Transzferárak
2012/2013. II
1
1. Ki a transfer pricing alanya? Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre.
2012/2013. II
2
Milyen módon lehet transzferárakkal profitot növelni?
Termékárak manipulációjával, Szolgáltatások számlázásával.
2012/2013. II
3
Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében?
B
A
Eladás külsı félnek 110-ért.
Eladás 100 -ért STK elıállítási költsége: 80
2012/2013. II
100 anyagkészlet
20 közbensı eredmény
Külsı félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. 4
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó?
A társaság
B társaság
Bevétel
100
Bevétel
110
Költség
80
Költség
100
Profit
20
Profit
Adó Adózott eredmény
2012/2013. II
3 17
10
Adó
2
Adózott eredmény
8
5
Mi történt volna akkor, ha a külsı felekkel szembeni árakat használták volna?
A társaság
B társaság
Bevétel
85
Bevétel
110
Költség
80
Költség
85
Profit
5
Profit
Adó
0,75
Adó
Adózott eredmény
4,25
Adózott eredmény
2012/2013. II
25 5 20
6
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.
Eset
•
A két társaság között transfer pricing gyakorlat van
Konszolidált eredmény: A
B
Bevételek
100
110
210
Költségek
80
100
180
Profit
20
10
30
3
2
5
17
8
25
Adó Adózott eredmény 2012/2013. II
Összesen
7
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset •
A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat
Konszolidált eredmény: A
B
Összesen
Bevételek
85
110
195
Költségek
80
85
165
5
25
30
Profit Adó
0,75
5
5,75
Adózott eredmény
4,25
20
24,25
2012/2013. II
8
Azaz, mi is történt?
Transfer pricing használattal: Fizetett adó: Adózott eredmény:
Transfer pricing használata nélkül: 5 25
Fizetett adó:
5,75
Adózott eredmény:
24,25
A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2012/2013. II
9
Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? B
A költsége: 0
2012/2013. II
Management fee átszámlázás 100 ért
100 közbensı eredmény
100 költség
10
Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság
B társaság
Bevétel
100
Bevétel
X
Költség
0
Költség
100
Profit
X - 100
Profit
100
Adó
15
Adó
0,2X-20
Adózott eredmény
85
Adózott eredmény
0,8X+20
2012/2013. II
11
Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság
B társaság
Bevétel
0
Bevétel
X
Költség
0
Költség
0
Profit
0
Profit
X
Adó
0
Adó
0,2X
Adózott eredmény
0
Adózott eredmény
0,8X
2012/2013. II
12
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1.
Eset
•
A két társaság között transfer pricing gyakorlat van
Konszolidált eredmény: A
B
Bevételek
100
Költségek
0
Profit
Összesen X
100
100 + X 100
100
X-100
Adó
15
0,2X –20
0,2X-5
Adózott eredmény
85
0,8X - 80
0,8X+5
2012/2013. II
X
13
Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között!
2. Eset •
A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat
Konszolidált eredmény: A
B
Összesen
Bevételek
0
X
X
Költségek
0
0
0
Profit
0
X
X
Adó
0
0,2X
0,2X
Adózott eredmény
0
0,8X
0,8X
2012/2013. II
14
Azaz, mi is történt?
Transfer pricing használattal: Fizetett adó:
0,2X-5
Adózott eredmény: 0,8X+5
Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó:
0,2X
Adózott eredmény:
0,8X
A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! 2012/2013. II
15
Adóalap megoszlás hatása az adóterhelésre Adó/adóalap megoszlása
X adóalap
Yadóalap
X adókulcs Y (40%)
adókucs (20%)
Összes adó
I.
0
100
0
20
20
II.
100
0
40
0
40
III.
50
50
20
10
30
IV.
30
70
12
14
26
V.
70
30
28
6
34
VI.
- 20
120
-
24
24
2012/2013. II
16
2. Mit mondanak a magyar szabályozók a transfer pricing-ról? A transzferár dokumentáció elkészítése világszerte sok országban nem lehetıség a kockázatok minimalizálása érdekében, hanem követelmény. Az ilyen dokumentációs követelményekkel rendelkezı országokhoz csatlakozott Magyarország is!
