4 Kolozsvár, 2013

2013/4

Kolozsvár, 2013

Szerkesztõbizottság: Balázs Géza (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Nyugat-magyarországi Egyetem, Szombathely) Marian Petcu (Universitatea Bucureşti) Reinhold Stipsits (Universität Wien) Rostás Zoltán (Universitatea Bucureşti) Szabó Zsolt (Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár) Szíjártó Imre (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, Eszterházy Károly Főiskola, Eger) Szijártó Zsolt (Pécsi Tudományegyetem) Tudor Vlad (University of Georgia, USA) Zirkuli Péter (Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete – INALCO, Párizs) Főszerkesztõ: Cseke Péter Főszerkesztő-helyettes: Tibori Szabó Zoltán Korrektúra: András Zselyke Tipográfia: Könczey Elemér Műszaki szerkesztés: Péter Árpád Lapszámunkat Kászoni Keresztes Sándor fotográfiáival illusztráltuk. Kiadja a Kolozsvári Kommunikáció- és Médiakutató Intézet Támogatók:

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

Postacím: Str. Napoca nr. 16., 400009 Cluj-Napoca, România e-mail: [email protected] Adószám: 18529617 Adományokat a RO74RNCB0113040737460001 (RON) és a RO47RNCB0113040737460002 (HUF) bankszámlaszámra, a BCR Kolozsvári fiókjában fogadunk (BCR Agenţia Unirii Cluj) Lapunk olvasható a http://medok.ro honlapon is.

Tartalomjegyzék ME.FOTOGRÁFIA

4

AULA Balázs Géza: A bőr emlékezik. Jelek a testen

5

ME.DIÁRIUM Péter Edit: K. Papp Miklós és Szinnyei József levelezése

17

Andorkó Júlia: Irodalom és emlékezet az Utunk hasábjain

25

ME.TEÓRIA Bauer Béla–Déri András–Gyorgyovich Miklós–Pillók Péter: A középosztály osztályosodása: a magyar modell 37 Bucur Tünde Csilla: Önnön képünk idegensége. A fotográfia Závada Pál írásaiban 57 Boda Székedi Eszter: A film hermeneutikai olvasása. Wim Wenders és Peter Handke együttműködése a hermeneutika tükrében 65 FÓKUSZ Szűk Balázs: Bábos börtönherceg

75

KÖNYVTÁR A Minerva Könyvtár újabb kötetei

Szerkesztési alapelvek CONTENTS CONŢINUT

91 92

88

84

ME.dok • 2013/4

ME.fotográfia Tanulmányaimat a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában folytattam. Öt éve foglalkozom a fotográfiával, és mára az életem részévé vált a digitális fényképezés. Próbálom a „képírás” minél több doméniumát lefedni, éppen ezért ugyanolyan élménnyel tölt el, ha embereket – főleg párokat – kapok lencsevégre, mit az, amikor egy előre megkomponált „csendéletet” örökítek meg. De ha választanom kellene, akkor azt mondanám, hogy leginkább az ismeretleneket szeretem fényképezni, mert ezáltal pillanatnyilag részesévé válok az életüknek. Ugyanakkor tudatában vagyok annak, hogy nagy felelősséggel jár, hogy valakit úgy rögzítsek, hogy épp az akkori állapotát, megnyilvánulását, lelkivilágát a legmegfelelőbb módon sugározza a fénykép. Éppen ezért teljesen nyitottá kell válnom, rá kell hangolódnom arra a személyre, akivel épp kapcsolatot teremtek a lencsén keresztül. Ilyenkor születik meg az a pillanatnyi összhang, ami által teljessé válik egy fénykép.

K ÁSZONI KERESZTES SÁNDOR

4

A bőr emlékezik. Jelek a testen BALÁZS GÉZA Abstract (The Skin Remembers. Signs on the Body) The paper discusses body signs in the following structure: (I.) according to the body of the sign (the sign vehicle): non-verbal communication: 1. body characteristics: body type, appearance, weight, colour of hair and skin, body and breath smell, etc. 2. complementary object (product, emblem) or cosmetics (perfume, lipstick) worn on the body, (II.) according to the intention of the communicator: 1. unintentional (natural), 2. intentional (artificial), (III.) according to the origin of signs: 1. prototypical, 2. deformed (universal), 3. intentional (culture-specific), (IV.) according to the function/aim of communication: 1. informality (concealment), 2. expressiveness (revelation). The paper discusses the areas of body communication, especially tattoo, and draws attention on the opposition of various characteristics of body communication (skin colour, body transformation). Keywords body signs, non-verbal communication, body communication, tattoo

Rezumat (Memoria pielii. Semne pe corp) Studiul analizează semnele de pe corp în următoarea structură: (I.) Din punctul de vedere al semnului: comunicare non-verbală: 1. Caracteristici legate de corp: constituție fizică, înfățișare, greutate corporală, culoarea părului și a pielii, mirosul corpului și al respirației, etc. 2. Accesorii purtate pe piele (preparate, embleme), cosmetice (parfum, ruj) (II.) Din punctul de vedere al intenției comunicatorului 1. Neintenționat (natural), 2. Intenționat (artificial) (III.) Din punctul de vedere al originii semnelor: 1. prototipice, 2. deformate (universale), 3. intenționate (depinzând de cultură), (IV.) Din punctul de vedere al funcției/scopului comunicării: 1. informalitate (tăinuire), 2. expresivitate (deschidere). Studiul investighează domeniile comunicării prin semnele aflate pe corp, în speciale cele legate de tatuaje, atrăgând atenția asupra opozițiilor dintre diferitele caracteristici ale comunicării cu ajutorul corpului (culoarea pielii, transformarea corpului). Cuvinte cheie semne corporale, comunicare nonverbală, comunicare corporală, tatuaj

Dr. Balázs Géza, egyetemi tanár, nyelvész, néprajzkutató, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az emberi test mint jelhordozó Az emberi test az egyik legfontosabb jelhordozó. Az ember a lapulevéltől indult el, és eljutott a testátalakításig. Az emberi testtel kapcsolatos szemiózisok (jelfolyamatok) sokfélék. A test öröklött-kialakult állandó jeleiből (testalkat, szín, a testrészek alakzatai) való következetés (olvasás, jelfejtés) ősi foglalatosság. Egyes területek külön nevet is kaptak (amelyek a fajelmélet kapcsán teljesen szalonképtelenné váltak, s gyakorlatilag nem is emlegetik őket, illetve egyes területeik kiszorultak a tudományból, és alternatív, ezoterikus területeken élnek tovább, illetve bizonyos területek-kérdések tudományos vizsgálata a fizikai antropológia körébe sorolható). 5

AULA A végső oppozíció pedig az egyik legbelsőbb identitás, a nemi identitás megkérdőjeleződése, a transzvesztitizmus, vagyis nemcsere, amely nemátalakításban ölthet testet (férfit nővé, nőt férfivé operálnak). Összefoglalás A tanulmány a testjeleket a következő rendszerben tárgyalja: (I.) A jeltest (jelhordozó) felől: nem verbális kommunikáció: 1. testi jellemző: testalkat, megjelenés, súly, haj- és bőrszín, test- és leheletszag stb. 2. testen hordott kiegészítő (készítmény, embléma) tárgy, kozmetikum (parfüm, rúzs), (II.) A kommunikátor szándéka szerint: 1. szándéktalan (természetes), 2. szándékos (mesterséges), (III.) A jelek keletkezése szerint: 1. prototipikus, 2. deformált (univerzális), 3. szándékos (kultúrafüggő), (IV.) A kommunikáció funkciója/célja szerint: 1. informalitás (rejtés), 2. expresszivitás (kitárulkozás). A tanulmány tárgyalja a testkommunikáció területeit, kiemelten a tetoválást, valamint felhívja a figyelmet a különféle testkommunikációs jellemzők oppozícióra (bőrszín, testátalakítás).

