2013., 2. félév

Vallásetnológia Néprajz szak, II. évf. – 2012/2013., 2. félév

Oktató: Tánczos Vilmos (E-mail: [email protected]) Fogadóóra: szerda, 13,30−15 óra A tantárgy típusa: kötelező alaptárgy Heti óraszám: 2E + 1Sz, 6 kredit A tantárgy célja a vallásetnológia alapvető fogalmainak és módszereinek megismerése, az önálló vallásetnológiai kutatómunka előkészítése. A kurzus és a szeminárium a magyar vallási néprajzi kutatások tudományos eredményeire is alapoz. Jelenlét: A szemináriumok látogatása kötelező, a kurzus látogatása fakultatív. Munkamódszer: A hallgatók az előadások anyagából saját óravázlataik, a tanártól kapott elektronikus vázlatok és az előírt bibliográfia alapján készülnek fel. A hallgatók a kötelező olvasmányokat elektronikusan megkapják. Vizsgafeltételek: Vizsgára jelentkezhet az, aki a szemináriumok legalább 75%-án jelen volt és a megbeszélésekbe aktív módon bekapcsolódott. A vizsgajegy összetétele, értékelés: a) kollokvium a kurzus előadásaiból és előírt kötelező könyvészetéből (1/3) b) kollokvium a szemináriumi tematikából és könyvészetből (1/3) c) önállóan elkészített vallásetnológiai tárgyú dolgozat (1/3) Az önálló kutatáson alapuló dolgozatot a választott vizsgaidőpont előtt két nappal (48 óra) elektronikusan kell elküldeniük. A dolgozat értékelésének szempontjai: a) a témaválasztás eredetisége, adekvát jellege b) az archetipikus szimbolizáció jelenlétének kimutatása a választott témában c) a téma kimerítése a feldolgozás során d) az anyaggyűjtés teljessége és rendszerszerűsége e) a dolgozat szerkezete, az érvek elrendezése f) a vonatkozó szakirodalom ismerete g) a feldolgozás szakszerűsége (szerkesztés, hivatkozások, stílus, grafika, helyesírás stb.) A kurzus tematikája és könyvészete 1a. A vallások típusai. A népi vallásosság. A vallási néprajz helye a tudományok rendszerében. A vallási élmény megjelenési formái Résztémák: A vallás. A vallás funkciói. A vallások típusai. A vallástudományok. A vallási néprajz tárgya. Kézikönyvek, szótárak, bibliográfiák. Vizsgaköteles könyvészet: Voigt Vilmos: A vallások társadalomtörténeti típusai. In: A vallási élmény története. Budapest, 2004. 31–51. Ajánlott könyvészet: Erőss Alfréd: Lelkipásztori néprajz. Gyulafehérvár, 1998.; Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Budapest, 2004.; Glasenapp, Helmuth V.: Az öt világvallás. Budapest, 1984.; kézikönyvek Vizsgakérdések: 1. A vallási néprajz rokontudományai 2. A vallások típusai 1b. A hivatalos és népi vallásosság fogalma, viszonyaik Résztémák: 1. A hivatalás vallás viszonya a népi vallásossághoz. A fenntartások okai. A „tilt–tűr–támogat” eseteinek példázása. A keresztény rítusok népi előzményei. A liturgia elnépiesülése

