KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.:
KTVF: 13145-2/2012.
Előadó:
Farkas Ildikó dr. Szilágyi Dávid Papp Tímea Nidermayer József Markovits Péter Benke Boglárka Illés Gábor Kelemen Zoltán
Tárgy:
Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep környezetvédelmi engedélye
HATÁROZAT A BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. (1211 Budapest, Nagy Duna sor 2., Cg. 01-09-865308; a továbbiakban: Üzemeltető) kérelmére a Budapest XXI. kerület, 210007/2 hrsz.-ú ingatlanon (természetben 1211 Budapest, Nagy Duna sor 2. szám alatt) lévő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (a továbbiakban: Szennyvíztisztító telep) vonatkozásában a Budapest Főváros Önkormányzata részére kiadott KF: 630-2/2004. számon módosított KF: 25488-9/2003. számú környezetvédelmi engedélyt (a továbbiakban: Engedély) módosítom, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt környezetvédelmi engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. I. ALAPADATOK A Budapest XXI. kerület, 210007/2 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosának adatai: Neve: Budapest Főváros Önkormányzata Címe: 1052 Budapest, Városház u. 9-11. KÜJ száma: 100 255 724
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Az Üzemeltető adatai: Neve: BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. Címe: 1211 Budapest, Nagy Duna sor 2. Cégjegyzékszáma: 01-09-865308 KÜJ száma: 102 592 832 A telephely adatai: Címe: Helyrajzi száma: Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ):
1211 Budapest, Nagy Duna sor 2. Budapest XXI. kerület, 210007/2 hrsz. 101 887 390
Gyűjtő terület: Közép-Pest:
V., VI., VII., VIII., IX. kerület egésze, X. kerület túlnyomó része, XIII., XIV., XVIII., XIX., és a XX. kerület kisebb hányada Buda: I. és XII. kerület egésze, II. és XI. kerület túlnyomó része, III. és XXII. kerület kisebbik hányada Nagykovácsi: az Ördög-árok menti gyűjtőn keresztül a II. kerülethez kapcsolódó hálózata II. A TELEPHELYEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG A Szennyvíztisztító Telep és Gyűjtőrendszer komplex projekthez tartozó szennyvíztisztítási tevékenység, úgymint: 1.1.
A pesti és budai oldali szivattyútelepek fejlesztése révén, a kiépített Budai Dunai Főgyűjtőn és a Kelenföldi Szivattyútelepen keresztül a Duna alatt, valamint a pesti oldalról, a Ferencvárosi Szivattyútelepről a Ráckevei- (Soroksári-) Duna alatt átvezetett szennyvizek fogadása,
1.2.
A fogadott szennyvizek mechanikai előkezelése és mechanikai tisztítás után biológiai tisztítása.
1.3.
A szennyvíztisztítási technológia fő lépései: - finomrácsok, - kis helyigényű homok- és zsírfogók, lamellás előülepítőkkel összekapcsoltan (Sedipac 3D), - kis terhelésű eleveniszapos tisztítás, utóülepítőkkel és fertőtlenítő medencékkel összekapcsoltan, - elválasztott iszapsűrítés: gravitációs sűrítők a nyers és szalagszűrők a fölös iszaphoz, - iszap pasztörizálás és termofil iszaprothasztás, - biogáz energiatartalmának kinyerése, iszapvíztelenítés centrifugával és iszaptárolás silókban.
1.4.
A Szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása: - 240000 m3/d (10000 m3/h) - minimális, - 300000 m3/d (12500 m3/h) - átlagos, - 350000 m3/d (14600 m3/h) - mértékadó, - 525000 m3/d (21875 m3/h) - maximális. 2
1.5.
A mindenkori hatályos magyar jogszabályok szerinti vízminőségű tisztított szennyvizek Duna sodorvonali bevezetése (1641+426 fkm.).
KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK Pesti oldal: Budapest IX. kerület, Ferencvárosi Szivattyútelep fejlesztése: A megközelítőleg 61 km2 kiterjedésű közép-pesti vízgyűjtőterület az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület egészét, a X. kerület nagy részét, továbbá a XIII., XIV. kerület kis részét, valamint a XX. kerület kis részét foglalja magába. A Dunához közeli kerületek szinte folyamatos sort alkotnak, és főként lakóterületeket tartalmaznak. Az V., VIII. és X. kerületben jelentős számú közintézmény is van. Az ipari területek nagysága a IX. és X. kerület kivételével nem jelentős. A Ferencvárosi Szivattyútelep a Szennyvíztisztító telepre 6 m3/s szivattyúzási csúcskapacitással szállítja a vízgyűjtőterület száraz idei szennyvizeit, és a csapadékvizeket 3-szoros hígításig. A 3-szoros hígítás feletti kevert víz mennyiséget a sodorvonali kifolyócső kapacitásáig a Duna sodorvonalába vezeti. A kifolyócső kapacitását meghaladó záporvizek mennyisége változatlanul közvetlenül a Dunába kerül a meglévő túlfolyón keresztül. A ferencvárosi fejlesztés az alábbi munkarészeket tartalmazta: - új elosztóakna, - új rácsok és szűrőház, - új szivattyú gépház, - bioszűrő a környezeti szagterhelés csökkentésére, - túlfolyórendszer (bukó), - villamos betáplálás bővítése és átalakítása. Budapest IX. kerület, Ferencvárosi Szivattyútelep szennyvizeinek átvezetése a Központi Szennyvíztisztító Telepre a Ráckevei- (Soroksári-) Duna alatt: A Ferencvárosi Szivattyúteleptől a Duna pesti oldalán összegyűjtött szennyvizet nyomócsöveken szállítják a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág alatt, a Csepel szigeten lévő Szennyvíztisztító telepre. A tervezési alapelvek szerint a Ferencvárosi Szivattyútelepről a Szennyvíztisztító telepre Ferencvárosból beérkező maximális szennyvízmennyiség 6 m3/s. A megfelelő sebességtartomány elérése érdekében, a nyomóvezetékek mérete 2 × DN 1400 mm. Így az áramlási sebesség a 0,65 – 1,90 m/s közé adódik. A két cső egymás tartalékaként is szolgál. Teljes hosszúságuk 2 x 1 388 m. A Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág keresztezése feltárás nélküli, sajtolásos technológiával történik. A Ferencvárosi Szivattyúteleptől a csövek délnek fordulnak és keresztezik a HÉV Csepeli gyorsvasút pályáját, majd a HÉV töltéssel párhuzamosan haladnak a Hajóállomás utcai aluljáró keresztezéséig. Innentől a „VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. területén vezet a nyomvonal a portáig, ahol elkészült a sajtolás fogadóaknája. A nyomócsövek a Ráckevei- (Soroksári-) Duna medrét a HÉV híd és a Kvassay zsilip közötti szakaszon keresztezik. A meder alatti sajtolás módszere ugyanaz, mint a Kelenföldi Szivattyútelep és a Ferencvárosi Szivattyútelep közötti folyami átvezetésnél. A mederkeresztezés után a csepeli parton készült a másik akna, amelybe a nyomócsövek felszálló ága került beépítésre. Az aknát követően a nyomócsövek a meglévő Nagy-Duna sor alatt haladnak tovább a Ferencvárosi Szivattyútelep irányába. 3
