Ügyiratszám: MN/25217-7/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1847/2012. (X. 17.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) személyes adat , a Demokratikus Koalíció elnökének (személyes adat , a továbbiakban: Kérelmező) a Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (1016 Budapest, Naphegy tér 8., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) M1 elnevezésű médiaszolgáltatásában 2012. szeptember 6-án 19 óra 30 perckor közzétett „Híradó este”, valamint a 22 óra 05 perces kezdettel sugárzott „Az Este” című műsorszámaival kapcsolatban 2012. szeptember 13-án benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2012. szeptember 14-én indult eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálata a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblától a Médiatanács (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) ellen indított keresettel kérhető. A Fővárosi Ítélőtábla a keresetlevelet harminc napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. Indokolás A Kérelmező a Médiaszolgáltató M1 állandó elnevezésű csatornáján 2012. szeptember 6-án 19 óra 30 perckor közzétett „Híradó este”, valamint a 22 óra 05 perces kezdettel sugárzott „Az Este” című műsorszámaival kapcsolatban, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményezett a Médiatanács előtt. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában és az Mttv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, a kérelem elbírálására pedig a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel.
Fenti rendelkezést alapul véve a jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása az Mttv. 181. § (1) bekezdése és a 182. § u) pontja alapján a Médiatanács hatósági hatáskörébe tartozik. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárki a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont — megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti — közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. § (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül — a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül — a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Médiatanács a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a kérelem a törvényi eljárási rendnek megfelelően, határidőben került benyújtásra. A Kérelmező kifogását a személyes adat e-mail címre küldte el 2012. szeptember 9-én. A Médiaszolgáltató a Kérelmező kifogására 2012. szeptember 11-én válaszolt, melyben az Smtv. 13. §-ára, valamint az Mttv. 12. § (2) bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy álláspontja szerint a felpanaszolt műsorszámok közzétételével nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Álláspontja szerint a „hivatkozott műsorokban a műsorvezető ismertette a szakértők álláspontját az ellenzéki pártok reakcióit is, tehát a kormánypárti állásponton túlmenően az eltérő álláspontok is megjelenítésre kerültek, ezért az Smtv. 13. §-ban foglaltakat a médiaszolgáltató nem sértette meg.” A Kérelmező által 2012. szeptember 14-én postára adott kiegyensúlyozottsági kérelem szeptember 18-án, az Mttv. 181. § (3) bekezdésében rögzített tíz napos határidő betartásával érkezett meg a Hatósághoz. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelem vonatkozásában megállapította, hogy az a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Médiatanács a 2012. szeptember 17. napján kelt, MN/25217-3/2012. ügyiratszámú értesítésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (3) bekezdés b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, és egyben felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és iratbetekintési jog illeti meg.
2
A Kérelmező a Médiaszolgáltató kifogásolt műsorszámaiban közzétett, az IMF követeléslistájáról szóló összeállítás tartalmát érintően fogalmazott meg, az Smtv. 13. §ának, valamint az Mttv. 12. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozó, a műsorszámokban közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát sérelmező kifogást. A Kérelmező álláspontja szerint a kifogásolt műsorszámok nem feleltek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, mivel nem számoltak be személyes adat internetes hírportálon (a továbbiakban: hírportál) 2012. szeptember 6-án megjelent, az IMF és az Európai Unió által írt levél tartalmáról szóló, a műsorszámokban közzétett tájékoztatáshoz kapcsolódó írásról. A Kérelmező véleménye szerint a műsorszámokban közzétett tájékoztatásban szereplő témához szervesen kapcsolódott az a hír is, „miszerint Személyes adat kormánypárti érdekek miatt az IMF levélben foglaltakat eltúlozta és fenyegetőbbnek mutatta, mint valójában, illetve a levelet újként állította be.” A Kérelmező előadta: „A kifogásolt adások azt a hamis látszatot keltették, mintha csak egy, a Személyes adat meghivatkozott információi