2013. április 4. évfolyam 4. szám

2013. április 4. évfolyam 4. szám

Gárdonyi-év, Gárdonyi-emléknap Hogyan is kerülhet a gazdaság szereplőinek szóló magazin címlapjára Gárdonyi Géza sírja? Az évet Egerben és nyilván a térségben is meghatározzák a jeles alkotóhoz kötődő programok, s várhatóan az idegenforgalom számára is érdekes lesz mindez, a megyeszékhely látogatottsága is növekszik ennek hatására. A Gárdonyi-év kapcsán számos programot szerveznek Egerben és országszerte: felújítják a Gárdonyi Géza emlékházat és szobrot kap az alkotó a belvárosban, a parlamentben pedig hamarosan szavaznak a Gárdonyi emléknapról is. Az emlékév Egerre irányítja a figyelmet, segít az olvasás népszerűsítésében és erősíti az alkotó kultuszát. A program támogatására országosan 100 millió forint jut, ennek nagy része, több mint 60 millió forint Egerbe kerül. A belvárosi rehabilitációval együtt gyarapodnak a város értékei, a kialakuló hármas térrendszer, a Dobó tér, Gárdonyi tér és Végvári Vitézek tere évtizedekre meghatározzák majd Eger arculatát. A szervezők egy, a témáról szervezett sajtótájékoztatón elmondták: remélhetőleg a színvonalas és érdekes programok Egerre irányítják a figyelmet. A parlamentben a közelmúltban fogadták el a javaslatot, hogy október 17-e Gárdonyi Emléknap legyen országosan, így az emlékéven túl is minden esztendőben alkalom nyílik programok szervezésére.

2 PÉNZVILÁG

Music Hungary

Egerben találkozik a hazai zeneipar Music Hungary néven májusban Egerben rendezik meg először a hazai zeneipar konferenciáját. A szakemberek a városban zajló Éter Fesztiválon közelebbről is megismerkedhetnek a fiatal tehetségekkel. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy május 16-án első ízben Egerben rendezik meg a magyar „zenegyárosok“ szakmai konferenciáját, amely szorosan kapcsolódik az Éter Fesztivál programjaihoz: a ifjú tehetségek három napon át a megyeszékhely több színpadán is bemutathatják tudásukat. Szavai szerint igen fontos, hogy országos jelentőségű eseményeknek adjon otthont Eger, főként, ha az találkozik a fiatalok érdeklődésével is. Különösen büszkék vagyunk arra – tette hozzá -, hogy Eger, illetve a Bolyki Pincészet adhat helyet ennek az első alkalommal megrendezendő rangos szakmai eseménynek. Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál főszervezője a Music Hungary megrendezésének előzményeiről szólva elmondta, hogy az Éter Fesztivál szervezői keresték meg azzal a kérdéssel, vajon miként lehetne rangosabbá tenni a tehetségkutató versenyt. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet, miszerint egy szakmai tanácskozásra kellene meghívni a hazai zeneipar krémjét. Egyrészt azért – indokolta a döntést Gerendai Károly -, mert eddig az iparág képviselői még nem találkoztak ilyen formában, másrészt azért, mert a május 17-e és 19-e között zajló fesztivál jó alkalmat teremthet arra, hogy megismerkedjenek az ifjú muzsikusokkal. Nem beszélve arról, hogy ennek az iparágnak még soha nem volt ilyen jellegű összejövetele. Mindehhez ideális helyszínnek gondolták Egert, amely egy„szerethető város“ élénk kulturális élettel, valamint a Bolyki Pincészetet is, ahol mintegy 400 szakember találkozhat, s töltheti el kellemesen a tanácskozást követő estét. A tervek szerint a tanácskozást követően a zeneipar képviselői egy kerekasztal-beszélgetésen találkoznak majd a pártok képviselőivel, ahol szóba kerülhetnek majd az iparágat érintő szabályozási kérdések is. Magáról a tehetségkutatóról Jakab Jácint az Éter főszervezője beszélt, aki szólt arról, hogy évek óta Salgótarjánban rendezték meg a fesztivált, ám idén – nem utolsó sorban a Music Hungary kapcsán – úgy gondolták: Eger lenne az igazán ideális helyszín, hiszen itt a zenészek több lehetőséghez juthatnak a „zenei nagyágyúk“ jelenléte és érdeklődése folytán. A résztvevő zenekarok elsősorban az északi régióból érkeznek, de az egész országból, sőt a határon túlról is várják a jelentkezőket. A koncertek három helyen, a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban (ez lesz a fő helyszín), egy Érsek-kerti szórakozóhelyen és a Gödör klubban zajlanak majd, s a versenyek után, esténként, már befutott, ismert bandák és énekesek lépnek majd fel, hogy mindez ne csupán verseny, hanem vonzó program is legyen helyi közönség számára. Jakab Jácint elmondta, hamarosan olvasható lesz a részletes program is az eterfesztival.hu oldalon, ahol további együttesek jelentkezését várják. A legjobbak – a szervező 200 zenekar részvételére számít – a díjak mellett lehetőséget kapnak rangos fesztiválokon való részvételre is. Habis László, Eger polgármestere örömét fejezte ki, hogy a város ismét egy országos jelentőségű kulturális fesztiválnak adhat helyet, s az önkormányzat anyagi támogatásáról is biztosította a szervezőket. Bolyki János, a konferencia házigazdája pedig arról beszélt, hogy reményei szerint több száz zenei szakember figyelmét sikerül majd felkelteni az Egri Borvidék kiváló borai iránt is.

Adomány érkezett A Coop Segély Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve idén is 6548 különleges ellátást igénylő gyermek étkeztetését támogatja országszerte. A Coop Segély kamionja 95 gyermek részére jutatta el élelmiszeradományát Heves megyébe. A Coop Segély Alapítvány a 2011ben megkezdett támogatási program folytatásaként, az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, idén 6548 „különleges ellátást igénylő” gyermek étkeztetését segíti országszerte. Az Alapítvány az adományozási program keretében valamennyi, állami gondozásban élő különleges szükségletű gyermeket – három év alatti, illetve kortól függetlenül fogyatékos és tartós beteg – támogatja függetlenül attól, hogy intézményben vagy nevelőszülőknél nevelkedik. „Heves megyében 95 főt támogatunk, 1,045 tonna súlyú, 2 db raklapnyi élelmiszeradománnyal. A gyermekközintézmények támogatásával célunk hogy ráirányítsuk a figyelmet a hátrányos helyzetű, különleges szükségletű gyermekek támogatásának fontosságára, mellyel példát kívánunk nyújtani más vállalatok számára is a további segítségnyújtásra” – emelte ki Fülöp Ferenc, az Áfész Kápolna elnöke, a Coop Segély Alapítvány képviselője a Heves megyei Gyermekotthon és Fogyatékosotthonban tartott, adományátadással egybekötött sajtótájékoztatón. A Minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálynak Gyermekvédelmi Osztálya a TEGYESZ (Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) igazgatóságainak közreműködésével szakmai szempontok alapján országosan 6548 főben határozta meg a létszámot, amely összesen közel 73 tonna súlyú, 111 raklapnyi, több mint 15 millió forint értékű élelmiszeradományt jelent. Az eseménysorozat megyei sajtótájékoztatóján Fülöp Ferenc elnök úr jelképesen átadta az élelmiszeradományt Dr. Jungné Richter Juditnak, a Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatójának, aki gondoskodik annak elosztásáról. „Az Alapítvány a támogatását COOP saját márkás termékekből összeállított adományokon keresztül valósítja meg. Az adománycsomagba hosszú szava-

tossági idővel rendelkező alapélelmiszerek (liszt, cukor, tej, tészta, rizs stb.) kerülnek. A termékek minőségéért a COOP üzletlánc felelősséget vállal és egyben gondoskodik az adományok megyei szintű logisztikai elosztásáról, ezzel is csökkentve az Alapítvány kiadásait” – mondta Fülöp Ferenc. Az adomány átvétele után Dr. Jungné Richter Judit, a Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ igazgatója elmondta, hogy a megyében 408-an nevelkednek gyermekvédelmi szakellátásban, ebből 33-an fiatal felnőttek és 375-en kiskorúak, melynek közel 30 százaléka különleges ellátást igényel. „A szeretet a legemberibb normatíva, azonban azt szokták mondani, hogy nem kézzelfogható dolog, viszont mérni igen is lehet, például a COOP törődődéséhez hasonló megnyilvánulással. Miért pont Titeket, gyerekeket támogat az Alapítvány? Mert fontosak vagytok és jó, hogy a COOP megtalált benneteket. Ugyanolyan fontosak vagytok, mint a hazai termékek felkarolása, vagy az olimpikonok támogatása” – fogalmazott Nemes Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárságának titkárságvezetője. „Az üzletlánc szeretete nem egy fellobbanó gyertyaláng, hanem kezdettől fogva lobog” – tette hozzá. „Mint felelős egri állampolgár, és mint aki közvetlenül ismeri a fogyatékkal

élők nevelésével, gondozásával járó többlet odafigyelést, szeretetet, köszönöm a Coop Segély Alapítvány megyei adományát. Ugyan nem a COOP hálózat uralja a megyei és városi élelmiszerkereskedelmi piacot, de mégis az elsők, akikre számítani lehet sok mindenben. Önkormányzatunk ugyan nem intézményfenntartó, de áldoz arra, hogy a gyermekvédelmi szakellátási rendszer jól működjék” – mondta Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere. Gondolatait Szent Pál apostol első korinthusi leveléből idézve zárta: „Szólhatok az emberek, vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom.” „Örülök, hogy Ti, gyerekek részesültetek az adományból, és hogy részt vehetek ezen az átadási ünnepségen. Bátran mondhatom, hogy a COOP adományozása már nemcsak kezdeményezés, hanem hagyomány” – jelentette ki Mentuszné Dr. Terék Irén, a Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának főosztályvezetője. „Évente 24 millió forintot költ intézményünk a gyermekek étkeztetésére. Emellett természetesen betartjuk a szociális előírásokat, mellyel így napi ötszöri étkezést biztosítunk a gyermekeknek. Ehhez a munkához járul hozzá a Coop Segély Alapítvány adománya” – mondta el Vígh Józsefné, az egri Gyermekotthon és Fogyatékos Otthon vezetője.

