályázatot Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésére. A bíráló bizottságban a költőn kívül Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály foglalt helyet. Egyhangúan választották meg a pályázat nyerteséül Egressy alkotását. (Erkel maga is megzenésítette a költeményt, csak a pályázatra, érthető módon nem nyújtotta be. „Erkel Ferenc Szózata” címmel ismerhetjük.) Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, hadnagyként harcolt a kápolnai csatában, ahol meg is sebesült. A komáromi ütközet utóhangjaként írta a Klapka indulót (Fel, fel vitézek). Ő zenésített meg először Petőfi-verseket, köztük a Nemzeti dalt.
46
ZENETÖR TÉNET 24. 90 éve, 1924-ben született Szőnyi ErzSéBET (1924–) zeneszerző, zenepedagógus, Magyarország zenei életének egyik legjelentősebb személyisége. Első meghatározó zenei élményeit a Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban, a legendás énektanár és karvezető, Sztojanovits Adrienne közelében töltött esztendők adták. Zenei tanulmányait 1942-től a Zeneakadémián folytatta, ahol többek között Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Weiner Leó és Viski János tanítványa volt. Zenetanári, zeneszerzői, karmesteri és zongoraművészi diplomát szerzett. Az 1947/48-as tanévben a párizsi Conservatoire-ban képezte magát tovább. A párizsi ösztöndíjas tanévet követően Kodály útmutatása nyomán bekapcsolódott a magyar zenepedagógia újjászervezésének előkészítő munkálataiba. 1948 és 1981 között tanított a Zeneakadémián, több mint 20 esztendeig volt a középiskolai énektanárképző tanszék vezetője. Nagy szerepet vállalt Kodály módszerének az egész világon való elterjesztésében. Előadásokat tartott az USAban, Japánban, Ausztráliában és számos európai országban. Tapasztalatait az Öt kontinensen a zene szolgálatában, Zenei nevelési irányzatok a 20. században és a Kodály Zoltán nevelési eszméi című könyveiben foglalta össze. Pedagógiai műve a Zenei írás-olvasás módszertana. Számos színpadi zenét komponált, főleg gyermekek számára (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske). 28. 80 éve, ezen a napon rendezték meg az első éneklő ifjúság hangversenyt Budapesten. Az Éneklő Ifjúság mozgalom a közös éneklés élményének megszerettetése és széles körben való elterjesztése céljából indult. A mozgalom létrejötte Kodály Zoltán és Bárdos Lajos nevéhez fűződik. Kodály a kórusmozgalmat erősítette meg, Bárdos pedig megálmodta az ifjúsági kórustalálkozót, melynek első rendezvényét 1934. április 28-án tartották a Zeneakadémián. Ezen a hangversenyen 14 iskola vett részt 1500 dalossal. Az összkart Bárdos Lajos vezényelte. Ezután az ifjúsági dalosünnepek sokaságát rendezték szerte az országban. Az énekesek a reneszánsz karirodalom darabjait éppúgy műsorukra vették, mint a 20. század új magyar kórusirodalmának remekeit, valamint a magyar népdalokat. A hangversenyeken a kórusok meghallgatták egymást és a koncert közös énekléssel fejeződött be. Az Éneklő Ifjúság hangversenyek hagyománya a mai napig megmaradt.
47
ZENETÖR TÉNET
Június 11.
150 éve, 1864-ben született riChArd STrAuSS (1864–1949) német zeneszerző Münchenben, muzsikus családban. Zenei életben való indulására hatással volt Hans von Bülow. Az ő révén indult el karmesteri pályafutása. Alkotói tevékenységében a fő hangsúly a szimfonikus költeményekre (Don Juan, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei) és az operákra (Salome, Rózsalovag) helyeződött. Jelentős dalkomponista is volt, melyek közül kiemelkedőek a zenekari kíséretes dalai.
48
VIZUÁLIS KULTÚRA
2013 Augusztus 2.
225 éve hunyt el ThomAS GAinSBorouGh (1727‒1788) portréfestő, az angol tájképfestészet atyja. Londonban tanult, de vidékre költözött. Ott festette meg első jelentősebb művét, a Robert Andrews és felesége című képet, ahol a fiatal házaspár és a természet egyforma hangsúlyt kapnak. Később a londoni társasági élet felkapott fürdővárosában, Bath-ban telepedett le, ahol mint divatos portréfestő vált ismertté. Stílusa könnyed, ecsetkezelése nagyvonalú, szívesen ábrázolta modelljeit modern ruhában, historizáló akadémikus sallang nélkül. 1774-ben Londonba költözött, ahol kortársával Joshua Reynolds-szal együtt kora legkeresettebb művésze lett. Habár egész életében portrékkal kereste kenyerét, a természet hű ábrázolását és szépségeinek megfestését tekintette valódi céljának. A Szépművészeti Múzeum egy bristoli kereskedőről, Charles Hotchkissról készült portréját őrzi.
7.
