2176-8/2012.
JEGYZŐKÖNYV
Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2012. november 30-i üléséről Az ülés helye: Érsekcsanád, Veránka-sziget, Erzsébet Üdülő társalgója. Jelen vannak: Dr. Balogh László, Bányai Gábor, Domján Gergely, Gáspár Zsolt, Gyenes Attila, Ikotity István, Jankovszki Zoltán, Dr. Molnár Gábor, Nyitray András, Rausch Sándor, Rideg László, Suhajda Krisztián, Szántó István, Dr. Vakulya István (14 fő) Igazoltan távol: Adonyi Enikő, Fercsák Róbert, Horváth Roland, Jekő Attila, Nagy Ferenc, Szabó Sándor, Szedmák Tamás, Szűcs Imre, Temerini Ferenc, Varga Nelli (10 fő) Bányai Gábor elnök: Köszönti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjait, az ülés résztvevőit. A közgyűlés ülését megnyitja, jelenléti ívek alapján megállapítja, hogy a megyei közgyűlés határozatképes, megállapítja, hogy senki nem jelezte napirend előtti felszólalási szándékát. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a kiküldött meghívóban 15. napirendi pontként jelzett napirendet, melynek megtárgyalására a tegnapi napon az idő előrehaladta miatt már nem volt lehetőség. A Megyei Közgyűlés 14 igen szavazattal (10 fő nem szavazott) döntött: 76/2012. (XI.30.) Kgy A közgyűlés ülésének napirendje
Határozat
1. Bács-Kiskun megye 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepció – II. javaslattevő fázis előkészítésének vitája 2. Egyebek 1. sorsz. napirend: Bács-Kiskun megye 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepciója – II. javaslattevő fázis vitája Bányai Gábor elnök: A napirendhez készült vitaanyagot november 27-én e-mailben küldtük meg valamennyi képviselőtársamnak. Ez a tervezet képezi a vita alapját, várom véleményüket, javaslatukat a koncepcióhoz. A megye területfejlesztési koncepciójának vitáját az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció fő irányainak ismeretét követően tudjuk érdemben lefolytatni. Köszönti Dr. Czene Zsolt osztályvezető urat a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal dolgozóját. Kéri, hogy ismertesse meg a közgyűlés tagjait az országos koncepció fő irányaival.
-2-
Dr. Czene Zsolt: A jegyzőkönyv mellékletében1 szereplő diákon keresztül ismertette az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció fő irányait. Nyitray András: A tervek szövegezésében nagyon sok az idegen kifejezés. Látja, hogy ez egy tendencia, a szakma ragaszkodik az idegen szavakhoz a magyar kifejezések helyett. Kevesli a tervben a patrióta jelleget, a kis- és középvállalkozások fejlesztése erősíthetné a patrióta gazdaságot. Nem lehet azonban az egyetlen cél pl. a megyében sem, hogy a vállalkozások a Mercedes beszállítójává válnak. Sajnos a megyében kevés a jól működő prosperáló üzem, hiányolja az olyan nagyobb ipari üzemeket, mint a korábbi kádgyár és fémmunkás üzem. Látható, hogy a magyar ipar sajnos leépült, a multik egyre jobban felvásárolják a magyar vállalkozásokat, így előbbutóbb, ha ez ellen hathatós lépések nem történnek, az ipari termékekben is exportra szorul az ország. Dr. Balogh László: Az előadás alapján úgy látja, hogy hagyományos programok készülnek, melyekkel nem lehet előbbre jutni. Kérdezi, hogy lesznek-e decentralizált források, mi az alapja a decentralizált forrásoknak. Korábban voltak a régiók. Maradnak-e a régiók, vagy nem. Az elmondottakból úgy látszik, hogy a fejlesztési rendszer a nagyvárosokra, az úgynevezett pólusokra alapoz. Amennyiben a fejlesztési rendszer a pólusokon jelenik meg, akkor a nagyvárosokban kerül felhasználásra a fejlesztési pénzeszköz. Mi lesz a köztes terekkel, a megyékkel, akik össze tudják fogni a kistelepülések fejlesztési programjait is. Lesz-e decentralizált forrás. Dr. Czene Zsolt: A kérdésekre válaszolva elmondja, hogy a nemzetgazdasági tervezési hivatal munkatársa kormányzati köztisztviselő, így az elhangzott véleményeket közvetíti a döntéshozók felé. Elfogadja azt a kritikát, hogy a terveknek közérthetőeknek kell lenni. Igyekeznek a lehetőségekhez mérten magyar kifejezéseket használni. A