Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2013.(III.01.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. (továbbiakban Mötv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban Ávr.) felhatalmazása szerint és rendelkezéseinek figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja: I. A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatára, költségvetési szerveire, kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságaira, valamint a támogatásban részesített magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekre terjed ki. (2) A rendelet hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében az önkormányzati támogatás folyósítására terjed ki. A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttmőködés egyéb szabályait külön megállapodás rögzíti. A költségvetés szerkezete 2.§ (1) Az önkormányzat költségvetésében az önkormányzat és a költségvetési szervek a rendelet mellékletében részletezettek szerint alkotnak címrendet.
II. Önkormányzati gazdálkodás Általános rendelkezések 3.§ (1) Az állami támogatás, a költségvetési törvény központosított elıirányzataiból pályázat útján elnyert támogatás és átvett pénzeszköz az adott célra Közgyőlési jóváhagyás nélkül is felhasználható. A polgármester által aláírt elıirányzat módosítást legalább a Közgyőlés utólagos (negyedévenkénti) tájékoztatásával egyidejőleg a költségvetési rendeleten át kell vezetni. (2) A fordított adózás alá esı ügyletekre vonatkozó szerzıdések megkötésekor a szerzıdı feleknek közösen és egybehangzóan nyilatkozniuk kell arról, hogy esetükben a fordított adózás alá esı jogügylet valamennyi törvényi alkalmazási feltétele fennáll és az ügylet vonatkozásában a fordított adózás alá esı általános forgalmi adót a termék megrendelıje, illetve a szolgáltatás igénybe vevıje fizeti meg.
2 (3) Az önkormányzat mőködési kiadási elıirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére, a beruházási és felújítási munka – beleértve a lakásalap és a vízügyi építési alap terhére elszámolható beruházási és felújítási munkát, de ide nem értve az importból származó gép-mőszer beszerzést – tervezésére, kivitelezésére, a fejlesztési célú pénzeszköz átadására vonatkozó szerzıdéseknek az alábbiakat kell tartalmaznia: a) önkormányzatot terhelı fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerzıdés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétıl számított legalább 15 nap, 1 millió Ft összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap. A 100%-os önkormányzati tulajdonban levı gazdasági társaságok által kibocsátott számlák, szerzıdések esetében a fizetési határidı értékhatártól függetlenül legalább 15 nap. A polgármester egyedi elbírálás alapján az önkormányzat érdekének figyelembe vételével – a Pénzügyi Bizottság egyidejő tájékoztatása mellett – engedélyezheti a számla kifizetésének határidı elıtti teljesítését, b) közbeszerzési eljárás keretében kötött szerzıdések esetén a hatályos közbeszerzési törvény szerint történik az ellenszolgáltatás teljesítése, c) a tényleges megvalósításnak megfelelı pénzeszköz átadás ütemezését, d) a jogszabályi elıírásokkal összhangban a szakmai, mőszaki teljesítés minıségi és mennyiségi jellemzıinek meghatározását, határidejét e) a nem határidıben történı teljesítés esetén a kötelezett a tényleges teljesítés idıpontjáról köteles a jogosultat értesíteni: késedelmes teljesítés esetén az eredeti teljesítési határidıt megelızı 15 napon belül, elıteljesítés esetén a várható teljesítést megelızı 15 nappal, f) a kötelezett késedelme esetén kötbérfizetési kötelezettség elıírását, g) nettó összeget + ÁFA megjelölést, h) a szerzıdı partner bankszámla számát, adószámát vagy adóazonosító jelét. (4) A megkötött szerzıdések vonatkozásában az ellenérték megfizetése 300 ezer forint összeget meghaladóan készpénz átadásával nem teljesíthetı. Az egy szerzıdéshez tartozó kifizetéseket össze kell számítani, amennyiben a szerzıdés folyamatos teljesítéső minimum egyhavi idıtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. (5) A költségvetési évrıl december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat – kétévente kell leltározni, amivel a tulajdon védelme megfelelıen biztosított és ellenırzött. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. Az Önkormányzat vagyonának kezelésével, üzemeltetésével megbízott cégek a leltározásban rájuk vonatkozó határidıket kötelesek betartani. A határidın túli leltározás esetén – amennyiben a vagyonkezelı, üzemeltetı számára a költségvetési rendeletben támogatás került megállapításra – a támogatás kiutalása felfüggeszthetı a leltározás befejezéséig. (6) Az egyes önkormányzati elıirányzatokból politikai jellegő tevékenységek, rendezvények, szervezetek nem támogathatók. (7) E rendeletben külön nem szabályozott elıirányzatok felhasználásról • bruttó 10.000 eFt értékhatárig a polgármester, • bruttó 10.000 eFt felett – 50 millió F értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság, • bruttó 50 millió Ft felett a Közgyőlés dönt. kivéve azoknál az elıirányzatoknál, amelyek egyedileg beazonosítható jogi személynek, vagy egyedileg beazonosítható feladatra, valamint közbeszerzési eljárásban jóváhagyott szerzıdés alapján a jóváhagyott beruházási engedélyokirat keretei között megkötésre kerülı szerzıdésekre állnak rendelkezésre a költségvetésben, melyekre vonatkozóan összeghatárra tekintet nélkül a polgármester jogosult a szerzıdés megkötésére.
3
(8) A tárgyévi költségvetési elıirányzatok tartalmazzák az áthúzódó és az elızı évi elıirányzat terhére vállalt, de tárgyévben kifizetésre kerülı összegeket is. 4.§ (1) A gépjármő-elhelyezési kötelezettség megváltási összege – a jármő-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkoló alap képzésérıl és felhasználásáról szóló 29/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet 5. §-ában foglaltak alapján – 2013. évben 1.000 e Ft. (2) Határozatlan idıre szóló lakásbérleti szerzıdés közös megegyezéssel történı megszüntetése esetén, amennyiben az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletérıl szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 52. § (l) bekezdésében megjelölt feltételek fennállnak 2013. évben a pénzbeni térítés mértéke: Összkomfortos, vagy komfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben II. lakbérövezetben III-IV. lakbérövezetben Félkomfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben II. lakbérövezetben III-IV. lakbérövezetben Komfort nélküli félkomfortos lakások esetén: I. lakbérövezetben II. lakbérövezetben III-IV. lakbérövezetben
25.000. Ft/m2 21.250. Ft/m2 18.750. Ft/m2 16.250. Ft/m2 15.000. Ft/m2 13.750. Ft/m2 15.000. Ft/m2 13.750. Ft/m2 12.500. Ft/m2
(3) Ha az önkormányzati lakást a bérlı a bérbeadó hozzájárulásával részben vagy egészben saját költségén alakította ki, a bérbeadó és a bérlı a (2) bekezdésben foglalt térítési díjtól megállapodással eltérhetnek. A megállapodásban foglalt térítési díj nem haladhatja meg (2) bekezdésben megállapított térítési díj kétszeresét és a bérlı által a lakás kialakítására fordított költséget. A megállapodást a Pénzügyi Bizottság véleménye alapján a Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá bruttó 10 millió forint értékhatárig. Bruttó 10 millió forint értékhatár felett a Közgyőlés dönt. (4) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének a 666/2007. (XII. 14.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott és azóta többször módosított Beszerzési Szabályzatának elıírásait kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, amelyek értéke 2013. évben beszerzésenként meghaladja: • árubeszerzés esetén a nettó 3.000 ezer Ft-ot, • építési beruházás esetén a nettó 5.000 ezer Ft-ot • szolgáltatás megrendelése esetén a nettó 3.000 ezer Ft-ot kivéve az azonnali beavatkozást igénylı intervenciós alapból finanszírozott beszerzéseket abban az esetben, ha közvetlen életveszély, mőködésképtelenség, illetve további károk keletkezésének elhárításáról van szó.
4 (5) Jogszabály eltérı rendelkezése hiányában önkormányzati követelésrıl való lemondásról, engedményezésrıl, a végrehajtási eljárásba való be vagy be nem kapcsolódásról esetenként • bruttó 10 millió Ft összeghatárig (beleértve a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti, kisértékő követeléseket) a polgármester • bruttó 10 millió Ft felett a Pénzügyi Bizottság dönt – feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat számára a követeléssel összevethetı mértékő egyéb elınnyel jár. (6) Önkormányzati követelésrıl való lemondásról szóló döntés lehet: a) a kérelmet elutasító, b) a kérelemnek részben helyt adó, c) a kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyezı, d) a kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyezı, e) a kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez köti f) a kérelemnek helyt adó. A c), d) pont szerinti részletfizetés idıtartama nem haladhatja meg az öt évet és nem teljesítés esetén a követelés egy összegben válik esedékessé.