25 éve hunyt el iván Szilárd (1912–1988) festő. Szőnyi István magániskoláját látogatta, majd 1930–37 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult Réti István és Varga Nándor Lajos irányításával. Közben két évet a Római Magyar Akadémián töltött ösztöndíjasként. 1940–44 között Nagybányán tevékenykedett. Elismert arcképfestő volt, ezenkívül tájképeket, csendéleteket, életképeket festett, rézkarcokat, akvarelleket, fametszeteket alkotott. A második világháború után több nagyszabású állami megrendelést kapott falfestményekre (pl. csepeli rendelőintézet, 1949). Műveiből őriz a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a budapesti Hadtörténeti Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum is.
13. 150 éve hunyt el EuGènE dElACroix (1798–1863) francia festő, a romantika egyik legnagyobb alakja. Már mesterének műhelyében elfordult az akadémikus klasszicizmustól, inkább a Louvre-ba járt másolni, hogy tanuljon a régi nagy festőktől. Első jelentős művét, a Dante bárkáját 1822ben állította ki a párizsi Szalonban és ezzel rögtön elismertségre tett szert. Jelentős mértékben hatott rá az angol festészet. Angliába is elutazott, hogy tanulmányozza Constable és mások munkáit. Nagy hatást gyakorolt rá algériai, marokkói és spanyolországi útja is. Ekkor született akvarelljei (pl. 49
VIZUÁLIS KULTÚRA Algériai asszony) már az impresszionista, sőt az expresszionista festészet irányába mutatnak. Az 1830-as júliusi forradalom hatására alkotta meg Franciaország emblematikus képét, A Szabadság vezeti a népet címmel. Más jelentős történelmi képei közül kiemelhető a Khioszi mészárlás és a Keresztesek bevonulása Konstantinápolyba. Delacroix jelentős portréfestő is volt, számos önarcképén túl megfestette több kortársa (Chopin, George Sand, Paganini) portréját. Több párizsi épület (Bourbon-palota, a Louvre Apollógalériája, Saint-Sulpice templom) díszítésén is dolgozott. Két képe (Villámlástól megriadt ló, Arab férfi a lovát nyergelni készül) a Szépművészeti Múzeumban látható. 23. 200 éve született Simor JánoS (1813–1891) esztergomi érsek, a Keresztény Múzeum alapítója. Simor gyűjteményét részben hagyatékokból és külföldi utak során történt vásárlásokból, részben a főegyházmegye templomainak használaton kívüli – és Esztergomba vitetett – középkori tárgyaiból (pl. a garamszentbenedeki úrkoporsó) folyamatosan gyarapította. 1875-ben gyűjteményét nagyközönség számára látogathatóvá tette, 1882-ben mai helyére, az újonnan épült Duna-parti Prímási Palotába költöztette. 1887-ben adta az akkor már kimagaslóan gazdag gyűjteménynek a Keresztény Múzeum nevet. 26. 50 éve hunyt el pETri lAJoS (1884–1963) szobrászművész. Tanulmányait Budapesten Telcs Ede tanítványaként és Brüsszelben végezte. 1922-ben költözött vissza Magyarországra. Első portréját Juhász Gyuláról mintázta még 1909-ben, több szobrot készített Kodály Zoltánról is. 1950-től 1951ig kenyérgyárban dolgozott mint gipsz mintakenyerek készítője. Valósághű, karakteres ábrázolásmód jellemzi szobrászatát. Művei köztereken (pl. a szegedi Nemzeti Pantheonban) és a Magyar Nemzeti Galériában láthatók. 31. 50 éve hunyt el GEorGES BrAquE (1882–1963) francia festő, a kubizmus egyik atyja. Szobafestő családból indult. Első jelentős művészeti korszaka a vadak festőcsoportjához (a fauvizmushoz) kötődik. 1907-ben megismerkedett Picassóval, és kettejük egymásra ható művészetéből alakult ki a kubizmus. Braque-nál a Vadak csoporttól való elfordulásában nagy szerepet játszott Cézanne művészetének megismerése is. Kubista korszakában rendkívül kevés és tompa színnel festett, képeinek motívumait térmértani formákká egyszerűsítette. Az első világháború után megszakadt Picassóval 50
VIZUÁLIS KULTÚRA való kapcsolata, művészetének ekkor kezdődő és 1961-ig tartó időszakában tematikus képeket alkotott (pl. madarakról). Ebben a korszakában festette ki a Louvre II. Henrik-termét. 1961 és 1963 között Heger de Loewenfelddel dolgozott együtt, aki az antik görög szobrászat által ihletett Braque-rajzok alapján alkotott plasztikákat (az ún. Braque-ékszereket).
Szeptember 4.
100 éve született TAnGE KEnzó (1913–2005), Japán minden bizonnyal egyik legismertebb építésze. Funkcionalista építészetében fantáziadúsan keverte a modernet a tradícióval. Leghíresebb művei közé tartozik a hirosimai Béke Emlékmúzeum és szimbolikus síremlék, illetve Tokióban a Mária-katedrális, az olimpiai sportcsarnok és az új városháza.
