Elektronikus hírlevél 2009/9. szám Tartalom: - EU hírek - Eseménynaptár - Aktuális pályázati lehetőségek - Hónap interjúja: Beszélgetés Palicskó Csabával, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) brüsszeli képviseletének vezetőjével
EU hírek Egyértelmű jobbközép győzelem az EP-választáson Június 7-én lezárultak az Európai Parlament új politikai összetételét – az elkövetkezendő öt évre – meghatározó európai választások. Európa-szerte a jobbközép Európai Néppárt maradt a legjelentősebb politikai erő. A második helyen végeztek a szocialisták, akik azonban némileg teret vesztettek. További információ : http://www.europarl.europa.eu/news/public/story_page/008-56956-166-0625-901-20090608STO56947-2009-15-06-2009/default_hu.htm
Az üzleti szféra üdvözli az EP-választás eredményeit Az európai vállalkozói csoportok vezetői üdvözlik az európai parlamenti választások eredményeit. Bár a parlamenti patkó európai szinten is erősen jobbra tolódott, egyelőre nehéz megjósolni ennek gazdasági hatásait. Az üzleti szféra várja, mit lépnek a pártok, és milyen irányba alakul a gazdaságpolitika. Ugyanakkor számos lobbiszervezet aggodalmát fejezte ki az alacsony részvételi arány miatt, amiért elsősorban a politikusokat tartják felelősnek. További információ: http://www.euractiv.com/en/enterprise-jobs/european-business-groupswelcome-election-result/article-183046
Magyar kamarai delegáció Brüsszelben A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Brüsszeli Képviseletével együttműködésben, az Európai Bizottság támogatásával, 2009. június 8. és 10. között tanulmányutat szervezett kamarai tisztségviselők és munkatársak, valamint a témában érdekelt cégképviselők részvételével az Európai Unió nemzetközi fejlesztési együttműködési politikájának feltérképezésére. A 18 tagból álló delegáció az Európai Bizottság magas rangú szakértőitől kapott tájékoztatást különböző EUs témakörökben. A tanulmányút alapvető küldetése volt a magyar vállalkozói szféra részvételének ösztönzése Europaid tendereken és egyéb EU-s közbeszerzési eljárásokon. Kis vállalkozások, nagy ötletek Első alkalommal rendezte meg az EU a kis- és középvállalkozások európai hetét, mellyel a kisvállalkozások támogatására és a vállalkozói szellem ösztönzésére törekszik. Az európai cégek mintegy 99%-a kis- vagy középvállalkozásnak minősül, vagyis alkalmazottainak létszáma kevesebb 250 főnél. Ezek a vállalkozások jelentős munkaadók Európában, az új munkahelyek fő forrásai, ezért nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai gazdaság kilábaljon a jelenlegi recesszióból. További információ: http://ec.europa.eu/news/business/090506_hu.htm Új uniós stratégia a foglalkoztatásért, a munkanélküliség ellen Az Európai Bizottság a gazdasági recesszió áldozatainak megsegítése érdekében a munkanélküliség elleni intézkedésekre előirányzott 19 milliárd euró azonnali felszabadítását javasolja. A tervben a Bizottság többek között egy 500 millió eurós, az induló vállalkozások támogatását célzó mikrohiteleszköz létrehozását, és a fiataloknak szóló szakmai képzési lehetőségek bővítését szorgalmazza. A várakozások szerint az uniós vezetők június 18–19-i ülésükön fogják megvitatni a bizottsági javaslatokat. A Bizottság ezenfelül azt tervezi, hogy az Európai Beruházási Bank segítségével 500 millió eurós hitelprogramot indít, hogy mikrohitelekkel segítse a vállalkozásindítást. A tervek értelmében az EU hozzávetőleg 100 millió eurót csoportosít majd át az uniós költségvetésből a hitelprogram finanszírozására. További információ: http://ec.europa.eu/news/employment/090603_hu.htm Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok szorgalmazza