2013. május 27.
Kiegyensúlyozott tájékoztatás az EP plenáris üléséről.
Kedves Olvasó! „A munka minden jólét és kultúra forrása.” Ez a mondás Ferdinand Lasalle német politikustól származik. Polgári családban született, aki a családi üzlet biztonságát filozófia tanulmányokra cserélte, extravagáns és nagyvilági életmódot folytatott, forradalmi szervezkedésbe keveredett, és nem volt negyven éves, amikor meghalt párbajban egy hölgy iránt érzett szerelme miatt. Egy másik világhoz is tartozott, hiszen karizmája, eltökéltsége és gondolatainak tisztasága vezetett az Általános Német Munkásegylet megalakításához, a német szociáldemokrácia megszületéséhez. Éppen 150 éve, 1863. május 23-án történt mindez Lipcsében, és éppen ma, amikor e sorokat írom, tartja az SPD, a Német Szociáldemokrata Párt születésnapi megemlékezését hatalmas programkavalkád közepette.
Igen, Németországban 2013-ban elképzelhető, hogy a Kereszténydemokrata Unió kormányfője elmegy az ellenzék születésnapi party-jára, és megpróbálja megkeresni a kapcsolódási pontokat a hagyományosan szembenálló két politikai erő között.
Eddig, azt hiszem, semmi meglepő nincs a történetben. Az sem különös, hogy a közel 80 országból érkező 1600 vendég között olyan vezetők kaptak helyet, mint a nyitóbeszédet tartó Hollande francia elnök, Faymann osztrák kancellár vagy Stoltenberg norvég miniszterelnök. Sokkal különösebb a német résztvevők listája, és itt sem az SPD-s államfőre, Joachim Gauckra gondolok. Az esemény egyik résztvevője ugyanis Angela Merkel német kancellár.
Hányszor hangzik el az a fohász, hogy „de szeretnék egy olyan országban élni...”. És ki-ki folytatja: “... ahol normális a tömegközlekedés”, “... ahol jó az egészségügy, oktatás”, “... ahol van munka és lehet vállalkozni.” Én azt mondom, egy olyan országban szeretnék élni, ahol nem ciki elmenni a politikai ellenfél ünnepségére. Ha ezt egyszer sikerülne elérnünk, egész biztos közelebb kerülnénk többi nemzeti célunk megvalósításához is.
Még egy, cseppet sem jelentéktelen tényről se feledkezzünk el. Németország ősszel választ, tehát túl vagyunk a kampány felvezetőjén, a televíziókban össze is csapott Merkel a szocialista Steinbrückkel, mint azt Orbán Viktor német tankokról szóló bon mot-ja kapcsán már a magyar sajtó is megírta. És bár Merkel ma még magabiztosan vezet, hosszú az út szeptember 22-éig. Ennek ellenére nem félt részt venni a szocialisták „buliján”, mert nem veszít vele szavazatokat.
Az EP-ben történt Kulcsfontosságú döntések előtt az Unió Felszólalásomban üdvözöltem, hogy a Tanács épp most zajló ülésén nemcsak az adózási hatékonyság növelése, hanem a küszöbön álló energiaügyi döntések is napirendre kerülnek. Épp azt az 1000 milliárd eurót lehetne megspórolni ugyanis az adóparadicsomok felszámolásával, amennyi beruházásra a következő években szüksége van az európai energiapiacnak. Itt az ideje, hogy fontos döntéseket hozzunk a vállalkozások és a lakosság egyik legnagyobb fix költségével, az energiával kapcsolatban. Az kevés, hogy tudjuk, mit kell tenni uniós szinten, hogy kevesebb nyersanyagból, nagyobb hatékonysággal állítsunk elő energiát. Az sem elegendő, ha tudjuk, hogy európai szinten kell összekapcsolni a hálózatokat, hogy csökkenjen külső függőségünk, és javuljon a beruházási kedv. Ugyanígy nem elég tudni, hogy nagyléptékű infrastruktúra beruházásra van szükség, mert a késlekedésnek súlyos ára lesz. Nem az a kérdés, hogy mit tudunk, hanem, hogy mit teszünk. Ugyanígy a hiányosságok közé sorolom a 3. Energiacsomag jogszabályi átültetésének késlekedését, vagy azt a tényt, hogy a gazdaságélénkítő program során az energiaiparba pumpált több milliárd eurós csomag a tagállamok késlekedése miatt nem fejthet ki pozitív hatást a nemzeti gazdaságokban. „Sürgősen döntéseket kell hoznunk ezekben a kérdésekben, mert a késlekedésnek hatalmas ára lesz, amit az európai fogyasztók fognak megfizetni” – figyelmeztettem az EP-t és a tagállamokat, jelezve egyúttal, hogy komoly előrelépést várok a Tanács ülésétől energiaügyben.