10. 100 éve született vAJdA JúliA (1913–1982) festő. Az Iparművészeti Iskolában, illetve Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult. A második világháború után az Európai Iskola nevű művészcsoporttal állított ki elsősorban bibliai témájú szürrealista műveket. A kommunista fordulat után kiszorult a művészeti nyilvánosságból, de lakása a magyar alternatív művészeti törekvések egyik otthona lett. Az 1950-es évek után született képei széles skálán mozogtak a lírai absztrakció és a szigorú mértani szerkesztettség között. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi. 14. Ezen a napon kezdődik a szeptember 22-ig tartó Szakrális művészetek hete. 21‒22.Ezekben a napokban rendezik meg a Kulturális örökség napjai programot, amelynek kiemelt témája az októberi Budapesti Víz Világtalálkozóhoz kapcsolódóan a Vizek házai. A természetes tavak és folyók védművei, hídjai, a kastélyparkok és közterületek tavaihoz kapcsolódó építmények (forrásházak, kutak, víztornyok és tározók), a fürdők, a csatornázással kapcsolatos létesítmények – melyek máskor nem látogathatók – nyílnak meg ezen a napon. 51
VIZUÁLIS KULTÚRA 22. 150 éve hunyt el GyörGyi (GiErGl) AlAJoS (1821–1863) biedermeier festő. Apja pesti műhelyében előbb ötvösséget, majd Peschky József mellett festészetet tanult. E tanulmányait Bécsben fejezte be. Pestre hazatérve kedvelt festőművész lett: kezdetben polgári zsánerképeket, családi arcképeket készített, s egyházi megrendeléseknek tett eleget. Később arisztokrata családoknak is kedvelt arcképfestője lett. Portrét készített Erkel Ferencről, Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról és Ferenc József császárról. Több festményét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka. 27. 200 éve született doSnyAi (dozSnyAy) Károly (1813–1850 k.) arcképfestő, szobrász. Bécsi és müncheni tanulmányút után hazatért Debrecenbe, ahol arcképfestéssel és mintázással foglalkozott. Liszt Ferencről domborművet és márványszobrot is készített. A szabadságharc leverése után Angliába emigrált. Műveit a debreceni Déri Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. 28. 75 éve hunyt el SzEnTGyörGyi iSTván (1881–1938) szobrász, a neoklaszszicista stílus jellegzetes képviselője. Kőfaragóként dolgozott Zürichben, majd a budapesti Iparművészeti Iskolában, később pedig a brüsszeli akadémián képezte tovább magát. Több emlékművet (pl. a budapesti Harminckettesek emlékműve), síremléket, díszkutat készített. Szobrait a Magyar Nemzeti Galéria (pl. Bigéző fiú) őrzi.
Október 6.
100 éve született mErET oppEnhEim (1913‒1985) svájci művész, a szürrealizmus képviselője. 1933-tól kezdett a szürrealistákkal kiállítani. 1936ban alkotott Szőrmés reggeli című műve a szürrealizmus egyik emblémája lett.
7.
525 éve hunyt el Andrea di Michele di Francesco di Cione, más néven vEroCChio (1436 körül ‒1488) a quatrocento második felének jelentős szobrásza és festője. Giuliano di Verocchio firenzei ötvösmester műhelyében tanult rajzolni, itt sajátította el a fémöntés és a mintázás technikáját. Mestere iránti hálából vette fel a Verocchio nevet. Donatello halála után ő 52
VIZUÁLIS KULTÚRA lett a Mediciek első számú szobrásza, legjelentősebb műveit valóban a szobrászat területén alkotta. Művészetét a testfelépítés realizmusa, a testfelületek mozgalmassága, a ruházat vibráló fény-árnyék játéka és az elegancia jellemzi. Jelentős szobrai A primulás hölgy, a firenzei városházán őrzött Dávid, a Puttó delfinnel, amely a firenzei városháza szökőkútját díszíti, leghíresebb műve a velencei zsoldosvezért, Colleonit ábrázoló lovasszobra. A Szépművészeti Múzeum is őriz Verrocchio szobrot, a terrakotta Fájdalmas Krisztust. Verrocchionak egyetlen hiteles festménye maradt ránk: az Uffiziben őrzött Krisztus megkeresztelése, de ennek egyik mellékalakját már a mester nagy tanítványa Leonardo da Vinci alkotta. Nemcsak Leonardo tanult műhelyében hanem Perugino is, aki később Raffaello mestere lett. 13. 100 éve született hEnSzlmAnn imrE (1813–1888) a magyar műemlékvédelem megteremtője. Kassai német családból származott és orvosi pályára készült: Budán és Bécsben tanult, majd Padovában doktorált 1837-ben. Érdeklődése itt fordult a művészetek felé. Padovából bejárta Olaszországot, különösen sokat időzött Velencében és Rómában, ahol főképpen az építészetet tanulmányozta. Maga is próbálkozott a rajzolással, festészettel, szobrászattal. Négy évvel orvosi diplomájának megszerzése után jelent meg első művészeti tárgyú tanulmánya. Ez alapján az MTA levelező tagjává választotta. Ebben írta a következőket: „Mi magyarok – úgymond – most a haladás korát éljük, és hosszú álmunk utáni fölébredésünkben nyakra-főre rohanunk a javításoknak, más művelt európai tartományokat elérendők, e körülmények közt nehéz föladattá válik az újítások rögtöni elfogadása mellett más oldalról saját nemzetiségünket is megtartani.” A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1846-ban Kassán tartott vándorgyűlésén a magyarországi műemlékek védelme érdekében tett felszólalását tekintik a magyar műemlékvédelem szervezett formájához vezető első lépésnek. Magyarország középkori műemlékeinek tanulmányozására ásatásokat folytatott, felméréseket végzett. 