2013. II. évfolyam 1. szám

femszerkezetek_III.pdf

1

2013.03.26.

16:00

2013. II. évfolyam 1. szám

• Épülethéjak fontossága • Mit nevezünk könnyűszerkezetnek? • Üveghomlokzatok transzparenciazavarai • SCHÜCO, JANSEN újdonságok • Alumínium profilú tűzgátló szerkezetek

FÉMSZERKEZETEK 2013, tavasz

FÉMSZERKEZETEK

´ Tartalomjegyzek

TERVEZÉS-GYÁRTÁS-ÉPÍTÉS

MKE A MAGYAR KÖNNYŰSZERKEZETES EGYESÜLET ÉS AZ

ALUTA ALUMÍNIUM ABLAK ÉS HOMLOKZAT EGYESÜLET KÖZÖS SZAKMAI HÍRLEVELE II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2013. TAVASZ

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: FEGYVERNEKY SÁNDOR

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI: DÖMÖTÖR ÁLMOS, FILE MIKLÓS, KISS TAMÁS, DR. DUDÁS ANNAMÁRIA, DR. HORVÁTH LÁSZLÓ, KRISTÓFI ÁKOS, KOTORMÁN ISTVÁN, DR. SEREGI GYÖRGY, DR. DOBSZAY GERGELY, SZŰCS IMRE

FŐSZERKESZTŐ: DR. CSIZMADIA LAJOS

SZERKESZTŐSÉG: 1119 BUDAPEST, CSORBAI UTCA 22/D. TEL./FAX: +36 1 386 6008 MOBIL: +36 20 434 6699 [email protected] WWW.KONNYUSZERK.HU WWW.ALUTA.HU

TÖRDELÉS:

FEGYVERNEKY SÁNDOR: Az épülethéjak fontossága, az ALUTA minőségi kézikönyv bemutatása

4

DR. SEREGI GYÖRGY: Mit nevezünk könnyűszerkezetnek?

5

DÖMÖTÖR ÁLMOS: Természetes füst- és hőelvezető berendezések viselkedése – aerodinamikailag hatásos keresztmetszet meghatározása 20 TÓTH SÁNDOR: Transzparencia zavarok az üveghomlokzatok tervezésekor 24 JÁMBOR ÁRPÁD: Praktikus javaslatok, költséghatékonyságnövelés a motoros nyílászárók területén 29 FARKAS GÁBOR, ASZTALOS ISTVÁN: Strukturális üvegezés – Az összetett építészeti arculat és az innovatív technológia egysége 31 EILES KÁROLY: Az „ember, természet, technológia” mottó jegyében – Schüco és Jansen újdonságok 34 VINCZE BÉLA: A DORMÁ-ról általában

36

CZIGLER GÉZA: Korszakváltás a tűzgátló rendszerek területén 38 SZÉLL ANDREA: Láthatatlan megoldás mesterfokon

40

BÉRCY TAMÁS, PAPP GERGELY, SOMOSKŐI GÁBOR: Hegesztés túl a határon – összetett gyártási feladatok megvalósítása korszerű hegesztéstechnológiai támogatással 44 MKE hírek

49

ALUTA konferencia meghívója

50

MÁLNÁSI-CSIZMADIA ÖRS

3

´ uleth ´ ´ Az ep ¨ ejak fontossaga, az ˝ egi ´ kezik ´ onyv ¨ ALUTA minos ´ bemutatasa ´ ¨ Fegyverneky Sandor klasztermenedzser, ALUTA Egyesulet ¨ Elnoke

korszerű épületeknél a külvilágot és az épület használati belső tereit elválasztóösszekötő homlokzati szerkezetek az épülethéjak. Ezen épülethéjaknak néhány centiméteres vastagságukkal, illetve vékonyságukkal sokféle követelménynek kell egyre magasabb szinten megfelelni. Az épülethéjak iránti követelmények közül igen fontos a megjelenés esztétikáját, a városképi látványt nyújtó homlokzati struktúra. A tervező által választott osztásrend, az anyagok felületkezelése, az üvegek látható tulajdonságai az épület egyediségét biztosítják. Az épülethéj a tervezői kreativitás fontos területe. Az épületfizikai követelmények teljesülése is alapvető. A külső hidegtől, illetve melegtől, a széltől, a csapadéktól védeni kell az épület belvilágát. A napsütés elleni árnyékolás a helyiségek szabályozott, természetes szellőztetésének és bevilágításának biztosítása ugyancsak az épülethéj síkjában megoldandó műszaki feladat. A biztonsági követelmények teljesülése során gondoskodni kell a betörésvédelemről, a szabályozott beléptetésről, a kimenekülésről. A tűzvédelem során a tűzterjedés, a tűzátcsapás, az épülethéj tűzállósága, az épületben lévők kimenekítése, a hő- és füstelvezetés mind a tervezéskor és a gyártás-építés során teljesítendő követelmény. A külvilág zajának kirekesztése, a betekintés elleni esetleges védelem, kitekintés biztosítása is fontos. Az energiamegtakarítás ugyancsak az épülethéj síkjában megoldandó műszaki feladat. A homlokzati szerkezetek hőszigetelő képessége, légtömörsége, hőhídmentessége, megfelelő árnyékoltsága, nyithatózárhatósága biztosítja a kívánatos hő benttartását, a nemkívánatos meleg illetve hideg kint tartását, a szükséges fűtési- és hűtésienergia csökkentését. Mindezen követelmények csak a méretpontosság, a szerelhetőség és az előregyárthatóság magas színvonalán, relatív alacsony szerkezeti súllyal teljesülhetnek hatékonyan. A fém, üveg homlokzati szerkezeteket környezetbarát építőanyagnak nevezhetjük, mert a ciklikus

A

4

homlokzatcserék vagy épületbontások esetén ezek az anyagok a gyártásba szinte maradéktalanul visszavezethetők, újra hasznosíthatók. A korszerű fém-üveg homlokzatok, nyílászárók, üvegtetők alkotta épülethéjakkal kapcsolatos komplex követelményrendszer teljesítése igen összetett tervezői-gyártói-kivitelezői feladat. E feladatok megvalósítása során felgyülemlett szakmai tudást ajánljuk az érdeklődő műszakiak figyelmébe. Az ALUTA Egyesület és Klaszter tagvállalatainak tapasztalatait összegző szakkönyvsorozat immáron harmadik kötete jelenik meg 2013. év tavaszán. „Alumínium homlokzati szerkezetek tervezése és kivitelezése” címmel a szakma legjobbjai önkéntes munkával állították elő a könyv tartalmát. A lektori munkát a BME, a kiadói feladatokat a TERC Kft. végezte. A szükséges pénzt részben az ALUTA Klaszter Európai Uniós és hazai állami forrásból pályázat útján biztosította.

Köszönet a szervezőknek, közreműködőknek!

1. ábra. a kézikönyv borítója

Mit nevezunk ¨ ¨ konny uszerkezetnek? ˝ ¨ ´ ´ ıtom ˝ ern ´ ok ¨ Dr. Seregi Gyorgy Szechenyi-d´ ıjas ep´

Szakmai körökben többször felmerült a könnyűszerkezetes építés, és ezen belül a könnyűszerkezetek meghatározása, definiálása. A közvéleményben – általában negatív felhangok kíséretében – manapság azokat a készházakat értik, melyeket nem téglából falazott, fából készült fedélszékeken elhelyezett cserépfedéssel, hagyományos módszerekkel a kőművesek, ácsok építenek, hanem amelyek fal- és tetőszerkezetét előregyártott elemekből (építőlemezek közötti, többrétegű könnyű hőszigetelő anyagokból álló) fém-, vagy fa vázra, száraz kapcsolatokkal a helyszínen szerelik össze. A negatív felhangok pedig abból adódnak, hogy ennek az építési módnak készházakra történő alkalmazása mintegy húsz éves múltra tekint vissza hazánkban, kevés a tapasztalat, a kiforrott, minősített építési rendszer, minek következtében előfordulnak megoldatlan csomópontú „barkácsolt” típusok is. Sokan azt is elfelejtik, hogy egy ilyen épület másként „működik” mint egy hagyományos, következésképpen másként is kell használni. Mondanom sem kell, hogy ez a felfogás az építési módok fejlődése ismeretének hiányából származik. A könnyűszerkezetes építés kezdete ugyanis a múlt század derekára, vagyis a II. világháború végére tehető Európában (Amerikában a könnyűszerkezetek elődje: a favázas, helyszínen szerelt lakóházak még korábban alakultak ki), igaz hogy akkor is a lakásépítés területén alkalmazták. Elsőként rögtön egy igen fejlett változatot gyártottak, ami egy teljesen felszerelt szekcióból, előregyártott épület szeletből (teherbíró padló, tető, falak, belső berendezések) állt, melyeket egyben szállítottak és szereltek kész épületté a helyszínen (1. ábra). Mindezt az a kényszer szülte, mely abból adódott, hogy az angol hadiipari repülőgépgyárak háború utáni rendelésállománya hirtelen lecsökkent és London lakásállományának jelentős részét a V2 szétbombázta. A szabad ipari kapacitásokat tehát bevonták a megnövekedett építési feladatok elvégzésére, a malteros kanalat felváltotta a csavarkulcs. Az előregyártás ilyen magas foka magában hordozta ezeknek az épületeknek legnagyobb gyengéjét: a variabilitás teljes hiányát, mely kényszer lakásként elfogadható volt, a béke éveiben azonban már az

1. ábra

igények kielégítésére alkalmatlan volt. A fejlett, akkoriban csúcstechnológiával készült, rendszerint fémbázisú épületelemeket később a csarnoképítés területén kezdték alkalmazni, és erre a célra egyszintes építési rendszereket fejlesztettek ki. Nyugat-Európában az 50-es 60-as évek ipara és mezőgazdasága a háború utáni újjáépítés szükséglete-

5


3. ábra

2. ábra

inek megfelelően robbanásszerűen fejlődött, amely több millió m2 csarnokot igényelt azzal a követelménnyel, hogy az építési idő, valamint a munkaóra ráfordítás a minimális legyen. Ezt az igényt acélvázas, könnyűszerkezetes, tipizált elemeket tartalmazó, zárt építési rendszerekkel lehetett kielégíteni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hozzá tartozó alrendszereket (váz, külső térelhatárolás, válaszfal stb.) más rendszerekbe nem lehetett beépíteni (2-3. ábra). Az ipari fejlődés motorja – a XX. század közepétől napjainkig – a gépkocsigyártás volt. Az ehhez kapcsolódó infrastruktúra (mely szintén robbanásszerűen fejlődött) igényelte benzinkútállomások, autószervizek, bemutatótermek, védőtetők építését. Voltak olyan egyszintes könnyűszerkezetes építési rendszerek, amelyeket speciálisan ezek megépítésére fejlesztettek ki. Más rendszerek, az irodaépítést (4. ábra), vagy a lakótelepek ABC áruházainak gyors megépítését segítették. Ebbe a körbe tartoznak a sportlétesítmények is, mely számos tornaterem, edzőterem, uszoda stb. könnyűszerkezetes megoldásával tette lehetővé az

6

igények kielégítését. Hagyományos módszerekkel ezeket a feladatokat a munkaerőhiány, valamint a hosszú építési idő miatt nem lehetett volna megoldani. A békeévek életszínvonalának fejlődésével, a 7080-as években a városok, falvak kulturális, oktatási feladatai is gyarapodtak. Ezek épületigényét többszintes, cellás (sűrűn válaszfalazott, teherviselő födémeket alkalmazó) könnyűszerkezetes rendszerekkel oldották meg. Ezek az iskola-, irodaépítésre alkalmas megoldások először szintén zárt rendszerűek voltak. Már a múlt század végén bebizonyosodott, hogy a zárt rendszerek nem elég rugalmasak, az épületek pedig nem elég változatosak, monotonitást eredményeznek. Ennek feloldására kezdtek kifejlődni a nyílt rendszerek, amelynek alrendszerei önálló életet kezdtek élni. Ezeket az alrendszereket széles körben a mai napig alkalmazzák, nem csak könnyűszerkezetes rendszereknél, hanem a hagyományos tégla, vagy más szilikát bázisú építőanyagból készült (pl. vasbe-

4. ábra


ton vázas) épületeknél. Ezeknek az alrendszereknek az alkalmazásával létrejött megoldásokat sok esetben száraz építési módnak is nevezik, mert kötésmódjuk nem vizes technológiával (habarccsal, betonnal stb.), hanem csavaros, pattintós, vagy éppen húzószegecses gyorskötéssel történik. Ilyenek például a szerelt válaszfalak, álmennyezetek, épületgépészeti megoldások. 6. ábra

5. ábra

Ide sorolhatók az acél- alumínium- és műanyag függönyfalak is, melyek a könnyűszerkezetes építés alrendszerei, még akkor is, ha ezeket önállóan, több vázszerkezetre szerelhetően, több célra fejlesztették ki (5. ábra) Az előzményeket, az építési mód alapelveit (ipari előregyártás, helyszíni szerelés) itt is Amerikában kell keresni, ahol már a múlt század első felében a felhőkarcolókat acél vázzal és emelet magas falpanelekkel tudták megépíteni. Igaz, hogy ezeket a karosszéria jellegű, hőszigetelt elemeket akkor még nem könnyűszerkezetnek hívták, mert voltak szilikát bázisú megoldások is. Véleményem szerint a „könnyűszerkezet” mint terminus technikus szóhasználat alkalmazása a mai függönyfalaknál azért is indokolt, mert ezek anyagaiknál (elemkomponenseiknél) fogva is a könnyű építőanyagok kategóriájába tartoznak. Helytelen volna a könnyűszerkezetes építést leszűkíteni a magasépítés területére. Mert ha ezen építési mód általános megfogalmazásából indulunk ki, mely szerint az a könnyűszerkezet, amelynek saját tömege lényegesen kisebb, mint a hagyományos megoldásoké, az építőelemek gyártása korszerű ipari technológiákkal történik, a helyszíni építés pedig szerelés jellegű, akkor ezen elvek alkalmazásával a mérnöki- és az általános szerkezetépítés területén is számos lehetőséget, alkalmazási példát találunk. Nem vitatható, hogy a kábel- vagy a ponyva szer-

kezetek, vagy a hagyományos acélból építettnél fele annyi saját tömegű alumínium billenő hidak (6. ábra), futódaruk, szétnyitható nagyfesztávolságú tetőszerkezetek, toronyszerű építmények könnyűszerkezetek. A magyar mérnökök ezeket a megoldásokat, összekapcsolva az anyagtakarékossággal évtizedek óta alkalmazzák. A nyugat-európai, ezen belül a német gazdaságossági felfogás szerint egy szerkezetnél (legyen az csarnokváz, tetőszerkezet, vagy bármilyen általános technológiai célú acélszerkezet) a munkaigényesség minimalizálása (optimalizálása) megelőzi az anyagtakarékosságot, a közép-kelet európai, így a magyar felfogás szerint pontosan fordított a gazdaságosság célkitűzése: az anyagfelhasználást kell csökkenteni még akkor is, ha ennek vonzata némi többletmunkával jár. Mindez abból adódik, hogy nálunk az anyag drága, a munkabér pedig alacsony. Az anyagár különbség azonban minimális (10-20%), a munkabér különbség azonban jelentős (7-8 szoros) a két gazdasági zóna között. Magyarország nyersanyagokban szegény ország, az acél előállításához szükséges vasércet, a műanyagok gyártásának alapanyagát a kőolajat, vagy a faszerkezetekhez szükséges fenyő-fűrészárut importból kell megvásárolnunk, vagy félkész-termékként szintén külföldről kell beszereznünk. Pozitív külkereskedelmi egyenlegünk fenntartása érdekében az építőiparnak mindig is kevés lehetősége, kerete volt ezen anyagok importálására. Fontosabb iparágak pl. az autóbuszgyártás, vagy a műszeripar re exporttal jobban ki tudta termelni a maga importját, mint az építőipar, ezért az építőiparban és a szerkezetgyártásban az anyagtakarékosságnak kiemelt jelentősége van. Ez nem csak a kapitalista gazdálkodás követelménye, fokozottan így volt ez a szocializmusban is. Az én mérnök-generációm ezen nevelkedett, az oktatásban és a tervezésben erre fókuszált. Az anyagtakarékosság jegyében célszerű hidegen hengerelt szelvényekből rácsos tartókat, tömör tartóknál pedig hegesztett, változó keresztmetszetű,

7


Az anyagminőség jele A 38 52 C AlMg 3 s AlMgSi 1 n Cu /réz/ k

m3 -enkénti tömeg, γ, kN/m3 78,5 75,5 27,0 27,0 89,5

Szakítószilárdság Rm , kN/m2 38, 0 × 104 52, 0 × 104 18, 0 × 104 31, 0 × 104 40, 0 × 104

Szakadóhossz l = Rγm 4 840 6 624 6 666 11 481 4 469

1. táblázat. Építési célú fémek szilárdságának és saját tömegének összehasonlítása

nyomaték követő megoldást, általánosságban pedig könnyű acélszerkezeteket tervezni. Csarnokok másodrendű tartószerkezeteit (szelemen, szélrács, falváz) melegen hengerelt profilok helyett, hidegen hengerelt vékonyfalu, művileg horganyzott szelvényekből kialakítani (7. ábra). Nagy hagyományai vannak hazánkban az anyagtakarékos, ragasztott faszerkezeteknek. Ezekkel komoly faanyag megtakarításokat lehet elérni. A különféle műanyagokat széles körben alkalmazzák könnyű szigetelőanyagoknál (haboknál), nyílászáróknál, kábel- és ponyvaszerkezetek térelhatárolásánál. Az alumínium – amely az egyetlen hazai nyersanyagbázisra épülő, szerkezetépítésre is alkalmas anyag – sajtolhatósága lehetőséget nyújt könnyű, az igénybevételek felvételére legalkalmasabb szelvények kialakítására. Ezeket a szelvényeket nagyfesztávolságú hidak pályaszerkezeténél, mozgatható hidak tartóinál, daruk, állványzatok, függönyfalak, nyílászárók, üvegtetők könnyű anyagtakarékos megoldásánál alkalmazzák. Ha a könnyűszerkezetek fentebb említett általános megfogalmazásából indulunk ki, megállapíthatjuk, hogy a mérnöki- és az általános szerkezet-

7. ábra

8

építésben az anyagtakarékos megoldások is a könnyűszerkezetes építés fogalomkörébe sorolhatók abban az esetben, ha azok saját tömege lényegesen kisebb a hasonló rendeltetésű hagyományos megoldásnál. Úgy is fogalmazhatunk, hogy minden könnyűszerkezet anyagtakarékos, de nem minden anyagtakarékos szerkezet könnyűszerkezet, hiszen egy nehéz acélszerkezetet is meg lehet tervezni anyagtakarékosan. Végül vannak olyan szerkezetek, melyek nem az építés, hanem a járműipar fogalomkörébe tartoznak, és amelyeket anyaguknál fogva nevezhetünk könnyűnek. Természetesen ezeknek is ki kell elégíteni a könnyűszerkezetekre vonatkozó általános meghatározást. Olyan anyagokat sorolhatunk ide, melyeknek szilárdsága saját tömegükhöz viszonyítva magas. Jellemző erre, ha a saját tömegével terhelt prizmatikus, állandó keresztmetszetű rúd l szakadóhossza, mely néhány fémnél az 1. táblázatban látható l=

