2013.
A Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület felkészülése a 2014–2020 közötti Európai Uniós programozási időszakra
1
A projekt az MNVH Elnökségének értékelése alapján a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága jóváhagyásával valósult meg.
© Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület, 2013
Készítették: Dr. Finta István, elnök Vidák Krisztina, munkaszervezet-vezető Kovács Sándor Zsolt, ügyintéző
Lektorálta: Dr. Kovács Dezső ISBN 978-963-08-6378-0 Kiadja: Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület 7349 Szászvár, Május 1. tér 1. A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a terjesztés és a fordítás joga fenntartva.
2
Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................... 2 Ábrajegyzék ........................................................................................................................... 5 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................................... 5 Bevezetés .................................................................................................................................... 6 Az Egyesület bemutatása ........................................................................................................... 6 Demográfia ............................................................................................................................. 8 Gazdasági összefüggések ..................................................................................................... 13 Az értékelés módszertana ......................................................................................................... 16 Választott módszertanunk részletei ...................................................................................... 16 A rendelkezésre álló statisztikák elemzése .......................................................................... 18 ÚMVP III. tengely első köre: ........................................................................................... 21 ÚMVP III. tengely második kör:...................................................................................... 21 Változások a III. tengely jogcímei között ........................................................................ 22 LEADER első kör: ........................................................................................................... 24 LEADER második kör: .................................................................................................... 24 Változások a IV. tengely LEADER jogcím pályázataiban .............................................. 25 Az elnyert támogatások területi megoszlása .................................................................... 25 Kérdőívek értékelése ............................................................................................................ 26 Felkészülés a következő programozási időszakra .................................................................... 32 A közösségi jogi szabályozás helyi-területi tervezést érintő feltételei, keretei és céljai .......... 33 Közösségi célok és célhierarchia .......................................................................................... 37 Az Európai Regionális Fejlesztési Alap fontosabb beruházási prioritásai ........................... 40 Az Európai Szociális Alap fontosabb beruházási prioritásai ............................................... 41 Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap releváns egyedi intézkedései ........... 41 A tervezést, illetve a célmeghatározást befolyásoló további elemek ................................... 48 Koncentráció .................................................................................................................... 48 A klímaváltozás, mint megkerülhetetlen tervezési tényező ............................................. 50 Szegénység elleni küzdelem, lehatárolás ......................................................................... 50 Ütemezés .......................................................................................................................... 51 Indikátorok meghatározása, értékelés .............................................................................. 51 A tervezés gyakorlati keretei .................................................................................................... 57 Az egyesület által megszervezett workshopok tapasztalatai ................................................ 57 A második kérdőív eredményei ............................................................................................ 59 Az elkészített interjúk eredményei ....................................................................................... 63 A civil szféra képviselőjével készített interjú: ................................................................. 63 A vállalkozói szféra képviselőjével készített interjú eredményei: ................................... 64 Interjú az önkormányzati szféra képviselőjével: .............................................................. 65 Összegzés ................................................................................................................................. 65
3
Mellékletek ............................................................................................................................... 69 1. sz. melléklet – Tapasztalatok a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területéről c. kérdőív .................................................................................................................................. 69 2. sz. melléklet: Felkészülés a 2014–2020 időszakra a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területén c. kérdőív .............................................................................................. 74 3. sz. mellélet: Technikák, módszerek a kutatáshoz............................................................. 82 1. E-benchmark ................................................................................................................ 82 2. Interjú ........................................................................................................................... 82 3. Statisztikák, adattáblák elemzése ................................................................................. 83 4. A SWOT elemzés ......................................................................................................... 83 5. Charrette módszer ....................................................................................................... 83 6. Public Delphi eljárás .................................................................................................... 85 7. Interaktív foresight technika......................................................................................... 85 4. sz. melléklet: A felhasznált statisztikai adattáblák ........................................................... 86 Elnyert támogatások ......................................................................................................... 86 5. sz. melléklet: Az indikátor meghatározás elemei ............................................................. 87 6. sz. melléklet: A mélyinterjúkon elhangzottak .................................................................. 88 Interjú Mezei Attilával, a kárászi Faluszépítő Egyesület elnökével, volt polgármesterrel, a HACS elnökségi tagjával. ............................................................................................. 88 Interjú Éliás Andreával ..................................................................................................... 95 Interjú Havasiné Dr. Szokoly Zsuzsannával Szászvár Nagyközség jegyzőnőjével ....... 105 7. sz. melléklet: Felhasznált jogszabályok jegyzéke .......................................................... 113 8. sz. melléklet: Felhasznált statisztikai táblázatok ............................................................ 114
4
Ábrajegyzék 1. ábra: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület elhelyezkedése ............................................ 8 2. ábra: Az élveszületések számának alakulása az MVHE HACS területén.............................. 9 3. ábra: A halálozások számának alakulása az MVHE HACS területén.................................... 9 4. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2000-ben..................... 11 5. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2010-ben..................... 11 6. ábra: A kistérségek helyzete a 2000-es évek elején ............................................................. 13 7. ábra: A térség vállalkozásainak száma, vállalkozási forma szerint...................................... 14 8. ábra: Pályázatok száma az Egyesület egyes településein, db….. ......................................... 19 9. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2008. évi pályázatoknál, az összes lekötött forrás arányában .......................................................................................................... 23 10. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2009. évi pályázatoknál, az összes lekötött forrás arányában .......................................................................................................... 23
Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A nyertes pályázatokkal lekötött források jogcímek szerinti megoszlása az eddigi pályázati körökben, Ft .............................................................................................................. 21 2. táblázat: A lekötött támogatási összegek LEADER jogcímek közötti megoszlása, Ft ........ 25 3. táblázat: „Az Ön által képviselt szervezet nyújtott már be pályázatot?” kérdésre adott válaszok megoszlása ................................................................................................................ 28 4. táblázat: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület SWOT elemzése ................................. 31 5. táblázat: A vidékfejlesztéshez kapcsolódó előfeltételek ...................................................... 45 6. táblázat: A vidékfejlesztési tervezési célrendszer kapcsolódási pontjai .............................. 47 7. táblázat: Célok és indikátor kapcsolatok a különböző alapokról szóló dokumentumokban 53 8. táblázat: A 6. prioritás indikátorai ........................................................................................ 54 9. táblázat: A kitöltők főbb egyedi céljai az egyes célcsoportokban........................................ 60 10. táblázat: A tematikus célkitűzések kérdőívek alapján kialakult rangsora .......................... 62
5
Bevezetés Az Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület által készített tanulmány részben a múlt és a jelen helyzet rövid értékelésére vállalkozik az igények és a megvalósult, ill. megvalósulás alatt álló pályázatok, fejlesztések alapján, részben pedig arra keresi a választ, hogy a térségben milyen módszerek alapján, milyen feltételek és keretek között nyílik lehetőség a következő programozási időszakra történő felkészülésre. A tanulmánynak természetesen megvannak a maga korlátai. Mivel igen rövid idő állt rendelkezésre, így a participatív tervezési (részvételen alapuló közösségi tervezési) módszerek teljes körének gyakorlati kipróbálására nem nyílt lehetőség. Ugyanakkor úgy véljük, hogy fontos bemutatni azokat a módszereket, amelyek alkalmazása nem nélkülözhető akkor, ha a jövőben ténylegesen a LEADER megközelítés alapján történik a tervezés és végrehajtás. Hasonlóképp szükséges megismerni azokat a célkitűzéseket, amelyek megvalósítását támogatja az Európai Unió. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani arra a feltételrendszerre is, amelyek mentén – akár nemzetállami, akár területi, akár helyi szinten – igénybe vehetők a közösségi források. Mindemellett nem képzelhető el a felkészülés úgy, hogy egy HACS nem vet számot megelőző időszakbéli tevékenységéről, aktivitásáról. Az értékelő bemutatás előtt elsőként röviden bemutatjuk Egyesületünk térségét, néhány demográfiai adat és a főbb problémák felvezetésével.
Az Egyesület bemutatása A Mecsek–Völgység–Hegyhát helyi akciócsoport (továbbiakban: HACS), a Dél-Dunántúl szívében, három természetföldrajzi kistáj, az Észak-Zselic, a Baranyai-hegyhát és a Völgység találkozási pontjánál található meg. Hármas tagoltságánál fogva a kistérség domborzati, éghajlati, tájföldrajzi viszonyai sokszínűek, míg a déli területek a festői szépségű Mecsek vidékét jellemző vonásokkal rendelkeznek, addig a terület nyugati részét az erdőkkel sűrűn fedett zselici dombvidék uralja. A HACS Baranya megyében, a komlói és a sásdi kistérségben 46 települést és 698 km2 –t fed le, benne három várossal, Komlóval, Mágoccsal és Sásddal (1. ábra). A területen a lakosság száma 52.579 fő (2010) Komló városát is beleértve. (MVHE, HVS 2008) A térség településszerkezetre jellemző az aprófalvas jelleg, ami különösen a zsáktelepülések esetében nehezíti az infrastrukturális fejlesztések megvalósítását, a tömegközlekedés gazdaságos megszervezését, az oktatási és szociális alapellátások helyben történő biztosítását. A sásdi
6
kistérség országosan a 33 leghátrányosabb közé tartozik, amely jelentős egyenlőtlenségi problémák forrása különösen települési szinten. Ez további nehézségeket is jelent a helyi vidékfejlesztési stratégia megalkotásában, valamint a LEADER pályázati kiírások megalkotása során. A sásdi térségbe 27 település tartozik, míg a komlóiba 19 db. A komlói térségben aktívabbak az önkormányzati és a civil szféra képviselői (a jelen programozási időszakban az Egyesület munkatársai ezt tapasztalták is.), bár ez visszavezethető arra a tényre, hogy a komlói térségben a települések nagyobb lélekszámúak, biztosabb a működésük, a likviditásuk jobb. A Komlói kistérség a Mecsek-hegység északi részén és a Baranyai–Hegyhát keleti részén fekszik, míg a Sásdi kistérség az Észak–Hegyháton. A kistérség legnagyobb problémája, hogy korábban az intenzív iparosítás korszakában a térség legnagyobb, sőt egyetlen „csinált” városa a bányászatra épült, az ott lakók szinte kizárólagosan ebből éltek és minden szállal a bányászathoz kötődtek, a kultúra, az oktatás, a sport is a bánya működésétől függött. Ebből kifolyólag a bánya bezárásokat követően a 19 település sorsa rosszra fordult, folyamatosan csökken a lakosság szám, az elvándorlás felgyorsult, valamint növekszik az elszegényedő, leszakadó, foglalkozás és jövedelem nélküli roma és magyar népesség száma, aránya. A sásdi kistérségben a rendszerváltást követően a mezőgazdaság és a bányászat pillérein álló gazdaság összeroppanása figyelhető meg, a munkaerőpiac beszűkült, amelyet a mai napig nem követett a szerkezetváltással kísért újraépülés, nem bővült a munkaerőpiac sem. Tovább nehezíti a térségben élők helyzetét, hogy a 27 településből 10 zsáktelepülés, rosszak az infrastrukturális és közlekedési lehetőségek. Holott, ha rápillantunk a térképre, láthatjuk, hogy a rossz közlekedési infrastruktúrát javíthatnánk, ha a településeket a meglévő földutak használatával összekötnénk, szilárd útburkolatok kialakításának segítségével. A HACS területére a vegyes gazdasági struktúra jellemző, ahol egyetlen gazdasági ágazat jelentősége sem tekinthető meghatározónak. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető. A nagyobb lélekszámú városok (Komló, Sásd, Mágocs) és a többséget alkotó kistelepülések fejlettsége közötti különbségek számottevőek. Az 500 fős lélekszám alatti települések nehezen képesek biztosítani az ott élők számára a szükséges és elvárható alapszolgáltatásokat. (HVS, 2008)
7
1. ábra: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület elhelyezkedése
Forrás: Saját szerkesztés
Demográfia Az országban általános demográfiai nehézségek, az elöregedés és a népességfogyás az Egyesület területén is valós problémák. Településeink az utóbbi tíz évben közel 6.000 főt veszítettek el, mely két tényezőre vezethető vissza: egyrészt a természetes népességszám változásra (élve születések és halálozások számának különbözete), másrészt a vándorlási különbözetre (a területen letelepedők és az azt elhagyók számának különbözete). A 6.000 fős veszteség a két tényező között nagyságrendileg 50-50%-ban oszlik meg. Mindkét érték Komló városában mutatja a legnagyobb negatívumot, míg 10 éves távlatot nézve természetes úton a legnagyobb pozitív változást Kisvaszar érte el a maga 10 fős növekményével, míg a vándorlási különbözet legnagyobb többletét Hosszúhetény tudhatja magáénak 191 fős értékkel.
8
2. ábra: Az élveszületések számának alakulása az MVHE HACS területén
600 500 400 300 200 100 0 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010 év
Forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján
A születések és a halálozások száma a vizsgált időszak második évében volt a legmagasabb. A térségben jellemzőek azok a többnyire, aprófalvas települések, melyekben gyermek nem is született. Érdekes, hogy miközben Hosszúhetényben folyamatosan, évről évre növekedett a népesség, a születések száma inkább csökkent. Szárászon 2003-tól 2010-ig egyetlen egy gyerek sem jött a világra. A település lassan elhal, megszűnik létezni. 3. ábra: A halálozások számának alakulása az MVHE HACS területén 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján
9
A térségben az odavándorlás jellemzően a nagyobb lélekszámú településekre történt, mint Komló, Hosszúhetény, Sásd és Szászvár, valamint Mágocs. Elmondhatjuk, hogy a mikro-térségi központok húzó-vonzó erőként működnek, melyek okai főként az adott körzetek intézményekkel való ellátottsága, valamint az alapfokú szükségletek kielégítésének a lehetősége. Azonban az elvándorlás mutatója ezeken a településeken a legnagyobb, annak ellenére, hogy a HACS területén 14 zsáktelepülés található, melyek infrastrukturális ellátottsága alacsony. A vizsgált időszakban a vándorlási különbség 2010-ben volt a legmagasabb, mely a térség munkanélküliségi adataival korrelál. A vándorlási különbözet a vizsgált időszakban, a térség településeinek csaknem kétharmadában negatív, melyből az következik, hogy a térség népességmegtartó ereje gyenge. A 2000-es és a 2010-es évben elmondható, hogy az iskolai végzettség és a munkanélküliség között szignifikáns kapcsolat van. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők találnak legkevésbé munkát, míg az egyetemi végzettséggel rendelkezők töredéke nem dolgozik csak. A korstruktúra egészségességének mérőszáma a fiatalodási index1, amely jelenleg a térség lakosságának elöregedését jelzi. (A 2002-2006. közötti változás a térségben csaknem 10%, amely jelentősen meghaladja a megyei (6,9%) és az országos (7%) átlagot.) A mutatók következményeit kezelni hivatott intézményrendszer a térségben nem alakult ki, vagy fejlesztésre szorul. A lakosság 2002-es végzettségi mutatóit vizsgálva megállapítható, hogy a térség mind a középfokú, mind a felsőfokú végzettségűek népességen belüli aránya jelentősen alatta marad a Baranya megyei arányoknak. A magasabb képzettséget igénylő tevékenységek és munkahelyek száma nem bővült, sőt bizonyos esetekben csökkentek.
1
Fiatalodási index: a 15 évesnél fiatalabbak aránya a 60-x éves népesség százalékában kifejezve
10
4. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2000-ben
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilván... (fő)
104 35
Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
356
888
Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
98 1840
Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
1539
Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott állá... (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
Forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján 5. ábra: A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2010-ben
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilván... (fő)
3 38 20
Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
472
102
1192
1135
Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott állá... (fő) Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
Forrás: a szerzők által szerkesztett ábra KSH adatok alapján
11
A legnagyobb gondot a magas munkanélküliség, az alulképzett munkavállalók nagy száma, és a kedvezőtlen korösszetétel jelenti. A munkanélküliség olyan térség specifikus okokra vezethető vissza, mint:
a hátrányos helyzetű lakosság (főleg roma kisebbség) nagy aránya;
infrastrukturális, közlekedési, demográfiai és szociális problémák;
a helyi vállalkozások és szolgáltatói szektor gyengesége.
A térség legnagyobb foglalkoztatói az önkormányzatok, illetve azok intézményei, de sajnos kereteik és lehetőségeik korlátozottak, hiszen az önkormányzatok anyagi nehézségekkel küzdenek, sokszor kötelező feladataikat is nehezen látják el, a foglalkoztatás terén nincs mozgásterük. Szembetűnő a térségben a nem megfelelően kihasznált turisztikai potenciál, hiszen jelentős turisztikai látványosságok, természeti értékek vannak, amikre nem épült ki a szolgáltatások és rendezvények strukturált rendszere. Ennek a hiánynak a megszüntetését célozta a turisztikai szolgáltatások fejlesztése jogcím és több LEADER célterületünk is. Ugyancsak problémák merültek fel a közbiztonság területén is. Az aprófalvas (sok zsákfalu) településszerkezet és az infrastrukturális nehézségek a közbiztonság területén is okoztak problémákat. A rendőrség helyzetéből fakadóan nem tudott/tud minden településen 24 órás szolgálatot teljesíteni, így szükség volt a helyi civil szerveződésű polgárőrségek megalakítására, fejlesztésére és több más, a közbiztonság javítását célzó intézkedésre. Így jöhetett létre erre külön célterület mindkét vizsgált LEADER pályázati fordulóban. A térségben jelentős a kihasználatlan turisztikai potenciál. A Sásdi kistérség turisztikai kínálata elmarad a Komlói kistérség kínálatától, azonban a térség legnagyobb turisztikai produktuma, a bikali Puchner Kastélyszálló, valamint a 2010-ben megnyílt, a kastélyhoz kapcsolódó Reneszánsz Élménybirtok. 2 A 2008-ban elkészült vonzerőleltár szerint a Komlói kistérségben nagyra értékelt vonzerőt jelent a háborítatlan természeti táj, a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzete, valamint a Mecsek-Hegyháti rész. A térségben találjuk a négy működő Baranya megyei vár közül az egyiket, a magyaregregyi Máré várat, mely éves szinten közel 10.000 látogatót vonz. A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló védett arborétuma és a
2
A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület turizmus fejlesztési programját megalapozó tanulmány
12
májusban nyíló - csak a Mecsekben található - vad pünkösdirózsa igazi különlegesség. A háborítatlan szépségű természeti környezet és a vele szimbiózisban élő falu, a falusi élet külső szemlélő számára megmutatkozó nyugodtsága jelenti azon vonzerőcsokrot, amely a turisztikai piacon versenyelőnyt jelent a térség számára. 3 A térségben a falusi turizmus hagyományai jelentősek, azonban szerepe az utóbbi években csökkent, mely oka főként a megváltozott adójogszabályokban kereshető. A HACS a falusi turizmus intézményét a LEADER pályázatokon keresztül erősíti, azonban még jelentős eredményt nem sikerült elérni, a térségben élők számára nem tudott alternatív jövedelemszerzési lehetőséggé válni.
Gazdasági összefüggések Természetesen a tanulmány ezen részében nem egy komplex gazdasági elemzést kívánunk véghezvinni, azonban mindenképpen elengedhetetlen egy rövid gazdasági elemzés a HACS területéről. A térség, mint azt korábban is írtuk Baranya megyében a pécsi kistérség szomszédságában terül el. Ha a 6. ábrán szemléltetett térképre tekintünk, levonhatunk egy szomorú következtetést: míg a pécsi kistérség a fejlődő kategóriába sorolható 2000-ben, addig a komlói kistérség a stagnálóba, a sásdi pedig a lemaradóba. 6. ábra: A kistérségek helyzete a 2000-es évek elején
Forrás: KSH, 2000
3
A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület turizmus fejlesztési programját megalapozó tanulmány
13
Az országos térkép után vizsgáljuk meg külön-külön a két kistérség gazdasági vonatkozásait. A komlói térség gazdasága a bányászatra és annak kiszolgáló tevékenységeire épült ki, s még ma is magán hordozza ennek jó és rossz örökségét. A térség a megye és az ország jelentős ipari térségei közé tartozott, és az ipari foglalkoztatottak arányát figyelembe véve még ma is oda tartozik. Mély hagyományai vannak tehát az ipari tevékenységnek, sok a jól képzett, több szakmával rendelkező munkaerő, a világgazdaságban húzóágazatnak számító gép- és alkatrészipar jelenléte a térségben, elsősorban Komlón kedvező adottságnak számít más térségekhez képest. Azonban a kistérség gazdaságilag meghatározó jelentőségű iparágának megszűnésével jelentkező problémákat a mai napig sem sikerült megfelelően megoldani. A gazdasági szerkezet a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, ahol egyetlen ágazat jelentősége sem tekinthető meghatározónak, ugyanakkor – különböző mértékben – minden szektor (ipari, mezőgazdasági, szolgáltató) megtalálható. A térség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető. Az ipari szerkezetváltás, a bányabezárások következtében magas munkanélküliséggel jellemezhető ipari depressziós térségként sorolták be a komlói kistérséget. A kistérségen belül különösen a Kelet-Mecsek körzet foglalkoztatási helyzete kritikus, melyhez gyenge vállalkozási kedv is párosul (7. ábra). 7. ábra: A térség vállalkozásainak száma, vállalkozási forma szerint 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2005
2006
2007
Korlátolt felelősségű társaság
2008
2009
Betéti társaság
2010
2011
Egyéni vállalkozás
Forrás: KSH adatok, www.ksh.hu
Annak ellenére, hogy a környező vonzásközpontok gazdaságszervező funkciói meggyengültek, továbbra is több térségi település lakóinak biztosítanak munkalehetőséget. Az ingázás tehát a nagyobb települések viszonylatában jelentős maradt (pl. Bonyhád, Pécs), ugyanakkor több
14
reláció tekintetében (Komló irányában) nagyságrendekkel csökkent. A kistérség ipari teljesítménye stagnáló. Természetesen nagy gondot jelent Baranya megye általános gazdasági lemaradása, tudhatjuk, hogy továbbra is az utolsó a megyék között az egy lakosra jutó ipari termelés szerinti rangsorban. A kistérség egészében a külföldi tőke megjelenése egyáltalán nem jelentős, a letelepülő néhány vállalkozás is általában a szolgáltató szektor képviselője (Tesco, Lidl). A térség mezőgazdasági termelése gyenge minőségű földeken zajlik. Ilyen körülmények között különösen fontos a kisebb földeken folyó termelés integrációja. A térség legjelentősebb mezőgazdasági vállalata a szászvári székhelyű Agroszász Kft. Az élelmiszeripari klaszter a térségben fejlettnek nevezhető. Az Agroszász Kft foglalkozik növénytermesztéssel, illetve a megtermelt gabona feldolgozásával. A vékényi Zengővölgye Bt. vágóhidat tart fenn, ahol nem csupán félkész, hanem kész termékeket állítanak elő. Ezek az üzemek igen jelentős szerepet képviselnek a környező városok kereskedelmi egységeinek beszállítói között. Megemlíthető még a térségben egy gyümölcsfeldolgozó és léüzem, mely kárászi székhelyű. A vállalkozási tevékenység fontos háttér tényezőjeként említhető pénzügyi szolgáltató szektor közepesen fejlett. A kistérségben elérhető valamennyi jelentős hazai biztosító társaság szolgáltatása, de mindössze 4 pénzintézet rendelkezik kirendeltséggel. (OTP, K&H, Szigetvári Takarékszövetkezet, Hungária Takarékszövetkezet). További pénzintézetek megtelepedésére – Pécs közelsége miatt – csak a termelő szektor jelentős bővülése esetén lehet számítani. Jelentős elmozdulás e tekintetben csak akkor várható, ha központi hitelprogramokkal és a garanciavállalás intézményrendszerének reformjával az állam átvállalja a hitelezés kockázatának egy részét, ezzel helyzetbe hozva a kis és középvállalkozásokat.4 A sásdi kistérségben a rendszerváltás nyitánya a mezőgazdaság és a bányászat pillérein álló gazdasági szerkezet összeroppanása és a munkaerőpiac radikális összezsugorodása volt, amelyet a mai napig nem követett a szerkezetváltással kísért újraépülés, ahogy nem bővült a munkaerőpiac sem, és a kilencvenes években munkanélkülivé, inaktívvá vált nők és férfiak túlnyomó többsége tartósan kiszorult a szegmentálódott, kisméretűvé vált munkaerőpiacról. A Sásdi kistérségét tartósan magas szintű munkanélküliség és még tartósabbnak tűnő inaktivitás jellemzi, ami különösen a közlekedési zsákhelyzetben fekvő apró- és törpefalvakat érinti, azokat a falvakat, amelyekben viszonylag sok kisebbségi, roma család él. A sásdi kistérségben élők
4
Komlói kistérség fejlesztési koncepció
15
foglalkoztatási lehetőségeit, az itt működő vállalkozások megerősödésének, fejlődésének esélyeit jelentős mértékben rontja az a tény, hogy a környező centrumok (Pécs, Dombóvár, Kaposvár) gazdaságának regenerálódása sem ment végbe olyan mértékben, hogy dinamizálni tudná a környező, stagnáló vagy éppen romló helyzetű, aprófalvas térségeket. A térség egészét jellemző kedvezőtlen folyamatok mögött azonban egy erőteljesen polarizálódott tér- és településszerkezet húzódik. Az egyik véglet a nagyobb központok közelében elhelyezkedő mikrotérségek (Mágocs, Sásd), amelyek gazdasági potenciálja még kielégíthető is lehet kedvezőbb változások megtörténte után. Míg ezzel szemben áll a teljes, a periférikus területek minden jellemzőjével bíró, az egyre jobban leszakadó, süllyedő vásárosdombói mikrotérség. A két pólus között helyezkedik el a gödrei és a mindszentgodisai mikrotérség. Sajnálatos tény, hogy a sásdi ipari park megépülte ellenére sem érkezett új, zöldmezős beruházás a térségbe, a gazdasági folyamatoknak inkább a korábbi évek meghatározó vállalkozásainak a leépülése és néhány helyi gyökerű vállalkozás megerősödése adott irányt. A gazdasági szerkezetben az országos viszonyokhoz képest nagyságrendileg magasabb az agrárjellegű vállalkozások aránya (a kistérségben ez az arányszám 26,8%, míg az országos adat 3,3%). A vidéki Magyarországon ritka példa, de a fémfeldolgozással, megmunkálással foglalkozó vállalkozások szerepe is átlagon felüli (Mágocs, Sásd, Mindszentgodisa; a kistérségben a vállalkozások 9,4%-a tartozik ebbe a körbe, ami 1,6 százalékponttal haladja meg a 8,8%-os országos értéket.).5
Az értékelés módszertana Társadalomkutatás során a cél az adott társadalmi jelenség, történés megismerése, megfejtése, feltérképezése. Erre különféle módszerek állnak rendelkezésre a kutató számára, melyek számbavétele segítheti a felkészülést a következő programozási időszakra. (ld 3. sz. melléklet)
Választott módszertanunk részletei Kutatásunk elemzési egységei a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület tagjai (civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozók, magánszemélyek, egyházak) és a pályázatot benyújtók. Vizsgálatunk egy két hónapra redukálódó kutatás, mely során kérdőíves felméréseket végeztünk, interjúkat készítettünk, valamint a meglévő adatbázisokat használtuk fel, és a támogatási
5
www.sktk.hu
16
forrásokat felhasználókhoz való kapcsolat közvetlen kialakítása és a minél pontosabb információk érdekében workshopokat tartottunk több alkalommal. Kutatásunkban a teljes sokasághoz (tagokhoz) eljuttattuk az önkitöltős kérdőíveinket. Az információk kinyerésére a kutatás rövid időtartama miatt a kérdőívek használatát választottuk, valamint három darab mélyinterjú elkészítésére is sor került . Az adatokat az Egyesület birtokában lévő adattáblázatokból, és a kérdőíves vizsgálatok során begyűjtött információkból, valamint az elkészített interjúkból nyertük. A kérdőív készítése során eldöntöttük, hogy kérdezőbiztossal történő vagy önkitöltésen alapuló módszert alkalmazunk. A kutatás kezdetén úgy gondoltuk, hogy email-es levelezőrendszeren keresztül küldjük ki az egyesületi tagok és a pályázók részére a kérdőívet. Azonban ez kevésnek bizonyult, mivel nem érkezett vissza kellő számú válasz. Így kérdezőbiztosokká váltunk egy rövid időre és személyesen kérdeztük le a kérdőíveket. A megtartott 4 db workshopra a két fajta kérdőívet is elvittük, és a jelenlévőkkel kitöltettük. A beérkezett kérdőíveket kiértékeltük, összesítettük, majd elvégeztük a rendelkezésre álló adatokból az elemzést.
A 2007–2013 programozási ciklus értékelése A Mecsek–Völgység–Hegyhát HACS területén a helyi szereplők a programozási ciklus elején nagy reményekkel láttak neki az akciócsoport megszervezésének, valamint a helyi vidékfejlesztési stratégia megalkotásának. Annál is inkább, mert az AVOP LEADER programhoz képest nemcsak a HACS területe, hanem a fejlesztési források is megnövekedtek. A Keleti-Mecsek Egyesület AVOP LEADER HACS működési területe 10 településre terjedt ki, a rendelkezésre álló fejlesztési forrás 90 millió forint volt. A Mecsek–Völgység–Hegyhát HACS területe 46 település, két statisztikai kistérség, a fejlesztési források 8.066.546 Euro (2.419.963.800 forint, 300 Ft/Euro esetén, ez a forrás a programozási időszak folyamán változott, de ezt tekintjük összehasonlítási alapnak). Az AVOP LEADER esetén 9 millió forint, az EMVA LEADER program kapcsán 52.607.908 forint jutott egy településre. A megpályázható összegek, jelentősen megnövekedtek, azonban azt is figyelembe kell venni, hogy az AVOP LEADER 2006-ban kezdődött és 2008-ban már véget is ért, mely során kettő db pályázati fordulóban nyújthattak be pályázatokat az ügyfelek. Az EMVA LEADER 2008 évben kezdődött és 2013-ban még biztosan kiírásra kerülnek pályázatok, valamint ebben a programban horizontális intézkedésekre is lehetett pályázatot benyújtani (ÚMVP III. tengely).
17
A ciklus elején 2008–2009-es években jelentős volt az érdeklődés a pályázati kiírások iránt, a pályázati kedv jelentős volt, még a vállalkozások, turisztikai szereplők részéről is. Jelzi ezt a magas benyújtott pályázati arányszám, valamint a nagyobb léptékű, volumenű projektek, főként a vállalkozói szférában. Mindez a gazdasági világválságot követően megváltozott, több projekt nem került megvalósításra, valamint vállalkozások szűntek meg, a korábbi aktív pályázók megijedtek az üzemeltetési kötelezettségtől.
A rendelkezésre álló statisztikák elemzése Jelen tanulmányban azokkal a pályázati kiírásokkal kívántunk foglalkozni, melyek Egyesületünk, mint LEADER HACS közreműködésével valósultak meg, így a III. tengely 2008-as és 2009-es, valamint a IV. tengely 2010-es és 2012-es pályázati kiírásai kerültek górcső alá. Az alfejezet elején egy összegző ábrán kívánjuk bemutatni a térség települései által indukált eddigi pályázatokat (8. ábra). A térképre tekintve látható (a számok a térképen az elnyert pályázatokat jelentik), hogy van négy településünk, Ág, Kisbeszterce, Szárász és Vázsnok., ahol még egyáltalán nem érkezett be Egyesületünkhöz olyan pályázat semmilyen pályázati kiírásra, jogcímre, mely pozitív elbírálásban részesült. További 26 olyan település található, ahonnan a beérkező pályázatok maximális száma 5. Ezek a települések jelenleg fontos területeknek számítanak számunkra, így külön fórumokon, egyeztetéseken kívánjuk emelni aktivitásukat. Nem kell persze messzire mennünk a válaszért a „Miért nem pályáztak mindeddig?” kérdésünkre. A válasz a finanszírozási problémákból ered, hiszen mindezek a települések általában kis, néhány száz fős falvak, ahol az önkormányzat önfenntartása is sok esetben problémás. A nem kimondottan önkormányzati pályázatok hiánya pedig azon egyszerű okban fogható meg, hogy ezeken a településeken vállalkozások helyett esetleg egy-két magánvállalkozót találhatunk, aki nem motivált, és nem is teheti meg, hogy munkaerőt bővítsen, hiszen a fenntartást nem tudja vállalni. Másrészt ezeken a településeken a civil szektor is gyenge, nincsenek egyesületek, alapítványok, általában minden ügy a Hivatalon keresztül intéződik. Pozitív eredményként annyit talán megemlíthetünk, hogy több, ebbe a kategóriába tartozó település vezetése is pályázatban gondolkodik a 2012. évi kiírásokban.