1846-ban jelent meg Kassa városának ó-német stylű templomai című munkája, saját rajzaival illusztrálva, mely történeti és építészeti műként is jelentős. Ekkoriban figyelt fel az építészeti aránytörvényekre, melyekkel hosszú időn át foglalkozott. 1848-ban Pulszky Ferenc sajtóreferense volt, emiatt 1849-ben börtönbüntetést kapott. Az ötvenes évek elején Londonba utazott, majd hét évig Franciaországban élt. Itt jelent meg először ‒ francia nyelven ‒ arányelméleti munkája. Hazatérése után, 1862-ben Konstantinápolyban próbálta felkutatni a törökök által zsákmányolt corvinákat. 53
VIZUÁLIS KULTÚRA 1873-tól a pesti egyetem újonnan létrehozott művészettörténeti tanszékének tanára. Országgyűlési képviselőként ő terjesztette elő az 1881-ben megalkotott első műemlékvédelmi törvényt. Az ennek alapján megalapított szervezetnek, a Műemlékek Országos Bizottságának ő lett első elnöke, egészen haláláig töltötte be ezt a tisztséget. Rómer Flórissal együtt ő dolgozta ki műemlékeink számbavételét. 22. 100 éve született roBErT CApA (eredeti nevén Friedmann Endre, 1913– 1954) magyar származású fotográfus, a 20. század egyik legjelentősebb háborús fotósa. Rövid élete során öt harctéren fotózott: a spanyol polgárháborúban, Japán kínai inváziója idején, a második világháború európai hadszínterein, az első arab–izraeli háborúban és Indokínában. Haditudósítóként azt vallotta: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”. 29. 150 éve született KöröSFői-KriESCh AlAdár (1863–1920) festő, iparművész, a szecesszió kiemelkedő képviselője, a gödöllői művésztelep alapítója. A Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. Eleinte történeti kompozíciókat alkotott (Tordai országgyűlés, II. Rákóczi György halála, Eger ostroma). 1901-ben Nagy Sándorral együtt megalapította a gödöllői művésztelepet, ahol az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait kísérelték meg felújítani. Körösfői készítette az Országház ebédlőtermének freskóit (Bölényvadászat, Halászat a Balatonon a 15. században) és a Zeneakadémia falképeit (A művészet forrása). Iparművészettel, később szobrászattal is foglalkozott. Üvegablakokat, gobelinkartonokat, mozaikokat tervezett. Számos műve látható a Magyar Nemzeti Galériában és az Iparművészeti Múzeumban.
November 11.
150 éve született pAul SiGnAC (1863–1935) francia posztimpresszionista tájképfestő. Georges Seurat-val együtt ők a pointillizmus legfontosabb képviselői. E technika a színeket pöttyökben viszi fel a vászonra és azok csak az optikai érzékelés folyamán állnak össze kevert színekké. Signac Eugène Delacroix-tól a neoimpresszionizmusig című elméleti művében (1899) 54
VIZUÁLIS KULTÚRA fejtette ki művészeti nézeteit. 1908-tól, mint a Salon des Indépendants elnöke, számos fiatal festőnek biztosított nyilvánosságot, többek közt kiállította a vadak és a kubisták műveit is. Signac festészetének legfontosabb témája a francia tengerpart és a kikötők. A Szépművészeti Múzeum rajzait őrzi. 25. 25 éve hunyt el mihálTz pál (1899‒1988) festő, művészetpedagógus. A Képzőművészeti Főiskolán többek között Vaszary János növendéke volt. Az ő hatására színesedett ki addigi mélytónusú palettája és kezdett szimbolikus értelmű bibliai jeleneteket festeni. 1929-es itáliai útja nyomán átmenetileg az olasz novecento is hatott rá. 1930-tól nyaranta Szentendrén dolgozott, 1946-ban lett a művésztelep tagja. Szentendrén kialakított önálló stílusát a posztimpresszionizmus és a szimbolizmus sajátos szintézise jellemzi. Az 1980-as években művészete drámaibb színezetet kapott és monumentálisabbá vált (pl. Évszakok, Napraforgó király). Műveinek nagy része a szentendrei Ferenczy Múzeumban látható. 29. 200 éve született STECh AlAJoS (1813–1887) piarista szerzetes, a 19. század kismesterei közé tartozó festő. A szegedi, nagybecskereki, váci, pesti és tatai piarista iskolákban tanított latint, németet, földrajzot és rajzot. Az iskolai szünidőkben kizárólag a festészettel foglalkozott. A kor szokása szerint tanulmányutakat tett az ország területén és szerte Európában. Halálakor a tatai rendházban lévő műtermében mintegy 150 műalkotás maradt hátra, részben önálló alkotások (tájképek, portrék és csendéletek), részben általa készített másolatok nagy mesterek műveiről. Ez a gyűjtemény lassacskán szétszóródott, illetve megsemmisült, főként a rendház 1950-es elvétele után. Több festménye a tatai Kuny Domokos Múzeumban látható.