jelenlegi fejlesztési tervkoncepció tartalmaz minden patrióta elemet, a helyi gazdaság fontosságát hangsúlyosan jeleníti meg. Azonban a helyi gazdasággal kapcsolatosan nem minden kérdéskör tartozik a fejlesztési tervek körébe. A vidékstratégiában és az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban is hangsúlyos terület a helyi gazdaság. A társadalmi egyeztetés során valószínű, hogy még hangsúlyosabbá válhatnak ezek az elemek. Decentralizált forrás elvileg lesz a tervben, azonban arról nincs információja, hogy ez hogyan oszlik meg a 19 megye között. A pólusokról szólva mindig egy szakmai dilemma és elvi szinten megjelenik a tervben a pólusokhoz kötődés. Bányai Gábor elnök: A megyei önkormányzati képviselőknek a területfejlesztési koncepcióban nem a nagyvárosok fejlesztése a célja, hanem a vidék, a települések felzárkóztatása. Ha az elég szűkös forrásokból csak a nagyvárosokat fejlesztik, akkor növekedni fog a vidék fejlesztési hátránya. A tervkészítés során még a társadalmasítást megelőzően reméli, hogy az országos terv nem a 23 nagyvárosra koncentrál, hanem a vidék, a 3000 1
Dr. Czene Zsolt előadása a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete
-3-
település áll majd a középpontjában. Amennyiben csak a nagyvárosok fejlesztése történik, akkor növekszik a települések lemaradása és az a területfejlesztés kudarcát jelenti. A LEADER-program egy jó területfejlesztési módszer a pólusok ellensúlyozására. A területfejlesztés más mint a városfejlesztés, többet kell, hogy jelentsen annál, minthogy egy-egy nagyobb várost, pl. Kecskemétet, Szegedet több száz milliós támogatással fejlesszék. A Mercedes kecskeméti beruházása a várost segítette, ennek a nagyberuházásnak nincs a távolabbi területekre hatása, csak magára a városra. Nyitray András: A Mercedes kecskeméti gyárába jelenleg nincsenek magyar és megyei beszállítók. Ahhoz, hogy beszállító lehessen egy cég, legalább 10 év szükséges. A kecskeméti gyárban is külföldi cégek végeznek beszállítói munkát. Ismereteink szerint a takarítás az egyetlen terület, ahol magyar cég tevékenykedik. Dr. Balogh László: A mindenkori kormány felelőssége az, hogy a magyar vállalkozókat felkészítse arra, hogy nagy nemzetközi cégek beszállítói lehessenek. Bányai Gábor elnök: Az Audi, a Suzuki és a Mercedes beszállítói között 5-6 Bács megyei vállalkozást is lehet találni. Rausch Sándor: Az előadás során elhangzott, hogy a területfejlesztési terveknek több szintje létezik. Szó volt megyei és nagyvárosi szintekről is. Kérdése, hogy a nagyvárosok részei-e a megyei tervnek, vagy külön számol velük a tervezés. A 2010-20-as uniós tervkészítési időszak terveinek elkészítése során olyan tervvel kell előállni, amelyhez sikerül a pénzösszegeket is hozzárendelni. Jobb tervet kell készíteni, mint a megelőző időszak tervei, hiszen több milliárd Euróhoz nem sikerült hozzájutni amiatt az országnak, hogy nem voltak jó tervek. Az új tervek elkészítésére rövid idő áll rendelkezésre, nehezíti a tervkészítést, hogy az unió döntéshozói vitáznak arról, hogy milyen pénzforrás álljon rendelkezésre. Az integrált területi forrásoknál általános célokat kellene megfogalmazni, mert az általános céloknak könnyebb a megfelelés, egyszerűbb forrást összpontosítani ezekre a célokra. Nehéz úgy dönteni és jó tervet készíteni, ha nem ismert a forrás összege. Bányai Gábor elnök: A tervek szerint, ha lesz Szolnok, Szeged és Kecskemét közlekedésének fejlesztésére 100 milliárd forint, akkor ugyanennyi forrás juthat a százezres városokon kívüli vidéki közlekedés megszervezésére. Mindebből következik, hogy a városok önmagukban olyan forrásösszeghez jutnak, amelyekből meg lehetne oldani a megye egészének közlekedését és növekedni fog a vidék és a nagyvárosok közötti fejlettségbeli különbség. Dr. Balogh László: Az elmondottak alapján elmondható, hogy ugyanazok a kérdések vetődnek fel, mint a korábbi tervkészítési időszakban. Úgy gondolja, hogy a politikai lobbi fogja eldönteni a fejlesztési irányokat.