Támogatások, pénzeszközátadás 5. § (1) Támogatás alapítványnak csak rendezvények, programok megvalósítására adható. (2) Pénzeszközátadás Közgyőlési, bizottsági vagy polgármesteri döntés, illetve jogszabály alapján megállapodással, támogatási szerzıdéssel történhet, kivéve a legalább többségi tulajdonú társaságok részre nyújtott ütemterv szerinti rendszeres támogatásokat. (3) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet részére megállapított, a folyamatos mőködést szolgáló támogatás kiutalása a (4)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével – ha a megállapodás, támogatási szerzıdés, Közgyőlési határozat vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az 500 eFt vagy ezt meghaladó értékő támogatás esetén havi egyenlı részletekben a tárgyhó 10-ig, míg a 300 eFt-ot meghaladó, de 500 eFt-ot el nem érı mőködési célú támogatás negyedévente, a tárgynegyedév második hónapjának 10-éig történik. Indokolt esetben a 300-500 eFt-ig terjedı összegő támogatás egy összegben is kiutalható, melyrıl a támogató jogosult dönteni. A 300 eFt-ot meg nem haladó támogatások egy összegben utalhatók. Ha ugyanazon szerv vagy személy részére az adott évben újabb támogatás kerül megállapításra, annak értékhatárát támogatásonként külön-külön kell elbírálni. (4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatás, valamint a nemzetiségi székház üzemeltetésére biztosított elıirányzat folyósítása két egyenlı részletben történik azzal, hogy az elsı részlet a költségvetés kihirdetését követı 15 napon belül, a második részlet július 15. napján válik esedékessé. (5) A pályázatok befogadása és a támogatások megállapítása során az összeférhetetlenség, illetve az érintettség vizsgálatát a külön jogszabályban foglaltak szerint el kell végezni. A közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti érintettség esetén a polgármester dönt.
5 (6) A részben vagy egészben, önkormányzati tulajdonban lévı gazdálkodó szervezetek folyamatos mőködéséhez szükséges támogatások ütemezésére az érintett gazdasági társaság ütemtervet készít. A havi lehívásra kerülı támogatási összeg nem haladhatja meg az éves elıirányzatának 1/12-ét. Ha egy adott hónapban az éves elıirányzat 1/12-nél kevesebb került lehívásra, úgy a maradék összeg bármikor lehívható, annak összege nem kerül beszámításra a tárgyhó 1/12 összegébe. Amennyiben a társaság megküldött féléves, illetve I-III. negyedéves beszámolója alapján a pénzkészlete meghaladja az addig kiutalt támogatások 30 %-át, úgy a következı negyedévben a pénzkészlet 30%-át meghaladó összegével megegyezı mértékkel csökkenteni kell a kiutalandó támogatás mértékét. (7) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat által nyújtott rendszeres támogatásáról féléves, I-III. negyedéves és éves beszámolót, más gazdasági társaság és részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott egyszeri támogatásról éves beszámolót köteles adni az ágazatilag illetékes szakiroda részére. (8) Az idıponthoz kötött rendezvények, felújítások, beruházások támogatása esetében a kiutalás ütemezésérıl megállapodásban vagy támogatási szerzıdésben kell rendelkezni, ahol a kiutalás ütemezésének a kiadások tényleges felmerülési idıpontjához kell igazodnia. (9) A teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetıinek külföldi kiküldetését a polgármester engedélyezi. (10) A támogatás kiutalása elıtt a támogatott szerv, illetve személy – részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházi szervezetek és intézményei kivételével – köteles igazolni, hogy köztartozásait (NAV és helyi adó) maradéktalanul megfizette vagy köztartozásának átütemezésérıl szerzıdést kötött. A több részletben történı támogatás-folyósítás esetén a szükséges igazolásokat az elsı részlet kiutalása elıtt kell benyújtani, a további részletek az igazolások megújítása nélkül is kiutalhatóak, azonban a támogatást nyújtó a támogatás soron következı részletének kiutalását megelızıen új, aktuális igazolásokat is bekérhet. Végrehajtás vagy felszámolás alatt álló szerv nem kaphat támogatást. Támogatásra jogosult szerv a kiutalása elıtt köteles cégkivonattal vagy büntetıjogi felelısséggel járó nyilatkozatával igazolni, hogy nincs végrehajtási vagy felszámolási eljárás indítva vele szemben. (11) A (10) bekezdés szerinti igazolás helyett a támogatott szerv nyilatkozata is elfogadható, ha a támogatás éves összege az 500 eFt-ot nem haladja meg. (12) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó bírósági bejegyzéssel vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani. (13) A támogatott – (7) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésıbb a tárgyévet követı év január 31-ig köteles elszámolni a támogatás felhasználásáról, a mővészeti alkotói és a mővészeti pályakezdıi támogatásban részesítettek, pedig a támogatott tevékenység szakmai beszámolásáról is, amelyet az ágazatilag illetékes szakiroda köteles ellenırizni. Az ellenırzés eredményérıl az ágazatilag illetékes szakiroda szükség szerint tájékoztatja a támogatást megállapító szervet, vagy személyt. Az elszámolási határidıt indokolt esetben, írásbeli kérelemre a támogatást megállapító szerv vagy személy március 31-ig meghosszabbíthatja.
6 (14) Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidıre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követı 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható. Amennyiben a támogatott a megállapodásban megjelölt határidıre elszámol és a célra fel nem használt összeget visszafizeti, részére újabb támogatás állapítható meg. (15) Iparosított technológiával készült lakóépületek felújításához kapcsolódó támogatási szerzıdések megkötése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Önkormányzat saját erejének (támogatás) biztosítására felvett hitelkeretbıl történı folyósítási igények teljesítésének határideje 2013. június 17., támogatásfolyósítás csak ezen idıpontig benyújtott társasházi igényekre vállalható a hitelkeretösszeg erejéig. (16) Az az önkormányzati támogatásban részesített jogi személy, amelynek az Önkormányzat felé lejárt tartozása van, köteles tőrni, hogy a lejárt tartozás mértékével megegyezı mértékő még ki nem utalt támogatási összeget visszatartsa az Önkormányzat egészen addig, amíg a lejárt tartozását ki nem egyenlíti. Ez esetben az Önkormányzat késedelme a megfizetésig nem áll be. (17) Az a támogatásban részesített szervezet, melyre az önkormányzat belsı ellenıreinek hatásköre kiterjed mőködési támogatásuk kifizetésének felfüggesztését vonja maga után, ha a belsı ellenırök munkáját akadályozzák, vagy lehetetlenné teszik. A felfüggesztés a belsı ellenır nyilatkozata szerinti akadályoztatás megszőnéséig fennáll. (18) Az a jogi személy, amelynek az önkormányzat felé bármely jogcímen bármekkora lejárt tartozása van, köteles valamennyi számlavezetı pénzintézetéhez az önkormányzat javára szóló felhatalmazó levelet adni annak érdekében, hogy az önkormányzat igényét azonnali beszedési megbízás alapján ki tudja elégíteni. (19) Az a támogatásban részesített jogi személy, amely bármely jogszabályi vagy önkormányzati tulajdonosi adatszolgáltatási kötelezettségének határidıben nem tesz eleget, vagy nem az elıírt formában tesz eleget, annak támogatása az adatszolgáltatásig felfüggesztésre kerül. (20) Azon kizárólagos önkormányzati tulajdonú jogi személyek esetében, ahol kollektív szerzıdés alapján kerül a cafeteria mértéke meghatározásra, ott a 2013. évi cafeteria mértéke nem haladhatja meg a 2012. évi mértéket. (21) A (20) bekezdés kivételével, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévı jogi személyek esetében a 2013. évi bruttó cafeteria mértéke nem haladhatja meg a 2012. évi bruttó cafeteria mértéket. Azoknál a jogi személyeknél, ahol a 2012. évi bruttó cafeteria mértéke meghaladta a bruttó 200.000 Ft/Fı/év mértéket, ott a 2013. évi cafeteriát ezen összegre kell csökkenteni kivéve azon munkavállalók esetében, ahol a cafeteriát teljes egészében pályázati forrás keretében elszámolható költségként figyelembe tudják venni.
Finanszírozási célú és egyéb pénzügyi mőveletekkel kapcsolatos hatáskörök 6.§ (1) Az átmenetileg szabad pénzeszközök számlavezetı banknál történı betétlekötését a polgármester engedélyezi.
