Iktatószám: MN/23335-8/2012. Tárgy: a kiskorúakra vonatkozó törvényi előírások megsértése Ügyintéző: Személyes adat Melléklet: a jogsértő műsorszám részletes leírása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1848/2012. (X. 17.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a Magyar Televízió Nonprofit Zrt.-vel (1037 Budapest, Kunigunda útja 64., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató „M1” állandó megnevezésű csatornáján 2012. március 11-én 21 óra 57 perces kezdettel sugárzott „New York bandái” című műsorszám (a továbbiakban: műsorszám) közzétételével megsértette a műsorszámok korhatárkategóriába sorolására vonatkozó törvényi előírást, ezért a Médiatanács a Médiaszolgáltatót 50.000,- Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató a fenti műsorszám 2012. március 11-én 21 óra 57 perces kezdettel történt közzétételével megsértette a műsorszámok sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi előírást, ezért a Médiaszolgáltatót felhívja, hogy a jelen határozat közlésétől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszám előzetesének 2012. március 11-én 21 óra 20 perckor történt közzétételével egy alkalommal megsértette a műsorelőzetesek közzétételére vonatkozó törvényi előírást, ezért a Médiaszolgáltatót 10.000,- Ft, azaz tízezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A Médiaszolgáltató a bírságot e határozat közlését követő nyolc napon belül köteles megfizetni a Médiatanács Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00295141-00000024 számú számlájára. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Médiaszolgáltató késedelmi pótlékot köteles fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szembeni bírság igényét közigazgatási úton érvényesíti. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság tárgyalás tartása nélkül 30 napon belül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.
INDOKOLÁS A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv) 167. § (1) bekezdése alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató „M1” állandó megnevezésű csatornájának 2012. március 11-i adásnapján sugárzott tárgybani műsorszámot. A hatósági ellenőrzés megállapításai szerint a Médiaszolgáltató a műsorszámot a IV., azaz „tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott” korhatári kategóriába sorolta, ám azt a filmben megjelenő erőszakos cselekmények, a szexualitás, a trágár nyelvezet miatt vélhetően magasabb, az Mttv. 9. § (6) bekezdése szerinti „tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott” V. kategóriába kellett volna sorolni. A hatósági ellenőrzés során megállapítást nyert továbbá, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámot vélhetően nem megfelelő időpontban sugározta, mivel az V. kategóriába tartozó műsorszámokat az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontja alapján 22 óra és 05 óra között lehet közzé tenni. A fentieken túlmenően felmerült az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megsértése is, mivel a Médiaszolgáltató a műsorszám előzetesét 2012. március 11-én 21 óra 20 perckor sugározta, noha azt csak az előzetes által bemutatott műsorszám részére előírt időpontban, vagyis 22 óra és 05 óra között lehetett volna közzé tenni. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a Médiatanács az Mttv. 182. § ba) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból 2012. szeptember 12-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 1641/2012. (IX. 12.) számú, MN/23335-4/2012. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján, a Ket. 29. § (5) bekezdése szerinti tartalommal értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során a Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében nyilatkozattételi, és a 68. § (1) bekezdése alapján iratbetekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató az eljárás megindításáról értesítő végzést a visszaérkezett tértivevény tanúsága szerint 2012. szeptember 19-én vette át. A Médiaszolgáltató 2012. október 1-jén kelt, a Médiatanácshoz 2012. október 12-én érkezett nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint a műsorszám magasabb, az Mttv. 9. § (6) bekezdése szerinti V. kategóriába sorolása nem indokolt. Véleménye alátámasztására az alábbiakat adta elő. A Médiaszolgáltató szerint a műsorszám az amerikai metropolisz történetének korai szakaszát mutatja be azzal a céllal, hogy érthetővé tegye, honnan erednek azok a társadalmi jelenségek, amelyek a ma világában is dominánsak; az erőszak, a zsarnokság, a kizsákmányolás; illetve a szabadság, a boldogulás iránti vágy hogyan formálta a későbbi világváros társadalmi viszonyait. A filmben világosan kirajzolódnak az erkölcsi határvonalak, a film befejezése az erkölcsi egyensúly helyreállításával zárja le a cselekményt, az erőszakos magatartás következményei pedig úgy jelennek meg, hogy az jó alapot teremthet a téma feletti elgondolkodásra, vitára. A tizenhat és tizennyolc év közötti generáció számára mind az erőszak, mind a szexualitás olyan téma, amely különösen érdekli és foglalkoztatja őket, és az ezekkel kapcsolatos gondolkodáshoz a New York bandái című film építő, és korántsem romboló módon járulhat hozzá.
