Hétfő: 10h, 11h (Petőfi épület, III. em. Ped. szem.) Fogadóóra: kedd 13-14
Fejes József Balázs SZTE-BTK Neveléstudományi Intézet
[email protected] http://www.staff.u-szeged.hu/~fejesj
A hatékony nevelés-oktatás feltételei (nappali) 2012/2013. II. félév A KURZUS CÉLJA A kurzus célja, hogy a résztvevők a már meglévő általános pedagógiai és pszichológiai elméleti ismereteiket és gyakorlati tapasztalataikat az iskolai élet jelenségeinek megfigyelése és elemzése segítségével mélyítsék, gazdagítsák, reflexiójuk és önreflexiójuk fejlődjön. – A tanári képzettségüket most szerzők számára ez azt jelenti, hogy megteszik első lépéseiket a professzionális pedagógussá válás útján: vagyis legyenek képesek az iskolai szituációkban a pedagógusi attitűd felvételére, a pedagógiai történések alapos elemzésére, a hatékony tanári módszerek megismerésére, a reflexió és az önreflexió alkalmazására. Nekik tehát ez a kurzus a tanári pályára való gyakorlatközpontú felkészítés egyik eleme, amely betekintést nyújt az iskolai élet és a pedagógusszakma világába, lehetőséget teremt az iskolai nevelőmunka minél több szeletének aktív megismerésére, a gyerekekkel való közvetlen találkozásra, az elméleti ismeretek alkalmazására, értelmezésére az iskolai tapasztalatok alapján. – Az újabb tanári képesítést szerzők számára a kurzus a szakmai továbblépés egyik eszköze, a fölhalmozott tudásuk, tanári gondolkodásuk értelmezésének, mélyítésének és gazdagításának a lehetőségét kínálja egy adott iskolai kultúra és kollégák tanításának megfigyelése és elemzése révén. AZ ISKOLAI GYAKORLAT HELYSZÍNE A gyakorlathoz szükséges elméleti ismeretek feldolgozása, közös megbeszélése, az iskolai tevékenységek előkészítése, illetve az iskolai tapasztalatok elemzése egyetemi foglalkozásokon történik. A kurzus teljesítéséhez szükséges iskolai tevékenységek egy magyarországi közoktatási intézményben (általános vagy középiskola). A gyakorlatvezető oktató a Neveléstudományi Intézet döntése alapján jelzi, hogy a csoport mely közoktatási intézményben végzi a gyakorlatot. A kijelölt gyakorlóhely megváltoztatására az öt féléves képzésben nincs mód; a nappali és a levelező három féléves képzésben lehetséges más gyakorlóhely, amennyiben azt a diák maga megszervezi, amennyiben a gyakorlóhelyként választott általános- vagy középiskola nem a saját munkahelye, és amennyiben ezt a változást a gyakorlatvezető oktató a szorgalmi időszak második hetének végéig jóváhagyja. AZ ISKOLAI GYAKORLAT RÉSZTVEVŐI 1. Az egyetemi órákat vezető oktató. 2. A gyakorlatnak helyet adó közoktatási intézmény pedagógusa. 3. A tanárjelöltek. A mintatanterv szerint a képzésük második félévében vesznek részt a kurzuson. Vagy első tanári diplomájukért dolgoznak, vagy már van pedagógus végzettségük – ez befolyásolja a feladataikat. Vagy nappali, vagy levelező képzésben vesznek részt – ez a közoktatási intézményben végzendő feladataikat nem befolyásolja. A képzés során a mintatanterv szerint haladók a következő előadásokat végezték már el: MTM011 A tanítástanulás fejlődéslélektani alapjai; MTM021 A nevelés céljai, feladatai; MTM041 A tanulás, tudás elméleti alapjai; MTM081 A nevelés-oktatás története és intézményei.