-4-
Domján Gergely: A nagyvárosokon kívül működni kell a vidéknek is, a falvaknak is élni kell. A közlekedésen kívül minden másnak szerepe van abban, hogy a vidék élni tudjon, de szükségesek hozzá a források is. Amennyiben a tervek a városokat fejlesztik, szükséges lesz az ottani lakótelepek, iskolák bővítésére is akkor, ha vidékről a lakosság a városokba áramlik. A városok lélekszáma már elérte azt a határt, amivel nem tud élhető teret biztosítani. A falvak ugyanakkor kiürülnek, az ott felépített iskolák, épületek, közösségi terek kihasználatlanokká válnak, a lakóházak kiürülhetnek. A következő 7 éves időszak terveinek összeállítása során nagyon fontos olyan célok meghatározása, mely segíti a vidéken élőket. Dr. Czene Zsolt: A felvetődött kérdéseknek örül, azokra csak szakmai választ tud adni, hiszen a kormányzat felelőssége és lehetősége a tervezés irányainak meghatározása. Az országos fejlesztési koncepciónak az a célja, hogy az ország egésze fejlődjön és ne csak a városok, hanem a vidék is fejlődési pályára kerüljön. Élhető Magyarországban gondolkodnak a szakmai tervek összeállítása során. A nagyváros is része a megyének. Bányai Gábor elnök: Emlékezete szerint a mai napon dönteni kellett volna a kormánynak a kiemelt beruházásokról. Megismerhető-e már ez a döntés. A homokhátsági program a vidékfejlesztési vagy a területfejlesztési célrendszerből nyerhet el támogatást? A homokhátság egy komplex program, melybe a vízutánpótláson keresztül a mezőgazdasági programokon át egy komplex vidékfejlesztés valósulhat meg közel 1 millió ember életét érintve. Dr. Czene Zsolt: A kiemelt beruházásokról szóló javaslatról nincs információja. Véleménye szerint a homokhátság nemcsak az egyik, vagy másik programforrásból részesedhet, hanem a tervezés során komplex programként kell kezelni. Dr. Szigeti László: Magyarország más közép-európai országokkal közösen az unión belül azért harcol, hogy a kohéziós alapok és források az elkövetkezendő 7 éves költségvetési ciklusban se csökkenjenek. Az elhangzottak is azt támasztják alá, hogy az országon belül is ezt az elvet kell képviselni, a vidéket kell támogatni, annak a felzárkózására kell ezekből az alapokból fejlesztési forrást fordítani. Bányai Gábor elnök: A determinációkról lehet-e beszélni, arról, hogy melyik terület milyen mértékű forrásban részesül. Dr. Czene Zsolt: Konkrétan kormányrendeletben, kormánydöntésben nem jelentek meg a forrás mértékek, informálisan annyi ismerete van erről, hogy a gazdaságra a rendelkezésre álló forrásoknak közel 60 %-át kívánják fordítani, beleértve a terület- és vidékfejlesztést is.