December 7.
100 éve született SzánTó piroSKA (1913–1998) festő, grafikus. Fiatalon több baloldali képzőművészeti csoport tagja volt, 1937-ben csatlakozott a fiatal szentendrei művészkörhöz, ide egész életén át meghatározó szálak fűzték. Festményein a természet egyszerű képei – ember, állat, kukorica, 55
VIZUÁLIS KULTÚRA kóró – szürrealisztikus, atropomorf alakban jelennek meg. Az 1950-es években több könyvillusztrációja készült Villon, Boccaccio, Shakespeare, Kipling, Krúdy, Radnóti műveihez. Az 1960-as években az eltűnőben lévő népi és vallásos kultúra ihlette meg, több képet készített a magyar táj jellegzetes útszéli feszületeiről és a pusztuló temetők sírhantjairól. 1982-ben a bajóti plébánia számára keresztutat festett, hálából a világháborúban őt és férjét, Vas Istvánt rejtegető falunak. Életének utolsó két évtizedének legjelentősebb képei a Szerelmesek című sorozatát alkotják. A Szombathelyi Képtár jelentős gyűjteményt őriz életművéből. 12. 150 éve született EdvArd munCh (1863–1944) norvég festő, az expreszszionizmus úttörője. A gyermekkori családi tragédiák miatt művészetét végigkíséri a szorongás, a betegség, a halál, a pesszimizmus és borzalomlátás. Leghíresebb képe, a Sikoly, melyet 1893 és 1910 között négy példányban festett meg. A kompozíciót a „modern kor ikonjának, napjaink Mona Lisájának” nevezte Arthur Lubow amerikai műkritikus. 17. 25 éve hunyt el rónA Emy (1904–1988) festő, grafikus. 1920-as években lépett először a nagyközönség elé a 12 kötetes Dugó Dani című mesekönyv illusztrációival. 1926–28 között Párizsban dolgozott és képezte magát tovább, 1934-től 1936-ig Rómában freskófestést tanult. Elsősorban meseillusztrátorként tartják számon, több mint 400 kötetet díszítenek rajzai. Generációk gyermeki képzeletét és ízlését formálta és alakította igényes kompozícióival, melyekből kiemelkednek az Ezeregyéjszaka legszebb meséi, az Óz, a nagy varázsló, a Bambi és az Öreg néne őzikéje meseillusztrációi. 23. 100 éve született AnnA mArGiT (Eredetileg Sichermann, majd Sólyom Margit, 1913–1991) festő, grafikus. Mestere Vaszary János volt. 1936-tól alkotói munkásságának fő helyszíne Szentendre volt. Eleinte férje, a szintén festő Ámos Imre, majd párizsi útja során Chagall művészete hatott rá. 1945 és 1948 között az Európai Iskola köréhez tartozott. Ekkor jelent meg művészetében ‒ a II. világháború végén munkatáborban elhunyt férjének tragikus sorsa következtében ‒ a bábu, mint a történelem viharainak kiszolgáltatott ember jelképe. 1949-től sokáig nem lehetett részese a művészeti közéletnek, csak az 1960-as évek végén került a tiltottból a tűrt kategóriába. Festészetében a 20. század számos stílusirányzatának (expresszionizmus, szimbolizmus, szürrealizmus, absztrakt művészet) metamorfózisa valósult meg. Műveinek jelentős részét a szentendrei Ferenczy 56
VIZUÁLIS KULTÚRA Múzeum őrzi, de láthatók alkotásai a Magyar Nemzeti Galériában és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban is.
2014 Január 3.
100 éve hunyt el CSiKáSz imrE (1884‒1914) szobrász. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte, majd Münchenben, Brüsszelben és Rómában folytatta. Brüsszeli tartózkodása idején ismerte meg Rodin művészetét. Szobrait az érzékeny plasztikai formálás jellemzi. Korai halála miatt ígéretes tehetségét csak részben tudta kibontakoztatni. Első jelentős műve, az Ülő lány (1911) a Margitszigeten látható. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria (pl. a Fiatal lány) és szülővárosában, Veszprémben a Lackó Dezső Múzeum őrzi.