2
A film műsorba helyezésekor a korábbi korhatár jelölések kerültek figyelembe vételre, ugyancsak figyelembe véve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság weboldalán elérhető listán szereplő információkat, továbbá a nemzetközi besorolásokat. A filmet moziban és DVD-n a Budapest Film mutatta be, mindkét esetben „tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott" besorolással. Véleménye szerint a hatóság által kiemelt jelenetekre nem jellemző, hogy az erőszak ábrázolás módja öncélú hatáskeltés eszköze lenne; a dramaturgiai funkció betöltése érdekében alkalmazott képek semmiképpen nem öncélúak, és a tizenhat és tizennyolc év közötti korosztály számára megfelelő biztonsággal értelmezhetők. Mindemellett hangsúlyozta, hogy egy szerzői filmet nem lehet egyes kiragadott jelenetei alapján megítélni, így a médiaszolgáltató is a film egészét vette figyelembe a helyes korhatári kategória meghatározásánál. Álláspontja szerint a „New York bandái" olyan művészi igényességgel elkészített filmalkotás, amely a bemutatott erőszakot elítélve, építő módon járul hozzá a 16 és 18 év közötti korosztály gondolkodásához, személyiségfejlődésük káros befolyásolására következésképpen nem alkalmas. A filmalkotás nem dicsőíti az erőszakot, sem nem bagatellizálja azt és nem alkalmas annak kritikátlan megítélésére. Az erőszak nem csábító és kipróbálásra ösztönző módon jelenik meg a filmben, hanem erkölcsileg elítélt és negatív példaként van jelen. A kérdéses elismert filmalkotás tekintetében az erkölcsi üzenet mindenképpen pozitív és építő, a bemutatott agresszió pedig határozottan elkülönül a kívánatos, társadalmilag elfogadott magatartástól, a film végkicsengésében az egyértelműen helytelenítve van, a negatív figurák pedig nem alkalmasak azonosulásra. Mivel a kifogásolt műsorszámra nem jellemző a feldolgozhatatlan, azonosulásra késztető, helytelenítés és ellensúlyozás nélküli nyers erőszak, nem tartja megalapozottnak a műsorszámmal szemben a IV. korhatári kategóriába sorolás kifogásolását. Álláspontja szerint a műsorszám mondanivalója, jelenetei és képi hatásai – sem összességükben, sem a hatósági ellenőrzés megállapításaiban kifogásolt jelenetei külön-külön – nem alkalmasak arra, hogy negatívan hassanak a 16 és 18 év közötti korosztályra annak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének negatív befolyásolásával. A fentiek alapján tehát, álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám megfelelt a IV. korhatári kategóriába sorolás feltételeinek, azaz nem volt alkalmas a 16 és 18 év közöttiek fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A Médiaszolgáltató az előadottak alapján a hatósági eljárás megszüntetését kérte a Médiatanácstól. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a vizsgálati jelentés és a műsorszám megtekintése, valamint a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az Mttv. 9. § (6) bekezdésének megsértése A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb, az Mttv. 9. § (6) bekezdése szerinti V. korhatári kategóriába tartozik.
3
Egy kisfiú (Amsterdam Vallon) végignézi, amint Hentes Bill, a „Bennszülöttek” vezére megöli édesapját New York két rivális bandájának összecsapása során. Ekkor árvaházba kerül, majd 16 évvel később visszatér szülőhelyére az úgynevezett Öt pontra, ahol gyermekkori ismerősére (Johnny) is rátalál. Megtudja, hogy a Bennszülöttek évente megünneplik édesapja (Vallon pap) halálának a napját. Amsterdam meg akarja ölni apja gyilkosát, és a célja elérése érdekében másnak adja ki magát. Csatlakozik Hentes Bill csapatához, eközben közel kerül a bandavezérhez, egy alkalommal még az életét is megmenti. A gyerekkori barát, Johnny viszont egy lány (Jenny) miatt elárulja őt. Bill bosszút áll, de nem öli meg Amsterdamot, csak megégeti az arcát. Amsterdam Jenny segítségével meggyógyul, és végül harcra hívja Billt. A városban keletkező zavargások kis híján megakadályozzák Amsterdamot bosszúja beteljesítésében. A párharcban Amsterdam megöli Billt. A filmalkotás középpontjában New York város megalakulásának mítosza áll. A történet szerint a híres metropolisz vérben született, az egymással rivalizáló bandák tagjai életüket áldozták a saját igazukért, illetve a „törzsük” területéért. A műsorszám központi témája a bosszú, valamint az erőszakosan, sokszor kifejezetten brutális módon megoldott konfliktus volt. Gyakorinak számítottak a szúró-vágó fegyverekkel okozott nyílt sebek, csonkolások, valamint ezek maradandó nyomainak ábrázolása. Az ír származású McGinn pl. harci pörölyével többször okozott veszteségeket az ellenség soraiban. A nyitó jelenetben egy férfinak súlyt le a lábára, aki nyílt törést szenved el az erőteljes ütés hatására. Az erőszak, az emberek fizikai fenyegetése halmozottan fordult elő a műsorszámban. A negatív főhős, Amsterdam Vallon esküdt ellensége, Hentes Bill egy kegyetlen mészáros, aki hidegvérrel, az emberi életre való tekintet nélkül gyilkol bárdjával és késeivel. Egy jelenet alkalmával, kártyázás közben – vélhetően azt feltételezve, hogy játékos társa csalt – előrántja kését, és minden előzmény, vagy megjegyzés nélkül ellenfele kezébe állítja