Heves Megyei Pénzvilág  Kiadja a Média Eger Nonprofit Kft., 3300 Eger, Törvényház u. 15. • Telefon (06 36) 419 999 • E-mail: penzvilag@mediaeger. hu • www.mediaeger.hu • Felelős kiadó: Bérczessy András főszerkesztő • Marketing munkatárs, hirdetésfelvétel: Major Ildikó, telefon: (06 30) 254-0755 • A szerkesztőség az újságban megjelenő hirdetések tartalmáért nem vállal felelősséget! • A lap megjelenik 10 000 példányban, ingyenes terjesztésben • ISSN 20623054 • Tördelés: Tömösközi Péter • Nyomdai munkák: Paus-Print Kft. 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 18. • Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

Tervezés hete: több mint 200 résztvevő a fórumsorozaton A Heves Megyei Önkormányzat március 25. és 29. között fórumsorozatot rendezett a megye járásközpontjaiban, amelyek alkalmával arra kérték fel a helyieket, hogy fejtsék ki véleményüket a készülő területfejlesztési koncepcióval kapcsolatban. A Tervezés hete nevet viselő rendezvény legfőbb céljaként azt tűzték ki, hogy minden érintett megoszthassa észrevételeit a területfejlesztési koncepció megállapításaival és javaslataival kapcsolatban. A koncepció feladata, hogy összhangot teremtsen az előttünk álló uniós pénzügyi időszakban, vagyis a 2014 és 2020 között Heves megyében megvalósuló beruházások, intézkedések között. A dokumentum az alapvető fejlesztési irányokat határozza meg. Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a fórumsorozat egyes

4 PÉNZVILÁG

állomásain tartott előadásai alkalmával kiemelte: a koncepció legfőbb célja, hogy Heves megye Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje legyen; ez kizárólag akkor valósulhat meg, ha a megyében élő állampolgárok elégedettek, adottak számukra azok az életkörülmények és feltételek, amelyek a megélhetést biztosítják. A célok eléréséhez a munkahelyteremtés, valamint a gazdaság, az infrastruktúra és az oktatás fejlesztése a legfőbb eszköz, útmutatóul pedig a területfejlesztési koncepció szolgálhat. Elhangzott továbbá: a megyei területfejlesztési koncepció megalkotása során nem lehet kizárólag megyei szinten gondolkodni és tervezni, a fejlesztési elképzelések sikeres megvalósítása érdekében megyehatárokon átnyúló együttműködésre van szükség. Annak

érdekében, hogy régiónk fejlődő és élhető térség legyen a jövőben, fontos, hogy a települések és a megyék vezetői együttműködjenek, közösen gondolkodjanak a fejlesztési irányokat illetően. A rendezvénysorozaton szerzett tapasztalatokat összegezve Szabó Róbert úgy fogalmazott: „Határozottan állítom, hogy íróasztal mögül nem lehet alapos területfejlesztési koncepciót alkotni. Rendkívül hasznos tudást sikerült ös�szegyűjtenünk, hiszen a fórumsorozat állomásain közel 200 résztvevő, több mint 50 javaslatát hallhattuk a koncepció szakmai iránymutatásaival kapcsolatban. Megnyugtató számomra, hogy a legtöbb esetben a hozzászólók elismerésüket fejezték ki a dokumentum alaposságát és megállapításainak helyességét illetően.”

A Tervezés Hete fórumain elhangzott felvetésekből szemezgetünk Ócsai László, Adács község polgármestere hozzászólásában a településén keresztül átmenő út felújítását kérte. Szabó Róbert: – Polgármester úr kérése valóban életbevágó jelentőségű, hiszen nemcsak a településen lakók mindennapjait keseríti meg a rossz út, de az alapinfrastruktúra rossz állapota a gazdasági tőkét is taszítja. A következő uniós ciklusban a befektetések ösztönzése szempontjából meghatározó cél Heves megye alsóbbrendű útjainak felújítása. Sarlós Gyula Gyöngyösről a helyi feldolgozóipar fejlesztésének a foglalkoztatásban betöltött szerepét hangsúlyozta. A megyei gazdaság fellendítésének egyik kulcsa a munkahelyteremtés, ezért rövid távon is kiemelt cél a nagyobb foglalkoztatási potenciállal rendelkező gazdasági ágazatok támogatása, ilyen a mezőgazdaság és a feldolgozóipar.

Balázs József országgyűlési képviselő a fórumsorozatot követően saját honlapján hozta nyilvánosságra észrevételeit, melyek alapján a koncepció újratervezését kéri. Álláspontja szerint Gyöngyös és a Mátra szerepe nem hangsúlyos a megyei koncepcióban, felhívta a figyelmet a térségben található Natura 2000-es területek specialitására, illetve a Mátrai Erőmű jelentőségére. Szabó Róbert: – A koncepció javaslattevő szakaszában Gyöngyös és a Mátra térsége, mind turisztikai potenciálját, mind a megye gazdasági tengelyében elfoglalt szerepét tekintve kiemelt figyelmet kap, számszerűen több mint 50 megállapításban és javaslatban olvasható. A Natura 2000 természetvédelmi oltalom alá tartozó területek speciális intézkedéséket kívánó helyzete is megtalálható a dokumentumban, hasonlóan a Mátrai Erőmű meghatározó munkáltatói szerepköréhez. Képviselő úr hozzászólásával nyitott kapukat döngetett, azonban észrevételei kapcsán megállapítható, hogy egy eredményes konzultáció alapfeltétele, hogy mindkét fél ismerje a teljes vitaanyagot.

PÉNZVILÁG 5

Heves: az adottságok és a lehetőségek megyéje Heves megye speciális helyzetben van, hiszen a központi tengelyt leszámítva a déli és az északi része felzárkóztatásra szorul, ugyanakkor adottságainak köszönhetően megvalósítható az a területfejlesztési koncepció, amely révén 2030-ra az ország harmonikusan fejlődő, élhető megyéjévé válhat. Ami a gazdaságot illeti, a közelmúltban kapott nyilvánosságot a hír, hogy a Bélapátfalvai Ipari Parkban 10 milliárd forintos beruházással egy eritritol-gyártó és egy mikroelasztikus gumilisztet előállító üzem létesülhet, közvetlenül 150 új munkahelyet teremtve. Ugyancsak nemrégiben jelentette be a Procter&Gamble, hogy 85 millió dolláros, zöldmezős beruházásba kezd Gyöngyösön, ahol a piacvezető Pampers pelenkák készülnek majd. Ám ezzel koránt sincs vége a sornak. Horváth László országgyűlési képviselő, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott szerint a térséget nem lehet kiragadni a közeli régiókból. Észak-, illetve Északkelet-Magyarország egy egységként kezelendő, hiszen a felzárkóztatás alapvető kormányzati és nemzetgazdasági érdek. Heves megye gazdasági mutatóit nézve azt látjuk, hogy a munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, sőt, a megye északi és a déli térségében még ennél is rosszabb a helyzet. A nagyobb városok tengelyében (Gyöngyös, Hatvan, Eger) az autópálya és az ipari parkok mellett stabil külföldi betelepült vállalkozások vannak, s ma is jelentősebb, tőkeerős befektetések keresik ezeket a területeket. A fejlettségi tengelyhez tartozó kistérségek gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy a lakosság és az anyagi javak nagy része is ide koncentrálódik. Ugyanakkor a megye északi része hegyvidéki jellegéből adódóan elzártabb, társadalmilag hátrányos helyzetű térség, alacsony lakosságszámú településekkel, de kiemelkedő természeti, turisztikai és táji adottságokkal. A megye déli része szintén hátrányos helyzetű járásokat foglal magában, jobb elérhetőséggel - azonban egy a klímaváltozásnak jobban kitett, illetve egykori iparát vesztett térségről van szó. Viszont a Tisza-tó, mint komplex fejlesztési terület kitörést jelenthet. - A kormány kijelölte a szabad vállalkozási zónákat. Az ide települő vállalkozások új munkahelyek teremtése esetén kedvező adózási feltételeket és plusz kedvezményeket kapnak. Megyénkből Pétervására és Heves térsége tartozik ide, de bízom benne, hogy javaslatomra a bélapátfalvai térség is bekerül ebbe a körbe – hangsúlyozta a kormánymegbízott, aki tavaly októbertől Heves megye gazdasági fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként is tevékenykedett. Horváth László kiemelte: Heves megye gazdaságának fontos eleme az idegenforgalom. A Mátra, a Bükk és a Tisza-tó