1
A KURZUS MENETE 1-7. hét: egyetemi foglalkozások: felkészülés. Február 4.: Az iskolai gyakorlatot előkészítő foglalkozás: célok, feladatok, követelmények ismertetése. Február 11.: Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága: tanár-diák kommunikáció, a tanulók társas kapcsolatai. Február 18.: A tanulási motiváció, a tanár és a tanuló motiváltsága, a tanulási motívumok fejlesztése. Február 25.: Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Március 4.: Hátrányos helyzet, szegregáció-integráció. Március 11.: Néhány aktuális kérdés az iskolai munkával kapcsolatban. Március 18.: A reflektív gondolkodás jelentősége. A megfigyelés mint módszer, a megfigyelés technikái és szempontjai. A tanórai hospitálás szempontjainak megbeszélése. 8–12. hét: Iskolai gyakorlat, tartalma az Iskolai gyakorlat tevékenységei alpontban. Március 19. és május 3. között: Az iskolai gyakorlat ideje alatt az aktuális kérdések megbeszélése egyéni, illetve kiscsoportos konzultáció keretében történhet. 13–14. hét. Csoportos beszámolók az iskolai gyakorlaton tapasztaltakról. Május 6. és május 13.: 10 perces csoportos prezentációk a főbb tapasztalatokról és tanulságokról; közös megbeszélés. AZ ISKOLAI GYAKORLAT TEVÉKENYSÉGEI (LEGALÁBB 15 ÓRA) A tanárjelöltek az iskolában egy-egy pedagógus mellé vannak beosztva. Egy pedagógushoz lehetőség szerint ne kerüljön háromnál több tanárjelölt. Az iskolai gyakorlat elsősorban pedagógiai célzatú, nem szaktárgyi. Ezért a pedagógus és a tanárjelölt eltérő szakos is lehet. A tanárjelölt iskolai munkáját a pedagógus határozza meg, az alább közölt szempontokat figyelembe véve. Az iskolában végzendő munka és az arról való beszámolás formája a tanárjelölt hátterétől függ; ezt részletesen a teljesítés feltételeit összegző táblázat mutatja be alább. Az iskolai tevékenységek elszámolásakor a tanóra egy órának számít, a tanórán kívüli tevékenységekből a teljesített 60 perc számít egy órának. (Tehát pl. 15 perces folyosóügyeletekből 4 db.) Annak érdekében, hogy a diákok a tanári munka minél több szeletével megismerkedjenek, egy típusú tevékenységből 3 óránál több akkor sem számolható el, ha a tényleges időtartam meg is haladta azt. Tanóra megfigyelése (5 óra) Tanórák aktív megfigyelése és a megfigyelések rögzítése előre meghatározott, a Segédanyagból kiválasztott, konkrét szempontok segítségével. A tanárjelölt 5 tanítási órát hospitáljon, (lehetőség szerint) a mentortanáránál. A hospitálás előtt az órát tartó tanárral beszélje meg a célokat, az óra szerepét az oktatás-nevelés folyamatában, az óra után tartsanak elemző megbeszélést. Mivel a hospitálás nem szakmai, a megbeszélés is a Segédanyag kiválasztott témaköreire összpontosítson. Az órák között lehetőség szerint legyen osztályfőnöki óra is. Egyéb iskolai tevékenységek (legalább 10 óra) Az iskola működésének alapdokumentumainak megismerése: alapító okirat, pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, intézményi minőségirányítási program, kollektív szerződés (ha működik szakszervezet az intézményben) honlap, házirend, naplók, stb. (kötelező, de maximum 2 óra). 2
A választott iskola lehetőségeit figyelembe véve minél több, a tanári munkához kapcsolódó, nem tantermi tevékenység megismerése. Néhány példa: tanórán kívüli tevékenységek szervezése, megvalósítása (pl. kirándulás; iskolabál; tanári folyosó-, udvari-, menzaügyelet, iskolai műsor vagy vetélkedő szervezése, színjátszó kör, stb.). szakköri munka, napközis feladatok ellátása, versenyelőkészítő-foglalkozás, korrepetálás, szabadidős foglalkozás megtartása. munkaközösségi, nevelőtestületi, szülői értekezleten, minőségi kör, ad hoc csoport munkájában, partneri igények elemzését, intézményi önértékelést végző csoport munkájában való részvétel (időtartamától függően 1 vagy 2 órának számít) 1 db fogadóórán vagy szülői értekezleten való részvétel (időtartamától függően 1 vagy 2 órának számít) dolgozatjavítás, gyakorló feladatsorok készítése, tanórai tevékenység anyagának elkészítése, kísérlet előkészítése stb. amennyiben a diákot a pedagógus erre felkészültnek ítéli, tanulócsoport (vagy egy-két tanuló) számára szakköri, verseny-előkészítő foglalkozást, korrepetálást, tantárgyhoz nem kötődő nevelési célú, szabadidős foglalkozást tarthat tanári adminisztrációs feladatok ellátása: naplók; anyakönyveknek; bizonyítványok, ellenőrző