1

Vizsgaköteles könyvészet: 1. Alszeghy Zoltán: Vádlottak padján. In: Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Boldogasszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Budapest, 1991. 13–28.; 2. A népi vallásosság. In: Magyar népi kultúra. Tankönyv. Kolozsvár, 1999. 106–110. Ajánlott könyvészet: 1. Bálint Sándor: A magyar vallásos néprajz körvonalai. In: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. Budapest, 1938. 7–85.; Magyar népi kultúra (tankönyv) Kv., 1999. 106–110.; Tánczos V.: Egyház, vallás – népi kultúra. Korunk 1993/8. 9–22. (Megjelent még: Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék. Kolozsvár, 1996. 223–251.) Vizsgakérdés: A folklorizmus és a folklorizáció jelenségei a hivatalos és a népi vallásosság viszonyában 2. A Szent fogalma Résztémák: A homo religiosus: a vallás mint az ember ontológiai lényege (Rudolf Otto, Mircea Eliade felfogása). A szent szimbolikus kifejezései (Friedrich Heiler vallásfenomenológiai rendszere). Vallásos-mágikus mentális képek a folklórban. Az archetípus mint vallásos üzenet. Vizsgaköteles könyvészet: Otto, Rudolf: A szent. Az isteni eszméjében rejlő irracionális és viszonya a racionálishoz. Budapest, 1997. 11–17., 22–43. (három fejezet); Eliade, Mircea: A szent és a profán. A vallási lényegről. Budapest, 1987/1996. Ajánlott könyvészet: Julien Ries: A vallásos ember és a szent az új antropológiai szemlélet megvilágításában. In: Uő. (szerk.): A szent antropológiája. Budapest, 2003. 27–54.; Durand, Gilbert: A vallásos ember és szimbólumai. In: Ries, Julien (szerk.): A szent antropológiája. Budapest, 2003. 75–124.; Voigt Vilmos: A „szent” és a „szentség”. In: A vallási élmény története. Budapest 2004. 70–76.; Durkheim, Emile: A vallási élet elemi formái. Budapest, L’Harmattan, 2003.; Dubuisson, Daniel: Mitologii ale secolului XX. Dumézil, Lévi-Strauss, Eliade. Iaşi, Polirom, 2003.; Gerardus van der Leeuw: A vallás fenomenológiája. Budapest, 2001.; Eliade, Mircea: Képek és jelképek. Budapest, 1997. Vizsgakérdések: 1. A Szent mint a priori tapasztalat Rudolf Otto felfogásában. 2. A Szent fogalma Mircea Eliade mítoszelméletében 3. A Szent megnyilatkozásai (fenomenológiai szempontból) 3. Az ünnep fogalma. A szent rítusok (Könyvészetét lásd a vázlatban.) Vizsgaköteles könyvészet: Nyíri Tamás: Homo Festivus. In: Szennay András (szerk.): Régi és új a liturgia világából. Budapest, Szent István Társulat, 1975. 138– 152. Vizsgakérdés: Az ünnep ontológiai lényege. Az ünnep közösségi funkciói. Az ünneplési gyakorlat modern kori átalakulása 4. A „primitív” (természeti) vallások A. A természeti vallások általános jellemzői Résztémák: 1. A „primitív” társadalmak vallásosságának kutatói az egyetemes etnológiában. 2. A következő fogalmak értelmezése: animizmus, mágia, tabu, totem és totemizmus, mana, fétis, cargo-kultusz, szinkrétizmus Vizsgaköteles könyvészet: – Ajánlott könyvészet: 1. J. G. Frazer: Az Aranyág. Budapest, 1965/1993.; M. Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története. Budapest, I–III. 1993.; Cocchiara, G.: Az örök vadember. A primitív világ jelenléte és hatása a modern kultúrára. Budapest, 1965.

