2013-as tanévre. Irodalom Történelem Zenetörténet Vizuális kultúra

Eseménynaptár a 2012/2013-as tanévre Irodalom • Történelem Zenetörténet • Vizuális kultúra

Sík Sándor Tanáregylet Budapest 2012

Az Eseménynaptárt összeállították: Emőd Gáborné – irodalom Gianone András – történelem Blazsek Andrea – zenetörténet Stróbl Erzsébet – vizuális kultúra

A kiadvány megjelenését támogatta: a Nemzeti Civil Alapprogram

Felelős kiadó: Sík Sándor Tanáregylet Szerkesztő: Bors Katalin

IrodAlom

2012 Augusztus 1.

90 éve született BAloGh Béni (1922–2000) író, pedagógus. Mondákat, meséket, történelmi és ifjúsági regényeket írt, melyek kötődnek szülőföldjéhez, Észak-Magyarországhoz.

10.

70 éve született hAjnóczy PétEr (1942–1981) író. Első elbeszélései A fűtő címmel 1975-ben jelentek meg. Korának talán legnyugtalanítóbb írója volt, aki ösztönös tudásával, szuggesztív erővel formálta meg novelláiban szorongásait és szabadságvágyát. Az idézetek, idegen szövegek gyakori beépítése a szövegbe, a vízió és a realitás kettőssége, valamint a montázstechnika révén a nyolcvanas évek új prózai törekvéseinek előfutára.

20.

Szent istván király ünnepe

30.

75 éve született PArAncS jánoS (1937–1999) költő, műfordító, szerkesztő. 1956-ban Párizsba emigrált, ott alapította meg a Magyar Műhely című folyóiratot. 1964-ben hazaköltözött. Lírájának meghatározó eleme a tragikus látásmód és az abszurd keveredése.

Szeptember 5.

100 éve született KálnoKy láSzló (1912–1985) költő, műfordító, a Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Szívesen használta a groteszk eszköztárát. Az 1960-ban megjelent A kegyelet oltárán c. verse példátlan felháborodást váltott ki. Kivívta a hatalom ellenszenvét, ezután szabadúszóként dolgozott, s elsősorban műfordítóként tartották számon.

3

IrodAlom

70 éve hunyt el Móricz zSiGMond (1879–1942) író, újságíró, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja, a hazai dráma- és gyermekirodalom megújítója. Életműve óriási, hatással volt minden realista törekvésre. Telefonálás közben – örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született – rosszul lett és pár nap múlva meghalt. 8.

Az írni-olvasni tudás nemzetközi napja

21.

A magyar dráma napja (Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájának bemutatója.)

22.

100 éve született MArtinKó AndráS (1912–1989) irodalomtörténész, nyelvész. A Nyelvtudományi Intézet munkatársa. Úttörő munkát végzett a költői szótárak módszertanának kidolgozásában. Értjük vagy félreértjük a költő szavát c. művében közismert versek nyelvi magyarázatát tette közzé.

27.

240 éve született KiSfAludy Sándor (1772–1844) költő, Kisfaludy Károly bátyja. Mindketten a reformkor irodalmi életének szervezői voltak. A bécsi testőrségnél szolgált, harcolt a napóleoni háborúkban. 1794 őszén, a badacsonyi szüreten ismerkedett meg Szegedy Rózával, aki a heves udvarlásától először megriadt. Ekkor írta Himfy álnéven első dalait a kesergő szerelemről. 1800-ban leszerelt, feleségül vette szerelmét és Sümegen gazdálkodni kezdtek. Kiadta a Himfy szerelmei c. köteteit a kesergő és a boldog szerelemről, melyek nagy sikert arattak, az egész ország megismerte nevét. Az 1820-ban megítélt, legjobb megjelent könyvnek járó jutalmat zsebkönyv alapítására ajánlotta fel, így indult meg öccse szerkesztésében az Aurora. A Magyar Tudományos Akadémia szép- és nyelvtudományok osztályának lett tagja. Öregkorát is tevékenyen töltötte, Balatonfüreden színházat alapított, részt vett a Kisfaludy Társaság munkájában. Kalandos életét, irodalmi munkásságát a badacsonyi Szegedy Róza Ház Irodalmi Emlékmúzeum mutatja be.

30.

A népmese napja (Benedek Elek születésnapja.) 4

IrodAlom

október Összefogás a könyvtárakért: országos rendezvénysorozat hónapja negyedik hétfőn: Az iskolai könyvtárak napja 4.

140 éve született SchÖPflin AlAdár (1872–1950) irodalomtörténész, író, műfordító. A Nyugat c. folyóirat egyik alapító tagja, vezető kritikusa. A Franklin Társulat irodalmi titkára. 1941-től a Baumgarten-díj kurátora. A Magyar színművészeti lexikon szerkesztője. Türelemmel fordult a konzervatív és az új szellemi áramlatok felé is, fontosnak tartotta az elfogultságmentes kritikát, az értéket kereste minden irányzatban. 100 éve született hAjnAl GáBor (1912–1987) költő, műfordító, Hajnal Anna testvére, Kartal Zsuzsa édesapja. A Tóth Árpád Társaság munkatársa. A Baumgarten-könyvtár vezetője. Műfordítói munkásságáért Osztrák-érdemrendet kapott. Összeállította a Modern német líra kincsesházát és a Századunk osztrák líráját. Szerkesztői munkássága is jelentős: a Népművelés, a Könyv, a Könyvvilág c. lapok szerkesztője. Károlyi Amy Búcsú a szelíd költőtől c. versével emlékezett meg róla.

7.

90 éve született Polcz AlAinE (1922–2007) pszichológus, a tanatológia magyar úttörője, író, Mészöly Miklós felesége. Kutatta a halál és a gyász lélektanát, 1991-ben létrehozta a Magyar Hospice Alapítványt. Művészet, majd játékterápiás munkát végzett, a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikán – Magyarországon először – létrehozta a játszószobát. „Világjáték”, illetve „Életjáték” elméletét és módszertanát ma is használják. Írásai – az eszszétől a regényig, a szakácskönyvtől a tanulmánykötetekig – a pszichológia, életvezetési problémák, gyász kérdéseit dolgozzák fel. Gyermekeknek ismeretterjesztő könyvet írt a halálról.

8.

90 éve született VArGA doMoKoS (1922–2002) író, újságíró, erdőmérnök, Vargha Balázs öccse. 1946-tól dolgozott újságíróként, többek kö5

IrodAlom zött az Irodalmi Újságnál, majd a Magyar Rádiónál. 1956-os kiállása miatt börtönbe zárták. 1968-tól újra írt és szerkesztett. Sorra adta ki gyerekeknek és szülőknek szóló irodalmi és ismeretterjesztő munkáit, meséit. 9.

120 éve született nAdányi zoltán (1892–1955) költő, író, műfordító. A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagja. Stílusbravúrjai, hangütése a századforduló „ködlovagjainak”, a Hét körének stílusához áll közel. Szerelmes lírája mellett Piripócs című szatírasorozatában a kisvárosi életről ad torz képet. 1945-től műfordításokat adott ki.

10.

200 éve született GArAy jánoS (1812–1853) költő, író, újságíró. A reformkor irodalmi életének egyik szervezője és a magyar romantika kiemelkedő alakja. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság segédtitkára, az egyetemi könyvtár könyvtártisztje. A magyar sajtótörténet az első élethivatásszerűen működő újságíróként tartja számon. Verseket és drámákat írt, de igazi műfaja a rövid epika: történelmi költemények, verses elbeszélések, kisebb prózai írások. Legismertebb műve Az obsitos, mellyel megteremtette a legendás Háry János alakját.

12.

70 éve hunyt el hunyAdy Sándor (1890–1942) író, újságíró, Bródy Sándor és Hunyady Margit (színésznő, író) törvénytelen gyermeke. Tíz éves korában ismerte meg apját, viszonyuk később sem volt felhőtlen. A maupassant-i novellatípus nagy tehetségű folytatója volt a magyar irodalomban, a polgári életforma előítéleteinek áldozatul esett kisembersorsokat világszínvonalon ábrázolta. Kedveli az atipikus történeteket, a különc szereplőket, a bohémeket. Az anekdotikus mag köré azonban lélektani folyamatok és drámaivá mélyülő szituációk épülnek. Nemcsak a történetben bujkáló groteszk humor vonzza, hanem az emberi sorsfordulókat előidéző külső és belső erők összjátéka is.

14.

70 éve született nádAS PétEr (1942–) író, drámaíró, esszéista, fotóművész. Dolgozott újságíróként és fotóriporterként is. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Berlini Művészeti Akadémia tagja. A Balassa Péter-díj (esszé- és tanulmányírói teljesítményt díjazza) kuratóriumának tag6

IrodAlom ja. 1967-ben jelent meg A Biblia címmel első elbeszéléskötete. Első színpadi munkáját 1980-ban mutatták be. Németül is ír, 1999-től az egyik legjelentősebb kortárs íróként tartják számon Németországban is. 23.

90 éve született Bálint áGnES (1922–2008) író, szerkesztő, dramaturg. A nívós magyar gyermekirodalom képviselője és a magyar mesefilm-kultúra megteremtője. 14 éves korában jelent meg első meseregénye. 1958tól dolgozott a Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályán. 1962től évente jelentek meg könyvei. Képeskönyvei és meséi mellett a serdülő korosztálynak is írt. Palásthy Pál filmet is készített a Szeleburdi család és a Hajónapló című műveiből. Vecsésen látogatható a Bálint Ágnes Emlékmúzeum.

24.

70 éve született SErfőző SiMon (1942–) költő, drámaíró, szerkesztő. A Felsőmagyarország Kiadó vezetője, a Holnap főszerkesztője, az Új Holnap főmunkatársa. A Hetek költői csoportosulás tagja. 1995-től szerkesztette a Tokaji Írótábor anyagát.

30.

100 éve született BoldizSár iVán (1912–1988) író, újságíró, műfordító, szerkesztő. 1951-ig aktívan politizált. Magyarország első UNESCOképviselője volt és külügyi államtitkárként dolgozott. 1956-os cikkeiért a szovjetek letartóztatták, de a tiltakozások hatására szabadon engedték. 1960-tól a New Hungarian Quaterly főszerkesztője volt. A két világháború közt mert baloldali lenni, a II. világháború utáni évtizedekben mert polgár lenni. 1970-től a Magyar Pen Klub elnöke volt, 1984-ben a Nemzetközi Pen Klub elnökévé választották, a magyar kultúra utazó nagykövete lett. Publicisztikája mellett több műfajban is alkotott: írt regényt, elbeszélést, esszét, útinaplót, filmforgatókönyvet, mesét. Szándékosan szubjektív modorban írt, így minden írásával állásfoglalásra késztetett. 90 éve halt meg Gárdonyi GézA (1863–1922) író, költő, drámaíró, műfordító, újságíró, pedagógus. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem tartozott. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus törté7

IrodAlom netmesélés és a 20. század szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszmény között. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára kortársai elismerését (Az én falum, 1898; Egri csillagok, 1901). Az utókor elsősorban történelmi regényei révén ismeri, illetve a magyar lélektani regény korai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében (Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye,1920). Költői és drámaírói munkássága szintén jelentős. Szóhasználata letisztult, műveit mégis egyedi kifejező- és ábrázolóerő, gyors ütemű balladai tömörség jellemzi. Magyaros nyelvezetét és az abban tükröződő észjárást elsősorban ízes somogyi nyelvjárást beszélő édesanyjának köszönhette.

November állandó esemény november harmadik hetében: A magyar népdal és népköltészet hete 13.

A magyar nyelv napja (A magyart államnyelvvé tevő törvény 1844-es elfogadásának napja.)

14.

100 éve született és 25 éve hunyt el GAzdAG ErzSi (1912–1987) ifjúsági író, költő. Pável Ágoston nyelvész figyelt fel tehetségére és segített kiadni első kötetét Üvegcsengő címmel és Weöres Sándor írt kritikát róla a Nyugat 1939/3. számában. Kodály Zoltán több versét megzenésítette. Míg gyermekverseiből a derű árad, élete egyre inkább komorabb lett, a magány kiérződött felnőtteknek szóló verseiből (Az utolsó szó jogán, 1987). 125 éve született áPrily lAjoS, eredeti nevén Jékely Lajos (1887–1976) költő, műfordító, tanár, Jékely Zoltán édesapja. A kezdeti sikertelenség miatt csak 1918-ban publikált újra, de nemsokára tagjává választotta az Erdélyi Irodalmi Társaság, a Kisfaludy Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság is. Első kötetét Falusi elégia címmel 1921-ban adták ki. 1929-ben 8

IrodAlom Budapestre költözött, de továbbra is kötődött szülőföldjéhez: a nyarakat Erdélyben, Parajdon töltötte. 1944-ben tiltakozásként a faji megkülönböztető rendelkezések ellen nyugdíjaztatta magát. Elégikus hangulatú költészete múltat és jelent eggyé olvasztó szelíd számvetés. Gazdag formakultúrája, verseinek fogalmon túli sejtelmekkel játszó zeneisége, impresszionista-szimbolista vonásai a költőt az első Nyugat-nemzedék hagyományához kapcsolják. 24.

80 éve született jóKAi AnnA (1932–) író, magyar-történelem szakos tanár. 1968-ban jelent meg első regénye, a 4447, melynek címe egy külvárosi ház helyrajzi számára utal, 1969-ben pedig Kötél nélkül címen adta ki első novelláskötetét. 1986 és 1989 között a Magyar Írószövetség alelnöke, 1990 nyarától 1992 végéig választott elnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja volt. 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1980-ban elnyerte a lengyel PAX Kiadó nemzetközi díját a Napok című regényéért (Pietržak-díj). Műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok, a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Foglalkozik az emberi közönnyel, a szeretet jelenlétével, a spiritualitással és más keresztény értékekkel.

29.

75 éve született horGAS BélA (1937–) magyar költő, író, szerkesztő, publicista. 1960 óta publikál szépirodalmat, verset, prózát, értekezést. 1965-ben jelent meg első verseskötete Nevetni, sírni címmel. Műveire jellemző a játékosság, gyakran használ fel meseelemeket. Meséket, gyermekverseket is ír. A Liget c. folyóirat főszerkesztőjeként dolgozik. 1988ban feleségével, Levendel Júliával együtt létrehozta a Liget Műhelyt, mely könyvkiadóként is működik.

december 3.

75 éve hunyt el józSEf AttilA (1905–1937) költő, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. Halálának körülményeit vitatják. Csak ezután 9

IrodAlom kezdődött igazi ismertsége, általános közönségsikere. Utolsó verse szinte a búcsúzás hangján szólal meg: „Íme, hát megleltem hazámat…” A költőt először Balatonszárszón temették el 1937. december 5-én, majd 1942ben a budapesti Kerepesi úti temető 35. parcellájában helyezték örök nyugalomra. 1959-ben áthelyezték a Munkásmozgalmi Pantheonba, majd 1994-ben visszakerült korábbi nyughelyére, édesanyja mellé. A József Attila Társaság 2003-ban alakult meg, elnöke Tverdota György. Célja a költői életmű kutatása. 8.

170 éve született cSiKy GErGEly (1842–1891) drámaíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Miközben egymás után jelentek meg színművei, eredményes műfordítói tevékenységet is folytatott; Szophoklész drámáit és Plautus vígjátékai ültette át magyar nyelvre. 1880-ban otthagyta papi karrierjét, kilépett az egyházi rendből, és evangélikus hitre tért. Csiky a polgárosodó magyar társadalom fonákságainak egyik legavatottabb színpadi ábrázolója volt. Műveinek stílusát bírálták, mindazonáltal szerepe meghatározó a magyar színműirodalom fejlődésében.

10.

120 éve született KoMlóS AlAdár (1892–1980) író, költő, irodalomtörténész. 1925-ben publikálta első cikkét a Nyugatban. A második világháborúban a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került, innen tért haza 1945-ben. Első önálló, Voltam poéta én is című verseskötete 1921-ben jelent meg. Irodalomtörténeti tárgyú művei sorát a Nyugat első nemzedékével foglalkozó Az új magyar líra nyitotta meg 1928ban. 1959-ben látott napvilágot egyik legfontosabb irodalomtörténeti összefoglalása, A magyar költészet Petőfitől Adyig.

12.

40 éve hunyt el Kondor BélA (1931–1972) festőművész, grafikus, költő, író. A fényképezésben új utakat keresett, orgonán is játszott. Verseit költő kortársai is méltatták. Stílust és egyéni mitológiát teremtett, sokan kerültek hatása alá a kortársak és következő művésznemzedék tagjai közül. Vele született szívbetegségben halt meg. 10

IrodAlom 16.

80 éve született jElEnitS iStVán (1932–) piarista szerzetes, teológus, esztéta, tanár. Számos írása jelent meg a Szentírásról, irodalomról, nevelési kérdésekről. Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999 és 2001 között öt kötetben jelentette meg. 1995-től a Pilinszky János Társaság elnöke. 1996-tól esztétikát tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.