Rm γ

ahol Rm a szakítószilárdság, γ az anyag köbméterenkénti tömege. Ezt a követelményt leginkább az alumíniumötvözetek elégítik ki, de ide sorolhatók a magas szilárdságú acélok, az első osztályú keményfából készült rétegelt - ragasztott faanyagok, vagy a szerkezetépítésre alkalmas műanyagok. Az ellentétes oldalon a téglát, a követ, vagy a vasbetont lehetne említeni. Ilyen anyagok felhasználásával készülhetnek járművek (repülőgépek, hajók, gépkocsi alkatrészek, egységek, sínjárművek) vagy ezek kiegészítő elemei: pl. a tehergépkocsi platója, a vitorlás hajó árboca, a motorkerékpár oldalkocsija, vagy az uszályok mozgatható lefedése stb. (a motorházak gyártásánál már könnyűfém öntvényeket használnak). Az itt említett csoport gazdaságosságát más szempontok szerint kell vizsgálni, mint az építésben al-


kalmazott könnyűszerkezetekét. Elsősorban az üzemeltetési költségeknél van változás, mert az egyszeri építési (beszerzési) beruházás költsége minden esetben felmerül. A hosszú távú üzemeltetés költségmegtakarítása (befogadóképesség, üzemanyag felhasználás, villamos energia költség stb.) viszont számottevő lehet. Ezeknél a könnyűszerkezeteknél az energia megtakarítás prioritást élvez az anyagtakarékossággal szemben. Az is természetes, hogy egy repülőgépnél nincs is összehasonlítási alap, mert légi járművet még senki sem próbált meg vasbetonból (még könnyű betonból sem) megépíteni. A repülőgépek anyagából a dúralumíniumból viszont igen, mert ennek az anyagnak a szilárdsága legnagyobb a saját tömegéhez képest. Az energiatakarékos járművek fejlesztésénél az említett könnyű anyagok beépítése a XXI. század nagy kihívása, ezek tömeges gyártására az egész iparágnak fel kell készülni, a gyártási technológiákat ki kell dolgozni. Ezek után foglaljuk össze a könnyűszerkezetek családfáját. 1. Magasépítési könnyűszerkezetek a) Építési rendszerek i. Egyszintes csarnokok

f) Kandeláberek, toronyszerű építmények g) Futódaruk, általános technológiai fémszerkezetek 3. Járműipari könnyűszerkezetek a) Repülőgépek b) Közúti járművek c) Sínjárművek d) Hajók, csónakok, vízi járművek A továbbiakban próbáljuk meg az egyes csoportok főbb jellemzőit, tulajdonságait meghatározni, a lehetőségekhez képest számszerűsíteni. Mit értünk az alatt, hogy egy könnyűszerkezetnek lényegesen kisebb a saját tömege, mint a hagyományos megoldásnak.

´ ıtesi ´ 1. Magasep´ ¨ konny uszerkezetek ˝ Az építési rendszerek a tömeggyártás elősegítésére alakultak. Az általános rendszerelméletek alapján alrendszereket alakítottak ki, amelyek egyszintes csarnok rendszereknél az alábbiak voltak:

ii. Többszintes, cellás rendszerek iii. Készházak, lakóházak

• alapozás-padló;

A. Egyszintes lakóházak

• vázszerkezet;

B. Kétszintes lakóházak

• külső fal;

b) Önálló alrendszerek i. Vázak

• tetőfedés;

ii. Külső térelhatárolások

• álmennyezet;

iii. Függönyfalak, üvegtetők, portálok, nyílászárók

• épületgépészet (fűtés, szellőzés, világítás, automatika stb.);

iv. Tetőrendszerek Ezeket rendszerkomponensekre (pl. a vázszerkezetnél: főtartó, szelemen, falváz, merevítések), végül vi. Álmennyezetek alkatrészekre (pl. a főtartónál: oszlop, gerenda) bontottak. Az alrendszerek összeépítése, más szóval a 2. Mérnöki könnyűszerkezetek csomópontok kialakítása kötött és minősített volt. a) Szétnyitható hidak, hidak pályaszerkezetei, A rendszerelvű építés alapja a tipizálás és a mokikötőhidak, gyaloghidak dulkoordináció. Ez biztosította a tömeggyártás köveb) Egyedi, nagy fesztávolságú tetőszerkezetek, telményét: az elemek számának csökkentését. szétnyitható tetők A többszintes cellás rendszereknél bővült az alrendszerek (pl. közbenső födém, tetőfödém, lépcső c) Silók stb.) és főleg a rendszerkomponensek (pl. tetőbevid) Kábel és ponyvaszerkezetek lágító elem) száma, szigorodtak a hőtechnikai és a e) Kandeláberek, toronyszerű építmények tűzrendészeti követelmények. v. Válaszfalak

9


A könnyűszerkezetes készházak építésére külön rendszereket dolgoztak ki. Ezek alapkövetelményeiben megegyeznek az egy- illetve kétszintes cellás rendszerekkel, kibővítve azzal a többlettel, melyet az állandó emberi tartózkodásra alkalmas épületeknél az évről-évre szigorodó hőtechnikai követelmények jelentenek. A rendszernek tartalmaznia kell az összes főbb csomópont (falcsatlakozás az alaphoz, nyílászárókhoz, tetőhöz, födém- falcsatlakozás megoldását, épületgépészeti elemek felerősítését, áttörését stb.) megoldását, vagyis nem csak az alrendszerekét, hanem ezek összeépítési módját is. A könnyűszerkezetes építési rendszerek legfontosabb eleme és egyben jellemzője a falszerkezet. Ezek építőlemezekből (fémlemez, gipszkarton, faforgács stb. alapanyagú külső-belső héj), és könnyű hőszigetelő anyagokból (ásványgyapot, üvegpaplan, műanyag hab) összeállított többrétegű falak, melyek légréteget, párazárást is magukban foglalnak. A többrétegű falakat a helyszínen szerelik össze, vagy üzemben állítják össze panelekké. Hőátbocsátási tényezőjük, a szigetelés vastagságától függően könnyen eléri, vagy meghaladja a jövőben előírt U =0.2 W/m2 K értéket. 30 cm vastag könnyű hőszigeteléssel pedig kielégíthetők a passzív házakra előírt követelmények. A csarnok rendszereknél gyors szerelést tesz lehetővé a két fémlemez közötti poliuretánhab hőszigeteléssel ellátott egy- vagy két emelet magas panelekből kiképzett fal- vagy tetőszerkezet. A tetőfedési alrendszer elvi felépítése azonos a falszerkezetekével. Mindenkor természetesen be kell tartani a megfelelő, fokozott statikai, vízzárási, és hőfizikai követelményeket. A könnyűszerkezetes falak és tetők saját tömege 30–120 kg/m2 között mozog, míg

Az önálló alrendszerek jellemzője, hogy könnyűszerkezetes zárt- vagy nyitott rendszerekbe éppúgy beépíthetők, mint hagyományos vázas -, vagy falazott építési móddal készülő épületekbe. Például egy könnyűszerkezetes válaszfal kapcsolatát úgy oldják meg, hogy bármilyen (vb. vázas, falazott, vagy acél vázas) típusú épület válaszfalazására alkalmas legyen. A könnyűszerkezetes acél vázakra jellemző, hogy ahol lehetséges 5 mm falvastagság alatti hidegen hengerelt nyitott- vagy zárt szelvényeket alkalmaznak mind a főtartóknál, mind a másodrendű tartóknál (szelemeneknél, szélrácsoknál, merevítőknél). A főtartók típusának kiválasztásánál kedvelik a rácsos, vagy az ívelt tartókat. Tömör tartóknál a melegen hengerelt széles talpú szelvények helyett vékony gerincű, változó magasságú hegesztett tartókat terveznek. Itt is felmerül a kérdés, hol van a határ a hagyományos vázak és a könnyűszerkezetes megoldások között, mit nevezhetünk lényegesen kisebb tömegűnek, ami az utóbbit jellemzi? Számos összehasonlító vizsgálat alapján iránymutatásként megállapíthatjuk, hogy egy 12 m fesztávú könnyűszerkezetes csarnok váz 16–20 kg/m2 saját tömegből megoldható, a hagyományos váz 23–26 kg/m2 értékével szemben. Ez kb. 30-35% anyagmegtakarítást jelent, ami acélszerkezeteknél már jelentősnek mondható. Ez a különbség pl. egy 40 000 m2 -es (gépkocsi) gyártó csarnoknál 260 tonna acél megtakarítását jelenti. A vékonyfalú szerkezetek stabilitásvizsgálatánál (elcsavarodó kihajlás, elemi részek horpadása stb.), felületkezelésénél, valamint a tűzvédelménél gondo-

• egy 50 cm vastag tömör mészkőfalé – 1350 kg/m2 • egy 40 cm vastag soklyukú téglából készült falé – 520 kg/m2 • egy 15 cm vastag vasbeton falé – 360 kg/m2 vagyis lényegesen kisebb bármilyen hagyományos tégla-, vagy beton falnál. Fontos megállapítani, hogy a könnyűszerkezetes építési mód nem egyetlen meghatározója a térelhatárolások saját tömege. Jellemzője még a modern ipar technológiai kultúrájával és anyagaival előállított építőelemek előregyártása, szállítása és száraz kapcsolatokkal történő gyors helyszíni összeszerelése, a munkaóra ráfordítás csökkentése, és az egész folyamat számítógépes vezérlése.

10

8. ábra


sabb és részletesebb vizsgálatokat kell végezni, mint a középnehéz-, vagy nehéz acélszerkezeteknél. Az ebből adódó többlet ráfordítás (horganyzás, tűzvédelem) azonban 5% alatt marad. A külső térelhatárolások és a tetőrendszerek az építési rendszerek alrendszereiből fejlődtek önállóvá oly módon, hogy kapcsolataikat megoldották (esetleg kiegészítő elemekkel) a legkülönbözőbb beépítési lehetőségekre, azzal a céllal, hogy elemkomponenseik gyártási mennyiségét, szérianagyságát növeljék (8. ábra). Típus elemeiket minél több változatnál fel tudják használni, akár egy gépkocsi márka különböző típusainak azonos alkatrészeit. Ezek az alrendszerek rugalmasan tudják követni a hőfizikai követelmények kielégítését is, általában a rétegek számának és a hő-hangszigetelő anyag vastagságának növelésével, a fokozott követelményű nyílászárók (hőhídmentes, többrétegű üvegezéssel, árnyékolással ellátott) beépítésével. Ezért tudják a legtöbb térelhatárolási alrendszer különféle változatait (melyek azonos gyártási technológiával készülnek) alkalmazni egyszerű ipari csarnoknál éppúgy, mint irodaépületnél, vagy akár középületeknél. Külön kell megemlíteni a függönyfalakat, üvegtetőket, portálokat, melyeknél a nyílászárók, üvegezett felületek hányada eléri a homlokzati felület 50%-át,

9. ábra

egyes esetekben a 100%-át. Ezekre alumínium- vagy acélszerkezetű rendszereket fejlesztettek ki, jellegzetességük, hogy a vasbeton- vagy acél épületváz elé vannak „felfüggesztve”. Irodaépületek, középületek követelményeit hivatottak kielégíteni. Bordázatukat, vázukat, nyílászáróikat sajtolt alumínium, vagy hidegen hengerelt acél célprofilokkal oldják meg, melyek alkalmasak az üvegek és különféle kapcsoló elemek, tömítőanyagok befogadására. Szelvényeik anyaguknál, falvastagságuknál, kialakításuknál fogva már önmagukban megfelelnek a könnyűszerkezetes építés kritériumainak. Lényegesen könnyebbek a falazott megoldásoknál, elemeit speciális gépekkel, felületkezelőkkel ellátott üzemekben, csúcstechnológiával gyártják, a hagyományos építési módnál többszörös termelékenységgel szerelik. Magas épületek (toronyházak) építését ma már el sem lehet képzelni nélkülük (9. ábra). Vannak • bordás; • elemes, vagy keretes és • teljes üvegezésű (strukturális) rendszerek. Ezek homlokzati megjelenése látható bordás, vagy belső bordás, kívül egysíkúan üvegezett. A könnyű szerelt válaszfalakat, álmennyezeteket bizonyos gyártók igyekeztek kivonni a könnyűszerkezetes építési rendszerek fogalomköréből és a jól hangzó „száraz építési mód” kifejezést használják. Annak ellenére, hogy ez a meghatározás is jellemzi ezeket a gyártmányokat, nem kérdéses, hogy ezek is a könnyűszerkezetes építési mód alrendszerei. Az is igaz, hogy önálló alkalmazásuk a legszéleskörűbb, hiszen manapság ritka az olyan épület, ahol falaznák a válaszfalakat. További előnyük, hogy könnyen áthelyezhetők. Vázuk, kitűző (felfüggesztő) profiljuk a könnyűszerkezeteknél széles körben alkalmazott hidegen hengerelt, vékonyfalú, sendzimír horganyzott alapanyagból gyártott szelvény, burkolatuk egy emelet magas gipszkarton lemez, melyek között könnyű szigetelőanyag van. Gyorsan szerelhetők, száraz kötéssel (csavarozással) csatlakoznak az épület padlójához, mennyezetéhez, vázához. Mi ez, hanem nem könnyűszerkezet? A fenti, kőzetgyapot szigetelésű válaszfalak saját tömege 80–120 kg/m, míg a falazott, vakolt válaszfalaké 240–320 kg/m. Hasonló elvek szerint gyártják az álmennyezeteket is. Kivitelük lehet sávos (folyamatos hengerléssel

11


készülő), vagy tálcás megoldás. Anyaguk fém, műanyag, gipszkarton stb., melyek a könnyűszerkezetes építés alapanyagai.

´ oki ¨ konny ¨ 2. Mern uszerkezetek ˝ A mérnöki szerkezetek hagyományos anyaga az acél, és a vasbeton, korábban (ritkábban) az I–II.o. fa. A mérnöki könnyűszerkezeteké a könnyű acél – az ötvözött alumínium és a szilárdságilag igénybevehető műanyag. Határeset a nagy fesztávolságú acél hidak ortotrop pályalemeze, mely kétirányban bordázott – a hídépítési gyakorlatban vékonyfalúnak minősíthető – hajlított trapéz hullámlemezből áll, és amelyik lényegesen könnyebb a vasbeton pályalemeznél. A könnyűszerkezetek szélesebb körű értelmezésébe az ilyen típusú acél pályalemez feltétlenül belefér. 11. ábra

10. ábra

A hídépítés egyik jövőbeli anyaga kétségkívül az ötvözött alumínium. A magyar mérnökök ennek kísérletezésében élen jártak. Dr. Bölcskey Elemér már az ötvenes években megtervezte a szabadszállási 12,5 m fesztávolságú gerinclemezes közúti hidat AlMgCu ötvözetből szegecselt kötésekkel, e sorok szerzője pedig a hatvanas évek elején egy 20 m fesztávolságú kikötőhidat AlMg4,5 ötvözetből, amely hullámlemezből készült hajlított héjszerkezet, hegesztett kötésekkel. A hasonló, melegen hengerelt acél

12

szelvényekből összeállított rácsos tartóval szemben 60%-os súlymegtakarítást lehetett elérni, részben az anyagválasztás, részben a keresztmetszet kialakítás miatt (10. ábra). A hajlított héj tömör oldalfala ugyanis egyben a gyaloghíd korlátja (11. ábra). A szabadszállási hidat korróziós okok miatt indokolatlanul lebontották, a kikötőhíd 40 éve üzemel a budapesti Vigadó téren (12. ábra). Az alumíniumötvözetek szilárdsága közel azonos a folytacéléval, sűrűsége azonban annak csupán harmada. Mégsem lehet a szerkezetek saját tömegénél érvényesíteni ezt az arányt, mert az alumínium rugalmassági modulusa is csak harmada az acélénak, ami a szerkezetek nagyobb alakváltozásában mutatkozik meg. Ez utóbbi miatt (anyagtöbblettel) növelni kell az alumínium szerkezetek merevségét. Számos megvalósult példa mutatja, hogy hajlított és nyomott szerkezeteknél az elérhető súlymegtakarítás max. 50%. Ez nem csak hidaknál, hanem egyéb mérnöki szerkezeteknél (tetőszerkezeteknél, futódaruknál stb.) is általános (közelítő) szabályként elfogadható. Miután az alumíniumötvözetek ára négy-ötszöröse az acélénak az előbbiek beépítése csak akkor gazdaságos, ha a saját tömeg részesedése magas a hasznos teherhez képest (nagy fesztávolság), a szerkezetek szállítása rossz útviszonyok között történik (pl. antenna torony), vagy a kisebb tömegből adódóan energia megtakarítás következik (pl. futódaru). Egyszóval a kisebb tömegből kifolyólag többlet megtakarítás mutatható ki.. Ezt használták ki az aberdeni (Anglia) 21,3 m fesztávolságú nyitható (billenő) hídnál,


mely ily módon biztosítja a hajóforgalmat. (Épült: 1953-ban AlMgSi ötvözetből, szegecselt kötésekkel). Nagy fesztávolságú hidaknál (pl.Duna hidaknál), – egyes számítások szerint 200 m felett – a saját tömeg a mértékadó a hasznos teherhez képest. Miután azért építünk hidat, hogy a hasznos terhelés minél nagyobb lehessen, mert a járművek tömege és gyakorisága folyamatosan növekszik, ezért a hidak saját tömegének csökkentése fontos célkitűzés. A pályaszerkezet egy híd össztömegének 40-50%át is kiteszi ezért ennek csökkentésével lehet a legkönnyebben megtakarításokat elérni. Az USA hidászai már a 40-es években építettek sajtolt profilokból alumínium pályaszerkezetet függő hidaknál és mintegy 50%-os megtakarítást értek el a vasbeton pályaszerkezetekhez képest. Dr. Széchy Károly az Árpád-híd építésénél vetette fel alumínium pályaszerkezet megépítését. Ezt azonban a háború miatt elvetették és már (a többi javaslattal ellentétben) kísérleti szakaszt sem építettek. Magam részéről felvetem, hogy Duna hídjaink felújításánál hasznos volna alumínium ortotrop pályalemezt kikísérletezni. Ezzel még a hasznos terhelést is lehetne növelni, vagy az elöregedett (elfáradt) főtartók terhelését csökkenteni és ezáltal a híd élettartalmát megnövelni. Felvetésem számításba jöhetne pl a Szabadság-, a Margit- és az Árpád híd legközelebbi felújításánál. 100 m feletti fesztávolságú csarnokok esetén, ahol a saját tömeg hatása eléri a meteorológiai terhelésekét szóba jöhet könnyű acél vagy alumíniumszerkezet alkalmazása. Sportcsarnokoknál, futballpálya (szétnyitható) lefedésénél vékonyfalú acél zárt szelvényekből kialakított rácsos főtartókkal és könnyű másodrendű tartórendszerekkel értek el látványos és gazdaságos eredményeket.

