2013.
A számítógép bűvöletében
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
5. évfolyam 1. szám
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Számítógép, igen vagy nem? Azt gondolom, napjainkban már nem érdemes olyat leírni, hogy a gyermek ne üljön a számítógép elé,ne játsszon számítógépes játékokat. Szinte minden háztartásban van legalább egy készülék, ami fölkelti a gyermekek érdeklődését, hiszen az apu és/vagy anyu is dolgozik / játszik rajta. Arról nem is beszélve, hogy nem egy tankönyvben szerepel olyan házi feladat, hogy „Nézz utána a neten…!, Keresd meg a neten…!” Szóval, kizárni nem lehet az életünkből a technika ezen ördögét, de okosan használni igen! Nehéz meghatározni, hogy mit értünk „okosan használás” alatt, s három gyerekes anyukaként sok cikket elolvastam, hogy kialakíthassam a saját, házi szabályunkat. Nálunk a maximum idő egy nap: 45 perc. Van egy konyhai csörgő óránk, amit fölhúznak a gyerekek, mikor elkezdik a játékot, s így pontosan tudják, hogy mikor kell befejezniük. Az óra hangosan csörög, így nincs mód sumákolásra, hiszen ha nem is vagyok a közelben, akkor is meghallom. A játékok típusa behatárolt. Nem lehet lövöldözős, vagy bármi agresszív. Egy cikkben olvastam, hogy az optimista feltételezések szerint a számítógépes játékok 17 % bír csak agresszív tartalommal, a pesszimistább feltételezés szerint viszont 89%. A két számot figyelembe véve még az „aranyközép variáció” is legalább a játékok 50 % -ban feltételez agressziót! Olyan cikket nem olvastam még, amely teljes bizonyossággal állította vagy bebizonyította volna, hogy az agresszív játékok agresszív magatartást eredményeznek. Ha viszont arra gondolok, hogy egy romantikus film után az ember hangulata is jobb –hiszen talán éppen ezért a hangulatért, ennek a hangulatnak a „kiváltásáért” nézte meg a filmet, akkor logikusnak tűnik, hogy oka lehet, amiért valaki az agresszív játékokat keresi és a játék feltételezhetően befolyásolja a későbbi hangulatát is! Jelen kiadványunkban ezt a témát járjuk körül a cikkekben, melyeket – a számítógép segítségével
- az internetről gyűjtöttünk össze.
2
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Az 1-3 éves gyerekek és a számítógép A mai gyerekek már egészen kicsi korban elkezdenek ismerkedni a digitális médiával. Mi a kulcsa annak, hogy a gyermek okosan, értelmesen tudja használni a számítógépet? Sem a számítógépre, sem pedig a televízióra nem szabad úgy tekintenünk, mintha az maga az ördög volna. Azonban mindkettőt lehet megfelelően vagy nem éppen megfelelően bevezetni a gyermek életébe. Mi a kulcsa annak, hogy okosan és értelmesen tudja használni gyermekünk a számítógépet? Leginkább úgy, ha korlátozzuk a képernyő előtt töltött időt. És nem kevésbé fontos az sem, ha az első tapasztalatokat a számítógépről, annak használatáról, a szülő mellett szerzi meg a gyermek. Tartsd szem előtt a szakértők javaslatait: Várj az első találkozással! A kilenc hónapnál fiatalabb gyerekek fizikailag sem érettek ahhoz, hogy a számítógép előtt üljenek, és a képernyőt nézzék. A látásuk 6 hónapos korig zavaros, így nem tudnak a képernyőre, a benne látható jelenetekre koncentrálni. A legtöbb gyerek csak akkor tudja élvezni a szeme előtt megjelenő képeket, ha már stabilan, önállóan képes ülni. Ez a képesség többnyire 6-8 hónapos kor körül alakul ki. A csecsemők figyelmi kapacitása is korlátozott, így nem tudnak arra figyelni, mi zajlik a monitoron. Elég, ha akkor kezded az ismerkedést, amikor a gyerek érdeklődést mutat a számítógép iránt! A számítógép használatát semmiképp ne erőltesd! Várd meg, míg valóban érdeklődik a „kütyü” iránt. Nyomogatja a billentyűket? Rángatja az egeret? Kinyitja a cd-romot? Figyeli, hogyan dolgozol a gépen? Ha nevet, tapsol, akkor valóban érdekli, hát dolgozzatok együtt! Ha nem, akkor halaszd el a dolgot. És semmiképpen ne aggódj amiatt, hogy le fog maradni, és informatikai analfabéta lesz belőle. 1-2 számítástechnika óra a suliban, és máris virtuóz módon fogja kezelni az egeret és a billentyűzetet. Maradj a gyerek mellett, mintha egy barát, egy nézőtárs vagy „tárlatvezető" volnál. Így segíteni tudsz neki megérteni és megtanulni a dolgokat, éppen úgy, mint amikor egy könyvből
3
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
olvasol fel. Ez a tevékenység gazdagítja a gyerek szókincsét, fejleszti memóriáját, és segít abban, hogy rendszeresen együtt tölthessen egy kevés időt apával vagy anyával. Kétéves korától, amikortól már kérdéseket tesz fel, tudni fogja, hogy ott vagy mellette és megválaszold a kérdéseit. Ez alapvető összetevője annak a folyamatnak, aminek során a gyerek megérti az őt körülvevő világot. Válassz egészen kicsi gyermekek számára tervezett elfoglaltságokat! A legtöbb játék túl gyors, túl zajos és túl összetett ahhoz, hogy egy nagyon kicsi gyerek képes legyen felfogni és használni azokat. Sőt, akár félelmetesek is lehetnek. Legjobb, ha megkeresed a hároméves kor alatti gyereknek tervezett játékokat. Ne akard tanítani a gyermeket, csak szórakozzatok! Szerencsés esetben egy háromévesnél fiatalabb gyerek nem a szigorú, feladatokat adó tanárt fogja látni a számítógépben, hanem egy újabb játékszert, ami a rendelkezésére áll. Semmi értelme annak, hogy betűket taníts neki, esetleg matematikai alapműveleteket. Viszont léteznek olyan játékok gyerekeknek, melyek a testséma kialakulásában, a matematikai alapkészségekben (kisebb-nagyobb
fogalmak
stb.)