2013 Január 1.

190 éve, 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán született PEtőfi Sándor (1823–1849) költő Kiskőrösön, ahol január 1jén keresztelték meg az evangélikus vallás szerint. Apja lehetőségeihez mérten megpróbálta a legjobb iskoláztatást biztosítani gyermekeinek. Az ifjú Petrovics Sándor összesen kilenc iskolában tanult. Külföldön Petőfi a legismertebb magyar költő mindmáig. „Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában.” (Németh G. Béla) 70 éve, ezen a napon, munkaszolgálatosként halt meg rEjtő jEnő (1905–1943) író Ukrajnában.

20.

120 éve született GyErGyAi AlBErt (1893–1981) irodalomtörténész, műfordító, író, a francia irodalom fordítója és tudósa.

21.

190 éve született MAdách iMrE (1823–1864) író, költő, a magyar drámairodalom egyik legnagyobb alakja. Szülőhelye és gyermekkorának színhelye, Alsósztregova (Szlovákia) már 1430-tól a Madách-dinasztia tulajdona. Kastélyát Madách Imre (a költő édesapja) építtette a 19. század elején, ma emlékmúzeum. Madách síremléke a kastélyparkban található. Első költeményei 1839-ben jelentek meg. Fő művét, Az ember tragédiája 11

IrodAlom címűt Alsósztregován írta 1859 februárjától 1860 márciusáig. A drámai költeményt Arany Jánosnak küldte el bírálatra, akinek verselési és nyelvi korrekcióit elfogadta. A mű sikere meghozta számára az elismerést, de színpadra állítását már nem érhette meg. Az ember tragédiájának első színpadi előadására Paulay Ede rendezésében 1883. szeptember 21-én kerül sor a Nemzeti Színházban. Az első előadáson Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert pedig Gyenes László alakította. 22.

A magyar kultúra napja (Kölcsey Ferenc 1823-ban – idén 190 éve – ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását.)

27.

70 éve született VárAdy SzABolcS (1943–) költő, író, az angol nyelvű irodalom műfordítója, szerkesztő. A Holmi c. folyóirat versrovatának vezetője.

Február 5.

225 éve született KiSfAludy Károly (1788–1830) író, költő, festőművész, a reformkori irodalmi élet főszervezője. Az Aurora c. évkönyv szerkesztője, Az Aurora-kör elindítója, a novella-irodalom meghonosítója. Barátai 1836-ban emlékére alapították meg a Kisfaludy Társaságot, mely később az irodalmi élet egyik irányítójává vált: felolvasó ülései rangos események voltak, pályázatokat írtak ki, irodalomtudományi lapokat, könyveket jelentettek meg. Jelentős vállalkozás volt a Magyar Népköltési Gyűjtemény 14 kötetes sorozata, amelyet az 1872-től 1924-ig terjedő időszakban adtak közre.

14.

Balassi Bálint-emlékkard átadása: a magyar irodalmi életben elismert költők, külföldi fordítók díja.

12

IrodAlom 15.

70 éve született orAVEcz iMrE (1943–) költő, esszéista, műfordító. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. 2006-tól a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

16.

150 éve született juSth zSiGMond (1863–1894) író. Életképei az alföldi paraszt-társadalom mélyebb kérdéseivel, erkölcsi oldalával foglalkoznak. Érdekes és nem sikertelen kísérlete volt, hogy birtokán paraszt-színházat állított fel, melyben magyar népszínműveket, továbbá klasszikus drámákat, Shakespeare- és Molière-darabokat adtak elő; a betanítást maga vezette. Nevét ma vasútmegálló őrzi: a Gádoros és Szentetornya között található Justhmajor megállóhely.

28.

A Kalevala napja

március 3.

A békéért küzdő írók világnapja

14.

100 éve született rónAi Mihály AndráS (1913–1992) költő, publicista, műfordító, író. 1931-ben jelentkezett első verseskötetével, változatos formaköltészetét Babits Mihály is méltatta. Egyik legtermékenyebb fordítója az olasz költészetnek, erről áttekintést ad a Nyolc évszázad olasz költészete c. könyve.

15.

A magyar sajtó napja

19.

70 éve született KiSS BEnEdEK (1943–) költő, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. A bolgár költészet ismerője, tolmácsolója. Gyermekversei a népköltészet világát idézik.

13

IrodAlom 100 éve született SzoBotKA tiBor (1913–1982) író, műfordító, irodalomtörténész, Szabó Magda férje. Az ELTE Világirodalmi Tanszékének docense, megírta az angol irodalom monográfiáját. 21.

A költészet világnapja

24.

75 éve született áGh iStVán (1938–) költő, író, műfordító, Nagy László öccse. A Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Hitel c. folyóirat munkatársa. A 2008-ban megalapított Bella István-díj kuratóriumának tagja. Első verseskönyve 1965-ben jelent meg (Szabad-e énekelni).

25.

70 éve született SchwAjdA GyÖrGy (1943–2010) drámaíró, dramaturg, színházigazgató. Első darabját, a Bohócot 1966-ban írta, s rögtön megnyerte vele az országos drámapályázatot; a Veszprémi Petőfi Színház mutatta be 1967-ben. Öntörvényű művész volt, nem csatlakozott egyetlen szakmai csoporthoz sem.

27.

Színházi világnap

Április A Budapesti nemzetközi Könyvfesztivál, Gyermekirodalmi fesztivál és Vásár hónapja 2.

A gyermekkönyvek nemzetközi napja; a meseírás napja (H. C. Andersen születésnapja)

10.

90 éve született luKácSy Sándor (1923–2001) irodalomtörténész, író, szerkesztő. Fő területe a 18–19. század fordulójának és a reformkornak az irodalma. A Lyukasóra c. irodalmi műsor egyik alapító-szerkesztője.

11.

A költészet napja (József Attila születésnapja) 14

IrodAlom 14.

A könyvtárosok világnapja

15.

30 éve hunyt el illyéS GyulA (1902–1983) költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Élményei és a falukutató mozgalom hatására írta meg a Puszták népe c. szociográfiáját. A Nyugat kiadásában jelent meg első verseskötete 1928-ban, a Nehéz föld, s csakhamar a fiatal költőnemzedék egyik legelismertebb tagja lett. Költészetére jellemző a morális igényesség, a drámaiság és a műfaji változatosság. Mesterének Babits Mihályt tekintette. Életművében a népi, nemzeti és egyetemes értékek ötvöződnek.

23.

A könyv napja; szerzői jogok napja (Shakespeare és Cervantes halálának napja)

24.

100 éve született jéKEly zoltán (1913–1982) író, költő, műfordító, irodalomtörténész. Áprily Lajos fia, Jancsó Adrienn férje. 2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Szüleivel 1929-ben Budapestre költöztek. 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták, 1936-ban adta közre első, Éjszakák c. verseskötetét. 1948 után betiltották műveit, kizárták az Írószövetségből. Csak 1956-ban térhetett vissza az irodalmi életbe A csodálatos utazás című mesefeldolgozással. Verseiben a „nyugatos”, valamint az erdélyi magyar költészet hagyományait ötvözte: közel áll a természethez, verseiben megelevenedik az erdélyi táj ódon városainak világa, érzékletes nyelve. Jelentős szerepet szentelt a zenei hatásoknak.

május 5.

75 éve hunyt el nAGy EndrE (1877–1938) humorista, író, konferanszié. A Nyugat első nemzedékének tagja. 1908-ban nyitotta meg önálló kabaréját, a Modern Színpadot. Mint konferansziénak élő kapcsolata volt a

15

IrodAlom nézőkkel, népszerűsítette kora irodalmát. Lukits Milos kalandjai c. műve írói arcképsorozat és irodalmi beszélgetés. 7.

50 éve hunyt el BAKtAy ErVin (1890–1963) orientalista, író, műfordító, festő. Az indiai kultúra és irodalom szakértője, fordítója. Közreadta az Indiai regék és mondák c. kötetét.

9.

250 éve született BAtSányi jánoS (1763–1845) költő. Baróti Szabó Dáviddal és Kazinczy Ferenccel 1787-ben megalapították az első magyar irodalmi társaságot (Kassai Magyar Társaság). Szerkesztette az első irodalmi lapot, a Magyar Museumot. A francia forradalom eszméinek híve volt, 1816 után szigorú rendőri felügyelet alá helyezték. 1843-ban, 80 éves korában, a Magyar Tudományos Akadémia felvette levelező tagjai közé. Kalandos és tragikus fordulatokban bővelkedő életét háromszor kezdte újra, szinte az alapoktól. A köztudatban forradalmi hevületű versek szerzőjeként ismert, de ennél fontosabb az az alázatos munka, melylyel a magyar nyelv és irodalom ügyét szolgálta. Könyvtárát a Nemzeti Múzeumra hagyta.

12.

80 éve hunyt el Krúdy GyulA (1878–1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás mestere. A Krúdy-történetek nagy része életének színterein – a „mesebeli Szepességben vagy az ezüstköddel bevont Nyírségben” – játszódik, és csak később járul ezekhez újfajta képzelt tájként a régi Pest-Buda látomása. Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Országos hírt és igazi közönségsikert A vörös postakocsi c. regénye hozott számára 1913-ban. Stílusa egyéni: költői-impresszionista próza, amelyben egyszerre vágyódik vissza egy mesésen elképzelt, biedermeier hangulatú, nemesi, kora polgári múltba, és ábrázolja annak a világnak menthetetlen mulandóságát. Krúdy az emlékezés nagy pszichológusa, és a gondolattársítás csapongásának legnagyobb hazai művésze.

18.

80 éve született PáSKándi GézA (1933–1995) író, költő, publicista. 1974-ben települt át Erdélyből Magyarországra. A Magyar Művészeti 16

IrodAlom Akadémia elnökségi tagja. 2011-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Korai versei a második világháború utáni első költőnemzedékhez kapcsolják. Színművei mellett a gyermekirodalom területén is maradandót alkotott. 22.

90 éve született Vidor MiKlóS (1923–2003) író, költő, műfordító, esztéta. 1946-tól a Vigiliában és az Új Ember hasábjain rendszeresen jelentek meg versei, írásai. Pályáját az Újhold-nemzedék lírikusaként kezdte. Ifjúsági művei pszichológiai igényességgel ábrázolták a kamaszok életét.

24.

90 éve született dénES GyÖrGy (1923–2007) felvidéki költő, műfordító, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja. A háború után egyike volt az első publikáló magyaroknak Csehszlovákiában (Magra vár a Föld, 1952). Az 1970-es évektől szívesen írt gyermekverseket. Sokan szerették szarkasztikus humora miatt, hamisítatlan mókamestere volt a magyar szellemi életnek Szlovákiában.

30.

70 éve született MEzEy KAtAlin (1943–) író, költő, műfordító, Oláh János író felesége, Lackfi János költő édesanyja. A Kilencek költőcsoport tagja. 1963 óta publikál. 1992 óra az Írók Szakszervezetének főtitkára, a Széphalom Könyvműhely vezetője, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Június Az Ünnepi könyvhét hónapja 7.

75 éve hunyt el dSidA jEnő (1907–1938) költő. Benedek Elek fedezte föl és indította el költői pályáján. Gyermekkorát, lelki alkatát, költészetét és egész életét meghatározta szervi szívbaja. 1937-ben feleségül vette „az oly derűs és oly mélységes áhítattal szeretett nőt”, Imbery Melindát. Még egy évet sem élhettek együtt, amikor 1938. június 7-én, 31 éves korában a költő meghalt Kolozsvárott. Életében két kötete jelent meg: Leselkedő 17

IrodAlom magány (1928); Nagycsütörtök (1933) és egy riportkönyve: Magyar karaván Itálián keresztül (1933) címmel. Versei hangulata melankolikus, bravúros rím- és ritmusjátékokkal ellenpontozott. Ő maga így vall erről: „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban.” 15.

90 éve született SoMoGyi tóth Sándor (1923–2000) író, újságíró, szerkesztő. A népi kollégiumi mozgalom, a „fényes szellők” korszaka életének és írói munkásságának meghatározó élménye maradt. Ezt tükrözi a Próféta voltál, szívem – egy nemzedék regénye. Első nagy sikere a Gyerektükör című pedagógiai regény, egy bontakozó ifjú lélek belső történetét beszéli el, ugyanakkor társadalomkritikai állásfoglalás, azt tanúsítja, hogy a felnőttek meggyőző és személyes példamutatása nélkül vajmi keveset érnek azok a látszólag nemes eszmények, amelyeket az iskolai nevelés az ifjúság okulására felmutat.

22.

100 éve született wEÖrES Sándor (1913–1989) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége Károlyi Amy költő. 1934-ben jelent meg első kötete (Hideg van). Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon. A szürrealistáktól tanult laza képzettársítás soraiban éppúgy találkozik a primitív szemlélet titokzatosságával, mint a gyermekversek friss játékosságával, a zenei motívumszerkesztéssel vagy a modern szabad versépítés eljárásaival. Bravúros verselésének köszönhetően sok versváltozatot alakított ki, de a filozófiai epika ugyanúgy érdekelte. Közel akart kerülni a költészet ősi forrásaihoz. A teljesség felé c. prózakötetét Hamvas Béla méltatta. A dráma és a líra műfaja az ő műhelyében nem kizárják, hanem föltételezik egymást: lírájának drámai vonásai, drámáinak lírai jellemzői vannak.

25.

A Karinthy-gyűrű átadásának napja (Karinthy Frigyes születésnapja)

18

IrodAlom

Július 2.

75 éve született SziláGyi doMoKoS (1938–1976) költő, író, műfordító, irodalomtörténész. Első felesége Hervay Gizella volt. Az erdélyi magyar avantgárd kiemelkedő tehetségű alakja.

17.

125 éve született fÜSt Milán (1888–1967) író, költő, drámaíró, esztéta, a Nyugat lírikusa. 2000-től a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. A magyar szabadvers megteremtője, ugyanakkor soraiban a görög verselés szöveghullámzásai és a Biblia félvers-félpróza ritmusai lappanganak. Emlékét őrzi az 1975-ben alapított Füst Milán-díj.

18.

25 éve hunyt el SzEntKuthy MiKlóS (1908–1988) író, műfordító. A magyar regényirodalom nagy megújítóinak egyike. Főleg Prae című regénye nyomán művészetét számosan James Joyce-éval és Marcel Proustéval tekintik rokonnak.

23.

150 éve született Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró, újságíró. Hunyady Sándor író és Bródy András újságíró apja. Tagja a Hét körének, a századfordulón Magyarország egyik legnépszerűbb alkotója. Művei nagy hatással voltak kortársaira és a jövendő írónemzedékre egyaránt.

28.

100 éve született SzőllőSy KlárA (1913–1970) műfordító, író (teljes nevén: Sebestyén Péterné Szőllősy Klára). Főképp az orosz, német, angol, francia és görög irodalom műveit fordította. A magyar műfordításirodalmat meghatározó művészete ellenére neve csak az irodalomkedvelők körében ismert.

19

T ö rT é N E l E m

2012 Augusztus 12.

325 éve, 1687-ben zajlott a nagyharsányi vagy másképpen a második mohácsi csata, amelyben a török nagyvezér serege súlyos vereséget szenvedett a Lotaringiai Károly herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette keresztény hadaktól.

17.

525 éve, 1487-ben vonult be Mátyás király Bécsújhely városába. Ezzel befejeződött az 1482-ben kitört osztrák–magyar háború, amelynek során Mátyás elfoglalta a Habsburgoktól Alsó-Ausztriát. 125 éve, 1887-ben született (Boldog) iV. Károly (1887–1922), az utolsó magyar király (1916–1918). Sikertelenül próbálta kiléptetni az Osztrák–Magyar Monarchiát az első világháborúból. A vereség után 1918 novemberében lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról. 1921-ben kétszer is megpróbált visszatérni Magyarországra, sikertelenül. Egy évvel később száműzetésben, Madeira szigetén érte a halál. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.

27.

200 éve, 1812-ben született SzEMErE BErtAlAn (1812–1869), az első felelős magyar kormány belügyminisztere, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, a második felelős kormány elnöke és belügyminisztere. Már a reformkorban bekapcsolódott a közéletbe. Az országgyűlési ifjak egyikeként jelen volt az 1832–36-os diétán, majd 1835-ben hosszabb külföldi tanulmányútra ment. Az 1840-es években Borsod vármegyében politizált, 1843-ban, 1847-ben, majd 1848-ban követté is választották. A szabadságharc veresége után elmenekült, de még a határ átlépése előtt elásatta a gondjaira bízott koronázási jelvényeket. Az emigrációban az Ausztriával való kiegyezés híve lett, ezért szembekerült Kossuthtal. 1865ben már betegen tért haza, és néhány évvel később meg is halt.

20

T ö rT é N E l E m

Szeptember 9.

700 éve, 1312-ben hunyt el iii. wittElSBAch ottó bajor herceg (1261–1312), aki egy rövid ideig (1305–07) V. Béla néven magyar király volt.

16.

575 éve, 1437-ben kötött szövetséget Erdély „három nemzete”. Az ún. kápolnai unióban az erdélyi nemesség, a székely előkelők és a szász patríciusok uniót kötöttek, amelyben kölcsönös segítségnyújtásra kötelezték magukat a fölkelt parasztokkal és a törökkel szemben. Erdély három nemzetének politikai szövetsége a későbbiekben jelentősen meghatározta az országrész életét.

18.