az energiatakarékossági sztenderdek felállítását az irodai felszerelésekre tekintettel A Bizottság és az USA Környezetvédelmi Ügynöksége az EU-USA ENERGY STAR Program keretében elfogadott egy energiatakarékossági előíráscsomagot a számítógépekre, fénymásolókra, nyomtatókra vonatkozóan. Ezen új kritériumok júlis 1-től lépnek hatályba, és aminek segítségével EU-s szinten Írország eves áramfigyazstásának megfelelő mennyiségű energiát sikerül majd megtakaritani a következő 4-6 évben. További információ: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/943&format=HTML&aged=0&lan guage=EN&guiLanguage=en Barroso készen áll az újabb elnöki posztra José Manuel Barroso, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke formálisan is beleegyezett , hogy a cseh elnökség őt javasolja a Bizottság vezetésére a következő ciklusra is. A portugál politikus egyúttal jelezte, hogy csak akkor fogadja el újabb 5 évre a megbízatást, ha az Európai Parlament
és az EU Tanács támogatja majd „ambiciózus programját”. Mint fogalmazott, válságos idők járnak, amikor „erős bizottságra” van szükség. További információ: http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/index_en.htm Az EU megküzd a gazdasági válság szociális következményeivel Az Európai Unió a gazdasági és pénzügyi válság kezelését célzó stratégiájának részeként megerősítette erőfeszítéseit, hogy ösztönözze a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást az EU finanszírozás mobilizálása, a foglalkoztatás ösztönzése illetve a szociális és a nemzetközi partnerekkel való együttműködés révén. További információ: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=736 Az EU regionális alapjából származó támogatások nem tudnak elég segítséget nyújtani a válságból való kilábalásra A regionális alap jelenleg az EU költségvetésének legnagyobb szeletét teszi ki, ám ez a forrás korántsem bizonyul elégnek a válság következményeinek enyhítésére az Unióban. A 2007 és 2013 között a regionális alap részére 347 milliárd euró áll rendelkezésre, aminek több mint 80%-a az EU szegényebb regiói számára van előirányozva. A maradék összeg a gazdagabb országok számára kerül kihelyezésre versenyélénkítésre és innovációs fejlesztésekre. További információ: http://euobserver.com/9/28307
Eseménynaptár 2009. június 22. Brüsszel, Belgium Az Aberystwyth University új Biológiai, Környezeti és Mezőgazdaság Tudományi Intézetének megnyitója Helyszín: Egyesült Királyság Állandó Képviselete, Rue Ducale 17, 1000 Brussels Regisztráció:
[email protected] Szervező: Aberystwyth University További információ: www.aber.ac.uk/ibers 2009. június 22-23. Brüsszel, Belgium Fórum a klímaváltozás foglalkoztatásra kiterjedő hatásairól Helyszín: Charlemagne building, 170 Rue de la Loi, BE-1049 Brussels Regisztráció:
[email protected] Szervező: Európai Bizottság További információ: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=172
2009. június 27. Brüsszel, Belgium Cseh EU elnökséget záró utcabál Helyszín: Grand Place, Brüsszel Szervező: Cseh EU elnökség További információ: http://www.european-agenda.com/events/24689.php
2009. július 13. Brüsszel, Belgium Információs nap a közszféra és a magánszféra közötti együttműködés jegyében (Energiatakarékos épületek, a jövő gyárai és a környezetbarát autógyártás témakörében) Helyszín: Charlemagne building, 170 Rue de la Loi, BE-1049 Brussels Regisztráció: https://rpid09.regware.be/ Szervező: Az Európai Bizottság Információs társadalom és média, Energiaügy és közlekedési és Kutatási Főigazgatóságai További információ: http://ec.europa.eu/research/industrial_technologies/index_en.html
