Vezetékesszolgáltatás-felügyeleti kompetencia központ Iktatószám: VU/5305-8/2012. Tárgy: előfizetői hálózat idegen hozzáféréstől való védettségével és riasztórendszer által generált forgalom kialakulásával kapcsolatos kérelem
HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) a Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban Kérelmező) a Magyar Telekom Távközlési Nyrt.-t (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; Cg: 01-10-041928; a továbbiakban: Szolgáltató), előfizetői hálózat idegen hozzáféréstől való védettségével, illetve a szolgáltatás hozzáférési ponton üzemeltetett riasztórendszer által generált forgalom kialakulására vonatkozó kérelmét elutasítja. Az eljárás során Kérelmező 3 000 Ft díjat fizetett, mely eljárási költséget a Kérelmező viseli. Jelen határozatot a Hatóság közzéteszi. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez címzett, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Vezetékesszolgáltatásfelügyeleti kompetencia központnál (4025 Debrecen, Hatvan u. 43.) benyújtott halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 5 000 Ft. A díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú számlájára kell befizetni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, mint másodfokú hatóság a fellebbezést annak beérkezésétől számított 45 napon belül bírálja el.
INDOKOLÁS I. A Kérelmező kérelmében előadta, hogy a Szolgáltató a 147. sorszámú távbeszélő számlájában felszámított olyan, a Személyes adat hívószámra irányuló hívásokat is melyek hívását nem fogadja el. Álláspontja szerint jogtalanul történik a számlázás mivel cégük nem tudott arról, hogy a távfelügyeleti szerződés megszűnésekor a riasztó - melyet a riasztószerelők kötöttek be - a távőrszolgálat részéről nem került lekötésre. Kérelmező a kifogásolt hívásokra vonatkozóan reklamációt nyújtott be a Szolgáltatónál, melyre tekintettel azt a Szolgáltató a 2012. február 14. napján kelt levelében a elutasított, tekintettel arra, hogy a reklamált időszakban túlszámlázást okozó központhiba, illetve a vezetékrendszerén vonallopás, vagy arra utaló nyom nem volt található. A Kérelmező a Szolgáltató elutasító tájékoztatását követően fordult a Hatósághoz kérelmével, tekintettel arra, hogy annak megállapításait nem fogadta el. Időközben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségétől áttétel útján érkezett meg a Hatósághoz a Kérelmező azonos tárgyú kérelme, melyben előadta, hogy álláspontja szerint rajtuk kívül álló okból került sor többletszámlázásra.
2
A Hatóság a kérelem vizsgálata alapján megállapította, hogy annak tárgya az elektronikus hírközlési szolgáltató által a Kérelmező részére biztosított egyéni előfizetői hálózat idegen hozzáféréstől való védettségének biztosítása, illetve a telefonszolgáltatás nyújtása során a Szolgáltatói kötelezettségek elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban és a Szolgáltató általános szerződési feltételeiben foglaltak szerinti vizsgálata. A fenti tárgyban a Hatóság hatáskörét a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 114. § (2) bekezdése alapján az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § (2) bekezdés szerinti 10. § (1) bekezdés m) pontja alapozza meg. Az Eht. 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kérelemre vagy hivatalból hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyeli az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését. Az Eht. 49. § (3) bekezdése értelmében a Hatóság a jogsértő magatartás tanúsítását megtilthatja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat, vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel. A Hatóság tájékoztatja a feleket, hogy az előfizetői szerződésből eredő polgári jogi jogviszonyt érintő kérdésekben, valamint az előfizetői szerződésben foglalt díjakkal és az ebből eredő követelésekkel kapcsolatban a Hatóság hatáskörrel nem rendelkezik, így azok az általános hatósági felügyeleti eljárásban nem érvényesíthetők, a Hatóság ezen kérdéseket érdemben nem vizsgálta. A Kérelmező és a Szolgáltató ezzel kapcsolatos igényét polgári bíróság előtt érvényesítheti. A Hatóság a lefolytatott eljárás során a 2012. március 6-án kelt levelében adatszolgáltatást rendelt el a Szolgáltató vonatkozásában. A Szolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettségének a Hatósághoz 2012. április 2-án érkezett és a VU/5305-7/2012. számon iktatásra kerülő adatszolgáltatásával tett eleget. II. A Hatóság a kérelemben foglaltak, valamint a Szolgáltatótól kapott adatok és iratok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A Személyes adat analóg telefonállomás átírási szerződésmódosítás útján – a lemondó fél: Németh József - került a Kérelmező előfizetésébe 2000. március 9-én. A Kérelmező megrendelése alapján az analóg telefonállomást ISDN csatlakozásra 2000. április 27-én alakította át a Szolgáltató. Az ISDN csatlakozás vezérszáma: Személyes adat , és a plusz kapcsolási száma lett a korábbi kapcsolási szám. Előfizetői hálózat és szolgáltatás védettsége: A hálózat védettségére vonatkozó Szolgáltatói kötelezettségeket a kifogásolt hívások keletkezésének időpontjában az elektronikus hírközlési szolgáltatások minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről szóló 229/2008. (IX. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) írta elő. A Korm. rendelet 8.§ (6) bekezdés c) pont alapján az elektronikus hírközlő hálózat akkor minősül védettnek, ha a szolgáltató fizikai és adminisztratív intézkedésekkel biztosítja, hogy az elektronikus hírközlő hálózathoz, vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz, vagy az előfizető által közölt információhoz jogosulatlanok számára a hozzáférés csak különösen nehéz feltételekkel – így különösen látható rongálással járó, vagy más feltűnő módon, vagy tiltott eszközök, módszerek igénybevételével lehetséges. A Korm. rendelet a helyhez kötött telefonhálózat vonatkozásában a 8.§ (6) bekezdés d) pontja alapján kimondja, hogy ellenkező bizonyításig a jogosulatlan hozzáférés ellen védettnek tekinthető a hálózat, ha annak kiépítése megfelel az MSZ 17128-1-3:1997 szabványsorozat előírásainak.