könyvek szerkezete, vezetése; záradékok megismerése. A KURZUS TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI - a foglalkozásokon való részvétel (legfeljebb 2 hiányzás) - az igazolás módja a foglalkozásokon való távollét esetén: eredeti orvosi igazolás benyújtása - a távolmaradás pótlásának lehetősége: önállóan feldolgozandó irodalmakból házi dolgozat - szóbeli produktum: prezentáció csoportmunka eredményeként az iskolai tapasztalatokból - írásbeli beadandók: 1. Az iskolai tanórán kívüli tevékenységekről készített napló (papíralapon, május 6. vagy május 13., a szemináriumon kérem leadni) 2. Az óralátogatásokon készült megfigyelési jegyzőkönyv (coospace-en, május 3.) 3. Az iskolai gyakorlatról készített esszé (coospace-en, május 3.) - az osztályzat a benyújtott írásbeli munkák minőségén alapul - a gyakorlati jegy pótlására, javítására nincs lehetőség IRODALOM Kötelező: Nagy Lászlóné (2003): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez. JATE Press. Szeged. Ajánlott: Barkóczi Ilona és Putnoky Jenő (1980): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest. Biehler, R. F. és Snowman, J. (1986/1994): Motiváció. In: Csapó Benő, Csirikné Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla, Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. 301-350. Biehler, R.F. és Snowman, J. (1994): A fegyelmezetlenség okainak elemzése. In: Csapó Benő, Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. JATEPress, Szeged. 443−460. Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest. Falus Iván (1998, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Józsa Krisztián (2002): Tanulási motiváció és humán műveltség. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai műveltség, Osiris Kiadó, Budapest. 239-268. 3
Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Műszaki Kiadó, Budapest. Katona Nóra és Szitó Imre (1994): Az iskolai fegyelem pszichológiai kérdései. In: Csapó Benő, Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléselméleti szöveggyűjtemény. JATEPress, Szeged. 411−426. Mészáros Aranka (1997, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös Kiadó, Budapest. Szabó Mónika (2004): Motiváció. In: N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. 169-191. Szekszárdi Júlia (2001, szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest.
4
A KURZUS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI; ÉRTÉKELÉS Produktum megnevezése (a beadás határideje)
A szemináriumi foglalkozásokon mutatott aktivitás Az iskolai tanórán kívüli tevékenységekről készített napló*
Az óralátogatásokon készült megfigyelési jegyzőkönyv
Produktum leírása a diák háttere szerint Öt féléves képzés Három féléves képzés A mintatanterv szerint, a tanítási A tanítási gyakorlattal A közoktatásban még nincs A közoktatásban már van gyakorlat előtt párhuzamosan / utána gyakorlata gyakorlata Az egyetemi foglalkozások látogatása Ua. Ua. Ua. (legfeljebb 2 hiányzás megengedett). Órai aktív részvétel legalább az órák 80%-án. A min. 10 órában végzett A min. 10 órában végzett --------tevékenységek fajtája, ideje, tevékenységek fajtája, ideje. összegzése. A pedagógus aláírásával Csak akkor érvényes, ha a igazolja és az iskola pecsétjével pedagógus aláírásával igazolta. hitelesíti, amennyiben a tényekkel egyezőnek találja. A megfigyelt 5 tanórán a kiválasztott A tanítási gyakorlat hospitálásai Ua. Ua. szempontok szerint gyűjtött közül 5 nem szakos tanórán információ. általános nevelési-oktatási szempontok szerint gyűjtött információ.
Az iskolai gyakorlatról készített esszé
A tapasztalatokról és tanulságokról reflektív összegzés és értékelés. Kb. 9000 leütés
Az óralátogatások elemzése
-----
A tanítási gyakorlat során tapasztaltak reflektív, nevelésioktatási szempontok szerinti összehasonlító elemzése. Kb. 15000 leütés -----
Az iskolai megfigyelések A főbb tapasztalatok, tanulságok Ua. megosztása 10 perces prezentációban. tanulságainak bemutatása (kijelölt óra)* * További segédanyagok állnak rendelkezésre a csillaggal jelölt feladatok elkészítéséhez az alábbiakban.
-----
-----
A megfigyelt 5 tanóra reflektív, nevelési szempontú feldolgozása: összegzése, elemzése és értékelése. A szakirodalmat és a(z órát tartó) kollégával folytatott elemzőkövető beszélgetést szükséges fölhasználni. 18000–20000 leütés Ua.