-5-
Dr. Kecskés László: Az Európai Unió elhúzódó költségvetési vitája okozhatja-e a tervezési folyamat időbeli elcsúszását? A város és térsége kérdése kapcsán elmondható, hogy különböző tervezési szintek vannak, a jövőben a járásokkal is számolni kell. A statisztikai kistérség, mint fejlesztési egység megszűnik. Ezen a területen is változás van. Kéri a szakmai segítséget a kormányrendelet és az NTH által kiadott útmutató értelmezéséhez. Dr. Czene Zsolt: Az Európai Unió vitája okozhat csúszást a tervezési folyamatban. Az ország abban érdekelt, hogy számára minél kedvezőbb uniós szabályok szülessenek. A mai napig a terv elfogadás belső menetrendje még nem változott. Azonban jó lenne ismerni az uniós kereteket a belső tervek elkészítéséhez. A vidék- és területfejlesztés összhangját meg kell teremteni, a két tervnek közelíteni kell egymáshoz. A várostérség a funkcionális fejlesztési egység alsó szintje. Rausch Sándor: Az ország egész területe elmaradott térségnek minősül Pest megye kivételével. Pest megyében is vannak olyan települések, akik kifejezetten szegények, de Budapest gazdasági mutatói miatt nem tartoznak a hátrányos helyzetű települési körbe. Megyénkben a Mercedes gazdasági eredményei átírhatják a megye gazdasági mutatóit, ugyanakkor a gyárnak csak Kecskemét közvetlen környékére, mintegy 10 km-es körön belül lévő településekre van tényleges hatása. Hátrányba kerülhetnek a Mercedes gazdasági eredményei miatt a tőle 100 km-re lévő települések azzal, hogy elveszíthetik a hátrányos helyzetű besorolást. Bányai Gábor elnök: Megköszöni Dr. Czene Zsolt, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal osztályvezetőjének az Országos Fejlesztési Koncepció fő irányairól szóló előadását és a feltett kérdésekre adott válaszát. Felkéri Horváth Marianna területfejlesztési szakértőt, hogy adjon tájékoztatást a területfejlesztési koncepció megyei jövőképéről és célrendszeréről. Horváth Marianna területfejlesztési szakértő előadásának diavetítés anyaga megegyezik a közgyűlés tagjai számára a napirendhez megküldött írásos anyaggal. Nyitray András: A koncepcióban hangsúlyosan ki kell emelni a hazai járműipar és annak beszállítói köre erősítését. A hazai ipar preferálásának hangsúlyosan szerepelni az anyagban, nem csak az északi részén a megyének, hanem a déli részen is fejlődni kell az ipari termelésnek. Ezt célként 30 év alatt el kell érni. Horváth Marianna: A határok megnyitása a déli rész vállalkozásainak fejlődésében segíthet, a tudás és kapcsolatrendszer támogathatja mindezt. Dr. Kecskés László: Javasolja, hogy a képviselők amennyiben változtatni kívánnak a koncepció jövőkép és célrendszerén, akkor azt szövegszerűen fogalmazzák meg.