7 (2) A Közgyőlés által meghatározott célra jóváhagyott kötvénykibocsátás egyéb feltételeiben való megállapodásra – a Pénzügyi és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményezését követıen – a polgármester jogosult. (3) A polgármester az önkormányzat likviditásának biztosítására e rendelet kihirdetésekor fennálló likvid hitelek megújítására szerzıdést köthet az átmeneti likviditási problémák kezelésére. (4) A Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény szerinti adósságot keletkeztetı ügyletek a Közgyőlés elızetes elhatározását követıen, a kormány elızetes engedélyével köthetıek. (5) A jóváhagyott és megkötött hitelszerzıdés-keretek és kötvénykeretek devizanemének megváltoztatásáról – ideértve a tızsdén kívüli származékos, határidıs ügyleteket is – a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében, a pénzintézet ajánlatának mérlegelésével a polgármester dönt.
Mőködési kiadások Speciális keretek Keretek felhasználása, elszámolható kiadások
7/A. § Választókörzeti keret (1) A választókörzeti keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik. A választókörzeti keret bevételét növeli a magánerıs útépítés támogatására – az Önkormányzat Társadalmi összefogással megvalósuló közmőfejlesztési számlájára – befizetett összeg, amely összeget a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája a választókörzet megjelölésével átutal a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek. Az elıirányzatok céltámogatásnak minısülnek. (2) A választókörzeti keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgálja. A választókörzeti keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkákra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelı színvonalon szerepelnek. (3) A választókörzeti keret terhére az adott területen mőködı közösségek, közalapítványok, egyéb szervezetek, valamint rendezvények – kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok finanszírozása érdekében – az eredeti elıirányzat legfeljebb 30%-ának megfelelı összeghatárig támogathatók. A keret terhére magánszemély részére támogatás nem folyósítható, közalapítványok és az önkormányzati fenntartású költségvetési intézmények csak a Közgyőlés jóváhagyásával támogathatók. (4) A Választókerületi keretbıl megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományırzı, szabadidıs és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselı írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintı, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörő (meghívásos) rendezvények minısül. A lakosság széles körét érintı önkormányzati rendezvények költségeit a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. az Önkormányzat részére, a Választókerületi keret belsı átcsoportosítási kérelmével egyidejőleg, a Választókerületi keret terhére továbbszámlázza.
8 (5) A választókörzeti keretek terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el könyveiben. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartások vezetésére kötelezett, amelyek alapján negyedévente – a negyedévet követı hónap 20. napjáig – a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási elıirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett elıirányzat felhasználás nagyságát is. Mivel a keretek felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelıi tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat. (6) A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a választókörzeti keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerő felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé. (7) A keret felhasználásáról az illetékes képviselı(k) javaslata alapján a Pénzügyi Bizottság dönt. (8) A választókörzeti keretek elızı évi támogatási maradványa a tárgyévet követı évben felhasználható. (9) A választókörzeti keret felhasználásának részletes szabályaira a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi Bizottság hagy jóvá. (10) A választókörzeti keret körzetenkénti keretösszegét a Pénzügyi Bizottság állapítja meg.
7/B. § Településrészi önkormányzati keret (1) A Településrészi önkormányzati keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik. A Településrészi önkormányzati keret bevételét növeli a magánerıs útépítés támogatására – az Önkormányzat Társadalmi összefogással megvalósuló közmőfejlesztési számlájára – befizetett összeg, amely összeget a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája a településrész megjelölésével átutal a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nek. Az elıirányzatok céltámogatásának minısülnek. (2) A Településrészi önkormányzati keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgája. A Településrészi önkormányzati keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkánkra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelı színvonalon szerepelnek. (3) A Településrészi önkormányzati keret terhére az adott területen mőködı közösségek, közalapítványok, egyéb szervezetek, valamint rendezvények – kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok finanszírozása érdekében – az eredeti elıirányzat legfeljebb 30 %-ának megfelelı összeghatárig támogathatók. A keret terhére magánszemély részére támogatás nem folyósítható, közalapítványok és az önkormányzati fenntartású költségvetési intézmények csak a közgyőlés jóváhagyásával támogathatók.
9 (4) A Településrészi önkormányzati keretbıl megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományırzı, szabadidıs és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselı írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintı, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörő (meghívásos) rendezvények minısül. A lakosság széles körét érintı önkormányzati rendezvények költségeit a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. az Önkormányzat részére, a Településrészi önkormányzati keret belsı átcsoportosítási kérelmével egyidejőleg, a Településrészi önkormányzati keret terhére továbbszámlázza. (5) A Településrészi önkormányzati keretek terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el könyveiben. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartások vezetésére kötelezett, amelyek alapján negyedévente – a negyedévet követı hónap 20. napjáig – a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási elıirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett elıirányzat felhasználás nagyságát is. Mivel a keretek felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelıi tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat. (6) A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a Településrészi önkormányzati keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerő felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé. (7) A keret felhasználásáról az illetékes településrészi önkormányzat javaslata alapján a Pénzügyi Bizottság dönt. (8) A Településrészi önkormányzati keretek elızı évi támogatási maradványa a tárgyévet követı évben felhasználható. (9) A Településrészi önkormányzati keret felhasználásának részletes szabályaira Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi Bizottság hagy jóvá.
a
(10) A Településrészi önkormányzati keret településrészenkénti keretösszegét a Pénzügyi Bizottság állapítja meg.
7/C. § Egyéb önkormányzati keretek (1) A Fogyatékosügyi támogatási keret felhasználásról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. (2) A Sport keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (3) A Polgárır szervezetek támogatási keretérıl a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság dönt. (4) Az Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásáról az Idegenforgalmi Tanácsadó Testület javaslatának figyelembevételével a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt.
10 (5) Az Idısügyi támogatási keret felhasználásáról az Idısügyi Tanács javaslatára az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. (6) Az Ifjúsági támogatási keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (7) A Kulturális támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (8) Az Egyházi célú támogatási keret szolgál kizárólag az egyházi ingatlanok felújításának, fejlesztésének, berendezésének támogatására, felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (9) Az Idısügyi és városrészi közösségi programok támogatási keret felhasználásáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. (10) A keretekbıl magánszemély nem támogatható. (11) A keretekhez érkezett támogatási kérelmeket a (12) bekezdés szerinti szabályzatokban meghatározottak szerint kell elıterjeszteni. A szabályzatoknak nem megfelelı kérelmeket a bizottság – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – elutasítja. (12) A keretek felhasználásáról a Bizottságoknak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. A Bizottságnak koncepcióban kell meghatározni a keretek elosztásának elveit, a támogatási preferenciákat, és azt a támogatási mértéket, amelyen felül pályázati eljárás eredményeképpen történik a támogatás megállapítása. A Bizottság a keret terhére egyazon támogatási célhoz csak egy pályázó részére nyújthat támogatást. A szabályzatnak tartalmaznia kell a következıket: a) a támogatás csak kiegészítı támogatásként nyújtható, b) a támogatást kérınek nyilatkozni kell, hogy a megjelölt támogatási célhoz milyen összegő saját és egyéb forrással rendelkezik, c) ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhetı, d) egy pályázó a tárgyévben pályázat útján maximum 3 támogatási keretbıl kaphat támogatást, e) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy - a tárgyévben melyik önkormányzati keretbıl milyen címen, milyen összegő támogatást igényelt (ide értve a folyamatban lévı támogatási igényt is), illetve kapott, - a tárgyévet megelızı évben milyen címen, milyen összegő támogatásokban részesült az önkormányzattól, mikor adta le felhasználásról szóló beszámolóját, f) a Bizottság a keret terhére nem nyújt támogatást olyan pályázónak, aki (amely) ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretbıl is igényel(t), illetve kapott támogatást, g) a pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, idıhöz kötött cél esetén az idıt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevık számát is. A pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését (kiadás-bevételt, a fıbb támogatók és támogatónként a támogatásként nyújtott összegek feltüntetésével).