19. 175 éve született pAul CézAnnE (1839–1906) francia festő, az „aix-i remete”. Ifjúkorában Delacroix és Courbet művei, az 1870-es évektől impresszionista kortársai (különösen Pissarro) hatottak művészetére. Posztimpresszionista korszakában, a 19. század utolsó másfél évtizedében készültek legismertebb képei (A komód, a Húshagyókedd, a Kártyázók-ciklus és a befejezetlen Nagy fürdőzők-ciklus). Színkezelése az impresszionistákéhoz hasonló, de képszerkesztési elveiket nem vette át: a teret alkotó formák és tömegek geometrikus szigorral jelennek meg képein. Cézanne óriási hatást gyakorolt a vadak festőcsoportjára, az expresszionistákra és a kubistákra. A Szépművészeti Múzeum két alkotását (A tálaló, Provence-i táj) őrzi. Az intézmény igazgatója, Baán László így jellemezte a festőt 2012-es budapesti kiállításának megnyitása előtt: „Eltökélt, tudatos művész volt, aki hosszas tanulmányokat folytatott, hogy felszínre hozhassa azt, ami őt igazán érdekelte: hogy miként lehet a színek segítségével teret képezni. De a rajzolás nem volt erőssége.” 24. 175 éve született liEzEn-mAyEr Sándor (1839–1898) magyar festő és illusztrátor. Bécsben és Münchenben tanult festeni. Festészetének legfontosabb állomása München volt. A bajor főváros képzőművészeti akadémiáján másfél évtizedig a történelmi festészet tanára volt. Számos magyar 57
VIZUÁLIS KULTÚRA és német festő tanult nála. A Magyar Nemzeti Galéria több híres képét őrzi (pl. Magyarországi Szent Erzsébet, Faust és Margit).
Február 18. 450 éve hunyt el miChElAnGElo BuonArroTi (1475‒1564) az olasz reneszánsz művészet óriása, szobrász, festő, építész, költő és mérnök. Firenzében nevelkedett, ahol első mestere Ghirlandaio, de hamar a Mediciek pártfogásába került, és humanista akadémiájukon megismerkedett a kor legfontosabb gondolkodóival és a neoplatonista filozófiával. Savonarola uralma alatt elhagyta Firenzét, 21 évesen Rómába ment, ahol megalkotta híres Pietáját (1499). Savonarola bukása után Firenze felkérte a város szabadságát szimbolizáló Dávid szobor megalkotására (1504). A rákövetkező évben II. Gyula pápa hívására ismét Rómába utazott, ahol elkészítette a Sixtusi-kápola mennyezetfreskóját (1508–12). Kiemelkedő alkotásai közé tartozik még a II. Gyula pápa síremlékéhez faragott Mózes szobra, valamint a firenzei Medici kápolnába készített szobrai és Az utolsó ítélet freskó. 1546ban bízták meg a római Szent Péter-bazilika befejezésével, melynek apszisát és kupoláját újratervezte és ezzel meghatározta az épület máig jól ismert jellegét. Több mint 300 időskori költeménye maradt fenn (a fiatalkoriakat megsemmisítette). Ezek személyes hangvételű versek szerelemről, művészetről, halálról, kifejezik a művész mély vallásos meggyőződését: „Kalapácsom a kőből kiszabadítja sorra / a lények benne rejlő formáit: testre testet, / de lendületem Tőle jön, ki százszor nemesebb / s nagyobb énnálam.” (ford. Rónay György)
Március 1.
25 éve hunyt el pirK JánoS (1903–1989) festő és grafikus. A nagybányai művésztelep harmadik nemzedékének képviselője. Először egy szatmári festőművésztől, majd Nagybányán Thorma Jánostól tanult. 1924-től a Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendéke, de a családi gazdaságban végzett mezei munka és a párizsi ösztöndíja miatt csak 1933-ban fejezte be tanulmányait. Ösztöndíjasként Olaszországban is járt. Közben 58
VIZUÁLIS KULTÚRA rendszeresen visszatért Nagybányára, 1940-ben ott is telepedett le. 1944től Szentendrén működött. Festményeinek legfontosabb témája a parasztság mindennapi élete és munkája. Egyik legjelentősebb alkotása az érmihályfalvai római katolikus templom szentélyének oldalfalát díszítő hatalmas falképe, melyet 1931-ben festett. Több művét a szentendrei Ferenczy Múzeum őrzi. 5.
125 éve született lEhEl máriA (1889‒1972) posztimpresszionista festőművész. 1906 és 1914 között Nagybányán Ferenczy Károlynál tanult, majd Iványi Grünwald Béla növendéke. 1939 után külföldön, főként Olaszországban élt. Csendéleteket, tájképeket, aktokat festett olajjal és pasztellal. Műveiből a Magyar Nemzeti Galéria is őriz (Női Arckép, Genovai részlet).
11.