a hegyes tőrt. Míg egy másik alkalommal a vele épp tárgyalni készülő McGinn-t támadja orvul hátba, hentesbárdot hajítva a hátába. Az V. korhatári kategóriába sorolandó műsorszámok esetében nem csak kizárólagosan a kiskorúak védelme szempontjából kifogásolt jelenetek száma a meghatározó, hanem főképp azok minősége. A műsorszám film bővelkedik mind halmozottan előforduló erőszakos tartalomban, mind pedig felfokozott intenzitású véres jelenetsorokban. Az egyik szekvenciában egy lázadó férfi késsel támad az egyenruhát viselő katonákra. A beállításban lassításban látható, amint a férfi egyre közelebb ér az egyenruhásokhoz. Tíz katona vállhoz emelt szuronyos puskájával néz szembe, majd amikor már szinte egy lépésre van az egyenruhásoktól, azok elsütik a fegyvereiket. A golyók átszaggatják a támadó férfi mellkasát, aki a karját maga mellé engedve egy vértócsában rogy térdre, majd elhasal a katonák előtt. A következő snitten a vérben heverő férfi felülről látható, mintha az égiek tekintenének rá, így heroizálva a szereplő vakmerő és értelmetlen halálát. Egy másik jelenetben a lázadók tömött sora áll szemben a katonákkal, akik puskájukat a tömegre szegezik. A parancsnok utasítására az egyenruhások sortüzet nyitnak a tömegben állókra. Mindeközben felcsendül egy diadalmas ír zene, amely mintha a háborúba indulók és az igazukat védeni kívánók halálának dicsőségét hangsúlyozná, mintegy legitimálva több tucat ember halálát.
4
A lövedékek átfúrják a lázadók soraiban állók mellkasát, valamint egyéb testrészeit. Mindeközben lassítás mutatja, ahogy a fájdalomtól groteszk módon kicsavarodott testek lehullnak az utca kövére, és pirosra festik azt. A szimbolikus jelenet plaszticitása semmit nem enyhít annak drámai és megrázó jellegén. A kimerevített képek és a lassításhoz használt effektek még inkább fokozzák a brutalitás vizuális megjelenítését. A műsorszám annak ellenére, hogy fikciós tartalmú, próbál kapcsolódni az 1860-as évekbeli eseményekhez, így a lázadások bemutatásának alkalmával külön figyelmet fordít az afroamerikaiak ellen elkövetett merényletek részletezésére. A New York-iak által érzett rasszista gyűlölet is bemutatásra kerül, gyakori a „fekete” és a „nigger” szavak durva és offenzív használata. Több alkalommal mutatnak be dühödt amerikaiaknak áldozatul eső színes bőrű férfiakat. Egy jelenetben közelről látható, amint egy afroamerikai férfit többen lefogva vonszolnak, majd hirtelen egy lázadó a kiszolgáltatott férfi elé lép, és egy gyors és határozott mozdulattal szíven szúrja áldozatát. A fekete férfi feje élettelenül lebukik, majd a tömeg egy lámpaoszlophoz húzza a testét, és kötéllel a kézben arra készülnek, hogy fellógassák a holttestet az oszlopra. Később egy fáklyával felgyújtják a póznára kötött halott férfit. Az intenzív erőszakos cselekmények és a fajgyűlölet vizuális, illetve verbális megjelenítésén túl a műsorszámban fellelhető további problémás témáknak számítottak a szexualitás, a trágár nyelvezet, illetve a nők ellen elkövetett fizikai erőszak. A megjelenített erőszakos cselekmények vizuálisan és akusztikusan felerősítve, különösen intenzív módon kerültek bemutatásra, gyakorta alkalmazva a kiemelés, valamint a hangsúlyozás filmes eszközeit: a lassítást, a közelképet, a gyors vágást. A Médiatanács a Médiaszolgáltató vonatkozó nyilatkozatával összefüggésben az alábbiakat állapította meg: A tárgybani műsorszám központi témája a bosszú, valamint az erőszakosan, sokszor kifejezetten brutális módon megoldott konfliktus volt. A műsorszámban tehát nem rajzolódtak ki erkölcsi határvonalak, az erőszak ábrázolása öncélú (szúró-vágó fegyverekkel okozott nyílt sebek, csonkolások, valamint ezek maradandó nyomainak ábrázolása) volt. A vizuálisan és akusztikusan felerősített erőszakos jelenetek nem tekinthetők olyan képsoroknak, melyek az érintett korosztály értékrendjét építenék, vagy alapot teremtenének a téma feletti elgondolkodásra vagy vitára. Nem csupán az erőszakot és a szexualitást bemutató, valamint a trágár nyelvezettel élő képsorok száma, de az ilyen jelenetek minősége, az emberi élet kioltása, a fajgyűlölet és az emberi szenvedély brutális és explicit megjelenítése is a műsorszám V. korhatári kategóriába történő sorolását indokolja. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. A Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. sz. ítéletében és a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésében megállapította [LB.Kfv.III.37507/2001/5.], hogy a kiskorúak különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni reális értékítéletükből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzik és értékelik, mivel a kiskorúak még a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja a személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is, és erre tekintettel a minősítésnél a médiaszolgáltatóknak mindig megszorítóan és nem megengedően kell eljárniuk. Nem állják tehát meg a helyüket a Médiaszolgáltató azon megállapításai, melyek szerint a Médiatanács által kifogásolt jelenetek építő, elgondolkodtató képsorok volnának, melyek az érintett korosztály számára megfelelő biztonsággal értelmezhetők.