A Ráckevei- (Soroksári-) Duna alatti átvezetés az alábbiakat tartalmazza: - két párhuzamos nyomócső építése a Ferencvárosi Szivattyúteleptől a Ráckevei(Soroksári-) Dunáig, - a Ráckevei- (Soroksári-) Duna alatt két párhuzamos nyomócső építése sajtolásos technológiával, - két párhuzamos nyomócső építése a folyami átvezetéstől a telep kerítéséig, - Ø12,0 m indító és Ø8,0 m fogadó vb. akna építése a Ráckevei- (Soroksári-) Duna két partján a nyomócsövek sajtolásához, majd a le és felszálló vezetékek szereléséhez. Budai oldal: Budai Dunai Főgyűjtő fejlesztése: A Budai Dunai Főgyűjtő a Zsigmond téri Szivattyútelep és a Petőfi híd között vegyesen az alsó- és felső rakparton halad, felhasználva a Lánchíd alatt és a Fő utcában korábban megépített szakaszokat. A felső rakpart alatt a nyomvonal részben a 19-es villamos közműmentes sávja alatt valósult meg. A Főgyűjtő teljes hosszában gravitációs vezetékként üzemel, maximális szállítási kapacitása 2,5 m3/s. A Budai Dunai Főgyűjtő szelvénymérete DN 1,200 - 2,400 mm között változik. Teljes hosszúsága 6,9 km. A főgyűjtő magassági vonalvezetése miatt, a Margit hídnál szükség volt az alsó rakpart kismértékű magasítására, és az útpálya elhúzására a Duna felé. Ezáltal biztosítható a híd alatti, megfelelő közúti űrszelvény. Az ezzel kapcsolatos új, ún. Üstökös utcai csomópont lehetővé teszi az alsó rakpart mindkét irányú megközelítését, s ezáltal a belső budai területek forgalmi terhelésének csökkentését. A Budai Dunai Főgyűjtővel kapcsolatos fejlesztés az alábbi munkarészeket tartalmazta: - A Budai Dunai Főgyűjtő megépítése egyes szakaszokon nyílt, más szakaszokon pedig sajtolásos technológiával; - A Margit híd és Zsigmond tér között az alsó rakpart korrekciója, meglévő rézsű és partfal áthelyezése a Duna irányába (rézsű- és lépcsőbontás, mederkotrás, kőszórás, támfalbontás, rézsűbiztosítás, feltöltés, új támfal alépítmény építés, felmenő falazat építés, rézsű-, lépcső- és támfalburkolat építés); - A meglévő Batthyány téri szennyvízátemelő átépítése, kisátemelők létesítése; - Meglévő szabadkiömlők és az Ördögárok megcsapoló csatorna csatlakoztatása a Budai Dunai Főgyűjtőhöz; - Mivel a főgyűjtő csatorna a felső rakparton a 19-es villamos közműmentes sávjában halad, szükséges volt az érintett szakaszokon a vágányok elbontása és újraépítése is. A Budai Dunai Főgyűjtő egyes alsó rakparton vezetett szakaszain a csővezeték a rézsű vagy a lépcső alá került beépítésre úgy, hogy a rézsű vagy a lépcső ideiglenesen elbontásra került. Ezek helyreállítását a bontott kőanyagok az eredetivel egyező módon történő visszaépítésével oldották meg. Budapest II. kerület, Zsigmond téri Szivattyútelep fejlesztése: A szivattyútelepen belül a korábban megvalósított beruházás keretében kiépült vízkormányzás szerint a 3-szoros hígításig a vízmennyiségek átemeléssel a budai főgyűjtőbe jutnak. Az e feletti záporvíz a Duna vízállásától függően gravitációs vagy átemeléses üzemmódban a sodorvonalba és a parti torkolaton keresztül jut a befogadóba. 4
A főgyűjtő üzembe helyezése után a szivattyútelep működése a következők szerint módosult: - 3×Qszátl. =1,02 m3/s vízmennyiség átemeléssel a főgyűjtőbe. - Qcsapadék=2,13 m3/s vízmennyiség medernyomócsövön keresztül a Duna sodorvonalába, a vízállástól függően gravitációsan vagy átemeléssel. - Qzápor=6,99 m3/s vízmennyiség gravitációs csatornán keresztül parti kitorkolással jut a Dunába, vízállástól függően gravitációsan vagy átemeléssel. Budapest XI. kerület, Kelenföldi Szivattyútelep fejlesztése: A Kelenföldi Szivattyútelep vízgyűjtő területe megközelítőleg 91 km2, a budai oldalon az I., a II., a III. kerület egy részére, XII. kerületre és a XI. kerület legnagyobb részére terjed ki. A vízgyűjtő terület négy rész-vízgyűjtőt tartalmaz: a Zsigmond téri Szivattyútelepét, az Ördögárokét, Kelenföldi és Albertfalvai Szivattyútelepek vízgyűjtőjét. A Kelenföldi Szivattyútelepen keveredik, elegyedik a Budai Dunai Főgyűjtő útján a Zsigmond téri Szivattyútelep északról továbbított szennyvize az Albertfalvai Szivattyútelep délről szállított szennyvizével, valamint a gyűjtőterület többi részéről származó szennyvízzel. A szivattyútelep eső idején a száraz idei átlagos szennyvízhozam 3-szoros hígításáig a szennyvizeket a Szennyvíztisztító telepre szállítja, 4,5 m3/s szivattyúzási csúcskapacitással. A 3-szoros hígítás feletti szennyvízmennyiséget a sodorvonali kivezetés kapacitásáig a Duna sodorvonalába vezeti. A hígított szennyvíznek csak a sodorvonali nyomócső kapacitását meghaladó része kerül közvetlenül a Dunába. A kelenföldi fejlesztés az alábbi munkarészeket tartalmazta: - új elosztóakna, - új rácsok és szűrőház, - új szivattyú gépház, - bioszűrő a környezeti szagterhelés csökkentésére, - túlfolyórendszer (bukó), - villamos betáplálás bővítése és átalakítása. Budapest XI. kerület, Albertfalva Szivattyútelep fejlesztése: A szivattyútelepnek a vízgyűjtőterülete viszonylag kicsi, a budai oldalon található, a XI. és