6 PÉNZVILÁG

minőségi üdülőhelyei nagy vonzerőt jelentenek. A borturizmus, a helyi gasztronómia mellett a gyógyturizmus fejlesztésének iránya lehet jelentős, s ezen a területen bőven vannak lehetőségeink. Ebben Eger, Egerszalók és térsége központi helyet foglal el. Utóbbi fejlesztésénél új irány, hogy egy golf- és üdülőfalu kialakítását tervezik. Nagy előrelépésnek tekinthető, hogy Mátraderecskén megoldódott a Mofetta társadalombiztosításba fogadása és OEP-finanszírozása, amely tíz évet váratott magára az alapkőletétel óta. A mátraderecskei gyógygáz a magyar balneológia új, egyedülálló gyöngyszeme, amely a radon tartalmú széndioxid fürdő révén jelentősen hozzájárul az ország érbetegeinek, az egyes reumatológiai kóresetek színvonalas ellátásához, rehabilitációjához. Most fejeződött be a bükkszéki gyógy- és strandfürdő felújítása is. Bükkszék – amely a Salvus-víz hazája –, Mátraderecske és Parád háromszöge speciális szolgáltatásokat nyújt, jól kiegészítik egymást, közben mindegyik unikális jellegű is. Fontos cél, hogy a Mátra vonalán létrehozzunk egy ilyen turisztikai-gyógyászati háromszöget. Az északi rész idegenforgalmi centruma Szilvásvárad, ahol reményeink szerint egy kormányberuházás keretében újul meg a nemzeti kulturális és lovas rendezvényközpont. Itt nemzetközi szintű lovas rendezvényeket és egyéb nagy kulturális programokat lehet majd rendezni. A központ, ahol anno 1984-ben volt a négyes fogathajtó világbajnokság, most harminc év után születik újjá. A projekt egyik fő célja Szilvásvárad látogatószámának, a külföldi vendégek számának növelése, valamint nemzeti kulturális örökségünk megismertetése, népszerűsítése, a turisztikai kínálat négy évszakossá tétele. Mindent egybevetve tehát az ökoturizmus és a minőségi turizmus irányába mozdul el a megye. A térség egyik nagy ipari fellegvára a visontai erőmű, amelyre sok más kiszolgáló ipari egység épült. A Mátrai Erőmű

Zrt. az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, amelynek 2015-ig van kedvező szerződése az MVM-mel, és itt kétezer-ötszáz fő dolgozik. A kérdés, hogy hogyan tovább, lesz-e állami részesedés, hiszen külföldi kézben van. Kívánatos lenne, hogy a felhalmozott fejlesztési források ne hagyják el az országot. Heves megye másik jelentős bányája a bélapátfalvai mészkőbánya volt, ám az egykor itt működött cementgyár tulajdonosai az üzem lebontása, és a bányatelek Bükki Nemzeti Parkhoz csatolása mellett döntöttek. Pedig a Bélkő hegy több millió tonna kiváló minőségű mészkövet rejt, amelyet így sajnálatos módon nem tudunk helyben munkahelyteremtésre, illetve tágabb értelemben az ország iparának fellendítésére használni. – Ami a gazdasági kapcsolatainkat illeti, elég aktívan törekedtünk arra, hogy külső forrásokat keressünk – mondta Horváth László. – Heti rendszerességgel találkozunk külföldi partnereinkkel. Igyekszünk kínai, orosz, amerikai, német, holland, norvég forrásokat bevonni. A múlt év közepén írtam alá Pekingben egy 850 millió dolláros forrás biztosításáról szóló szándéknyilatkozatot, amelyre a Tarna mentén egy egész fejlesztési övezetet, koncepciót építünk ki. Itt arra teszünk kísérletet, hogy hozzáadott értéket állítsunk elő. Egy példát említve: célunk, hogy a zöldség és gyümölcstermelésünk helyben olyan feldolgozottságot érjen el, hogy az Amerikai Egyesült Államok piacára tudjunk szárított zöldség- és gyümölcsport szállítani. Mindezt úgy szeretnénk elérni, hogy helyi erők bevonásával történjen a beruházás megvalósítása, s az irányítása és az ellenőrzése ugyancsak helyi kézben maradjon. Szeretnénk, ha ezek a fejlesztések a 2014-2020-as európai uniós források felhasználását is lehetővé tennék. Ez többek között a biotechnológia, az élelmiszeripar, a gépgyártás és a mezőgazdaság számára kínálna újabb lehetőségeket.

Százmilliós fejlesztés az egri kórházban

Nagyobb esélyt a koraszülötteknek – Attól nehezebb helyzet nincs, mint amikor valaki már az első lélegzetvételnél hátrányban van. Minden élet értékes, az első pillanattól kezdve – hangsúlyozta az egri Markhot Ferenc Kórházban, a koraszülött és újszülött osztály eszközparkjának fejlesztését szolgáló projekt nyitórendezvényén Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében elnyert pályázat alapvető célja a koraszülött és intenzív ellátásra szoruló újszülött csecsemők életesélyeinek növelése. A beruházás csaknem 100 millió forintos fejlesztést tesz lehetővé: ez a koraszülött osztály műszerparkjának megújulását és az új informatikai rendszer kiépítését foglalja magában. A projekt során az Európai Unió és a magyar állam által biztosított forrásból mintegy 90 millió forint vissza nem térítendő támogatást kap a kórház. A fejlesztéshez szükséges közel 10 millió forintos önerő nagy részét már két esztendővel ezelőtt sikerült előteremteni. 2011. február 26-án 6,5 millió forint gyűlt össze ugyanis a Heves Megye Napjához kapcsolódó jótékonysági esten. Az akkor segítőknek az est fővédnöke, Horváth László ismételten köszönetet mondott, s hozzátette: nagyon fontos, hogy a fejlesztés révén helyben, édesanyjuktól nem elszakítva lehet majd gyógyítani a gyermekeket. A kormánymegbízott megemlítette azt is, hogy a beruházásokat hátráltató korábbi tartalmi hibákat kijavítva immár elkezdődhet a hatvani, a gyöngyösi és az egri kórház rekonstrukciója. Az egri intézmény koraszülött és újszülött

osztályán jelenleg rendelkezésre álló műszerek és gépek átlagos életkora 14 év, de van közöttük 33 éves gép is. A betegőrző monitorok, az újszülöttek 24 órás megfigyelését biztosító informatikai és monitorozási berendezések elavultak. A rossz műszaki állapot miatt az ellátott betegek közül évente átlagosan 30 kisbaba kerül át másik városban működő úgynevezett perinatális intenzív centrumba. A támogatásból a neonatológiai részlegre 25 darab korszerű eszközt szereznek be: lélegeztető gépeket, intenzív, klinikai és hordozható inkubátorokat, betegőrző monitorokat, pulzoximétereket, infúziós pumpákat, vérgáz analizátort, hordozható ultrahang készüléket. Ehhez kapcsolódóan informatikai fejlesztés is történik, amely a digitális adatrögzítést, adatkezelést és -tárolást, a gyors kiértékelést teszi lehetővé. Ez a rendszer összekapcsolja az új készülékeket a kórház meglévő informatikai rendszerével, és szükség esetén biztosítja a kommunikációt más kórházakkal, klinikai intézetekkel is. A sikeres pályázat révén várhatóan megnövekednek az Egerben születő, koraszülött és intenzív ellátásra szoruló újszülöttek életesélyei, nő a helyben ellátott esetek száma is. A közbeszerzési eljárás után megtörtént a szerződéskötés a nyertes céggel, így megkezdődhet az eszközök beszerzése. A projekt előreláthatólag 2013. július 31-én fejeződik be. A projektnyitó résztvevőit dr. Fűtő László, a kórház orvos-igazgatója köszöntötte, míg a fejlesztés részleteiről dr. Kovács Krisztina adjunktus, az újszülött és koraszülött osztály orvos szakmai vezetője beszélt.