-6-
Dr. Balogh László: Sajnálja, hogy nincsen meg az a jogszabályi háttér, amely alapján látni lehetne, hogy mi a feladata a közgyűlésnek. Nem látszik, hogy döntési kompetenciája lenne. Pillanatnyilag véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet, azonban nem tudni, hogy a források elosztásában részt vesz-e és az sem, hogy mindehhez milyen szervezet áll rendelkezésére. A vita érdemi részében úgy gondolja, hogy meg kell határozni, hogy melyek azok az égető kérdések, melyekkel a jövőben foglalkozni kell. Egyfajta lobbi irányt kell meghatározni és azt, hogy a kormányzattól mit kér a megye. Meg kell fogalmazni a célokat, hogy azok a nemzeti stratégiába is bekerüljenek. Véleménye szerint három fontos terület van, mellyel a nemzeti fejlesztési tervnek is foglalkoznia kell, ez a vízstratégia, az élelmiszer és az energia. El kell készülni egy nemzeti vízstratégiának, mely a felszíni és a felszín alatti vizek hasznosításáról szól. Ha elkészül ez a stratégia, akkor lehet érdemi kérdésekről is beszélni. A vízstratégián belül el kell dönteni, hogy az országban hogyan szeretnék a vízmegtartást kérdését, a termálvíz hasznosítás sorsát megoldani. A vízstratégiához kapcsolódóan megkerülhetetlen kérdés a homokhátság problémaköre. A homokhátság programnak be kell kerülnie a tervekbe. A klímaváltozás által súlyosan érintett térség a homokhátság, mint a klímaváltozás és vízhiány okozta problémakör, be kell, hogy kerüljön a nemzeti fejlesztési tervbe is. Azt kéri, hogy a megyének legyen ambíciója a homokhátság program továbbvitelére. Fontos azonban a pénz. Ha megfelelő pénzeszköz nem áll rendelkezésre, jó lenne a megyei főiskolákra építeni - a kecskeméti és bajai főiskolák – gesztorságot adni nekik. Szeretne egy élelmiszerláncot látni, mely az egyszerű termelőtől az exportőrig terjedne. Fontos szerepe lehetne az élelmiszertermelésben az öngondoskodásnak, a kézműves termékek eladhatók legyenek. Az egyéni termelőtől a közösségbe szerveződésen át jussunk el a nagy országos hálózatokig, az exportra termelőkig. Fontosnak tartja, hogy a megyei intézményekbe a megyében megtermelt élelmiszerek kerüljenek. A programokban mindig keresik a zöldenergiát, azonban a legkézenfekvőbb a víz. A víz hasznosításához azonban elkerülhetetlen a vízállandóság a Dunán és a Tiszán. A vízállandóság biztosításához vízlépcső szükséges. A vízlépcső megépítése energiát termel. A foglalkoztatottság területén építeni kell a jelenlegi adottságokra, de meg kell vizsgálni, hogy a hagyományos iparágakban hogyan lehet a jövő munkahelyeit megteremteni. Az oktatás területén a duális képzést jónak tartja, különösen úgy, ahogy Kecskeméten csinálják, amikor a piac és a képzés találkozik. Ismerni kéne a szándékokat a közlekedés fejlesztése területén, az M8, M9-es autópályákról. Amennyiben ezek a fejlesztések nem valósulnak meg, akkor a kétszámjegyű utak felújítására kell koncentrálni. A vízi közlekedés területén fontos a bajai kikötő fejlesztése, ugyanúgy a vasúti közlekedésben a teherszállítás fejlesztési lehetőségeinek a megteremtése. Mindkét terület környezetvédelmi szempontból is előnyös. Végezetül a lovas turizmus megyei fejlesztéséről szól. Sajnálatos, hogy a megye nem szerepel az ország lovas turizmus térképén akkor, amikor itt volt először lovas oktatás, sérült gyerekek lovas programmal történő kezelése, több nemzetközi lovasverseny. Fontos, hogy a megye felkerüljön a lovas turizmus térképekre. Kéri, hogy az anyagban is szerepeljen mindez. Szántó István: A koncepcióban a megfogalmazott mezőgazdasági célok szépek, de nem látja, hogy a megyének milyen hatása lehet ezeknek a céloknak a megvalósítására. A vízzel kapcsolatos problémák körében el kell mondani, hogy a vízzel gazdálkodni kell és nem elengedni az országból.