szerinti hír létezne. Ezzel szemben a valóság az, hogy két hír volt, így a tényszerűség és kiegyensúlyozottság követelménye akkor valósult volna meg a kifogásolt tájékoztatások során, ha a két hírre van lehetőségük egyidejűleg reagálni az ellenzéki pártoknak, a szakértőknek, de hozzáteszem, ugyanígy a kormánypárti politikusoknak is, azaz a műsorvezető (szerkesztő) maga fogalmazza meg, hogy délutánra már megjelent a Személyes adat től átvett hír cáfolata a médiában. A Személyes adat online információi, hírei közé ugyanis relációs jelet tenni nem lehet, mindhárom sokak által olvasott, elismert hírportál. A Médiaszolgáltató ezért, amikor úgy döntött, hogy tudósít az IMF követelési listájáról, nem válogathatott a rendelkezésre álló, egyébként egymást cáfoló hírek között: a kiegyensúlyozott és tárgyilagos tájékoztatás kötelezettség alapján a megjelent két hírről együttesen kellett volna tájékoztatnia, a két hír együttes közlésével valósult volna meg a kiegyensúlyozott és tárgyilagos tájékoztatás.” „Fontos rámutatni arra, hogy amíg a műsorvezető hírt közölt, addig az ellenzéki politikusok nyilatkozatai csak véleményként jelentek meg. Ezzel nem valósulhatott meg a kiegyensúlyozott közlés, az ellenzéki pártok véleményének lehozatala „kiegyensúlyozásnak" nem tekinthető, az ellenzéki pártok véleményével maximum a kormánypárti politikusok, vagy a kormányzattal egyetértő szakértők véleményét lehetett volna ellensúlyozni, de nem a hírt. A problémát ugyanis éppen azt jelenti, hogy hiányzott a másik hír, aminek a közzétételével a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósult volna; az ellenzéki politikusokat illetve szakértőket, továbbá a kormánypárti megnyilatkozókat a két hírről együttesen kellett volna nyilatkoztatni.” Mindezek alapján a Kérelmező a jogsértés tényének megállapítását, a Médiaszolgáltató közlemény közzétételére, vagy a Kérelmező álláspontját tartalmazó interjú közlésére kötelezését kérte a Médiatanácstól. A Médiaszolgáltató nyilatkozata 2012. október 4-én érkezett meg a Médiatanácshoz, melyben a Médiaszolgáltató előadta, hogy álláspontja szerint az eljárás tárgyát képező műsorszámaival nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában a következőket rögzítette: "A kérelem azt kifogásolja, hogy kiegyensúlyozatlan volt a tájékoztatás, mert annak időpontjában, 2012. szeptember 06-án 19.30 perckor, illetve 22.00 órakor már ismertek voltak a hírt cáfoló, az személyes adat internetes hírportálon 16 óra 33 perckor, illetve a személyes adat internetes portálon 22.09 percet megelőzően, pontosan nem meghatározott időpontban megjelent hírek. 3
A Híradó este adásának felkonferálásakor, a műsor indulását követő 00.00.03-00.00.07. másodpercek között elhangzott, hogy az ellenzék nem hiszi el a kormányfő bejelentésében foglaltakat. Az összefoglaló 00.06.11-00.06.15 másodpercei között elmondja a műsorvezető, hogy keresték az IMF-t, de nem sikerült nyilatkozatot kapniuk. A műsorszám 00.06.15 másodpercétől kezdődően, perceken keresztül az ellenzéki politikusok véleményét ismerteti. Az Este című hírműsor 00.07.00-00.10.10 percei között a műsorvezető és a meghívott szakértők a hír valóságtartalmával kapcsolatos álláspontjukat ütköztetik, a két szakértő egyértelműen hangot ad a bejelentés valóságtartalmát illető kétségeinek, kérdéses információként jelöli meg, hogy egyáltalán mikor keletkezett levélről beszélt a kormányfő, illetve egyikük megemlíti, hogy az internetes médiában kifejezett cáfolatok olvashatóak.” A Médiaszolgáltató álláspontja szerint „a kifogásolt esetben azzal, hogy a hír valóságtartalmát kétségbe vonó ellenzéki és szakértői megszólalások éppúgy teret kaptak, mint a hír maga, a híradás eleget tett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének.” A Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy a „híradás központi eleme a kormányfő személyes bejelentése, az ellenzéki politikusok és a szakértők ezzel kapcsolatos véleménye, nem pedig az azt kommentáló sajtóorgánumok híradásai (nem lapszemle), így az, hogy a műsorokhoz közeli időpontokban, ellentétes értesülését közzétevő két sajtótermék híre nem került ismertetésre, nem jelenti a kiegyensúlyozott tájékoztatás sérelmét, a néző tájékoztatást kapott a bejelentésről és az azzal kapcsolatos kétségekről is. A két internetes sajtótermék híre nem bírt több hitelességgel, mint a témát ismertető politikusok és szakértők véleménye.” Mindezek alapján a Médiaszolgáltató törvénysértés hiánya okán a hatósági eljárás megszüntetését kérte a Médiatanácstól. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A kérelemmel érintett, 2012. szeptember 6-án, 19 óra 33 perckor, a „Híradó este” című hírműsorszámban szereplő hírblokk a következőket tartalmazta: A hírösszeállítás kezdetekor a hírolvasó a következőket mondta: „Ezen az áron, így nem kell a Valutaalaptól a pénzügyi garancia. Ezt mondta a miniszterelnök arra a listára utalva, ami a sajtóban megjelent hírek szerint az IMF követeléseit tartalmazza. Nyugdíjcsökkentés, nyugdíjkorhatár emelés, személyi jövedelemadó emelés és ingatlanadó. Ezeket tartalmazza a Személyes adat ben megjelent lista. Személyes adat szerint minden szerepel benne, ami nem érdeke az országnak. Most alternatív tárgyalási javaslatot állít össze a kormány.” Személyes adat miniszterelnök a műsorban a következőket mondta: „Ha úgy tetszik, van tudásunk most már arról, hogy mit várnak tőlünk azok, akiktől egy biztonsági, pénzügyi garanciát szeretnénk igénybe venni.” Narráció: „A facebook-ra feltett üzenetben beszélt a sajtóban megjelent IMF feltételekről Személyes adat miniszterelnök. A Személyes adat csütörtöki száma közölte, hogy miket várnak el a magyar kormánytól a biztonsági hitelért cserébe. A listát a Fidesz frakció tagjai is megismerték szerda este. Ezen egyebek mellett a nyugdíjak csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése, a családi pótlék csökkentése, a személyi jövedelemadó emelése mellett az is szerepel, hogy legyen ingatlanadó, viszont ne legyen bankadó és ráadásnak a bankok pénzjuttatásban is részesüljenek. Személyes adat Sárváron a Fidesz-KDNP frakcióülése közben készült video üzenetében azt mondta, ezen az áron nem kell a pénzügyi garancia.” 4
Személyes adat miniszterelnök: „Minden szerepel benne, ami nem érdeke Magyarországnak. Ezért a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett, én személyesen is ezzel a véleménnyel értek egyet, hogy ezen az áron, így nem. A frakció felhatalmazott bennünket arra, hogy egy alternatív tárgyalási javaslatot hozzunk tető alá, a következő napokban ezen fogunk dolgozni.” Narráció: „Az egyik pénzügyi tanácsadó szerint ez jócskán kitolhatja a megegyezés időpontját.” Személyes adat , a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. pénzügyi elemzője a következőket mondta: „Hogy ha elhúzódnak a tárgyalások, illetve nem születik meg az IMF-fel a megállapodás, az sokkal sérülékenyebbé teheti az országot a külső hatásokkal szemben, így hogyha romlik a külső hangulat, tehát romlik a pénzügyi hangulat, az a forint további gyengülését hozhatja, illetve megemelkedhetnek az állampapír hozamok.” Narráció: „A Híradó által megkérdezett gazdasági elemző szerint a sajtóban megjelent lista alapján a Nemzetközi Valutaalap nincs tisztában a magyarországi viszonyokkal.” Személyes adat gazdasági elemző elmondta: „Ha átnézzünk az IMF-nek a követeléscsomagját, azt látjuk, hogy teljesen ellentétes elképzelések szerepelnek benne, amelyet a magyar valóságba átvinni, megvalósítani nagyon nehéz. Az egyik oldalról a nyugdíjakat szeretnék csökkenteni, szeretnék a nyugdíjkorhatárt emelni, a családi pótlékot csökkenteni. Azt gondolom, hogy ez a magyar társadalomban nem lehetséges.” Narráció: „A szakértő szerint a Valutaalapnak a kormányra kellene bíznia, hogy milyen intézkedésekkel teremti meg a gazdasági egyensúlyt és tartja három százalék alatt a költségvetési hiányt. Egyes számítások szerint, ha minden IMF követelést teljesítene a kormány, akkor a jövő évi költségvetést teljesen át kellene írni. Kerestük a Valutaalap magyarországi irodáját, az adásig nem válaszoltak kérdéseinkre.” A műsorvezető a következőket mondta: „Nem hiszik el az ellenzéki pártok, hogy a sajtóban megjelent megszorítási lista valóban az IMF-től származna. Az MSZP szerint ezek az intézkedések Személyes adat saját ötletei. A Jobbik szerint ez csak taktikai húzás volt a kormánytól, az LMP szerint sem létezik ilyen lista, ők civil megfigyelő kinevezését akarják, aki részt venne az IMF tárgyalásokon.” Narráció: „Halállista”, így kommentálta az MSZP elnökségi tagja a sajtóban megjelent követeléseket. Személyes adat úgy látja nincs bizonyíték arra, hogy valóban az IMF akarja a megszorításokat.” Személyes adat , az MSZP elnökségi tagja elmondta: „Ezeket az intézkedéseket Személyes adat akarja megtenni, ez régen a fejében van, és az IMF-re akarja kenni. Itt semmi másról nincs szó. Elhibázták az elmúlt két év gazdaságpolitikáját.” Narráció: „A Jobbik szerint a miniszterelnök internetes bejelentése csak színjáték. Személyes adat országgyűlési képviselő szerint lesz megállapodás, de a nyugdíjcsökkentésből nem lesz semmi, az ingatlanadót viszont bevezeti majd a kormány.” 5