325 éve, 1687-ben nyílt meg Pozsonyban az országgyűlés, amely elfogadta a Habsburgok osztrák ágának fiúágon öröklődő magyar királyságát, és eltörölte az Aranybulla ellenállási záradékát. A lojális főnemesség szolgálatainak elismeréseként törvénybe iktatták a hitbizomány intézményét. A köznemesség megnyugtatására pedig megerősítették a protestáns vallásgyakorlat szabadságát, s megszüntették az eperjesi vésztörvényszéket, amelynek célja Thököly híveinek megbüntetése és a lakosság megfélemlítése volt.

27.

25 éve, 1987-ben a lakiteleki találkozó során megalakult a Magyar demokrata fórum (MDF), az első új párt az 1956-os forradalom óta.

október 6.

Az aradi vértanúk emléknapja. 1849-ben ezen a napon végeztek ki Aradon 13 honvéd főtisztet: Lázár Vilmost, gróf Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, lovag Poeltenberg Ernőt, Török Ignácot, Láhner Györgyöt, Knézich Károlyt, Nagysándor Józsefet, gróf Leiningen-Westerburg Károlyt, Aulich Lajost, Damjanich Jánost, gróf Vécsey 21

T ö rT é N E l E m Károlyt, valamint Pesten, a mai Szabadság tér helyén álló Újépületben Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. 15.

30 éve, 1982-ben hunyt el SElyE jánoS (1907–1982) osztrák–magyar származású kanadai orvos–biológus, a stressz világhírű kutatója.

16.

150 éve, 1862-ben, Pasteurt három évvel megelőzve mutatta be Preysz Móric (1829–1877) kémikus pasztőrözési eljárását a Hegyaljai Borművelők Egyesületében.

23.

150 éve, 1862-ben hunyt el Párizsban Gróf tElEKi BlAnKA (1806– 1862), a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának képviselője. Bár festőnek készült, nagynénje, Brunszvik Teréz hatására 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, amelyet 1848 végén kénytelen volt bezárni. A szabadságharc veresége után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Emiatt 1851-ben elfogták és 1853-ban 10 évi várfogságra ítélték. 1857-ben amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből, de többé nem tért haza, az emigrációban érte a halál. 10 éve hunyt el GyArMAti iStVán (1929–2002), az irreverzibilis folyamatok termodinamikájának kiemelkedő tudósa, akit tizennyolcszor jelöltek Nobel-díjra.

27.

325 éve, 1687-ben írta alá Apafi Mihály erdélyi fejedelem biztosa, Teleki Mihály és I. Lipót magyar király képviseletében Lotaringiai Károly a balázsfalvi szerződést, amelyben Erdély jelentős anyagi terhet vállalt a török elleni háborúból, Károly herceg pedig szavatolta, hogy I. Lipót elismeri Erdély önálló államiságát. 100 éve, 1912-ben betegsége miatt lemondott Vaszary Kolos bíboros hercegprímás esztergomi érseki méltóságáról. Ténylegesen 1913. január elsejével adta át a főegyházmegye kormányzását az utódjául kinevezett 22

T ö rT é N E l E m Csernoch János kalocsai érseknek. Ezt követően balatonfüredi nyaralójában főként történeti tanulmányaival foglalkozott.

November 8.

600 éve, 1412-ben zálogosította el luxemburgi zsigmond a szepesi városokat (köztük Lublót, Podolint, Iglót és Poprádot) II. (Jagelló) Ulászló lengyel királynak, hogy fedezni tudja a dalmát városok visszaszerzéséért Velence ellen indított háború költségeit. A Lengyelországhoz került városokat közel négy évszázaddal később, 1772-ben Mária Terézia csatolta vissza Magyarországhoz.

20.

100 éve, 1912-ben született hABSBurG ottó (1912–2011), aki az utolsó Habsburg trónörökös, politikus, az Európa Parlament tagja volt.

21.

75 éve, 1937-ben sikerrel zárult a próbafúrás a Zala megyei Budafán, ezért ez a magyar olajtermelés születésnapja.

28.

125 éve, 1887-ben indult el Budapest első villamosa a pesti Nagykörúton.

december 4.

100 éve, 1912-ben hunyt el SzáMVAld GyulA (Julius Stahel, 1825–1912) magyar származású amerikai tábornok és diplomata. A reformkorban könyvkereskedéssel foglalkozott, a szabadságharc idején a honvédseregben harcolt. 1856-ban kivándorolt az Egyesült Államokba, a polgárháborúban többször is kitüntette magát, végül altábornagyi rangot kapott. A háború után az Egyesült Államok diplomáciai testületében szolgált előbb oszakai, majd sanghaji konzulként. 23

T ö rT é N E l E m 9.

575 éve, 1437-ben hunyt el Morvaországban luxEMBurGi zSiGMond magyar és cseh király, német-római császár (magyar királyként uralkodott 1387–1437). Annak ellenére, hogy számos ország tartozott uralma alá, elsősorban magyar királynak tartotta magát. Sokat tett az ország kultúrájáért, számos építkezés (Buda, Visegrád) fűződik a nevéhez. Nagyon tisztelte Szent László királyt, ezért holttestét Váradon helyezték végső nyugalomra.

18.

575 éve, 1437-ben választották magyar királlyá i. habsburg Albert osztrák herceget, Zsigmond vejét. 1439-ben bekövetkezett haláláig uralkodott.

25.

850 éve, 1162-ben szabadult ki Bánfy lukács esztergomi érsek III. Sándor pápa közbenjárására. II. László azonban újra börtönbe vetette, mert az érsek nem volt hajlandó feloldani az általa kimondott interdiktumot.

2013 Január 1.

A béke világnapját 1968 óta, VI. Pál pápa kezdeményezésére ünneplik meg minden év első napján. 25 éve, 1988-ban vezették be a személyi jövedelemadót és az állampolgársággal járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet”, amellyel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „kiutazási engedélyek” gyakorlata.

14.

850 éve, 1163-ben hunyt el ii. láSzló magyar király (uralkodott 1162–63), aki unokaöccsét, a még gyermek III. Istvánt Mánuel bizánci császár támogatásával megfosztotta országa nagy részétől. Halála után rövid időre a ná24

T ö rT é N E l E m la jóval kevésbé népszerű testvére, IV. István vette át az uralmat, leszámítva az ország III. István által uralt nyugati határvidékét.

Február 8.

100 éve, 1913-ban született APró AntAl (1913–1994) a Kádár-korszak egyik vezető kommunista politikusa, akit az 1956 utáni megtorló politikát támogató fellépése miatt a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány két másik vezéregyéniségével együtt mint „Kádár–Apró–Dögei”t emlegette a pesti közbeszéd. Többek között személyesen felügyelte Nagy Imre és mártírtársainak koncepciós perét.

25.

A kommunizmus áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon hurcolta el a szovjet államvédelem Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, miután a Nemzetgyűlés nem volt hajlandó mentelmi jogát felfüggeszteni.

28.

125 éve, 1888-ban hunyt el Ghyczy KálMán (1808–1888) jogász, konzervatív politikus. A reformkorban és 1848-ban aktívan politizált, de 1849 elején visszavonult a közélettől. 1861-ben a Határozati Párt színeiben a képviselőház elnöke lett. 1865-től a „balközép” egyik vezetője, de abból 1873-ban kiválva saját pártot alapított. 1874-ben pénzügyminiszter lett, és magára vállalta a népszerűtlen, de szükséges adóemelési javaslat benyújtását. Tisza Kálmán hatalomra kerülésekor lemondani kényszerült. Évtizedekkel később a Nyugatban úgy emlékeztek meg róla, hogy „erkölcsi tekintély dolgában mindjárt Deák Ferenc mellett foglalt helyet”.

március 3.

75 éve, 1938-ban hunyt el déri MiKSA (1854–1938) mérnök, feltaláló, erőműépítő, az elektrotechnika magyar úttörője, aki Bláthy Ottóval és Zi25

T ö rT é N E l E m pernowsky Károllyal közösen megalkotta az első energiaátvitelre alkalmas transzformátort. 5.

75 éve, 1938-ban jelentette be Darányi Kálmán miniszterelnök a Nemzeti Egység Pártja győri nagygyűlésén kormánya hadsereg-fejlesztési programját. Az Imrédy Béla által kidolgozott győri programra ötéves ütemezéssel egymilliárd pengőt irányoztak elő, amelyből 600 milliót közvetlenül a fegyverkezésre, 400 milliót közvetett védelmi fejlesztésre: infrastrukturális és egyéb beruházásokra szántak. A program anyagi fedezetét kölcsönből, illetve egyszeri vagyonadóból kívánták előteremteni. A győri program tette lehetővé a katonai célú kutatások megindítását, a magyar ipar egy részének a hadigazdálkodásra való átállítását, a hadsereg legalapvetőbb fegyverekkel való ellátását.

10.

100 éve, 1913-ban született KoVácS iMrE (1913–1980) népi író, a Nemzeti Parasztpárt egyik vezető politikusa. Bár a fővárosban nőtt föl, származása miatt érdeklődése a parasztság felé fordult. Egyetemistaként kapcsolódott be a falukutatásba, amelynek gyümölcse A néma forradalom című szociográfia lett. A könyv miatt 1937-ben „nemzetgyalázás és izgatás” vádjával bíróság elé állították, három havi börtönbüntetésre ítélték, és kizárták az egyetemről. 1937-ben egyik kezdeményezője volt a Márciusi Frontnak, részt vett az 1942-ben alapított Magyar Történelmi Emlékbizottság, majd az 1944-ben létrehozott Magyar Front munkájában is. A háború után az – 1939-ben részvételével alapított – Nemzeti Parasztpártban politizált, de ellenezte a kommunistákhoz való közeledést. 1947 februárjában kilépett az NPP-ből, de még nem adta föl, és indult a kékcédulás választásokon a Balogh páter által vezetett FDMP színeiben. Az erősödő kommunista elnyomás miatt 1947 novemberében elhagyta az országot. Az Egyesült Államokban telepedett le, és aktívan részt vett az emigráció életében. Magyarország megszállása című visszaemlékezése fontos forrás az 1944 és 1947 közötti időszakról.

26

T ö rT é N E l E m 13–18. 175 éve, 1838-ban súlyos pusztítást okozott Pesten a duna medréből kilépő jeges árvíz. Az árvíz tetőzésének időpontját és szintjét emléktábla jelzi számos belvárosi épületen. 20.

525 éve, 1488-ban nyomtatták ki Brünnben Thuróczy János Chronica Hungarorumát, amely a kezdetektől 1487 augusztusáig tárgyalja a magyarok történetét. Ebben az első kiadásban az iniciálék helyét üresen hagyták, és a fametszeteket sem színezték ki, ezeket a legtöbb példányban utólag sem pótolták. Thuróczy több korábbi történeti munkát feldolgozott művében, mint például Küküllei János I. Lajos-életrajzát, de az Anjou-kor utáni rész a saját munkája. A magyar krónikákon kívül okleveleket és humanista szerzőket használt forrásul, emellett bőven merített a szemtanúk elbeszéléséből és népi epikus művekből. Neki köszönhetjük Rogerius mester Siralmas énekének fennmaradását, amelyet művéhez függelékül csatolt.

21.

50 éve, 1963-ban az amerikaiakkal kötött hallgatólagos megegyezés (ti. leveszik az ENSZ napirendjéről a magyar ügyet) nyomán jelentette be Kádár János az Országgyűlésben az általános amnesztiát, miszerint kegyelmet kapnak mindazok, akik a „személyi kultusz éveiben hatalmukkal visszaéltek”, akiket az „ellenforradalmi cselekmények” miatt elítéltek, valamint akik 1957–63 között követtek el államellenes bűncselekményt. Az Elnöki Tanács által másnap meghozott 1963/4. számú törvényerejű rendeletben kiadott amnesztia nem terjedt ki a fegyveres harcok azon résztvevőire, akiket gyilkosság vádjával is elítéltek, a hűtlenség miatt elítéltekre, valamint a visszaesőnek minősítettekre – összességében több száz politikai elítéltre. Az amnesztiát követően (július 1–3. között) U Thant, az ENSZ főtitkára, Magyarországra látogatott.

26.

300 éve, 1713-ban hunyt el herceg EStErházy Pál (1635–1713). 1659ben kezdte katonai pályafutását. Zrínyi Miklós oldalán részt vett az 1664es téli hadjáratban, majd az 1683-ban kezdődő török háborúban is. Rendíthetetlenül Habsburg-párti főúrként sem a Wesselényi-féle szervezkedésben nem vett részt, sem Thököly Imre, sem II. Rákóczi Fe27

T ö rT é N E l E m renc oldalára nem állt át, annak ellenére, hogy második felesége, Thököly Éva, a „kuruc király” húga volt. 1681-ben Magyarország nádorává választották, és megkapta a korabeli Európa legmagasabb kitüntetését, az aranygyapjas rendet. 1687-ben az ő indítványára fogadták el a rendek a Habsburgok örökös királyságát, ezért I. Lipóttól hercegi címet kapott. Zeneszerzői munkája is jelentős, az ő neve alatt jelent meg a Harmonia Caelestis című egyházi kantátagyűjtemény. 27.

400 éve, 1613-ban hunyt el Báthory zSiGMond (1572–1613) erdélyi fejedelem, aki következetlen politikájával (négyszer mondott le a fejedelmi címről, és háromszor szerezte vissza azt) hozzájárult Erdély romlásához a tizenötéves háború idején.

30.

25 éve, 1988-ban alakult meg a fiatal demokraták Szövetsége (Fidesz).

31.

200 éve, 1813-ban született Gróf Guyon-dEBAufrE richárd (1813– 1856) angol származású honvédtábornok, a branyiszkói hős. 1834-ben kezdett katonáskodni a császári hadseregben, de 1840-ben leszerelt és – felesége révén – Magyarországon kezdett gazdálkodni. 1848 szeptemberétől honvédtiszt volt, harcolt a pákozdi és schwechati csatában. Görgey egyik hadosztályparancsnokaként részt vett a felvidéki hadjáratban, ahol legnagyobb sikere a branyiszkói áttörés volt. Guyon a rá jellemző lelkesedéssel és önbizalommal előre megírta győzelmi jelentését, és csapataihoz a következő szónoklatot intézte: „Ha előrementek, dupla zsoldot kaptok, ha hátráltok, kartáccsal belétek lövetek.” Végigküzdötte a szabadságharcot, ott volt a temesvári csatában is. A vereség után Törökországba emigrált, áttért a muzulmán hitre, és Hursid pasa néven a török hadsereg tábornokaként szolgált. Részt vett a krími háborúban is. Görgey, akivel sok konfliktusa volt, a következőképpen vélekedett róla: „Kétségkívül igen vitéz tiszt volt, de legalább annyira tudatlan is. Bármennyire meg lehetett bízni ugyanis Guyonban a csatatéren – vagyis ha föladatának megoldásához nem kellett kölünösebb leleményesség, csupán személyes vitézség – ugyanolyan kevéssé felelt meg a követelmé28

T ö rT é N E l E m nyeknek mint nagyobb önálló csapattestek vezetője.” Ebben a véleményben Kossuth is osztozott.

Április 8.

75 éve, 1938-ban terjesztette be Darányi Kálmán az Országgyűlésben az ún. első zsidótörvényt.

16.

A holokauszt emléknapja – 1944-ben e napon állították föl Kárpátalján az első magyarországi gettót.

18.

200 éve, 1813-ban született SzAlAy láSzló (1813–1864) jogász, liberális politikus és publicista, a modern magyar történettudomány egyik megalapozója. Egyetemi tanulmányai után Kölcsey Ferencnél volt joggyakornok. 1836 és 1839 között külföldi tanulmányútján megismerte Ausztria, Németország, Belgium, Franciaország, Svájc, Anglia polgári jogintézményeit. Hazatérve elismert jogi szakíró vált belőle. Az 1840-es években Eötvös József köréhez, a reformellenzék centralista csoportjához tartozott. 1840-ben rész vett az új büntető törvénykönyv kidolgozásában. Az 1843/44-es országgyűlésen Korpona város követe és a Pesti Hírlap országgyűlési tudósítója volt. 1844–45 között a lap szerkesztője volt, de később is munkatársa maradt. Bár vezércikkei a polgári parlamentarizmus, a közigazgatás és államszervezés kiépítéséhez mélyenszántó elvi és gyakorlati útmutatásait adtak, Kossuth lelkesítő cikkei után az ő elvontabb fejtegetései csak szűkebb körben arattak sikert. 1848-ban az igazságügyi minisztérium kodifikációs osztályának vezetője lett, ez év júniusától a magyar kormányt képviselte előbb Frankfurtban, majd Párizsban és Londonban. A szabadságharc leverése után Svájcba emigrált, és Magyarország történetét feldolgozó munkáját írta. 1855-ben hazatért Pestre, 1861-ben a Felirati Párt képviselője, majd haláláig az MTA főtitkára volt.

29

T ö rT é N E l E m

május 1.

550 éve, 1463-ban Mátyás feleségül vette Podjebrád Katalint, a cseh király lányát Budán.

4.

50 éve, 1963-ban hunyt el BAlAnyi GyÖrGy (1886–1963) piarista szerzetes, történész.

11.