2

(EgyKt. 701.667); Cocchiara, G.: Az európai folklór története. Budapest, 1962. (EgyKt. 481511) Voigt V.: A primitív vallások és a primitív gondolkodás. In: A vallási élmény története. Budapest, 2004. 115–139.; Je. Meletyinszkij: A mítosz poétikája. Budapest, 1985. Vizsgakérdés: A „primitív vallások” kutatásának elméleti kérdései és alapfogalmai B. A magyar ősvallás (sámánizmus) Résztémák: 1. Kutatástörténet. 2. A magyar ősvallás (samanizmus) jellemzői Vizsgaköteles könyvészet: Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest, 1959/1998. (általános áttekintésre) Ajánlott könyvészet: Dienes István: A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik. In: Hajdú Péter szerk.: Uráli népek. Budapest, 1975. 77–108.; Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. Budapest, 1967.; Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. Vizsgakérdés: A magyar ősvallás általános jellemzői 5−6. A vallásos élmény a keresztény Európában (történeti áttekintés) Résztémák: A középkor vallásosságának néhány jellemzője (Bálint Sándor alapján). Az értelmiség kettős kultúrája a középkorban. A karneváli világkép. A böjt jelentősége. A vallásosság reformja a 16–18. században. A felvilágosodás viszonya a népi vallásossághoz. A szekularizáció jelensége és a modern miszticizmus. A szekták. A lelkiségi mozgalmak. A millenarista mozgalmak. (Szigeti Jenő) Vizsgaköteles könyvészet: Peter Burke: Népi kultúra a kora újkori Európában. Budapest, 1991. 213–285. (Két fejezet: A Farsang világa; A Böjt diadala); Tánczos Vilmos: A karneváli világ: In: Folklórszimbólumok. Kolozsvár, 2006. 86–101. Ajánlott könyvészet: Bálint Sándor: A magyar vallásos néprajz körvonalai. In: Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. Budapest, 1938. 7–85.; Burke, Peter: Népi kultúra a kora újkori Európában. Budapest, 1991.; Gurevics, A. J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1979.; Gurevics, A. J.: A középkori népi kultúra. Budapest, 1987.; Bahtyin, Mihail: Franςois Rabelais művészete. A középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest, 1982.; Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 1940. Vizsgakérdések: 1. A középkori vallásos népi kultúra ünneplési gyakorlata. 2. A karneváli világszemlélet általános jellemzői. 3. A vallásosság reformja a XVI–XVIII. században 7. A magyar vallási néprajz tudománytörténete Résztémák: 1. A XIX. század ellentmondásos viszonyulása a népi vallásossághoz.. Ipolyi Arnold, Kálmány Lajos, Katona Lajos és Szendrey Zsigmond munkásságának jelentősége. A német vallási néprajzi iskola a magyar vallási néprajz kialakulására: a „lelkipásztori néprajz”. Schwartz Elemér, Karsai Géza, Marót Károly munkásságának jelentősége. 2. Bálint Sándor tudományelméleti és -módszertani nézetei. 3. Vallási néprajzi kutatások 1948 után Magyarországon és Erdélyben. Vizsgaköteles könyvészet: Bálint Sándor: A magyar vallásos néprajz körvonalai. Előszó. In: Népünk ünnepei. Budapest, 1938. 5–85. Ajánlott könyvészet: Tüskés Gábor: A népi vallásosság kutatása Magyarországon. In: Uő. (szerk.): „Mert ezt Isten hagyta...” Budapest, 1986. 18–62.; Bálint Sándor: A magyar vallásos népélet kutatása. In: Vallási néprajz III. Budapest, 1987. 8–66.; Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Budapest, 2001.; Magyar Néprajzi Lexikon 1–5. Budapest, 1977–1982.; Marót Károly: Rítus és ünnep. Ethnographia LI.