11 (13) A keretekbıl önkormányzati intézmény, önkormányzati gazdasági társaság, nemzetiségi önkormányzat, Szeged Kistérség Többcélú Társulás és közalapítvány részére támogatási elıirányzat a Közgyőlés jóváhagyásával, a keret egyidejő csökkentése mellett állapítható meg. A keretek terhére vállalt egyéb kötelezettséget a költségvetési rendeleten nem kell átvezetni. A Közgazdasági Iroda a keretek felhasználásáról nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a pályázó nevén, tevékenységi körén, a bizottság által megítélt összegen, a kiutalt összeg idıpontján kívül a támogatási arányt is. (14) A keretek terhére tartós – az adott költségvetési éven túli – kötelezettség nem vállalható. (15) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével további támogatás nem nyújtható azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezeteknek, akik (amelyek) az önkormányzattal kötött együttmőködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb költségvetési elıirányzatokból támogatást kapnak kivéve, ha a további támogatás az együttmőködési megállapodás céljától eltérı tárgyú pályázatra vonatkozik. (16) A támogatások megállapításánál és folyósításánál e §-ban megfogalmazottakon túl az 5. §-ban foglalt elıírásokat is alkalmazni kell azzal, hogy a keretek éves elıirányzata negyedéves idıarányos részének feleljenek meg.
Elıirányzatok tervezése és felhasználása 8. § (1) Szerzıdéses kötelezettségvállalások esetén, – a beruházási és felújítási célra adott elıleg kivételével – kivételesen indokolt esetben a szerzıdésben szereplı ellenérték összegének legfeljebb 20%-a elılegként folyósítható. (2) A mővészeti ösztöndíjak, alkotói támogatások kiadási elıirányzatának felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közmővelıdési és Idegenforgalmi Bizottság dönt. (3) A rendırség támogatásáról a polgármester dönt. (4) A kiemelt sportesemények, a városi rendezvények támogatásáról, valamint a városmarketing elıirányzat felhasználásáról a polgármester dönt. (5) Önkormányzati igazgatási elıirányzatból történı kifizetésekrıl a polgármester rendelkezik. (6) A jelzálogtörlésre vonatkozó eljárási rendben a döntésre jogosult a polgármester. (7) Forrás rendelkezése állása esetén az intézményvezetık jutalmazásáról az illetékes szakbizottság javaslata alapján a polgármester dönt. (8) A játszótér felújítási és fejlesztési keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (9) Az Úthálózat rekonstrukció elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (10) A Közlekedésbiztonsági keret elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.
12 (11) A Sport decentrumok fejlesztési keret elıirányzat felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt. (12) Az Új autóbusz és villamos megállók, illetve esıbeállók létesítése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (13) Közterületek és intézmények nyilvános közösségi területeinek rekonstrukciója, fejlesztése, tervezése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (14) Beruházások, pályázatok elıkészítése (Fe) elıirányzat felhasználásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. (15) Beruházások elıkészítése, közbeszerzésbe bevont szakértık elıirányzat felhasználásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. (16) A kerékpártárolók építése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (17) A helyi védelem alatt álló objektumok megóvása elıirányzat felhasználásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. (18) Kiskerti útkeret elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (19) A lakótelepi utcabútorok felújítása, cseréje elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (20) A közterületi közlekedési és vízelvezetési problémák kezelése elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. (21) Az önkormányzati intézmények felújítása elıirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt. Felhalmozási kiadások Beruházás, felújítás 9. § (1) A beruházás és felújítás megvalósítására elılegként – amennyiben a Közgyőlés másként nem rendelkezik – a saját forrás legfeljebb 25 %-ának megfelelı összeg folyósítható. Import beszerzések esetében a forint-fedezet teljes összege (beleértve a VÁM költséget és az ÁFA értékét is) megelılegezhetı. Vállalkozási szerzıdés esetén pótmunka megrendelésére a szerzıdésnek megfelelıen a megrendelı képviselıje jogosult. (2) a.) Pályázaton való indulásról önerı biztosítása mellett minden esetben a Közgyőlés dönt. Amennyiben a pályázat benyújtásához önerı nem szükséges a polgármester dönt a pályázat benyújtásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatja.
13 b.) A pályázati céltartalék új fejlesztésekre c. elıirányzatból, elsısorban beruházási, felújítási pályázatok benyújtásáról, valamint más elıirányzatból biztosítandó pályázati önerı biztosításáról pályázatonként két Közgyőlési idıszak között: • 5 millió Ft várható önerı értékhatárig a polgármester, • 5 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerı értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság dönthet, azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatja. c.) Nevesített keretbıl, illetve alapból biztosítandó pályázati önerı biztososításához, a pályázat benyújtásáról a keret felhasználására hatáskörrel rendelkezı döntéshozó dönt a két Közgyőlési ülés közötti idıszakban azzal, hogy a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatja. (3) Azok a beruházási és felújítási munkák, amelyek megvalósításához a szükséges fedezetet az önkormányzat – részben vagy egészben – pályázati úton kívánja biztosítani, csak a pályázatok elbírálását követıen, az igényelt támogatások elnyerése esetén indíthatók. Kivételt képeznek a pályázat benyújtásához szükséges, tervezési és egyéb elıkészítési feladatok megvalósítására szolgáló fedezetek. (4) Az intézményi dolgozók lakásépítési, vásárlási támogatás elıirányzata felhasználásáról a polgármester dönt. (5) A tárgyévi kötelezettségvállalásoknál az Áht. 36.-37. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni. (6) Az önkormányzati gazdálkodás felújítási kiadások intervenciós kerete vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylı javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról az oktatási intézmények vonatkozásában az NGSZ, az egyéb intézmények vonatkozásában az intézményvezetı javaslatára, az illetékes szakiroda véleményének figyelembevételével, a katasztrófa helyzettel kapcsolatos munkák vonatkozásában a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt. (7) Az intervenciós keret elızı évi elıirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségek a tárgyévi költségvetés felújítási feladatok elıirányzatait terhelik.
III. Parkoló alap, Lakásalap, Vízügyi építési és Környezetvédelmi alap közös szabályai 10. § (1) A Parkoló alap, a Lakásalap és a Környezetvédelmi alap átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználását az önkormányzat finanszírozási gondjainak enyhítésére a polgármester maximum 3 hónapos idıtartamra, de legfeljebb december 31-ig, a folyószámla betétnek megfelelı kamatfizetési kötelezettségével engedélyezheti. (2) Az alapokat terhelı munkák, illetve az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó feladatok, az elızı években képzıdött pénzmaradványok, valamint a tárgyévben befolyt bevételek erejéig finanszírozhatók.
14 Lakásalap 11. § (1) A bérlakás-értékesítés készpénzben megfizetett bevételét, a lakásalap pénzeszközeinek hasznosításából származó kamatokat, a lakásalapból finanszírozott beruházások, felújítások után a lakások bérleti jogának hasznosításából származó bevételeket, illetékeket, a lakásalap felhasználásával kapcsolatos késedelmi kamatok, kötbérek, kártérítések összegét, és más jogszabályok szerint a lakásalapot megilletı egyéb bevételeket lakásalapba kell helyezni. Nem képezi a lakásalap forrását a nem lakáscélú helyiségek elidegenítésébıl származó bevétel. (2) A lakásalap képzésénél forráscsökkentı tételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni: a) bérlı-kiválasztási joggal terhelt bérlakások vételármegosztása miatti fizetési kötelezettséget, b) az épület elidegenítésére való elıkészítésével, c) a földrészlet megosztásával, d) a társasházzá való átalakítással, e) a forgalmi érték megállapításával, f) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülı költségeket. (3) Az (1) bekezdésben képzıdött bevétel felhasználható: a) önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba kerülı: - új lakás építésére (tervezés, kivitelezés), új vagy használt lakás megvásárlására, - lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerősítésére, a lakóépületben levı lakások elıbbiekkel összefüggı felújítására, korszerősítésére (beleértve a tervezési és kivitelezési költségeket is), b) városrehabilitációra, c) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására, d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektıl átvállalt önrészt is, e) kényszerbérlet felszámolására, f) a lakásalap felhasználásával kapcsolatos bankköltségekre, csekkfeldolgozási költségekre, a lakásalappal kapcsolatos hitelek törlesztésére, kamatára, g) egyéb feladatokra. 12. § (1) A lakásalap felhasználásáról: a) lakóépület felújítása és tervezése, lakóövezetbe sorolt területek közmővesítése, építési telkek kialakítása esetében (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt, b) a 13.§ (3) a.) pontjában meghatározott bérlakás felújítása, helyreállítása esetén (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt,
15 c) bérlakás építése és tervezése esetén (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt. d) a társasházban meglevı önkormányzati résztulajdont terhelı felújítási munka esetében a polgármester dönt, e) lakóház, bérlakás vásárlás esetén bruttó - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság elızetes véleményének kikérését követıen a polgármester - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt. f.) egyéb fel nem sorolt esetekben a felhasználásra az ágazati jogszabályok, illetve a Vagyonrendelet alapján kerül, kivéve az intervenciós keretet. g.) Az intervenciós keret vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylı javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról a lakóépületek vonatkozásában az IKV Zrt. véleményének figyelembe vételével a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt.