Személyes adat a hírösszeállításban elmondta: „Ismét az emberek fizetik meg az elrontott kormányzás árát, ismét nem a bankokat vonják be a közteherviselésbe, hanem a magyar embereknek kell majd ezeket a költségeket állniuk.” Narráció: „Az LMP nem biztos abban, hogy a valódi lista jelent meg, ezért Személyes adat bejelentette, azt kezdeményezik, hogy az országgyűlés válasszon meg egy civil megfigyelőt, aki szintén részt venne az IMF tárgyalásokon.” Személyes adat , az LMP országgyűlési képviselője elmondta: „Hiszen akkor a kormányzat nem bújhat manipulatív módon az IMF tárgyalások mögé, hogy saját hibáit leplezze.” Narráció: „A Demokratikus Koalíció szerint az IMF sohasem maga fogalmazza meg egy kormány teendőit, hanem az adott kormánytól vár el működőképes gazdasági programot.” A hírösszeállítás a műsorvezető következő mondataival zárult: „Az Európai Bizottság egyenlőre nem kommentálja a Magyarországnak nyújtandó hitel feltételeivel kapcsolatos híreket. Ezt a testület gazdasági és pénzügyi szóvivője közölte az MTI-nek.” A kérelemmel érintett, 2012. szeptember 6-án, 22 óra 07 perckor, az „Az Este” című hírműsorszámban szereplő hírblokk a következőket tartalmazta: A műsorvezető a következő mondatokkal vezette fel az összeállítást: „Jó estét kívánok! Ezen az áron, így nem. Ezt mondta a miniszterelnök arról a listáról, amely az IMF feltételeit tartalmazza. Ebben eddig olyan érinthetetlennek tűnő területekhez nyúlna a Valutaalap, mint a nyugdíjcsökkentés, a nyugdíjkorhatár emelése, vagy a személyi jövedelemadó emelése. A Személyes adat ben megjelent listán szerepel a bankadó eltörlése, és azt javasolják, hogy a kormány juttasson pluszforrásokat a bankrendszerbe. A Fidesz frakció mai ülésén a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy alternatív tárgyalási javaslatokat dolgozzon ki a következő napokban.” Személyes adat miniszterelnök: ”Ezen az áron, így nem.” Narráció: „Az IMF hitelről mondta ezt Személyes adat . A facebookon video üzenetben erősítette meg, hogy a Személyes adat információi igazak és a Valutaalap szigorú feltételekhez köti a hitelt.” Személyes adat miniszterelnök a műsorszámban elmondta: „A nyugdíjak csökkentésétől kezdve, a bürokrácia leépítésén át, a bankadó megszüntetésén keresztül, a bankoknak juttatandó pénzösszegekig minden szerepel benne, ami nem érdeke Magyarországnak, ezért a frakcióülés arra az álláspontra helyezkedett, én személyesen is ezzel a véleménnyel értek egyet, hogy ezen az áron, így nem. A frakció felhatalmazott bennünket arra, hogy egy alternatív tárgyalási javaslatot hozzunk tető alá.” Narráció: „A miniszterelnök által felsorolt kérések mellett szerepel a nyugdíjkorhatár emelése, a családi pótlék csökkentése, a személyi jövedelemadó emelése, ingatlanadó bevezetése, privatizáció, utazási kedvezmények szűkítése és az önkormányzatok kiadásainak 6
csökkentése. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a tárgyalások elején vagyunk, vagyis mindkét fél engedhet.”
Személyes adat , a Nézőpont Intézet politikai elemzője elmondta: „A kormánynak az az érdeke, hogy egy kemény küzdelemben megkötött megállapodásként, egy mindkét oldalról történő engedésként tűnjön fel az IMF megállapodás, ahol a kormány képes megvédeni a nemzeti érdekeket.” Narráció: „2009-ben pénzügyminiszterként Személyes adat hozta tető alá az akkori hitelszerződést. Ő hihetetlennek tartja, hogy ezek valóban az IMF követelései lennének, és pénzügyminiszterként ezt nem írta volna alá.” A műsorban Személyes adat telefoninterjú keretében elmondta: „Valóban, ha a Valutaalap kopogtatott volna be az ajtón és nyújtott volna be ilyen igénylistát, akkor jeleztük volna neki, hogy ez a mi dolgunk, hogy a költségvetési politikán gondolkozzunk.” Narráció: „Ráadásul szerinte a korábbi elvárásival szembemegy a Valutalap.” Személyes adat : „Hogy ha visszagondolunk, nem olyan régen, az elmúlt két éves periódusban a Valutaalap maga volt az, aki felhívta a figyelmet, hogy a kormány politikája túlzottan sok szociális feszültséget okoz, és inkább vissza kéne fordulni belőle. Tehát ilyen módon teljesen félrevezetőnek tartom ezt az igénylistát, és biztos vagyok benne, hogy nincs valós alapja.” Narráció: „A kormány már a következő napokban kidolgozza a kompromisszumos javaslatait. Információink szerint az egykulcsos adóban például engedhet a kormány. Az is elképzelhető, hogy nagyobb arányú lesz a közalkalmazottak elbocsátása, vagy, hogy a bankadó és a tranzakciós adó közül végül csak az egyik marad meg, amit mindenki kizártnak tart, hogy a nyugdíjakhoz hozzányúlna a kormány.” A Műsorvezető ezt követően a következőket mondta: „Az Este vendégei Személyes adat , a K&H vezető elemzője és Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója. Jó estét kívánok az Uraknak! Tegnap az volt itt a két közgazdászhoz a sztenderd kérdésem, hogy mikorra lesz meg a megállapodás. Most, ma az a kérdésem, hogy lesz-e megállapodás?” Személyes adat , a K&H vezető elemzője: „Én azt gondolom, hogy lesz, csak azzal a különbséggel, hogy Magyarország fogja elindítani ezt a folyamatot. Láttunk már ilyet különben a történelemben, szerintem ezt fontos hangsúlyozni, hogy volt már ilyen például a ’80-as években. Mikor az IMF küldöttség DélKoreában leszállt a reptéren, akkor a dél-koreaiak már egy kész programmal várták őket, csak általában ez ritkán fordul elő, mert ugye általában vészhelyzetben kerül sor ilyen tárgyalásra, és akkor a Valutaalap gyorsan összeállít egy ilyen programot. Most azért tűnik, hogy van annyi időnk, hogy mi állítsuk ezt össze.” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Én azt gondolom, nem lesz megállapodás, hacsak külső piaci tényezők, amelyek ma nem léteznek, nem kényszerítik rá a kormányt, az ország nem kényszerül rá egy olyan küldő finanszírozási helyzetre, amelynek részeként muszáj az IMF-hez fordulni komolyan ezúttal. 7