-7-
Horváth Marianna: A terv készítése során a szakértők dilemmája volt, hogy maradjanak-e a tervben azok a kérdések, amelyekre nincs a megyének hatása. Véleménye szerint azonban szerepelni kell ezeknek a kérdéseknek a tervben, mert üzenetértékük van. Valószínű, hogy a Duna-Tisza csatorna 2030-ig nem tud megvalósulni. Bányai Gábor elnök: A jövőképben nem kell azt kizárni, hogy a megye bármely részében a járműiparon kívül beszállítók települjenek. Jelenleg a megyében Fajszon a Suzuki számára készítenek alkatrészt, Jánoshalmán az Audinak és a BMV-nek. A megye déli része szempontjából fontos a határon átnyúló együttműködés, az itteni települések fejlesztéséhez kell az ipar betelepülése is. Sajnos a megújuló energiák kiaknázása az ehhez szükséges eszközök előállítása külföldi know-how-val történik. Sajnálatos, hogy nem Magyarországon történik a zöldenergia hasznosításához szükséges eszközök gyártása. Amikor zöldenergia hasznosításról beszélünk, nem csak a módszert kell ez alatt érteni, hanem az előállításához szükséges eszközrendszer ipari megvalósítását is. A homokhátság problémakörének szerepelni kell az anyagban, hiszen ez a mi problémánk, melyre a kormányzat figyelmét fel kell hívni. Utolsó lehetőség komplex forrás megszerzésére, a homokhátság programra a 2020-ig terjedő uniós költségvetési ciklus. Véleménye szerint a vízlépcső kérdése megkerülhetetlen, mert nélküle nincs vízállandóság és állandósulnak azok a problémák, melyek a vízhiányhoz köthetők. Véleménye szerint a megyének fel kell hívni a figyelmet azokra a területekre is, melyekre csekély a befolyása. Célul kell kitűzni például a mezőgazdaságban az állattenyésztés és növénytermesztés egyensúlyának a megteremtését. Mindez figyelemfelhívásul is szolgál. A megyei stratégia az alapja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciónak. Domján Gergely: A megyei területfejlesztési tervnek egységes egészként magába kell foglalnia valamennyi részelemet, pl. a vízzel kapcsolatos terveket, melyeket hallottuk, hogy egyes városok pl. Baja már előkészítettek. A megyei agrárkamara felvette a kapcsolatot a Kereskedelmi és Iparkamarával. Az iparkamarának 1800 regisztrált tagja van. A kamarai tagok különböző iparágakban dolgoznak, nem csak Kecskemét és környéke ipari üzemeiről kell beszélni, hanem a megyében más területen is számos vállalkozás végez fontos ipari tevékenységet. Horváth Marianna: A közgyűlés számára kiküldött anyag 1. pontjában a megye jövőképéről szóló részben javasolja azt a pontosítást, hogy „a KKV szektor teljesítménye alapján a feldolgozóiparban (ezen belül pl. gépiparban, mezőgazdasági gépgyártásban, műanyagiparban) Bács-Kiskun megye a jól képzett humán erőforrás és a minőségi pontos beszállítói kör révén elismertséget szerzett” szöveg kerüljön a tervbe. Bányai Gábor elnök: Az anyagban úgy szerepel, hogy a megye északi részén a járműipari beruházásokhoz kapcsolódó helyi beszállítói hálózat működik. Véleménye szerint nem szükséges a területi lehatárolás, hiszen a megye déli részén is működnek járműipari beszállítói vállalkozások.
-8-
Dr. Balogh László: Véleménye szerint a beszállítóvá váláshoz pénz és tudás szükséges. A kérdés az, hogy tudja-e ezt biztosítani jövő. Horváth Marianna: Az elhangzottak úgy foglalhatók össze szövegszerűen „A megye teljes területén a járműipari beruházásokhoz kapcsolódó beszállítói hálózat működik, a kis- és középvállalkozói szektor teljesítménye alapján a feldolgozóiparban (ezen belül pl. gépiparban, mezőgazdasági gépgyártásban, műanyagiparban) Bács-Kiskun megye a jól képzett humán erőforrás és a minőségi pontos beszállítói kör révén elismertséget szerzett”. A környezeti problémák témakörét átfogja a homokhátság program. Rausch Sándor: Véleménye szerint a mostani vita arra szolgál, hogy minden képviselő elmondhassa az eddig elkészült javaslattevő fázisról a véleményét. Fontosabb dolog ez annál, minthogy szövegszerű megfogalmazásokkal töltsék az időt. Álláspontja szerint a pontos szövegszerű megfogalmazásokat mindenki küldje el e-mailben a koncepciókészítőknek. Bányai Gábor elnök: A területfejlesztési koncepció talán egyik legfontosabb eleme a megye jövőképének megfogalmazása. Álláspontja szerint itt minden szónak, mondatnak jelentősége van. Meghatározzák a koncepció további