segítik
a
gyermeked
fejlődését. Akkor marad igazán lelkes a tanulás iránt, ha egy jó mese, egy mondóka vagy dal, esetleg játék kíséretében jut el hozzá az információ.
Korlátozd a képernyő előtt töltött időt! Az 1-2 éves gyereknek bőven elég napi 30 percet a számítógép előtt tölteni. Az érdeklődését sem igazán lehet hosszabban fenntartani egy adott tevékenység iránt. Ha erőlteted, elmegy a kedve az egésztől. 3-4 éves gyerekkel akár egy órát is tölthetsz a számítógép előtt, ha ő is szeretné, viszont ha elveszíti
érdeklődését,
ne
erőltesd,
hagyjátok
abba,
amikor
ő
elégnek
érzi.
Ha a gyerek túl sok időt tölt el a számítógép előtt, az más, a fejlődés szempontjából fontos tevékenységek kárára megy. Például evés, játék, alvás, mozgás vagy a kortársakkal és szülőkkel együtt töltött idő.
4
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Számítógépezés közben figyelj oda a fáradtság legapróbb jeleire is. Ha a gyerek már nem nézi a képernyőt, fészkelődik, ásítozik vagy sírni kezd, akkor ideje befejezni a tevékenységet.
Válassz a korának megfelelő számítógépes játékokat és programokat! • A képek legyenek megfelelő méretűek és egyszerűek! Az 1 év körüli gyerekeknek egy, de legfeljebb három kép szerepeljen egyszerre a képernyőn. Ha a kép túl összetett, például egy utcai jelenet, több szereplővel, apró részletekkel, a kicsi gyerek el fog vesződni a részletekben, és nem szűri le a kép lényegét. A fejlődésben lévő kisgyermek agya képtelen értelmezni az összetett, bonyolult, vicces rajzokat. De amint gondolkodása és látása fejlődik, fokozatosan bevezetheted a komplexebb rajzolatú képeket, játékokat is. Hároméves kora körül a gyermek kész többszereplős, sok részlettel bíró képek
befogadására.
• A játéknak legyen egyszerű a zenéje! A gyermekek születésüktől fogva örömmel hallgatják az egyszerű dallamvezetésű és ritmusú dalokat, zenéket. Az „Én elmentem a vásárba” kezdetű dal például fejleszti az egyéves gyereket. Megtanul bizonyos mintázatokat, ugyanakkor meg tudja jósolni, hogy mi fog következni. Egy 18 hónapos gyerek nagyon élvezi a csengő, vagy a furulya hangját, de még az óra ketyegését is. Ebben a korban már valóban reagál a hallott hangra. Viszont a nagyon hangos, kaotikus zenéjű vagy rockzenés aláfestésű dalokat jobb elkerülni, hisz nem ilyen korú gyermeknek való. A ritmus változásai összezavarják vagy akár meg is ijesztik a kicsi gyermekeket. • Kétéves kor előtt ne nézzetek, hallgassatok meséket számítógépen! A rövid mesék, történetek kiegészítik azokat a meséket, amiket tőled hall, amiket te olvasol neki. Idővel nézhettek egyre hosszabb meséket, de fontos betartani az apró lépések elvét,
5
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
fokozatosan kell növelni a mesék hosszát. Eképpen is fejleszteni tudjuk a gyermek figyelmi és memória kapacitását. Kerüld a kalandosabb, fordulatosabb történetű meséket, hagyd azokat 2-3 éves kor utánra. A kicsi gyerekek nem tudják követni a történet fordulatait, még ijesztő is lehet számukra.