XXII. kerület egy részét foglalja magában, megközelítőleg 4 km2 kiterjedésű. A szivattyútelep korábban a Dunába emelte a csapadék és szennyvizeket. Funkciója megváltozott, a száraz idei szennyvíz hozamot a Kelenföldi Szivattyútelepre juttatja egy iker nyomócső páron keresztül, amelyeknek a mérete DN 400 mm és hosszuk 1,33 km. A fejlesztést követően az szivattyútelep a szennyvízzel együtt beérkező csapadékvizet is a Kelenföldi Szivattyútelepre tudja szállítani az átlagos óránkénti száraz idei szennyvízhozam 3-szoros hígításáig. A legnagyobb szivattyúzott mennyiség 0,42 m3/s. A 3-szoros hígítást meghaladó kevert víz mennyiséget a sodorvonali nyomócső kapacitásáig a Duna sodorvonalába kell vezetni. A medernyomócső kapacitását meghaladó hígított szennyvíz továbbra is parti kitorkollással jut a Dunába. Az alberfalvai fejlesztés az alábbi munkarészeket tartalmazta: - új elosztóakna, - új rácsszemét kihordó a régi rácsházban, - szivattyú gépcsere a régi gépházban, - bioszűrő a környezeti szagterhelés csökkentésére, - túlfolyórendszer (bukó), - villamos betáplálás bővítése és átalakítása, - 2x400 mm-es vezetékpár fektetése a Kelenföldi szivattyútelepig. 5
Budapest XI. kerület, Kelenföldi Szivattyútelep szennyvizeinek Duna alatti átvezetése a Szennyvíztisztító telepre: A budai oldalon összegyűjtött szennyvizeket, illetve kevert vizeket a Kelenföldi Szivattyútelepről a Duna alatt, iker nyomócsőben a Csepel szigeten épülő Szennyvíztisztító telepre szivattyúzzák. Kelenföldről a Szennyvíztisztító telepre szállítandó legnagyobb szennyvízhozam 4,5 m3/s. A szennyvízmennyiség megfelelő sebességtartományban történő szivattyúzásához a csatlakozó nyomócsövek méretei 2 × DN 1200 mm (Duna alatt 2 x 1400 mm). Ilyen csőméretnél az áramlási sebesség 0,60 – 1,96 m/s között változik. A két csővezeték tisztítás, vagy javítás esetére egymás tartalékaként is szolgál. Teljes hosszúságuk 2 x 790 m. A Duna alatti átvezetést vízzáró rétegben, feltárás nélküli (microtunelling sajtolásos) technológiával készítették. A nyomócsövek a Kelenföldi Szivattyúteleptől észak felé haladva, kezdetben a folyópartot követik. A meglévő árvízvédelmi vonal melletti szakaszon a csövek szádfal védelem mellett kerültek elhelyezésre, az árvízvédelmi vonal és a csövek biztonságára való tekintettel. Ezután a Duna mindkét partján (indító és a fogadó) akna készült az átsajtolás számára. Az aknák mélysége kb. 25 m, az átsajtolt vezetéknek lejtést biztosítottak az üzemi leürítés céljára. Az aknák végleges funkciót is kapnak: ezekben készülnek a leszálló és a felszálló vezetékek a meder alatti nyomócsövekhez, valamint a vezetékek későbbi üzemi tisztításához szükséges technológiai berendezések kerültek bennük elhelyezésre. A Duna alatti átvezetés az alábbiakat foglalja magában: - iker nyomócső fektetése a Duna jobb partja mentén, a szivattyúteleptől a meder keresztezésig, - iker nyomócsövek építése folyó alatt feltárás nélküli technológiával, - Ø 12,0 m indító és Ø 8,0 m fogadó vb. akna építése a Duna két partján a nyomócsövek sajtolásához és a le- és felszálló vezetékek szereléséhez. III. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelem: 1. A tisztított, bevezetésre kerülő szennyvíz minőségének ki kell elégítenie a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokat. 2. A bevezetési szelvényben esetlegesen bekövetkező jelentős kisvízszint süllyedés esetén – vízügyi hatósági kötelezésre – a csőpipát az előírt szintre kell süllyesztetni. 3. A kitorkolló csőpipa helyzetét és mederkörnyezetét rendszeresen (5 évenként), búvár felméréssel kiegészített állapotfelméréssel kell ellenőrizni. Az esetlegesen szükségessé váló fenntartási munkálatok elvégzése az Üzemeltető feladata. Az 1. állapotfelmérés elvégzésének határideje: 2014. június 30. napja. 4. Az állapotfelmérési eredményeket a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (a továbbiakban: Felügyelőség), valamint a Duna meder kezelőjének, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak is be kell nyújtani 2014. július 31. napjáig. 5. A telephelyen folytatott tevékenységek végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait. Ennek 6
megfelelően tilos bárminemű olyan tevékenység végzése, amely a felszín alatti közeg minőségi állapotának romlásához vezethet. 6. Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt (havária) – telefonon haladéktalanul, írásban 24 órán belül − jelenteni kell a Felügyelőségnek. Talaj-, illetve talajvíz szennyezés észlelése esetén annak megszüntetéséről az Üzemeltetőnek intézkednie kell. 7. A Szennyvíztisztító telep területén létesített talajvízszint-süllyesztő-, öntöző- és monitoring kutakat a mindenkor hatályos – jelenleg KTVF: 49-5/2010. számú – vízjogi üzemeltetési engedély szerint kell üzemeltetni. Az egyes kúttípusok tekintetében előírt vizsgálatokra vonatkozó vizsgálati eredményeket (vízszint, vízhozam, vízminőség) minden tárgyi évet követő év március 31. napjáig be kell nyújtani a Felügyelőségre. 8. Az üzemeltetés során, valamint havária eset bekövetkezésekor úgy kell minden esetben eljárni, hogy a felszíni víz ne szennyeződjön, illetve ha ez nem lehetséges, csak kis mértékben szennyeződjön. 9. A keletkező hulladékok ártalommentes elhelyezéséről folyamatosan gondoskodni kell. 10. A vízjogi üzemeltetési engedély előírásait maradéktalanul be kell tartani. Hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A tevékenység végzése során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetést kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 3. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékot a vonatkozó jogszabálynak megfelelően, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet] 3. számú mellékletében foglaltak betartásával elkülönítetten kell gyűjteni, és kezelésre engedéllyel rendelkező szervezetnek átadni. 4. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtéséről, nyilvántartásáról és a Felügyelőségnek történő bejelentési kötelezettség teljesítéséről gondoskodni kell a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet] előírásai szerint. Levegőtisztaság-védelem: 1. Az üzemeltetés során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával kell a levegőterhelést (légszennyezőanyag, illetve lakosságot zavaró bűzkibocsátás) megelőzni, illetőleg a legkisebb mértékűre csökkenteni. 7