75 éve, 1938-ban lemondott darányi Kálmán miniszterelnök, akinek politikája az Anschluss és az emiatt Magyarországon is erősödő náci propaganda hatására jobbra tolódott. Kormányába ugyanis németbarát politikusokat vett be, és rendszeresen hangoztatta a német kapcsolatok fontosságát. Ezenkívül titkos tárgyalásokat folytatott az egyik nyilas vezetővel, Hubay Kálmánnal, akivel megállapodott, hogy a törvényes út tiszteletben tartásáért cserébe a nyilasok parlamenti mandátumokhoz juthatnak. Emiatt Horthy bizalma megrendült Darányiban. Lemondása után három nappal a kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki miniszterelnöknek.

13.

50 éve, 1963-ban lépett életbe a jugoszláviai Vajdaság Autonóm tartomány statútuma, amely rögzítette a kisebbségi jogokat.

19.

100 éve, 1913-ban hunyt el Korányi friGyES (1828–1913) belgyógyász, egyetemi tanár, a magyar orvostudomány meghatározó alakja.

20–22. 25 éve, 1988-ban ezekben a napokban ülésezett az MSzMP pártértekezlete, ahol Grósz Károly és hívei elérték, hogy felmentsék Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből. Utódául Grószt választották, Kádár pedig – minden hatalom nélkül – a párt elnöke lett. Leváltották a Politikai Bizottság nagy többségét is. A pártértekezlet határozata az egypártrendszeren belüli szocialista pluralizmust hangsúlyozta.

30

T ö rT é N E l E m 24.

200 éve, 1813-ban született KMEty GyÖrGy (1813–1865) honvédtábornok. 1833-ban kezdte katonai pályafutását közlegényként. 1847-ben főhadnagy lett Radetzky itáliai hadseregében. Innen került a honvédséghez 1848 októberében, s szolgálta végig – a tiszti ranglétrán egészen a tábornokságig jutva – a szabadságharcot. Legnagyobb sikere az 1849. júniusi csornai győzelem volt. A temesvári csata után ő fedezte a visszavonulást, majd török emigrációba menekült. Itt szolgálatot vállalt a Török Birodalom hadseregében (Iszmail pasa néven dandártábornok volt), sikeresen harcolt a krími háborúban is.

25.

75 éve, 1938-ban kezdődött Budapesten a xxxiV. nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. A jól megrendezett ünnepségsorozatnak pozitív visszhangja volt, javította a Magyarországról külföldön kialakított képet, itthon pedig jelentős hatást gyakorolt a katolikus hívekre és az egész ország lakosságára.

29.

75 éve, 1938-ban nyitották meg Eugenio Pacelli pápai legátus (a későbbi XII. Pius pápa) jelenlétében a jubileumi Szent istván-évet.

31.

150 éve, 1863-ban alakult meg Turócszentmártonban a szlovákság legjelentősebb közművelődési egyesülete, a Matica Slovenská, amely tudomány- és irodalomszervező tevékenységet is folytatott.

Június 3.

50 éve, 1963-ban hunyt el GiuSEPPE roncAlli (1881–1963), aki pápaként a xxiii. jánoS nevet viselte. Egyszerűségének, közvetlenségének és emberszeretetének köszönhetően minden idők egyik legnépszerűbb pápája volt, akit a „világ plébánosaként” is emlegetnek. Szegény parasztcsaládból származott, pappá szentelése után a bergamoi szemináriumban tanított, de párhuzamosan lelkipásztori tevékenységet is folytatott. 1925ben püspökké szentelték, és a pápai diplomácia szolgálatába állt. Először 31

T ö rT é N E l E m Bulgáriában lett apostoli vizitátor, ebben a minőségében jött Magyarországra 1930-ban, hogy részt vegyen a Szent Imre-év főünnepségein. 1935-től Törökországban és Görögországban tevékenykedett, jó kapcsolatokat alakított ki az ortodox egyházakkal, a második világháború idején sok zsidónak segített a menekülésben. 1944-ben párizsi nuncius, majd 1953-ban velencei pátriárka lett. 1958-ban választották pápává. Bár pápasága viszonylag rövid ideig tartott, XXIII. János mégis új korszakot nyitott a katolikus egyház történelmében a II. Vatikáni Zsinat összehívásával. Nyolc enciklikát írt, ezek közül leghíresebb a Pacem in terris (Béke a földön) kezdetű. Ebben a nemzetek közötti békét szorgalmazta, amelynek az igazságon, a szabadságon és a szereteten kell nyugodnia. A kubai rakétaválság idején (1962) segítette a Kennedy és Hruscsov közötti kapcsolatfelvételt. II. János Pál pápa 2000-ben boldoggá avatta. 4.

A nemzeti összetartozás napja annak emlékére, hogy 1920-ban ezen a napon írta alá Magyarország a versailles-i Nagy Trianon palotában az első világháborút lezáró békét, amely a történelmi Magyarország megszűnését jelentette, és amelynek következtében több millió magyar került kisebbségi sorba.

7.

100 éve, 1913-ban lett másodszor is miniszterelnök tisza istván (1861–1918). Ebben az 1917-ig tartó kormányfői periódusában Tisza először az államhatalom megszilárdítását tartotta legsürgetőbb feladatának. Ezért rendeletekkel szabályozták a gyülekezési jogot, és sajtótörvényben növelték a hatóságok jogkörét az újságok engedélyeztetésére, büntetést előírva a „sértő magatartás” esetére is. A világháború kitörésétől kezdődően, bár eleinte ellenezte a hadba lépést, minden erejével a háborús részvételt támogatta.

19.

850 éve, 1163-ban iii. istván Fehérvár mellett legyőzte és fogságba ejtette iV. istvánt, majd száműzte az országból.

32

T ö rT é N E l E m 21.

50 éve, 1963-ban választották pápává Montini bíborost (1897–1978), aki a Vi. Pál nevet vette föl. Az ő nevéhez fűződik a II. Vatikáni Zsinat befejezése és a keleti egyházzal való kiengesztelődés.

29.

25 éve, 1988-ban tömegek tüntettek Budapesten a romániai falurombolások ellen. Ez volt az első százezres demonstráció 1956 óta.

33

Z E N E T ö rT é N E T

2012 Augusztus 13.

100 éve, 1912-ben hunyt el julES éMilE frédéric MASSEnEt francia zeneszerző Párizsban. 1842. május 12-én született Montaudban. Tanulmányait a párizsi Conservatoire-ben végezte, később ugyanitt zeneszerzést tanított. A 19. század végi francia szentimentális-lírai opera képviselője. Zenéje Puccinire és az ifjú Debussyre is hatással volt.

22.

150 éve, 1862-ben született clAudE-AchillE dEBuSSy francia impresszionista zeneszerző Saint-Germain-en-Laye-ben. 1873 és 1884 között a párizsi Conservatoire növendéke volt. 1884-ben elnyerte a Római díjat A tékozló fiú című kantátájával. Háromévi római tartózkodás után Párizsban telepedett le. Járt Londonban, Torinóban, Bécsben, Budapesten, Oroszországban és Hollandiában is. Zeneszerzői munkássága mellett zongoraművészként és karmesterként is szerepelt. 1902-től számtalan kritikát és cikket is írt. Művészete fontos összekötő kapocs a 19. és a 20. század új zenéje között. Életműve színt hozott a muzsikának csaknem valamennyi műfajába. Az irodalmi és képzőművészeti inspiráció mellett zenéjében különös jelentőséget kap a pillanat futó benyomása, egy napszak, egy illat megannyi gondolattársítása. Mindehhez maga hozta létre sajátságos eszközeit: rendkívül finom hatásokra építő, meglepő hangzásait, keleties-modális harmóniavilágát, érzékeny és differenciált ritmikáját. A pillanatnyi impressziónak megörökítésére törekedett. Zenekarra írt legfontosabb művei: A tavasz, Egy faun délutánja, Három nocturne, A tenger. Legjelentősebb zongoraművei: Két arabeszk, Images (Képek), Gyermekkuckó, 24 prelűd. 1918. március 25-én hunyt el Párizsban.

34

Z E N E T ö rT é N E T

Szeptember 5.

100 éve, 1912-ben született john cAGE amerikai zeneszerző és író Los Angelesben. Zenei tanulmányait szülővárosában és New Yorkban végezte. Tőle ered vagy rá vezethető vissza a 20. századi zene jó néhány újítása, például a preparált zongora alkalmazása. 1992. augusztus 12-én hunyt el New Yorkban.

14.

275 éve, 1737-ben született MichAEl hAydn osztrák zeneszerző, Joseph Haydn öccse, az alsó-ausztriai Rohrauban. Nyolcéves korától Bécsben a Stephansdomban énekelt, tizenkét évesen alkalmanként orgonistaszolgálatot is teljesített, és litániákat, himnuszokat, miséket komponált. Az egyházzene iránti elkötelezettsége egész életében meghatározó jelentőségű volt. 1753-tól a bécsi jezsuita szemináriumban tanult tovább. 1760-ban a Partiumba, Nagyváradra ment, ahol a püspöki város 34 zenészét irányította, szimfóniákat és miséket írt. Itt került kapcsolatba Dittersdorffal is. 1762-ben Salzburgban a hercegérsek koncertmestere, 1777-től a salzburgi Szentháromság-templom orgonistája, 1781-től pedig W. A. Mozart utódaként udvari- és dómorgonista lett. Tanítványa volt többek között Carl Maria von Weber és Anton Diabelli. A századfordulón két jelentősebb látogatást tett a bécsi udvarban, illetve Esterházy Miklós hercegnél. 1806. augusztus 10-én hunyt el Salzburgban.

21.

200 éve, 1812-ben hunyt el EMAnuEl SchiKAnEdEr német drámaíró, színházigazgató, színész, énekes és zeneszerző Bécsben. 1751. szeptember 1-jén született Straubingban. A regensburgi jezsuita gimnáziumban nevelkedett, ahol a dóm kórusában énekelt. 1773-tól színész és énekes volt vándor színtársulatoknál. 1784-ben Bécsben, majd Regensburgban lett színész és impresszárió. 1789-ben Bécsben privilégiumot kapott a város szélén fekvő Theater auf der Wiedenhez. Amikor a színház szorult anyagi helyzetbe került, Mozart az ő színpadi-dramaturgiai értelemben kiváló szövegkönyvére megkomponálta A varázsfuvolát, amelynek 1891.

35

Z E N E T ö rT é N E T szeptember 30-i bemutatóján Schikaneder játszotta Papagenót, így ezzel az előadással megmentette színházát a csődtől. 24.

100 éve, 1912-ben született Budapesten nAGy oliVér zeneszerző, karmester, zenei író. A Zeneakadémián egyházkarnagyi, középiskolai énektanári és zongoratanári diplomát szerzett. Éveken át volt a Bárdos Lajos vezette Palestrina kórus másodkarnagya és korrepetitora. 1939 és 1952 között a Magyar Rádióban kamarazenekari koncerteket vezényelt és előadásokat tartott.1945-től 1982-ig tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Jelentős pedagógiai munkája a Partitúraolvasás, partitúrajáték. 2000. október 12-én hunyt el.

október 1.

75 éve, 1937-ben született Szentesen BAlázS árPád zeneszerző. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Farkas Ferenc tanítványa volt. Legjelentősebb alkotásai: mintegy kétszáz kórusműve.

3.

75 éve, 1937-ben született cSíKy BoldizSár zeneszerző Marosvásárhelyen. Zenei tanulmányait a marosvásárhelyi Zenei Líceumban kezdte, majd Kolozsváron folytatta. Életművében nagy szerepet játszik az erdélyi népzene. Jelentősek az énekhangra, kórusra írt alkotásai.

7.

100 éve, 1912-ben született tátrAi VilMoS hegedűművész Kispesten. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián végezte. 1933tól több vezető zenekar hangversenymestereként működött. 1946-tól három évtizeden át volt az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere. 1965-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított. 1946-ban alapította meg a Tátrai-vonósnégyest. A kamaraegyüttes több mint 350 művet adott elő, számos alkotás ősbemutatója, magyarországi bemutatója fűződik nevükhöz. 100-nál több hangfelvételükön lemezre játszották a vonósnégyes-irodalom jelentős részét. Lemezeik közül több nagydíjas lett. 36

Z E N E T ö rT é N E T Pályafutása alatt minden kontinensen, Európa valamennyi országában fellépett. 1999. február 2-án hunyt el Budapesten. 17.

175 éve, 1837-ben hunyt el johAnn nEPoMuK huMMEl osztrák zongorista, zeneszerző, tanár és karmester Weimarban. 1778. november 14én született Pozsonyban. Két évig Bécsben Mozart tanítványa volt. Tízesztendősen már európai hangversenykörútra indult. Tanulmányait később Albrechtsbergernél és Salierinél folytatta. 1804-től Esterházy herceg kismartoni zenekarában lett helyettes karmester. Stuttgartban, majd Weimarban töltött be udvari karmesteri szerepet. Európa számos országában koncertezett. Kortársai Európa egyik legnagyobb zeneszerzőjét és talán legnagyobb zongoraművészét ünnepelték benne. Kilenc operát, több színpadi kísérőzenét, kantátákat, egyházi műveket és kamarazenét komponált. Magyar vonatkozású művei a Balli Ongaresi és a Rondo all’ ongarese.

21.

100 éve, 1912-ben született Solti GyÖrGy karmester Budapesten. A Zeneakadémián Székely Arnold zongora- és Siklós Albert zeneszerzés-növendéke volt. 1931 és 1939 között az Operaház karmestereként működött. 1939-ben Svájcba emigrált. 1946-tól Münchenben, majd Frankfurtban vállalt zeneigazgatói állást. A hatvanas években előbb a londoni opera, majd a chicagói zenekar vezetője lett. 1971-től volt a London Symphony Orchestra művészeti irányítója. Hanglemezfelvételeivel világszerte számos díjat nyert el. 1997. szeptember 5-én hunyt el DélFranciaországban. Hamvait kérésére Bartók sírja mellett helyezték örök nyugalomra.

November 4.

85 éve, 1927-ben született hEGyi ErzSéBEt zenepedagógus Nagykanizsán. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola növendéke volt zongora és középiskolai énektanár- és karvezetőképző szakon. Tanulmányai37

Z E N E T ö rT é N E T nak befejeztével az intézmény tanára lett. Rendszeresen tanított a nyári Kodály-szemináriumokon idehaza, az Egyesült Államokban és Japánban. Főbb pedagógiai munkái: Bach példatár I-II, Énektanárképzés Kodály pedagógiai művei alapján. 9.

75 éve, 1937-ben hunyt el dEMény dEzSő zeneszerző, egyházkarnagy Budapesten. 1871-ben született Budapesten. Tanulmányait Szatmáron és Esztergomban végezte. 1893-ban szentelték pappá. 1897-től gimnáziumi tanár, 1913-tól a Szent István-bazilika karnagya, 1926-tól az Országos Magyar Cecília Egyesület elnöke volt. 1927 és 1929 között a Zeneakadémián tanított hangszerelést, szertartástant és latint. 1902-től 1925-ig a Zeneközlöny c. folyóiratot szerkesztette. Művei zenekari darabok, egyházzenei kompozíciók (misék, orgonaművek), dalok, kórusok, népdalfeldolgozások. Hangversenykalauz című könyve 1937-ben jelent meg.

15.

225 éve, 1787-ben hunyt el Bécsben chriStoPh williBAld GlucK német zeneszerző, az opera első nevezetes reformátora. 1714. július 2án született Erasbachban. Prágai, bécsi tanulmányai után Milánóban Sammartini növendéke lett. 1741 és 1745 között hét operáját mutatták be Olaszországban. Számos további európai operasikere után Bécsben telepedett le, és udvari zeneszerző lett. Első reformoperája, mely legismertebb és leggyakrabban játszott műve, a háromfelvonásos Orfeusz és Euridiké. A Calzabigi szövegkönyvére írt operát 1762 októberében mutatták be.

21.

30 éve, 1982-ben hunyt el PáSztory dittA zongoraművész, Bartók Béla felesége. 1903. október 31-én született Rimaszombatban. A Zeneakadémia zongora szakán Bartók tanítványa lett. 1923. augusztus 28-án kötöttek házasságot. Egy évvel később született meg Péter fiuk. Az ő számára komponálta Bartók a Mikrokozmosz című sorozatát, amely ma világszerte a zongoristák tananyaga. Férjével első közös fellépésére 1938. január 16-án került sor Bázelben, ahol a kétzongorás Szonátát játszották hatalmas sikerrel. 1940-ben Amerikába emigráltak. Kétzongorás előadókörútjukat ott is folytatták. Férje halála után, 1946-ban visszatért Ma38

Z E N E T ö rT é N E T gyarországra. Az 1960-as évektől koncertezett ismét. Szinte kizárólag csak Bartók-műveket játszott: hanglemezfelvételeken, hangversenyeken vállalkozott arra, hogy továbbadja Bartók műveinek előadási stílusából mindazt, amit elsajátított. Végrendelkezése alapján 1984 óta március 25én, a zeneszerző születésnapján adják át a Bartók Béla–Pásztory Dittadíjat.

december 5.