Bibliográfia Balázs, Géza, 2000. Tätowierungen als Darstellungen der Vergangenheit. 469-478. In: Jeff Bernard, Peter Grzybek, Gloria Withalm (Hg.): Modellierungen von Geschichte und Kultur. Österreichische Gesellschaft für Semiotik, Wien. Bárdosi Vilmos, 2009. Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest. Morris, Desmond, 1986. Körpersignale. Vom Scheitel bis zum Kinn; Vom Dekolleté zum Zeh. (1–2.) Wilhelm Heyne Verlag, München. Jouvet, Michael, 2002. Alvás és álom. Ford. Gécseg Zsuzsanna. Typotex, Budapest. List, Elisabeth, 2000. Körper und/als Metapher. 459–468. In: Jeff Bernard, Peter Grzybek, Gloria Withalm (Hg.): Modellierungen von Geschichte und Kultur. Österreichische Gesellschaft für Semiotik, Wien.

13

ME.dok • 2013/4

1. Tenyérvonalak, tenyérjóslás

2. Szöveges tetoválás

14

AULA 3. Geometrikus tetoválás

4. Figurális tetoválás

5. Olvasás lábujjakból

15

ME.dok • 2013/4

Kászoni Keresztes Sándor felvételei

16

K. Papp Miklós és Szinnyei József levelezése PÉTER EDIT Abstract (The Correspondence of Miklós K. Papp and József Szinnyei) The correspondence between Miklós K. Papp and József Szinnyei represents a discussion on jurnalism, on the mechanism and role of the press in the second half of the 19th century. The friendship arose from a common passion: the devotion for the press, culture and creation. The letters highlight an interesting discussion on the newspapers (Hölgyfutár and Történeti Lapok) of Papp K. Miklós and a professional discussion on the Transylvanian press in the second half of the century. Keywords journalism, friendship, correspondence, Hölgyfutár, Történeti Lapok

Rezumat (Corespondența dintre Miklós K. Papp și Szinnyei József) Corespondenţa dintre Miklós K. Papp şi József Szinnyei reprezintă o dezbatere despre jurnalism, despre mecanismul şi funcţia presei în a doua jumătate a secolului al 19-lea. Prietenia celor doi se naşte dintr-o patimă comună: devotamentul faţă de presă, cultură şi creaţie. Se conturează în cadrul corespondenței o discuţie interesantă despre ziarele lui Miklós K. Papp (Hölgyfutár şi Történeti Lapok), respectiv o discuţie profesională despre presa ardeleană în a doua jumătate a secolului. Cuvinte cheie jurnalism, prietenie, corespondenţă, Hölgyfutár /Curierul doamnelor/, Történeti Lapok /Revista de istorie/

Péter Edit, doktorandus, BBTE, Kolozsvár [email protected]

A 19. század második felének két olyan személyiségét emelem ki, akiket a hírlap, az irodalom, a történelem és a gyűjtés szenvedélye köt össze. K. Papp Miklós és id. Szinnyei József kapcsolatára fókuszálok jelen munkámban. Leveleik is ennek a vonzalomnak a hű tükrei. A hetven levél a Magyar Tudományos Akadémia Mikrofilm olvasótermében található, Szinnyei József hagyatékának részeként.1 Szinnyei negyvennégy levele maradt meg K. Papp Miklósnak címezve, és a hagyaték huszonhat levelet őriz, amelyet K. Papp Miklós írt Szinnyeinek. Szinnyei levelezése igen kiterjedt anyagot ölel fel, bizonyítva azt a sokoldalú tevékenységet, amit végzett. K. Papp Miklós megmaradt leveleinek száma csekély,2 viszont hatalmas munkájára mutat rá hagyatékának anyaga. Nem célom, hogy a Szinnyei pályáját bemutassam, ezt számos munka 17

ME.DIÁRIUM

Jegyzetek 1. 2.

3.

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

MTAK, Mikrofilm, Ms 798/ 379−423. Ms 795/297 Szinnyei József levelei K. Papp Miklósnak. MTAK, Mikrofilm, Ms 787/ 308−333. K. Papp Miklós levelei Szinnyei Józsefnek Evva Lajoshoz, Fraknói Vilmosnak, Jakab Ödönhöz, Ugron Gáborhoz, Torma Károlyhoz, Kossuth Lajoshoz, Kovács Gyulához, Pesty Frigyeshez küldött levelei csekély számúak, illetve kevés maradt meg. Szilágyi Sándornak címzett 35 levele és a Szinnyeinek írott 25 levele mondható jelentősebbnek. Ld. bőv. Gazda István (s.a.r.)., Id. Szinnyei József emlékezete, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2002. Gazda István (s.a.r.), Id. Szinnyei József könyvtártudós akadémikus életműve, Nyugat-Magyarországi Egyetem−Magyar Tudománytörténeti Intézet−Országos Széchényi Könyvtár−Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, 2006; Gyurcsó Júlia (2008), Id. Szinnyei József pályaképe, http://epika.web. elte.hu/doktor/GyJ2.pdf. 2011.11.02. Ez igen hézagosnak mondható a szakirodalmat tekintve. MOL, P.2269, K. Papp Miklós hagyatékának maradéka Az általam olvasott levelek a MTAK és az OSZK Kézirattáraiban találhatóak meg. Szinnyei József (…………)Magyar írók élete és munkái, http://mek. niif.hu/03600/03630/html/index.htm. 2011.11.01. MTAK, Ms 798/408 Ms 787/324 Ms 798/379 Ms 795/297 Ms 787/309 Ms 787/331 Ms 798/718 Ms 798/387 Ms 787/311 Uo. Ms 798/389 Levelezésük jelenleg feldolgozás alatt áll. Orbán Balázzsal való kapcsolata még igen jelentős irodalomtörténeti és sajtótörténeti információkra világít rá. Ms 798/386 Ms 798/387 Ms 898/389 Ms 787/309 Ms 798/391 Ms 787/314 Ms 787/326 Ms 795/297

23

ME.dok • 2013/4

Kászoni Keresztes Sándor felvétele

24

Irodalom és emlékezet az Utunk hasábjain ANDORKÓ JÚLIA Abstract (Literature and Memory in Utunk Journal) The paper examines the relation between literature and memory during the first period of Romanian socialism. I chose as the subject of my research the first 15 years of Utunk, a literary journal from Cluj-Napoca. As the ideology of socialism spread, public sphere was restricted step by step by the institute of cenzorship, of propaganda. The instrumentalization of literature in order to serve the purposes of the Party affects the way the past can or cannot appear in the public sphere of this period. Keywords literature, literary journal, socialism, public sphere, censorship, propaganda, agitation, indoctrination, memory

Rezumat (Literatură și memorie în paginile revistei Utunk /Drumul nostru) Lucrarea cercetează relaţia dintre literatură și memorie în timpul erei socialiste, în paginile revistei literare clujene Utunk, în primii 15 ani ai apariției sale. Ideologia socialismului s-a răspândit împreună cu restricțiile referitoare la sfera publică, cu instituţionalizarea cenzurii și a propagandei. Literatura (într-un sens mai larg) este forțată să servească interesele puterii, iar în acest mod istoria trecutului este expulzată din sfera publică controlată. Cuvinte cheie literatură, revistă literară, socialism, sfera publică, cenzură, propagandă, agitație, îndoctrinare, memorie

Andorkó Júlia, magyar szakos tanár, doktorandusz. Az előadás elhangzott 2012. november 9-én, a XIII. RODOSZ-konferencián. [email protected]