18
8. ábra: Pályázatok száma az Egyesület egyes településein, db
Forrás: Saját szerkesztés
A másik oldalra tekintve láthatjuk, hogy van egy kisebb település kör (7 település), ahol a nyertes pályázók és pályázatok száma 14 feletti. Ezek azok a települések, amelyek már nagyobbak, esetlegesen közel helyezkednek el központi városokhoz (Hosszúhetény, Mánfa), így vállalkozási szektoraik is fejlettebbek, itt már jellemzőek a vállalkozások a primer és szekunder szektorban is, sőt napjainkra megjelentek az első szolgáltató, tanácsadó vállalkozások is némely településen. E vállalkozások a munkahelyteremtés és a gazdasági potenciál növelésének egyik pillérei. A turisztikai célú pályázatok több, mint 40%-a is e 7 településhez kötődik. Ugyancsak
19
a kis falukkal ellentétben ezeken a településeken jellemzően a civil szervezetek is erősek, sok terhet levesznek az önkormányzat válláról. Mindez a heterogenitásnak és a hagyományoknak is köszönhető. Vannak ugyanis kisebbségi, ifjúsági, nyugdíjas, hagyományőrző, turisztikai, bányász egyesületek is, hogy csak néhány jelentősebbet emeljünk ki. Ez a civil kör viszi vállán a kulturális élet legjavát falunapok, majálisok, sportrendezvények, stb. szervezésével. Harmadik általános tendenciaként leolvasható a térképről, hogy az általában nagyobb öszszegű, III. tengely jogcímeire érkező pályázatok száma az első támogatási körről a másodikra jelentősen visszaesett. Ugyan a Falufejlesztés és a Vidéki örökség védelme jogcímekben enyhe növekedés látható, a Mikrovállalkozások fejlesztésében látható visszaesés mindezt felülírja. A IV. tengely LEADER jogcímében az aktivitás növekedett a 2010-es év 63 nyertese után 2012ben 102 sikeres pályázat született. Természetesen a pályázatok száma mindössze egy adat. Annak, aki nem ismeri a körülményeket, az érintett településhalmazt csak egy kevés információt magában hordozó szám, éppen ezért térjünk most ki a pénzügyi oldalra is. A pályázatok számát feldolgozó korábbi rész szellemiségéhez igazodva kezdésképpen egy összesített táblázatban szemügyre vesszük a pályázatok által allokált teljes pénzállományt jogcímenként (1. táblázat). A táblázat tanulsága szerint látható, hogy mindeddig közel 1,2 milliárd forintnyi támogatási összeg lett lekötve Egyesületünk területén (figyelmen kívül hagyva az azóta visszavont pályázatokat). Ha a két pályázati kört összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy eltolódás figyelhető meg a pénzügyi volumenekben: A vállalkozásfejlesztési, falufejlesztési és turisztikai célú pályázatok esetében jelentős pénzbeli csökkenés tapasztalható, az örökségvédelem kapcsán mondhatni jelentős változás nem állt be (ez a pályázatok számánál is igaz), míg a LEADER jogcímben a lekötött források a 2012-ben a 2010-es lekötések 246%-át érték el. Ezek a támogatási összegek heterogén eloszlásúak a térség településein. Állításunk akkor is igaz, ha eltekintünk attól a négy településtől, melyekről még sohasem érkezett nyertes pályázat. Ugyanis például az ez idáig egyetlen LEADER pályázatnak otthont adó Bodolyabéren elnyert 401320 Ft-nyi támogatási összeg elenyésző a szomszédos Magyarhertelendre allokált 57.280.488 Ft-tól, vagy a legnagyobb összegeket lekötött Mágocs 117.569.925 Ft-jától. A folytatásban részletesebben kifejtve mutatjuk be az egyes pályázati körök, kiírások tapasztalatait, az egyes jogcímek kiírásai közötti eltolódásokat. Négy pályázati körön vagyunk túl, melyek beruházásairól, már tudunk és kell is beszélnünk. Egy mutatószám, a megvalósítási arány segítségével a négy pályázati kör sikerességét be tudjuk mutatni. A megvalósítási arány-
20
szám megmutatja, hogy a nem megvalósított pályázatok száma hogyan aránylik a nyertes pályázatok számához. A négy kör arányszámát is tudjuk egymáshoz viszonyítani, mely segítségével választ kapunk, hogy a programozási időszak vége felé közeledvén jellemző-e, hogy kevesebb nyertes pályázat kerül-e megvalósításra, vagy sem. 1. táblázat: A nyertes pályázatokkal lekötött források jogcímek szerinti megoszlása az eddigi pályázati körökben, Ft III. tengely Mikrovállalkozás fejlesztés Turisztikai tevékenység ösztönzés Falumegújítás és –fejlesztés Vidéki örökség védelme IV. tengely LEADER Összesen
2008 236 183 448 198 389 185 132 790 581 38 955 866 2010 89 212 716 695 531 796
2009 73 431 381 58 033 317 103 894 453 35 217 503 2012 219 472 864 490 049 518
Összesen 309 614 829 256 422 502 236 685 034 74 173 369 Összesen 308 685 580 1 185 581 314
Forrás: Saját számítás, szerkesztés
ÚMVP III. tengely első köre: Az ÚMVP III. tengelyének négy jogcímére (Falumegújítás és –fejlesztés, Vidéki örökség megőrzése, Turisztikai tevékenységek ösztönzése, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése) vonatkozóan 97 db pályázat érkezett be. A 61 db nyertes pályázatból, 2012 októberéig 6 db pályázatot nem valósítottak meg az ügyfelek. Ebből csak egy önkormányzat van, mely nem tervezi a beruházás kivitelezését. Egyik pályázónk turisztikai projektre pályázott még 2009ben, azonban a megváltozott adójogszabályok és a gazdasági válság miatt nem fogja az adott projektet kivitelezni. A maradék négy ügyfél, vállalkozó. Ők arra hivatkoztak, hogy nincs likvid tőkéjük, nem tudják a pályázatokat előfinanszírozni, hitelt nem mernek felvenni, vagy nem kapnak. Tanulságos, hogy volt olyan ügyfél, aki a beruházást - a merev pályázati rendszert kikerülve - önerőből valósította meg és nem kívánt a projekttel elszámolni. Mivel házilag valósították meg az adott fejlesztést, nem kellett műszaki ellenőrt alkalmazni, és egyéb előírt feltételt a kifizetés érdekében teljesítenie. A megvalósítási arány 90 %-os. Ez összességében jónak értékelhető. Azonban épp azok a pályázók nem valósították meg projektjeiket, akik a gazdaságban működnek, a termelő és a szolgáltató szektor alanyai. Ennek függvényében látható, hogy a gazdaságfejlesztést szolgáló intézkedések nem teljesen váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. ÚMVP III. tengely második kör: A (beérkezett 66 db pályázatból) nyertes 44 pályázatból 10 eddig nem került megvalósításra, a többi 34 a projektjével elszámolt, benyújtotta a záró kifizetést. Egy pályázó adminisztratív
21
problémák miatt jóval később kapott támogató határozatot, mint a többi ügyfél. 5 vállalkozó és 5 önkormányzat és civil szervezet az, aki a fejlesztést nem valósította meg. A megvalósítási arány 77 %-os. Azonban még 2012. december végéig lehetőségük van a kifizetési kérelmek benyújtására a pályázóknak. Az önkormányzatok tervezik beruházásaik megvalósítását, azonban kérdés, hogy erre lesz e módjuk, vagy ezek a fejlesztési elképzelések csak tervek maradnak. Ha az ÚMVP III. tengelyének első körét összehasonlítjuk a második körrel láthatjuk, hogy a megvalósítási arány romlott, 13 % ponttal. Feltehetően ennek egyik jelentős oka lehet a 2008ban kirobban gazdasági világválság, mely máig érezteti hatását a szolgáltató és a termelő szektorban egyaránt. Vállalkozások mentek tönkre, befejezték működésüket, avagy likviditási problémákkal küzdenek, ezért halogatják az adott fejlesztés megvalósítását. Változások a III. tengely jogcímei között A két pályázati kör között bizonyos értelemben számottevő különbségek voltak. A HACS munkaszervezete az első kör pályázatait nem ügyintézte, ill. ügykezelte, a projektek generálásában szervesen részt vett, komoly segítséget nyújtva a pályázatok elkészítése során. Ezt jelzi, hogy az első kör nyerteseinek a száma jelentősebb volt, mint a második köré, 60-ról 43-ra visszaesett a sikeres pályázók száma. Az első pályázati körben a maximális támogatási összeget fentről, a minisztériumból, központilag határozták meg (200 ezer euro), míg a második körben már a HACS-ok saját maguk állapították meg a maximális támogatási plafonokat. Akciócsoportunknál a rendelkezésre álló források csökkentek az első kör nyerteseinek támogatási összegeivel, így a maximálisan pályázható összeget a HACS döntéshozói több, mint a felére csökkentették. A négy jogcímet tekintve így a lekötött támogatások összege 606,3 millió Ft-ról leesett 261, 8 millió Ft-ra. Jelentős különbség, hogy míg 2008-ban a mikrovállalkozás fejlesztés volt a jogcímek között a legnagyobb lekötő erejű, addig egy évvel később ezt a szerepet már a falumegújítás vette át. Ugyan utóbbi esetén is csökkent az abszolút támogatások összege, de a visszaesés csekélyebb volt mint a mikrovállalkozási, vagy a turisztikai célok esetén. A falufejlesztés mellett a vidéki örökség védelmére koncentráló pályázatok relatív nagysága is növekedett a 2008-as 6%-ról 13%-ra (9. és 10. ábra).
22
9. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2008. évi pályázatoknál, az összes lekötött forrás arányában
6,42% 21,90%
38,95%
32,72%
Mikrovállalkozás fejlesztés
Turisztikai tevékenység ösztönzés
Falumegújítás és -fejlesztés
Vidéki örökség védeleme
Forrás: Saját számítás, szerkesztés 10. ábra: III. tengely jogcímei közötti forrásmegoszlás a 2009. évi pályázatoknál, az összes lekötött forrás arányában
13,02% 27,14%
38,40% 21,45%
Mikrovállalkozás fejlesztés
Turisztikai tevékenység ösztönzés
Falumegújítás és -fejlesztés
Vidéki örökség védeleme
Forrás: Saját számítás, szerkesztés
23
LEADER első kör: 2010 év végén kerültek meghirdetésre az oly régóta várt LEADER források, nem csak Egyesületünknél, hanem országszerte is. Az öt meghirdetett célterületre a 93 db beérkezett pályázatból 64 db nyertes LEADER pályázat született. Egy célterület vállalkozóknak, a többi négy az önkormányzati és a civil szféra számára került kiírásra. A nyertes projektekből 2012 októberéig 10 db-ot nem valósítottak meg. Ez nem azt jelenti, hogy nem is fogják az adott beruházást kivitelezni, hiszen még egy év áll rendelkezésükre a projekt befejezéséig. A projektet meg nem valósítók közül itt önkormányzatok, civil szervezetek és egy egyházközség is megtalálható. A megvalósítási arány 84 %-os, bár még elképzelhető, hogy ezek a beruházások megvalósulnak. Itt több tényező is volt, ami befolyásolta az adott pályázót. Az ügyfelek már ismerik az MVHs pályázati rendszert, rendelkeznek tapasztalatokkal, melyek befolyásolják az adott projekt megvalósítását. Vannak olyanok, akik negatív tapasztalataik miatt, már nem merik a projekteket megvalósítani. Vannak olyanok is, akik várják az ÚMVP III. tengelyre vonatkozóan benyújtott kifizetési kérelmeik kifizetését. Az elszámolások több hónapot vesznek igénybe, mely egy kis önkormányzat, számára, ez óriási nehézséget jelent, nem teheti meg, hogy több millió forintot pályázati elszámolásában tartson bent. Amíg az előző pályázati pénzt vissza nem kapja, újabb fejlesztésben nem tud gondolkodni. Megfigyelhetünk olyan pályázót is, aki adósságspirálba került a bürokratikus pályázati rendszer kapcsán. Hogy ennek mi az oka? Azt mondhatjuk, hogy felelős minden egyes szereplő, azonban a legkevésbé vétlen az, aki rosszul járt, az adott ügyfél bűnhődik egyedül, mert a pályázatíró, a kivitelező megkapta a fizetséget, csak a pályázó az, aki várhat a pénzére. LEADER második kör: Erre a pályázati kör meghirdetésére 2011 év végén került sor. Komoly előkészítő munka előzte meg a pályázatok megjelentését. A két körös pályázati rendszerben az első körben 201 darab projekt ötlet, míg a második terminusban már „csak” 132 db pályázat érkezett be. Ennek okaként említhetjük a gazdasági válság tovább gyűrűzését, valamint a bonyolult eljárási rendszert. A 105 nyertes projekt töredéke került eddig megvalósításra, hiszen a pályázatok kivitelezése még folyik. Annyit azonban elmondhatunk, hogy már most van tudomásunk olyan önkormányzatról, vállalkozóról, civil szervezetről, aki nyertes pályázatát visszaadta, ill. nem valósítja meg. Az ok a finanszírozás problémájában keresendő. Nincs előleg, és a projekt előfinanszírozása pályázói oldalról nem megoldott.
24
Változások a IV. tengely LEADER jogcím pályázataiban A III. tengelyhez hasonlóan a LEADER pályázatok kapcsán is történtek elmozdulások az egyes célterületek, illetőleg LEADER jogcímek között. A 2010-es és 2012-es LEADER pályázati fordulók célterületei a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület esetében nem teljesen azonosak. Az 1. táblázatból és a 8. ábrából is látható, hogy a LEADER pályázatok mind számban, mind pedig lekötött forrásban jelentős növekedést mutatnak 2010 és 2012 között. Míg, ahogy már korábban említettünk az első körben, jóval csekélyebb forrás, kevesebb célterület került kiírásra, míg a második körben a célterületek száma a duplájára növekedett, valamint országosan minden HACS jelentős plusz LEADER fejlesztési forráshoz jutott. A III. tengelyhez hasonlóan röviden itt is tekintsük át a jogcímek közötti változást. 2. táblázat: A lekötött támogatási összegek LEADER jogcímek közötti megoszlása, Ft LEADER Jogcímek Közösségi célú fejlesztés Vállalkozás alapú fejlesztés Térségen belüli együttműködés Rendezvény Összesen
2010 74 858 485 Ft 2 182 939 Ft 2 481 166 Ft 9 576 210 Ft 89 098 800 Ft
2012 145 874 139 Ft 63 165 865 Ft 10 432 860 Ft 0 Ft 219 472 864 Ft
Forrás: Saját számítás, szerkesztés
A táblázatból látható, hogy a rendezvény jogcímen kívül, melyre 2011/12-ben nem hirdettünk külön célterületet, mindhárom további célterületen jelentős növekmény mutatkozik 2010hez képest. Ez a pályázatok számának növekedésében is megmutatkozik, hiszen 63-ról, 105-re emelkedett a nyertes pályázatok száma. Igazán kiemelkedő a vállalkozásalapú fejlesztések megugrása, hiszen míg 2010-ben az összes lekötött forrásnak csak 2%-át tették e célú pályázatok, 2012-ben ez a szám már 29%, a változás majdnem 29-szeres növekedés. A közösségi célokra fordított összegek nagyságrendileg megduplázódtak, azonban a vállalkozói célterületek növekedése miatt megoszlásuk 84%-ról 66%-ra csökkent. A térségen belüli együttműködések összegszerűen megnégyszereződtek, ez vezetett a jogcím arányának 3%-ról 5%-ra való emelkedésére. Mint említettük, a rendezvény jogcímen belül nem lett meghirdetve önálló célterület, így megoszlása a 2010 évi 11%-ról lecsökkent 0%-ra. Az elnyert támogatások területi megoszlása A területi megoszlás vizsgálatánál az első szempont ebben a körben a kistérségek közötti megoszlás alakulása.. Az 1. kör pályázatai esetében a két kistérség közül a sásdi volt eredményesebb a források lekötésében, az összes elnyert támogatás 63%-a került a kistérség településeihez.
25
Ezzel szemben a 2. pályázati kiírások kapcsán az arányok megváltoztak, ekkor már a komlói térség volt a hatékonyabb, lekötve az összes támogatás 59,4%-át. A két eltérő tendenciának köszönhetően a két pályázati kört összesítve alakul ki egy 54-46 arány a sásdi kistérség javára. A pályázatok vizsgálata során fontos mutató, az egy főre jutó támogatások összege. Természetesen a támogatás-eloszlás nem egyenletes volta miatt ebben az indikátorban is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A 2010-es népességszámokkal számolva az átlagérték 48 501 Ft/fő. Azonban ha ezt az értéket a településekre egyenként vizsgáljuk meg, jelentős eltéréseket tapsztalunk. Természetes, hogy a négy még sosem pályázó területen ez az érték 0. Ezen túl a legkisebb értelmezhető értéket Bodolyabér mutatja, ahol egy lakosra 1 784 Ft támogatási összeg jut. A legnagyobb érték 176 670 Ft/fő, melyet Alsómocsolád ért el 8 nyertes pályázatával.
Kérdőívek értékelése Két darab kérdőívet készítettünk. Az első az Egyesület eddigi munkájával, a jelenlegi programozási időszakkal foglalkozik. A második kérdőív a következő programozási időszakban rejlő lehetőségeket boncolgatja, keresi a válaszokat a jövőbeni fejlesztési igényekre. Az első kérdőív készítés során főként zárt kérdéseket fogalmaztunk, meg, a kérdések többsége általában eldöntendő volt (dichotom kérdések), igen, vagy nem válasszal. Nyitott kérdéseket tettünk fel ott, ahol konkrétan a válaszadó saját, nem irányított véleményére voltunk kíváncsiak. A kérdőívet három egységre osztott szerkezetben készítettük el. Az első rész a megkérdezett beazonosítására szolgált. A második szegmens a pályázók pályázatokkal kapcsolatos szokásaira kérdezett rá. Míg a kérdőív harmadik részében pedig a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesülettel kapcsolatos kérdéseket tettük fel. Többnyire ordinális skálákat alkalmaztunk a kérdőívek elkészítése során. A második kérdőív, amely a jövőre, a felkészülésre koncentrált már összetettebb kérdéstípusok (rangsorolás, értékítélet szerinti választás) is megjelentek az irányított kérdések mellett. Szerkezetét tekintve ez a kérdőív is hármas tagolású, az előzőhöz hasonlóan az első kérdések itt is az azonosítást (szervezeti forma, területi elhelyezkedés) segítették, ezt követi a kitöltő egyéni (képviselt szerv) céljait feldolgozó kérdések, majd a harmadik blokkban az Európai Unió 2014–2020 közötti programozási időszakra meghatározott 10 tematikus célkitűzésével kapcsolatban tettünk fel kérdéseket.
26
Az elkészített kérdőíveket e-mail-en küldtük ki az Egyesület adatbázisában található címekre, illetve honlapunkra (www.mvh-hacs.hu) is feltettük, valamint személyesen is több esetben lekérdeztük az adott ívet. Utóbbiaknál személyes felkeresésekre szükség volt, mivel e-mailen nem volt jelentős a visszaküldési hajlandóság. A statisztikai adatok és indikátorok elemzésén túl ismernünk, tudnunk kell a tagság, a pályázói kör véleményeit, gondolatait a pályázati rendszer, az akciócsoport és jelenlegi és jövőbeni helyzet megítélésével kapcsolatban. Ezért Egyesületünk fel kívánta mérni e célcsoportok attitűdjeit is a pályázatokkal, a rendszerrel, és saját munkánkkal kapcsolatban. Ezen eredmények kapcsán van ugyanis lételeme valamiféle módosító, javító intézkedések bevezetésének. Céljaink érdekében ezért egy kérdőívet készítettünk, melyet tagjaink és korábbi pályázóink részére eljuttatunk. Az első e-mail-es megkeresés nem vezetett eredményre, a kitöltési hajlandóság csekélynek bizonyult, így szükség volt a pályázók személyes felkeresésére is a kérdőívek minél nagyobb számú kitöltése érdekében. Mindennek köszönhetően 135 kitöltött és értékelhető kérdőív adatainak feldolgozását elvégezve kaptuk a következőkben összefoglalható eredményeket. A kérdőív szerkezete 3 egységre bontható, az első rész az azonosítást szolgálta, melyből megtudhattuk a kitöltő státuszát, illetőleg azt, hogy melyik kistérséghez tartozik. A kiértékelést követően megállapítható volt, hogy a kitöltési hajlandóság a komlói kistérségben kicsivel nagyobb volt, innen érkezett vissza az ívek 50,6%-a, míg a sásdi kistérségből 41,7%-a. A 7,7%os eltérés vélhetően abból fakad, hogy partnereink egy részének csak telephelye van területünkön és a kitöltésnél a székhelyre koncentrált. Továbbá több esetben kontaktszemélyként a pályázatírót adták meg, aki szintén a saját lakóhelyének kistérségét írta fel az ívre. Így 10 kérdőív esetében a pécsi, a dombóvári kistérség lett megjelölve. Térségünkben ismerve az aktivitást, a visszaküldött kérdőívek legnagyobb része (41,7%) a jellemzően legaktívabb, a közösségi szervezést és a kultúrát leginkább magára vállaló civil szervezetektől érkezett. Második helyen az önkormányzati (kisebbségi- és részönkormányzati) kategória képviselői válaszoltak kérdéseinkre (29,2%), majd ezt követték a vállalkozók (16,8%) és a természetes személyek (10,4%). A legkevesebb számú, 7 db kérdőív az egyházat képviselő plébániáktól, egyházközösségektől érkezett vissza. A kérdőív második kérdéscsoportja az eddigi pályázói, pályázati szokásokkal foglalkozott. Első kérdésként a pályázati aktivitásra kérdeztünk. Négy kategóriát különítettünk el, melyekre a válaszokat a 4. táblázat foglalja össze.
27
3. táblázat: „Az Ön által képviselt szervezet nyújtott már be pályázatot?” kérdésre adott válaszok megoszlása Válaszlehetőség
Válaszok száma (db)
Válaszok megoszlása (%)
Nem, és nem is tervez
0
0,00
Nem, de a jövőben tervezi
20
14,58
Igen, egy alkalommal
39
29,17
Igen, több alkalommal is
76
56,25
Összesen
135
100,00
Forrás: Saját szerkesztés, számítás
A nemmel válaszolók mind ugyanazt az okot nevezték meg eddigi passzivitásuk alapjaként: mindannyian azt érzik, hogy a jelenlegi konstrukciók mellett nincs meg a likviditásuk az előfinanszírozásra, vagyis a „nem pályázás” pénzügyi okokra vezethető vissza. Azok között, akik már pályáztak, két kategóriát különítettünk el: egy alkalommal pályázók, illetve több alkalommal pályázók. A két csoport 34-66%-ban oszlik meg. Az egyszer pályázók zömmel (>60%) civil szervezetek, míg a maradék 40%-on a másik 4 kategória tagjai osztoznak. A pályázat elkészítésének technikájáról kiderült a kitöltött ívekből, hogy főként a vállalkozások és az önkormányzatok vesznek igénybe pályázatírókat (e csoportok pénzügyi keretei még ezt megengedhetik), míg a természetes személyek és a civil szervezetek saját maguk, önálló munkával írják meg a pályázataikat. Az Egyesület segítségét igénybevevők szinte arányosan oszlanak meg a válaszok alapján: az összes válaszadók 44%-a veszi igénybe a HACS segítségét, ezen belül a civil szervezetek és az önkormányzatok aránya 30-30%, a vállalkozásoké 22%, a természetes személyeké 18%. A pályázatok sikerességére vonatkozó kérdésre kissé torzított eredmény született, hiszen mindösszesen 3 nemleges válasz volt. Feltételezhető, hogy akinek sikertelen pályázata volt, kevésbé érezte magáénak kezdeményezésünket, a kérdőív kitöltését. A sikeresen pályázók 87,5%-a helyt adó határozatot, míg 12,5%-uk részben helyt adó határozatot vehetett kézbe a pályázatok értékelése után. Mindezek a pályázatok az Egyesület ügyintézési kompetenciáiba kerülő jogcímek között igen változatosan oszlottak meg. Viszonylag nagy arányt képviselnek a IV. tengely LEADER jogcímei, de jelentős azon kitöltők száma is (39), akik több jogcímben is nyújtottak már be érvényes pályázatot. A beruházás jellegű fejlesztések túlsúlya (63,4%), annak köszönhető, hogy a III. tengelyen belül szinte kivétel nélkül beruházás jellegű projektek
28
voltak, míg szoft fejlesztések (rendezvény, kiadvány, oktatás) inkább csak a LEADER néhány célterületén fordulnak elő. Az utóbbiak létjogosultságát mutatja, hogy a kisebb értékű (1.000.000 Ft alatti) fejlesztések (amik szinte 100%-ban szoft jellegűek) az összes választ figyelembe véve 35%-ot tesznek ki, ugyanúgy, ahogy az 5.000.000 Ft feletti fejlesztések. A LEADER pályázatok kapcsán a második forduló eljárásrendje szemmel láthatóan jobbnak bizonyult a pályázók körében, mint az első, hiszen a válaszadók 63,8%-a az utóbbi mellett tette le voksát. A következő kérdéskör még ebben a csokorban a megvalósításokkal kapcsolatos. Kissé eltérően az Egyesület rendelkezésére álló statisztikáktól 81%-ban valósították meg a fejlesztéseiket a válaszadók. Az eltérés, torzulás forrása a válaszadói hajlandóságban keresendő. A meg nem valósítás legfőbb indokaként pénzügyi, finanszírozási okokat neveztek meg a pályázók (53,8%), míg a másik nagy indok az elszámolási rendszer nehézségeiben, a túlzottan bürokratikus és merev hozzáállásban keresendő (34,9). A válaszadók egy jelentékeny része (15,4%) jelezte, hogy a megvalósításra adott nemleges válasza azon egyszerű okra vezethető vissza, hogy még a megvalósítás fázisában van a fejlesztés (például LEADER pályázatok megvalósítási határideje még messze nem jött el). A megvalósításhoz a válaszadók 78%-ának elegendő a kapott támogatás a tervezett beruházás megvalósítására, míg 21 válaszadó úgy mérte fel, hogy a támogatás nem volt elégséges a fejlesztéshez. A válaszolók 60,6%-a már túl van legalább egy kifizetési kérelem benyújtásán, viszont közülük csak 40% az, aki a teljes elszámolt összeget visszakapta a rendszerből. Akik csak részösszegeket tudtak lehívni, három hibaforrást nevesítettek okként: (1) kivitelezői hiba (27,2%), (2) pályázatkészítői hiba (36,4%), (3) elszámolási nehézségekből fakadó hibák (36,4%). Kérdőívünk utolsó kérdésköre az Egyesületi tagsággal, saját munkánk külső megítélésével volt kapcsolatos. Az eredményekből kiolvasható, hogy a kitöltők között 74% a tagok aránya, míg 35 kérdőívet olyan érintettek töltöttek ki, akik jelenleg nem tartoznak az Egyesület tagjainak körébe. A „nem”-mel válaszolók 2/3-ad részéről elmondható, hogy a tagság nem is célja, nem kíván taggá válni. Tagjainkra egy plusz kérdés várt, nevezetesen az, hogy „Megfelelőnek tartja a tagdíj összegét?”6. A tagsággal rendelkező válaszadók közül mindössze 11-en válaszoltak úgy, hogy nem tartják megfelelőnek a tagdíj összegét. Az Egyesület információ-terjesztő technikáival kapcsolatosan két gyakorlatról tettünk fel kérdéseket, az egyik az elektronikus úton, amásik pedig a személyes megjelenésen, fórumokon
Jelenleg a civil szervezetek és a magánszemélyek tagdíja 2.000 Ft, a vállalkozóké 4.000 Ft, az önkormányzatoké pedig lakosságarányosan kerül meghatározásra. 6
29
eljuttatott információk. Amikor új, fontos, releváns információt kap Egyesületünk pályázati kiírások, rendezvények, egyéb események kapcsán, arról honlapján és e-mail-ek, hírlevelek kapcsán értesíti célcsoportjait. Az információkat tematikusan (vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek, helyi termelők) célzott e-mail-ekkel kommunikáljuk. Emellett új pályázati kiírások, rendkívüli fontosságú események kapcsán a kötelező szervezésű fórumok mellett továbbiakat is rendezünk. Az e-mail-es információ-terítéssel kapcsolatban igen pozitív a kitöltők hozzáállása, mindösszesen hárman jelezték, hogy mindeddig nem kapták meg ezeket a leveleket. A fórumokról más eredmények jöttek ki a válaszok alapján, mint amit saját tapasztalatainkból leszűrtünk magunknak. 91-en adtak választ a fórumokon való részvétellel kapcsolatos kérdésre, 73-an, azaz 80,2% válaszoltak igennel, míg 19,8% nemmel. A fórumokon résztvevők eddig átlagosan 2-3 fórumon vettek részt, de vannak jelentős aktivitást mutatók is, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt 4 évben 10-nél is több fórumot látogattak. A válaszokból szintén látható, hogy a résztvevők mindegyike maximálisan elégedett volt fórumainkkal, erre a kérdésre senki nem válaszolt nemmel. A fórumokkal kapcsolatosan saját észrevételeinkre alapozva mi elég komoly passzivitást érzékeltünk a tagság körében, kissé ellentmondva annak, amit a válaszokból leszűrhettünk. Az ellentmondás eredője a nem teljes körű válaszadási hajlandóságból fakad, vélhetően a tagság és célcsoport passzív fele valószínűleg a kérdőívet sem töltötte ki. Ezt követően négy kérdést fogalmaztunk meg munkánkkal kapcsolatosan, melyeket az iskolai osztályzatoknak megfelelő 1–5 skálával lehetett értékelni. E négy terület, a számított átlagértékekkel a következők:
„Mennyire elégedett Egyesületünk munkájával?”: 4,16;
„Mennyire elégedett munkatársaink elérhetőségével?”: 4,40;
„Kérdéseire milyen mértékben kap pontos választ?”: 4,36;
„Megítélése szerint hatékonyan működik az Egyesület?”: 4,04.
Záró kérdésként arra voltunk kíváncsiak, hogy a kitöltő szerint megfelel-e a jelenlegi 46 település ellátására egyetlen munkaszervezeti iroda. A kitöltők 52%-a szerint igen, míg 8% nem adott választ erre a kérdésre. A fennmaradó 40% egyértelmű nemmel válaszolt, de 28% úgy gondolja, hogy két irodával, azaz kistérségenként egy-eggyel hatékonyabb lehetne a működés. A megmaradt 12% szerint viszont ez sem lenne elég, ők mikrotérségenként egy irodával látnák hatékonynak működésünket.
3. Az Egyesület SWOT analízise és E-benchmarkja
30
Az előbbiekben értékelt kérdőív adatai nem pusztán válaszok tömegét jelenti számunkra, azok egyben az Egyesület SWOT analízisének levezetéséhez és E-benchmarkjának meghatározásához is megfelelő alapot jelentenek. A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület SWOT térképét saját tapasztalataink, a kérdőív kitöltők válaszai, valamint a személyes találkozók tanulságai alapján a következőképpen rajzolhatjuk fel: 4. táblázat: A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület SWOT elemzése Erősségek
Gyengeségek
Tudásbázis, helyismeret
térségben tapasztalható passzivitás
térségi igények ismerete
térségi folyamatok befolyásolása
pályázati rendszer ismerete, átlátása
csak egy iroda
Lehetőségek
Veszélyek
erősebb lobbi a térségi célok érdekében a jog-
vidékfejlesztési politika átalakulása
szabályalkotói környezetben ez nem lehető-
a gazdasági válság további mélyülése,
ség
közösségi kapcsolatok további gyengülése
részvételi aktivitás növelése (pályázatok, fórumok területén)
elérhetőség javítása
Forrás: Saját szerkesztés
Az 1. számú kérdőív utolsó kérdéscsomagjában található, ötös skálával pontozható kérdésekre kapott átlagértékek adják az E-benchmark meghatározásának alapját. A négy kérdés kapcsán a maximális átlagérték 5 lehetne, az Egyesület a 135 válaszadótól mindösszesen 4,24 értéket kapott, elérve ezzel a maximális pontszám 84,8%-át. Ez az érték a válaszadó számát is tekintve jónak mondható, és jelzés értékű abban az értelemben, hogy van még mit tenni. A SWOT elemzés valamint a jogszabályi és irányítási környezetben várható változások is egyaránt megkövetelik azt, hogy Akciócsoportunk előre gondolkodjon, és a jelen programozási ciklus utolsó évét arra szánja rá, hogy megfelelően felkészüljön a következő időszakra. Ezért a következő fejezet arra hivatott, hogy bemutassa a területünkön mutatkozó várakozásokat, igényeket, ami kiindulópontja lehet a következő időszak stratégiájának.