13. ábra

Kétirányú görbülettel készült rácsos ívekkel, – melyek sajtolt alumínium profilokból állnak – alakították ki a 110 m átmérőjű Dome of Discovery kupolát, melynek anyagfelhasználása 23,7 kg/m2 volt. A kanadai Triodetic kupolákat 61–183 m közötti átmérővel építették csővázas, csavarozás nélküli kapcsolatokkal 11,2–14,7 kg/m2 anyagfelhasználással alumínium ötvözetből. A BNV NIM kiállítási kupolacsarnokának (13. ábra) átmérője 41,8 m, anyagfelhasználása 15 kg/m2 volt /1/. Hártyafelületen elhelyezkedő háromszögekből épült AlMgZn (Hegal) ötvözetből. A kupolák saját tömegére vonatkozó adatok a burkolat nélküli vázra vonatkoznak. Ha egy 40 m átmérőjű kupolaszerkezet m2 -re eső saját tömegét összehasonlítjuk a különböző anyagokból készültekkel az alábbiakat kapjuk /2/: • kőből falazva – 2 000–3 000 kg/m2 • vasbeton szerkezet – 500 kg/m2 • vékony vasbeton héj – 300 kg/m2 • acélszerkezet – 30 kg/m2 • alumíniumszerkezet – 12 kg/m2

12. ábra

Ezek az adatok (még az acélszerkezetből építettek is!) lényeges különbséget mutatnak a hagyományos anyagokból készülő hasonló építményekkel szemben, nem beszélve arról, hogy egy 183 m átmérőjű kupolát vasbetonból tudomásom szerint még nem is építettek.

13


revítenek (15. ábra). Ezeknek a könnyűszerkezetes fém silóknak az • átmérője 16–17 m; • palástmagassága 13,5–18 m; • teljes magassága 18,5–22 m; • térfogata 3 200 m3 =2 500 tonna.

14. ábra

A Komjádi uszoda 40 m fesztávolságú szétnyitható dongahéj tetőszerkezetét (14. ábra) sem lehetett volna megépíteni vasbetonból, mert a mozgatható rész alapterülete 720 m2 , tömege alumíniumból csupán 18 tonna (25 kg/m2 ). Ennek szinkron mozgatása csak ilyen könnyű rugalmas anyaggal képzelhető el. Az AlMgSin anyag alkalmazását korróziós okok is indokolták, mert még horganyzott acélból sem lehetett volna 1,2 mm vastag (inkább vékony) kétrétegű hullámlemezből maradandó önhordó szerkezetet építeni.

A vasbeton silók zsaluzása, helyszíni betonozása az adott körülményeknél nehézkes és hosszadalmas. A távvezeték oszlopokat, tornyokat könnyű rácsos tartókból állítják össze szabad szereléssel. Futódaruk hídszerkezeteinek alumíniumötvözetből történő megépítése már a hatvanas évek elején felmerült Magyarországon. Ez azonban a kísérleti stádiumon nem jutott túl az akkori alacsony energia árak miatt. Ma ez megváltozott, érdemes volna a futódaruk gazdaságosságát ismét megvizsgálni, mert a drágább könnyűszerkezet alkalmazását a kisebb mozgatandó tömeg energia megtakarítása indokolja. Alumínium ötvözetből homlokzati állványokat nagy mennyiségben készítettek már az ötvenes években hazánkban. A különböző hosszúságú csöveket öntött (Mills) bilincsekkel csavarozással fogták össze. Ezek a csőállványok kézi erővel könnyen szerelhetők, és anyaguk (AlMgSi0,5 ötvözet) folytán korrózió ellenállók voltak. Az alumínium mozgatható állványok, létrák ma is piacvezetők. Gyors összeszerelhetőségük, könnyű mozgathatóságuk, csekély karbantartási igényük teszik versenyképessé ezeket a szerkezeteket.

´ uipari ¨ 3. Jarm ˝ konny uszerkezetek ˝

15. ábra

Silóknál, távvezeték oszlopoknál, kandelábereknél, mobil telefonhálózatok átviteli tornyainál a kis saját tömeg mellett két tényező indokolja könnyű acél, vagy alumíniumszerkezet alkalmazását: az egyik, a fejlett gyártástechnológiával készülő csereszabatos elemek üzemi előregyártása, a másik, ezek helyszínre szállítása kiépítetlen útvonalon és csavaros kapcsolatokkal történő gyors összeszerelése. Silóknál vízszintesen elhelyezett 1,5–2,5 mm vastag horganyzott acél-, vagy gyengén ötvözött alumínium hullámlemezből alakítják ki a szerkezetet, amit oszlopok me-

14

A járműipar szerkezeti anyagai közül az acélt és az alumíniumot érdemes összehasonlítani. Az előbbit használják még manapság is a legáltalánosabban, az utóbbival lehet viszont jelentős könnyítéseket elérni. A műanyagokat leginkább a kiegészítő elemeknél (ablakoknál, burkolatoknál stb.) alkalmazzák, melyekkel szintén lehet csökkenteni az össztömeget. A légi közlekedésben az alumínium az 1897-ben tervezett és megvalósított első merevszerkezetű léghajóval indult világhódító útjára. Ennek példájára kezdték használni a repülőgépeknél is ezt az anyagot, mely nélkül a nagyteherbírású gépek építése el sem képzelhető. A szárazföldi és vízi közlekedésben is megtalálta a könnyítések területét az alumínium. Már a múlt század utolsó negyedében tíz évente megkétszereződött felhasználása, minek következtében megjósolhatjuk, hogy századunkban, elsősorban


a közúti járműveknél – a légi járművekhez és a motorház öntvényekhez hasonlóan – uralkodóvá válik az ötvözött alumíniumból készült karosszériák alkalmazása. Ezt indokolja az alumíniumötvözeteknek

(E acél = 3×E alu.). Duralumínium beépítése esetén (pl. repülőgépeknél) a deformációs munka különbsége a két anyagnál eléri a 2,0-szeres értéket, amit ütközésekkor, a személyek épségének megóvásánál nem lehet pénzben kifejezni, mert az emberi életnek nincs ára.

• az acélt megközelítő szilárdságával együttjáró kis sűrűsége; ˝ epek ´ Repul ¨ og • jó alakíthatósága, megmunkálhatósága, az is- Repülőgépek szerkezeti anyagaiként a Cu tartalmú mert kötésmódok (hegesztés, szegecselés, ragasz- ötvözeteket, közismert nevükön a duralumíniumot tás) alkalmazhatósága; használják, mint pl. az alakítható AlCuMg, AlCuSiMn, újabban az AlZnMgCu ötvözeteket. Ezek szi• a bonyolult, többcélú sajtolt szelvények allárdsága meghaladja az A37-es folytacélét. kalmazása, melyek révén ki lehet alakítani Duralumíniumból épült már az első világháborúépítőszekrény-elven alapuló szerkezetet, gyártában, sorozatgyártással, a híres Junkers (Ju4) vadászsi részegységeket; gép, amit az orosz Tupoljev gépek követtek. A mai • nagy energiaelnyelő képességét ki lehet használ- fejlődés követése nem e tanulmány feladata, mert sajnos hazánkat ez az iparág nagyságrendjénél fogva ni (pl. ütközésnél); nem érinti, csak csodálói lehetünk az évről-évre meg• jó a korrozió ellenálló képessége, minek követ- jelenő több száz személyt, nagy mennyiségű árut, keztében kisebb anyagvastagságokat, és egysze- katonai felszerelést (harckocsikat) szállító óriásgérűbb felületkezelést, ritkább karbantartást kell peknek, melyek anyaga kizárólag alumíniumötvözet alkalmazni. (16. ábra). Az alumínium hátrányára leginkább magas alapanyag ára hozható fel, melyet tömegcsökkentése csak részben enyhít. Ez utóbbi révén az igazi kiegyenlítést az energia- és energiaköltség megtakarítása jelenti, mely bizonyos üzemóra után már megtakarítást is jelent. A nyersanyag-előállítás és az üzemi hajtóanyag energiatartalmát figyelembe véve Jenkinson szerint (járművek átlagos élettartama alatt, alumíniummal könnyített megoldással) többszörös megtakarítást lehet elérni az acéllal épített járművekkel szemben. Ennek értékei: • hajóknál 8,5; • gyors (expressz) vonatoknál 6,1–12; • közúti tehergépkocsiknál 9,5; • repülőgépeknél 2 900. Más gyakorlati számítások szerint járműszerkezeteknél alumínium alkalmazásával az acélhoz képest fele annyi tömeget kell beépíteni, vagyis 2 tonna acél helyett 1 tonna alumíniumot. Az alumíniumötvözetek mechanikai energiaelnyelő képességét a deformációs munka A = Cσ 2 /E képletéből kiindulva határozhatjuk meg. Ha a σ feszültség értéke az acélénak csak 0,7-szerese, akkor is kb. 1,48szoros az energia elnyelő-képesség az acélhoz képest.

16. ábra

Viszont dicsekvésre ad okot az alumínium felhasználása Magyarországon a vitorlázó- és sportrepülőgépek tervezésében és gyártásában. A 70-es évek közepén e sorok írója járt abban az esztergomi üzemben, ahol többek között a Gébicset, a Góbét gyártották, és barátságot kötött Rubik Ernő konstruktőrrel, aki szellemi vezére volt ezek kifejlesztésének, mind tervezési, mind alumínium-technológiai szinten. Ezek egy részét az építési alumíniumszerkezetek gyártásánál is fel tudtuk használni. A könnyűfémből készült repülőgépek fejlesztésének legnagyobb hozama a szerkezetgyártásban, hogy kidolgozták a vékonyfalú héj- és szendvicsszerkezeteket, valamint az alumínium kötésmódjait (hegesztés, szegecselés, ragasztás), ami óriási költséggel és nagyszámú kísérlettel (törési próbák, szélcsatorna vizsgá-

15


latok, metallográfiai vizsgálatok stb.) járt, és amit a tart arra, hogy ők fejlesztették ki az első alumínium járműipar, vagy a szerkezetgyártás más területein is karosszériát (19. ábra). fel lehet használni. Autóbuszokon, tehergépkocsikon a felépítmények könnyítésével tudtak jelentősebb tömegcsökkentést elérni. Napjaink fejlesztése személygépkocsiknál már ¨ uti ´ uvek Koz ´ jarm ˝ a karosszériára is kiterjed és jóformán nincs olyan Közúti járműveknél az alumínium felhasználás kez- ismertebb márka, melyből ne ajánlnak alumínium detét 1923-tól lehet számítani, amikor is az USA-ban változatot. Magánál a karosszériánál, mivel a falvastöbb személygépkocsi prototípusánál alumíniumöt- tagság azonos az acéléval, a saját tömeg harmadára vözetből készítették az alvázat, a karosszériát és csökken. a gépészeti részek nagy részét. Ezzel a kocsi saját Az öntvényeket rendszerint öAlSi8Cu3, a karosszétömegét 33%-al csökkentették. riákat AlMg, AlMgSi ötvözetekből készítik. A mai ötvözetekkel ez az érték 40-50%-ot is elérAz öntvényből készült alumínium keréktárcsákhet, ami már jelentős energia megtakarítással (üzem- hoz nagyrészt hulladékanyagot használnak fel, ami anyag felhasználással) jár. A gazdaságossági vizsgá- jelentős energia (és ár) megtakarítást jelent. latoknál még nagyobb tétel a karbantartási költségek Az utánfutó lakókocsikban azért is használnak csökkenése, és a jármű élettartamának meghossza- könnyű anyagokat (alumíniumot, műanyagot) mert bodása. engedélyezéskor a vontatott tömeget a vontató járSzemélygépkocsiknál a könnyítéseket a XX. szá- mű össztömegéhez viszonyítottan számítják. Egy zadban elsősorban a gépészeti berendezéseknél (mo- lakókocsiban 110–150 kg alumínium beépítésével tor, klíma, benzin szivattyú-, lengéscsillapító ház, ugyanennyivel csökkenthető a saját tömeg. vízhűtők, fékalkatrészek stb.) használták. Autóbuszoknál a nagy felületek miatt az alumíA múlt század végén a szerkezeti anyagfelhaszná- nium karosszériákkal jelentős súlycsökkentés érhető lás az alábbiak szerint becsülhető: el. A londoni híres emeletes buszok felépítményeinél 800–1200 kg alumíniumot használnak fel. A szend• acél és acélöntvény 46%; vics szerkezetű felépítményeket is autóbuszokhoz fejlesztették ki. Alvázat nem kívánatos alumínium • alumíniumötvözet 35%; ötvözetből készíteni, mert a dinamikus- és az ismétlődő terhelésekre alacsony a fáradási határuk és a • műanyag 11,5%; megengedhető terhelések száma meghatározhatatlan, folyamatosan gyengülő. Nem nehéz megjósolni, hogy a XXI. században Műanyag karosszériás buszokat gyárt a magyar– az energiatakarékosság jegyében – az alumíniumamerikai cég: a NABI. Értékesíteni csak Los Angeés a műanyag karosszériák mind nagyobb szerepet lesben tudták, mert Európában még nem fizetik meg kapnak a személygépkocsik fejlesztésénél. Példaként a drágább, de könnyebb karosszériát. az Audi A8-as típusát említjük. A felsőkategóriás Tehergépkocsik felépítményeinél az alumínium limunizoknál az alumínium karosszériák első nemrúdsajtolási lehetősége jól kihasználható. Ezek olyan zedékét már 1994-ben kihozták, aminek folyamatos fejlesztésével napjainkban már elérték, hogy az A8as könnyűszerkezetes jósági foka (mely a karosszéria saját tömegének aránya annak torziós merevségével) 20%-al magasabb elődjénél (17-18. ábra). A 231 kg-os karosszéria 40%-al könnyebb az acél konstrukciónál. A könnyűszerkezetes karosszériát 13 féle alumínium ötvözetből, az ASF (Alumínium Space Frame) építési módon belül „bionikus” elvek alapján alakították ki. A karosszéria összeállításnál mechanikus (szegecs, önmetsző csavar) és termikus (ponthegesztés, MÍG- ill. lézerhegesztés) kötésmódokat egyaránt alkalmaztak. Az Audi élen jár a szénszál erősítésű műanyagelemekből szerelt karosszériák fejlesztésénél is (Audi 17. ábra R8 Spyder). De a versenyben a Jaguár is igényt

16


megtétele és 0,7 liter benzin megtakarítása esetén 100 000 km megtétele (2,5-4 év) szükséges a többletenergia visszatérüléséhez. Ez után már megtakarítás jelentkezik mind a tulajdonos, mind a népgazdaság részére.

´ uvek S´ınjarm ˝

18. ábra

Sínjárműveknél (személy- és motorkocsiknál, teherés tartálykocsiknál) elsősorban ott érdemes könnyűfémet beépíteni, ahol gyakori gyorsítások, fékezések szükségesek, mert ezeknél a gyakori mozgatás a teljes energiaszükséglet 2/3 részét adják. Ilyen járművek a villamosok és a metrókocsik. A terjedelmes felépítménynél olyan célprofilokat alkalmaznak, melyekkel nem csak könnyítést, hanem jelentős munkaóra megtakarítást is el lehet érni. Erre mutat példáta 20. ábrán látható csomópont, mely a párizsi metró többcélú, sajtolt tetőkeretét mutatja be.

19. ábra

profilok, amelyek vagy egymásba fordíthatók, vagy pattinthatók, vagy csúsztathatók és összekapcsolásuk révén teherviselő fal- vagy padlófelületek alakíthatók ki. Ezekkel a megoldásokkal nagysorozatú, építőszekrény elvű gazdaságos szerkezeteket készítenek, melyek számtalan típushoz felhasználhatók, akár az önálló építési könnyűszerkezetes alrendszerek (pl. válaszfalak). Célszerű a motorkerékpárok oldalkocsiját is alumíniumból készíteni, hogy ugyanazt a pótkocsit kisebb teljesítményű vezérgéphez lehessen csatolni, a lakókocsikhoz hasonlóan. A kerékpárok reneszánszukat élik napjainkban, a széles választékban mind több az alumínium vázas megoldás. A könnyítésnek különösen a túrakerékpá20. ábra roknál van nagy jelentősége. A könnyűszerkezetes megoldások megtérülését – Vasúti teherkocsiknál három területen érdemes miután az anyagárak és az üzemanyag árak és ezek alumínium beépítésével könnyítéseket alkalmazni: aránya is folyamatosan változik –, helyesebb ha a 1. Nagy befogadóképességű tartály- és autószállító „befektetett” és a „visszatérülő” energiák mérlegét kocsikban. készítik el. A gyakorlati tapasztalat szerint egy átlagos közúti gépjármű 100 kg tömegcsökkentésnél 2. Az acél felépítményt károsító anyagok szállításá0,7 literrel kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Az alunál (pl. kéntartalmú szén, foszfát, kénsav, fenol mínium anyaggyártás energiamennyiségét kell tehát stb.). összehasonlítani a megtakarított üzemanyag energiatartalmával. Egy ilyen számítás szerint 7 000 km 3. Hegyivasutak teherkocsijaiban.

17


21. ábra

Külön kell szólni a sínjárművek nyílás- és térlezárók alumínium szerkezeteiről, melyek fejlesztésében és felhasználásában Franciaország mellett hazánk is úttörő tevékenységet végzett (21. ábra). Ezeknél a mozgatás könnyítése, a tömítés fokozása, a korrózió elkerülése a cél. A többcélú alumínium profilokkal mindezek kielégíthetők és olyan szerelési egységek képezhetők, melyek a karosszériába kompletten beépíthetők. Magyarországon a Ganz Vagongyárban gyártot23. ábra tak teljesen alumíniumötvözetből (AlMg4,5) készült villamos motorkocsikat (1958), majd nagyvasúti sínjárműveket a Rába-Balaton motorvonat számára (1960). Európában és külföldön később a nagysebességű expresszeknél használtak könnyített kocsiszekrényeket. Jelenleg a Stadler Rail Csoport Szolnoki Gyárában gyártanak 220–240 db/év alumínium hegesztett kocsitestet motorvonatok részére. A mai konstrukciók már nem lemezből, hanem AlMgSi anyagú sajtolt alumínium profilokból készülnek építőszekrény elve alapján (22-24. ábra), és hosszvarrathegesztő automatákkal valamint hegesztő robotokkal állítják össze. Folyamatosan fejlesztik a korszerű festési, CNC megmunkálási és -alumíniumhegesztési 24. ábra kapacitásukat. A beépített könnyű anyagok megtérülési idejét itt is célszerű a felhasznált energiamennyiségek össze- hasonlításából kiszámítani, vagyis az alumíniumszerkezetbe befektetett többletenergíából levonni a vontatási energiamegtakarítást. Ez a visszatérülési idő metrókocsiknál 1,2-2,5 év, városi villamos motorkocsiknál 1-2 év.