Vízügyi építési alap 13.§ (1) ÁFA visszatérülés esetében a vízügyi építési alapot terhelı Áfa a költségvetés terhére, a visszatérülés a költségvetés javára számolható el. (2) A Vízügyi építési alap terhére megrendelt munkák bizottság által elfogadott költségvetés szerinti ellenértékének 25%-a elılegként folyósítható. (3) A Vízügyi építési alap beruházási hányadának felhasználásáról: • bruttó 10.000 eFt értékhatárig a polgármester, • bruttó 10.000 eFt felett bruttó 50 millió Ft értékhatárig a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt • bruttó 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyőlés dönt.
IV. A nevelési-oktatási, szociális, kulturális és közmővelıdési ágazathoz tartozó költségvetési szervek gazdálkodása Elıirányzatok képzése, felhasználása; az elıirányzatokkal való gazdálkodás 14. § (1) A költségvetési szerv a költségvetési tervezés során az Áht. 4. – 6. §-ban, valamint az Ávr. 2. § ban foglaltak és az irányítószerv tervezési irányelvei szerint köteles eljárni.
16 (2) Az önállóan mőködı és az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv az Ávr. 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az elemi költségvetését az önkormányzat Közgyőlése által elfogadott költségvetési rendeletben foglalt keretszámok fıösszegeinek betartásával, a Nemzetgazdasági Miniszteri Rendelet „Útmutató” mellékletben foglaltak szerint köteles összeállítani, melyet a polgármester hagyja jóvá. (3) A költségvetési szerv számára jóváhagyott kiadási és bevételi kiemelt elıirányzatok fı összegei kötöttek. (4) A költségvetési szerv az intézményi mőködési és felhalmozási bevételek eredeti vagy módosított elıirányzatán felüli pénzügyileg teljesült többletbevételét – a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelı összeget a Közgyőlés elızetes engedélyével – irányítószervi hatáskörébe végrehajtott elıirányzat módosítás után használhatja fel. (5) A bevételi és kiadási elıirányzatok a (6) és (7) pontokban foglaltak kivételével a Közgyőlés elızetes engedélye után módosíthatók. (6) A költségvetési szerv saját hatáskörében a Közgyőlés egyidejő tájékoztatása mellett a kiadási és bevételi elıirányzatokat megemelheti a mőködési és felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülrıl származó bevétel – az irányítószervtıl kapott támogatás kivételével – valamint a mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszköz eredeti vagy a módosított elıirányzaton felül pénzügyileg teljesült összege erejéig. Irányítószervi támogatás alatt, a Központi Költségvetés „A helyi önkormányzatok általános mőködésének és ágazati feladatainak támogatása” fejezetbıl származó és az önkormányzattól kapott, a mőködési és felhalmozási feladatok finanszírozására szolgáló támogatást kell érteni. (7) A költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi elıirányzatok fıösszegének változatlansága mellett az elıirányzatokat – a személyi juttatások kiemelt elıirányzat megemelése és általános és céltartalék elıirányzat csökkentése kivételével – átcsoportosíthatja. Az elıirányzatátcsoportosítás irányítószervi támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következı években nem járhat. (8) A saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat-módosításról az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv havonta, a tárgyhót követı 15. munkanapjáig köteles a Közgazdasági Irodát írásban értesíteni. A önállóan mőködı költségvetési szerv a tárgyhót követı hónap 8-áig köteles írásban megküldeni az NGSZ-nek a saját hatáskörben végrehajtott elıirányzat módosítást. (9) Az irányítószervi hatáskörbe tartozó elıirányzat-módosítási kérelmekkel, illetve kezdeményezésekkel összefüggı számszaki és szöveges indoklások leadási határideje a költségvetés módosítását tárgyaló Közgyőlés idıpontjának függvényében a Közgazdasági Iroda külön értesítése alapján kerül meghatározásra. Az önállóan mőködı költségvetési szervek irányítószervi hatáskörő elıirányzat-módosítási igényét - annak véleményezésével – az önállóan mőködı szerv gazdasági feladatait ellátó önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezi. (10) Évközi pótelıirányzat igénylése esetén az önállóan mőködı és gazdálkodó és az önállóan mőködı költségvetési szerv köteles a pénzügyi információs jelentés mellé a pótelıirányzat szükségességének részletes indoklását, valamint az elemi költségvetésnek megfelelı részletezettséggel alátámasztott megbontását elkészíteni. A költségvetési szervnek az évközi pótelıirányzat igényét a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.
17 15. § (1) A folyamatos mőködéshez szükséges beszerzések, közüzemi szolgáltatások kivételével a tárgyévi kiadási elıirányzata terhére a költségvetési szerv Ávr. 46. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával vállalhat kötelezettséget. (2) Az önkormányzat költségvetési szerveinél dolgozók külföldi kiküldetésével kapcsolatos költségek, beleértve a távolléti díjat is, az intézményi mőködési és egyéb mőködési bevétele terhére fizethetık az illetékes szakbizottság véleményének figyelembevételével. Külföldi kiküldetési költségek kifizetése miatt a költségvetési szerv a fenntartó felé többlettámogatási igényt nem nyújthat be. (3) A költségvetési szervek kiadási elıirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére vonatkozó szerzıdéseknek tartalmazniuk kell a jogszabályi elıírásokkal összhangban a szakmai, mőszaki teljesítés minıségi és mennyiségi jellemzıinek meghatározását, határidejét és a fizetési kötelezettség teljesítési határidejét. A fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerzıdés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétıl számított legalább 15 nap, 1 millió Ft-összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap. (4) A 300 eFt-ot meghaladó számla készpénzben nem rendezhetı. Egy gazdasági esemény több részletben való számlázása esetén az 300 eFt-os értékhatár a teljes összegre értendı. (5) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv a házipénztárában az 500 eFt-ot, illetve a pénzkezelı helyén/helyein mindösszesen elhelyezett 500 eFt-ot meghaladó pénzösszeget köteles bankszámlájára befizetni.
Személyi juttatási elıirányzat felhasználása 16. § (1) A költségvetési szerv a Közgyőlési rendeletben meghatározott feladatokat a szakmai és nem szakmai bontás szerinti engedélyezett létszám alapján látja el. (2) Az egyéb oktatási feladatok számított álláshelyének személyi juttatás elıirányzata terhére munkaviszony nem létesíthetı. (3) A tartósan távollevık helyettesítésére pótelıirányzat nem igényelhetı. (4) A közalkalmazottak 2 %-os kereset-kiegészítése a teljesítménykövetelmény-rendszer alkalmazásának megfelelıen a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kereset-kiegészítésére használható fel. (5) Garantált feletti illetmény a Kjt 66. § (8) bekezdésében foglaltak betartásával adható. (6) A közalkalmazottnak az intézmény vezetıje a Kjt. 39. § (3) bekezdésében szabályozott címet a költségvetési szerv engedélyezett létszámának 10 %- át meg nem haladó mértékéig adományozhat. (7) Személyi juttatási elıirányzat módosítása csak a munkaadókat terhelı adók elıirányzatának egyidejő és arányos módosítása mellett történhet, figyelemmel a 14. § (7) bekezdésben foglaltakra.
18 (8) Jutalmazásra kifizethetı együttes összeg nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások elıirányzatának legfeljebb 8 %-át. (9) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenységre külsı személlyel, szervezettel szerzıdést az Ávr. 43.§ (4) bekezdésének figyelembe vételével a következık szerint köthet: a) a szerzıdést írásban kell megkötni, b) a szerzıdéskötés feltétele, hogy - a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelı szakértelemmel rendelkezı személyt nem foglalkoztat, vagy - eseti, nem rendszeres jellegő feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelı képzettséggel rendelkezı személy átmenetileg nem áll rendelkezésre. c) a szerzıdésnek tartalmaznia kell különösen: - az ellátandó feladatot, - a díjazás mértékét, - részletes utalást arra, hogy a b) pontban írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn, - a szerzıdés idıtartamát, - a szervezettel kötendı szerzıdés esetén azt, hogy a szervezet részérıl személy szerint ki/k/ köteles/ek/ a feladat ellátására, továbbá - teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését. (10) Az intézményi költségvetés terhére a költségvetési szerv vezetıjével megbízási szerzıdést csak a munkakörébe nem tartozó feladatokra lehet kötni, amelynek teljesítése igényli a vezetı személyes közremőködését. A költségvetési szerv vezetıjével megbízási szerzıdést az intézmény az illetékes szakiroda javaslatára a polgármester jóváhagyásával köthet. (11) Az önkormányzati intézmények bérfizetési napja a tárgyhót követı ötödike. A munkabérek kifizetése a foglalkoztatottak bankszámlájára való átutalással, bankszámla hiányában postai átutalással történik a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága (MÁK) adatszolgáltatása alapján.