2012/2013. II
17
Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel? A társasági adótörvény 4.§ (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát A 18. § rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról A társasági adótörvény 31.§ (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az 1998. évi XV törvény hirdetett ki. 2012/2013. II
18
A 18/2003-as, illetve a 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit. (erre a TAO. 30.§ (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl (2007. 11.14) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén Art. 172. § / 14. (2 M Ft-ig terjedı mulasztási bírság) ÁFA törvény 255 §/1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát –egyezik a társasági törvénnyel 2012/2013. II
19
Kikre nem vonatkozik? Mikro- és kisvállalkozások (adóév utolsó napja), Azon társaságok, akikben a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen több, mint 50% (TA. 18§ (3.)). közhasznú és a kiemelkedıen közhasznú non-profit gazdasági társaságra, továbbá arra az adózóra, amelyben közvetlenül vagy közvetve az államé a többségi befolyás. 2012/2013. II
20
Tızsdei ügylet vagy hatósági vagy más hasonló árak alkalmazásának esetében. DE: (nem mentesül a nyilvántartási kötelezettség alól bennfentes kereskedelem és tisztességtelen árfolyambefolyásolás esetén).
2012/2013. II
21
Mit mond mindkét PM rendelet? Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentıs tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerzıdésenként kell elkészíteni! 2012/2013. II
22
Elıírások
16/20 03
22/2009
54/2012
Nyilvántartást készítık köre
Ua.
Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is
Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is
Alapelvek
Ua.
Ua.
Ua.
Nyilvántartási kötel.
Ua.
Ua.
Ua.
Nyelv
Csak magyar
Anyavállalat nyelvén is
Anyavállalat nyelvén is
Anyavállalat nyilvántartás felhasználása
Nincs rá utalás
Felhasználható, ha megfelel a magyar elıírásoknak
Felhasználható, ha megfelel a magyar elıírásoknak
Közös nyilvántartás
nincs
van
van
Fı dokumentum, illetve (ország)specifikus nyilvántartás
nincs
van
van
Egyszerősített nyilvántartás
Adóéven ként 50 millió
Az ügylet végéig
Nem alaptevékenység esetén cost plus módszer 3-7 % közti haszonráta elfogadható
Bejelentési kötelezettség az összevonásról
nincs
Van a TAO bevallásban
Van a TAO bevallásban
FelhasználtIIerıforrások 2012/2013.
van
Funkcionális elemzés részeként
Funkcionális elemzés 23 részeként
Funkcionális elemzés
Nincs
van
van
Alapelvek Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentıs tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerzıdésenként kell elkészíteni! 2012/2013. II
24
Mi a rendelkezés lényege? 2003. szeptember óta a magyar szabályozás kiemelten foglalkozik a transzferárak kérdéskörével, valamint elıírja a dokumentációs kötelezettségeket, Piaci ár alkalmazásának kötelezettsége-TAO Ennek igazolására igazoló dokumentáció készül – rendelet pontosítja törvényt és egészíti ki elkészítésének határideje a bevallás benyújtásának idıpontja.
2012/2013. II
25
Bejelentési kötelezettség
A kapcsolt vállalkozásokkal rendelkezı adózók számára az elsı szerzıdés megkötésétıl számított 15 napon belüli bejelentési kötelezettséget az Art. 23. § (4) bekezdés b/ pontja írja elı.
2012/2013. II
26
Mi a kötelezettség? Azon vállalatok vagy egyének, akik a velük kapcsolatban álló (hazai vagy külföldi) vállalattal vagy egyénnel, vagy adóparadicsomban bejegyzett vállalattal vagy egyénnel tranzakciót hajtanak végre, teljes transzferár dokumentáció elkészítésére kötelesek.