Kapcsoljuk össze a megújuló energiaforrások piacát is A megújuló energiaforrások piacát is össze kell kapcsolni európai szinten, így 2030-ra akár egymillió új munkahely is létrejöhet a szektorban. Az Európai Beruházási Bank gördülő alapjaiból finanszírozhatná a megújuló technológiák elterjedését. A megújuló energiaforrások európai belső energiapiaci helyzetét taglaló jelentés vitájában elmondtam, hogy ha a gáz- és a villamosenergia-piacok összekapcsolása megtörténik, akkor a megújulókat sem szabad kihagyni. „Annál is inkább mert nemcsak tagállami forrásokkal, hanem európai jogszabályokkal is támogatjuk a megújuló energiaforrásokat, azt gondolom, úgy kell átalakítani a támogatási rendszert, hogy a megújulók kiaknázását ne akadályozza az egyes tagállamok költségvetési helyzete” – tettem hozzá. Támogatnám, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) tagállami partnereken keresztül gördülő alapokkal biztosítaná a kezdőtőkét a helyi, vállalati és közösségi megújuló energiarendszerek számára. A korábbi, belső energiapiaci jelentésemre visszautalva arra hívtam fel a figyelmet, hogy európai szintű adatokra van szükségünk, mert csak így látjuk, hogyan hasznosulnak a K+F források, és valóban elérhető-e a Bizottság által előre jelzett 8 milliárd eurós megtakarítás. A jelenleg 50%-ban import
energiahordozóktól függő Európa a megújuló energiaforrásokra nemcsak a munkahelyteremtés, hanem a függőség csökkentése miatt is okkal számít. Az energiapolitikának azonban mindig egyensúlyt kell tartania az ellátásbiztonság, a versenyképesség, a gazdaságosság és a környezeti fenntarthatóság céljai között. Csak addig nyújtózkodhatunk, amíg a takarónk ér, ezért a lakosság és a vállalati szektor teherbíró képessége és a tagállamok költségvetési rugalmassága is gátolhatja a ma még drágább megújuló energia elterjedését. Éppen ezért vagyok a fokozatosság híve a versenyre káros támogatások, valamint a környezetre káros fosszilis tüzelőanyagok támogatásának átalakításában. Az élelmiszeripar fokozottan érzékeny a magasabb energiaköltségekre, és ez kedvezőtlen hatásokkal járhat a termelőkre és a fogyasztókra nézve is. „Ugyanígy ki kell állnunk amellett, hogy a Horizont 2020 kutatási keretprogramban forrásokat kell, biztosítani a megújuló energiatechnológiák fejlesztésének finanszírozására. Ezért nem lehet hagyni, hogy a 2014-es költségvetésben a 2013-as szint alá csökkentsék a Horizont 2020 finanszírozását” – fogalmaztam a vitában.
Az EU-USA megállapodás mindkét térség gazdaságát fellendítheti A nehéz gazdasági körülményekre tekintettel igen sürgető a szabadkereskedelmi egyezmény létrehozása, mivel ez a megállapodás a kulcsa a gazdasági növekedés beindításnak mind az Európai Unióban mind pedig az Egyesült Államokban. A Parlament aktívan részt kíván venni a tárgyalásokban. Szerdán az EU-USA kereskedelmi megállapodás előkészületeiről vitáztunk. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejövő Transzatlanti Szabadkereskedelmi Övezet az Európai Unió számára egy több mint 30 éves álmot válthat valóra. A szabadkereskedelmi megállapodás Európa számára ugyanis új piacokat nyithat meg, növelheti a külföldi közvetlen befektetetések mértékét, és ennek nyomán számos értékteremtő munkahelyet hozhat létre, növelve versenyképességét a világpiacon. Európa exportját akár 28%-kal, illetve az USA © Atlantic Council export mutatóját 37%-kal is javíthatja a két ország GDPjének folyamatos növekedése mellett, amely akár elérheti az évenkénti 0,5%-ot is. Magyarországnak sem mindegy a tárgyalások kimenetele, mivel a becslések szerint a Szabadkereskedelmi Övezet hatására a német export 0,25%-os emelkedését várják, és ez a jelentős a német gazdaságtól függő magyar gazdaságra is kedvezően hatna, elsősorban a feldolgozóipar területén. Különösen kedvező hatással lenne a megállapodás az üzemanyagok és vegyi anyagok terén, hiszen a vegyipar és az energiaágazat piacfejlődésének köszönhetően olcsóbb energiához juthatnának az Európai polgárok. „Keresni azt, ami összeköt és megérteni azt, ami elválaszt, ez lehet a siker kulcsa a tárgyalások során” – érveltem, és fontosnak tartom, hogy a tárgyalások során Európa élen járjon a keretek kialakításában, hiszen ez a megállapodás más térségek számára is mintát jelenthet.