3

1940.; Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Budapest, 1938.; Uő: Egy magyar szentember. Budapest, 1942.; Uő: Sacra Hungaria. Kassa, é. n. [1944] Vizsgakérdések: 1. A népi vallásosság kutatásának dilemmái a XIX. század végén és a XX. század elején (a kutatás tárgya és módszertani szempontok) 2. Bálint Sándor tudományelméleti és -módszertani nézetei 3. Vallási néprajzi kutatások Magyarországon és Erdélyben 1948–1989 között. 8. A szent tér Résztémák: 1. A szent tér szerveződése. 2. Búcsújárás, zarándoklatok. Vizsgaköteles könyvészet: 1. Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992. 25–74. (A tér szakralizációja és A vallás és környezet kölcsönhatása c. fejezetek) 2. Bálint Sándor–Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. Budapest, 1994., 15–22., 155–165. (alapfogalmak), 186–310. (áttekinteni a fejezetet, figyelve az alcímek tartalmára) Ajánlott könyvészet: Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992.; Bálint Sándor: Népünk ünnepei. Budapest, 1938.; Bálint Sándor–Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. Budapest, 1994.; Sigal, Pierre André: Isten vándorai. Középkori zarándoklatok és zarándokok. Budapest, 1989.; Bárth János: Az illancsi tanyák népének hajósi búcsújárása. Népi Kultúra-Népi Társadalom XI–XII. 59–117.; Voigt Vilmos: Egy példa: vallás és vándorlás. In: A vallási élmény története. Budapest, 2004. 189–207.; Pierre Nora: Les lieux de mémoire. I–III. Paris, 1984–1993. Vizsgakérdések: 1. A búcsújárás története és a búcsújáróhelyek típusai. A búcsújárás hagyományos cselekvéssora. A keresztút. 2. A szakrális tér szerveződése, szerkezete. 9. A szent idő Résztémák: 1. A középkori időszemlélet A. J. Gurevics A középkori ember világképe című könyve alapján. 2. A lineáris időképzet a népi vallásosságban. Eszkatologikus képzetek. Vizsgaköteles könyvészet: 1. Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest, 1975. (1978., 1989., 1999.) → A következő részletek a kötetből (oldalszámok a 3., 1989-es kiadás alapján): 11–14 (advent), 31–35 (életfa, almaszimbolika), 40–44 (betlehemes), 69–72, 86–87 (karácsonyi asztal, alma), 120–124 (regölés), 125–129 (aprószentek), 173–181 (húshagyat, téltemetés, dúsgazdagolás), 186–187 (hamvazás), 212–215 (nagycsütörtöki lábmosás, oltárfosztás, pilátusverés), 266–273 (nagyszombati tűz, víz), 293–295 (ételszentelés), 301–304 (húsvéti bárány, tojás), 320–324 (fehérvasárnap, testvérré fogadás), 336–345 (pünkösd, pünkösdölés), 346–355 (úrnapi kultusz, szokások) 2. Bartha Elek: Vallásökológia. Debrecen, 1992. 123—140. (A megszentelt idő c. fejezet) 3. Magyar népi kultúra (tankönyv). Kv., 1999., 111–134. (A szakrális idő szerkezete c. fejezet) 4. Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. Kv., 2006. 232–247. (ciklikus idő); 293–303. (haladásképzetek) Ajánlott könyvészet: Gurevics, A. J.: A középkori ember világképe. Budapest, 1979. (Lásd: Egyetemi Könyvtár); Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza, avagy a mindenség és a történelem. Budapest, 1993.; Zirkuli Péter: „A történelem rémülete”. Eliade mítoszelméletéről. BUKSZ, 1996, nyár, 186–203.; Gagyi József: Jelek égen és földön. Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó, 1998.; Fejős Zoltán (szerk.): Idő és antropológia. Budapest, 2000. Vizsgakérdések: 1. A téli ünnepkör vallásos népszokásai. 2. A húsvéti ünnepkör vallásos népszokásai. 3. A szakrális idő szerkezete. Időegységek. 4. A ciklikus idő szimbólumai. 5. A messianisztikus időképzetek a kereszténységben