Megújul a palota Eredményesen zárult az egri Érseki Palota középső szárnyának a felújítására kiírt kivitelezői közbeszerzési pályázat, megtörtént a munkaterület átadása. Jelenleg az épület tehermentesítése zajlik, elszállítják a feleslegessé vált faanyagokat és gerendákat, ezután kezdődhet a tényleges felújítás. A beruházásnak köszönhetően az épület Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája lesz, amely sokrétű szolgáltatást nyújt majd. Az egri Érseki Vagyonkezelő Központ sikeres uniós pályázatának köszönhetően 986 millió forint támogatást nyert az épület évek óta üresen álló középső szárnyának turisztikai vonzerővé fejlesztésére. Az érdek-

lődőket interaktív kiállítások várják majd, amelyek a magyar egyház, illetve az egri főegyházmegye történetét, kincseit mutatják be. Bepillanthatunk a püspök könyvtárába, képtárába, ruhatárába, dolgozószobájába és kincstárába is. A földszinten borszaküzlet, cukrászda-kávézó, ajándékbolt, gyermekmegőrző, turisztikai információs központ és filmvetítő termek kapnak helyet. A megszépült palota barokk díszkertje, lépcsőháza és földszintje mindenki számára ingyenesen látogatható lesz. A fűtés geotermikus energia felhasználásával történik majd, ami lényegesen csökkenti az épület fenntartási költségeit. A látogatóközpont várhatóan 2014. augusztus 31-én nyílik meg a turisták előtt.

Tűzifa udvar Tűzifa udvart hozott létre az állami tulajdonú Egererdő Zrt. Egerben. A társaság három megye területén működik, a kitermelt fának mintegy 70 százalékát energetikai célokra használják fel. A hagyományosnak nevezett, különféle mértékben feldolgozott darabolt, hasított tűzifa mellett az apríték, a brikett is megjelent a társaságnál. A tűzifa udvart egy fejlesztés-sorozat első lépéseként alakították ki. Dr. Jung László vezérigazgató elmondta: 255 millió forint körül i értékben szereztek be feldolgozó és rakodó gépeket. Emellett digitális hídmérleget állítottak munkába, illetve egy olyan logisztikai rendszert, ami a partnerek fogyasztási szokásait figyelve segíti, hogy mindig legyen elegendő termék raktáron. Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő az átadáson elmondta: a szolgáltató állam az állami tulajdonú társaságok szerepvállalását is jelenti. Emlékeztetett: több mint 1 milliárd forint értékben kaptak a rászorulók tűzifát, több mint 1500 önkormányzat helyi döntése alapján. A képviselő elmondta még: az Egererdő ezzel a fejlesztéssel jó utat választott. Hozzátette: a megújuló energiaforrások, a szilárd biomassza felhasználása a kormányzat elképzelései szerint kiemelt fontosságú. Nagy András, a tulajdonos MFB Zrt. képviselője elmondta: 3 éve 22 állami erdészet vagyonkezelését vették át, s ezen társaságok nagyon fontos gazdasági szerepet kaptak. Ezért is indokolt az ilyen fejlesztés. Eger után jövőre Gyöngyös térségében, illetve Nógrád megyében is létesítenek hasonló tűzifa udvart. PÉNZVILÁG 7

Turisztikai fejlesztések Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgató-helyettese, Ártim László, sajtótájékoztatón mutatta be az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programjának (ÉMOP) turisztikai eredményeit a XX. Miskolci Utazási Kiállítás nyitó rendezvényén. Az ÉMOP egyik kiemelt tématerülete az Észak-magyarországi régió turisztikai potenciáljának az erősítése, amire több mint 221 millió Euró, azaz közel 62 milliárd forint pályázati forrást különítettek el. Ennek keretében turisztikai attrakciók és szolgáltatások, szálláshelyek, egészségügyi turisztikai fejlesztések, illetve turisztikai desztináció menedzsment szervezetek és turisztikai klaszterek fejlesztéseit támogatták, támogatják az év végéig. Az

ÉMOP keretében összesen 16 turisztikai pályázati felhívás jelent meg 2007 és 2013 között. A pályázatok keretében közel 57 milliárd forint támogatást nyert el 182 turisztikai fejlesztés a régióban. Ennek több mint 76%-a, összesen 43,4 milliárd forint, turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztéseit segíti, csaknem 22%-a, közel 12,3 milliárd forint, kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók) projektjeire jutott. Több mint 1 milliárd forint értékben pedig TDM szervezetek és turisztikai klaszterek létrehozása és fejlesztése valósulhat meg. A fejlesztések révén 2013 márciusáig 550 új munkahely jött létre, 189%-kal növekedett a támogatott kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák

Mofetta Magyarország egyedülálló gyógy­gáz­ kincse Mátraderecskén A mátraderecskei gyógygáz a magyar balneo­lógia új, egyedülálló gyöngyszeme, mely jelentősen hozzájárul az ország érbetegeinek, illetve egyes reu­matológiai betegségekben szenvedők színvonalas ellátásához, rehabilitációjához. Egyéb hatásai továbbá: •  fokozza a sejtek anyagcseréjét, • segíti a szervezet méregtelenítési folyamatát, •  erősíti az immunrendszer működését, • fájdalomcsillapító hatását az endrofintermelés serkentésével magyarázzák, • teljesítményfokozó hatása miatt egyfajta természetes doppingszerként viselkedik. Keresse fel szakorvosát, és írassa fel receptre az OEP által támogatott kezelést! A részletekről érdeklődjön a (36) 576 200-as telefonszámon, vagy látogassa meg weboldalunkat: www.mofetta.eu. Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő Mofetta 2003 Kft., Mátraderecske, Hősök tere 12. (X) Mofetta – Őserő a föld mélyéből.

száma, 113 új turisztikai szolgáltatást alakítottak ki, több mint 1400 turisztikában érdekelt vállalkozást és szervezetet vontak be a támogatott TDM szervezetekbe és közel 160 vállalkozás működik együtt a támogatott turisztikai klaszterekben. Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi regionális marketing igazgatója elmondta: a megvalósult turisztikai projektek jelentős mértékben hozzájárultak a Régió turisztikai teljesítményének növekedéséhez. 2012-ben 5,2%-os vendégszám növekedés, valamint 5,5%-os vendégéjszaka növekedés realizálódott a régió szálláshelyein. Az Észak-magyarországi régió elmúlt 6 éves teljesítménye kiemelkedő a többi turisztikai régióhoz képest.  (norda)

Kedvelt és eredményes Az egri borvidék sikerei Azután, hogy néhány napja egy komoly internetes bormagazin – 10 ezer ember bevonásával készített – felméréséből kiderült: az Egri Borvidék a legkedveltebb a borfogyasztók körében, Eger ismét bizonyított a legrangosabb nemzetközi borversenyen. Az egri pincészeteknek igazi éremesőben volt részük Bordeaux-ban: 4 arany, 5 ezüst és 9 bronzérmet szereztek. Ezzel az International Challenge du Vin kiírásán ismét az egri lett Magyarország legeredményesebb borvidéke. A megmérettetésen 5 kontinens 38 országa vett részt, megközelítőleg 5 ezer mintát pontoztak az ítészek. Magyarországnak 11 arany, 12 ezüst és 17 bronzérem jutott, a 40 medáliából 18 Egerbe került, a mieink után Szekszárd (4 arany, 1 ezüst), Tokaj-Hegyalja (2 arany, 3 ezüst és 2 bronz) és Villány (1 arany, 1 ezüst) volt a legeredményesebb Bordeaux-ban. A kitűnő termelők számos borát kóstolhatja majd a közönség az Egri Várban, április 27-én, a II. Egri Csillag Fesztiválon 11 órától. A Csillagok a Bikavérekkel párban lesznek majd jelen. A rendezvényen Szekeres Adrien, Feke Pál mellett Herczeg Flóra és a Például igen lép színpadra. A fesztiválon a gyerekeknek is kínálnak programokat.

8 PÉNZVILÁG

Aranytőke Borszemle

Egri Borvidék: új stratégia az új kihívásokra

Nyolcadik alkalommal, április 26-án rendezik meg az Aranytőke Borszemlét, az egri borvidék egyik legjelentősebb versenyét.

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egri borászok az utóbbi évtizedben már bebizonyították, nem csak a hazai, de a nemzeközi mezőnyben is képesek kiemelkedő eredményeket elérni. Az is tagadhatatlan azonban, hogy időközben a fogyasztói igények is jelentősen megváltoztak, és ez nem tett jót az ágazatnak, hogy csak a gazdasági válságnak a keresletre gyakorolt hatására utaljak. Azaz: az olcsóbb árkategória irányába fordultak a vásárlók, ami nehéz helyzetbe hozta az ágazat egészét, egyúttal új kihívásokat is jelentett a borászatok számára – hangsúlyozta Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke annak kapcsán, hogy a közelmúltban elkészült egri borvidéki stratégia. Hozzátette: azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az uniós csatlakozásunk óta az olcsó, gyenge minőségű dél-európai borok teret nyertek itthon, illetve a magyar borok hagyományos piacain, más mellett Lengyelországban, Csehországban, de a szőlő termőterülete is drasztikusan zsugorodott. Varsányi Lajos arra is emlékeztetett: az Egri Borvidék szereplői közt szintén jelentős változások történtek. Egyebek mellett felszámolták a legnagyobb borászati vállalkozást, az Egervint. És ez nem csak egri munkahelyek elvesztését, a szőlőtermelők bizonytalan helyzetbe kerülését eredményezte, hanem veszélybe sodorta a cég által birtokolt, a borvidék számára rendkívül fontos exportpiaci pozíciókat is. – Hogy mást ne is említsünk: az Egervin majd’ húsz országba szállított egri borokat, mióta azonban bezárta a kapuit, lényegében tönkre ment az igen komoly tároló-, illetve az ugyancsak jelentős feldolgozókapacitás is. Mindezen felül nagyon hiányzik a borvidékről az a 2-3 milliárd forintnyi tőke is, ami eltűnt az ágazatból. Tulajdonképpen mindebből egyenesen következik, hogy az itt megtermelt szőlő jelentős része nem borként, hanem szőlő alapanyagként hagyja el a borvidéket, azaz: máshol teremt munkahelyeket, máshol termel komolyabb hasznot. Az országos összkép azonban még ennél is sötétebb, hiszen borexportőrből, illetve a korábbi esztendők relatív túltermeléséből 2012re borimportőrré váltunk – mutatott rá.