Dolgozatomban az emlékezet és (az általam tágabb értelemben vett) irodalom sajátos kapcsolódását vizsgálom. A kolozsvári irodalmi folyóirat 1946. június 22-én jelent meg első ízben, kezdetben kéthetente, 1951. jan. 27-től már pedig hetenként. Az első évfolyam első számát a kor erdélyi magyar irodalmi életének neves személyiségei jegyzik, a Korunk egykori főszerkesztőjével, Gaál Gáborral az élen. A lap felelős szerkesztője Méliusz József volt, aki a háború előtt a Korunk főmunkatársaként dolgozott, a szerkesztőbizottság névsorában Kiss Jenő költő és műfordító, Kovács György író, publicista (a RKP Központi Bizottságának tagja 1955–1974 között), Nagy István író, publicista, (1956–1957 között az Utunk igazgatója, tagja volt a Romániai Írószövetség vezetőségének), Szemlér Ferenc költő, írószövetségi titkár nevét olvashatjuk.1 25

ME.DIÁRIUM gondolkodást illetően kimutatható a kritika elméletének megalapozására törekvés. Az irodalommal való foglalkozás tett értékűnek minősült, legyen szó szépirodalmi művek vagy kritikák szerzőiről, a párt elképzelése szerint nekik is fontos rész jutott az új társadalom modellálásában…A társadalmi irányultság meghatározó jegye volt a korabeli irodalomnak. Az immanens értékek folyamatosan kiszorultak a diskurzusból, és az ideológia által megfertőzött művek kanonizálódtak. A hatalom az irodalmat a társadalmi fejlődés illusztrálására, a nép manipulálására kívánta használni” Gyulai (2007), 100. 18. Robotos Imre: Amiről írnunk és énekelnünk kell!, Utunk. 1951. jan. 26. 19. Pl. Dombi Géza: Riportírásunk a szocialista realizmus útján, 1950. máj. 10., Nagy István 1951-es regénye, A legmagasabb hőfokon. 20. N. N. (1959) 21. pl. Kovács György 1953.

Kászoni Keresztes Sándor felvétele

35

ME.dok • 2013/4

Kászoni Keresztes Sándor felvétele

36

A középosztály osztályosodása: a magyar modell BAUER BÉLA–DÉRI ANDRÁS –GYORGYOVICH MIKLÓS –PILLÓK PÉTER Abstract (The Class-formation of the Middle Class: the Hungarian Model) Our study aims to describe the groups in the middle of the social stratification hierarchy through a synthetizing literature analysis. The analysis briefly summarises the main concepts about the history of Hungarian middle class, examines the group-forming force of class identity, and investigates the possible approaches to the social groups located in the middle of social stratification. One of the main conclusions of this study is that the concept of middle class can be considered more as an ideal type or a prescriptive category, than an objective, descriptive concept. Keywords middle-class, class identity, Hungary, society Rezumat (Stratificarea clasei de mijloc: modelul maghiar) În baza analizei unei vaste literaturi de specialitate, studiul cuprinde o descriere sintetică a abordărilor pozițiilor de mijloc din stratificarea socială. Este prezentată pe scurt istoria clasei de mijloc din Ungaria, forța coeziunii de grup rezultată din identitatea de clasă, fiind apoi descrise în detaliu modurile posibile ale abordării clasei sociale de mijloc. Una din concluziile principale ale analizei este faptul că noțiunea clasei de mijloc poate fi considerată mai degrabă un tip ideal sau o categorie prescriptivă decât o noțiune obiectivă, cu caracter descriptiv. Cuvinte cheie clasa de mijloc, identitate de clasă, Ungaria, societate

Bauer Béla (1961) Szociológus, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Társadalomtudományi Tanszékének főiskolai docense, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vezető kutatója. Több empirikus társadalomtudományi kutatás vezetője, számos empirikus kvalitatív és kvantitatív kutatás közreműködője. Kutatási területei közé tartozik a kultúrafogyasztás, az online közösségek, a társadalmi rétegződés, ifjúságkutatás, középosztályosodás. Számos publikáció és kötet szerzője, szerkesztője. Déri András (1986) Szociológus, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Társadalomtudományi Tanszékének tanársegéde, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának PhD-hallgatója. Kutatási témái közé tartozik az online közösségek szociológiája, a középosztályosodás, családszociológia és az ifjúságszociológia. Az ifjúságsegítői képzésben való oktatói részvétele miatt az Ifjúságsegítő Szakmai Műhely és az Ifjúsági Szakmai Egyeztető Fórum tagja. Gyorgyorvich Miklós (1984) szociológus. A PPKE-BTK szociológia szakán szerzett diplomát, ahol a szociálpolitika, illetve a civil társadalom és nonprofitszervezetek szociológiája specializációkat végezte el. Jelenleg a Századvég Politikai Iskola Alapítvány kutatója, több civil szervezet önkéntese, egykori munkatársa. Kutatási, érdeklődési területei: egyház, vallás, ifjúság, kultúra, művészet, társadalmi rétegződés, civil szektor, önkéntesség, felnőttképzés. Pillók Péter PhD (1976) szociológus, az ELTE-n doktorált kutatásmódszertanból. Számtalan empirikus társadalomtudományi kutatás tervezője és vezetője, valamint módszertani szakértőként számos empirikus kvalitatív és kvantitatív kutatásban működött közre. Érdeklődési területe a kutatás-módszertani kérdések mellett a társadalmi rétegződés, ifjúságkutatás és ifjúságszociológia. Századvég Politikai Iskola Alapítvány vezető kutatója, az ELTE óraadó tanára, számos publikáció és kötet szerzője, szerkesztője. 37

ME.dok • 2013/4

A cikk áttekintő tartalomjegyzéke Bevezető gondolatok 39 Középosztály és polgárosodás 39 A „középosztály” fogalomtörténete 40 Magyarországi helyzet 40 Magyar társadalom a szocializmus idején 41 Középosztály a rendszer-transzformáció után 42 Osztályhelyzet mint identitás 43 Hazai vizsgálatok az osztályidentitásról 43 Fiatalok középosztályi identifikációi 44 A társadalom „közepének” megközelítései, megragadásának kísérletei Jövedelem alapján 46 Foglalkozás alapján 46 A kultúra szerepe alapján 47 A hatalomhoz való viszony szerint 47 Ezek kombinációi szerint 48 Közép mint inkonzisztencia 48 Foglalkozási osztálymodellek 48 Az EGP-séma 48 Európai osztálymodell – ESeC 51 A magyar helyzetre alkotott kategóriák a rendszerváltás után 52 A fontosabb státuscsoportok jellemzői 52 Összegzés 54 Jegyzetek 54 Bibliográfia 55

Kászoni Keresztes Sándor felvétele

38

46

ME.TEÓRIA 5 Vizsgált kulturális aktivitások: színházjárás, művészfilmek megtekintése, könyvtárba járás, hangversenyre járás, könyvesboltba járás, múzeumba járás, operába járás 6 A fejezet alapja: Huszár 2012 7 A különböző társadalmi modellekből fakadó különbözőségekről, részletesen lásd : Hajnal (1942) és Szűcs (1983)

Bibliográfia 1.

Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest.

2.

Bauer–Szabó (2009): Ifjúság 2008 Gyorsjelentés SZMI valamint Ifjúság 2008 adatbázis

3.

Benda Gyula (1991): A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetősége. In: Századvég. 1991/2–3., 169–174.

4.

Bibó István (1948): Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem. In: Válogatott Tanulmányok. Második kötet, Magvető Kiadó, Budapest, 571–619.

5.

Bourdieu, Pierre (1999): Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz R. (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum, Budapest.

6.

Bukodi Erzsébet (2000): Szülői erőforrások és iskolázási egyenlőtlenségek. In: Elekes Zsolt–Spéder Zsolt (szerk.): Törések és kötések, ARTT–Századvég, Budapest, 13–27.

7.

Gábor Kálmán (2012): Válogatott ifjúságszociológiai tanulmányok. Belvedere. Szeged, Giddens, Anthony (2008): Szociológia, Osiris.

8.

Huszár Ákos (2012): Foglalkozási osztályszerkezet: elméletek, dilemmák. http://www.szociologia.hu/dynamic/fogoszt_ha.pdf

9.

Kolosi Tamás (2000): A terhes babapiskóta. Osiris Kiadó, Budapest.