3 A Hatóság a Korm. rendeletben foglaltakra tekintettel a Szolgáltató által a Kérelmező egyéni telefonhálózatának a jogosulatlan hozzáféréstől való megfelelő védettségét, ezen hálózatnak a Távközlőhálózatok és távközlési szolgáltatások védettsége tárgyú MSZ 17128-1-3:1997 szabványsorozatban (a továbbiakban: Szabványsorozat) előírtaknak való megfeleltetésével az alábbiakban állapította meg: A Kérelmező hálózata a Személyes adat szám alatt található EWSD központból indul. Hálózati elem: Helyi központ és rendező Védettségi fokozat: Fokozott Indoklás: A Magyar Posta Zrt-vel közös, állandó portaszolgálattal (Fizikai védelmi intézkedések), valamint épületfelügyeleti rendszerrel (Logikai védelmi intézkedések) ellátott épület A központtól az előfizető egyéni vonala földkábelben halad a Személyes adat szám alatt található tápfej szekrényig. Hálózati elem: Földkábel Védettségi fokozat: Alap Indoklás: Fizikai védelme van, alépítménybe fektetett többszörös szigeteléssel ellátott Hálózati elem: Tápfej szekrény Védettségi fokozat: Alap Indoklás: Fizikai védelme van, megfelelő szilárdságú és speciális egységkulccsal nyitható. Innen az előfizető vonala csatornába elhelyezett egyéni vezetékkel került kiépítésre a földszinten található üzlethelyiségbe. Hálózati elem: Egyéni vezeték Védettségi fokozat: Alap Indoklás: Fizikai védelme van, járószint felett 2,7 méter magasságban, csatornába elhelyezve.
A Szabványsorozat „Fogalommeghatározások, általános követelmények” részének a 2.2. pontja az előfizető védelmi lehetőségei alatt azt tartalmazza, hogy mivel az előfizetői szolgáltatáshozzáférési pont az előfizető birtokában van, ezért az előfizetők tudják leghatékonyabban védeni a tulajdonukban (kezelésükben) lévő ingatlan területén elhelyezett előfizetői leágazó kábelt, falikárpitvezetéket, előfizetői szolgáltatás-hozzáférési pontot. A Szabványsorozat „Fogalommeghatározások, általános követelmények” részének az 1.6.5. pontja értelmében a távközlőhálózat vagy hálózatrész védett, ha fizikai, logikai vagy adminisztratív védelmi intézkedéseket, vagy ezek kombinációját alkalmazza a szolgáltató úgy, hogy a távközlőhálózathoz vagy távközlési szolgáltatáshoz, vagy az előfizető által közölt információhoz jogosulatlanok számára csak nehéz vagy különösen nehéz hozzáférés lehetséges. Nehéz a jogosulatlan hozzáférés, ha a távközlési berendezésekhez és szolgáltatásokhoz, ha az csak az erre a célra kialakított különleges eszközök segítségével (különleges szerszám, hamis kulcs stb.) különleges erőfeszítéssel és/vagy bizonyos műszaki-, szervezési ismeretekkel lehetséges. (MSZ 17128-1:1997 1.3.5. pont) Különösen nehéz a jogosulatlan hozzáférés, ha a távközlési berendezésekhez vagy szolgáltatásokhoz csak az erre a célra kialakított különleges eszközökkel (speciális áramkörök, programok stb.) és teljes műszaki felszereltséggel illetve szervezési ismeretekkel lehetséges. (MSZ 171281:1997 1.3.6. pont) Az Eht. 138. §-ának (7) bekezdése szerint „Ha az előfizető a szolgáltató által követelt díj összegszerűségét vitatja, a szolgáltatónak kell bizonyítania, hogy a hálózata az illetéktelen hozzáféréstől védett és számlázási rendszere zárt, a díj számlázása, továbbá megállapítása helyes volt. Ellenkező bizonyításig nem terheli számlázási rendszere zártságának vonatkozásában külön bizonyítá-
4 si kötelezettség a szolgáltatót, ha számlázási rendszere zártságát a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja”.