5
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.065/2004/3. és a 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéletei tartalmazzák azt is, miszerint a korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni nemcsak szóhasználatát, hanem képi megjelenítését, hang- és zenei aláfestését, tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál. A tárgybani műsorszámban kifejezetten intenzív módon kerültek ábrázolásra az erőszakos, és a szexualitást naturális módon megjelenítő képsorok, így azok a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak voltak. Mindezek alapján nem megalapozott a Médiaszolgáltató azon észrevétele sem, mely szerint nem lehet egy adott műsorszámot egyes kiragadott jelenetei alapján megítélni. A fent hivatkozott ítéletek, valamint a kialakult bírói és jogalkalmazói gyakorlat szerint amennyiben valamely műsorszám olyan elemeket tartalmaz, amelyeket besorolásuk esetén magasabb kategóriának megfelelően lehetne csak sugározni – éppen a minősítésnél való megszorító eljárásra, továbbá a védendő korosztályra tekintettel – az egész műsorszámot eggyel magasabb kategóriába kell sorolni és annak megfelelően sugározni. Összességében a Médiatanács megállapította, hogy a műsorszámban megjelenő témák, valamint a feldolgozásuk módja nem felelt meg a IV. korhatár-kategória szempontjainak. A műsorszámban előforduló szexuális aktusokat megjelenítő képsorok, valamint az erőszak halmozott jelenléte, továbbá a különféle szúró-vágó eszközökkel elkövetett merényletek és harci sebek véres, realisztikus bemutatása károsan befolyásolhatta a tizennyolc év alattiak személyiségfejlődését, ezért a műsorszám magasabb korhatári kategóriába sorolandó. Az Mttv. 9. § (6) alapján „azt a műsort, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.” A fentiek alapján a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 9. § (6) bekezdését. 2. Az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése Az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontja értelmében „az V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető közzé.” Tekintettel arra, hogy az V. korhatári kategóriába tartozó műsorszám 21 óra 57 perces kezdettel került sugárzásra, a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontját is. 3. Az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megsértése Az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontja szerint „a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a műsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye.” Figyelemmel arra, hogy a műsorszám 2012. március 11-én sugárzott előzetese is 22 óra előtt, 21 óra 20 perces kezdettel került sugárzásra, a Médiaszolgáltató egy alkalommal megsértette az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontját is. A műsorszám jogsértő tartalmának leírását a jelen határozat elválaszthatatlan részét képező melléklet részletesen tartalmazza. A melléklet rögzíti és részletezi a határozat törzsszövegében szereplő jogalkalmazói megállapítások pontos tényállási alapját. A jogsértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmény megállapítása során a Médiatanács az alábbi szempontokat vette figyelembe.
6
Az Mttv. 186. § (1) bekezdésében szabályozott felhívás jogkövetkezménye abban az esetben alkalmazható, ha a jogsértés csekély súlyú és ismételtsége nem állapítható meg. Az Mttv. 187. § (4) bekezdése értelmében „ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket.” Az Mttv. 9. § (6) bekezdésének megsértése A Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 9. § (6) bekezdésének megsértését jelen határozat meghozataláig nem állapította meg, ám a műsorszámban előforduló (és a fentiekben, valamint a határozat mellékletében részletesen kifejtett, bemutatott) erőszakos cselekmények, az explicit szexualitás és trágár nyelvezet, továbbá mindezek intenzív vizuális és akusztikus bemutatása miatt a műsorszám nem megfelelő kategorizálása nem tekinthető csekély súlyú jogsértésnek. Így az Mttv. 186. § (1) bekezdésében meghatározott felhívás jogkövetkezménye az Mttv. 9. § (6) bekezdés megsértése kapcsán nem alkalmazható. A Médiatanács ezért – a hatályos szabályozási környezettel összhangban és a kialakított szankcióalkalmazási gyakorlatának megfelelően – az Mttv. 187. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények közül a bírság alkalmazása mellett döntött, mivel a kérdéses jogsértés vonatkozásában e közjogi eszközt ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa a jövőbeni jogsértések elkövetésétől. A Médiatanács úgy ítélte meg, hogy az egyedi ügyben, az ügy sajátosságai mentén végrehajtott mérlegelés alapján megállapított, a jogsértéssel arányos bírság kellő visszatartó erővel rendelkezik a további jogsértések tekintetében. A jogsértés miatti jogkövetkezmény alkalmazásának alapját az Mttv. 187. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja jelenti. A jelen eljárásban kiszabható bírság maximális összege az Mttv. 187. § (3) bekezdése bb) alpontja értelmében ötvenmillió forint: „187. § (2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. (3) A Médiatanács és a Hivatal – a (7) bekezdés figyelembevételével – a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: […] b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint: ba) JBE médiaszolgáItató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig, bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig terjedhet.” Az Mttv. 187. § (2) bekezdés szerinti további mérlegelési szempontok, így az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek száma, a jogsértés folyamatossága és időtartama, a jogsértéssel elért vagyoni előny, a jogsértéssel okozott érdeksérelem és kár, valamint a jogsértés piacra gyakorolt hatása jelen jogsértés vonatkozásában nem voltak értékelhetők. A Médiatanács az Mttv. 187. § (2) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörében a fokozatosság és arányosság elvének figyelembe vételével, az Mttv. 9. § (6) bekezdés egy alkalommal történő megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (ötvenmillió forint) 0,1%-ának megfelelő mértékű, azaz 50.000,- Ft összegű bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben.