22. ábra

18


´ csonakok, ´ ´ uvek Hajok, v´ızi jarm ˝ A hajóépítésben a könnyítések lehetséges anyagai között az alumíniumötvözeteket és a műanyagokat említhetjük. Ez utóbbiakat szinte kizárólag a kishajóknál, csónakoknál, sporthajóknál (vitorlásoknál) használják, az alumíniumot pedig az említetteken kívül főleg közepes méretű hajóknál, jórészt ezek felépítményeinél. Az említett anyagok kis sűrűsége mellett a tengervíz és a tengeri atmoszféra elleni jó korrózióellenállóképességük, valamint az, hogy ezek nem mágneses anyagok. Az alumíniumot a fent említett előnyök kihasználása érdekében • nagysebességű hajóknál (őrhajóknál, vízi rendőrségi-, hordszárnyas, légpárnás és bálnavadász hajóknál) rohamcsónakoknál; • vízibuszoknál, jachtoknál (25. ábra); • kis mélységű vizeken közlekedő hajóknál (parti mentőhajóknál, bárkáknál, uszályoknál); • mentőcsónakoknál, sporthajóknál (vitorlásoknál) illetve ezek alkatrészeinél (pl. árbócainál); • közepes és nagy hajók felépítményeinél; • - uszályok nyitható lefedésénél. Ezen anyagok nem mágneses tulajdonságát azért kedvelik, mert a fémtömegek nem befolyásolják a navigációs műszereket.

25. ábra

Alumínium beépítése esetén gondosan kell megoldani a vas és a könnyűfém közötti kontakt korróziót, mert ez utóbbit a nedves környezet fokozottan elősegíti. Gondot okozhat ha az acél hajótestet összeépítik alumínium felépítménnyel, hogy a két fém hőtágulási együtthatójában nagy a különbség. Az alumíniumé ugyanis kétszer akkora, mint az acélé, ráadásul az előbbi erősen ki van téve a napsütésnek, az utóbbit viszont a víz folyamatosan hűti. A hőtágulást megfelelő hézagokkal, tömítésekkel, csúszó kötésekkel biztosítani lehet. A gazdaságossági vizsgálatoknál a karbantartási (festési)- és az üzemanyag megtakarításon felül, valamint a hordképesség növelésén túl figyelembe kell venni, hogy pl. alumínium felépítmény esetén a rendszer súlypontja lejjebb kerül, ami növeli a hajó stabilitását a hajó szélességének növelése nélkül.

Automata ajtó specialista 19

´ ´ hoelvezet ˝ Termeszetes fust¨ es o˝ ´ ´ berendezesek viselkedese – ´ aerodinamikailag hatasos ´ ´ keresztmetszet meghataroz asa ´ ¨ ot ¨ or ¨ Almos ´ tanacsad ´ Dom tervezesi o´ GEZE Hungary Kft.

lső pillanatra talán meglepő, hogy egy fémszerkezetekrők szóló kiadványban ezzel a témakörrel foglalkozunk. De ha jól belegondolunk és a gyakorlati tapasztalatunkat is figyelembe vesszük, a természetes hő- és füstelvezető rendszerek valójában motorosan működtetett fém szerkezetű nyílászárók, fém szerkezetű függünyfalba és üvegtetőbe beépített acél, vagy alumínium ablakok, ajtók. Ez persze nem zárja ki, hogy más alapanyagú nyílászárókat is működtetni tudjunk. Azonban kétségtelen, hogy fém szerkezetű nyílászárók a legalkalmasabbak erre a feladatra. Napjainkban szinte minden a biztonságról szól. Nincs ez másként a mérnöki tudományoknál sem. A tűzvédelem is hasonlóan elsősorban az emberi életet védi, csak ezután jön a javak védelme. Meggyőződésem szerint fontos olyan „peremterületekkel” foglalkoznunk, melyek elsősorban nem magukról a fém szekezetekről szólnak, de szorosan kapcsolódnak a fém szerkezetekhez, illetve műszaki értelemben vett kiteljesedésükhöz a fém szerkezetek elengedhetetlenek. Ezért választottem ezt a témát, ezt a peremterületnek minősülő témakört. A tűzesetek újra és újra szomorú aktualitást adnak ennek a témának. Az „új” OTSZ Szerint:

E

„3. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai 6. § 15. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. 192. Általános rendelkezések 505. § (2) A hő- és füstelvezetésről jogszabály szerint, ennek hiányában a tűzvédelmi szakha-

20

tósággal egyeztetett módon kell gondoskodni. (3) A hő- és füstelvezető rendszert úgy kell megtervezni, létesíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy tűz alkalmával működőképes legyen, a füstöt és a forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse, és biztosítsa a padlószint fölött a füstmentes levegőréteget.” A tűzesetek vizsgálata során megállapítható, hogy a legnagyobb ellenség az épületben keletkező füst és hő. Ennek tervezett természetes elvezetése többszörös haszonnal jár. A megfelelően kialakított természetes hő- és füstelvezető rendszer működése esetén emberéleteket ment meg. Az épületben tartózkodók számára a menekülés biztonságos, a menekülési útvonal füstmentes, és az épületszerkezet (fémszerkezetű épület esetén különösen fontos) nem kap hőterhelést, nem megy idő előtt tönkre, és nem veszélyezteti az épületből kimenekülőket, sem az épületet oltó tűzoltókat. A tűzoltók számára a megfelelően kialakított és működtetett hő- és füstelvezetés megkönnyíti a tájékozódást, a tűzfészek feltárását, a tűz eloltását. Ennek fényében érthetetlen, hogy az új OTSZ bizonyos épületek esetén a korábbiaktól eltérően nem kéri természetes hő- és füstelvezető rendszer kiépítését. Szakmai meggyőződésem, hogy ennek ellenére nem tilos ilyen jellegű rendszerek kiépítése, és üzemeltetése, még akkor sem, ha nem kötelező.

´ ˝ es ´ fustelvezet Termeszetes ho¨ o˝ ¨ ´ rendszerek muk ˝ odtet ese Első dolog a természetes hő- és füstelvezető rendszerek megtervezése, melynél figyelembe kell venni a rendszer működését. A tűz keletkezését leggyorsabban az ember észleli. Az emberi észlelés és helyzetértékelésnél nincsen jobb


és gyorsabb tűzjelző. Az ember által érzékelt tűzről a Természetes hő- és füstelvezető rendszerek számára a tűzjelző gomb megnyomása ad jelet. Mesterséges tűzérzékelés lehet a füstérzékelő valamint a hőmérséklet emelkedést érzékelő. A jelet az RWA központ érzékeli és programozásának megfelelően 24 voltos feszültséget ad a nyílászáró működtető motoroknak. Áramszünet esetén 72 órás tartós áramszünet esetén is van annyi szünetmentes táp, ami a rendszer működtetéséhez szükséges. A természetes hő- és füstelvezető rendszereket úgy kell megtervezni, hogy azok megfeleljenek az érvényben lévő OTSZ vonatkozó előírásainak. Az OTSZ definiálja, hogy milyen területekhez mekkora természetes hő- és füstelvezetést kell biztosítani. Mekkora a hatásos felület, mekkora a figyelembe vehető keresztmetszet.

´ ˝ es ´ fustelvezet Termeszetes ho¨ o˝ ´ ´ rendszerek meretez ese „15. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére.”

27966 MAGYAR KÖZLÖNY • 2011. évi 103. szám „(3) A ferdesíkú füstelvezetők beépítésénél, ha az átfolyási tényező megállapításához a 25. melléklet 2–7. ábráiban feltüntetett értéket vették figyelembe, a geometriai nyílásfelületből a tényleges nyílásfelületet a füstelvezető nyílásának síkja alapján a következő képlettel kell kiszámítani:

Af = p

Ag 1 − (5/9 · sin2 α)

Af – a füstelvezető tényleges nyílás felülete m2 -ben Ag – a geometriai nyílásfelület m2 -ben α – a füstelvezető nyílás síkjának a vízszintessel bezárt szöge (4) Az oldalfalba épített természetes hő- és füstelvezető, valamint légpótló nyílások átfolyási tényezőit – akkreditált laboratóriumban mért Cv érték hiányában - a 24. melléklet 1/a. és 1/b. táblázatai szerint kell meghatározni.”

´ ˝ es ´ fustelvezet Termeszetes ho¨ o˝ ´ rendszerek vizsgalata

A hatásos keresztmetszet azt mutatja meg, hogy időegység alatt mekkora térfogatú füst jut át az Egy nyílászáró természetes hő- és füstelvezető képességét leginkább méréssel tudjuk meghatározni. adott nyílászárón. Ezeket a méréseket az (MSZ) EN 12101-2 szabvány részletesen meghatározza. „194. Geometriai nyílásfelület meghatároTörténetileg úgy alakult, hogy a természetes hőzása és füstelvezetés elsősorban a tetősíkban elhelyezett 512. §(1) A hatásos nyílásfelületből a geospeciális kupolákra vonatkozott. A fémszerkezetű metriai nyílásfelületet az átfolyási tényező nyílászárók valamint az ezt működtető motorok fejsegítségével a következő módon kell meghalődésével a természetes hő- és füstelvezetés a hagyotározni: mányos tetőablakokon oldalfalba épített ajtókon és ablakokon keresztül is biztosítható. Ezek mérésére 2] nem dolgoztak ki külön eljárást, ezek működését is A [m w 1 Ag [m2 ] = úgy vizsgálják, mint a hő és füstelvezető kupolákat. Cv Míg ezek a kupolák sorozatban gyártott szerkezetek, (2) Az átfolyási tényező megállapításához „ járatos” méretekkel pl. 100 cm×100 cm, addig a a beépíteni kívánt gyártmány akkreditált laszinte nincs két egyforma méretű ablak, talán csak boratórium által meghatározott és rögzített ajtó. Cv értékét, illetve a 25. melléklet 2–7. ábráA természetes hő és füstelvezető berendezések vizsiban, vagy a 24. melléklet 1/a. és 1/b. táblágálatakor megállapítást nyert, hogy függ a termézataiban feltüntetett értéket kell figyelembe szetes hő- és füstelvezető rendszerek hő- és venni.” füstelvezető képessége függ nyílászáró méretétől, a nyílászáró nyíló szárnyának a tokkal bezárt szö1 Ag - geometriai nyílásfelület gétől és a mérések szerint, a nyílászáró oldalainak Aw - hatásos nyílásfelület Cv - átfolyási tényező arányától is.

21


1. ábra

A természetes hő és füstelvezető berendezések vizsgálatakor megállapítást nyert, hogy függ a Természetes hő- és füstelvezető rendszerek hő- és füstelvezető képessége függ nyílászáró méretétől, a nyílászáró nyíló szárnyának a tokkal bezárt szögétől és a mérések szerint, a nyílászáró oldalainak arányától is. Ennél talán egyszerűbb, bár szintén számítógéppel történő méretezés a GEZE WinCalc nevű szoftvere. A WinCalc szoftvert elsősorban nem a hő- és füstelvezető berendezések méretezésére használják. Elsődleges funkciója annak, ellenőrzése, hogy az adott nyílászáróra milyen motorokat lehet felszerelni. Ha megadjuk a vizsgált nyílászáró paramétereit, akkor a szoftver a szárnyméret ,illetve szárnysúly, valamint a nyitási módok, és a profilrendszerek (profilméretek) figyelembe vételével meghatározza azokat a motorokat amelyek geometriai illetve dinamikai értelemben ki tudják nyitni az ablakot. „194. Hatásos nyílásfelület meghatározása (2) Az átfolyási tényező megállapításához a beépíteni kívánt gyártmány akkreditált laboratórium által meghatározott és rögzített cv értékét, illetve a 25. melléklet 2–7. ábráiban, vagy a 24. melléklet 1/a. és 1/b. táblá-

22

zataiban feltüntetett értéket kell figyelembe venni.” Az átfolyási tényező megállapítása a beépíteni kívánt gyártmány akkreditált laboratórium által meghatározott és rögzített Cv értékének meghatározása az MSZ EN 12101-2 szabványban rögzítettek alapján történik. Az fenti mérőberendezés illetve szabvány alapján vizsgát próbatestek adatainak kiértékelését az alábbi táblázat tartalmazza: A fenti táblázatot egy független minősítő intézet az IFT Rosenheim Intézet mérései és számításai alapján összesítette az Intézet. A táblázatban szereplő értékek (4 görbe) a nyílászáró oldalarányainak módosító tényezőjét mutatja. A valós (mért adatokat) összehasonlítva az OTSZ 1/a táblázat értékeivel, megállapíthatjuk, hogy az OTSZ értékei messze elmaradnak a valós értékektől. Egy másik jól megfigyelhető adat, hogy az áramlási tényező 60–85 fokos tartományban felfelé alig nő + 0,05 értékkel, 75 fok felett, pedig 0,025 értékkel nő mindössze. A 85-90 fokig terjedő tartományt nem is vizsgálja, hiszen a különbség ki sem mutatható. Okker sárga vonallal jelöltük az új OTSZ-ben sze-


3. ábra

Ideális kompromisszum lenne, ha – közelítve a mért adatokhoz – a következő OTSZ-ben mondjuk, egy a piros pöttyökből álló vonalnak megfelelő diagrammról lenne leolvasható a nyitási szöghöz tartozó, korábbiaknál pontosabb és a valós állapotot jobban tükröző Cv érték.

2. ábra. Mérési helyzetek az áramlási sebességhez az ülepítőkamra kimeneti nyílásában 1 - Mérési sík 2 - Mérési pontok a Vsc meghatározásához

replő Cv értékeket. A táblázatból jól leolvasható, hogy az OTSZ szinte bünteti a 60-89 fokig nyíló ablakokat. A különbség a két érték között folyamatosan majdnem kétszeres (!). Ha a természetes hő- és füstelvezető motorokat vizsgáljuk, a legjobb ár-érték arányt akkor kapjuk, ha a vizsgálati jegyzőkönyvben mért adatokkal (Cv értékekkel) számolva kb. 75 fokos nyitási szögben nyitnánk a hő- és füstelvezető ablakokat. Ez az a tartomány amely mind statikai, mind geometriai szempontból a legjobban megvalósítható. Ezt azonban az OTSZ Cv értékei „büntetik”. Az OTSZ vonatkozó táblázata szerint a legideálisabb a 90 fokos nyitás lenne. Ez sajnos a gyakorlatban szinte lehetetlen megvalósítani, hiszen a motor kiterjedése, vagy az ablak geometriája nem teszi lehetővé (néha még motor nélkül sem) az ablak 90 fokban történő nyitását, ezért ez igen nehezen és költségesen kivitelezhető, Olyan speciális motorok és vezérlések kialakítását igényli, amik indokolatlanul költségessé teszik az amúgy sem olcsó RWA vagy NRWG rendszert.

4. ábra

23

Transzparencia zavarok az ´ uveghomlokzatok ¨ tervezesekor ´ Sandor ´ ´ Kft. Toth teruleti marketing manager Guardian Magyarorszag ¨

z épületek üvegezett homlokzatai egyre nagyobb felületekként jelennek meg. Folyamatosan növekszik az igény a természetes fényellátottságra is. Ugyanakkor fokozódik az igény az energiahatékony üvegek iránt. Mindezek mellett számos építészeti megfontolást is figyelembe kellene venni. Ilyenek lehetnek az épület arculatát befolyásoló látható fényreflexiók (LR%) (tükröződés), látható fényáteresztés (LT%), színreflexiók, színvisszaadási hűség(CRI%), g-érték, Ug-érték, stb.. Az energiahatékonyságot befolyásolni lehet vékonyréteg bevonatos építészeti üvegekkel. A fizika és az optika jelenlegi állása szerint, az üveg felületére fevitt (katódporlasztott) fém- és fémoxidok valamilyen mértékben megváltoztatják az un. ”víztiszta” üveg megjelenési formáját, ugyanakkor számos új lehetőséget nyit a reflexiókkal és színekkel való ”játékra”. A reflexió és a fényáteresztés lehet barát , de lehet ellenség is. A ”transzparencia” jelen van a mai magyar építészetben, ami helyes és jó törekvés. Azonban az üvegezett határoló elemek megválasztásánál már érdemes figyelembe venni a transzparenciát pozitív és negatív irányba befolyásoló tényezőket is. Az építészeti üveg paramétereinek optimális összehangolása lehetséges úgy is, hogy az építész meg tudja tartani elképzeléseit az üvegezett homlokzat arculatát illetően is. Az üveg ambvivalens anyag. Egyrészről nagy szilárdságot, merevséget, magas technikai értéket sorakoztat fel, másrészt kiemelkedő esztétikai minőséget, érzékenységet mutat. Az üveg átereszti, reflektálja a fényt, s emellett képes szórni, fókuszálni és ezektől függően transzparens és mégis anyagszerűen van jelen. A civilizáció fejlődése újabb és újabb igényeket fogalmaznak meg az építészet területén is, amelyet az építészek kellő kreativitással akarnak megvalósítani. Az igények folytonos változása újabb és újabb válaszokra kényszerítik az síküveg ipart is.

A

24

´ ıtoanyagg ˝ Az uveg ¨ homlokzati ep´ a´ ´ valtozott A XVIII. századig bezárólag az építési anyaghasználatot, építésmódot és ezzel az épületszerkezeti jellegzetességeket a helyben elérhető építőanyagok határozták meg: kő, vályog, fa, égetett tégla. Ezeknek az anyagoknak a tulajdonságai és a belőlük építhető szerkezetek korlátai döntő tényezőként hatottak az építészeti formára is. Az ablak a külső, teherhordó fal nyílásába beépített térhatároló szerkezet volt, erősen korlátozott méretekkel. Az üveg homlokzati anyagként való átértékelődését és felértékelődését egy tartószerkezeti fejlődési lépés hozta magával. A XIX. század elején megjelent öntöttvas tartószerkezet gyökeres változást tett, így akár teljes üvegezett felület is alkalmazhatóvá vált. A korszak jelentős gazdasági és társadalmi változásai ugyanakkor új építészeti feladatokat is hoztak magukkal, mert fedett vásárterek, passzázsok, áruházak, vasútállomások, gyárak épültek. A nyílásokkal áttört fal helyét átvéve a fényt bebocsátó és szabad kitekintést nyújtó üveg karcsú, önálló szerkezetté vált Az 1820–1850-es években európai és amerikai építészek üvegbe kezdték (szinte szó szerint értve) ”öltöztetni” épületeiket.