4

10. A. A szent tárgyak (szentségek, szentelmények) Résztémák: 1. A szentségek: meghatározások, történeti néprajzi vonatkozások ismertetése. 2. A fontosabb szentelmények a népi vallásos gyakorlatban Vizsgaköteles könyvészet: – Ajánlott könyvészet: Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Kassa, 1944.; Várnagy Antal: Liturgika. Abaliget, 1993.; Verbényi István–Arató Miklós Orbán: Liturgikus lexikon. A katolikus egyház liturgiája. Budapest, 1989. (Lásd: EgyKtár. 617.899. Ref. Terem.); Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 1940. Vizsgakérdések: 1. Szentségek a népi vallásosságban. 2. Szentelmények a népi vallásosságban B. A szent cselekmények (rítusok). Az áldozat szimbolizmusa. A ráolvasás, ráimádkozás és ráböjtölés Résztémák: 1. Az áldozat vallásos-szimbolikus jelentése. Az áldozatok típusai (emberáldozatok, állatáldozatok, offerek, az önsanyargatás esetei). A tisztaság és a bőkezűség az áldozati cselekményekben. 2. Vallás és mágia a ráolvasásokban. A ráolvasások típusai. Mágikus kényszerítés a ráimádkozásokban Vizsgaköteles könyvészet: Tánczos Vilmos: Folklórszimbólumok. Kolozsvár, 2006. 248–258. (az áldozat szimbolizmusa) Ajánlott könyvészet: 1. Mauss, Marcel–Hubert, Henri: Eseu despre natura şi funcţia sacrificiului. Iaşi, 1997.; Beck Zoltán: Építőáldozat. Békéscsaba, 1981.; Pócs Éva (szerk.): Sors, áldozat, divináció. Budapest, Janus/Osiris, 2001.; Dümmerth Dezső: Álmos, az áldozat. Budapest, 1986.; Cassirer, Ernst: Kultusz és áldozat. In: Selyámosy M. szerk.: A német esszé klasszikusai. Budapest, 1981.; 2. Pócs Éva: Ráolvasás. In: Vargyas Lajos főszerk.: Magyar Néprajz V. Magyar népköltészet. Budapest, 1988. 633– 691.; Pócs Éva: Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások. Budapest, é.n. [1986]; Pócs Éva: Magyar ráolvasások. I–II. Budapest, 1985–1986.; Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Budapest, 1981. (Az áldozat szimbolizmusához ezen felül lásd még J. G. Frazer, Émile Durkheim, Mircea Eliade klasszikus munkáit.) Vizsgakérdések: 1. Az áldozat szimbolizmusa. Az áldozatok típusai. 2. Vallás és mágia szinkretizmusa a ráolvasásokban. A ráimádkozás és a ráböjtölés. Szemléltetés (VHS-felvételek): 1. Feketeböjt Jugánban; 2. Feketeböjt Pusztinában; 3. Keresztútvégzés Csíksomlyón (Balladák filmje) 11. A szent személyek (szentkultusz) Vizsgaköteles könyvészet: Lásd: vizsgakérdések! Ajánlott könyvészet: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. I–II. Budapest, 1977.; Brown, Peter: A szentkultusz kialakulása és szerepe a latin kereszténységben. Budapest, Atlantisz, 1993.; Diós István: A szentek élete. I. Budapest, 1984.; II. Budapest, 1988.; Török József: A magyar föld szentjei. Budapest, 1991.; Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben. Budapest, 1996.; Uő: Szent László a magyar néphagyományban. Budapest, 1998.; Uő: Szent István a néphagyományban. Budapest, 2000.; Uő.: Szent György a magyar kultúrtörténetben. Budapest, 2006. Vizsgakérdések: 1. Három tetszőlegesen választott szent kultuszának a bemutatása (Bálint Sándor, Magyar Zoltán munkái vagy egyéb néprajzi tanulmányok alapján). 2. A szentkultusz alakulásának történeti korszakai 12. A népi Mária-tisztelet Résztémák: A Mária-dogmák. Az egyházi év Mária ünnepei és ezek népi kultusza. A Regnum Marianum állameszme. A Napbaöltözött Asszony szimbolikája