A számlázási rendszer zártsága tekintetében a Szolgáltató a kifogásolt időszakban a miniszter által kijelölt MATRIX Vizsgáló, Ellenőrző és Tanúsító Kft. által kiadott tanúsítványnyal rendelkezett, így a fenti, jogszabályi hivatkozás értelmében külön bizonyítási kötelezettség nem terheli. A Hatóság megállapította, hogy a Szolgáltató a Kérelmező tekintetében a bizonyítási kötelezettségének az előfizetői hálózat illetéktelen hozzáféréstől való védettsége vonatkozásában a hálózat szabványos kialakítottságával, a számlázási rendszerének zártsága tekintetében a tanúsítványával, eleget tett. Az előfizetői hozzáférési pont: Az Eht. értelmező rendelkezéseinek alapján a 188. § 23. pont figyelembevételével az előfizetői hozzáférési pont azon hálózati végpont, amelyen keresztül az előfizető, vagy felhasználó egy elektronikus hírközlő végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe. A Szolgáltató a Kérelmező részére a közöttük fennálló előfizetői szerződés alapján elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására kötelezett. Ezen szolgáltatás tartalmát az Eht. 188. § 13. pontjában az alábbiak szerint definiálja: Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak. A Szolgáltató az előbbiekben definiált elektronikus hírközlési szolgáltatásának a végzése során a tevékenysége felelőségi határát az általános szerződési feltételeiben részletezi. A 2011. december 31-éig hatályos általános szerződési feltételek a telefonszolgáltatásra VII. fejezet 1. pontja alapján: „A szolgáltató felelőssége az előfizetői - hozzáférési pontig terjed. Amennyiben az előfizető a távbeszélő hálózaton keresztül más szolgáltató információ -, vagy tartalomszolgáltatását veszi igénybe, szolgáltató csak a távközlési összeköttetés biztosításáért vállal felelősséget." A 2012. január 01-étől hatályos vezetékes telefonszolgáltatás vonatkozó általános szerződési feltételek 2.3.3 pontja alapján: „Előfizetői - hozzáférési pont azon hálózati végpont (központ felöli első csatlakozó aljzat, alközponti rendező), amelyen keresztül az Előfizető egy elektronikus hírközlési végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe. A központ felöli első csatlakozó aljzathoz - előfizetői-hozzáférési ponthoz - előfizetői tulajdonú vezetékszakasz, illetőleg több csatlakozóaljzat is csatlakozhat. A szolgáltató felelőssége ezen szakaszra, illetve csatlakozókra, illetve az ahhoz kapcsolódó végberendezésre nem terjed ki. Nem közvetlen a csatlakozás abban az esetben, ha a végberendezés és az előfizető-hozzáférési pont között más egyéb berendezés (pl. beválasztásos alközpont) is található."
5 A Hatóság a fentiek alapján megállapítható, hogy a Szolgáltatót nem terheli felelősség azért, hogy a Kérelmező érdekkörében fennálló riasztó céggel történő szerződésének a megszűnését követően az előfizetői hozzáférési ponthoz csatlakoztatott végberendezés által nem kívánt forgalmat keltettek. A Hatóság az előbbiekben foglaltakra tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Tekeintettel arra, hogy a Hatóság a kérelmet elutasította, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 157. § (2) bekezdés a) pontja alapján az eljárási díj, mint eljárási költség viselésére a Kérelmezőt kötelezte. III. A határozatot a Hatóság az Eht. 43. § (2) bekezdése alapján közzéteszi. Az Eht. 44. § (1) bekezdése értelmében a Hatóság elsőfokú határozata ellen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökéhez lehet fellebbezni. A másodfokú eljárás ügyintézési határidejét az Eht. 31. § (1) bekezdése határozza meg. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) és (4) bekezdésén alapul. A Ket. 101. § (4) bekezdése értelmében az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében. A fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyes eljárásainak igazgatási szolgáltatási díjairól és a díjfizetés módjáról szóló 5/2011. (X. 6.) NMHH rendelet 16. §-a határozza meg. A 18. § (2) bekezdése értelmében a Kérelmező díjfizetési kötelezettségét a Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00300939-00000017 számú pénzforgalmi számlájára történő átutalással, vagy természetes személy ügyfél esetén ugyanezen számlaszámra készpénzátutalási megbízás útján (sárga csekk) is teljesítheti. Az átutalási megbízás közlemény rovatában a Kérelmező nevét, adószámát és az eljárás tárgyát, csekken történő befizetés esetén az eljárás tárgyát kötelező feltüntetni. Debrecen, 2012. április 13. Aranyosné dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
Slyuch András kompetencia központ vezető