2009. szeptember 1. – december 31. 11 tagállam megrendezésében Szeminárium a kis- és középvállalkozások környezettudatos működésének kialakításáról Helyszín: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Szlovénia, Szlovákia Regisztráció: registration site for ECAP seminars Szervező: Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága További információ: http://ec.europa.eu/environment/sme/news_events/news25_en.htm
Aktuális pályázati lehetőségek Nemzeti platformok a CSR népszerűsítésére A pályázati kiírás hosszú távú célja a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) népszerűsítése Európában, elősegítve ezzel a vállalatok fenntartható fejlődését és versenyképességük erősítését közép-távon. A pályázat közvetítő szervetek kapacitásépítését támogatja nemzeti CSR platformok kialakításán keresztül. A platformok célja a vállalkozások társadalmi tudatosságának erősítése a következő tevékenységekkel (nem teljes, indikatív lista): - nemzeti szintű egyeztető fórum kialakítása a CSR népszerűsítésére - tanácsadás nyújtása kkv-k részére, hálózatépítés, jó gyakorlatok cseréje kkv-k között - CSR ismeretek beépítése releváns oktatási anyagokba - Társadalomtudatos és fenntartható befektetések ösztönzése - Partnerség kialakítása a médiával a CSR népszerűsítése céljából - Fogyasztók CSR tudatosságának erősítése Stb. A projektek kezdési ideje 2009. december, maximum két évig tarthat a megvalósítás. A pályázat teljes költségvetése 2.425.000 EUR, egy projekt költségvetése kb. 400.000 EUR. A kiírás keretében összesen 6-7 projekt kaphat támogatást, a támogatottsági arány maximum 65%os (ennek max. 75 %-a adható ki alvállalkozói szerződésekre). A pályázatokat papír formában kell benyújtani az EU hivatalos nyelveinek bármelyikén az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága részére. A pályázatok leadási határideje: 2009. július 17. További részletek: http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?lang=hu&item_id=3124
A hónap interjúja Az európai gazdaság motorjait jelentő kis és középvállalkozásokat fokozottan érintik a válság negatív hatásai, a piacok beszűkülésnek következményei. Mindez jelentős likviditási problémákat okoz számukra, és nagyobb külső finanszírozási szükségletet támaszt. Az EU számos intézkedést elrendelt a kkv-k megsegítésére, az európai gazdaságélénkítő csomag egyik központi eleme ennek a szektornak a megerősítése. A válsággal összefüggésben a kis- és középvállalkozások forráshoz jutásának lehetőségeiről és a pénzügyi szektor érdekérvényesítésének európai uniós mozgásteréről beszélgettünk Palicskó Csabával, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) brüsszeli képviseletének vezetőjével. MKIK: Több mint öt éve vezeti az MFB brüsszeli képviseleti irodáját, így már otthonosan mozog az európai uniós érdekképviseleti munkában. Milyen feladatokat lát el Brüsszelben? MFB: A Magyar Fejlesztési Bank képviseleti irodája 1997 óta működik. Azzal a céllal jött létre, hogy a Bank közelebbi kapcsolatba kerülhessen az EU-s intézményekkel, ezáltal a Brüsszelben zajló eseményekről szóló információk könnyebben eljuthatnak Magyarországra. A feladatunk lényege tehát az évek során alapjaiban nem változott, de 2002-től a lehetőségek szélesebb kihasználásával sokirányúvá vált. Az információk hazajuttatása mellett nagyon fontos volt, hogy az MFB az előcsatlakozási program során, majd a belépést megelőzően jelentősebb szerephez juthasson. Ez segített a 2004-es csatlakozást követően abban, hogy az MFB integrálódjon az EU intézményrendszerébe, és így a kapcsolatok hálózatába való bejuttatását követően bizonyos lobbi-szintereken véleményformálóvá váljon. Magyarország csatlakozásával sok