7
A Médiatanács a bírság összegének meghatározásakor tekintettel volt arra, hogy egy esetleges újabb jogsértés esetén alkalmazandó jogkövetkezmény meghatározásánál érvényesülhessen a fokozatosság elve, azaz az ismétléssel járó növekvő progresszivitás és a szankcionálás kiszámíthatósága, előreláthatósága. Az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése A Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértését jelen határozat meghozataláig nem állapította meg. A törvénysértés súlya tekintetében a Médiatanács megállapította, hogy az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése a jelenlegi esetben csekély súlyúnak minősült, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a műsorszámot 21 óra 57 perckor, azaz három perccel az előírt idősáv előtt sugározta. Az ismételtség hiányára és a jogsértés csekély súlyára egyaránt tekintettel a Médiatanács az Mttv. 10. § (1) bekezdés d) pontjának megsértése miatt az Mttv. 186. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt alkalmazta a Médiaszolgáltatóval szemben. Az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megsértése A Médiatanács a Médiaszolgáltatóval szemben az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megsértését jelen határozat meghozataláig két alkalommal állapította meg, az alábbiak szerint. a Médiatanács határozatának száma
az Mttv. megsértett rendelkezése
a jogsértés elkövetésének időpontja
az alkalmazott jogkövetkezmény
173/2012. (I. 25.)
Mttv. 10. § (1) f)
2011. IX. 23.
felhívás [Mttv. 186. § (1)]
1562/2012. (VIII. 29.)
Mttv. 10. § (1) f)
2012. V. 14.
jogsértésenként 10.000,- Ft bírság [Mttv. 187. § (3) bb)]
A fentiek alapján megállapítható, hogy az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának jelen ügyben egy alkalommal történt megsértése vonatkozásában nem áll fenn a jogsértés ismételtsége, mivel az érintett jogszabályhely megsértését ugyan két korábbi alkalommal állapította meg és egy esetben szankcionálta a Médiatanács, de az első esetben alkalmazott felhívás jogkövetkezmény az ismételtség Mttv. 187. § (4) bekezdésében meghatározott, fent idézett fogalmából következően annak szempontjából nem vehető figyelembe (mivel a felhívás csekély súlyú törvénysértés sértés esetén és ismételtség hiányában alkalmazható). A Médiatanács 1562/2012. (VIII. 29.) számú, második határozatában megállapított jogsértést pedig a tárgybani jogsértéshez képest később követte el a Médiaszolgáltató, ezért az a jelen bírság kiszabásánál bírságnövelő tényezőként nem vehető figyelembe. Az V. korhatári kategóriába tartozó műsorszámot népszerűsítő előzetes 2012. március 11-én 21 óra 20 perckor, azaz negyven perccel a műsorszám részére előírt idősáv kezdetét megelőzően történt közzététele ugyanakkor nem tekinthető csekély súlyú jogsértésnek. Így az Mttv. 186. § (1) bekezdésében meghatározott felhívás jogkövetkezménye az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megsértése kapcsán nem alkalmazható.
8
A Médiatanács ezért az Mttv. 187. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények közül a bírság alkalmazása mellett döntött, mivel a kérdéses jogsértés vonatkozásában e közjogi eszközt ítélte a legalkalmasabbnak arra, hogy a Médiaszolgáltatót visszatartsa a jövőbeni jogsértések elkövetésétől. A Médiatanács úgy ítélte meg, hogy az egyedi ügyben, az ügy sajátosságai mentén végrehajtott mérlegelés alapján megállapított, a jogsértéssel arányos bírság kellő visszatartó erővel rendelkezik a további jogsértések tekintetében. A Médiatanács az Mttv. 187. § (2) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörében a fokozatosság és arányosság elvének figyelembe vételével, az Mttv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának egy alkalommal történő megsértése miatt a kiszabható bírságmaximum (ötvenmillió forint) 0,02%-ának megfelelő mértékű, azaz 10.000,- Ft összegű bírságot szabott ki a Médiaszolgáltatóval szemben. A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2012. október 17. A Médiatanács nevében: Szalai Annamária elnök dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag
Kapják: 1.