Étkeztetés 17. § (1) Az egy ellátottra jutó élelmezési nyersanyagköltség általános forgalmi adó nélküli értéke a következı: Megnevezés Bölcsıde Bölcsıde diétás Óvoda Óvoda diétás Általános iskola Általános iskola diétás Középfokú iskola Középfokú iskola diétás Kollégium Kollégium diétás
Reggeli
Tízórai 69 69 63 70
165*
Ebéd 219 219 214 320 269 403 293 440 293 440
Uzsonna 46 46 57
Vacsora
69
197**
Összesen 334 334 334 320 408 403 293 440 655 440
19 Megnevezés Reggeli Klúg Péter Óvoda (diákotthonba elhelyezett és diétás is) 80 Klúg Péter Általános Iskola (diákotthonba elhelyezett és 120 diétás is) Klúg Péter Szakiskola és Kollégiumi diétás is 140
Tízórai
Ebéd
Uzsonna
Vacsora
Összesen
40
180
50
80
430
60
229
69
180
658
70
263
75
190
738
* tízóraival együtt **uzsonnával együtt (2) Az NGSZ-hez tartozó önállóan mőködı költségvetési szervek által beszedett térítési díjak kezelésénél az NGSZ és a hozzárendelt intézményekre vonatkozó pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni. 18. § (1) A céltámogatásnak minısülı elıirányzatot a költségvetési szerv a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a megadottól eltérı célra nem használhatja fel. (2) Az NGSZ költségvetésében szereplı üzemeltetésre, karbantartásra, felújításra adott céltámogatások keretében megvalósított munkálatok végösszege, amennyiben a kedvezı többajánlatos beszerzési, vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megtakarítást eredményez, úgy a megtakarítás maradvány összege a közvetlen élet és balesetveszély, mőködésképtelenség és károk keletkezésének elhárítása céljára felhasználható. (3) Céltámogatásnak minısülı elıirányzatok: a) az önkormányzati támogatásból finanszírozott energia, felmentési illetmény, végkielégítés, jubileumi jutalom, mőszakpótlék, óvoda pedagógusok minıségi munkájáért járó keresetkiegészítés, b) a központi költségvetés által felhasználási kötöttséggel folyósított támogatások, c) prémium évek program, d) a költségvetési rendeletben rögzített egyedi feladatok, évközi pótelıirányzatok (egyedi célfeladatok).
Költségvetési szerv pénzmaradványa 19. § (1) A költségvetési szervek pénzmaradványának elvonásáról a Közgyőlés a zárszámadási rendelet jóváhagyása során dönt. (2) A pénzmaradvány elszámolásánál kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni: a.) tárgyévben szerzıdés vagy bármely más dokumentum alapján igazolhatóan befolyt bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendı kiadásokra a következı évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza (pl. pályázat, saját bevétel terhére képzett tartalék, államháztartáson kívülrıl juttatott pénzeszköz), b.) kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi elıirányzat terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a tárgyévet követı évre,
20 c.) a közbeszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívását és a többajánlatos beszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlat kérését, d.) a mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy annak terhére ellátandó feladatot meghatározta, e.) meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott mőködési és felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülrıl származó – az irányítószervi támogatás kivételével – bevételt.
Intézményfinanszírozás, irányítószervi támogatás folyósítása 20.§ (1) A költségvetési szerv kiadási elıirányzatainak havi kerete, (az önkormányzati támogatásból finanszírozott rendszeres személyi juttatás és munkaadókat terhelı járulékok kivételével) a Szegedi Nemzeti Színház kivételével az éves támogatási elıirányzat 1/13-ad része. Az intézményeket január hónapra további 1/13-ad támogatás illeti meg. A Szegedi Nemzeti Színház kiadási elıirányzatainak havi kerete az éves elemi költségvetés mellékletét képezı likviditási terv alapján kerül meghatározásra. Az állami támogatások a nettó finanszírozás ütemezésében kerülnek beszámításra a havi keretbe. (2) A költségvetési szerveket terhelı nettó munkabérek az Önkormányzat bakszámlájáról közvetlenül kerülnek kiegyenlítésre. (3) Az intézményi bevételbıl finanszírozott, de az Önkormányzat bankszámlájáról teljesített személyi juttatások és munkaadókat terhelı járulékok összegével, valamint az önkormányzati támogatásból finanszírozott, házipénztárból kifizetett egyéb személyi juttatások összegével az intézmények támogatási kerete korrigálásra kerül. (4) Az idıarányosnál magasabb támogatás a Pénzügyi Bizottság döntése alapján folyósítható. (5) A költségvetési szerv év közben a dolgozói részére nyújtandó illetmény-elıleg folyósításához az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megállapított finanszírozási keretén felül, a december havi támogatási keret terhére elıleget igényelhet. Ennek összege nem haladhatja meg a személyi juttatás elıirányzatának 1 %-át. A keretbıl egyéb kiadás nem finanszírozható. (6) A költségvetési szerv elızı évi kötelezettséggel terhelt elıirányzat maradványa – visszapótlási kötelezettséggel – a pénzmaradvány jóváhagyásáig túlfinanszírozható. (7) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott havi keret felosztására havonta, a tárgyhóra és a tárgyhót követı két hónapra likviditási tervet kötelesek készíteni, amelyet a tárgyhót megelızı hó 20-áig a Közgazdasági Irodára kötelesek megküldeni. Az NGSZ, az önállóan mőködı költségvetési szervek a tárgyhót megelızı hó 15-ig elkészített tervei alapján állítja össze likviditási tervét. (8) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek likviditására és a szállítói kötelezettség állományára vonatkozó a Közgazdasági Iroda által kért eseti adatszolgáltatásokat 3 munkanapon belül kötelesek elkészíteni és a Közgazdasági Irodára megküldeni.
21 21. § (1) A költségvetési szerv – kivéve Móra Ferenc Múzeum - finanszírozási keretét az irányítószervi támogatás és az intézményi bevételek (az intézményi bankszámla napi egyenlegének az Önkormányzat bankszámlájára való átvezetéssel) képezi. A támogatás folyósítása a számlavezetı pénzintézethez benyújtott fizetési megbízások teljesítéséhez hiányzó összegnek, az intézményi költségvetési elszámolási számlára való átvezetéssel történik. A pénzintézet a fizetési megbízás teljesítését megtagadja, ha az intézmény a rendelkezésre álló havi keretet már felhasználta. A Móra Ferenc Múzeum a számlavezetı pénzintézethez benyújtott fizetési megbízásait az intézményi bevétel terhére teljesíti. (2) Az irányítószervi támogatás havi kereten felüli megelılegezésére (elıfinanszírozásra) a Közgyőlés által jóváhagyott, önkormányzati többlettámogatásra vonatkozó határozat alapján, érvényes kötelezettségvállalás (pályázat) mellett, a határozatban szereplı önerı összegéig kerülhet sor. Az elıfinanszírozásra akkor van lehetıség, ha az önerıvel kapcsolatos kiadást az elnyert pályázat alapján a költségvetési szervnek az önkormányzati többlettámogatási elıirányzat átvezetését megelızıen kell viselnie. A vonatkozó elıirányzat jóváhagyását követıen az elıfinanszírozott támogatással a költségvetési szerv finanszírozási keretét kötelezı korrigálni. (3) A 2013. évi költségvetési törvény a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított elıirányzatokból pályázat útján elnyert és az önkormányzat számlájára megérkezett összeggel, valamint az önrész összegével a pályázati kiírásnak megfelelı idıtartamon, illetve azon pályázatoknál, ahol az idıtartam nincs meghatározva, 15 banki napon belül az adott intézmény finanszírozási keretét meg kell emelni és a Közgyőlést utólag tájékoztatni kell a kapcsolódó elıirányzat módosításról.
Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata és a hozzá rendelt önállóan mőködı költségvetési szervek mőködése 22. § (1) Az önállóan mőködı és gazdálkodó intézménynek a saját elıirányzatain túlmenıen rendelkezési jogosultsága van az önállóan mőködı intézmény bevételi elıirányzatai közül az ellátotti étkezési térítési díjak, az alkalmazottak étkezési és vendégétkeztetés térítésébıl származó bevételi elıirányzatai felett. (2) Az önállóan mőködı és gazdálkodó intézménynek a saját elıirányzatain túlmenıen rendelkezési jogosultsága van - állami támogatásból felhasználási kötöttséggel juttatott céltámogatásokból finanszírozott kiadások kivételével - az önállóan mőködı intézmény önkormányzati támogatásból finanszírozott kiadások közül: • a vásárolt élelmezés (a kötött felhasználású állami támogatás kivételével), • támogatásból fedezett élelmezési rezsitérítés, • energiaszolgáltatás, • nem adatátviteli és adatátviteli célú távközlési díjak (vezetékes, mobil és • kábeltelefon, Internet, kábeltévé) • egyéb üzemeltetési szolgáltatások közül a szemétszállítás, a kéményseprés, • vagyonvédelem szolgáltatás és a tőzoltó készülékek ellenırzése, karbantartása, • nem szakmai anyagok beszerzése (irodaszer, nyomtatvány, tanügyi nyomtatványok, festékkazetta)
22 • rehabilitációs hozzájárulás, • valamint a fentiek ÁFÁ tartalmának kiadási elıirányzata felett azzal, hogy az önállóan mőködı költségvetési szerv – fenti kiadási jogcímek szerint – az elıirányzatokat csak a fenntartó elızetes engedélye alapján módosíthatja. (3) Az önállóan mőködı és az önállóan mőködı és gazdálkodó intézmények között megkötött együttmőködési megállapodás tartalmazza az (1)-(2) bekezdésben rögzített elıirányzatok felhasználásának szabályait. (4) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben rögzített elıirányzatok teljesítése magasabb, mint az önkormányzati támogatás összege, úgy a túllépés összegét az NGSZ az intézmény részére továbbszámlázhatja a saját költségvetési elıirányzata terhére. 23. § (1) Az önállóan mőködı költségvetési szerv kizárólagos rendelkezési jogkörrel bír a részére megállapításra kerülı és önkormányzati támogatásból finanszírozandó • létszám elıirányzat, • személyi juttatások kiemelt elıirányzat, • munkaadókat terhelı adók kiemelt elıirányzat, • dologi kiadások, illetve a dologi jellegő kiadások kiemelt elıirányzat, kivéve a 22.§(2) pontjában foglaltakat, • az egyéb mőködési célú kiadás (kedvezményes gyermekétkezés kötött felhasználású támogatása), • mőködési célú pénzeszközátadás • intézményi bevételbıl fedezett – az irányítószerv által elızetesen jóváhagyott – intézmény felújítási és felhalmozási kiadási elıirányzatok felett. (2) Az NGSZ-hez rendelt önállóan mőködı költségvetési szervek önálló pénzforgalmi számlái feletti rendelkezéseket az önálló intézmény és az NGSZ között létrejött megállapodásban kell rendezni. (3) Cégszerő aláírásra elıírt dokumentumok esetében a cégszerő aláírást a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyzı együttes aláírásával kell teljesíteni. (4) Az NGSZ és a hozzárendelt önállóan mőködı költségvetési szervek beruházási, beszerezési és szolgáltatási feladatait a 4. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az NGSZ végzi, vagy végezteti. A (köz)beszerzési bíráló bizottságba az elıirányzat felett rendelkezni jogosult intézmény képviseletét biztosítani kell. (5) Az önállóan mőködı és gazdálkodó és az önállóan mőködı költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelısségvállalás rendjének jóváhagyása a Közgyőlés hatáskörébe tartozik. (6) Az NGSZ az alapító okiratában foglalat köznevelési feladatot ellátó telephelyeket a köznevelési törvényben foglaltak szerint köteles mőködtetni. (7) Az NGSZ által mőködtetett telephelyeken a vagyonhasznosításból származó bevételek a bérelt terület és az idıszak arányára esı energiaköltségekkel csökkentett összegének 50 %-át a mőködtetett telephely igazgatója által megjelölt mőködtetési, fejlesztési célra kell fordítani, a fennmaradó összeget az NGSZ a telephelyein és a hozzárendelt intézmények székhelyein és telephelyein mőködtetési és felújítási célra fordítja.
23 (8) Az NGSZ-hez rendelt intézmények esetében a mőszaki munkákra vonatkozó számlák szakmai teljesítésigazolására kizárólag a Polgármesteri Hivatal, vagy az NGSZ mőszaki ellenırei jogosultak.
Egyéb rendelkezések 24. § (1) A költségvetési szerv a költségvetési elıirányzatok teljesítésérıl – július hónap kivételével havonta információt szolgáltat a Közgazdasági Iroda részére a tárgyhónapot követı hónap 15. napjáig. Az idıközi költségvetési jelentést (info) elsı alkalommal az I.-III. havi adatokról kell kiállítani. (2) A költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályi elıírásoknak megfelelı tartalommal éves és féléves költségvetési beszámolót, valamint idıközi mérlegjelentést kötelesek készíteni. Az idıközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követı hó 20-ig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a következı év február 05-ig, az éves mérlegjelentést a beszámoló benyújtásának határidejével megegyezıen a Közgazdasági Irodára kell benyújtani. (3) A költségvetési szervek havonta, a tárgyhót követı hó 10-ig információt szolgáltatnak tartozásállományuk alakulásáról. (4) A költségvetési szerv kezelésében lévı bér- és munkaügyi informatikai nyilvántartó rendszer alapján – a negyedév év végi záró állomány (létszám, személyi juttatás) adatairól készített kimutatást, a negyedévet követı hó 5-ig köteles elkészíteni és megküldeni az NGSZ-hez tartozó önállóan mőködı költségvetési szerveknek az NGSZ központjába, az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerveknek – kivéve NGSZ-t – pedig a Közgazdasági Irodára. Az NGSZ a felülvizsgált kimutatásokat a negyedévet követı hó 10-ig küldi meg a Közgazdasági Irodára. (5) A foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásáról, valamint a vagyonbiztosításról az önkormányzat központilag gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos szerzıdéseket a polgármester köti meg. (6) A költségvetési szerv az ellene indított, valamint az intézmény kezdeményezésére megindított peres eljárásokról, illetve bármilyen rendkívüli eseményrıl, szabálytalanságról (jelentıs károkozás, bőncselekmény gyanúja, közvetlen életés balesetveszély, katasztrófa-helyzet, mőködésképtelenség, stb.) a lehetı legrövidebb idın belül köteles az illetékes szakirodát értesíteni. (7) A pénzügyi ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás érvénytelen és ez alapján kifizetés nem teljesíthetı. A kötelezettségvállalásnak minden esetben meg kell elıznie az áru vásárlását, szolgáltatás vagy egyéb munka elvégzésének megkezdését, utólagos kötelezettségvállalás alapján kifizetés nem teljesíthetı. Az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglaltak mellett nem szükséges elızetes írásbeli kötelezettségvállalás, kivéve ha kötelezettségvállalás megbízási díjra, fellépti díjra, egyéb vállalkozói díjak kifizetésére, illetve a bérbeadásokból és szállásmegrendelésekbıl származó bevételre irányul. (8) A költségvetési évrıl december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat – kétévente kell leltározni, amivel a tulajdon védelme megfelelıen biztosított és ellenırzött. A költségvetési szerveknek az eszközökrıl és forrásokról folyamatosan részletezı nyilvántartást – mennyiségben és értékben – kell vezetni. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani.