5

Vizsgaköteles könyvészet: – Ajánlott könyvészet: Barna Gábor: Boldogasszony. Szűz Mária tisztelete Magyarországon és Közép-Európában. Szeged, 2001.; Pelikan, Jaroslav: Fecioara Maria de-lungul secolelor. Bucureşti, 1998.; Gecse Gusztáv: A Mária-dogmák keletkezéstörténete. Mária-dogmák, Mária Ünnepek. In: Történelem és kereszténység. Budapest, 267–297.; Németh László: A Regnum Marianum állameszme. Regnum 1940– 1941. 221–292.; Waczulik Margit: A magyar barokk vallásos nemzeti öntudat kialakulása. Regnum 1942–1943. 720–733.; Bálint Sándor: A Napbaöltözött Asszony. In: Sacra Hungaria. Kassa, 1944. 19–27. Vizsgakérdések: 1. A Mária kultusz dogmái és az esztendő Mária ünnepei. 2. Mária tisztelet a magyar kultúrtörténetben. A Napbaöltözött Asszony 13. A szent szó. A vallásosság szöveges folklórműfajai Résztémák: A másodlagos oralitás kérdése a népi vallásosságban (az archaikus népi imádság, népi bibliaismeret, vallásos legendák). Az írás szerepe a vallásosságban (vallásos népének, ponyva, legendaballada, szent levél stb.). Vizsgaköteles könyvészet: – Ajánlott könyvészet: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Budapest, 1976/1978/1999.; Lammel Annamária–Nagy Ilona: Parasztbiblia. Budapest, 1985/1995.; Bosnyák Sándor: Magyar Biblia. Budapest, 2001.; Szigeti Jenő: A folklór és a Biblia. In: Erdélyi Zs. (szerk.): Boldogasszony ága. Budapest, 1991., 203–221.; Nagy Ilona: Apokrif evangéliumok, népkönyvek, folklór. Budapest, L'Harmattan, 2001.; Szűz Mária halála az apokrifekben és a folklórban. In: Pócs Éva (szerk.): Lélek, halál, túlvilág. Budapest, 2001. 337–371.; Domokos Pál Péter: „…édes hazámnak akartam szolgálni.” Budapest, 1979.; Paksa Katalin: Népi előénekesek – egyházi népénekek. In: Czövek Judit (szerk.): Imádságos asszony. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. Budapest, 2003. 241–248.; Paksa Katalin: Mária-énekek a magyar néphagyományban. In: Barna Gábor (szerk.): Boldogasszony. Szűz Mária tisztelete Magyarországon és Közép-Európában. Szeged, Néprajzi Tanszék, 2001. 218–231.; Kríza Ildikó: Felsőnyéki halotti búcsúztatók. Budapest, 1993.; Domokos Mária: Gáspár Simon Antal halottas énekei. In: Pócs Éva (szerk.): Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest, 383–395; Lengyel Ágnes: Amulettként használatos XIX–XX. századi szakrális ponyvanyomtatványok. In: Barna Gábor szerk.: „Nyisd meg, Uram, szent ajtódat...” Budapest, 75–90.; Jung Károly: Őrszerek könyve. Újvidék, 1994.; Tasnádi Erika: A szentlevelek (szakdolgozat); István Anikó: „Most segíts meg, Mária...” A futásfalvi Sarlós Boldogasszony-napi búcsú szövegrepertóriuma. Kolozsvár, 2003.; Kríza Ildikó: A legendaballada. Budapest, 1982. Vizsgakérdések: 1. A népi bibliaismeret 2. Az írás szerepe a vallásgyakorlásban. Írott vallásos folklórműfajok. 3. 14. A szentemberek. A vallásos népélet irányító személyiségei Résztémák: 1. A szentemberek. Az egyéniségkutató módszer a népi vallásosságban. 2. A moldvai „deákok” tevékenysége Vizsgaköteles könyvészet: – Ajánlott könyvészet: Bálint Sándor: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Budapest, 1942/1991.; Barna Gábor: Bálint Sándor „Egy magyar szentember”-e. In: Uő szerk.: Szentemberek. Budapest–Szeged, 1998. 26–36.; Gunda Béla: Az egyéniség- és személyiségkutatás kibontakozása a néprajztudományban. In: Barna G. szerk.: Szentemberek. Budapest–Szeged, 1998. 13–25.; Sávai János: Kései licenciátusok, szentemberek. In: Sávai János–Grynaeus Tamás: Tüdő Vice betegei.

6

Szeged, 1994. Tánczos Vilmos: „Deákok” (parasztkántorok) moldvai magyar falvakban. Erdélyi Múzeum 1995. 3–4. 82–98. (Megjelent még: Uő: Keletnek megnyílt kapuja. Kolozsvár, 1996. 190–222.); Gagyi József: A szentasszony. In: Pócs Éva (szerk.): Lélek, halál, túlvilág. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Budapest, Balassi Kiadó, 2001. 171–192.; Kóka Rozália: „Bételjesítem Isten akaratját...” A lészpedi szent leány látomásai. Budapest, L’Harmattan – PTE Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék, 2006. Vizsgakérdés: A szentemberek funkciói a magyar népi vallásosságban

7