325 éve, 1687-ben született frAncESco GEMiniAni olasz zeneszerző Luccában. Mint a kor legtöbb neves komponistája, egyúttal jeles hegedűs is volt. A hangszer művészetét Rómában Corellitől sajátította el, míg a zeneszerzésben Alessandro Scarlatti volt a mestere. Húszesztendősen lett a luccai Signoria zenekarának hegedűse, majd Nápolyban működött operakarmesterként. 1714-ben Angliába ment, ahol sikere és népszerűsége Händel vetélytársává tette. 1728-ban Írország állami zeneszerzőjévé nevezték ki. Élt Londonban és Párizsban is. Utolsó éveit az ír fővárosban, Dublinban töltötte. Itt halt meg 1762. szeptember 17-én.

18.

275 éve, 1737-ben hunyt el GiAcoMo Antonio StrAdiVAri, minden idők leghíresebb hegedűkészítő mestere Olaszországban, szülővárosában, Cremonában. 1644 táján született. Feltehetőleg 1667 és 1679 között Nicoló Amati mester mellett inaskodott. 1680-ban nyitotta meg saját műhelyét Cremonában. Mesterségbeli tudásának hamarosan híre ment. Eredeti ötleteivel változtatni kezdte az Amati-modellt: átalakította a hangdoboz ívelését, pontosan meghatározta a faanyag falhoz szükséges vastagságát, megváltoztatta a csiga formáját és a lakkot. A legremekebb alkotások 1698 és 1725 között kerültek ki Stradivari keze alól. 1730 után valószínűleg a műhelyében dolgozó két fia készítette a hegedűket. Kitűnő brácsákat, gitárokat és csellókat is alkotott. Hangszereit a valaha előállított legjobbaknak tartják, és ma is neves művészek játszanak rajtuk.

39

Z E N E T ö rT é N E T Becslések szerint több mint 1100 hangszert készített, ebből körülbelül 650 ma is fellelhető. 28.

75 éve, 1937-ben hunyt el MAuricE rAVEl francia zeneszerző Párizsban. 1875. március 7-én született Ciboure-ban. Családja kevéssel ezután Párizsba költözött, itt kezdett zenét tanulni hétéves korában. 1889-ben lett a Conservatoire növendéke. 1901-ben elnyerte a Római díj második fokozatát. A francia zene minden jellegzetes vonása: kultúra, szellem, sokoldalú érdeklődés, humor és kiváló formaérzék egyaránt fellelhető életművében. A modern hangszerelés egyik legragyogóbb virtuóza. Méltán legismertebb alkotása Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoradarabjának hangszerelése. Legtöbb művét először zongorára képzelte el, s csak ezután írta át zenekarra. Színpadi alkotásait főként a tánc inspirálta. A Daphnis és Chloé táncjátékot, a Lúdanyó meséit, valamint a La Valse táncszimfóniát balettszínpadra szánta. Ezek a művek azonban már világszerte tért hódítottak a hangversenytermekben is. Bolero című művét 1928-ban mutatták be Párizsban.

2013 Január 8.

300 éve, 1713-ban hunyt el ArcAnGElo corElli olasz zeneszerző Rómában. 1653. február 17-én született Fusignanóban (Ravenna mellett). Zenei tanulmányokat folytatott Bolognában, ahol négyévi tanulás után a Filharmonikus Akadémia tagja lett. Az 1680-as években már Rómában élt, ahol 1690-től haláláig Ottoboni bíboros szolgálatában állt. Mint kora legnagyobb hegedűse, a hangszer pedagógiáját magas fokra fejlesztette. Az ő iskolájából került ki többek között Geminiani és Locatelli. Zeneszerzőként a barokk zenekari muzsika stílusának alapjait vetette meg. Legjelentősebb alkotása az Op.6-os 12 concerto grosso.

40

Z E N E T ö rT é N E T 25.

100 éve, 1913-ban született witold lutoSlAwSKi lengyel zeneszerző Varsóban. A kelet-európai avantgarde jeles képviselője volt. 1933 és 1937 között végezte tanulmányait a Varsói Konzervatóriumban, zongora és zeneszerzés szakon. Ígéretesen induló karrierjét a világháború szakította ketté. A háború befejeződése után nemcsak zeneszerzőként alkotott, hanem tevékeny részt vállalt a lengyel zenei életben. Műveiben először a lengyel népzenéből indult ki, ezt követte dodekafón periódusa, később az aleatóriával kísérletezett. Nagy hatással volt rá Bartók művészete. Példaképe emlékezetére írta a Gyász-zene című vonószenekari művét, mely 1959-ben Budapesten nagy sikert aratott. A 20. századi lengyel zeneszerzés legjelentősebb alkotója 1994. február 7-én hunyt el szülővárosában, Varsóban.

30.

50 éve, 1963-ban hunyt el frAnciS PoulEnc zeneszerző Párizsban. 1899. január 7-én született a francia fővárosban. Ötéves korában kezdett zongorázni tanulni. Első zeneszerzői sikerét a 18 éves korában írott Néger rapszódiával aratta. Kezdő zeneszerző korában Satie hatása alatt állt. Tagja lett a Hatok csoportjának. Az impresszionista kezdetek után a cirkuszi és balettzene felé fordult, majd a neoklasszicizmust választotta stílusául. A harmincas évektől főként vallásos műveket komponált.

Február 1.

100 éve, 1913-ban született GESzlEr GyÖrGy zeneszerző Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és zongora szakot végzett. Művei főként kamarazenei alkotások és zongoradarabok. A zenetörténetben (Bach és Sosztakovics után) ő a harmadik, aki 24 prelúdiumot és fúgát komponált. 1998. január 9-én hunyt el.

5.

100 éve, 1913-ban született Gál zsuzsa zenei író Ipolyságon, Az én zeneszerzőm című életrajzi regények alkotója. 1979-ben hunyt el Budapesten. 41

Z E N E T ö rT é N E T

16.

50 éve, 1963-ban hunyt el lAjthA láSzló zeneszerző, népzenekutató. 1892. június 30-án született Budapesten. A Zeneakadémián Herzfeld Viktor és Szendy Árpád növendéke volt. Tanulmányait külföldön folytatta tovább: Lipcsében, Genfben és Párizsban tanult. A francia fővárosban szerzett tudás és az ott kapott művészi élmények (Debussy és Ravel műveinek bemutatóit hallgathatta) egész életére meghatározóvá váltak. 1913-ban a budapesti Tudományegyetemen közgazdasági doktorátust szerzett, ugyanebben az évben a Magyar Nemzeti Múzeum hangszertárának őre lett. A tízes években kapcsolódott be Bartók és Kodály népzenegyűjtési munkájába. A népzenekutatás terén felbecsülhetetlen értékű munkát végzett. Egy ideig a Néprajzi Múzeum igazgatója is volt. Az autentikus magyar parasztzenét rögzítő Patria lemezsorozat egyik fő szervezője, majd a népzenei felvételek folytatásának legfőbb szorgalmazója volt haláláig. Az ő nevéhez fűződik a magyar hangszeres népzene felfedezése. Alkotásaiban a francia iskola stílusát a magyar népzenei kutatások eredményeivel egyeztette össze, amelyek között egyaránt szerepelnek szimfonikus és kamarazeneművek, filmzenék és népzenei feldolgozások.

március 4.

85 éve, 1928-ban született PáSzti MiKlóS zeneszerző, karnagy. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyházkarnagyképző, középiskolai ének- és zenetanárképző, valamint zeneszerzés szakán végezte. Tanárai voltak többek között: Bárdos Lajos, Harmath Artúr, Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence. 1950 és 1954 között a Magyar Állami Népi Együttes korrepetitora, majd karnagya. 1963-tól volt a Magyar Állami Népi Együttes Énekkarának alapító karigazgatója. Az együttesből, mely 30 országban vendégszerepelt, jött létre 1986-ban az Állami Énekkar (ma Nemzeti Énekkar néven ismert). Művei: népdalfeldolgozások, dalok, kantáták, kórusművek, valamint tánc-kísérőzenék. 42

Z E N E T ö rT é N E T Kórusművei számos zeneszerzői versenyen nyertek díjat. 1989. február 12-én hunyt el Budapesten. 7.

350 éve, 1663-ban született toMASo Antonio VitAli zeneszerző Bolognában. Édesapja is muzsikus volt, aki a bolognai San Petronio-székesegyházban teljesített zenei szolgálatot, később a modenai herceg udvari karmestere lett. Ebben az együttesben működött fia is, akinek Modenában jelent meg triószonátáinak első kötete 1693-ban. 1706-ban a bolognai Filharmonikusok Akadémiája tagjai közé választotta. 1745. május 9-én hunyt el Modenában.

16.

75 éve, 1938-ban született KEÖnch BoldizSár hangversenyénekes (tenor) Budapesten. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Réti József növendéke volt. 1973-ban lett az intézmény tanára. Több magyar mű bemutatójának szólistája. A kortárs zene mellett a barokk és klasszikus oratóriumok, valamint a romantikus dalirodalom a fő előadói területe.

18.

15 éve, 1998-ban hunyt el GErGEly fErEnc orgonaművész Budapesten. 1914. szeptember 10-én született Budapesten. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona szakán Zalánfy Aladárnál végezte, a középiskolai énektanárképző szakon pedig Harmath Artúrnál és Ádám Jenőnél tanult. 1948-ban lett az intézmény orgonatanára. 1931től haláláig volt a Pesti Ferences Templom orgonaművésze. Szinte egész életén át, hatvanhét évig szolgált a templomban. Kiterjedt zenepedagógiai tevékenységével orgonaművészek és kántorok generációit indította el pályájukon. Liszt Ferenchez hasonlóan ő is a ferences rend konfrátere volt. Földi maradványai – végakaratának megfelelően – a Pesti Ferences Templom kriptájában nyugszanak.

22.

50 éve, 1963-ban hunyt el SzéKEly Mihály operaénekes Budapesten. 1901. május 8-án született Jászberényben. Énektanulmányait magánúton végezte, László Géza irányításával. 1923-ban a Városi Színházban mutatkozott be Weber: A bűvös vadász című operájának Remete szerepében. Még ebben az esztendőben szerződtette az Operaház, amelynek halálá43

Z E N E T ö rT é N E T ig magánénekese volt, s ahol 82 szerepet énekelt el. A magyar operakultúra nagy alakja volt, hangjának mély regisztere és zengő tónusa, színészi kifejezőkészsége különleges rangot adott alakításainak. Tehetségét külföldön is elismerték. Negyven alkalommal lépett fel a New York-i Metropolitan Opera színpadán. A kékszakállú herceg várát, Bartók Béla egyetlen operáját ő ismertette meg a nagyvilággal. Az operairodalom összes nagy basszusszerepét elénekelte. Emlékére 1964-ben Székely Mihály-emlékplakettet alapítottak, amelyet évente adományoznak az Operaház művészeinek. 26.

300 éve, 1713-ban hunyt el szülővárosában EStErházy Pál Magyarország nádora, műkedvelő költő és zeneszerző, a művészetek patrónusa,. 1635. szeptember 8-án született Kismartonban. A nagyszombati jezsuita gimnáziumban tanult, ahol a bölcsészeti, jogi és katonai tanulmányok mellett jeleskedett az iskolai színjátszásban is. Fiatalon lett Sopron megye főispánja. Részt vett a török elleni harcokban. 1674-ben Kismartonban megszervezte a templomi kórust és zenekart, ami az Esterházy-birtok zenei életének alapját jelentette. Egyetlen zenei vonatkozású műve maradt az utókorra, a Harmonia caelestis. Az 55 egyházi kompozíciót tartalmazó gyűjteményt 1711-ben adta közre Bécsben. A kantáták (40 szóló, 6 duett és 9 kórus) a 17. század utolsó negyedére datálódnak, bár stílusuk kora barokk.

május 22.

200 éve, 1813-ban született richArd wAGnEr német zeneszerző Lipcsében. Első maradandó zenei élményei Drezdához és Lipcséhez fűződtek: Weber, illetve Beethoven műveit ismerte meg ezekben a városokban. Lipcsében egy ideig a Nicolai Schule növendéke volt, majd az egyetemre is beiratkozott. 1833-ban színházi karmester lett. Rövid idő alatt jó néhány német színpadot megismert, és tapasztalatait későbbi alkotói pályáján értékesítette. Első operái, a Rienzi (1838–40) és A bolygó hollandi 44

Z E N E T ö rT é N E T (1841) e kalandos vándorélet tanulságait egyesítették a francia nagyoperai stílussal, amelyet Párizsban sajátított el. Az itt töltött időszak Meyerbeer és Berlioz hatásának nyomait hagyta Wagner művészetén: Meyerbeertől a nagyszabású színpadi jeleneteket, Berlioztól a hangszerek kifejező, festői effektusait sajátította el. A Tannhäuser (1843–44) már Wagner egyéni útját jelzi, amelynek a Grál-mondát feldolgozó Lohengrin (1846–48) a folytatása. 1842-ben drezdai udvari karmester lett, az 1849es forradalmi megmozdulások miatt azonban menekülnie kellett. Svájcban telepedett le. Az ötvenes évek elején elméleti írásokkal foglalkozott, közben érlelődött meg benne a Nibelung-monda feldolgozásának terve. Mathilde Wesendonkhoz fűződő heves és boldogtalan szerelmét a Trisztán és Izolda című operájában tette halhatatlanná (1857–59). Később feleségül vette Liszt Cosimát, Liszt Ferenc leányát. Ebben az időben keletkezett A nürnbergi mesterdalnokok (1862–67) című operája. Ekkor már tisztán látta, hogy élete célja a Nibelung-sorozat méltó előadására rendeltetett színház létrehozása. Ehhez a nagyra törő tervhez hatékony segítséget kapott a bajor királytól, akiben Wagner rajongó és bőkezű pártfogóra lelt. Az ő támogatásával épülhetett fel a bayreuthi Festspielhaus, a német mitológia e roppant ciklusának „temploma”, a wagneri életműnek szentelt zarándokhely. A színházat, melynek alapkövét maga Wagner helyezte el ünnepélyes külsőségek között, 1876-ban avatták fel. Utoljára a keresztény mitológia köréből merített Parsifal-témát dolgozta fel Wagner, ezt a művet 1882. július 26-án mutatták be. 1883. február 13-án halt meg Velencében. 28.

90 éve, 1923-ban született liGEti GyÖrGy zeneszerző Dicsőszentmártonban. Fiatal éveiben népzenei kutatómunkát végzett Erdélyben. A második világháború után a budapesti Zeneakadémián Farkas Ferenc és Veress Sándor növendéke volt. 1950-től ugyanitt zeneszerzést és ellenpontot tanított. 1956 után elhagyta Magyarországot, Bécsben telepedett le. Tanított a Stockholmi Zeneművészeti Főiskolán, a kaliforniai Stanford Egyetemen, majd a hamburgi Zeneművészeti Főiskolán. Hírnevét az Atmosphères című zenekari darabjával alapozta meg. 2006. június 12-én hunyt el Bécsben. 45

Z E N E T ö rT é N E T

Június 8.

100 éve, 1913-ban született Désen jAGAMAS jánoS erdélyi zenetörténész, népzenekutató. Zenei tanulmányait a kolozsvári konzervatóriumban kezdte, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán és Kolozsváron folytatta. Kiemelkedő szerepe volt az erdélyi magyar felsőfokú zenészképzésben. Kodály Zoltán növendékeként egész tevékenységét mestere eszméinek szellemében folytatta. Életművének központi kérdése a népzene gyűjtése, rendszerezése, tanulmányozása és közkinccsé tétele. 6000 népi dallamot gyűjtött és jegyzett le, melyek többsége kiadatlan, ezeket a Kolozsvári Folklórintézet őrzi. 1997. szeptember 15-én hunyt el Kolozsváron.

19.

100 éve, 1913-ban született GyurKoVicS MáriA operaénekesnő. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. 1947-től volt a Magyar Állami Operaház magánénekese. Verdi Rigoletto című operájának Gilda szerepében debütált. Ettől kezdve az opera első koloratúrszopránjaként tartották számon. Oratóriuménekesként is jelentős volt. Számos lemezfelvételen működött közre, s Európa valamennyi nagyvárosában szerepelt. 1973. október 28-án hunyt el Budapesten.

22.

250 éve, 1763-ban született étiEnnE nicolAS MEhul francia zeneszerző Givet-ben. Jelentős szerepet töltött be a francia opera történetében. Első színpadi művét 1785-ben fogadta el a párizsi Opera. A párizsi Coservatoire-nak alapításától, 1795-től egyik inspektora volt. 1817. október 18-án hunyt el a francia fővárosban.

30.

85 éve, 1928-ban született PárKAi iStVán Kossuth-díjas karmester, zongoraművész, professzor emeritus Budapesten. Zenei tanulmányait 1938 és 1955 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1938 és 1953 között zongora szakon Ambrózy Béla tanítványa volt, 1950-től 1955-ig a karmesterképzőre járt, itt Somogyi László növendékeként szerzett diplomát. 1953-ban kezdett az intézményben tanítani, kö46

Z E N E T ö rT é N E T zépiskolai énektanár és karvezetőképző szakon. 1981-ben lett a tanszak vezetője. 1963-ban alapította meg a Liszt Ferenc Kamarakórust, melynek harminc éven keresztül vezető karnagya volt. Az együttessel sok európai országban és az Egyesült Államokban is fellépett, díjat nyert Spittalban, Arezzóban, Middlesbrough-ban és a BBC kórusversenyén. Több hanglemezfelvételt is készített. Nagy érdeme van abban, hogy a kórusok repertoárja új magyar művekkel, köztük a mindenkori legfiatalabb zeneszerzők alkotásaival, ugyanakkor kortárs külföldi komponisták darabjaival gazdagodhatott. Számos hazai és nemzetközi verseny zsűritagja, karvezetői kurzusok vezetője. Tankönyve A kórusvezénylés alapjai címmel jelent meg.