ajtó megnyílt előttünk, társulhattunk azokhoz a már tapasztalt intézményekhez, lobbi szervezetekhez, amelyek az MFB-hez hasonló fejlesztési feladatokat ellátó állami és kereskedelmi bankokat tömörítik. Ezekből addig ki voltunk zárva. A személyes szerepem és feladatom ezen célok érdekében olyan kapcsolati rendszert kiépíteni, amelynek információs előnyeit a Bank nem csak a stratégiai céljainak meghatározásában használja, hanem a mindennapi forrásbeszerzése során is. Az Európai Unióban ugyanis sok olyan döntés-előkészítési folyamat vagy döntés van, ami hatással van az MFB működésére. Természetes, hogy ezek megszületésében célszerű szerepet vállalnia az MFB-nek is. MKIK: Mennyire kap hangsúlyt a kkv kör forráshoz jutásának javítása az EU-s intézmények felé irányuló közös európai banki lobbiban? Milyen európai szintű szervezeteknek tagja az MFB? MFB: Több érdekérvényesítő szakmai szervezetnek is tagja az MFB, ezek közül a legjelentősebb az Európai Állami Bankok Szövetsége (EAPB), amelynek 2005 óta magyar elnöke van dr. Erős János személyében, aki egyúttal az MFB vezérigazgatója is. Ez az intézmény azért különösen fontos, mert szabályozási oldalról követi nyomon azt, hogy mi történik az EU-ban, legyen szó bármilyen rendelet, direktíva, javaslat születéséről, kezdeményezésről, ami fontos a bankszektor számára. Ennek keretében közös erővel EU-s szinten hatékonyabban tudnak fellépni az egyes tagállamok állami bankjai. A kis- és középvállalkozások finanszírozásával foglalkozó Európai Pénzintézetek Hálózata (NEFI) is hasonló típusú szervezet, azzal a különbséggel, hogy ez kimondottan a kkv szektor forráshoz juttatását célozza meg. A válság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kicsit kreatívabban gondolkodjunk a feladatainkról. Nagyon fontos kezdeményezés történt tavaly Budapesten a NEFI éves közgyűlésén, ahol a bankok legfelső vezetői találkoztak, tehát ez egyfajta csúcstalálkozó volt. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy ki kell alakítani egy ún. termékfejlesztési munkacsoportot az Európai Bizottság illetékes igazgatóságai, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Fejlesztési Alap (EIF) részvételével. A NEFI-nek ez a terve meg is valósult, eddig már két informatív ülést tartottunk. Ez egy abszolút új együttműködési forma, ami jól ötvözi a kkv finanszírozásban jelentős szerepet játszó bankok piaci és szektor ismereteit az EU intézmények kkv-szektor támogatását célul kitűző üzleti politikájával.
Az új keletű együttműködés révén az EU intézmények jobban megismerhetik a kis- és középvállalatok előtt álló problémákat, konkrét piaci tapasztalatokat szerezhetnek a kkv-k helyzetéről, igényeiről, gondjairól. Mi hozzuk a helyismeretet, cserébe pedig együtt gondolkodhatunk egy új termék, szabályozás kialakításában. A lényeg az, hogy ne az alapján szülessen meg egy döntés, hogy álmot lát valaki egy irodában a Bizottságnál, hanem valódi problémákra reagáljanak a szabályozások. Tagjai vagyunk még az Európai Unió hosszú lejáratú hitelnyújtásra szakosodott pénzintézetei klubjának (ISLTC), amely a hosszú távú finanszírozásban érintett bankok szövetsége. Ez nem annyira a kkv-król, sokkal inkább a nagyobb projektekről szól, mint például az infrastruktúrafejlesztés, autópálya-építés, önkormányzati hitelek, stb. Ezen a fórumon tehát a távlatosabb elképzeléseket vitatjuk meg és az adaptálható ötleteket magyarosítjuk. MKIK: Milyen új európai uniós szintű kezdeményezéseket indított el a 2008 őszén kirobbant válság a kkv-k finanszírozása terén? Milyen kiegészítő pénzügyi forrásokat tudott az MFB becsatornázni az EU szintjéről a magyar vállalkozások felé? MFB: Úgy