A megmérettetés helyszíne ezúttal is az egerszóláti Brezovay-kastély, ahol neves borászok és borbírálók értékelik a termelők, illetve a pincészetek nedűit. Az ünnepélyes díjátadó szeptember 7-én, az Egerszóláti Olaszrizling Fesztiválon lesz, a borszemle eredményeit azonban hamarabb, a versenyt követő héten közzéteszik.

Aranyérem Kovács Nimród Winery – Pinot gris 2011 Kovács Nimród Winery – Rhapsody – 2007 Vincze Béla Pincészete - Arcanum Cabernet Franc – 2009 Gróf Buttler Borászat – Gróf Buttler 2011

Ezüstérem Juhász Testvérek Pincészete – Chardonnay barrique 2009 Thummerer Pince – Egri Bikavér Superior 2009 Thummerer Pince – Syrah 2009 Demeter Pincészet – Egri Csillag 2012 Kovács Nimród Winery – NJK 2007

Bronzérem Juhász Testvérek Pincészete – Olaszrizling 2011 Bolyki Pincészet és Szőlőbirtok – Pocok a szántásban – Egri Csillag 2011 Egri Korona Borház – Cuveé Selection 2009 Thummerer Pince – Egri Bikavér 2009 Thummerer Pince – Vili Papa Cuveé-je 2009 Demeter Pincészet – XY 2009 Demeter Pincészet – Egri Csillag Classic 2012 Vincze Béla Pincészete – Mészhegy Syraz 2009 St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet – Hangács Egri Bikavér Superior 2009

Az EBHT elnöke szerint mostanra eljutott Eger oda, hogy ha „életben akar maradni”, továbbra is a piac meghatározó szereplő kíván lenni, változtatnia kell. – Az egyik lehetséges irányt az egykori piacaink visszaszerzése, illetve a még meglévő piacainkon a fizetőképes kereslet kiszolgálása jelentheti. Ehhez azonban a szereplők – a szőlőtermelők, a borászok, a marketing szakemberek – összefogására, az anyagi eszközök koncentrációjára van szükség. A nagy piacokat ugyanis csak így lehet kiszolgálni. Lásd az oroszországira való visszatérést vagy a mostanában sokat emlegetett kínaira való belépést. A tavalyi szüret után – az alacsony hazai és európai termésátlagok miatt – nem volt gond a szőlő alapanyag értékesítésével, ám komolyan számolnunk kell azzal, hogy egy átlagos, vagy annál nagyobb men�nyiségű termés esetén nem talál vevőre a magyar szőlő. Már csak e miatt is fontos lenne a közös piacépítés, hogy az itteni szőlőt „egri” borként tudjuk értékesíteni, ami új munkahelyeket és nem mellesleg magasabb árakat jelenthet – hangsúlyozta Varsányi Lajos. A tavaly év végére elkészült, Németh Ákos és Ipacs Géza marketing szakemberek által jegyzett borvidéki stratégia kiemelt célként ír a termőterület stabilizációjáról, a versenyképesség javításáról és az árbevétel növeléséről. Ennek érdekében erősítené az összefogást, minőségben és gazdaságosságban is versenyképes termékekre fókuszálna, s optimalizálná a szőlő termő terület nagyságát, illetve az azon előállított árualapokat. Újratelepítésre, ültetvénykorszerűsítésre és szerkezet átalakításra van szükség a mikroklímának és a terroirnak legjobban megfelelő fajták előtérbe helyezésével, esetenként – ahol lehetséges – gépi szőlőművelés alkalmazásával. Jó minőségű árualapokat kell előállítani a szőlőtermelők és felvásárlók kölcsönös érdekeken alapuló hosszú távú együttműködés révén, s indokolt lenne a szőlőtermelők premizálása is a végtermék értékesítését követően. Az alkalmazott borászati technológiákat folyamatosan fejleszteni kell, elsősorban a palackozás terén. A főbb megállapításai azonban a megújulás és az összefogás szükségességére építenek. PÉNZVILÁG 9

Pályázati felhívás A Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­ kamara és Eger Megyei Jogú Város Ön­ kormányzata pályázatot hirdet kéz­ mű­­veseknek, népművészeknek, népi ipar­mű­vé­szek­nek Eger város a kéz­mű­ ves­ség­ben címmel. A pályázat célja: Eger bemutatása a helyi kézművesség szemén át, az általuk hordozott hagyományok, és értékek elismerése, elismertetése. A város és környezetének egyedi arculatára jellemző termékek bemutatása, mely által a hazai és külföldi fogyasztói közönség még jobban megismerheti Eger történelmi múltját, hagyományait, örökségét. A magyar vállalkozói kultúra elmélyítése és a piaci helyzetének javítása azáltal, hogy a magyar kézművesség a turizmus adottságaira épülve a hagyományos iparágak megőrzésével, esetleg bemutatásával a város turisztikai kínálatát gazdagítsa és bővítse. A pályázat egy meghatározó eleme Eger marketingstratégiájának erősítése, amelynek egyik legfontosabb alapelve a város értékének növelése, megítélésének magasabb szintre emelése, melyhez elengedhetetlen a város lakosságának, a városban működő hagyományőrző, értékteremtő vállalkozások tevékenysége. Ennek értelmében született meg a szlogen, mely megfogalmazza az üzenetet mind az itt élők, mind az idelátogatók számára: „EGER A TE TÖRTÉNETED”. Ez azt hordozza magában, hogy ez a város az övék, olyan lesz, amilyennek alakítják, az ő történetük, az ő életük. Az idelátogatók számára pedig egy felhívás, hogy Eger váljon az ő történetükké, életük egy részéve az itt átélt élmények által. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy 2013 a Gárdonyi Év jegyében zajlik, az író születésének 150. évfordulója alkalmából. Eger egész éves programokkal készül az emlékévre. Az év programjait a Gárdonyi Géza hagyatékát gondozó Dobó István Vármúzeum koordinálja. Pályázni lehet: A pályázati műveket három témakörben várjuk: I.  „Eger a Te történeted” témában vá­ runk: Olyan kézműves, népművészeti és iparművészeti alkotásokat, melyek illeszkednek Eger város stratégiájához, felhasználva annak szellemiségét, alapvető célkitűzéseit: •  mely megkülönböztet •  mely képviseli a jó hírnevet •  mely márkahűséget segít elő •  mely minőséget garantál

10 PÉNZVILÁG

•  mely rendszerbe emelhető •  mely emeli a termék értékét •  mely közösségépítő elem. II.  Gárdonyi Évhez kapcsolódó témakö­ rökben várunk: Olyan kézműves, népművészeti és iparművészeti alkotásokat, melyek illeszkednek, kapcsolódnak Gárdonyi Géza szellemiségéhez, munkásságához, műveihez, az Egerben eltöltött éveihez. III.  Szabadon választott megközelítésben várunk: Olyan kézműves, népművészeti és iparművészeti alkotásokat, melyek Egernek és/vagy környékének jól tükrözik hagyományait, kultúráját, motívumkincsét, forma- és színvilágát. Mindezek mellett lehetnek napjaink igényeinek is megfelelő tárgyak, melyek akár az otthon, a lakás, a konyha, az ebédlő berendezésére, díszítésére alkalmas használati eszközök vagy egyéb dísztárgyak, az öltözködés-kultúra elemei (viseletek, kiegészítők, ékszerek, hangszerek, játékok stb.); továbbá ritka, vagy kihalófélben lévő mesterségek, kézműves szakmák tárgyai is. Pályázati feltételek: Pályaművet (terméket) nyújthatnak be egri, megyei (régióban) tevékenykezdő alkotók, kézművesek, tárgyalkotó népművészek, kézműves iparművészek; egyéni jelentkezők és alkotóközösségek. Egy pályázó több pályaművet is benyújthat. Egy pályázatban egy termék vagy termékcsalád szerepelhet. Nem képezheti pályázat tárgyát technológiai eljárás. Pályázni az alkotás benyújtásával lehet, melyhez szorosan hozzátartozik a mellékelt pályázati adatlap. Az adatlapon a következőket szükséges feltüntetni: Termék/termékcsalád rövid leírását legfeljebb három gépelt oldal terjedelemben, az alábbiak szerint: •  A termék eredetiségének igazolása érdekében a termék történetének, ipartörténeti múltjának leírását. •  A hagyományos elismertség igazolása érdekében a termék helyi, tájegységi, regionális kötődésének ismertetését, vagy a rendelkezésre álló, ezt igazoló dokumentumokat másolatban. •  Nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázatban megadott (név, lakcím, telefon, szakmai pályafutás) adatainak közzététe­ léhez hozzájárul. •  Nyilatkozat arról, hogy a pályázott termék, termékcsalád harmadik személy szerzői jogait nem sérti. Ha erre alapítva harmadik személy a pályázat kiírójával szemben igényt érvényesít, a pályázó közvetlen helytállási kötelezettséget vállal. •  Az elkészített alkotást a pályázati adatlappal együtt 2 (kettő) példányban kell benyújtani az alábbi címre: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 3300 Eger, Faiskola út 15. •  Az pályáztatott terméken jól látható-