2. A bűzhatás elkerülése érdekében a létesítmények és a hozzá tartozó berendezések rendszeres karbantartásáról és megfelelő tisztántartásáról Üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell. 3. A környezeti levegő minőségének védelme érdekében a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglalt egészségügyi határértékeket be kell tartani. Zaj-és rezgésvédelem: 1. A szükséges és elégséges intézkedésekkel el kell érni a létesítmény üzemi zajforrásaitól származó környezeti zajnak a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet [a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet] 1. számú mellékletében előírt határérték alá való csökkentését. Ennek teljesítését a zajforrások üzemszerű működése közben végzett zajmérések alapján készült szakvéleményben igazolni kell. A méréseket a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet] 4. számú mellékletének figyelembevételével kell elvégezni. Határidő: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60. nap. 2. A létesítmény hatásterületét a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. §-a alapján a 6. §-ban előírtak szerint meg kell határozni. A hatásterület lehatárolását tartalmazó dokumentációt be kell nyújtani a Felügyelőség részére. Határidő: a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60. nap. IV. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzatának Jegyzője I-1465-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírása: „Az önkormányzat jegyzőjeként felhívom figyelmüket a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak betartására. A végleges kiviteli tervek elkészítésekor kérem vizsgálni mind a közterületen, mind a magánterületen található fás szárú növények (fák és cserjék) érintettségét, a gyökérzet átvágását, illetve a fakivágás szükségességét. A létesítés során esetlegesen érintett fás szárú növények kivágása előtt engedélyt szükséges kérni az illetékes hatóságoktól. Magánterületi fakivágás esetén a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata a fás szárú növények védelméről szóló 51/2009./XII.18./XI. ÖK rendelete az irányadó.” Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője X-24048-13/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírása: „A szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg, és az üzemeltetés során folyamatosan a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet figyelembe vételével gondoskodni kell a tisztított szennyvíz elhelyezéséről és a keletkezett szennyvíziszap kezeléséről, elhelyezéséről, valamint meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz hasznosításának 8
lehetőségét és törekedni kell a szennyvíziszap mezőgazdasági, energetikai, illetve alternatív hasznosítására.” Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Vü/18071/2011/XXI. számú szakhatósági állásfoglalásában tett előírásai: 1. „A létesítményekkel és környezettel kapcsolatos fenntartási, karbantartási munkák rendszeres elvégzéséről üzemeltetőnek gondoskodni kell. 2. A bűzhatás elkerülése érdekében a szennyvízhálózat, illetve a hozzátartozó berendezések rendszeres karbantartásáról és megfelelő tisztításáról folyamatosan gondoskodni kell.” Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének (korábban: ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete) 16432-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez előírás nélkül hozzájárult. V. EGYÉB 1. Jelen környezetvédelmi engedély a jogerőre emelkedésétől 2015. augusztus 1. napjáig érvényes. 2. Jelen határozat az I. és a II. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység végzésére jogosít. 3. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KF: 630-2/2004. számon módosított KF: 25488-9/2003. számú környezetvédelmi engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. 4. Az engedélyezéskor vizsgált körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást – 15 napon belül, írásban – be kell jelenteni a Felügyelőségnek. Felhívom a figyelmét, hogy ezen változások a környezetvédelmi engedély módosítását vonják maguk után. 5. A Felügyelőség az engedélyt visszavonja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 6. A környezetvédelmi engedély érvényességi idejének meghosszabbítása a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 11. § (3) bekezdése szerint teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kérelmezhető. 7. A környezetvédelmi engedély módosítására, visszavonására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 8. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (1) és (5) bekezdései alapján: „amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, 9
- felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja”; és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése szerint: „a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezerszázezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.” 9. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. § (4) bekezdés alapján: „az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére.” 10. A környezetvédelmi engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. Fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye.