részét is. Rideg László: Az eddigi vita során szóba került a gépipar. Említené, hogy Kiskőrösön különösen fejlett bizonyos gépgyártás, a fitnesz gépekhez gyártanak alkatrészeket. Ezen kívül autóipari beszállítói vállalkozások is működnek. A jövőkép mezőgazdasághoz kapcsolódó részében fontosnak tartja, hogy a kertgazdálkodásból kiemelésre kerüljön a szőlőtermesztés, a megtermelt és helyben feldolgozott bor. A hagyományok, a nemzetiségi kultúra autentikus egész éven át húzódó fesztivál kulturális turizmus szolgáltatásokat ki kellene egészíteni a vallási turizmus (zarándokturizmus) szolgáltatásokkal, hiszen ez az a terület, amelyre jelentős fejlesztés irányul. Bányai Gábor elnök: A turizmus említett kérdéskörét ki kell egészíteni a tematikus vonzerők fejlesztésével, itt szerepelhet a történelmi témapark. A megye városai és a vidék közötti kapcsolatról szóló pontokban úgy tűnik, hogy többet fordítanánk a városok infrastrukturális fejlesztésére, a vidéken meg a gazdaságot kívánjuk fejleszteni. Suhajda Krisztián: Felhívja arra a figyelmet, hogy amikor az iparról szól az anyag, fontos a műanyag feldolgozó iparnak a megjelenítése, hiszen Soltvadkerten nagy kapacitású ilyen feldolgozó cég működik. Említést kell erről a kérdésről tenni az anyagban. Ikotity István: A koncepcióban úgy gondolja, hogy a kitörési pontokat és javaslatokat is meg kell fogalmazni. A mezőgazdaságban igyekezni kell minőségi egyedi termékekkel előállni, hiszen a világban növekszik a kereslet a biogazdálkodás során előállított termékekre, valamint az egyedi termékekre. A nyugati országrészben van példa arra, hogy
-9-
öko- és szelídgazdálkodással állítanak elő termékeket és Svájcba exportálják. Fontos lenne az, hogy az erre való törekvés megjelenjen a koncepcióban. Horváth Marianna: Az ökoo, bio- és szelídgazdálkodással előállított mezőgazdasági termékek kapcsán el kell mondani azt, hogy ezek a termékek csak akkor versenyképesek, ha mögöttük nagymértékű marketing tevékenység áll. Bányai Gábor elnök: A tervben nevesíteni kell az öko-, bio- és szelídgazdálkodással előállított mezőgazdasági termékeket és azt, hogy mindennek módszertani és termelési központja a megye. Rausch Sándor: A mezőgazdasági termelők piacra jutását kellene segíteni megfelelő eszközrendszerrel. Hováth Marianna: Véleménye szerint az elnök által felvetetteket a hálózatosodás kérdései között kell szerepeltetni. Bányai Gábor, elnök: A turisztikai fejlesztések között a termál- és gyógyvizek hasznosításánál a balneológiai területet súlypontosan meg kell jeleníteni a jövőképben. Dr. Szigeti László: A koncepció és benne a jövőkép elkészítése a szakértők és a hivatal feladata. Fel kell dolgozni a vitában elhangzott véleményeket és javaslatokat és szövegszerűen megjeleníteni a koncepcióban, melyekről a testület a koncepció elfogadásakor dönt. Dr. Kecskés László: A jövőkép után a célokkal kell foglalkozni. A célrendszer átfogó, specifikus és horizontális célokból áll. A célrendszert úgy kell megfogalmazni, hogy azok illeszkedjenek az Európai Unió célrendszeréhez. Az átfogó célok között az az egyik fő cél, hogy a megye társadalmi és gazdasági súlya növekedjék a Kárpát-medencében és az európai térben. Területi felzárkózás a megye belső kohéziójának erősítése, mint átfogó cél azt jelenti, hogy a megye egésze fejlődjön, az elmaradott térségek zárkózzanak fel a fejlettebb területekhez. Egészséges és megújuló társadalom, ez a cél azt jelenti, hogy az egészséges társadalom, mint nemzeti cél megyénkben is megvalósuljon. A megújuló társadalom, mint cél esetében azt értjük, hogy a népesség fogyása álljon meg. A specifikus céloknál van egy gazdasági célrendszer, mely a versenyképesség erősítésére az innovatív gazdaság, a KKV szektor megerősítését tűzi ki elérendő célként. Van a klímaváltozással és benne a homokhátság kérdéskörével foglalkozó specifikus cél, van egy térségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó célrendszer és végül az intézményi infrastrukturális célok. A specifikus célokat követően a horizontális célok kerülnek meghatározásra, melyeket minden más cél megvalósítása során figyelembe kell venni. Ezek a területi kohézió, az esélyegyenlőség, partnerség és többszintű kormányzás, fenntartható fejlődés. A célok után következnek a prioritások.