an fel kell tüntetni a készítő nevét, címét, az alkotás nevét (ha van). •  Lehetőség szerint vagy magán a terméken, vagy a termékhez szorosan kapcsolódóan legyen egy rövid tájékoztatás vásárlók számára (mit ábrázol a termék, mihez kötődik, mely honlapon tud bővebb információt szerezni, stb.), illetve javasoljuk a csomagolás, szállíthatóság követelményeire történő utalást is. A pályázati felhívás és az adatlap letölthető a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról a www.hkik.hu és Eger Megyei Jogú Város honlapjáról is a www.eger.hu oldalon, e-mailben kérhető a [email protected] címen, vagy a (36) 416660/105 telefonszámon, ahol további információkérésre is van lehetőség. Az alkotás és a pályázat benyújtási határideje: 2013. május 2. (csütörtök) 16.00. A benyújtás helye: HKIK Székháza – Eger, Faiskola út 15. A pályázatok elbírálása: A pályázatokat a kiírók által felkért szakmai bizottság bírálja el és dönt a díj odaítéléséről. A bírálóbizottság az értékelésnél a következőket veszi figyelembe: •  termékek eredetisége, • kötődés a városhoz, tájegységhez, régióhoz •  hagyományos elismertsége, •  a kivitelezés kiváló minősége, •  maradandósága, értékállósága, •  termékek hasznosíthatósága. Díjazás: A bírálóbizottság által a legkiemelkedőbbnek ítélt termékek, termékcsaládok készítői elismerő oklevélben részesülnek, melyet ünnepélyes keretek között vehetnek át 2013. május 18-án a Pünkösdi Vigadalom keretében, továbbá •  igény szerint az elkészített alkotások, termékek forgalmazásának lehetősége adott lehet „Eger 1552.” üzletében, •  PR cikk és interjúk megjelentetése a Heves Megyei Hírlapban, az Egri Magazinban és az Egri TV-ben, •  2013-ban egy igény szerinti kézműves vásáron való megjelenés költségeinek átvállalása. Eredményhirdetés A pályázók írásban kapnak értesítést 2013. május 10-éig az eredményről. Az oklevél átadására ünnepélyes keretek között kerül sor 2013. május 18-án a Pünkösdi Vigadalom keretében. Továbbá a szakmai bizottság által díjazásra, illetve elismerésre ítélt termékek kiállításon vesznek részt. A pályázattal kapcsolatos további információ: Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamra Pintérné Dobó Tünde, gazdaságfejlesztési munkatárs. Telefon: (36) 416-660/105 mellék, telefax: (36) 323-615, e-mail: [email protected]

Tájékoztató Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében annak a belföldi magánszemélynek, aki nem biztosított, annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátást igénybe tudja venni, 2013-ban havonta 6660 forint (naponta 222 forint) összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, függetlenül attól, hogy az orvosi ellátást ténylegesen igénybe veszi-e vagy sem. Biztosítottak például azok a magánszemélyek, akik munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy más szolgálati jogviszonyban állnak, illetve akik álláskeresési támogatásban, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,

gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban stb. részesülnek. Ez az alanyi kör tehát anélkül jogosult az egészségügyi ellátásra, hogy azért külön fizetnie kellene. Ha a magánszemély nem tartozik a fent meghatározott körbe, és közösségi rendelet vagy nemzetközi egyezmény előírása alapján sem jogosult az egészségügyi ellátás igénybevételére, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére irányuló kötelezettségét a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz a 13T1011 számú adat- és változás­be­je­ len­tő lapon be kell jelentenie 15 napon

belül. Az adatlap a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) is letölthető. A járulékfizetési kötelezettségről ügyfélszolgálatainkon személyesen, illetve telefonon a 06/40-42-42-42-es kék számon kérhető bővebb felvilágosítás. Fontos, hogy amennyiben a magánszemély korábban biztosított volt, akkor az egészségügyi ellátás a jogviszony megszűnését követően a biztosítással járó jogviszony napjaival megegyező napig, de legfeljebb 45 napig még továbbra is igénybe vehető. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság

Meghívó A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Mátrai Erőmű Zrt. közös rendezvényére, melynek központi témája a duális szakképzés Időpont: 2013. május 2. (csütörtök) 14.00 óra • Helyszín: Mátrai Erőmű Zrt. Látogatóközpont (Visonta, Erőmű u. 11.) A rendezvényen az RWE Power AG. szakképzésekért felelős vezetője tart előadást a németországi tapasztalatokról. Az előadás után konzultációra kerül sor (várhatóan 17 óráig) a magyarországi helyzet és a fejlődési irányok megvitatása érdekében. A téma aktualitását az adja, hogy a magyarországi duális szakképzés rendszerének 2014–2020 közötti időszakban történő továbbfejlesztését a Nemzetgazdasági Minisztérium májusban bocsájtja társadalmi egyeztetésre egy vitaanyag elkészítésével, mely nagyobb részben a németországi tapasztalatokat veszi alapul. A rendezvényre várjuk Önt, illetve a témában érintett kollégáit. A részvételi szándékot az alábbi elérhetőségen lehet jelezni 2013. április 30-ig: Balogh Zita, e-mail: [email protected].

PÉNZVILÁG 11

Beiskolázási arányok, irányok a szakképzésben 2014-től Március végén ülésezett a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság. Ennek keretében két javaslatot tárgyalt, fogadott el: 1. Elsőként a Heves Megyei Szakképzési és Fejlesztési Koncepciót tárgyalta. A szakképzési fejlesztési koncepciókészítésének fő célja a megyei szakképzés jövőjének bemutatása elsősorban a gazdaság, a munkaerő-piaci jellemzők, igények, kereslet figyelembevételével. (A koncepció nem foglalkozik az iskolarendszer működtetésének, kapacitásainak kérdéseivel, mert ezt más jogszabályok szabályozzák.) A koncepció időhorizontja az alábbi cik­ lusokra terjed ki: –  2013-ra vonatkozóan: koncepcionális javaslatok, tézisek megfogalmazása. –  2014/15-re és 2014/15-től: szakképzési irányok és arányok meghatározása és évenkénti felülvizsgálata. –  2014-20: Heves Megye Területfejlesztési koncepciójához igazodás, annak a szakképzési fejlesztési koncepcióval történő kiegészítése A szakképzési fejlesztési koncepció alap­ vető tézisei a következők: –  a duális szakképzési rendszer kiszélesítése (elmélet: iskola, gyakorlat: élő munkakörnyezetben vállalkozásoknál) –  a megye gazdasági profiljához igazodó képzési kínálat, az ipari, vidékfejlesztési (agrár) jellegű képzési kínálat arányának növelése –  munkaerő-piaci információs rendszer mélyítése, a keresleti-kínálati információk széleskörű publikálása, tudatosítása –  szakképzés, szakmunka társadalmi presztízsének növelése –  hatékony pályaorientációs programok és módszerek széleskörű alkalmazá-

sa; a munka-erőpiaci keresleti igények 100%-os ismeretén alapuló döntéshozatal elősegítése a szülők, diákok és pedagógusok körében. –  jól használható pályakövetési rendszer kialakítása és működtetése országosan összehangoltan –  szakképzésből való lemorzsolódás csökkentése sokrétű: pályaorientációs, pedagógiai-módszertani, szociális és infrastrukturális /kollégiumok/ eszközökkel –  kollégiumok kihasználtságának és szerepének, társadalmi nevelő hatásának növelése –  a felsőfokú képzésre előkészítő, széles körű szakmai alapismeretet adó szakközépiskolai képzés arányának növelése a szakképzésen belül –  alulképzettek arányának csökkentése –  a magas színvonalú képzést adó megyei képző intézmények és kínálatuk regionális pozíciójának erősítése –  szorosabb kapcsolat és együttműködés kiépítése a megyei és regionális szakképző intézmények, gyakorlati képzést végző vállalkozások és felsőfokú képzést nyújtó képző intézmények között –  felnőttképzés és iskolai szakképzés erősebb együttműködése, ösztönzése –  egységes és összehangolt szakképzési nomenklatúra, adatszolgáltatás és információs rendszer működtetése. Fontosabb számok: –  Szakiskola: 5000 tanuló –  Szakközépiskola: 4000 tanuló –  Lemorzsolódás: 10–20% –  Hátrányos helyzetű tanulók: 10% – Heves megyében 29 iskolában történik szakképzési oktatás, mely 19 fenntartóhoz tartozik.