Egyéb zenetörténeti évfordulók 2012 250 éve,

1762. október 4-én mutatták be Bécsben GlucK: Orfeusz és Euridiké című operáját.

225 éve,

1787. október 29-én mutatták be Prágában w. A. MozArt: Don Giovanni című operáját.

175 éve,

1837. augusztus 29-én ezen a napon adott otthont először operaelőadásnak Pesten a nemzeti játékszín, mely a Nemzeti Színház elődje volt. A Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán álló épületben Rossini: A sevillai borbély című műve került bemutatásra.

150 éve,

1862. november 10-én mutatták be Szentpéterváron VErdi: A végzet hatalma című operáját.

60 éve,

1952-ben alakult meg a Magyar állami hangversenyzenekar Ferencsik János vezetésével. 47

Z E N E T ö rT é N E T

2013 450 éve,

1563-ban ért véget a tridenti zsinat, mely foglalkozott a többszólamú egyházzene kérdéseivel. A bonyolult többszólamúság burjánzása miatt a kitiltás veszélye állt fenn, de valószínűleg Palestrina munkásságának, műveinek példája nyomán egy reformfolyamat indult el az egyházzenében.

275 éve,

1738. április 15-én mutatták be Londonban händEl: Xerxes című operáját.

75 éve,

1938 májusában került megrendezésre a xxxiV. Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten. Erre az alkalomra komponálta Koudela Géza és Bangha Béla a találkozó himnuszát, mely templomainkban azóta is gyakran felcsendül. Az ének kezdete: Győzelemről énekeljen Napkelet és Napnyugat.

75 éve,

1938-ban komponálta Kodály zoltán: Ének Szent István királyhoz című kórusművét.

60 éve,

1953. június 2-án mutatták be Budapesten ránKi GyÖrGy: Pomádé király új ruhája című operáját.

50 éve,

1963-ban alakult a liszt ferenc Kamarakórus Párkai István karnagy vezetésével.

40 éve,

1973-ban alapították a Kodály zoltán zenepedagógiai intézetet Kecskeméten, a mester pedagógiai életművének gondozására. Konferenciákat, továbbképzéseket szerveznek külföldieknek és magyaroknak egyaránt.

48

V I Z u Á l I S k u lT ú r A

2012 Augusztus 4.

75 éve született KorniSS PétEr (Kolozsvár, 1937. augusztus 4.), az első Kossuth-díjas fotográfus. 12 évesen költözött családjával Budapestre, jogászhallgató volt, amikor 1956 után elküldték az egyetemről. Segédmunkásként dolgozott, és így került kapcsolatba a fényképészettel. Fotóriporterként táncosok fényképezésével tűnt ki. Munkásságának meghatározó irányt szabott, amikor megismerkedett az eltűnőben lévő erdélyi paraszti életmóddal. Egy 2009-es interjúban így vallott első találkozásáról e kultúrával: „Hatalmas érzelmi sokk volt, amikor Novák Feri elvitt Erdélybe, Székre, 1967 novemberében és pont a szombati táncházba estünk be. Elképesztő élmény volt, olyan, mintha egy időgép 150 évet visszarepített volna a múltba: két olajlámpa pislákolt egy kis gerendás szobában, a fal mellett ültek a lányok fekete kendőkben, a párok pörögtek, röpültek a pántlikák, a szalmakalapok, a zenészek egy lócán álltak és húzták a zenét. Az egész akkora élmény volt, hogy utána éjjel nem tudtam aludni. Azt éreztem, hogy ha valamire, akkor erre való a fényképezőgép, hogy ezt megörökítse. Látható volt, csak idő kérdése, mikor váltja le ezt a világot egy városiasabb kultúra, és azt is éreztem, hogy erről hírt kell adni.” Dokumentarista fényképészetének egy másik fő témája a Budapestre ingázó vendégmunkások sorsa: egy évtizeden át kísérte figyelemmel egy tiszaeszlári kubikos életét, a képeket A vendégmunkás (1988) című albumában jelentette meg. 2011-ben két albuma is készült: „Adok néktek aranyvesszőt” (Kallós Zoltánnal) és Egy sor cigány – huszonnégy mai magyar (Závada Pállal).

Szeptember 2.

250 éve hunyt el PAul troGEr (Welsberg, 1698. október 30. – Bécs, 1762. szeptember 2.) osztrák rokokó festő. 1751-től a bécsi Képzőművészeti Akadémia festészet professzora, majd az intézmény rektora volt. 49

V I Z u Á l I S k u lT ú r A Freskói több magyar templomot is díszítenek, mint pl. az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot Pozsony óvárosában, vagy a Győr óvárosának főterén álló Loyolai Szent Ignác bencés templomot. 8.

50 éve hunyt el ziffEr Sándor (Eger, 1880. május 3. – Nagybánya, 1962. szeptember 8.), a nagybányai művésztelep második nemzedékének kiemelkedő festője. Hollósy Simon vitte először Nagybányára, melyhez hűségesen ragaszkodott egy életen át. A Párizsban és Berlinben magába szívott posztimpresszionista, kubista és expresszionista stílusjegyeket a nagybányai plein air technikával ötvözte, s e modernsége ösztönzőleg hatott a nála tanuló fiatalokra. 1918-ban telepedett le végleg Nagybányán, melynek ábrázolása fél évszázadon át lekötötte. „Nagybányaiságát, a festővároshoz fűződő ragaszkodó szeretetét, illetve ennek magas szintű művészi kikristályosodását külön ki kell emelnünk” (Borghida István). Kolorisztikus tehetsége és világos képszerkesztése talán a Tájrészlet kerítéssel (1910-es évek, MNG) című képen mutatkozik meg legszebben.

14.

75 éve született rEnzo PiAno (Genova, 1937. szeptember 14.) olasz építész. Jelentős épületei közül kiemelkedik a párizsi Georges Pompidou Központ (1971–77), a berlini Potsdamer Platz beépítési terve (1998), a római Parco della Musica (2002) hangversenyterme, a berni Paul Klee Központ (2006). Legújabb alkotása a 2012 májusában elkészült londoni Shard („szilánk”) felhőkarcoló, mely a Temze déli partján áll, és az EU legmagasabb épülete.

október 1.

100 éve született VinKlEr láSzló (Szabadka, 1912. október 1. – Szeged, 1980. december 2.), „Szeged festője”, grafikus, művészeti író, iskolateremtő képzőművész. Alkotásai az avantgárd művészet formavilágához csatlakoztak, de előszeretettel alkotott portrékat és realisztikus tájképeket is. 1947-ben megalapította a Rajz- és Művészettörténeti Tanszéket a sze50

V I Z u Á l I S k u lT ú r A gedi Tanárképző Főiskolán, ahonnét 1957-ben politikai okokból eltávolították, és csak 1972-ben térhetett vissza. A tanítványok és a szegedi művészetkedvelő közönség körében fogalom volt Vinkler László: „…szelíd, jóságos mentalitás jellemezte… lényéből fakadó finom elegancia, a szavaiból áradó kivételes műveltség majd mindenkit megejtett” (Szuromi Pál). Művészeti íróként kortársairól, illetve az egyetemes művészettörténetről jelentek meg tanulmányai. „Vinkler László mindent tudott, amit manuálisan egy festőnek tudnia kell, és mindent ismert, amit egy modern embernek és gondolkodónak ismernie kell. Ismerte és őrizte a hagyományt, de nyitott volt az újítás iránt is. A hagyományőrzés és a szüntelen megújulás között kereste az egyensúlyt” – jellemezte őt Németh László. Alkotásait a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. 5.

300 éve született frAncESco lAzzAro GuArdi (Velence, 1712. október 5. – Velence, 1793. január 1.), a velencei festészet egyik kiemelkedő alakja. Canaletto tanítványa volt, hozzá hasonlóan számos vedutát (városi látványképet) festett Velencéről. A festéket szabad ecsetvonásokkal és pontszerűen vitte fel vásznára (pittura di tocco, érintés technikával), ezért száz évvel később a francia impresszionisták körében igen nagy népszerűségnek örvendett.

6.

125 éve született chArlES-édouArd jEAnnErEt, ismertebb nevén lE corBuSiEr (La Chaux-de-Fonds, Svájc, 1887. október 6. – RoquebruneCap-Martin, Franciaország, 1965. augusztus 27.), svájci születésű francia építész, a 20. század egyik legnagyobb hatású építőművészeti személyisége. Legismertebb műve a Ronchamp-kápolna (1954), mely a modern építészet főirányát meghatározó technicizmus ellenpontját adta. Az épület szabad vonalvezetésű: íves vasbeton falai, illetve a világháborúban lerombolt előző kápolna köveiből épült kőfala sejtelmesen megvilágított teret határolnak; déli fala aszimmetrikus elrendezésű ablakokkal áttört. A tető vitorlát idéző formája miatt szokták a kápolnát védelmet nyújtó hajóhoz vagy bárkához hasonlítani.

10.

100 éve nyílt meg Párizsban a Section d'or (aranymetszés) kubista festőcsoport első kiállítása a La Boétie Galériában. A mozgalom célja a ku51

V I Z u Á l I S k u lT ú r A bizmus elméleti alapjainak megfogalmazása, a kubista ábrázolásmód tisztázása volt. Hívei az aranymetszés elméletéhez nyúltak vissza, a síkok, a ritmus és az arány kérdéseit boncolgatták. A kiállítás nyitóbeszédét Guillaume Apollinaire tartotta. Az esemény az avantgárd művészet egyik jelentős megmozdulásának tekinthető. A rövid életű festőcsoporthoz többek között Jacques Villon, Juan Gris, Robert Delaunay, Marcel Duchamp és Francis Picabia tartoztak. 14.

100 éve készült a Ma és holnap című, első teljes műsort kitöltő magyar (néma) játékfilm Kertész Mihály rendezésében, Somlai Artúr és Aczél Ilona főszereplésével. Innentől számítható Magyarországon a rendszeres filmgyártás: egymás után alakultak meg a filmgyártó cégek (1912-ben az Uher, 1914-ben a Kinoriport, 1916-ban a Star, 1917-ben az Astra stb.). Fellendült a forgalmazás, dolgozni kezdett a magyar filmkészítők első generációja, akik közül sokan néhány évvel később a nemzetközi filmvilág kiemelkedő szereplőivé nőtték ki magukat.

20.

125 éve született fArKAS (wolfnEr) iStVán (Budapest, 1887. október 20. – Auschwitz, 1944. július eleje) festő. Művészi pályafutását Mednyánszky László és Ferenczy Károly hatása alatt kezdte, majd 1912-től Párizsban tanult, ahol megismerkedett a kubizmus és a szürrealizmus irányzataival. Látomásos festészetét expresszív erejű szín- és képstruktúra jellemzi. Festői működésének fénykora a Párizsban eltöltött évek. Itt festette legismertebb művét, a Szirakuzai bolond (1930, MNG) című képet, melynek tragikus hangvétele kifejezi a modern ember magára maradását. 1932-ben apja halála után Budapestre költözött, és átvette a Singer és Wolfner könyvkiadó vezetését, de művészi pályáját folytatta, freskófestészettel is foglalkozott. A német megszállás után figyelmeztették, hogy meneküljön, de nem tette. Bár Pátzay Pál szobrász felajánlotta, hogy elbújtatja, internálótáborba került, és Herczeg Ferenc későn járt közben érte a kormányzónál. 1944. június 23-án érkezett utolsó üzenete Kecskemétről: „Ha ennyire megalázzák az emberi méltóságot, már nem érdemes tovább élni.” 52

V I Z u Á l I S k u lT ú r A

November 1.

500 évvel ezelőtt, 1512-ben Mindenszentek napján leplezték le a Sixtuskápolna Michelangelo által megfestett mennyezetfreskóit. A mennyezet az üdvtörténetet ábrázolja a teremtéstől kezdve a Mózes előtti korszakig a próféták és szibillák képeivel kísérve. Vasari szerint: „mikor a művet közszemlére bocsátották, az egész világ összefutott, hogy lássa, mit alkotott Michelangelo; és valóban az egybegyűlteknek elállt a szavuk ámulatukban.” Michelangelo freskója elütött minden más korábban keletkezett vagy addig elkészült kortárs falfestménytől. Képei nem síkban, hanem egy fiktív architektúra mozgalmas terében jelennek meg.

12.

125 éve felívelő pályája derekán hunyt el MéSzÖly GézA (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 12.) tájképfestő, a magyar tájképfestés első nagy mestere. A vézna kis joghallgató Markó műveit másolgatta a képtárban, mikor Ligeti Antal felfigyelt rá, és Bécsben szerzett neki ösztöndíjat. Később Münchenben rendezett be műtermet, majd Budára költözött, ahol Trefort Ágoston kultuszminiszter rábízta az ekkor alapított női festőiskola vezetését. Képein először jelenik meg a magyar táj jellegzetességeivel, a Balaton és a Tisza partjának csendes, párás hangulata. Malonyay Dezső 1903-ban a „magyar Corot”-nak nevezte, aki a modern tájképfestészetnek utat szabott: „A természettől tanult legtöbbet, még pedig idehaza… jegyzeteit itt készítette, lelke itthon fürdött meg új impressziókban, vázlatkönyvébe itt találta meg a tájképbe helyezett zsánerekhez a típusokat… valamennyi képén poéta, aki megtalálja és kifejezi a természet fenségét, derűjét, báját. Szinte halljuk, hogy susog a nádas, hogy zúg az erdő, halljuk, amint harsányan egymásra kiáltanak a mezei munkások – halljuk, mily vígan dalol a vízért járó leány – halljuk, hogy loccsan a Balaton, hogy nyaldossa partját a Tisza.” A hazai hírnevet a Balatoni halásztanya (1877, MNG) című kép hozta meg számára, melyet Trefort rendelt a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A kép érdekessége, hogy a huszadik század elején egy kissé módosított másolata Corot neve alatt szerepelt egy dublini kiállításon (hasonlóan több más Mészöly-képhez, melyek Amerikában találtak gazdára). 53

V I Z u Á l I S k u lT ú r A 15.

125 éve született GEorGiA totto o'KEEffE (1887. november 15. – 1986. március 6.) amerikai festőművész. Ő az első sikeres női művész az Egyesült Államokban. Pályája hetven évet ívelt át: már 1916-ban feltűnt a New York-i művészvilágban, és halálakor, 99 évesen az amerikai képzőművészet egyik szimbóluma volt. Korai művein az absztrakt ábrázolás felé fordult, majd sajátos virágfestészetet alakított ki, ahol a felnagyított szirmok képe az absztrakció határát súrolta. Az 1930-as évektől délnyugaton, kiváltképp Új-Mexikóban festett. Az ottani táj organikus elemei (csontok, sziklák, növények) és kulturális jelképei víziószerűen épültek bele szigorúan szerkesztett képeibe. Az éles körvonalakkal ábrázolt formákat különböző színű finom átmenetű tónusokkal festette meg. A művésznő nevét anyai nagyapjáról, George Victor Totto-ról kapta, aki 1848-ban Magyarországról települt Amerikába.

17.

150 éve hunyt el lEoPold KuPElwiESEr (Markt Piesting, 1796. október 17. – Bécs, 1862. november 17.) osztrák festő. Már 12 évesen a bécsi művészakadémián tanult, Rómában is járt, ahol a nazarénus festőcsoport hatása alá került. Hazatérve Franz Schubert baráti körének tagja lett, Schubert és a csoport több más tagjának portréját is megfestette. A bécsi Akadémián tanított, főleg történeti és freskófestészettel foglakozott. Az ő alkotása a pécsi Miasszonyunk Zárdatemplom (Szent István tér), valamint a kalocsai székesegyház főoltárképe is. Alkotásainak egy részét az esztergomi Keresztény Múzeum őrzi.

22.

75 éve hunyt el láSzló (lAuB) fÜlÖP ElEK (Pest, 1869. június 1. – London, 1937. november 22.) festő, aki 1912-ben kapott nemesi nevén, PhiliP dE láSzló vált ismertté. Budapesten Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd Münchenben és a párizsi Julian Akadémián tanult. Érdeklődése korán a portréfestészet felé fordult, 1900-ban megfestette XIII. Leó pápát. 1907-ben Angliában telepedett le, ahol abban az évben vonult vissza az ünnepelt John Singer Sargent. A híres amerikai származású portréfestő helyét és népszerűségét a magyar származású művész örökölte. Csakhamar Anglia legelőkelőbb családjai – beleértve a királyi családot is – rendeltek tőle. A londoni Royal Art School 54

V I Z u Á l I S k u lT ú r A tanára lett, majd a Royal Society of British Artists elnöke. Készített portrét a későbbi II. Erzsébet királynőről, de Roosevelt amerikai elnökről is. Önarcképe az Uffizi képtár gyűjteményében található. Életműve nagyrészt feledésbe merült, míg 2004-ben londoni gyűjteményes kiállításával újra fel nem fedezték. A Nemzeti Galéria őrzi egyik korai mesterművét, A müncheni Hofbrauhausban (1892) címűt. 29.