http://www.csaladivilag.hu
6
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
A gyerek és a számítógép Fejfájástól a tartáshibáig a gyereknek bizony
megárthat
a
túlzásba
vitt
számítógépezés. Fontos tehát, hogy a szülő időben közbelépjen. A kevés mozgás nemcsak a csontoknak, izmoknak, ízületeknek árt. A kórokozóknak is könnyebb a dolguk, a szervezet ugyanis oxigén- és napfényhiányban szenved. Szembántalom, fejfájás, nyugtalanság és összpontosítási zavar ugyancsak bekövetkezhet. Ráadásul a gyerek elveszítheti a barátait, legfeljebb ismeretlen, az interneten szert tett ismerősökkel, távoli adatbankokkal tart kapcsolatot. A megfelelő adag. A legtöbb orvos azt tanácsolja, hogy a három év alatti gyerek semmiképp ne üljön a számítógép előtt. A négy-hat éves legfeljebb napi húsz percig tartózkodhat ott (szülővel együtt), az alsó tagozatos fél órát. A felsősnek egy óra, a gimnáziumba járónak maximum kettő ajánlott. Fontos: ha a gyerek számítógépezett, utána már ne nézzen tévét. Fontos az odafigyelés Szülőként mindig magyarázd el, miért csak meghatározott időt engedélyezel. Legjobb, ha őszintén föltárod a lehetséges következményeket. Figyelj arra, hogy a gyerek időnként szünetet is tartson, és amikor a fáradtság jelei látszanak rajta (szemdörzsölés, fickándozás, a figyelem elkalandozása) inkább álljon fel a számítógép mellől. Gondoskodj arról, legyenek olyan napok, amikor a gép nincs bekapcsolva. Ezáltal elkerülheted, hogy a masina használata mindennapos mániává váljon, hogy anélkül a gyerek már létezni se tudjon. Közvetlenül a tanítás után ne engedd a gyereket a géphez, mert sokkal nagyobb szüksége van friss levegőre, ugrándozásra, mint a monitor előtti ücsörgésre. http://www.kiskegyed.hu
7
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Gyermekek a számítógép előtt Gyerekeink számítógép előtt ülnek otthon és az iskolában egyaránt. Büszkeség tölt el minden szülőt, hogy kicsi vagy még kisebb gyermeke hihetetlen gyorsasággal tanulja meg, hol van az Enter
billentyű,
hogyan
kell
betölteni
a
játékokat, hogyan lesz a kis Szimbából király, vagy hogyan írja be a Duke Nukem titkos kódjait. Mit is jelent valójában mindez? Tanúi vagyunk egy igen gyors tanulási folyamatnak, figyelem és koncentráció fejlesztésnek. Látjuk a logikai készségek és szem-kéz koordinációs mozgás fejlődését a kisebb gyerekeken, a kamaszoknál pedig a szimbolikus gondolkodás, a tervezés és kivitelezés analitikus, összegző folyamatát. Pl. a Tetris típusú játékok (sík és térbeli) a logikán túl, az észlelés érzékelés - kombinációs készség, valamint a szintetizáló gondolkodási funkciókat működtetik. Joggal nevezhetjük őket fejlesztő játékoknak, valóban hasznosak. Pszichológiai szempontból érdemes kiemelni azokat a szerepjátékokat - melyek agresszív tartalmuknál fogva sok vitát váltottak ki - mint a Doom, Duke Nukem, Mortal Kombat, Wolf, stb. Érdekes kérdés, hogy ezek a játékok agressziót váltanak ki, vagy segítik azt levezetni? A lélektan képviselői olykor eltérő álláspontot képviselnek. A hagyományos játékelméletek szerint a szerepjátékok különösen alkalmasak arra, hogy a gyerek érzéseit, agresszív indulatait kanalizálja. Ilyenkor a választott szereplővel egyfajta azonosulás megy végbe, mintegy az ő személyén keresztül nyilvánulnak meg a gyerek érzelmei (akkor is, ha a családban kifejezheti egyébként, de akkor is, ha nem). Gyerekkorban gyakran áll elő az a pszichológiai szituáció, mikor pl. a szülővel szembeni indulatok nem kifejezhetők vagy megmutathatók, mert pedagógiai vagy morális tiltás alatt állnak. Ezek a játékok a képernyőn lehetővé teszik a kockázatmentes, akár több életet biztosító, de egyben így a realitástól távolodó indulatelvezetést.
8
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Amíg a számítógép nem vonult be a családba, addig a szerepjáték (főleg kiskamasz kortól) társas szórakozás, baráti kapcsolatokat elmélyítő, szociális rutint kialakító tevékenység volt. Ma viszont, ha ketten-hárman is játsszák ugyanazt a játékot, a központi szereplő a gép. Fontos jelenségnek tartjuk, hogy a számítógép használata nem igényel
késleltetést,
azonnali
szükséglet kielégítést nyújt, és nem teszi szükségessé társak jelenlétét
a
játékhoz.