A koncepció elolvasható a www.hkik. hu oldalon. 2. A Bizottság második napirendi pont­ ként az iskolarendszerű képzések szakma­ szerkezetre tett javaslatot. A szakképzési törvény értelmében a kormány hozza meg az MFKB által tett javaslatokon alapuló szakma szerkezeti döntést fenntartókra lebontva. A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, közép é s hosszú távú terveket valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve hivatott érvényesíteni az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Ez a döntés 2013-tól – megyékre és fenntartókra lebontva – valamennyi államilag támogatott szakképzésre megszületik, a 2014. szeptemberében induló iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozólag. A képzési javaslatokat három kategóriára kellett bontani: –  létszámkorlátozás nélkül beiskolázható képzések –  létszámkorlátozással támogatott szakképesítések –  a megyében nem támogatott képzési irányok (itt regionális vagy országos képzések, vagy piaci típusú képzésekre van lehetőség). Továbbá az MFKB-nak javaslatot kellett megfogalmazni, maximum 10 olyan szakma képzésére, melyet hiány szakképesítésként jelöl meg. E képzésben résztvevő diákok ösztöndíjat kapnak. Hiány szakképesítések a következők: Szociális gondozó és ápoló; CNC-gépkezelő; gépi forgácsoló; hegesztő; ipari gépész; központifűtésés gázhálózatrendszer-szerelő; villanyszerelő; kőműves és hidegburkoló; kertész; mezőgazdasági gépész.

A Tisza-tó fejlesztése Az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával megvalósuló öt megyét érintő program fő célja, hogy biztosítsa a Tisza-tó és a hozzá kötődő csatornák vízutánpótlását, árvíz idején a víz levezetését, aszályos időszakban pedig az öntözővíz pótlását – közölte a vidékfejlesztési miniszter az április elején tartott nyitóünnepségen. A feliszaposodott csatornák kotrását, elavult műtárgyak korszerűsítését is meg-

12 PÉNZVILÁG

oldják. Fazekas Sándor elmondta: a 127 négyzetkilométernyi vízfelületű Tisza-tó fennállásának legnagyobb értékű fejlesztése nyomán lehetővé válik, hogy 35 ezer hektárnyi terület jusson megfelelő men�nyiségű és minőségű öntözővízhez. Ez utóbbi különösen fontos a Körös-völgy szempontjából, ami Magyarország legszárazabb területe. A terület mezőgazdasági termelésének fenntartása, az aszályos nyári időszakokban csak a Tiszáról

átvezetett vízzel lehetséges. A beruházás, a kiegyensúlyozott vízellátás megteremtése a klímaváltozás elleni védekezés érdekében is szükséges – fűzte hozzá. Magyarország első számú ökoturisztikai területének a Tisza-tónak, a víztározó állatvilágának és ökológiai egyensúlyának a megóvásához szintén hozzájárul a most induló beruházás – mondta Fazekas Sándor. (VM sajtó)

HANNA

tisztánlátó jósnő (+36 30) 439 2069 • Eger, Kossuth L. u. 22.

Vállalkozók, vállalkozások! Kedvező számlavezetési kondíciókat és hiteleket kínálunk kezdő és működő vállalkozások részére: • Széchenyi Kártya-, Beruházási-, Forgóeszköz- illetve Megelőlegező hitelek, •  Agrár Széchényi- és Gazdakártya hitelek, • Új Széchenyi hitel beruházási és forgóeszköz fejlesztési célra (minősítéstől függően 5,5–9,0 %-os kamattal), • MFB Vállalkozásfinanszírozási Program, Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitel, Agrárfejlesztési Hitel és MFB Agrár Forgóeszköz Hitel (hiteltípustól függően 5,7–8,0 % közötti kamattal), •  Új Széchenyi hitelgarancia program. Várjuk érdeklődését a Takarékszövetkezet központjában!

Eger, Széchenyi u. 18. (06 36) 511-080 • (06 36) 511-079

www.egertksz.hu

TAKARÍTÓSZOLGÁLAT EGER

(06 20) 9359 211

ÖKO TAKARÍTÁS Szalagfüggöny-, szőnyeg-, kárpittisztítás és épülettakarítás. Magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt.

Lichtmatrix Technológia felhasználásával

ÚJ RENAULT CLIO GRANDTOUR

TERET AD A FORMÁNAK Elvisz bárhová! Dacia Duster már 2

700 000 Ft-tól

Megtérül a kis cégek támogatása Az adó- és illetékbevételeken keresztül az önkormányzatok és az állam is haszonélvezője a kombinált mikrohitel programnak Magyarországon egyedülálló kutatásba kezd a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány, amely azt vizsgálja, mennyi állami többletbevételt hoznak a vállalkozásoknak nyújtott támogatások. A Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány a megye gazdaságának meghatározó szereplője, hiszen támogatással kombinált mikrohiteleivel a helyi vállalkozások számára a fejlesztési források megszerzésének egyik legkeresettebb pénzügyi megoldását kínálja. Ez a tevékenység egyik hatékony eszköze a megye gazdaságfejlesztésének. Az alapítvány jelenleg 900 vállalkozást kezel, hitelportfoliójuk nagysága eléri a négymilliárd forintot. Az alapításának huszadik évfordulóját áprilisban ünneplő szervezet egy egyedülálló kísérleti programba kezd. – A következő három évben négyszáz együttműködő vállalkozást kísérünk majd figyelemmel, azt nézzük meg, tényleg visszatérül-e a magyar államnak a támogatás. Sokan ugyanis úgy gondolják, a nekik adott forintok tulajdonképpen ingyen pénznek számítanak. Szeretnénk bebizonyítani, hogy ez nem így van, hanem minden fillér megtérül – mondta el Farkas Zoltán, a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke. – Magyarországon nem volt jellemző, hogy a multiplikátor hatást a makrogazdasági szinten túl a konkrét vállalkozásoknál követték volna végig. Ez a kutatás erősíti majd a cégek és az alapítvány kapcsolatát, de bizonyítjuk azt is, hogy a kis- és középvállalkozások vissza nem térítendő forrásokkal való támogatása kölcsönösen előnyös befektetés. Az

Ismét szerepet kapnak a megyei önkormányzatok A kormány döntése alapján a vállalkozásfejlesztési alapítványok alapítói jogai visszakerülnek a megyei önkormányzatokhoz. Az átadást indokolja, hogy 2012. január 1-től a közigazgatási rendszer átalakítása miatt a megyei önkormányzatok alapvetően területfejlesztési feladatokkal foglalkoznak, így ehhez szorosabban kapcsolódhat az alapítványok tevékenysége is. Az alapítványok többségében a megyei önkormányza­tok, települési önkormányzatok és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapításával jöttek létre 1991 és 1996 között, hogy mikrohitelezést és tanácsadást nyújtsanak a vállalkozások, gazdasági szereplők felé. együttműködésből profitál mind az állam, mind az Európai Unió, mind pedig a vállalkozás, tehát win-win szituáció alakul ki – tette hozzá Farkas Zoltán. A kutatásban 400 olyan vállalkozás vesz majd részt, akik kombinált mikrohitelt vettek igénybe. Az előzetes kalkuláció szerint a cégek három év alatt több mint 2,1 milliárd forint többletbevételt generálnak az államnak és az önkormányzatoknak, miközben ehhez 2,6 milliárd forint hitelre, s ugyanennyi vissza nem térítendő támogatásra volt szükségük. A cégek többnyire ingatlan és ingó beruházást hajtottak végre a kombinált mikrohitelnek köszönhetően. A támogatással 5,2 milliárd forintnyi vagyont mozgatnak meg, számításaink szerint a pénz hetven százalékát pedig ingatlanszerzésre fordítják. Ezzel illetékfizetési kötelezettségük keletkezik, amely számottevő többletbevételt hozhat a központi költség-

Összekötik a terveket azok megvalósításával A Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány természetes partnereként tekint a megyei önkormányzatra. Farkas Zoltán kuratóriumi elnök elmondta, a megyei területfejlesztési koncepció kialakításakor elküldték szakmai véleményüket. Szerepük inkább abban lesz, hogy a terveket a valósággal összekössék, részt vegyenek a pénzügyi eszközök, pályázatok kialakításában. A Heves Megyei Önkormányzat alapítóként kiemelt feladatának tekinti, hogy a lehető legnagyobb forrás álljon az alapítvány rendelkezésére, melyet kihelyezve helyzetbe hozhatja a helyi vállalkozásokat, és ezzel új munkahelyeket teremthet.