55

ME.dok • 2013/4

10. Kuczi Tibor–Lengyel György–Nagy Beáta–Vajda Ágnes (1991): Vállalkozók és potenciális vállalkozók (Az önállósodás esélyei), Századvég, 1991/2–3, 34–48. 11. Losonczi Ágnes (1977): Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Gondolat, Budapest. 12. Róbert Péter (2000): Az életstílus meghatározottságának változása, 1982-1998. In: Szociológiai szemle. 1216–2051. 2000. 2. szám 13. Szelényi Iván (1990): Válasz A szocialista vállalkozók című könyvem kritikusainak. In: Szelényi Iván: A poszt-kommunista átmenet társadalmi konfliktusai. MTA PTI, 1992, Budapest, 83. 14. Utasi Ágnes (2000): Középosztály – kapcsolatok. Új Mandátum, Budapest. 15. Valuch Tibor (2001): Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Osiris, Budapest.

Kászoni Keresztes Sándor felvétele

56

Önnön képünk idegensége A fotográfia Závada Pál írásaiban BUCUR TÜNDE CSILLA Abstract (The Strangeness of Our Own Image. Photography in the Writings of Pál Závada) The starting point of my paper is the analysis of the sociographical and literary works of Závada Pál, I am interested in the tools and methods of narrating tradition and representing the past. The sociography and the novels highlight an always valid tradition: the photos are necessary, the life-photos of buildings, people and also of misery and pain in order to preserve this day, everything that passes and perishes, everything that one can remember. Thus I analyse the way in which the dialogue between image and text creates new ways of thinking about the past and traditions, what kind of dimensions it ensures for the narratives about suffering and history and how the tension, which is the result of placing two different messages in two distinct languages next to each other, becomes prolific. Keywords photography, tradition, text and image, novel, sociography, Pál Závada

Rezumat (Alienitatea imaginii de sine. Fotografia în scrierile lui Pál Závada) Punctul de pornire al studiului este analiza lucrărilor sociografice și literare ale lui Pál Závada, în special a instrumentelor și metodelor de narațiune a tradiției și reprezentării trecutului. Sociografia și romanele subliniază păstrarea unei tradiții care este întotdeauna vie: fotografiile, cele reprezentând scene de viață sau clădiri, oameni, inclusiv suferința sau durerea, sunt necesare pentru a păstra memoria zilelor, a clipelor care trec și dispar, și care rămân amintire. Astfel, studiul analizează modul în care dialogul dintre imagine și text creează noi modalități ale gândirii despre trecut și tradiții, dimensiunile pe care le creează pentru a povesti istoria și suferința, modul în care devine prolifică tensiunea rezultată din plasarea una lângă alta a două mesaje diferite în două limbaje distincte. Cuvinte cheie fotografie, tradiție, text și imagine, roman, sociografie, Pál Závada

Bucur Tünde Csilla, a BBTE doktorandusza [email protected]

Miközben a hagyomány, a történelmi múlt elbeszélésére tesznek kísérletet, Závada írásai a társadalomtudomány és szépirodalom határterületeit teszik próbára, kikezdik a rögzült műfaji kategóriákat, (én)elbeszélési eljárásokat, megkérdőjelezik, ütköztetik az emlékezés formáit. Ilyenként jelenik meg a szociográfiában a fénykép is. Závada a talált dokumentumokkal, levelekkel, újságcikkekkel egy sorban említi a faluról, a falubeli emberekről készült képeket. Úgy tűnhetne, hogy a múlt feldolgozásában ezek jelentősége eltörpül az elbeszélési technikák újszerűsége, a perspektivikus látásmód, a határokat felülíró történelemszemlélet mellett. A szociográfia által használt fényképfogalom alátámasztani látszik ezt. Illusztrációként, másodlagos szerepben, az elbeszélést dokumentálva illeszkednek a szövegbe a képek, a szociofotó műfaji elvárásainak tökéletesen megfelelve. Az elbeszélt történet mellé utólag rendelődik, annak bizonyítékaként a fénykép. 57

ME.dok • 2013/4

Jegyzetek 1. Závada a fotóarchívum fényképeiről a Népszabadságban jelentetett meg cikket, majd ennek nyomán film is készült Arctalan árnyak címmel, amelyben Závada a képekről, az egykori emberekről, helytörténetről beszél. 2. „A fényképen egy háromtagú család: apa, anya, kisfiú. Most rekonstruálni kellene a helyüket, föltárni azokat a vonatkozási pontokat, amelyekből felvázolható, mikor, miért és hol vannak, mit tesznek – s mindez akkor és ott mit jelent. Mit árul el arról, hogy kicsodák ők. […] A család az életben soha ilyen háromszöges, frontális elhelyeződésbe nem került, ilyen mozdulatlanul, elernyesztett kézzel nem ültek (ez a fényképezés csodája) – tartásuk, arckifejezésük és öltözékük mégis sokat elárul arról, hogy valójában kik ők”. (Závada 2006, 81.) 3. „A képek, a tér állandósága, ez tudja összekötni a különböző idősíkokat: „Ír az ember a falujáról, történetének olyan időszakáról, amelyre személy szerint még éppen nem emlékszik, vagyis a szó szoros értelmében nem emlékszem, de mélyebb értelmében sok mindenre mégiscsak. Például a helyszínekre, amelyek a memóriámban persze hatvanas évekbelieknél nem régebbiek, de mivel sok változás nem történt, nyugodtan visszatranszponálhatóak egy-másfél évtizeddel. Csak el kell tüntetni a Volkswagent, minden más maradhat...”. (Závada 2006, 445.)

Bibliográfia

Kászoni Keresztes Sándor felvétele

Závada Pál (1997), Jadviga párnája. Budapest, Magvető Kiadó. Závada Pál (2004), A fényképész utókora. Budapest, Magvető Kiadó. Závada Pál (2006), Kulákprés. Család- és falutörténeti szociográfia. Tótkomlós 1945–1956. Budapest, Magvető Kiadó.

64

A film hermeneutikai olvasása Wim Wenders és Peter Handke együttműködése a hermeneutika tükrében BODA SZÉKEDI ESZTER Abstract (The Hermeneutic Reading of Films. Cooperation between Wim Wenders and Peter Handke in the Mirror of Hermeneutics) The present paper investigates fi lm interpretation from the point of view of hermeneutic experience. In the discussion of the relationship between hermeneutics accentuating work of art as interpreted reality and the seventh art directly using the visual elements of already existing things, mention is made of the relationship between verbality and visuality, emphasising that these notions are rather complementary than distant. Occasion for this is offered by the investigation of the cooperation between German director Wim Wenders and Austrian writer Paul Handke, while the opportunities of creating and receiving words transforming into pictures and pictures recorded as texts are also being mapped. Keywords hermeneutics, visuality, verbality, intermediality, adaptation, fi lm metaphor, Wim Wenders, Peter Handke

Rezumat (Citirea hermeneutică a fi lmului. Colaborarea dintre Wim Wenders și Peter Handke în oglinda hermeneuticii) Studiul de față interpretează fi lmul din punctul de vedere al experienței hermeneutice. Studiind relația dintre hermeneutică, care percepe opera de artă ca și realitate interpretată, respectiv cinematografie, care se folosește de elementele vizuale deja existente ale lucrurilor, putem aborda problema verbalității și vizualității, subliniind că acestea nu sunt concepte diferite, depărtate ca sens, ci se completează reciproc. Colaborarea regizorului german Wim Wenders și a scriitorului austriac Peter Handke ne răspunde la aceste întrebări, prin însuși posibilitatea de transformare a cuvintelor în imagini, respectiv a imaginilor în text. Cuvinte cheie hermeneutică, vizualitate, verbalitate, adaptare, Wim Wenders, Peter Handke

Boda Székedi Eszter, tanár, filmkritikus, a BBTE Hungarológiai Doktori Iskolájának másodéves hallgatója. A Csíki Hírlap munkatársa, a kulturhon.szhblog.ro internetes portál szerzője. [email protected]

