KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERM ÉSZETVÉDELMI ÉS VÍ ZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra!
Ikt. sz.: KTVF: 25842-14/2012.
Tárgy:
Bag, Fort-Impex villamosenergia-ellátása – vizsgálati eljárás
Kft. előzetes
Előadó: Fehér Balázs
HATÁROZAT Az ÉMÁSZ Hálózati Kft. (3525 Miskolc, Dózsa György u. 13.); a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából a SEVILL Mérnöki Iroda Kft. (3200 Gyöngyös, Kassai út 38.); Cg.: 10-09-023651; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a Bag, Fort-Impex Kft. villamosenergia-ellátásának jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg.
I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: A tárgyi létesítmény a Fort-Impex Kft. kezdeményezésére került tervezésre egy létesülő benzinkút villamosenergia-ellátásának biztosítása érdekében. 2. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A villamosenergia-ellátás és a hálózat biztonságos kialakítása új OTRL 20/0,4 kV-os transzformátor-állomás, szigetelt 0,4 kV-os szabadvezeték és 20 kV-os hálózat közös oszlopsoron történő kialakításával valósulhat meg.
Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf.: 541 E-mail:
[email protected] Telefon: 478-44-00, Telefax: 478-45-20 Honlap: http://kdvktvf.zoldhatosag.hu Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 – 12 00 , 13 00 – 16 00 -ig, péntek: 9 00 – 12 00 -ig
Bontás: A meglévő 20 kV-os hálózat vasoszlopától bontani kell a leágazó vasszerkezettel együtt az 5 sz. transzformátor-állomás leágazó vezetékét, az érkező feszítőoszlopát és oszlopkapcsolóját is. Bontásra kerül továbbá az 5 sz. transzformátor-állomás a kicsatlakozó kisfeszültségű áramkör vezetékeivel együtt. A cél csatlakozó vezetéket is bontani kell a BESZ-szekrénnyel együtt. Létesítés: a bontást követően új helyen szükséges egy OTRL 20/0,4 kV-s transzformátorállomás telepítése a Bag, Vasutas utca és Sallai utca kereszteződésében a Bag 1991/6 hrsz.-ú közút területén. Szükséges egy függőleges oszlopkapcsoló és egy túlfeszültség-védelemmel kombinált primer biztosító is. A 179 V 10/25 sz. vasoszlop új oszlopkapcsolójától indul a 93AL3 típusú vezeték, mely csatlakozik a T1 jelű közös oszlopsoros hálózathoz. A T3 sz. B14/4 oszlop a bontásra kerülő 4. sz. B10/13 oszloptól 1 m-re az út irányába kerül beállításra. A T4 sz. oszlop a Vasutas utca és Nap utca keresztezésében a bontásra kerülő 6. sz. oszloptól kb. 1 m-re az út irányában fog elhelyezkedni. A T5 sz. oszlopot a jelenlegi, bontandó 8. sz. oszlop helyére kell állítani. A T6 sz. oszlop feszítőre állított lesz. A T7 sz. és T8 sz. oszlopok törésbe állított oszlopok lesznek. Madárvédelmi okokból a szigetelőkre védőpapucs telepítése szükséges, valamint az áramkötéseket BSZV 95 mm2 vezetékkel kell készíteni. 3. Főbb műszaki adatok: Feszültség: Áramnem: Meglévő 20 kV-s gerinc hálózat típusa: Bontandó 20 kV-s hálózat típusa: Bontandó 0,4 kV-s hálózat típusa: Tervezett 20 kV-s hálózat: Tervezett 0,4 kV-s hálózat Transzformátor-állomás: Transzformátor készülék: Elosztó szekrény: Oszlopkapcsoló: Túlfeszültség védelem: Elhelyezés: Tervezett tartószerkezet: Hálózatkép kialakítása Feszítő erő: Tervezett biztosító szekrény: Érintésvédelem:
3x22000 V 3x400/230 V 3 fázisú, 50 Hz periódusú váltakozó áram 3x95 mm2 Ald. szabadvezeték 3x50 mm2 Ald. szabadvezeték SSZV 3x95+25/95 szabadvezeték 93-Al3 mm2 450 m AXKA 3x95+25/95 mm2 480 m (vezetékcsere) OTRL 20/400 250 kVA SZKE 250/4 függőleges kialakítású primer biztosítóval kombinált betonoszlopos tartón B10/13, B14/4, B14/8, B14/18, B14/28 egysíkú elrendezéssel, leesés gátlóval, madárvédelemmel és BSZV áramkötéssel 20 kV-on 60 N/mm2, 0,4 kV-on 40 N/mm2 BESZ 12, 20 kV-on földelés (IT) 0,4 kV-os hálózaton nullázás (TN)
II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték-hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki
2
2.