Médiatörvény: nincs kettős mérce Bár a magyar médiatörvény iránt tanúsított kiemelt európai figyelmet nyugodtan nevezhetjük a rendszer stressz-tesztjének, nem alkalmaz kettős mércét az EU. A kedden elfogadott állásfoglalás alapján az Uniónak nyomon kell követnie, hogy a tagállami médiatörvények változása alkalmat ad a kormányoknak a fokozott beavatkozásra a híradásokba, illetve a tulajdonosi koncentráció torzítja-e a médiapiacot. A Bizottság, az Alapjogi Ügynökség, és/vagy az Európai Egyetemi Intézet lehet az az uniós szervezet, amely folyamatosan monitorozza a tagállamok médiatörvényeinek változását, és ügyel a sajtó szabadságának és sokszínűségének megőrzésére. Ellenőrző és jelentést megfogalmazó, a tagállamokban rendszeresen alkalmazandó mechanizmus garantálná a nyilvánosság szabadságát a Renate Weber román liberális képviselő által jegyzett állásfoglalás szerint. A Parlament az audiovizuális médiaszolgáltatókra vonatkozó irányelvben olyan szabályokat is elhelyezne, amelyek a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát biztosítják, és felfedik a médiakoncentrációt illetve az esetleges összeférhetetlenségeket. A televízióban és rádióban megjelenő politikai hírek esetén méltányos megszólalási lehetőséget kell biztosítani a különböző politikai szereplők számára különösen választások és népszavazások alkalmával, áll a parlamenti állásfoglalásban.
Nyugdíjrendszer: több pillért támogat az EU Szembe mennek a magyar kormány lépései nyugdíjügyben az EU-val. Az EP által elfogadott állásfoglalás szerint a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer hibái is felszínre kerültek a válság hatására, ezért a vegyes rendszer kiépítése a cél. Vagy, ha már létezik, meg kell őrizniük. „Az EU lakosságának harmada 55 év feletti. A nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát a lakosság elöregedésén túl az állami költségvetések szűkössége is fenyegeti” - fogalmazott Ria Oomen-Ruijten holland néppárti képviselő a jelentéséről szóló vitában. Éppen ezért a Parlament által támogatott jelentés a Bizottság 2012-es javaslata alapján európai szinten javasolja a többpilléres, az állami mellett a tőkefedezeti rendszerekre is támaszkodó nyugdíjrendszert. Ez az, amelyet az Orbánkormány egyik első intézkedésével törölt el, rövid távú költségvetési céljainak alárendelve a ma dolgozó generációk jövőjét. Az EP által támogatott többpilléres rendszerben az első pillér a különböző állami nyugdíjakat, a második pillér a kollektív szerződésekben vagy munkaszerződésekben meghatározott, a munkáltató által biztosított nyugdíjat, a harmadik pillér pedig a magán-nyugdíjpénztárakban halmozódó nyugdíjat jelenti. A Parlament arról is szavazott, hogy az állami nyugdíjaknak hosszú távon, a nehéz gazdasági helyzet közepette is tisztességes megélhetést kell biztosítaniuk.
EP-választások: 2014 májusában 1979 óta választják közvetlen és általános választójog alapján az Európai Parlament tagjait - legközelebb 2014. május 22-25. között. A Parlament azt szeretné, ha a Bizottság elnökének megválasztása - az előző ciklussal szemben zökkenőmentes lenne, ezért szavazott a korábbi időpontra. A labda a Tanácsnál pattog: a Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú szavazással kell elfogadnia a választási időszak új dátumait. Erre várhatóan júniusban kerül sor.
Az adóparadicsomok az alapvető szolidaritást ássák alá Az adóelkerülés évi 1000 milliárd eurót von ki a gazdasági újraelosztásból, ezzel az adóparadicsomok, a nyomon követhetetlen módon, alacsony adókat ígérő országok aláássák a szociális piacgazdaságot. A Parlament sürgős lépéseket kért a Tanácstól. Egyszerűbb, áttekinthetőbb, egységesülő adórendszer, az államok között gyorsan tető alá hozott adatszolgáltatási megállapodások, feketelista összeállítása - számos javaslat érkezett abból a célból, hogy 2020-ig felére csökkentsük a tagállami büdzsékből elcsalt 1000 milliárd eurót. “Egy évtized alatt ebből a pénzből az összes tagállam adósságát törleszteni lehetne” - fogalmazott Martin Schulz, a Parlament SPD-s elnöke az uniós csúcson. Vagy éppen ennyi pénz hiányzik az európai energiaiparból, hogy mindenkinek, mindenhol biztonságosan és olcsón jusson áram, ahogy a plenáris vitában felhívtam rá a figyelmet. A Tanács szerdai ülésén elért fejleményeket felemásnak értékelte Hannes Swoboda S&D frakcióvezető, aki ugyan üdvözölte, hogy a téma egyre nagyobb figyelmet kap, de úgy látja, a tagállamok megfutamodnak, ha konkrét lépésekre kerül a sor. Az osztrák baloldali politikus szerint luxus akkor kidobni egymilliárd eurót, amikor Európa a tőke, a befektetések és a munkahelyek híján van. Márpedig az azonnali cselekvéssel elejét lehetne venni a sorozatos adóemeléseknek, megszorításoknak, és végre a növekedés útjára lépni.