1. ábra. Gardner Áruház, Glasgow - John Baird (1855/56)

„A falnak a szerepe most csak annyi, hogy távol tartsa az esőt, a meleget és a hideget” [Gropius]. Az egyrétegű üvegezésű, hőhidas térhatároló szerkezet mögé első években függönyt, majd árnyékolókat szereltek a az elviselhető beltéri munkakörnyezet biztosítására. 1921–22-ben Mies van der Rohe Berlinbe készített két felhőkarcoló javaslata a szerkezet megmutatására törekedett úgy, hogy a külső üveghéjat teljesen átlátszónak, egy szinte anyagtalan külső buroknak tervezte. Amint elmondta: valós modelleken ismerte


sugárzás egy négyzetméternyi keresztmetszetében annyi energia van, amely elegendő egy 200 m2 -es lakótér normál megvilágítására. A nagy kérdés az, hogy hogyan transzformálható a homlokzatra (vagy a tető-felülvilágítóra) beeső 2. ábra. Fagus Művek - Alfeld a.d. Leine - W. Gropius energia, illetve hogyan tárolható hatékonyan. Ebben (1911) a bevonatos üvegeknek döntő szerepe van és lesz. fel az üveg átlátszóságával és tükrözésével való épí´ ıteszet ´ tészeti játék lehetőségeit. Ennek a koncepciónak a A Divatos Transzparens Ep´ megvalósulásához azonban még mintegy 50 évig nem volt elérhető a megfelelő üveg- és fémipari műszaki Hagyományosan, építészek és tervezők természetszerűleg helyezik előnybe az ún. ”víztiszta” megjelenésű háttér. üvegeket, mivel a transzparens építészet hódít. De mi is az a transzparencia? Transzparens (átlátszó) egy objektum, ha való´ jelentos ˝ szemleletv ´ ´ as ´ Azota alt jában ott van, de nem látszik, nem vesszük észre.

¨ ent ´ az ep´ ´ ıteszeti ´ ´ tort uvegez ¨ es ˝ epess ´ ´ et ´ illetoen ˝ teljes´ıtok eg

Ma már kijelenthetjük hogy a homlokzati üvegezések jelentős részének megtervezésekor, az építészek, tervezők tervezői munkájuk során törekednek a lakók, bérlők komfortigényének kielégítésére, a lakók, bérlők(dolgozók) teljesítőképességének fokozására, a befektetők, üzemeltetők számára fontos energia-, és más üzemeltetési költség csökkentésére, valamint a megnövekedett környezetvédelmi, globális felmelegedés elleni küzdelemre. A téli hővédelem mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a nyári hőkomfort biztosításának kérdésére, a túlzott felmelegedés elkerülésére. A klasszikus hűtőberendezések elektromos árammal üzemelnek, amelyek CO2eq kibocsátása többszöröse a fűtésre használt gáz, vagy szilárd tüzelőanyag kibocsátásához képest. A nyári felmelegedések ellen a klímaberendezések ugyanis nem jelentenek tartós megoldást a berendezések hatalmas energiaigénye és a kifújt forró levegő miatt. Az üvegezés, mint a homlokzat egy eleme, hagyományos értelemben, energiaáramokat reflektálnak, áteresztenek, elnyelik, tárolják és transzformálják azokat, azért, hogy a megkívánt beltéri (lakó) környezet, lakókomfort, lehetőleg állandó maradjon. Azonban a fentebb említett technológiai fejlődésben már benne rejlik a lehetősége annak, hogy külőnféle rétegtechnológiákkal maga az üveg váljon energiaforrássá , például világítás, részben a fűtés és egy adott terület villamos ”erőmű”-jévé. Elvégeztek olyan elemzéseket és számításokat, amelyek azt bizonyítják, hogy egy épület homlokzataira beeső energiamennyiség elégséges az adott épület energiaellátására. Például, a napenergia be-

3. ábra. Tokió

Erre példa a Sou Fujimoto építészmérnök nevéhez fűződik a ”House NA” elnevezésű épület, melyet Tokió egyik lakónegyedében épített meg. A ház érdekessége, hogy teljesen átlátszó. Éjszaka függönnyel tudnak biztosítani maguknak a lakók egy kis magánéletet. A fürdő és a mellékhelyiség a ház azon része, mely szerencsére nem áttetsző.

4. ábra. Tokió

25


¨ A Float Uveg

üveg teljesítőképessége,úgymint a napvédő képessége, az U-értéke és egyéb mutatók vonatkozásában folyamatosan javítson. Ennek köszönhető, hogy egyre gyakrabban írnak elő és használnak SunGuard Építészeti üveget a kereskedelmi épületek piacán. Széles választékban találhatóak olyan termékeket, amelyek: Drasztikus energia megtakarítást érhetnek el, teljesítik vagy túlteljesítik a helyi építési szabályzatok energia megtakarításra vonatkozó követelményeit Megfelelnek a legkülönbözőbb esztétikai és tervezési követelményeknek Rövidebb átfutási időt és jobb szolgáltatást biztosítanak a projektek számára.

Erre alkalmas lehet például az ún. normál FLOAT építészeti üveg. A normál float üveg edzetlen, hőkezeletlen üveg. A float üveg letemperálása egy olyan ellenőrzött hűtési folyamat, amely szerves része a float üveg gyártási folyamatának, és célja a maradékfeszültség kialakulásának megakadályozása. A normál float üveg géppel megmunkálható, vágható, fúrható, az éle csiszolható. Jellemző vastagsága 3–19 mm, súlya 2,5 kg/m2 (1 mm vastag üveg wesetén) víztiszta (nagyobb vastagságban enyhén zöldes), fényáteresztése kb. 89%, „Ug” -értéke: átlagosan 5,8 W/m2 K (6 mm-es üvegként). Pozitív jellemző tulajdonságai a nagy fényáteresztés, nagy- és zavarmentes transzparencia, alacsony tükröződés, szél elleni védelem és a szinte korlátlan megmunkálhatósági lehetőség. Emellet vannak negatív tulajdonságai is. Ilyen a nagy energia átbocsátóképesség, ami jelentkezik az energiaáramok bentről kifelé- és ugyanakkor, kintről befelé történő aramlása esetében is. Néha hátrányos tulajdonság lehet az alacsony fényreflexió is, hiszen az arculattervezésnél ennek jelentősége lehet. De hátrányként értékelhető az , hogy könnyen törik, 6. ábra. K&H Bank Budapest, Superneutral 70/41, Építész: Finta Studio de nagyon komoly sérüléseket okoz. Sajnos a tűz terjedésébel szemben sem ellenálló. Sőt, önmagában egy 6 mm-es float üveg a külső zajokat is eléggé áteresztik, nem léghanggátló.

´ ´ ´ A katodporlaszt asos bevonas ´ tudomanya

5. ábra

´ A retegbevonatos uvegek ¨ A fentebb említett hátrányosnak nevezhető tulajdonságokat a síküveg felületére(felületeire) felvitt ún. rétegbevonatolással jelentősen javíthatjuk. A Guardian hatalmas energiát fektetett abba, hogy az

26

Alapvetően kétféle eljárás létezikt az üveg bevonására. A pyrolitikus (on-line) eljárásnál a bevonatot a float üveg gyártása során viszik fel a még meleg felületre. Az off-line eljárás során a már legyártott üveget vonják be egy különálló vákuumtechnikai magnetron katódporlasztó bevonó berendezés segítségével. Az utóbbi eljárás többféle bevonási lehetőséget, és a teljesítmény alternatívák szélesebb skáláját kínálja, mint a pyrolitikus eljárás. A Guardian a SunGuard Bevonatos Építészeti üveg gyártásához kizárólag magnetron katódporlasztásos vákuumtechnikai eljárást használ (MSVD). Az eljárás molekuláris szinten működik,rendkívül nagy vákuum és elektromágneses térben, így kiemelkedő teljesítőképességet eredményez, továbbá jelentős előnyöket nyújt a pyrolitikus (kemény bevonatos) és a hagyományos lágy bevonatos üveg termékekhez képest. A Guardian különböző gázokat használ, például argont, nitrogént vagy oxigént, amelyek bizonyos anyagokkal reakcióba lépve, más-más sorrendben vékony fém- és dielektromos réteget képeznek, így


bevonatok és teljesítőképességi jellemzők széles köre jön létre.

Transzparencia vs. Bevonatos ¨ Uvegek Definíció: „vékonyréteg az anyag olyan megjelenési formája, melynél valamilyen lényeges fizikai sajátság tekintetében az egyik térbeli irány kitüntetett szerepet játszik”. Vákuumpárologtatás (gőzölés) (evaporation): Vákuumgőzöléskor a bevonat anyagát magasabb hőmérsékleten elpárologtatják és a bevonandó üveg (szubsztrát) felületére csapatják. Az atomok aránylag kis termikus energiával lépnek ki az olvadék felületérről és csapódnak a szubsztrátra. A tapadás nem különösen jó. A gőzölés nagy vákuumban megy végbe, ezért a réteg aránylag tömör.

8. ábra. Magas Reflexió bentről

´ ´ es ´ a Energiatakarekoss ag bevonatos uveg ¨ A bevonatos üvegek és a hőszigetelő üvegszerkezetek alkalmazása jelentős hatással lehet az irodaépületek energiafogyasztására. Egy kisebb hűtőkapacitású légkondicionáló rendszer mérsékli az induló befektetési igényt, a kisebb hűtési és fűtési igényeknek köszönhető alacsonyabb energiafogyasztás pedig további éves megtakarításokat eredményez, így évről évre számítani lehet az üvegezésre fordított költségek további megtérülésére. (Számos tanulmány tanúsága szerint a nagy teljesítőképességű bevonatos üvegek alkalmazása tíz éves időtávon vizsgálva jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, és egy átlagos hatemeletes épület esetében a megtérülés akár már két év alatt bekövetkezhet).

7. ábra. Magas Reflexió kintről

Ebből az a következtetés vonható le, hogy az energetikai szempontokból korszerű építészeti üvegek felületén, az üvegtől eltérő, de az üveg tulajdonságát pozitívan befolyásoló vékony anyagrétegek (fém, 9. ábra. RWTH, Center for Mobile Propulsion Aachen R (D), SunGuard High Selective SN 62/34 (confémoxid stb.) vannak. Azaz a síküveg többé már nem cave + convex curved IG-units) lesz a szó igazi értelmében ”víztiszta”. Mindamellett, az üvegipari innováció ebbe az irányba halad. Ezek a rétegek növelhetik a naphő elleni védelmet, a hőszigetelőképességet, de egyuttal valamilyen módosulást ˝ epess ´ ´ Az uveg ¨ teljes´ıtok ege is jelent a látható tartományban is, azaz a fényáteresztésben, reflexióban és a színvisszaadásban. A Napjaink fejlett építészeti üvegtermékei megpróbáltervezés során mindezeket figyelembe kell venni. nak egyensúlyt teremteni az esztétikus megjelenés, az energiatakarékosság és az épületben tartózkodók komfort iránti igénye között. Az ”ideális” napvédő

27


10. ábra. RWTH, Center for Mobile Propulsion Aachen R (D), SunGuard High Selective SN 62/34

üvegezés elméletileg átengedné a napsugárzás látható tartományát (a fényt), és visszaverné vagy meggátolná az ultraibolya és az infravörös tartományt, 12. ábra. Spencer Docks Convention Center, Dublin miközben kívülről és az épület belsejéből nézve egy(IRL), Arch. Kevin Roche, John Dinkeloo aránt esztétikailag kellemes látványt nyújtana. R and Associates LLC, SunGuard HP Neutral 60/40

´ Index (CRI%) A Sz´ınvisszaadasi

terjed. Alacsony CRl-érték esetén például a színek Az index azt mutatja, hogy az üvegen átjutó nappali fakónak tűnnek, míg magas CRl-értéknél a színek fényben a színek mennyire torzulnak az üvegezés elevennek és természetesnek látszanak. Az építészeti nélküli nappali fényhez képest. A skála 1-től 100-ig üvegeknél a CRl azt mutatja, hogy egy adott üvegszerkezet milyen hatással van az üvegen keresztül látott tárgyak megjelenésére. 90% feletti a bejövő fény spectrium rendkívül széles, ami növeli a belső comfort.

¨ Osszefoglalva: Manapság olyan építészeti üvegeket keresnek, amelyek semleges színmegjelenésűek, a természetes fényt a lehető legnagyobb mértékben áteresztik, de nem engedi a hőt sem kifelé, sem befelé, emellet pedig legyen alacsony tükröződésű. Az üvegipar reagált nagyteljesítőképességű rétegbevonatos üvegtermékekkel, ami lehetővé teszi a természetes fény bejutását, miközben csökkenti a naphő áteresztést és fokozott hőszigetelést is biztosít. Azonban az építészeknek számolni kell azzal, hogy ezek vékonyréteg bevonatokkal lehetséges, ezért más paraméterek kialakításánál néhány kompromiszum elvárható. 11. ábra. Spencer Docks Convention Center, Dublin (IRL), Arch. Kevin Roche, John Dinkeloo R and Associates LLC, SunGuard HP Neutral 60/40

28

Praktikus javaslatok, ¨ eghat ´ ´ ´ ¨ ´ a kolts ekonys ag-n ovel es ´ ar ´ ok ´ terulet ´ motoros ny´ılasz ¨ en ´ ad ´ ´ ugyvezet Jambor Arp o˝ RECORD Ajto´ Kft. ¨

Az automata ajtók elterjedésére nincs jó hatással az ország jelen gazdasági helyzete. A tervezők sok esetben komplett épületeket terveznek meg egy-két automata ajtóval, mivel úgy gondolják, hogy ez így kevésbé lesz költséges. Ám – tisztelet a kivételnek – ez téves feltételezésen alapuló végeredmény! Az alábbiakban áttekintjük, hogy egy épületben hány helyen lenne jobb, praktikusabb – sok esetben pedig költséghatékonyabb is – egy-egy automata ajtó. Az elmúlt 13 év tapasztalataiból merítve úgy látom, hogy sok esetben úgy lesz egy ajtóból automata, hogy betervezik/beépítik az ajtót, mint egy hagyományos nyílászárót, majd – ha van még egy kis pénz – átgondolják, hogy melyik ajtó lenne praktikusabb automatán. Ilyenkor első gondolat a lengőajtó fölé szerelhető ajtónyitó automatika, mely igen logikusnak látszik egy ilyen módon felépülő folyamat során. Véleményem szerint azonban a tervezéskor már a FUNKCIÓT kellene előtérbe helyezni, s abból a szempontból vizsgálni a szükségleteket. Nézzük, hogy mik is ezek a közvetetten érintett területek:

1. Higiénia

érintve hagyta el az illemhelyet? Nos, Ő megfogta a kilincset és kiment. Mi megmossuk a kezünket, majd megfogjuk a. . . mit is? Ugyanazt(!) a kilincset. Egy pillanatra gondoljanak bele, hogy hány kilincset fogdosunk össze nap, mint nap. . . Hány szendvicset, cukorkát kapunk be kézmosás nélkül? A piszok – és ki tudja mi minden – a kilincseken keresztül vándorol közöttünk. Ahol automata nyílászárókat használnak, ott ez a lehetőség nem áll fenn. 2. Energiahatékonyság Ha belegondolunk, hogy egy épületben közlekedve hány nyitott ajtót látunk, akkor rájövünk, hogy rengeteget. Ennek egy tekintélyes része azonos hőmérsékletű tereket választ el, egy kisebb része pedig különbözőket. Garázs-épület, lépcsőház-épület, raktár belső-raktár külső, utca-előtér, informatika helyiségek-folyosó és még sorolhatnánk. Ezen helyiségek hűtési/fűtési energiaszükséglete igen eltérő lehet. Amennyiben az ott dolgozók nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy e terek elválasztó nyílászáróit mindig gondosan becsukják, úgy rengeteg energiát pazarolhat el az üzemeltető ezek temperálására. Persze ezt az összeget sosem lehet közvetlenül kimutatni, mert ez a teljes energiaköltségeknek csak igen kis százaléka. Vagy mégsem? Beszéltek-e már irodaház, üzlet üzemeltetőkkel, akik elmondták, hogy mennyit fizetnek ki egy évben hűtésre/fűtésre? Nos, számoljunk. Ha csak 5–6%-ot lehet azzal megtakarítani, ha az ajtókat mindig becsukjuk és egy épület ide vonatkozó havi átlagos energiaköltsége 500 000–1 000 000 Ft között mozog, akkor hamar ki lehet számolni, hogy ez évente 300–720 000 Ft között mozog. Gondolom mindenki elfogadhatónak tart egy 3-4 éves megtérülés rátával kecsegtető megtérülést, mely a kritikus helyeken lecserélt automata ajtók esetében 1-2 év is lehet. Érdemes elgondolkodni rajt. . .

Bár tisztában vagyunk vele, hogy dédapáink és az Ő felmenői közül sokan mezítláb jártak, mi mégis természetesnek vesszük, hogy cipőt hordunk. Ez lehet, hogy csak szokás kérdése volt, azonban volt időszak, amikor kézzel ettek elődeink szinte mindent – evőeszköz nélkül –, vagy egészen a közelmúltig pl. sokan használtak rongy zsebkendőt. E szokások mára megváltoztak. Miért? Mert egyre több környezeti ártalom ér minket, s egyre több mindenről ismerjük fel, hogy ártalmas lehet ránk nézve. Ezek egyike sem volt tragédia, mégis változtattunk a szokásainkon. S hogy ez hogy jön egy épület higiéniájához? Férfi társaim legyenek szívesek felidézni magukban egy-egy illemhely használat utáni kézmosási procedúrájukat. Nem rémlik olyasmi, hogy ameddig ők tisztogat- 3. Komfortérzet ták a kezüket, addig egy csapódó WC ajtó hangja után közvetlenül, vagy a pissoire-ok irányából hal- Ma, amikor mindenki vevőt akar csalogatni, s az lottak egy közeledő urat, aki a csapot véletlenül sem árakkal foglalkozik, nem elég hangsúlyos, hogy a

29


bár a vevő alapvetően jó áron akar vásárolni, de nem fog, ha közben rosszul érzi magát. Másik oldalról nézve: minél magasabb a komfort érzete, annál könnyebben fog pénzt költeni. Ennek az érzésnek a megalapozására nagyszerű lehetőség a transzparencia megteremtése sok-sok üvegfelülettel, vagy a könnyű közlekedés biztosítása a babakocsival, bevásárló kocsival, kerekes székkel közlekedők számára. Ezt is elősegítik az automata nyílászárók.

terezésekor, vagy modernizálásakor szükséges hő- és füstelvezetéssel kapcsolatos ötleteit, elképzeléseit. No nem ez a hihetetlen, hanem az a tény, hogy rossz esetben egy nem átgondolt (bár jogszabályok és a műszaki paraméterek szerint tökéletes) rendszer ára 1,5–3,5-szerese is lehet egy olyannal összevetve, ahol nem „ablakokat szeretnénk nyitogatni”, hanem hő és füstelvezetéshez a legjobb megoldást kialakítani. Ha nem hiszi, hívjon. Nincs vesztenivalója!