„A művészeti alkotás ma már egy olyan valóságszemléletet kínál, amely képtelen mentesülni a közvetítettségtől és a remedializációtól, miközben az újmédia arra törekszik, hogy egy közvetítésmentes valóságszemléletet jelenítsen meg – fogalmaz a Jay David Bolter – Richard Grusin szerzőpáros.”1 A legegyértelműbben ezt a kijelentést a hetedik művészet alkotásai támasztják alá. Olybá tűnik, mintha nem bő száz év, de évszázadok vagy évezredek választanának ma már el az érkező vonat2 közvetlennek észlelt látványától, amely a korabeli nézőket félreugrásra késztette. A film látványosan gyors 65

ME.TEÓRIA van, ahogyan a kapcsolatukra figyelő értelmező magatartásnak is egyértelmű a létjogosultsága. Ha a megértés egyben értelmezett megértés, vagyis a megértés egyben értelmezés is, akkor beszélhetünk a hermeneutikai felfogást meghatározó közvetettségről. Mind az alkotói, mind a befogadói – a műalkotásra figyelő – szubjektum bizosítja ennek a hermeneutikai közvetettségnek a jelenlétét. „A rejtély abban van van, hogy a testem egyszerre látó és látható”31 – fogalmaz Maurice Merleau-Ponty. A nyelvi megközelítés pedig egyértelműen részt vállal annak a folyamatában, hogy a néző maga is felismerje mindezt, vagyis ne csak látható, de látó is legyen.

Jegyzetek 1. Bolter, Jay David–Grusin, Richard: A remedializáció hálózatai. In: http://apertura.hu/2011/tavasz/bolter-grusin. 2. A vonat érkezése (L’arrivée d'un train à La Ciotat, 1896). R: Lumière, August–Louis, Lumière. 3. Souriau, Étienne: Filmológia és összehasonlító esztétika. In: Filmspirál, III. évf., 2. szám, 1997. 26. 4. Boehm, Gottfried: A kép hermeneutikájához. In: Atheneum 1994/4 p. 87–115. 5. Lénárt Tamás: A szó-kép probléma és a technikai médiumok. In: http:// www.alfoldfolyoirat.hu/node/240. 6. Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Gondolat Kiadó, Bp., 1984. p. 312. 7. McLuhan, Marshall: A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte. Trezor Kiadó, Bp., 2001, 17. 8. Belting, Hans: Kép, médium, test: az ikonológia új megközelítsében. In: http://apertura.hu/2008/osz/belting. 9. Barthes, Roland: Világoskamra. Bp., Európa Könyvkiadó, 1985. p. 55. 10. Mátrix (The Matrix, 1999). R: Wachowski, Andy–Wachowski, Larry 11. Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában. In: http://www.aura.c3.hu/walter_benjamin.html. 12. Bazin, André: Mi a film? Osiris Kiadó, Bp., 1995. 20. 13. Mitry, Jean: A film esztétikája és pszichológiája. Bp., Filmtudományi Intézet, 1968. 96. 14. Lisszaboni történet (Lisbon Story, 1994). R: Wenders, Wim 15. Heidegger, Martin: A világkép kora. In: Rejtekutak, Osiris Kiadó, Bp., 2006. 84. 16. Egy lépéssel az idő előtt. In: Wenders, Wim: Írások, beszélgestések. Szerk. Zalán Vince, Osiris Kiadó, Bp., 1999. p. 350. 17. Ricoeur, Paul: Fenomenológia és hermeneutika. Kossuth Kiadó, Bp., 1997. 30. 18. Bolter–Grusin, i. m. p. 19. Wenders, i. m. 349. 20. Whittock, Trevor: Film(jel/kép)elmélet. In: Filmspirál, III. évf., 4. szám, 1997. 51. 73

ME.dok • 2013/4

21. Whittock, i. m. 22. Whittock, i. m. 52. 23. Whittock, i. m. 59. 24. Trevor, i. m. 59. Idézi: Yves de Laurot: From Logos to Lens. In: Movies and Methods, Cinéaste, 1970. 581. 25. Boehm, i. m. 93–94. 26. A kapus félelme tizenegyesnél (Die Angst des Tormanns beim Elfmeter, 1972). R: Wenders, Wim. 27. Időszekvenciák, a mozgás folyamata. In: Wenders, i. m. 88. 28. Handke, Peter: A Saint Victoire tanítása. In: http://www.c3.hu/scripta/balkon/99/09/05hand.htm 29. Kovács Edit: Képmentés és képvesztés. In: http://www.nagyvilag-folyoirat.hu/2006-8-ok.pdf. 30. Búcsú a régi idők mozijának harangzúgásától. In: Wenders, i.m. 180. 31. Merleau-Ponty, Maurice: A szem és a szellem. In: http://esztetika.elte.hu/baranyistvan/files/2012/02/Merleau-Ponty_A_ szem_%C3%A9s_a_szellem.pdf

Kászoni Keresztes Sándor felvétele

74

Bábos börtönherceg SZŰK BALÁZS Abstract (Puppeteer Prison Prince) It is almost impossible to reconstruct the history of the Roma (Gypsies) living scattered in Hungary. After the regime change, 4 feature fi lms have hypothetically undertaken the task to dissolve the close and repeated system of prejudices: two of them offering a possible authentic reading to the permanently generating “ethnic war” of “us and them”, and existing practically without a copy (Sitiprinc, Chacho rom); and two as successful winners of the diluted aesthetics/demand of the midcult audience (Romani kris, Megy a gőzös [The steam-engine goes]). The double identity (Hungarian-Roma) Sitiprinc/Börtönherceg (The Prison Prince, 1992) happens in the time of the robbery and homicide at Dámos (1907), based on the memories of Rudolf Horváth. The only feature fi lm of authors Edit Kőszegi and Péter Szuhay is interesting because of the presentation of authentic life styles (the galati Stanescu family in Transylvania, the Romanian Orthodox double-confessioners). Keywords Gypsy, history, reconstruction, double identity, Rudolf Horváth Rezumat (Filmul Prințul închisorii) Reconstrucția istoriei comunității de țigani din Ungaria, care trăiește dispersată în toată țara, este aproape imposibilă. După căderea comunismului, au fost realizate patru fi lme artistice care în mod ipotetic și-au asumat să dizolve sistemul închis și repetitiv al preconcepțiilor. Două dintre ele au oferit o posibilă interpretare autentică a ”războiului etnic” dintre ”noi” și ”ei”, regenerat în mod continuu (Sitiprinc, Chacho rom); celelalte două au abordat în mod fericit estetica/cererea diluată a spectatorilor legată de midcult (Romani kris, Megy a gőzös/Merge locomotova cu aburi/). Acțiunea fi lmului cu dublă identitate (maghiară-țigănească), realizat în baza memoriilor lui Rudolf Horváth, Sitiprinc – Börtönherceg /Prințul închisorii (1992), se desfășoară în timpul jafului și crimei de la Damiș (1907). Originalitatea singurului fi lm artistic al cuplului de autori Edit Kőszegi–Péter Szuhay este reflectarea modurilor de viață autentice (familia de căldărari Stănescu; românii ortodocși din Chitighaz). Cuvinte cheie țigan, povestire, reconstrucție, identitate dublă, Rudolf Horváth

Szűk Balázs, egyetemi oktató, író, filmkritikus Debrecen

A szétszóródva élő magyarországi cigányság történelmének rekonstrukciója szinte lehetetlen. Kevés a hiteles forrás, az is etnocentrikus vagy etnikus előjelű; lehetséges történetük leginkább különböző kultúrák találkozásaként és összeütközéseként írható le. „Az előítéletek azért születnek, mert egyáltalán nem ismerjük a kultúrájukat, és fogalmunk sincs a szokásaikról.” – fogalmazta meg a konfrontáció lényegét Kőszegi Edit Sitiprinc c. filmje forgatása kapcsán.1 Hipotetikusan négy nagyjátékfilm a rendszerváltás után arra vállalkozott, hogy az előítéletek zárt és ismétlődő rendszerét feloldja: kettő szemben a gyártás és forgalmazás ideológiájával, lehetséges autentikus olvasatot adva a mi-ők szüntelen újrakeletkező „etnikus háborújáról”, gyakorlatilag elhallgatva, kópia nélkül létezve (Sitiprinc, Chacho rom); kettő a midcult felhígítot nézői esztétikájá75