31
Felkészülés a következő programozási időszakra A tervezésre való felkészülést különböző lépésekben lehet meghatározni. Fontos az egyes szakaszokat elkülöníteni, és időrendben, kronologikusan meghatározni, mivel az egyik szakasz eredményeire szükségünk van a következő tervezési szakaszban. Az első lépés a megfelelő területi lépték kiválasztása. El kell dönteni, hogy az adott HACS mekkora földrajzi területet fedjen le. Itt lényeges elem, hogy az adott területet mely jellemzők segítségével határoljuk el. Elsősorban a már meglévő területi egységek legyenek a meghatározóak, esetleg a 2007–2013 között működő HACS-ok területei, vagy új léptékek legyenek meghatározva. Az optimális területi lépték meghatározására két fontos elem gyakorol kiemelt hatást. Az egyik az azonos érdekek, értékek, sajátosságok mentén történő együttműködés kialakításának igénye, ami egyszóval minimális szintű homogenitást feltételez az együttműködésben részt vevő szereplők tekintetében. (Alapvetően különböző területi egységek közös, illetve azonos programot egyáltalán nem, vagy csak nehezen és nagy feszültségek mellett képesek megvalósítani.) A funkcionális együttműködés mellett azonban azt is célszerű figyelembe venni, hogy a program menedzsmentjét ellátó szervezet működése részint feltételez egy megfelelő finanszírozási nagyságrendet, részint pedig azt a kapacitást, amely képes a feladatok alapján azonos színvonalon ellátni az adott területi egység minden egyes települését. A két lehatárolási elem akár egymás ellen is hathat, hiszen hiába a kisebb területi egység – ahol a funkcionális együttműködés biztosítható – ha ahhoz olyan finanszírozás társul, amely nem képes a feladatoknak megfelelő biztonságos működést biztosítani. Az viszont előre nem látható, hogy a következő programozási időszakban milyen nagyságrendű források felett rendelkezhetnek a helyi akciócsoportok, így azt sem lehet kalkulálni, hogy mekkora működési költség állhat majd rendelkezésre. Annyi bizonyos, hogy minél több forrással rendelkeznek az akciócsoportok annál kisebb területen nyílhat számukra esély a hatékony feladatellátásra. Második lépés az adott területi egység helyzetelemzésének elkészítésének és SWOT analízisének elkészítése. Már a helyzetelemzés során szükséges azonban figyelembe venni azokat a kereteket, amelyeket a közösségi szabályozás, illetőleg a hazai fejlesztési dokumentumok határoznak meg. Akár több SWOT-ot is lehet készíteni, minden egyes elemzési egységre vonatkozóan, értjük ezalatt az önkormányzati, civil, egyházi és vállalkozói szektort. Fel lehet és kell is használni a már meglévő statisztikai adatbázisokat, azokból másodelemzés útján kinyerni az új fejlesztési stratégia számára a szükséges adatokat. Ez időben nem egy rövid folyamat, mivel interjúkat is kell készíteni a véleményformáló szereplőkkel. Ők a térség vállalkozói, egyházi em-
32
berei, önkormányzat képviselői és a civil szektor emberei. Az interjúkat elő kell készíteni, meghatározott metodikát kidolgozni rá. Az interjúk során fel kell mérni az adott szervezet helyzetét, jövőbeni elképzeléseit, és lehetőségeit. Erre a munkára a meglévő HACS-ok dolgozói kiválóan alkalmasak. Megvan a helyismeretük és ismerik a térség szereplőit. Erre a munkára időt kel áldozni, még 2014 előtt, legalább egy fél évet. A meglévő adatokat, interjúkat fel kell dolgozni, melyekből megismerhetjük a térség aktuális helyzetét.. Ha már ismerjük az adott helyzetet, a jövőbeni elképzeléséket, és a következő uniós ciklus célkitűzéseit, akkor építhetünk helyi fejlesztési stratégiát. Fontos megismeri a már meglévő fejlesztési koncepciókat, az országos, a regionális és a helyi koncepciókat. A közösségi jogi szabályozás helyi-területi tervezést érintő feltételei, keretei és céljai Hazánk az Európai Unió tagjaként nem csupán a közösségi jogszabályokhoz, a közösségi jogrendhez van kötve, hanem a közösség fejlesztéspolitikájához is, melynek fontosabb elemei megjelennek a jogi szabályozás szintjén is. A 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan az Unió deklarálta azokat a fejlesztési célokat, amelyeket támogatni kíván. Ugyan 2012 végén még számos részletkérdés nem tisztázott, azonban a legfontosabb elemek túlnyomó többsége – és a célok mindenképp azoknak tekinthetők – igen. Magyarországnak is célszerű figyelembe venni a tervezés során a közösségi célokat, hiszen az Unió nem minden fejlesztési célt támogat, csak azokat, amelyeket a jogi szabályozás szintjén is meghatározott. Ezek a célok képezhetik a tagállami tervezés általános kereteit. A célok a tervezés központi elemét képezik. A célokra való tekintettel, a célokhoz képest alakítható ki a célhierarchia rendszere, a legáltalánosabbtól az egyedi, specifikus célig. A célok alapján lehet meghatározni a célmegvalósítás optimális területi léptékét, illetőleg a célok alapján vizsgálható a területi egységek kompetenciája, célmegvalósítási képessége, az adott területi egység adottságai, igényei szerint kialakítható részcélok rendszere stb. Még mielőtt azonban a célok bemutatása sorra kerülne, szükségesnek tűnik röviden felhívni a figyelmet azokra az igen jelentős szemléletbeli változásokra, amelyek az új szabályozást jellemzik közösségi szinten. Az Európai Uniós fejlesztéspolitika történetében több olyan mérföldkő található, amely kisebb, vagy nagyobb, sőt egészen jelentős változást hozott a közösségi szinten kialakított célok kialakítása tekintetében. A kisebb mérföldkövek az egyes programozási időszakok lezárásához, illetve az újak megnyitásához kötődnek (pl.: 1993-1994-ben a célok változása, új alap intézmé-
33
nyesítése, 2000-ben további egyszerűsítések a célok tekintetében, 2007-től a közös agrárpolitika reformjának egyik lépcsőjeként az EMOGA határozott szétválasztása az EMGA-ra – Európai Mezőgazdasági Garancia Alap – és az EMVA-ra, – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap – stb.). Nagyobb, alapvető változást eddig az 1988. évi reform eredményezett, amely az addig önálló életet élő alapok koordináltabb működtetése érdekében – mely nyilvánvalóan a közösségi célkitűzések eredményesebb megvalósítását célozta – létrehozták a strukturális alapok rendszerét. Önmagában jelentős változást eredményezett a kohéziós alap létrehozása 1993-1994-ben, amely a rendelkezésre álló források mértékében, a jogosultak körében és a felhasználás területi szintjében nagymértékben eltért a strukturális alapok szabályaitól és gyakorlatától. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új szabályozási tervezet csaknem az 1988-as változások nagyságrendjéhez közelít – vagy akár azokkal azonos szintűnek minősíthető – mert szemléletmódjában, az eszközök együttműködésének új alapra helyezésében, a célok megfogalmazásában, új fejezetet nyithat a közösségi fejlesztéspolitikában. A közösségi jogban bekövetkező változások azonban nem állnak meg a közösségi jog határán, hanem átlépnek a tagállamok jogalkotásának, jogalkalmazásának területére, hatást gyakorolva – különösen – a tervezési gyakorlatra, az eljárási szabályok kialakítására, a fejlesztéspolitika intézményrendszerére. Ennek a hatásnak a mértéke – igazodva a közösségi jogban bekövetkezett földrengésszerű, vagy éppen a finomhangolást biztosító szabályozási változtatásokhoz – alapvető tagállami változtatásokat igényelhet a fennálló gyakorlathoz képest, vagy éppen az alkalmazott módszerek tekintetében lehet szükség kisebb beavatkozásra. A szükséges beavatkozások mértékének tehát két szintje azonosítható – amely tagállamonként nyilván eltérő fokú lehet – amelynek felismerése jelentősen befolyásolhatja a 2014–2020as programozási időszakra történő felkészülés sikerességét. A felismerés hiánya azonban csupán az egyik lehetséges veszélyforrás, ugyanis a szükséges változtatások beazonosításán túl nagyon fontos az időzítés. Ha a konkrét lépések megtételére túl későn kerül sor, akkor a veszély már a konkrét kár formáját ölti, ami kapkodásban, „összehányt” dokumentumokban és végeredményben a 2014-es programok megkezdésének, az elérhető források lehívásának időpontjának kitolódásában nyilvánulhat meg. Ha felismerik a szükséges változtatások mértékét, ezekre időben reagálnak, még mindig komoly veszélyforrás a szükséges szakértelem hiánya, mely szintén veszélyforrást jelent. A helyi-területi tervezés esetén ezek a veszélyek hatványozottan jelentkeznek. Ennek az az oka, hogy a közösségi szabályozás által kínált területfejlesztési eszközök (pl.: CLLDLEADER) feltételezik az alulról felfelé történő építkezést, valamint a társadalom széleskörű
34
bevonását a tervezésbe. Az ilyen típusú tervezés ugyanakkor nagyon időigényes, miközben a partnerségi szerződés benyújtásáig, az operatív programok elkészítéséig rendelkezésre álló idő ehhez képest túl rövidnek tűnik. Az is fontos tény, hogy területi szinten jelen pillanatban (vagyis 2012-ben) alig, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre az a megfelelő tervezői kapacitás, amely meg tudna felelni a megváltozott tervezési követelményeknek (regionális fejlesztési ügynökségek közreműködői feladatokat látnak el, tervezési kapacitásait leépítették, a megyék nem rendelkeztek, nem rendelkeznek megfelelő kapacitásokkal, a helyi akciócsoportok alapvetően kifizető ügynökségi feladatot látnak el, tervezési tapasztalataik, felkészültségük nem mindenhol megfelelő). A közösségi szabályozásban tetten érhető megváltozott szemléletmód és a fejlesztéspolitika új megközelítés – a helyi-területi tervezés szempontjából – az alábbi legfontosabb elemekben manifesztálódik: 1. A multifund tervezés, finanszírozás A több alapból finanszírozott tervezés nem csupán azt jelenti, hogy egy fejlesztési cél megvalósulását különböző alapok egyszerre finanszírozhatják, hanem azt is – sőt tervezési szempontból elsősorban azt – hogy első helyen a cél áll, az alapok pedig a cél szolgálatában, célnak alárendelten, „csupán” azért vannak, hogy biztosítsák az adott cél megvalósítását. Ez a természetes észjárásnak megfelelő szemléletmód korábban egyáltalán nem volt természetes. A tervezés logikája ugyanis úgy alakult, hogy léteznek az alapok (ERFA, ESZA, stb.) ezek rendelkeznek bizonyos forrásokkal, az alapok finanszíroznak bizonyos támogatható tevékenységeket – pl.: infrastruktúra, képzés – és mindezek alapján meg lehetett keresni, azt hogy mit lehet megvalósítani és mennyit lehet elosztani. Ebben a szemléletmódban a cél volt a másodlagos, első helyen az alapok, illetőleg az azokra vonatkozó szabályok álltak. A multifund módszer emellett az elmúlt programozási periódusok azon problémáit kívánja orvosolni, amely az alapok együttműködése, a szinergiák kialakítása, azok erősítése helyett az alapok közötti elhatárolást helyezte középpontba. Ez természetesen nem szolgálhatta a komplex programok megvalósulását. (A fejlesztéspolitikai beavatkozások kizárólag komplexen értelmezendők, az ágazati típusú bontás csupán a munkamegosztás következménye lehet, amely a végrehajtás technikai – alárendelt – módszereként segítheti annak hatékonyságát, de semmiképpen nem kelhet önálló életre, eszközül szolgálva a bürokrácia és a gazdasági szereplők megfelelő rétegeinek érdekeit, ami aztán akár a komplex célok megvalósítását is veszélyeztethetik az arányok felborításával, egyoldalúvá válásával).
35
2. Területi megközelítés (place based szemlélet) alkalmazásának ösztönzése Ismeretes, hogy a területi szempontok, valamint a „place based” szemlélet megjelenítését a következő programozási időszakban a közösség által irányított helyi fejlesztés (COMMUNITY-LED LOCAL DEVELOPMENT-CLLD), valamint az integrált területi beruházás (Integrated Territorial Investment-ITI) hivatott biztosítani (e két eszköz egyúttal lehetőséget biztosít a multifund finanszírozásra, amely ismét csak egy lehetőség, amellyel vagy él egy tagállam, vagy nem). E két eszköz közül a CLLD-nek Magyarország esetén különös jelentősége lehet. Ennek egyik oka az, hogy az EMVA-ból kötelezően minimum 5%-ot a CLLD-re, vagyis az EMVA esetén a LEADER programra szükséges elkülöníteni, de ami ennél sokkal fontosabb az, hogy Magyarország teljes egészében LEADER ország, ami azt jelenti, hogy ennek a fejlesztéspolitikai módszernek vannak bizonyos előzményei hazánkban. E fejlesztési módszer jelentőségét tovább erősíti az, hogy a közösségi szabályozás értelmében a CLLD területek esetén a társfinanszírozás aránya 10%-kal növekszik. (Az EU GDP 85%-ának átlaga alatti régiók esetén ez 95%-os (!) társfinanszírozást jelent, amelyről hazánknak nem szabadna lemondania.) Fontos lehetőség, hogy a CLLD a Strukturális Alapokon belül, az ERFA és az ESZA támogatása mellett is megszervezhető. Ez tehát azt jelenti, hogy a CLLD sem tematikusan, sem szervezeti-irányítási szempontok alapján nem szükséges, hogy a vidékfejlesztés részét képezze. Lényeges alapelv, hogy a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni. 3. Egyszerűsítés; Az egyszerűsítés egyformán meg kell (kellene), hogy jelenjen a pályázatok (pályázati konstrukciók) kialakításában és az ellenőrzésben, mely utóbbi magában foglalja a pályázatok, valamint a kifizetési kérelmek kezelését. Az egyszerűsítés kedvezményezetti oldalon a döntésekhez szükséges információk szolgáltatási kötelezettségének mennyiségi csökkenésében, a közösségi forrásokat menedzselő szervezetek oldalán pedig az ellenőrzés szemléletmódjának változásában, az ellenőrzés mennyiségének és mélységének és mindennek következtében az ügyintézési határidők és a költségek jelentős csökkenésében érhető tetten. 4. Eredményesség és eredményértékelés, nem teljesítés esetén szankcióval párosítva
36
A 2014–2020-as időszak egyik alapvető szemléletbeli változása a megvalósított beruházások értékeléséhez köthető. A korábbi időszakok személetmódját – ahol a legfontosabb, olykor kizárólagos szempont a pénzek szabályszerű felhasználása volt – felváltani látszik egy olyan megközelítés, ahol a középpontban a beruházások hatásainak értékelése áll. (Szabályszerűen lehet létesíteni egy halastavat is egy sivatag közepén, de ettől még nem lesz se hal, se víz és a halászati szektor fejlődését sem fogja eredményezni az egyébként pontosan és szabályszerűen kivitelezett, elszámolt beruházás.) Mindehhez párosul egy olyan indikátor meghatározási kötelezettség, amely alapján megítélhető a hatás, a célok elérésének eredményességi fokozata. Mindezt, vagyis a célok elérésnek stádiumát, a közösségi szabályozás szerint két ízben is (2017 és 2019) szükséges vizsgálni. Amennyiben a várt indikátorok, illetve célok nem teljesülnek, az eredményességi keret tartalékai nem kerülnek felosztásra, illetve jelentősebb eltérések a közösségi források folyósításának felfüggesztéséhez is vezethetnek. A felsorolt szemléletbeli változást jelentő elemek, jelentős hatást gyakorolnak a tagállami és a helyi-területi tervezésre egyaránt. Ezeket az elemeket, pontosabban az ezekből eredő követelményeket a tervezés során célszerű figyelembe venni és érvényesíteni. Közösségi célok és célhierarchia Mint ahogy arra korábban már történt utalás, a tervezés központi elemét képezi a célmeghatározás. A helyi, területi, sőt a nemzeti célok kialakítására a helyzetelemzést és a SWOT analízist követően szokott sor kerülni, azonban a közösségi finanszírozású programok esetén szükséges azt figyelembe venni, hogy bizonyos – többnyire általános és átfogó – célok meghatározására már közösségi szinten sor került. Ez pedig azt jelenti, hogy bármely terület, vagy ágazati tervezést, illetőleg azok elemeit (helyzetelemzés, SWOT, stratégiai, operatív célmeghatározás, monitoring, stb.) a célokra való tekintettel, a célokhoz képest szükséges megalkotni. A helyi-területi programok kialakítása során (is), tehát szükséges megismerni a közösségi célokat, illetve a célok egymáshoz való viszonyát. A közösségi célhierarchia csúcsán Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSZ) 174. cikke7 áll. Ez a rendelkezés – valamint a szubszidiaritás elve – az, amelyből származtatható, levezethető az Unió fellépése. Ebből viszont az a következtetés vonható le, hogy a kohézió „174. cikk (az EKSz. korábbi 158. cikke) Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik. 7
37
– benne a területi kohézió – az az elsődleges cél, amelyet aztán minden további célkitűzésnek szolgálnia kell. (A területi, gazdasági, társadalmi kohézió – mint az egységes kohézió alkotóelemei – között a jogszabály nem állít fel sorrendet és különbséget sem tesz. Ez tehát azt jelenti, hogy a továbbiakban megfogalmazott céloknak és rendelkezéseknek is egyformán szükséges szolgálni a kohézió mindhárom összetevőjét.) A fentiek rögzítése csupán azért tűnt szükségesnek, hogy nyilvánvalóvá váljon, hogy a kohézió nem csupán egy horizontális elv, amelynek esetlegesen, vagy véletlenszerűen célszerű megjelennie a támogatáspolitikában, vagy általában a közösségi fellépések során, hanem olyan cél, amelynek teljes egészében át kellene hatnia a tervezés és végrehajtás egészét. A 2014–2020 közötti programozási időszak célhierarchiájának második lépcsőjét az Európa 2020 c. dokumentumban megfogalmazott célok képezik. Ezek megvalósítását szolgálja a közösségi stratégiai keretre vonatkozó szabályozás, illetőleg az abban megfogalmazott ún.: tematikus célkitűzések, melyek a célhierarchia harmadik lépcsőjét képezik és mindezek további konkretizálását képezi a Bizottság által meghatározott ún.: közösségi stratégiai keret, mint a célhierarchia negyedik lépcsője. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert ezek a célok adják meg azt a keretet, azt a mozgásteret, amelyen belül érvényesülhet a kohézió, a területi kohézió, mint alapvető célkitűzés. (Ettől függetlenül természetesen az egyes tagállamok megfogalmazhatják saját kohéziós céljaikat, területfejlesztési politikájukat, azonban azt figyelembe kell venni, hogy az Unió csak a KSK rendeletben meghatározott tematikus célkitűzések elérését kívánja támogatni.) Magyarország számára 2014 után a közösségi fejlesztési támogatásokon kívül vélhetően nem áll rendelkezésre olyan mértékű hazai forrás, amely a közösségi céloktól független, illetve azokon kívül eső területi kohéziós célok elérését hatékonyan lenne képes biztosítani. Így viszont a hazai területi kohéziós célkitűzéseket a közösségi célok figyelembe vétele mellett, azokon keresztül lehet elsődlegesen megvalósítani. A nemzeti szinten – a partnerségi szerződésben, illetve azon belül az egyes operatív programokban – meghatározott célok jelenthetik a célhierarchia ötödik lépcsőjét. Amennyiben léteznek helyi-területi tervek, vagyis a helyi, területi tervek nem csupán a nemzeti szinten megállapított operatív programok helyi szintű szolgai végrehajtását jelentik, akkor a helyi-területi szinten kialakított célok képezik a célhierarchia utolsó, hatodik lépcsőjét. (Érdemes megjegyezni, hogy a túlságosan tagolt, soklépcsős célhierarchia
Az érintett régiók közül kiemelt figyelemmel kell kezelni a vidéki térségeket, az ipari átalakulás által érintett térségeket és az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.”
38
esetén fennáll annak a veszélye, hogy az alsóbb szinteken megfogalmazott célok már nem állnak ok-okozati viszonyban – sőt köszönő viszonyban sem – a felső, vagy legfelső célokkal, azokból már nem vezethetők le, különösen abban az esetben, ha a tervezők nem helyeznek folyamatosan hangsúlyt az elsődleges célok érvényesülésére.) A nemzetállami – beleértve a helyi-területi szintű – tervezés számára a legfontosabb figyelembe veendő célokat az alábbi tematikus célok képezik: „Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (2) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (3) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (4) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása; (5) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (6) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (7) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; (8) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (9) beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; (10) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.”(KSK 9. cikk) A helyi-területi szintű tervezés szempontjából az első kérdés az, hogy az egyes célkitűzések értelmezhetők-e területi szintenként, lehetnek-e az adott területi szint számára releváns végrehajtási elemei, vagy kizárólag nemzeti szinten, egységesen valósíthatók-e meg. (Jelen esetben kizárólag a tematikus célkitűzésekről van szó, mivel az ehhez kapcsolódó nemzeti célok még nem ismeretesek számunkra.) Amennyiben területi egységenként nem értelmezhető célkitűzésről van szó (pl.: az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás), nyilvánvaló az egységes és országos fellépés és egyúttal az is, hogy az ilyen célok végrehajtása nem fogja a
39
területi kohézió célját szolgálni8. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a tematikus célkitűzések csaknem mindegyike – de az aláhúzással jelöltek hangsúlyozottan – értelmezhető területi értelemben, igaz egymástól eltérő intenzitással (pl.: a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem kifejezetten terület egységenként értelmezhető cél, hiszen vannak hazánkban olyan területek, ahol ez fajsúlyos elem, míg más területi egységek esetén sokkal kevésbé válhat központi céllá.) Ha tehát a célok területi szinten is értelmezhetők, akkor adott a lehetőség, hogy azok megvalósulása hozzájáruljon a területi kohézió erősítéséhez. A továbbiakban célszerű megismerkedni azon, már konkrétabb célkitűzésekkel, amelyek az egyes alapokban szerepelnek és egyúttal feltételezik, vagy legalábbis lehetőséget biztosítanak a célok helyi-területi szintű megvalósítására.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap fontosabb beruházási prioritásai Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT-ék) való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása: (a) a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése; (tervezés szintjén jelezni az igényt, mivel ezt minimum megyei, de inkább országos program keretén belül lehet hatékonyan megvalósítani); A kkv-k versenyképességének fokozása: (a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével; Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban: (a) megújuló energiaforrások előállításának és forgalmazásának támogatása; (b) a kkv-kban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése; Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése: (a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás támogatása; Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése: (a) a kulturális örökség védelme, elősegítése és fejlesztése;
A Szerződés 174. cikkéből az mindenképpen következik, hogy a kohézió erősítését a területi különbségek csökkentése szolgálja. Ez tehát a kohézió fogalmának – jogszabályból következő – minimuma, amelyet természetesen gazdagíthatnak a kohéziós politika eddig elért eredményeiből, tapasztalataiból levonható következtetések. 8
40
(b) a biológiai sokféleség védelme, talajvédelem és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a NATURA 2000-t és a zöld infrastruktúrákat is; A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése: (a) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) […]/2012/EU [ESZA] rendelet alkalmazási körén kívül esnek;
Az Európai Szociális Alap fontosabb beruházási prioritásai A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem: (a) a rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása; (b) a szociális vállalatok támogatása; A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén: (a) munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén (b) a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja (c) önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás
Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap releváns egyedi intézkedései Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (a) a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, (b) széles sávú infrastruktúra, beleértve annak létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is, (c) a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére, illetve kiterjesztésére irányuló beruházások; (d) a falvak és a vidéki tájak kulturális és természeti örökségének megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi gazdasági szempontokat is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások; A tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és műveletek: (a) Mezőgazdasági kisüzemek (b) Rövid ellátási láncok
41
Amennyiben a tagállam központi döntéshozói képesek felismerni azt, hogy nem minden cél valósítható meg kizárólag centralizáltan és ágazatokon keresztül (egyszerűen azért, mert a helyi szintű megvalósítás olcsóbb, gyorsabb, rugalmasabb, összességében hatékonyabb), felmerül a kérdés, hogy mely területi szintnek van/kellene, hogy legyen kompetenciája az adott területi egység céljainak meghatározása során? (Atomerőmű, vagy atomtemető létesítéséről nem területi szinten célszerű döntést hozni – még ha létezik területi vonatkozása is – éppúgy, ahogy egy roma telep felszámolásáról sem feltétlenül az országgyűlésnek kell döntenie.) Annyi bizonyos, hogy a célnak leginkább megfelelő területi egység döntési jogosítványának biztosítása önmagában nem csodaszer és nem feltétlenül fogja biztosítani a területi kohézió erősítését. (A kompetencia mellett nagyon sok további elem mennyiségi és minőségi léte szükséges, pl.: megfelelő mennyiségű források, megfelelő minőségi kapacitásokkal rendelkező menedzsment, az igényeknek a lehetőségeknek megfelelően meghatározott célok, amelyek alkalmasak is a gazdasági növekedés előmozdítására, a hátrányos helyzetű területek munkaerő kapacitásainak lekötésére, stb.) Ugyanakkor az leszögezhető – és a tapasztalatok is ezt mutatják – hogy a kizárólag központi szinten meghatározott, valamint a nem megfelelő fejlesztési módszerek alkalmazása mellett végrehatott területi programok egyáltalán nem, vagy nem az elvárásoknak megfelelően képesek hozzájárulni a területi különbségek mérsékléséhez. A területi szintű tervezés során tehát azt szükséges megállapítani és konkretizálni, hogy a felsorolt célkitűzések miként és hogyan igazodnak a helyi-területi sajátosságokhoz, igényekhez, illetőleg az általános célok alapján milyen konkrét helyi-területi célok fogalmazhatók meg (pl.: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás keretén belül a helyi öntözési, víztárolási lehetőségek felkutatása, a megújuló energiaforrások előállítása, forgalmazásán belül a helyi adottságok vizsgálata növények termeszthetősége, víz, szél, stb. használatának lehetősége terén, a rövid ellátási láncok támogatási cél keretén belül a tényleges és potenciális szereplők – termelők, kereskedők, önkormányzatok – beazonosítása, támogatási, fejlesztési igények felmérése, stb.). A LEADER megközelítés tervezést-végrehajtást érintő megkülönböztető sajátosságai ugyan nem tartoznak közvetlenül a célmeghatározás témakörébe – inkább a tervezés módszertani kérdéseihez kapcsolódnak – azonban mégis szükségesnek tűnik nagyon röviden felhívni a figyelmet a más típusú tevékenységektől való elhatárolásra, mivel sokan – beleértve a legmagasabb döntéshozókat is – jelen pillanatban sincsenek tisztában a LEADER típusú fejlesztési tevékenység lényegével.
42
Magyarországon a 2007–2013 közötti programozási időszakban a vidékfejlesztési forrásokat hatósági eljárás keretében osztották szét, a célokat hatóságként hatósági lejárás szerint kísérelték megvalósítani. A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői: -
az eljárás általában kérelemre indul;
-
alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás;
-
az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét;
-
a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg;
Szükséges hangsúlyozni, hogy a fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.), sőt a hatósági beavatkozás teljesen alkalmatlan a fejlesztéspolitikai célok hatékony megvalósítására. Magyarországon a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó forrásokat (Új Széchenyi Terven belül) központi szinten a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, területi szinten a regionális fejlesztési ügynökségek kezelték. Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység: -
Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés.
-
Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges.
-
A fejlesztési célokat a regionális operatív programok esetén területi szinten, program formájában határozták meg
Klasszikus LEADER típusú fejlesztési tevékenységre Magyarországon legfeljebb csak elvétve akad példa. (Ennek elsődleges oka az, hogy a LEADER helyi akciócsoportok munkaszervezetei nem LEADER fejlesztési tevékenységet, hanem csaknem teljes egészében kifizető ügynökségi tevékenységet látnak el.) LEADER típusú fejlesztési tevékenység: -
A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők);
-
Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést.
43
A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék
-
(innováció), együttműködés (hálózat kialakulása). Országos (nemzeti) fejlesztési prioritások léteznek, amelyeket a helyi sajátosságok alap-
-
ján transzformálnak fejlesztési célokká, konkrét projektekké. A területi léptéket az azonos területi és érdeksajátosságok határozzák meg (nem köz-
-
igazgatási, vagy KSH szempontok), de többnyire kistérségi szinthez állhat közel. Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatel-
-
látás, ezért – ha működik – drágább. Egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek „megmozdításá-
-
nak”. LEADER típusú fejlesztési tevékenységnek – és ebbe természetesen a tervezés is beletartozik – esszenciális eleme az aktív kezdeményező, személyes kapcsolatteremtő, hálózatépítő munka. A LEADER típusú megközelítés fontosabb sajátosságainak bemutatását követően – mely nyilvánvalóan hatást gyakorol az e formában alkalmazandó tervezési tevékenységre is – rögzíteni szükséges, hogy a helyi-területi tervezésnek közösségi célrendszeren túl, figyelemmel kell lennie a nemzeti szinten kialakított tervekre is. Jelen pillanatban egy előkészületi folyamatban lévő országos fejlesztési koncepció, illetve országos területfejlesztési koncepció létezik, amely jelen formájában kevéssé képes elősegíteni a helyi-területi tervezési folyamatot. Ennek okai a következők:
A közösségi célokhoz való kapcsolódás meglehetősen áttételes;
Kifejezetten ágazati szemléletű és dominanciájú felépítés, a szubszidiaritás lényegi mellőzésével, az egyközpontú, centralizált döntési rendszerre alapoz;
Alapvetően hiányzik a területi szintek szerepének meghatározása, kompetencia vizsgálat;
Teljesen hiányzik a területi szintek közötti tervezési mechanizmus leírása;
Teljesen hiányzik a többalapú tervezés eszközeire (CLLD, ITI) való építkezés, vagy arra történő utalás;
A tervezés során természetesen vizsgálni kell a nemzeti programozásban megjelenő és területileg is értelmezhető új elemeket, bár az optimális tervezés a központi valamint a területi szereplők folyamatos interaktív együttműködését feltételezné, amire hazánkban jelen pillanatban nem sok esély mutatkozik.
44
Megfelelő nemzeti szintű tervdokumentáció híján, maradnak a közösségi szinten meghatározott célok. Ezeket a célokat azonban szükséges kiegészíteni a vidékfejlesztés speciális, horizontális céljaival. Ezek különösen a következők lehetnek:
elvándorlás megakadályozása,
képzettség fokának növelése,
elérhetőség biztosítása,
természeti környezet megóvása, ápolása, természettudatosság,
kulturális örökség (épített és nem épített) megóvása, ápolása.
Az általános horizontális céloknak (esélyegyenlőség, fenntarthatóság biztosítása) pedig a tervezés teljes folyamata során jelen kell lenniük. A különböző célok egymáshoz való kapcsolódását, sorrendiségét a lenti táblázat kívánja – a teljesség igénye nélkül – érzékeltetni. A tervezés, illetőleg a célmeghatározás intézményrendszeréről a tanulmányban nem esik külön szó, mivel a vázolt tervezési rendszer eredendően a LEADER megközelítés keretén belül alkalmazandó szervezeti-intézményi kereteket veszi alapul. Mindemellett szükséges felhívni a figyelmet az ún. előzetes feltételek9 közül egyre (5. sz. táblázat), mely szoros összefüggésben áll a LEADER megközelítéssel, pontosabban a LEADER megközelítés sikerességének egyik előfeltételét képezi: 5. táblázat: A vidékfejlesztéshez kapcsolódó előfeltételek EU-s vidékfejlesztési prioritás / A közös stratégiai keret
Előfeltétel
Az előfeltétel teljesülésére vonatkozó kritériumok
tematikus célkitűzése 6. vidékfejlesztési prioritás: a
6.1. Hozzáférés az EMVA-hoz: tá-
Az érdekeltek támogatást kapnak
társadalmi befogadás előmozdí-
mogatás nyújtása az érdekelteknek
a projektpályázatok benyújtásához,
tása, a szegénység csökkentése és a
az EMVA-hoz való hozzáférés te-
valamint a kiválasztott projektek
gazdasági fejlődés támogatása a vi-
rén
végrehajtásához és irányításához
déki térségekben
Forrás: EMVA rendeket tervezet IV. melléklet
„A tagállamoknak támogatást kell összpontosítaniuk, hogy – saját nemzeti és regionális fejlesztési szükségleteiknek megfelelően – garantálni tudják az uniós célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulást Meg kell határozni az előzetes feltételrendszert annak biztosítására, hogy az uniós támogatás hatékony felhasználásához szükséges keretfeltételek meglegyenek. Az ilyen előzetes feltételrendszerekben foglaltak teljesítését a Bizottságnak a partnerségi szerződés általa történő értékelésének a keretében kell értékelnie. Azokban az esetekben, ahol nem teljesítik az előzetes feltételrendszerben vállaltakat, a Bizottságnak jogában kell állnia felfüggeszteni a program javára történő kifizetéseket.” (KSK rendelet (17) 9
45
Az előfeltételként meghatározott, az érdekeltek számára végzett támogatási tevékenység – vagyis az általános és az igények szerinti speciális információk eljuttatása a címzettekhez, projektgenerálás, stb. – biztosítására térségi szinten hazánkban jelenleg egyfajta szerveződés működik, ez pedig a helyi akciócsoportok. Nagyon fontos, hogy ezeket a szerveződéseket alkalmassá kell tenni, illetve lehetőséget kell számukra biztosítani ahhoz, hogy a jelzett tevékenységet – a kifizető ügynökségi feladatellátás mellett – el tudják látni.
46
6. táblázat: A vidékfejlesztési tervezési célrendszer kapcsolódási pontjai Elvándorlás, elöregedés
Képzettség
Elérhetőség
Természeti
Kulturális
környezet
örökség
Esélyegyelőség
Fenntarthatóság
LEADER megközelítés esetén Hálózat
Innovatív
építés
beruházás
Általános közösségi célok 1-n Nemzeti célok 1-n Helyi- területi
Civil
szinten megállapított speciá-
Vállalkozói
lis célok Közszférát érintő
47
A tervezést, illetve a célmeghatározást befolyásoló további elemek Koncentráció A közösségi szabályozás a 2014–2020-as időszakban előtérbe helyezi a koncentrációt vagy legalábbis a koncentráció egyik területét, a tematikus koncentrációt. A szabályozás szerint a legnagyobb hozzáadott értéket teremtő intézkedésekre szükséges összpontosítani. A hozzáadott érték nyilván nem csupán a gazdasági szektorban a jövedelemtermelő beruházásokra értelmezhető, hanem a nonprofit tevékenységekre is, ahol szükségszerűen más mutatókkal mérhető az ún. legnagyobb hozzáadott érték. Az Európai Szociális Alapról szóló rendelet tervezet, az alábbiak szerint kíván eleget tenni a koncentráció elvének: „A tagállamok a tematikus koncentráció érdekében a kevésbé fejlett régiók esetében az egyes operatív programok számára elkülönített ESZA-források 60 %-át legfeljebb négy, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják..”10 A helyi-területi tervezés során a tematikus koncentráció elsődlegesen abban nyilvánulhat meg, hogy a számos – és megalapozott – fejlesztési igény és cél közül egy a helyi szereplők által meghatározott prioritás sorrend alapján kiválasztják a legfontosabbakat. Az, hogy hány legfontosabb célra lehet koncentrálni legalább egy további feltételtől, illetve egy további követelménytől függhet. A feltétel a rendelkezésre álló források nagysága (más szóval a pénzügyi koncentráció). A nagyság részben függ a központi döntéshozótól és részben a helyi döntéshozóktól. Központi szinten azt szükséges eldönteni, hogy miként alakul a területi és az ágazati programok közötti fejlesztési forráselosztás. Ha a 2013-as időszakra jellemző felosztási módszer marad – és erre jó esély mutatkozik – akkor a területi szintek érdemileg egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tudnak hozzájárulni a tematikus célkitűzések megvalósításához, általában a területi, társadalmi és gazdasági kohézió erősítéséhez. Ebben a felfogásban ugyanis az a gyakorlat érvényesült, hogy az egyes ágazatok (minisztériumok) – megfelelő központi érdekérvényesítő lehetőségeiket kihasználva – meghatározták a fejlesztési céljaikat és az azokhoz igényelt fejlesztési forrásokat. A területi programoknak pedig az a cél és megmaradt forrás jutott,
10 A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése Az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba való beruházás A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Az intézményi kapacitások javítása és a hatékony közigazgatás elősegítése Szükséges megjegyezni, hogy mindegyik prioritáson belül további rész célokat határoz meg a közösségi jogalkotó, a részcélok száma így összesen 18 db.