hagyományos
A
játékoknál
általában a gyerekek megkérték vagy
rávették
egymást
a
játszásra, figyeltek a másikra, tehát pszichológiai értelemben kölcsönös viszonyban álltak. Ma mintha ez megfordult volna, miután bármikor lehet egyedül ülni a gép előtt és a gép partnerré válik, nincs akkora vonzereje a társas együttlétnek. Megfigyelhetjük, hogy ha számítógép van a lakásban, a gyerekek szinte azonnal köré csoportosulnak, azzal játszanak és arról beszélnek. Nem az a probléma, hogy ez a jelenség előállt, hanem, hogy egyre inkább tért hódít és az emberi kapcsolatok fölé kerül. A gép teljes jogú részvétele egy gyerektársaságban, főleg egy olyan játékban, ahol legyőzhet valakit, nem idéz elő olyan érzelmi reakciókat, mintha együtt játszanának. A program egyik alakjának legyőzése nem vált ki szánalmat vagy sajnálatot, következmények nélküli, nem hoz létre neheztelést vagy békülési szándékot. Ebből a szempontból erősen elidegenítő, személytelenné teszi a kapcsolatot. Lélektanilag két fontos szempontot hangsúlyoznánk. Az egyik a gép előtt eltöltött idő. Ha a gyerek naponta rendszeresen több órát tölt el agresszív játékokkal, gyakran nem tud váltani, mikor feláll a géptől. A virtuális és reális világ, a még éretlen személyiségénél fogva összemosódik. Így jelenhetnek meg indokolatlan agresszív reakciók, vagy inadekvát helyzetmegoldások. A másik, hogy az általában befelé forduló, „magának való" gyereket semmi sem motiválja vagy inspirálja, hogy kortársaival keressen kapcsolatot. Ez az a nem feltűnő jelenség a
9
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
családban, mikor a szülők nyugodtak, mert a gyerek „hasznosan" tölti el magányos óráit, és láthatólag kiegyensúlyozott, miközben kortárs kapcsolataiban észrevétlenül szeparálódik. A gyermekkori társas kapcsolatok a személyiség végső kialakulásában nagyon fontos szerepet játszanak. A gyerekkori baráti kötelékek adják mindazon előzetes tapasztalatot, melyet aztán a felnőtt társadalomban hasznosítani vagy alkalmazni kell. Ez a cikk nem törekedhet a gyerekkor és a számítógép viszonyát tekintve a teljességre.
Kiszely Márta
Tari Annamária
klinikai szakpszichológus,
klinikai szakpszichológus,
pszichoterapeuta
pszichoanalitikus kandidátus
http://www.weblapok.hu
10
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Török Balázs
Számítógépek az óvodában Az óvodáskorú gyermekek számítógép-használatának témája mind az OECD1 országokban, mind az Európai Uniós országokban növekvő figyelmet kapott a kisgyerekkori2 nevelés és ellátás kérdéskörén belül. A jelenség hátterében egyfelől az egész életen át tartó tanulás értelmezésének bővülése figyelhető meg – melynek eredményeként a „lifelong learning” fogalma aktualizálhatóvá vált a kisgyerekkori nevelés/ellátás vonatkozásában is –, másfelől annak hangsúlyozása, hogy az egyenlőtlen életkezdési esélyek kiegyenlítésében – a szociális ellátórendszerek mellett – a kisgyermekkori nevelés alakítható az egyik leginkább hatékony eszközzé. A kisgyerekkori nevelés stratégiai szerepének felismerése és az új szempontok érvényre jutása azt eredményezte, hogy az oktatásügyi szakértők és döntéshozók számos lehetőséget és tennivalót ismertek fel a kisgyerekkori nevelést biztosító közszolgáltatások fejlesztése terén. A fejlesztések egy része a kisgyerekkori nevelés tartalmi vonatkozásait érinti, amely közvetlen összefüggésben áll az óvodáskori számítógép-használat témakörével. A 2002-ben végzett országos óvodavizsgálatunk eredményei felhívták a figyelmet arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák terjedése az óvodáskorú gyermekek körében is érezteti hatását. (Török 2004) A vizsgálat 2002-ben kimutatta, hogy az óvodába járó gyerekek 1/3-a használt már számítógépet. Az óvodások számítógép-használatának további terjedése, és az azt érintő folyamatok nyomon követése jelentette 2005-2006 folyamán az Oktatási Minisztérium támogatásával megvalósult kutatásunk egyik indítékát. A kutatás módszerei 2005-2006 folyamán lefolytatott vizsgálat során mindazon óvodai feladatellátási helyre kérdőívcsomagot küldtünk ki, ahol az Oktatási Minisztérium 2004/2005. évi nyitó adatokat tartalmazó közoktatási statisztikai adatbázisa alapján a gyerekek használnak számítógépet az óvodában3. 1
Organisation for Economic Cooperation and Development A koragyermekkor fogalma – miként az OECD vizsgálatokban is - az iskoláskor megkezdése előtti időszakot jelöli, általában 0-6, illetve 7 éves korig terjedően. 3 Adatforrás: OSAFELH adatlap, a02t19 tábla s_id: 1; o4; (Számítógépet használó tanulók száma) 2
11
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Összességében 490 óvodai feladatellátási helyre küldtünk kérdőívcsomagot, melyekből 348 postai küldemény érkezett vissza a 2006 elejéig. A mintában eredetileg a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program keretében támogatást elnyert összes (269) óvodát szerepeltetni kívántuk, azonban a pályázaton nyertes intézményeket felsoroló – IHM-től beszerzett – táblázat alapján 254 feladatellátási helyet sikerült azonosítanunk4. A kutatás befejezéséig 695 óvodapedagógus és 1082 szülő töltött ki kérdőívet. A számítógépek terjedése Az óvodai számítógép-használat nem elszigetelt jelensége az óvodapedagógiának, hanem részét képezi annak a folyamatnak, amelyet a „gyermekkor megváltozásaként” igyekszik leírni a szociológia tudománya. A szakirodalomban a jelenséggel kapcsolatosan az alábbi általános jellemzőket taglalják a szerzők: •
házasságkötések száma csökken, a válások száma növekszik,
•
házasságon kívül születettek aránya növekszik, terjed az egyszülős családmodell, a csonka családok száma nő,
•
a jövedelmi különbségek növekednek,
• a nők mind nagyobb arányú munkába állítása, •
az intézményesen elkülönített nevelés szerepe növekszik,
•
a gyerekek szabadidejüknek növekvő részét töltik otthon,
•
a gyerekek egyre több tekintetben válnak fogyasztói célcsoporttá,
•
a gyerekek jelentős médiafogyasztó és médiahasználó célcsoporttá válnak.