75 éve hunyt el PólyA tiBor (Szolnok, 1886. április 25. – Szolnok, 1937. november 29.) festő, grafikus. Tájképeken és figurális kompozíciókon kívül karikatúrákat, könyvcímlap- és plakátterveket is készített. A szolnoki művésztelep kiemelkedő alakja, az 1930-as években egyik vezetője volt. Krúdy Gyula és Karinthy Frigyes műveit is illusztrálta. „Pólya formája a vonal, de nem az abstrakt, mindent egybefoglaló,… de viszont a… részletező, halmozó, aprólékoskodó vonal sem, hanem a két véglet közt mozgó, mert egy pár vonásból épít fel egy teljes egészet… Meglátni azt, a minek ugyancsak felbontó ereje van: íme Pólya tehetségének uralkodó vonása, a karikatúrarajzoló par excellence ő, a disproporcio iránti érzékkel, melyet minden arcban meglát és kiemel” (Lázár Béla).

december 5.

75 éve hunyt el thorMA jánoS (Kiskunhalas, 1870. április 24. – Nagybánya, 1937. december 5.), a nagybányai művésztelep egyik alapítója és mestere. Thorma 14 évesen költözött Nagybányára, s a gimnázium után innen indult művészi pályájára. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalannál kezdte, 1888-ban Münchenben Hollósy Simonnál tanult, majd 1891–95 között a párizsi Julian Akadémiára járt. A millenniumra festett Aradi vértanúk, október hatodika című képével egyszerre országszerte ismertté vált. (Igaz, Ferenc József császárra való tekintettel nem állították ki hivatalosan a képet.) Munkácsy a siker kapcsán találóan jegyezte meg: „könnyű a hírnevet megszerezni, de meg is kell azt tudni tartani, az a nehezebb.” Valóban, Thorma e példátlan sikere nem ismétlődött meg. A millenniumi ünnepségek után Réti Istvánnal (aki szintén 55

V I Z u Á l I S k u lT ú r A nagybányai) rábeszélték Hollósy Simont a nagybányai utazásra, majd Hollósy vezetése mellett Ferenczy Károllyal, Iványi-Grünwald Bélával festőiskolát hoztak létre. 1917-ben Thorma vette át a Nagybányai Festők Társasága elnöki tisztségét, és 1919 után ő tartotta össze a széthulló közösséget karizmatikus vezetői képességeivel. „Ha Thorma külsejére gondolok, emlékeimben még ma is úgy él… szép, konok és komoly, napbarnított férfi volt, egyenes tartással, erős arcvonásokkal és fehér hajjal. Csendes, szilárd, bár szűkszavú beszéde súlyt adott mozdulatainak, és nézése is támogatta szavát, ahogy egy kissé oldalról szemügyre vette a vele társalgót” (Bernáth Aurél). Képein visszaköszön az első sikert meghozó történeti romantika, de ugyanakkor alkalmazza a nagybányai nyelvezet friss színeit, merész beállításait. Emlékét és műveinek számos darabját a kiskunhalasi Thorma János Múzeum őrzi. 6.

100 éve hunyt el MárKuS GézA (Budapest, 1872. április 6. – Budapest, 1912. december 6.) építész, a magyarországi szecesszió jelentős képviselője. Leghíresebb alkotása a kecskeméti Cifrapalota (1902). Az épület eredetileg bérháznak készült, de üzletek és egy kereskedelmi kaszinó is működött benne. Különlegessége a homlokzat népies majolika díszítése és hullámvonalú lezárása, valamint a Zsolnay porcelángyárban készült színes tetőcserepek. Ma az épület a Kecskeméti Képtárnak ad otthont. Márkus közreműködött még a Kolozsvári Állami Magyar Színház (1909– 1910) és a Népopera (1911, mai Erkel színház) terveinek elkészítésében is.

31.

75 éve hunyt el cziGány (wiMMEr) dEzSő (Budapest, 1883. június 1. – Budapest, 1937. december 31.) magyar festő. Münchenben és a nagybányai művésztelepen tanult, majd 1905-ben Párizsban járt, ahol nagy hatással volt rá Paul Cézanne, Paul Gauguin, Henri Matisse művészete. Tagja volt a Nyolcak művészcsoportnak, s részt vett 1909-es első tárlatukon. Jó barátság fűzte Ady Endréhez, akinek portréját többször is elkészítette. Az első világháború után Franciaországban élt, de 1927-ben hazatért. Csendéleteket, aktokat festett. Különleges színvilága Gauguin festészetével rokon. „Czigány Dezsőnek nem témáiban, rajzolási módjában, for56

V I Z u Á l I S k u lT ú r A makeresésében, hanem főképpen a színeiben nyílik meg az egyénisége, amint erős, kissé rapszodikus, fel-fellobbanó koloristának mutatkozik… valami keleties, cigányos és sémitás színszeretet lakik benne, amely dúsan lobban, mindent színözönben lát, és  különleges,  ritkán  előforduló  színeket  produkál” (Bölöni György, 1911). A Nemzeti Galériában látható Gyermektemetés (1910) című képe egyedülálló életművében. A magyar paraszti életet ábrázolja a népballadák tömörségével és a lángoló színek fájdalmával.

2013 Január 2.

75 éve született roBErt SMithSon (Passaic, New Jersey, USA, 1938. január 2. – Texas, USA, 1973. július 20.) amerikai land art művész, a land art első nagy képviselője. Legismertebb műve a Spiral Jetty (Csigavonal móló), mely 450 méter hosszan nyúlik az Utah állambeli Nagy-sóstóba. Művein az ember keze nyomának és a természet saját alkotóerejének harmóniáját boncolgatja. Számos teoretikus publikációt hagyott hátra. Tragikusan korán, munka közben érte a halál: helyszínt keresett egy új alkotásához, amikor repülőgépe lezuhant.

6.

100 éve hunyt el juháSz GyulA (Eger, 1876. április 13. – Újpest, 1913. január 6.) magyar szobrász, éremművész. Művészeti törekvéseiben a szecesszió mérsékelt vonulatához kapcsolható. Kiemelkedő alkotásai között aktszobrok (Női akt, MNG), emlékérmek és plakettek (Szilágyi Dezső, Schönherr Gyula) találhatók.

7.

25 éve hunyt el rEich Károly (Balatonszemes, 1922. augusztus 8. – Budapest, 1988. január 7.) Kossuth-díjas magyar grafikus. 1964-ben nyílt első önálló tárlata. Elsősorban gyermekkönyvek illusztrálásával foglakozott, e műfajban újat teremtett igényes, magas művészi színvonalú rajzaival. Több generáció nőtt fel a somogyi népművészetből és gyermekkora élményeiből merítő rajzain. Alkotásait gyakran humor hatja át, és 57

V I Z u Á l I S k u lT ú r A érződik rajtuk Picasso és Chagall modernsége is. Több mint háromszáz kötethez készített tus-, ceruza- vagy krétarajzokat, vízfestményeket, pasztell- vagy temperaképeket. Nemecsek Ernő, Nyilas Misi, Vackor mackó vagy Benedek Elek meséinek számtalan alakja mind az ő közvetítésében jutott el a magyar ifjúsághoz. Több klasszikust is illusztrált Ovidiustól Shakespeare-ig, és jelentősek Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Ady Endre, Radnóti Miklós, József Attila, Devecseri Gábor műveihez készített rajzai. Munkájáról így vallott: „...én még ott tartok, hogy nem kell túl sokat kívánni a művészettől. Csak annyit, hogy a szemlélőnek szerezzen egy kis örömöt. Viszolygok  attól,  ha  grafikusművésznek  neveznek.  Nem  művészetnek,  hanem mesterségnek tekintem azt, amit csinálok. Mert a mesterség, a szó régi értelmében, számomra egyenlő a becsületes magatartással, azzal, hogy az ember a képességei szerinti legjobbat adja ki a kezéből. Szeretem szép mesterségemet, a nekem mindig örömet adót, mely élteti a hitet bennem, hogy kapott képességemmel jó ügyet szolgálok.” Alkotásait a Reich Károly Galéria (Bp., XII.) őrzi. 16.

125 éve hunyt el liBAy Károly lAjoS (Besztercebánya, 1818. május 13. – Bécs, 1888. január 16.) festő. Apja, Sámuel híres ötvös, fiát Bécsbe küldte tanulni. Tehetsége tájképek megfestésében nyilvánult meg, pártfogóival beutazta Olaszországot, gazdag anyaggal tért vissza, melyből több korabeli kiadvány is publikált. 1855-ben Egyiptomba utazott, ahonnan tájképeket és etnográfikus értékű vázlatokat hozott haza. Nagy sikert aratott ebből készült Keleti útiképek című 60 lapos kiadványa. Rendkívül népszerűek voltak vedutái, melyekkel Hannover, London, Drezda, Württemberg és Weimar művészkiállításain aranyérmet szerzett. Parasztudvar című képe és több akvarellje a Magyar Nemzeti Galériában található.

Február 5.

225 éve született KiSfAludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) reformkori költő, drámaíró és festő. Nemesi családból származott, de hamar felhagyott a nemesi életformával. Részt vett a na58

V I Z u Á l I S k u lT ú r A póleoni háborúkban, majd a katonai pályát otthagyva 1811-től érdeklődése a költészet és festészet felé fordult. 1811-től Bécsben festeni tanult, majd járt Itáliában is. 1817-ben Pestre költözött, ahol akvarell tájképekből tartotta fenn magát, míg érdeklődése végleg a kor pezsgő irodalmi életébe sodorta. Festészete a magyarországi romantika egyik legelső megnyilvánulása. Szenvedélyes, drámai hangulatú képeit a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi (László király a cserhalmi ütközetben, 1826–30; Tengeri vész, 1820-as évek). 12.

475 éve hunyt el AlBrEcht AltdorfEr (Regensburg, 1480 körül – Regensburg, 1538. február 12. és március 29. között), a dunai iskola legjelesebb festője. Regensburg befolyásos polgára, a városi tanács tagja, majd a város építésze volt. Utazásai alatt megismerkedett Albrecht Dürerrel, akivel jó barátságot kötött. Képein a táj szerepe megnőtt a bibliai vagy mitológiai témák hátterében, s először került az európai festészetben a figyelem középpontjába. Hoffmann Edith így méltatja jelentőségét: „Albrecht Altdorfer nevét a dunai iskola fogalmával szoktuk azonosítani… Az a hang, melyet Altdorfer mindjárt legelső képein megütött, egészen új volt. A német festészetben nem találni előzményeit, hagyomány nélküli és teljesen eredeti. Nem is mondhatjuk, hogy szakított a hagyománnyal, mert olyan természetesen és magától értetődően tért rá arra, ami őt egészen egyénileg érdekelte, amit új gyönyörűséggel fedezett fel saját magának: a tájképfestésre. Tudjuk, hogy az előző időkben az érdeklődés csaknem minden heve az emberi alak felé fordult és tájképi részletek csak mint háttér járultak a kompozíciókhoz; mert ha a 15. század első felében németalföldi hatás alatt nagy és érdekes kísérletek történtek is a tájkép meghódítására, ezek a század második felében egészen háttérbe szorultak. Altdorfer azonban meglepetésszerűen avval a felfedezéssel jön, hogy az ember csak egy része a természetnek, s csak vele összeolvadva kaphatja meg az őt jelentőségénél fogva megillető helyet. Felfedező örömében néha még túlozza is az embernek ezt az alárendelt szerepét… fest emberi alakoktól mentes, tiszta tájképeket. Sőt egy sorozat ilyen természetű rézkarcot is készít, ami új ötletének széles körben való elterjedését nagyban elősegítette. A művei nyomán hamarosan felburjánzó tájképfestészet mutatja, hogy felfedezését kortársai mily nagy jelentőségűnek tartották.” 59

V I Z u Á l I S k u lT ú r A 15.

25 éve hunyt el durAy tiBor (Budapest, 1912. január 21. – Budapest, 1988. február 15.) festő, grafikus, szobrász. Aba Novák Vilmos szabadiskolájában tanult, 1937–38-ban Rómában, 1942-ben Székelyföldön, 1947–48-ban Párizsban járt tanulmányúton. Festészetére hatott El Greco, Derkovits és Picasso művészete is. Eleinte a szegény sorsúak ábrázolása foglalkoztatta, majd Párizsban a kubizmus és a konstruktivizmus formanyelve hatott rá, de érett korszakában az expresszionizmus segített drámai témái megfogalmazásában. Monumentális hatású műve a Memento c. pannója (1967), mely Guernica szellemében készült apokaliptikus látomás. Több művén megjelenik a keresztény szimbolika. A Baross Gábor telepi templom (Bp., XXII.) Feltámadt  Jézus üvegablak oltárképe (1983) a korszak jelentős egyházművészeti alkotásainak egyike.

18.

75 éve született SzABó iStVán (Budapest, 1938. február 18.) magyar filmrendező. Mephisto című filmje a legjobb külföldi film kategóriában nyert Oscar-díjat 1982-ben. Filmjeiben gyakran Közép-Európa közelmúltjával és jelenével foglalkozik, annak politikai és morális problémáit boncolgatja. Az elmúlt időszak sikeres filmjei közé tartoznak A napfény íze (1999) és a Szembesítés (2001) című alkotásai. Szabó Magda Az ajtó című művének filmadaptációját 2012-ben mutatták be.

21.

500 éve hunyt el ii. GyulA PáPA (eredeti nevén Giuliano della Rovere; Albisola, 1443. december 5. – Róma, 1513. február 21.), a művészetek mecénása, akinek neve egybefonódik Róma reneszánsz építészetével és festészetével. Udvarában Bramante, Michelangelo, Raffaello kaptak megrendelést. 1506. április 18-án a pápa maga rakta le a Szent Péter-bazilika alapkövét. Bramantéra bízta a vatikáni Belvedere, a bazilika és a pápai palota egységének megalkotását. Raffaellót kérte fel a pápai lakosztályok (stanzák) belső kifestésére. Ő választotta Michelangelót is a Sixtus-kápolna mennyezetfreskójának megfestésére és mauzóleumának elkészítésére is, melyhez a mester a Mózes szobrot alkotta.

60

V I Z u Á l I S k u lT ú r A

március 14.

175 éve született KErn hErMAnn árMin (Liptóújvár, 1838. március 14. – Maria Enzersdorf, Ausztria, 1912. január 16.) festő. Bécsben, Düsseldorfban és Münchenben tanult, ahol Munkácsyval baráti kapcsolatba került. Eleinte történeti témákkal foglalkozott, majd érdeklődése a falusi és kisvárosi egyszerű emberek életének ábrázolása felé fordult. Megfestette Deák Ferenc portréját, és 1885-ben őt kérték fel a szegedi színház mennyezetképeinek elkészítésére.

18.

125 éve született cSáKy józSEf (Szeged, 1888. március 18. – Párizs, 1971. május 1.) szobrászművész. Budapesten tanult, majd 1908-tól Párizsban élt, ahol megismerkedett a korszak jelentős művészeivel, és a kubizmus egyik első képviselő harcosának szegődött. „Már 1913-at megelőzően a kubista mozgalomhoz csatlakoztam, ami akkor kizárólag a festészetben alakult ki. Én hoztam létre az első kubista szobrokat, amelyek rám terelték a párizsi modern művészek és műértők figyelmét. A szalonok tárlatain a kubisták terme minden évben óriási botrányt kavart. A lapok tele voltak szidalmakkal ellenünk. Őrültnek nyilvánítottak bennünket, de mi ezzel nem törődtünk. Dolgoztunk.” Művei a párizsi Modern Múzeumban és több nemzetközi gyűjteményben láthatók. A Szépművészeti Múzeum öt alkotását őrzi, egyetlen Magyarországon felállított szobra, a Táncoslány (1940–59) szülővárosában, Szegeden található.

Április 2.

25 éve hunyt el BArcSAy jEnő (Katona, Kolozs megye, 1900. január 14. – Budapest, 1988. április 2.) festő, grafikus és tanár. 1919-ben érkezett Budapestre, ahol a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Párizsi és olaszországi tanulmányútjain a konstruktivizmus hatása alá került. 1929-ben csatlakozott a szentendrei festők társaságához, nyarait rendszeresen ott töltötte, ennek hatása meghatározta későbbi művészetét („Szentendrének 61

V I Z u Á l I S k u lT ú r A köszönhetem, hogy ki tudtam alakítani a stílusomat”). 1945-től az anatómia és a szemléleti látszattan professzora lett a Képzőművészeti Főiskolán. Tankönyve, a Művészeti anatómia, kitüntetést nyert, számos nyelvre lefordították és még ma is használják. Mozaikjai több középületet díszítenek (budapesti Magyar Színház, újpesti fürdő, szentendrei városháza). Stílusa a konstruktivizmus egyedi ágát képviseli. Rózsa Gyula így jellemzi: „Barcsay »legabsztraktabb« képe sem hasonlítható a lélek nélküli konstruktivista alkotásokhoz, mindig forr bennük valami, színnel, mozgással, formával kifejezett indulat, érzelem, s ez (az élő szervezettség, értelmes rend, ha nem süllyed gépiességbe, mindig az ember jelenlétét mutatja) nem válik ma sem hideg konstrukcióvá.” Sütő András így emlékezik Barcsay személyiségére: „A geometrikus szigor, a filozofikus formatömörítés mestere, aki mindenben az embert látja, de annak képi jelét absztrahálja oly erős tömörítésben, mintha görög drámát sűrítene egyetlen jajkiáltásba, mely annak minden igéjét mégis magában hordozza – az anatómia professzora, kivel együtt jár az ijesztő hír is, miszerint konstruktivista, mélázó tekintetével, hófehér szakállával tisztára a kisbaconi mesemondóként jött elibém. S ahogy megszólalt, máris megfuvintott engem a Mezőség szelíd-szendergő hangulata; a szóejtés lágysága úgy árulkodott róla, mint lisztes molnárról a kalapja.” Alkotásait a Barcsay Múzeum őrzi Szentendrén. 3.