48
amivel az ágazatok nem tudtak, vagy nem akartak foglalkozni. A maradékelvű terület- és vidékfejlesztés sem cél- sem forrásrendszerében nem alkalmas arra, hogy a területi különbségek mérséklését érdemben befolyásolja. (Az ágazati programoknak pedig sajátossága, hogy a területiséget és a területi különbségekből fakadó sajátosságokat központilag alig, vagy csak részben tudják kezelni.) Ismeretes az is, hogy a vidékfejlesztési források a 2007–2013 közötti időszakban – agrárágazat nélkül – nem érik el azt a kritikus tömeget, amely szükséges lenne a vidék gazdaságának stabilitásának megőrzéséhez. A vidék gazdasági növekedési pályára történő állításához pedig nevetségesen alacsonyak. (Közelítően 300 Mrd Ft a 3-4. tengely számos célkitűzésére.) Mindez tehát azt jelenti, hogy amennyiben a 2014–2020-as időszakban a területi programok számára nem bocsájtják rendelkezésre a célokhoz igazodó minimális forrásokat, akkor a területi programok továbbra sem fognak érdemileg hozzájárulni az ország fejlődéséhez. Ahhoz, hogy a központi döntéshozó ismerje a területi programok forrásigényét, nyilvánvalóan ismerni kéne az adekvát területi célkitűzéseket (természetesen nem projekt ötlet szinten). Ehhez viszont már jóval korábban el kellett volna indítani a területi szintű tervezést. (Ennek hiányában valószínű marad a központi ágazatok cél- és forrás meghatározásának elsőbbsége, kiszorítva a területi programok még ismeretlen igényeit.) Ez természetesen nem csupán azért hátrányos, mert a központi programok kevésbé hatékonyan járulhatnak hozzá a területi különbségek mérsékléséhez, hanem azért is, mert a források nagyobb részét lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mentén használhatja fel az ország (nincs multifund lehetőség és 10% alacsonyabb az uniós társfinanszírozás a nem területi (ágazati) programok esetén. Mindennek mérlegelése már csak azért is fontos lenne, mert – 2010-es adatok szerint – a Strukturális Alapokhoz kötődő források 96%-a az 1500 lakosnál nagyobb településeken valósult meg. Ha a központi tervező és döntéshozó képes felfogni, hogy a források nagy része amúgy is településeken belül valósul meg (autópálya, vasút építés nem tartozik ide), akkor sokkal gazdaságosabb lenne a forrásokat a területi programokon keresztül (ITI-CLLD/LEADER) kihelyezni, mintsem ágazati programok mentén. A pénzügyi koncentráció ténye, mértéke természetesen függ a helyi döntéshozóktól is. Ha ugyanis a rangsorba állított célok között a rendelkezésre bocsátott forrásokat elaprózzák, akkor ugyan mindenhova jut egy kicsi, de ez a térség fejlődésére nem képes érdemi hatást gyakorolni. Függően a központi szinten a területi programok számára rendelkezésre bocsátott források nagyságától az is elképzelhető, hogy a helyi-területi programok csupán egy, vagy csak néhány célt képesek megvalósítani, noha az összes fejlesztési cél nagyon fontos a térség szempontjából.
49
A helyi-területi célok prioritására, a tematikus koncentrációra hatást gyakorol egy követelmény is, amely a beruházás helyi-területi láthatóságát, mérhetőségét jelenti. Ez tehát egy mérhetőségi kérdés abból a szempontból, hogy az adott cél érdekében megvalósuló beruházások képesek-e pozitív irányba mozdítani az adott cél kiindulási mutatóit, vagyis képesek-e érdemileg befolyásolni, megvalósítani azt a célt, amelyet megfogalmaztak a helyi szereplők. Erről a követelményről, a monitoringról, illetve az indikátorokról szóló részben lesz szó bővebben. A klímaváltozás, mint megkerülhetetlen tervezési tényező A közösségi szabályozás rögzíti, hogy az Unió költségvetésének 20 %-át a klímaváltozással kapcsolatos célkitűzésekre kell fordítani. A tagállamokat terhelő kötelezettség esetén fontos kérdés, hogy ezt a követelményt mely célokon keresztül kívánja érvényesíteni és milyen mértékben kívánja ágazati, vagy területi programokba beépíteni. Amennyiben a területi programoktól elvárható, hogy bizonyos százalékban járuljanak hozzá a fenti kötelezettség teljesítéséhez – esetleg az a felismerés is kialakul, hogy egyes célok helyileg jobban megvalósíthatók – akkor a helyi-területi tervezés során ezt mindenképp figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy – összhangban az országos célkitűzésekkel – meg kell határozni azokat a célokat, amelyek illeszkednek a fenti követelményhez, hozzárendelve azt a forrást, amit a célmegvalósítás igényel. Az EMVA esetén tartani szükséges a 2007–2013-as programozási időszakban tett erőfeszítések szintjét, és az EMVA-ból az egyes vidékfejlesztési programokhoz nyújtott teljes hozzájárulás legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítaniuk az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében. Szegénység elleni küzdelem, lehatárolás ERFA igénybevétele, vagyis multifund tervezés esetén a (területfejlesztési) operatív programban és ezzel együtt a partnerségi szerződésben meg kell határozni „a szegénység által legjobban sújtott földrajzi területek vagy a megkülönböztetés vagy kirekesztés legnagyobb kockázatával szembenéző célcsoportok egyedi szükségletei kezelése terén történő hozzájárulást, különös tekintettel a marginális helyzetű közösségekre, valamint az indikatív forráselosztást” (KSK 87. cikk 2. d). pont)
50
A jelzett földrajzi területek lehatárolása természetesen megtörténhet központilag is, de az nyilvánvalónak tűnik, hogy a tényleges és pontos információ – és vélhetően a probléma kezelésének lehetősége is – sokkal inkább helyileg biztosított, mint központilag. Ha ezt elfogadjuk, akkor viszont a tervezés során mindezt a célok meghatározásában is érvényesíteni szükséges, és emellett a földrajzi lehatárolás sem kerülhető meg. (Továbbra is szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben nem kizárólag LEADER program valósul meg Magyarországon, akkor a CLLD-k operatív programban, illetve partnerségi szerződésben történő felsorolása kötelező. (KSK rendelet 87. cikk 2. c). iv. pont) Amennyiben a LEADER program egyúttal a CLLD szerepét is betölti hazánkban, a felsorolás, lehatárolás vélhetően nem kerülhető meg.) Ütemezés A célok megvalósítása szempontjából különös fontosságú az ütemezés kérdése. Az ütemezés nagyon sok tényezőtől függhet (a program, vagy projekt összetettsége, vagy épp egyszerűsége, a projekt fizikai jellemzői, a megvalósítás gyorsaságához fűződő helyi érdek, stb.) azonban a tervezés során legelső helyen álló, objektív szempont a közösségi jogban meghatározott két fontos eredményértékelési időpont: 2017 és 2019. A tagállami beszámolási kötelezettségek tartalmát meghatározza a KSK rendelet (pl.: 46. cikk, 101. cikk), ahol több olyan elem is található, melynek során a helyi-területi szint hozzájárulása, illetőleg annak értékelése meghatározó (pl.: szegénység elleni küzdelem). Ez tehát azt jelenti, hogy a megadott időpontokra meg kell valósítani az elvárt, illetve beígért eredményeket (ellenkező esetben szankció). Indikátorok meghatározása, értékelés A közösségi jogalkotó a KSK rendeletmegfogalmazása során (indokolási rész, konkrét norma szöveg), valamint a Bizottság által kibocsátott tájékoztató dokumentumokban számtalanszor hangsúlyozta, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban különösen nagy hangsúlyt fektetnek a különböző beruházások hatásainak értékelésére. Az értékelések középpontjában – a közösségi döntéshozók szándékai szerint – az eredmények és az eredményesség áll, ami magától értetődően nem abban merül ki, hogy a források legyenek elköltve és mindez szabályszerűen történjen. Ez a lényegi szemléletváltás abban is megnyilvánul, hogy – a Strukturális Alapok szabályozása esetén eddig nem tapasztalt módon – ún.: közös eredménymutatókat is meghatároztak. A közösségi döntéshozó tehát meghatározta a célokat és egyúttal – indikátorok formájában – azt is megjelölte, hogy ezek a célok mikor teljesülnek, melyek azok az elvárt eredmények, amelyek az adott célokhoz kapcsolódnak. Ez tehát azt jelenti, hogy az egyes célokon az adott tagállam nem azt ért, amit akar, nem azt csinál amit akar, és az eredmény pedig nem az,
51
amit épp sikerült elérni (lesz ami lesz, ahogy esik úgy puffan szemléletmód), mely eddig kisebb-nagyobb mértékig jellemezte a közösségi forrásokhoz kötődő hazai programozást. A különböző területi szintű indikátorok koherenciájának biztosítása érdekében a nemzeti szintű vállalásokat nem csupán célszerű lenne összehangolni a helyi-területi szinten kialakított programok indikátoraival, de – a-mennyiben cél a megalapozott indikátor rendszer kialakítása – azokra is kellene építkezni. (Ez sorrendiség szempontjából feltételezné a helyi-területi szintű programkészítés elsőbbségét, mely valószínűleg éppúgy nem fog bekövetkezni Magyarországon, mint ahogy hiányzott a 2007-2013-as időszakra történő felkészülés során is.) A számonkérés tárgyát képező vállalások, vagyis az indikátorok egymással hierarchikus kapcsolatban állhatnak11, illetve számos fajtájuk létezik, amelyek a teljesítményt, a teljesítést eltérő módon értékelik. A közösségi szabályozás és a megváltozott szemléletmód alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a figyelem középpontjában nem csupán a forráslekötés és annak szabályszerűsége áll, hanem sokkal inkább az az eredmény és hatás, amely leginkább képes biztosítani és jellemezni a kitűzött cél megvalósulását. Az, hogy ez a szemléletmód változás a valóságban képes-e, illetve milyen mértékben képes érvényesülni, az attól függ, hogy a végrehajtási jogszabályokban, vagy egyéb dokumentumokban mely indikátorok szerepelnek, és azok közül melyek kapnak tényleges hangsúlyt. A közösségi szinten kialakított indikátorok rendszere ugyan még nem teljes, de az egyes alapokról szóló rendeletekben már megjelentek egyes elemek. Ezeket nyilvánvalóan nem csupán a nemzeti szintű, hanem éppúgy a helyi szintű tervezés során is szükséges figyelembe venni. Az alábbiakban néhány, a helyi-területi programok szempontjából fontosnak tűnő indikátorra, illetve a cél és az indikátor kapcsolatának leírására kívánjuk felhívni a figyelmet (7. sz táblázat)
Léteznek közös mutatók, programspecifiukus indikátorok, és létezhetnek területi szinten kialakított indikátorok, melyek között a kapcsolat hierarchikus, abban az értelemben, hogy a legáltalánosabban és legmagasabb szinten meghatározott mutatókhoz kell kapcsolódniuk a további mutatóknak és azok teljesülését kell szolgálniuk. 11
52
7. táblázat: Célok és indikátor kapcsolatok a különböző alapokról szóló dokumentumokban ERFA rendelet Tematikus célkitűzés
Az adott KSK alap által tör-
Egység
Elnevezés
Személyek
A legalább 30 Mb/s sávszélességű hozzáférés-
ténő meghatározás Az információs és kommuniká-
A „növekedést és munkahelyte-
ciós technológiákhoz való hoz-
remtést szolgáló beruházások”
záférés, a technológiák haszná-
célkitűzés ERFA támogatásának
latának és minőségének javítása
mutatója
sel ellátott lakosság száma
ESZA rendelet Az adott KSK alap által tör-
Közös
ténő meghatározás
mény-mutatók
ménymutatók
A társadalmi befogadás elő-
i. aktív befogadás
Pl.: a támogatott
Pl.: a program elhagyásá-
Pl.: a program elhagyása után 6 hónappal jobb
mozdítása és a szegénység el-
ii. a társadalom peremére szorult
mikro-, kis- és kö-
nak időpontjában foglal-
munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező
leni küzdelem
közösségek: pl. a romák integrá-
zépvállalkozások
koztatásban levő résztve-
résztvevők
ciója
száma
vők
Tematikus célkitűzés
teljesít-
Közvetlen
közös
ered-
Hosszabb távú közös eredménymutatók
vi. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák EMVA rendelet Célkitűzés
6. Prioritás
Cél indikátorok
Eredmény indikátorok
Hatásindikátorok
A vidéki térsé-
A társadalmi befogadás
Pl.: Az új, vagy tovább-
Pl.: csökkentett metán és
Pl.: vidéki szegénység foka
gekben végre-
előmozdítása, a szegény-
fejlesztett szolgáltatáso-
N2O kibocsátás
hajtott kiegyen-
ség csökkentése és a gaz-
kat, infrastruktúrát igény-
súlyozott terü-
dasági fejlődés támogatása
bevevő vidéki lakosság
letfejlesztés
a vidéki térségekben
53
Az Agrár Igazgatóság (DG Agri) munkatársai által 2012. novemberében készített egyik munkaanyag a 6. prioritás indikátorait az alábbiak szerint határozta meg (8. sz. táblázat) 8. táblázat: A 6. prioritás indikátorai Fókusz terület
Cél indikátor
P6 A A diverzifikáció elősegítése, új kisvállalkozások és munkahelyek
Munkahelyek létesítése a támogatott projektekben (ugyanígy a 6B alatt (for LEADER))
P6 B A vidéki területek helyi fejlesztéseinek elősegítése
A helyi fejlesztési stratégiák által lefedett vidéki népesség %-ka. A továbbfejlesztett szolgáltatásokban/infrastruktúrában részesülő vidéki lakosság. Munkahelyek létesítése a támogatott projektekben (LEADER).
P6 C Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) történő hozzáférés javítása a vidéki térségekben
Az új, vagy továbbfejlesztett IKT szolgáltatásokban részesülő vidéki lakosság
Kiegészítő eredmény-indikátor
A közösségi szinten meghatározott indikátorok jelenlegi rendszeréből legalább két következtetés vonható le:
Az egyes alapokra vonatkozó indikátorok közel sem tűnnek koherensnek egymással. Ez azért jelenthet különösen problémát, mert amennyiben már az egyes eljárások (pl.: ellenőrzés) alapjait képező elemek esetén sincs meg a koherencia, akkor ez vélhetően a részletező eljárási szabályok esetén sem alakulhat ki. Ennek következtében viszont a tagállami végrehajtási szabályok egysége, együtt kezelhetősége is kétséges. Mindez pedig meghiúsíthatja a 2014-2020-as időszak egyik nagy vívmányának számító kezdeményezést, a multifund tervezést és végrehajtást.
A különböző típusú indikátorok között alig jelennek meg olyanok, vagy egyáltalán nem olyan súllyal szerepelnek, amelyek azt jeleznék és azt biztosítanák, hogy a jövőben nem csupán a pénzek elköltése a legfontosabb célkitűzése az egyes programoknak, illetve az Európai Uniónak. A hatásoknak, az eredményeknek tulajdonított kiemelt jelentőség a 2014-2020-as időszakban, valószínűleg az uniós retorika szintjén marad, hiszen a teljesítés, a számonkérés alapja, vagyis a konkrét mutatók meghatározása ezt a változtatási igényt kevéssé tükrözi.
Az EMVA indikátorok esetén érdemes azt is kiemelni, hogy az indikátorokkal kapcsolatos követelmények közül néhánynak, a jelenlegi indikátorok program szinten, egyáltalán
54
nem tesznek eleget. Az indikátoroknak ugyanis célszerű lefedni a program egészét (teljes körűség), továbbá a program, a célok szempontjából relevánsnak kell lenniük. Ismeretes, hogy a LEADER megközelítés továbbra is az EMVA része. Ennek ellenére a jelenlegi közösségi szinten meghatározott indikátorok nem a LEADER program lényegi, releváns vonásait kívánják mérni, jellemezni. Így aztán hiányoznak azok az indikátorok, amelyek az EMVA célkitűzések teljes egészét képesek lennének lefedni. (Helyi stratégiákkal lefedett területek, lakosságszáma semmiképp nem alkalmas arra, hogy a LEADER program eredményességét, a LEADER megközelítés alkalmazását, annak sikerességét mérje. Így legfeljebb egy output mutatónak nevezhető, ami – álláspontom szerint – semmiképp nem azonos a célindikátor kategóriájával.) Akár cél, de inkább eredménymutatóként lenne célszerű meghatározni a LEADER program esetén pl.: a kialakított hálózatok számát, vagy a helyi-térségi innovatív beruházások számát. (Emellett természetesen több, a LEADER megközelítés eredményességét jelző mutató is meghatározható, még akkor is, ha azok közül nem minden kizárólag kvantitatív módon mérhető.) Függetlenül a közösségi szintű szabályozást jellemző bizonytalanságoktól, a helyi-területi szintű tervezés a már meghatározott indikátorokat nem hagyhatja figyelmen kívül. Ugyanakkor a helyi tervezőket semmi nem akadályozza abban, hogy olyan teljesíthető követelményeket is megfogalmazzanak a maguk számára, amelyek képesek azt a hatást mérni, jelezni, amit elérni szándékoznak. Az indikátorok az alábbiak szerint csoportosíthatók:
„A forrás- vagy input-mutatók a projekt költségvetésére vonatkoznak. Számszerűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, jellemzően pénzeszközöket.
A kimenet vagy output-mutatók a tevékenységekre vonatkoznak, mivel számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket. Ezek jellemzően fizikai elemeket mérnek (pl. megépített út hossza, képzések száma).
Az eredménymutatók a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt. Ezek egyaránt lehetnek fizikai mutatók (pl. az utazási idő csökkenése, vagy a kiképzett emberek száma), vagy pénzügyi mutatók (pl. a szállítási költségek csökkenése).
55
A hatásmutatók a projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek. A hatások bekövetkezése szinte kivétel nélkül a projekten kívül álló tényezőktől is függ (pl. munkahely-teremtés, profit-növekedés).”12
Az indikátorokkal szemben támasztott követelmények egy csoportját a szakirodalom a SMART kifejezéssel jelöli, mely az alábbiakat tartalmazza: •
Specific (specifikus, meghatározott, arra a jelenségre vonatkozik, amit mérni kívánunk, mindenki számára érthető és azonos módon értelmezett);
•
Measurable (mérhető, a mérhetőség biztosítható kvantitatív és kvalitatív eszközökkel, egységekkel is);
•
Achievable (elérhető, hozzáférhető, mert ennek hiányában nincs mivel mérni);
•
Realistic (reális, releváns a program egésze, illetve a program célkitűzése szempontjából, a lényegi elemekre mindenképp kiterjed);
•
Time-based (idő-alapúak, az adott időpontra, időszakra tartalmazzon információt, ne legyen régi, aktualitását veszett);
Figyelemre méltó az az indikátorok meghatározása során használt szempontrendszer, amelyet az Agrár Igazgatóság alakított ki (prioritáshoz való kapcsolódás, a fókusz területhez való kapcsolódás meghatározása, az indikátor tömör fogalmának meghatározása, illetve ha az már létezik az arra történő utalás, az alkalmazandó mértékegység, annak a módszernek, képletnek a leírása, amely lehetővé teszi az adatok indikátorként történő értékelését, meghatározását, az adatok forrása, stb.) (5. sz. melléklet) Annyi bizonyos, hogy mind a tervezés során, mind pedig a későbbi értékelési tevékenység során a helyi-területi szintű tervezők és végrehajtók számára olyan szakmai segítséget szükséges nyújtani (pl.: kézikönyv összeállítása, folyamatos tanácsadás biztosítása), amely lehetővé teszi a megfelelő minőségű indikátorok meghatározását minden egyes ezzel foglalkozó szervezet számára. Ennek indoka nem csupán az, hogy a tervezésnek ez a fázisa – illetőleg a későbbiekben az értékelés – csaknem egy önálló szakma, hanem az is, hogy rendkívül nagy a tétje a jó meghatározásoknak, mert a hibák visszafizetési, vagy támogatás felfüggesztési következményekkel járhatnak. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy az Agrár Igazgatóság értékelési terv elkészítését írja elő a tagállamoknak, amelyen belül a
Forrás: INDIKÁTOR-MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ www.fde.hu/docs/Indikator-modszertani%20utmutato.pdf 12
56
LEADER programhoz kapcsolódóan megállapítja, hogy a LEADER helyi akciócsoportoknak önálló értékelési tevékenységet kell folytatniuk (saját programjuk vonatkozásában), és a tagállamnak biztosítani kell azt a segítséget – és ezt rögzíteni is szükséges az értékelési tervben – amely a helyi akciócsoportok értékelési tevékenységét támogatja.
A tervezés gyakorlati keretei Az egyesület által megszervezett workshopok tapasztalatai A közösségi dokumentumok tervezés szempontjából fontos elemei közül a helyi-területi fejlesztéspolitikában részt vállaló szereplők felé, a tervezési folyamat megindulása előtt, elsődlegesen a célokat kívántuk kommunikálni. A tervezési folyamat megkezdésével természetesen minden egyes elemet szem előtt kell tartani, ami a tervezést végzők feladata lesz. A tanulmány elkészítése során a statisztikai elemzésen és a kérdőívezésen túl, a Mecsek– Völgység–Hegyhát Egyesület két kistérségében, 4 db fórum megtartására került sor a tanulmány elkészítéséhez. Két fórum került megrendezésre a Sásdi térségben és két workshopot pedig a Komlói kistérségben szerveztük meg, október hónapban. A fórumok meghívóit email-en keresztül a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület tagjainak juttattuk el, valamint a települési önkormányzatokat megkértük, hogy az adott településen plakátolják ki több helyen a rendezvény időpontját. Emellett a fórumok meghívóit elhelyeztük Egyesületünk honlapján is. A munkában résztvevők egyeztetései után Hosszúhetény, Magyarhertelend, Alsómocsolád és Mindszentgodisa falvakban hívtuk össze az érdeklődőket. Hosszúhetényben 2012. október 9-én találkoztunk, este 6 órakor. Hosszúhetény lakosság száma 3000 fő fölötti, azonban a fórumon igen kevesen képviseltették magukat. A tény, hogy a programozási időszak vége felé közeledve, a pályázati rendszer nehézségét ismerve egyre kevesebb lakó jön el az adott workshopokra. Ennek azonban előnye, hogy vélhetően azok jelennek meg a beszélgetéseken, akiket a téma valóban érdekel, úgy gondolják, hogy képesek lehetnek a következő időszak tervezésébe ötleteikkel, gondolataikkal bekapcsolódni. A jelenlévők közül, az egyház képviselője, pályázatíró cégek képviselői, civil szervezetek aktív tagjai jelentek meg. A fórumok tematikája azonos volt. Előbb sor került a 2014-2020-as időszakkal kapcsolatosan az unióban már kidolgozott tételek, alapkövetelmények, és ebből kifolyólag az ország számára rendelkezésre álló lehetőségek ismertetésére.
57
Főként az uniós tematikus célkitűzések ismertetésére fókuszáltunk, hiszen ezekhez az alappillérekhez kell majd nekünk is igazodnunk. Elmondtunk, hol tart a magyar tervezés, bemutattunk az Országos Területfejlesztési Koncepció főbb pontjait. Ezt követően kérdéseket tettek fel a megjelentek, azonban az aktivitás nem volt túl jelentékeny. Magyarhertelenden 2012. október 16-án a fórumon valamivel többen jelentek meg, mint Hosszúhetényben. Érdeklődve és figyelemmel hallgatták az általunk elmondottakat, kifejtették, hogy kíváncsiak az éppen zajló folyamatokra. Alsómocsoládon csak néhányan jelentek meg a fórumon, ennek ellenére egy személytől, aki több jelentősebb uniós programban vett részt értékes információkhoz jutottunk. Döbbenten szembesültünk, azzal, hogy már a kísérleti LEADER program előtti szinten tartunk ismét, az adott LEADER program megvalósításában. Az utolsó workshopra Mindszentgodisán került sor. A lakosok itt jelentek meg legnagyobb számban, a környékbeli polgármesterek is eljöttek, hogy információkhoz juthassanak. A település polgármestere elismert a környéken, ennek köszönhetően megfelelően tudta szervezni a környékbeli civil szervezeteket és polgármestereket. A workshopok ebben az első körben inkább tájékoztatási funkciót töltöttek be. 2013 januárjától minden központi funkciót betöltő településeken szükséges megtalálni azt a pár, a tervezésben szívesen és aktívan résztvevőt, akik ismereteikkel, ötleteikkel segíthetik a helyi fejlesztési stratégia kialakítását. Tény, hogy nagyon nehéz aktivizálni a helyi lakosságot, mivel a jelenlegi pályázati rendszerek túl bonyolultak, nemcsak a pályázás, de az elszámolások elkészítése is nehézséget okoz számukra. Hiába a rendelkezésre álló forrás, ha szinte képtelenség elszámolni a projekttel a bürokratikus rendszerek miatt. Nemcsak e projekt kapcsán összehívott fórumokon megjelenők száma csekély, hanem a kötelezően kéthavonta összehívandó találkozóinkra is nehezen tudjuk megmozgatni a lakosságot. 2008-ban a jelenlegi programozási időszak kezdetén termeink szinte zsúfolásig megteltek, ma már azonban sikerként könyvelhetjük el, ha egy települési fórumon 10 fő megjelenik. Az is kiderült, hogy az érdeklődők számára még a következő programozási időszak távolinak tűnik, a jelenlegi források megnyerésével és a kifizetési kérelmek elkészítésével vannak elfoglalva. Még nem érzik igazán, hogy ők is hozzátehetnek a tervekhez, az ő gondolataik mentén is megvalósulhatnak a helyi fejlesztések. Kevesen vannak, akik nem arra várnak, hogy majd mások megoldják helyettük, kevesen adnak ötleteket és valós elképzeléseket.
58
Tanulmányunk elkészítése „csak” az első lépés a 2014–2020-as időszakra való felkészülésben. Azonban ez a lépés fontos és elkerülhetetlen. Amelyik akciócsoport nem teszi meg, az hátrányban lesz azokkal szemben, akiknek már gondolataik vannak a jövő tervezésére vonatkozóan. Mi megtaláljuk azokat a helyieket, akik új, innovatív ötletekkel rendelkeznek, és akik akarnak tenni a vidék fejlesztéséért. Folyamatosan kell fórumokat, worshopokat szervezni a tervezés különböző szakaszaiban, az országos folyamatokra fókuszálva és azokat nyomon követve. A helyi team feladata a jelen programozási időszakból levonni a következtetéseket, megnézni, mi volt a terv és mi lett az eredmény, ill. milyen úton jutottunk el ehhez. A hibákat ki kellene küszöbölni és a jó eredményeket fel kell erősíteni a következő időszakban.
A második kérdőív eredményei 2. számú kérdőívünk (2. melléklet) 17 kérdést magába foglalva próbálkozik meg azzal, hogy az egyéni célokkal, várakozásokkal megismerkedjen, valamint felmérje a kitöltők nagyobb léptékű, EU-s célokkal való alkalmazkodási hajlandóságát. A kérdőív ugyanazon célcsoportokhoz került eljuttatásra, mint az 1. számú kérdőív, a kitöltési hajlandóság hasonló (132 db), azonban feltűnő volt a hiányosan kitöltött kérdőívek száma (12 db). E kérdőív is három tematikai egységből áll össze egy egésszé, az első kérdéskör szintén a kitöltők beazonosítását segíti. Az arányszámok ugyanazok, mint a korábbi esetben, 41,7% civil szervezetek, 29,2% önkormányzatok, 16,8% vállalkozások, 10,4% természetes személyek, 1,9% egyházi szereplők, kistérségek tekintetében pedig a megoszlás: komlói: 50,6%; sásdi: 41,7; egyéb: 7,7%. Az egyéni célokat és lehetőségeket feltáró második kérdéskör alapján a 10. táblázat szerinti területeket nevezhetjük meg, mint fő irányokat az egyes célcsoportokon belül. A jövőben tervezett pályázatokkal kapcsolatos támogatási igények megoszlása változatos megoszlást mutat a kérdésre válaszoló 113 kitöltő között. 1–5 millió Ft közötti támogatási összeget lát reálisnak a kitöltők 40,7%-a, amely magas érték valószínűleg a civil szervezetek magas kitöltési arányának is köszönhető, hiszen zömmel ők terveznek kisebb költségvetésű, szoft fejlesztéseket. Ebbe a körbe sorolhatók még a vállalkozások és a természetes személyek által tervezett kisebb beruházások is. 5–10 millió Ft-os támogatást a kitöltők 23%-a tart kívánatosnak, jellemző még itt is a civilek túlsúlya. A 10–15 millió Ft-os kategóriában inkább a vállalkozások dominánsak, illetve néhány önkormányzat és civil szervezet is ezt a lehetőséget jelölte meg. A két legmagasabb összegű kategóriába 15–30 millió Ft
59
és 30 millió Ft felett az önkormányzatok találhatók egy-két kivétellel. Ilyen kivételek az egyházi szereplők, akik zömmel épületeik felújításában, templomaik restaurálásában gondolkodnak, amik igen jelentős költségvonzatú fejlesztések. 9. táblázat: A kitöltők főbb egyedi céljai az egyes célcsoportokban Célcsoport
Civil szervezetek
Önkormányzatok
Jelentős célok
Kisebb jelentőségű célok
rendezvények szerve-
képzések megvalósítása
zése
beruházás jellegű fej-
eszközbeszerzések
beruházás jellegű fej-
játszótér építése
lesztések
eszközbeszerzések
falufejlesztés
infrastruktúrafejleszté-
lesztések
sek
Vállalkozások Természetes személyek Egyházi szereplők
gép-, ill. Eszközbeszer-
zések
ingatlan építés, felújítás, bővítés
helyi termék létrehozás,
turisztikai fejlesztés
fejlesztés
vállalkozóvá válás
vidéki örökség védelme
kulturális fejlesztések
Forrás: Saját szerkesztés
Az előfinanszírozás kapcsán egyértelmű álláspontot képviselnek a kitöltők. Az előleg szükségességét érintő kérdésre 100%-ban azt a választ kaptuk, hogy mindenképpen szükséges volna a pályázatok kapcsán egy bizonyos mértékű (10–15%-os) előleg biztosítása. A kitöltők összességében csak kis arányban, mintegy 10,6%-ban válaszoltak úgy, hogy önerőből elő tudják finanszírozni a tervezett fejlesztést. 78%-uk valamilyen mértékben hitel felvételére szorulna (önrész mértékéig, vagy az első kifizetési kérelemig), és a kitöltők 30,3%a csakis a teljes költségvetés erejéig kiterjedő hitelfelvétellel lenne képes előfinanszírozni a tervezett projektet. Az utóbbi verzió drága és körülményes volta miatt azonban sokak úgy gondolják, hogy előleg nélkül inkább meg sem kezdik a kivitelezést. A térség jelenlegi helyzetének javítását, a kitörés lehetőségeit a kitöltők három fő irányban látják a 13. kérdésre válaszolva: 1. munkahelyteremtés (112 jelölés); 2. alternatív energiákkal kapcsolatos beruházások (60 jelölés); 3. oktatás, képzések fejlesztése (46 jelölés).
60
További fontos, bár kisebb arányban jelzett terület a szolgáltató szektor, illetve a mezőgazdaság fejlesztése. A kérdőív harmadik, egyben befejező része az Európai Unió 2014–2020 közötti programozási időszakára vonatkozó tematikus célkitűzésekhez való kapcsolódásokról kérdezte a kitöltők véleményét 10 kérdésben, illetőleg egy rangsorolás segítségével. A első, a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása érdekében a válaszadók a megoldást a térség halas- és horgásztavainak, valamint a feldolgozóipar fejlesztésében látják. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása érdekében a válaszok alapján a következőket kellene megvalósítani a térségben: a vállalkozások technológiai fejlesztését a gépparkjaik fejlesztésével, valamint az önkormányzati szférában az ingatlantulajdonaik teljes körű energetikai modernizációját kellene elérni. Az új, környezetbarát technológiák beszerzését lehetővé tevő forrásokkal, valamint az ezekkel való megismerkedést segítő képzésekkel elérhetővé válhat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Környezetvédelem és energiahatékonyság tekintetében a vállalkozások részére lehetővé kellene tenni a megfelelő technológiák beszerzését, valamint javítani a térség szemét- és hulladékelszállításának hatékonyságát. A fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében az alternatív energiával működő gépjárművek terjedésével új alternatív töltőállomások kialakítása is szükségessé válik. A foglalkoztatás, a munkanélküliség problémáinak megoldása érdekében a vállalkozások fejlesztését és újak alapítását lehetővé tevő támogatások kidolgozására lenne szükség. A társadalmi befogadás, a kisebbségek integrációja terén a legfontosabb eredmények az oktatással, annak fejlesztésével érhetők el. A válaszadók jelentős része szerint a hátrányos helyzetű családok (tehát fiatalok és felnőttek) részére egyaránt képzéseket, tréningeket kellene szervezni, melyek segítségével hátrányos helyzetük megváltozhatna. Ugyancsak markáns az a vélemény is, miszerint a hátrányos helyzetben élő gyerekek számára kellene képzéseket, kirándulásokat, programokat szervezni, mellyel szocializációs képességük, életképük megváltozhat. Az oktatás területén elsősorban egy erős igényfelmérés után felnőttképzéseket, illetve szervezetek számára indított tréningeket kell megvalósítani a térségben.
61
A közigazgatás hatékonysága érdekében a térség önkormányzatainak együttműködési, együttgondolkodási modelleket kell kidolgozniuk, ezzel javítva az intézményi kapacitásokat. Ez a cél persze nagyban befolyásolt a közigazgatás átszervezésének végeredménye által létrejövő új struktúráktól. Amint az új rendszer feladatmegosztása biztossá válik, kialakulhatnak azok a területek, ahol az egyes önkormányzatok együtt tudnak majd működni egy magasabb térségi cél érdekében. A K+F+I terén a kitöltők a térség válaszát abban látják, hogy a már meglevő technológiákat kell meghonosítani a térségben és nem új fejlesztéseken, innovációkon munkálkodni. A fentiekben leírt, összegzett egyéni preferenciák és a kérdőívben szintén helyt kapó rangsorolás alapján a felsorolt tematikus célok rangsorát mutatja be az 10. táblázat (1-es érték nagyon fontos, 10-es érték legkevésbé fontos). Előzetesen meg kell jegyezni, hogy ez volt az egyik olyan kérdés, aminek kitöltési hajlandósága csekélyebb volt. Az összes kérdőívet kitöltő 69,7%-a, azaz 92 fő töltötte ki a táblázatot. 10. táblázat: A tematikus célkitűzések kérdőívek alapján kialakult rangsora Tematikus célkitűzés megnevezése
A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása
Átlagér ték 1,4
Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban
3,4
A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban
3,8
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása
4,9
Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
5,2
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
5,4
Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén
7,0
A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása
7,2
Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása
7,6
A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása
9,0
Forrás: Saját számítás, szerkesztés
A kérdőív végén az Egyesület további munkájában való részvétellel kapcsolatosan tettünk fel két kérdést. Az ezekre kapott válaszokból kiderült, hogy a válaszadók mintegy 80%a úgy gondolja, hogy segítene egy, a következő ciklusra vonatkozó HVS kialakításában és
62
részt is venne az Egyesület jövőbeli fórumain. Az Egyesület és partnerei közötti kommunikációban a kitöltők többsége a már megszokott e-mail-eket támogatja, de a válaszadók 12%-a az egyesületi honlapon és a hírújságokban is szívesen venné híreinket.