A gyerekkor változásának jelenségét az óvodapedagógusok folyamatosan észlelik. Erre utaltak a kutatásban megszólaltatott interjúalanyaink, akik úgy látták, hogy a gyerekekkel megvalósítható kommunikáció lehetőségei megváltoztak az utóbbi években. A gyerekek hétköznapi életvilágában a számítógép is szerepet kapott. (A vizsgált mintában a gyerekek 88,4%-a használ otthonában számítógépet.) Miután az óvodai csoportszobában is megjelent a számítógép-használat lehetősége, az óvodapedagógusoknak választ kell találniuk azokra az alapkérdésekre, hogy a gyerekek számára szükséges-e, hasznos-e a számítógép-használata, és ha igen, annak mely formája és milyen módszertani elvek mentén kívánatos. Kutatási tapasztalatunk szerint a kisgyerekkori számítógép-használat jelzett alapkérdéseivel még hosszú ideig újra és újra szembesülni fognak az óvodapedagógusok. 4
Nehézséget jelentett az intézmények, illetve a feldatellátási helyek OM azonosítójának megszerzése, mivel a táblázat csak a pályázó nevét, regisztrációs számát, székhelyét és a megítélt támogatás összegét tartalmazta
12
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Ennek oka, hogy a számítógép-használat (és az internet) terjedése a családok körében jelenleg is tartó folyamat, ezért az ezzel összefüggő kérdések aktualitása nem változik. Ebbe az irányba hat továbbá a szoftverkínálat folyamatos bővülése is, ami napirenden tartja annak a kérdését, hogy mely programokat, hogyan és mekkora időkeretben használjanak a gyerekek. Az óvodapedagógusok tehát várhatóan folyamatos mérlegelésre, szakmai kommunikációra
kényszerülnek
a
gyerekek
számítógép-használatával kapcsolatosan: „De muszáj volt ráállni (a számítógép csoportszobai alkalmazására), mert előbb-utóbb ez lesz. Ez kell. Mondjuk nincs a szülők körében osztatlan sikere a dolognak, mert van olyan szülő, aki kifejezetten megtiltotta, hogy a gyerek az óvodában számítógépen játsszon.” (Interjúalany) Az óvodai csoportszobai számítógépek terjedése a 2002-es közoktatási statisztikai adatfelvételek óta követhetők nyomon, ekkortól áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy az egyes feladatellátási helyeken hány tanuló (óvodás) használ számítógépet. (1. diagram) Az adatok azt jelzik, hogy a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes programot megelőző időszakban (2002-2003), illetve az azt követő időszakban (2004-2005) a csoportszobai számítógépet alkalmazó feladatellátási helyek aránya évente mintegy 0,7-1,2%ponttal bővült. Ezt a növekedési ütemet tekinthetjük organikus – célzott kormányzati politika nélküli érvényre jutó – növekedési ütemnek. Megjegyzendő, hogy az IKT (számítógép, internet, mobil telefon stb.) esetében a magyar társadalom egészét vizsgálva jelentősen magasabb
(3-5%-pont)
terjedési
viszonyszámokat
figyelhetünk
meg.
(WIP
2004)
Magyarországon 2002-2003 folyamán kb. 130 számítógép került kiosztásra az IBM Magyarország adományozási akciói keretében. Ezt követően az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) 2003. június 26-án pályázatot írt ki a hátrányos helyzetű településeken, térségekben működő óvodák számára 300 millió Ft meghirdetett támogatási keretösszegre. Az előzetes tervek szerint 500 intézmény kapott volna csoportszobai számítógépet a „Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program” keretében, végezetül azonban csupán 269 óvoda jutott
13
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
csoportszobai számítógéphez. (pályázat jele: IHM-ITP-10; a pályázók száma 906 volt.) A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes
program 2003/2004-es lebonyolítása jelentős
mértékben módosította az elterjedtségi mutatókat. Az óvodai nevelés feladatellátási helyek körében a csoportszobai számítógéppel rendelkezők aránya egyetlen év alatt 5,6%-ponttal bővült, ami többszöröse a korábbinak.