2012/2013. II
27
Vállalati szervezetek - Példa „X” magánszemély
100%
k
15%
k
„Y” magánszemély
2%
k 36%
k
98%
„A” vállalat
k
k „B” vállalat
k k
2012/2013. II
„C” vállalat
28
Hogyan kerül megfogalmazásra az adótörvényben a transzferár? Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerzıdésükben magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak a szokásos piaci árnál, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelı összeggel az adózó - az e törvényben elıírt más, az adózás elıtti eredményt növelı vagy csökkentı jogcímektıl függetlenül - adózás elıtti eredményét a következı módon kell, hogy korrigálja:
2012/2013. II
29
Milyen korrekciókat ír elı az adótörvény 18.§? - csökkentı a.
b.
c.
az alkalmazott ellenérték következtében adózás elıtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és a vele szerzıdı kapcsolt vállalkozás belföldi illetıségő adózó, vagy olyan külföldi személy, amely az illetısége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelı adó alanya, valamint rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;
2012/2013. II
30
Milyen korrekciókat ír elı a törvény? növelı növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerzıdést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás elıtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
2012/2013. II
31
Mi is az az APA? Az APA egy olyan megállapodás, melyet egy multinacionális társaság ügyletével kapcsolatosan jelent ki egy adóhatóság, melyet egy másik ország adóhatósága is elfogad. Ez esetben ez egy elızetes jóváhagyást jelent, és nem jelent megkérdıjelezési pontot a vizsgálatkor, amikor az ellenırzés történik.
2012/2013. II
32
Anya – és leányvállalat közti belsı szolgáltatási kapcsolat elemzése Eltérı szakmai álláspontok 1. A részesedés megszerzésével és igazgatásával kapcsolatos költségek az anyavállalatot, a leányvállalat irányításával kapcsolatos költségek a leányvállalatot terheli. (USA) 2. 2.Szélesebb értelmezés: a tagvállalati ráfordítás a tagot terheli (Németország) Helyszín meghatározása
A ráfordítások felmerülésének a helyszíne meghatározó. Ha az anyavállalatnál képzıdnek, akkor nem terhelhetıek tovább Az elszámolóárat elıre és írásban kell rögzíteni.
Lakatos Mária
33
Díjazás megállapítása Díjazást akkor lehet megállapítani: a szolgáltatás egyértelmően elhatárolható, a fogadó fél érdekében nyújtották, számszerősíthetı elıny keletkezik
Lakatos Mária
34
Mikor számolható el az anyánál? anyavállalat taggyőlése, részvényesek kiadásai, holdingstratégia költsége, Leányvállalat alapítása, vétele Kockázatkezelés, Holdingeredmény dokumentálása Leányvállalat ellenırzése Részesedésfelügyelet A holdinghoz tartozásból származó elınyökért nem lehet díjat szedni(holdingtámogatás) Lakatos Mária
35
Tagvállalatnál elszámolható költségek Olyan szolgáltatások, amelyek harmadik féltıl is jöhetnének, Gazdasági –és pénzügyi tanácsadás, ezen belül: beszerzés,tanácsadás, PR feladatok, döntéstámogató eszközök, informatikai feladatok, könyvelési feladatok, Versenyjogi, polgári jogi, adójogi, vámjogi tanácsadás Lakatos Mária
36
Nem egyértelmően besorolható szolgáltatások Centrális koordináció (leányvállalat szinergiahatása, anyacégnél számolható el) Vertikális koordináció ( anya-és leány közti elhatárolások a felhasználás helyén kell elszámolni) Horizontális koordináció (leányvállalatok közti elhatárolások köztük kell felosztani) Lakatos Mária
37
Szabadalom, know –how díja Nehéz az összehasonlítás nincs két egyforma szabadalom Általában a forgalom 0,5 -1 százaléka elfogadható Szempontok: Használat terjedelme, A szolgáltatások terjedelme, Innovációs fok, Idıtartam, Továbbfejlesztési jog,haszálati jog földrajzi terjedelme, Export korlátozás, Beruházási igény, Piaci feltételek