Az elkészített interjúk eredményei A tanulmány megírása során három interjú elkészítésére került sor. Az időtényezőt figyelembe véve került meghatározásra, hogy a LEADER alapelveket szem előtt tartva a három szereplő révén, három interjú elkészítése valósuljon meg. Egy civil, egy önkormányzati és egy vállalkozó voltak az interjú alanyok. A három szereplőt véletlenszerűen választottuk ki, a rendelkezésre álló mintából. Érdekesség, hogy mind a három szervezet a Komlói kistérségben működik, azonban a Mecsek–Völgység–Hegyhát HACS szempontjából releváns, meghatározó személyekről van szó. A civil szervezetek oldaláról, az önkormányzati szférából és a vállalkozók közül a térségben meghatározó szereplőket választottunk. Az interjúkat hasonló struktúra alapján építettük fel. A cél a következő programozási időszakkal kapcsolatos információk begyűjtése volt elsősorban. A kérdező biztosokat az interjúk készítése során a korábban megalkotott két kérdőív inspirálta. A kérdezők a kérdőíveket az interjú készítése előtt kitöltették a megkérdezettekkel és azokat felhasználva alakították az interjú menetét. A civil szféra képviselőjével készített interjú: A három interjú elemzése megerősítette korábbi feltevésünket és ismereteinket, hogy a civil szektor képviselői rendelkeznek a legkevesebb információval, mind a pályázati rendszerről, mind a korábbi és a jelenlegi tervezési folyamatról. Interjúalanyunk jellemzően tőmondatokban válaszolt, inkább a kérdező irányította, gyakran igen, nem válaszokat adott. A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület munkatársaival elégedett az alany, azonban a jelenlegi pályázati rendszert bírálja. Problémaként említi, hogy nincs előleg, az önkormányzatok, civil szervezetek likviditási problémái az elsődleges ok arra vonatkozóan, ha nem, ill. ha időben később valósul meg egy adott beruházás, projekt. Az elektronikus rendszer használatát szinte teljesen elveti a jelen eljárásrend alkalmazása során, a korábbi LEADER kör problematikája miatt.
63
Az interjú alany szerint a civil szervezeteknek működési támogatásra, eszközbeszerzésre, és bértámogatásra lenne szükségük. Az interjú folyamán többször visszatér arra a problémára, hogy beruházások estek kútba, ill. nem valósultak meg a finanszírozás nehézsége miatt. Véleménye szerint jelen rendszer működése során ez a legsarkalatosabb probléma. A vállalkozói szféra képviselőjével készített interjú eredményei: Ez az interjú tekinthető a legtermékenyebbnek, a leginkább hasznosíthatónak. Az interjú alany tapasztalt, otthon van a vidékfejlesztést érintő kérdésekben, valamint ismeri a térséget, korábbi munkája, polgármesteri tevékenysége révén. Igazából mind a három szektort az önkormányzati, a civil és a vállalkozói szférát is képviseli. Mint civil szervezetet őt is az évente megrendezésre kerülő rendezvények finanszírozása érdekli, valamint a működéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozóan konkrét elképzelései vannak, mivel nyugdíjba vonulása előtt a Mecseki Erdészeti Zrt. kerületvezető erdészként tevékenykedett: „A mezőgazdaság esetében a gyümölcstermesztés, elsősorban almaültetvények telepítését szorgalmaznám, illetve bizonyos mediterrán gyümölcsfajokkal kapcsolatos kísérletekben is látok fantáziát, például a fügetermesztés meghonosításában. Komlón van már egy kísérleti ültetvény.” A gondolatok jók, megszívlelendőek. Az alternatív energia fejlesztésére nagy hangsúlyt kíván fektetni, ennek ellenére, és az uniós gyakorlattal szembe menve jelzi, hogy a „Biomassza-erőművek telepítését azonban nem támogatom, véleményem szerint az túlzott fakivágással járna.” Túl nagy, éles problémákat nem említ a jelen programozási időszakkal kapcsolatosan, hiszen a benyújtott pályázataik 100%-ban nyertek, és a kifizetési kérelmeket is lényegében megfelelően tudták benyújtani pályázatíró segítségével, azonban mégis a LEADER + pályázati rendszerét tartja jobbnak. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a helyi döntés szerepét erősíteni kellene a LEADER programon belül. Interjúalanyunk a nemzetközi együttműködésekre nagy hangsúlyt fektet, ismeri a Norvég Alap, Svájci Alap, Hollandi Királyság Alapja forrásokat. Tervezi is pályázatok benyújtását.
64
Interjú az önkormányzati szféra képviselőjével: Az önkormányzati szféra képviselője szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a pályázatokat elő kell finanszírozni, nincs lehetőség előleg felvételére. Véleménye szerint lehetőséget kellene biztosítani, arra, hogy az önkormányzatok a pályázati rendszereken keresztül valós igényeiket kielégíthessék, arra pályázhassanak, amire szükségük van. A helyi alapinfrastruktúrát kellene leginkább fejleszteni, amire sem az önkormányzatoknak, sem a szolgáltatóknak nincsen jelenleg pénze. A térség mezőgazdasági fejlesztéseiben kiemelt szerepet szán a szászvári székhellyel működő Agroszász Kft-nek, mely a Baranya megyei vállalkozások rangsorában a 10. helyet foglalja el. Jónak látná egy feldolgozó üzem létrehozását, annál is inkább, mert az önkormányzatok a START program keretében mezőgazdasági tevékenységgel kezdtek el foglalkozni. Az újrahasznosítás tekintetében az alany távlati terveket fogalmaz meg, a térségre vonatkozóan ebben lát potenciált. Óriási problémaként említi a mai magyar vállalkozások helyzetét. Kényszervállalkozások működnek, egy-két alkalmazottal, akik nem nagyon mernek fejlesztésekben, modernizációban gondolkodni. Javasolja, hogy a nagyobb volumenű vállalkozások kerüljenek támogatásra, számukra készüljenek pályázati kiírások, célzottan. A hátrányos helyzetű rétegek számára fontosnak tartaná, speciális programok kialakítását, hogy ne az legyen az egyedüli cél, hogy a Provident-től vesznek fel kölcsönt. Szerinte az alapoknál kellene kezdeni ennek a rétegnek a felzárkóztatását, „hogyan használja a WCt, vagy a mosakodást,” „hogyan bánjon a pénzzel”. Meg kell ismertetni őket a hagyományos magyar család értékeivel, normáival, melyeket át kell számukra adni. A jelenlegi pályázati rendszert nem tartja megfelelőnek, az ÉNGY alapú elszámolás véleménye szerint nem a valós igényeknek felel meg. Ezen változtatni kellene, életszerűvé kellene tenni a pályázati elszámolást.
Összegzés Az empirikus vizsgálatok rámutattak a térség potenciális fejlesztéspolitikai szereplőinek meglehetősen alacsony aktivitására. Ugyanakkor a worshopok során találkoztunk az adott helyi társadalom aktív magjával, akik, még ha kevés számban is, de jelen voltak. Álláspontunk szerint, ha minden településen, ill. mikrokörzetben megtaláljuk, azt a kettőtől öt főig
65
terjedő aktív, érdeklődő és hozzáértő csoportot, illetve személyeket, akik segíthetik tervező munkákat, már megtettük az első lépést a sikeres helyi tervezés megvalósítása érdekében. Munkánk során az elkészített interjúkat, kísérleti jelleggel, a kérdőíveket kiegészítvén kérdeztük le. Bebizonyosodott, hogy az interjúzás egy 46 településből álló területen óriási munkát és időt igényel. Nem feltétlenül kaptunk mindig használható információkat, adatokat, melyeket a válaszadó felkészültsége, ismeretei a HACS-ról, a tervezésről, az uniós programozásról határozottan befolyásolt. A megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló idő, interjút készítő személy és pénz esetén, kellő számú interjú elkészítése során, a kiértékelést követően, a kapott információk a felkészülési időszakban igen hasznosak és pontosak lehetnek, hiszen az interjú készítése során megismerjük a válaszadó attitűdjeit, elképzeléseit első kézből. A kérdőívek értékelése után (helyzetelemzés és SWOT) több olyan eredményt is kaptunk, melyek igen markánsan megjelentek a válaszokban, ezek között természetesen vannak olyanok, amelyek egy HACS által befolyásolhatók, azok hatáskörébe tartozó kérdés, de vannak olyan elemek is, melyeket felsőbb irányítási szinten kellene újragondolni. Előbbi csoportba sorolható többek között az, hogy a válaszadóink nagy százaléka jobbnak látná, ha több munkaszervezeti iroda állna rendelkezésre egy 46 településre kiterjedő területen. HACS-unk korábban már működött több telephelyen, azonban finanszírozási és létszám okok miatt döntött 2011-ben az egy iroda továbbvitelében. Ugyancsak a HACS-nak, a kollégáknak köszönhető a munkánk minőségével kapcsolatos kérdésekre adott igen pozitív válaszok többsége. Kevésbé tudja a mai struktúrában egy HACS a rendszer önmagát, az eljárásrendet, annak vontatottságát befolyásolni. E tekintetben a munkaszervezet egy kis láncszem, ami inkább delegált feladatokat teljesít, mintsem a vidék lehetőségeinek kiaknázása érdekében dolgozik megfelelően. Célunk, a kapott eredmények alapján leszűrt negatív tapasztalatok lehetőségeink szerinti eliminálása és a pozitív eredmények további generálása. Az empirikus vizsgálati eredményeken túl, a közösségi szabályozásban, illetve a tervezést elősegítő közösségi dokumentumokban szereplő keretek, célok, feltételek ismerete a helyi-térségi tervezés számára is megkerülhetetlen, nélkülözhetetlen tényező. Az Európai Unió ugyanis nem minden célkitűzést támogat és nem bármilyen feltételek mellett. A 20072013-as időszakhoz képest sokkal konkrétabban jelennek meg a célok és azok az elvárások,
66
amelyek a célokhoz kapcsolódnak, ezért sem lehet rutinból, a korábbi tervezési módszerek automatikus alkalmazása mellett terveket, programokat készíteni. A tanulmányban szereplő információgyűjtés, a lehetségesen alkalmazható módszerek feltérképezése az első olyan lépés a konkrét tervezési folyamat megindítása előtt, amely elősegítheti a tervezés módszereinek, irányainak meghatározását. Az empirikus vizsgálatok ugyan nem kizárólag a következő programozási időszakra vonatkozó igényekre, szükségletekre fókuszáltak, hanem figyelembe vettek olyan tényezőket is, amelyekre a helyi tervezőknek közvetlen ráhatásuk nincs (pl.: eljárásrendi anomáliák), ugyanakkor jelentősen befolyásolják a célok reális és hatékony megvalósíthatóságát. Mindez a központi döntéshozó számára jelenthet értékelhető tartalmat. A helyi térségi tervezés során folyamatosan figyelemmel kell majd lenni a közösségi szinten meghatározott célokra és feltételekre. Ezek szerint a
helyzetelemzés során ugyan minden ágazati (pl.: ipar jelenléte, teljesítménye), horizontális (környezeti állapot) és speciális vidéki (pl.: elérhetőség, elvándorlás) tényező feltérképezésére sor kerülhet, azonban a szelekció megkerülhetetlen. Ennek alapja az, hogy az egyes adottságok milyen logikai (okszerű és igazolható) kapcsolatban állnak a közösségi célokkal.
SWOT elemzés bemutathatja azoknak az elemeknek az aggregátumát, amelyek részint logikai kapcsolatban állnak a közösségi célokkal, részint pedig magukban hordozzák a helyi-területi célrendszer elemeit. ((Pl.: megvizsgálják, hogy a klímaváltozással kapcsolatosan kialakítható-e reális célkitűzés, vagy sem?)
célok hozzájárulnak a közösségi – általános – célok megvalósulásához és illeszkednek a helyi sajátosságokhoz. A célok nem elaprózottak és nem képesek az adott térség minden egyes problémájára választ adni. (Pl.: a szegénység elleni küzdelem során kizárólag a 8 osztályt – vagy az sem – végzettek képzésére, munkába állítására koncentrálnak.)
az eredmények konkrétak, mérhetőek, összehasonlíthatóak, és kimutathatóak a helyi-térségi gazdasági és társadalmi folyamatok elemzése, ellenőrzése során. Az eredmények nemcsak outputokat jelentenek, hanem hatás kifejtésére is alkalmasak. (Pl.: kimutatható a megszakítás nélküli és nem közcélú alkalmazásban állók számának növekedése két éven keresztül, ami a helyi-térségi foglalkoztatottság helyzetét javítja.)
67
Kétségtelen, hogy a részben elméleti megközelítések, valamint az általános célok gyakorlatba történő átültetése a legnehezebb feladat. Azonban, ha mindehhez – egységes értelmezést is biztosító – szempontrendszer, esetleges útmutató sem áll rendelkezésre, akkor a feladat mind helyi-térségi, mind országos szinten kudarcba fulladhat.
68
Mellékletek 1. sz. melléklet – Tapasztalatok a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területéről c. kérdőív Tisztelt Kitöltő! Az alábbi kérdőív abból a célból készült, hogy segítse a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületet abban, hogy minél komplexebben, megfelelőbben tudjon segíteni a területén működő szervezeteknek (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások) és magánszemélyeknek. Célunk egy felmérés, mely a 2007–2013 közötti Európai Uniós tervezési ciklus eddig eltelt időszakában, térségünkben történt folyamatokat értékeli. Mindezt az Önök érdekében, hogy a következő ciklusban (2014–2020) jobban, célirányosabban segíthessük Önöket pályázati céljaik megvalósításában. Kérjük, szánjon néhány percet idejéből a kérdőív kitöltésére, hisz minden vélemény, kommentár a sikeres jövőbeli munka egy-egy alapköve lehet. Segítségét előre is köszönjük! Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület
I. Azonosítás 1. Az Ön által képviselt szervezet: (Kérem, tegyen X-et a megfelelő négyzetbe, vagy húzza alá a megfelelőt!)
Önkormányzat, rész-, kisebbségi önkormányzat
Vállalkozás
Civil szervezet
Természetes személy
Egyház
2. Az Ön által képviselt szervezetnek a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területén melyik kistérségében tálalható?
Komlói kistérség
Sásdi kistérség
II. Pályázási szokásokkal kapcsolatos kérdések 3. Az Ön által képviselt fél nyújtott már be pályázatot a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területén?
Nem, és nem is tervezi
Nem, de a jövőben tervezi
Igen, egy alkalommal (Ugrás az 6. kérdésre)
69
Igen, több alkalommal is (Ugrás az 6. kérdésre)
4. Milyen okokból nem nyújtott/nyújtottak be pályázatot mindeddig?
Információhiány
Nem volt pályázati ötlet
Pénzügyi okok miatt
Egyéb (Kérjük, ezt fejtse ki röviden!) ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________
5. Kérjük, fejtse/fejtsék ki, hogy mi az oka annak, hogy nem is tervezi pályázat benyújtását? (Csak abban az esetben válaszoljon, ha nem tervez a jövőben sem pályázati forrásokat igényelni!) (Ugrás a 19. kérdésre) __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________ 6. Önállóan (a képviselt szervezeten belül), vagy szakmai segítséggel készült a pályázat?
Önállóan
Pályázatíró bevonásával
A Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület szakmai segítségével
7. Sikeres volt a pályázat? (Több pályázat esetén kérjük, adja meg a sikeres és sikertelen pályázatok számát!)
Igen
____db
Nem
____db
8. Milyen típusú határozat született támogatás esetén? (Több pályázat esetén a gyakrabban előfordulót jelölje meg!)
Helyt adó határozat (az igényelt támogatást 100%-ban elnyerte)
Részben helyt adó határozat
70
9. Milyen jogcímekben nyert(ek) támogatást?
ÚMVP III. tengely, azon belül:
o Falumegújítás o Vidéki örökség megőrzése o Turisztika o Mikrovállalkozások fejlesztése
ÚMVP IV. tengely (LEADER)
10. Milyen jellegű fejlesztésre pályázott az Ön által képviselt ügyfél? (Több pályázat esetén melyik a jellemzőbb?)
Beruházás jellegű fejlesztés
Soft fejlesztés (rendezvény, képzés, kiadvány)
11. Mekkora összegű támogatást nyert(ek)?
100.000-500.000 forintig
1.000.001-5.000.000 forintig
500.001-1.000.000 forintig
5.000.001 forint felett
12. Eljárási rend tekintetében az első, vagy a második LEADER kör pályázati rendszerét tartja/tartják jobbnak?
Első
Második
13. Megvalósította/megvalósították az adott fejlesztést? (Több pályázat esetén számszerűen adja meg a megvalósított és az elmaradt fejlesztések számát.)
Igen
____db
Nem
____db
14. Amennyiben nemmel válaszolt(ak) az előző kérdésre, miért nem valósította meg az elnyert pályázati célt?
pénzügyi okokból,
gazdasági válság miatt,
elszámolási rendszer nehézségei,
magyar adójogszabályok miatt
egyéb okból, éspedig:____________________ _______________________
71
15. Elegendő volt a kapott támogatás az adott fejlesztés megvalósítására?
Igen
Nem
Nem (Ugrás a 19. kérdésre)
16. Nyújtott(ak) már be kifizetési kérelmet?
Igen
17. Ha igen:
a teljes összeget sikerült lehívni (Ugrás a 19. kérdésre)
csak részben sikerült lehívni az elnyert támogatási összeget
egyáltalán nem sikerült támogatási összeg lehívni
18. Utóbbiak oka:
saját hiba
kivitelező hibája
elszámolási probléma (dokumentumok kitöltése)
pályázatkészítői hiba
III. Az Egyesülettel kapcsolatos kérdések 19. Az Ön által képviselt szervezet tagja a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületnek?
Igen
Nem
Megfelelőnek tartja a tagdíj összegét?
Igen
Nem
20. Nem válasz esetén tervezik kezdeményezni a tagságba való felvételüket?
Igen
Nem (Ugrás a kérdőív végére!)
Nem (23. kérdésre)
21. Rendszeresen kapja az Egyesület információs e-mail-jeit?
Igen
22. Elolvassa ezeket az e-maileket?
Igen
Nem
72
23. Szeretne kapni az Egyesülettől ilyen információs e-mail-eket?
Igen, a(z)_________________________________ e-mail címre
Nem
24. El szokott jönni az Egyesület szervezésében megvalósuló fórumokra, információs eseményekre?
Igen
Nem (26. kérdésre)
Ha igen 2008 óta hány fórumon jelent meg:______
25. Elégedett a fórumokkal (szervezés, információk, helyszín, stb.)
Igen
Nem
Mivel nem elégedett?: ________________________
A következő néhány kérdésre az iskolai osztályzatoknak megfelelő skálán tud válaszolni, ahol az 5 a legjobb az 1 a legrosszabb érték. Kérjük, a megfelelő rublikába tegyen X-et! Kérdés 26. Mennyire elégedett összességében az Egyesület munkájával? 27. Mennyire elégedett az Egyesület munkatársainak elérhetőségével? 28. Kérdéseire mennyire kap pontos válaszokat az Egyesület munkatársaitól? 29. Ön szerint hatékonyan működik az Egyesület, mint Helyi Akciócsoport (HACS)?
1
2
3
4
5
30. Ön szerint elegendő a HACS területén egy munkaszervezetei iroda?
Igen
Nem, legalább kistérségenként szükség lenne egyre
Nem, mikrotérségenként kellene egy
Köszönjük szépen még egyszer, hogy a kérdőív kitöltésével segítette munkánkat! Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület
73
2. sz. melléklet: Felkészülés a 2014–2020 időszakra a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területén c. kérdőív Tisztelt Kitöltő! Az alábbi kérdőív abból a célból készült, hogy segítse a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületet abban, hogy minél komplexebben, megfelelőbben tudjon segíteni a területén működő szervezeteknek (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások) és magánszemélyeknek. Célunk egy felmérés, mely a 2007– 2013 közötti Európai Uniós tervezési ciklus eddig eltelt időszakában, térségünkben történt folyamatokat értékeli. Mindezt az Önök érdekében, hogy a következő ciklusban (2014–2020) jobban, célirányosabban segíthessük Önöket pályázataik elkészítésében, végrehajtásában. Kérjük, szánjon néhány percet idejéből a kérdőív kitöltésére, hisz minden vélemény, kommentár a sikeres jövőbeli munka egy-egy alapköve lehet. Segítségét előre is köszönjük! Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület
I. Azonosítás 2. Az Ön által képviselt szervezet: (Kérem, tegyen X-et a megfelelő négyzetbe!)
Önkormányzat, rész-, kisebbségi önkormányzat Civil szervezet
Egyház
Vállalkozás
Természetes személy
2. Az Ön által képviselt szervezetnek a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület területén melyik kistérségében tálalható?
Komlói kistérség
Sásdi kistérség
II. Egyéni (képviseleti) célok 3. Az Ön véleménye szerint a Mecsek-Völgység Hegyhát Egyesület területe megfelelő nagyságú? -
Igen, megfelelő Nem, túl nagy, túl sok települést foglal magában Lehetne még nagyobb
74
4. Milyen elképzelései vannak a következő Európai Uniós programozási ciklusra vonatkozóan? (Több válaszlehetőség is megjelölhető!) Vállalkozók: - gép és/vagy eszköz vásárlás -
ingatlan építése, felújítása, bővítése
-
szoftverek beszerzése
-
minőség irányítási rendszer bevezetése, ill. fejlesztése
-
egyéb:_____________________
Civil szervezetek: - rendezvényre, -
képzésre,
-
eszközbeszerzésre,
-
beruházás jellegű fejlesztésre,
-
egyéb: _____________________
Önkormányzati szféra: - beruházás jellegű fejlesztés, -
eszköz beszerzés,
-
közösség fejlesztés,
-
sport tevékenység,
-
kulturális tevékenység,
-
helyi termelés fejlesztése,
-
játszótér építése,
-
falufejlesztés,
-
vidéki örökség megőrzése,
-
közbiztonság megóvása,
-
Infrastruktúrafejlesztés,
-
egyéb: _____________________
75
Természetes személyek: - turisztikai fejlesztés, -
helyi termék létrehozás, fejlesztés,
-
vállalkozóvá válás,
-
egyéb: _____________________
5. Mely szektorban tevékenykedik? - primer (mezőgazdaság) -
szekunder (ipar)
-
tercier (szolgáltató)
6. Civil szervezet esetén az Ön által képviselt szervezetre mi jellemző?
-
közhasznú,
-
nem közhasznú
7.Szervezetére mi jellemző?
-
alapítvány, közalapítvány
-
egyesület
8. Az Ön szervezete mekkora összegű támogatásra kíván szert tenni a 2014-2020-as időszakban? - 1-5 millió -
5-10 millió
-
10-15 millió
-
15-30 millió
-
30 millió felett
9. Miképp tervezik előfinanszírozni a pályázati célt pozitív bírálati eredmény esetén? - saját forrásból, -
banki hitelből,
-
részben önerőből, részben hitelből.
76
10. Amennyiben hitel (is) vesznek fel az: - a teljes projekt költségvetésre történne, -
csak az önrész biztosítására terjedne ki,
-
az első kifizetési kérelem erejéig, mintegy előfinanszírozás lenne.
11. Hogy látja, céljuk megvalósításához szükségük lenne előlegre? Igen
Nem
12. Az Ön szervezete az alábbi település típusok közül melyiken található? - zsáktelepülés -
500 fő alatti
-
501-1000 fő közötti
-
1001-2000 fő közötti
-
2000 fő feletti
13. A térségben mit tart a legfontosabbnak, mit kellene fejleszteni? - szolgáltató szektort, -
munkahelyeket kellene teremteni,
-
a bányászati tevékenységet újra fel kellene eleveníteni,
-
az oktatást, képzést kellene fejleszteni,
-
nagy térségi rendezvényt kellene szervezni, több településre kiterjedőt,
-
a mezőgazdaságra kell több forrást fordítani,
-
sportlétesítményeket kellene építeni,
-
a fürdők fejlesztésére kellene fordítani nagyobb támogatási összegeket,
-
alternatív energia beruházások kellenének,
-
egyéb:
III. Az EU-s célokkal kapcsolatos álláspontok Az Európai Unió 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ való kapcsolódási pontok 14. Az alábbi célkitűzésekhez való kapcsolódást hogyan tartja elképzelhetőnek, ill. megvalósíthatónak a térségünkben?
77
14/1. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az Európai és Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az Európai Tengerészeti és Halászati Alap esetében) versenyképességének javítása:
-
halastavak, horgásztavak fejlesztése (haltelepítés, infrastruktúra javítása, stb.);
-
horgász egyesületeknek nyújtott támogatás, képzések megvalósítására, infrastruktúrafejlesztésre vonatkozóan;
-
támogatás nyújtása halfeldolgozó és –forgalmazó vállalkozások számára tevékenységük fejlesztése érdekében;
-
egyéb, éspedig:
14/2. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban:
-
vállalkozások technológiai fejlesztése, géppark cseréje, felújítása;
-
vállalkozások működésének alternatív energiával való ellátása;
-
lakóházak, háztartások energetikai beruházásainak támogatása;
-
önkormányzati épületek teljes körű modernizálása az energia hatékonyság szempontjából;
-
biomassza erőművek építése;
-
egyéb, éspedig:
14/3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása:
-
az éghajlatváltozást követően megváltozó mezőgazdasági technológiák elsajátítása, megtanulása képzések keretében;
-
az új építési technológiák elsajátításának támogatása;
-
egyéb, éspedig:
14/4. Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása:
-
környezetkímélő technológiák alkalmazásának támogatása vállalkozások számára;
-
a térség szemét és hulladék elszállításának, ill. feldolgozásának modernizálása, hatékonyabbá tétele;
-
képzések, felvilágosító előadások, fórumok tartása a környezettudatosság érdekében az önkormányzatok és a lakosság számára;
-
egyéb, éspedig:
14/5. A fenntartható közlekedés előmozdítása, a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban:
78
-
az alternatív energiával működő gépjárművek számára új, alternatív töltőállomások kialakítása;
-
az alternatív energiával működő gépjárművek javíttatása, vizsgáztatása érdekében vállalkozások fejlesztése, újak létrehozása;
-
egyéb, éspedig:
14/6. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása:
-
vállalkozások fejlesztésének és újak létrehozásának támogatása;
-
országon belüli vállalkozások együttműködésének elősegítése, adott gazdasági ágazaton belül;
-
egyéb, éspedig:
14/7. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem:
-
cigányság felzárkóztatására hasznos, hatékony programok kidolgozása (iskoláztatás, életmódváltás, családsegítő szolgálatok bevonásával, megvalósításával);
-
hátrányos helyzetű családok számára képzések, oktatás szervezése, hátrányuk leküzdése érdekében;
-
hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenesen hozzáférhető képzések, kirándulások, programok, fórumok;
-
egyéb, éspedig:
14/8. Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén:
-
képzések szervezése a térség lakói, vállalkozásai, önkormányzatai, civil szervezeti számára;
-
a meglévő oktatási intézmények fejlesztése, modernizálása, átalakítása (a térségben egy Waldorf iskola, ill. óvoda működtetése);
-
a térségben lévő alacsonyan képzett, hátrányos helyzetűek megsegítésére, a térség vállalkozóival, ill. munkaadóival egyeztetve, hatékony, ill. szükséges képzések megszervezése;
-
egyéb, éspedig:
14/9. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás:
-
e-közigazgatás fejlesztése, ill. létrehozása;
79
-
a térség önkormányzatai számára együttműködési, ill. együttgondolkodási modellek kidolgozása, ill. azokban való részvétel;
-
egyéb, éspedig:
14/10. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása:
-
technológiai fejlesztés támogatása mind a három szektorban;
-
kutatás, fejlesztés támogatása;
-
egyéb, éspedig:
15. Kérjük az alábbiakban az Európai Uniós tervezés 10 tematikus célkitűzését rangsorolja 1-től 10-ig saját (illetve képviselt szervezete) preferenciája szerint:
Tematikus célkitűzés megnevezése
A kitöltő rangsora
A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és – kezelés előmozdítása Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás 16. A következő programozási időszakra vonatkozóan segítené az akciócsoportot vidékfejlesztési stratégiájának kialakításában? Igen
Nem
17. Hajlandó részt venni fórumokon, melyek a 2014–2020-as tervezési időszakról szólnak?
80
Igen
Nem
Köszönjük szépen még egyszer, hogy a kérdőív kitöltésével segítette munkánkat! Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület
81
3. sz. mellélet: Technikák, módszerek a kutatáshoz 1. E-benchmark Az e-benchmark az egyik legalkalmasabb módszer arra, hogy az ügyfelek elégedettségét mérjük. A metódus lényege, hogy a kutatást végző interneten keresztül kitölthető kérdőívek segítségével végzi a felmérést, illetve a lekérdezést. Az eljárás során kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtés történik, mely során a kérdezett véleményét megismerjük, az adott szolgáltatásról. A kérdőív segítségével, nemcsak zárt, hanem nyitott kérdéseket is feltehetünk, melyeket a lekérdezést követő elemzéssel lehet feldolgozni (http://www.bestcco.com). 2. Interjú Az empirikus kutatási módszerek közül a kérdőív mellett a másik legelterjedtebb adatfelvételi módot a különböző interjútechnikák jelentik. Az interjúkészítés jelentősége, hogy az egyénre, az egyéni jellemzőkre tudunk odafigyelni, melyben szerepe van annak is hogy a terepen, egy adott helyszínen készül az interjú. Az interjúk elkészítése során lehetőségünk van az egyénhez való alkalmazkodásra. Az interjú fonalát meghatározza, hogyan, miként kérdezünk, valamint befolyásolják az interjú milyenségét az alany válaszai., Az előre leírt kérdések, nagyban eltérhetnek a valójában megkérdezett kérdésektől. Ez a módszer sokkal kötetlenebb forma, mint a kérdőív készítése. Nagy előnye a módszernek, hogy segítségével lehetőség nyílik az azonnali reagálásokra, visszacsatolásokra. A megkérdezett gesztusai, hangszíne, testtartása, tekintete fontos információkat szolgáltat. Természetesen, ha egy módszernek előnyei vannak, akkor hátrányai is lehetnek. A megkérdezett személye, válaszai befolyásolnak bennünket, ill. az interjút magát. Ez a kutatás menetét eltérítheti, tévútra viheti, ha nem figyelünk oda. Az interjú készítés másik nagy hátránya, hogy elkészítése sok munkát igényel, a tartalom elemzése is sok időt vesz igénybe. Ahhoz, hogy a kutatás során általános érvényű eredményhez jussunk, nagy mennyiségű interjút kell készítenünk., A fentiekből kiderül, hogy a kutatók csak igen kivételes esetekben használják, csakis kizárólag az interjú készítés technikáját. Inkább kiegészítő információk kinyerésére a cél ezzel a módszerrel, célunk nekünk is ez. Az interjú elkészítésének első lépése az interjú tervének megalkotása. Ekkor meg kell állapítanunk az interjúra szánt időt, a kérdéseket papírra kell vetni, meg kell határozni a témákat.