1. diagram
Az óvodai csoportszobai számítógépek és a hozzáférő gyerekek arányának változása 2002-2005 között5
12 10,51
10
9,34
8 6
5,46 4,75
4
3,71 3
2
1,33
1,95
0 2002
2003
2004
2005
készítette: Török Balázs - Felsőoktatási Kutatóintézet – OM statisztikák alapján A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program pedagógiai eredményességét több célzott vizsgálat és kutatás igazolta (Bodor 2004). Elismerve a program hasznosságát és eredményességét mégis arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program több tekintetben is hasonlítható az alap és középfokú oktatásban korábban lezajlott „kampányszerű” infrastruktúra-bővítési programokhoz. 5
2002-ben 4419 feladatellátási hellyel és 331.670 óvodással, 2003-ban 4640 feladatellátási hellyel és 327.508
óvodással számoltunk, kis mértékben eltérően az Oktatási Minisztérium statisztikáitól.
14
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Kutatásunk adatai alapján sürgetően szükségesnek látszik a csoportszobai számítógéphasználat gyakorlatának összekapcsolása az óvodapedagógus képzés és továbbképzés szolgáltató rendszereivel. Elsősorban nem az általános számítógép-használati ismeretek terjesztése látszik szükségesnek az óvodapedagógusok körében, hiszen jelenleg is közel kétszer annyi feladatellátási helyen van általános számítógép-használói ismeretekkel rendelkező óvodapedagógus, mint ahány feladatellátási helyen csoportszobai számítógépet alkalmaznak. Hiányt a számítógép csoportszobai fejlesztőeszközként történő alkalmazásában jártas és e téren rendszerezett ismeretekkel rendelkező óvodapedagógusokból regisztráltunk. Mivel az óvodapedagógusok továbbképzési aktivitása közismerten magas, a hátráltató tényezőként elsősorban a továbbképzési rendszer kínálatának szűkösségét kell megjelölnünk. További kritikai észrevételünk, hogy a Brunszvik programban kialakított számítógéphasználati szabályrendszer korlátozó hatású az óvodapedagógusok számítógép-használati kompetenciáinak fejlődésére és tapasztalatszerzésére. A KidSmart programokkal kiszállított számítógépeken oly módon
korlátozták a felhasználói jogosultságokat, hogy azokra a
kiszállítás után semmilyen program nem telepíthető. A Brunszvik program keretében adományozott számítógépek ennek következtében elveszítették multifunkcionalitásukat és a valóban innovatív pedagógusok számára elégtelen mértékben bizonyultak hasznosíthatónak. (A felhasználói jogosultságok korlátozása nehezen értelmezhető, hiszen az IBM által a korábbiakban adományozott
azonos
jellegű számítógépek esetében a felhasználói
jogosultságokat érintő megkötések sem Magyarországon, sem külföldön nem voltak, így indokolatlannak tűnik az originális IBM-KidSmart-projekt hazai adaptációjában megjelent korlátozás.) Szülők a számítógép-használatról A szülők másra át nem hárítható felelősséggel rendelkeznek gyermekük életvitele, időbeosztása tekintetében, ezért a kisgyerekkori számítógéphasználat szerepét, fontosságát – ha megkérdezzük őket – többnyire ennek megfelelően mérlegelik. Válaszaikból kitűnt, hogy a kognitív készségek fejlesztése terén egyértelműen hasznosnak látják a számítógépet, miközben a gyermek fizikális (testi), kommunikációs és szocializációs készségei szempontjából kockázati tényezőnek tekintik azt.
15
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Az eredmények szerint jelentős arányban vannak azok a szülők, akik károsnak látják a számítógépet a gyermek egészséges életmódjára (47,2%), illetve testi fejlődésére (38%) nézve. Kisebb arányban jelezték, hogy a gyermek érzelmi fejlődésére (20,4%), illetve beszédfejlődésére (13%) hátrányosnak minősítik a számítógép-használatot. Figyelemre méltó, hogy olyanok is voltak – igaz a fentieknél lényegesen kisebb arányban (3,5%) – akik szerint gyermekük kreativitását hátrányosan befolyásolja a számítógép-használat. A válaszadók több mint 90%-a egyértelműen előnyösnek látta a gyerekkori számítógéphasználatot a kognitív készségek megalapozása vagy fejlesztése
vonatkozásában,
így
a
gyerek
„ismereteinek bővülése” (96,2%), „gondolkodása” (93,4%),
„betűfelismerő
képessége”
(91,6%),
„számolási készsége” (91%) terén. A válaszadók 88%-a szerint gyereke kreativitásának fejlesztése terén is hasznos a számítógép. A zenei készségek vonatkozásában azonban már csak 52,9% látta egyértelműen hasznosnak a számítógépet. A szülők 92%-a tartotta helyesnek, hogy gyermeke számítógépet használ az óvodában és csupán 5,5%-a ellenezte azt. A helyeslés azonban nem jelenti azt, hogy a szülők fontosnak is tekintik gyermekük számítógépes fejlesztésének óvodai lehetőségét.