150 éve született hEnry clEMEnS VAn dE VEldE (Antwerpen, 1863. április 3. – Zürich, 1957. október 15.) belga festő, építész, iparművész, a belga Art Nouveau egyik alapító tagja. 1895-ben elkészítette brüsszeli lakóházát, mely a mozgalom irányadó példája lett. 1896-ban bútorterveivel világhírre tett szert. Sok időt töltött Németországban, 1902-ben megalapította Weimarban az Iparművészeti Iskolát, mely később Gropius irányítása alatt a Bauhaus bölcsője lett. Van de Veldét absztrakt formák felé hajló stílusával, a forma és funkció egységére való törekvésével a modernizmus előfutárának tekinthetjük.

11.

75 éve hunyt el KArloVSzKy BErtAlAn (Munkács, 1858. október 24. – Budapest, 1938. április 11.), az ún. műcsarnoki naturalizmus festője. Benczúr Gyula tanítványa, Párizsban Munkácsy műtermében festett. Két évtizedig dolgozott Párizsban, majd 1894-ben hazatelepült és magán-fes62

V I Z u Á l I S k u lT ú r A tőiskolát nyitott. Számos díjat nyert, keresett arcképfestő lett, de szívesen készített zsánerképeket is. Alkotásain részletező pontossággal adta vissza a szövetek, a bőrfelület és a matériák részleteit. 16.

175 éve született wAGnEr Sándor (Pest, 1838. április 16. – München, 1919. január 19.) festő. Még tanoncként festette mesterművét, a Dugovics Tituszt (1859). A romantikus történeti festészet szellemében fogant az Izabella búcsúja Erdélytől (1862) című képe is. Mindkettőn az önfeláldozás és a bujdosás drámai erejű megjelenítésével tüntetett a korabeli politikai viszonyok ellen. 1866-ban a Müncheni Akadémia tanára lett, ahol több mint négy évtizeden át nevelte művészek generációit. Tanítványai között találjuk például Munkácsy Mihályt, Szinyei Merse Pált és Vágó Pált is. Kovács Ágnes így méltatta késői pályáját: „Wagner Sándor, talán, mert túlságosan is elszívta erejét a tanítás és a müncheni kiállítások zsűrijében és bizottságaiban való részvétele, nem tudott az egyszer már »bevált« útról letérni, pedig adott volt számára a mindig újítani vágyó fiatalság közelsége és a századforduló Münchenének szellemi lüktetése. A modern müncheni életet, a művészeti szecessziókat és izmusokat távolról szemlélte, azzal a nyugalommal, mint aki már megtette dolgát, és továbbra is szorgalmasan küldözgette a müncheni kiállításokra a régmúltat idéző zsánereit”.

19.

425 éve hunyt el PAolo VEronESE (Verona, 1528 – Velence, 1588. április 19.) olasz festő, a velencei reneszánsz aranykorának jeles mestere. A Kánai menyegző (1563) a San Giorgio Maggiore-kolostor ebédlőjét díszítette, míg I. Napóleon a Louvre-ba nem szállíttatta. A képen Veronese kortársai is helyet kaptak, gazdag polgárok, szolgák, muzsikusok, sőt festőtársai, Tiziano és Tintoretto is. Lepantói csata (1572) című képét a törökök felett aratott tengeri győzelem ihlette, s a rákövetkező évben megbízást kapott az Utolsó  vacsora témájára is. Az elkészült mű ellen az inkvizíció azonban kifogást emelt, mert Jézus társaságában zenészek, részegek, kurtizánok, kutyák, bolondok és német alabárdosok is szerepeltek. Végül, mivel Veronese nem volt hajlandó a kész művet átfesteni, a mű címét változtatták meg, amely azóta a Lakoma Lévi házában (1573) cí63

V I Z u Á l I S k u lT ú r A met viseli. Veronese több képét is őrzi a budapesti Szépművészeti Múzeum. 21.

125 éve hunyt el SzAMoSSy ElEK (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár. Bécsben tanult, majd 4 évig Velencében tevékenykedett, ahol nagy hatással volt rá Veronese, akiről arcképet is festett. Hazatérve dél-magyarországi kúriáknak dolgozott, de több oltárképet is készített. Ő figyelt fel Munkácsy Mihály tehetségére, aki akkor még asztalosinas volt. Két évig oktatta őt, majd magával vitte festői körútjára. Naményi Lajos így ír kapcsolatukról: „Munkácsy egészen haláláig mindig levelezgetett volt tanárával. Ezek a levelek legjobban illusztrálják, hogy mennyi hálával gondolt a világhírű művész azokra az időkre, mikor mesterével gyakran gyalogszerrel, majd parasztkocsin bejárta Gyulát, Aradot, Új-Aradot, Békést, Temesvárt, Buziást. Mindig sokat ad Szamossy véleményére,  s  azért,  ha  valami  fontosabb  lépés  előtt  áll,  kéri  tanácsát,  véleményét. Szamossyval közölte először Sedelmayer ajánlatát, az ő nézetét akarja ismerni, mikor házassága előtt áll, vele közli híres festményeinek első vázlatait”. Szamossy később Nagyváradra került és rajztanárként dolgozott. Képeinek legnagyobb gyűjteménye a Temesvári Szépművészeti Múzeumban található.

május 2.

100 éve hunyt el lánG Adolf (Prága, 1848. június 15. – Bécs, 1913. május 2.) építész, a magyar historizmus képviselője. Bécsből hívták Pest-Budára 1870-ben, hogy a Sugárút Építő Vállalat igazgatója legyen. Több jelentős épületet tervezett az akkor kiépülő fővárosnak: például a régi Zeneakadémiát (1877–79); a régi Műcsarnokot (1875–77, jelenleg Magyar Képzőművészeti Egyetem). Hágában, később nyolc évig Bukarestben tanított. Az 1890-es években ismét Budapestre költözött. Szerte az országban dolgozott, ő tervezte a szegedi gőzfürdőt (1894), a pécsi színházat (1893–95), a szegedi Közművelődési Palotát (1895–96, jelenleg

64

V I Z u Á l I S k u lT ú r A Móra Ferenc Múzeum), a pécsi városházát (1907) és a kassai színházat (1899). 9.

125 éve hunyt el hAAn AntAl (Békéscsaba, 1827. január 5. – Anacapri, Capri, Olaszország, 1888. május 9.) festőművész, az „első csabai festő”. Evangélikus lelkészcsalád gyermeke, művészeti képzést Bécsben szerzett. 1848-ban beállt katonának, majd a szabadságharc leverése után Olaszországba ment dolgozni. Az 1860-as évek elején tért csak ismét haza szülőföldjére, villát épített, ahol régészeti gyűjteményét is elhelyezte. A kor szellemi vezetői, Pulszky Ferenc és Ipolyi Arnold is megfordultak nála. Portré- és oltárképfestéssel foglalkozott, a csabai katolikus templom Nepomuki Szent János oltárképét, az evangélikus templom Jézus a Getsemane kertjében című képét is ő készítette el. A Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából újra Itáliába ment, hogy a legkiválóbb reneszánsz mestereket másolja (Raffaello: Disputa, Athéni iskola, Attila, Folignói Madonna; Tiziano: Danaé; Guido Reni: Beatrice Cenci), a másolatokat a múzeum ma is őrzi. Mikor híre terjedt elutazásának, akkor született meg a gondolat, hogy megyei múzeumot alapítsanak görög, etruszk és más értékes gyűjteményéből, melyet Haan csekély összegért átengedett. (Jelenleg a Szépművészeti Múzeumban található a gyűjtemény.) Élete végén Caprin élt, emlékét a San Costanzo-templom Angyali üdvözlet oltárképe őrzi. Széchy Károly halálakor így emlékezett meg róla: „Mint művész, nem teremtett világra szóló nagy műveket; nevének híre nem járta be a föld kerekségének országait; de aki nagy számú képeinek bevégzettségét, a renaissance nagy mestereire emlékeztető színezését és sajátos modorát mélyebben tanulmányozta, kénytelen beismerni, hogy Haan Antal figyelemreméltó helyet foglal el művészeink között. Azt pedig bízvást el lehet róla mondani, hogy a renaissance művészetének nagyobb tisztelője és alaposabb ismerője nem volt nálánál. Alkotásain az ő szerény igénytelen lénye, finom ízlése és alapos tanulmánya tükröződik vissza. A természet és művészet szépsége közös forrását képezte lelkesedésének és tevékenységének; de egyúttal közös alapját azon szép összhangnak is, mely eszméi és élete között mutatkozik.” Idehaza képei a Magyar Nemzeti Galéria, illetve a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban találhatók. 65

V I Z u Á l I S k u lT ú r A

Június 11.

75 éve hunyt el tihAnyi lAjoS (Budapest, 1885. október 29. – Párizs, 1938. június 11.) magyar avantgárd festőművész. Művészetére hatással volt a Nagybányán eltöltött négy nyár, az 1908-as párizsi útja, ahol Gauguin és Cézanne festészetével ismerkedett meg, valamint Itáliában El Greco művei. A baloldali festőkhöz csatlakozott, részt vett a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely kiállításain, és kapcsolatba került a polgári radikális körökkel. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben, Berlinben, majd Párizsban tevékenykedett. Az 1910-es években megfestette a korszak vezéregyéniségeit: Ady Endrét, Babits Mihályt, Kosztolányi Dezsőt, Kassák Lajost és Fülep Lajost. „Fénypászmákkal szabdalt geometrizáló szerkezetükben az orfikus kubizmus és futurizmus hatását mutató, ám színhasználatukban és lélekelemző mélységükben az expresszionizmussal rokon arcképei a modern magyar portréfestészet festőileg és lélektanilag legösszetettebb alkotásai közé tartoznak” (Révész Emese).

16.

100 éve, 1913. június 16-án nyílt meg a Városligetben a Széchenyi Gyógyfürdő. Impozáns neobarokk épületét 1909 és 1913 között Czigler Győző és Dvorzsák Ede tervei szerint építették. Első kútját még 1868–78 között fúrták, jelenleg a fürdő Európa egyik legmelegebb artézi hőforrásával rendelkezik (77˚ C).

23–24.100 éve adták át a marosvásárhelyi Kultúrpalota épületét, mely Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült fel 1911 és 1913 között. Az épület a hazai szecesszió egyik fő művének tekinthető. A homlokzati díszítést, a falképeket és a színes üvegablakokat Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Thoroczkai Wigand Ede, Sidló Ferenc készítették, a tetőt a pécsi Zsolnay gyár színes majolika cserepei fedik. A palota legszebb része talán a Tükörterem. A két végét lezáró velencei tükrök megnövelik a térhatást, a zöldes színben játszó oszlopok és falburkolatok, valamint a tulipán alakot mintázó bútorok különleges atmoszférát teremtenek a Nagy Sándor és Thoroczkai Wigand Ede által tervezett és Róth Miksa 66

V I Z u Á l I S k u lT ú r A által kivitelezett színes üvegablakoknak. Az ablakok eredetileg a San Franciscó-i díszítőművészeti kiállításra (1914) készültek, hogy Európát képviseljék, de ez a háború kitörése miatt meghiúsult. Az üvegkompozíciók a magyar mondavilágot elevenítik meg (Hajdanában  régös-régen, A nagyúr kapuja, Sátoros palota, Réka asszony kertháza, Csaba királyfi bölcsője, Réka asszony kopjafája, Júlia szépléány, Kádár Kata, Budai Ilona és Szép Salamon Sári). 29.

150 éve született GiErGl KálMán (Pest, 1863. június 29. – Nógrádverőce, 1954. szeptember 10.), a magyar eklektika korszakának jelentős építésze, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. A pesti Műegyetemen, a berlini Kunstakademie-n tanult, majd Hauszmann Alajos tanársegédje lett. Itt ismerkedett meg Korb Flórissal (1860–1930), akivel 1893-ban közös irodát nyitottak. Legjelentősebb művük a budapesti Zeneakadémia (1904–1907), de a főváros legszebb pontjain találhatók palotáik, bérházaik is. Ők tervezték többek közt Budapesten az Erzsébet híd pesti hídfőjénél lévő, Klotild főhercegasszonyról elnevezett ikerpalotát (1901), a Ferenciek terén álló Király-bérházat (1902), a Mária utcai Szemészeti Klinika, majd az Üllői úti Sebészeti és Belgyógyászati Klinika épületeit (1908–1909), a Szent István Gimnáziumot (1907–1908), a Vörösmarty téren a volt Luxus áruház épületét (1911), az Astoria Szállóval szemben elhelyezkedő bérházat (Morlin-ház) és Debrecenben a Tudományegyetem Központi Épületét (1924–1932). 150 éve született juháSz árPád (Zombor, 1863. június 29. – Budapest, 1914. május 30.) festő, iparművész, a gödöllői művésztelep tagja. Művészetében kiemelkednek a magyar népi kultúra köréből vett, etnográfiai pontossággal ábrázolt témák. Ő készítette Malonyay Dezső magyar népművészetet bemutató többkötetes művének illusztrációit. Lyka Károly nekrológjában így emlékezik rá: „A magyar-kabátos, nagy-szakállú művész felette rokonszenves, szikár alakja az országnak hol ebben, hol abban a zugában tűnt fel, mindenütt fanatikus szeretettel kémlelte a magyarság művészetét, életét. Rajzolt róluk ceruzával, tollal, ecsettel, hónapokat töltött a matyók közt, Mezőkövesden.” Egy budapesti iskola falaira festett népies képeihez a mester a következő 67

V I Z u Á l I S k u lT ú r A szavakat fűzte magyarázatul: „…Érzem, hogy valahogy igazolni is kellene magam a képek témái miatt. A mostani viszonyok között különösnek tűnhet az föl, hogy miért választ festő ilyen népies és annyira speciális jellegű népviseletet témául. Tudom, sokan lesznek, akik mosolyognak az ilyen nemzetiszínű művészi irányon, viseleten, parasztosnak találják, s nem tartják méltónak művészi témára... Csak arra gondoltam, amikor a képeket festettem az iskolában és hallottam, amikor a kisleányok régi zamatos magyar népdalokat tanultak énekelni (nem tudom kinek igen dicsérendő rendelkezéséből), hogy ily módon ébredjenek annak a tudatára, hogy valahol messze a szélrózsa különböző irányában vannak még magyarok, akik ekképp énekelnek, de ez az énekszó nem hallatszik Pestig, nem engedi be a piaci lárma. Épp ily szerepe van e képeknek is; messze esik a vidék magyarsága Pesttől, a gyárak füstjétől és egyébtől piszkos levegőn át nem látni azt… e képek folyton emlékeztessék őket arra, hogy hosszú évszázadok óta él e nép a vidéken, folyton végezve a nemzeti géniusz munkáját, ismeretlenül, titokban méltánylás nélkül; faragta, festette, hímezte a tulipánt még mielőtt felfedezték azt Pesten, hogy gomblyukba tűzzék ideig-óráig...” 30.

525 éve hunyt el AndrEA dEl VErrocchio (eredeti neve Andrea di Michele di Francesco dé Cioni; Firenze, 1435. – Velence, 1488. június 30.?) olasz szobrász, ötvös és festő. Lorenzo Medici korában Verrocchio volt a legnevesebb mester Firenzében, nála tanult az ifjú Leonardo da Vinci és Pietro Perugino is. Verrocchio alkotásai közül kiemelkednek szobrai. Ő készítette el Cosimo Medici síremlékét a firenzei San Lorenzo-templomba (1464), Colleoni zsoldosvezér velencei lovasszobrát (1483-ban a pályázatot megnyerte, de a szobor bronzba öntését már nem élte meg), valamint híres bronzszobrát, az Ifjú Dávidot (1476). Lorenzo Medici Mátyás királynak ajándékozott két Verrocchio-domborművet (ezek Dáriust és Nagy Sándort ábrázolták, de a török időkben elpusztultak). Mátyás király a mestertől egy márvány kutat rendelt budai palotájába, de Verrocchio halála miatt ez sohasem készült el.

68

Tartalom Irodalom

3

Történelem

20

Zenetörténet

34

Vizuális kultúra

49

Szerkesztők Emőd Gáborné

irodalom, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa

Gianone András történelem, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára Blazsek Andrea

zenetörténet, a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola tanára, karvezető

Stróbl Erzsébet

vizuális kultúra, a KGRE BTK tanársegéde

Jegyzet

Jegyzet