* Megállapítom, hogy a jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 675 000 Ft., melyet az Üzemeltető megfizetett. Jelen döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja 337 500 Ft, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Felügyelőség Budapest Főváros Önkormányzatának a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep létesítésére KF: 25488-9/2003. számon adott környezetvédelmi engedélyt, amelyet a KF: 630-2/2004. számú határozatával kiegészített. Üzemeltető a Felügyelőségen 2010. november 5. napján érkeztetett beadványával kérte az Engedély módosítását a kapcsolódó létesítmények (Budapest IX. kerület, Ferencvárosi Szivattyútelep üzemeltetése, Budapest IX. kerület, Ferencvárosi Szivattyútelep szennyvizeinek átvezetése a Központi Szennyvíztisztító Telepre a Ráckevei- (Soroksári-) Duna alatt, Budai Dunai Főgyűjtő üzemeltetése, Budapest II. kerület, Zsigmond téri szivattyútelep fejlesztése, Budapest XI. kerület, Kelenföldi Szivattyútelep fejlesztése, Budapest XI. kerület, Albertfalva Szivattyútelep fejlesztése, Budapest XI. kerület, Kelenföldi Szivattyútelep szennyvizeinek Duna alatti átvezetése a Szennyvíztisztító telepre) pontosítása tekintetében, úgy hogy a tervezési állapothoz képest az Engedély 10
összhangban legyen a megvalósult állapottal. Továbbá az Engedélyben nem szerepelt a Szennyvíztisztító telep üzemeltetője, ezért az Üzemeltető kéri személyét megnevezni. A kérelem alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése szerinti a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárás 2010. november 5. napján megindult. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – a közterületen és a helyben szokásos módon történő közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti, a tervezett beruházás által érintett Budapest I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXII. kerületek és Nagykovácsi Község önkormányzatai jegyzőinek. A Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség az eljárás folyamán észrevételt nyújtott be 529/2010. számon. A beadott kérelem vizsgálatát követően megállapításra került, hogy az nem tartalmazza a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakhatósági közreműködésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bankszámlakivonat másolatát vagy banki igazolást az eljárási díj megfizetéséről, vagy a befizetett csekk másolatát, ezért a Felügyelőség a KTVF: 53303-7/2010. számú végzésével a befizetés teljesítését kérte, amelyet Üzemeltető teljesített. A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének (korábban: ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete) 16432-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez előírás nélkül hozzájárult. Állásfoglalásában megállapította, hogy a hatáskörébe utalt szakkérdések tekintetében a tervezett módosítás közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági állásfoglalását megadta. Hatáskörét az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény és a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése, illetékességét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és 2. számú melléklete állapítja meg. Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) X-87430-6/2010. számon szakhatósági állásfoglalást adott, miszerint a környezetvédelmi engedély módosításához nem járul hozzá. A KTVF: 334-6/2011. számon a Ket. 45. § (3) bekezdése értelmében szakhatósági egyeztetést kezdeményezett a Felügyelőség arra vonatkozóan, hogy a szakhatósági állásfoglalást helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően adja meg a jegyző, amennyiben van olyan helyi rendelete, amely az országos 11
hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat állapít meg. A szakhatósági egyeztetésre adott X-24048-6/2011. számú végzésében ismételten nem kerültek megnevezésre a szakhatósági állásfoglalás alapjául szolgáló (az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat tartalmazó) helyi környezet- és természetvédelmi jogszabályok, ezért a Felügyelőség a KTVF: 334-11/2011. számon a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordult a Ket. 45. § (3) bekezdése alapján. Az eljárást a KTVF: 334-12/2011. számon a Felügyelőség felfüggesztette. Budapest Főváros Kormányhivatala 40BP-4438/3/2011. számú végzésével a Jegyzőt új szakhatósági állásfoglalás megadására kötelezte, a korábbi szakhatósági állásfoglalások − X-24048-6/2011. számú és a X-87430-6/2010. számú − megsemmisítésével egyidejűleg. A Jegyző X-2404813/2011. számon szakhatósági állásfoglalást adott a környezetvédelmi engedély módosításához az alábbi kikötésekkel: -
-
-
„A szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg, és az üzemeltetés során folyamatosan a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet figyelembe vételével gondoskodni kell a tisztított szennyvíz elhelyezéséről és a keletkezett szennyvíziszap kezeléséről, elhelyezéséről, valamint meg kell vizsgálni a tisztított szennyvíz hasznosításának lehetőségét és törekedni kell a szennyvíziszap mezőgazdasági, energetikai, illetve alternatív hasznosítására. Budapest XXI. kerületben működő ipari cégek, közszolgáltatók tevékenységéből származó folyékony települési hulladékok kezeléséből visszamaradó iszap, egyéb anyag feldolgozását, hasznosítását, ártalmatlanítását hosszú távon, minimum 11 éven át, lehetőleg telephelyen belül kell biztosítani. A folyékony települési hulladék kezeléséből visszamaradó iszap, mint végtermék szállítását, úgy kell végezni, hogy az a lakott területek környezeti terhelését (zaj, por) ne növelje és a közutak terhelését ne fokozza.”
Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „(…) Tárgyi ügyben Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 2011. szeptember 15-én tartott ülésén a 27/2011. (IX. 15.) önkormányzati rendeletbe foglalta a szennyvíztisztításból, és a szennyvíziszap kezeléséből eredő környezethasználat szabályait, mely szakhatósági állásfoglalásom alapját képezi. A KTVF: 334-6/2011. számú megkeresésében kért szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontja, illetve a Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata Képviselő-testületének „A szennyvíztisztításból, és a szennyvíziszap kezeléséből eredő környezethasználatról” szóló 27/2011.(IX. 15.) önkormányzati rendelete 5. § (1)-(3) bekezdése alapján jegyzői hatáskörben, a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően a rendelkező részben foglaltak szerint adtam meg. (…) A jegyző hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontja, illetékességét a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja állapítja meg.” A Felügyelőség a Jegyző szakhatósági állásfoglalásában szereplő előírásai közül sorrendben az elsőt a rendelkező részbe foglalta. Sorrendben a másodikat és a harmadikat nem foglalta rendelkező részbe a Felügyelőség, mivel a Jegyző ezen előírásait hatáskörét túllépve tette meg. Ezen szakhatósági előírások mellőzése továbbá azért is indokolt, mert a Szennyvíztisztító telepre két nyomócsövön keresztül – Ferencvárosi- és Kelenföldi szivattyútelepről – érkezik a szennyvíz, és mert a Budapest XXI. kerület szennyvizei jelenleg még a Dunába kerülnek tisztítás nélkül, továbbá a Szennyvíztisztító telep nem fogad települési folyékony hulladékot (a közműves ivóvízellátásról és a közműves 12
szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § 43. pontja szerinti értelemben). Budapest Főváros XI. kerület Újbuda Önkormányzatának Jegyzője I-1465-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában jelen határozat rendelkező részében foglalt előírással a tevékenység végzéséhez hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „Hivatalomhoz 2010. november 18-án érkezett környezetvédelmi engedély módosítási kérelemben a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft. a Központi Szennyvíztisztító Telep létesítésére és üzemeltetésére 2003-ban kiadott és 2004-ben módosított környezetvédelmi engedély módosítására kérte szakhatósági hozzájárulásomat helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően. A beruházás által érintett pontos nyomvonal (Albertfalvától a kelenföldi szivattyútelepig, valamint a kelenföldi szivattyúteleptől a központi szennyvíztisztító telepig) és a kiviteli tervek nem kerültek részletezésre. Amennyiben a kivitelezés közterületi, vagy a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata a fás szárú növények védelméről szóló 51/2009./XII.18./ XI.ÖK sz. rendelete által érintett területen magánterületi fás szárú növények kivágásával járna, akkor előtte hatósági engedélyek beszerzése szükséges, mert ennek hiányában a beruházót bírság megfizetésére, valamint fapótlásra kötelezik. Állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú melléklet 4. pontja alapján a tárgyi dokumentációhoz „a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően” a rendelkezésemre álló jogszabályok alapján hoztam meg.” Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzője Vü/18071/2011/XXI. számú szakhatósági állásfoglalásában jelen határozat rendelkező részében foglalt előírásaival a tevékenység végzéséhez hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF 334-16/2011. sz. szakhatósági megkeresésére megvizsgáltam a Fővárosi Központi Szennyvíztisztító Telep Budapest IX. Laczkovich u. 38040 hrsz. alatti telephelyére vonatkozó környezetvédelmi engedély módosítási dokumentációt. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének a zöldfelületek és zöldterületek megóvásáról, fenntartásáról, használatáról szóló 16/2010. (VI. 04.) rendelete 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján a rendelet hatálya az önkormányzat közigazgatási területén a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kiterjed: az egyéb tulajdonban álló zöldfelületekre és az azokon található egyes fákra. A 4.§ b) pontjának megfelelően, a tulajdonos, kezelő és fenntartó köteles a zöldterületet és zöldfelületet - a hozzá tartozó berendezési tárgyakkal, épületekkel és építményekkel együtt a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencvárosi Önkormányzat 12/2010. (V. 07.) sz. rendelet 11.§ (6) bekezdése szerint a terület a „Budapest és agglomerációja” levegőtisztaság-védelmi zónába tartozik, ezért szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet. Fenti rendelet (9) bekezdése alapján, a levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos jogszabályokban foglalt kibocsátási határértékeket meghaladó légszennyezéssel vagy bűzterheléssel járó tevékenység nem folytatható, illetve határértéket meghaladó légszennyező tevékenységet befogadó építmény nem helyezhető el. Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.(…) Szakhatósági állásfoglalásomat a Ket. 44. § (1) bekezdése alapján adtam ki. Hatóságom illetékességét Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja alapján, hatáskörét a 347/2006.(XII. 23) Korm. rendelet 8.§ (1) bekezdés i) pontja alapján állapítottam meg.” 13
Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Jegyzője XII-371/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában előírás nélkül hozzájárult a környezetvédelmi engedély módosításához. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „(…) A projekt a II. kerület területén nem okoz környezetterhelés növekedést, mivel a szennyvíz a Budai Dunai Főgyűjtőn keresztül, gravitációs vezetékben jut a tisztító műbe. A II. kerületi Önkormányzatnak környezetvédelmi tárgyú, az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat megállapító helyi rendelete nincs. A fentieket mérlegelve, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1); (6); a 33. § (8) bekezdéseinek megfelelően, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.” Az Engedély módosítása ellen kifogást egyik szakhatóság sem emelt. A eljárás során megállapításra került, hogy a hatósági döntéshozatalhoz vízvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi, hulladékgazdálkodási, valamint táj- és természetvédelmi szempontból további adatok szolgáltatása szükséges, ezért a Felügyelőség a KTVF: 334-3/2012. és a KTVF: 334-21/2011. számú végzésekkel további adatok benyújtását írta elő, amelyet az Üzemeltető a határidő lejárta előtt teljesített WTP_OP_FPY_11_0097 számú és WTP_OP_CHA_12_0089 számú leveleivel, és azok mellékleteivel. Tekintve, hogy a beérkezett dokumentumok szakmai értékelése hosszabb időt vett igénybe van, továbbá a tárgyi ügy komplexitása miatt a rendelkezésre álló ügyintézési határidő nem volt elégséges az eljárás lefolytatásához, ezért annak meghosszabbítása vált szükségessé. Az eljárás ügyintézési határidejét a Felügyelőség a KTVF: 13145-1/2012. számú végzésével meghosszabbította. A tevékenységgel kapcsolatban a Felügyelőség az alábbi megállapításokat teszi: Víz- és talajvédelmi szempontból: A kivitelezési munkák befejezése után benyújtott megvalósulási terv alapján a csőpipa és a vonatkozó HKV2004’ (hajózási kisvízszint) közötti távolság: 95,59 mBf – 92,0 mBf = 3,59 m. Tekintettel arra, hogy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének 1.3.2. és 8.1.1. pontjában meghatározott 4,50 m-es érték nem biztosított, szükség esetén a csőpipát az előírt szintre süllyesztetni. A kivitelezés folyamán a csőpipa vonatkozásában nem tértek el az engedélyezett kiépítési szinttől, mivel a KTVF: 9263-19/2008. számú (amely a V.03.158-15/2004. számú, Vksz.: D.2/4/1311. módosítása) vízjogi létesítési engedélyben is a megvalósult állapottal megegyező kiépítési szint került előírásra. A csőpipa tervezett elhelyezéséhez – a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás folyamán − a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága (a továbbiakban: hajózási hatóság) előírásokkal járult hozzá. A vonatkozó előírások szerint a Szennyvíztisztító telep sodorvonali bevezetésének geometriai paraméterek tekintetében mindenkor ki kell elégítenie a Duna Bizottság adott víziút osztályra vonatkozó ajánlásait [jelenleg HKV2004’-2,70 m (2,50 m+0,20 m biztonság) a hajóútban szükséges vízmélység]. A rendelkezésre álló vízmélység: 3,59 m, ami jelentősen meghaladja a 2,70 m értéket, csak a hajózási kisvízszint nagymértékű csökkenése okozhat problémát. A hajózási hatóság azonban azt is előírta, hogy a szennyvízcső mederben lévő vége (pipája) és a hajózási kisvízszint közötti távolságnak a kisvízszint esetleges jövőbeni csökkenése esetén is el kell érnie az adott víziút osztályra vonatkozó követelményeket és ki kell elégítenie a víziút biztonságára vonatkozó előírásokat. Amennyiben a kitorkolló fej (csőpipa) és a HKV 14
közötti távolság az adott víziút osztályra vonatkozó paramétereket nem teljesíti, vagy a vízi közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti, úgy a csőpipa mélyebbre történő süllyesztése, vagy egyéb átalakítása iránt intézkedni kell. Előzőek figyelembevételével írtam elő a rendszeresen (3-5 évenként) elvégzendő, búvár felméréssel kiegészített ellenőrző jellegű állapotfelmérés követelményét. A tisztító telep elhelyezkedése vízbázist nem érint. A Dunába kibocsátott szennyvíz hatásterülete azonban érintheti a Csepel-Halásztelek vízbázis termelőkútjainak utánpótlódási területét, ezért a kibocsátási csóva elhelyezkedésének időszakos vizsgálata indokolt. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesítését. A KF: 25488-9/2003. számú környezetvédelmi engedélyben hivatkozott, a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet hatályát vesztette. A Felügyelőség véleményét vízvédelmi szempontból a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló a 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet és a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki. A környezetvédelmi engedély módosítása és jelen egységes szerkezetű környezetvédelmi engedély kiadása víz- és talajvédelmi érdekeket nem sért. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet] 5. § (3) bekezdése alapján a bűzkibocsátással járó létesítmények esetében a tevékenység végzőjének védelmi övezetet kell kialakítania, mely kötelezettség a rendelkező részben előírásra került. A Felügyelőség véleményét levegőtisztaság-védelemi szempontból a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével alakította ki. A környezetvédelmi engedély módosítása és jelen egységes szerkezetű környezetvédelmi engedély kiadása levegőtisztaság-védelmi érdekeket nem sért. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A hiánypótlás során benyújtott dokumentumban az Üzemeltető által okozott zaj mértékét zajtérkép adatai alapján, számítással határozták meg. A vizsgálat eredményei alapján a Kvassay-zsilipnél lévő volt BM lakóépület védendő homlokzatai előtt 2 m-re az üzem által okozott zajterhelés az éjszakai időpontban a vonatkozó követelményeknek nem felel meg. Az értékelés alapján a szükséges zajcsökkentés megtervezése, valamint annak ellenőrzése további vizsgálatokat igényel. Jelen határozat rendelkező részében a szükséges zajcsökkentési intézkedések végrehajtását és a megfelelőség ellenőrzését írta elő a Felügyelőség. A környezetvédelmi engedély módosítása és jelen egységes szerkezetű környezetvédelmi engedély kiadása zaj- és rezgésvédelmi érdekeket nem sért. Hulladékgazdálkodási szempontból: Az Üzemeltető az EWC 19 08 01 kódszámú rácsszemét megnevezésű, az EWC 19 08 02 homokfogóból származó hulladék megnevezésű, az EWC 19 08 09 kódszámú, olaj-víz elválasztásából származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék megnevezésű, valamint az EWC 19 08 05 kódszámú települési szennyvíz tisztításából származó iszapok megnevezésű 15