Az óvodai „szolgáltatások”
értékelésekor a legkevésbé fontos szempontok közé sorolták a szülők a gyermek számítógéphasználati lehetőségét. Az eredmények alapján egyelőre nem tanácsolható az óvodáknak, hogy a számítógép
csoportszobai
alkalmazását
nevelési/oktatási profiljuk centrumába helyezzék, bár a csoportszobai számítógép-használat kétség kívül színesíti és javítja az óvodai szolgáltatások egészét. 2002-es országos vizsgálatunk adatai alapján kimutatható volt, hogy a csoportszobai számítógép-használathatással van a szülőknek gyermekük számítógép-használatára vonatkozó
16
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
elképzeléseire. Ebben az értelemben a csoportszobai számítógép-használatot megvalósító óvodák egyfajta „felvilágosító” funkciót töltenek be. Óvodapedagógusok a számítógép-használatról A válaszadó óvodapedagógusok több mint a fele (51%) úgy ítélte, hogy a csoportszobai számítógép-használat lehetősége elsősorban a nagycsoportosoknak hasznos. A középső csoportosokra vonatkozóan már csupán 11,7% állította ezt, a kiscsoportosokra vonatkozóan pedig kevesebb, mint 3%. Ez utóbbiakra vonatkozóan magas arányúnak mutatkozott a bizonytalanok aránya is (9,1%), ami értelmezésünkben a csoportszobai számítógéphasználathoz kapcsolódó pedagógiai támogatás hiányának is jele. A válaszadók úgy ítélték, hogy a fiúk számára csekély mértékben hasznosabb a csoportszobai számítógép-használat lehetősége, mint a lányok számára. A számítógépes programokra vonatkozóan is lényeges visszajelzés, hogy az óvodapedagógusok szerint a speciális igényű gyerekek számára lényegesen kevésbé fejlesztőhatású a rendelkezésre álló csoportszobai számítógép, mint a hátrányos helyzetű gyerekek számára. A hátrányos helyzetűek számára 47,7%-ban ítélték nagyon hasznosnak a csoportszobai számítógép-használatot, míg a speciális igényűek számára 29,5%-ban. A adatok oly módon is értelmezhetők, hogy bár a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program kifejezetten a hátrányos helyzetűek támogatását tűzte ki célul, mellőzte a leginkább hátrányos helyzetben lévők – a speciális szükségletekkel élők – célcsoportként megjelölését, így nem gondoskodhatott azok célzott támogatásáról. Feltételezzük, hogy a Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program keretében megoldható lett volna, hogy a számítógépeken elérhetőek legyenek olyan – akár ingyenesen használható (freeware) – szoftverek, melyeket nagy számban alkalmaznak a logopédiai fejlesztésben, fejlesztőpedagógiában. Sajnálatos, hogy a számítógépek jelenlegi „lezártsága” azt sem teszi lehetővé, hogy a csoportszobai számítógépekre utólagosan telepítsék az említett ingyenes szoftvereket. A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program keretében megvalósuló csoportszobai számítógép-használat vállalt célja volt a „digitális
szakadék”
csökkentése.
Általánosan ismert, hogy a kedvező családi hátérrel rendelkező és ezért az intézményes nevelésben általában jobb képességűeknek
tekintett
gyerekek,
magasabb teljesítményt nyújtva –
– az
17
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
iskoláztatás valamennyi szintjén megelőzik a kedvezőtlen szociális háttérrel rendelkező gyerekeket. A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program korai prevenciós beavatkozásnak fogható fel, amennyiben a leginkább hátrányos települések körében kívánta javítani az óvodai ellátás színvonalát. Az óvodapedagógusok tapasztalatai nem egyértelműen erősítik meg azt a hipotézist, hogy az átlagosnál gyengébb képességű gyerekek számára a csoportszobai számítógép-használat nagyobb előnyökkel jár, mint jobb képességűek számára. A válaszadók úgy látják, hogy a jobb képességűnek tekinthető gyerekek valamivel többet
profitálnak a csoportszobai
számítógép-használatból, mint társaik. A csoportszobai számítógép-használat kompenzációs szerepe tehát az óvodapedagógusok véleményei alapján nem állapítható meg egyértelműen.