ME.dok • 2013/4

3 Forgatókönyvíró: Jobban szeretnék élni, 1994; Brigádnapló, 1998; Jó volt parasztnak lenni,, 1999. Társrendező Vészi Jánossal (Lujza, 1992) és Kőszegi Edittel: Szemembe megy a bánat, Jobban szeretnék élni, Csövesek, csicskák; Időtlen mese, Romák Közép-Európában, Töténetek a boldogulásról I–II., Szívmuzsikusok, Kitagadottak, Mesterségem címere; Márta – a nagy család, Cigány-kép, roma-kép; Pászítás avagy az együttélés, Decolores, Kései születés, Három nővér. Magyar Filmlexikon (2005): 1064–1065. 4 Név szerint a főbb szerepekben: Marci (M. Bangyi Farkas), Rozi (Juli Klein), Bodó (James Chaplin Nagy), Áfi (Lakatos Zita), Gabó (János Gabó Nyisztor), Vajda (János Lemez Nyisztor). 5 Berkes Erzsébet: Egy test, két lélek hƩp://www. amarodrom.hu/ archiv/99/3/12.html. (2013.03.17) 6 Ozsda Erika (1997): filmkultura. hu/regi/artides/profiles/koszegi. hu.html. (2013.03.17) 7 1999-ben Faragó Zsigmond kétegyházi lakos temetéséről készült egy videófelvétel, majd egy esettanulmány Szuhay Péter-Kőszegi Edi tollából, az Örökös lakás. Az etnikus egyediség és a kétegyházi Faragó Zsigmond temetése Tabula 2000. 194-218. 8 Ozda Erika (1997): filmkultura.hu/rergi/artides/profiles/koszegi. hu. htkl. (2013.03.17) 9 Ozsda E. (1997); A filmben 1óra 20’ 40”-től 1 óra 22’29”-ig. 10 Bori Erzsébet: Egy test, két lélek hƩp://www. amarodrom.hu/ archivum/99/3/12.html. (2013.03.17.) 11 Pócsik Andrea: A romák ábrázolása a kortárs magyar filmben www. beszelo. c3.hu/03 (2013.03.29) 12 Ozsda E. (1997) filmkultura.hu (2013.03.30.) 13 Ozsda E. (1997) filmkultura.hu (2013.03.30) 14 Pócsik A. 2006/2: 265. 15 Pócsik A. 2006/2: 265. 16 Bori Erzsébet: Egy test, két lélek hƩp://www. amarodrom.hu/ archivum/99/3/12.htlm. (2013.03.30) 17 Pócsik A. 2006/2: 265. 18 Bori Erzsébet: Egy test, két lélek (1999) amarodrom.hu/ archivum/99/3/12. htlm. (2013.03.30) 19 Horváth Rudolf szavi szerint: „Apámról nem tudok semmit, bárki lehetett. Anyám nem akarta, hogy megszülessek, dugdosott is egy ideig a világ elől. Aztán úgy hatéves lehettem, mikor egy cigányasszony jósolt— anyámnak halált, nekem kalandos életet--, jóslata bevált, és bármilyen furcsa is, ez a cigányasszony lett az én igaz anyám.” www.filmunio.hu/filmsiker 1. php? (2013.03.29) 20 E praktikus tényel szemben áll a már Wislocki Henrik által is feljegyzett több, lopást/menekülést elősegítő mágikus eljárás, babona, amelyek mindegyike a vérrel, vérporral, kutyazsírral függ össze. Aki betörni készül vérrel (leány menstruációs vére, meghalt gyerek, asszony, akasztott ember vére, halott iker vére), ill. fehér kutya zsírjával keni be a talpát; esetleg a kaput, küszöböt meghinti vérporral, hogy a lépteket senki meg ne hallja. 82

FÓKUSZ Ezeket az eseteket Wislocki főként a dél-magyarországi vándorcigányoknál jegyezte fel. Ujvary Z. 2007: 564. 21 Etnocidium: Identitásvesztéssel járó erőszakos akkulturáció. Akkulturáció: Kulturális hasonulás vagy keveredés. Olyan társadalmi –kulturális változások, amelyek akkor történnek, amikor két kulturális hagyomány képviselői kapcsolatba lépnek egymással. Boglár L.—Papp R. 2008: 257; 251-252. 22 Etnocentrizmus: Annak állítása, hogy valakinek a saját kultúrája a többieknél felsőbbrendűbb. Egy olyan hozzáállás vagy vélemény, amely szerint a saját életmódunk erkölcse, értéke, szokása magasabb rendű, mint más népeké. Boglár L.—Papp R. 2008: 257. 23 Exegetikus jelentés: A szimbólumok jelentéstartalmait elemző Victor Turner szakkifejezése. Lényegileg a helyi informátorok, meginterjúvoltak véleményének kifejeződését takarja valamely szimbólum jelentéséről. Boglár L.—Papp R. 2008: 257-258. 24 Étikus: Egy kultúra kívülről történő ábrázolása. Az adatok elemzése nem feltétlenül úgy történik, ahogy az adott kulturában élők gondolkodnak. Pike szerint: etisch; elemző perpektíva (megfigyelő álláspont). Émikus: Tartalmi, lényegi, magából a vizsgált kultúrából fakadó, a kutatott társadalmi vagy kulturális közösség saját nézőpontját tükröző, belülről kialakított szemlélete. Kutatás során az antropológus feladata, hogy saját kultúráját (amely szintén émikus a saját kulturális közösségében, de étikus, kívülálló a megismerendő közösség belső tartalmaihoz képest) időlegesen „félre tudja tenni” azért, hogy megismerhesse a kutatott terep saját kultúrfogalmát, önképét vagy képzeteit. Boglár L.—Papp R. 2008: 256.

Bibliográfia BOGLÁR Lajos—PAPP Richárd—A.GERGELY Andás—BALI János— HAJNAL Virág—PRÓNAI Csaba (2008), A tükör két oldala. Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest, Nyitott Könyvműhely. SZUHAY Péter—KŐSZEGI Edit (2000), Örökös lakás. Az etnikus egyediség és a kétegyházi Faragó Zsigmond temetése Tabula 1. 194–218. ÚJVÁRY Zoltán (2007), A cigányok tudós kutatója. Wislocki Henrik, 1856-1907. In: Bartha Elek (szerk.) Magyar folklórtörténet I. Debrecen. VERESS József (szerk.) (2005), Magyar Filmlexikon. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum.