vélem, az EU nagyon gyorsan reagált a válságra, annak ellenére, hogy sokak szemében egy lassan, nehézkesen mozgó csatahajóra emlékeztet. Villámgyorsan összerakták az ún. „Recovery plan”-t (gazdaságélénkítő csomag), és döntöttek az állami támogatásokról. Az Európai Beruházási Banknak (EIB) van egy nagyon fontos terméke a kkv-szektor finanszírozására, az úgynevezett „global loan” (általános hitel). Ahogy a válság kitört, a „global loan” hitelkeretüket 15 milliárdról felemelték 30 milliárd euróra, ráadásul ennek a nagy részét 2009-2010-ben ki is kell helyezniük. Az MFB részt vesz ebben a hitelprogramban, közvetítő szerepet vállal. A Magyar Fejlesztési Bank alapvetően a nemzetközi pénzügyi piacról veszi fel forrásait, ami lehet közvetlen hitel nemzetközi pénzintézetektől (pl. a már említett Európai Beruházási Banktól), vagy szindikálás révén jutunk hozzá, amikor több bank ad össze pénzt egy bizonyos célra. Az EU különböző alapjaiból származó támogatások, nem közvetlenül az MFB-n keresztül jutnak el a hazai kkv-khoz, hanem a különböző MFB leányvállalatok útján. Számos példa van arra is, hogy az MFB a kis- és középvállalati szektort áttételesen, az MFB Bankcsoporton keresztül finanszírozza. A magyar bankszektor 82%-a külföldi kézben van. A pénzügyi válság következményeként ezek a kereskedelmi bankok a külföldön működő anyabankoknál felmerült gondok miatt visszafogták a magyarországi kihelyezéseiket, így szinte leállt a hitelezési tevékenység. Ez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy csak nagyon drágán, illetve komoly garanciákkal van lehetőség a hitelfelvételre, ezzel már a mindennapokban találkoznak. A piacot azonban nem lehet hitelek nélkül hagyni, különösen nem válság közepette, amikor a kis- és középvállalatok élet-halál harcot vívnak a túlélésért. A magyar hitelpiac egyébként is sajátságos ilyen szempontból, hiszen a kkv szektornak mindössze 20-25%-a vesz fel hitelt a bankszektortól. Ez Európában elég szokatlan. Ennek az lehet az oka, hogy a kereskedelmi bankok nem ítélik meg potenciálisan érdekesnek a kis- és középvállalkozásokat. Jövedelmezőség szempontjából sem éri meg nekik, hiszen ugyanannyi adminisztrációval jár egy mikro hitelügyintézés, mint egy nagyobb hitel lebonyolítása. Az MFB-nek ilyenkor fokozottan kell szerepet vállalnia a kkv-szektor megsegítésében: kedvezményes kamatozású és hosszú lejáratú hitelek refinanszírozásához való együttműködés révén a kereskedelmi bankokkal és takarékszövetkezetekkel. MKIK: Az MFB 2009 tavaszán új pénzügyi terméket vezetett be a magyar piacra, amely a forgóeszköz hitelezést is lehetővé tesz kkv-k részére. Milyen európai uniós keretei vannak ennek a terméknek, és mik az alapvető paraméterei? MFB: Igen, erre a célra indítottuk el az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogramunk mellett az ún. Új Magyarország Forgóeszköz Hitelt. Az Európai Beruházási Banknak az eddigi általános hitelkonstrukciója nem tette lehetővé a kkv-szektor forgóeszköz finanszírozását. Magyarországon a válság miatt azonban a kis- és középvállalatoknak a napi működéshez, a túléléshez van szüksége a forgóeszközhitelre. Ezért az MFB vezetése