Személyes adat
9
Melléklet a Médiatanács 1848/2012. (X. 17.) számú határozatához A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A médiaszolgáltató besorolása:
New York bandái 2012. március 11. 21:57:20 - 00:36:59 M1 160 perc IV. kategória
A kifogásolt tartalmak és jelenetek 22:05:20 – 22:09:38 Amsterdam édesapja, Vallon pap, a „Döglött nyulak” banda vezére a műsorszám elején összecsap az utcán Hentes Bill bandájával. Zenei aláfestéssel, különböző szúró és vágó eszközökkel esik egymásnak a két csoport. McGinn súlyos pöröllyel sújt le ellenfele lábára, az áldozat lábszára kettétörik az erős csapás következtében. Az önmagából kifordult láb jól kivehető. Több torokmetszést is láthatunk, amint az áldozatok vére kifröccsen a fehér hóra. A kamera közeli képen mutatja, amint egy kendőt viselő férfi hátába szúródik egy tőr. A férfi fájdalmában felordít, és a hátából kiálló kés felé nyúl, majd aléltan zuhan arccal a földre. Több gyermek, köztük Vallon fia is egy ház tetejéről figyeli az eseményeket. Hentes Bill hentesbárdjával és egy nagy késsel szedi áldozatait. Majd Vallon papot, McGinn-t és boszorkány Maggie-t láthatjuk közelebbről harc közben – több lassított felvétel fokozza a jelenet intenzitását. Egy férfi feje szuperközeli plánban látható, mintha a kamerának csapódna. Ezután Maggie hegyes körmeivel és fogaival sikoltva, a magasból ráugrik egy férfira, majd puszta kézzel kiszakítja annak fülét. Sok seb és vér látható. Hentes Bill bárdját egy férfi karjába vágja. A penge szinte teljesen átvágja a férfi végtagját. Az összecsapás legdrámaibb pontja, amikor Hentes Bill belevágja Vallon pap gyomrába a kését. Ekkor a pap fojtogatni kezdi, de Bill a másik kését is beleszúrja ellenfelébe. Mindketten véresek. Vallon pap összeesik, és fia a tetőről odaszalad hozzá. Apja még él, de Bill azzal vigasztalja fejét simogatva, hogy mindjárt vége lesz, majd beleszúrja kését. Vallon pap, fia arcát fogja, mikor kileheli lelkét. Bill ekkor elmondja a bandájának, hogy a fülek és orrok a nap trófeái, de felhívja a figyelmüket, hogy Vallon paphoz ne nyúljanak, őt nem csonkíthatják meg. 22:10:19 – 22:10:25 Amsterdam elveszi apja holttestéről a kést, és intenzív zenei aláfestés közepette nekitámad a Bennszülötteknek, majd elszalad. 22:30:47 – 22:30:58 Boszorkány Maggie a kocsmában egy fület vág a pultra a csaposnak, miután ellökött valakit a pulton lévő hordótól. A csapos megkérdezi, hogy bal vagy jobb fül-e, és egy nagy üvegbe helyezi a testrészt. 22:33:19 – 22:33:37 Hentes Bill kártyázás közben minden előzmény nélkül a kését az egyik kártyapartnere kezébe vágja, aki felordít. Bill nem sokkal később kihúzza a tőrt, és áldozata eloldalog. 22:56:10 – 22:56:13 Négy embert felakasztanak a főtéren, akik a bűneikért nem érdemeltek ilyen kegyetlen büntetést, viszont William Tweed helyi politikus példát akar statuálni – ez által szemléltetni, hogy a törvény keze lesújt a bűnözőkre.