A megfigyelt 5 tanóra reflektív, nevelési szempontú feldolgozása: összegzése, elemzése és értékelése. A szakirodalmat és a(z órát tartó) kollégával folytatott elemzőkövető beszélgetést szükséges fölhasználni. 18000–20000 leütés Ua.
5
Értékelési szempontok
Az órai diszkusszióhoz való hozzájárulás szintje (aktív figyelem; kérdések, kiegészítések relevanciája) Áttekinthetőség, teljesség
A választott szempontok relevanciája, következetessége, szakszerűség, áttekinthetőség, elmélet és gyakorlat összekapcsolása (plágium kerülése) Elemző, értékelő jelleg, elmélet és gyakorlat összekapcsolása (plágium kerülése) A választott szempontok relevanciája, az elemzések mélysége, következetessége, szakszerűség, elmélet és gyakorlat összekapcsolása (plágium kerülése)
Tartalmi szakszerűség, (plágium kerülése)
relevancia, előadásmód
Fejes József Balázs SZTE BTK Neveléstudományi Intézet
A hatékony nevelés-oktatás feltételei
Az iskolai tanórán kívüli tevékenységekről készített napló Igazolom, hogy
évfolyam,
, szakos
hallgató
iskolánkban
az
alábbi tevékenységeket végezte:
A tevékenység megnevezése, rövid leírása 1.
Tevékenység időpontja
Ide kerülnek az egyes tevékenységekhez kapcsolódó leírások! Pl. értekezleteken rövid jegyzőkönyv, más feladatok esetén a tevékenység megnevezése, rövid leírása, esetleg foglalkozásterv, események (pl. folyosóügyelet közben) megnevezése; terjedelme pár sortól 1 oldalig terjedhet (nyomtatás előtt e szöveg törlendő). A tanórai megfigyeléseket nem kell itt feltüntetni!
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Kelt: Mentortanár aláírása 6
Az iskolai megfigyelések tanulságainak bemutatása A szóbeli beszámoló célja, hogy a hallgatók megosszák tapasztalataikat, élményeiket reflexióikat. Lehetőség szerint szemléltetőeszközök segítségével: elsősorban Power Pointra gondolok, de hand-out-ok is szóba jöhetnek. A beszámoló során kivetíthetnek (körbeadhatnak) fényképeket, óravázlatokat, feladatokat, órán használt segédeszközöket, dolgozatok fénymásolatát stb. Fontos az időkeret pontos betartására (max. 10 perc)! Az egyéni beszámoló javasolt felépítése: 1) Elvégzett tevékenységek felsorolása, azok megnevezése, amelyekről beszélni fog 2) Valamely órai megfigyelés tapasztalatainak bemutatása (lehet ua, mint amit írásban leadott, de nem kötelező) 3) Ha tanítottak (akár 10, akár 45 percet, akár szakkört, korrepetálást stb): beszámoló a tanításról: konkrét tevékenység és téma megnevezése; az óra lefolyása, személyes élmény (hogy élte meg) 4) Valamely konfliktushelyzet bemutatása 5) Beszámoló valamely értekezletről (tantestületi vagy szülői) 6) Beszámoló valamely egyéb iskolai munkáról 7) Tapasztalatok összegzése – személyes reflexiók (hogyan élte meg a teljes gyakorlatot, hasznosnak találta-e, milyen szempontból stb.) Csoportos beszámoló javasolt felépítése: 1) A csoport tagjai által végzett tevékenységek felsorolása, azok megnevezése, amelyekről beszélni fognak 2) Néhány órai megfigyelés tapasztalatainak bemutatása (nem kötelező, lehet olyan óra is, amit többen láttak, és egyénenként a saját tapasztalatok elmondása – éppen csak annyi idő áll rendelkezésre itt, hogy 1-1 óráról 1-2 mondatot halljunk, ami valami miatt emlékezetes volt) 3) Ha tanítottak (akár 10, akár 45 percet, akár szakkört, korrepetálást stb): beszámoló a tanításról: konkrét tevékenység és téma megnevezése; az óra lefolyása, személyes élmény (hogy élte meg); vagy egyéb olyan tevékenység, amiben kapcsolatba kerültek a tanulókkal 4) Tapasztalatok összegzése – személyes reflexiók (hogyan élte meg a teljes gyakorlatot, mi volt meglepő, újdonság, hasznosnak találta-e, milyen szempontból stb.)
½ perc
2 perc
2 perc ½ perc 2 perc 2 perc 1 perc
1 perc
4 perc
2 perc
3 perc