83

ME.dok • 2013/4

A Minerva Könyvtár újabb kötetei BADDELEY, Alan: Az emberi emlékezet. Fordította Racsmány Mihály. – Budapest: Osiris Kiadó, 2005. – 647 p. – (Osiris Tankönyvek). BUDAI László: Élő angol nyelvtan.Gyakorlókönyv. – Budapest: Osiris Kiadó, 2007. – 329 p. – (Osiris nyelvkönyvek). BUDAI László: Élő angol nyelvtan. Kezdőknek és középhaladóknak. – Budapest: Osiris Kiadó, 2007. – 398 p. – (Osiris nyelvkönyvek). CSIPES Antal: Divattükör. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 348 p. DICÞIONAR cultural maghiar-român. Ghid de orientare în cultura maghiară cotidiană. Red.: Benő Attila; Péntek János. Tradus din limba maghiară: Rigán Loránd. – Sfântu Gheorghe: Ed. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2013. – 212 p. DURKHEIM, Émile: Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Fordította Józsa Péter. – Budapest: Osiris Kiadó, 2003. – 432 p. – (Osiris könyvtár. Szociológia). ÉLET a régi Magyarországon. Szerkesztette: Gyurgyák János, Környei Anikó, Saly Noémi. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 360 p. – (Libri de libris). FRANCIAORSZÁG története. Kötet 2: Az új idők 1852-től napjainkig. Szerkesztette Georges Duby. – Budapest: Osiris Kiadó, 2007. – 828 p. GÓSY Mária: Pszicholingvisztika. Budapest: Osiris Kiadó, 2005. – 403 p. – (Osiris Tankönyvek). GYURGYÁK János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. – 2., átdolg. kiad. – Budapest: Osiris Kiadó, 2005. – 508 p. – (Osiris Kézikönyvek). HASKÓ Katalin; HÜLVELY István: Bevezetés a politikatudományba. – 3., átdolg. kiad. – Budapest: Osiris Kiadó, 2003. – 236 p. – (Osiris Tankönyvek). A HATÉKONY kommunikáció. Tanulmányok. Szerkesztette: Balázs László; H. Varga Gyula. – Budapest: Hungarovox Kiadók, 2013. – 160 p. – (A kommunikáció oktatása). HITEL. Kolozsvár 1935–1944. I. Kötet: Tanulmányok. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a repertóriumot összeállította Záhony Éva, – Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó, 1991. – 388 p. 84

HÁTLAP INTERNATIONAL Communication Association. London 17–21 June 2013. Challenging Communication Research. 63rd Annual Conference. – Washington D.C, 2013. – 392 p. JÓRI András: Adatvédelmi kézikönyv. Elmélet, történet, kommentár. – Budapest: Osiris Kiadó, 2005. – 519 p. – (Osiris Kézikönyvek). KISS Balázs; BODA Zsolt: Politika az interneten. – Budapest: Századvég Kiadó, 2005. – 254 p. KOHN, Meir: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok. Fordította Mezei I. György. – Budapest: Osiris Kiadó – Nemzetközi Bankárképző, 2007. – 1059 p. – (Osiris tankönyvek). KOLTAY András: A szólásszabadság alapvonalai – magyar, angol, amerikai és európai összehasonlításban. – Budapest: Századvég Kiadó, 2009. – 816 p. KOMÁROMI Gabriella: Lázár Ervin élete és munkássága. – Budapest: Osiris Kiadó, 2011. – 392 p. KÖNYVTÁROSOK kézikönyve. Szerkesztette: Horváth Tibor; Papp István. – Budapest: Osiris Kiadó, 2003. – (Osiris kézikönyvek). – Kötet 3: A könyvtárak rendszere. – 356 p. ; Kötete 5: Segédletek. – 456 p. LENGYEL László: Szorongás és remény. – Budapest: Osiris Kiadó, 2004. – 200 p. LITVÁN György: Magyar gondolat – szabad gondolat. Válogatott történeti tanulmányok. – Budapest: Osiris Kiadó, 2008. – 400 p. MAGYAR esszé antológiája. Kötet 1–2. Sorskérdések. Válogatta és szerkesztette Domokos Mátyás. – Budapest: Osiris, 2006. – (Osiris Klasszikusok). Kötet 1: 1000 p.; Kötet 2: 960 p. MAGYAR esszé antológiája. Kötet: 4. Esszék a kultúráról. Válogatta és szerkesztette: Takáts József. – Budapest: Osiris, 2007. – (Osiris Klasszikusok). Kötet 4: 880 p. A MAGYAR filmtörténet képeskönyve. Szerkesztette Gyürey Vera, Lencsó László, Veress József. – Budapest: Osiris Kiadó, 2007. – 384 p. – (Libri de libris). MAGYAR művelődéstörténet. Szerkesztette: Kósa László. – 3. Kiad. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 715 p. – (Osiris Tankönyvek).

85

ME.dok • 2013/4

MAGYAR plakát 1885–2005. Szerkesztette Cseh Mária. Fotózta Néninger Géza, Schertlin Péter. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 272 p. – (Libri de Libris). MAGYARORSZÁG története képekben. Kötet 1–3. Szerkesztette Gyurgyák János. – Budapest: Osiris Kiadó. Magyar Távirati Iroda – Országos Széchenyi Könyvtár, 2008. Kötet 1: A dualizmus kora. – 444 p.; Kötet 2: A két világháború között. – 260 p.; Kötet 3: Szocializmus és rendszerváltás. – 288 p. MAZZOLENI, Gianpietro: Politikai kommunikáció. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 252 p. – (Osiris Tankönyvek). MÁTYÁS és a humanizmus. Szerkesztette: Csukovits Enikő. – Budapest: Osiris Kiadó, 2008. – 704 p. – (Nemzet és Emlékezet) MIÉRT. 10 éves a Magyar Ifjúsági Értekezlet. Az interjúkat készítették, a kötetet szerkesztették: Lőrincz Csilla és Száfta Szende. Felelős kiadó: Bodor László. – Kolozsvár: Kiadja: Magyar Ifjúsági Értekezlet. TIPRINT Kolozsvár, 2013. – 199 p. NÉMET György et al.: Görög művelődéstörténet. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 760 p. NÉMETH Erzsébet: Közszereplés. A társadalmi szintű kommunikáció kézikönyve. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 292 p. OBERSOVSZKY Péter: Csukjátok le a Tévémacit! Az évszázad sajtóperének vádlottja újra megszólal! – Budapest: Zulager Kiadó, 2008. – 212 p. PIAGET, Jean: Szociológiai tanulmányok. Fordította Gervain Judit. – Budapest: Osiris Kiadó, 2005. – 399 p. – (Osiris Könyvtár. Szociológia). RENOIR, Jean: Életem és filmjeim. Fordította Morvay Zsuzsa és Simon Vanda. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – (Osiris Könyvtár. Film). RICOEUR, Paul: Az élő metafora. – Budapest: Osiris, 2006. – 480 p. SZABÓ Zoltán: 1956. Korszakváltás. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 359 p. – (Szabó Zoltán Összegyűjtött Munkái. 4.) SZÁVAI Géza: A nagy átmenetelés. 1989. Vígregények. – Budapest: Pont Kiadó, 1993. – 144 p. – (Csintalan múzsa). SZÁVAI Géza: Csodálatos országokba hoztalak. Regény. – Budapest: Pont Kiadó, 1913. – 224 p. – (Kisregények és nagyregények).

86

HÁTLAP SZIKSZAINÉ NAGY Irma: Leíró magyar szövegtan. – Budapest: Osiris Kiadó, 2006. – 524 p. – (Osiris Tankönyvek). SZIKSZAINÉ NAGY Irma: Magyar stilisztika. – Budapest: Osiris Kiadó, 2007. – 752 p. – (Osiris Tankönyvek). SZILÁGYI Aladár: A belgaság dicsérete. Útirajzok, esszék. – Nagyvárad: Riport Kiadó, 2012. – 196 p. SZÍNHÁZTÖRTÉNETI képeskönyv. Szerkesztette: Belitska-Scholtz Hedvig, Rajnai Edit, Somorjai Olga. – Budapest: Osiris Kiadó, 2005. – 392 p. – (Libri de libris). SZONDI, Peter: A modern dráma elmélete. Fordította Almási Miklós. – Budapest: Osiris Kiadó, 2002. – 179 p. – (Osiris Tankönyvek). TAKÁTS József: Modern magyar politikai eszmetörténet. – Budapest: Osiris Kiadó, 2007. – 148 p. – (Osiris Tankönyvek). TAMÁS Pál: Már megint a paradicsomleves. Etnopolitikai elemzések. (Publicisztika). – Nagyvárad: Riport Kiadó, 2012. – 436 p. TAR Károly, id.: Nem így akartuk. Emlékirat. Kolozsvár, 1975 – Kolozsvár: NIS Kiadó, 2012. – 218 p. – (Erdélyi Kiskönyvtár 25.) TÓTH Csaba; TÖRÖK Gábor: Politika és kommunikáció. A magyar politikai napirend témái a 2002-es választások előtt. – Budapest: Századvég Kiadó, 2002. – 374 p. URS, Nicolae: Internetul i schimbările în presa scrisă. = The last Newspaper printed Today. The end of an era. – Cluj-Napoca: Accent, 2013. – 218 p. VILÁGPOLITIKAI lexikon (1945–2005). Szerkesztette: Horváth Jenő. – Budapest: Osiris Kiadó, 2005. – 672 p. – (Osiris Kézikönyvek).