Szakértői vélemények A szakirodalom szerint a számítógép, mint óvodáskorban használt interaktív fejlesztőeszköz egyértelmű sikerre számíthat a jövőben. Számos vizsgálat igazolta a képességfejlesztés terén a számítógép hatékony alkalmazási lehetőségeit (digitális rajzolás, interaktív képeskönyvek, finommozgást fejlesztő játékok stb.). Különösen fontos alkalmazási területnek tekinthető a speciális igényű gyermekek számítógéppel támogatott korai fejlesztése. Még a gyermekkori számítógép-használatot egyébként feleslegesnek tekintő szakírók is elismerik a számítógéphasználat e téren mutatkozó eredményeit, és felhívják a figyelmet az e téren megvalósuló fejlesztések fontosságára (Haugland 1992). Bár az eredmények magukért beszélnek az óvodáskori számítógép-használatnak számos ellenzője is akad. A kisgyerekkori számítógép-használat kockázatainak figyelembevétele érdekében érdemes röviden áttekinteni azoknak a szakembereknek az érveit, akik a kisgyerekkori számítógép-használat mellőzését vagy csökkentését tartják megfontolásra érdemesnek.
A
kisgyerekkori
számítógép-használat
hasznosságát
kétkedve
fogadó
szakemberek nem a számítógép-használatát hasznosságát bizonyító kutatási eredményeket kérdőjelezik meg, hanem a kérdéskört tágabb összefüggésrendszerben vizsgálva fejtik ki téziseiket. Fő állításuk szerint a gyermekek fejlődését leghatékonyabban támogató környezethez az iskoláskor előtt a számítógép nem tartozik hozzá. Szerintük a számítógéphasználatból eredő hasznot annak kockázatai és hátrányai ellensúlyozzák. Jellemző érveik a következők:
18
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
mivel a számítógép-használat csak egyéb tevékenységek háttérbe szorítása révén valósítható meg, mérlegelni kell azokat a veszteségeket is, melyekről kevés szót ejtenek azok, akik a kisgyerekkori számítógép-használat előnyeit hangoztatják: a gyermekek fizikális képességeinek fejlődését hátráltatja a monitor előtt töltött idő, mely által az össztársadalmi szinten súlyos egészségi gondokat okozó mozgáshiányos életforma kialakulása már kisgyerekkorban megkezdődik. az érzelmi fejlődést és a társas kapcsolatok kialakulását hátráltatja a számítógéphasználat, mely alapvetően individualizáló hatású. A felnőttek és gyermekek közötti – egyesek szerint amúgy is szegényes kapcsolatokat – tovább sorvasztja a számítógépek korai alkalmazása. A számítógép a televízióhoz hasonlóan „babysitter” funkciót tölt be, csökkentve a gyerekek személyek iránti érdeklődésének intenzitását és gyakoriságát. a gyermeki kreativitásra korlátozó hatással vannak a látszólag sokszínű, valójában azonban unalmasan sztereotip számítógépes oktatóprogramok. a számítógépes programok a valóságostól eltérő – szimulált (virtuális) – világba kalauzolják a gyermekeket. Ezáltal – a tanító szándék mellett – a gyermekek valósághoz való viszonyának átalakulása (torzulása) is megkezdődik.
A csoportszobai számítógépek várható jövőbeli szerepe Az egyénre szabott képességfejlesztést, a tanulási zavarok felismerését, a fejlesztő játékok alkalmazását az óvodák kiemelkedően fontos teendőiként jelölték meg az óvodapedagógusok; ezzel mintegy kijelölve a csoportszobai számítógépek jövőbeli lehetséges szerepét. Magyarországon azonban egyelőre kevéssé vizsgált szakmai kérdés, hogy az említett területeken,
miként
alkalmazható
leghatékonyabban
a
számítógép.
A
nemzetközi
szakirodalom áttekintése azt jelzi, hogy kutatások és innovatív projektek keretében magas szintű tudatossággal keresik a számítógépes programok optimális szerepét az óvodai tanulás és fejlesztés terén. Előre jelezhető, hogy a kisgyerekkori óvodai tanulás módszertanában a számítógép mással nem helyettesíthető eszközként kap helyet a jövőben.
Hivatkozások: •
Haugland, Susan W.: The Effect of Computer Software on Preschool Children's
19
Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat
2013.január
Developmental Gains, Journal of Computing in Childhood Education, 1992. 3 köt. 1. sz. 15-30 p. •
WIP (2004): „A digitális jövő térképe” - A magyar társadalom és az internet; ITHAKA–ITTK–TÁRKI WIP (2004): „A digitális jövő térképe” - A magyar társadalom és az internet; ITHAKA–ITTK–TÁRKI
•
WIP (2001): „A digitális jövő térképe” – A magyar lakosság és az Internet, ITTKTÁRKI, 2001, december.
•
Török Balázs (2004): A gyermeküket óvodáztató szülők körében végzett országos felmérés eredményei, Felsőoktatási Kutatóintézet, Kutatás Közben sorozat No.261., 2004.; valamint in: Óvodavezetők Kézikönyve, XI. kötet. OKKER 2004. (megj: 2005) szerk.: Villányi Györgyné
•
Bodor Péter (kutatásvezető) (2004): A Brunszvik Teréz óvodai számítógépes program monitoring kutatása; Kutatási beszámoló; http://www.ihm.gov.hu/data/33506/brunszvik_monitor.pdf (letöltés: 2006.06.10.)
www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatasok/350
20