500 éve hunyt el donATo BrAmAnTE (1444‒1514) itáliai reneszánsz építész. Milánóban kezdte pályafutását, ahol új, „antik” stílusú templomokat tervezett. Ezek közül kiemelkedik a Santa Maria presso San Satiro (1482– 1486), ahol a tér kicsinysége folytán a szentélyt csupán a perspektivikus festés „hozza létre”. Rómában megalkotta a Tempiettót, amelynek szabályos köralaprajza a tökéletes forma- és arányrendszer megvalósítására való törekvését mutatja. Elkészítette az új Szent Péter-székesegyház reneszánsz terveit, melyet görögkereszt alaprajzú centrális térként képzelt el. Palladio ‒ az arányok másik reneszánsz nagymestere ‒ így nyilatkozott róla: „Bramante volt az első, aki napvilágra hozta a jó és szép építészetet, amely az antikok óta egészen idáig rejtve volt”. 18. 125 éve hunyt el rómEr FlóriS (1815–1889) régész, művészettörténész, festőművész, bencés szerzetes, nagyváradi kanonok. A magyarországi műemlékvédelem első kezdeményezőinek egyike. 20. 125 éve született GáBor móriC (1889‒1986) festő. A Képzőművészeti Főiskolán Székely Bertalan, Balló Ede és Szinyei Merse Pál tanítványa volt, majd Párizsban folytatta tanulmányait. Párizsi tartózkodása után az Egyesült Államokban és Hollandiában dolgozott portréfestőként. 1913-ban tért haza, haláláig a Százados úti művésztelepen élt. Realista portrékat, virágcsendéleteket és tájképeket festett. 22. 100 éve, 1914-ben ezen a napon szentelték fel Kolozsváron a Felsővárosi református templomot. A helyiek által „kakasos templomként” em59
VIZUÁLIS KULTÚRA legetett épületet Kós Károly tervezte nemzeti szecessziós stílusban. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik. A festett kazettás mennyezetet Muhits Sándor iparművészeti tanár tervezte és Szántó Gergely festette. A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve.
Április 6.
200 éve született yBl miKlóS (1814–1891) építész. A székesfehérvári születésű mester fiatalon Párizsban tanult, de már 18 évesen Pollack Mihály irodájában dolgozott, majd tudását Münchenben és Olaszországban tökéletesítette. Kezdetben romantikus stílusban alkotott, a Károlyiak uradalmi építészeként ő tervezte a fóti kastélyt és a templomot. Az 1860-as években a neoreneszánsz stílus felé fordult, főbb alkotásai a budapesti Fővámház, az Operaház, a Várkert-bazár, valamint részt vett a Szent István-bazilika és a Budavári Királyi Palota nyugati szárnyának építésében is. Munkásságát több kastély (Füzérradvány, Fegyvernek, Ókígyós, Parádsasvár, Tura), több budapesti palota, templomok (Bakáts tér, Nagycenk, kecskeméti református templom) és a parádi Ybl-szálló kialakítása is fémjelzi. Gerle János és Marótzy Kata könyvükben így méltatják: „A kortársak egyöntetű elismeréssel adóztak tehetségének, közadakozásból szobrot állítottak neki. Magyarországon soha egyetlen más építész sem részesült ilyen általános elismerésben, máig ő az egyetlen építész, akit legnagyobb művészeink között tart számon a nagyközönség.” 2002-ben róla kapta a nevét a magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygó.
7.
400 éve hunyt el El GrECo (görög, eredeti neve: Domenikos Theotokopulos, 1541 körül–1614) krétai születésű festőművész. El Greco hazájában a bizánci stílust sajátította el. 26 éves korában már Velencében tanult, valószínűleg Tiziano műhelyében, ahol a képek drámai szerkesztésének alapjait és a különleges színkezelését szívta magába. Rómában is megfordult, de az ottani kritika miatt, 1577-ben Spanyolországba indult, ahol Madridban majd Toledóban alkotott. El Greco egyedi páratlan stílust hozott létre, amelyet nem a klasszikus arányrendszer diktál, hanem a képzelet és az intuíció. Víziószerű kompozícióiban a fény különös túlvilági 60
VIZUÁLIS KULTÚRA erővel bír, megnyújtott alakjai misztikus erővel hatnak. Festészete nagyban hatott Delacroix, Manet, Cézanne és Picasso művészetére, valamint az expresszionizmus és kubizmus irányzataira. Roger Fry kritikus szerint El Greco „egy olyan régi mester, aki nem csupán modern, hanem tulajdonképpen több lépéssel előttünk jár, és onnan fordul vissza, hogy utat mutasson”. A Szépművészeti Múzeum a mester hét alkotását őrzi. 19. 75 éve hunyt el vASzAry JánoS (1867–1939) magyar festőművész és grafikus. Festészetét kezdetben a szecesszió határozta meg, de alkotott impresszionista képeket is nógrádi népi témákról. Az első világháborúról tudósító képein a expresszionizmus befolyása jelentkezik, de később viszszatért a laza, elegáns kompozíciókhoz, e stílust franciaországi tanulmányútjain sajátította el. Meghatározó élménye még Hollósy Simon és a nagybányai kör, több paraszti életképén jelentkezik plein-air festészetük naturalista-realista hatása. Természetlátás és képszerűség címmel könyvet írt művészetéről és elveiről. Sokat tartózkodott Tatán a Toroczkai Wigand Ede által tervezett tóparti villában, melyet ma emléktábla jelöl.
Május 15. 125 éve, 1889-ben ezen a napon nyitották meg a nagyközönség számára a párizsi Eiffel-tornyot, amelyet a francia forradalom centenáriuma alkalmából rendezett világkiállításra építettek, eredetileg azzal a szándékkal, hogy a kiállítás végével lebontják. A világkiállítás idejére Figaro újságnyomdát rendezett be a második emeleten, az ott készült napilapokra rányomták a vásárló nevét is, így az újság igazolta, hogy tulajdonosa fölment az Eiffel-toronyra. 18. múzeumi világnap. E napon az ország legtöbb múzeuma ingyen látogatható.