10
23:02:21 – 23:02:30 Jenny elmondja Amsterdamnak, hogy a hasán azért van sebhely, mert volt egy gyermeke, akit kivágtak belőle. A sebhelyet megmutatja a kamera. (Erről semmilyen egyéb részlet nem derül ki a műsorszám további részeiben. Egy későbbi beszélgetésből következtetni lehet arra, hogy esetleg Hentes Bill gyermekét hordta.) 23:10:54 – 23:12:19 Egy férfi a színházban rálő Hentes Billre. Amsterdam menti meg az életét azzal, hogy figyelmezteti. Ezt követően Amsterdam rátámad a merénylőre, és ártalmatlanítja. Hentes Bill vallatja a sebesültet, de mire mondhatna bármit, meghal. A jelenetben Hentes Bill zakója és a sérült férfi sebe is nagyon véres, és a támadó halálhörgését is hallani. 23:15:28 – 23:15:31 Bill megmenekülésének estéjén mulatságot tartanak. A tömegben egy rövid időre hallani lehet egy nő érzéki nyögéseit, majd a kamera el is fut előtte. Látni, ahogyan az asztalon hanyatt fekszik, és az asztal előtt álló férfi magáévá teszi. 23:19:00 – 23:19:13 A műsorszámban több alkalommal is megjelennek prostituáltak. A képeken egy mulatság után Hentes Bill (felöltözve) látható három meztelen nővel egy ágyban. 23:17:50 – 23:18:59 Amsterdam dühösen beront a fogadó szobájába, ahol Jenny tartózkodik, felrúgja a lány előtt található mosóedényt, majd megpofozza a nőt, aki azonnal visszaüt. Dulakodni kezdenek, majd a férfi egy gerendának taszítja az asszonyt, és szemből lefogja a karjait. Amsterdam hangosan arra kéri, hogy higgadjon le. Jenny továbbra is ellenkezik, és harapni próbál. Ezt követően a dulakodás vad csókolózásba csap át, majd a Vallon fiú felemeli Jenny-t és a lány hátát a gerendának támasztva közösül vele. 23:29:32 – 23:30:00 Amikor Johnny feladja Amsterdamot Hentes Billnél, a bandavezér haragra gerjed. Hozzálöki egy paravánhoz, majd kését többször, nagy erővel a fiú feje mellé szúrja a bútorba. Közben azzal fenyegetőzik, hogy kivágja a nyelvét. 23:34:44 – 23:35:47 Jenny és Bill egy korábbi számukat adják elő. Bill késeket dobál a lány felé nagy pontossággal. Viszont a bandavezér egy kissé elveti a sulykot és meg akarja leckéztetni a lányt. (Talán rájött, hogy ő pontosan tudhatja, hogy ki Amsterdam.) Ijesztően gyorsan dobja a késeit, meg is sebesíti a lányt. A nőt a nyakánál megsérti az egyik dobás, ezért kiserken a vére. Bill láthatóan nagyon élvezi, hogy ráijeszt a lányra és közben a tömeg ujjong. 23:37:54 – 23:40:25 Vallon pap halálának évfordulóján a Bennszülöttek ismét ünnepséget tartanak. Amsterdam akkor akarja megölni Billt. A fiú a tömegben áll Bill beszéde alatt, felé dobja a kését, viszont Bill kivédi a támadást, majd beledob egy kést a fiú gyomrába. Miután a többi ember előtt is felfedi a fiú kilétét, kirántja belőle azt. Eközben Amsterdam hangosan nyög. Ezt követően Bill arcul üti, az emberei felteszik egy asztalra, ahova a bandavezér is felmászik, majd Amsterdam nyakába ül, és hentesbárdját és kését odaszúrja a fiú feje mellé. Majd miután a fekvő Amszterdam arcon köpi őt, több alkalommal erősen lefejeli a fiút. Hangos csattanások hallatszanak, majd amikor Bill felemeli a fejét, látható, hogy az csupa vér.(Vélhetően betörte Amsterdam orrát.)
11
Eközben Jenny tiltakozik, Bill pedig hangosakat nyög. A zenei aláfestés még jobban erősíti a látottakat. A jelenet végén a Hentes feldobja magasra bárdját, de az nem találja el Amsterdamot. Bill egy felhevített késsel megégeti Amsterdam arcát, hogy elcsúfítsa a fiút. Jenny kétségbeesetten kiáltozik. 23:38:51 – 23:38:58 Hentes Bill egyik embere fegyvert fog egy afroamerikai férfira, majd ordítva közli vele, hogy ez „nem feketéknek való”. Amikor a férfi továbbra sem tágít, durván odakiált: „Nem hallod nigger?” – majd arcon üti a férfit, aki az ütés következtében oldalra szegi a fejét. 23:50:44 – 23:51:09 Amsterdam felépülése után hátulról elkapja, majd megfojtja Vidám Jacket, mivel az le akarja lőni. A következő képkockákon már azt láthatjuk, hogy a volt bandatagból lett rendőr a lámpaoszlop tetejéhez van kikötözve. Amikor egy kisfiú rájön, hogy a férfi meghalt, a barátjáért szalad, hogy ő is láthassa a hullát. 23:54:55 – 23:56:00 Johnnyt a kerítésre húzta fel élve a Bennszülöttek bandája, amiért áruló lett és továbbra is tartotta Amsterdammal a kapcsolatot. Amikor Amsterdam barátját a területükön felnyársalva találja, le akarja emelni, de az nagyon hangosan kiabál. Majd Johnny elmondja neki, hogy nagyon fájnak a sebei, és kéri, hogy ölje meg. Amsterdam ezt meg is teszi. Jenny a kezébe ad egy pisztolyt. Amsterdam elnézést kér a barátjától, majd annak torkához szegezi a fegyvert, és meghúzza a ravaszt, miközben hangosan felordít. Látható, ahogy Johnny vére kifröccsen, amikor Amsterdam átlövi a torkát. 