4. Használhatóság

7. Tűzgátlás

Ezt talán nem is érdemes nagyon ragozni. Legyen szó akár hő- és füstelvezetésről, akár szellőztetésről, akár akadálymentesítésről, akár energia-megtakarításról, akár kontrollált beléptetésről, akár higiéniáról, akár. . . még hosszan sorolhatnám. . . Szinte minden olyan kérdésre, hogy tudja-e az automata ajtó azt, hogy. . . ? A válasz IGEN. Eddig legalábbis nem találkoztam olyan nyílászáró igénnyel, melyet nem tudtunk volna megnyugtatóan megoldani. Az automata ajtó tudása szinte mindig elégséges. Az előzőekben azt írtam, hogy azt nem érdemes ragozni. Nos, akkor e kérdést még kevésbé. Az automata ajtóknál filigránabb, nagyobb átlátszó felületet egyetlen nyílászáró sem biztosít, mely állandó nyitottságot és eleganciát biztosít az épületnek, irodának.

Sokan vannak, akik azért nem használnak tűzszakasz határon ajtót (sokszor a légtechnikai, energiagazdálkodási kérdést félretéve), mert egy tűzgátló üvegajtó ára igen magas, de azt belátja, hogy egy automatizált tűzgátló ajtó a maga ridegségével egyrészt nem lenne könnyen használható (lásd feljebb, a kétszárnyú ajtókról írtakat), másrészt, ha a folyosókon minden tömör tűzszakasz határon lévő ajtó állandóan automatán becsukódna, kicsit börtön-érzete lenne az épület használóinak. Nos, ha okosan helyezzük el a tűzgátló acél ajtókat és az üveg tolóajtókat, úgy nem csak a transzparencia marad meg, de mind az energia-hatékonyság, mind az esztétika, mind a használhatóság szentjének egyszerre tudunk áldozni. Természetesen ma már ritkán lehet Önnek is olyat mondani, amire felkapja a fejét. Ma mindenki „forradalmi újdonságot” mutat, a „világon, vagy az országban egyedülálló” a produktuma, de legalábbis „neki valójában nem fontos e kérdés, mert csak segíteni akar” Önnek. Ha Ön nem akarja, akkor az a „maga baja”. . . Nem vagyunk sokan, akik az elmúlt évben azért igyekeztek tenni, hogy az információ, a tudás áradjon, s ne csak a saját márka/produktum vonatkozásában. Ez manapság az iszonyatos információ-zuhatag miatt nem könnyű, de hisszük, hogy ezzel gyorsíthatjuk meg a tudás alapú beruházói/üzemeltetői igények helyes irányba fordulását, ahol nem a már rég idejét múlt sztereotípiák, s nem nagyapáink – akkor nagyon sokat érő – tapasztalatai, de még csak nem is a 3-4 évvel ezelőtti információkra alapozva döntenek egy fejlesztés kapcsán. Kérdezzenek minket! Kérdezzék a szakembereket, mert a valódi szakemberek véleménye alapján Ön sok pénzt takaríthat meg!

5. Modernizálás, nyíló ajtó automatizálás Ha megnézzük az akadálymentesítések tekintélyes részét, akkor azonnal előtör belőlünk az a régi bölcsesség, miszerint „Minden példa jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentésre. . . ” A nyíló ajtók automatizálására általánosan igaz, hogy azok 90%-ban drágább végeredményt szülnek, rosszabbul használhatóak, helypocsékolóbbak, illetve élettartamuk és fenntartási költségük is sokkal magasabb, mint az összes egyéb automata ajtó bármelyikének. Kérem, vásárlás előtt gondolja át, hogy egy kétszárnyú nyíló ajtó automatizálása általában többe kerül, mint egy vadonatúj tolóajtó! És ekkor még a régi szárnyat mozgatja, mely nem is feltétlenül esztétikus. . . ! Ezen ajtók esetében beszéljen egy e területen jártas szakemberrel, s tekintsék át közösen a lehetőségeket. Mindig van jobb ennél! 6. Hő- és füstelvezetés Bár elsőre nyilván hihetetlennek hangzik, de bármikor kész vagyok leülni Önnel, s átbeszélni egy épület

30

´ ´ – Az Strukturalis uvegez ¨ es ¨ ´ ıteszeti ´ ´ az osszetett ep´ arculat es ´ ´ innovat´ıv technologia egysege ´ ´ uzlet ´ ˝ muszaki ´ Farkas Gabor, Asztalos Istvan agvezet o, vezeto˝ Sika Hungaria Kft. ¨ ˝

függönyfalas építési mód elterjedésével tervezése során hét fontos szempontot kell figyelembe előtérbe került a látszóbordák nélkü- venni a biztonságos és időtálló rögzítés érdekében: li úgynevezett strukturális üvegezési 1. A kötésnek képesnek kell lennie, hogy szabadon mód, melynek alkalmazásakor a homlokzaton felvegye a csatlakozó felületek között fellépő csak az üveg jelenik meg, valamint a speelmozdulásokat. A tömítőanyag háromoldalú ciális szilikonnal tömített illesztési hézagok. tapadását el kell kerülni, mert az a ragasztott Ezeknél az üvegeknél a tömítő és ragasztókötés károsodását eredményezi. anyaggal szembeni elvárás nagyfokú, hiszen itt az üvegtáblák nincsenek keretbe építve és 2. A ragasztott kötés átlapolási hossza nem hamechanikus módon rögzítve. Ebben az esetR SG-18 és ladhatja meg a 15 mm-t Sikasil ben speciális egy- vagy kétkomponensű szilR SG-20 ragasztók esetén. Nagyobb méSikasil ikon ragasztóanyagokkal történik az üvegtábR reteknél, 50 mm-ig kétkomponensű Sikasil lák rögzítése a fogadószerkezethez, hiszen elSG-500 használata javasolt. Az új fejlesztésű sődleges szempont a rugalmas, biztonságos R SG-550 ún. magas modulusú struktuSikasil és időtálló rögzítés. rális ragasztóanyag alkalmazásával főként magas épületek esetén gazdaságos megoldás érhető el. A magasabb szilárdságú ragasztóanyag kisebb ragasztó keresztmetszeteket eredményez.

A

3. A ragasztás „h” hossza és „e” vastagsága közötti arány legalább 1:1 és legfeljebb 3:1 legyen. 4. A ragasztás minimális átlapolási hossza mindig 6 mm legyen a számított értéktől függetlenül. 5. A ragasztás rétegvastagsága legalább 6 mm legyen. 6. Az értékeket mindig fölfelé kell kerekíteni és sohasem szabad lefelé. 1. ábra. Strukturális üvegezésű homlokzat a londoni Szt. Pál székesegyház közelében

7. A szerkezeti kötéseket nem szabad olyan egyéb, külső terheléseknek kitenni, mint pl. süllyedésből, zsugorodásból, kúszásból stb. származó igénybevételek.

A helyes tervezés elengedhetetlen A strukturális üvegezésben a ragasztott kötéseket az optikai követelményeknek megfelelően kell megtervezni, de figyelembe kell venni a szomszédos szerkezetek hőtágulás okozta méretváltozásait és a szilikon ragasztó saját mozgási képességeit is, tehát a csomópontok tervezése során össze kell kapcsolni a formát a funkcionalitással. A strukturális üveghomlokzatok

A strukturális ragasztás rendszerkomponensei A Sika egy- és kétkomponensű, szilikon bázisú ragasztóanyagokat fejlesztett ki a strukturális homlokzati üvegezési alkalmazások számára. Azt eldönteni, hogy a ra-gasztók közül melyik felel meg legjobban az

31


3. ábra. Bp., XIII. Váci út 33., az első épület, ahol az U=1,1 W/m2 K teljesült

2. ábra. Strukturális üvegezésű homlokzat csomóponti kialakítása

adott alkalmazáshoz, csak a felhordási és felhasználási követelmények ismeretében lehet. A Sika mindkét rendszere, amely rendelkezésre áll minden szempontból maximális minőséget és maximális biztonságot nyújt. Ezen felül a ragasztók szakítószilárdsága jelentős, kopásállósága kiváló, nagy rugalmasság jellemzi, továbbá kötéskor a zsugorodás mértéke kicsi. R SG-18 és Az előbbiekben említett Sikasil R SG-20 ragasztók az egykomponensű szilSikasil R SG-500 és ikon rendszerek elemei, míg a Sikasil R Sikasil SG-550 ragasz-tók a kétkomponensű szilikonos rendszerhez tartoznak. A strukturális ragasztás fontos elemei még az un. peremzáró tömítőanyagok. Mivel az épület energiamérlegéért legfőképpen a homlokzatok a felelősek, fontos szerepük van ebben a peremzáró tömítőanyagoknak is. A ragasztott dupla vagy tripla üvegezésű táblák bevonatos üvegeikkel meg tudják takarítani annak az energiának a legnagyobb részét, amit egyébként a fűtés vagy hűtés elfogyasztana. A hőszigetelő üvegezés távtartói főként hajlított alumíniumból vagy rozsdamentes acélból készülnek, nedvességet megkötő anyaggal feltöltve. A hőveszteségek csökkentésének lehetséges megoldása még az üvegtáblák közti hézag nemesgázzal történő feltöltése. Annak érdekében, hogy ezek a megoldások így is maradjanak, nagyon fontos szerepük van a peremzáró tömítőanyagoknak. Elsődleges tömítésként és szerelési segítségként, hőre lágyuló poliizobuti-

32

lént (PIB), másodlagos tömítésként a mechanikai erők felvételére rugalmas tömítőanyagot használnak. Csak magas rugalmassági modulusú szilikont szabad gázzal töltött strukturális üvegezésű homlokzatok R másodlagos szigeteléseként alkalmazni. A Sikasil IG szilikon tömítőanyagokat speciálisan a hőszigetelő üvegezés követelményeinek megfelelően fejlesztették ki. Ezek az anya-gok kiválóan ellenállnak az UV-sugárzásnak, az időjárás szélsőséges hatásainak, kimagaslóan jól tapadnak a különböző felületekre és így tartós megoldást jelentenek.

Projekt-szolgáltatás – egyéni konzultáció és támogatás A Sika mindig is büszke volt a kutatás-fejlesztési tevékenységére. Minden Homlokzat Szakértői Központunkban, Svájcban és Kínában, a kutatás-fejlesztési tevékenységet egy különleges szolgáltatással kombináljuk: egyénre szabott strukturális üvegezési

4. ábra. Az ISO 11343 szerinti ingás ütésvizsgáló gép


5. ábra. Felhőkarcolók üveghomlokzatai szerte a világban

projekt-szolgáltatással és támogatással. Ez a projektszolgáltatás a Sika válasza az építési és homlokzati projektek növekvő egyediségére. Ez a tevékenységünk Magyarországon is rendelkezésre áll. Az új, speciális szilikon tömítések innovatív alkalmazása az ablakoknál és homlokzatokban alapkövetelmény, de növekszik a projektek tervezésében és kivitelezésében nyújtott műszaki támogatás iránti igény is. A Homlokzat Szakértői Központjainkban, amelyekkel magyar mérnök tanácsadóink napi kapcsolatban vannak, új termékeket és feldolgozási technológiákat fejlesztünk, vizsgáljuk az ismert strukturális üvegezési módszereket, és az eredményeinket felhasználjuk műszaki- és projekt-szolgáltatásunk optimalizálására. A Sika, mint a járműipari ragasztástechnikai ipar egyik piacvezetője, a legkorszerűbb nagy sebességű vizsgálatokat végzi a csúcs technológiát képviselő laboratóriumaiban.

szek egyre gyakrabban fordulnak az üveghez elképzeléseik megvalósításában. Akár strukturális üvegfalak, akár dupla üvegezésű, sőt akár kettős héjú homlokzatok esetében is. Az üveget össze lehet kombinálni természetes kővel, vagy különböző bevonatos fémekkel, ami tág lehetőséget nyújt az építészek kreativitásának. A makulátlan optikai megjelenés azonban nem az egyedüli kritikus tényező. A homlokzatoknak és ablakoknak hosszú távon kell funkciójukat betölteniük. Ez megköveteli, hogy tökéletes legyen a tapadás az egyes ragasztási / tömítési felületek között és fontos, hogy a tömítések nagy rugalmasságúak és időjárásállók legyenek. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva a Sika minden követelménynek megfelelően, a kipróbált és bevizsgált innovatív homlokzati termékek széles választékát szállítja.

Kreatív homlokzati architektúra Az építészet a változásoktól gyarapszik, az olyan kreatív ötletektől és merész megoldásoktól, amelyek elbűvölnek és meglepnek bennünket. A függönyfalak különösen szigorú kihívást jelentenek a tervezőknek, mert ezek nemcsak, hogy meghatározzák az épület karakterét, hanem meg is kell felelniük a mechanikai, környezeti és hőtechnikai követelményeknek. Az esztétikai vonzerő és az energiahatékonyság közti ideális egyensúly eltalálása érdekében az építé-

33

´ Az ,,ember, termeszet, ´ ´ technologia” motto´ jegyeben – ´ Jansen ujdons ´ Schuco ¨ es ´ agok ´ ¨ Eiles Karoly Alukonigstahl Kft.

Schücho újdonságok az „ember, természet, technológia” mottó jegyében

dinamikusan tud alkalmazkodni a folyamatosan változó környezeti körülményekhez. A modern, energiatudatos homlokzati megoldásoknál az „integrálással több funkció” vezérelve érvényesül.

A német SCHÜCO cég 2013-ban is jövőbemutató, energiatudatos és intelligens megoldásokat kínál az építészek, a beruházók, és a fémszerkezet gyártó cégek számára. Az új fejlesztések területén az energiahatékony, fenntartható épülethéjak kerültek előtérbe, amelyek összhangban állnak a A vásáron lehetőség nyílt működés közben is megtermészettel. A legújabb termékek megismertetését tekinteni a SCHÜCO által kifejlesztett adaptív négy, kiemelt fontosságú téma köré szervezőépülethéjat, mely funkcionális rétegeinek köszöndő stúdió szolgálja. hetően alkalmazkodni tud a mindenkori környezeti hatásokhoz.

1. stúdió: Parametrikus szabadság A jövő építészeti elvárásaival összhangban a SCHÜCO Parametric Concept néven olyan újszerű homlokzati koncepciót kínál az építészek számára, mely maximális tervezési szabadságot kínál 100%-os tervezési biztonság mellett. A parametrikus design jegyében kialakított, komplex, háromdimenziós homlokzatok egyszerű tervezésére és precíz megvalósítására nyílik lehetőség.

3. stúdió: Energetikai modernizálás A németországi épületállomány kb. 80%-a 25 évnél idősebb, és nem tesznek eleget az aktuális energetikai előírásoknak. Ezek az épületek a SCHÜCO felújító homlokzati rendszerével racionálisan – akár a passzívház szintű hőszigetelésig felújíthatók a lehető legrövidebb idő alatt, miközben az épület a felújítás ideje alatt is rendeltetésszerűen használható. A tervezés, a gyártás és szerelés szempontjából egyaránt jól átgondolt rendszermegoldásról van szó.

4. stúdió: SimplySmart: Egyszerűen továbbgondolva

Ennek demonstrálására a cég nemzetközi vásárokon két jövőbe mutató homlokzati rendszert állított ki: az egyik a lehetséges formai megvalósí- A SCHÜCO által kínált, egymásra hangolt, motást példázta, a másik pedig egy elemes homlok- dulárisan felépített és flexibilis rendszerei eddig is nagyban megkönnyítették mind a tervezők, mind zatot jelenített meg. a gyártók munkáját. A már meglévő fejlesztések

2. stúdió: Intelligens funkcionalitás A SCHÜCO a még nagyobb hatékonyság és komfort érdekében olyan intelligens homlokzati megoldásokat mutatott be, melyek alkalmazásával az épülethéj

34


továbbgondolásával kínál optimalizált megoldásokat a SimplySmart. Ennek eredményeképp a tervezés és megmunkálás még egyszerűbbé, a gyártás gazdaságosabbá és lényegesen gyorsabbá válik. A hőhídmentes rendszer különlegessége, hogy a rendkívül filigrán megjelenésű profilokból egészen rendkívüli (4 000 mm széles és 3 265 mm magas) szárnyméretek is megvalósíthatók. És végül egy igazán különleges műszaki megoldás: a JANSEN VISS SG strukturális üvegeAz új vasalati rendszer egyelőre tanulmányként zésű függönyfalrendszer, melynek alkalmazásájelent meg, de máris a következő évek izgalmas újí- val nagyméretű transzparens felületek kialakítására is lehetőség nyílik. tásának ígérkezik.

Egyedi megoldások és transzparens szerkezetek a Jansen-nél A kiváló hőtechnika érdekében a szerkezet háromA svájci JANSEN cég fejlesztéseivel az acél nyílászárétegű üvegezéssel is ellátható. ró profilrendszerek területén olyan kiemelt témákra koncentrált, mint az épületfelújítás, a hőszigetelés, a biztonság/design és a függönyfalképzés. A régi szögacél profilok keskeny, légies megjelenését idéző, műemléki épületekhez kifejlesztett Janisol Arte profilrendszer az egyik legizgalmasabb termékújdonsága. Máris számos épület-felújításnál alkalmazták sikerrel, hiszen rendkívül jó hőtechnikai, vízzárási, széllel szembeni ellenállási értékekkel rendelkezik.

A rendszer továbbfejlesztett változata kiváló hanggátlási tulajdonsággal is rendelkezik. Az ablakrendszerek között további újdonság a hőhídmentes Janisol termékcsalád HI, azaz magas hőszigetelésű változata, melynek alkalmazásával közel passzívház-szintű érték is elérhető.

Az ablakrendszerhez megjelenésében és hőszigetelési tulajdonságaiban is illeszkedő ajtórendszer is hamarosan piacra kerül. A tolóajtók területén is újdonsággal jelentkezik a JANSEN: mégpedig egy nagyméretű, emelő-toló vasalatrendszerű ajtószerkezettel.

35

´ ol ´ altal ´ ´ A DORMA-r aban ´ DORMA Magyarorszag ´ Kft. Vincze Bela

DORMA GmbH & CO-t 1908-ban alapították Németországban. Az Ennepetali központú cég alapvetően ajtóvasalatok gyártására szakosodott. Úgy is mondhatjuk, hogy nálunk minden az ajtó körül forog. Így a DORMA a világ bármely részén megbízható partner minőségi ajtók és a kapcsolódó szervízszolgáltatások terén, hozzájárulva az épületek magas színvonalához. A több mint száz éves tradícióval rendelkező családi vállalkozásról elmondható, hogy forgalom szempontjából az ajtócsukók, a mobil térelválasztó rendszerek és az üvegvasalat technika terén világviszonylatban piacvezető, de az automatikus ajtórendszerek tekintetében is az elsők között van. A DORMÁ-nak több mint 50 országban összesen 6 700 alkalmazottja van. Az éves forgalma meghaladja az egymilliárd Eurót.