- 10 -
Bányai Gábor elnök: A specifikus célok között szerepel Kecskemét és Kiskunfélegyházi vonzáskörzet járműipar beruházási képzési és alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása. A vita alapján elmondható, hogy nem csak a járműiparra és nem csak a megye egy-egy körzetére, hanem az egész megyében a gépiparra igaz ez a megállapítás. Dr. Kecskés László: A prioritások meghatározásánál nagyon fontos szempont az, hogy olyan prioritásokat kell nevesíteni, melyek megvalósíthatók. A célrendszerben szerepel a vállalkozások együttműködése, az európai térségi integrációt elősegítő eszköztár megerősítése, bővítése. Bányai Gábor elnök: Bács-Kiskun megye agrármegye. Fontos, hogy a prioritások között szerepeljen az agrár innovációs képesség kibontakoztatása. A vízmegtartó infrastruktúra fejlesztését ki kellene egészíteni a vízpótló infrastruktúrával. A Duna-Tisza közi hátságon a Duna és Tisza folyókon kell mindennek a vízzel kapcsolatos infrastruktúra-fejlesztésnek megvalósulnia. Az élhető és életképes vidék prioritásai között szerepelni kell, hogy a helyben termelt mezőgazdasági termékeket a közszféra intézményeiben étkeztetésre kell felhasználni. Mindennek a fejlesztése egy kiemelt cél. A makro-térségi integrációt gátló hiányzó infrastrukturális fejlesztések között szerepeltetni kell az M8-as, M9-es, 44-es, 51-es és 52-es főutak fejlesztését. Suhajda Krisztián: Az élhető és életképes vidék prioritásai között szerepelni kell, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának belső és külső piacra jutását támogató fejlesztéseknek, az intézményekben a helyben termelt áruk felhasználásának. Az általa elmondottak korábban már a vitában is más formában elhangoztak. Bányai Gábor elnök: Megköszöni a területfejlesztési koncepció szakértőinek a vitában nyújtott segítségét, a képviselők valamennyi javaslatát. Kéri dr. Szigeti László főjegyzőt, hogy ismertesse a napirendhez kapcsolódó határozat-tervezetet. Dr. Szigeti László: A közgyűlés megtárgyalta Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciójának II. javaslattevő fázisának előkészítését. A közgyűlés a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat elfogadva, felkéri a közgyűlés elnökét, hogy azokat építtesse be a koncepcióba. A Megyei Közgyűlés 14 igen szavazattal (10 fő nem szavazott) döntött: 77/2012. (XI.30.) Kgy Bács-Kiskun megye 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepciója – II. javaslattevő fázis előkészítésének vitája
Határozat
A közgyűlés megtárgyalta Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepció II. javaslattevő fázisának előkészítését. A közgyűlés a vitában elhangzott észrevételeket, ja-
- 11 -
vaslatokat elfogadva, felkéri a közgyűlés elnökét, hogy azokat építtesse be a koncepcióba. Felelős: Bányai Gábor elnök Határidő: 2012. december 15. Bányai Gábor elnök: A napirend végére érve mindenkinek megköszöni a munkát, a testület ülését bezárja.
Kmf.
Bányai Gábor megyei közgyűlés elnöke
Dr. Szigeti László megyei főjegyző