megkereste ezzel a problémával az EIB-t. Azt szerettük volna elérni, ha valahogyan alakítsák át a konstrukciót, és tegyék EU-konformmá a forgóeszközök hitelét is. Az EIB elég rugalmasan reagált erre a kérésre, sikerült elérnünk, hogy bizonyos esetekben - például válság idején lehessen adni forrást éven túli forgóeszköz hitelekre is. Így jött létre az Új Magyarország Forgóeszköz Hitel, amelyet kis- és középvállalkozások vehetnek fel éven túli lejárattal, és amelyhez nem szükséges saját erő. Ebből is láthatjuk, hogy mennyire fontos a lobbizás. Egy ország fejlesztési bankjától ez elvárás lehet, amit az MFB kiválóan old meg (az Euromoney londoni szaklap 2008-ban az MFB-nek ítélte a „Legjobban Menedzselt Bank Közép- és Kelet Európában” díjat). Most, hogy a kkv hitelezés a válság hatására átalakult, az MFB-nek olyan stratégiát kellett kialakítani, amelyben az eddigi refinanszírozó banki partnerei is megtalálják érdekeiket úgy, hogy ez nem növeli a hiteligénylők költségeit. A kkv szektorral kapcsolatban a másik súlyos problémát még mindig az alultőkésítettség jelenti. A magyar vállalatok általában nagyon alacsony tőkével alakultak meg annak idején. Az MFB-nek van egy befektetésekre fókuszáló leányvállalata, az MFB Invest Zrt. Ezen a cégen keresztül nyújtunk mi tőkét, egyfajta magvető, start-up tőkét, elsősorban kezdő vállalkozásoknak. Egy japán céggel az SBI Holdings Inc.-nel hoztunk létre közösen egy ún. kockázati tőkealapot. Ez a program a hazai kkv szektor korai, valamint növekedési életszakaszában lévő vállalatai tőkehelyzetének javítását tűzte célul. Ez az alap szintén a kkv szektorra koncentrál, ami várhatóan érezhetően javítani fogja a vállalkozások tőkeági finanszírozási lehetőségeit. Ezen kívül létezik még egy további termékünk, kimondottan a mikrovállalkozások fejlesztésének támogatására, ez az ún. Új Magyarország Mikrohitel, amely forgóeszköz és beruházási célra egyaránt igénybe vehető. Ennek a programnak az a célja, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikrovállalkozások hitelekhez juthassanak. Szintén a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit segíti még az Új Magyarország Hitelgarancia program, amelynek keretében olyan kezességvállalási sémát alakítottunk ki, amely a jelenleg elérhető garanciatermékeknél sokkal gyorsabb, minimális adminisztrációt igényel, és olcsóbb működést tesz lehetővé. MKIK: Hogyan segíti a JEREMIE program a kkv-k forráshoz jutását? Mi a program technikai megvalósításának menete Magyarországon? MFB: A JEREMIE, mint európai uniós forrás, három szálon fut. A mikrohitelekkel indult elsőként, utána jött a garancia program, és most kerül bevezetésre a tőke program. Magyarországon vannak ugyan kockázati tőketársaságok, de azok főként nagyobb cégeket céloznak meg, ugyanis az éri meg nekik. A JEREMIE pont azt a célt szolgálja, hogy a kkv-k tőkeellátását biztosítsa, ezáltal stabilizálja őket. Ha ugyanis megerősödnek, sokkal attraktívabbá válhatnak a kereskedelmi bankok számára. Tehát tőkeágon is támogatni kell őket, hogy az alultőkésítettségük ne jelentsen akadályt a versenyben. Egy friss hírt is szeretnék elújságolni, nevezetesen azt, hogy az MFB 100 millió euró összegű hitelkeret-megállapodást írt alá az Európai Beruházási Bankkal Luxemburgban. A Bank az EIB-től jövő forrást a közepes méretű vállalkozások projektjeinek finanszírozására fogja felhasználni. A korábban megkötött hitelkeret-megállapodások a kkv-k és az önkormányzatok beruházásainak finanszírozását szolgálták, míg a mostani hitelkeret célja kifejezetten a közepes méretű vállalkozások forráshoz juttatása, aminek fontosságáról a válság okozta problémakezeléssel kapcsolatban már korábban is beszéltünk. Az új hitelkeret-megállapodás aláírása további fontos állomását jelenti az MFB Zrt. és az Európai Beruházási Bank között évek óta tartó stratégiai együttműködésnek. Ez egyben azt is kifejezi, hogy az EIB a súlyos nemzetközi pénzügyigazdasági válság körülményei között is megbízható üzleti partnernek tekinti az MFB-t. Hasznos linkek: www.mfb.hu; www.mvzrt.hu; www.eib.europa.eu; www.eapb.eu Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete 2009. június 22.