Lakatos Mária
38
7. Nézzünk meg a környezı országok közül néhányat!
Fontos, hogy az egyes EU országokban milyen szabályozások élnek transzferárakkal kapcsolatban, mivel anyavállalataink esetleg átadják szabályozásaikat. Lehet, hogy feleslegesen dolgozunk, hiszen már kidolgozásra került a dokumentáció a társvállalatnál, ami nálunk elfogadható lehet. Lakatos Mária
39
Transzferár szabályozás - Ausztria Az osztrák társasági adó törvény foglalkozik a transzferár kérdésével (6. és 8. §) Nincsen bírság dokumentáció hiányában, azonban ha adóhiányt tárnak fel, akkor természetesen az adó és pótléka ott is fizetendı. Nincsen kötelezı dokumentációs kötelezettség, azonban a szerzıdés megléte feltétel, melyet az adóhatóság bármikor bekérhet. Érdekessége, hogy az OECD irányelvét nem vette át törvényi szinten, csak némely rendelet utal rá. Az APA alkalmazását kifejezetten ajánlják.
Lakatos Mária
40
Transzferár szabályozás - Franciaország A francia adótörvény nevesíti. Elınyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is. 40-80% közötti adóbírság alkalmazása gyakorlott (szándékosságtól függıen), valamint évi 9%-os büntetıkamat. Ha valaki nem tudja bemutatni a transzferár dokumentációt, akkor 7.500 EUR évi büntetést kell fizessen. Ugyanazt a dokumentációs listát kéri, mint a magyar rendelet. Az APA alkalmazása 1999 szeptembere óta elfogadott, de aki ezt alkalmazza, annak külön adóbevallást is készítenie kell. Az alkalmazása 3-5 évre elıre engedett Lakatos Mária csak. 41
Transzferár szabályozás - Németország
Az adótörvényen túl számtalan rendelet is szabályozza a transzferárak nyilvántartását. A CUP, Resale Price és Cost Plus módszereket fogadja el, míg a haszon alapú módszereket nem támogatja. Szigorú bírságolás, 1 millió EUR-ig büntethet, ha nem adjuk le idıben a dokumentációt, valamint 6%-os büntetıkamat. (mentesség adható alóla). A dokumentációt az adóhatósági kérés után 60 nappal kell benyújtani. Az APA lehetıség elvileg adott, de nagyon ritkán és különösen nagy cégek esetében adtak rá engedélyt.
Lakatos Mária
42
Transzferár szabályozás - Hollandia Az adótörvény nevesíti. Elınyben részesíti a CUP és Resale Price módszereket, de elfogadja a Cost Plus, a Profit Split és TNMM módszereket is. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Az APA lehetıség adott. Relatíve „lazább” szabályozási terület.
Lakatos Mária
43
Transzferár szabályozás - Svájc Nincsen szabályozva törvényileg. A rendeleti szinten elfogadott módszerek a CUP, a Resale Price és Cost Plus módszerek, de rugalmasan kezeli a többi elfogadását is. Nincsen dokumentációs kötelezettség és szankció sem. Az APA formailag itt nem létezik.
Lakatos Mária
44
Transzferár szabályozás - Anglia Több törvény (köztük az adótörvények is) szabályozza. Elfogadja az összes módszert (de az ügyleti módszereket preferálja). Ha a társaság nem követi a dokumentációs kötelezettségeket, akkor 3.000 GBP büntetésre számíthat. Az adóbírság 0-100%-ig terjedhet. Szigorú dokumentációs követelményeket ír elı. Az APA alkalmazása 1999 szeptember óta él. Az alkalmazása 3-5 évre elıre engedett csak.
Lakatos Mária
45
Transzferár szabályozása - USA
Az adótörvény szabályozza. Minden módszert elfogad és a legmegbízhatóbbat javasolja. Adóhiány esetén 20-40%-os büntetésre lehet számítani. Hosszú listája van a dokumentációs követelményeknek, melyeket az adóhatóság bármikor bekérhet. Külön adóbevallása van a transzferár tranzakcióknak (Forms 5471 és 5472) Az APA alkalmazása ismert és gyakorlott, azonban díja van (5 ezer – 25 ezer USD). Az alkalmazása 3-5 évre elıre engedett csak.
Lakatos Mária
46