82
Az interjú során cél, a beszélgetés irányítása, A kérdezőnek végig semlegesnek kell maradnia, nem szabad sugalmazni a válaszokat. Ha az interjút rögzítjük, utána sokkal könnyebb, azt kielemezni, értékelni. Csoportos interjú készítésére is sort keríthettünk volna, azonban itt a nehézséget az jelenti, hogy a csoportba olyan egyéneket hívjunk meg, akik a téma szempontjából releváns válaszokat tudnak adni. Hatékony lehet mivel, egyszerre több egyén van jelen rövidebb idő alatt több választ kaphatunk. Veszélye, hogy a csoportban lévők félrevihetik egymást, eltéríthetik a következő válaszadót eredeti elképzelésétől. Kutatásunkban célzott interjút készítettünk, mely célja, hogy az adott probléma és jelenség álljon a középpontban. Ez a típusú interjúfajta hasonlít a mélyinterjúhoz, azonban annál jóval strukturáltabb, fókuszban az adott téma áll. 3. Statisztikák, adattáblák elemzése Statisztikákat szinte minden kutatáshoz használnak a kutatók. Ez kétféleképen lehetséges, egyrészt már meglévő adatbázisok feldolgozásából, másrészt saját magunk által készített adatbázisok segítségével. Mi mindkét módszert használtuk, egyrészt a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesület korábban meglévő statisztikai táblázatait, másrészt a korábban nem használt adatokból állítottunk össze adatbázisokat, adattáblákat és ezeket elemeztük. 4. A SWOT elemzés A SWOT (Strenght = erősségek, Weaknesses = gyenge pontok, Opportuniites = lehetőségek, Threats = veszélyek) módszerrel elvégezhetjük egy adott szervezet, egy adott térség, földrajzi egység elemzését. Ez a módszer egy „durva” eszköz, mely nem megy bele a részletekbe, két fontos dimenziója, hogy az erősségek és a gyengeségek bemutatása az adott szervezeten belső jellemzőire koncentrál, míg a lehetőségeket és a veszélyeket a külső dimenziókban fogja meg. Az erősségek, gyengeségek feltárásával lehetőség nyílik arra, hogy egy adott jelenség, szervezet működéséből fakadó problémákat, hiányokat, ill. lehetőségeket megmutassuk, ill. rámutassunk arra, hogyan lehetne javítani az adott szervezet működésén, mire kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a sikeresebb működés érdekében. 5. Charrette módszer A módszer a 19. sz. Franciaországból ered. Az egyetemi hallgatók gyakran már akkor sem tudták befejezni munkájukat a megadott határidőre , így rajzaikat, terveiket kis kordékon utazva
83
alkották meg, amikor is az arra járókkal találkozva azokat korrigálták, az emberek ötleteivel, javaslatival. Így a munka „charrette design” („kordécska terv”) lett. A módszer célja, hogy segítségével rövid időn belül a társadalom különböző szegmensei, csoportjai között konszenzust alakítsanak ki. A pre-charrette tervezési szakaszban a fő témát komponenseire bontják, amelyekkel külön csoportok foglalkoznak, és amelyeket időnként visszajeleznek az egész társaságnak. Visszajelzések érkeznek a következő kör csoportmegbeszéléseire. A charrette eljárás oda-vissza pulzál a kiscsoporttól a nagy csoportba, amíg általános konszenzust el nem érnek a megadott határidőre. Ekkor az „egész” jelentést készít mindenki számára. A charrette módszerben a kutatásban résztvevők mennyisége változik 50-től 1000 emberig, és egy naptól két hétig is eltarthat. A pre-charrette tervezési szakasz egy hónaptól egy évig tarthat. Az, hogy hány napig tart a charrette, függ a téma bonyolultságától és attól, hogy hányan vesznek részt a kutatásban.. Az előkészítő időben meghatározzák – a leendő 4-10 beszélgető csoportot; – a lehetséges alternatívákat; – embereket találnak, akik képviselni fogják a különböző választható szempontokat; – összegyűjtenek minden releváns nézetet; – kiválasztanak egy csoport-facilitátort, ezen kívül külső jövőkutató szakembereket, konzulenseket, és szükség szerint más szakértő személyeket; – megvalósítási tervet; – charrette igazgatót és adminisztrátorokat szerződtet. A charrette igazgató felelős a végső tervért. Reputációja és „tisztasága” a siker feltétele. Ismernie kell a csoportdinamikát, és végig megtartania saját integritását. Tudnia kell nem autoriter módon dolgozni, kezelnie kell a kétértelműségeket, rugalmasnak kell lennie, és szükség esetén be kell avatkoznia a folyamatba. A bizottság facilitátorainak ismerniük kell azt a résztémát, amivel majd foglalkoznak. Akit erre kiválasztanak, az tagja lesz a kormányzó bizottságnak. Minden facilitátornak van 1-3 konzulense, akik szakemberek az altémában, tudnak válaszolni kérdésekre, és folyamatosan tájékoztatni a bizottságot. A charrette csúcspontja a jury day (zsűri nap). Ekkor ismerteti a charrette igazgató az eredményt. Fontos, hogy a végső prezentáció holisztikus, integrált és konzisztens legyen, tartalmazzonnormatív elképzelést a jövőről, stratégiával és általános alkalmazási vázlattervvel együtt.” 13
13
Jövő kutatás - interaktívan: szerkesztette Hideg Éva és Nováky Erzsébet, AULA Kiadó Kft.
Budapesti Corvinus Egyetem, 2012
84
A tervezési időszakban megfontolandó ilyesfajta egységek felállítása. Bár az időtényező szerepe mivel nagyon fontos egy kutatásban, ha kellő idő nem fog rendelkezésre állni a tervezési időszakban, akkor ezt a módszert el kell vetni. 6. Public Delphi eljárás Emódszer lényege, hogy egy nyilvános médiumon keresztül, kérdőíveket jelenítünk, meg pl. egy újságban. A kérdőívekre válaszok érkeznek, melyet a kérdező kielemez. Ezt követően a kérdező, újabb kérdőívet készít, melyet a korábban érkezett válaszok tükrében alkot meg. Ez a folyamat addig zajlik, míg e konszenzus nem alakul ki. Jelen esetben a Mecsek–Völgység– Hegyhát területén. Azonban ezt a módszert jelenleg nem alkalmaztuk. Véleményünk szerint, a kérdőívekre adott választ befolyásolja a nyilvánosság, nem feltétlenül születnek valós eredmények, a külső befolyásoló tényezők miatt. 7. Interaktív foresight technika Ezt a módszert a technikai fejlődés hívta életre. Hasonlóan működik, mint egy internetes blog. Létre kell hozni egy internetes honlapot, ahol kommunikáció zajlik. A honlapon a résztvevők azonosításáról gondoskodni szükséges. A folyamat elején regisztráció zajlik, mely során különféle kérdésekre válaszolni kell a regisztrálónak. A különböző témákhoz hozzá lehet szólni az internetes felületen. A fórumon viták alakulhatnak ki, melyet a moderátor moderál. Ez egy hatékony és elég olcsó módszer, mely alkalmazása megfontolandó.
85
4. sz. melléklet: A felhasznált statisztikai adattáblák Elnyert támogatások III. tengely Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás és –fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Összesen LEADER Jogcímek megoszlása Közösségi célú fejlesztés Vállalkozás alapú fejlesztés Térségen belüli együttműködés Rendezvény Összesen:
21 16 17 6 60
44 1 6 12 63
2008 236 183 448 Ft 198 389 185 Ft 132 790 581 Ft 38 955 866 Ft 606 319 080 Ft 2010 74 858 485 Ft 2 182 939 Ft 2 481 166 Ft 9 576 210 Ft 89 098 800 Ft
2009 10 6 19 8 43
51 29 25 0 105
64 611 381 Ft 58 033 317 Ft 35 217 503 Ft 103 894 453 Ft 261 756 654 Ft 2012 145 874 139 Ft 63 165 865 Ft 10 432 860 Ft 0 Ft 219 472 864 Ft
További statisztikai táblák a CD-mellékleten találhatók!
86
5. sz. melléklet: Az indikátor meghatározás elemei Indicator Name Title of the indicator which will be used in implementing regulation/guidance documents Indicator code Alphanumeric identifier Target indicator Identification of whether the indicator is a target indicator? The related priority Identification of the priority to which the indicator is linked as defined in the Pillar II intervention logic The related focus area Identification of the focus area to which the indicator is linked as defined in the Pillar II intervention logic Definition Concise definition of the concept, including if the indicator already exists, e.g. AEI, EUROSTAT indicator Unit of measurement Unit used to record the value (e.g. ha, tonnes, €, %) Methodology/formula Identification of what is needed to transform data from the operation database into value for the indicator Data required for the individual operation Data required from the operation database in order to calculate the relevant indicator (e.g. area of solar panels, ha of trees planted per species…). The Units of measurement of these outputs should be specified Data source/location of the data Identification of where the data for the indicator comes from, links or other references to data sources (e.g. in EUROSTAT specifying exact tables, FAO, World bank) AEI definitions, regulations establishing indicators, etc Point of data collection Point(s) in time at which data is collected (e.g. operation/project approval, completion or during evaluation activities) Frequency In principle this would be annual. If annual is not adequate, please specify Delay Delay between data collection and data aggregation (where external statistical data is used) Means of transmission to Commission Identification of the way in which the data is made available to the Commission (e.g. submitted with enhanced AIR in 2019 or quarterly/annual electronic submission) Comments/caveats Comments concerning interpretation of the indicator for monitoring and evaluation purposes and its caveats, if appropriate. Mention of context indicators specifically linked to this indicator (or required for its calculation).
87
6. sz. melléklet: A mélyinterjúkon elhangzottak Interjú Mezei Attilával, a kárászi Faluszépítő Egyesület elnökével, volt polgármesterrel, a HACS elnökségi tagjával. Az Interjút készítette: Vidák Krisztina és Finta István Dátum: 2012. október 25. VK: Elnök Úr, köszönjük, hogy elfogadta a felkérésünket. MA: Mindig szívesen állok a HACS rendelkezésére. VK: Első körben az egyesületünkről szeretnék néhány kérdést feltenni. A HACS jelenleg 46 településre terjed ki, két kistérséget fog át. Véleménye szerint megfelelő-e ez a területnagyság? MA: Szerintem túl nagy, a fele lenne az ideális, egy kistérséget sokkal könnyebb átfogni. VK: Lassan végéhez közeledik a 2007-2013-as programozási időszak. Az új EU-s ciklusban milyen fejlesztéseket szeretne a Faluszépítő Egyesület végrehajtani, mire szeretnének támogatási forrást szerezni? MA: Szeretnénk az immár hagyományos rendezvényeinkre, az évről-évre megrendezésre kerülő Gombafesztiválra, a Gombásztáborra, a Keleti-Mecsek Hagyományőrző Táborra, illetve az egyesület működését megkönnyítő eszközök beszerzésére uniós forrást szerezni. VK: Mekkora támogatási összeggel számol a 2014-2020-as periódus alatt, mekkora forrást szeretnének lehívni?: 5-10 millió Ft között. HB: Az előfinanszírozást, illetve az esetleges önerőt milyen forrásból kívánják megoldani? Saját forrás, hitel? MA: Ha tudjuk, megpróbáljuk önerőből, ha nem, akkor önkormányzati együttműködés révén. Ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben hitelt semmiképpen nem szeretnénk felvenni. VK: Hogy látja, a célok megvalósításához szükség lenne pályázati előlegre? MA: Igen, mindenképpen, szerintem ezzel minden pályázó egyetértene. Véleményem szerint sokkal több sikeres pályázat lenne, ha az utófinanszírozás helyett előre megkapnák a pályázók a támogatási összeget. Sokaktól hallottam, hogy szeretnének pályázni, de nem mernek, mert nincs alaptőkéjük. VK: Ön szerint milyen fejlesztésekre lenne szüksége Kárásznak, illetve a térségnek? MA: Elsősorban a munkahelyteremtést kellene ösztönözni, illetve az alternatív energia hasznosítására is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
88
FI: Az alábbiakban a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó tematikus célkitűzésekkel kapcsolatban lennének kérdéseim. A KKV-k, a mezőgazdaság, a halászati- és akvakultúraágazat versenyképességét milyen módon lehetne javítani az EMVA, illetve az ETHA program segítségével? MA: A halászathoz nem tudok hozzászólni. A mezőgazdaság esetében a gyümölcstermesztés, elsősorban almaültetvények telepítését szorgalmaznám, illetve bizonyos mediterrán gyümölcsfajokkal kapcsolatos kísérletekben is látok fantáziát, például a fügetermesztés meghonosításában. Komlón van már egy kísérleti ültetvény. FI: Mi a véleménye az alacsony CO2-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást milyen módon lenne célszerű támogatni, illetve ezzel összefüggésben milyen lépéseket tart szükségesnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a környezetvédelem érdekében? MA: A lakóházak esetében célszerű lenne az energetikai beruházások, új építési technológiák elsajátításának támogatása, a vállalkozások esetében pedig ösztönözném azok alternatív energiával és környezetkímélő technológiákkal történő ellátását, a mezőgazdaságban szintén új technológiák meghonosítását, ezekhez kapcsolódó képzések szervezését lenne jó elősegíteni. Biomassza-erőművek telepítését azonban nem támogatom, véleményem szerint az túlzott fakivágással járna. A védett területen erdőgazdálkodók számára nagyobb támogatást, több pályázati forrást biztosítanék. Ugyanis a védettség miatt sok a megkötés, a társadalomnak igénye van a védett területekre, de az itt dolgozókat nem támogatja, ezért kénytelenek a megélhetésüket minél több fa kivágásával biztosítani, ami már ellentétes a társadalom igényével. VK: Védett területen nincs jobban korlátozva a fakivágás? MA: A fák kivágása a Nemzeti Park engedélyével történhet, de ezek számát is lejjebb lehetne szorítani, ha az itt gazdálkodók találnának más megélhetési lehetőséget. VK: Mit javasolna a fenntartható közlekedés előmozdítása érdekében? MA: Az alternatív energiával működő gépjárművek javíttatása, vizsgáztatása érdekében vállalkozások fejlesztését, újak létrehozását tartanám a követendő útnak, amely egyben a foglalkoztatás növekedését és a gazdaság fejlesztését is elősegítené. Szintén nagy hangsúlyt fektetnék a vasútfejlesztésre. VK: A társadalmi befogadás elősegítése, illetve az oktatás fejlesztése érdekében milyen lépéseket tartana követendőnek? MA: A hátrányos helyzetű gyerekek számára ingyenes képzések szervezése, a meglévő oktatási intézmények fejlesztése, esetlegesen egy Waldorf-óvoda, illetve -iskola kialakítása szerintem hasznos lenne a térség számára. VK: És mit tudna segíteni a LEADER HACS az oktatás/képzés területén?
89
MA: A LEADER egyesületek kialakíthatnának együttműködéseket a térségben működő felsőoktatási intézményekkel, például a kaposvári és a pécsi egyetemmel. FI: Mi a véleménye, hogyan lehetne növelni a közigazgatás hatékonyságát? MA: Az önkormányzatok számára együttműködési, együttgondolkodási modellek kialakítását, illetve azokban való részvételt tartanám járható útnak. VK: Mi a véleménye a K+F+I erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javításának szükségességéről? MA: A kutatás-fejlesztést egyértelműen támogatni kell. VK: Az uniós tervezés 10 tematikus célkitűzése közül melyeket tartja a legfontosabbnak, átlagosan fontosnak, illetve kevésbé fontosnak? MA: Legfontosabbak a foglalkoztatás növelése, a beruházások az oktatás, képességfejlesztés területén, a K+F+I erősítése; ezután következnek a környezetvédelmi szempontok, végezetül az intézményi kapacitás, a versenyképesség javítása illetve a társadalmi befogadás előmozdítása. VK: A HACS Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának legutóbbi módosításánál Ön is tagja volt a Tervezői Csoportnak, mely munkájáért hálával tartozik az Egyesület. A következő programozási időszak stratégiájának kialakításában is szeretne részt venni, illetve a 2014-2020-as tervezési időszakról szóló fórumokon tervezi-e a megjelenést? MA: Örömmel. VK: Köszönöm az eddigieket, most pedig a HACS működéséről, és az eddigi pályázási tapasztalatairól kérdezném. Úgy tudom, már több alkalommal is nyújtottak be egyesületünkhöz EMVA-s pályázatot? MA: Igen, falufejlesztésből pályáztunk Jankó János Pihenőhely kialakítására, LEADER-ből pedig gombafesztiválra illetve város- és faluvédők egyesületének regionális találkozójára pályáztunk. VK: És hogyan készítették el a pályázatot? Önállóan, pályázatíró bevonásával, esetleg a HACS szakmai segítségével? MA: Pályázatíró segítségével. VK: A felsoroltak támogatási kérelmek mennyire voltak sikeresek, illetve sikertelenek? Hány volt nyertes, részben helyt adó határozat, illetve elutasított? MA: Mindegyik nyertes volt, helyt adó határozatot kaptunk minden esetben. VK: És mi a helyzet a támogatási összegek lehívásával? A kifizetési kérelmeknél voltak-e problémák, megkapták-e a teljes összeget?
90
MA: Nagyjából a teljes összeget megkaptuk, egy-két apróbb levonás azért volt. Az egyik elszámolásunk még folyamatban van. VK: Mi volt a levonások oka? MA: Hibázott a pályázatíró is, illetve a dokumentációban is voltak elírások. VK: Mennyire volt elégedett az ügyintézés gyorsaságával? MA: A HACS részéről minden rendben volt, de a kifizetések igénylésénél voltak jelentős csúszások, a 9 hónapos határidőt is nehéz tartani emiatt, volt egy fellebbezésünk is, de most úgy tűnik, már rendben van minden kérelmünk. VK: Mekkora összegű támogatásokat nyertek? MA: A rendezvények 500.000 Ft alattiak voltak, a beruházásunk majdnem 4 milliós (ez az, amelyiknek a kifizetési eljárása még zajlik). VK: A megvalósítással nem volt probléma? MA: Nem, mindegyik fejlesztést sikerült megvalósítanunk. VK: A kapott támogatások fedezték-e az összes kiadást, vagy szükség volt plusz forrásokra is? MA: A rendezvényeknél kellett még önerő, mivel túl sok idő telt el a pályázat beadása és a határozat között, sokat változtak az árak. VK: Önök pályáztak a LEADER+-ban is. Melyik kör eljárásrendszerét tartja jobbnak? MA: A régi sokkal egyszerűbb volt, az újak túl vannak bonyolítva, túl bonyolultak az adatlapok, főleg a többi uniós országgal összehasonlítva. Én az erdélyi szisztémát ismerem behatóbban, a beadás, értékelés, stb., minden sokkal egyszerűbb náluk. VK: És a mostani LEADER program két köre közt tapasztalt-e ebből a szempontból valami eltérést, esetleg javulást? MA: Mondjuk inkább, hogy nem lett rosszabb. VK: A Faluszépítő Egyesület ugyebár tagja a Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületnek. Mi a véleménye az egyesületi tagdíj összegéről, megfelelőnek találja-e? MA: Igen, megfelelő. VK: Egyesületünk rendszeresen küld információs emaileket, hírleveleket a tagjaink számára. Megkapják-e ezeket a leveleket, amennyiben igen, elolvassák-e ezeket? MA: Igen, megkapjuk, el is olvassuk. VK: Hasznosnak tartják-e ezt a szolgáltatást, tudják-e hasznosítani az így kapott információkat? MA: Igen, teljes mértékben. VK: El szokott-e járni a HACS fórumaira, rendezvényeire, hány ilyen eseményen vett részt? MA: Igen, legalább 4-5 alkalommal biztosan voltam.
91
VK: Mennyire elégedett a fórumokkal? Milyennek találja a szervezést, a kapott információkat, a helyszíneket? MA: A szervezéssel és információkkal elégedett voltam. Problémám csak a helyszínekkel volt, néha elég messzire rakták őket, ami összefügg a HACS túl nagy méretével, amit az elején már említettem. VK: Egyesületünk munkáját mennyire tartja megfelelőnek, hatékonynak, illetve munkatársaink elérhetőségét, a kapott válaszokat? MA: Meg voltam elégedve mindennel. VK: Ön szerint elegendő-e egy munkaszervezeti iroda? MA: Nem, a jelenlegi méret mellett kistérségenként kéne legalább egy. VK: Mivel a HACS szerepe kettős, egyrészt az ügyfelek érdekeit képviseli, másrészt az MVH delegált szerveként a döntési folyamat egy része is nálunk zajlik. Jónak tartja-e ezt a rendszert, vagy változtatna rajta? MA: A helyben történő bírálat szerepét tovább kéne bővíteni. VK: Mi a véleménye a pályázatok utófinanszírozásáról? Jobb lenne-e az előfinanszírozásra áttérni? MA: Mindenképpen jó lenne az előfinanszírozás, vagy legalábbis ha előleget adnának. Sokkal olcsóbb lenne a pályázás, nem kellene hitelt felvennie, pénzért kuncsorognia a pályázóknak. VK: Véleménye szerint legyenek-e a határozatok kicsit rugalmasak, esetleg vissza kéne térni a támogatási szerződésekhez? MA: A pályázóknak egyértelműen a határozatok rugalmassága, a nagyobb mozgástér az érdeke, persze így nyilván nehezebben lennének ellenőrizhetők a pályázatok. Megfelelő pályázói fegyelemmel lehetne lazítani a követelményeken. Szerződéssel szerintem ugyanazt az eredményt el lehet érni, mint a határozattal. FI: A 2014-2020-as programozási időszak egyik újdonsága a CLLD-k létrehozása lesz, ami a LEADER Akciócsoporttól annyiban különbözik, hogy nem csak EMVA-ból, hanem több alapból is kaphatnak forrást. A jelenlegi tervek szerint a HACS-ok egy része kap csak ilyen címet, akik a mostani időszakban jobban teljesíttek. Ön szerint a Mecsek-Völgység-Hegyhátnak ezek közt lenne-e a helye? MA: Igen, mindenképpen jó lenne. VK: Esetleg van-e elképzelése, hogy milyen más uniós forrásokból szeretnének részesülni? MA: Speciális alapokból szeretnénk pályázni, melyeket az egyes uniós országok hirdetnek meg, például a Holland Királyságnak van ilyen alapja, meg unión kívüli országok esetében is
92
vannak ilyenek, Svájci Alap, Norvég Alap, de több uniós országnak is vannak hasonló hozzáférhető támogatási struktúrái. VK: A HACS nemzetközi együttműködési projektekben is részt vesz, illetve ilyenek előkészítése folyik. Van egy finn-spanyol kapcsolatunk, ahol az együttműködés gyerekek kölcsönös táboroztatására terjedne ki, illetve egymás kultúrájának megismerésére, illetve egy horvát szervezet is felvette velünk a kapcsolatot, akik LEADER HACS-csá szeretnének válni, miután beléptek az Unióba és elindul a program, ehhez kérik a segítségünket, hogy osszuk meg velük az eddigi tapasztalatainkat. Mi ezekről a véleménye, fontosnak tartja-e a transznacionális együttműködéseket, milyen jellegű kapcsolat kiépítését szorgalmazná, mely országokkal? MA: A horvátokkal való együttműködést mindenképpen pártolom, mivel ennek a régiónak az egyetlen kitörési esélye a határközeliségből fakad. Én már részt vettem egy olasz-szlovén együttműködési megbeszélésen a trieszti régiós HACS-csal Hosszúhetényben, ahol már konkrét tervek készültek egy leendő partnerség kialakítására. VK: Mik lennének ezek? MA: Az első a 2014-es évre vonatkozóan az I. Világháború kitörésének centenáriuma, ezzel kapcsolatban kulturális emlékek összegyűjtése, esetleg közös kiállítások szervezése. A második pillére a cserekapcsolatok kiépítése, a gazdasági kapcsolatok között konkrétumként felmerült a kelet-mecseki mézút bekapcsolása a trieszti hasonló rendszerbe, közös termék létrehozása, például egy medvehagymás olivaolaj, mivel nekünk van medvehagymánk, ők pedig olajjal rendelkeznek, illetve egy szarvasgombás projektről is volt szó, kiegészítve egy kutatással az Isztriai Szarvasgomba északi elterjedéséről. VK: A legutóbbi LEADER program egyik célterülete volt a vidéki sajátosságok hálózatba szerveződésének elősegítése, melyre a Keleti-Mecsek Egyesület nyújtott be pályázatot, ennek a lényege a helyi termelők hálózatba szervezése, piachoz juttatása. Mi a véleménye a kezdeményezésről, érdemes-e a termelőket egy, a méhészek esetében már jól működő hálózathoz hasonlóba szervezni, esetleg helyi piacokat kialakítani? MA: Igen, ezt mindenképpen érdemes lenne, Szászváron tudomásom szerint működik is egy helyi piac, Kárászon is megvannak ennek a jogi feltételei, engedéllyel is rendelkezik egy ilyen piac, tehát működhetne, az újonnan kialakított közösségi tér alkalmas is lenne erre a célra. Ezeken kívül pedig jó lenne egy helyi termékes boltot is létrehozni. Az alap, a termék ehhez már megvan. Angliában működik egy gombás étterem, ahol 2 hónapra előre kell asztalt foglalni, egy hasonlót érdemes lenne nálunk is beindítani.
93
VK: Volt egy uniós paradigma, mely szerint, bár ez nem a LEADER-re vonatkozott, hanem az operatív programokra, a támogatási döntések meghozatalának más régióban kell történnie, elkerülendő a részrehajlást, mi erről a véleménye? MA: Szerintem a helyben keletkező problémákat helyben kell megoldani, a helyiek sokkal jobban ismerik a helyben keletkező problémákat, illetve lehetőségeket. Az itt dolgozók az elmúlt időszakban bebizonyították, hogy tudnak elfogultság nélkül döntést hozni. VK: Jelenleg a HACS-nál 4 fő áll alkalmazásban, ebből 2 4 órás. Mi a véleménye erről a létszámról, sok, megfelelő, esetleg bővíteni kéne? MA: Feltételezem az anyagiak miatt alakult ez így. Nyilván, ha többen lennének, többet tudnának segíteni, de ha nincsenek meg a feltételek, akkor gittrágás beszélni róla. VK: Milyen egyéb vidék-, illetve településfejlesztési elképzelései vannak, mire lenne leginkább szüksége Kárásznak, illetve a térségnek? MA: A helyileg védett épületekkel kapcsolatban kellene a tulajdonosoknak lehetőséget biztosítani a pályázásra, mert jelenleg az önerőt sem tudják előteremteni, például a faluközpont öreg házainak öreg tulajdonosai ezért nem fogják felújítani a házaikat, csak ha 100%-os támogatást kapnak, vagy pedig valamilyen önerőalapot, kedvezményes hitellel. Ez komolyan veszélyezteti nem csak a kárászi faluközpont helyileg védett házait, de az összes település ilyen jellegű épületeit. Talán ha hollandok vásárolják meg, akkor megmenekülnek az épületek, de ez a falunak túl sok előnyt nem jelent. A másik fontos probléma a belterületi utak felújítása, amire tudomásom szerint mostanság semmilyen pályázat nincs, bár ez valószínűleg nem a LEADER feladata. VK: Véleménye szerint szükség lenne-e a térséget bemutató kiadványokra, ha igen, milyen jellegűekre, mi szerepeljen bennük? MA: Egyszer ki kell találni mindenkinek az arcát, és ezzel kapcsolatban nem volt haszontalan az a kárászi megbeszélés (2012.11.07., szerdán 17:00-kor a kárászi Faluházban Kovács Dezső által, a Keleti-Mecsek hálozatépítő projektjével kapcsolatban, a település vendégfogadóinak tartott fórum és brainstorming – a szerk.), és ha meg megvan, hogy ki milyen irányban szeretne elindulni, akkor van értelme ilyesminek. Újra nekiállni egy csomó kiadványt kiadni milliókért és a semmibe belerakni őket, annak semmi értelme nincs. Egy program mentén érdemes kiadványokat csinálni. VK: Köszönjük szépen, hogy elfogadta a felkérésünket, és a jövőbeli pályázataihoz sok sikert kívánunk! MA: Szívesen, máskor is.
94
Interjú Éliás Andreával Az Interjút készítette: Kovács Sándor Zsolt Dátum: 2012. 10.30 KSZS: Köszönöm, hogy elvállaltad az interjút. Pályázatokkal kapcsolatban tennék fel pár kérdést. Önkormányzatnál és szervezetek részéről is szoktál pályázatot írni? ÉA: Igen, önkormányzat, egyesület. KSZS: Pályázatíró bevonásával készültek? ÉA: Nem, én készítettem, nekem itt ez a munkám. KSZS: A pályázatok sikeresek voltak-e? Ha igen, kb. milyen százalékban voltak sikeresek? ÉA: Körülbelül 70 %-ban sikeresek voltak. KSZS: Többnyire helyt adó vagy részben helyt adó határozatok születtek inkább? ÉA: Úgy emlékszem, többnyire rendben voltak, tehát helyt adó határozatokat kaptunk. KSZS: Milyen jogcímekben nyertetek támogatást? ÉA: Falumegújítás, Vidéki örökség megőrzése, Turisztika, és ÚMVP IV. tengelyből LEADER. KSZS: Milyen jellegű fejlesztésre irányultak a pályázatok? Beruházásra vagy soft fejlesztésekre? ÉA: Beruházásokra, és volt most egy rendezvényünk is. KSZS: Mekkora összegű támogatásokat nyertetek el? ÉA: 500.000-től- 10.000.000 forintig. Sőt, a turisztika még több volt, az 15.000.000 forintos volt. KSZS: Pályáztatok LEADER-ben, az első vagy a második körét tartod-e jobbnak? ÉA: Van ebből és a másodikban is jó, 50-50%. KSZS: Megvalósítottátok-e az adott fejlesztést? ÉA: Részben. KSZS: Amelyeket nem, ott mi volt a probléma oka? ÉA: Pénzbeli probléma. KSZS: A megnyert pályázatoknál elegendő volt-e a kapott támogatás az adott fejlesztés megvalósítására? ÉA: Sajnos nem, de ez nem a rendszer hibája, mert az Áfa változott, és a pályázatok a régi áfával lettek benyújtva. KSZS: Nyújtottatok be már kifizetési kérelmet? ÉA: Igen, nyújtottunk be.
95
KSZS: Kifizették a teljes összeget? ÉA: Még nem, csak részben. KSZS: Ennek mi az volt az oka? ÉA: Szintén pénzügyi okok miatt, nem tudtuk megvalósítani teljes egészében a vállalt teljes beruházást. KSZS: Az Egyesülettel kapcsolatos kérdések következnek. Először is, hogy az általad képviselt szervezet tagja-e Mecsek–Völgység–Hegyhát Egyesületnek? ÉA: Igen. KSZS: Megfelelőnek tartod a tagdíj összegét? ÉA: Igen, megfelelőnek. KSZS: Rendszeresen kapjátok az Egyesület információs e-mail-jeit? ÉA: Igen. KSZS: Elolvassátok ezeket? ÉA: Igen. KSZS: El szoktatok jönni az Egyesület szervezésében megvalósuló fórumokra, információs eseményekre? ÉA: Igen, valakik közülünk mindig eljut a rendezvényekre. KSZS: Hány fórumon jelentetek meg 2008 óta? ÉA: Sok, kb 6. KSZS: A fórumokkal szervezéssel, információkkal hogy vagytok megelégedve? ÉA: Meg vagyok elégedve. KSZS: A következő kérdésekre egy iskolai osztályzatok szerinti skálán kérném, hogy véleményedet osztályozd: KSZS: Mennyire vagy elégedett összességében az Egyesület munkájával? ÉA: Teljesen, ötös. KSZS: Mennyire vagy elégedett az Egyesület munkatársainak munkájával, elérhetőségével? ÉA: 4/5, de ezt nem a ti hibátoknak tartom, hanem hogy nektek is ezer felé kell menni, és mindig betesznek valamit. KSZS: Kérdéseidre mennyire kaptál pontos válaszokat az Egyesület munkatársaitól? ÉA: Tökéletesen. KSZS: Szerinted a HACS mennyire működik hatékonyan? ÉA: 5/5. Szerintem teljesen jól, nekem teljesen megfelel. KSZS: Szerinted elegendő-e egy iroda a HACS területén? ÉA: Szerintem nem, legalább még egyre vagy kettőre szükség lenne, hiányzik a sásdi iroda.
96
KSZS: Tehát nem tartod megfelelőnek, hogy sok település jut egy HACS-ra? ÉA: Abszolút nem, kellene több iroda KSZS: Tehát kisebb legyen a HACS területe? ÉA: Igen, ha lehet ezt kisebbre venni, vagy ha ekkora, akkor több irodára lenne szükség. Nektek, is hát látszik rajtatok. KSZS: Milyen elképzeléseitek vannak a következő Európai Uniós programozási ciklusra vonatkozóan? KSZS: Támpontként Vállalkozóknál: Gép/eszközvásárlás, ingatlan építés, felújítás, bővítés, szoftverek beszerzése, minőségirányítási rendszerek bevezetése… ÉA: Mondhatom, hogy miránk vetítve, minden. Tehát így kompletten. Egyéb, esetleg működtetési költségre lenne szükség. És munkerőre, bérköltség-támogatásra. KSZS: Civil szervezeteknél: rendezvényre, képzésre, eszközbeszerzésre, beruházásra… ÉA: Igen, mind-mind mehet, még működési költségekre és bér jellegű támogatásokra lenne szükség. KSZS: Önkormányzati szférában: beruházás jellegű fejlesztés, eszköz beszerzés, közösségi fejlesztés, sport tevékenység, kulturális tevékenység, helyi termelésfejlesztés, játszótér építés, falufejlesztés, vidéki örökségmegőrzés, közbiztonság fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés. ÉA: Igen, ez mind mehet. Sőt például lehetne pályázat író foglalkoztatására is kellene lehetőséget biztosítani. Hogy lenne valaki, aki a pályázatokat figyeli, beadja, kezeli, nyomon követi. Illetve jó lenne, ha a pályázatíró költsége is elszámolható lenne. Tapasztalataim szerint ez a többi önkormányzatnál, sőt a civil szervezeteknél is jelentkező a probléma. KSZS: Természetes személyeknél: turisztikai fejlesztés, helyi termékek létrehozása, fejlesztése, vállalkozóvá válás… ÉA: Igen, ezek mind jók, őstermelővé válás támogatása is fontos, mert egyre kevesebben mernek vállalkozóvá válni. KSZS: Mely szektorban tevékenykednek a megbízóid? ÉA: Ha az önkormányzatra vetítjük ki, akkor a mezőgazdaság és szolgáltató szektor, illetve az egyesület is a szolgáltató szektorban tevékenykedik. KSZS: a Civil szervezetek közhasznúak vagy sem? ÉA: Közhasznú egyesület. KSZS: 2012-2020-as időszakban mekkora összegű támogatásra kíván(nak) szert tenni az általad képviselt szervezet(ek)?