vetésnek. Természetesen az ingatlanvagyon növekedése miatt az önkormányzatok helyi adóbevétele is gyarapszik. A vállalkozások ugyanis kötelesek fizetni az építményadót, amely minden évben plusz bevételként jelentkezik majd a településeknél. A mikrohitel program jellemzője, hogy a fenntartási időben – azaz a három év alatt – foglalkoztatási kötelezettség is fennáll, amelyre legalább a forrás felét kell költeniük. Ez természetesen az állami adó- és járulékbevételekben is jelentkezik. Az alapítványnál feltételezik, hogy mindennek fedezetét az árbevétel növekedésből fedezi a cég, amely természetesen jelentős ÁFA-befizetést generál, de az önkormányzatoknak befizetendő helyi iparűzési adót is növeli. Az uniós hitelek visszafizetése a magyar költségvetést gyarapítja. A tőkevisszafizetés is jelentős lesz a három év folyamán, tehát elmondható, hogy az állam is nagy nyertese annak, ha a cégek fejlődnek. Az alapítvány hipotézise alapján a tényadatok az előzetes minimumszámításokat meghaladóak lesznek. A befektetett támogatásokhoz képest három év alatt akár másfélszeres többletbevétele is keletkezhet az önkormányzatoknak, illetve az állami költségvetésnek. Farkas Zoltán úgy gondolja, hogy ezzel a projekttel még inkább meg tudják erősíteni a térségben betöltött tanácsadói, támogatói szerepüket. (X)

Országos Mikrohitel Program az Alapítvánnyal Országos Mikrohitel Program •

ÚJ RENAULT CLIO GRANDTOUR MÁR 3 190 000 FT-TÓL

4,9%

Kedvezményes kamatozású mik­ro­hitel kezdő és működő mikro­vál­lal­ko­zásoknak

ÚJ RENAULT CLIO MÁR 2 990 000 FT-TÓL www.renaulteger.hu

3

Magyarország legeladottabb SUV-ja 2012-ben.** www.daciaeger.hu I www.daciagyongyos.hu

A feltüntetett kezdőár és az ajánlat 2013. március 1-től visszavonásig, vagy a készlet erejéig érvényes. *A garancia 3 év vagy 100 000 km, a kettő közül előbb elért érték erejéig. **A Datahouse Kft. adatai alapján. Duster vegyes fogyasztás l/100km: 5,0-8,9; CO2-kibocsátás g/km: 130-185. A feltüntetett üzemanyag-fogyasztás, illetve CO2-kibocsátás a mindenkor hatályos szabályok által előírt mérések eredménye. A képen látható autó illusztráció! Részletek márkakereskedésünkben!

‹.(A+(:Í.6:46;6962(2Í9324=,.@,:-6.@(:A;Í::(3 ‹-,+i3A,;05(=0.Í*0Ô:i:4<3;04i+0(9,5+:A,9‹(2Í930;,9,:*:64(.;i9

SHICK-R KFT. 3300 EGER, KISTÁLYAI ÚT 20., TEL.: 06 36 511 980, FAX: 06 36 511 981 100 000 KM * 3200 GYÖNGYÖS, SZURDOKPART ÚT 66., TEL.: 06 37 505 040, FAX: 06 37 505 042 SHICK-R KFT., 3300 Eger, Kistályai út 20. Tel.: 06 36 511 980, Fax: 06 36 511 981 A feltüntetett ajánlatok 2013. április 1-jétől 30-ig, visszavonásig vagy a készlet erejéig, kizárólag magánszemélyek számára érvényesek, és tartalmazzák az áfát. *A garancia 5 év, vagy 100 000 km, a kettő közül a korábban elért érték erejéig. A garancia pontos részleteit a „Renault Jótállási Feltételek” tartalmazza. Clio és Clio Grandtour vegyes fogyasztás l/100 km: 3,6 – 6,3; CO 2 -kibocsátás g/km: 93 – 144. A feltüntetett üzemanyag-fogyasztás illetve CO 2 -kibocsátás a mindenkor hatályos szabályok által előírt mérések eredménye. A képen látható autó illusztráció! Jelen tájékoztatás nem teljes körű, és nem minősül ajánlattételnek, részletek márkakereskedésünkben! a 9,5(<3; ajánlásával

SHICK-R KFT., 3300 EGER, KISTÁLYAI ÚT 20. TEL.: 06 36 511 980, FAX: 06 36 511 981 3200 gyöngyös, szurdokpart út 66. tel.: 06 37 505 040, fax: 06 37 505 042

Legfeljebb 7 millió Ft beruházásra és forgóeszközre • futamidő: 8 illetve 3 év • türelmi idő: maximum 6 hónap • minimum 20% önerő szükséges • ingatlanfedezet szükséges • FIX évi 4,9% ügyleti kamat

Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány 3300 Eger, Trinitárius u. 2. • Tel.: (+36 36) 410 724

www.hmvk.hu

Kortalan kikapcsolódás a borok és a fürdők városában, Egerben Az Egri Termálfürdő idén ünnepeli fennállásának 81. évfordulóját. Ez a szülinap azonban minden eddiginél emlékezetesebb lesz. Bár az elmúlt évek alatt több felújításon és bővítésen esett át, 2013 mégis fordulópont lesz a strand életében. Az Egri Termál- és Strandfürdő 1932 óta várja vendégeit a hevesi megyeszékhely kellős közepén. Az 5 hektáros parkfürdőben kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a szórakozási lehetőségeket: felnőtt és gyermek élménymedencén, termálvizes medencén és gyógymedencéken túl játszótér, sportpálya, versenymedence, és kétféle gyógyvíz várja a látogatókat. 2013. július 31-től még több szolgáltatással bővül a strandfürdő. A beruházás a fürdőfejlesztési projektnek köszönhetően – „Az Egri Termálfürdő Turisztikai fejlesztése” című, ÉMOP-2.1.1/B-2f-2009-0008 számú pályázat keretében – valósul meg több mint 700 millió forintból, 49%-os Európai Uniós támogatás mellett. Többek között összesen közel 200 méter hosszú, háromféle színes csúszdából álló csúszdarendszer épül, az új napozóterasz kialakításával pedig a napimádó Vendégeinknek szeretnénk kedveskedni. Továbbá az eddigi 7 medence mellé épül egy új, kifejezetten a legkisebbeknek tervezett babamedence, élményelemekkel. Az elvárásoknak megfelelően a déli bejáratunkat akadálymentessé alakítjuk, hiszen termálfürdő révén a gyógyulni vágyók közkedvelt fürdőjévé vált az egri strand, mind a külföldi, mind pedig a belföldi betegek körében. Az elegáns, pihenőgalériás fürdőház megépítésével időjárás- és szezonfüggetlenné válik a strand. Az újdonságok mellett a felújításokra is nagy hangsúlyt fektetünk, a radonos gyógyvizű medencénket kibővítjük.

A strandfürdő területén számos védett és különleges növény is található. A fákra és a több évtizedes vízinövényeink gondozására nagy hangsúlyt fektetünk. A strand büszkesége a több mint 250 éves keleti platán, mely idén elnyerte az Európa Év Fája díjat. Az Egri Termál- és Strandfürdő közvetlen környezetében található a Török Fürdő. A két intézmény között átjárás lehetséges, mellyel Vendégeink előszeretettel élni is szoktak. Az egri Török Fürdő a város történelmi múltjának egyik meghatározó épülete. Az írásos emlékek szerint 1610 és 1617 között épült Arnaut pasa parancsára. Mohamed próféta úgy tartotta, hogy a rendszeres tisztálkodástól javul a nemzőképesség is, ezért elrendelte híveinek, hogy minden héten legalább egyszer menjenek el egy fürdőbe, és tisztálkodjanak meg. Arnaut pasa – mint hithű mohamedán – eleget is tett a próféta parancsának, így neki köszönhetően épült fel Egerben a ma már országos hírnevű wellnessközponttá fejlődött Török Fürdő. Természetesen a Török Fürdő is átesett némi felújításon, de a védjegyévé vált csodálatos aranykupola mai napig érintetlen maradt.

Az egri Török Fürdő különlegessége, hogy a három medence alját borító kövek között radonos gyógyvíz tör fel, a további medencéket pedig élményelemekkel láttuk el. A radonos illetve kénes gyógyvizek többek között ízületi és gerincbetegségekre, csontok, izmok, inak betegségeire, az idegrendszer betegségeire, kötőszöveti és bőrbetegségekre, nőgyógyászati panaszok egyes fajtáira, a vegetatív idegrendszer zavaraira, illetve kifáradásos állapotok kezelésére alkalmas. A gyógyulás mellett a kikapcsolódás is fontos szerepet kap a Török Fürdőben. A szokásos frissítő, nyugtató és gyógymasszázsok mellett, tradicionális török masszázsfajtákat is kipróbálhatnak a vendégek. Rendkívül népszerűek a hamam masszázsok, melyek valójában a török fürdőkultúrát idéző megtisztulási szertartások. A rituálé minden mozzanatában eredeti török! A Török Fürdő és Termálfürdő gyógyászatain az ország egész területéről fogadunk betegeket. A fent bemutatott két fürdőn túl meg kell említenünk a Bitskey Aladár Uszodát is, mely az egri, sőt az országos sportélet fontos színterévé vált. Az organikus építészet mestere, Makovecz Imre által tervezett építmény Európa egyik legszebb uszodájának számít. Az idén 13 éves létesítmény lehetőséget teremt a helyi óvodák és iskolák diákjai számára az úszás és vízi sportok magas színvonalú elsajátítására, ezzel együtt a következő sportoló generáció felnevelésére.