61
VIZUÁLIS KULTÚRA
Június 1.
100 éve hunyt el FESzTy árpád (eredeti nevén Rehrenbeck Árpád, 1856– 1914) magyar festőművész. Münchenben és Bécsben tanult, majd Velencében dolgozott, ahol kialakult képeinek élénk színvilága. Legjelentősebb alkotása a Magyarok bejövetele című körpanoráma kép. Az ötlet 1891-ben született a párizsi körpanorámák hatására, de Feszty elsőször bibliai témát szeretett volna az Özönvíz címmel, melyet később apósa, Jókai Mór rábeszélésére változtatott a honfoglalásbeli témára. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kép kiállítására külön épületet terveztek, az ún. Rotundát, amely a mai Szépművészeti Múzeum helyén állt. A kép 15x120 méteres nagyságban készült, de kivitelezése késett fél évet. Több művész segített a kép megfestésében: többek között Mednyánszky László, Ujváry Ignác, Spányi Béla, Vágó Pál és Pállya Celesztin. Állítólag amíg a festők dolgoztak, a színész és zenész barátok szórakoztatták őket. A Feszty-körkép hatalmas sikert aratott, 1898-ban Londonba szállították, ahonnan csak két év múlva tért vissza. 1944-ben megrongálódott, 1991–95 között restaurálták, majd az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba került. Feszty további jelentős alkotásai a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése, és a Firenzében készült Krisztus siratása című kép.
10. 100 éve hunyt el lEChnEr ödön (1845–1914) építész, a magyar szeceszszió úttörője. Hazai tanulmányai után Berlinben tanult Hauszmann Alajossal és Pártos Gyulával, akivel később közös tervezőirodát nyitott. Bejárta Olaszországot, négy évet Franciaországban töltött, megfordult Angliában is Zsolnay Vilmossal, ahol a keleti díszítőművészetet tanulmányozta. Hazatérve elnyerte a Magyar Iparművészeti Múzeum épületére kiírt pályázatot „Keletre magyar” jeligével. Ezen az iskolateremtő alkotáson merőben új formanyelvet használt: a magyar népi motívumokat az indiai, perzsa és mór művészet díszítőelemeivel ötvözte. Jelentősebb alkotásai még a kecskeméti Városháza, a Magyar Földtani Intézet, a Kőbányai Szent László-templom, a Hold utcai Postatakarékpénztár és a pozsonyi Szent Erzsébet-templom. A korszakról írt könyv így méltatja őt: „A magyar nemzeti formanyelv kialakítására tett kísérlete a korszak legjelentősebb műveit hozta létre, melyek iskolát teremtettek … Építészetének tudatos, elméleti (tanul-
62
VIZUÁLIS KULTÚRA mányokban is kifejezett) kialakítása a korszakban egyedülálló, úttörő jelentőségű” (Gerle–Kovács–Makovecz). 12. 100 éve hunyt el Spányi BélA (1852–1914) festő. A Szolnokon töltött gyermekévek meghatározták vonzódását a magyar tájhoz. Ide tért vissza bécsi és müncheni tanulmányai után, ahol meghitt alkotásaival külföldön is keresett festő lett. A szolnoki tájak után új inspirációra vágyott, így találta meg Bodajk mocsaras vidékét, ahol az érintetlen táj, a pocsolya, sár, korhadt fa és beomlott vályogviskók adtak szabadságot festői képzeletének. „Mészöly Gézával együtt Spányi Béla lett a magyar föld ecsettel író legnagyobb poétája és pictora, mert a magyar vidéket művészibb felfogásban, hangulatosabb kifejezéssel náluknál senki sem tudta jobban lefesteni.” Alkotópályája során részt vett a Feszty-körkép megfestésében, az épülő Országház ebédlőjébe öt nagyméretű tájképfreskót készített, valamint a szabadságharc 50. évfordulójára Vágó Pállal és Stika Jannal 120x15 méteres vásznon megfestették Nagyszeben bevételét Bem és Petőfi portréjával (restaurálása folyamatban van). 18. 550 éve hunyt el roGiEr vAn dEr WEydEn (1399/1400–1464) németalföldi festő, Van Eyck mellett a későgótika és a kora reneszánsz művészet legjelentősebb képviselője. Valószínűleg aranyművesként kezdte pályáját, de már 1432-ben tagja lett a tournai-i festőcéhnek. 1435-től Brüsszelben telepedett le, ahol vallásos tárgyú képeket és oltárképeket festett. Legjelentősebb alkotásai a Keresztlevétel, A hét szentség oltár és a Napkeleti bölcsek. 21. A Szent Iván éjszakájához kapcsolódó múzeumok éjszakája keretében a múzeumok könnyed, nyáresti programokkal várják a látogatókat. A Múzeumok Éjszakáján bármelyik helyszínen megvásárolt belépőjeggyel az összes programban résztvevő kiállítóhely is látogatható. 25. 50 éve hunyt el GErriT riETvEld (1888‒1964) holland építész és bútortervező, a funkcionalizmus egyik jeles képviselője.
63
Tartalom Irodalom
5
Történelem
20
Zenetörténet
38
Vizuális kultúra
49