hulladékok átvételére rendelkezik érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szakcégekkel kötött szerződésekkel. A Kérelmező az EWC 19 08 10 kódszámú zsírfogóból származó hulladék megnevezésű hulladékot az EWC 19 08 09 kódszámú olaj-víz elválasztásából származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék megnevezésű hulladék alá sorolta be, mely ellen a Felügyelőség 2011. augusztus 24. napján kelt levelében nem emelt kifogást. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a Hgt., a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, és a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg. A környezetvédelmi engedély módosítása és jelen egységes szerkezetű környezetvédelmi engedély kiadása hulladékgazdálkodási érdekeket nem sért. Természetvédelmi szempontból: A Szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek befogadója, a Duna folyam az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján része a Duna és ártere nevű (HUDI20034) nevű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek (Natura 2000 terület), továbbá része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékleteiben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A sodorvonali bevezetés kapcsán benyújtott Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció alapján megállapítható, hogy üzemszerű működés esetén potenciális kedvezőtlen hatások csupán a bevezetés szűk környezetében lehetségesek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 5. § (1) bekezdése szerint „minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.” A Tvt. 17. § (1) bekezdése alapján „a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.” A környezetvédelmi engedély módosítása és jelen egységes szerkezetű környezetvédelmi engedély kiadása táj-és természetvédelmi érdekeket nem sért.
∗ A Felügyelőség a benyújtott dokumentumokat megvizsgálva a kérelmekben foglaltakkal szemben kizáró okot nem tárt fel, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (8) bekezdése alapján – figyelemmel a Ket. 71. § (1) és 72. § (1) bekezdésére – az Engedély módosításának és egységes szerkezetű engedély kiadásának akadálya nincs. 16
A Felügyelőség a KF: 630-2/2004. számon módosított KF: 25488-9/2003. számú környezetvédelmi engedélyt jelen módosítási eljárás eredményeként egybefoglalta. A Felügyelőség az Engedélyben szereplő Környezetvédelmi előírásokat felülvizsgálta, azokat jelen határozat III. „Környezetvédelmi Előírások” című fejezetében szakterületenként különírva részben új előírások megtételével pontosította. Az Engedély indokolását is felülvizsgálta a Felügyelőség, jelen határozat indokolásában szakterületenként különírva tette meg megállapításait, átvezetve a jogszabályváltozásokat és figyelembe véve, hogy a tervezési állapothoz képest a határozat összhangba legyen a megvalósult állapottal. Az engedély érvényességi ideje a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 11. §-a alapján került megállapításra tekintettel az Engedélyben rögzített „az engedély az üzemszerű működést követő 5 évig érvényes” szóhasználatra. A Felügyelőség jelen engedély érvényességi idejének meghatározásánál a próbaüzem befejezésének napját (2010. július 31.) és az üzemszerű működés kezdő időpontját (2010. augusztus 1.) vette alapul. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. és a II. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység végzésére jogosít. Felhívom továbbá az Üzemeltető figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket. 134. § szerint, a 61. §-ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, melynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely az Üzemeltető szerint üzleti titkot képez. Jelen eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet II./10., illetve 13. pontjai alapján került megállapításra, melyet az Üzemeltető megfizetett (számla száma: KI-4551/2010.). A határozatot, mint közleményt a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése alapján - tekintettel a Ket. 80. § (3) és (4) bekezdésére - hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu), valamint a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdésére figyelemmel megküldi Budapest I., II., III., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXII. kerületek és Nagykovácsi Község önkormányzatai jegyzőinek, akik kötelesek a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyzők a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatják a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése rendelkezik.
17
A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldi. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Jelen döntés – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. április 10.
Dolla Eszter s. k. igazgató
18