Egyszerűbb lesz a háziállatokkal utazni Az Unióban 64 millió macska és 66 millió kutya él, és minden negyedik háztartásban tartanak háziállatot. Arról döntött az EP, hogy egyszerűsödik az adminisztráció, viszont szigorodnak és egységesülnek az állatútlevélre és az oltási könyvre vonatkozó szabályok. Ne feledjék, hogy Magyarországon 2013-tól minden négy hónaposnál idősebb kutyába kötelező beültetni az azonosító chipet! A kép azt a ritka alkalmat kapta el, amikor csákvári és brüsszeli lakhelyű pulikutyáim együtt vannak - természetesen mindkettő chippel.
Itthon történt Május elsejét ünnepeltük Idén Székesfehérvár és Ajka mellett Zalahalápon és Ercsiben is együtt ünnepeltük a munka ünnepét. Zalahalápon az Európa Parkban ültettünk közösen fát, míg Ercsiben a hagyományos főzőverseny várta a helyieket.
Bemutatkozik a hímzőkör A képviselői irodában májusban a Polgárdi Népi Hímzőszakkör munkáiból rendeztünk kiállítást.
Anyák Napja a nyugdíjasklubbal Az Életet az éveknek klub megható anyák napi műsorral készült Székesfehérváron.
Hétköznapok Akadémiája Mindenkinek A HAM keddenkénti rendezvényei egyre népszerűbbek, legyen szó életmódtanácsadásról vagy kézműves foglalkozásokról.
Falunap Csákváron Idén is sok csákvári látogatott el a község legnagyobb rendezvényére, a falunapra. A jobboldali képen Őexcellenciája Darja Bavdaž Kuret szlovén nagykövetasszonnyal.
Duna-vetélkedő: országos döntő Fehérváron Május 25-én 9 órakor a tarjuk a 2013 tavaszán „A víz nem ismer határokat” címmel meghirdetett, középiskolás csapatoknak szóló Dunavetélkedő döntőjét. A vetélkedőhöz az EU által éppen a magyar elnökség alatt elfogadott Duna Régió Stratégia adta az ötletet. Magyarországról Győrt, Ceglédet és Székesfehérvárt 2-2 csapat képviseli, 1-1 csapat érkezik Pápáról, Salgótarjánból, Csákvárról, Sárospatakról és Budapestről. Szlovákiát a nagymegyeri csapat képviseli. A győztes csapat és segítő tanára egy 4 napos strasbourgi tanulmányúton vehet részt várhatóan 2013. június végén, július elején.
Magyar Szocialista Párt – Európai Parlamenti Delegáció
Tagságaim az Európai Parlamentben: Szocialisták és Demokraták Szövetsége Európai parlamenti frakciójának kincstárnoka; Ipari, Kutatás-Fejlesztési és Energiaügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság; EU-Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia parlamentközi delegáció, EU-USA parlamentközi delegáció; Hamisítás, csalás és szervezett bűnözés elleni parlamenti fórum elnöke; Kis- és középvállalkozásfejlesztési Munkacsoport tagja, Elnökségi tagságaim egyéb európai szervezetekben: Transatlanti Hálózat, Európai Energia Fórum, Európai Internet Alapítvány, Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért, Kangaroo Csoport
elérhetőségek
Felelős kiadó: Herczog Edit | E-mail:
[email protected] | Internet: www.herczogedit.hu
Székesfehérvár: Regionális Európai Parlamenti Képviselői Iroda 8000 Székesfehérvár Fő utca 3. tel: +36 22 582 030 | fax: +36 22 582 031 e-mail:
[email protected]
Brüsszel: Parlement Européen Rue Wiertz B-1047 Bruxelles ATR 05K083 tel: +32 (0) 228 47596 | fax: +32 (0) 228 49596
Strasbourg: Parlement Européen Bâtiment Louise Weiss | Allée du Printemps T05039 | BP 10024/F F-67070 Strasbourg Cedex tel: +33 (0) 3881 77596; fax: +33 (0) 3881 79596