3.
4. 5.
megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje. A szabadvezeték-hálózat létesítése során figyelembe kell venni az ETV-ERŐTERV Zrt. „Környezetbarát 22 kV-os szabadvezeték hálózat (Madárvédelmi kialakítások a VÁT-H2 és VÁT-H20 típustervek szerint létesített hálózatokon)” című, P230490 munkaszámú iránytervében foglaltakat. A tervezett oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell, vagy ha azok nem szigetelhetők, az oszlopkapcsolón madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. Amennyiben a meglévő vezeték bontása lakott fehér gólya-fészket érint, úgy a kivitelezés előtt értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, nem lakott fészek esetén a fészket és/vagy fészektartót az új oszlopra is fel kell helyezni. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt.
Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő.
III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/07231-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Bag Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője 1845/2012 állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz.
számú
szakhatósági
A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/16016/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel járult hozzá a beruházáshoz.
IV. EGYÉB Fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. 3
törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. § (2) bekezdésében és 134. §-ban foglaltak alkalmazásának van helye. Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.
INDOKOLÁS A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a „Bag, Fort-Impex Kft. villamosenergia-ellátása” című előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. Az előzetes vizsgálati eljárást a Felügyelőség 2012. április 5. napján megindította. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. § (6) bekezdése értelmében – az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte az eljárással érintett Bag Nagyközség Önkormányzata Jegyzőjének. Bag Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője 2012. június 19-én kelt, 1845/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett beruházás előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. A Felügyelőséghez a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időszakon belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett.
4
A Felügyelőség – figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra – megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R021/07231-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 25842-6/2012. számú és Hatóságunknál 2012. június 20-án érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Bag nagyközség Ipari Parkjában létesülő benzinkút villamosenergia-ellátását biztosító 20 kV-os szabadvezeték hálózat és OTRL állomás létesítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a SEVILL Mérnöki Iroda Kft. (3200 Gyöngyös, Kassai út 38.) által Kö 132/11 témaszámon összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a Fort-Impex Kft. benzinkutat kíván létesíteni Bag nagyközség Ipari Parkjában. Az ELMÜ-ÉMÁSZ Hálózati Kft. tájékoztatása szerint a beruházáshoz a villamosenergia-rendszer bővítése szükséges, a bővítés nagysága 3×63 A. A beruházás során a meglévő 20 kV-os hálózat 5. számú transzformátorállomás leágazó vezetékét, illetve a hozzá kapcsolódó kisfeszültségű áramkört elbontják, és a 179 V 10/25 vasoszlop oszlopkapcsolójától új, közös oszlopsoros hálózatot indítanak. Az új 20 kV-os szabadvezeték hálózat hossza kb. 450 m. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, az új 20 kV-os hálózat és az OTRL állomás létesítése közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki.” Bag Nagyközség Önkormányzatának állásfoglalását az alábbiakkal indokolta:
Jegyzője
1845/2012
számú
szakhatósági
„A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti iktatószámú, 2012. június 11-én keltezett (2012. 06. 18-án érkezett) levele mellékletét képezte a SE-VILL Mérnöki Iroda által készített, előzetes környezethasználati vizsgálatot (Tsz.: Kö 132/11), melyet nyomtatott formátumban kaptunk meg. A mellékelt vizsgálati anyagot áttanulmányoztuk, részünkről kifogás nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásunkat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése és 33. § (8) bekezdése értelmében adtuk ki. Az önkormányzatunk jegyzője a 347/2006. (Xli. 23.) Korm. rendelet 4.