97
ÉA: Attól függ, milyen pályázatok kerülnek kiírásra, és hogy marad-e az utófinanszírozás, mert sok pályázati lehetőséget ki kell hagynunk, mert forráshiány van. De nagyságrendileg legyen 15-30 millió Ft. KSZS: Miképp tervezitek előfinanszírozni a pályázatot? ÉA: Banki hitel és részben önerőből. KSZS: Amennyiben hitelt is vesztek fel, az a teljes költségvetésre, vagy az önerő erejéig, vagy csak az első kifizetési kérelem erejéig terjed-e ki? ÉA: Ez attól függ, hogy alakul a pályázat. Ezt a jövőre még nem lehet biztosan tudni. Például az önkormányzat van, hogy meg tudja finanszírozni, de lehet, hogy csak az első kifizetési kérelemig. Ezt még nem lehet tudni. KSZS: Hogy látod, szükség lenne-e előlegre? ÉA: Az biztos, hogy szükség lenne! Akkor nem lenne szükség hitelre, többet lehetne pályázni. KSZS: Az általad képviselt szervezet milyen nagyságú településen működik? ÉA: 501-1000 fő között, kb. 690 fő. KSZS: A térségben mit tartasz a legfontosabbnak, amit fejleszteni kellene? -
munkahelyeket kellene teremteni,
-
az oktatást, képzést kellene fejleszteni,
-
nagy térségi rendezvényt kellene szervezni, több településre kiterjedőt,
-
a mezőgazdaságra kell több forrást fordítani,
-
sportlétesítményeket kellene építeni,
-
a fürdők fejlesztésére kellene fordítani nagyobb támogatási összegeket,
-
alternatív energia beruházások kellenének,
ÉA: Ezek mindegyike igen. Az Európai Unió 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEKHEZ való kapcsolódási pontok Az alábbi célkitűzésekhez való kapcsolódást hogyan tartjátok elképzelhetőnek, ill. megvalósíthatónak a térségünkben? A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az Európai és Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az Európai Tengerészeti és Halászati Alap esetében) versenyképességének javítása: -
halastavak, horgásztavak fejlesztése (haltelepítés, infrastruktúra javítása, stb.);
-
horgász egyesületeknek nyújtott támogatás, képzések megvalósítására, infrastruktúrafejlesztésre vonatkozóan;
98
-
támogatás nyújtása halfeldolgozó és –forgalmazó vállalkozások számára tevékenységük fejlesztése érdekében;
ÉA: Van nálunk tó, van terület, ahol ki lehet alakítani horgásztavat a falu fejlesztése érdekében. Mezőgazdaság fejlesztés érdekében sok mindenre lehetne pályázni, elindulásában, terület vásárlására, eszközök, gépek vásárlására, akár bérköltségekre. KSZS: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban: -
vállalkozások technológiai fejlesztése, géppark cseréje, felújítása;
-
vállalkozások működésének alternatív energiával való ellátása;
-
lakóházak, háztartások energetikai beruházásainak támogatása;
-
önkormányzati épületek teljes körű modernizálása az energia hatékonyság szempontjából;
-
biomassza erőművek építése;
ÉA: Igen, ezek mindegyike nagyon jó. KSZS: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés előmozdítása: -
az éghajlatváltozást követően megváltozó mezőgazdasági technológiák elsajátítása, megtanulása képzések keretében;
-
az új építési technológiák elsajátításának támogatása;
-
egyéb, éspedig:
ÉA: Itt is mindegyiket jó ötletnek tartom. KSZS: Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása: -
környezetkímélő technológiák alkalmazásának támogatása vállalkozások számára;
-
a térség szemét és hulladék elszállításának, ill. feldolgozásának modernizálása, hatékonyabbá tétele;
-
képzések, felvilágosító előadások, fórumok tartása a környezettudatosság érdekében az önkormányzatok és a lakosság számára
KSZS: Most rekultiválták a hulladéktelepeket. Ezek mind jó ötletetek. Fontos a képzés is. KSZS: A fenntartható közlekedés előmozdítása, a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban: -
az alternatív energiával működő gépjárművek számára új, alternatív töltőállomások kialakítása;
99
-
az alternatív energiával működő gépjárművek javíttatása, vizsgáztatása érdekében vállalkozások fejlesztése, újak létrehozása;
ÉA: Ugyanazt tudom elmondani, mindegyik lehetőséget jó ötletnek tartom. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása: -
vállalkozások fejlesztésének és újak létrehozásának támogatása;
-
országon belüli vállalkozások együttműködésének elősegítése, adott gazdasági ágazaton belül;
A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem: -
cigányság felzárkóztatására hasznos, hatékony programok kidolgozása (iskoláztatás, életmódváltás, családsegítő szolgálatok bevonásával, megvalósításával);
-
hátrányos helyzetű családok számára képzések, oktatás szervezése, hátrányuk leküzdése érdekében;
-
hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenesen hozzáférhető képzések, kirándulások, programok, fórumok;
ÉA: Igen, próbálkozunk vele. Ez mind szép és jó, ámbár tapasztalat, hogy otthon maradnak, hacsak nem kapnak valamilyen anyagi támogatást mellé. A kirándulások, programok nagyon jók, mert azokra még eljönnek. Kevés a képzések sikere. KSZS: Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén: -
képzések szervezése a térség lakói, vállalkozásai, önkormányzatai, civil szervezeti számára;
-
a meglévő oktatási intézmények fejlesztése, modernizálása, átalakítása (a térségben egy Waldorf iskola, ill. óvoda működtetése);
-
a térségben lévő alacsonyan képzett, hátrányos helyzetűek megsegítésére, a térség vállalkozóival, ill. munkaadóival egyeztetve, hatékony, ill. szükséges képzések megszervezése;
ÉA: Nagyon jó ötletek, ámbár, szintén saját vélemény, ameddig ilyen fizetőképes kereslet van, ameddig ennyi juttatást kapnak a dolgozók, nem biztos, hogy elmegy oktatásra, mert oké, elmennek a képzésre, plusz időt vesz el, és nem tudja használni semmire. Megtartjuk a képzést, ők elvégzi, megkapja a papírját és ugyanúgy áll az utcán. A gyerekek bejárásának problémáját kellene megoldani. Az alapoktól kellene felépíteni ezeket a dolgokat, kezdve a bejárással. Munkahelyteremtés lenne a legfontosabb. Ezekkel a fizetésekkel nincs kapacitás más dolgokra.
100
KSZS: Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás: -
e-közigazgatás fejlesztése, ill. létrehozása;
-
a térség önkormányzatai számára együttműködési, ill. együttgondolkodási modellek kidolgozása, ill. azokban való részvétel;
-
egyéb, éspedig:
A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása: -
technológiai fejlesztés támogatása mind a három szektorban;
-
kutatás, fejlesztés támogatása;
ÉA: Ezek szintén mind fejlesztésre várnak. Kérlek, az alábbiakban az Európai Uniós tervezés 10 tematikus célkitűzését rangsorold 1-től 10-ig saját (illetve képviselt szervezete) preferenciád szerint (itt az interjúalany kitöltötte a táblázatot – a szerk.): Tematikus célkitűzés megnevezése
A kitöltő ransora
A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs 6 és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a 3 halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás 3 támogatása minden ágazatban Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és – 5 kezelés előmozdítása Környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának elő- 5 mozdítása A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszün- 7 tetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása 10 A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem
7
101
Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás 5 területén Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás
8
KSZS: Mi a véleményed a kérdőív kérdéseiről? ÉA: Kicsit hosszúak, némelyiket összevonnám, de alapjában véve jók. Azt nem tudom, hogy ezzel tényleg előre mozdulunk, hogy ezekre a kérdésekre válaszoltunk? KSZS: A következő programozási időszakra vonatkozóan segítenéd-e az akciócsoportot vidékfejlesztési stratégiájának kialakításában? ÉA: Igen, persze. KSZS: Hajlandó lennél részt venni fórumokon, melyek a 2014–2020-as tervezési időszakról szólnak? ÉA: Igen, szeretnék. KSZS: Lenne-e esetleg valami, amit a témával kapcsolatban még elmondanál? ÉA: Arra a kérdésre, hogy mennyire vagyok ezzel a rendszerrel megelégedve, azt mondanám, hogy az első LEADER sokkal hatékonyabb elbírálású volt, ez a nem a HACS hibája, hanem központi hiba, hogy orvosolható lenne. Mert együtt tudunk működni, hívjuk egymást, ezzel minden rendben van. De ilyen szempontból meg lassú az egész folyamat. A számítógép gyorsítaná. Mindenképpen egységesíteni kellene, hogy mit adunk be interneten, papír alapon. Az elszámolásnál probléma. Az internetes rendszer nagyon rossz, ezért inkább biztosabb a papír alapon beadott anyag, bár így viszont nagyon-nagy papírmennyiséget gyártunk. Ezért egységesíteni kellene. Szerintem kevesen vagytok, egységes rendszer a ti munkátokat is egyszerűsítené. KSZS: Mi a véleményed, melyik volt a jobb, papíron vagy elektronikusan, ez fejlődés vagy visszalépés a korábbi LEADER-hez képest? ÉA: Jó lesz így internet alapon, ha jól működik. KSZS: Az új ciklusra vonatkozólag vannak-e már terveitek, hogy miket szeretnétek megvalósítani? ÉA: Igen, vannak. Például: Falumegújításra, vidéki örökségmegőrzésre, közbiztonságra, rendezvényekre pályáznánk, amikre van is kiírás, csak mindig az utófinanszírozás a gond. Munkahelyteremtés és turisztika területek még fontosak. Amire kifizetési kérelmet beadtam, az megjött. KSZS: És az ügyintézés gyorsaságával hogy voltál megelégedve? ÉA: Ezen lehetne gyorsítani.
102
KSZS: A HACS-oknak kettős funkciójuk van, egyrészt az ügyfelek érdekeit képviseli, másrészt a döntéshozatal egy része is itt zajlik. Szerinted ez maradhat-e így? ÉA: Maradhat, csak kevesen vagytok hozzá, bővíteni kellene a létszámot. KSZS: Volt egy uniós paradigma, mely szerint, bár ez nem a LEADER-re vonatkozott, hanem az operatív programokra, a támogatási döntések meghozatalának más régióban kell történnie, elkerülendő a részrehajlást, mi erről a véleményed? ÉA: Ugyanazt tudom elmondani, mint az előző kérdésnél. Szerintem maradjon a döntés helyi szinten. KSZS: A LEADER+-ban még támogatási szerződések voltak, amik sokkal rugalmasabbak voltak, mint a határozatok, szerinted érdemes lenne-e visszatérni hozzájuk? ÉA: Mindenképpen, sokkal könnyebb lenne a dolga a pályázóknak. KSZS: a 2014-202-as programozási időszakban létrehozásra kerülnek a CLLD-k (communityled local development), amik a LEADER HACS-ok következő generációját jelentik, és amelyek az EMVA-n kívül több uniós forrásból is részesedhetnek. A tervek szerint Magyarországon a jobban, hatékonyabban működő HACS-ok kapnak ilyen címet. Véleményed szerint a Mecsek-Völgység-Hegyhátnak szüksége lenne arra, hogy CLLD-vé váljon? ÉA: Természetesen, a támogatást szívesen vesszük, bármilyen forrásból jön. KSZS: A HACS külföldi együttműködési projektekben is részt vesz, illetve ilyenek előkészítése van folyamatban. Van egy finn-spanyol ifjúsági együttműködési program, ami gyerekek táboroztatásáról és kulturális együttműködésről szólna, illetve a Horvátországban kialakítandó LEADER programmal összefüggésben vette fel velünk a kapcsolatot egy HACS-aspiráns szervezet, akik a mi LEADER-es tapasztalatainkat szeretnék átvenni, ezzel kapcsolatban kérik a részvételünket Horvátországban tartandó megbeszéléseken, workshopokon. Mi ezekről a véleményed, melyik országgal, milyen tárgyban lenne érdemes együttműködni? ÉA: Én támogatom mind a horvát, mind a spanyol vonalat. KSZS: És van-e valami konkrét elképzelésed az együttműködés tartalmát illetően? ÉA: A gyermek- és ifjúsági szállás kialakítását jó ötletnek tartom. KSZS: A helyi piacok, helyi termelős hálózatok kialakításáról mi a véleményed? ÉA: Egy nagyobb méretű piac kialakítására kellene törekedni, úgy látom értelmét. KSZS: Szerinted érdemes lenne-e a térséget bemutató kiadvány elkészítésének, amennyiben igen, mit tartalmazzon? ÉA: Szerintem jó ötlet egy, az egész HACS helyi termelőit, turisztikai szolgáltatóit bemutató kiadvány elkészítése.
103
KSZS: Végezetül milyen egyéb ötleteid, javaslataid lennének a LEADER programmal, és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban? ÉA: Nagyon rövid az idő a kiírás és a beadási határidő között. Sok mindent kell rövid idő alatt kitalálni, megtervezni, és rossz, hogy utána nem lehet, vagy csak nehezen lehet módosítani ezeken. Ezen kellene változtatni. KSZS: Köszönöm, hogy rendelkezésemre álltál. ÉA: Szívesen, bármikor.
104
Interjú Havasiné Dr. Szokoly Zsuzsannával Szászvár Nagyközség jegyzőnőjével Az Interjút készítette: Kovács Sándor Zsolt Dátum: 2012. 10. 24. KSZs: Tisztelt Jegyzőnő, köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésünket. Az első kérdésem az lenne, hogy hogyan látod, mi az a legnagyobb probléma, ami ma a jelenlegi pályázati rendszerben leginkább hátráltatja akár az önkormányzatok, akár más pályázóknak a pályázási kedvét, illetve a pályázatok megvalósítását. HSzZs: Az önkormányzatok esetében szerintem a legnagyobb gond az, hogy nincs előfinanszírozás, nincs előleg, saját pénzből meg kell előlegezni a beruházás teljes összegét. Ez a legtöbb önkormányzat esetében nem megoldható. Magánszemélyek esetében úgy tudom, hogy a támogatás mértéke nem 100 százalékos, tehát ott még az önerő is gond, ami szintén visszaveti a pályázási kedvet, és ami még: szerintem a pályázati kiírások sem olyanok, amire leginkább szükség lenne. Tehát nem mindig arra van pályázati kiírás, amire valójában szüksége van az önkormányzatnak. Például minden településen szerintem gondot jelent az utak, járdák állapota, ilyen jellegű kiírás például soha sincs. Tudom, hogy ilyen, Európai Uniós, vagy részben Uniós pályázatokban nincs erre lehetőség, de valójában szükség erre lenne. KSZs: Tehát akkor a pályázati kiírások nem megfelelőek, nem megfelelőek az igényfelmérések. Járdák, utak, amik általában ki is vannak zárva, arra lenne szükség? HSzZs:
Azért az utóbbi időben, az önkormányzati épületek rendbetételére már szép
számmal voltak pályázati lehetőségek, de hát ez még azért folyamatban van. Tehát ami a másik, ami most még eszembe jutott, hogy – ami még ebben az évben aktuális, jövőre nem tudjuk, hogy még mi lesz -, az önkormányzati tulajdonban lévő épületek közmű rekonstrukciója, felújítása, tehát azt azért mindannyian tudjuk, hogy ezek óriási pénzeket emésztenek fel, mert pl. elöregedett a vízvezeték, szennyvízvezeték, a szolgáltatóknak biztos, hogy nincs erre elegendő pénzük, és igazán ilyen jellegű pályázatokra van szükség, és ilyen jellegűekkel nem találkoztam mostanában. Ezek megint azért érdekesek, mert ezek összege nem 1-2 millió forint, hanem sok millió forint. KSZs: Mi lenne a jövőbeni cél. HSzZs: Bocsánat, még az eszembe jutott, nem önkormányzati dolog, de ha lenne sok-sok pályázati forrás munkahelyteremtéshez, valódi termelői tevékenységhez az nyilván az állam meg
105
az ország szempontjából az lehet az első, mondjuk, lehet, hogy itt az is baj, hogy én nem ismerem ezeket a pályázati lehetőségeket, de biztos vagyok benne, ha helyi kis vállalkozók, ha olyan jó munkahely teremtési lehetőségek lennének, akkor biztos, hogy élnének is vele. Ez persze sok dologgal összefügg. KSZs: A következő kérdésekkel, akkor áttérünk egy kicsit a jövőre… Van az Európai Uniós rendszerben egy tízes célhierarhia, tíz célt határoztak meg, és ezzel kapcsolatban felvázoltunk néhány lehetőséget, mik azok, amiket ilyen kis léptékben egy település is akár megvalósíthat. Feltenném a kérdést, és arra várnám a válaszodat, hogy szerinted melyik megvalósítható. Kis- és középvállalkozásoknak a mezőgazdaság illetve a halászat területén a versenyképesség növelése például ez egy ilyen fő cél, kérdés az, hogy szerinted ezt, hogy lehet egy ilyen településnél, vagy kistérségi szinten megoldani, tehát például halászatot, halastavat kell fejleszteni, vagy egyesületet léthrehozni rá, mindezt további támogatásokkal kell még fejleszteni, illetve mezőgazdasági vállalkozásoknál inkább a gépparkot kell fejleszteni, vagy inkább a földtulajdonokat kellene esetleg felülvizsgálni, vagy mi lenne a jó megoldás? HSzZs: Ha konkrétan a mi kistérségünkről, a mi településünkről lenne szó, akkor azt mondanám, hogy a halászati dolognak nincs különösebb hagyománya, hobbi tevékenységként működő horgász tó, messze nem elegendő ehhez. Az megint egy érdekes kérdés, hogy azért lennének olyan területek, amelyek a mezőgazdasági művelés szempontjából, szántóföldi termelés szempontjából nem igazán jó területek, nálunk elég sok ilyen van, mert nálunk nem túl jók a földterületek, ezért érdemes elgondolkodni halastó létesítésén. Azon azért érdemes, én ilyen kezdeményezésről egyről tudok a környéken, tulajdonképpen kettő van, mert úgy tudom, hogy Szalatnakon is magánkézben vannak a halastavak, mennyire eredményesen működnek, ebben ilyen értelemben van fantázia. Az egyéb mezőgazdasági tevékenységnél amennyire én tudom, látom, itt a környéken még a kisebb léptékű mezőgazdasági vállalkozók is rendelkeznek azért akkora gépparkkal, amikkel meg tudják művelni a földjeiket, én úgy gondolom, hogy feldolgozó iparral lehetne kissé előrébb lépni. Például itt van az Agroszász Kft., ahol a nagy mezőgazdasági területek hasznosítása zajlik, ott nagyon jól kitalálták ezt a táp, takarmány keverést és előállítást, de például nagyon sok helyi vállalkozó van itt a környéken, olyan akiknek kisebb, nagyobb gyümölcsös telepítése van, mindenféle gyümölcsből, annak a feldolgozása nem megoldott, például, ha gyengébb a termés, például almából, akkor valahová távol vihetik el léalmának, bár van itt Kárászon léüzem, de almából nem csak levet lehet csinálni, és nem csak almáról van szó, hanem itt a baracktól a szilváig nagyon sok gyümölcsről van szó. A feldolgozás abból
106
a szempontból is hasznos lenne, most nem azt mondom, hogy konzervgyárra gondolok, mert az túlzás, hanem a gyümölcs aszalástól kezdve valami feldolgozásig. Ami még erről a mezőgazdasági dologról eszembe jut az pedig az, hogy a gyümölcsösök a mi vidékünkön eléggé ki van téve a fagykároknak, volt olyan év, mint például az idei, hogy egy szem barack nem volt. És mindenféle más gyümölcsből is nagyon gyenge volt a termés, mert elfagyott. Magyarul valami olyan terményskálát kellene meghonosítani, ami kevésbé van kitéve az időjárás viszontagságainak. Lehet, hogy ehhez a szemléletet kellene megváltoztatni, akkor beleférhet például a gyógynövények, olyanfajta mezőgazdasági növények, amik kevésbé vannak kitéve az időjárásnak. Ez inkább csak ötlet szintű, természetesen szükség van ekkor valakire, aki erre nyitott, aztán jön ennek a feldolgozása, mert nem elég az, hogy ezt valaki lekaszálja, ez még messze van attól, hogy valaki piacra vigye, hogy haszon legyen belőle. KSZs: A következő kérdéskör a környezetvédelemmel kapcsolatos. Az egyik a szemét- és hulladékszállítás, mert tudom, hogy ez érdekes eset itt Szászváron. HSzZs: Van egy veszélyes hulladékra kialakított hulladéklerakónk már Szászváron, ami még nem működik. KSZs: Úgy tudom, ez egy bürokratikus probléma miatt nem működik… HSZs: Hát ez egy sok-sok éves folyamatnak az utolsó lépcsője már, ugye ez a nagy ISPA aminek, keretében 280 körüli településen valósult meg valamilyen módon, ebből a szempontból ami szerintem nagyon jól bevált, az a szelektív hulladékgyűjtés, ennek a programnak kapcsán kaptunk gyűjtőedényeket. Azt gondolom, hogy úgy lehetne tovább lépni, most itt pályázati lehetőségekre gondolok, hogy ennek az összegyűjtött hulladéknak az újrahasznosításával lehetne továbblépni. Nem gondolom, hogy egy papírgyárat kellene létrehozni az összegyűjtött papírra, de valamiféle lehetőséget, mondjuk egy válogatót, úgy hogy ez kistérségi beszállítói köre kellene hogy legyen, hogy egyáltalán érdemes legyen ezzel foglalkozni. Lehet, hogy éppen nem a papír lenne a jó ötlet, hanem a műanyag, vagy a PET palack hasznosítás lehet a lépések következője. KSZs: Egyébként Szászváron úgy néz ki, hogy a szelektív hulladékgyűjtés beválik? HSzZs: Úgy gondolom, hogy beválik, ezt arra alapozom, hogy amikor még nem voltak ezek a gyűjtőszigetek, akkor is elvitték a Biocom emberei, hogy a különválogatott PET palackokat, mert azt sokat használnak, meg a papír, amit szimplán elégetni nem környezetbarát megoldás, meg egyáltalán fel lehetne még használni. Ide tartozik még a szennyvíz, a levegő tisztasága,
107
azt gondolom, hogy a mi térségünk ilyen szempontból szerencsés, itt majd a felújítás lesz, technológia fejlesztés lesz a következő feladat. Ez nálunk egy tíz éves gyakorlat, de például vannak olyan településrészek, ahol már 40 éve a földbe vannak a vezetékrendszerek, tehát ott már lehetnek problémák. KSZs: Foglalkoztatás szempontjából mi a kézenfekvőbb, a meglévők fejlesztése, a meglévő munkaerő felszívása, vagy új munkahelyek teremtése? HSzZs: Én abban látom a legnagyobb, gondot, hogy a legnagyobb számban nálunk az egyéni vállalkozók vannak, akik önmagukat tartják el, esetleg egy-egy alkalmazottat tart, tehát én nehezen képzelem el azt, hogy nekik olyan jövedelmező a tevékenységük, hogy abból még több munkahelyet tudna teremteni. Ráadásul ezek a vállalkozások jórészt a szolgáltatások, kereskedelem területén vannak, ezért gondolom, hogy ott lehetne munkahely teremtési lehetőségeket teremteni, ahol már van egy alkalmazott mag, és azt kell fejleszteni. Nem az a jellemző, hogy a nagy vállalkozások buknak meg, hanem azért az egyéni, egy-két fős vállalkozások, azok, akik nem tudják átvészelni a gazdasági válságot. Ez összefügg némileg azzal, amit az előbb mondtam a mezőgazdasági vállalkozásokról, hogy például egy Agroszásznak, ha kedvező munkahely teremtési lehetőséget biztosítanak a pályázatok, akkor ők azzal élni is tudnak, egyrészt azért, mert anyagilag is meg tudják engedni, meg elég nagyok ahhoz, hogy azért nincsenek kitéve annyira a gazdasági változásoknak, mint a kisvállalkozások. Én mindenképpen azt támogatnám, hogy a nagyobb potenciállal rendelkező vállalkozásokat lenne érdemes támogatni. KSZs: Még egy utolsó előtt blokként a hátrányos helyzetűek, kisebbségek kérdése, ez is elég éles probléma a térségben. Mit gondolsz, hogy hol kellene kezdeni az átnevelést, elég-e felnőtt korban, valamilyen fórumon vagy már a gyerekkorban, iskolában, óvodában? HSzZs: Mindenképpen gyermekkorban, tényleg az óvodában a gyermekek olyanfajta nevelésével, ahol a különbségek, mert valóban vannak, családi háttérben, neveltetésben, ott el kell kezdeni a nevelést, nagyobb korban méginkább fontosnak tartom az olyan közösségi tevékenységeket, amik ebben segíti a gyermekeket. Most konkrétan tudom, hogy lesz egy tanoda, ahol a gyerekeket próbálják megtanítani, ott a nagyobbacskákat, úgy tudom, ötödik osztálytól tizenkettedik osztályig vehetnek részt, amit otthon nem biztos, hogy a szülőktől meg tud tanulni, beleértem azt is, hogy egy családi gazdálkodást, tehát nem csak azt, hogy hogyan használja a WC-t, vagy a mosakodást, mert azt is meg kell, mert egyszerű dolgok is gondot okozhatnak, hanem azt, hogy hogyan bánjon a pénzzel, hogy ebből az általánosból felnőttebb lesz, közép iskolás, ebből az egyik réteg az megzsarolja, kicsalja a pénzt a többitől, a másik réteg meg mindjárt üzletel is, mindenféle kétes dolgokkal, ide bevonva akár a drogot is, valahogy nem
108
látják, nem tanulják meg a szüleiktől, hogy nem az a megoldás egy cél elérésére, hogy hitelt veszek föl a Providenttől, hogy nagyon-nagyon fiatal korban képesek bekerülni egy olyan ördögi körbe, amiből a bűnözés a kiút, mert nem tud másképp pénzhez jutni. Tehát egészen fiatal korban kezdeni, és olyan jellegű programokkal, amik segítenek nekik az életre felkészíteni őket. Azt naponta tapasztaljuk, hogy mennyire felelőtlenül tudnak dönteni felnőttek is, hogy egy családot életre tönkreteszik, felelőtlenül hitelt vesznek föl. Nem látják be a következményeiket a tetteiknek. Például ez úgy néz ki, hogy tudok venni egy extra mobil telefont jó pár tízezerért, és évekig kell fizetnie. Meggyőződésem, hogy ugyanazt a célt szolgálja egy tízezer forintos, mint egy százezer forintos készülék, főként, ha napi megélhetési problémák vannak. Amin mindenképp változtatnék, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek azt tanulják meg az óvodában, iskolában hogy őnekik ingyen jár az étkezés, a tankönyv, ezért valójában nem is becsülik, ezt természetesnek veszik. Sőt, akár meg is követelik a maguk módján, hogy ez nekik kijár, és úgy tetszik, hogy ez már a nem ebbe a körbe tartozó gyerekekkel való szembeni diszkrimináció akár. Mert aki lehet, hogy csak 100 forint választja el, a jövedelemhatártól, hogy ő nem kapja meg ezt a szolgáltatást, de ez minden családnak nagy teher. KSZs: Én ezt mindig el szoktam mondani, hogy az egyetemen volt egy nagyon jó barátom, aki cigányszármazású, ahol már az is becsülendő, hogy eljutott az egyetemig, csak azért, meg cigány származású, mindenféle cigány egyesülettől, ilyen-olyan alaptól kapott havonta 250.000 Ft-ot, ösztöndíjat, míg ebből kifolyólag sohasem tanult, átcsúszott a vizsgákon, kettessel, nem érdekelte a tanulmányi átlaga, a tanulmányi ösztöndíj átlagosan 10.000 Ft. Elvégezte az egyetemet, akkor gond volt, hirtelen visszaesett. HSzZs: Ha ő is olyan nevelést kapott volna, hogy ha kapok pl. 250.000 Ft-ot, abból mondjuk, havi 100.000 Ft-ot félreteszek, mert a többiből is szépen meg tud élni, tehát ilyenfajta előre tervezést nem tanultak. Itt vannak a közmunkások, akik tizen párezer forintot kapnak egy heti munkáért, családos emberek, az ember azt gondolná, hogy ez az összeg arra jó, hogy a családnak ezt-azt megvesz, mert a gyereknek a vacsorát, a hétvégi ételt meg kell venni, de nem, azt látjuk, hogy eljön a péntek, akkor ők is elmennek vendéglőbe, mert nekik is megjár az, ami másnak, hogy pizzát egyenek, ahelyett, hogy azon a mintegy ezer forinton, otthon készítene ételt, amin az egész családdal jóllaknak. Tehát nincs tervezési, előrelátási képességük és ez mind a család hibája. Régebben ez érdekesebb volt, mert régebben ötödikéig kellett minden szociális ellátást kifizetni, akkor volt ez a nagylábon élés pár napig, ma azért annyiban változott a helyzet, mert például akik dolgoznak, nálunk is több mint 30-an vannak, a Start programmban, azok hetente kapnak pénzt, több munkáltatónál, erdészetnél, vízi társulatnál, közel 50-en vannak, akik heti
109
fizetést kapnak. Ami nem jó megoldás, mert azért, amikor hóvégén kaptak, akkor azért a nagyobb összegből ki lehetett fizetni mondjuk egy villanyszámlát, de most, annyira elaprózódik a fizetésük, hogy azt mondják, hogy nem is érdemes félretenni ebből az összegből. KSzs: Általában belefutnak abba a hibába, hogy hó elején megkapja azt a tízezer forintot, akkor ha húszezer a villanyszámla, majd a következőből félretesszük, majd a következőből… HSzZs: Most már erre kitalálták a kártyás rendszerű villanyórát, hogy annyit fogyaszt, amennyi pénze van. Egészen más a szemléletük ezeknek az embereknek. KSZs: Volt-e olyan pályázat, ahol az elszámolással volt gond? HSzZs: Hogyne lett volna! Erről regényt lehetne írni. KSZs: Milyen jellegű volt a probléma? A rendszerből fakadó problémák, az elszámolás nehézsége, vagy ténylegesen valamilyen kivitelezési gond volt? HSzZs: Ami miatt nagyon-nagyon rossz tapasztalataink vannak, az magának az elszámolási rendszernek a hibái, hiányosságai. Biztos volt kivitelezésből adódó probléma is, de az a kisebb gond, mert konkrétan most nekünk itt az IKSZT-nél volt az a komoly probléma. Én tudom az előzményeket is, de nyilvánvaló, hogy minél nagyobb egy beruházás, annál több hibalehetőség is van benne. Egy építési beruházásnál, ha valaki nem szakember egy elszámolást elkészíteni, és az elszámolás már a legutolsó lépcső, mert addigra már jópár szakaszon keresztül megy a pályázat. Én azért tartom rossznak ezt az elszámolási rendszert, mert véleményem szerint nem azt kellene ilyen tételesen és szigorúan leellenőrizni, hogy ami az egy-két évvel leadott pályázatban szerepelt 13,28 m2 az azzal az anyaggal, azzal az ÉNGY kóddal a költségvetésben, az elszámolásban, a számlarészletezőben. Meggyőződésem, hogy úgy valahogy globálban kellene tekinteni az egész pályázat megvalósítását. Tehát túl aprólékos a rendszer. Számomra egyértelmű, ha valaki kap x millió forint pályázati támogatást, arra, hogy pl. egy 200 m2-es alapterületű épületet építsen, és szemmel látható és megállapítható, hogy 150 m2-est épített, teljes mértékben igaza van az elszámolónak, vagy ellenőrnek, hogy nem fizetünk. De amikor összességében megvalósul a beruházás, minden egyes célkitűzésnek megfelel, a kivitelezői munka rendben van, azzal együtt is, hogy hiányzik fél m3 beton az elszámoláskor, jogos, hogy vonják le, ha kevesebb, de hogy olyan szinten, már elnézést a kifejezésért, de „szarakodjanak” az elszámolással, személyes tapasztalataimból is ez kiderül, és ebből a szempontból én azt is „szarakodásnak” tekintem, és nyugodtan írhatod ezt a kifejezést, hogy minden egyes apró változtatást is engedélyeztetni kellene. Ugye erre azt mondják az elszámolást végzők, hogy semmi akadálya előre engedélyeztetni kellett volna, és akkor minden rendben van. Én most tudom, hogy a TIOP
110
pályázatnál az iskola igazgató az iskolában úgy csinálják végig a pályázatot, ahogy a nagykönyvben meg van írva, még sehol nincs a beruházásnak a megkezdése, konkrétan számítástechnikai eszközök beszerzése, kb a negyedik módosításnál tartanak, amit engedélyeztetni kell, ezek mindegyike egy hónapot, vagy mégtöbbet vesz igénybe, mire ezt engedélyezik. Ez annyira felesleges! KSZs: Saját tapasztalatom, hogy itt is a felújítás a jellemző, ott az eredeti felmérésnél, az árajánlat adásakor még nem derül ki minden rejtett hiba. Majd a munkálatok megkezdésekor merülnek fel újabb költségek, melyek nem jelentősen, de megemelik a költségeket. HSzZs: Alapvetően az a véleményem, hogy nem tudok mást mondani, hogy globálban kellene nézni az egészet, ha megvalósult az az alapvető cél, amire a pályázat íródott, akkor ne lehessen ilyen apró dolgok miatt hónapokat ülni a dolgokon. Én azt is elfogadom, hogy le vannak terhelve az ilyen elszámolásokat végző emberek, bár úgy gondolom, hogy azért csak-csak belefér az idejükbe. Mondjuk íróasztal mellől nehéz azt eldönteni, hogy valami így vagy úgy valósult meg. Pályázatoknál még gondot szokott okozni, hogy a pályázat felülírja a magyar jogszabályokat is, magyarul olyan követelményeket tesznek bele a pályázati kiírásokba, amik sokkal-sokkal szigorúbbak, mint az eleve arra vonatkozó jogszabály. Ettől kezdve megint felesleges költségekbe verik a pályázót, mert egyszerű felújítási munkához amúgy nem szükséges felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, alaprajzot elkészíteni, homlokzati rajzot elkészíteni, abszolút felesleges. Az egyik legfrissebb kiírásban szerepelt, hogy a nem építési engedélyes beruházásnál komolyabb volt a kiírás, mint az építési engedély kötelesbe. Nyilvánvaló, hogy kelljen egy műszaki leírás, amiben az is szerepel, hogy itt leverjük a vakolatot és beszínezzük, ahhoz minek kellene részletes dokumentum, és mindez visszatartja a pályázókat attól, hogy pályázzanak, mert annyira bonyolult és sokrétű a teljesítés, ami egy pályázati anyagba kell, hogy akinek egy kis affinítása is nincs a dolgokhoz, az bele se fog az ilyenbe. Külön szüksége van valakire, aki megírja, aki az elszámolást segít megcsinálni, aki az árajánlatokat készítik az adott kivitelezési munkákra, három-négy embert külön kell keresni, és persze senki nem csinálja ingyen, miért csinálná? Ez meg is növeli a pályázattal kapcsolatos költségeket. Ami nem biztos, hogy megtérül. Van az ismeretségi körömben olyan tervező, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető végzettségű illető, aki azt mondta, hogy ő már 50.000,- Ft alatt nem vesz tollat a kezébe. Mert ő a nevét adja minden egyes tételhez, minden tétel után adót fizet, stb. jogosan, miért dolgozna ingyen.