ezek most nincsenek, pont azért, mert az euro krízisnek egy olyan szakaszában vagyunk, amely a kormány oldalán van jelenleg, főleg a mai európai központi banki döntés teljes mértékben a kormány irányelveit támogatja és ezért ma az IMF megállapodás ilyen szinten nem időszerű kérdés.” Műsorvezető: „Erről beszélünk még. Egyetért, hogy nem szükséges feltétlen?” Személyes adat , a K&H vezető elemzője: „Hát azt gondolom, hogy hosszabb távon, tehát a következő két év alapján, várható tendenciái alapján, várható folyamatai alapján szükséges, mert Magyarországnak évente kb. négy milliárd eurót kell törlesztenie elsősorban a Valutaalap felé, és ekkora összeggel a piacról nem tudunk forrást bevonni, a kormányzatnak vannak jelentős tartalékai, de két évre ezek nem elegendőek. A másik kérdés pedig ugye az említett euró válság, hogy itt folytatjuke, vagy kitartunk-e amellett, hogy mi a saját erőnkből ezt próbáljuk kezelni, vagy pedig behúzódunk ugye a védőháló alá, az IMF védőhálója alá.” Műsorvezető: „Kicsit menjünk időrendi sorrendben, ugye megjelent az a bizonyos lista reggel a Személyes adat ben. Mi volt az első gondolatuk, amikor meglátták ezt a listát?” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Hát a részemről mindenképpen kétségekkel fogadtam, ami a nap végére bebizonyosodott, hogy ez egy kormányzati kommunikáció, tudatos kommunikációs hadviselés része.” Műsorvezető: „Miért?” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Azért mert a kormánynak nem érdeke a megállapodás, hacsak a piac nem kényszeríti rá. Ugyanis, ha rákényszerít minket a piac arra, hogy megállapodjuk, akkor valóban ilyen lista, nyilván nem ennyire deklaráltan, de várható a tárgyalások végén. Ez a lista viszont azt jelentené, hogy az IMF védőhálóért cserébe, az eddigi politika fő sarokpontjai az Személyes adat -kormány gazdaságpolitikájának gyakorlatilag ki lennének dobva az ablakon. Ezt a kormány nem engedheti meg magának, hogy ilyen helyzetbe kerüljön, ezért időt kell húzni mindaddig, amíg a piac az oldalunkon, vagy a kormány és Magyarország oldalán van, és nem feltétlenül kényszeríti ki. Itt gyakorlatilag a kormány versenyt fut azzal, hogy a piacok rendben legyenek időben és a kormány gazdaságpolitikájának az eredményei meghozzák az első gyümölcsöt. Ha ez nem jön, akkor baj lesz.” Műsorvezető: „Azt mondja, hogy nincs ilyen lista, ezek nem lehetnek az IMF valós feltételei?” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Nincs ilyen lista.” Műsorvezető: „Létezhet ez, hogy nincs ilyen lista? Mert négy óráig minden elemző azt találgatta, hogy lehet, hogy nincs ilyen lista, de hát 4-5 óra, nem tudom mikor pontosan jelent meg Személyes adat nyilatkozata az egyik közösségi portálon. Onnantól kezdve egyértelmű, hogy van ilyen lista, hát kiállt oda a miniszterelnök és azt mondta, hogy hát ezek az IMF feltételei. Mi van, ha holnap az IMF kiáll, és azt mondja, hogy hát ezek nem a mi feltételeink. Hát ilyen nincs.” Személyes adat , a K&H vezető elemzője: 8
„Én megmondom őszintén, szerintem a részletek nem annyira fontosak, tehát erre érdemesebb egy picit távlatosabban nézni. Ugye arról van szó, hogy az IMF-nek az elmúlt évtizedekben elsősorban ún. fiskális jellegű programjai voltak, tehát a költségvetésre, úgymond a számokra koncentráltak és nem nagyon fókuszáltak arra, hogy valamifajta hosszú távú növekedést, beruházást, ilyen tényezőket is belevegyenek, és látszik, hogy a világban eljutottunk egy olyan ponthoz, ahol több országban ez a fajta megközelítés nem működik. Ugye elég, hogyha a görög mentőcsomagra, a portugál, spanyol helyzetre gondolunk, és most szerintem van egy ilyen lehetősége Magyarországnak, hogy megragadja a kezdeményezést, és próbáljon egy olyan típusú programot összeállítani, ami más összetételű lesz, mint amit úgymond megszoktunk. Ez szerintem egy újszerű dolog, nyilván lehet jónak is meg rossznak is megítélni, de azt gondolom, hogy előzetesen nem érdemes ezt ilyen formán megítélni, ez lesz a kérdés, és ez egy egész fontos kérdés. Nyilván nem csak Magyarországon, de az egész világban akár.” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Szerintem ehhez fontos hozzáfűzni, hogy az esti elektronikus sajtóban megjelent hírek szerint a levél kikerült a sajtóhoz, és az nem tartalmaz ilyen részletes listát, tehát iránymutatást ad, ahogy az elvárható az IMF-től a tárgyalások ezen szakaszában.” Műsorvezető: „És az, az a levél lehet? Az egy júniusi levél, vagy júliusi levél, ami kikerült most a sajtóban.” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Hát ez pontosan kérdéses, hogy miért ezen a napon. Nekem van egy gyanúm, hogy ez pont arra a napra esett, amikor az ECB olyan döntést hozott, amely kedvező nagyon a forint árfolyamának, tehát egy védhető rossz piaci hangulat és a forint nyomás alá kerülése sokkal kevésbé valószínű egy olyan napon, amikor egyébként kitör az eufória az euró piacon.” Műsorvezető: „Egyébként, hogyha már itt tartunk, akkor most térjünk erre rá másodszor is, hogy ugye ezt a napot a külföldi sajtó úgy mondta, hogy ez az a nap, amikor megmentették az eurót, megmentették az euró zónát. Így van ez, van ekkora súlya ennek a mai bejelentésnek?” Személyes adat , a K&H vezető elemzője: „Hát ez ugye a kérdés, hogy milyen távon lehet azt mondani, hogy megmentették az eurót, mert holnap is lesz euró, meg lehet azt mondani, hogy öt év múlva, három év múlva, vagy akár jövőre már nem biztos, hogy minden ország az euró övezet tagja lesz. Ugye Görögország nagyon erősen azon a határon billeg, ahonnan már nem biztos, hogy vissza lehet hozni. Van olyan bank, amelyik azt mondja, hogy kilencven százalékos valószínűsége van, hogy belátható időn belül kilép. Tehát én azt gondolom, hogy az a nagy kérdés, hogy az euró övezettel hosszú távon mi lesz, a mostani döntésnek a részleteit nem tudjuk, az Európai Központi Bank döntéseinek részleteit nem tudjuk. Tegnap annyi szivárgott ki, hogy három éves lejáratig vásárolhatnak állampapírt korlátlan mennyiségben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az euró válságot három évvel kitolják. Ez megoldást jelent, leget, hogy ha közben a dél-európai országok átállnak egy szigorúbb költségvetési politikára és egy gazdasági növekedési pályára, mert önmagában egyik sem elég. De ha nem sikerül átállniuk, akkor három év múlva még nagyobb euró válság lesz. Én azt gondolom, hogy ez a rövid összefoglalója.” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Az ECB mai döntésével pozitív hírt kreálnak Brüsszelben vagy Frankfurtban a piacoknak, azért mert időt nyert megint Európa. Nem oldódott meg ezzel az euró krízis, hisz az euró krízis fő problémája az egy strukturális probléma, hogy olyan országok vannak egy tömbbe zárva, amelyeknek a versenyképessége és a gazdaságával kapcsolatos több feltételrendszere, paramétere nem összeegyeztethető. Hogyan tovább? 9
Gyakorlatilag két opció van Európa előtt, vagy létrehozzuk az Európai Egyesület Államokat, amely teljes monetáris és fiskális uniót jelent, vagy pedig felbomlik az euró zóna, és vélhetőleg a kis gazdagabb, vagy nem kis bocsánat, egy kis számú ország a gazdagabb országok táborára szűkül. Na most mindkettő nagyon súlyos döntés, amelyet hát egy felelős politikus sem szeretne meghozni a saját terminusában, főleg akkor, ha nincs meg mögötte a választópolgároknak a támogatása. Mit lehet ilyenkor tenni? Próbálnak időt nyerni. Addig, amíg a politikusok kitalálják, hogy a fundamentális problémákkal hogyan lehet megbirkózni, addig most az ECB időt vásárolt nekik. De valójában nem az a probléma, hogy a magas finanszírozási költségek miatt problémával néz szembe Európa, hanem az a problémája, hogy nincs egy fiskális pénzügyi politikája.” Műsorvezető: „Na, térjünk vissza Magyarországra, hogy azt is mondta ma a kormányfő, hogy a frakciótól felhatalmazást kapott a kormány, hogy egy alternatív EU-IMF tárgyalási javaslatot dolgozzanak ki a napokban. Mi lehet majd ebben, miből engedhet a kormány?” Személyes adat , a K&H vezető elemzője: „Hát sok területről lehet engedni, a költségvetésnek a nézete az ilyen 15.000 milliárd forintos nagyságrendű, tehát azért abban nagyon sok minden benne van. Lehet ugye lecsipegetni belőle, és akkor az ugye egy nagy területet mondjuk kevésbé érint, hanem sok kis lépésből áll össze, hogyha a kiadási oldalt nézzük, mert általában ugye azt szokták mondani, hogy a magyar költségvetés a kiadási oldalon túlsúlyos. A másik oldalon pedig ugye azt lehet hallani a miniszterelnök úrtól, illetve általában ezt figyelhetjük meg a régióban az elmúlt tíz évben, hogy az adócsökkentés útján haladunk. Ez volt az a terület, ahol Magyarország ugye az ezredfordulót követően nagyon-nagyon lemaradt, míg a többi ország szép lassan lépkedett az adócsökkentés irányába. Mi erről lemaradtunk, így a mostani kormány azt választotta, hogy ezt az utat gyorsan bejárja. Hát nyilván ugye ez egyenlőre úgy néz ki, hogy ennek a gyümölcsei csak lassan érnek be, fogalmazzunk így, mert nincs felszálló ágban a legnagyobb piacunk, ugye az európai piac. Magyarország egy kis nyitott gazdaság, így az eredmények egyáltalán, ha tételezzük fel, hogy megmutatkoznak, azt is gondolhatjuk, hogy nem. Ugye ez mindenkinek a véleményére van bízva, de igazából az eredmények akkor fognak megmutatkozni, vagy akkor lehet ezt eldönteni, amikor majd az európai gazdaság is helyreáll.” Műsorvezető: Kérdés továbbra is az, hogy miből engedhet a kormány, egy-két konkrétumot nézzünk meg, tranzakciós adó, bankadó, egykulcsos adó.” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Hát, mint mondta előbb, nem léteznek ilyen konkrétumok, tehát nehéz azt mondani, hogy ebből engedni kell, vagy nem. Az eredeti levél, amely most napvilágra kerül, az iránymutatást ad a kormánynak olyan általános területeken, amelyekről nehéz elmondani, hogy tulajdonképpen, sőt azt mondhatjuk, hogy részben a kormány azon az úton halad, másrészt pedig ahhoz több konkrétum kell.” Műsorvezető: „Mondjuk a tranzakciós adó, bocsásson meg, az egy konkrét tényező.” Személyes adat , a Varsói Értéktőzsde főtanácsadója: „Három dolog van megnevezve az eredeti levélben. A tranzakciós adó, az Alkotmánybíróság jogainak visszaállítása az adókkal kapcsolatos kérdésekben és az iparági adók. Ezen túl pedig hát nyilvánvalóan azt kell megvizsgálni, hogy miért is van szükségünk az IMF védőhálójára. Erre azért lenne szükségünk vihar esetén, mert Magyarország nagyban függ a külső finanszírozástól. Ha a kockázatkerülés úrrá lesz a külföldi piacokon, a tőkepiacokon, akkor Magyarország nem tud állampapírt eladni. Tehát ehhez vezető gazdasági lépéseket, 10
vagy makrogazdasági feltételrendszert kell végigvinni és megvizsgálni, hogy nyilvánvalóan összeegyeztethető-e az Személyes adat -kormány eddigi legfőbb irányelveivel. Mi ez? Az egykulcsos adórendszer például, hogy a nyugdíjakhoz nem nyúlunk, sőt az állami nyugdíj irányába megyünk, hogy nem lesz privatizáció, hogy nem lesz iparági adó, vagy annak különböző vállfajai, tehát nagyon súlyos irányokba léphet bele a kormány nagyon erősen, amiből nagyon nehéz lenne visszalépni, viszont több ezek közül sérti az EU elveit, másrészt pedig sokan vitatják közgazdászok, hogy ezeknek bármiféle gyümölcse van. Azt kell nézni, hogy most, ha végignézzük Magyarország makrogazdasági mutatóit, akkor sajnos az elmúlt két év ortodox gazdaságpolitikája nem hozott gyümölcsöket, és itt jön a dilemma, hogy most hogyan tovább.” Műsorvezető: „Forinttal mi lesz, meddig tarthat ki? Nagyon röviden, ugye ma kicsit elment 289 fölé és aztán visszakorrigált.” Személyes adat , a K&H vezető elemzője: „Így van, a lényeg az volt, a befektetők úgy ítélték meg, hogy nem szakadtak meg a tárgyalások, folytatódhatnak, és ezért megnyugodott aránylag rövid idő alatt a piac. Nyilván hosszú távon elsősorban az a kérdés, hogy Európában mi va, a második kérdés pedig, hogy a tárgyalások milyen döcögve, vagy ellentétek mentén fognak végbe menni, vagy menniyre lesznek simák.” Az összeállítást a műsorvezető a következőkkel zárta: „Várjuk a fejleményeket, köszönöm, hogy itt voltak.” A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az Mttv. 12. § (1) és (2) bekezdése és az Smtv. 13. §-a együttesen határozzák meg. Az Smtv. a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. Az Mttv. 12. § (2) bekezdése értelmében a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az Mttv. és az Smtv. fent hivatkozott rendelkezései által körülhatárolt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el. A kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmi elemei – mint ahogyan azt a Legfelsőbb Bíróság BH 2007. 253. szám alatt közzétett eseti döntésében kifejtette – a sokoldalúság, a tényszerűség, az időszerűség és a tárgyilagosság követelménye, tehát a kiegyensúlyozottság olyan általános kategória, melynek részelemeit a törvény nevesíti. Az Mttv. 181. §-a kizárólag a kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetére határoz meg eljárás rendet, a törvény hatásköri szabályai szintén csak a kiegyensúlyozottsági kötelezettség vizsgálatáról rendelkezik. A közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat kell a közösség számára összegyűjteni és bemutatni. A média által közvetített 11
információk birtoklása segít abban, hogy a polgárok szelektáljanak, és az információk birtokában alakítsák viszonyukat egymáshoz és a valósághoz, ezért fontos az objektivitásra való törekvés. A tájékoztatásban döntő szempont, hogy az adott esemény fontos-e, hogy eljusson a nézőhöz, vagyis van-e hírértéke. Fontos a tájékoztatáskor mérlegelni, hogy mi az, ami a közönséget érdekelheti, amely által tájékozott emberként alakíthatják ki véleményüket és viszonyukat környezetükhöz. Egy vitatott kérdés, közérdeklődésre számot tartó esemény bemutatásakor az egyes, az ügy szempontjából releváns nézeteknek kell megjelenniük. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) számú határozatában kimondta, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Elegendő lehet az is, ha egy ellentétes álláspont megjelenik, illetve ha érzékeltetik, hogy létezik ellentétes álláspont. Valamennyi szembenálló nézet bemutatására nem minden esetben van lehetőség, a szerkesztés során olykor választani kell a releváns, és szükséges súllyal, a kellő arányban képviselt nézetek között. Nem határozható meg előre, hogy hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban, ám amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, párt is ugyanazt az álláspontot képviseli egy adott ügyben és azok között releváns különbségek nem fedezhetőek fel, abban az esetben elég csak egy szervezet vagy csoport álláspontját megjeleníteni. A törvény ugyanis a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények „tulajdonosait”. A jelen eljárás tárgyát képező, az IMF hitelfeltételeit tartalmazó levél tartalmával kapcsolatos hírösszeállításokban az alaptémával kapcsolatos tények ismertetése mellett megjelentek az egymásnak ellentmondó, a kormány és az ellenzéki pártok által képviselt álláspontok, valamint mindkét műsorszámban helyet kaptak a szakértői vélemények is. Az Mttv. 181. §-a által szabályozott hatósági eljárásban kizárólag az adott műsorszámban elhangzott, közzétett tájékoztatás vonatkozásában vizsgálható a kiegyensúlyozottság vagy éppen annak hiánya, tekintettel az Smtv. 4. §-ában rögzített, a sajtószabadságra vonatkozó rendelkezésre (és a kapcsolódó törvényi indokolásra), valamint az Mttv. 3. §-ában megfogalmazott szerkesztői szabadság alapelvére. A Kérelmező által hiányolt, személyes adat hírportálon megjelent írások tartalma ismertetésének elmaradása – bár összefügg a hírösszeállítás alapját képező hír témájával – nem eredményezte a hírműsorszámokban közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát. Maga a Kérelmező is rögzítette, hogy a műsorszámokban felhívott, a Személyes adat című napilapban megjelent cikkben, valamint a hírportálon közzétett, a hírösszeállításokban nem szereplő írásban foglaltak valójában két, egymással összefüggő, de különálló hír alapját képezték. A Médiaszolgáltató által műsorba szerkesztett hír alapját a Személyes adat című napilapban megjelent, az IMF követeléslistájáról szóló cikk jelentette, mellyel összefüggésben a Médiaszolgáltató kiegyensúlyozottan, az egymással szembenálló, releváns álláspontok megjelenítésével tájékoztatott. A Kérelmező által megjelölt internetes médiatartalomban megjelenő, a Személyes adat ben bemutatott követeléslista eredetét, annak hitelességét megkérdőjelező vélemény mindkét műsorszámban bemutatásra került. A „Híradó este” című hírműsorszámban az ellenzéki pártok képviselői, az „Az Este” című műsorszámban az egyik megszólaltatott szakértő nyilatkozott akként, miszerint a Személyes adat című napilapban megjelent, a műsorszámokban szereplő híradás alapját képező levél nem az IMF-től származik. A levél tartalma vonatkozásában a megszólaltatott szereplők hangot adhattak a kormányoldal által képviselt, illetve a miniszterelnök által elmondott állásponttal szembenálló, az abban foglaltak valóságtartalmát vitató véleményüknek.
12
A Médiaszolgáltató szerkesztési szabadsága körébe esik annak meghatározása, hogy egy adott műsorszámban mely híreket és milyen mélységben tár a nézők elé. Az Smtv. 13. §ában, valamint az Mttv. 12. § (2) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettségnek a Médiaszolgáltató eleget tett azáltal, hogy az általa műsorba szerkesztett hír vonatkozásában bemutatta, ismertette az opponens és lényegi információkat. Ennél fogva a Kérelmező által hivatkozott tájékoztatás elmaradása – figyelemmel az Mttv. alapelvi rendelkezéseként rögzített szerkesztői szabadságra is – nem eredményezte az Smtv. 13. §-ában meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértését. A Médiatanács a fent kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással illetett műsorszámai sugárzásával nem sértette meg az Smtv. általános médiajogi alapelvet rögzítő 13. §-ában foglalt kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét és az Mttv. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, azaz a kérelem nem alapos. A fentiek alapján a Médiatanács az Mttv. 181. § (1) bekezdése alapján, a 182. § u) pontjában foglalt hatósági hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, azaz a Kérelmező kérelmét elutasította. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, a jogorvoslat előterjesztésének helyére és határidejére vonatkozó tájékoztatás az Mttv. 181. § (6) bekezdésén, a halasztó hatály az Mttv. 163. § (3) bekezdésén, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdésén alapul. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, 2012. október 17. A Médiatanács nevében:
Szalai Annamária elnök
dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag Kapják: személyes adat
13