00:06:04 – 00:06:40 Hentes Bill elmegy McGinnhez, miután azt seriffnek választották. McGinn beinvitálja, hogy megbeszéljék az egymással kapcsolatos sérelmeiket. Mindketten elindulnak, de Bill hentesbárdját alattomosan, egy szó nélkül hátulról beledobja McGinni hátába. A férfi nem hal meg még ekkor, hanem Hentes Bill, az új seriff saját kalapácsával végez vele, és rója fel rá McGinn nevét, az általa elvett életek közé. Hentes Bill a magasba emeli ellenfele pörölyét, majd lesújt vele áldozata fejére. Mindezt az utcán jelentős tömeg szeme láttára viszi végbe, amikor a fegyver lesújt a tömeg felszisszen. Hallani a csont törését is. Hentes Bill még viccel is McGinnel, hogy ízlik-e a főztje. 00:09:40 – 00:10:10 Miután McGinn temetési menetét látjuk, néhány (talán történelmi) újságkivágás és fotó is bevágásra kerül fekete háttérrel, lassan, egymás után felvillanva. A halottak és amputáltak névsorának részletein is végigfut a kamera. 00:16:38 – 00:17:20 A zavargások közepette egy lázadó felkiált, amikor meglát egy afroamerikai férfit a tömegben: „Kapjuk el a niggert!” Ezt követően több, a közelben lévő ember rátámad a férfira. Ezt követően egy korházat mutatnak, ahol egy katona jelenti, hogy „két félholt feketét hoztak be”. Majd a narrációból megtudjuk, hogy veszélyben vannak a kisebbséghez tartozók, támadják őket. 00:17:22 – 00:17:30 Jenny-t váratlanul két férfi támadja meg. Egy fahusánggal gyomorszájon vágják a nőt, aki ettől kétrét görnyed, majd a kamera szuperközeiben egy az arca felé suhanó öklöt mutat. Csattanás hallatszik és Jenny aléltan terül el a földön. Egy pillanatra látható, hogy a lány szája sarkából vér szivárog. A mellette heverő táskáját ellopják.
12
00:17:54 – 00:18:02 Ki akarják rabolni Jennyt. Egy férfi inzultálja a földön fekvő nőt. Tapogatja a derekát, kezeivel fogdossa Jenny-t. A nő ijedten felsikolt, majd pisztolyt ránt. A férfi a fegyvert látva gyorsan távozik, mire hírtelen egy kést szorongató nő támad vadul Jenny-re. Jenny céloz, majd elsüti a fegyvert. A támadó arca eltorzul, kiejti kezéből kését, és elterül az utca kövezetén. 00:18:37 – 00:18:50 A vállánál fogva vonszolnak egy afroamerikai férfit, majd hírtelen a tömegből kilép egy lázadó, és egy késsel premier plánban szíven szúrja a kiszolgáltatott férfit. Ezt követően egy villanyoszlopra akarják felkötni a megszúrt férfi holttestét, majd a következő snitten egy korabeli illusztráció látható, ahol a helyiek afroamerikaikat kötöttek fel egy oszlopra. A jelenetet egy férfihang narrálja: „Megöltek egy négert!” 00:15:50 – 00:24:54 A feldühödött tömeg jómódú emberek házaiba is betör, fegyvereket lopnak, fosztogatnak. Közben egy távíró dokumentálja a tömeg vonulásának, pusztításának útját. Párhuzamosan a Döglött nyulak bandájának harcba indulásával láthatjuk az utcai eseményeket: a feketék bántalmazását és megölését, Jenny megverését és a teljes káoszt a városban. Az Öt ponton összetalálkozik a két banda, hogy megvívják harcukat. Több rendőr a lázadó tömegbe lő. Eközben szomorú ír zene szól, a járdát teljesen elfedi a vér. A bandák összecsapása előtt ágyúzni kezdik a hajókról a várost, ekkor csak a golyók süvítését hallani. Mindenki menekülni próbál, csak Bill és Amsterdam keresi egymást a nagy füstben. A Bennszülöttek egyik embere egy késsel ront neki a katonáknak, akik lelövik őt. Egy nagy vértócsában holtan esik össze, majd a Döglött nyulak egyik tagját is holtra verik a katonák puskatussal, miután az feléjük szalad. Amsterdam és Bill egymással szemben ülnek a földön, akkor már egy törmelék mélyen belefúródott Billbe, tudja, hogy itt a vég, Amsterdam keze által hal meg. A fiú hangos ordítással beleszúrja apja kését ellenfele gyomrába. Bill felnyög, fejét előre billenti, majd teste a földre dől. Amsterdam megfordítja a halott Billt, és szuperközeliben láthatjuk a bandavezér üvegszemét, majd ahogyan a szeme lassan becsukódik. 00:20:07 – 00:20:30 Egyenruhás katonák belelőnek a tömegbe, miután azok a felszólítást követően sem távoztak az utcáról. A sorokban álló tömeget megtizedelik a lövedékek, és több helyen megsérülve, véresen esnek az utca kövére. A következő snitt a földön heverő halottakat mutatja. Az átlyuggatott testekből kiömlő vér pirosra festi a kövezetet. A jelenet közben végig emelkedett, hősies, diadalmas zene szól, mintegy a boldog és győzedelmes halál indulója. Budapest, 2012. október 17. A Médiatanács nevében: Szalai Annamária elnök dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag Kapják: 1. Személyes adat
13