111
Egy egyszerű ember azt mondja, hogy úr isten, 50.000 egy ilyen kis dologért, és hol van még az összes többi költség. Ide tartozik még jó néhány esetben, ha nem ÉNGY-s az adott munka, amit el akar végezni, akkor még kettő árajánlat kell, ennek se látom semmi értelmét, senki nem olyan hülye, hogy ne a legkedvezőbb árajánlatot válassza. Az árajánlatok között biztos, hogy van köztük különbség, valaki feleslegesen dolgozott. Ugyanakkor, nem biztos, hogy nekem az a legkedvezőbb, ha x ezer forinttal olcsóbb, mert az aki minimálisan, de nagyobb összeget kér érte, az tartalmasabb, akár minőségileg ugyanolyan, de valamit még megcsinál hozzá. Nem biztos, hogy az olcsó az olcsó! Volt olyan esetünk, egy pályázati elszámolásnál egy jó száraz nyár után, hogy kiszáradt a növények egy része, amit kiültettünk, pedig vállaltuk, hogy pótoljuk, nem fogadtak el, pedig ez teljesen valós eset, több százezer forintot levontak ezért. Miért, ez olyan lehetetlen állapot, hogy kiszárad egy frissen ültetett díszbokor? Az IKSZT elől például ellopták a növényeket, hál istennek az nem volt része a pályázatnak, de majdnem 60.000,- Ft-ot fizettünk a növényekért, mert igyekeztem úgy megtervezni, hogy szép is legyen, virágzó növények legyenek. Körülbelül 30 darabot kivettek belőle. Ez is nagyon-nagyon nagy fájdalma az embernek, aki olyan helyen dolgozik, mint én, hogy a közösségnek jó legyen, utána egy valaki vagy kettő vagy három elviszi, megrongálja. KSZs: Köszönöm az interjút!
112
7. sz. melléklet: Felhasznált jogszabályok jegyzéke AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE (JAVASLAT) a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011PC0615:HU:NOT Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (JAVASLAT) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról http://ec.europa.eu/agriculture/cap-post-2013/legal-proposals/com627/627_hu.pdf
LOCAL OPMENT
COMMUNITY-LED LOCAL DEVELOPMENT http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/community_en.pdf Simplifying Cohesion Policy for 2014-2020 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/simplification_en.pdf Péti Márton (szerk.): Kézikönyv a területi kohézióról 2009 http://www.vati.hu/index.php?article=21336&langcode=hu&menu=19497 WORKING PAPER ON Capturing impacts of Leader and of measures to improve Quality of Life in rural areas July 2010 http://enrd.ec.europa.eu/evaluation/library/evaluation-helpdesk-publications/en/evaluationhelpdesk-publications_home_en.cfm
113
8. sz. melléklet: Felhasznált statisztikai táblázatok Lakosságszám alakulása, 2000–2010 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok Vékény Összesen
2000 200 338 356 537 206 900 310 893 163 271 988 220 3 329 407 100 228 346 27 642 301 476 2 739 865 678 1 132 937 1 419 459 318 164 1 035 433 331 115 3 585 203 438 91 2 690 127 279 155 355 143 1 150 151 163 58 366
2001 202 332 334 531 183 886 305 880 163 272 976 213 3 365 413 103 222 343 27 462 297 470 2 705 849 675 1 134 905 1 406 461 308 154 1 030 432 334 116 3 570 195 431 62 2 738 111 280 139 354 139 1 148 142 164 57 934
2002 206 331 342 529 194 876 307 878 159 277 966 206 3 360 397 100 216 343 27 332 290 461 2 679 831 668 1 138 896 1 393 459 303 149 1 017 423 324 118 3 548 187 413 58 2 696 117 266 127 344 138 1 165 144 150 57 521
2003 209 322 335 525 178 854 297 856 161 250 973 192 3 367 389 104 206 332 27 164 293 453 2 633 824 670 1 137 958 1 341 459 296 158 1 011 400 321 114 3 512 167 405 54 2 620 117 267 128 339 140 1 178 146 155 57 010
2004 204 327 330 520 167 829 278 835 156 256 940 183 3 402 367 97 211 348 26 907 283 455 2 602 829 666 1 125 964 1 325 465 304 158 993 396 315 110 3 454 165 392 44 2 572 116 275 124 329 135 1 160 143 155 56 411
2005 201 332 315 516 163 810 263 829 158 265 919 175 3 360 366 96 208 342 26 710 273 436 2 575 837 649 1 103 950 1 316 464 298 148 976 391 330 119 3 409 159 384 44 2 526 116 274 118 320 132 1 155 134 164 55 828
2006 182 373 294 515 145 804 261 820 162 270 901 174 3 363 366 88 204 344 26 465 279 435 2 548 801 655 1 102 944 1 307 457 293 139 969 391 331 114 3 388 150 372 37 2 480 117 252 117 314 129 1 182 132 167 55 333
2007 185 346 279 520 141 774 246 814 151 265 951 158 3 419 343 79 207 337 26 210 267 445 2 545 768 669 1 092 896 1 280 454 280 129 935 388 328 113 3 360 148 357 36 2 466 116 269 116 306 118 1 159 127 159 54 751
2008 178 349 280 527 137 763 251 801 143 250 930 154 3 413 336 80 220 332 25 881 249 446 2 483 752 647 1 101 875 1 269 450 277 124 926 359 331 111 3 322 145 348 34 2 428 117 261 117 290 119 1 160 117 155 54 038
2009 179 356 275 511 140 759 248 799 144 227 893 137 3 424 327 78 208 327 25 519 239 438 2 472 742 655 1 101 868 1 255 441 280 120 910 349 323 107 3 339 140 347 29 2 392 121 251 122 284 101 1 134 120 151 53 382
2010 180 337 271 493 118 745 225 797 136 241 859 135 3 387 321 75 204 335 25 299 234 422 2 414 731 635 1 095 865 1 237 420 263 123 874 345 319 104 3 329 139 343 27 2 350 124 239 117 292 96 1 118 120 146 52 679
Élve születések száma, 2000–2010 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok Vékény
2000
2001 4 2 6 1 4 4 3 2 3 2 37 4 6 6 218 3 3 20 5 4 6 12 21 5 3 3 11 4 1 25 4 2 1 14 2 4 3 1 14 1
2002 3 2 2 7 2 6 1 7 2 3 13 3 32 2 3 12 230 2 6 27 3 1 6 1 10 6 2 1 10 7 5 2 27 3 2 2 23 5 1 4 1 12
2003 3 2 1 5 2 6 3 7 1 5 7 1 32 6 2 4 6 241 2 8 23 9 5 5 3 18 7 2 1 11 8 3 2 20 1 4 1 17 3 3 1 4 8 1 1
2004 3 3 1 8 4 5 2 2 3 9 2 27 4 2 2 6 209 3 3 30 6 6 7 6 9 5 2 2 15 6 3
2005 3 3
3 3 7 5 9 1 31 2 3 9 207 2 7 19 7 5 8 9 13 4 5
2006 2 4 1 8
6 1 5 14 2 27 4 2 2 8 252
5 3 4 9 3 25 4
2 20 9 6 10 5 10 3 2 2 10 6 6 2 25 3 1
24 2 3
15 7 7 1 14 3 2
18 1 2
10 2 6
14
3 1 10
3 1 19
2 4 14 1 2
2
2007
1 2 2 8 2 4
3
4
1 5 246 4 8 19 5 7 8 6 14 4 2 1 8 2 3 2 23
20 1 4 2 6 6 11 3
2008 4 1 2 5 1 4 1 5 1 6 14 1 35 3 2 3 3 226 6 18 2 4 6 7 12 2 2 1 9 4 2 26 2 2 11 2 6 3 5 19
2009 1 1 2 9 1 3 3 7 9 11 2 34
5 6 219 2 5 17 2 2 8 6 10 3 5 1 8 4 4 4 26 1 1 19 3 4 3 4 3 17
2010 5 1 1 4 1 3 2 3 1 4 5 1 37 4 1 2 3 190 1 7 16 3 5 6 10 7 3 1 1 6 3 5 3 36 1 1 13 3 2 2 7 2 16 1
1 1 7 2 1 13 1 2 8 1 28 2 3 6 185 5 2 11 4 3 15 5 11 2 2 11 3 3 2 20 3 6 9 3 2 2 6 1 10 1
Összesen 27 21 16 67 10 43 23 65 14 46 102 19 345 33 14 31 70 2 423 24 57 220 55 48 85 70 135 44 26 12 106 61 45 19 266 23 24 4 168 20 41 13 44 24 150 4 9
Összesen
474
499
505
461
455
504
493
468
475
429
403
Elhalálozások száma, 2000–2010 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45.
Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok
2000
2001 3 2 4 3 14 5 9 4 2 12 2 46 4 1 9 8 327 3 9 35 9 15 18 11 27 7 8 7 14 3 7 1 42 1 7 1 35 1 1 1 3 1 32 2
2002 3 7 5 6 5 13 6 10 1 3 11 2 28 5 2 2 3 322 10 4 45 10 9 6 13 19 3 5 4 16 8 5 53 4 6 29 4 4 2 3 33 4
2003 3 4 3 8 5 16 2 14 1 5 18 1 37 5 2 3 382 4 3 37 7 8 15 9 29 3 3 5 13 3 4 1 48 3 8 2 55 5 3 3 2 29 2
2004 2 6 8 7 4 11 4 16 1 3 10 4 39 6 1 4 5 343 6 8 43 8 12 12 11 33 5 5 2 9 8 4 1 43 3 7 36 2 2 1 4 5 24 1
2005 2 4 8 2 15 3 14 4 5 12 3 41 7 5 1 3 345 4 2 37 16 12 12 17 32 11 9 3 17 6 4 2 45 4 7 1 41 3 4 2 1 26 4
2006 1 4 5 13 4 8 6 13 3 4 18 1 29 8 2 4 11 351 2 8 31 13 9 13 5 19 9 7 2 13 4 4 1 46 4 7 49 4 3 2 3 2 25 2
2007
2008
2 10 5 9 4 8 4 15 3 2 16 2 38 8 1 1 5 349 4 4 36 20 10 7 12 20 2 3 5 16 6 3
2 8 5 6 3 12 6 12 1 4 19 6 37 4 4 3 3 357 1 2 39 15 9 9 8 20 7 7 6 10 6 6
36 1 6 2 42 5 7 5 7 5 29 3
42 7 8 1 35 1 6 9 7 2 30 5
2009 3 13 2 5 1 8 4 11 2 5 17 1 39 3
6 306 3 8 33 12 5 5 10 22 4 5 3 13 6 5 2 39 3 5 29 2 1 1 3 1 25 3
2010 1 14 4 7 2 6 3 10 3 4 13 6 44 7 2 2 2 354 7 3 31 13 12 15 13 21 6 5 1 12 7 9 52 5 4 1 26 2 3 3 4 1 42 4
2 18 3 7 2 14 6 5 4 2 22 2 47 6 2 2 6 336 3 7 30 4 7 18 3 31 5 6 1 18 5 4 1 43 4 4 36 1 6 8 3 1 35 3
Összesen 22 88 48 79 32 125 49 129 27 39 168 30 425 63 22 28 55 3 772 47 58 397 127 108 130 112 273 62 63 39 151 62 55 9 489 39 69 8 413 25 42 35 42 21 330 33
5 166
46.
Vékény Összesen
2 758
3 736
5 818
3 772
4 800
2 774
2 780
4 794
2 676
3 789
34 8 474
4 777
Lakosság természetes változása, 2000–2010 Település
Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce
16. 17. 18.
Kishajmás Kisvaszar Komló
19.
Köblény
20. 21. 22. 23. 24.
Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék
25. 26. 27. 28.
Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes
29. 30.
Meződ Mindszentgodisa
31.
Nagyhajmás
32. 33.
Oroszló Palé
34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.
Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós Tékes Tófű
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Összesen
2010
1 0 -4 3 1 -10 -1
0 -5 -3 1 -3 -7 -5
0 -2 -2 -3 -3 -10 1
1 -3 -7 1 -4 -7 1
0 1 -1 -8 -2 -12 0
0 -2 -3 -5 -2 -4 -6
0 -6 -4 -1 -4 -4 -4
2 -7 -3 -1 -2 -8 -5
-2 -12 0 4 0 -5 -1
4 -13 -3 -3 -1 -3 -1
-1 -18 -2 0 -2 -12 -5
5 -67 -32 -12
-6 -2 -2 -9 0 -9 0 -1
-3 1 0 2 1 4 -3 1
-7 0 0 -11 0 -5 1 0
-14 1 0 -1 -2 -12 -2 1
-7 -4 0 -3 -2 -10 -7 -3
-7 -2 1 -4 1 -2 -4 0
-10 0 2 -7 1 -13 -4 -1
-7 0 2 -5 -5 -2 -1 -2
-4 -2 4 -6 1 -5 -3 0
-7 -2 0 -8 -5 -7 -3 -1
8 -3 0 -14 -1 -19 -4 -2
-64 -13
-3 -2 -109
-2 9 -92
4 3 -141
-2 1 -134
2 6 -138
-2 -3 -99
0 0 -103
0 0 -131
5 0 -87
0 1 -164
1 0 -151
-22 -82 -26
7 -66 -11 -80 -30 -8 3 15 -1 349 -23
0
-8
-2
-3
-2
-2
0
-1
-1
-6
2
-6 -15 -4 -11 -12
2 -18 -7 -8 0
5 -14 2 -3 -10
-5 -13 -2 -6 -5
5 -18 -9 -7 -4
-6 -11 -4 -3 -3
4 -17 -15 -3 1
4 -21 -13 -5 -3
-3 -16 -10 -3 3
4 -15 -10 -7 -9
-5 -19 0 -4 -3
-1 -177 -72
1 -6 -2 -5
-12 -9 3 -3
-6 -11 4 -1
-5 -24 0 -3
-8 -19 -7 -4
0 -9 -6 -5
-6 -6 2 -1
-1 -8 -5 -5
-4 -12 -1 0
-3 -14 -3 -4
2 -20 -3 -6
-7 -11
-3 -6
-4 -2
0 6
-3 -2
0 -3
-4 -8
-5 -1
-2 -5
0 -6
1 -7
-42 -138 -18 -37 -27 -45
-60 -45
8
-1
5
-2
1
2
-4
-2
-2
-4
-2
-1
-3 0
0 2
-1 1
-1 -1
3 -1
2 1
0 2
-4 0
-1 2
-4 3
-1 1
-10 10
-17 3 -5 0 -21 1 3 -1
-26 -1 -4 2 -6 -4 1 -1
-28 -2 -4 -1 -38 3 -2 -3
-19 -1 -4 0 -18 -1 0 -1
-31 -1 -5 -1 -31 -1 2 0
-21 -1 -6 0 -35 -4 0 -2
-13 -1 -6 -2 -22 -4 -3 -3
-16 -5 -6 -1 -24 1 0 -6
-13 -2 -4 0 -10 1 3 2
-16 -4 -3 -1 -13 1 -1 -1
-23 -1 2 0 -27 2 -4 -6
-223 -16 -45 -4 -245 -5 -1 -22
42. 43.
Tormás Varga
44. 45. 46.
Vásárosdombó Vázsnok Vékény Összesen
0 0
1 1
-2 2
-1 -4
1 0
-1 2
-1 1
-2 -2
1 2
3 1
3 0
2 3
-18 -1 -2
-21 -4 -3
-21 -1 -4
-14 -1 -1
-7 -4 -4
-11 -1 0
-18 -3 1
-11 -5 -4
-8 -3 -2
-26 -3 -3
-25 -3 -3
-180 -29 -25
-284
-237
-313
-311
-345
-270
-287
-326
-201
-360
-374
-3 308
A településekre költözők száma, 2000–2010 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós
2000 15 21 22 28 28 24 35 37 8 34 68 29 238 29 2 11 20 1 199 18 12 84 34 44 63 74 111 28 13 16 51 23 33 3 128 9 15 11 106 6
2001 7 12 9 21 10 43 17 37 6 28 43 15 184 20 12 13 13 1 071 21 16 112 37 36 53 56 97 27 9 5 51 20 20 4 133 18 8 7 167 6
2002 16 13 44 22 23 43 13 60 7 41 41 18 161 16 12 9 18 1 206 5 17 108 23 51 70 58 85 11 22 6 56 10 12 4 158 14 13 6 138 10
2003 6 7 27 30 9 31 10 39 7 15 57 17 185 16 12 10 13 1 203 28 19 95 40 44 66 106 54 29 7 14 42 14 15 4 130 4 13 3 107 5
2004 6 9 20 24 10 35 11 35 14 29 26 10 194 16 1 20 21 1 049 16 18 103 46 64 52 69 72 36 16 11 69 20 11 2 126 7 11 3 128 4
2005 14 24 12 41 22 41 8 46 6 22 30 13 128 36 11 15 18 1 068 27 14 102 52 21 47 83 78 25 12 8 51 33 26 12 149 9 20 3 129 8
2006 8 63 15 32 22 50 16 45 9 13 42 11 189 26 9 16 29 1 133 31 25 110 35 39 58 85 83 30 13 11 68 20 21 7 180 7 24 6 140 11
2007 6 20 13 30 13 26 9 47 5 22 91 14 211 30 8 24 19 1 122 16 22 125 37 51 49 54 77 30 7 11 38 21 26 9 165 10 21 2 146 11
2008 8 27 20 24 11 38 22 29 3 11 29 14 142 17 4 17 9 905 10 29 78 18 12 52 74 60 20 9 2 52 7 19 9 119 8 15 1 105 9
2009 8 32 22 28 10 25 11 30 9 16 63 2 146 15 9 3 769 2 23 77 19 37 45 63 61 16 14 4 33 8 18 11 168 2 15 1 91 7
2010 21 21 13 11 15 30 7 21 5 28 34 8 108 24 6 11 18 916 5 19 81 18 36 37 59 56 18 10 6 38 10 20 9 136 9 12 99 4
Összesen 115 249 217 291 173 386 159 426 79 259 524 151 1 886 245 77 155 181 11 641 179 214 1 075 359 435 592 781 834 270 132 94 549 186 221 74 1 592 97 167 43 1 356 81
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Tékes Tófű Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok Vékény Összesen
23 8 19 3 76 8 6 2 873
27 2 20 5 74 6 8 2 606
12 6 30 5 93 9 13 2 808
23 9 14 12 64 18 15 2 688
18 10 25 6 61 12 12 2 558
14 12 16 3 76 6 11 2 602
15 9 22 4 96 12 3 2 893
33 12 17 10 72 11 5 2 798
3 7 9 8 56 18 3 2 142
9 8 13 4 62 11 9 2 029
5 9 15 5 72 12 3 2 100
182 92 200 65 802 123 88 28 097
A településeket elhagyók száma, 2000–2010 sz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár
2000 12 27 24 28 18 46 22 36 14 30 45 11 150 14 4 31 40 1 491 18 30 130 45 41 61 76 63 26 16 17 48 16 27 6 129 6 16 7 127
2001 5 13 29 28 30 49 17 47 7 27 59 29 156 10 9 16 25 1 151 17 27 123 47 32 50 76 105 29 17 12 51 21 17 5 122 25 11 39 114
2002 13 13 34 21 9 42 10 52 11 35 44 25 158 33 15 19 21 1 204 9 31 121 43 52 59 63 84 17 25 7 67 24 22 3 149 20 27 9 145
2003 4 14 27 36 21 47 22 51 6 42 50 28 164 22 9 18 25 1 233 22 22 129 45 37 62 42 83 29 11 5 54 34 17 7 153 23 17 7 165
2004 11 6 24 22 19 48 30 48 15 24 52 17 148 31 5 15 11 1 177 25 20 120 31 61 60 55 69 23 4 8 86 25 20 5 151 8 18 11 140
2005 19 18 23 40 25 57 17 44 2 14 49 21 170 33 12 18 21 1 156 34 27 114 41 38 63 99 78 23 15 18 65 42 13 4 172 13 22 5 140
2006 25 21 32 32 36 52 18 53 5 10 54 14 191 22 16 20 29 1 286 26 31 121 65 37 59 83 86 38 17 16 75 16 20 14 187 15 31 12 165
2007 7 39 28 26 16 48 19 45 16 31 37 25 151 52 15 22 26 1 237 27 19 107 61 38 58 99 100 29 17 16 71 22 24 10 180 7 30 2 137
2008 7 39 28 26 16 48 19 45 16 31 37 25 151 52 15 22 26 1 237 27 19 107 61 38 58 99 100 29 17 16 71 22 24 10 180 7 30 2 137
2009
2010 15 21 22 39 10 26 16 24 5 43 96 16 129 23 1 20 9 953 6 35 89 22 31 38 64 63 21 11 7 46 19 22 18 135 4 13 5 115
19 22 15 29 35 34 25 39 10 12 54 9 127 25 7 16 10 988 12 31 122 30 49 45 65 53 36 21 4 67 12 23 13 124 10 17 2 112
Összesen 137 233 286 327 235 497 215 484 107 299 577 220 1 695 317 108 217 243 13 113 223 292 1 283 491 454 613 821 884 300 171 126 701 253 229 95 1 682 138 232 101 1 497
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok Vékény Összesen
5 24 10 26 9 45 7 4 3 078
18 27 17 22 10 57 10 4 2 812
7 24 15 38 8 58 7 23 2 916
4 22 7 18 11 35 15 10 2 905
4 12 14 35 6 70 11 9 2 804
4 16 16 25 8 70 14 2 2 920
6 34 7 27 23 56 11 5 3 199
13 16 9 23 20 85 11 9 3 080
13 16 9 23 20 85 11 9 3 080
6 18 4 24 13 62 7 10 2 376
3 13 8 10 11 65 9 5 2 448
83 222 116 271 139 688 113 90 31 618
Vándorlási különbözet, 2000–2010 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár
2000 3 -6 -2 0 10 -22 13 1 -6 4 23 18 88 15 -2 -20 -20 -292 0 -18 -46 -11 3 2 -2 48 2 -3 -1 3 7 6 -3 -1 3 -1 4 -21
2001
2002 2 -1 -20 -7 -20 -6 0 -10 -1 1 -16 -14 28 10 3 -3 -12 -80 4 -11 -11 -10 4 3 -20 -8 -2 -8 -7 0 -1 3 -1 11 -7 -3 -32 53
2003 3 0 10 1 14 1 3 8 -4 6 -3 -7 3 -17 -3 -10 -3 2 -4 -14 -13 -20 -1 11 -5 1 -6 -3 -1 -11 -14 -10 1 9 -6 -14 -3 -7
2004 2 -7 0 -6 -12 -16 -12 -12 1 -27 7 -11 21 -6 3 -8 -12 -30 6 -3 -34 -5 7 4 64 -29 0 -4 9 -12 -20 -2 -3 -23 -19 -4 -4 -58
-5 3 -4 2 -9 -13 -19 -13 -1 5 -26 -7 46 -15 -4 5 10 -128 -9 -2 -17 15 3 -8 14 3 13 12 3 -17 -5 -9 -3 -25 -1 -7 -8 -12
2005
2006 -5 6 -11 1 -3 -16 -9 2 4 8 -19 -8 -42 3 -1 -3 -3 -88 -7 -13 -12 11 -17 -16 -16 0 2 -3 -10 -14 -9 13 8 -23 -4 -2 -2 -11
-17 42 -17 0 -14 -2 -2 -8 4 3 -12 -3 -2 4 -7 -4 0 -153 5 -6 -11 -30 2 -1 2 -3 -8 -4 -5 -7 4 1 -7 -7 -8 -7 -6 -25
2007 -1 -19 -15 4 -3 -22 -10 2 -11 -9 54 -11 60 -22 -7 2 -7 -115 -11 3 18 -24 13 -9 -45 -23 1 -10 -5 -33 -1 2 -1 -15 3 -9 0 9
2008 1 -12 -8 -2 -5 -10 3 -16 -13 -20 -8 -11 -9 -35 -11 -5 -17 -332 -17 10 -29 -43 -26 -6 -25 -40 -9 -8 -14 -19 -15 -5 -1 -61 1 -15 -1 -32
2009 -7 11 0 -11 0 -1 -5 6 4 -27 -33 -14 17 -8 -1 -11 -6 -184 -4 -12 -12 -3 6 7 -1 -2 -5 3 -3 -13 -11 -4 -7 33 -2 2 -4 -24
2010 2 -1 -2 -18 -20 -4 -18 -18 -5 16 -20 -1 -19 -1 -1 -5 8 -72 -7 -12 -41 -12 -13 -8 -6 3 -18 -11 2 -29 -2 -3 -4 12 -1 -5 -2 -13
Összesen -22 16 -69 -36 -62 -111 -56 -58 -28 -40 -53 -69 191 -72 -31 -62 -62 -1 472 -44 -78 -208 -132 -19 -21 -40 -50 -30 -39 -32 -152 -67 -8 -21 -90 -41 -65 -58 -141
39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok Vékény Összesen
1 -1 -2 -7 -6 31 1 2 -205
-12 0 -15 -2 -5 17 -4 4 -206
3 -12 -9 -8 -3 35 2 -10 -108
1 1 2 -4 1 29 3 5 -217
0 6 -4 -10 0 -9 1 3 -246
4 -2 -4 -9 -5 6 -8 9 -318
5 -19 2 -5 -19 40 1 -2 -306
-2 17 3 -6 -10 -13 0 -4 -282
-4 -13 -2 -14 -12 -29 7 -6 -938
1 -9 4 -11 -9 0 4 -1 -347
-2 -40 -24 -71 -74 114 10 -2 -3 521
1 -8 1 5 -6 7 3 -2 -348
A települési általános iskolák tanulóinak száma, 2001–2010 Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37.
Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
Összesen
2010
132
133
125
92
66
68
52
88
88
71
67
69
57
65
78
88
87
103
96
102
96
82
87
98
93
90
72
99
102
89
96
95
102
109
94
108
95
289
274
287
290
299
271
272
278
274
271
2 566
2 476
2 359
2 294
2 417
2 079
1 973
1 858
1 806
1 747
19 358 87 19 172
22 351 89 16 164
15 314 82 14 155
18 307 69
18 295 26
290 26
279
268
241
234
134
133
153
152
148
156
154
65
62
62
63
61
60
175
179
174
172
149
132
123
130
133
130
485
473
462
440
402
399
386
413
402
372
81
72
68
61
13
0 0 0 668 0 758 0 919 0 0 989 0 2 805 0 0 0 0 21 575 0 92 2 937 379 49 1 521 0 373 0 0 0 1 497 0 0 0 4 234 0 295 0
38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
Szászvár Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga Vásárosdombó Vázsnok Vékény Összesen
232
226
225
213
282
282
300
290
281
286
213
219
233
224
224
215
214
220
216
212
5 183
5 042
4 837
4 636
4 631
4 221
4 023
3 870
3 795
3 660
A településeken működő Kft.-k száma, 2005–2011 Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász
2005
2006
2007
2008
2009
2010
1 5 2
1 4 3
5 3
5 5
4 5
16 3 11
16 3 11
17 4 12
18 6 16
2 1 4 50 7
2 1 3 55 6
1 1 2 52 7
1 1 253 3 4 65 11 4 18 14 7 2 3
2 1 265 3 5 69 11 7 20 13 7
2011
19 6 18
5 3 1 22 5 20
4 2 1 25 3 20
2 3 2 56 8
2 2 3 56 10
4 4 64 9
4 4 72 9
3
2 1 303 3 4 69 11 11 20 13 7 1 4
3 2 331 3 3 70 12 18 23 19 9 1 7
15 6 3
15 7 4
16 8 4
49
48
49
14 9 3 2 52
3 3 407 3 2 74 10 17 29 25 11 3 7 2 17 8 4 2 59
2 2 474 3 4 78 12 17 27 30 15 4 7 3 17 7 5 2 65
1 3 513 2 6 83 12 16 27 30 15 6 5 2 18 7 7 3 77
2
2
1
2
2
2
2
2 617 0 0 0 0 0 2 190 0 0 43 898
Szászvár Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga Vékény
19
22
2 2
24
2 2
2 2 1
30
31
31
44
1
2
2
2
2 3 5
4 3 3
4 3 3
4 3 2
A településeken működő Bt.-k száma, 2005–2011 Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós Tékes
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2 1 1 1 7
2 1 1 2 8
2 1
2 1
1 2
1 2
1 2
2 8
3 9
3 10
1 10
10
6
7
7
8
7
7
7
1 4
1 5
1 5
1 4
1 4
1 4
1 4
51 2
60 2
63 2
60 2
59 2
58 2
55 2
310
311
316
296
277
251
236
2 31 9 7 20 11 17 6
2 28 10 7 21 13 16 6
4 30 8 7 22 13 16 6
3 30 8 10 21 12 16 6
3 30 9 9 21 13 15 6
2 30 9 9 18 10 13 5
2 29 9 8 17 10 13 4
1 4 1 4
1 7 6
1 7 1 6
29
25
26
1 8 2 6 1 27
1 6 2 9 1 28
1 6 2 5 1 28
1 5 2 6 1 27
1
2
2
2
2
2
1
17
19
17
14
11
13
14
Tófű Tormás Varga Vékény
2 2 9
1 1 9
1 1 8
1 1 7
2006
2007
2008
1 1 7
1 1 6
1 1 5
2010
2011
A településeken működő egyéni vállalkozások száma, 2005–2011 Település Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga
2005 3 14 13 17 42 8 39 4 4 35 3 210 34 4 12 11 1638 7 17 137 51 42 69 65 53 19 11 8 39 10 15 1 262 6 11 2 153
3 13 12 15 41 4 32 5 3 31 3 191 35 3 9 11 1522 8 18 139 46 40 70 59 48 16 12 6 35 11 13 1 242 4 12
3 15 13 14 46 3 49 4 2 34 4 191 39 2 8 10 1533 8 24 138 48 46 80 58 52 16 12 6 34 12 14 3 245 6 14
141
141
2 4 19 3
3 5 17 1
3 6 18 1
5 22 18 15 87 5 86 4 3 58 11 247 49 2 11 11 1520 12 30 227 58 51 101 64 64 24 16 10 42 33 16 3 308 7 16 2 177 3 7 17 25 2
2009 5 22 18 16 94 5 97 4 4 60 12 262 46 1 13 15 1499 12 34 234 59 51 108 63 67 25 17 8 39 35 18 3 313 9 14 3 181 7 8 21 27 4
5 24 21 17 99 5 103 5 4 63 11 290 47 1 11 18 1580 11 39 249 65 56 116 70 74 29 18 9 38 35 18 2 319 8 17 4 194 6 9 22 28 4
5 24 23 16 106 7 108 5 5 66 11 287 47 1 10 19 1531 8 36 260 66 47 113 70 74 34 20 8 37 34 18 2 312 10 17 2 189 6 6 24 30 5
Vékény
9
7
9
13
12
14
13
Az egyes településekről beérkezett nyertes pályázatok száma TELEPÜLÉS Mikro Ág Alsómocsolád Bakóca Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Bikal Bodolyabér Egyházaskozár Felsőegerszeg Gerényes Gödre Hegyhátmaróc Hosszúhetény Kárász Kisbeszterce Kishajmás Kisvaszar Komló Köblény Liget Mágocs Magyaregregy Magyarhertelend Magyarszék Mánfa Máza Mecsekpölöske Mekényes Meződ Mindszentgodisa Nagyhajmás Oroszló Palé Sásd Szágy Szalatnak Szárász Szászvár Tarrós Tékes Tófű Tormás Varga
1. kör III. tengely Turisztika Vidéki
Falu
1
2 1
1 1
1 1 3 1
1 1
1
1
Mikro
2. kör III. tengely Turisztika Vidéki
Falu
1 1
1
IV. tengely LEADER
1
2 1 1 1 1 1 1
2 1
4 4
1
1 1 1
1
2
2
1 1
1
1
IV. tengely LEADER 6 1 1 2 2 1 1
1 1 1 1 1
1
1
1 9 8
1
2
1
1 2 1
6
1 2 2
1 1
1 1
1
1
1 1 1
1
5 4 1 4 4 4
1 2
1
1
1 1 1 1 1
1 1
1 1
1 1
1
2 1
5 7 3 9 4 3 2 1 4 5
1 1
1
6 1
1
1
4 1
1
1
2 1 1
1
1
17
1 1
1 1
1 1 4 1
Össz. 0 8 1 4 4 10 1 7 2 3 3 2 23 17 0 3 4 2 4 1 19 16 10 18 11 9 3 2 2 6 9 1 1 9 3 1 0 27 1 1 1 6 3
Vásárosdombó Vázsnok Vékény ÖSSZESEN
2
21
1 1 16
1 6
17
1 1 63
1
10
6
8
2 19
3 105
A településekre allokált források Mágocs Bikal Hosszúhetény Szászvár Mindszentgodisa Egyházaskozár Alsómocsolád Vásárosdombó Magyarhertelend Kárász Kisvaszar Magyaregregy Nagyhajmás Mánfa Magyarszék Gerényes Máza Szágy Vékény Sásd Gödre Köblény Tormás Baranyajenő Hegyhátmaróc Mekényes Mecsekpölöske Szalatnak Kishajmás Komló Varga Baranyaszentgyörgy Liget Felsőegerszeg Tékes Meződ Palé Oroszló Tófű
I. kör össz. 107 933 232 44 704 575 48 314 654 25 222 846 48 763 698 38 550 444 45 610 962 40 359 064 21 178 589 24 553 592 48 197 569 14 634 269 29 588 710 26 129 204 21 618 072 30 833 897 12 887 957 576 042 8 332 195 10 072 379 5 729 629 5 935 613 0 6 245 999 0 8 215 535 0 6 055 984 0 2 182 939 1 730 000 625 518 0 3 919 836 2 669 771 1 337 600 0 1 078 324 964 153
II. kör össz. 9 636 693 47 306 671 36 218 520 51 336 738 26 961 958 27 234 331 13 926 849 17 853 796 36 101 899 26 333 755 0 27 431 565 11 307 376 13 056 820 13 016 911 2 998 750 12 811 199 17 309 933 9 452 955 5 435 251 7 953 920 7 231 794 12 235 089 5 918 900 10 796 969 848 770 9 057 221 2 980 061 6 892 851 3 740 742 3 214 429 3 450 012 3 944 505 0 1 240 638 1 589 052 2 000 000 0 0
ÖSSZESEN 117 569 925 92 011 246 84 533 174 76 559 584 75 725 656 65 784 775 59 537 811 58 212 860 57 280 488 50 887 347 48 197 569 42 065 834 40 896 086 39 186 024 34 634 983 33 832 647 25 699 156 17 885 975 17 785 150 15 507 630 13 683 549 13 167 407 12 235 089 12 164 899 10 796 969 9 064 305 9 057 221 9 036 045 6 892 851 5 923 681 4 944 429 4 075 530 3 944 505 3 919 836 3 910 409 2 926 652 2 000 000 1 078 324 964 153
5 0 8 271
Bakóca Tarrós Bodolyabér Ág Kisbeszterce Szárász Vázsnok Összesen
0 778 945 0 0 0 0 0 695 531 796
821 275 0
821 275
401 320 0 0 0 0
778 945 401 320 0 0 0 0
490 049 518
1 185 581 314