5
számú mellékletének 4. pontja szerint a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően minősül szakhatóságnak.” A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/16016/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A szakhatósági hozzájárulást a következőkre tekintettel adtam meg: A beruházási területen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.) által 25748 sz. azonosító alatt nyilvántartott régészeti lelőhely található. A régészeti örökség védelme érdekében a beruházás földmunkáit régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. Az ennek során észlelt jelenségek indokolttá tehetik a beruházás területén megelőző feltárás elvégzését is. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. § (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a régészeti lelőhelyeket lehetőleg el kell kerülni. A 22. § (1) bekezdés értelmében ha a beruházás, fejlesztés csak régészeti lelőhelyen valósítható meg, az általa veszélyeztetett régészeti lelőhelyen megelőző feltárást kell végezni. A Kötv. 22. § (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a régészeti érintettség mértékétől és a beruházási programtól függően régészeti megfigyelést írjak elő. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv. 7. § 21. pont) feladata annak tisztázása, hogy a tervezett beavatkozás nem sért-e, semmisít-e megvagy fed-e el régészeti objektumot. Amennyiben ez bebizonyosodik, akkor kell a lelőhelyeken a Kötv. 7. § 6. pontja és 22-23. §-a, továbbá a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagai elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 14. §-a szerinti megelőző feltárást kell végezni. A Rendelet 15. § (5) bekezdése értelmében ha a régészeti megfigyelés eredménye feltárást tesz szükségessé, a régészeti megfigyelés befejezését követő 22 munkanapon belül a beruházónak nyilatkoznia kell a hatóság felé, hogy megvalósítja-e a beruházást. Ennek elmaradása esetén, vagy amennyiben a beruházó a beruházás megvalósításától eláll, a mentő feltárásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a beruházásra sor kerül, az érintett lelőhelyrészeket megelőző feltárás keretében fel kell tárni. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. § (3), valamint 23. § (1) bekezdése írja elő. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. A régészeti szakfeladatokra a Kötv. 22. § (3) bekezdése szerinti szerződést kell kötni. Hozzájárulásomat a Korm. rendelet 2. sz. mellékletének A./ pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében kikötésekkel adtam meg. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a szabályozza. A jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik. Hatáskörömet a Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésének a) pontja, illetékességemet az 1. sz. melléklet 4. pontja állapítja meg.” A beruházás ellen kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar 6
kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Előzőek alapján felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás megtétele nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés
7
során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága, az Elosztó engedélyesek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által 2008-ban aláírt „Akadálymentes Égbolt” megállapodás célja a madarak szabadvezetékek mentén történő pusztulásának felszámolása. Az együttműködés eredményeképpen a „Környezetbarát 22 kV-os szabadvezeték hálózat” irányterv foglalja össze azokat a műszaki megoldásokat, amelyek mind madárvédelmi, mind áramszolgáltató szempontból elfogadhatóak a szabadvezetékes hálózatok átalakítása, kialakítása során. A Tvt. 17. § (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. § (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni
8
védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. * A dokumentációban nem került – megjelölve, elkülönítve – ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése szerinti, az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. Fentiekre való tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. § (2) bekezdése, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. § (1) bekezdésére és 72. § (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. § (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. § (3) bekezdése és a Ket. 80. § (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Bag Nagyközség Önkormányzata Jegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. 9
Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. § (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) és 80. § (5) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést, mint hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. július 26.
Dolla Eszter s. k. igazgató
10