24 (9) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervek a használatukban lévı vagyontárgyakban bekövetkezett változásokról – vagyoncsoportonkénti bontásban – a féléves és az éves költségvetési beszámolóval egyidejőleg kötelesek adatokat szolgáltatni a Közgazdasági Iroda számára. (10) Az intézmény részére juttatott mőködési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök, valamint ingyenes alapítványi, vagy egyéb vagyontárgyi juttatások elfogadásáról –amennyiben az elfogadott vagyontárgy mőködtetése többlettámogatási igénnyel nem jár – az intézmény vezetıje dönt. (11) Az intézmény vezetıje önerıt nem igénylı pályázatokat a.) kizárólag a Közgyőlés elızetes jóváhagyásával nyújthat be abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel, b.) a Közgyőlés elızetes jóváhagyása nélkül csak abban az esetben nyújthat be, ha a pályázott feladat ellátása miatt az intézmény többlettámogatási igénnyel nem jelentkezik a fenntartó önkormányzatnál. Ez esetben is szükséges azonban a Polgármesteri Hivatal szakirodáinak elızetes tájékoztatása. Amennyiben a pályázat benyújtásához önerı nem szükséges, de a pályázott feladat többlettámogatást jelent, úgy két Közgyőlési ülés közötti idıszakban a polgármester dönt a pályázat benyújthatóságáról, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatni kell. (12) Önerıt igénylı pályázaton való indulásról – a forrás rendelkezésére állása esetén – a biztosítandó önerı mértékétıl függetlenül minden esetben a Közgyőlés dönt. Két Közgyőlési idıszak között: • 5 millió Ft várható önerı értékhatárig a polgármester, • 5 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerı értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság dönthet, azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyőlést a döntésrıl a soron következı ülésen tájékoztatja. (13) A központi költségvetésbıl származó támogatások felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalások kivételével a költségvetési szerv vezetıje ügyletenként bruttó 50 millió Ft értékhatárig saját hatáskörben, bruttó 50 millió Ft-ot meghaladóan a Közgyőlés engedélyével vállalhat kötelezettséget. (14) A költségvetési intézménynél felmerült követelésrıl lemondani esetenként a) bruttó 10 millió forint értékhatárig az illetékes szakbizottság és a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében, b) bruttó 10 millió forint felett az illetékes szakbizottság javaslata ismeretében a Közgyőlés jóváhagyásával, c) értékhatár alatti követelés elengedésére bizottsági vélemények nélkül az intézményvezetı jogosult, feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat számára a követeléssel összevethetı mértékő egyéb elınnyel jár. A követelésrıl való lemondás miatt a bevétel pótlására az intézmény pótelıirányzat megállapítási igénnyel nem léphet fel. (15) Az Áht. 10.§-a adta felhatalmazás alapján a Polgármesteri Hivatalra, mint költségvetési szervre vonatkozó részletes szabályok belsı szabályzatban kerülnek meghatározásra, ezért jelen rendelet szerinti rá nem vonatkoznak.
25
V. Közzétételi kötelezettség teljesítése 25. § (1) Az Áht. 112. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott adatokat az önkormányzat honlapján kell közzétenni. Az adatokat a Polgármesteri Hivatali szervezeti egységeinek az önkormányzat honlapján közzé kell tenni a döntés meghozatalát követı 60 napon belül.
(2) Az egyéb önkormányzati szerv a saját honlapján, ennek hiányában az önkormányzat honlapján – kivéve a gazdálkodási jogkörében az NGSZ-hez tartozó költségvetési szervet, amelynek az NGSZ honlapján kell közzétenni. (3) A költségvetési szervek kezelésében lévı TITÁN informatikai rendszerben vezetett elnyert európai uniós pályázatokról, valamint a nettó 5 millió Ft feletti szerzıdések közzétételérıl félévente a költségvetési beszámolóval egyidejőleg a Közgazdasági Iroda részére adatot kell szolgáltatni.
VI. Önkormányzati biztos Az önkormányzati biztos kirendelése és tevékenysége 26.§ (1) A Közgyőlés – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4 §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy a hitelezık nem kezdeményezték – az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, ha az intézmény 30 napon túli elismert tartozás állományának mértéke eléri éves eredeti elıirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió Ft-ot és tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani. (2) A kijelölt gazdasági társaság, természetes személy megbízási szerzıdését a Pénzügyi Bizottság véleményezése után a polgármester hagyja jóvá. (3) Önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos költségeket az a költségvetési szerv köteles viselni, ahová az önkormányzati biztost kirendelték. (4) Az önkormányzati biztosnak az Ávr. 119. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, tevékenységérıl havonta beszámol és megbízásának megszőnésekor záró értékelést készít.
VII. Vegyes és záró rendelkezések 27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
26 (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg az átmeneti gazdálkodásról szóló 55/2012.(XII.21.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012.(III.06.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 27/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. (3) E rendelet a belsı piaci szolgáltatásról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja. (4) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17.§ (1) bekezdése alapján a 2013. évi önkormányzati költségvetési rendelet és annak végrehajtásáról szóló rendelet várható következményeirıl – az elızetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom: 1. A rendelet valamennyi jelentısnek ítélt hatása, különösen: a) A rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A város 2013. évi költségvetési rendelete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet III. fejezetében szabályozottak szerint, a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérıl szóló 2012. évi CCIV. törvényben megfogalmazott pénzügyigazdasági feltételek, valamint a Város 2013. évi költségvetési koncepcióját megfogalmazó 419/2012.(12.13.) sz. közgyőlési határozat figyelembevételével határozza meg a bevételi és kiadási elıirányzatokat és a gazdálkodás fıbb irányvonalait. b) A rendelet környezeti és egészségügyi következményei: nem határozhatók meg. c) A rendeletnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs 2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás várható következménye: A rendelet az 1. a) pontban foglaltakon felül a jogalkotásról szóló törvényben elıírt kötelezettségnek tesz eleget, ennek hiányában mulasztásos jogszabálysértést követne el az önkormányzat. 3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.
Dr. Botka László sk. polgármester
Dr. Mózes Ervin sk. címzetes fıjegyzı
Megalkotta Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a 2013. február 22-én tartott ülésén. Kihirdetve Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének Közlönyében.
Melléklet Önkormányzati fenntartású költségvetési szervek 2013. évi bevételi előirányzatai ezer Ft Közhatalmi
Intézményi működési bevételek
bevételek Előirányzat Cím Alcím Cím
Alcím
megnevezése
Hatósági jogkörhöz Int ell díjak,
Egyéb
bevétel,
köthető
alkalmaz.
saját
vissza-
bevétel
térítései
bevételek
térülés
Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
1 1
ÁFA
Önállóan működő költségvetési szerv
Egyéb működési
Felhalmozási és
bevételek
tőkejellegű bevételek
Hozam- és Támogatás Pénzeszköz-Értékesíkamat- államháztart. átvétel bevételek
belül működési célra
tési
ÁFA
Egyéb felhalmozási Finanszírozási bevételek bevételek Támogatás Pénzeszköz-
bevétel, államháztart.
bevételek visszatérülés
átvétel
belül felhalmozási célra
Előző évek pénz-
Pénzma-
Irányító Intézmény
Összes
maradvány
radvány
szervtől
bevételei
bevétel
igénybevétele
elszámolás
kapott
összesen
Működési
Felhalm
célra
célra
támogatás
Önkormányzati fenntartású költségvetési szervek 2013. évi kiadási előirányzatai
M Ű K Ö D É S I Cím Al- Cím Alcím száma
cím
Személyi
Munkaadókat
juttatás
terh jár., szoc.
Dologi
hozzájár. adó
kiadás
megnevezése
Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv
1 1
Önállóan működő költségvetési szerv
Dologi kiadások Dologi
K Ö L T S É G V E T É S Ellátottak pénzbeli
jellegű kiad. juttatásai
FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉS
Egyéb működési célú k. Támogatás államh belül
Pénzeszk. Pénzmaradv Beruházás átadás
átadás
ezer Ft
Egyéb felhalmozási célú kiadás Felújítás
Támogatás
Pénzeszk.
Pénzmaradv
államh belül
átadás
átadás
Felhalm.
Általános
Összes
és
kiadás
célú kölcs. céltartalék
Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó 2013. évi működési kiadások
M Ű K Ö D É S I Cím Al- Jogc. Jogc. Elő Cím Al- Jogc. Jogc. Előirányzat cím csopt
ir.
száma
cím csop
1
Költségvetési kiadások 1
Működési kiadás feladat
1 1
Egyéb működési célú kiadás
xy előirányzat
Ir. szervtől
FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉS Finanszírozási kiadások
BeruházásFelújítás Egyéb felhalmozási célú kiadásÉrték- HitelekÁltalános költségv.
Dologi pénzbeliTámogatásPénzeszk. Pénzmaradv Kölcsönök
hozzájár.adókiadásjellegű kiad. juttatásai államh belülátadás
Önkormányzati kiadások 1
SzemélyiMunkaad. Dologi kiadások Ellátottak juttatásterh jár.szoc.Dologi
megnevezése
K Ö L T S É G V E T É S
átadás nyújt., törl.
Támogatás Pénzeszk. Pénzmaradvpapírok törleszt. államh belülátadás átadás kiadásai
és
szervnek
céltartalék foly. támog.
ezer Ft Összes kiadás
Önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó 2013. évi bevételi előirányzatok ezer Ft Cím Al Jogc. Jogc. cím cspt szám
Elő Cím Al ír.
Jogc. Jogc. Előirányzat
cím cspt megnevezése
1 I 1 1
Önként vállalt
Állami (államig.)
feladatok
feladatok
b
Önkormányzat bevételei Költségvetési bevételek Működési költségvetés bevételei Kiemelt bevételi címek
1
Kötelező feladatok
xy ekőirányzat
e
v
é t
e
l e
i
Bevételek összesen