A

DORMA megoldások akadálymentes épületekhez Egy épületnek nagyon sok követelménynek kell megfelelnie. Ezek közül ugyan, csak egy szempont az akadálymentesség, de ez sokak számára alapvetően határoz meg az épület használhatóságát. Az akadálymentes épületek mindenki számára nyitva állnak, így mindenki használhatja azokat külső segítség vagy bármely nehézség nélkül. Az akadálymentesség nagy részben az ajtókon, az ajtómozgatásokon múlik. A DORMA termékei igényes kivitelben segítenek ezen követelmények megvalósításához. A kialakításuk során az akadálymentesség szempontját kiemelten figyelembevevő termékek alkalmazása segítségével a mozgás szabadsága biztosítható az épületek bejáratától az összes belső térben – a mélygarázstól egészen a szaniterekig. Mélygarázs üvegezett tűzgátló ajtaja, nyílóajtó automatikával. Intelligens bejárati rendszerek alkalmazásával könnyen megközelíthetővé válik minden látogató számára az így kialakított középület, legyen szó önkormányzatról, kórházról vagy egy bevásárlóközpontról. DORMA ES 200-as automata tolóajtórendszer nyitja és zárja az épület bejáratát.

36

Így valóban megtervezhető és kialakítható az akadálymentesség. A DORMA ED 100/250 nyílóajtó automatika a valós igényeknek megfelelően számos kiegészítő funkcióval látható el. Akadálymentesség, mindenki számára. Könnyű nyitást biztosít a DORMA TS93-as, csúszósínes ajtócsukó rendszer. Az akadálymentesség megvalósul a DORMA ter-


Kérdéseik esetén mindig szívesen állunk a rendelkezésükre!

mékekkel, így senkinek se okozhat problémát egy ajtón való áthaladás. A kórházi igényeknek megfelelően kialakított DORMA Premium 8810 kilincsek alkalmazása megkönnyíti az ajtók használatát mozgássérültek számára is. A belső oldalon Braille-írással ellátott DORMA Prémium kilincs. A gyenge látású embereknek is megkönnyíti a helyes út megtalálását. A fenti néhány példán kívül számos innovatív megoldást tudunk ajánlani az ajtó mozgatás, a menekülési útvonalbiztosítás és a mobil térelválasztás terén.

37

´ as ´ a tuzg ´ o´ Korszakvalt ˝ atl ´ rendszerek terulet ¨ en ´ kereskedelmi igazgato´ Aluprof-Hungary Kft. Czigler Geza

égi restanciája az „alus” társadalomnak, hogy kifejlesszen a kornak, a technikai fejlődésnek és a biztonsági előírásoknak is megfelelő tűzgátló rendszert. Ennek az elvárásnak tett most eleget az ALUPROF alumínium nyílászáró rendszerek forgalmazója, az ALUPROF S.A.

R

1. ábra. Aluprof MB 78 EI tűzgátló szerkezetek a Makovecz Imre által tervezett Hagymatikumban

Az Aluprof S.A. fejlesztőmérnökei előtt nem kisebb feladat állt, mint megoldani azt a feladatot, hogy a kellőképpen alacsony hőmérsékleten olvadó alumíniumot (658◦ C) tűzállóvá, tűzgátlóvá tegyék, az eddigi klasszikus kitöltő elemek kiegészítésével. És természetesen a mai kor elvárása, hogy ne csak pár perc legyen a menekülésre veszély esetén, hisz egy modern,nagy épület kiürítése mind területe miatt, mind a bent tartózkodók létszámát tekintve sok időt vesz igénybe. Ezért meg kellett oldani az acél tűzgátló rendszerekhez hasonlóan a hosszan tartó tűzelzárást, azaz hogy az adott szerkezetek 30, 60 vagy akár 90 percig is biztosítsák a menekülést. És túl a tűzgátláson, kritérium, hogy az alumínium rendszer jó hőtűréssel is rendelkezzen. A fent említett időbesoroláson kívül még a kitöltőszerkezet besorolási igényének – E, EW, EI – is meg kellett, hogy feleljen. Mindezeket a feltételeket figyelembe véve került sor az ALUPROF tűzgátló nyílászáró, illetve tűzgátló függönyfalak kifejlesztésére. Persze nem utolsósorban feladat volt még, hogy küllemében azonos megjelenésű legyen a már forgalmazott ALUPROF MB 45, MB 60, MB 70 standard profilrendszerekkel, vagy a legújabb, különösen nagy hőátbocsátási tényezővel rendelkező MB 86-os rendszerekkel. Végül is, az elsődleges célok egyike volt, hogy a meglévő rendszerekkel kompatibilis legyen, mind megjelenésben, mind a beépítést figyelembe véve. Jogos volt az a kérdés is, miért éppen alumínium,

38

2. ábra. Vojsánszki István által beépített alu tűzgátlók

mikor létezik acél? Nos, mint azt említettük, többek között az esztétikai homogenitás volt az egyik ok, amely időszerűvé tette a rendszer létrehozását. Mert képzeljünk el egy teret, ahová alumínium nyílászárókat építettek egymás közelségébe, ott bizony „kakukktojás” egy – egyébként esztétikus megjelenésű – acél tűzgátló elem. Ugyanez elmondható a függönyfalak esetében is. Az MB 78 EI tűzgátló nyílászáró rendszerek szerkezete hőszigetelő betéttel ellátott alumíniumprofilra épül. A tok beépítési mélysége 78 mm, míg a szárny vastagsága szintén 78 mm. A szerkezet kitöltése 6–49 mm-ig terjedhet. A profilok „látó” szélessége a tok esetében 51 mm, aszárnynál 72 mm. Tűzgátló ajtónál a legnagyobb építhető szerkezet 1400×2500 mm-es lehet. A szerkezet légzárása Class 2 oszt. (EN 12207:2001), vízzárása Class 5A (EN 12208:2001) besorolású. Hőszigetelése: Uf (W/m2 K) 1.6-tól.

3. ábra. Az Alprof MB 78 EI 90 vizsgálat közben, 98 perc eltelte után

Hangszigetelési értéke 37 dB-ig terjed. A tűzelzáráshoz használt betét anyaga – a tűzgátlás időmértékétől függően – gipszkarton vagy kerámia. A betétek anyagával, illetve alkalmazásának helyével a profilon belül, változik a tűzgátlás értéke, de 30, 60 és 90 perc esetén is ugyanazt a profilrendszert alkalmazzuk. Ha az elvárás 30 perces tűzgátlás, akkor a tok és a szárnyprofil középső kamrájába helyezett gipszkarton elemmel biztosítjuk az előírt tűzgátlást. 60 perces előírásnál két alternatíva között választhatunk: vagy az előbb említett gipszkartont alkal-


mazzuk, de ez esetben mindhárom kamrába ezt helyezzük el, vagy kerámiakitöltést alkalmazunk, de ekkor csak a középső kamrába fűzzük a kitöltőanyagot. 90 perces előírás esetén valamennyi, azaz mindhárom kamrát ki kell töltenünk, mégpedig kerámia tűzgátló anyaggal. Mindezek vonatkoznak a szöget záró profilmegoldásokra is. Viszont feltehetjük a kérdést, hogy mi a helyzet a sarokelemmel, a szerkezetek sarkainak megoldásainál? Hiszen a „hagyományos” sarokelem üreges, így ott nem biztosított a tűzgátlás, illetve nem oly mértékben, hogy az előírásnak, illetve kívánalmaknak megfeleljen. Nos, erre is gondoltak az ALUPROF fejlesztőmérnökei: a sarokelem vastagságát a felére csökkentették, s ezt a részt tűzgátló panellel helyettesítették, míg a sarokelem üregeibe hőre táguló anyagot helyez, amely tűz esetén kitágul, és mintegy kitölti a sarokelem üregeit (4. ábra).

tünk. Viszont az Aluprof MB SR 50 függönyfalrendszer speciálisan – az ÉMI utasítása szerint – építve, parapetként 90 perces tűzhatárt képez. A tűzgátlást elősegítő kitöltőanyag a nyílászáróhoz hasonlóan 30 perc esetében a speciálisan kialakított középső kamrába helyezett gipszkarton. 60 perc előírásakor a lizéna és az osztóborda mindhárom kamráját kitöltjük. Külön érdekesség, hogy tervezés során arra törekedtek a fejlesztők, hogy a függönyfalak homogenitását a tűzgátló rendszer ne törje meg, hanem egybe lehessen építeni a „hagyományos” MB SR 50 függönyfalrendszerrel, így az kompatibilis, ezzel megkönnyítve a tervezők, kivitelezők feladatát. Az Aluprof MB SR 50 EI tűzgátló függönyfalrendszer lizénájának beépítési mélysége 85–185 mm lehet. Az osztóborda 65–145 mm. A lizéna inerciája 88,47– 725,81 cm4 , míg az osztóbordáé 42,02–263,48 cm4 . Maximálisan 52 mm vastag kitöltőelemet tudunk a függönyfalba építeni. Mindkét elem szélessége 50 mm. Hőszigetelési mutatója: Uf (W/m2 K) 1.9-től.

4. ábra

A másik sarkalatos pont a tok és a szárny közötti rés tűzeseti zárása volt. Ide, körkörösen, hőre duzzadó anyagot kell ragasztanunk, amely tűz esetén szintén kitölti a réseket, és hermetikusan lezárja a tűz terjedési útját. Érdekesség, hogy az elmondottak ellenére alkalmaznak tűzgátló ajtóknál ún. „kefés” zárást is. De elterjedtebb az ún. gumis, ütközős zárási mód, küszöbös megoldás, vagy automata küszöbös zárás. Ez utóbbiak füstgátló funkciót is betöltenek (5. ábra). Jó hír a tervezők építtetők részére, hogy nemcsak „hagyományos” 90 fokos szöget bezáró nyílás zárók építhetők a rendszerből, hanem hegyes vagy domború szögben is alkalmazható. Továbbá, íves és kör alakú szerkezetek is építhetők belőle (6. ábra).

6. ábra

Összességében elmondható, hogy új korszakot nyitott az ALUPROF a tűzgátló rendszerek területén. A modern alumínium nyílászáró rendszerek mellé kifejlesztett Aluprof MB 78 EI és Aluprof MBSR 50 EI tűzgátló rendszerek hiányt pótolnak, biztonságot és homogenitást biztosítva aszerelt homlokzatok és nyílászárók területén. Az Aluprof tűzgátló rendszerek magyarországi forgalmazója a lengyel anyavállalat leányvállalata, az Aluprof-Hungary Kft. 3000 m2 -es raktára és irodaháza Dunakeszin található, a régi 2-es út mellett, a város északi agglomerációjában. Az Aluprof-Hungary Kft. szakembergárdája szívesen áll a tervezők, kivitelezők, beruházók rendelkezésére a tűzgátló rendszerek tervezésével és kivitelezésével.

5. ábra

A függönyfalak kitöltése esetében hasonló a helyzet, mint a nyílászárónál. A különbség csupán annyi, hogy itt „csak” 30 és 60 perces tűzgátlásról beszélhe-

39

´ ´ mesterfokon Lathatatlan megoldas ´ Andrea magyarorszagi ´ kepvisel ´ Szell o˝ Saint-Gobain Glass

nagy szelektivitású bevonatoknak köszönhetően a modern fényvédő üvegek hatékonysága egyre jobb. A belső terek felmelegedését hatékonyan csökkentő első generációs építőipari üvegek csak kis mértékben voltak színsemlegesek. Emiatt kezdetben a kevesebb hő egyértelműen kevesebb fényt is jelentett. A fényvédő üvegek csak a teljesen új bevonati eljárásoknak köszönhetően nyerik el színsemlegességüket. Így keletkeznek a nagy szelektivitású, csúcstechnológiát megvalósító üvegek, amelyek a legmagasabb kényelmi és kialakítási követelményeknek is megfelelnek. Az utóbbi évtizedben az energiahatékony üvegek iránti kereslet látványosan megnövekedett. A mérsékelt és hideg éghajlatú térségekben a javított hőszigetelési tulajdonsággal rendelkező üvegek alkalmazása az 1970-es évek óta egyre növekvő hőenergiaköltségek miatt, és az üvegházhatást okozó CO2 koncentrációjának csökkentésére irányuló politikai döntések következtében kötelező. Az energiamegtakarítást célzó rendeletek sok európai országban jogszabály formában sürgetik a hőszigetelésre alkalmas üvegek használatát a lakó- és középületekben. A klasszikus hőszigetelő üvegek kifejezetten arra

A

2. ábra. EK3 bevásárlóközpont Kamp-Lintfortban – SGG COOL-LITE SKN 154 és 154 II Fotó: Olaf Rohl c

Saint-Gobain Glass Deutschland GmbH

szolgálnak, hogy az úgynevezett passzív napenergiahasznosítással sok ingyenhőt termeljenek, és ezzel egyidejűleg a lehető legnagyobb fényhasznosítást tegyék lehetővé. Mindazonáltal, főként a nem lakáscélú épületekben adódhat olyan helyzet, amely során a nagy napenergia-hasznosulás kimondottan nemkívánatos folyamat. Ennek következménye a hatékony, beépített hőszigetelő funkcióval rendelkező fényvédő üvegek iránti fokozott kereslet. A hatékony fényvédelemnek ezért azt a célt kell szolgálnia, hogy minél több fény – lehetőleg csak a napsugárzás látható tartományba eső része –, valamint minél kevesebb hőenergia – rövidhullámú hősugárzás formájában – jusson be a térbe. Sajnálatos módon a látható fény nemcsak a teljes napsugárzás több mint felét adja, hanem nagy mennyiségű energiát is tárol. Az energiaterhelés csökkentése céljából a hőszigetelő üveg külső felületére vagy akár az egyrétegű üvegre fényvédő bevonatot visznek fel, amely visszaveri és/vagy elnyeli a közvetlen napsugárzást, meggátolva annak teljes áthaladását. A nagy üvegfelületeket először a hatvanas évek közepén sikerült fém-oxidokkal bevonni, és így a beeső 1. ábra. EK3 bevásárlóközpont Kamp-Lintfortban – napsugárzás energiájának csak egy része jutott be SGG COOL-LITE SKN 154 és 154 II a belső térbe. Az arany és bronz fényvisszaverő beFotó: Olaf Rohl vonatnak köszönhetően a napfény teljes egésze nem c

Saint-Gobain Glass Deutschland GmbH jutott be a belső térbe. Kívülről a tükröződő ablakok

40


szinte egyáltalán nem voltak áttetszőek. Mindazonáltal először tették lehetővé, hogy az üveg funkciója az átláthatóságot ne korlátozza. A hetvenes évek végéig a visszafogott színű, fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező fényvédő üvegek számos iroda- és üzemi épület megjelenési formáját kölcsönözték. A változó esztétikai ízlésnek megfelelően, valamint a nyitottságra és transzparenciára való törekvéssel a fényvédő üvegekkel szemben támasztott elvárások is megváltoztak. Kb. a hetvenes évek közepétől a színskála ezüst, platina, zafír vagy azúr, továbbá zöld vagy szürke árnyalatokkal is bővült – és első alkalommal fejlesztettek ki nagymértékben színsemleges bevonatokat. Egy olyan eljárás kifejlesztése, amelynek során a fém-oxid bevonatot vákuumban katódporlasztásos módszerrel viszik fel az üveg felületére, a nyolcvanas években lehetővé tette jobb minőségű, javított multifunkcionális tulajdonságokkal rendelkező bevonatok alkalmazását. Csak ezzel az eljárással lehetett alacsony összenergia-átengedési hányad mellett nagyobb fényáteresztést, azaz maga- 4. ábra. A fényvédő üvegeknek köszönhetően az energiasabb szelektivitást elérni. Ezen túlmenően sikerült költségek csökkennek, a komfortérzet javul, az javított hőszigetelési sajátságokkal rendelkező színalkalmazás felhasználófüggetlenné lesz és a termék az árakat összehasonlítva versenyképessé semleges bevonatokat is előállítani. válik. Projekt: Tour Vista, Párizs (Franciaország), Építész: Boisseson Dumas Vilmorin et Assoc, Fotó: Studio Gala c


A réteg a folyamat kulcsa A fényvédő üvegek hatása a fény visszaverődésén és/vagy elnyelésén alapul. A fényvisszaverő üvegek a beeső rövidhullámú napsugárzást nagyrészt visszaverik, a látható fényt azonban jelentős mértékben áteresztik és viszonylag színsemlegesek. A fényelnyelő üvegek az üvegmasszának vagy felületének színezésével keletkeznek. A festés eredményeként a beeső sugárzási energia egy része elnyelődik, és hőenergiává alakul, amely azután kifelé, majd kis részben lassan befelé is elnyelődik. A jellemzőket a fényáteresztési hányad és az összenergia-áteresztési hányad (g érték) írják le. Jellemző értékpárok például: 70/40, 60/30 és 50/25, amelyek a Saint-Gobain Glass SGG COOL-LITE SKN-üvegeit jellemzik – edzhető változatban is. Ehhez képest a ma már általánosan használt hőszigetelő üvegekre jellemző érték ˜80/60, vagyis a fényáteresztési hányad 80%, míg a g érték 60%. A hőáteresztési koefficiens (Ug érték az EN 673 3. ábra. A fényvédőüvegnek köszönhetően a pihenőhely szabvány szerint) a megszokott argongázos töltetnél hőmérséklete mindig kellemes. 1,1 W/m2 K. Fotó: Josefine Unterhauser c


41


Rendkívüli fényáteresztő képesség a legjobb értékeknél A Saint-Gobain Glass a SGG COOL-LITE XTREME 60/28 termék révén először fejlesztett ki olyan fényvédő üveget, amelynél a rendkívül alacsony, 28%os energiaátvitel 60%-os fényáteresztő képességgel párosul. Ennek megfelelően az üveg nemcsak egyedülálló 2,14-es szelektivitást eredményez, hanem azt is biztosítja, hogy a standard felépítésű kétrétegű hőszigetelő üvegek esetében elérhető legjobb, 1,0 W/m2 K U-értéknek köszönhetően igen kedvező hőszigeteléssel a fűtési költségek jelentős megtakarítása váljon lehetővé. Ezek a nagyon kedvező hőszigetelési sajátságok télen is jó energiahatékonyságot biztosítanak. Az alacsony g-értéknél történő nagy fényáteresztés miatt a természetes napfény hosszabb ideig hasznosítható, ezáltal a terek megvilágításának költsége csökken. Így nemcsak az épület üzemeltetési költségei csökkennek – különösen a kereskedelmi, az iroda és az ipari épületek esetében a hűtésterhelés csökkenésével –, hanem a terek felmelegedése is – a hőszigetelő üvegekkel összehasonlítva – akár öt Celsius fokkal (az épülettípus, szellőztetés, belső terhelés stb. függvényében). Gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az energiamegtakarítási rendelet a nyári hőszigetelésre vonatkozóan egyértelmű követelményeket támaszt. Az energiamegtakarítási rendelet a DIN 4108-2 szabvány-

ra hivatkozik, amely a maximális, tartós belsőtérhőmérsékletekkel szemben támasztott követelményeket rögzíti. Ennek kapcsán az energiahatékony fényvédő üvegezés alkalmazása elengedhetetlenül szükségessé válik. A SGG COOL-LITE SKN és SGG COOLLITE ST, valamint a SGG PLANITHERM 4S és SGG PLANITHERM 4S EVOLUTION típusú üvegeknek köszönhetően a legmagasabb igényeket kielégítő napfényvédő-hőszigetelő – ún. multifunkciós – üvegek széles választéka áll rendelkezésre, amelyek közül az SGG COOL-LITE XTREME 60/28 a legjobb szelektivitási mutatóval rendelkezik.