Összeállította: Újvári Mária.

87

ME.dok • 2013/4

Szerkesztési alapelvek Arra kérjük munkatársainkat, hogy szerkesztőségünkbe eljuttatott írásaik műszaki előkészítésénél vegyék figyelembe az alábbi követelményeket: – a szöveget egy doc, docx vagy rtf kiterjesztésű file tartalmazza, – a tanulmányok (a kulcsszavakat és a kivonatokat leszámítva) lehetőleg ne legyenek nagyobb terjedelműek 20 ezer leütésnél, – a dokumentumot a cím vezesse be, alatta a szerző nevével, – a tanulmány címe után tüntesse fel angol és román nyelven, vesszőkkel elválasztva, azokat a kulcsszavakat, amelyeket körbejár az illető tanulmány, – a 8–10 soros angol és román nyelvű kivonatot a főszöveg előtt, a kulcsszavak előtt helyezze el, – ezt kövesse a szerző bemutatkozása: 2–3 sorban tartalmazza a szerző tudományos fokozatát, munkahelyét, illetve adott esetben (ha valamilyen tudományos fórumon is elhangzott) az előadás helyét és időpontját, valamint a szerző elérhetőségét (e-mail), – az automatikusan számozott jegyzeteket, könyvészeti hivatkozásokat és (ha van) a függeléket, kérjük, helyezze a tanulmány végére, – a műcímek kiemelése a főszövegben dőlt betűs (kurzív) szedéssel; a folyóiratcímek szintén dőlt betűs (kurzív) szedéssel történjék, – idézőjelek: „” A szakirodalomra való hivatkozás módjai – több szerző esetén az első szerző neve et alii rövidítéssel; tanulmánykötetek esetén szerkesztő neve szerk. rövidítéssel, – internetes források esetén feltüntetjük a letöltés dátumát is. Szakirodalom/könyvészet szerkesztése – kérjük, hogy a könyvészetüket az ún. szerző – évszám módszert használva szerkesszék meg (ez azért javallott, mert ilyenkor nem kell megismételni minden jegyzetben a könyv/tanulmány teljes bibliográfiai adatait), a szerző nevénél ne használjanak sem kiskapitálisokat, sem verzálokat, – idegen (nem magyar) nevű szerző esetén a bibliográfiai leírási módszer: családnév, személynév, – amennyiben egy szerzőnek egy évben több munkája jelent meg, ezeket az évszám után tett kisbetűkkel különböztessük meg a hivatkozásokban és a bibliográfiában.

88

Példák: Könyv: Berne, Eric (2000a), Emberi játszmák. Budapest, Háttér Kiadó. Berne, Eric (2000b), Kilátások a XXI. században. Debrecen, Csokonai Kiadó. Internetes források: Domokos László (2001), Az EMU tagság érezhetően gyorsítja a gazdasági növekedést. In FigyelőNet http://www.fn.hu/cikk.cmt?cikk-id103503 , 2001.12.15. Szerkesztő nevével azonosított kötet: Hidasi Judit (szerk.) (1998), Szavak, jelek, szokások. Budapest, Windsor Kiadó. Kötetben szereplő tanulmány (a kötet címét kurziváljuk): McQuail, Denis (2003): A kommunikáció funkciói. In: Horányi Özséb (szerk.), Kommunikáció I−II. Budapest, General Press Kiadó. I. köt. Folyóiratban szereplő tanulmány (a folyóirat nevét kurziváljuk): Schering Gábor (2002), A globalizáció és az EU : a neoliberális politikák alkalmazása Európában és a fenntarthatóság, EU Working Papers, (V. évf.) 2. szám. Hivatkozás a könyvészetre (a végjegyzetben): Berne 2000a, 25. (az utolsó számjegy az oldalszámot jelöli) Domokos 2001. (az internetes forrás esetén nem szükséges oldalszámot pontosítani) Archívumokra, levéltárakra, magángyűjteményekre azok belső katalógusrendszere szerint hivatkozzunk.

89

ME.dok • 2013/4

Contents ME.PHOTOGRAPHY

4

AULA Géza Balázs: The Skin Remembers. Signs on the Body

5

ME.DIARIUM Edit Péter: The Correspondence of Miklós K. Papp and József Szinnyei 17 Júlia Andorkó: Literature and Memory in Utunk Journal

25

ME.THEORY Béla Bauer–András Déri–Miklós Gyorgyovich–Péter Pillók: The Classformation of the Middle Class: the Hungarian Model 37 Tünde Csilla Bucur: The Strangeness of Our Own Image. Photography in the Writings of Pál Závada 57 Eszter Boda Székedi: The Hermeneutic Reading of Films. Cooperation between Wim Wenders and Peter Handke in the Mirror of Hermeneutics 65 FOCUS Balázs Szűk: Puppeteer Prison Prince

75

BIBLIOTHECA New Volumes in the Minerva Library Holdings Redaction Guide CONTENTS CONŢINUT

90

91 92

88

84

Conţinut ME.FOTOGRAFIE

4

AULA Géza Balázs: Memoria pielii. Semne pe corp

5

ME.DIARIU Edit Péter: Corespondenþa dintre Miklós K. Papp şi Szinnyei József

17

Júlia Andorkó: Literatură şi memorie în paginile revistei Utunk /Drumul nostru 25 ME.TEORIE Béla Bauer–András Déri–Miklós Gyorgyovich–Péter Pillók: Stratificarea clasei de mijloc: modelul maghiar 37 Tünde Csilla Bucur: Alienitatea imaginii de sine. Fotografia în scrierile lui Pál Závada 57 Eszter Boda Székedi: Citirea hermeneutică a filmului. Colaborarea dintre Wim Wenders şi Peter Handke în oglinda hermeneuticii 65 FOCUS Balázs Szűk: Filmul Prinþul închisorii

75

BIBLIOTECA Volume noi la Biblioteca Minerva

Ghid de redacþie CONTENTS CONŢINUT

84

88

91 92

91

ME.dok • 2013/4

A ME.dok médiatudományi folyóiratot a romániai CNCSIS (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior – a Felsőoktatásban Folyó Tudományos Kutatás Nemzeti Tanácsa) a 11441/2008.12.15. rendeletével C kategóriás lapnak minősítette.

Revista ME.dok a fost declarată de către CNCSIS (Consiliul Naţional al Cercetării Ştiinţifice din Învăţământul Superior) revistă de categoria C (pe baza hotărârii 11441/2008.12.15.).

ME.DOK (Media-History-Communication) review was included in the C category of scientific publications on the basis of decree no. 11441/2008.12.15. issued by the National Council of Scientific Research in Higher Education (CNCSIS) from Romania.

Alulírott…………………………………………….megrendelem a ME.dok címû tudományos folyóiratot…………………………évre, ……..példányban. Az egyéves elõfizetés ára 8 lej, amiért négy lapszámot postázunk. Név: ……………………………………………………………………………….. Cím: ……………………………………………………………………………….. Telefonszám: …………………………………………………………………… E-mail cím: ……………………………………………………………………… Kérjük, a megrendelõszelvényt postázza a ME.dok szerkesztõségének címére. A megrendelés további részleteivel kapcsolatban forduljon a szerkesztõségünk tagjaihoz a következõ elérhetõségek valamelyikén: 0740 586 125 vagy [email protected]. 92