Összegzés Az egyéb komfortfunkciókkal – pl. fokozott hangszigetelés, öntisztítás vagy betörés elleni védelem – történő kombinációs lehetőség a fényvédő bevonatnak köszönhetően nem esik korlátozás alá. Az egyéb fényvédő rendszerekkel ellentétben a napfényvédőhőszigetelő üveg a beépítés előtt vagy után külön előkészítést vagy karbantartást egyáltalán nem igényel, és fenntartási költsége is alacsony, főként, ha a felületét öntisztító bevonat fedi. A fényvédő üvegek alkalmazásával ma már lehetőség nyílik arra, hogy az igényszintünknek megfelelő transzparenciát maximális komfortérzettel ötvözzük. Ezt mindenekelőtt a folyamatos technológiai fejlesztések eredményeként előállított nagy teljesítményű funkcionális bevonatrétegek tették lehetővé. A napfényvédő üvegeknek köszönhetően az energiaköltségek csökkenek, a komfortérzet javul, mindemellett az egyéb építőipari megoldások árversenyében is megállják a helyüket. További információk:

Széll Andrea [email protected] +36 30 753 2118

5. ábra. Euro Tower, Bukarest, Építész: Dorin Ştefan, R Üvegezés: SGG COOL-LITE SKN 165, SGG R COOL-LITE ST 150

42


43

´ tul ´ ¨ Hegesztes ´ a hataron – osszetett ´ asi ´ feladatok megvalos´ ´ ıtasa ´ gyart ´ ´ korszeru˝ hegesztestechnol ogiai ´ ´ tamogat assal ´ ´ Papp Gergely, Somoskoi ˝ Gabor ´ Bercy Tamas, Weldotherm Kft., RUTIN Kft., Froweld Kft.

RUTIN Kft. 1990 óta gyárt különböző rendeltetésű acélszerkezeteket. Kezdetben kizárólag csarnok- és épületszerkezeteket állított elő. A vállalat a változó piaci környezetben az összetettebb termékek felé fordult, amely magával hozta a minőségi elvárások drasztikus növekedését. Ezen új követelményeknek való megfelelés a céget kivételes üzleti és műszaki képességekkel vértezte fel. Így lehetséges az, hogy a RUTIN Kft. alkalmas a mai világgazdasági helyzetben is kielégíteni a megrendelők igényeit évi 12000 tonna kapacitással. A napjainkban futó projektek sokszínűsége extrém mérnöki kihívásokat támaszt a vállalattal szemben, azonban ezek a megrendelések a bizalom és elismerés jeleiként biztosítják a cég jövőbeni helyzetét is.

A

Jellemző termékeink: Vállalatunk 2005 óta gyárt generátor- és turbinaburkolatokat egy amerikai központú multinacionális cégnek (1. ábra). A termékek hegesztett lemezszerkezetek, acél keretszerkezetekkel és általunk készített akusztikai panelokkal. Az átlagos alapanyag vastagság 3–10 milliméter, de előfordultak 0,8–1,5 milliméter vastagságú horganyzott lemezek is. A burkolatok súlya típustól függően 10 és 30 tonna között mozognak. A szokatlanul vékony horganyzott lemezek hegesztéséhez nagyon jól szabályozható, a környezet hatásaira, valamint a szabad huzalhossz változására érzéketlen hegesztő berendezésekre volt szükségünk.

Néhány kivételes projekten keresztül szeretnénk bemutatni a termékeink változatosságát, illetve azokat a műszaki megoldásokat, amelyek alkalmazásával sikeresen teljesítettük az elvárásokat. A bemutatott termékek szembetűnő sajátossága a széles mérettartományok, mind az alapanyag vastagságok, mind pedig a befoglaló méretek között jelentős eltérések vannak. Többek között ezek az eltérések hozzák létre az eltérő műszaki követelményeket. Szakembereinknek egyszerre kell képesnek lenniük megfelelően összeállítani és kezelni a robusztus termékeket, továbbá szakszerűen elkészíteni a jóval kisebb kiterjedésű és tömegű megrendeléseket is. A megnövekedett minőségi követelmények szükségessé tették az alkalmazott berendezések, technoló1. ábra giák területén is a korszerűsítést. A tavalyi év során szerzetünk be több Fronius TransSteel 5000 hegesztő A tavalyi évben kezdhettünk bele egy kikötői bakberendezést. A hegesztési varratok megkívánták a daru megépítésébe egy német megrendelő számára helyszíni hőkezelést, amelyben a Weldotherm kft. (2. ábra). A szerkezet összeállítva 75 méter hosszú, volt segítségünkre. 10 méter széles, 30 méter magas és 240 tonna. Az építési egységek egyszerű mozgatása is komoly kihívást jelentett, ugyan úgy, mint a gyártás közben tartandó

44


szigorú mérettűrések és varratminőségek. Ilyen nagy kiterjedésű szerkezet esetén elengedhetetlen fontosságúak a precíz méretellenőrzések és összeállítások. A hegesztési munkálatok során nem minden esetben lehetett megfelelő pozícióba forgatni a terméket ahhoz, hogy kiváló minőségű varratok készülhessenek, így az ultrahangos varratok kivitelezése további körültekintést igényelt. Az idei évben lehetőségünk nyílt egy olyan egyedi termék elkészítésére, amely egy gáztisztító berendezés egy német cég számára (3. ábra). Ez a duplafalú tartály 40 tonna súllyal, 30 méter hosszúsággal és 4 méter átmérővel rendelkezik. A berendezés különlegessége, hogy a köpeny 20 milliméter vastag páncéllemezből épült fel, amelynek keménysége 62 HRc. Így az eltérő anyagminőségeket az élelőkészítések során és a hegesztési technológiáknál is figyelembe kellett venni. A hullámvasút szerkezetek bonyolultságuk és használati körülményeik miatt is extrém elvárásokat követelnek meg az építőktől (4. ábra). Már hosszú évek óta készítünk ilyen szerkezeteket az iparág vezető szereplőinek. A háromdimenziós térbeli elemek összeállításra történő előkészítése is komoly technológiát igényel. Többtengelyes CNC vezérlésű megmunkáló gépek segítségével szabjuk az alapanyagokat, amelyeket pontos háromdimenziós mérőműszerekkel pozícionálunk az összeállítások során. A gyártás során lényegében minden hegesztési helyzet előfordul, továbbá a megfelelő kivitelezését nehezíti, hogy többnyire csőidomokat kell egymáshoz illeszteni. Az acélszerkezet gyártás egyik igen igényes szegmense az üveg-acél tartószerkezetek. Ezen a téren

3. ábra

4. ábra

2. ábra

is jelentős referenciákkal rendelkezünk (5. ábra). Az utóbbi időszak egyik kiemelkedő projektje a londoni Parkhouse beruházás tetőszerkezete (120 tonna). Precíz előkészületeket és logisztikát igényelt az angol főváros szívében megvalósuló épület tetejének legyártása és kiszállítása. A tartóoszlopok filigrán tulajdonságait a 3–10 milliméteres anyagvastagság és a 10–12 m-es hosszok, karcsú keresztmetszetek eredményezték (6. ábra). A szerkezet esztétikai elvárásai újfajta technológiai követelményeket támasztottak a vállalattal szemben. A kifogástalan hegesztési varratok kivitelezéséhez speciális berendezéseket szereztünk be. Sokszor

45


6. ábra

és külalakját, csökkenthettük a bevitt hőmennyiséget és így a deformációt. Az extrém méretű szabad huzalhosszal hegeszthető eljárás nagy segítségünkre volt a nehezen hozzáférhető helyeken végzett kötések kialakításánál (7. ábra). Szintén a kivételes projektekhez tartoznak azok a csapágyházak, amelyeket norvég vízierőműveknél fognak használni (8. ábra). A megrendelt termékek összsúlya 280 tonna, amelyet az idei évben teljesítettünk. Ezen gyártmányok között fordult elő 160

5. ábra

problémát okoz a varratok utómunkálatainak igénye, főként a látható helyeken. Itt nagy segítségünkre volt, hogy a digitálisan szabályozott szinergikus vezérlésű hegesztőgépekkel a fröcskölés drasztikusan csökkenthető. Így a gyártási költségek is csökkentek, amely a jelenlegi piaci viszonyok alapján egy vállalat részére létkérdés. A Fronius hegesztő gépek jó résáthidaló képességükkel lehetővé tették az illesztési egyenetlenségek leküzdését, a szinergikus vezérlésük révén pedig optimalizálhattuk a varratok minőségét

46

7. ábra


milliméteres anyagvastagságú lemez hegesztése. A megoldandó problémát a darabok megfelelő előmelegítése és hőntartása jelentette. Így az alapanyagokat kerámia lapkás melegítő paplanokkal hevítettük és biztosítottuk a közbenső hőmérsékletet.

9. ábra

8. ábra

Az említett projektek és számos további különleges megrendelés tették és teszik szükségessé, hogy az alkalmazott berendezéseinket és technológiákat folyamatosan fejlesszük és korszerűsítsük. Újonnan beszerzett Fronius TransSteel szinergikus vezérléssel működtethető hegesztőgépek üzembe helyezésénél, illetve a melegítő paplanok használatánál a Weldotherm Kft. volt segítségünkre.

Varratok helyszíni hőkezelése és hőn tartása:

adatot. Olyan megoldást kellett keresni, ami lehetővé tette a munkadarab mozgatását, valamint azokon a helyeken, ahol éppen nem hegesztettek, a munkadarab visszatakarását és folyamatos hőntartását is. A munkadarab hőmérsékletváltozását hő elemmel mértük, amit a hőkezelőgép programadói a beírt hőn tartási hőmérsékletnek megfelelően ellenőriztek és szükség szerint szabályozták a hőkezelőgépek fűtési teljesítményét. A munka során a Weldotherm hőkezelői folyamatosan ellenőrizték a munka menetét, és ha kellett, igazították a fűtőelemeket, rendezték az elektromos kábeleket, a munkaterületet, segítve a hegesztők és lakatosok munkáját (10. ábra). Az fűtőpaplanos előmelegítés beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, így nemcsak ennél a gyártmánynál, hanem más termékeknél is áttértünk a Weldotherm által ajánlott elektromos előmelegítésre. A váltás mindenképpen jó döntés volt, ami bebizonyosodott a kész gyártmányok ultrahangos repedésvizsgálatánál is, mivel nem volt szükség utólagos javításra. Ez nagyon fontos, mert a szerkezetek bonyolultsága nem tette volna lehetővé a varrat utólagos javítását. Munkaidő, energia, összességében jelentős költség megtakarítást jelentett és nem utolsósorban megoldható volt a feszített munkatempó melletti határidők betartása is.

A fenti csapágyháznál már projekt tervezési időszakában felmerült az előmelegítés fontossága. Megvizsgálva a lehetőségeket először a gázlángos előmelegítés mellett döntöttünk. Ezt a megoldást el kellett vetnünk, mert a munkadarab nagy tömege, a hegesztési varrat megközelíthetősége, az egyenletes hő eloszlás szükségessége, ráadásul több műszakon átnyúló munkarend a gázlángos melegítést lehetetlenné tette. Így a Weldotherm tanácsa alapján az elektromos fűtésű fűtőpaplanos melegítés mellett döntöttünk A Fronius hegesztő berendezésekről: (9. ábra). A Weldotherm Kft. bevonásával a felmerült problé- A Fronius cég három évvel ezelőtt jelent meg egy ma megoldására szabható, évtizedek óta alkalmazott olyan fejlesztésű hegesztőgép családdal a piacon – technológiával végeztük el sikeresen a melegítési fel- a TransSteel sorozattal – amelyek kimondottan a

47


11. ábra 10. ábra

nehéz acélszerkezetek gyártók igényeinek figyelembe vételével alkottak meg. Robosztus, egyszerű kezelése mellett speciálisan az iparág követelményeinek megfelelő ív típusokkal rendelkezik. A Steel Transfer technológia kiemelkedő sajátossága az optimális gyújtási folyamat, amely csökkenti a fröcskölést. Három különböző ívtípus használható: a Steel Root lágy és stabil ív, amely kiválóan alkalmas a gyökhegesztéshez, és nagyon jó a résáthidaló képessége, a Steel Dynamic kemény, koncentrált, dinamikus ívtípus, amely különlegesen mély, biztos beolvadást tesz lehetővé, valamint hagyományos rövidzárlatos, illetve szóró ívtípus is rendelkezésünkre áll. A kényelem és a hegesztési jelleggörbék optimalizálása tökéletes hegesztési munkát tesz lehetővé, csökkenti a keletkezhető hibák valószínűségét és növeli az alkalmazhatóságot. Fogyóelektródás hegesztésről lévén szó, a berendezés legfontosabb része a huzalelőtoló. A saját kezelőpanellel ellátott hordozható előtoló, amelynél a különböző huzalátmérőkhöz különböző színű görgők tartoznak, a berendezés legrobusztusabb része. A huzal befűzése automatikusan történik. A huzalelőtoló egyszerűsíti a használatot, miközben kényelmes kezelhetőséget kínál. A könnyű és mégis robusztus, kézhez álló kezelőfelülettel ellátott huzalelőtoló egységet a pisztollyal együtt a felhasználó könnyedén leemelheti, és a nehezen megközelíthető hegesztési helyekre viheti. Az összekötő tömlő hosszától, helyétől függetlenül a hegesztési paraméterek stabilak maradnak (11. ábra). A kompakt felépítésnek és a kis tömegnek köszönhetően a TransSteel lényegesen könnyebben moz-

48

gatható a csarnokokban és építkezéseken. Az innovatív FSC csatlakozó (Fronius System Connector) a jól meghatározott, pontos áramátadással szintén minőség- és megbízhatóságbeli többletet nyújt: mindössze egy központi csatlakozó az összes jel számára, nincs szükség külön vezérlőkábelt csatlakoztatni. Az egyszerű kezelést, az innovatív huzalelőtolást, az ergonómiailag átgondolt hegesztőpisztolyt és a robusztus felépítést tekintve a berendezést egyértelműen acélszerkezet hegesztésére szánják.

Összefoglalás: A cikkben ismertetett technológiák korszerű és eredményes megoldást nyújtottak a fentebb vázolt kihívásokra. Ugyanakkor széleskörű alkalmazhatóságuk jelentős támogatást nyújt az egyedi acélszerkezetek gyártásában. A kis hőbevitelű hegesztés, a vastag anyagok szabályozott körülmények közötti hőntartása vagy a hosszú huzalkinyúlással megvalósított hegesztés egyaránt gyakori követelmény az acélszerkezetek gyártásában. Amikor egy acélszerkezetgyártó üzemben 3 mm vastag lemezt kell hosszan, alaktorzulás nélkül hegeszteni vagy 160 mm vastag lemezt kell toldani az már túl van a határon.


MKE hírek A Magyar Könnyűszerkezetes Egyesület március 21-én tartotta tisztújító közgyűlését, amely elfogadta az alapszabály módosítását és újraválasztotta a tisztségviselőket. Dr. Seregi György lemondott elnöki posztjáról és tiszteletbeli elnöknek szavazták meg. A tisztújítás végeredménye a következő: Elnök: Dr. Horváth László Tiszteletbeli elnök: Dr. Seregi György Alelnökök: Zellei János, Pohl Ákos Elnökségi tagok: Kotormán István, Dr. Dudás Annamária Ellenőrző Bizottság: Mészáros Géza (elnöke), Kopasz László, Dr. Csizmadia Lajos. Az új elnökség és a tisztségviselők köszönik a leköszönő elnökség két éves munkáját! Zellei János és Dr. Horváth László az egyesület nevében köszönik Dr. Seregi Györgynek az MKE-ben betöltött eddigi szerepét és áldozatos tevékenységét, és remélik, hogy a jövőben is támogatja munkájával az egyesületet. Dr. Horváth László, az MKE új elnöke elmondta, hogy fontos a könnyűszerkezet fogalmának újradefiniálása, a taglétszám bővítése, új szakemberek felkutatása. A jövő céljai között szerepel a közvetlenebb kapcsolat a tagcégekkel, így mi is többet tehetünk értük. Ennek egyik fóruma a honlap, (www.konnyuszerk.hu), amely információs forrást biztosíthat a tagok számára. Idén januártól létrejött kommunikációs honlapunk is, melynek címe: [email protected]. További cél az értékek továbbítása és az érdekképviselet, illetve a szakmai érvek egy helyen történő összegyűjtése. Megköszönte a bizalmat és jó munkát kíván az elnökség és a tagság számára. A Könnyűszerkezetes Akadémia idén is folytatódik, a tavaszi előadási nap április 17-én lesz a BME Hidak és Szerkezetek Tanszéken. Programja:

I. rész Feszített kötél-, ponyva-, és membránszerkezetek Időpont: 2013. április 17., szerda, 13-16 óra Helye: BME Hidak és Szerkezetek tanszék, Bp. XI. Műegyetem rkp. 3. K ép. mf. 85. 13:00 – 13:10 Megnyitó, bevezető Előadó: Dr. Seregi György Széchenyi-díjas okl. építőmérnök, c. egyetemi docens 13:10 – 14:00 Kötél- és ponyvaszerkezetek méretezése Előadó: dr. Galaskó Gyula okl. építőmérnök, ny. egyetemi docens 14:00 – 14:50 Kötél- és ponyvaszerkezetek építésének tapasztalatai Előadó: Dr. Galaskó Gyula okl. építőmérnök, ny. egyetemi docens 14:50 – 15:40 Különleges feszített, nagy fesztávú membránszerkezetek Előadó: Kolozsváry-Kis Árpád építészmérnök, SPAN Systems International Inc. elnöke 15:40 – 16:00 kávészünet

II. rész Számítógépes modellezés és rétegelt-ragasztott faszerkezetek Időpont: 2013. április 17., szerda, 16-19 óra Helye: BME Hidak és Szerkezetek tanszék, Bp. XI. Műegyetem rkp. 3. K ép. mf. 85. 16:00 – 16:50 Számítási modellek megalkotása Előadó: Dr. M. Csizmadia Béla prof. emeritus, egyetemi tanár, SZIE Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszék 16:50 – 17:40 Lehet szép és környezetbarát is egyszerre Korszerű rétegelt-ragasztott faszerkezetű létesítmények Előadó: Somogyi Tamás, okl. építőmérnök, SOKON Kft. ügyvezető ig. 17:40 – 18:30 Rétegelt-ragasztott fa tartószerkezetek tervezése Előadó: Füzy Barna, okl. építőmérnök, SOKON Kft. 18:30 – 18:45 Kérdések, válaszok, zárszó A Könnyűszerkezetes Akadémia előadás-sorozata 2013 őszén folytatódik!

49

2013. II. évfolyam 1. szám

Recommend Documents